PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapest 2013.

Átírás

1 M O L N Á R F E R E N C M A G Y A R-ANGOL K É T T A N Í T Á S I N Y E L V Ű Á L T A L Á N O S I S K O L A 1085 Budapest, Somogyi Béla utca : ; Fax: grundsuli@fre .hu; Web: OM azonosító: PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapest

2 TARTALOM A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY (2011. évi CXC. tv.) ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE... 5 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 6 Küldetésnyilatkozat A sajátos intézményi arculat kialakítása Jövőkép... 7 II. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Pedagógiai alapelvek, értékek Az iskola célkitűzései A nevelő-oktató munka feladatai A nevelő oktatómunka eszközei Módszerek, eljárások Az iskola cél és feladatrendszerének teljesítése A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Munkafegyelem, a munkához való viszony Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Az iskolai munka feltételeinek javítása Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Aktív részvétel a tantestület életében Az iskola képviselete A vezetői feladatok ellátása Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Az osztályfőnöki órák témái

3 6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE Az elsős tanulók Átmenet a 4. és az 5. évfolyam között Átmenet az általános iskola és a középiskola között Iskolaváltás Sajátos nevelési igényű tanulók Tanulási nehézség, beilleszkedési, magatartási zavar esetén Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A kiemelten tehetséges tanulók gondozása A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAINAK GYAKORLÁSI RENDJE (DÖK) Alapelvek Irányelvek A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV III. HELYI TANTERV A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A tanulmányi munka értékelése A tanulói munka értékelésének formái A tanulók magatartásának értékelése A szorgalom értékelése Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolai büntetések formái

4 5 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT ELŐSEGÍTŐ FELADATOK A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Mindennapos testnevelés lehetőségei az 1-8. évfolyamon Tanévenkénti feladatok A tanulók fizikai állapotának mérése ISKOLÁNK KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI A környezeti nevelés kiemelt céljai: Módszerek, tanulásszervezési formák a környezeti nevelést illetően A környezeti nevelés színterei Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK GYERMEKVÉDELMI FELADATOK AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ALAPFELADATA A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályba történő felvétel Általános fejlesztési követelmények A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4

5 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY (2011. évi CXC. tv.) ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért szeptember 1-jétől: az első, és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a évi CXC. köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 5

6 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtiszteltetés, mint hogy felnevelhetjük a következő nemzedéket. (Dr. Everett Koop) Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, ahol a legfontosabb pedagógiai feladatok tanulóink korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a középiskolai tanulmányokra való felkészítés. Az ismeretközvetítés tanulóközpontú, magas színvonalú, az oktatás változásaira nyitott, eredményes, használható tudást nyújt diákjaink számára. A hagyományok ápolását, az örök erkölcsi értékek közvetítését legalább olyan fontosnak tartjuk, mint a modernkor által támasztott pozitív követelményeknek való megfelelést, hiszen Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. Azonosulva Kölcsey szavaival, iskolánkban az anyanyelv ápolását és az angol nyelv magas szintű oktatását egyaránt fontos feladatunknak tartjuk, kiegészítve ezt a modern kor igényeinek megfelelő korszerű, megbízható tudást nyújtó informatika-oktatással is. 6

7 1.1 A sajátos intézményi arculat kialakítása Iskolánk a Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 2008-ban alakult a korábbi Somogyi Béla Utcai Általános Iskola és a Jókai Mór Általános Iskola jogutód intézményeként, azok hagyományait megőrizve. Az iskolák szakmai és társadalmi környezetében történő változásoktól nem tekinthet el a mi intézményünk sem. Tantestületünk számára egyre természetesebb igénnyé vált az ismeretszerzés módjának megváltoztatása, az oktatási és pedagógiai eredményesség javítása, a hatékony nevelni tudás képessége, mindehhez az eddigitől eltérő, a tanulók által szívesen fogadott módszer-repertoár alkalmazása. Az iskola tudatosan vállalja az integrált nevelés-oktatást az egyéni fejlesztésre szorulókkal és a kiemelkedően tehetséges gyerekekkel. Iskolánkban bevezettük az integrációs pedagógiai rendszert és erre a stabilizálódó és folyamatos fejlesztés alatt álló, tevékenység-csomagra építjük a kompetencia-alapú fejlesztés tanulását és megvalósítását. Ebben a szeretetteljes légkörű, biztonságot nyújtó iskolában a tanárok tanév közben rendszeresen szerveznek erdei iskolát, a nyári szünidőben pedig különböző táborokat. Az idegen nyelv tanulását külföldi utak, tanulmányi kirándulások is segítik. Az elmúlt évek során a pedagógiai gyakorlatban külön hangsúlyt kapott: az angol nyelv oktatása, az informatikai oktatás, a művészeti oktatás, a testi nevelés Az iskola az anyagi forrásait különféle bevételekből, valamint pályázatokból igyekszik kiegészíteni. 1.2 Jövőkép A Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola legfőbb célkitűzése, hogy megőrizze és öregbítse az itt dolgozó pedagógusok és partnerek hosszú évek óta végzett kitartó és áldozatos munkájának köszönhető jó hírnevét: minél magasabb színvonalon kíván megfelelni az iskolahasználók igényeinek, a pedagógiai szolgáltatások kínálatával megtartani az iskola keresettségét nem csupán a mikrokörnyezetben, hanem az egész kerületben. Az intézmény egyéni arculatát a jövőben is az angol két tanítási nyelvű oktatás, a matematikaangol irányultság, az informatikaoktatás, és a művészeti irányultság magas színvonalú oktatása biztosítja. A feltételek javítása érdekében az intézmény vezetősége és az oktatók a jövőben is megragadnak minden, az Európai Unió és más szervezet, intézmény által kiírt pályázati lehetőséget. Az ismeretek közvetítésén túl valamennyi tanórán olyan jól hasznosítható képességek kialakítása a cél, amelyekkel a tanulók felkészülhetnek a mindennapi életre. Az egyéni adottságokhoz és képességekhez igazodó tanítási módszerek és szervezeti formák alkalmazása, a magas szinten megvalósuló tehetséggondozás és felzárkóztatás is ezt a célt szolgálja. A pedagógusok korszerű tanulási technikák alkalmazásával, olyan tulajdonságokkal szeretnék felruházni az idejáró gyerekeket, melyek segítségével az iskolából kilépve képesek lesznek beilleszkedni az új közösségbe, majd a társadalomba. 7

8 Az iskola amellett, hogy elsődlegesnek tartja a tudást, nagy hangsúlyt fordít az érzelmi nevelésre, a személyiség fejlesztésére a kulcskompetenciák kifejlesztésével. Kulcskompetenciák Anyanyelven folytatott kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelven folytatott kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy a megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkotó alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A 8

9 digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban Szociális és állampolgári kompetenciák A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 9

10 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 Pedagógiai alapelvek, értékek Célunk olyan személyiség- és értékközpontú iskola megteremtése, mely az intellektuális teljesítmények mellett a gyerek egyéni képességeire és szükségleteire alapozva - az értelmi fejlesztésen túl - az erkölcsi értékrend, az érzelmi kultúra, a mozgáskultúra fejlesztését, az egészséges életmódra nevelést végzi barátságos, környezetben. A nevelőtestület szakmai műhelyként is működik. Iskolánk hozzájárul a tanulók személyiségének, képességeinek kibontakoztatásához, segíti szellemi és testi fejlődésüket, az egészséges életmód kialakítását. Tantestületünk azonosul az integrációs pedagógiai rendszer szellemiségével, elvárásaival. Kialakítjuk az önálló ismeretszerzéshez, önművelődéshez és a továbbtanuláshoz szükséges képességeket, készségeket, melyekhez a kompetencia alapú fejlesztést használjuk. Az osztályok kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőségi szempontokat, a tanulók egyéni képességeit, és ebből kiindulva határozzuk meg a differenciálást, a feldolgozás módját, és a tanítási módszereket Az írás, olvasás, szövegszerkesztés, helyes beszédkészség fejlesztésére minden tantárgy óráján fokozott figyelmet fordítunk. A tanulókat érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük a továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő rendszert kínál, melyben a tanulók biztos, használható tudást szereznek nyugodt, vidám, biztonságos és esztétikus környezetben. 1.2 Az iskola célkitűzései A tanulói alapkészségek fejlesztése az alapfokú nevelés-oktatás első és második szakaszában. Az idegen nyelvek, az informatika és a sporttevékenység erősítése, a testi és lelki egészség megóvása. A nevelési problémák kezelési módjainak megújítása. A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésének segítése. A szülőkkel való szoros és együttműködő partnerkapcsolat kialakítása. Törekvés az esélyegyenlőség megvalósítására. Az iskolánkból kikerülő tanuló rendelkezzen a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai, technikai és életviteli általános műveltség alapjaival, valamint információs kultúrával, ismerjen és megfelelő szinten használni tudjon egy idegen nyelvet, rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával, legyen képes testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre legyen képes tanult ismereteit a későbbi tanulmányaiban és a gyakorlatban is alkalmazni. 10

11 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai Kiemelt fejlesztési feladatok (a fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek): A gondolkodás, a készségek és a képességek fejlesztése. Az önmegismerés és az önfejlesztés igényének kialakítása és az erre irányuló tevékenységek megszervezése. Nemzeti kultúránk értékeinek, hagyományainak, jellegzetességeinek megismertetése, a nemzettudat megalapozása. Történelmi, kulturális és vallási emlékek és hagyományok ápolására irányuló egyéni és közösségi tevékenységek megszervezése. A mindennapi életben használható, korszerű műveltség, reál, humán, nyelvi és információs kultúra kialakítása. Az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismertetése. Nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és másság iránt. Az Európai Unió alkotmányának, intézményrendszerének megismertetése, magyarságtudat kialakítása. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátíttatása a tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal és az iskolai élet demokratikus gyakorlatának kialakításával. A gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése. Olyan projektek megvalósítása, ahol fontos az okos gazdálkodás képességének a kialakítása, és a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok közötti eligazodás. A közvetlen környezet értékeinek megőrzése és gyarapítása érdekében környezettudatos és felelős magatartás kialakítása az iskolai élet minden területén. Sajátos tanulási módok, stratégiák, stílusok, szokások kialakítása az egyéni adottságok, képességek és életkori sajátosságok figyelembevételével. Az érdeklődés felkeltése a különböző szaktárgyak iránt. A tananyag és a hatékony tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása. Az önművelés igényének kialakítása. A tanulás tanítását segítő projektek szervezése. Az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés segítése. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével. A szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése a tanítási órákon és a szabadidős foglalkozásokon. Összességében kiemelt feladatunk a szakszerű nevelési és oktatási munka magas színvonalon történő ellátása (alapfokú nevelés és oktatás nyolc évfolyamon). A hatékony munka biztosításának érdekében a nevelőtestület egységes a következő területeken: nevelési szemlélet, a követelmények, az ellenőrzés, az értékelés, az alapvető nevelési elvek és módszerek következetes alkalmazásában. 11

12 1.4 A nevelő oktatómunka eszközei A pedagógiai eszközök megválasztásánál az óvodai és iskolai élet közötti átmenet kezdeti szakaszán az alábbiak gyakorlati megvalósulását várjuk: az óvodai szokásrendszerre építve kialakítjuk az iskolai szabályokat tanulókhoz való személyes kötődés közös tervezett és szervezett tevékenységek szülő-pedagógus együttműködés. A sportolási lehetőségeket két nagy és egy kis tornaterem, egy sportudvar és egy játszóudvar biztosítja. Az öltözők mellett zuhanyozási lehetőség biztosított. Elkezdődött egy kisebb méretű konditerem kialakítása is. Fontos feladat a rendszeres biztonságtechnikai vizsgálat elvégzése, a sportszerek folyamatos karbantartása, változatos, korszerű sporteszközök beszerzése. Az informatika tantárgy oktatására két jól felszerelt tanterem áll a tanulók rendelkezésére. Számos, laptoppal és projektorral felszerelt szaktanterem van a különböző természettudományos tárgyak és az idegen nyelv oktatására (biológia, földrajz, fizika-kémia, matematika, angol). Két tanteremben interaktív tábla segíti a tanulást-tanítást Módszerek, eljárások A nevelő-oktató munka folyamatában a nevelő irányító szerepe érvényesül: A munka megtervezésekor nagy gondot fordítunk arra, hogy az alkotó jellegű, ösztönző legyen a tanórák és az órán kívüli tevékenységek esetében egyaránt. A tanulói tapasztalatszerzés során a nevelő személyes példamutatással ösztönzi helyes magatartásra és tevékenységre tanulóit. A versenyeknek minden életkorban serkentő, mozgósító ereje van. Az oktatás során alkalmazott legfontosabb módszerek: magyarázat, előadás, vita, szemléltetés, kísérlet, tanulói kiselőadás, önálló gyűjtő munka a könyvtárban, projektmódszer, kooperatív módszer, visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése. A módszerek kiválasztásának legfontosabb szempontjai: a tanulók életkori sajátosságai és képességei, a tananyag tartalma, az adott szituáció, a külső tárgyi feltételek, a nevelő személyisége. 12

13 1.5 Az iskola cél és feladatrendszerének teljesítése Az iskola szakmai munkáját meghatározó alapdokumentum az intézményi sajátosságok és törvényi kötelezettség mentén fogalmazza meg alapvető céljait: az alapfokú nevelés és oktatás biztosítása a tanulók képességeinek fejlesztésével, a középfokú továbbtanulásra, valamint a társadalomba történő beilleszkedésre való felkészítés. Kiemelten megfogalmazódik az idegen nyelvek és az informatika oktatásának a jelentősége. A feladatok között szerepel a szabadidős tevékenység nevelést kiegészítő szerepe. A szándék megvalósításánál figyelembe kell venni, hogy a képességek fejlesztése nem tantárgyhoz kötött. Tanítóink módszertani kultúrájának közkinccsé tételét szorgalmazzuk. A tanulói terhelésnek a képességekhez kell igazodnia. Minden pedagógusnak fejlesztenie kell a kulcskompetenciákat, hiszen ezekre minden tanulónak szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez és a társadalmi beilleszkedéshez. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője kell, hogy legyen a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. Az oktatási folyamatban az együttműködő tanulási technikákat alkalmazzuk. A különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelését-oktatását sajátos tanulásszervezési megoldásokkal valósítjuk meg. A szabadon tervezhető órák a cél megvalósításához biztosítanak lehetőséget a magasabb óraszámban történő oktatás szervezésével. Az órák elosztásánál a törvényi kereteken belül a tanulói összetételt és a szülők igényeit és elvárásait is figyelembe vettük. A programban megjelölt célok megvalósítását tanórákon főként a különböző módszerek megválasztásával próbáljuk teljesíteni. Kiemelten kezeljük a motivációt, az állandó tevékenykedtetést és az egyénre szabott fejlesztést. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákja a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1.6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Kötelessége, hogy nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, képességeinek kibontakoztatásáról. Ennek érdekében együttműködik a szülővel, erősítve a családi minta pozitív vonásait, illetve személyes példaadással alakítva, befolyásolva a személyiségfejlődést. Az iskolai élet kezdő szakaszát meghatározó jelentőségűnek tartjuk a gyermek személyiségének fejlődésében, intellektuális és erkölcsi-közösségi tulajdonságainak alakulásában, az intézményhez, társaihoz és önmagához fűződő viszonyának formálódásában. 13

14 Az óvodai és az iskolai élet közötti átmenetet az első hetekben kötetlen napirenddel, közösségi élettel, különböző foglalkozási típusok alkalmazásával, a tanórák kisebb egységekre, ill. két részre való bontásával, játszva tanulással könnyíti meg a tanítók közössége. Az óvodai szokásrendszerre építve kívánjuk kialakítani a helyes napirendet, a felelősi hálózatot és a közös tevékenység során formáljuk a közösségi szellemet, miközben az óvodai játékba integrált pedagógiai törekvéseket és célokat átvezetjük az iskolai életbe. A tanulói személyiségfejlesztés a nevelő-oktató munka egészét magában foglaló pedagógiai tevékenység. Az iskolai nevelés feladatai az iskola élet valamennyi területén, valamennyi tantárgyban, valamennyi tantervben megjelennek Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 14

15 Tanórán kívül: múzeum, színházlátogatás és egyéb kulturális programok szervezése szabadidős foglalkozások szervezése kirándulások, túrák szervezése vetélkedők, versenyek szervezése nemzeti ünnepeink méltó megünneplése iskolai hagyományaink ápolása DÖK rendezvények 2 A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: Az egészség fogalmának kialakítása, annak felismerése, hogy az nem a betegség hiányát jelenti, hanem holisztikus jellegű, az egész emberre vonatkozik, és életének egészét jellemzi. a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életvitelt szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a kirándulás, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon - az iskolai sportkör foglalkozásai - tömegsport foglalkozások - úszásoktatás 15

16 b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, Elsősegély, táplálkozási tanácsadás) - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) 3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 3.1 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a 16

17 közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 3.2 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A nevelők egységesen magukévá teszik az iskola céljait, felelősséget éreznek az iskola fejlődéséért, a tanulók sorsáért. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Iskolánk integrálja az eltérő fejlettségű, eltérően szocializált tanulókat, ugyanakkor alkalmat ad a különböző korosztályok közös életének szervezésére is. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában, projektmunkában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 17

18 3.3 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: A közösségfejlesztéshez nagymértékben hozzájárulnak továbbá a következő tanórán kívüli hagyományos programok és tevékenységek: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Molnár Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja különleges rendezvényünk, a minden évben megrendezett Molnár napok Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a nemzeti összetartozás napján. Miénk a színpad iskolanap melynek során évente egy alkalommal minden osztály fellép egy általa összeállított művészeti produkcióval (tánc, musical, próza, vers). b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott képviselőkből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a pedagógiai szakszolgálat vagy a szakértői bizottság gyógypedagógusainak előírása alapján elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-nyolcadik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. 18

19 d) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók neveléseoktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Tömegsport. A tömegsport foglalkozásokon részt vehet az iskola minden tanulója, az általa igényelt rendszerességgel, illetve, amikor olyan versenyre történő felkészítés zajlik, amelyen szeretne részt venni. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. Minden érdeklődő tanulónk előtt nyitva áll a lehetőség a különböző - szaktárgyi, sport, művészeti stb. - versenyeken való részvételre. Egyaránt rendezünk csak iskolán belüli versenyeket (papírgyűjtési, teremdekorációs versenyek), valamint házi, kerületi versenyeket. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A kerületi versenyre csak a házi forduló rangsora alapján nevezhető tanuló. i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok ismereteket összegző vagy művészeti bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával (Molnár Napok), illetve a honismerettel 19

20 kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. (Pl. Pí és Einstein nap, Egészségnap, Meseprojekt, Környezetvédelmi projekthét, Egészségvédelmi projekthét, Közlekedésbiztonság, Járőrképzés, Suli-buli, Farsang, Luca nap). j) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. k) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. l) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik (Magyarkút, Káptalanfüred). Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok, elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár használatához szükséges ismeretek elsajátíttatása, segítséggel végzett rendszeres önálló felkészülő, kutató, alkotó és szellemi munka a korszerű könyvtári környezetben. 20

21 p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Iskolánk nyitva áll az érdeklődők előtt; a szülőket, óvónőket, partnereinket rendszeresen hívjuk nyílt napokra, szeretettel látjuk őket ünnepi műsorainkon, rendezvényeinken. 4 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 4.1 A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók gondozása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának figyelemmel kísérése. 4.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. 21