AZ ERDELYI BANY AVIDEK.

Átírás

1 AZ ERDELYI BANY AVIDEK. A termeszet nem egyarant oszta ki ado- caak egy kis reszecskejet akarom megismermanyait - mondja a regi dal. Egyet tul- tetni e ftizetek olvas6ival; videkeket, melyek halmozott kiucsekkel, a masiknak foave- elragadjak a szemet, termeszeti ritkas8.go. nyul, ssuken osztott; foldgcmbunk egyes kat, milyeket masutt hiaban keresnenk, tajaressletei a gaedagaag es ssegenyseg' neto- kat, melyeknek tereirol es ormair6l1ezajlott, vabbjai. reg letftnt szazadok csatazajat, vad sselle- A magyar birodalom keleti resze, Erdely met hozza felenk a saello. Ompoly-v6lSyl fa.jkep. - (Rajz. KelsU Guutdo.) iranyaben a termeszeti osero legkevesbbe Azon hegycsoportozatr61 szolok, mely sem vala mostoha. Meg van ez aldva kincsek Erdely delnyugati reszet elfoglalja, a havates gazdagsagban, annyira, hogy a fold egy Ian nyugati havasokrol, az erdelyi banya. orszaga sem mutathat ennyi gazdagsagot, videkrol. Annyi festoit, erdekest es sajatsa. ennyi kincset, ennyi ssepseget - ily kicsiny gost nyujt Erdely ezen resslete, melyet a teriileten. Kia-Ssamos, Aranyos es Maros ssegelyea, es Most a gazdag es ssep kis Erdelynek magaban foglalja Zarand, Hunyad, Als6 Manarorw.r K'pekbtD. n. 1

2 Feherrnegye, Aranyosszek, Torda es Kolozs- pregnans vonasainak felismerese, f6 kelleke megye egyes reszeit. a jelen biztositasanak a jovo erdekeben, E hegycsoportozatba keves es rosz lit Azert szolok a multrol, mert annak szovezet be. Egy-egy rakoncsatlan patak jotten morufuzes kerteben jarunk. A1ig sziikiil a kell haladnunk es engedelmeskedniink kenye- volgy, alig tertilnk le a romai utrol, mely nek, szeszelyenek, a mint magas hegyek tove- a Hegyaljanal Krak6 es Nagy. Enyednek ben ide es oda szctkovalyog. Legjarottabbja kanyarodik tova es alig Hint el az. erdelyi es legjobbja emez Utaknak az, mely a Maros Mekka: Gyulofehervar, meg Hunyadi Marenvolgyebol visz be. Gyulafehervarnal, mely- goja: a ss.-imrei ter, meredek szirthegyen, nek komor tetoire a gyaszos es viszontag- szcmben veliink ismet a multnak egy komor, aagteljes mult emlekeivel szlveben nez a de enyeszeteben is mindig erdekes emleke hazafi, ornlik az Ompoly a Marosba, es ennek all. Ott emelkedik harom hegy, mereszebben menten melyedhetunk a hegysegek koze. a tobbinel ; szirtein alig bir gyokeret verni Ha Gyulafehervarbol kiindulunk, rovid a gyalog fenyo es a proletar moha. A kbzepideig romai uton haladunk, oly titon, rnelyet sot mintegy koronaval ovedai egy varomlaszazadok elott nagy szerepet jatszott es e dek: a szent-mihalykovi varrom. tajakon is vad onkenynyel uralkodott ha- Toveben egyszerii, szegeny olah falu talom, a romai alkotott, melyet szasadok teriil el. Mellette, az Ompoly pataka melvihara szet nem rornbolhatott, a fu, a moha lett meg latazanak holmi aranymosaai telebe nem lephetett, es melyet a jelensegek pek, a r6mai kincsszomj tsnusagaul. okat nem igen kutat6 nep, ordog litjanak A faluban vezetot veve fel, neki indulnevez. tunk a meredek bercsnek. Oldalan masatunk Agyulafehervari szekesegyhaenak bitszke, fol de a varomladekra val6 foljutas eletkarcsu tornya mind tavolabb.. rn~r~d '. A veszedelmea; _ egy eltevesstett lepes, s az kanyarulatok I?egf?sztanak a gyonyorii kila- ember lenn van az iszonyu melyben, darstaatol a. szent-imrei ~erre, melynek emlek~t bokba zuzatva. A csucson aug van annyi Hunyadi Janos, e kis haza nagy fia, egyik hely hogy egy kis szamu tarsasag egyiitt Iegdicsobb gyozelmevel veste evlapjuinkra, elferhess~n. h~l Kemeny Si~on ner;tes p~ldat adott -- De a taj nagyseerueege boven karp6tol milyekben egy~blrant faj?-nk tortenelrne ne~ a kiallott faradalmakert. Magasan, majdnem szegeny, - mikent kelljen a hazaert halni, felhok kozott allva ellathatunk rnesszire a aldoani..., E tert a Bilak, a Hegyaljanak szemben emelkedo csucsokra a ssorosokba neve~ett, hires bo:,te,rm6 hegyl~nczolat leg. s a tavoli volgyekbe. Lath~tjuk a Maro~ vegso magaslata fodl el. Azon uton, melyen Rldasdlis videket a tordai hasadekot a haladunk, robogtak el hajdan -. negy es Csaklya es Kecskekovet, es Tiinder Il~na Egy.negyed szazad elott - Hun!.adlval a lel- varat. A meresz szirt epen szemkozt magaske3iilt harczosok, hogy megkerulve a Hegy- lik... Romjai daczolnak tiindere'kkel szelaljat, mig Kemeny Simon, ki Hunyadival lemekkel... a felhokkel. A sasfeszek' es a ruh,at cser~lt, szemben ~iizd a t~rral,.hatba,n, volgyben elterii16, csendes munkas falvak a BI1ak~6IIs megtam~djak.kem~ny SImon el sajatsagos ellentetben allnak, mint ama szateve~. ~~lta m;g a dladalt, testevd szelleme- zadok, melyeknek sziilemenyei. Eltiint a n\~k 01'01.. eletet... dalia, ki a gladiatorok szerepet atvette es el A;~ ember lelke o~,ya~ mmt a vla~zszal a lovag, ki sasfeszkeben okien kiviil mas bekent falap. Nem tukrozhet mast VIssza, istent nem ismert a munkas szebb neme- ~int. a k~rczot, melyct a mester vajt od,a..~ sebb fogalmakat ~rlelt kor ~lsoporte 6ket. leiek, a Jelensegek benyomasa alatt, midon A lovag eltunt; es most: koriiskorlil a mult emlekei, lezajlott id6k, szazadok romjai tunnek szemiink ele k6bor Itt van a bercz, s omladak folotte szellcmekkent, a lelek oi!kenyteleniil vissza- Mely a host as hiret eltemette. szall a multba. Es e Ielekidczes nem lehet A Tofalu folott emelked6 rom azon lovagelvezctes, kcuemes,._ kijar o~'omest 8 teme- varak koze tartmdk, melyeknek epiteset a Wben? - de tanulsagos. A mult nemest, j6t, tatardulas utrnra teszik. E vesz letarolta szepet varazsol eienk, de igen ezek ellentetet Erdelyt. Eltakarodtaval IV. Bela Lorincz is Es mindkett6b61 tanulbatunk. A mult vajdat bizta meg a vert sebek enybitesere.

3 Igen sokat veszitett a gyulafehervari pus- volgy lak6i. De a termeszet ezekkel szovetpokseg is a tatardulas alkalmaval. Bogy e kezett. Az Ompoly megdagadott arjaival veszteseg nemileg karpotoltassek, a kiraly csak erot nyert, es attorte az orias gat at. zaszl6s urasagra emelte a puspokseget ; Most e ssiklamaradvany hirdeti az oriasok 1268 ban pedig megkapta az a Tofalu felett kudarczat, emelkedo Saent-Mihaly-kovet, hogy varat A volgy folyvast szukebbe lesz. Nehol epitve rea, vagyona, - ujabb es ujabb hirek mar valodi szoros, melyen csak bajjal verszarnyalvan a tatar betoresek ismetlodese- godik ataz Ompoly, Ovidiuskent "Apulus _. to) -,ne legyen ujolag latrok biztos preda- orbe remote Dacicus" es mellette alig kijava. Es ekkor keletkezhetett egyike legme- gy6zhat fel az tit. Mas helyen mar a termcreszebb lovagvarainknak. A XIV.ik szazad szetbe vag ott az emberkez, sziklakba vaj. masodik feleben Goblin erdelyi puspok a van es repesztven utat, Meredek hegyek korpalosoknak, ez egyediili magyar szerzetnek nyeznek mindenfelol. A taj szepsege vadreadta. Kesobb jezsuitak lsktak. De ugy lat- genyesse, hogy ne mondjam, borzasztova szik: a paterek bele uutak a felhokkel es fajul, midon egy salklahegy alatt vagyunk, orok08 szellel valo saomssedsdgba, - oda- mely perczenkint agyonzuzassal fenyeget. hagytak a bercsi maganyt, Magara hagyva, Trajan kopors6ja ez - a nep legalabb annak pusztulasnak indult. Meg a mult szaaad vege tartja. fele epen alit benne ket szoba; az evtizedek Azt mondja, bogy a nagy imperator nyugvihara szetverte ezeket is, - most csak egy szik benne; neha-neha veret is latja dicso magas fal daczol meg szellel es idovel. elodenek.... midon az eao meglagyitja a A romokb6l es a var mai allasab61 csak sej- meszkoaaiklan atha16z6 agyagereket s veres teui lehet, hogy haromemeletes fal korite, meg sarga csikokkal ekiti fol. A nep erosen tobb tert hagyva a csucsra epiilt Iaksaobak hiszi, hogy e ssiklatomeg alatt nyugszik a nak. vilaghodito Trajan, Daczianak is megh6di- A nep ma is mutatja a sziklak es hegy- t6ja. Repedeseiben es iiregeiben a szel koboroldalokba vajt utat, mely innen a hegyteto- lasat nagy szelleme susogasanak veli, s az kon at a kozel Gyulafehervarba vezetett, es utcsinalok altal ejtett karczolasokban titkos pasatorfiuk lenn a volgy katlanban, a Szcnt- irast gyanit, melynek megfejtoje nagy sze- Mihalyko toveben gyakran talalnak hegyes repre van hivatva. Bogy az egesz rege, a vasnyilakat. A hajdani sasfeszek mas olda tortenelmi kontos, mit a sziklara vetnek, Ian regi epuletnyomoka: is vehetni ki. *) csak rajong6k fiatal kepzelrnenek szulemenye, ujabb gyartmany egy falusi dassker, A sa-mihalykovi varornladek megtekin- tanit6 iskolajabcl, - tan felesleges is meg tese utan tovabb folytathatjuk utunkat az m~gje,gyez~em. Elottiink a tajnak elragad6 Ompoly volgyen. Figyelmiinket magara szepsege ~lr erdek~el, es talan a regegyar. vonja egy sziklakepzodes, mely darabig ket- tasok emhtett m6dja. kedteti az embert, ha vajon termeszet vagy Nem messze e hel);,t61, hegyom~a8 ~oveemberkez alkotta-e? Mintha. egy naay kettos ben ket hant emelkedlk. Szomoru es fajdalfal epen megmaradt reszlete voln~. A nep, mas emiek sokak elott. Nevezetessege a kozcl a cs:lk jelensegek utan indu16 nep, nem mult zivat~ros idabol val6. Sz~l.zanes szazan kesett czifra reaet iiltetni rea Nern ttinder aluszszak Itt orok almukat., - ferfiak, n<sk, hanem 6rias r;"e az. Az 6ri~sok meghara~ aggok, gyermekek egyutt, kozos sirgodorbe gudtak az Omp;ly-volgy lak6iraj hogy bo- dobatva a so:s al~al. A ko~el Zalatna la~6i szut alljanak rajtok, fogtak magokat, meresz nyugosznak Itt, klket legyll~olt a felbujta: sziklafalat emeltek a hegylanczolat egyik tott vad szenvedely. A felbujtogatott havasl olda13t61 a masikia ez altai el akarvan zarni olahok itt meszaroltak haloml'a az eg<>zalataz Ompoly lefoly~~at hogy m, gfuljanak a nab61 menektilo lakossagot. Semmi jel sem, emiekezteti az elhalad6 vandort e szomoru *) Az, mit tobb helyen olvastam, minths a dr tov!! nevezetessegre. A szent kegyeletnek, az ovei ~en le~6 falu t6tokkal telepittetett v~ln~ be, ~onn~n nevet. he es a m 'It hoz val6 raaaszkodasnak kulso 11-16tfalu - vette, nem egyeb tortenetbuvltn bevely. Z U o. okozta kepzelodesnel. Lak6i nem t6tok, hanem rom:1nok, Jelben nyll \'anuiasa el vala tiltva a lefolyt ~ik egyenesen Trajl(~.t61 gradl(ljl(k mngukat. EI neve nem nehez evek alatt Bach ~s Schmerling feny. 18 T6tfalu, banem Tolalu, roml(nul: Touczj mely elnevezeat '... ' l' fekve8e elegge igazol, megfejt. L. B. koraban. Most, az Idok vaitoztaval, a za atnal 1*

4 sujtottak azon faradozaslit, hogy szeretteik teren gyonyoru erdo, a fenyo-sudarakon sirhantjat egyszerii emlekkel megjeloljek, vidam mulatoz6k zajat hozza at a szello, - hisziziik, nem tekintendik nemaetisegi ker- tavclabb 6rias kup tartja a felhotlen eget, desnek, ne nyulj hossam-nak, - alattunk a szirtrol szirtre zuhog6 nyug- Ha az, ki utjat, koborlasat nem szabja talan Ompoly, es szemben veliink, omlo azikidohoz, ezt nem kimeli, ha az ilyen, elhagyva lahegyen Istennek egyszerii haaa, neki szenaz Ompoly volgyet, meg a jobb ea bal-oldali telve, a megfoghatlannak az emberek altal. szorosokba is behatol, a termesaetaek egyes Petrozsan nevezetii falu teriil itt el; helyen muvei bilincselik Ie figyelmet, Jobb felol a hajdani dak es romai Petroisa gyarmathegyek kozt nagy meszkoszikla all magara, nak. Ott van a Negraia - arnyekos hely -- lombos fenyoktol kornyezve: banya szikla.- nevil erdoseg, kedvencz mulat6 helye a zalatjanak nevezi a nep, es hozza. tarka reget naiaknak, mely hajdan, szebb idokben gyak- Petrozsan, az Ompoly-v4US)'beo. - (Rajz. Keleti Gurztdtl.) szott. Bal fe161 meg Bibarcz hegye emelke- ran viszhangzott kurtok es dalias vadaszok dik, gyonyorii cseppko-barlangot rejtve keb- zajat61, mid on egy-egy bolenyt vett uldoleben. Es belebb ismet, osfenyvesek tevete- zobe ezen, akkor meg rengeteg hegyekben geben a Kecakeko nyulik meressen az egnek, Erdelynek fejedelmi udvara, cgyiket kepezve a Iegvadregenyesebb tajak- A szikla, me lyre fabol a kis templ om nak. rakatott, igen erdekes a szak-ember elott. Mi beerjuk e termeseeti szepsegek egy- Darabig mesz- vagy homokkonek tartottak ; 8zeril elsorolaaaval: s utunkat minden kite- de a geologiai tudomanyok elobb haladvan, res nelkul folytatjuk fol az Ompoly volgyen, meggyoz6dtek, hogy minosege, alkatreszei hol a termeszet jatekai es ssepsegeiben szin- sem egyik, sem masik elnevezesnek nem ten gyonyorkodhetunk, Ime, mily pompas felelnek meg. Megallapodvan ebben, most panorama tarul elonkbel Mellettiink a kis azon tortek fejoket a szakemberek, hogy

5 minek kereszteljek hat el? - A legtobb elis- oly latvanyt nyujt, mint az ellensegea hordsk merest a sok nezet kozt az nyerte, hogy neve patk6ja alatt letarolt vetes, Puszta falak, Dacyt legyen, mivel csakis a regi Daczia, a romok hevernek sserte-aset, es ki mondana, mai Erdely teruleten fordul elo. VaI6szint1 hogy ezek lat8sa nem fajd"lmas meg azok leg ez is marad neve. - En csak egyet saj- elott is, kik nem kenytelenek a romokhoz nalok: azt, hogy keresztapai e ssiklanak, mindenoknek, mind annak elvesztet csatolni, nem hazank szaktudosai, - hanem idegen mi elottnk kedves valal becai doktorok. Zalatnare, es lakoira a sors ezen csspase Kibontakozva a surubol, mely e szikla 1848-ban nehezedett. koriil elfod, jokora volgybe erunk. Nehez, A 48-ki magyar vivmanyok ellen Erdelyfojt6 rust, mely az egesz kis volgyre nehez- ben a katonasag, a szasz bureaucratia es az kedik, hirdeti hogy banyavarosboe vagyunk olahsag hassnaltatott fel eszkoziil. Az olah Zalatna piacza. kozel. A fak kozott lathatok is Zalatna szal- bujtogatasoknak officinaja epen e hegysegek mazsupos, meg zsindelyes tetos, a hegyek valanak, a kiilso hatast61 elzart topanfalvai oldalaiba kapaszkod6 hazai es tiindok16 fenyvesek. A majus 15 ki bslasfalvai gyules tornyai. Ha atbaladtuk a tert, mely meg a es az azutani intezkedesek Erdelyt, a hajdani r6mai vilag itteni hajdanl uralmanak nyo- Daceia mintajara prefekturakra osztak, - mait mutarja, jo fekete poros uton behajt- es prefektek lonek: Axente, Dobra, Balint, hatunk a banyavarosba, Prodan, meg Jank, az egyediili, kit talan - A mily gyonyorti, lelekemelo sok helyen csak talan, mert ki ismerheti az emberek a videk, oly szomoru, fajdalmat 8ziilo Zalatna. belsejet? - nem vezetett onerdek. A zalat- Hajdan - es nem oly reg - Erdely legelso, nai prefektura fonoke Dobra lett, azelott leggazdagabb banyavarosa vala, tele vidam- klncstari irnok. saggal, mulatsaggal, gondtalan elettel. Most Csakhamar bekovetkeztek aztan a napok,

6 midon a felizgatott szenvedelyeknek tettek- koromban sujtattam altalok, magam nem ben kell vala kitorni. Legelsobb Mihalczfal- emlekezhetem, de azok, kik a veszt szaz es van omlott ver, Aztan Kis.Enyed magyar szaz csoda kozt kikerultek, ma is borzalomnemessege meszaroltatott Ie. mal szolnak e jelenetrol, melynek latasa - Az aldozatok soraban Zalatnanak kelle vesztok biztos cloerzeteben elssibbasata karkovetkeznie. jukat, soknak elveszett lelekjelenlete, el a feje, Zalatna Iakoinak legnagyobbreszetkiuca- hogy a korulmenyeken uralkodni tudjon, ha tari hivatalnokok tettek, idegen szakembe- ugyan ezek nemi ural mat megszenvedtek, rek, kik erdekeinkhez sem szitottak; a mas eltiirtek volna. resz banyasz, - nehaoy volt f'oldesur, keyes Az ily nephaeczoknak, akarhol folyjaszamu polgar. Mint egy szaknak elo emberek, nak Ie, veres azereplesoknek barhol valaszmint banyaszok, mely szak a politikaval leg- szanak teret, egyforma folyasuk, egyforma kevesbbe fer ossze, politikabau oly semmi tombolasuk. A felbujtogatott sz-nvedely, tenyezck, oly artatlanok es arthatlanok, mely felredob minden nemesebbet, eszt es hogy az ember saerencsetlenaegoket, azo- ssivet es humanitast, s mely nem ismer tormoru vegoket megfejteni sem tudna, ha be venyt, csak melyet maga szabott maganak, nem pillanthatnank a szinfalak koze, hol aljas, a azenvedely ea allati o8ztonok ep oly jelene- Abrudbanya. piszkos erdekek is mukodtek, mi egyeblrant teket ideztek e16 Angolorssagban Cromwell az ily haborukkal egyutt jar. A varos nem idejen es Francaiaorszagban a remuralom tett egyebet, mint szeles Mtt.gyarorszagon saakabau, mint Mexik6ban s Del-Amerikamindegyik: nemzetorseget alakitott, de mint- ban s mint mas teriileteken, melyeket ki egy eloerzeteben sorsanak, Fejervarrcl kato- birna elosorolnil - es mint - fajdalom! na6rseget is kert, Es vedve is volt, mig ez nalunk... vissza nem hivatott. Folbatorodvan az ola- A guillotine uralmat ep ugy, mint a hok, megtamadtak a varost, de a nemzetcr- nemet- es csehorszagi vallashaborukat nem seg, a koh6k g6zcsoveib61 keszitett agyuk- vadolhatni humanitassal, es ott, hol az fsz kal kemenyen sz6rta reajok a vasdarabokat es sziv uralrna szamtlzve van, ott ne is kereses kartacsot, es igy folytonosan fegyverben suk ezeknek nemesb nyilatkozasait r-; mindfontartortak magokat nehany napig. Okt6- megannyihoz reszben ugyanazon gyaszos ber ho 23-an meg nagyobb szammal es ero- emlekek csatolvak, melyeket folidez milvok: vel ozonlottek a felbujtogatott csoportok a a pusztitas, rombolas es enyeszet, - melyet varosbe, En, kinek ez esemenyekben szinten verpstakok s romok jelolnek. szomoru, de annyiban megis kegyesebb Az, a mi a mult idckben hazankban, de sorscm vals, mert meg csecsemo gyermek- legkivalt e videken tortent, az ssttksegea

7 atributuma, mintegy sztllemenye volt amaz bizonyos hnrok erintese nemcsak erzekenyen idoknek, szellemoknek, a korulmenyeknek, hat, de fajdalmat., elkeseredest okoz, melyek- Igaz, hogy borzalmassagukbol sok elmarad- nek jelszava: fatyolt a multakral Ne tepjiik hatott volna. Igaz, hogy ep ezert oly sajg6 ismet fel, alkalmatlan idoben, a sebet, mely sebeket utottek az egyes csaladok ssiveben, felkelti ismet a fajdalmat nemcsak annal, a mint az cgesz nagy nemzettesten, hogy most, kin verettek, de hala az ido haladdsanak, evtizedek mulvan, meg csak felemlitesok is mely rendesen meghozza hatasat: a sokszor fajdalmas; de ismetlem, oly harcz okozta keseru tanusagotl - annak sem kellemes, a ezeket, mely terrneszetenel fogva egyebet ki verte e sebeket. Es nagy vivmany mar az nem teremthetett. is, sajatsagos, chaos-seeru helyzetiinkben, Kiegyezhetetleneknek allitott ~rdekek hogy egyediil egyszerii elbeszelese a mult voltak szemben egymassal, oly eltltok, oly esemenyeinek, csak azon puszta okbol, hogy ellentetesek, hogy kiegyenlitesok lehetetlen- mint minden mult, tanulsagot nyujtson a nek 1Mszott, Egyfelol a kozelmult vivma- jelenben a jovore nezt, - nem kellemes meg nyainak bistositasa s a nemzeti becsiilet, az elott sem, ki egykor fegyveret elleniink mely iigye igazsaganak s jogosaagdnak teljes szegezte. Jele annak, hogy tnl is vannak, kikontudataban, ketsegbeeseseben az erdek-kie- ben viszhangra talalt jelmondatunk: fatyolt gyenlites legvegso eazkozehes, a fegyverhez a multakra, mindenfele, mindenert I - nyult, - masfelcl ismet oly felcsigazott kiva- A helyet Preszakanal, Trajan kopors6ja nalmak, vagyak es erdekek, melyeket a koriil, hoi a zalatnaiak legyilkoltattak, ket Abradb.ny.n tal'lt romal rislhsek. machinatorok is csak azert hajtottak oly sirhant jeloli, melybe egyiive dobott minmagasra, hogy magok nevezbeseek aztan denkit konyorttletes kez. Beke lengjen azokabrand-varaknak. S a ket tabor elszdntan, nak porai felett, kik artatlanuj, a nelkul hogy az eszkozoket nem valogatva ktizdott egy- tudnak miert? - megfosztatanak mindemassal. Es a mi felett osszeosaptak, ott nern noktol! maradt egyeb, mint mi rend, sen ssokas: - Es mi, az artatladul elverzettek fiai, verpatakok, romok.... hodolva a szent eszmenek, mely ez idoben a A lakossagnak verpatakba fojtasa, s a haza minden hu fiat atlengi, - atyaink pora varosnak hamuva porlasa - ez maradr Zalat- felett nyujtunk testveri kezet, hogy szebb nan is, ez volt osztdlyresze e varosnak is, napok viruljanak a hon f'olott] mid on folotte osszecsapott a vihar. Hanem a korulmenyek meg szasasorte Zalatna felett teriil el a Trajdn retje; szomorubba teszik e kepet, szazsaorte, faj. gyonyorii regenyes volgy, Es talan tortedalmasabba e pusztulaet. nelmi emlek? Oh nem. Trajan retjenek hivjak, Zalatna, a csinos, gazdag es vidam banya- egyeb semmi; igaz, hogy a nep, megfeledvaros felgyujtatott, s az ego varosbol elme- kezve Trajan alsobb sirjar6j, egy a ter kozepen nekulo lakossag legnagyobb resze, mintegy emelkedo, egyebirant hatart jelelo keresztfa ember Preszakanal, okt6ber 24 dike alatt aludtatja a megboldogult imperatorral hajdalan legyilkoltatott. orok almat. En itt elmellozom e veres drama reszle- A Trajan retje utan folyton vada bb Iesz teit. Vannak idok a nemzetek eleteben, midon a videk. Kopasz, disztiktol megf08ztott es

8 OS enyvesekaltai boritott hegyek tov~ben nyara hajthatunk be, e banyavidek masodik haladunk, alig bir behatni hozzank a nap banyavarosaba. Az nt, mely a roppant egy-egy elfaradt sugara; oly valami komor, hegyre kacskaring6san visz fel, 1836-ban mogorva e videk, hogy az emberszem hita kesziilt, 1. Ferencz meghagyasab61; mit Busan nem elvee, elvagyik, ki ismet a szabadba, csum koriil egy emlekoazlop is hirdet. hol embereket es emberekre emlekesteto kul- Abrudbanya ugyanazon szomoru latturat lathat. A vadon <5stermeszetikepe meg- vanyt nyujtja, melyet Zalatna, bar az elselep; de mar magaban e meglepetesben van nek, romjaib61 valo kiemelkedesere id6 es valami sajatsagos. Es hogy ne lenne, midon korulmenyek inkabb kedveztek. Kepunk egy hozza jarulnak meg a legkinosabb emlekek I szomoru ressletet hoz piacsarol, ugy, mint Ime tekintsiink be a b&nyaiiregbe, mely fee 1848 utan egy evtizeddel a rajzo16 talalta Detlva8arrol hazftter6 olahok. lettunk par ollel a hegybe nyilik - borzal- Abrudbanya felett is vegzetesen vonult mas latvany tarul elenk: szertesset hevero el Langok martaleka Ion az, es lak6i koponyak, kar es labszarak, ruhafoaala- kegyetlenul legyilkoltattak. Resaben egy nyok.ismet szomoru aldosatai a kozel multo sserenesetlen plehgalleros esztelen hiusaga, nak. Abrudbaoyarol menekiilt magyarok, s asutan tett-idejen gyavasaga okozta e ssekik az ntjokat elallt olahok e161e felhagyott rencsetlenseget, Hatvani ornagy, a forrabanyaiiregbe rejt6ztek, es eszrevetetven, a dalmi kormany altai Zarand fe161a hegyek bejarat ele gyujtott tiiz ftistet61 vettek ki- koze kiiidetett, az itteni varosok megvedenobhalalukat, Ezek foldi maradvanyai he. sere es az olahok lecsendesitesere. Bevonult vernek itt. Abrudbanyara ep akkor, midon a magyar A nagy hegy - gyalu mare - megma- kormany egy biztosa, Draguss, az olah moz- 8zasa utan, folytonos lejtes kozt, Abrudba- galmak f6 korifeusaival a legsikeresebben

9 alkudozott, miden ezek mar-mar megnye- kiki, merre tud I - agyujara fekud6tt, a folyretve a szabaclsag Ugyenek, fegyvereiket tonos Ubben megizzadottra. Ott vertek elobbi szovetsegeseik ellen valanak ford [, agyon az olshok. Abrudbanyan el egy dalias tandok. - 'Its ekkor rontott be oktalanul termetu olah, ha j61 tudorn, mesza.ros, neve Hatvani, csapataval. Az alkudosasok felbe- Korkesiu, az idegennek hamar fbltunik, mert szakadtak, bizalmatlansag szallta meg ismet ertekes gyiiriit visel ujjan es ezij helyett a sziveket. Dragues mit sem vihetett ki, - aranyo8 kardkotot, A derek Vasvari gyd maga is fogsagba esett es kivegeetetett, Az rdje es kardszija az. ellensegeskedes ujbol kitort, s vege az Ion, Es mig Abrudbanya alatt igy gyilkolta.k bogy a folytonos tdborozas alatt harcznak a kelepcsebe jutott sereget es vedtelenui cdzett es nernileg felszerelt roppant szamu maradt abrudbanyai menekuiteket, mas csaolahok Hatvani sereget a szorosokban felkon- patok iiszkot vetettek a csinos banyavaroere Erdelyl olah nepvtsetet. czoltak es neki rontottnk a videk vedtelenul s kikeresett kinok kozt oltek le a varosba maradott vegyes ertelmisegenek, tehetosb- szoru 1t lakossagot, jeinek, Abrudbanyanak. Hatvani me:'gmene- De nem folvtatorn tovabb e szomoru elkult, mert agyonlotre azt, ki 6t meg merte beszelest. N ern 'is g-yiilolkodesb61 ernlitern fol elozni a futasban, De azon derek csapatok, e verfagylalo jeleneteket. Kes6hh, idok millmely..k vezerese au. rendeltettek, koztok a taval, midon a szenvedely-k lecsillapultak, baldlfejesek, mind ott vesz-ek, csak a sze- sa kedelyek, mert vermes ahrandokban csakelyeknek sikeriilt magokat atvagniok. lodrak, nyugodtabbak lesznek, akkor fol kell Vasvdri Pal, 8Z a tuzlelktt ifjn, ki, ha lepni a tortenetironak, hogy 8Z esemenyek tovabb el, csillag lett volna tortenetirodal szigoruan hn eloadasa es olv r 'saleteknek munkban, midon latt.a, mily.e'yavan futamo- is elsorolasa altai, melyeket felderiteni ef!y dik Hleg Hatvani, es halla kialtasat: Fusson vagy mas erdek es a korulrneuyek, a. viszo- Mauaror,,'c Kep.ltb'D. n. 2

10 nyok es ido hatalma tiltanak, - tanulsagot apaink a bercsek kozt: vadasztak, de a Iel ott nyujtson mindenkinek, s legkozelebb azok- vadkaut nem tudtak foltalalni, Egyszer rea nak, kik nagyon is erdekelvek, - tanulsa- talaltak hegymosasbun, hova megdagadt gotorok idokre, Most csak egyetjegyzek meg. havasi patak ragadta magaval, A tiiskek Mi, kik e videket lakvan, ismerjuk nepet, nem telve voltak aranyfovenynyel. S midon kotorunk felette a multban szereplese miatt vettek a havasi patakor, Abrudbanya romkimeletlenul palcsar. A sok verontasnak, jaira hukkantak. Arpadhazi kiralyaink nevenagyresst nem az a nep volt oka, mely maga zetes kivaltsagokkal ajandekoztak meg e kovette el, valamint felelossegre mindenert varost, de masreszt agyula.fehervari kaptaa tortenetiro azt sem vonhatja, ki nevleg e lannak adomanyoztak. Egyebirant, hogy mozgalmak elen allott, a havasi kiralyt mennyire banyaszati helyseg volt, mutatja Jankut, most onmaga s nemzete hibainak az, hogy Selmecz-hdnya peldajara, kulon martyrjat, A nep, midon azt igertek neki, a banyavaroai statutumokat szabott benne az mivel nem birt, midon fol volt izgatva, buj- elet ; mi nevezetes jelenseg hazai jogtortenetogatva, mert muveletlensegeben az ido tiinkben. rohan6 esemenyeinek ssinvonalara eme~kedni Itt helyen latom e videk nepeletenek is nem tudott, a nep vakon robant vezetoi utan, rovid vazlatat nyujtani. Ugy adorn a mint es teljesitette azt, mit neki ezek a szoszek- ismerem. ' A nyugati havasok, termesseti fekvesok es sajatsa~aik folytan juhtenyesetes, szenegetes es banyaszatra szorltjak lakoikat, A foldmiveles nagyon halatlan itt, mert a mellett, hogy a hegyes videk csak a hegyoldalakat engedi faraszto rnunkaval mivelni, az eghajlat csak a zabot erleli, nehol megturi meg a tengerit es tavaszi buzat is. Lakoi mind olahok, kiveve azon nehany banyahelyseget, hova meg masok, minden nernzet beliek telepedte k, kiket az arany csal t ide. Nem szamitva az igen csekely miiveltl-bb, tehetosebb osztalyt, a IH~p legnagyobb resze szegeny, nagy0!l csekely igenyekkel biro s a muvelodes legalantibb fokan allo. Vert'spatakon tala It romai re8isegek. Csakis a banyavarosokat lakja vegyes nep ; bennok az ertelmiseget azon igen rol, az evangeliornbol kiolvasva hirdett.ek: keyes szamu kincstari hivatalnok, maganzo, rom bolt, pusztitott. Hogy aztan ismet a veze- banyaszgaada s odaszorult foldbirtokos toket kik es mik vezettek? - mindnyajan kepezven,kiknektarsadalmieletepatriarkhatudjuk. lis, kik elozekenyek, vendegszeretckaaidegen Abrudbanya egyike legregibb bsnyava- irant, - talan mert erzik elssigeteltsegoket, rosainknak. Mar a romaiaknak bdnyaszati Mig a havasok ertelrnisegenek, a muvelogyarmatjok vala itt. Az auraria major es des es tudomany, a nepnevelesnek e hegysem}nor elnev~z~sek, melyiket.viselte. Ab~ud- gek kozt egyetlen egy kozeptanoda, egyetlen banya, melyiket Zalatna, mindeddig nrncs egy eloharczos sem emelkedik:-hatalmasan felderitve. Abrudbanyan is talalnak a romai diszelegnek megszamlalhatlau helyeken a viu -; nyomaira. korcsma-ezegerek. Bamuland6 mennyisegti Mi tobb ily emieket mutatunk itt be: bort es szeszt fogyaszt el kulonosen Abrud. oroszlan, sfinx, delfin-alakok, a r6mai miivi- banya e8 Verespat&.k kornyeke. lag e kedvencz misztikus alakjai, melyeket Hetenkent a banyavarosokban rendesen a r6111aiizies kapuivezetiil alkalmazott. vasarok esnek. Berandul ilyenkor a videk A rege szerint Abrudbanyat a honfog- falusi lak6inak apraja, nagyja. Ha valamelal6 magyarok egy lelott vadkan a1tal talal. lyik banyaszgazdat "megutot'e az aid as", tak f01. - Kedvenez mulatsagukat tiztek nines na1a nagyobb ur a csardaban. Koreje

11 gyiil boldog, boldogtalan, - mindegyik j6 fovel, - s meg valamikep mozogni tud, megbaratja, rokona, ismerose. A vidam csigany- veri feleseget es gyermekeit, s folforditja a zene, mely az embernek hevesebben lukteto hazat, mig maga is egy ssogletbe nem fordu1. ssivehes es labahoz szol, es a szeszes bor, Es hs kij6zanodik, Mintha mi sem zavarta kigozologteti lassankent banyassunk esset, volna a hazi csendet, folytatja munkajat, - tanczra kerekedik, sorra csokolgetja barns gorbedve, izzadva, - eveken at. atyafiait, s marokkal 8z6rja mindenfele az A tehetosebbek By esatelensegetol a leg- Verespatakl zuzdak. aranyakat. El6hozat astan 100 paretyat is, *) melyebb fajdalommal fordulunk azon SZI az asztalra rakatja, nagyot csap botjaval geny, tehetetlen nephez, mely e havasokban koze, s aztan a vegrehajtott mutetben gyo. ugyszolvan csak tengodik. Ki a legnagyobt. nyorkodik. Ha vegre haza szallitjak, - ter- anyagi sziiksegekkel kenyszerul kuzdeni, meszetesen iires zsebbel, de legalabb tele annak szelleme csakhamar megtorik ; nem tud follelkesiilni, kozonyos lesz. A rendszv. ) Ve.relpataki es abrudb'.ny~i ~ni8z6i erted.d6.8iatta resen kimuvelt lelek kepes nagyot teremteni, ejy kupa bor es boniz. Itt mindig Igy kernek 10m; - a.l b...,..k 1 pi.doly, iteze, itt ismeretlen mennyisegek. ketsegbees~se en 6rl9.s1 eszkozo et ragnl 2*

12 meg; de hol a fejlettseg legalantibb foka is 20 mokany lovattelerakva. Masokszenetegethianyzik, hoi az anyagi segedeszkozok hianya nek, vagy nyaron at "az orszagba" mennek, gatolja a szellem elohaladhetasat. ott szel- Erdely mas reszeibe, gabona-aratasra, cseplemi erettseget hiaban keresiink, j6zan fel- lesre, hogy magokkal hozzanak par merot, fogast es iteletet hiabsn tetelezunk fol, a tel attengesere. Mind megannyi silany rnindig csak tehetetlen e8zkozfog az maradni, keresetm6d. mely nemesiilhet jo, es siilyedhet rosz irany- De a. templomokba s vasdrokra husegeadok altal. Nem puszta theoria ez, melynek sen eljar az olah..a.jtatosan vegig hallgatja az elet meg nem felel, hanem eszszerii kovet papjat, - es annak minden szava szentiras keztetes a gyakorlati eletbol, gyakorlati pel- elotte. - A ferfi beviszi a banyavarosbs heti dakbol, oly peldakbol, milyeket en is idez- munkaja verejtekkel gyujtott gyumolceet, tern. - Az erdo nem caivilizalja az embert, - nehany szem aranyat, - a n6 a hazigazdabar magasabbra viszi, de eltavolitja a tarsa sag jovedelmeit - gyumolcsot, tejet, tojast, " Da5Y Cselatye. dalomt61; es a tarsasag nelkiilozese lepcso a - eladjak mindketten 8 aztan sietnek venni vudsaghos : circulus vitiosus, melybol egy azt, mit mar jo elore meg odahaza elhatatit vczet ki, es ez - a nepnevelesj oly ut, roztak, kalapokat a ficsoroknak, pantlikat a mel)" e videken meg nagyon el van hanya- miraszanak es piros esismat a marjuczekgolva. nak. A korcsma, vagy a rozsolisos sator ter- A havasi olahot - kinek altalanos elne- meszetesen soha sem marad ki a saamitdsbol, vezese, nemzetebelijeinel is m6cz, vagy mo- s aztan ilyenkor sziik az ut a vasarrol hazakany - szegenyseg es tunyasdgban talaljuk. teroknek. Visk6jat megosztja haziallataival, meg elel- Abrudbanyar<$l Verespataknak yettem met is. Kenyerkeresete banyaszkodas, fa- utamat. Gyakoriabbak lettek azon hegyek, edeny-kessites, 8 e nemii csikkeit, - dezsat, melyek megfosztvak sotetzold koronajuktol, csebret, mogyorofabdl hord6-abroncsot, - s a banysvidek egesz sajatossagaban tune- Ieviszi Bresscig is, egesz karavanokban 15, dezett fol. A kopasz es omlo, ossse-viseza

13 lyuggatott hegyeket csak itt-ott tarkazzak hetunk egy ily czelbol kesziilt tarsaskoceira erdok, - az emberkez f.iforgatott mindent. s az egy 16 alral vonatva elrobog velunk. Toveik mellett egy egy patak kiulodik tov8. Nern kell semmi egyeh, hogy az ember vas- Folfogje szaz es szaz zuzda, vizet folhass- uton higyje magat, egy kis meresz kepzeletnalja mindmegannyi. A moraj, mit ez ercs- nel. Alattunk a melyben, hosszu sora a patak toro malmok vernek, viszhangoztatva a hegy- melle epult suzdakuak, s a sajatsagos osszeoldaloktol, orokos zajjal tolti be a volgyet, kuszalt videk, valodi banyasskepet nyujra- Minden banyasanak van cgy ilyen zuzdaja, nak. Szamuave van minden egyeb fogialkomely magaban nagyon egyszerii alkotvany, zas, barrnerre nezunk, - a banyaszat jelve- 8 az aranynyeresnek ezen mar magaban pri- nyei: csakany es kalapacs, es kincs-szomj. mitiv esakoze, meg primitivebb medon epit- Nemsokara Verespatakon vagyunk, e csitet.ik. A viz egy kereket hajt es ez 3, 6, 9, nos kis banyahelysegben. Rendetlen utczai, 12 nyilat, alul vassulylyal belelt gerendat a meg rendetlenebb epites, a teremtes elso A kls Csefafye. emel es ejt le, melyek porra torik az alajok korszakbeli kovezete csak emelik sajatos. vetett erczkovet. A klsreszek a vizzel sarra sagat. olvadvan, elfolynak, mig hosszasabb miivelet Szamos emlek es nyom jeloli, mutatja utan aztan megrnaradnak az erezreszek, rna is, a hajdani r6mai ural mat. Verespatak arany, ezilst, rez, vas, 6n stb. Az egesz IOU- hazaiba falazva sok ernlekkovet es r6mai velet egyebirant a termeszet nehezsegi tor- maradvdnyt lathatni, melyeket kiastak idevenyen alapszik. Hasonlo miivelet, mint az vel. Vannak emlekek, melyek a hel!y szivearauymoaas, hoi a fovenybol, viz segelyevel ben levo iiregekbol hozattak napviiagra. - ssinten a nehezebb er\!z-reszek valasatatnak Kepunkon tobb ily emleket mutat.unk he az ki. - E auzddk kozt legtokeletesebb az, mely olvas6nak. A rajzon tobb emlekkovon czifra 8 szent-keresat-benyassdmars, Gura rosia-nal es mesteri yeses ornlik el. A r6maiak tobbepittetett, auam koltsegen, melytol vasut nyire reajok vesetek elhunyt kedveseik arczvisz fol a sa-keresat-benye nyilasaig. Raul- kepet, vagy mas jelvenyes kepet, mint egy

14 gazdag furtokkel megrakott sz6mtm, melye- magan es rendetlen banyaszkodas annyira ket farkaskolykok tanczolnak korul, vagy osszevissza furta a hegyeket, hogy uj joveket busulo alakot stb. A felirat aztan ren- delmezo banyanyitas mar nem sok remenydesen megemliti az elhunyt nevet, allasat, nyel kecsegtetett. A kincstar tehdt sok 8zaz korat, s az emlekallitoet, ollel alabb szallt, s megnyita - reszvenyek 300-at meghalado banyatarsulat kozpon- utjan - a ez-keresst-banydt, mely egyenes tosult Verespatakon, s a kulon tag ok, a resz- iranyban tart a verespataki aranydus hegyekvenybirtokosok nem pens, hanem termes- nek, s bajtasai, mellek agazasai alta} valaaranyban kapjak ki a jovedelem reszet. Kap- mennyi banya ala kerulven, ott jar, hoi meg nak erczkovet is, - mit aztan mindenki leg- aranyat nem kutattak. jobban kamatoztathat kedve szerint. Azert Ha mintegy 1000lre mar bemelyedtunk van majdnem minden egyesnek kulon zuz- a banyaba, az oldalfalakon nyilasokat Iatunk, daja, hogy a nyert erczkovet osszetorje s an f'olul is, szammal jegyezve. Es A Detonftta gola, Bualt 8zlkla. kinyerje aranyat, - termeszetesen tokelet- minel kozelebb eriink a Csetatyehoz, ez old allen es oly koltseges medon, hogy a muve- jegyzekek annal siiriibbek lesznek. Mindletnek egyszeriisitese, s csak nehany, a egyike egy f'oltalalt arany-eret jelol. E meltudornany legujabb elohaladottsaga es viv- lek-erek azonban nem ercsbe vegyiiltek, manyai szerint epitett zuzdaban oszponto- mint altalaban mas banyaknal. Az arany sitasa a banyak jovedelmet tetemesen szapo- csak magaban jo elo, nem vegyulve erczcael, ritana, homokkoben, s csak ritkan talalhat ni mesz- Lassuk kozelebbrol az arany elofordu- pat., cseleny, kova, csalercz s mas ily erczet, lasat; meg pedig az egyediil szabalyszeruen Es a homokko az arany-er korul 2-3 Jab iizott sz-keresat. banyaban. A banya har- azelessegben ssinten aranytartalmu. De ez madlagos homokkovon athajtva egyenesen a aranytartalom termeszetesen olyan, hogy verespataki Kirnik nevii aranydus hegynek meg a banyasz eies szeme sem fedezheti f61 tart, mely felett a Csetatyek emelkednek. A s csak zuzdai miivelet utan nyerhetni ki a

15 sar kozttl. Elofordul az arany itt ag, haj, foltart a csucsig, melyen a Csetatyek vajatlemez formaban, de altalaban, mint terrnes- tak be; s ha larjuk mindezt, s az egyszerii arany ritkan. miiveletet, nem fogunk csodalkozni egy A banyaszok elvezetnek a~ ugynevezett 6kori k~asszikus. leirdsan., - feltorik a gye: katranczahoz is. Mint a nagyagi banyaszat pet, es 19y nyerik a nemes erczet, melyet rm egyik erdekes es becses sajatsaga a tellur, halandok aranynak neveziink." vagy nagyagit, silvanit, - itt a banyasz vilag Verespataktol keskeny osvenyen, szamsajatossaganak uj kepet adja, nerni fogalmat talan banya-szdd elott haladunk a Kirnik nyujtva az embernek Darius meses kincse- hegyoldalan, kacskaring6san f'ol a tetore, a rol, melyre csak alomban mer gondolni a Csetatyekhoz. Egy-egy, hatukon telt kosakepzelet, Az arany e helyen, egy gyonyorii rakkal levonulo mokany lo-karavan gyakasvanynyal : a voros cselenynyel vegyult. E ran veszelyes helyzetbe hoz, mert a sziik tarsat nem tarta magahoz meltatlannak az osvenyrol Ietevedee lovat es kivanesi utaz6t Detonate floccsa. Bazaltszlklak. aristokratikus nemes ercz, s ily darabocska, konnyen a melybe donthet. E kosarakban kicsiszolva, a l-gszebb ekul hasznalhato. Ez arany van! Ne ijedjiink meg, - nem mind elegyulestol nyerte nevet is, mi az olah tiszta arany, s6t igen sokban neha igen keyes parasatnok czifra, szinten piros-sarga eloko- van ; a banyauregek setetebol kihordott ercztojere, katrinczajara ernlekeztet. Masok sze- kovet szallitjak le az alanti zuzdakboz. rint azonban onnan eredett neve, hogy olah Ha elertuk a tetot, rovid ideig fenyves pornok katriuczaikban hordtak, loptak a gaz arnyaban haladunk. Egyszerre megallit a dag kovet, Mert e helyeken az arany oly vezeto, Kivancsi szemmel nezunk szerteszet: annyira el van terjedve a konernben, hogy hol vannak a Csetatyek? Semmi kulonos, 400 lab magas es 120 lab szeles iiregeket semmi ssjatsagos. A vezeto elol megy - mi vajtak, s az erczkovet levittek a zuzdakhoz utana egy oval nyilason, es elcttunk a Cseaz arany kivalasztasa vegett. tatye, egy nagyszeru sir. Elottunk all magas A hegysegnek e gazdag arauytartalma saiklafslaival, tatong» iiregeivel, mint egy

16 romba d~lt lovagvar, mint a mult egy komor ezia, Azsill, India folyoiban, melyekbol a temetkczl'tje. legtiaztabb oranyat kapjuk. - Egy Inas mod Folottunk mosolyog az ~g, a lealdozo az, midon aknakat es hegyeket asnak ossze. nap tort sugarai belovelnek bosszan, elfa- Azok, kik az aranyat keresik, feltorik a gyersdva egy egy saakadason, de veszelyek kor- pet, megmossak az alatta levo foldet vagy nyekeanek mindenfelol, :Itsha meg nem tala 1- fovenyt, mibol meg tudbatni, ha erdemes-e juk az iireget, melyen bejovenk, tevetegekbe tovabb asni? jutunk, iiregek, hasadasok es aknakba, me- "A harmadik mod - folytatja - a leglyekbol kijutni Iegcsekelyebb remeny sines. borzaszt6bb, 6rias munkat igenyel. Szamta- Az iiregek vegnelkiiliek, - fogalmat szerez- Ian banyat hajtanak nagy keruletben, lampshetunk itt Pluto alvilagar61, meg cziklopszai vilag Mellett. A mennyit dolgoznak, annyit orias kalepacsat is hallhatjuk egy egy ba- nyugszanak is, - de a napot honapokon at nyasz-kalapacs saiklat dongeto tavoli visz- nem latjak; arrugia-nak nevezik e muvelehangiaban. tet. -- Gyakran osszeomlanak a hegyek es Hogyan s mikor kepzodott a Csetatye? elboritjak a munkasokat, ugy hogy sokkal - Termeszet es emberkez egyarant dolgo- kisebb meresesegnek tarthatjuk a gyongy. zott nagysaerusegen. keresest a tengernek melyeben, ennyire Sok szazaddal ezelottszabad es vitez nep vesaedelmesse tettiik a f'oldetl Sok bsnyelakta e tajakat, Erdelyt. Dak nev alatt ismeri iireget a hegyek osszeomlasztasa vegett heja tortenet, Nem diestelen a lap, melyet ide tanak. Erez, kova ea mas kemenyko rendeirt, - mert meghajolt elotte a vilagvaros, a sen elojo az ilyhelyeken, ezeket tuz es eezet vildghodito Roma is: adofizetoje Ion. De altel repesztik szet, s hogy a benn dolgozo midon Trajan iilt az elobb gyava Imperato- munkasokat a fust es goz meg ne fojtsa, az rok szekebe, a viszonynak meg kelle valtoznle. el valt darabokat felmazsas kalapacsokkal Kettos harczban a romai imperat.or leverte verik szet, A koomladvanyokat vallaikon adak kiralyt. Diurpaneus Decebal kardjat viszik ki a baayauregekbol ejjel nappal; - szivebe merite, nepe rabigaba gorbedett. a setetben egyik a masiknak nyujrja, nap Rornaban nagyszerti emlekosslop hirdete vilagot esak az utols6 lat. Aztan a hegynek a dakok kudarcsat, s Dacsia meghoditasat a old alai asatnak ala, mi egyike a legfaraszvilagnak, es kovetkezo emlekirat: t6bb munkaknak, mert a tuz es eczet altali o IOVI. INVENTORI. elrothasztast itt nem vehetik igeny be; azon- DITRI. PATRI. TERRAE. MATRI ban szamba sem vehetik e terhes munkat, DEl'ECTIS. DACIAE. THESAVRIS mert ugy tartjak, hogy az arany utani szomj DIVVS. NERV A. TRAIANVS a legnehezebb. CAES. AVG.,,8 ha alaastak a hegyet, - kovetkeaik a VOTVM. SOLVIT. hegym k osszeorolasztasa, mire a jelt a fel. halat ada Jupiternek, bogy Erdely kincsei. vigyaz6 a~ja., a nelkui azonban, hogy a szam hez vezette. Trajan fd is tudta haszmilni talan oduban dolgoz6 munkas tudna. Az Erdely boseget. Zsakrnanyolta a tobbi kozt osszefurt, alaasott es szetrepesztett hegy ezen erczdus hegysegeket is. - Ma annyi emberi fogalmat rneghalad6 zajjal, morajjal szazlld utan gyakran bukkannak reg felha- roskad ossze, s a kik ezt okoztak, tavolr61 gyott iiregekben csontvazakra, rnelyek, mig bamuljak a termeszet bukasat. - Azonban eltek, dakoknak neveztek magukat. 8 ep e ez meg nem arany, azt sern tudtak bizonyo. helyen ta18.ltak a viaszos falapok, a tabulae san: ha tartalmaz e a hegy aranyat.. Ily 6rias cerataekra, rnelyek darab iueig oly sok fej. munka megtetelere, ennyi akadaly lekiizdetorest okozhk tud6sainknak, mig Massman sere eieg volt remenyiese annak, a mire a goth tud6s meg nem fejte e becses regise- vagytak." - - geket. A r6mai vilagnak legnagyszerubb Hasonl6 m6don alakult a Csetatye. Its a emiekei Erdclyben a Csetatyek. szazadok, rneiyek a romaiak 6ta lefolytak, Plinius megmondja azt is, roily m6don meghoztak embereiket, kik emberi vag-yakcsinaltltk a r6maiak erczdus hegyekbol oly kal, emberi termeszettel birtak szinten. Ezek romhallllot, minok a Csetatyek is. "Nalunk mind kiizremiikodtek arra, hogy a Csetatye- - i,gy ir, az arany haromfele m6don nyere kat nagyszeriis~gok mian baidulasunk egyik tik. Mosas a.ltai, mint Hlspania, ItAlill, Thra- targyava tegyek.

17 A Csetatyek megtekintese utan tovabb kovetkezett, es legelsobb a leghez kozelebbi melyedtunk a fenyvesek koze. Kellemes, elve- retegek sallardultak meg. Beun azonban meg zetes seta ez, a fenyok arnyaban, az iidiw folyton forrtak az elemek. Nem egyszer torfris termeszetben. Hegytetokon haladunk, es tent, hogy valamelyikok attorte a mar ssibelathatjuk a gyonyorii tajt, a hegyek es lardulasnak indult retegeket s maga keriilt volgyek kolt6i rendetlenseger, festoi cso- fel felszinre, hol aztan idovel, fokozatosan portozatat, Mintegy ket orai Iovaglas utan, kihiilt, illetoleg megaailardult. Foly6 allaha kibontakozunk a fenyvesbol, a Detonate potban, mint lava tort ki a fold belsejebol a gola alatt allunk. bazalt is, s a feiszinre vergodven, itt meghii- Gyonyorii bazalt-hegy ez, mintegy orias les kovetkezteben rneglehetosszabalyos 4-8 orgona a nagy termeszetben. A basalt osz- szegletii oszlopokba hasadr, illetoleg jegeczelopok negyes es otos idomban merednek sedett. A Detonata gola nevii basalt hegyfolfele, mintha sipok volnanak, melyek meg. nek felet mar a rnelybe zuditotta a villam, szolalnak a termeszet dicsoitesere. Mert meg- mely e kovet vastartalma miatt nagyon szesz6lalnak neha-neha, nem allnak orokke reti ; es ez altal egyiket kepezte Erdely legnernan. Megsz6lalnak, midon terhes felhok szebb, legritkabb termeszeti kincsenek, minogyiilnek a lathatarra, megered a zapor, nel szebbet, nagyszeriibbet sem Sk6czia, dorog es villarnlik. Egyik villarn a masik sem Azsia nem bir felmutatni, utan veri a Detonatat, egy-egy reszet a Megtekintesere igen sokan jonek el, orszamelybe zuditva, mintha az eg tiizes cs6kok gunkbol s a khlfbldrol. Ott lathatjuk egy altai erintkesnek a f'olddel. A termeszet helyen a Ferencz-Jossef-kovet, b. Eotvos haragjaban e zene oly nagyszeru, oly rna- J6zsef kovet stb. A bazalt-konek, melyen gasztos! iiltek, a videk mindjart a kitiinoseg nevet A nep kepzelme egy szerelmes ifju part adja, es egy Uldoz5 atyat lat a ket Detonataban. Es most bevegsem ismertetesemet, kobor- A nep nem kutatja semminek melyebb okar, lasomat. Bevegsem a banyase udvozh-tevel : s ast, mi felfogdsan kivtll esik, azonnal ern- azzal, hogy e kis orszagra, melynek csak berfeletti erovel hozza kapcsolatba. A ter- egy picziny reszlete ennyi szepseget, gazmeseettudomanyok azonban a bazalt kozetek dagsagot, neveaetesseget bir felmutatni, alakulasat igen egyszeruen fejt.ik meg. Fe)} Erdelyre j6jon - a szerencse f'dl! dunk izz6 gomb volt. A kihules csak lass an Lukacs Bela.