Tartalom 2008/2. Szerelõknek A turizmus jegyében Az 5. D-ÉG Dugógyûjtõ Akció sorsolása 2 A Szakma Kiváló Tanulója versenyrõl 10

Átírás

1 Tartalom I M P R E S S Z U M Hírhullám - Épületgépeszeti szaklap - ISSN A lap alapítója: DUNAFERR Épületgépészeti és Kereskedelmi Rt. A lap kiadója: D-ÉG Dunaújváros Kft. Fôszerkesztô: Diczházi Attila Felelôs szerkesztô: Rivnyák József, D-ÉG Zrt. vezérigazgató Tervezõi rovat: dr. Csoknyai István, egyetemi docens, BMGE EU rovat: L. dr. Rédei Mária, egyetemi docens, ELTE Jogi rovat: dr. Kerekes Anikó, MAKSZOE elnök Tördelõ szerkesztõ: Mátis Bálint Nyomdai munkák: Prospektus Nyomda, Veszprém Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Megjelenik havonta példányban A lapkiadó szerkesztôségének címe: 2400 Dunaújváros, Szilágyi Erzsébet út hrsz. 1566/52 Tel.: (25) , Fax: (25) A D-ÉG Zrt. honlapja a címen érhetõ el. Információ: 06/ I M P R E S S Z U M A D-Ég Pont Épületgépészeti üzletlánc tagjai Hírhullám - Kereskedelmi információk D-ÉG füstcsõrendszer 4 Országjárás Pontról Pontra Korall Lakáskerámia Kft., Mezõkövesd 6 Vállalkozás szerviz XVII. 24 Szerelõknek A turizmus jegyében Az 5. D-ÉG Dugógyûjtõ Akció sorsolása 2 A Szakma Kiváló Tanulója versenyrõl 10 Tervezõi rovat A fûtési költségosztás hatékonysága 14 EU rovat Nemek közötti esélyegyenlõség megvalósítása a magyar munkavállalók körében Jogi rovat A belföldi fordított adózás alá tartozó egyes tevékenységek szabálya május 1. után 20 Szórakozás, kultúra Filmajánló 22 Könyvajánló 22 A filmtörténet gyöngyszemei 23 Rejtvény 23 ADONY KELLNER MIHÁLYNÉ 2457 BAJCSY-ZSILINSZKY U / AJKA É-BER ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKÜZLET 8400 VÖRÖSMARTY ÚT / NÉMETH ÉPÍTÕIPARI KFT GYÁR U / ALBERTIRSA KOMBI-KER. KFT ISKOLA U / BAKTALÓRÁNTHÁZA SZIGETI ÉS TÁRSA BT SZENT ISTVÁN U / BALASAGYARMAT KARANCS ÉPKER. KFT KÕVÁRI ÚT 2. 35/ TÓTH VÍZ-GÁZ-FÛTÉS SZERELVÉNY BOLT 2660 ARANY JÁNOS U / BALATONALMÁDI SZÁMFIRA ISTVÁN 8220 RÁKÓCZI U / BALATONFÜRED H-THERM KFT FÜRDÕ U / BALATONKENESE NOVÉPSZER 97 BT BALATONI U / BALATONLELLE LELLE ÁRUHÁZ 8638 KOSSUTH U / BALATONSZÁRSZÓ KEZOLA KFT SZEMESI ÚT 84/ BARCS NETTÓ 2 BT KÖZTÁRSASÁG ÚT / BÉKÉSCSABA D-ÉG THERMO-STAR KFT TESSEDIK U / BERETTYÓÚJFALÚ FA-GÁZ KFT DÓZSA GY. U / BÓLY GÁBRIS KFT HÕSÖK TERE 14/C. 69/ BUDAPEST AQUA-KONTAKT KFT GUBACSI U / AQUA-MAXIMA KFT ADY ENDRE U / D-ÉG PEST KFT HUNYADI J. U. 4. 1/ D-ÉG PEST KFT PESTI U. 237/I. 1/ KAPUY KFT GYÖMRÕI ÚT / L-D-T HERMO BT TINÓDI U. 1. 1/ LHB KFT ZÖLDLOMB U / MM ÉPSZOLG. BT KAROLINA ÚT 17/A. 1/ NÉBER 2000 KFT SZENTENDREI ÚT / ÓZNER ÉS TÁRSA BT FELSÕERDÕSOR U. 4. 1/ RÁCZIÓ+2001 KFT SZLOVÁK U / TERMONOVA KFT BAJÁKI F. U / CELLDÖMÖRK V ÉS G VÍZ-, GÁZ- ÉS FÛTÉSTECHNIKAI SZAKÜZLET 9500 SZENTHÁROMSÁG TÉR 7. 95/ CSORNA KWALIBRA KFT KORONA UDVAR 96/ NÉMETH SZERELVÉNYGYÁRTÓ ÉS KER. KFT SOPRONI ÚT / CSÖMÖR FITYUS ÉS TSA KFT HÉV VÉGÁLLOMÁS 28/ DEBRECEN D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT FÜREDI ÚT / GÁZSZER KFT MONOSTORPÁLYI U. 9/B. 52/ KELET SZERELVÉNY KFT ÕRMESTER U / SZABÓ ATTILA 4028 ÁRPÁD TÉR / DEVECSER BRUNNER ÉS TÁRSA KFT JÓKAI U / DIÓSD FUGA KFT BALATONI U / DOMBÓVÁR MC THERM KFT TÓTH EDE U 2. 74/ DOROG REAL-KER KFT SZENT E. U / DUNAÚJVÁROS D-ÉG ZRT SZILÁGYI ERZSÉBET ÚT, HRSZ. 1566/52. 25/ DUNAVARSÁNY AQUA-MAXIMA KFT ÕSZ U / ECSER AVHOR HUNGARY KFT RÁKÓCZI ÚT / EGER CSIKÓS KER. BT KIRÁLY ÚT 5. 36/ EMÕD VAS-MÛSZAKI KERESKEDÉS 3432 KOSSUTH L. U / ÉRD TUTI CSÕSZER KFT ELVIRA ÚT / ESZTERGOM REAL-KER KFT PETÕFI SANDOR U / FEHÉRGYARMAT BALOGH ÜZLETHÁZ 4900 KOSSUTH TÉR / FELSÕPÁHOK HOMPÓK TIBOR 8380 HRSZ. 05/22 83/ GÖDÖLLÕ COMFORT 2005 KFT KÖZTÁRSASÁG ÚT / ÉPGÉPKOR BT JÓZSEF A. U. 32/A 28/ GALGAÉPSZER KFT BAJCSY-ZSILINSZKY U. 34/A. 28/ GYENESDIÁS MÉSZÁROS KER-37 KFT KOSSUTH L. U / GYÕR AR-THERM KFT MÉRFÖLDKÕ U. 96/ GYÕRÚJBARÁT VARGA ZOLTÁN 9081 ISTVÁN KIRÁLY U / HAJDÚBÖSZÖRMÉNY ÉPGÁZ KFT TESSEDIK S. U. 1/A. 52/ HAJDÚHADHÁZ SALI-KER KFT FÖLDI J. U / HAJDÚSZOBOSZLÓ EUROZÓNA KFT ADY E. U / HÉVIZGYÖRK CSOMA ISTVÁN 3300 ADY ENDRE U / GALGAÉPSZER KFT ADY ENDRE U / KALOCSA KOVÁCS GYULÁNÉ 6300 SZÉCHENYI ÚT 4. 78/ KÁPOLNÁSNYÉK D-ÉG THERMOSET KFT ORSZÁG U. 24. SUKORÓ 2000 BT ORSZÁG U / KAPOSVÁR D-ÉG ZRT KOND VEZÉR U / KAPUVÁR BÖDECS ÉS BALÁZS KFT DEÁK F. U / KECSKEMÉT D-ÉG THERMO-STAR KFT BAJNOK U / KESZTHELY CSERÉP VASKER KFT REZI U / FARKAS RÓBERT 8360 BÁSTYA U / HOM-SZER KFT KÜLSÕ-ZSIDI U / STEKE KFT CSAPÁS ÚT 83/ KISKUNFÉLEGYHÁZA CSAVARGÁZ BT ALPÁRI U. 38. KISTARCSA D-ÉG PEST KFT SZÉCHENYI ÚT / KISÚJSZÁLLÁS BOR-SZA BT DEÁK F. U. 89/A. 59/ KISVÁRDA D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT VÁRADY I. U / KOMÁROM NÉMETH ÉS TÁRSA KFT IGMÁNDI U / KÖRMEND FE-PU KER. BT RÁKÓCZI U / FITTING 848 KFT RÁKÓCZI U / MAGLÓD FERRUM VAS-MÛSZAKI SZAKÜZLET 2192 KATONA J. U / MARCALI MÉSZÁROS KFT PETÕFI U / MÁTÉSZALKA SZALKA SPED KFT DÓZSA GY. U / MEZÕKÖVESD KORALL LAKÁSKERÁMIA KFT DOHÁNY U / MISKOLC D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT BLASSKOVICS ÚT 7. 46/ SZERKER PLUS KFT ANDRÁSSY U / MOHÁCS BOLY-GÓ KFT KOSSUTH L. U / MÓR FLIP-KÉFER KFT VEKERLE U / MOSONMAGYARÓVÁR FÛTÉSTECHNIKAI SZAKBOLT 9200 BAUER R. U / NAGYKANIZSA D-ÉG ZRT CSENGERY U / NYÍREGYHÁZA D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT TÜNDE U / DU & DU KFT CSALÁD U / OROSHÁZA FÛT-KER KFT CSORVÁSI ÚT / OROSZLÁNY XÉNIA-KER. KFT DÓZSA GY. ÚT / PÁPA GÁZ-CENTRUM FÛTÉSTECHNIKA 8500 BATTHYÁNY U / PÁSZTÓ TÓTH SZERELVÉNYBOLT 98 KFT FÕ ÚT / PÉCEL HIDVÉGHY JÁNOS GUSZTÁVNÉ 2119 RÁKOS ÚT / PÉCS D-ÉG ZRT KÖZRAKTÁR U / PÜSPÖKLADÁNY HAJZER TIBOR 4150 RÁKÓCZI U / RÁCALMÁS GACSÁLYI GÁBORNÉ 2459 NÉPFRONT U / RÁCKEVE ARMAKONT KFT DÖMSÖDI ÚT / RÉTSÁG LOMEN ÉS TÁRSA KFT ZRÍNYI ÚT 3. 35/ RÉVFÜLÖP CSÉPCSÕ GÁZ KFT FÜREDI ÚT / SALGÓTARJÁN KARANCS ÉPKER KFT FÜLEKI ÚT / SÁROSPATAK VÁR-KER KFT SZABÓ GY. U / SÁRVÁR STROF- FER VASUDVAR KFT SÁRSZIGET U / SÁTORALJAÚJHELY ALBATROSZ KFT RÁKÓCZI U / SIKLÓS SPIEGEL KFT DÓZSA GY. U / SIÓFOK TRG KFT VAK BOTTYÁN U / SOLYMÁR FÜVES KFT FÜVES U / SOPRON FÜZI ISTVÁN 9400 SOMFALVI U / SÜMEG HÉLIOSZ FÛTÉSTECHNIKA 8330 PETÕFI S. U / SZAKONY IFJ. NÉMETH JENÕ 9474 FÕ U / SZÁZHALOMBATTA FUGA KFT DUBAFÜREDI ÚT 2. 23/ SZÉCSÉNY KARANCS ÉPKER. KFT RÁKÓCZI ÚT / SZEGED ÁK 2000 BT PETÕFI SGT / BERTA-THERM RT SÁNDOR U / D-ÉG THERMO-STAR KFT KÁLVÁRIA SGT / FÉGTHERM- PARTNER KFT SZT. MIKLÓS U / GOBOKER KFT KÁLVÁRIA SGT / SZÉKESFEHÉRVÁR D-ÉG THERMOSET KFT MÁRTÍROK U. 74. GÁZ-VÁR BT BALATONI U / KANDI SZERELVÉNY 8000 HAVRANEK U / SUKORÓ 2000 BT MÁRTROK ÚT / SZEKSZÁRD D-ÉG ZRT SPORT U / SZENTES MÜVIKER 97 KFT JÓZSEF A. U / SZENTGOTTHÁRD VASTHERM BT KOSSUTH L. U / SZIGETHALOM AQUA-MAXIMA KFT SZABADKAI ÚT 99/B. 24/ SZIGETSZENTMIKLÓS AQUA- MAXIMA KFT BERCSÉNYI U / SZIGETVÁR CSÖKLI ÉS TÁRSA BT SZÉCHENYI U / SZOLNOK D-ÉG THERMO-STAR KFT PÁLFFY J. U / SZOMBATHELY D-ÉG THERMOSET KFT PUSKÁS TIVADAR U / VASI RÁJA KFT ZANATI U / TAMÁSI PECK EZERMESTER ÜZLETHÁZ 7090 RÁKÓCZI ÚT / TAPOLCA GÁZ-CENTRUM FÛTÉSTECHNIKA 8300 KOSSUTH U / PERLAKY MÛSZAKI BOLT 8300 DEÁK F. U / TÁT VASS ÉS TÁRSA KERESKEDELMI KFT BÉCSI ÚT 1/B. 33/ TATA DOMJÁN KFT SOMOGYI U / XÉNIA-KER KFT FÉNYES FASOR 6. 34/ TATABÁNYA JENEI KFT. ÉPÍTÕK ÁRUHÁZA 2800 DEÁK F. U / T-ÉG THERMOPONT KFT ERDÉSZ U / TISZAFÜRED SZERELVÉNY ÜZLET, POLYÁK JÓZSEF 5350 MORGÓ U / TISZAVASVÁRI ZEP KFT ADY ENDRE U / ÜLLÉS CSÓTI FÛTÉSTECHNIKA 6794 PETÕFI U / VÁC VER-KER KFT FEKETE U / VÁCRÁTÓT LEG-SZER BT SZÉCHENYI U / VÁRPALOTA HARNOS KFT ÁRPÁD U / VÁSÁROSNAMÉNY NAMÉNY-GÁZ KFT KOSSUTH U / VECSÉS HEGEDÛS ÉS TSA. BT FÕ ÚT / VERESEGYHÁZ ÓNODI ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT FÕ ÚT 152/B. 28/ VESZPRÉM D-ÉG THERMOSET KFT CSILLAG ÚT / THERMINÁL BT DÉLI INTÉZMÉNYKÖZPONT, TARTU U / VEMÉV-SZER KFT PILLÉR U / VILLÁNY ALBERT ROLAND 7773 DÓZSA U / ZALAEGERSZEG RUZSICSKA KFT SPORT U / SZA-THERM KFT HOCK J. ÚT / ZÁHONY-TISZABEZDÉD D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT EUROKAPU LOGISZTIKAI KÖZPONT 45/ ZSÁMBÉK FÜVES KFT DIÓFA U /

2 A TURIZMUS JEGYÉBEN: AZ 5. D-ÉG DUGÓGYÛJTÕ AKCIÓ SO Tar Tibor, az autó boldog tulajdonosa A navigációs rendszer A helyszínen is volt nyertes 2

3 Bár a szerencse minden nyereményjáték esetében fontos tényezõ, mégis nyilvánvaló, hogy aki több szelvénnyel vesz részt egy sorsoláson jelen esetben több radiátordugót gyûjtött össze, annak nyerési esélyei ennek arányában megnõnek. Az 5. D-ÉG Dugógyûjtõ Akció szervezõinek nem titkolt célja az volt, hogy a szerencsés szerelõ kollégák egy kicsit felülemelkedjenek a mindennapi tevékenységükön, és a nyeremények segítségével szakíthassanak némi idõt a pihenésre is. Éppen ezért az akcióban kisorsolt összes nyeremény kapcsolatban áll a turizmussal. A május 10-edikén a D-ÉG Buda áruházban közjegyzõ jelenlétében megtartott sorsoláson az alább felsorolt kollégák nyertek: FÕDÍJ: VOLKSWAGEN TRANSPORTER: TAR TIBOR BAJNA FORINT ÉRTÉKÛ UTAZÁSI UTALVÁNY Régert Ferenc Márok Darázs Sándor Sárvár Potánszki László Szõdliget Jurácsik István Debrecen Takács István Perkáta GARMIN250FEU TÍPUSÚ NAVIGÁCIÓS RENDSZER Horváth Zoltán Kolontár Dankó Zoltán Nyíradony Horváth Csaba Szeged Zalai Márk Orosháza Honti Gábor Ceglédbercel SAMSUNG EC-L83ZZBAD/E3 TÍPUSÚ FÉNYKÉPEZÕGÉP Komora Balázs Tapolca Vagdalt Attila Sopron-Tómalom Haász József Környe Töke Imre Alsóújlak Széles Gyula Balassagyarmat Csordás Csaba Kádárta Sípos István Budapest Györkõ Zoltán Pécs Nemecz János Domany Udvari László Budapest Cinka László Rácalmás Papp Tamás Komló Pintér Tibor Káptalanfa Balogh István Mezõnyárab Bális István Fertõhomok ELEKTROMOS HÛTÕTÁSKA Dudás Kornél Tisza Géza Szakács Zoltán Szõcs Attila Györvári Gábor Pataki József Kovács László Bodor László Tóth József Bach Pál Farkas Ferenc Czunyi Gábor Barlai László Kovács Attila Nagy Sándor Beitl Tibor Bernwallner János Varga Mihály Maczkó János Kurucz Attila Stefanics Lajos Mészáros Zoltán Szûcs Tibor Szécsi József Stoffer József Pusztaszentlászló Gyömrõ Sárbogárd Tevel Vonyarcvashegy Orosháza Kecskemét Kecskemét Balatonfüred Alsópetény Mosonmagyaróvár Bokod Pécs Héviz Ajka Magyarpolány Tarján Debrecen Kartal Kemenessömjén Gyenesdiás Velence Bácsbokod Galgahévíz Hajós RSOLÁSA A sorsolás izgalmas percei A bizottság tagjai korhatár nélkül teljesítették a kötelességüket 3

4 D-ÉG FÜSTCSÕRENDSZER Az elmúlt évtizedekben a fûtési rendszerekbe gyakran kerültek kéményes gázkazánok, melyeket béléscsõvel ellátott, meglévõ kéménybe vagy szerelt kéménybe kötöttek. Nagy részük mára már elavult, elöregedett, cserére szorul. Optimális megoldás lehet D-ÉG Euro Condens kondenzációs készülék beépítése a meglévõ régi készülék füstcsövével azonos nyomvonalon. A gázellátásról szóló törvény korlátozza a kéménybe köthetõ gázkazánok telepítését, másrészt a kéményes készülékek mûszaki szintjét, üzemi paramétereit is jelentõsen felülmúlják a korszerûbb gázkészülékek. A mûszakilag továbbfejlesztett készülékek megjelenése mellett az energiaárak is jelentõsen emelkedtek, sõt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt években soha nem látott mértékben növekedtek. Így jól meg kell gondolni, milyen készülékre cseréljük az elavult kéményes gázkazánt. A készülékcsere egyik szempontja a kémény, a füstgázelvezetés megoldása. A költségek csökkentése érdekében minél egyszerûbb megoldást szeretne a megrendelõ: nem akar további jelentõs költséggel járó építõmesteri munkákkal bontani, falat, födémet áttörni. A kéményes készülék cseréjének egyik optimális megoldása a kondenzációs készülék beépítése. A Hírhullám hasábjain többször is bemutatott, legkorszerûbb mûszaki színvonalat képviselõ D-ÉG Euro Condens fûtõ- vagy kombi készülékek meglévõ fûtési rendszerbe történõ beépítése jelentõs energia-megtakarítást eredményez. E mellett a precízen kidolgozott D-ÉG füstgázelvezetõ rendszer rendkívül egyszerû és gyors telepítést eredményez. A készülék rendelkezik mérõcsonkkal és van saját kondenzvíz-elvezetõ rendszere, így nem kell a drága füstcsõelemeket külön megvásárolni. A feladat leegyszerûsödik a megfelelõ indító idom és a kéménykürtõ összekötésére. A meglévõ kürtõben egy talpas könyökidom köti össze a koaxiális 80/120 füstcsövet a béléscsõben lévõ PPS mûanyag füstgázelvezetõvel, amit központosítók vezetnek meg a fedõelemig. A friss levegõt a 4

5 D-ÉG Euro Condens a kéménykürtõbõl szívja, míg a füstgáz a béléscsõben központosítókkal elhelyezett PPS mûanyagcsövön és záróelemen keresztül távozik. Arra az esetre is kínál megoldást a D- ÉG füstcsõrendszer, ha a kéményben elhúzás van. Az iránytöréses szakaszba flexibilis PPS csövet kell beépíteni, ami a megfelelõ idomokkal csatlakozik a normál, merev csövekhez. A D-ÉG füstcsõrendszer a D-ÉG rendszerektõl megszokott magas mûszaki színvonalon, gondosan kidolgozott munkafolyamatok biztosítása mellett kínál egy rendkívül gazdaságos megoldást a kéményes gázkazánok korszerû kondenzációs készülékre cseréléséhez. KÉMÉNY ELEMEK TRAABO5060 Alu/Alu bõvítõ 60/100-80/125 TRABL60 Alu bilincs 125 TRPACS606 PPs/Alu csõ 80/ mm TRPAET60 PPs/Alu ellenörzõ T-idom 80/125 TRPACS607 TRTL35 PPs/Alu csõ 80/ mm Takarólemez 125 (2 db) TRPBK20 PPs könyök tartó sinnel 80 FC FC FC FC FC D-ÉG PPs egyenes csõ 80/500 mm D-ÉG PPs egyenes csõ 80/1000 mm D-ÉG PPs egyenes csõ 80/2000 mm D-ÉG központosító gallér=80 D-ÉG kürtõfedél d=80 fekete Amennyiben elhúzás is van a kéményben: FC FC FC FC FC D-ÉG PPs flexibilis csõ 80/50 m D-ÉG PPs flexibilis csõ 80/1,5 m D-ÉG flexibilis csõ tömítés D-ÉG PPs flex-merev csatlakozó 80 D-ÉG PPs merev-flex csatlakozó 80 5

6 KORALL ÉPÜLETGÉPÉSZET, MEZÕKÖVESD Barczi István ügyvezetõvel beszélgettünk Országjárás Pontról Pontra ben már bemutattuk az áruházat a Hírhullám hasábjain. Mi történt azóta a vállalkozással? - Leginkább említésre méltó az, hogy azóta építõanyag-kereskedelemmel is bõvítettük a profilunkat. Ez akkor történt, amikor a piac kissé visszaesõben volt, és az építõanyag-túlkínálat miatt az akár országos hálózattal is rendelkezõ nagykereskedelmi cégek sokat tettek azért, hogy a kisebb vállalkozásokat is megszerezzék partnerüknek. Így a lakáskerámia és az épületgépészet biztosította a megfelelõ haszonkulcsot, míg az építõanyag-kereskedelem a megfelelõ forgalmat: ez 2005-tõl 400 millió forint körül van, és folyamatosan emelkedik. - Abban az idõben gyakori volt a körbetartozás, ami a kiskereskedõket is érzékenyen érintette. - Igen. Mi általában óvatosak voltunk e tekintetben, és igyekeztünk inkább kiskereskedelmi vonalon erõsek lenni. Az építõanyag-kereskedelem persze nem csak azért volt fontos, mert növelte a forgalmat, hanem azért is, mert a cég megítélését pozitív irányban befolyásolta. További fontos állomás volt a cég életében az, hogy a lakáskerámia területén kiépítettünk egy nagykereskedelmi hálózatot, ami olasz és spanyol csempéket és burkolólapokat forgalmaz. Mindent összevetve, annak ellenére, hogy a makrogazdaságban általános visszaesés volt megfigyelhetõ, vállalkozásunknak mind a forgalma, mind a nyeresége növekedett. - Az alkalmazotti létszám is nõtt? ben a vállalkozás 7 fõt foglalkoztatott, jelenleg 13-at: ennyivel nõtt meg maga a cég is. Mivel minden poszton jól képzett, önállóan dolgozó munkatárs áll, ez az alkalmazotti létszám még mintegy 20-30%-os forgalomnövekedést képes kezelni. A kollégák természetesen mindent meg is tesznek a vállalkozás fejlõdése érdekében. Az épületgépészeti részleg esetében például csak a fejlesztési irányokat, illetve a kínálat bõvítését szoktuk egyeztetni, egyébként a kollégák teljesen önállóan dolgoznak. Részben ez eredményezhette azt, hogy a D-ÉG Pont hálózat franchise partnerei lettünk. Mivel az igények az épületgépészeti piacon is folyamatosan változnak, kollégáimnak napra késznek kell lenni például az alternatív energiák felhasználásának a területén is. Jelenleg sokan érdeklõdnek a viszonylag drága szolárcsöves kazánok iránt, de például a vegyes tüzelésû kazánok forgalma is megnõtt. Kollégáim gyakorlatilag a szakma minden területén otthonosan mozognak. - D-ÉG szilárd tüzelésû kazánt is sokan keresik? - Igen. Ráadásul mivel D-ÉG márkatermék ennek a haszonkulcsa is megfelelõ, ami sajnos más márkák esetén nem mindig mondható el. - Az elõzõ lapszámban szó esett a D-ÉG szilárd tüzelésû kazánnal kapcsolatos tapasztalatokról. Nagyon meggyõzõen érveltek mellette. 6

7 - Igen. Az áramszolgáltatónál dolgozó szomszédom kénytelen volt áram helyett más energiahordozót választani, vásárolt egy D-ÉG szilárd tüzelésû kazánt, és szerinte ennél jobb, energiatakarékosabb készülék nincs a piacon. A fürdõszoba szalonunkat három éve bõvítettük. Megvásároltuk a szomszéd házat, és teljesen szimmetrikusan a szalon mellé építettünk egy ugyanolyan épületet, a kettõt pedig egy nyak-taggal kötöttük öszsze. Az új épületben bemutatótermet is kialakítottunk, ami leginkább azért volt szükséges, hogy a nagykereskedelmi hálózat által forgalmazott, fõleg spanyol gyáraktól származó termékeket be tudjuk mutatni. - Tudtommal dinamikusan fejlõdik az épületgépészeti részleg is. - Igen. Az elsõ negyedévben 15%-os forgalomnövekedést tudtunk produkálni. A fejlõdés ingatlan-beruházásban is megnyilvánul: a külvárosi telepünkön mintegy 350 négyzetméter eladótér és 50 négyzetméter kiszolgáló területet építését tervezzük a jelenlegi mellé. Az épület egyik oldalán az épületgépészeti, a másikon az építõipari bolt lesz, ami megkönnyíti a kollégák munkavégzését: be tudnak segíteni egymásnak, tudják egymást helyettesíteni. Az építõanyag-kereskedésben elsõsorban a nyílászárók kapnak helyet a bemutatóteremben, hiszen azt általában a végfelhasználó választja ki. Remélhetõleg az, hogy személyesen eljönnek a boltba, mind az épületgépészet, mind pedig a csempe és burkoló területén további forgalmat fog generálni. A beruházást az idén vagy jövõre kezdjük el, attól függõen, hogy a cég milyen dinamikusan fejlõdik. Várhatóan az év vége felé kiírt uniós pályázatok fellendülést eredményeznek az építõiparban, ami kissé élénkíteni fogja a piacot. 7

8 - Mind az Unió, mind a költségvetés forrásai utánfinanszírozó jellegûek. - Igen. Viszont a bankok a beruházásokat a nyertes pályázatok esetén legtöbbször megfinanszírozzák. A struktúrát ismerjük egy kivitelezésünk alapján. A Tardi Önkormányzat bízott meg minket egy táncpajta és hagyományõrzõ épület kialakításával, ami részben átalakítást, részben új építést jelentett. Az önkormányzat a projektet egy bank által elõfinanszíroztatta, és amikor megkapta a pályázaton nyert pénzt, a bankot kifizette. Az építkezés során nekünk természetesen résszámlázásra is lehetõségünk volt. A struktúra tehát jól mûködik. Ráadásul néhány nyertes- például mozgáskorlátozottak akadálymentesítésérõl vagy vizes helyiségek átalakításáról szóló önkormányzati pályázat esetében lassan elindítják a közbeszerzési eljárást, amiben mind az épületgépészet, mind pedig az építõanyagok területe szerepel. Erre majdnem minden önkormányzat pályázott, mert a viszsza nem térítendõ támogatás mértéke 90%. - Térjünk át a Mestertalálkozóra! - Mivel vállalkozásunk régóta D-ÉG Pont, ráadásul franchise partner lettünk, ezért fontosnak tartottuk, hogy a Mestertalálkozón megfelelõ képet, tájékoztatást adjunk a D-ÉG Pont hálózatról, és hogy az általa forgalmazott termékeket reklámozzuk a szerelõ kollégák körében. Hozzá kell tenni, hogy a Mestertalálkozót már négy éve megrendezzük, és a szerelõk, kivitelezõk folyamatosan nagy számban részt vesznek rajta. A rendezvényen most 35 mester vett részt, illetve 7 diák a helyi szakmunkásképzõ intézet víz- és gázszerelõ képzésén tanulók közül. A rendezvény helye a fürdõszobaszalon új épületben kialakított oktatóterem volt, idõpontja pedig hétvégére esett, amikor a szerelõk könnyen szabaddá tudják tenni magukat. A kötetlen ebédet elõadások követték. Idén a fõ téma a megújuló energiaforrások épületgépészetben történõ felhasználása volt, illetve az elõadásokat a D-ÉG hálózat és a D-ÉG-es termékek bemutatása zárta. A mesterek egy része még mindig nem gondolkodik rendszerben, ezért fontos újra és újra tudatosítani bennük, hogy a D-ÉG nem csak radiátorokat gyárt, hanem márkatermékeibõl összeállított egy igen jó minõségû, kiváló ár-érték aránnyal rendelkezõ rendszert is, amihez 10 év rendszergarancia tartozik. Így ha egy végfelhasználó két oldalról is ugyanazt az információt kapja, nevezetesen, hogy a D-ÉG rendszert egyben érdemes megvásárolni, akkor nagyobb a valószínûsége, hogy mellette fog dönteni. Az elõadássorozatot tombolasorsolás zárta, ahol minden egyes résztvevõ kisebbnagyobb ajándékot nyert. A Mestertalálkozó hagyományosan igen jó hangulatban zajlik, és olyannyira összehozza a társaságot, hogy a legtöbben még sokáig maradnak beszélgetni, nem csak a szakmáról, hanem személyes dolgokról is. Mivel mindig szezonkezdésre próbáljuk ütemezni a rendezvényt, a kollégák már gyakran a szezonkezdést a Mestertalálkozóhoz kötik. - Milyen eredményeket vár az idei évtõl? - Mint említettem, az épületgépészet az elsõ negyedévben 15%-os forgalomnövekedést produkált, és ez elvileg az egész évben enynyi lesz. A tavalyi forgalom nagyobbik részét a projektek adták. Úgy látom, hogy az akkor elmaradt magánépítkezõi forgalom az idén fog realizálódni sok külföldi vásárolt felújításra szoruló hétvégi házat Zsórifürdõn vagy Bogácson, az említett önkormányzati kivitelezési munkák pedig a tavalyi projektmennyiséget képesek biztosítani. Mindez azt jelenti, hogy a forgalom összetétele is módosul: a magánvásárlások egy része az igényesebb, drágább árfekvésû termékekre irányul masszázskabinok, wellness termékek stb., de az alacsonyabb árfekvésû termékek forgalma is várhatóan nõ. A mesterektõl kapott információk mindezt megerõsítik: sokak munkáját már hónapokra elõre lekötötték a magánmegrendelõk. Úgy tûnik, ez jó éve lesz a szakmának. - Köszönöm a beszélgetést! 8

9 9

10 A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENYRÕL FORRAI JÁNOSNÉ, A SZERVEZÕ KÖZÉPISKOLA IGAZGATÓJA NYILATKOZIK - Kérem, elsõként mutassa be az Eötvös József Építõipari, Mûvészeti Szakképzõ Iskolát és Kollégiumot! - Iskolánkba jelenleg 1200 tanuló jár. A képzés két szakmunkás és technikus szinten foglalja magába mind a hagyományos építõipari kõmûves, ács, állványozó, festõ, épületgépészeti gázvezeték- és -készülékszerelõ, vízvezeték- és központifûtés-szerelõ szakmák, mind pedig a mûvészetek területét. Az említettek keresett szakmák, hiszen amíg épület van, amíg az emberek házban laknak, házban dolgoznak, azt meg kell építeni, idõnként fel kell újítani, tehát jó szakemberre szükség van. Iskolánkban igyekszünk átadni tanulóinak mindazt a tudást, ami szükséges ahhoz, hogy a késõbbiekben jól megállják a helyüket a szakmai munkában. - Beszéljen magáról a versenyrõl, annak lebonyolításáról! - Idén a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyt a gázvezeték- és -készülékszerelõ, illetve a vízvezeték- és központifûtés-szerelõ szakmákban intézményünk rendezte meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Szakképzési Intézet megbízásából. A versenyen részt vevõ 26 tanulónak gyakorlati és elméleti vizsgafeladatokat kellett megoldani. Azon tanulóknak, akik mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli és gyakorlati részt 60% felett teljesítették, nem kell szakmunkásvizsgát tenniük, illetve ha csak egy-egy vizsgarészbõl érték el ezt az eredményt, akkor abból a részbõl nem kell vizsgázniuk az év végén. A versenyen való eredményes részvétel azért is nagyon fontos a diákok számára, mert demonstrálhatják általa, hogy a korosztályukban az adott szakmában jelenleg õk a legjobbak, és valószínûleg így könnyebben találnak munkahelyet is, mint az, akinek éppen hogy sikerül elvégeznie a szakképzést. A verseny komoly elõkészületet igényelt, hiszen mindkét szakmának nagy az anyagés eszközigénye. E költségek miatt a verseny megrendezésében hagyományosan fontos szerepet játszanak azok a forgalmazó és gyártó cégek, amelyek a gyakorlati feladatok elvégzéséhez biztosítják a szükséges anyagokat, szerszámokat, berendezéseket. Ez most sem történt másképp: e cégeket külön köszönet illeti meg. A verseny tétje nem csak a szakmunkásvizsga idõ elõtti megléte volt, hanem a diákok díjakban is részesültek: pénzjutalomban, valamint a támogató cégek tárgyi jutalmat is felajánlottak a részükre. Dicséretesnek tartom, hogy egyes támogató cégek nem csak a versenyzõt, hanem a versenyzõ felkészítõ tanárát is díjazták, hiszen ahhoz, hogy egy diák eljusson egy ilyen rangos eseményre, bizony szükség van a jó pedagógiai munkára is, tehát a siker részben a tanárának is köszönhetõ. - Köszönöm a beszélgetést! 10

11 A ÉVI SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENY GYÕZTESEI: A TANULMÁNYI VERSENY TÁMOGATÓI VOLTAK: VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFÛTÉS- SZERELÕ SZAKMA ELSÕ HÁROM HELYEZETTJE: HAMAR JÁNOS, a debreceni Povolny Ferenc Szakképzõ Iskola tanulója Felkészítõ tanár (elmélet): Nagy Zoltán, Katona Jenõ Felkészítõ tanár (gyakorlat): Papp Gábor egyéni vállalkozó, Nyíradány APRÓ ZOLTÁN, a budapesti Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola tanulója Felkészítõ tanár: Gedeon Istvánné KUDMAN JÁNOS, a dunaújvárosi Dunaferr Szakközép- és Szakiskola tanulója Felkészítõ tanár (elmélet): Tordai László Felkészítõ tanár (gyakorlat): Szatmári László GÁZVEZETÉK- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELÕ SZAKMA ELSÕ HÁROM HELYEZETTJE: RAJNAI GÁBOR, a tapolcai Széchenyi István Szakképzõ Iskola tanulója Felkészítõ tanár: Csizmadia László KOVÁCS MÁTÉ, a tapolcai Széchenyi István Szakképzõ Iskola tanulója Felkészítõ tanár: Csizmadia László KISS TAMÁS, a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola tanulója Felkészítõ tanár (elmélet): Szõke Szilárd Felkészítõ tanár (gyakorlat): Faragó István ABM Kuprál Kft., Budapest Cseh László, önkormányzati képviselõ, Miskolc D-ÉG Nyírség Épületgépészet Kft., Nyíregyháza ÉSZK-3 Építõipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Miskolc FÉSZ 2002 Kft., Miskolc FK MISZER Szerelõipari és Villamossági Kft., Miskolc GEBERIT Mûszaki Tanácsadó és Kereskedelmi Kft., Budapest Intern Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Miskolc Középület és Lakásépítõ Zrt., Miskolc Magyar Épületgépészek Szövetsége Oktatási Intézete, Pécs Magyar Rézpiaci Központ, Budapest MIHÕ Miskolci Hõszolgáltató Kft., Miskolc MIVAS Kft., Miskolc MOFÉM ZRT., Mosonmagyaróvár NOVUM-FÉG Kft., Budapest OBI, Miskolc Pipelife Hungaria Mûanyagipari Kft., Debrecen REMS Észak-keletmagyarországi Képviselet, Debrecen SWT Wamsler SE, Salgótarján Szatmáry Kft., Miskolc SZERKER Plus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Miskolc TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft., Miskolc Yorkshire Fittings Gyártó Kft., Budapest 11

12

13

14 DR. CSOKNYAI ISTVÁN A FÛTÉSI KÖLTSÉGOSZTÁS HATÉKONYS 1. BEVEZETÉS A fûtési költségosztásnak számos módja lehetséges elõtt hazánkban kizárólagosan az egységes átalánydíjas fûtési elszámolási módszert használták, mely semmilyen kapcsolatban nem állt a fogyasztás mértékével és a hõellátás tényleges költségeivel tõl a fûtési szolgáltatásban gyökeres változás következett be. Ezen belül új, változatos díjszerkezetek alakultak ki. Az árképzés módja a helyi önkormányzatok kezébe került. Számos településen általánossá vált a mérés szerinti elszámolás. Ezek közös jellemzõje az, hogy van egy fogyasztásarányos és egy teljesítményarányos rész. A fogyasztásarányos költséget OMH által hitelesített fogyasztásmérõvel kell megállapítani. A szakmai körökben jól ismert távhõszolgáltatásról szóló törvény szerint 2003 közepétõl ezt a változatot kell kötelezõen alkalmazni. Lakóépületeknél a helyzet bonyolultabb, mert az elõbb említett összköltséget szét kell osztani lakások között. A mérésügyrõl és a távhõszolgáltatásról szóló törvény sajátos értelmezésébõl adódik, hogy a vásárló nem az elszámolási mérõ alapján fizeti a fûtési hõdíjat. Magyarországon a lakók közötti költségosztás nincs jogilag rendezve, a hagyományos átalánydíjas elszámolás változatlanul megmaradhat, csak most nem egy országosan, vagy településen érvényes fajlagos érték, hanem a társasházra vonatkozó saját fajlagos hõdíj alapján történik szétosztás. Ez jelentõsen eltérhet a tényleges egyéni fogyasztástól. Ennél pontosabb módszer lenne a lakás méretezési hõszükséglete szerinti költségosztás, de annak ellenére, hogy ez egyszerûen alkalmazható lenne, nem használatos eljárás. A hõszükségleten és a fûtõtest igénybevételén alapuló költségosztás még viszonylag olcsón megvalósítható az általánosan alkalmazott függõleges összekötõvezetékes fûtési rendszereknél. Ebben az esetben a fûtõtest névleges teljesítménye és a fûtõtest idõben összegzett közepes hõmérséklete alapján történik a költségosztás. Ez a módszer a fogyasztáson alapszik és bár viszonylag pontatlan eljárás, mégis ez tekinthetõ a lehetséges változatok között a leghatékonyabbnak. A költségosztók alkalmazása nemcsak azért követendõ eljárás, mert reálisabban követi a fogyasztást, hanem azért is, mert az energiahatékonyságnak hatékony eszköze. Használatával lehetõség nyílik az egyéni takarékoskodásra, de paradox módon eszköze a magasabb helyiség hõmérsékletek megvalósításának is. Ekkor ugyanis a fûtõvíz emelésével lehetõség lesz azoknak a lakóknak a kívánságát kielégíteni, akik az átlagosnál melegebb lakást kedvelik. Sajnos ez is rendezetlen kérdés. Hazánkban a költségosztók alkalmazása folyamatosan terjed, de számos ellenvetést, gondot is tapasztalunk. A következõkben egy áttekintést kívánunk adni az eddigi tapasztalatokról, néhány megvalósult rendszernél kapott adatok alapján. 2. AZ ÉPÜLETEK HÕFOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA ÉS A KÖLTSÉGOSZTÁS Magyarországon körülbelül 15 éves múltra tekinthet vissza a költségosztó készülékek alkalmazása. Korábban szinte kizárólag a párologtatós elven mûködõ osztókat használják viszonylag alacsony ára miatt. Az ennél átlagosan ötször drágább elektronikus költségosztót csak most kezdik szerelni, elsõsorban egycsöves Radal fûtõtestes rendszernél. Fordított U-csöves hálózatoknál csak akkor ajánlható a költségosztók alkalmazása, ha áramlásváltó átkötõszakaszt építenek be. Összességében így a magyar fûtéseknél szinte minden esetben alkalmazható a költségosztó. A legutóbbi idõben a távolvasásos (lakáson kívüli) rádiós módszert is kezdik alkalmazni. A költségosztás hatékonyságát lényegében a termosztatikus szelepek beépítésével, esetleg további korszerûsítési fázisok alkalmazásával együttesen kell vizsgálni. Sajnos elõfordul olyan eset, hogy a régi, rosszul vagy egyáltalán nem kezelhetõ kézi szelepek meghagyásával szerelnek fel a 14

15 ÁGA fûtõtestekre költségosztót. Az ilyen változat nem hatékony. A költségosztással kapcsolatban számos negatív példával is találkozhatunk. A következõkben ezekbõl mutatok be négy esetet. Ezek közös jellemzõje, hogy olyan aránytalan költségeket határoztak meg, melyeket több lakó elfogadhatatlannak minõsített, magyarul nem fizetett. Elsõ példám egy négy emeletes távfûtött panelház, ahol a fûtéskorszerûsítést formailag helyesen megoldották. A termosztatikus szelepek mellett költségosztókat szereltek a fûtõtestekre. Az éves költségelszámolásnál néhány lakónak az elõzõ évben fizetett öszszeg közel háromszorosát kellett volna kifizetnie. Vizsgálatunk alapján megállapítottuk, hogy a fûtõtesztekre szerelt költségosztó helyesen mûködött és az elszámoláskor számítási hiba sem történt. A dolog addig húzódott, hogy a következõ fûtési szezonban ellenõrzõ, diagnosztikai méréseket végeztünk a lakások jelentõs (kb. 60%-ot érintõ) részében. Azt tapasztaltuk, hogy a második, harmadik és negyedik emeleten az összes radiátorszelep zárva volt és a radiátorok is hidegek voltak. A helyiséghõmérsékletek C között változtak. Az elsõ emeleten néhány radiátor fûtött, míg a földszinten az öszszes fûtõtest nyitva volt, C szobahõmérséklet mellett. A lépcsõház tetején 28 C-ot mértünk. A problémára az adott magyarázatot, hogy a fûtõvíz hõmérséklete rendkívül magas volt, továbbá a lépcsõház is tele volt forró fûtõtesttel. A második eset egy olyan tízemeletes panelház, ahol elõször a fûtést korszerûsítették (nagyon helyesen) majd ablakcserét és külsõ pótlólagos hõszigetelést készítettek. A fûtõtestekre korszerû elektronikus költségosztót szereltek. A tavalyi, elsõ szezonban a lakók figyelték a költségosztók kijelzését. Az ún. termék skálás készülékekben leolvasható érték a hõfogyasztással arányos (de nem azonos). Azt tapasztalták, hogy a közbensõ szinteken alig volt fogyasztás, vagyis a mutatott érték 10 körül volt. A földszinten 100 körüli értékek voltak, de a legfelsõ emeleten több mint Itt is lehetõség volt hõmérséklet-mérésre. Általában 23 C körüli értékek voltak, csak a legfelsõ emeleten tapasztaltunk kb. 21 C-ot. A fûtõvíz itt is lényegesen magasabb volt a kelleténél. A tényleges szabályozási függvényt a szabályozó beállításából ellenõrizni lehet, de az optimális menetrendet tapasztalati úton kell meghatározni. Esetünkben a szabályozást a legfelsõ szint (extra magas) igényéhez állították. A korszerûsített függõleges egycsöves fûtés beszabályozási tervében szereplõ 3,5 m.v.o. szivattyú emelõ magasság helyett 7,5 m.v.o. volt a tényleges vélelmezhetõ 15

16 érték. Mint ismertes függõleges egycsöves fûtésnél a nagyobb tömegáram jelentõs túlfûtést eredményez az alsóbb szinteken. De a fõ gond az volt, hogy a korszerûsítést szakszerûtlenül végezték el. Nevezetesen az épületet körbeszigetelték, de a tetõvel nem törõdtek. Azt gondolták, ha nem áznak be akkor jó a szigetelés. Persze más a hõszigetelés és más a vízszigetelés. Megmértük a legfelsõ szinti lakásoknál a tetõfödém belsõ felületi hõmérsékletét. Általában C volt. Az eredõ hõmérsékletet a sugárzási és a levegõhõmérséklet közel számtani átlaga. Ezért érezték a lakók azt, hogy fáznak teljes fûtés mellett. Az eredõ hõmérséklet irány érzékeny és kb. 19 Cra tehetõ a szoba közepén a vízszintes (mennyezet felé nézõ) testfelületekre nézve. A harmadik eset különösen érdekes. Itt nem volt alkalmunk hõmérsékletet mérni, mert a szakvélemény elkészítésére idén április közepén kértek fel. Három, egyenként két lépcsõházas, tízemeletes panelház levált a távfûtésrõl (sajnos igen kedvezõ megtérülés mellett). A fûtést nem korszerûsítették, hanem teljesen kicserélték, minden csövet és minden fûtõtestet. Az új lépcsõházankénti fõfelszállókról vízszintes lakásfûtést alakítottak ki, melyekbe OMH hiteles hõfogyasztás mérõket építettek be. A költségelosztást nem külsõ profi cég, hanem saját maguk készítették. A három teljesen azonos épületpáros közül kettõnél a költségarányokat a lakók megfelelõnek tartották, míg a harmadiknál a meleg vízszámlát többen kifogásolták, vagyis nem fizettek. De mi köze a HMV-nek az OMH hiteles fûtési hõfogyasztás mérõkhöz. Rendkívül sajnálatos módon Magyarországon a költségosztással kapcsolatban nincs semmiféle jogszabály. Esetünkben a lakók képviselõi sajátos módszert választottak. A kazánházi gázmérõ szerinti költségét az alábbi módon osztották. Elõször meghatározták az egyes lakások hõfogyasztás mérõi által mutatott értékek összegét. Ezt levonták a gázfogyasztásból kapott energiatartalomból, de az éves hatásfokot már nem vették figyelembe. A maradék hõmenynyiséget a HMV fogyasztásnak tekinteték és a HMV térfogatösszegzõ mérõk mért értékei alapján szétosztották a lakások között. A három épületnél teljesen egyformán készítették a számítást. A gázfogyasztás és az összegzett HMV térfogat fogyasztás lényegtelen mértékben tért el az épületegyütteseknél. A problémás épületben egyes lakásoknál igen magas HMV költségek jelentkeztek, Ft nagyságrendben. Ezt a lakók nem fogadták el A fogyasztás okait elemezve azt tapasztaltuk, hogy a lakásonkénti fûtésfogyasztás mérõk által mutatott értékek összege kb. 40%-a a várt értékeknek. Ez minden tûréshatárt túllép. Elkezdtük vizsgálni ennek okát. A mérõk megbízható, jó minõségû termékek és azonos gyártási sorozatból valók, mint amik a másik két házban vannak. Mi az, ami eltérõ? A magyarázatot megint a fûtési elõremenõ túlzottan magas értékében találtuk meg. A fûtési sza- 16

17 bályozót igen magas értékre állították. Még tartott a fûtés, de kint már 15 C volt és a hõfogyasztás mérõnél 71 C-ot olvastunk le. Mellesleg az épületben a fûtésre nem panaszkodtak, a termosztatikus szelepek hatékonyan mûködtek. Kétcsöves fûtésnél a szelepek a zárás közelében voltak, igen kis tömegáramok jelentkeztek a lakáskörben, vagyis a mérõnél. A mérõk hiteles megszólalási érzékenysége, vagy másként a minimális térfogatárama 24 l/h. A gyakorlatban ez akár 50 l/h is lehet. Ez alatt a mérõ vagy nem mér, vagy nagyon rosszul mér. 50 l/h térfogatáramnál és 40 C hõmérsékletkülönbségnél ez 2300 W teljesítményt jelent, mely egy átlagos lakás átlagos hõszükségletét jelenti. Hiába alkalmazunk hiteles és jó mérõt, ha rosszul fûtünk. A problémás épületben a fûtésszabályozó már két éve rosszul van beállítva, mindenki bízott a legkorszerûbb fûtési rendszerkiállításban. Ebben az esetben mindenki vakon bízott a kiváló minõségû hõfogyasztás mérõben és a vele kapcsolatos erõszakolt hiedelemben. Bizonyos szakemberek azt hirdetik, hogy a pontos és igazságos költségelszámolás a lakásonkénti OMH hiteles hõfogyasztás mérõkkel valósítható meg. Az elõzõ példa ezt alapvetõen megkérdõjelezi. De ide tartozik az is, hogy ezek a mérõk nem a lakások hõfogyasztását mérik, hanem azt, hogy a kérdéses lakásba a fûtési rendszerbõl mennyi hõ jut. Álságosan öszszekeverik az elszámolást és a költségosztást, valamint a helyi fûtési hõbevitelt és a hõveszteséget. A hõfogyasztás korrekt módon a hõveszteséget jelenti, mely a költségelszámolás számára nem mérhetõ. A külsõ határolókon kiáramló hõveszteség meghatározása különleges mérnöki kutatási feladat. Egy egész épület összes hõfogyasztását megbízhatóan és viszonylag egyszerûen lehet mérni, de épületrészeknél már csak osztani lehet. A költségosztás nem piaci kategória, hanem az érdekeltek közötti megállapodás. Itt csak törekedni lehet az igazság felé. Aki többet fogyaszt, az fizessen is többet, de így csak arányokról beszélhetünk. Számos országban jogszabályokban rögzítik a költségosztás alapszabályait. Magyarországon ezt 15 év alatt nem lehetett átvenni, vagy megalkotni. Egy biztos, a hitelesen mért összfogyasztásokat célszerû úgy osztani, hogy van egy állandó (lakásmérettõl függõ) alapdíj és van egy a költségosztó készülékek alapján meghatározott arányos rész, vagyis a hõdíj. Ezek az alapfogalmak a távhõ elszámolásokból ismertek. Az állandó és az arányos rész viszonya igen fontos. Ez megállapodáson alapszik. Ha hatékony takarékoskodást akarunk és bízunk a jól üzemeltetett és jól kialakított fûtési rendszerben, akkor a hõdíj lehet az egész 60%-a. Ha kételyeink vannak, akkor ez csökkenthetõ 40%- ra. Az elõzõ három példa azt bizonyítja, ha rossz a fûtés, rossz a rendszer, akkor a termosztatikus szelep, a költségosztó készülék, sõt a hiteles hõfogyasztásmérõ sem segít elfogadhatatlan számlák születnek. Negyedik példám nem költségosztás miatti peres ügy. Egy igényesen kialakított jó hõvédelemmel rendelkezõ társasház lakója azért panaszkodik, mert a lakásában túl meleg van, hiába zárja le a radiátorait. Valóban a radiátorok hidegek lehettek egész télen. A lakásban 23 C volt. Emberünk milliós nagyságrendû költségkeresetet nyújtott be a bírósághoz. A téma emberi és jogi részével nem foglalkozom, de miért van meleg, ha hidegek a fûtõtestek. A magyarázat a következõ: A lakás hat oldalából csak egy külsõ fronttal rendelkezik, tipikus sorfekvésû lakás. A külsõ hõvédelem rendkívül jó, de a belsõ azonban rossz. A lakások közötti határolók egyszerû téglafalak. Az egyetlen külsõ oldal déli fekvésû, tehát nagy a szoláris hõnyeresége. A keresetben a lakó azzal érvel, hogy a lakásában egycsöves fûtés van, mely zárt fûtõtestek mellett is meleg csõvezetékeket okoz. Ebben igaza van, de ezek a csövek a padlóban futnak, védõcsõben 7 cm-es esztrich és 1 cm-es parketta takarásban. A tervezett hõlépcsõ 70/55 C, tehát majdnem alacsony hõmérsékletû fûtésrõl van szó. A helyszíni szemle során megnéztük a kazánházat, azért hogy megismerjük a szabályozási függvényt. Az elsõ meglepetés az volt, hogy odakint 30 C volt (2008. május 28.) és ment a fûtés. A kérdés az, hogy miért. Az üzemeltetõk elmondták, hogy ez a lakók igénye. A FÜRDÕSZOBAI TÖRÜL- KÖZÕSZÁRÍTÓNAK MELEGNEK KELL LENNIE. Mellesleg a lakások split klímával rendelkeznek. A másik meglepetés a beállított szabályozási függvény volt. A tervezõi értéknél kb. 16 C-kal volt magasabb méretezési állapotban. A miért kérdésre az volt a válasz, hogy van, aki 25 C-os lakást vár el. Ez utóbbi példát külön nem értékelem. 3. ÖSSZEGZÉS Az elõzõ példák ékesen bizonyítják, hogy a hõfelhasználás meghatározása rendkívül nehezen és ellentmondásosan valósítható meg. Ezen túl a költségek meghatározása további nehézségekkel jár. Ezek közül kiemelném az elhelyezkedés szerinti esetleges korrekciót, mellyel egy külön cikkben fogunk foglalkozni. Példáink azt is bizonyították, hogy a költségosztás elõfeltétele a jól beszabályozott és helyesen üzemeltetett fûtési rendszer. Ezen túl szükség van energiatakarékosságra ösztönzõ, fogyasztásarányokon alapuló költség elszámolási módszerre. Az elmúlt 15 év kevés volt Magyarországon, hogy a költségosztás alapszabályait rendeletbe foglalják, jogilag szabályozzák. Ennek szükségességét már politikusok is emlegetik. Mindenesetre, ha sor kerül a rendeletalkotásra, akkor annak mûszaki részét olyanokra kell bízni, akik ismerik ezt a különleges szakterületet, valamint a külföldi megvalósításokat és a magyarországi tapasztalatokat. Késõbbi cikkünkben a költségosztás számítási módszereivel kívánunk foglalkozni elméleti és gyakorlati megközelítésben. Dr. Csoknyai István Egyetemi docens BME ÉpGET Tanszék 17

18 Mielõtt az esélyegyenlõség megvalósításának konkrét lépéseit elemezzük, szükséges néhány alapvetõ fogalom tisztázása, mint a gender mainstreaming, a társadalmi és biológiai nem, a diszkrimináció, az egyenlõ bánásmód és az esélyegyenlõség, a bizonyítási teher megfordítása fogalma. Mit jelent a gender mainstreaming? Az ENSZ megfogalmazása szerint a nemek közötti esélyegyenlõség érvényesítése a politika és a döntéshozatal minden szintjén. Azaz a gender mainstreaming az a folyamat, amikor bármilyen tervezett intézkedés beleértve a jogszabályalkotást, a politikákat vagy programokat minden területén és minden szintjén felmérjük ezeknek a nõkre és férfiakra gyakorolt hatásait. Ez egy olyan stratégia, melynek lényege, hogy a nõk és férfiak érdekei és tapasztalatai egyaránt beépüljenek a politikák és programok tervezésébe, végrehajtásába. Történjen meg ezek figyelemmel kísérése, vagy ahogy a hivatalos nyelvek mondják, monitorizálása, értékelése a politikai, gazdasági és társadalmi területeken oly módón, hogy mindkét fél számára hasznos legyen, és egyik fél számára se történjék diszkrimináció. Diszkrimináció Bármely megkülönböztetés. Kizárás vagy preferencia, amely észlelhetõ jegyek alapján, többek között a faji eredet, bõrszín, nem, vallás, politikai nézet, nemzeti hovatartozás, társadalmi származás, szexuális irányultság, családi állapot vagy egyéb észlelhetõ jegyek alapján, mint életkor, bõrszín, vallás, fogyatékosság, megszünteti vagy csorbítja az esélyegyenlõséget, illetve foglalkoztatással összefüggõ bánásmód terén az egyenlõséget. Közvetett diszkrimináció: ha a munkáltató olyan feltételeket határoz meg, illetve olyan jellemzõket ír elõ a pályázó számára, melyek közvetlenül nem kötõdnek a munkaköri követelményekhez, és így szûrõeszközként mûködnek. A szûrés célja lehet a nõk kizárása, illetve bizonyos típusú munkavállalók felvételének megakadályozása. Számos állást még ma is kizárólag férfi vagy nõi állásként tartanak számon. Egyenlõ bánásmód Az egyenlõ bánásmód elve a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstõl mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az esélyegyenlõség mindazon jogi és nem jogi eszközök összességét jelenti, melyek azt a célt szolgálják, hogy a nõk a férfiakkal egyenlõ eséllyel érvényesülhessenek az élet különbözõ területein, mint pl.: oktatás, egészségügy, munkaerõpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az õket érõ hátrányok. Bizonyítási teher megfordítása A bizonyítási teher megfordítása azt jelenti, hogy a diszkriminációval kapcsolatos eljárásokban a munkaadót terheli annak bizonyítása, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést a munkavállalóval szemben. Azért kell megfordítani a bizonyítási terhet, mert a diszkrimináció körülményeirõl túlnyomórészt a munkaadó rendelkezik szóbeli vagy írásbeli bizonyítékokkal, ami megnehezíti a bizonyítást. A bizonyítási teher megfordítása rákényszeríti és érdekeltté teszi a munkáltatót, hogy minden rendelkezésére álló adatot, tényt, körülményt feltárjon, hiszen csak így mentesülhet a felelõsség alól. Milyen jogszabályi háttér támasztja alá az esélyegyenlõség megvalósítását az Európai Unióban? Európai Uniós irányelvek A Tanács február 10-edikei irányelve a férfiak és a nõk egyenlõ díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl (75/117/EGK), a Tanács 76/207/EGK irányelve a nõkkel és a férfiakkal való egyenlõ bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az elõmenetel lehetõségei, valamint a munkafeltételek terén történõ végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, Két fajtája ismeretes: Közvetlen diszkrimináció: például, ha a munkáltató az egyes állások megpályázását csak férfiak, más állások megpályázását csak nõknek teszi lehetõvé. 18

19 a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nõkkel való egyenlõ bánásmód elvének a szociális biztonság területén történõ fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nõkkel való egyenlõ bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történõ megvalósításáról és az azt módosító 96/97/EK irányelv, a Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezõgazdaságot, önfoglalkoztató férfiakkal és nõkkel való egyenlõ bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önfoglalkoztató nõk terhességi és anyasági védelmérõl, a Tanács 96/34/EK irányelve az UNICE, CEEP és az ETUC által kötött, a szülõi szabadságról szóló keret-megállapodásról, a Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási teher megfordításáról a nemi hovatartozás alapján történõ diszkriminációs esetekben, a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlõ bánásmód elvének végrehajtásáról, a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlõ bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, a Tanács 2004/113/EK irányelve a nõk és férfiak közötti egyenlõ bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történõ végrehajtásáról. Miért fontos az esélyegyenlõség elõmozdítása a munkavilágában? A munka világában mindenki jogosult a méltányos, tisztességes és biztonságos munkához, és arra, hogy képes legyen megfelelni a magán és a családi élet elvárásainak, és lehetõsége legyen ennek összeegyeztetésére. Bármely kérdés, mely hozzájárul a közvetlen vagy közvetett diszkrimináció felszámolásához, vagy elõmozdítja az esélyegyenlõséget, azt legitim problémaként fel kell vetni és meg kell tárgyalni a munkahelyeken, ha kell a kollektív tárgyalások keretében. Miért van erre szükség? Azért, mert: 1. A nõk a munkaerõ egyre növekvõ hányadát teszik ki. Csak néhány fontosabb adat a KSH 2007 II. egyedévében készített munkaerõ-piaci kimutatásából: A éves népesség együttesen 6795,6 ezer fõ, ebbõl a nõk aránya 51,2%. A foglalkoztatottak száma összesen 3912,6 ezer fõ és ebbõl a nõk aránya 45,4%. A részmunkaidõben foglalkoztatottak összlétszáma 149,8%, ebbõl a nõk aránya 65%. Az egyéni és társas vállalkozásokban a nõk aránya 32,4%, segítõ családtag a nõk körében 75,6%, határozott idõre szóló szerzõdéssel a nõk 43,4%-át foglalkoztatják. 2. Továbbra is élnek a sztereotípiák és téves elképzelések a nõi munkavállalókkal kapcsolatban; 3. A munkavállaló alapvetõ joga, hogy megszûnjön a foglalkoztatással összefüggõ diszkrimináció, valamint, hogy a munkavállalók egyenlõ értékû munkáért egyenlõ értékû bérezésben részesüljenek. Ezt a mai jogszabályok Magyarországon alátámasztják. 4. A kollektív szerzõdések alkalmasak a nõk és férfiak számára egyaránt fontos foglalkoztatási feltételek javítására, a biztonságos, egészséges munkahely megteremtéséhez. Fontos, hogy vállalati szinten megteremtsük a lehetõségét az esélyegyenlõségi tárgyalásoknak. Ehhez szükség van: 5. A nõk aktív részvételére a tárgyalási folyamatokban. Fontos, hogy kikérjék a véleményüket, és meg is hallgassák õket; 6. Támogatni kell a munkavállalók között és a munkáltatók körében a társadalmi nemekkel kapcsolatos problémák tudatosítását és felmérését; 7. Kialakítani a nemek közötti egyenlõséggel kapcsolatos tárgyalási programokat. Dr. Rédei Mária A Siemens a 2008-as év folyamán RDH és RDJ típusú szobatermosztátokkal egészíti ki egyedülállóan széles termékválasztékát. Az új szobatermosztátok rendkívül kedvezõ árfekvésû rádiófrekvenciás kivitelben is kaphatók Termékjellemzõk: Jól látható, nagy méretû LCD-kijelzõ Elektronikus forgató gomb Modern Minimal design Megbízható rádiófrekvenciás kapcsolat Kitûnõ ár/érték arány Building Technologies web: peter.guszt@siemens.com Típusok: RDH10 elektronikus forgatógombbal RDJ10 napi programozhatósággal RDH10RF/SET vezeték nélküli kivitel RDJ10RF/SET vezeték nélküli kivitel 19

20 A BELFÖLDI FORDÍTOTT ADÓZÁS ALÁ TARTOZÓ EGYES TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYA MÁJUS 1. UTÁN A 2008-as törvénymódosítás többek között a belföldi fordított adózás alá tartozó tevékenységek körében is változást hozott. Módosult az áfatörvény 142. (1) a) és b) pontjaiban, a fordított adózás alá tartozó építési tevékenység értelmezése. Termékértékesítésnek minõsülõ építési tevékenységek május 1-jétõl az építési szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendõ ingatlan jogosultnak történõ átadása tartozik a belföldi fordított adózás alá. A április 30-ig teljesített építési termékértékesítési tevékenységeket az addig hatályos meghatározás szerint kell értelmezni. A május 1-je utáni teljesítések esetében azonban már csak akkor kell a belföldi fordított adózás szabályait alkalmazni, ha az építési-szerelési munka eredményeként ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendõ ingatlan átadása történik. A jogszabályváltozás nem fogalmaz meg átmeneti rendelkezéseket, ezért a részteljesítéseknél is alkalmazni kell az új szabályt. Ebbõl kifolyólag elõfordulhat, hogy egy ugyanazon munka (szerzõdés) részteljesítése április 30-ig a belföldi fordított adózás szabálya alá tartozott, de a május 1-jétõl esedékes teljesítések (részszámlák) már nem tartoznak a belföldi fordított adózás szabályai alá május 1-jétõl csak az ingatlan jogosultnak történõ átadása minõsülhet termékértékesítésnek. Mivel a fõvállalkozó vagy a generálkivitelezõ alvállalkozói nem adnak át semmilyen ingatlant, hiszen csak részmunkákat végeznek, így ez alapján rájuk nem vonatkozhat a fordított adózási szabály. E szabály alapján csak a fõvállalkozó vagy generálkivitelezõ alkalmazhatja a belföldi fordított adózás szabályait e tevékenységre, azaz az építési munka termékátadására. A belföldi fordított adózásnál az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ tények közül az épület létesítésének vagy lebontásának, mint bejegyezendõ ténynek van jelentõsége. A módosított áfatörvény szövege szerint az ingatlant a jogosultnak át kell adni. Az épület létesítése esetében ez a kész épület átadását jelenti, ami egyben új ingatlan is. A bontás esetében más a helyzet, ugyanis a bontás egyes esetekben építésügyi-hatósági engedélyhez, bejelentéshez kötött, vagy engedély nélkül is elvégezhetõ. A bejelentési kötelezettség azonban mindhárom esetben fennáll. Ezért véleményem szerint a bontási tevékenység is átadásra kerülõ ügylet, és ha az az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre (kell, hogy) kerül(jön), akkor ide tartozik. Szolgáltatásnyújtásnak minõsülõ belföldi fordított adózás alá tartozó tevékenységek A belföldi fordított adózás alá tartozó ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás szabályozása is módosult. Belföldi fordított adózás alá tartozik az építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatás, amely ingatlan létrehozatalára, bõvítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történõ megszüntetését is irányul, amennyiben az építési hatósági engedély-köteles. Az építési hatósági engedély-kötelességrõl a szolgáltatás igénybevevõje elõzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A belföldi fordított adózás alá tartozó szolgáltatások lényegesen szûkültek, és csak az építési hatósági engedély-köteles szolgáltatásokra érvényesülnek. Minden olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka a belföldi fordított adózás hatálya alá tartozik, amely építési hatósági engedély-köteles tevékenységnek minõsül. De a belföldi fordított adózás szabályai ez esetben kiterjednek az alvállalkozókra is. 20