Magdolna Negyed Program II.

Átírás

1 Budapest - Józsefváros Magdolna Negyed Program II. 4. kötet Akcióterületi Terv Kiemelt Projektjavaslat Integrált szociális városrehabilitációs program megvalósításáról a közötti időszakban 1

2 1 Előlap Tárgy: A Budapest Józsefváros Magdolna negyed, Nagyfuvaros utca Népszínház utca Fiumei út - Baross utca Koszorú utca által határolt terület integrált szociális városrehabilitációs program a közötti időszakban, Akcióterületi Terv / 4.kötet Megbízó: Budapest Józsefvárosi Önkormányzat, Baross utca Csécsei Béla polgármester Készítette: Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Urbanrenewal & Development of Józsefváros Plc. H-1083 Budapest, Práter utca Felelős tervezők: Alföldi György DLA, vezérigazgató Sárkány Csilla, vezérigazgató helyettes Horváth Dániel Ifj. Erdősi Sándor Csatlós Kitti Czeglédy Ákos Takács Sándor Csete Zoltán Kolossa József DLA Szabó Lea Budapest - Józsefváros, július 09. 2

3 Tartalomjegyzék / 4. kötet 1 Előlap Az akcióterülethez kapcsolódó fejlesztések Az MNP I.-et megelőző időszak Az MNP I. időszakához kapcsolódó fejlesztések Az MNP II. időszakához kapcsolódó fejlesztések Az MNP II-t követő időszak fejlesztései A Magdolna Negyed területének fejlesztései között Az eredmények fenntarthatósága MNP I MNP II MNP III Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése Költség-haszon elemzés Az A (ingatlanfejlesztési) verzió várható társadalmi haszna A B verzió (MNP II.) várható társadalmi haszna Kockázatelemzés Marketing terv A program missziója A program célja A program stratégiája Auditálás Marketing célok Kommunikációs terv Felvezető Belső kommunikáció Köztes kommunikáció Külső kommunikáció

4 2 Az akcióterülethez kapcsolódó fejlesztések Az alábbi fejezetben bemutatásra kerülnek azok a kiegészítő, kísérő beavatkozások, melyek nem az MNP projekt keretében valósultak és valósulnak meg. Ezek ismerete teljesebb képet ad a terület megelőző, jelenlegi és jövőbeli fejlesztéséről. A kiegészítő fejlesztéseket három kategória szerint tárgyaljuk; önkormányzati, magán, illetve intézményi beruházásként. 2.1 Az MNP I.-et megelőző időszak Még az MNP I. program 2005-ös megkezdése előtt elindultak fejlesztések a városrészben, illetve annak vonzáskörzetében. Önkormányzati beruházásként ben került átadásra az a két Dankó utcai bérház mely a kerületben jelentkező bérlakás igényt volt hivatott csillapítani. A magánerős beruházások hosszú ideig nem voltak jelen a negyedben és környékén, talán kivételként említhető a Szigetvári utcában megépült Sky-irodaház, mely több cégnek, illetve egy ideig tévéstúdióknak is helyt adott. A magánberuházások 2004 táján erősödtek meg. Ekkor négy lakóház, sőt a negyed határoló főutjain Népszínház u., Baross utca két szálloda is felépült. Ebben az időszakban intézményi fejlesztésként megvalósult a Wesley János Főiskola fejlesztése is. 2.2 Az MNP I. időszakához kapcsolódó fejlesztések Az MNP I időszakában önkormányzati forrásból - a Magdolna utcában, illetve a negyed vonzáskörzetében fekvő József utcában - újabb bérházak építése történt meg. A magánerős lakásépítések is lendületesen folytatódtak a városrészben és a szűkebb vonzáskörzetben. Ennek köszönhetően az MNP I. időszakában újabb 6 lakóház került tető alá. Ez az időszak további, koncentrált intézményi fejlesztéseket is eredményezett. A Tavaszmező utca jelentős változáson ment keresztül amikor a Budapesti Műszaki Főiskola szárnyépülete, továbbá az intézmény kollégiuma felépült. Az egymás közelében elhelyezkedő felsőoktatási intézmények bővítései, fejlesztései 2007-re már a negyed oktatási funkciójának jelentős megerősödését eredményezték. 2.3 Az MNP II. időszakához kapcsolódó fejlesztések A es időszak MNP-n kívüli fejlesztései is folynak már. A tendenciát a fejlesztések volumenének lassú erősödése jelenti. Józsefváros önkormányzata évtizedes elvárásoknak tesz eleget amikor megkezdi a Teleki tér rekonstrukcióját. Az elhanyagolt park és a mai kor igényeinek semmilyen 4

5 tekintetben eleget nem tevő piac két ütemben történő átalakításával a környék vonzóbb és élhetőbb lesz. Szintén önkormányzati fejlesztés az ÉNO szociális intézmény számára a József u. 49-ben egy korszerű foglalkoztató kialakítása. Ugyancsak az akcióterület vonzáskörzetében fog megtörténni a Tavaszmező utca közterület fejlesztési programja, melynek megvalósításában támaszkodhatunk az Európai Unió Central Europa Közösségi Kezdeményezés Programjának GreenKeysPLUS projektjének forrásaira. E közterületi program első üteme a Tavaszmező utca Szűz utcáig tartó szakaszának rekonstrukcióját, illetve az ehhez kapcsolódó forgalomcsillapítási terv. A es időszak magánerős beruházásainak tervei, előkészületei azt mutatják, hogy a befektetők bíznak a városrész fokozatos felzárkózásában, és befektetéseik megtérülésében. A lakásépítések tendenciája ennek köszönhetően kis mértékű növekedést mutat az előttünk álló időszakban. A negyedben a tárgyalt időszak végére újabb hét lakóház kerül átadásra. Ebben az időszakban valósulhat meg az előző időszakban megkezdett Tavaszmező utcai közterületi program II. ütemének megvalósítása, mely a GreenKeysPLUS forrásainak felhasználásával a Tavaszmező utca Szűz utca és Horváth Mihály tér közti szakaszának átalakítását és az érintett szakasz forgalomcsillapítását foglalja magában. A Budapesti Műszaki Főiskola eddigi fejlesztéseihez kapcsolódóan egy konferencia és oktatási központ életre hívását fogja megvalósítani a Tavaszmező utcában. 2.4 Az MNP II-t követő időszak fejlesztései A 2010-et követő időszakban az ismert magánerős fejlesztési tervek továbbra is a lakásépítések területén mutatkoznak. A városrész területén további kilenc lakóház felépítése szerepel a magánbefektetők terveiben. Összességében elmondható, hogy a projektterület és vonzáskörzete mind az önkormányzati, mind a magánbefektetések tekintetében kezd kilábalni az évtizedek óta jellemző stagnálásból. A Magdolna programok beavatkozásai az e projektektől független egyéb fejlesztésekkel együtt újra Józsefváros élhetőbb, a kerület többi városrészével lépést tartó negyedévé teszik a területet. 2.5 A Magdolna Negyed területének fejlesztései között 5

6 Magdolna Negyed Program fejlesztései között MNP I MNP II MNP III Önkormányzati Épületfelújítás Dankó utca 7.; Erdélyi utca 4.; Karácsony Sándor utca 22.; Szigetvári utca 4. Közterület-rehabilitáció Mátyás tér Funkcióváltás Mátyás tér 15. Kesztyűgyár Közösségi Ház építése Helyiségfelújítás Baross u. 112.; Erdélyi u. 4.; Karácsony S. u. 22. A, B; Magdolna u. 33.; Mátyás tér 14. Önkormányzati Épületfelújítás Dankó utca 16.; Dankó utca 20.; Dankó utca 30.; Dankó utca 33/A; Dobozi utca 17.; Dobozi utca 19.; Kisfuvaros utca 8.; Lujza utca 14.; Magdolna utca 44.; Nagyfuvaros u. 2/B; Szerdahelyi utca 12.; Szerdahelyi utca 13.; Dankó utca 7.; Erdélyi utca 4.; Karácsony Sándor utca 22.; Szigetvári utca 4. Társasházi épületfelújítás Dobozi u. 43.; Mátyás tér 4.; Mátyás tér 12.; Szerdahelyi u. 16.; Baross u. 124.; Mátyás tér 14.; Nagyfuvaros u. 20. Közterület-rehabilitáció Erdélyi utca Mátyás tér - Homok utca közötti szakasza; a Mátyás tér É.-K. oldalának közterület-rehabilitációja, D.-Ny. oldal forgalom-átszervezése; Tavaszmező utca Koszorú utcai csomópontig történő közterületrehabilitációja Funkcióváltás Homok utcai Közösségi célú Sportudvar kialakítása, Dankó utcai Szomszédsági Szabadidőudvar Helyiségfelújítás Dobozi u. 15.; Erdélyi u. 10, Erdélyi u. 14; Magdolna u. 12; Szerdahelyi u. 11; Szigetvári u. 10/a; Önkormányzati Épületfelújítás Magdolna utca Zsibárus-ház; Magdolna utca ; Karácsony S. u. 5.; Lujza u. 26. Intézményi fejlesztés Bölcsőde kialakítása; Közterület-rehabilitáció Erdélyi u. Homok utca - Teleki tér közötti szakaszának közterület-rehabilitációja; Teleki tér Erdélyi u. Szerdahelyi u. és Karácsony S. utca - Dobozi utca útszakaszainak közterület-rehabilitációja; Dobozi utca Teleki tér - Baross u. közötti szakaszának közterület-rehabilitációja; Dobozi utca-fiumei út közötti zöldterület rehabilitációja, közösségi célú sportpályák kialakításával Funkcióváltás Remiz multifunkcionális épületegyüttes barnamezős rehabilitációja 6

7 A Magdolna Negyed területének fejlesztései 2005 előtt 7

8 A Magdolna Negyed területének fejlesztései között / MNP I. 8

9 A Magdolna Negyed területének fejlesztései között / MNP II. 9

10 A Magdolna Negyed területének fejlesztései 2010 után / MNP III. 10

11 A köz és magánszféra kapcsolódó fejlesztései az akcióterülethez kapcsolódóan Fejlesztés jellege Önkormányzati Magán Intézményi Elhelyezkedés (MNP 0) előtt (MNP I) (MNP II) 2010 után (MNP III) Akcióterületen Akcióterület vonzáskörzetében Akcióterületen Dankó utca 34. szociális lakásépítés Dankó utca 40. szociális lakásépítés Magdolna utca 33. szociális lakásépítés József utca 47. szociális lakásépítés Teleki tér rekonstrukciója József u. 49. szociális intézmény (ÉNO) Baross u Hotel CasaSol Dankó u. 29. lakóház Baross u lakóház Dankó u lakóház Baross u lakóház Dobozi u. 41. lakóház Dankó u lakóház Dankó u. 28. lakóház Lujza u. 7. lakóház Koszorú u lakóház Dobozi u. 41. lakóház Erdélyi u lakóház Magdolna u. 15. lakóház Szerdahelyi u. 4-8 lakóház Erdélyi u lakóház Homok u lakóház Magdolna u. 17. lakóház Kisfuvaros u lakóház Karácsony S. u. 29. lakóház Népszínház u. 39. Atlantic Hotel Magdolna u. 35. lakóház Karácsony S. u. 1. lakóház Szigetvári u Sky Irodaház Mátyás tér lakóház Lujza u. 24. lakóház Magdolna u. 38. lakóház Akcióterület Koszorú u. 13. lakóház Auróra u. 32. lakóház József u vonzáskörzetében József u lakóház Akcióterületen Wesley János Lelkészképző Főiskola Akcióterület vonzáskörzetében Tavaszmező u Budapesti Műszaki Főiskola új szárnyépület Tavaszmező u Budapest Műszaki Főiskola kollégiumépület Tavaszmező u. 12. Budapesti Műszaki Főiskola Konferencia és oktatási központ Mátyás tér 7-8. és Dankó u integrált projekt 11

12 3 Az eredmények fenntarthatósága 3.1 MNP I. A Magdolna Negyed Program modellkísérleti szakaszában kizárólag 100%-ban önkormányzati tulajdonú lakóépületek megújítására került sor. A kiválasztás pályáztatás útján történt, az önkormányzat pályázati felhívás útján teremtett lehetőséget arra, hogy a bérlői közösségek kvázi-támogatást kaphassanak épületük megújítására. A költségvetés 4-6 ház megújítását tette lehetővé. Tájékoztató füzetben lett összefoglalva minden olyan feltétel, információ, mely szükséges volt ahhoz, hogy egy aktív közösség megtegye az első lépéseket. A felhívást és az információkat lakossági rendezvényeken, médiában, interneten és az ügyfélszolgálati irodán keresztül tettük közzé. Azzal a bérlői közösséggel kezdődött meg az együttműködés, ahol legalább a lakók 50%+1 arányban kinyilvánították részvételi szándékukat. Ezt követően lakossági találkozókon nyílott lehetőség arra, hogy a program minden részletére kiterjedő tájékoztatásban részesüljenek a házak. Az első hónapokban 7 ház jelezte részvételi szándékát, és ezek közül 4 házzal futott végig a program, a többi három épülettel vagy az együttműködők alacsony aránya, vagy műszaki okok miatt maradt abba az együttműködés. A négy együttműködő ház (Dankó u. 7.; Erdélyi u. 4.; Karácsony S. u. 22.; Szigetvári u. 4.) az akcióterület másmás karakterű területi egységét reprezentálja. Mind különböző méretük, mind pedig fekvésük miatt a program továbbfejlesztése tekintetében ideális partnerei voltak a modellkísérleti szakasznak. A bérházak pályáztatásával párhuzamosan az önkormányzat döntött a Magdolna negyed területén tartósan önkormányzati tulajdonban tartandó ingatlanokról. Eszerint az Önkormányzat kimondta, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat lakásgazdálkodási szempontjait figyelembe véve, a felújítási programban résztvevő bérházaknak tartósan önkormányzati tulajdonban kell maradniuk. Mivel az MNP későbbi ütemei során (MNP II., MNP III.) további bérházak kerülnek bevonásra, ezért volt különösen fontos elkészíteni azt a javaslatot, mely az ingatlanok tartós önkormányzati tulajdonban történő megőrzésére vonatkozik az alábbi egymással szorosan összefüggő pontok figyelembe vételével: a) A helyi identitás erősítése b) A területi sajátosságot magában hordozó nagy kiterjedésű tömbbelsők közösségi célú hasznosítási lehetőségeinek kiaknázása c) Az építészeti, esztétikai értékeket hordozó épületek, épületegyüttesek funkcióváltása 12

13 Tömb Utca Hsz Hrsz Lakásszám JÓ- KÉSZ Védettségi szempontjai Védelmi javaslat 252 Dankó HVJ BBÉ HVJ 253 Dankó HVJ B HVJ 255 Dobozi HVJ A HVJ, MJVJ 255 Dobozi HVJ A HVJ, MJVJ 240 Erdélyi HVJ C HVJ, MJVJ 240 Erdélyi iskola HVJ A HVJ, MJVJ 241 Erdélyi C HVJ 240 Homok C HVJ 240 Homok HVJ C HVJ, MJVJ 253 Karácsony S A HVJ 254 Karácsony S HVJ B HVJ 253 Karácsony S A HVJ 261 Karácsony S C HVJ 252 Koszorú C HVJ 252 Koszorú C HVJ 258 Koszorú C HVJ 255 Lujza HVJ A HVJ, MJVJ 262 Lujza HVJ C HVJ, MJVJ 262 Lujza A HVJ 252 Magdolna HVJ B HVJ 252 Magdolna HVJ BBÉ HVJ 253 Magdolna C HVJ 253 Magdolna C HVJ 253 Magdolna HVJ C HVJ, MJVJ 261 Magdolna C HVJ 255 Magdolna HVJ A HVJ, MJVJ 255 Magdolna HVJ A HVJ, MJVJ 231 Nagyfuvaros 2/B HVJ C HVJ, MJVJ 231 Nagyfuvaros HVJ A HVJ, MJVJ 240 Nagyfuvaros HVJ C HVJ, MJVJ 247 Szerdahelyi HVJ C HVJ, MJVJ 247 Szerdahelyi HVJ C HVJ, MJVJ 258 Szigetvári HVJ C HVJ, MJVJ 259 Szigetvári HVJ BBÉ HVJ *Helyi védelemnek tekintjük mind a helyi (kerületi), mind pedig a fővárosi védelmet. **Röv.: HVJ=Helyi Védettségre vonatkozó Javaslat; MJVJ=Műemlék-jellegű Védettségre vonatkozó Javaslat A konkrét javaslatokat a korábbi döntésekre alapulva hozta meg az Önkormányzat. A táblázat tartalmazza azon önkormányzati tulajdonú épületek listáját, amelyeket az Önkormányzat 2006-ban feltétlen megőrzendőnek ítélt. Rév8 javaslata az épületek tényleges helyi védettség alá helyezésére, illetve az akkori JÓ-KÉSZ tervezetének felülvizsgálatára irányult. 13

14 Az alábbi táblázatban szereplő ingatlanok az önkormányzati vagyon megőrzése tekintetében, védelmi javaslat nélküli ingatlanok körét tartalmazza, mely további egyeztetések tárgyát képezi. Tömb Utca Hsz Hrsz Lakásszám JÓ-KÉSZ 262 Dobozi Karácsony S Kisfuvaros Lujza HVJ 255 Lujza HVJ 255 Lujza HVJ 261 Lujza Lujza Lujza Magdolna HVJ 262 Magdolna Szerdahelyi Szerdahelyi Szerdahelyi HVJ A hosszú távú hasznosítási javaslat egyszerre érvényesíti az építészeti örökségvédelmi szempontokat, a terület identitását hordozó elemeinek megtartását és a korlátozott, harmonikus fejlesztés lehetőségeit. 3.2 MNP II. Az MNP II-ben szereplő önkormányzati tulajdonú ingatlanok kiválasztása a modellkísérleti szakasztól eltérő módszertan szerint történt. Az akcióterületen az Önkormányzat az MNP I. időszaka alatt a további ütemek előkészítéseként jelentős műszaki és társadalmi előkészítő munkát végzett. A pályázati feltételrendszer sajátosságai miatt az MNP I-ben alkalmazott felhívásos, nyitott rendszerű kiválasztás helyett több szempontot figyelembe véve történt az épületek kijelölése. A kiválasztás legfontosabb vezérfonalai az eredmények fenntartásának és a további akár önkormányzati, akár magán, akár intézményi - fejlesztés lehetőségének biztosítása, mely jelen esetben nem csak a területi koncentráció érvényesítésével képzelhető el. Első lépésben a 4.kötet/ pontban bemutatott önkormányzati döntés alapján tartósan önkormányzati tulajdonban tartandó épületek közül a műszakilag megújításra alkalmas épületek kerültek kiválasztásra, úgy hogy elsősorban a lakásos épületek élveztek prioritást (lásd: a szürkével kiemelt épületeket). Ezen épületek lakásgazdálkodási célú megőrzése a legkívánatosabb, továbbá a két éves projektperiódus alatt a leghatékonyabb műszaki és társadalmi - 14

15 fejlesztő munka elvégzésére alkalmasak: pl.: Dankó u. 20., Dankó u. 30., Dankó u. 33/a., Szerdahelyi u. 12., Szerdahelyi u. 13., Kisfuvaros u. 8., Nagyfuvaros u. 2/b. Második lényeges szempontként érvényesült a társadalmi problémák koncentráltsága adott épületben, épületcsoportban. Az elvégzett társadalmi vizsgálatok eredményeit figyelembe véve került kiválasztásra néhány forrópont (hot spot), melyek integrált kezelése a program eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságnak elengedhetetlen feltétele: a Dankó u. 16., és a Dobozi u. 17., Dobozi u. 19., Lujza u. 14. Magdolna u. 44. épületeket tartalmazó tömb. A társasházakkal, az MNP I-ben részt vevő házakkal és különösen a közterületi programmal kiegészülve természetesen érvényesül a földrajzi koncentráltság, mint fejlesztési kritérium. A program következetesen törekszik arra, hogy egyfajta gyújtópontként a Mátyás térből kiindulva hajtsa végre az akcióterület regenerálását, és fejtsen kisugárzó hatást az akcióterület többi részére. Azonban a városrehabilitáció csak akkor érheti el végső célját, ha a második ütemben a Mátyás téri súlypont több kisebb beavatkozási ( fejlesztési ) csomóponttal, tengellyel egészül ki. 3.3 MNP III. Az MNP II közötti megvalósításával párhuzamosan 2009-ig megtörténik az MNP III. ütemének tervezése, a lehetséges források felkutatása. Tekintettel az alábbiakban felsorolt jelenlegi projektjavaslatokra 2010 után lehetőség nyílik már az első magán partnerek, további civil partnerek bevonására, és további Európai Uniós (pl.: TÁMOP, TIOP), valamint Fővárosi Önkormányzati támogatásra. A magánerős fejlesztések tekintetében, azaz MNP III. és a további ütemek megvalósításához kapcsolódó időszakban már új potenciálok megjelenésével számolhatunk. A évi önkormányzati döntés a listákban nem szereplő ingatlanok révén kijelölte azon önkormányzati, magán vagy intézményi fejlesztések területét, melyek megvalósítása a sikeres MNP I. és MNP II. esetében feltétlen várható. A nagyon rossz műszaki állapotú, vagy nagyon kis lakásszámú önkormányzati tulajdonú épületek esetében elvárható a magán tőke fejlesztési célú érdeklődése. A magántőke bevonása azonban csak azután képzelhető el, miután az első ütemek során sikerül az akcióterületet vonzóvá, biztonságossá, és mindenek előtt szociálisan is felkészülté tenni. Az Önkormányzatnak ugyanakkor továbbra sem célja a területen nagyobb, akár tömbnyi méretű ingatlanfejlesztési projekt lehetőségének megteremtése. Ezzel szemben a lépésről-lépésre történő, egy irányba mutató, integrált társadalmi gazdasági - környezeti fejlesztési elvek mentén a Mátyás térből kiindulva kívánja elérni az önkormányzati és magánerős pontszerű fejlesztések összefogását és területi kiterjesztését. Az önkormányzati döntésben szereplő kis lakásszámú épületek esetében középtávon, önkormányzati, támogatási és magán források bevonásával 15

16 további funkcióváltás várható. Az MNP I. megvalósult eredményei és az MNP II. projektjavaslat ismeretében már most látható több, az önkormányzati fejlesztést kiegészítő, ahhoz kapcsolódó magánerős fejlesztés, melyek megvalósulása az MNP III. idejére várható, pl.: Homok utca 3-5., Erdélyi utca Az MNP III. városrehabilitációs programja keretében további önkormányzati tulajdonú épületek megújítása várható. Csakúgy, mint az MNP I-ben és az MNP II-ben résztvevő házakban a program végére elkészül a Fenntartási és Üzemelési dokumentum, mely tartalmazza a lakókkal közösen megszerkesztett felhasználói kézikönyvet, melyből a lakók tájékozódhatnak az épületek működtetésével kapcsolatos tudnivalókról. Ennek a Fenntartási és Üzemelési Dokumentumnak a részévé válik a szintén a lakókkal kialakított, megújított házirend, mely tartalmazza azokat a szabályokat, melyek szükségesek a harmonikus együttélés biztosítása szempontjából. Mind az Önkormányzat mind a lakóknak ennek a betartásán kell majd munkálkodnia. Ennek kialakításában és betartásában az Önkormányzat, a Vagyonkezelő és a bérlői közösségek, valamint a területen éledező egyesületeknek folyamatosan együttműködnek. A kerületi lakbér mértéke megegyezik az épületek fenntartási költségeivel, amely biztosítja a létrehozott eredmények fenntarthatóságát. Az akcióterületen élők jelentős részénél ezt az önkormányzat lakbértámogatással egészíti ki. A Fenntartási és Üzemelési Dokumentumban, programban résztvevő lakóházak esetében az Önkormányzat és vagyonkezelői vállalják, a közös felelősség erősítése céljából, hogy évente beszámolót készítenek az adott épület ráfordításairól, a beszedett díjak felhasználásáról. Az MNP III. keretében a fejlesztések súlypontja áthelyeződik a Teleki tér felé, és a Mátyás tértől távolabbi tömbökre, elsősorban a Magdolna, Lujza, és Dobozi utcák környezetére. Ennek keretében folytatódik az MNP II-ben szereplő, a Magdolna utca 44. szám alatti házzal már képviseltetve lévő Zsibárusház komplex megújítása, a benne lévő üzlethelyiségek újjáélesztésével, valamint a Magdolna utca középső, hagyományos beépítést őrző szakaszának városképvédelmi célú rehabilitációja. A Fővárosi és Józsefvárosi Önkormányzat együttműködésében a III. ütemben kezdődik meg a Dobozi utca és Fiumei út között fekvő Remiz ingatlan-együttesének barnamezős megújítása. A fejlesztéseket követik a közterület-fejlesztési beavatkozások, melyek folytatják a korábbi ütemekben megkezdett Tavaszmező utca Mátyás tér Erdélyi utca tengely közterület rehabilitációját, a Teleki téri PPP-fejlesztés irányába. A közterületek megújításának súlypontja is a Magdolna negyed Fiumei út felöli oldalára helyeződik át. Természetesen a fejlődési tendenciák alapján jelentkező új igények miatt szükséges az önkormányzat kiegészítő, köz(össégi) célú fejlesztésit is végre hajtani: pl.: bölcsőde. Az MNP II-ben megkezdett társadalomfejlesztési programok a monitoring-vizsgálat eredményein alapulva változatlan formában, illetve módosítva folytatódnak, indokolt 16

17 esetben új programok váltják fel őket. A Kesztyűgyár Közösségi Ház az MNP III. időszakában a regeneráció bevezetett, multifunkcionális - interkulturális központjaként működik. A vállalkozásfejlesztés keretében további helyiségek kerülnek bevonásra részben inkubációs, részben szolgáltatásbővítés céljából (pl. Zsibárusház, Remiz programjai). Rendszeressé válnak a különféle képzési programok, olyan partnerek bevonásával, akik munkalehetőséget is teremtenek a tanfolyamokat elvégzők számára Társadalmi programok működtetése a projekt befejezését követően között T1, T2,T3 programok (T1/2) Programok a LMÁIG-ban (T2/1) Képzések, tanfolyamok a közösségi házban (T2/2) Közösségi programok Magdolna rendezvények Sportprogramok, szabadidő rendezvény napi Szomszédsági és civil tanács működtetése Programalap T3/1 Áldozattá válást csökkentő prevenciós programok Bűnmegelőzési tanórák felső tagozatos tanulók számára Resztoratív Programok a HHH projekt keretében vállalt feladatok délutáni programok szervezése tanfolyamok megszervezése rendezvény megszervezése programok megszervezése Civil tanács és működtetésének a feltételeinek a megszervezése közösségi programok szervezése programok megszervezése programok megszervezése A projekt eredményeként, a megvalósítást projekt befejezését követően követően a fenntartás 2015 között finanszírozója jelentkező fenntartási feladat programok működtetése iskolafenntartó tanfolyamok fenntartása évente kerül megrendezésre programok fenntartása Hely biztosítása a CT számára közösségi programok szervezése Közösségi ház, Közösségi önkormányzat, támogatók Közösségi ház, ház, Közösségi ház, civil szervezetek Közösségi ház Oktatás fenntartása önkormányzat, szervezetek Programok fenntartása önkormányzat, szervezetek civil civil 17

18 gyerekeknek Konfliktuskezelés tréningek (T3/2) Drogprevenció, utcai szoc. munka Prevenció ellátása (T3/3) Szomszédsági rendőr/godnoki rendszer kiépítése 15 Képzés Szomszédsági szolgálat 16 megszervezése (T3/4) Antiszociális és bevándorló családok gondozása (T3/5) Élhető Dankó utca közterület folyamatos felügyelete, szociáis munkások segítségével (T3/6) Közbiztonsági munkacsoport (G1) Foglalkoztatás, képzés, vállalkozás 21 Képzési programok Résztvevők 22 mentorálása Munkaügyi és 23 képzése tanácsadás programok megszervezése a prevenciót ellátó szervezet létrehozása tréningek megtartása szolgálat megszervezése gondozás, tanácsadás megszervezése szociális munkások alkalmazása képzési programok megszervezése mentorok megszervezése tanácsadás létrehozása tanfolyamok fenntartása önkormányzat, szervezetek civil szervezet működéséhez a helyiség civil szervezet biztosítása, ellátás fenntartása befejeződött szolgálat működtetése a program tapasztalatai alapján továbbvitele, fenntartása felügyelet fenntartása működtetés biztosítása programok tapasztalatai alapján a folytatás megszervezése mentorálás fenntartása civil önkormányzat, BRFK, BRFKVIII. kerület civil szervezetek, gyermekvédelemmel foglalkozó JÖK intézmények, civil szervezet, önkormányzat önkormányzat munkaügyi központ, közösségi ház, MIOK, önkormányzat, közösségi ház Közösségi ház 18

19 4 Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése A terület hagyományosan és hosszú időtávra visszatekintve ad otthont a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak. A területre a budapesti átlaghoz képest magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottsági és képzettségi szint, a halmozottan hátrányos családok magas koncentrációja, az erős etnikai szegregáció, az alacsony gazdasági potenciál, a magas kriminalitás, a leromlott települési környezet jellemző. A Magdolna Negyed Program II. lehetőséget teremt arra, hogy a területen élők esélye megnőjön a felzárkózáshoz. A program a negyedben élők esélyteremtésén felül különös figyelmet fordít az itt élő hátrányos helyzetű csoportokra. Az Európai Unió által támogatott projektek megvalósításakor horizontális esélyegyenlőségi szempontból - figyelembe veendő célcsoportok nagyságára vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésünkre. A évi Népszámlálás adatai szerint a negyedben élők 54%-a nő, becslések szerint a lakosság legalább 30%-a roma. A negyedben élő fogyatékosok arányára vonatkozóan nincs adatunk, a tereptapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy e csoport tagjainak aránya is magasabb lehet, mint a kerület más részein. Az Erdélyi utcai iskola, mint képzési központ és nyitott intézmény szerepel a programban. Átépítésének egyik kulcseleme az épület akadálymentesítése. Hasonlóan az iskolaépülethez a Közösségi Ház és a közterületi programok által érintett utcaszakaszok rekonstrukciója is úgy valósul meg, hogy alkalmasak legyenek az akadálymentes közlekedésre. Önálló programelemként kerül kidolgozásra a nők munkába állást segítő tanácsadási és képzési program, mely a fent ismertetett képzések mellett életviteli tanácsadásokat is magába foglalja Ugyancsak önálló program elemként kerül csomagba a hajléktalanok részére összeállított képzési csomag a Wesley János Lelkészképző Főiskolával, illetve az Oltalom Karitatív Egyesülettel együttműködve. A munkaerő-piaci helyzetet tekintve a kerületben is a roma népesség a leghátrányosabb helyzetű csoport. A kerületi roma kisvállalkozásokra jellemző, hogy jelentős részük alacsony hatékonysággal működik. A vállalkozók közül csak nagyon kevesen ismerik a pályázati lehetőségeiket, és még kevesebben alkalmasak arra, hogy sikeres közbeszerzési pályázatot nyújtsanak be. A hátrányos helyzethez az is hozzájárul, hogy a roma vállalkozások társadalmi elfogadottsága elég alacsony a kerületen belül is. Ezért az MNP II. Gazdasági Programja tartalmazza a Józsefvárosi Roma Vállalkozói Programot, melynek egyik kiemelt célja a negyedbeli roma vállalkozások piaci beilleszkedésének elősegítése. A program tervezése és megvalósítása során törekszünk arra, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel hatékonyan be tudjuk mutatni a célcsoportok tagjai számára a projekttel kapcsolatos információkat, javítsuk hozzáférésüket az új és már meglévő szolgáltatásokhoz. 19

20 5 Költség-haszon elemzés 5.1 Az A (ingatlanfejlesztési) verzió várható társadalmi haszna A társadalmi hasznosság szempontjából figyelembe vett közvetlen kiadások összege 12,1 mrd. Ft. Közvetlen bevételt csupán a terület beruházó felé történő értékesítése jelent, összesen kb. 4,3 mrd. Ft. A társadalmi hasznosság szempontjából figyelembe vett közvetlen kiadások és bevételek egyenlege -7,8 mrd. Ft. A várható társadalmi hasznosság közvetett bevételei tekintetében figyelembe kell vennünk, hogy az 1400 család jobb minőségű lakásba költöztetésének következtében a lakásfenntartási költségek csökkennek (rezsikiadás, üzemeltetés, karbantartás), amelynek várható közvetett társadalmi haszna jelenértéken 1,3 mrd. Ft. Tehát az ingatlanfejlesztési típusú ( A ) változat negatív szaldójú (kb.-6,6 mrd. Ft). Munkálatok Becsült költségek, mft /Áfa nélkül/ 1 Lakók kiköltöztetése ,0 2 Épületek bontása 759,4 3 Közterület felújítása, újjáépítése 300,0 4 Közműfelújítása 250,0 5 Intézmény átalakítás, felújítás 570,0 6 TH* közvetlen kiadás összesen (1-5. sor) ,4 7 Beruházó felé történő értékesítés 4 319,7 8 TH közvetlen bevétel összesen (7. sor) 4 319,7 9 TH közvetlen kiadás-bevétel egyenlege (8. sor - 6. sor) ,7 10 TH közvetett bevétel összesen, jelenértéken 1 255,3 11 A várható TH egyenlege, jelenértéken ,4 * TH várható társadalmi haszon 5.2 A B verzió (MNP II.) várható társadalmi haszna A projekt társadalmi hasznának számszerűsítése során az ingatlanokkal kapcsolatos hasznokat viszonylag könnyebb számszerűsíteni, az emberi tényező esetében sok esetben szakértői becslésekre hagyatkoztunk. A társadalmi hasznot ahol másképp nem jelezzük 10 évre számoljuk, ahogy az a táblázatokban is fel van tüntetve. Ez alól kivételt 2 eset jelent: a munkahelyteremtés, ahol 15 évvel számolunk, valamint az ingatlanok, ahol szokásos módon 50 éves megtérülési rátával dolgozunk. 20

21 A projekt önkormányzati tulajdonú lakásnégyzetmétert érint. A felújított házaknak és lakásoknak csökken a fenntartási költsége: kisebbé válnak a karbantartási költségek, valamint a víz- és energiafogyasztás. Az ingatlanok esetében 50 éves élettartammal, 5,5%-os diszkontrátával számolva a jelenértékre hozott társadalmi hasznosság 0,32 milliárd Ft. Az udvarok rendbehozása, pincetakarítás, csatornázás csökkenti a talajszennyezést. Kiváltott költség: 0,2 milliárd Ft. A 2000 négyzetméter érintett üzlethelyiség fele kiadhatóvá válik az önkormányzat számára. Ennek becsült hozama és költségkiváltása 10 éves diszkontált bérleti díjjal (ami egyenértékű az értékesítés várható hozamával) számolva: 0,09 milliárd Ft. A fejlesztés folytán értékesíthetővé válik a terület üres telkeinek egy része. Ennek várható hozama (40 ezer Ft/m 2 értékesítési árral számolva): 0,7 milliárd Ft. A projekt eredményeként 300 új munkahely létesül 15 év alatt. Ez kivált munkanélküli-támogatásokat és járulékbevételt eredményez. Feltételezve, hogy fejenként évi 500 ezer Ft az így előálló társadalmi haszon, feltételezve továbbá, hogy a 300 új munkahely egyenletesen jön létre a 15 év alatt (ez alulbecslés, mert az időszak elején több keletkezik), valamint 5,5%-os diszkontrátával számolva a jelenértékre hozás során: 0,9 milliárd Ft. Szakképzetlenek aránya 25 %-kal csökken, továbbá legalább kétszer annyian szereznek felsőfokú végzettséget (50, 51. oldal). Ennek hatására javulnak az elhelyezkedési esélyek és a magasabb oktatottsági szint bérelőnyben ölt testet. Az ebből adódó többlet járulékbevétel becsült pénzbeli hatása: 0,2 milliárd Ft. A lakások egészségesebbé válása, a magasabb képzettség, a drogprevenció, az egészségvédelmi képzések összességében csökkentik a betegségekkel kapcsolatos társadalmi kiadásokat. Becsült várható társadalmi haszon: 0,25 milliárd Ft. A csökkenő állami gyermekvédelmi kiadások pénzben kifejezhető haszna: 0,2 mrd Ft. A bűncselekmények számának, az áldozattá válás csökkenése következtében fellépő megtakarítás (csökkenő börtönbüntetések, bűncselekmény miatt az áldozatoknál fellépő orvosi költségek, táppénz, kiesett munkaidő, stb.): 0,2 milliárd Ft. Az MNP II. projekttől várható társadalmi haszon jelenértéke összesen 3,1 milliárd Ft., a költségei összesen 2,2 milliárd Ft. Tehát a B, azaz az MNP II. verzió várható társadalmi haszna kb. 0,9 milliárd forint. 21

22 1 A felújított önkormányzati lakások fenntartási, karbantartási, víz- és energiafogyasztásának csökkenése 2 Udvarok rendbehozatala, pincetakarítás, csatornázás kiváltott költség Becsült költségek, mft /Áfa nélkül/ 315,0 200,0 3 Üzlethelyiségek kiadásának becsült hozama és költségkiváltása 90,0 4 Üres telkek értékesítése 700,0 5 Munkahelyek keletkezése 900,0 6 Szakképzettség, oktatottság szintjének növekedése 200,0 7 Egészségügyi szint növekedésének hatása 250,0 8 Csökkenő gyermekvédelmi kiadások 200,0 9 Közbiztonság javulásának hatásai 200,0 10 TH összesen 3055,0 11 A projekt költsége 2200,0 12 A TH és a projektköltség egyenlege +855,0 Az ingatlanfejlesztési ( A ) változat várható társadalmi haszna -6,6 milliárd forint, a MNP II. ( B ) programé pedig +0,9 milliárd forint. A két alternatíva társadalmi hasznossága közötti különbség a becslések pontatlanságát figyelembe véve is olyan nagyságrendű, hogy e kalkulációk alapján az MNP II. ( B ) változatot indokolt választani. 6 Kockázatelemzés > Kockázat #1: A program megvalósítása során korlátozó tényezőként jelenhetnek meg az érintett lakosság és az önkormányzat részéről jelentkező, a programelemek hatásaival összefüggő túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások. > Megoldási javaslat #1: Rendszeres, részletes tájékoztatás mind a lakosság, mind pedig a hivatal irányába a fejlesztési folyamatról; 15 éves időtáv kiemelése. A nyilvánosság, és a közösségi bevonás eszközei révén az érintettek jobban átláthatják a program céljait, menetét és ezáltal reálisabb képet alkothatnak a jövőjükről. > Kockázat #2: Korlátozó tényezőt jelent a program 24 hónapos megvalósítási időszaka, melyet a pályázati rendszer a megvalósítással szemben támaszt. A támogatási szerződés megkötésének elhúzódása miatt a projektidőszakban esetlegesen bekövetkező rövidülés kiemelt kockázatot jelent a teljesítésre nézve. > Megoldási javaslat #2: A 24 hónapos megvalósítási időszak garantálásával, valamint a közvetlen következő lépések, azaz a MNP III. projektjavaslat kidolgozásával fenntarthatóvá válnak az MNP II eredményei. 22

23 > Kockázat #3: A folyamatba bevonható társadalmi csoportok körének szűkülése, alacsony érdeklődés, az egyes célcsoportok nehéz elérhetősége, érdektelensége, bizalmatlansága, a fejlesztések iránt érdektelen, passzív esetleg ellenérdekelt csoportok magatartásának visszahatása a programra és annak résztvevőire. > Megoldási javaslat #3: a változatos kommunikációs eszközökkel, a legkülönbözőbb társadalmi csoportok részvételi lehetőségének megteremtésével, a különböző közösségi kezdeményezéseknek teret adva, a civil hálózat és szociális munka segítségével növelhető a szereplők közti bizalom, fokozható a fejlesztés iránt nyitott, aktív csoportok érdeklődése. > Kockázat #4: Az épületfelújítás kivitelezési munkálatai során az alapos előkészítő, felmérő munka ellenére felmerülhetnek olyan problémák pl.: kívülről nem látható gépészeti elemek -, melyek az előre programozott felújítási munkálatokban módosulást eredményeznek. > Megoldási javaslatok #4: A költségkalkulációk számolnak az előre nem várt jelenségekkel, és a költségvetés is lehetővé teszi az épületek közötti pénzátcsoportosítást. > Kockázat #5: A változó makrogazdasági környezet kihatásai, az esetleges nemzetgazdasági tendenciák eltolódása, a szabályozási környezet időközbeni változásai korlátozhatják a program eredményességét. Ilyen lehet az infláció növekedésével kialakuló magasabb költségek, romló munkaerőpiaci környezet esetén a képzési rendszerből kikerülők nem tudnak visszakerülni a munkaerőpiacra. > Megoldási javaslatok #5: A Program rövid időtávú, a támogatási szerződés aláírásával az önkormányzati önrésszel a projekt megvalósításának pénzügyi háttere biztosított. Az MNP II egyik legfontosabb feladata, függetlenül az esetleges negatív nemzetgazdasági tendenciáktól, hogy az amúgy is erre érzékenyebb társadalmi közegben tompítsa kedvezőtlen hatásokat. > Kockázat #6: A projekt sokrétű együttműködés keretében valósul meg, ami erősség, de egyben kockázatot is jelent a projektmenedzsment számára. Akkor, ha nem sikerül minden szükséges partner bevonása, illetve nem sikerül megfelelő szakmai színvonalú partnert találni. > Megoldási javaslat #6: A mintegy egy éves előkészítési tevékenység során számos egyeztetés folyt a bevonandó partnerekkel. Ezek során csak a legalkalmasabb partnerek kerültek be az együttműködők közé. A Partnerekkel a külön-külön születő együttműködési megállapodásokba beépített garanciák, a többszintű ellenőrzési rendszer szavatolni fogja a feladatok megfelelő színvonalú teljesítését. > Kockázat #7: a Közbeszerzési eljárások alatt nem várt jogi eljárások indulnak meg és határidőben nem tudnak befejeződni. > Megoldási javaslat #7: a Közbeszerzési eljárásmenet már az Előkészítés során megkezdődött. Lásd a Közbeszerzésről szóló fejezetet. 23

24 Kockázatok elemzése Kockázat megnevezése Valószínűség (1-7)* túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások a program 24 hónapos megvalósítási időszaka bevonható társadalmi csoportok körének szűkülése épületfelújítás kivitelezési munkálatai nemzetgazdasági tendenciák Hatás (1-7)* sokrétű együttműködés 4 5 Közbeszerzési eljárások 2 4 * 1 leggyengébb, 7 - legerősebb A kockázat kezelésének módja Nyilvánosság, kommunikáció, participáció MNP III. projektjavaslat kidolgozása, 24 hónapos projektidőszak garantálása Kommunikáció, participáció, civilhálózat Gondos előkészítés, költségkalkuláció, programon belüli pénzátcsoportosítá s A szociális rehabilitációs program megvalósítása Hosszas előkészítés, egyedi megállapodások Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik Teljes MNP II. Teljes MNP II. [T2]; [K1]; [K2] [K1] [G1] [T2]; [T3]; [K1] [T1]; [T2]; [K1]; [K2]; [G1] 24

25 7 Marketing terv 7.1 A program missziója Gyakorlati A Magdolna negyedben élők hosszú távú életkörülményeinek, perspektíváinak javítása, a negyed felzárkózásához szükséges feltételek megteremtése és mindezek által a városrész hosszú távú (ön)fenntart(hat)ó fejlődésének megteremtése, pozitív imázs megteremtése Elméleti A szektorokon átívelő, városnegyed léptékű, a közösség bevonásán alapuló, integrált szociális típusú városrehabilitációs (ún. Fenntartható Város) modell meggyökerezése a hazai városfejlesztési gyakorlatban. 7.2 A program célja Gyakorlati A helyi társadalom tagjainak egymás iránt érzett bizalmának erősítése, ezáltal a belső kohézió létrehozása. A városrész leszakadásának megállítása, a talpra állás feltételeinek megteremtése. Élhetőbb lakókörnyezet kialakítása Elméleti Az elméleti modell alapján megvalósuló program gyakorlati tapasztalatainak visszacsatolási lehetőségeinek megteremtése, az eredeti (MNPI) program továbbfejlesztése. 7.3 A program stratégiája Lásd 2.2. fejezet. 7.4 Auditálás A program, mint termék marketingcélú SWOT - analízise Erősségek - megvalósított programok - sokétű szakmai tapasztalat - kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer Gyengeségek - változó politikai támogatottság - szűkülő önkormányzati forrás - változó részvételi hajlandóság 25

26 Lehetőségek - a beavatkozásokat igénylő fővárosi és vidéki területek megléte - OP prioritásként elnyerhető támogatások - széles társadalmi bázisra építhető programok Veszélyek - hiányzó szervezeti háttér - nem megfelelő mértékű politikai támogatás - megfelelő szakemberek hiánya - kedvezőtlen, romló gazdasági folyamatok - a bevonhatók körének korlátozottsága 7.5 Marketing célok Gyakorlati A 10. pontban bemutatott sokrétű kommunikációs tevékenység célorientált felhasználásával a lehető legszélesebb társadalmi csoportok bevonása a programba, hogy részeseivé váljanak a folyamatnak, erősödjön a társadalmi szolidaritás és erősödjön az egyéni felelősség érzet a városrész sorsának alakításában Elméleti A kiemelt projekt megvalósításával járó többlet kötelezettségnek megfelelően a többi hasonló célú projektjavaslat fejlesztésében tanácsadói feladatok ellátása. 26

27 8 Kommunikációs terv 8.1 Felvezető Az MNP II. projekt modell jellege, valamint hatékony megvalósítása miatt a lebonyolító szervezet(ek)nek sokrétű kommunikációs tevékenységet kell ellátniuk. Jelen terv célja egy a projekt egészét átfogó, integrált kommunikációs feladatterv megalkotása, mely tartalmazza az egységes kommunikáció egyes célcsoportjait, valamint elsősorban a lebonyolító szervezet feladatait és kötelezettségei, illetve meghatározza az együttműködőkkel szemben megfogalmazható elvárásokat. A komplex projekt széleskörű partnerség keretében valósul meg. A terv körültekintően kitér a partneri együttműködésen belül zajló kommunikációs tevékenységekre, és számba veszi az egységes, kifelé irányuló kommunikációs feladatokat is. A terv a partnerek között a lebonyolító szervezettől kiindulva különböző szinteket különít el, és külön tárgyalja az eltérő szinteken, egyidejűleg folyó kommunikációs tevékenységeket. Jelen kommunikációs terv tekintettel a speciális adottságokra, pl.: projekttársaság, partnerszervezetek a klasszikus külső-belső tagozódástól eltérően hármas tagozódásban, egy ún. partnerközi kommunikációs szinttel kiegészülve tárgyalja a feladatokat. 8.2 Belső kommunikáció A kommunikációs tevékenység első, legszűkebb körét tágan értelmezzük és két szinten határozzuk meg. Egyrészt külön tárgyaljuk a projektet lebonyolító szakmai szervezet (Rév8), az MNPII megvalósításával foglalkozó divíziójának belső kommunikációját, másrészt szintén belső kommunikációként definiáljuk a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat, mint projektgazda és a tulajdonában álló projektszervezet közt kibontakozó, a megvalósítás szempontjából belső kommunikációnak tekinthető tevékenységeket A projekttársaság belső kommunikációja Rév8 az egész program megvalósítására különböző végzettséggel, képességekkel elkötelezettséggel rendelkező szakemberekből, integrált divíziót hoz létre. Az eredményes külső kommunikáció szükséges előfeltétele a jól működő belső kommunikáció. Ennek teljesítése érdekében az alábbi módszereket alkalmazzuk: a) Személyes megbeszélések - a mindennapi munkavégzéshez nélkülözhetetlen információcserét biztosító megbeszélések az egyes programfelelősök, illetve a felelősök és a menedzsmentet ellátó személyek között. Elsősorban a részfeladatok tisztázása céljából napi rendszerességgel megtartott események. 27

28 b) Csoport megbeszélések - a program egyes alprogramjait általánosan érintő, hét eleji egyeztetések a divízió egy-egy csoportja részvételével, a feladatok elosztása, részletes átbeszélése céljából. c) Programértekezlet - a programot lebonyolító divízió tagjaival a teljes programot érintő kérdések megvitatása, a mindenkire tartozó és közös gondolkodást igénylő információk átadása, a szükséges döntése meghozatala, valamint a program rendszeres értékelése céljából tartott értekezlet. Rendszeressége általában havi, de célszerű a program megvalósítása érdekében rugalmasan kezelni, és ha a program lebonyolítása úgy igényli, célszerű időközi értekezleteket tartani. A belső kommunikáció ellátása során felhasznált eszközök az alábbiak: d) Személyes kontaktus - megbeszélések, beszámolók, egyeztetések. e) Telefon f) Elektronikus levelezés, intranet h) Hagyományos levelezés - vezetői utasítás, emlékeztetők, jegyzőkönyvek. A társaság szervezeti felépítését a lapos hierarchia jellemzi. Nincsenek egymásra épülő, a folyamatokat túlzottan lelassító, formálissá tevő hierarchikus lépcsők. A vezetési szint közel van a tényleges megvalósítást végző csoportokhoz. A gondolkodásmód integrált, folyamat- és kooperáció-orientált. A megvalósítás során elengedhetetlen, hogy kommunikáció folyjon a vezetési és operatív szint, de az egyes résztevők között is akár spontán módon. Ez megköveteli a fokozott figyelmet, a szakmai felkészültség magas szintjét, melyek fontosak a külső kommunikáció jó minősége szempontjából is Kommunikáció a projektgazda és projekttársaság között Az MNPII megvalósítása speciális módon történik, a projektgazda nem azonos a program lebonyolítójával. A függetlenedés azonban csak szervezetileg áll fenn, a program lebonyolítása nagyon szoros napi munkakapcsolatot, szimbiózist követel meg a szervezetektől. A program egységes kommunikációja érdekében a két szervezet közt megvalósuló kommunikációs tevékenységet belső kommunikációként szükséges kezelni. A szervezetek kommunikációval kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit illetően célszerű egy minimum szintet meghatározni, melynek teljesítéséről Felek a közöttük megkötött feladat-ellátási megállapodásban vállalnak garanciát. Erőteljes belső kommunikációt építünk ki az ágazati hivatali szervezetek szakosztályok - között, az integrált megközelítés eredményeinek kiaknázása, a szinergiák kinyerése érdekében. 28

29 8.3 Köztes kommunikáció A köztes kommunikáció tárgykörében egyrészről a projektgazda és lebonyolító szervezet valamint a szűkebb-bővebb társadalmi-intézményi szervezetek közt megvalósuló kommunikációs tevékenységet tárgyaljuk. A program lebonyolításából adódó széles, összetett együttműködési hálózat nem tekinthető szűken értelmezett belső kommunikációnak, viszont nem hordozza magán a külső kommunikáció jegyeit sem. Az integrált megközelítésből adódó eredmények sikeres közvetítésének, az érdeklődők figyelmének felkeltése és a figyelmük megtartása fontos eleme a tájékoztatásnak. A partnerek közt megvalósításra kerülő intenzív kommunikációnak gyorsnak, pontosnak és jól célzottnak kell lennie. A kialakításra kerülő kommunikációs hálózatok célcsoportjaik szerint horizontális és vertikális tagozódásúak Horizontális kommunikáció Horizontális - partnerközi kommunikációval kívánjuk a programban közvetve vagy közvetlenül érintett társadalmi-intézményi szervezeteket azok képviselőit, támogatói pozícióba bevonni. A megvalósításban résztvevő, vagy potenciálisan bevonható, jól körülhatárolható érdekcsoportok azonos szintű tagjai között kialakuló kapcsolat jelentősen segíti a program elfogadottságát, a kommunikáció feltárja a lehetséges érdek azonosságokat, illetve felhívja a figyelmet az akadályokra, kockázatokra. Az alábbi horizontális kommunikációs, támogatói fórumok létrehozását tervezzük: a) szponzori fórum a céljaink iránt elkötelezett elsősorban helyi lehetséges támogatók bevonása és folyamatos tájékoztatása a program eredményeiről és a sikerhez szükséges igényekről. Rendszeresen kellő információval kívánjuk ellátni a lehetséges támogatóinkat saját belső álláspontjuk kialakításához. b) helyi politikusi fórum a területen élő és dolgozó helyi politikusok tájékoztatása, és saját támogatói, véleményük kialakításához szükséges teljes információ átadása, a személyes elköteleződés segítése, személyes szerepvállalás támogatása, közös vélemények kialakításának lehetőség biztosítása, az ehhez szükséges találkozók és megbeszélések megszervezése rendszeresen. c) civil fórum a területen élőket képviselő és más területen élő de a céljaink iránt elkötelezett és tenni kész civil szervezetek egyeztető fóruma, akciók szervezése, érdekeik csatornázása a programba d) szomszédsági fórum a helyi lakossági találkozók, lakosság-, és érdekcsoportonként egyeztetések, kulturális, sport és családi rendezvények, találkozók. 29

30 e) helyi befektetői fórum közvetlenül a területen élő vagy a terület iránt elkötelezett érdekelt befektetők fóruma, a vonzó befektetői környezet kialakításához szükséges információk cseréje, a program iránti elköteleződés biztosítása Vertikális kommunikáció Programunk újszerűsége és a kerületi-fővárosi helyzetből fakadóan alakítjuk ki a vertikális kommunikáció lehetőségeit. A kerület főváros - régió programban érdekelt szervezetinek és szakembereinek a kapcsolatát kívánjuk biztosítani mindkét irányba. Az akcióterületi alapú de integrált megközelítésű program szerves illeszkedését kívánjuk biztosítani a nagyobb területi érintettségű programokhoz, másrészt a program eredményeinek átvételét szeretnénk elősegíteni a térség vagy az ország más területei számára. A program iránt már kialakult hazai és nemzetközi, elsősorban európai figyelem, felelőssé tesz minket arra, hogy a tudástranszfert tovább fejlesszük. A program részének tekintjük a különböző szakmai szervezeti, és közigazgatási szintek között lebonyolódó párbeszédet. a) kerület főváros - régió fórum az eltérő közigazgatási szintek képviselőivel, a főváros, a régió, az irányító hatósággal való közvetlen és állandó kontaktus tudja biztosítani a szükséges kétirányú kapcsolatot. A kialakításra kerülő internetes és hagyományos fórumok a megfelelő eszközök. b) szakmai fórum az integrált megközelítést biztosító különféle ágazatok szakmai képviselőivel való folyamatos fórum, melybe bevonásra kerülnek független szakmai szervezetek képviselői, felsőoktatási és kutatóintézeti szakemberek. c) tudástranszfer konferencia évente legalább egyszer egy konferenciát kívánunk szervezni melyre az érdeklődők mellett meghívjuk, az Európai Uniós szakembereket és szakpolitikusokat, a Kormányt, a Régió, és a Fővárosi Önkormányzat szakembereit és képviselőit, és a legkülönbözőbb szektorokból érkező partnerszervezeteket, hogy együtt kerüljenek kiértékelésre az eredmények. 8.4 Külső kommunikáció Cél A külső kommunikációs terv célja, hogy a projekt megvalósításában együttműködő partnerszervezetek kommunikációs tevékenységeiket összehangoltan végezzék. A kommunikációs tevékenység célja, hogy egyrészt az egységes kommunikáció révén a projekt eredményeiről folyamatos tájékoztatást adva hozzájáruljanak a negyedről alkotott kép pozitív formálásához, másrészt hozzájáruljon az új típusú városfejlesztési gyakorlat magyarországi bevezetéséhez. 30