Lengyel Balázs A hallgatólagos tudás a közgazdasági képzés szerkezetének vonatkozásában
|
|
- Győző Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lengyel Balázs A hallgatólagos tudás a közgazdasági képzés szerkezetének vonatkozásában Rögtön le kell szögezni az eladás elején, hogy a hazai szakirodalom ez irányú szűkössége miatt nem tudunk empirikusan alátámasztott állításokat tenni, a gondolatmenetet igyekszünk olyan logikai ívre fűzni, amely segítségével az általánosan sejtett problémák jól magyarázhatók, illetve megoldási javaslatok megtételére, hiányzó gondolkodási keret leírására van lehetőség. Ennek megfelelően gondolatmenetünket napjaink nemzetközi közgazdasági, és menedzsment irodalmának egyik alapjával, a hallgatólagos tudás modelljével kezdjük, majd röviden kitérünk annak gazdasági, társadalmi jelentőségére. A közgazdasági felsőoktatásról megfogalmazott gondolatainkat ezekre a széles körben már elfogadott állításokra építjük, tehát igyekszünk lényegi mondanivalónkat gazdasági jelenségek kontextusába helyezni. A hallgatólagos tudás fogalmát Polányi Mihály alkotta a 60-as években. Ő a tudásunkat explicit, tehát elmondható, könnyen kifejezhető, és hallgatólagos, szavakba nehezen önthető, gyakorláson, megfigyelésen alapuló összetevőkre bontotta. Azzal, hogy az észlelést a szubjektumhoz kötötte, ki tudta mutatni, hogy minden elmondható tudásunk hallgatólagos tudáselemeken alapul. A hallgatólagos tudásunk teszi lehetővé, hogy bizonyos információkat személyes kontextusunkba tudjunk helyezni, értelmezni tudjuk, a hallgatólagos tudásunktól függ, milyen problémákat tudunk megfogalmazni saját magunk számára. A tudásalapú társadalom és gazdaság vizsgálatainál a hallgatólagos tudás a közgazdaságtudomány figyelmének középpontjába került, sok gazdasági jelenséget próbálnak visszavezetni az emberi tudás tulajdonságaira. A gazdasági versenyképesség vizsgálatánál elmondható, hogy a tudásteremtő, dinamikus vállalatok tudják csak hosszú távon fenntartani a versenyelőnyüket: ők azok, akik a tudást, mint legnehezebben megszerezhető, de vég nélkül növelhető erőforrást használják a termelésük hozzáadott értékének növeléséhez. Ugyanakkor elmondható, hogy egy vállalatban is az értékesíthető tudás is hallgatólagos tudáselemeken alapul, tehát a versenyképesség alapja a vállalat hallgatólagos tudása. A hallgatólagos tudást nehéz fejleszteni, annak erősítését nem lehet a versenyszférába lépés utánra hagyni, az oktatási intézményeknek pontosan a hallgatólagos tudás fejlesztésében kellene nagyobb szerepet vállalniuk. A vállalati szintről továbblépve elmondhatjuk, hogy a dinamikus térségek jellemzője a gazdasági szereplők közötti rendkívül intenzív kommunikáció. A fejlett régiók leírásánál manapság a hálózatokra, klaszterekre és Triple Helix kapcsolatokra (egyetemi- kormányzati-gazdasági szféra közti kapcsolat) helyezik a hangsúlyt. A kommunikáció sikere pedig a közös hallgatólagos tudás meglétén, a kiépítésének lehetőségén múlik: így lehet könnyen tapasztalatot cserélni, így lehet igazán megérteni a másik fél szándékát stb. Ismét azt kell mondanunk, hogy hallgatólagos tudás fejlesztését az iskolás évek után már késő elkezdeni, azzal foglalkozni kell a gazdasági fejlődés értelmében.
2 A közgazdasági felsőoktatásról alkotott saját gondolatok egy, a szervezeti tudásteremtés alapjának számító modellre, a japán Ikujiro Nonaka nevéhez fűződő tudásspirál (SECI) modellre alapulnak. Szerintük az emberi tudás úgy teremtődik, hogy a hallgatólagos és explicit tudáselemek egymásba átváltoznak, átalakulnak. Ezt a folyamatot spirálként írják le, permanens folyamatként képzelik el, ahol a tudás mindig magasabb szervezeti szintre helyeződik, azzal egyre több ember rendelkezik. Az egyének tudása a spirálon keresztül válik értékesíthető, termékben megtestesülő tudássá, illetve az explicit tudás ezen keresztül válhat az egyének hallgatólagos tudásává. A tudásspirál négy folyamatból áll, a hallgatólagos és explicit tudás átalakulásának négy változatából: 1. Szocializáció: ez a kifejezés takarja a hallgatólagos tudásból hallgatólagos tudásba való tudásváltás folyamatát. Ehhez a kommunikációhoz nem szükségszerű a nyelvi forma használata, sokkal hatékonyabb lehet példák felmutatása. A szóbeli kommunikáció nem szükséges, viszont elengedhetetlen a fizikai közelség, a közös élmények, azonos szituációk. 2. Externalizáció: ahhoz, hogy tőlünk távoli emberek is megérthessék a mi hallgatólagos tudásunkként létező ismereteinket, azt externalizálni, hallgatólagosból explicitté kell tenni, lehetővé téve a továbbítást, az átadást-átvételt. Ez az új tudás alkotásának a legfontosabb és legnehezebb lépcsője, nagyon nehéz hallgatólagos ismereteinket úgy kifejezni, hogy mások azt minden akadály nélkül internalizálni tudják. 3. Kombináció: ez a tudásalkotási lépcső explicit tudásból explicit tudást hoz létre, a már artikulálódott, számokká, fogalmakká, információkká alakított tudás rendszerezését és továbbítását jelenti. Itt nincs másról szó, mint az írásos anyagokban, adathalmazokban megtestesülő tudáselemeket összegyűjtik, egymás mellé helyezik, és a meglévő elemekből egy új egészet, egy új rendszert hoznak létre. 4. Internalizáció: ez áll a tudásalkotási folyamat végén, itt az explicit tudás átalakul az egyén hallgatólagos tudásává, más fogalomkészlettel készség szintre kerül. Újabb szocializáció csak akkor indul el, ha a tudást az ember valójában a magáévá tette, és az benne felhalmozódott. A japán modell egyik legeredetibb eleme a ba fogalom használata, amit magyar kifejezés híján változatlanul használunk. A ba biztosítja azt a közeget, ahol a fentiekben leírt tudásteremtési folyamatok végbe tudnak menni. Olyan mesterségesen létrehozott alkalmakról, adódó szituációkról, hangulatról, kontextusok halmazáról van szó, ahol az egyének párbeszédük során le tudják vetkőzni egyéni tudásuk korlátait, és bepillantást tudnak nyerni a másik fél tudásállományába. A négy folyamathoz hasonlóan itt is azok négy közegéről lehet beszélni: 1. Teremtő ba : Ez a fajta ba személyes (egyéni), szemtől szemben megvalósulóként van definiálva, a szocializáció folyamatának biztosít teret. Csak itt képzelhető el, hogy fizikai érintkezéssel érzelmeket meg lehessen osztani, pszicho-
3 reakciókat lehessen értelmezni, ami a hallgatólagos tudás cseréjében nagy szerepet kap. Itt lépi át az egyén a közte és mások között húzódó határt, azzal, hogy valakit szimpatikusnak talál, és beleéli magát a másik helyzetébe. 2. Dialógus ba : Itt kollektív interakciók zajlanak, szemtől szemben való érintkezéssel, ez az externalizáció tere. Jellemző, hogy az egyének mentális modelljei itt válnak közös formájúvá, artikulálódnak közös fogalmakban. A dialógus az a folyamat, amelyen keresztül az egyének hallgatólagos tudása kikristályosul, artikulálódik, miután erre az egyének erőfeszítéseket tesznek. Ez a tevékenység már sokkal tudatosabb, mint a teremtő ba -beli, hiszen itt a cél már valamennyire sejthető. 3. Rendszerező ba : Ez kollektív interakciók és a virtuális tudásközlés tere. Tipikusan a kombinációnak biztosít kontextus-rendszert, az explicit tudás írott, vagy más dokumentált formában sok emberhez el tud jutni. 4. Gyakorló ba : Ez a kontextus rendszer személyes interakciókra és virtuális közegre alkalmazható, az internalizáció tipikus segítője, tere. Arról van szó, hogy az egyének itt fogadják magukba azokat az explicit tudáselemeket, amelyet virtuális úton szereztek. A közgazdasági felsőoktatás tudásátadásában több tapasztalható probléma említhető. A fent kifejtett gondolatmenetet folytatva Pléh Csaba 2002-es tanulmányát idézzük, melyben hasonló terminológiával élve beszél az egyetemeken átadott tudásról. A szerző azt állítja, hogy a hagyományos iskolázás, beleértve az egyetemet is, sajátos történeti okokból emelte ki ezek közül az explicit tudást (Pléh 2002, 3.o.). Az egyetemek intézményesülésével ugyanis olyan elvek kerültek előtérbe, melyek nem a tudás alulról való szervezettségét tekintik elsődlegesnek, hanem a felülről adagolt tudás fontosságát hirdetik. A tudatos hozzáférést lehetővé tevő metaleképezések pedig elsősorban az explicit folyamatokra alakíthatók ki (Pléh 2002, 4.o.). Véleményünk szerint számos káros következmény származik a fenti megállapításból, a hallgatókhoz eljutó információk ugyanis nem saját érdek, személyes motiváltság alapján válnak tudássá, ezért nem maradnak meg hosszú távon. Számos olyan intézmény, intézkedés lehetséges azonban szerintünk, amely segíthetné a hallgatólagos tudás átadását, illetve növelné a hallgatók képességét ara, hogy az iskola után másokkal közös hallgatólagos tudást tudjanak kialakítani, képesek legyenek a kreatív tudásteremtésre: 1. Több beadandó házi dolgozat, csoportos munka előtérbe állítása: a külföldi, főleg angolszász gyakorlathoz hasonlóan gyakoribbá kell tenni a hallgatók önálló munkáját. A csoportban megoldott feladatok sokat segítenek a hallgatók kommunikációs képességeinek alakításában, könnyebb lesz számukra a későbbiekben a hallgatólagos tudás megosztása.
4 2. Demonstrátorok, institútorok szerepének növelése: az alsóbb évfolyamokon az egyetemi értékek elsajátítása jelenti az egyik legnehezebb feladatot, egy ügyesen szervezett rendszer segíthet átadni azt a hallgatólagos tudást (értékek, gondolkodási sémák), sikerülhet olyan közeg ba létrehozása, ami a hatékony tudástranszfert segíti. 3. Tudományos diákkörök, hallgatói szervezetek szerepének növelése előtérbe állítása: ezeket az általános képzés minősítésére áttranszformálható jegyekkel, kredittel kellene jutalmazni. A hallgatói szervezetek tökéletesen alkalmasak a tudásátadást segítő közeg létrehozására, amelyet a vállalati tudásalkotásban ba ként említenek. 4. Egyéb gyakorlati elemek hangsúlyának növelése: itt elsősorban olyan, a már elsajátított elméletre alapuló gyakorlatokat értek, melyek szorosan kapcsolódnak a szorgalmi időszak képzési formáihoz. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a felsőoktatásban aktív szerepet vállaló tudósok, szakemberek, oktatásszervezéssel foglalkozó munkatársak vegyék figyelembe a munkájuk során a tudásteremtés, tudásátadás tulajdonságait. Rendkívül fontos ugyanis, hogy milyen szerepet tudnak majd vállalni a hallgatók egy dinamikus cég, régió életében, képesek lesznek-e hatékony tudásteremtésre, a hallgatólagos tudásuk mennyire lesz fejlett. A fentiekben bemutatott szervezeti tudásteremtési modellt használjuk fel a továbbiakban, hogy az általunk ideálisnak tartott tudásátadási folyamatot bemutassuk. Az ismert egyetemi tudásátadási fórumokat elemezve elmondhatjuk, hogy azok megfeleltethetők a japán szerzők tudásspirál modelljének négy folyamatával (1. táblázat). 1. táblázat Az oktatási formák ideális jellemzői Oktatás formája Tudástranszfer Közeg Tudásfajta Előadás Egyoldalú információáramlás Nagy tömeg, információk sűrítése Szisztematikus, mindenkinek ugyanaz Kombináció Gyakorlat Elmélet elmélyülése Internalizáció Személyre szabott, intézményi koordi-nálás Rutinok, készségek kialakulása Szeminárium Tapasztalatok megbeszélése Szocializáció Kis csoport, közösségi motivációk Közös tudásbázis létrehozása, problémák megoldása Önálló tanulás Vizsga, dolgozat Önálló, konzultáció Fogalmak, összefüggések Externalizáció Forrás: saját szerkesztés
5 Könnyen belátható tehát, hogy az egyetemi előadások főként explicit tudás átadására adnak lehetőséget, itt nem történik más az információk összerendezésénél, a fő elemek kiemelésénél. A gyakorlat biztosítja a tudás személyes jellegűvé válását, a tudáselemek hallgatólagossá transzformálását, a tananyaggal kapcsolatos saját élmények gyűjtését. A szemináriumon lehet megbeszélni ezeket az élményeket, itt tudják a hallgatók a hallgatólagos tudásukat egymással megosztani. Az oktatási folyamatok tervezésénél, a szerkezeti vonások kialakításánál véleményünk szerint elengedhetetlen a tudásteremtés szempontjainak figyelembe vétele. A Nonaka-modell biztosít egy olyan gondolkodási sémát (1. ábra), amellyel a képzést átszervezve kreatívabb, jobb kommunikációs készségű végzősök kerülhetnek ki az egyetem falai közül. 1. ábra. Tudásspirál a képzési folyamatban Szocializáció, Teremtő ba SZEMINÁRIUM Externalizáció, Dialógus ba VIZSGA, ÖNÁLLÓ TANULÁS Internalizáció, Gyakorló ba Kombináció, Rendszerező ba GYAKORLAT Forrás: Nonaka-Toyama-Konno (2000, 12.o.) alapján saját szerkesztés Előadás
6 Természetesen nem beszélhetünk arról, hogy az egyetemeken minden képzési szinten a tudásteremtés a cél, azonban már az alapképzés során ésszerű lenne az egyének szintjén végbemenő tudásspirál-folyamatok segítése, serkentése. Ez elsősorban az oktatási folyamatok tervezésénél igényel változtatásokat, véleményünk szerint szervezési kérdésként elegendő kezelni ezt a problémát, és nem kell annak anyagi, finanszírozási aspektust is tulajdonítani. Gondolatmenetünk legfontosabb pontja az egyetemi közgazdászképzésből jelenleg hiányzó gyakorlat erősítése, egy esetleges gyakorlati félév bevezetésének felvetése, aminek elméleti megalapozásául szolgált ez az előadás. Egy gyakorlati félév lenne ugyanis az, amely biztosítani tudná, hogy valódi, élet közeli szituációkat lehessen az egyetemen megbeszélni, valódi tapasztalatokkal gazdagíthassák egymást a hallgatók. Az előadásokon elhangzott információkat itt tudnák a hallgatók igazán saját maguk számára fontossá tenni, sőt az egyetemi padokba visszakerülve az előadók még csiszolhatnák, visszacsatolhatnák az egyéni tapasztalatokat. Véleményünk szerint így lehetne versenyképes munkaerőt képezni. Szakkollégiumi konferencia lévén, hadd ejtsünk néhány szót a szakkollégiumok szerepéről, jelentőségéről a kétciklusú közgazdasági képzésben. Ezt szintén a japán tudásteremtő modell alapján tesszük meg, egy eddig nem említett elem, a tudásspirál működéséhez szükséges feltételek alapján elemezzük általánosságban a szakkollégiumokat. Megjegyezzük, hogy az itt felsorolandó feltételek a graduális képzés számára is jelentős tanulsággal bírnak. Az elmélet a tudás-létrehozás folyamatának feltételéül öt tényezőt sorol fel, amelyet a felsőoktatásra konkretizálni lehet: 1. Autonómia: ezt a fogalmat a jelen esetben a hallgatók nagyobb szabadságát értjük a tananyag, kurzusok kiválasztásában, saját tanulmányaik tervezésében. 2. Kreatív káosz: a hallgatónak folyamatosan kell önmaga és környezetének viszonyát, a különböző paradigmák egymással való kapcsolatát átgondolni és értékelni. 3. Redundancia: biztosítani kell az információkhoz, tudáshoz való hozzáférést, amit adatbázisokkal, dokumentumtárakkal lehet megoldani, illetve azzal, hogy az információkat nagy mennyiségben bocsátjuk a hallgatók részére. 4. Megfelelő választék: ez jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen arról van szó, hogy kurzusok, kutatási területek nagy számát kell biztosítani, valamint olyan oktatókat, akik maguk is végeznek kutatást. 5. Szeretet, törődés, bizalom: ezek a feltételek elengedhetetlenek az új tudás létrehozásánál, kell, hogy emberként tudják egymást kezelni a hallgatók, és az oktató, amely feltételnek csak kisebb csoportok kialakításával lehet eleget tenni.
7 A szakkollégiumokra áttérve, ahány szakkollégium, annyifajta rendszer lehetne mondani, azonban van a szakkollégiumok felépítésének néhány közös vonása: szakkollégiumok tagsága együtt lakik, a kollégiumba felvételi eljárással lehet bekerülni. A szervezet belső életét három pillérre támaszkodónak írja le a szakkollégiumi mozgalom szereplőinek többsége: 1. Szakmai érdeklődés, képzés: a szakkollégium olyan belső kurzusokat szervez tagjai számára, melyeken kevés résztvevő van, széleskörű és elmélyült szakmai munka végzését lehetővé téve. 2. Alulról szerveződő közösség: a szakkollégium a tagjai sorából, autonóm módon választja azon bizottságok tagjait, melyek a kollégium életéről döntéseket hoznak. 3. A szakkollégium tagjai olyan koherens közösséget alkotnak, ahol értékek, gondolatok szabadon cserélődhetnek. Az ok, amiért a szakkollégiumokról való gondolatokat a dolgozat végére hagytuk az, hogy ezen intézmények lehetnek az egyetemekkel párhuzamosan működő, valódi elitképzés színterei. Gondolatainkat a kollégiumok szép eredményei, a Nonaka-modellből származó okfejtés, és maguk a szakkollégisták véleménye is alátámasztja, akik saját magukat a jövendő értelmiségként definiálják. A japán elmélet szerint a tudásspirál beindulásához elsődlegesen az alábbi, már többször is felsorolt feltételeket kell biztosítani. A szakkollégium autonóm szervezet, az alulról építkezés, a szervezeti autonómia jellemző rá, az egyének kötelesek azonban néhány elvárást teljesíteni (szakmai kurzus felvétele, TDK dolgozat készítése), de a tudásukat alulról építhetik, és tapasztalt társaik segítségével ők alakítják ki saját kollégiumon belüli tanrendjüket. A szakkollégiumok állandó válsághelyzetet teremtenek maguknak azzal, hogy a folyamatos tagcserével újabb és újabb generációk kerülnek döntés közelbe, mindig van olyan cél, amit csak nagy nehézségek árán sikerül teljesíteni. Állandó kreatív káosz uralkodik tehát ezekben a szervezetekben, permanensen újra kell gondolnia magát egy ilyen kollégiumnak. Az előadások, viták, egyéni beszélgetések olyan légkört teremtenek, amiben az információk tömkelege tud a kollégiumon belül áramolni. Olyan redundáns információtömegről van szó, amely bőséggel el tudja látni az egyének tudásalkotását megfelelő ismerettömeggel. Egy jól működő szakkollégiumban kurzusok nagy száma indul be évről évre, megfelelő választékot kínálva a tagoknak, mely kurzusokat általában fiatal dinamikus, vagy már idősebb szaktekintély tartja. Az egyszerű felismerés, hogy a fiatalok együtt lakva és bizonyos értékek szerint önmagukat nevelve, összetartó közösséget tudnak alkotni, ahol mind az egyének, mind a csoportok megtalálják az összhangot egymással. Az évek során kifejlődik az egymás iránt érzett bizalom, szeretet, amely táptalaját adja, erősíti az értékek, tudás transzferét.
8 Általános tapasztalat, hogy ebben a szervezetben a tudásspirál igen gyorsan körbeér, amit én a szakkollégiumok igazi előnyének tartok, ez főként a fiatalok dinamikájának, kreativitásának, a folyamatos érintkezésnek köszönhető, valamint annak, hogy többségük már korán elkötelezett az értelmiségi életmód, a tudásalkotás iránt.
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter
RészletesebbenSzakkollégiumok Magyarországon
Szakkollégiumok Magyarországon Helyzetkép Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás céljai 1. Általános helyzetkép felvázolása A szakkollégiumok típusainak azonosítása A
RészletesebbenA Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A magyar villamosipar legnagyobb független szakmai szervezete Energiát fektetünk a jövődbe! - mentorprogram fiataloknak
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly
ELŐADÁS CÍME Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten Kihívások és előnyök Belina Károly Szakképzési konferencia Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2013. november 13. Tartalom Kialakulás Mi a duális
RészletesebbenKÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
Részletesebben(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET
(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA = ÚJ MŰKÖDÉSI MODELL A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN DR. KOVÁCS ZSOLT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Prezentáció felépítése Felsőoktatás helyzete
RészletesebbenMCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat Gyakorlati
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenMCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2018-2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat
RészletesebbenMédia- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD
RészletesebbenTriple Helix kapcsolatok a tudásmenedzsment szemszögéből
Buzás N. (szerk.) 2005: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 293-311. o. Triple Helix kapcsolatok a tudásmenedzsment szemszögéből
RészletesebbenMitől jó egy iskola? Setényi János 2015
Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ szakirányú továbbképzési szak A gazdasági büntetőjogi és a kriminalisztikai szakjogász posztgraduális jogi szakirányú továbbképzési
RészletesebbenOsztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend. Ikt. sz.: SZF/../2014.
Osztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend Ikt. sz.: SZF/../2014. A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, továbbá a nemzeti felsőoktatási
RészletesebbenMagyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József
Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által
RészletesebbenHatáron átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért
Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás
RészletesebbenMiért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenINGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN
INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként
RészletesebbenA trialogikus tanítási-tanulási modell
Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn
RészletesebbenTudásmenedzsment. Tudásmenedzsment. Az információ -piramis. Tudástípusok. KM-modellek ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban
vasárnap, 2011. november 20. Tudásmenedzsment ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban Mikulás Gábor www.gmconsulting.hu mikulasg@gmconsulting.hu Tudásmenedzsment 1. Rövid alapvetés 2. Tudástípusok
RészletesebbenTudástranszfer az agrárinformatikában. Dr. Kárpáti László Osztályvezető FVM-VKSZI
Tudástranszfer az agrárinformatikában Dr. Kárpáti László Osztályvezető FVM-VKSZI Pedagógia - pszichológia Fő kérdés: A képzésben résztvevők milyen széles körben és milyen feltételek között hasznosíthatják
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Miért az NKE-KTK? Dr. Szabó Szilvia mb. oktatási dékánhelyettes 2015.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Miért az NKE-KTK? Dr. Szabó Szilvia mb. oktatási dékánhelyettes 2015. mert az NKE KTK a magyar közigazgatási képzés elsőszámú és vezető intézménye
RészletesebbenCambridge Business Design Academy
Cambridge Business Design Academy A Cambridge Business Design Academy létrehozott egy Modern üzleti-,pszichológiai tudományokra épülő gyakorlatorientált felsőfokú képzést, amelynek elvégzésével, Hallgatóinak
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenA gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben
Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. ELTE PPK BaBe - Bachelor képzés bevezetését követő kutatás A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben Pedagogikum
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
RészletesebbenA DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen
A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen DR. TÖRÖK ERIKA ÉS KOVÁCS ZSUZSANNA NEMZETKÖZI KONFERENCIA A DUÁLIS FELSŐOKTATÁSRÓL KECSKEMÉTI FŐISKOLA 2015. ÁPRILIS 14.
RészletesebbenAZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.
RészletesebbenDr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán
Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenHogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?
Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenA Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században
Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar 1.3 Intézet Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenInfrastruktúra-fejlesztési stratégia
A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein Infrastruktúra-fejlesztési stratégia Projekt Koordinációs Értekezlet 2011.
RészletesebbenNEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ
NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése
RészletesebbenTudásbázis a közgazdasági szférában
Nagy Zsuzsanna Tudásbázis a közgazdasági szférában Archívumok a Corvinus Egyetemen környezete: körkép a digitális tudástárakról Budapest, 2009. november 25 Az egyetemek alapvető feladata Oktatás (hagyományos,
RészletesebbenDiplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség
Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az
RészletesebbenKONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és
RészletesebbenA HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG
A HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG TERÜLETEI, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A PTE-N A hallgató elégedettség dimenziói - az intézményi alkalmazkodás lehetőségei műhelykonferencia Pécs, 2012. november 22. Lengvárszky Attila
RészletesebbenMILYEN LEGYEN AZ OKTATÁS? HALLGATÓI ELVÁRÁSOK A FELSŐOKTATÁS OKTATÁSI
MILYEN LEGYEN AZ OKTATÁS? HALLGATÓI ELVÁRÁSOK A FELSŐOKTATÁS OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN BEDZSULA BÁLINT NJE-GTK MENEDZSMENT ÉS ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ TANSZÉK FELSŐOKTATÁS Átalakuló felsőoktatás
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenVIII. Szervezeti kommunikáció
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási
RészletesebbenStratégiai és Üzleti Tervezés
Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT Stratégiai és Üzleti Tervezés c. tárgy tanulmányozásához 2013/2014.tanév I. félév 1 A tantárgy
RészletesebbenAz egyetemek három missziójának vizsgálata
Az egyetemek három missziójának vizsgálata Zuti Bence Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar 2014 1 Az egyetemek funkciói (missziói) OKTATÁS Hagyományos képző egyetem KUTATÁS-FEJLESZTÉS Kutató-vállalkozó
RészletesebbenAz értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz
Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz A képzések lényeges eleme az értékelés, hiszen ez alapján kap visszajelzést a résztvevő és az intézmény is a képzés hatékonyságáról.
RészletesebbenInnováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében
Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Kerekasztal-beszélgetés vitaindító Prof. Abonyi János Innováció korlátai Menedzsment Soft-skill K+F+I
RészletesebbenTANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József
Igen/Nem TANTÁRGYLEÍRÁS TESTNEVELÉSI EGYETEM A TANTÁRGY ALAPADATAI Modul megnevezése: MKKR Szint: Tantárgy megnevezése: Stratégiai és projektmenedzsment Kódja: Tantárgy kreditértéke: 3 kredit Készítés
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenNEOSYS COACHING ISKOLA
NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenNyomtatott kommunikáció Szakmérnök
Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció
RészletesebbenÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára
ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenSSC specialista szakirányú továbbképzési szak
Edutus Főiskola SSC specialista szakirányú továbbképzési szak Tanterv Farkas Beáta.09.16. A szak alapadatai: SSC specialista * SSC specialist Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Edutus
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenFoglalkoztatási terv MAD1117L Menedzsment a felnőttképzésben Oktató: Kósáné dr. Bilanics Ágnes
Foglalkoztatási terv MAD1117L Menedzsment a felnőttképzésben Tantárgy kódja MAD1117L Menedzsment a felnőttképzésben Meghirdetés féléve 4 Kredit 2 Heti kontakt óraszám 1+2 (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény
RészletesebbenTanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban
Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenE-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében
E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében Prof. Dr. Poór József, egyetemi tanár Dr. Szalay Zsigmond, egyetemi docens Pető István, adjunktus Zsigri Ferenc,
RészletesebbenVezetői önértékelő kérdőív
Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,
RészletesebbenStéber Andrea Training & Development. Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban. Ahol a tudás menő... Bring IT to life
Stéber Andrea Training & Development Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban Ahol a tudás menő... A Doctusoftról Tanulás a munkahelyen Te melyiket választanád? Mit jelent a tudásmenedzsment? A tudás koordinálása
RészletesebbenKÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ KÉPZÉS
KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Közösségfejlesztő (továbbiakban: Képzés) (felnőttképzési engedélyszám: E-000954/2014/B001) A Közösségfejlesztők Egyesülete felnőttképző intézmény (felnőttképzési engedélyszáma:e-000954/2014)
RészletesebbenINNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A SZERVEZETEKBEN
INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A SZERVEZETEKBEN Prof. dr. habil Bencsik Andrea dr. Juhász Tímea dr. Machova Renáta Selye János Egyetem - Széchenyi István Egyetem Miért fontos? A problémák háttere A gyakorlati
RészletesebbenADD Alrendszer definíciós dokumentum
ADD Alrendszerdefiníciósdokumentum 1.Alrendszermegnevezése: ALTERnatíva 2.Tagok,elérhetőségek: MénesiDóra20/4202269,menesi.dora@gmail.com JuhászKatalin20/8064068,juhasz.katica@gmail.com IzsákAnna30/3694555,a.izsakanna@gmail.com
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenOnline marketing szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Online marketing szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenAZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN
AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenJátékelmélet és stratégiai gondolkodás
Nyomtatás Játékelmélet és stratégiai gondolkodás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék TANTÁRGYI ADATLAP 0 I. Tantárgyleírás
RészletesebbenA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN
SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT
Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Humán kontrolling c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):
RészletesebbenSiket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés. tanulmányokhoz
IV. évfolyam PSZ Számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás elemzés tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Teljesítmény és
RészletesebbenÉ R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek
É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a
RészletesebbenDuális gépészmérnöki képzés (BSc)
Duális gépészmérnöki képzés (BSc) Előadó: Prof. Dr. Horváth Béla A duális képzés háttere: 6 multinacionális cég + Város + Egyetem A gépészmérnök-képzés tartalma: természettudományi tárgyak: 49 kredit;
Részletesebben