Lengyel Balázs A hallgatólagos tudás a közgazdasági képzés szerkezetének vonatkozásában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lengyel Balázs A hallgatólagos tudás a közgazdasági képzés szerkezetének vonatkozásában"

Átírás

1 Lengyel Balázs A hallgatólagos tudás a közgazdasági képzés szerkezetének vonatkozásában Rögtön le kell szögezni az eladás elején, hogy a hazai szakirodalom ez irányú szűkössége miatt nem tudunk empirikusan alátámasztott állításokat tenni, a gondolatmenetet igyekszünk olyan logikai ívre fűzni, amely segítségével az általánosan sejtett problémák jól magyarázhatók, illetve megoldási javaslatok megtételére, hiányzó gondolkodási keret leírására van lehetőség. Ennek megfelelően gondolatmenetünket napjaink nemzetközi közgazdasági, és menedzsment irodalmának egyik alapjával, a hallgatólagos tudás modelljével kezdjük, majd röviden kitérünk annak gazdasági, társadalmi jelentőségére. A közgazdasági felsőoktatásról megfogalmazott gondolatainkat ezekre a széles körben már elfogadott állításokra építjük, tehát igyekszünk lényegi mondanivalónkat gazdasági jelenségek kontextusába helyezni. A hallgatólagos tudás fogalmát Polányi Mihály alkotta a 60-as években. Ő a tudásunkat explicit, tehát elmondható, könnyen kifejezhető, és hallgatólagos, szavakba nehezen önthető, gyakorláson, megfigyelésen alapuló összetevőkre bontotta. Azzal, hogy az észlelést a szubjektumhoz kötötte, ki tudta mutatni, hogy minden elmondható tudásunk hallgatólagos tudáselemeken alapul. A hallgatólagos tudásunk teszi lehetővé, hogy bizonyos információkat személyes kontextusunkba tudjunk helyezni, értelmezni tudjuk, a hallgatólagos tudásunktól függ, milyen problémákat tudunk megfogalmazni saját magunk számára. A tudásalapú társadalom és gazdaság vizsgálatainál a hallgatólagos tudás a közgazdaságtudomány figyelmének középpontjába került, sok gazdasági jelenséget próbálnak visszavezetni az emberi tudás tulajdonságaira. A gazdasági versenyképesség vizsgálatánál elmondható, hogy a tudásteremtő, dinamikus vállalatok tudják csak hosszú távon fenntartani a versenyelőnyüket: ők azok, akik a tudást, mint legnehezebben megszerezhető, de vég nélkül növelhető erőforrást használják a termelésük hozzáadott értékének növeléséhez. Ugyanakkor elmondható, hogy egy vállalatban is az értékesíthető tudás is hallgatólagos tudáselemeken alapul, tehát a versenyképesség alapja a vállalat hallgatólagos tudása. A hallgatólagos tudást nehéz fejleszteni, annak erősítését nem lehet a versenyszférába lépés utánra hagyni, az oktatási intézményeknek pontosan a hallgatólagos tudás fejlesztésében kellene nagyobb szerepet vállalniuk. A vállalati szintről továbblépve elmondhatjuk, hogy a dinamikus térségek jellemzője a gazdasági szereplők közötti rendkívül intenzív kommunikáció. A fejlett régiók leírásánál manapság a hálózatokra, klaszterekre és Triple Helix kapcsolatokra (egyetemi- kormányzati-gazdasági szféra közti kapcsolat) helyezik a hangsúlyt. A kommunikáció sikere pedig a közös hallgatólagos tudás meglétén, a kiépítésének lehetőségén múlik: így lehet könnyen tapasztalatot cserélni, így lehet igazán megérteni a másik fél szándékát stb. Ismét azt kell mondanunk, hogy hallgatólagos tudás fejlesztését az iskolás évek után már késő elkezdeni, azzal foglalkozni kell a gazdasági fejlődés értelmében.

2 A közgazdasági felsőoktatásról alkotott saját gondolatok egy, a szervezeti tudásteremtés alapjának számító modellre, a japán Ikujiro Nonaka nevéhez fűződő tudásspirál (SECI) modellre alapulnak. Szerintük az emberi tudás úgy teremtődik, hogy a hallgatólagos és explicit tudáselemek egymásba átváltoznak, átalakulnak. Ezt a folyamatot spirálként írják le, permanens folyamatként képzelik el, ahol a tudás mindig magasabb szervezeti szintre helyeződik, azzal egyre több ember rendelkezik. Az egyének tudása a spirálon keresztül válik értékesíthető, termékben megtestesülő tudássá, illetve az explicit tudás ezen keresztül válhat az egyének hallgatólagos tudásává. A tudásspirál négy folyamatból áll, a hallgatólagos és explicit tudás átalakulásának négy változatából: 1. Szocializáció: ez a kifejezés takarja a hallgatólagos tudásból hallgatólagos tudásba való tudásváltás folyamatát. Ehhez a kommunikációhoz nem szükségszerű a nyelvi forma használata, sokkal hatékonyabb lehet példák felmutatása. A szóbeli kommunikáció nem szükséges, viszont elengedhetetlen a fizikai közelség, a közös élmények, azonos szituációk. 2. Externalizáció: ahhoz, hogy tőlünk távoli emberek is megérthessék a mi hallgatólagos tudásunkként létező ismereteinket, azt externalizálni, hallgatólagosból explicitté kell tenni, lehetővé téve a továbbítást, az átadást-átvételt. Ez az új tudás alkotásának a legfontosabb és legnehezebb lépcsője, nagyon nehéz hallgatólagos ismereteinket úgy kifejezni, hogy mások azt minden akadály nélkül internalizálni tudják. 3. Kombináció: ez a tudásalkotási lépcső explicit tudásból explicit tudást hoz létre, a már artikulálódott, számokká, fogalmakká, információkká alakított tudás rendszerezését és továbbítását jelenti. Itt nincs másról szó, mint az írásos anyagokban, adathalmazokban megtestesülő tudáselemeket összegyűjtik, egymás mellé helyezik, és a meglévő elemekből egy új egészet, egy új rendszert hoznak létre. 4. Internalizáció: ez áll a tudásalkotási folyamat végén, itt az explicit tudás átalakul az egyén hallgatólagos tudásává, más fogalomkészlettel készség szintre kerül. Újabb szocializáció csak akkor indul el, ha a tudást az ember valójában a magáévá tette, és az benne felhalmozódott. A japán modell egyik legeredetibb eleme a ba fogalom használata, amit magyar kifejezés híján változatlanul használunk. A ba biztosítja azt a közeget, ahol a fentiekben leírt tudásteremtési folyamatok végbe tudnak menni. Olyan mesterségesen létrehozott alkalmakról, adódó szituációkról, hangulatról, kontextusok halmazáról van szó, ahol az egyének párbeszédük során le tudják vetkőzni egyéni tudásuk korlátait, és bepillantást tudnak nyerni a másik fél tudásállományába. A négy folyamathoz hasonlóan itt is azok négy közegéről lehet beszélni: 1. Teremtő ba : Ez a fajta ba személyes (egyéni), szemtől szemben megvalósulóként van definiálva, a szocializáció folyamatának biztosít teret. Csak itt képzelhető el, hogy fizikai érintkezéssel érzelmeket meg lehessen osztani, pszicho-

3 reakciókat lehessen értelmezni, ami a hallgatólagos tudás cseréjében nagy szerepet kap. Itt lépi át az egyén a közte és mások között húzódó határt, azzal, hogy valakit szimpatikusnak talál, és beleéli magát a másik helyzetébe. 2. Dialógus ba : Itt kollektív interakciók zajlanak, szemtől szemben való érintkezéssel, ez az externalizáció tere. Jellemző, hogy az egyének mentális modelljei itt válnak közös formájúvá, artikulálódnak közös fogalmakban. A dialógus az a folyamat, amelyen keresztül az egyének hallgatólagos tudása kikristályosul, artikulálódik, miután erre az egyének erőfeszítéseket tesznek. Ez a tevékenység már sokkal tudatosabb, mint a teremtő ba -beli, hiszen itt a cél már valamennyire sejthető. 3. Rendszerező ba : Ez kollektív interakciók és a virtuális tudásközlés tere. Tipikusan a kombinációnak biztosít kontextus-rendszert, az explicit tudás írott, vagy más dokumentált formában sok emberhez el tud jutni. 4. Gyakorló ba : Ez a kontextus rendszer személyes interakciókra és virtuális közegre alkalmazható, az internalizáció tipikus segítője, tere. Arról van szó, hogy az egyének itt fogadják magukba azokat az explicit tudáselemeket, amelyet virtuális úton szereztek. A közgazdasági felsőoktatás tudásátadásában több tapasztalható probléma említhető. A fent kifejtett gondolatmenetet folytatva Pléh Csaba 2002-es tanulmányát idézzük, melyben hasonló terminológiával élve beszél az egyetemeken átadott tudásról. A szerző azt állítja, hogy a hagyományos iskolázás, beleértve az egyetemet is, sajátos történeti okokból emelte ki ezek közül az explicit tudást (Pléh 2002, 3.o.). Az egyetemek intézményesülésével ugyanis olyan elvek kerültek előtérbe, melyek nem a tudás alulról való szervezettségét tekintik elsődlegesnek, hanem a felülről adagolt tudás fontosságát hirdetik. A tudatos hozzáférést lehetővé tevő metaleképezések pedig elsősorban az explicit folyamatokra alakíthatók ki (Pléh 2002, 4.o.). Véleményünk szerint számos káros következmény származik a fenti megállapításból, a hallgatókhoz eljutó információk ugyanis nem saját érdek, személyes motiváltság alapján válnak tudássá, ezért nem maradnak meg hosszú távon. Számos olyan intézmény, intézkedés lehetséges azonban szerintünk, amely segíthetné a hallgatólagos tudás átadását, illetve növelné a hallgatók képességét ara, hogy az iskola után másokkal közös hallgatólagos tudást tudjanak kialakítani, képesek legyenek a kreatív tudásteremtésre: 1. Több beadandó házi dolgozat, csoportos munka előtérbe állítása: a külföldi, főleg angolszász gyakorlathoz hasonlóan gyakoribbá kell tenni a hallgatók önálló munkáját. A csoportban megoldott feladatok sokat segítenek a hallgatók kommunikációs képességeinek alakításában, könnyebb lesz számukra a későbbiekben a hallgatólagos tudás megosztása.

4 2. Demonstrátorok, institútorok szerepének növelése: az alsóbb évfolyamokon az egyetemi értékek elsajátítása jelenti az egyik legnehezebb feladatot, egy ügyesen szervezett rendszer segíthet átadni azt a hallgatólagos tudást (értékek, gondolkodási sémák), sikerülhet olyan közeg ba létrehozása, ami a hatékony tudástranszfert segíti. 3. Tudományos diákkörök, hallgatói szervezetek szerepének növelése előtérbe állítása: ezeket az általános képzés minősítésére áttranszformálható jegyekkel, kredittel kellene jutalmazni. A hallgatói szervezetek tökéletesen alkalmasak a tudásátadást segítő közeg létrehozására, amelyet a vállalati tudásalkotásban ba ként említenek. 4. Egyéb gyakorlati elemek hangsúlyának növelése: itt elsősorban olyan, a már elsajátított elméletre alapuló gyakorlatokat értek, melyek szorosan kapcsolódnak a szorgalmi időszak képzési formáihoz. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a felsőoktatásban aktív szerepet vállaló tudósok, szakemberek, oktatásszervezéssel foglalkozó munkatársak vegyék figyelembe a munkájuk során a tudásteremtés, tudásátadás tulajdonságait. Rendkívül fontos ugyanis, hogy milyen szerepet tudnak majd vállalni a hallgatók egy dinamikus cég, régió életében, képesek lesznek-e hatékony tudásteremtésre, a hallgatólagos tudásuk mennyire lesz fejlett. A fentiekben bemutatott szervezeti tudásteremtési modellt használjuk fel a továbbiakban, hogy az általunk ideálisnak tartott tudásátadási folyamatot bemutassuk. Az ismert egyetemi tudásátadási fórumokat elemezve elmondhatjuk, hogy azok megfeleltethetők a japán szerzők tudásspirál modelljének négy folyamatával (1. táblázat). 1. táblázat Az oktatási formák ideális jellemzői Oktatás formája Tudástranszfer Közeg Tudásfajta Előadás Egyoldalú információáramlás Nagy tömeg, információk sűrítése Szisztematikus, mindenkinek ugyanaz Kombináció Gyakorlat Elmélet elmélyülése Internalizáció Személyre szabott, intézményi koordi-nálás Rutinok, készségek kialakulása Szeminárium Tapasztalatok megbeszélése Szocializáció Kis csoport, közösségi motivációk Közös tudásbázis létrehozása, problémák megoldása Önálló tanulás Vizsga, dolgozat Önálló, konzultáció Fogalmak, összefüggések Externalizáció Forrás: saját szerkesztés

5 Könnyen belátható tehát, hogy az egyetemi előadások főként explicit tudás átadására adnak lehetőséget, itt nem történik más az információk összerendezésénél, a fő elemek kiemelésénél. A gyakorlat biztosítja a tudás személyes jellegűvé válását, a tudáselemek hallgatólagossá transzformálását, a tananyaggal kapcsolatos saját élmények gyűjtését. A szemináriumon lehet megbeszélni ezeket az élményeket, itt tudják a hallgatók a hallgatólagos tudásukat egymással megosztani. Az oktatási folyamatok tervezésénél, a szerkezeti vonások kialakításánál véleményünk szerint elengedhetetlen a tudásteremtés szempontjainak figyelembe vétele. A Nonaka-modell biztosít egy olyan gondolkodási sémát (1. ábra), amellyel a képzést átszervezve kreatívabb, jobb kommunikációs készségű végzősök kerülhetnek ki az egyetem falai közül. 1. ábra. Tudásspirál a képzési folyamatban Szocializáció, Teremtő ba SZEMINÁRIUM Externalizáció, Dialógus ba VIZSGA, ÖNÁLLÓ TANULÁS Internalizáció, Gyakorló ba Kombináció, Rendszerező ba GYAKORLAT Forrás: Nonaka-Toyama-Konno (2000, 12.o.) alapján saját szerkesztés Előadás

6 Természetesen nem beszélhetünk arról, hogy az egyetemeken minden képzési szinten a tudásteremtés a cél, azonban már az alapképzés során ésszerű lenne az egyének szintjén végbemenő tudásspirál-folyamatok segítése, serkentése. Ez elsősorban az oktatási folyamatok tervezésénél igényel változtatásokat, véleményünk szerint szervezési kérdésként elegendő kezelni ezt a problémát, és nem kell annak anyagi, finanszírozási aspektust is tulajdonítani. Gondolatmenetünk legfontosabb pontja az egyetemi közgazdászképzésből jelenleg hiányzó gyakorlat erősítése, egy esetleges gyakorlati félév bevezetésének felvetése, aminek elméleti megalapozásául szolgált ez az előadás. Egy gyakorlati félév lenne ugyanis az, amely biztosítani tudná, hogy valódi, élet közeli szituációkat lehessen az egyetemen megbeszélni, valódi tapasztalatokkal gazdagíthassák egymást a hallgatók. Az előadásokon elhangzott információkat itt tudnák a hallgatók igazán saját maguk számára fontossá tenni, sőt az egyetemi padokba visszakerülve az előadók még csiszolhatnák, visszacsatolhatnák az egyéni tapasztalatokat. Véleményünk szerint így lehetne versenyképes munkaerőt képezni. Szakkollégiumi konferencia lévén, hadd ejtsünk néhány szót a szakkollégiumok szerepéről, jelentőségéről a kétciklusú közgazdasági képzésben. Ezt szintén a japán tudásteremtő modell alapján tesszük meg, egy eddig nem említett elem, a tudásspirál működéséhez szükséges feltételek alapján elemezzük általánosságban a szakkollégiumokat. Megjegyezzük, hogy az itt felsorolandó feltételek a graduális képzés számára is jelentős tanulsággal bírnak. Az elmélet a tudás-létrehozás folyamatának feltételéül öt tényezőt sorol fel, amelyet a felsőoktatásra konkretizálni lehet: 1. Autonómia: ezt a fogalmat a jelen esetben a hallgatók nagyobb szabadságát értjük a tananyag, kurzusok kiválasztásában, saját tanulmányaik tervezésében. 2. Kreatív káosz: a hallgatónak folyamatosan kell önmaga és környezetének viszonyát, a különböző paradigmák egymással való kapcsolatát átgondolni és értékelni. 3. Redundancia: biztosítani kell az információkhoz, tudáshoz való hozzáférést, amit adatbázisokkal, dokumentumtárakkal lehet megoldani, illetve azzal, hogy az információkat nagy mennyiségben bocsátjuk a hallgatók részére. 4. Megfelelő választék: ez jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen arról van szó, hogy kurzusok, kutatási területek nagy számát kell biztosítani, valamint olyan oktatókat, akik maguk is végeznek kutatást. 5. Szeretet, törődés, bizalom: ezek a feltételek elengedhetetlenek az új tudás létrehozásánál, kell, hogy emberként tudják egymást kezelni a hallgatók, és az oktató, amely feltételnek csak kisebb csoportok kialakításával lehet eleget tenni.

7 A szakkollégiumokra áttérve, ahány szakkollégium, annyifajta rendszer lehetne mondani, azonban van a szakkollégiumok felépítésének néhány közös vonása: szakkollégiumok tagsága együtt lakik, a kollégiumba felvételi eljárással lehet bekerülni. A szervezet belső életét három pillérre támaszkodónak írja le a szakkollégiumi mozgalom szereplőinek többsége: 1. Szakmai érdeklődés, képzés: a szakkollégium olyan belső kurzusokat szervez tagjai számára, melyeken kevés résztvevő van, széleskörű és elmélyült szakmai munka végzését lehetővé téve. 2. Alulról szerveződő közösség: a szakkollégium a tagjai sorából, autonóm módon választja azon bizottságok tagjait, melyek a kollégium életéről döntéseket hoznak. 3. A szakkollégium tagjai olyan koherens közösséget alkotnak, ahol értékek, gondolatok szabadon cserélődhetnek. Az ok, amiért a szakkollégiumokról való gondolatokat a dolgozat végére hagytuk az, hogy ezen intézmények lehetnek az egyetemekkel párhuzamosan működő, valódi elitképzés színterei. Gondolatainkat a kollégiumok szép eredményei, a Nonaka-modellből származó okfejtés, és maguk a szakkollégisták véleménye is alátámasztja, akik saját magukat a jövendő értelmiségként definiálják. A japán elmélet szerint a tudásspirál beindulásához elsődlegesen az alábbi, már többször is felsorolt feltételeket kell biztosítani. A szakkollégium autonóm szervezet, az alulról építkezés, a szervezeti autonómia jellemző rá, az egyének kötelesek azonban néhány elvárást teljesíteni (szakmai kurzus felvétele, TDK dolgozat készítése), de a tudásukat alulról építhetik, és tapasztalt társaik segítségével ők alakítják ki saját kollégiumon belüli tanrendjüket. A szakkollégiumok állandó válsághelyzetet teremtenek maguknak azzal, hogy a folyamatos tagcserével újabb és újabb generációk kerülnek döntés közelbe, mindig van olyan cél, amit csak nagy nehézségek árán sikerül teljesíteni. Állandó kreatív káosz uralkodik tehát ezekben a szervezetekben, permanensen újra kell gondolnia magát egy ilyen kollégiumnak. Az előadások, viták, egyéni beszélgetések olyan légkört teremtenek, amiben az információk tömkelege tud a kollégiumon belül áramolni. Olyan redundáns információtömegről van szó, amely bőséggel el tudja látni az egyének tudásalkotását megfelelő ismerettömeggel. Egy jól működő szakkollégiumban kurzusok nagy száma indul be évről évre, megfelelő választékot kínálva a tagoknak, mely kurzusokat általában fiatal dinamikus, vagy már idősebb szaktekintély tartja. Az egyszerű felismerés, hogy a fiatalok együtt lakva és bizonyos értékek szerint önmagukat nevelve, összetartó közösséget tudnak alkotni, ahol mind az egyének, mind a csoportok megtalálják az összhangot egymással. Az évek során kifejlődik az egymás iránt érzett bizalom, szeretet, amely táptalaját adja, erősíti az értékek, tudás transzferét.

8 Általános tapasztalat, hogy ebben a szervezetben a tudásspirál igen gyorsan körbeér, amit én a szakkollégiumok igazi előnyének tartok, ez főként a fiatalok dinamikájának, kreativitásának, a folyamatos érintkezésnek köszönhető, valamint annak, hogy többségük már korán elkötelezett az értelmiségi életmód, a tudásalkotás iránt.

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

Szakkollégiumok Magyarországon

Szakkollégiumok Magyarországon Szakkollégiumok Magyarországon Helyzetkép Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás céljai 1. Általános helyzetkép felvázolása A szakkollégiumok típusainak azonosítása A

Részletesebben

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A magyar villamosipar legnagyobb független szakmai szervezete Energiát fektetünk a jövődbe! - mentorprogram fiataloknak

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.

Részletesebben

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly ELŐADÁS CÍME Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten Kihívások és előnyök Belina Károly Szakképzési konferencia Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2013. november 13. Tartalom Kialakulás Mi a duális

Részletesebben

KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak

KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24

Részletesebben

(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET

(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET (INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA = ÚJ MŰKÖDÉSI MODELL A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN DR. KOVÁCS ZSOLT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Prezentáció felépítése Felsőoktatás helyzete

Részletesebben

MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS

MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat Gyakorlati

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

MCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS

MCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS MCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2018-2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Triple Helix kapcsolatok a tudásmenedzsment szemszögéből

Triple Helix kapcsolatok a tudásmenedzsment szemszögéből Buzás N. (szerk.) 2005: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 293-311. o. Triple Helix kapcsolatok a tudásmenedzsment szemszögéből

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

Az egyetem mint szocializációs színtér

Az egyetem mint szocializációs színtér Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ szakirányú továbbképzési szak A gazdasági büntetőjogi és a kriminalisztikai szakjogász posztgraduális jogi szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Osztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend. Ikt. sz.: SZF/../2014.

Osztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend. Ikt. sz.: SZF/../2014. Osztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend Ikt. sz.: SZF/../2014. A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, továbbá a nemzeti felsőoktatási

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként

Részletesebben

A trialogikus tanítási-tanulási modell

A trialogikus tanítási-tanulási modell Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn

Részletesebben

Tudásmenedzsment. Tudásmenedzsment. Az információ -piramis. Tudástípusok. KM-modellek ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban

Tudásmenedzsment. Tudásmenedzsment. Az információ -piramis. Tudástípusok. KM-modellek ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban vasárnap, 2011. november 20. Tudásmenedzsment ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban Mikulás Gábor www.gmconsulting.hu mikulasg@gmconsulting.hu Tudásmenedzsment 1. Rövid alapvetés 2. Tudástípusok

Részletesebben

Tudástranszfer az agrárinformatikában. Dr. Kárpáti László Osztályvezető FVM-VKSZI

Tudástranszfer az agrárinformatikában. Dr. Kárpáti László Osztályvezető FVM-VKSZI Tudástranszfer az agrárinformatikában Dr. Kárpáti László Osztályvezető FVM-VKSZI Pedagógia - pszichológia Fő kérdés: A képzésben résztvevők milyen széles körben és milyen feltételek között hasznosíthatják

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Miért az NKE-KTK? Dr. Szabó Szilvia mb. oktatási dékánhelyettes 2015.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Miért az NKE-KTK? Dr. Szabó Szilvia mb. oktatási dékánhelyettes 2015. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Miért az NKE-KTK? Dr. Szabó Szilvia mb. oktatási dékánhelyettes 2015. mert az NKE KTK a magyar közigazgatási képzés elsőszámú és vezető intézménye

Részletesebben

Cambridge Business Design Academy

Cambridge Business Design Academy Cambridge Business Design Academy A Cambridge Business Design Academy létrehozott egy Modern üzleti-,pszichológiai tudományokra épülő gyakorlatorientált felsőfokú képzést, amelynek elvégzésével, Hallgatóinak

Részletesebben

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva

Részletesebben

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben

A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. ELTE PPK BaBe - Bachelor képzés bevezetését követő kutatás A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben Pedagogikum

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen

A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen DR. TÖRÖK ERIKA ÉS KOVÁCS ZSUZSANNA NEMZETKÖZI KONFERENCIA A DUÁLIS FELSŐOKTATÁSRÓL KECSKEMÉTI FŐISKOLA 2015. ÁPRILIS 14.

Részletesebben

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar 1.3 Intézet Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Infrastruktúra-fejlesztési stratégia

Infrastruktúra-fejlesztési stratégia A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein Infrastruktúra-fejlesztési stratégia Projekt Koordinációs Értekezlet 2011.

Részletesebben

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése

Részletesebben

Tudásbázis a közgazdasági szférában

Tudásbázis a közgazdasági szférában Nagy Zsuzsanna Tudásbázis a közgazdasági szférában Archívumok a Corvinus Egyetemen környezete: körkép a digitális tudástárakról Budapest, 2009. november 25 Az egyetemek alapvető feladata Oktatás (hagyományos,

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

A HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG

A HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG A HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG TERÜLETEI, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A PTE-N A hallgató elégedettség dimenziói - az intézményi alkalmazkodás lehetőségei műhelykonferencia Pécs, 2012. november 22. Lengvárszky Attila

Részletesebben

MILYEN LEGYEN AZ OKTATÁS? HALLGATÓI ELVÁRÁSOK A FELSŐOKTATÁS OKTATÁSI

MILYEN LEGYEN AZ OKTATÁS? HALLGATÓI ELVÁRÁSOK A FELSŐOKTATÁS OKTATÁSI MILYEN LEGYEN AZ OKTATÁS? HALLGATÓI ELVÁRÁSOK A FELSŐOKTATÁS OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN BEDZSULA BÁLINT NJE-GTK MENEDZSMENT ÉS ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ TANSZÉK FELSŐOKTATÁS Átalakuló felsőoktatás

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Stratégiai és Üzleti Tervezés

Stratégiai és Üzleti Tervezés Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT Stratégiai és Üzleti Tervezés c. tárgy tanulmányozásához 2013/2014.tanév I. félév 1 A tantárgy

Részletesebben

Az egyetemek három missziójának vizsgálata

Az egyetemek három missziójának vizsgálata Az egyetemek három missziójának vizsgálata Zuti Bence Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar 2014 1 Az egyetemek funkciói (missziói) OKTATÁS Hagyományos képző egyetem KUTATÁS-FEJLESZTÉS Kutató-vállalkozó

Részletesebben

Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz

Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz A képzések lényeges eleme az értékelés, hiszen ez alapján kap visszajelzést a résztvevő és az intézmény is a képzés hatékonyságáról.

Részletesebben

Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében

Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Kerekasztal-beszélgetés vitaindító Prof. Abonyi János Innováció korlátai Menedzsment Soft-skill K+F+I

Részletesebben

TANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József

TANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József Igen/Nem TANTÁRGYLEÍRÁS TESTNEVELÉSI EGYETEM A TANTÁRGY ALAPADATAI Modul megnevezése: MKKR Szint: Tantárgy megnevezése: Stratégiai és projektmenedzsment Kódja: Tantárgy kreditértéke: 3 kredit Készítés

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA

NEOSYS COACHING ISKOLA NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

SSC specialista szakirányú továbbképzési szak

SSC specialista szakirányú továbbképzési szak Edutus Főiskola SSC specialista szakirányú továbbképzési szak Tanterv Farkas Beáta.09.16. A szak alapadatai: SSC specialista * SSC specialist Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Edutus

Részletesebben

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális

Részletesebben

Foglalkoztatási terv MAD1117L Menedzsment a felnőttképzésben Oktató: Kósáné dr. Bilanics Ágnes

Foglalkoztatási terv MAD1117L Menedzsment a felnőttképzésben Oktató: Kósáné dr. Bilanics Ágnes Foglalkoztatási terv MAD1117L Menedzsment a felnőttképzésben Tantárgy kódja MAD1117L Menedzsment a felnőttképzésben Meghirdetés féléve 4 Kredit 2 Heti kontakt óraszám 1+2 (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében Prof. Dr. Poór József, egyetemi tanár Dr. Szalay Zsigmond, egyetemi docens Pető István, adjunktus Zsigri Ferenc,

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

Stéber Andrea Training & Development. Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban. Ahol a tudás menő... Bring IT to life

Stéber Andrea Training & Development. Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban. Ahol a tudás menő... Bring IT to life Stéber Andrea Training & Development Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban Ahol a tudás menő... A Doctusoftról Tanulás a munkahelyen Te melyiket választanád? Mit jelent a tudásmenedzsment? A tudás koordinálása

Részletesebben

KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ KÉPZÉS

KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ KÉPZÉS KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Közösségfejlesztő (továbbiakban: Képzés) (felnőttképzési engedélyszám: E-000954/2014/B001) A Közösségfejlesztők Egyesülete felnőttképző intézmény (felnőttképzési engedélyszáma:e-000954/2014)

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A SZERVEZETEKBEN

INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A SZERVEZETEKBEN INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A SZERVEZETEKBEN Prof. dr. habil Bencsik Andrea dr. Juhász Tímea dr. Machova Renáta Selye János Egyetem - Széchenyi István Egyetem Miért fontos? A problémák háttere A gyakorlati

Részletesebben

ADD Alrendszer definíciós dokumentum

ADD Alrendszer definíciós dokumentum ADD Alrendszerdefiníciósdokumentum 1.Alrendszermegnevezése: ALTERnatíva 2.Tagok,elérhetőségek: MénesiDóra20/4202269,menesi.dora@gmail.com JuhászKatalin20/8064068,juhasz.katica@gmail.com IzsákAnna30/3694555,a.izsakanna@gmail.com

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú

Részletesebben

Online marketing szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Online marketing szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Online marketing szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Játékelmélet és stratégiai gondolkodás

Játékelmélet és stratégiai gondolkodás Nyomtatás Játékelmélet és stratégiai gondolkodás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék TANTÁRGYI ADATLAP 0 I. Tantárgyleírás

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Humán kontrolling c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés. tanulmányokhoz IV. évfolyam PSZ Számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás elemzés tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Teljesítmény és

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Duális gépészmérnöki képzés (BSc)

Duális gépészmérnöki képzés (BSc) Duális gépészmérnöki képzés (BSc) Előadó: Prof. Dr. Horváth Béla A duális képzés háttere: 6 multinacionális cég + Város + Egyetem A gépészmérnök-képzés tartalma: természettudományi tárgyak: 49 kredit;

Részletesebben