GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA AZ EMBERI JOGOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A RENDES BÍRÓSÁGOKON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGÁNJOGI JOGVITÁKRA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA AZ EMBERI JOGOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A RENDES BÍRÓSÁGOKON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGÁNJOGI JOGVITÁKRA DOKTORI ÉRTEKEZÉS"

Átírás

1 Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA AZ EMBERI JOGOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A RENDES BÍRÓSÁGOKON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGÁNJOGI JOGVITÁKRA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Konzulens: Kukorelli István, tanszékvezető egyetemi tanár Győr, 2010

2 ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK EXPOZÍCIÓ...9 I. BEVEZETÉS A közjog és a magánjog elválasztása, ennek eredete és kritikája Az alapvető emberi jogok sokoldalúsága A magánjog közjogosodása Következtetések II. A HORIZONTÁLIS HATÁLY MEGJELENÉSE ÉS MODELLEI Az amerikai modell state action doctrine Alapjogi rendelkezések a magánjogi jogviszonyokban Németországban Drittwirkung A közvetlen horizontális hatály Következtetések III. HORIZONTÁLIS HATÁLY MAGYARORSZÁGON A magyar alapjogvédelem Horizontális hatály a magyar jogirodalomban Horizontális hatály a bírói gyakorlatban a diszkriminációtilalom tükrében Horizontális hatály az új Polgári Törvénykönyvben Alapjogi bíráskodás a magyar jogban Az alapjog tartalmának megállapítása Következtetések IV. HORIZONTALITÁS AZ EU JOGBAN A nemzetközi jog mint iránytű Az alapszabadságok és alapjogok közvetlen magánjogi alkalmazhatóságának kialakulása az Európai Unióban A Magyarországi és az Európai Uniós alapjogvédelem kapcsolata a horizontális hatály kérdésében

3 Következtetések V. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KONKLÚZIÓ Összefoglalás Konklúzió BIBLIOGRÁFIA Jogirodalom Jogesetek

4 RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK...2 RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK...4 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK...8 EXPOZÍCIÓ...9 I. BEVEZETÉS A közjog és a magánjog elválasztása, ennek eredete és kritikája Az alapvető emberi jogok sokoldalúsága A magánjog közjogosodása Következtetések II. A HORIZONTÁLIS HATÁLY MEGJELENÉSE ÉS MODELLEI Az amerikai modell state action doctrine Alapjogi rendelkezések a magánjogi jogviszonyokban Németországban Drittwirkung Bevezetés A Drittwirkung koncepció kialakulása és lényege Nipperdey és a közvetlen horizontális hatály Dürig és a Lüth döntés Élet a Lüth után Kritika a jogirodalom részéről Claus-Wilhelm Canaris Értékelések pro és kontra A Szövetségi Alkotmánybíróság újabb gyakorlata az állam intézményvédelmi kötelezettsége A Handelsvertreter ügy A Bürgschaft eset, a Kündigungsschutz eset és a Parabolaantenne eset A módosult dogmatikai alap kritikája A valódi alapjogi panasz szerepe az alkotmánybíróságok és a rendes bíróságok kapcsolata A valódi alapjogi panasz Deference vagy alkotmánybírósági aktivizmus? A közvetlen horizontális hatály

5 Következtetések III. HORIZONTÁLIS HATÁLY MAGYARORSZÁGON A magyar alapjogvédelem A magyar alapjogvédelem természete Az alapvető jogok alanyai Az alapjogvédelem helye a jogrendszerben Az állam tevőleges alapjogvédelmi kötelezettségei Horizontális hatály a magyar jogirodalomban Horizontális hatály lehetséges alkotmányi alapjai a jogirodalom szerint A bírói gyakorlat jogirodalmi értékelése Alkotmányjogászok a horizontális hatályról de lege ferenda Horizontális hatály a bírói gyakorlatban a diszkriminációtilalom tükrében A diszkriminációtilalom törvényi szabályozásának alkotmányos alapja A bíróság gyakorlata az Ebtv. előtt Az Ebtv. és hatása a horizontális hatályra Az európai uniós trend Az Ebtv. Magyarországon Bírói gyakorlat az Ebtv. után Egyenlő bánásmód a bírói gyakorlatban a Ptk. és az Ebtv. szerint Horizontális hatály az új Polgári Törvénykönyvben Új Ptk Koncepció és Szakértői Javaslat A évi CXX. törvény A szerződési szabadság és a személyhez fűződő jogok A Lábady Vékás vita Alapjogi bíráskodás a magyar jogban Az alapjog tartalmának megállapítása Szabály vagy jogelv: alkotmányértelmezési módszerek Szabály vagy jogelv Az alkotmányértelmezési módszerek Az alapjogok tartalmának megállapítása Az alapjogi teszt A lényeges tartalom korlátozhatatlansága Az általános szükségesség-arányosság teszt Legitim jogalkotói cél Szükségesség Arányosság Speciális alkotmányossági tesztek

6 A mérlegelés mint módszer Az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok alkotmányértelmezésének intézményes kapcsolatai Következtetések IV. HORIZONTALITÁS AZ EU JOGBAN A nemzetközi jog mint iránytű Az Európai Unió és az Emberi Jogok Európai Bírósága Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alapvető emberi jogok magánjogi érvényesítése Az állam tevőleges kötelezettsége (positive obligation) Az Appleby és a Pla eset a positive obligation és a margin of appreciation Az alapszabadságok és alapjogok közvetlen magánjogi alkalmazhatóságának kialakulása az Európai Unióban Az alapvető emberi jogok védelme az EU-ban Az alapvető emberi jogok védelmének kibontakozása az Európai Bíróság gyakorlatában Az alapvető emberi jogok jogalkotói védelme Az alapvető emberi jogok horizontális hatálya felé vezető út A kezdetek: a közvetlen és közvetett alkalmazhatóság elve A közvetlen horizontális alkalmazhatóság Az alapszabadságok és alapvető emberi jogok horizontális hatálya Az alapszabadságok A Mangold eset A Viking Line eset Lisszabon után: a Kücükdeveci-eset Az Alapjogi Karta új státusza és a horizontális hatály A Magyarországi és az Európai Uniós alapjogvédelem kapcsolata a horizontális hatály kérdésében A horizontális hatály vizsgálata a közösségi jog elsődlegességének kontextusában A szupremácia rövid története Tagállamok a szupremácia korlátairól Alkotmány és a szupremácia Magyarországon Az AB gyakorlata Jogirodalmi kritika az AB gyakorlat kapcsán Jogalkotási és jogalkalmazási hatáskörök megosztása Hatáskörmegosztás az Európai Unió és a tagállamok között Hatáskörmegosztás és az alapvető emberi jogok horizontális hatálya Következtetések

7 V. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KONKLÚZIÓ Összefoglalás Konklúzió BIBLIOGRÁFIA Jogirodalom Jogesetek Európai Unió Emberi Jogok Európai Bírósága Németország Magyarország

8 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK AB ABH Abtv. Alk. BVerGE EBH EB Ebtv. EGK EJEB EJEbiz. EJEE EK ET EU EUSZ EUMSZ Karta LB Ptk. Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény Az Alkotmányról szóló évi XX. törvény Entscheidungen des Bundesverfassungsgerichts (német Szövetségi Alkotmánybíróság határozatai) Egyenlő Bánásmód Hatóság Európai Unió Bírósága Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény Európai Gazdasági Közösség Emberi Jogok Európai Bírósága Emberi Jogok Európai Bizottsága Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Közösségek Európa Tanács Európai Unió Az Európai Unióról szóló szerződés Szerződés az Európai Unió működéséről Az Európai Unió Alapjogi Kartája Legfelsőbb Bíróság A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 8

9 A jog számára a rendszerváltás azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg az új jogalkotást tekintve összhangban kell tartani az egész jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A jogállam megvalósulása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni. 1 EXPOZÍCIÓ Jelen disszertáció egyrészt az alapjogi bíráskodás, tehát az alkotmányban foglalt alapjogi szabályok rendes bírói alkalmazásának általános módszertani kérdéseit tárgyalja, másrészt arról szól, hogy kifejezetten a horizontális, magánjogias jellegű jogviszonyokban hogyan működhet az alkotmány. Ezen belül is a polgári törvénykönyvek által lefedett szabályozási területekre fordít különös figyelmet. Fentebb magánjogiast és nem magánjogit, horizontálist és nem a jogot nyilvánvalóan jellemző vertikálist írunk. E két kifejezés a téma elméleti kiindulópontjaként rögtön az elején magyarázatot igényel. Moór Gyula a Jogrendszer tagozódásának problémája című akadémiai székfoglalójában a jogrendszer már akkor is ismert és továbböröklődő tagolódásának védelmében, de annak módosítása mellett fogalmazott meg teoretikus érveket. Kelsen fordítója cáfolni kívánta azt, hogy a jogrendszer a kelseni tézis szerint egységes, és semmiféle értelmes tagolás nem igazolható 2, de nem tartotta elméletileg fenntarthatónak azt sem, ahogy akkor, és ma is, a jogrendszer magánjogra és közjogra tagolódott /1992. (III.5.) AB határozat, ABH, 1992, KELSEN, Hans: Az államelmélet alapvonalai. (ford. Moór Gyula), Miskolc, 1977., illetve ennek mentén, ezt továbbgondolva JAKAB András: Közjog, magánjog, polgári jog a dogmatikatörténet próteuszai és az új Ptk. tervezete. Jogtudományi Közlöny, 2007/ o. 3 Elméletével vitatkozik FINKEY Ferenc: Vitéz Moór Gyula elmélete a büntetőjog magánjogi jellegéről. Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1941/ o. Finkey logikus érvelése meggyőzhet minket arról, hogy Moór elmélete a dogmatikai szempontokat nem veszi kellőképpen figyelembe, de nem tudja cáfolni a közjog-magánjog elválasztás moóri elméleti logikáját. 9

10 Álláspontja szerint a közjog-magánjog tagolódás lényege, hogy vannak vannak olyan szabályok a jogrendszerben, amelyek az állam cselekvését határozzák meg, és vannak olyanok, amelyek a magánszereplőkét. Közjog mindaz, ami az állam magatartására vonatkozik, magánjog pedig az, ami a magánszemélyekre és jogi személyekre. Így lehet például az anyagi büntetőjog is magánjellegű norma, amely felfogás természetesen nem egyeztethető össze az akkor és ma is uralkodó rendszertani osztályozással. Ez a felosztás provokatív és háttérbe szoruló maradt, ám a disszertáció számára alkalmas kiindulópont. Az analitika módszerével operáló dolgozatunk ugyanis azt a felfogást mindenképp cáfolni fogja, amely szerint az alkotmányjog és a benne foglalt alapvető emberi jogi normák közjogiasak, nem csak közvetlenül, de közvetetten is csak az állami szereplők magatartását határozzák meg, ezért a magánjogi bíráskodáskor nem alkalmazhatóak. Legelőször tehát e moóri fogalmak segítségével tisztázzuk, hogy elméletileg milyen jogviszonyokra vonatkoztatható a vizsgálódásunk. Sokan hangsúlyozzák, hogy a modern társadalmakban valójában a megváltozott hatalmi viszonyok teszik szükségessé az alkotmány horizontális hatályának elismerését, mert a nagyhatalmú magánszereplők ugyanolyan jelentős veszélyt jelenthetnek az alapjogok általános érvényesülésére, mint az állam. A jogszabályalkotó pedig, természetéből adódóan, nem tud és nem is kívánhat minden élethelyzetet részletekbe menően szabályozni, így a bíróság feladata az, hogy az egyes magánjogi jogviták során érvényt szerezzen az alkotmánynak. 4 Az alapvető emberi jogok horizontális alkalmazhatósága minden olyan esetben felmerül, ahol két magánszemély vagy jogi személy (nem állam) áll egymással szemben. Ilyen jogviszonyok vannak a büntetőjogban vagy a közigazgatási jogban is. Ezekben az esetekben ugyanúgy felmerül az alkotmány horizontális alkalmazásának dilemmája, mint a klasszikus magánjogban, a polgári törvénykönyv kapcsán. A disszertáció hangsúlyozza tehát, hogy az alapvető emberi jogok uralkodó felfogás szerinti magánjogi, polgári jogi jogviszonyokban való érvényesülésének vizsgálata az alkotmány horizontális hatálya mint témakör szűkítését jelenti. A téma a maga teljességében ugyanis felöleli az összes moóri értelemben vett magánjogias jogviszonyt. Hogyan alkalmazható az alkotmányban foglalt alapvető jogi rendelkezés 4 VAN DER WALT, Johann: Blixen s Difference: Horizontal Application of Fundamental Rights and the Resistance of Neocolonialism. Law, Social Justice And Global Development Journal, 2003/1. 10

11 akkor, ha nem állami szereplő magatartását kívánja meghatározni? A disszertáció elméleti megállapításai tehát mindezekre a jogviszonyokra vonatkoznak. A dogmatikai és a pozitív jogi kérdések azonban az ilyen jellegű jogviszonyokon belül eltérőek lehetnek. A bevezetőben ismertetett elméleti keretek rögzítése után jelen dolgozat elsősorban dogmatikai és pozitív jogi kérdéseket vet fel. E kérdések tekintetében pedig a vizsgálatát az általános kérdések mellett kifejezetten az alkotmány klasszikus magánjogi vizsgálatára szűkíti. Ahol a disszertációban a horizontális hatály kifejezést jelző nélkül, önmagában használjuk, ott azt vizsgáljuk, hogy egyáltalán lehet-e hivatkozni valamilyen módon az alkotmányban foglalt alapvető jogi rendelkezésekre a moóri értelemben vett magánjogias jogvitákban általában, ha igen, hogyan lehet indokolni azt, és ennek milyen módszertani és jogalkalmazásbeni következményei vannak. A horizontális hatály általános kérdésein túl speciálisan vizsgáljuk azt, hogy mi a közvetett horizontális hatály dogmatikai alapja és ez hogyan jelenik meg a jogalkalmazásban. Közvetett horizontális hatály az, amikor a bíróságon közvetlenül nem lehet az alapjogi rendelkezésekre hivatkozni, arra nem lehet jogot alapítani, csak az alkalmazandó jogszabály értelmezésekor kell a bírónak figyelembe vennie az alapvető jogi rendelkezést. Erre példa lehet a németországi parabolaantenna ügy, amelyről a dolgozat részletesebben is értekezni fog. A tényállás szerint egy török bérlő egy plusz parabolaantennát kívánt elhelyezni a bérelt lakásban. Ehhez a beszereléshez a szerződés szerint szüksége volt a bérbeadó engedélyére, melyet a bérbeadó azonban nem adott meg. A bérlő polgári bírósághoz fordult, amely azt állapította meg, hogy nincs joga a bérlőnek arra, hogy a bérbeadó megadja a hozzájárulást a parabolaantenna felszereléséhez, hiszen a szerződés arról rendelkezett, hogy a bérbeadó beleegyezése nélkül a bérlő nem változtathat a lakás állapotán. A bérlő mindezek után a német Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordult, amely a polgári bíróság ítéletét alkotmányellenesnek találta. Álláspontja szerint az információhoz való szabad hozzáférés alkotmányban rögzített joga nem érvényesült a polgári bírósági ítéletben, mivel a bíróság a BGB 242. cikkelyének jóhiszeműségre és tisztességre vonatkozó paragrafusát nagyon szűken értelmezte, azt nem hatotta át megfelelőképp az alkotmányos tartalom. A közvetett horizontális hatály doktrínája szerint tehát a 11

12 alapját. 5 A Meskell v. CIE című ír esetben, amelyről a későbbiekben szintén esik majd jogszabályokat úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy azok tartalma az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kerüljön meghatározásra. A közvetettől elkülönülően közvetlen horizontális hatály alatt azt értjük, amikor az alapjogi rendelkezésekre közvetlenül lehet hivatkozni a bíróság előtt, a bíróság az alkotmányi normára ítéletet alapíthat. Az alapvető emberi jogok a magánjogi jogvitákban (általában is a horizontális jogviszonyokban) ilyen módon ultima ratio-ként merülnek fel, csak akkor képezhetnek jogalapot, ha az alapjogok védelme más, alacsonyabb rendű jogszabály útján nem biztosított: nincs olyan szabály, amely explicit védelmet nyújt, vagy legalább úgy értelmezhető, hogy megteremtse az alapjogi védelem szó, az alperes vállalat megállapodást kötött a szakszervezettel arról, hogy minden munkavállaló a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg kötelezően lépjen be a szakszervezetbe. A munkavállaló felperes az egyesülés szabadságához közvetlenül kapcsolódó, a szakszervezet létrehozására és ehhez való csatlakozásra jogosító alkotmányi passzusra hivatkozott. A munkáltató ellen indított bírósági eljárásban a munkavállaló arra hivatkozott, hogy a munkaltató eljárása bár semmilyen más jogi normát nem sért, ellentétes az alkotmányban foglaltakkal. Álláspontja szerint ha szakszervezetet alapítani és ahhoz csatlakozni szabadon lehet, ez az alkotmányos jog magában foglalja azt is, hogy a szakszervezethez csatlakozásra senki nem kényszeríthető. Az ügyben eljáró bíró nagyon világosan összefoglalta az eset megoldásának kulcsát, egyben a közvetlen horizontális hatály doktrínáját: ha valakit kár ért amiatt, mert egy másik magánszemély megsértette az alkotmányban foglalt jogát, akkor neki ezért kártérítés jár. A klasszikus magánjog és a munkajog helyzete a közvetlen és a közvetett horizontális hatály mátrixában azért fokozottan érdekes, mert a fenti példák is mutatják, hogy az alkotmányban foglalt normák közvetlen és közvetett hatályára vonatkozó igény a legkomplexebb módon itt jelenik meg. A disszertációban bemutatunk olyan államokat vagy szupranacionális jogrendszereket, amelyek csak az alapvető emberi jogi normák 5 TUSHNET, Mark: The Relationship Between Judicial Review of Legislation and the Interpretation of Non-Constitutional Law, with Reference to Third Party Effect. In SAJÓ András UITZ Renáta (szerk.): The Constitution in Private Relations: Expanding Constitutionalism. The Hague, Eleven Publishing, 169. o. 12

13 közvetett alkalmazását, hatását engedik, és olyanokat is, ahol elfogadott az, hogy az alkotmányban foglalt alapvető jogi normára közvetlenül lehet jogot alapítani. A büntetőjogban például pontosan a szakjog alkotmányjogi dogmatikájából fakadóan nehezen képzelhető el olyan helyzet, amelyben közvetlenül az alkotmány rendelkezésére lehetne hivatkozni akkor, amikor nincs alkalmazandó jogszabály. 6 A magánszemélyek közötti polgári jogi viták során azonban elméletileg felmerülhet olyan helyzet, ahol a magánjog anyagi jogi keretei között nincs az alkotmánynak megfelelő orvoslást biztosító szabály, így a keresetet a peres fél közvetlenül az alkotmányra kívánja alapozni. A disszertáció tárgya ezért is különösen az alapvető emberi jogok uralkodó értelemben vett magánjogi alkalmazhatósága. A dolgozat az elsősorban alkotmányjogi megfontolásokon túl a polgári jog horizontális hatállyal kapcsolatos jogfejlesztését elemzi. Kompetenciális okokból azonban az alkotmányjogi érvelés adja a dolgozat gerincét. E bevezető részben fogalmi tisztázást igényel a magánjog és a polgári jog kifejezések használata is. A dolgozat a két kifejezést szinonímaként kezeli annak ismeretében, hogy nemcsak történetileg, de dogmatikailag is lehet a két fogalom elkülönítésének legitimitása 7. Témánk szempontjából ennek nincs azonban jelentősége. Azt ki kell emelnünk azonban, hogy a továbbiakban a magánjogi, polgári jogi kifejezéseket az uralkodó felfogás szerint fogjuk használni, a polgári törvénykönyv által lefedett jogterületet értjük a szűkített tartalmú fogalom alatt. A magánjogias és magánjogi jogviszony illetve a közvetett és a közvetlen alkalmazhatóság meghatározása után a horizontalitás kifejezés magyarázatára kell rátérnünk. Kelsen szerint a jog kényszeralkalmazást elrendelő szabály. Nyilvánvaló, hogy ebben az értelemben az egész jog közjog, az állam joga. A kelseni elmélettől, amely a jog egységességét hangsúlyozza el lehet jutni akár a Schein féle elméletig is, amely szerint az egész jog nem más, mint az államszervekhez intézett 6 Emellett persze az Alkotmány közvetett alkalmazásának különös jelentősége lehet ezeken a jogterülteken is. Lásd ehhez a vitához a hazai szakirodalomban: Díszítőelem, álcázóháló vagy tartóoszlop? A magyar büntetőbírói gyakorlat viszonya az alkotmányhoz. Fundamentum, 2007/ o.; HOLLÁN Miklós: Az Alkotmánybíróság határozatainak hivatkozása a büntetőbíróságok döntéseiben: hozzászólás Bencze Mátyás írásához. Fundamentum, 2008/ Csehi Zoltán álláspontja szerint Eörsi Gyula híres pamflettje óta minden magánjogásznak választ kell adnia a "magánjog vagy polgári jog" kérdésére. EÖRSI Gyula: Magánjog és polgári jog. Budapest, Jogi- és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó., CSEHI Zoltán: A magyar magánjog általános részéről elméleti és dogmatikai fejtegetések. Lábady ezzel szemben a magánjogot a polgári jog szinonímájaként fogja fel és használja. LÁBADY Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 28. o. 13

14 utasítások gyűjteménye. 8 A legújabb alkotmányjogi irodalomban a jog egységességét hangsúlyozva ezen a véleményen van Sedley is. 9 Ha elfogadjuk ezt az érvelést, akkor témánk egyfajta szemszögből nonszensz, hiszen a magánjogi jogalanyokra vonatkozó szabályozás valójában a bíróságra vonatkozik, a bírói szerveknek ad utasítást arra vonatkozóan, mit mit és hogyan kényszerítsenek ki. Mindezek mellett Kelsen is elsimeri azt, hogy bár a normarendszer kimeríthető az állami szervek részére előírt kényszeralkalmazásra felhatalmazó szabályokkal, ezek a szabályok végső soron nem csak az állami szervekre vonatkoznak. A magánszemélyek magatartását is meghatározzák azért, mert abból kell kiindulni, hogy azok az állami kényszer alkalmazását el akarják kerülni ezért normakövető magatartást fognak tanusítani. Az így levezetett normákat Kelsen szekunder normának hívja. A jog célja pedig Kelsen szerint éppen az, hogy ezeknek a szekunder normáknak az érvényesülését biztosítsa. 10 Válasz ez az eszmefuttatás arra a kérdésre, hogy miért is beszélhetünk az alapvető emberi jogok és egyáltalán bármiféle jog horizontális hatályáról. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy a jog az alapvető emberi jogok esetében is olyan szabályokat határoz meg, amelyek megmondják, hogy az állami szervek, nevezetesen témánk esetében a bíróság előtt mit lehet kikényszeríteni. Mégsem értelmetlen ezen túl aszerint kategorizálni a jogviszonyokat, hogy melyek azok, ahol magánjogi jogalany magánjogi jogalannyal szemben kéri az állam segítségét valamely jogsérelem orvoslásához, és melyek azok, ahol a nem állami személynek az állam magatartása miatt az állammal szemben merül fel igénye. És kérdés lehet továbbra is az, hogy az alkotmány alkalmazása tekintetében lehet-e különbség e két esetcsoport között? A disszertáció tárgya tehát azon jogviszonyok vizsgálata, ahol emberi jogi kérdés nem állami szereplők között merül fel. A dolgozat kizárólag analitikus módon azt keresi, hogy ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak és vonatkozhatnak bíróságra, és Kelsen fogalmait használva íly szekunder módon a magánszemélyre és a jogi személyre. Az alkotmányok mint alaptörvények hogyan foglalnak állást ebben a kérdésben. 8 SCHEIN, Josef: Unsere Rechtsphilosophie und Jurisprudenz. Berlin, In VITÉZ MOÓR Gyula: Az állam joga és a magánosok joga. Különlenyomat az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalom-tudományi szakosztálya Értekezéseinek 2. füzetéből, Kolozsvár, o. 9 SEDLEY, Stephen: Freedom, Law and Justice Sweet and Maxwell, különösen 23. o. 10 KELSEN, Hans: Allgemeine Staatslehre. Berlin, o. 14

15 A horizontális kifejezés, a geometrikus metafóra maga is arra utal, hogy a jogrendszer vertikális és horizontális viszonyokat is szabályoz, még ha ez a tétel csak a szekunder jogra vonatkoztatható is. Horizontális tehát a nem állami szereplők közötti jogviszony. Ténykérdés is az, hogy a szakirodalom az egyre növekvő számú kétkedők mellett ma még elsősorban horizontális hatályként ismeri jelen disszertáció témáját, ezért is érdemes a probléma mainstream elnevezésénél maradni, amennyiben az elfogadhatóan értelmezhető az e bevezetőben ismertetett tisztázások mellett. Horizontális alkalmazhatóság vagy harmadik személyi hatály, ami a német Drittwirkung kifejezés szó szerinti fordítása szintén olvasható neves szerzők munkáiban. A disszertációban tárgyalt jogi problémára tehát a szakirodalomban bevett emberi jogok horizontális hatálya kifejezés a fenti magyarázattal a szerző számára elfogadható terminológia. E dolgozat ahogy a vonatkozó szakirodalom is arról szól, hogyan lehet egy jogrendszerben megvalósítani, hogy az alapjogok a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljenek a jog minden területén. A disszertáció tehát nem teoretikus, hanem dogmatikai, pozitív jogi és jogalkalmazási kérdésekkel foglalkozik. 11 Teoretikus alapállásként elfogadjuk, hogy az Alkotmány alaptörvény, és a benne foglalt alapvető emberi jogoknak az egész jogrendszert át kell hatniuk, azzal ellentétes sem a jogalkotás sem a jogalkalmazás nem lehet. 12 Ez a felfogás, ahogy azt később látni fogjuk egybeesik a magyar Alkotmány 8. (1) bekezdésében foglaltakkal, tehát a magyar alkotmányos demokrácia alapjával. A szerző egyetért azzal a humanista felfogással, amely szerint a demokrácia elvi legitimációját az emberi jogok tiszteletéből vezeti le. Minden ember egyenlő méltóságának és szabadságának elismerése és tiszteletben tartása az állam elsődleges feladata. 13 Bár az alkotmányok általában nem tartalmaznak olyan formulát, amely kimondja, hogy az alapvető jogokról szóló rendelkezések csak az állam- és az egyén 11 WRÓBLEWSKI, Bronisław: Jezyk prawny i prawniczy (A jog nyelve). Kraków, V., 184 o. (Prace Komisji Prawniczej Polskiej Akademiji Umisjetnosci 3.) hivatkozik rá VARGA Csaba: Jogdogmatika avagy ius, iurisprudentia és társai tudományelméleti nézőpontból. In Jogdogmatika és jogelmélet. Miskolc, 2007, Bíbor Kiadó o. 12 DICEY, A.V.: The law of the constitution. Indianapolis, Liberty Fund. II rész. különösen A modern pozitív jogban meghatározott törvény előtti egyenlőség vagy minden polgárnak a joga a közhatalomban való egyenlő részvétele ebből vezethető le. Éppen ezért sem egyes személyek, sem kiváltságos társadalmi csoportok nem igényelhetik egy demokráciában a hatalom kizárólagos birtoklását. A népszuverenitás elvben nem más, mint az autonóm emberekből álló közösség akaratán nyugvó hatalom. KUSSBACH Erich: Jaques Maritain, az emberi jogok keresztény filozófusa. Jogtudományi Közlöny, 1998/ o. 15

16 viszonyát hivatottak szabályozni, az alkotmányok eredeti alapállásának mégiscsak ez tekinthető. Történetileg ezért az alkotmányjogot a közjogba sorolta a jogtudomány. A német jogban például a Drittwirkung probléma részben abból fakad, hogy a hagyományos, elkülönült magánjog-dogmatikai keretek között nehezen értelmezhető a horizontális hatály közjoginak ítélt igénye. A common law jogrendű országokban pedig nem fogalmazódik meg a probléma ilyen sarkosan 14, mivel a dogmatika és a gyakorlat nem kezeli feszes elkülönültségben a közjogi és magánjogi kérdéseket. A XX. században a kontinensen uralkodóvá vált az alkotmányelméletben az a nézet és ezzel a szerző azonosulni is tud, hogy az államnak arra vonatkozó kötelezettsége is fennáll, hogy a moóri értelemben vett magánjogias jogviszonyokban, vagy a kelseni értelemben vett szekunder jogban is érvényesítse az írott vagy íratlan alkotmányokban megjelenő emberi jogot. Az eredetileg tisztán az állam tartózkodási, be nem avatkozási kötelezettségét előíró emberi jogok a nemzetközi és az állami gyakorlatban is kibővültek pozitív tartalommal, azaz az államnak tevőleges kötelezettsége lett az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. Dogmatikailag megkülönböztethetővé vált az alapvető emberi jog tárgyi oldala és alanyi oldala. A személyek számára sok esetben számonkérhetővé, bíróság előtt érvényesíthetővé vált az alapvető emberi jog. Az alanyi jog egyes alapjogok esetében az állam tartózkodását: a szabadságjog tiszteletben tartását, a legtöbb esetben azonban emellett vagy ettől elkülönülten az állam pozitív, tevőleges magatartására vonatkozó igényt is érvényesíthetővé tette. Erre az érvényesítésre az alapjogi bíráskodás során kerül sor. Az alapjogi bíráskodás a polgári, közigazgatási, büntető vagy egyes államokban a XX. században megjelent alkotmánybíráskodás keretében történik. Az alapjogi bíráskodás része az állam és az egyén között felmerült, alapjog vélt megsértéséből fakadó jogvita mellett az államtól elkülönülő magánjogi jogalanyok alkotmányban foglalt alapvető emberi jogaival kapcsolatos jogvitáinak eldöntése is. A dogmatika, a pozitív jog és a jogalkalmazás azonban nehezen alkalmazkodik ehhez az alkotmányjoginak nevezett kihíváshoz, egyszerűen azért, mert évszázados, 14 Bár például Nagy-Britannia jogával kapcsolatban sem találunk kevés irodalmat a Human Rights Act horizontális hatályáról. Lásd pl. HUNT, Murray: The horizontal effect of the Human Rights Act: moving beyond the public-private distinction. [Az Emberi jogi törvény horizontális hatálya: elmozdulás a közmagán elkülönülésen túl. In POWELL, Jeffrey COOPER, Jonathan (szerk.): Understanding Human Rights Principles. Oxford and Portland, Oregon, 2001, Hart Publishing, o. 16

17 néhol évezredes hagyományok, jól bevált jogintézmények és módszerek (jogtechnika) uralják akár a magánjogot, a közigazgatási jogot vagy épp a büntető anyagi jog moóri értelemben vett magánjogias, horizontális részét. Az állami szereplőkre vonatkozó jogot könnyebb alakítani, hozzáigazítani a megváltozott államelméleti felfogáshoz. A jogbiztonság jogállami mércéje a magánosok 15 joga esetében nagyfokú stabilitást kíván meg. Ezért ahogy látni fogjuk lassan, kis lépésekben tud alkalmazkodni a dogmatika, a pozitív jog és a jogalkalmazás az uralkodó teoretikus elvárásokhoz (amelyek meggyőző erejének indoka természetesen a jogszociológia, a pszichológia, történettudomány stb társadalomtudományi módszereivel kereshető). A disszertáció azt mutatja be, hogy ezek a folyamatok milyen kényszerű pozitív jogi, jogalkalmazási és jogdogmatikai változásokban csúcsosodnak ki az egyes példaértékű állami, nemzetközi és szupranacionális jogrendszerekben. A dolgozat legfontosabb célja annak elemzése, hogy milyen ma Magyarországon a pozitív jog illetve a jogalkalmazás helyzete és a jog fejlődésének milyen irányai lehetségesek a felvázolt dogmatikai környezetben. Jelentős kodifikációs folyamatok (Alkotmány- és Polgári Törvénykönyv kodifikáció) zajlanak Magyarországon, ezért az sem kerülhető el, hogy a pozitív jogi szabályozásra vonatkozó következtetésekig jussunk el. Az alapvető emberi jogok magánszemélyek és jogi személyek kapcsolataiban játszott szerepe sok problémát vet fel a legtöbb modern alkotmányos demokráciában ban Uitz Renáta, egy a horizontális hatályról készült tanulmánykötet társszerkesztője úgy fogalmaz, hogy az alkotmány magánjogi avagy magánszemélyek közötti 16 alkalmazhatósága mint tudományos téma új reneszánszát éli. 17 Nemcsak az említett tanulmánykötet bizonyítja ezt, hanem számos külföldi monográfia, hazai és 15 VITÉZ MOÓR Gyula: Az állam joga és a magánosok joga. Különlenyomat az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalom-tudományi szakosztálya Értekezéseinek 2. füzetéből. Kolozsvár, A magánszemélyek közötti jogviszony és a magánjogi jogviszony kifejezéseket azért kell elkülöníteni, mert olyan esetekről is beszélünk, ahol nincs vonatkozó magánjogi norma, csupán az alkotmány közvetlen alkalmazhatósága vetődik fel. Ez utóbbi esetben magánszemélyek közötti kapcsolatot is írhatnék, ám igyekszem a jogi terminológia keretei közé szorítani a dolgozat szóhasználatát.ezért itt. fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ahol vonatkozó jogszabályi háttér nincs, ott is a jog/jogviszony kifejezést használom, és ezzel a vonatkozó alkotmányi normákra utalok. 17 SAJÓ András UITZ Renáta (szerk.): The Constitution in Private Relations: Expanding Constitutionalism. The Hague, Eleven Publishing. 17

18 külföldi tanulmány, tanulmánykötet. 18 Magyarországon hiány azonban a monografikus igényű feldolgozás. Az alábbi vizsgálat abban a reményben folyt, hogy adalékot nyújt a probléma értelmezéséhez, és ezzel hozzá tud járulni a jogalkotás és a jogalkalmazás sikeréhez. A dolgozat célja, hogy az alapvető emberi jogok horizontális hatályával összefüggő kérdéseket összefüggésükben mutassa be, és rávilágítson arra, hogy Magyarországon az alapvető emberi jogok magánjogi alkalmazása hogyan alakul a nemzetközi és az európai uniós környezetben. A téma felvezetése megkívánja annak rögzítését is, amelyről részletesen külön fejezetben esik majd szó, hogy a disszertáció témája a tárgyalt formában elsősorban az úgynevezett első generációs jogokkal kapcsolatban merül fel. A címben szereplő alapvető emberi jogok kifejezés erre utal. A disszertáció első, bevezető fejezete bemutatja azt, hogy az alkotmány- és a magánjog klasszikus szerepfelfogásától hogyan jutottunk el addig, hogy az alkotmányban foglalt alapvető emberi jogi rendelkezések horizontális alkalmazhatóságáról beszélünk. Megvizsgáljuk, hogy a közjog-magánjog mint jogterületek elválasztásának dilemmája befolyásolja-e a kérdés megítélését. A második fejezet ismerteti azokat az alapvető megoldásokat az alkotmány magánjogi alkalmazhatóságára, amelyek a legnagyobb hatással bírnak nemzetközi szinten, különös tekintettel a német jogfejlődésre, amely sokak szerint modellként szolgálhat a magyarországi gyakorlat kialakításakor. A harmadik fejezet részletesen foglalkozik a magyarországi joggal. Bemutatja az alkotmányos környezetet, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok gyakorlatát és a jogirodalom kapcsolódó állásfoglalásait. Ismerteti, hogy milyen jogalkalmazási segédletek, módszerek (tesztek) állnak a rendes bíróság rendelkezésére akkor, ha alapjogot értelmez és alkalmaz.a negyedik fejezet arra mutat rá, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az uniós jogfejlődést, hiszen az részben de jure, de legfőképpen de facto meghatározó és egyértelműen orientáló hatással bír a magyarországi joggyakorlatra. A szabályozást is érdemes tehát úgy kialakítani, hogy az összhangban legyen az uniós trendekkel. 18 Csak, hogy a legfontosabbak közül említsek néhányat: SAJÓ András UITZ Renáta (szerk.): The Constitution in private relations. Expanding Constitutionalism. The Hague, Eleven Publishing.; SONNEVEND Pál: Az alapjogi bíráskodás és korlátai. 4 Fundamentum, o.; FRIEDMAN, Daniel BARAK-EREZ, Daphne (szerk.): Human rights in private law. Oxford 2003, Hart Publishing; SAJÓ, András (szerk.): Alkotmányosság a magánjogban. Budapest, Complex. 18

19 I. BEVEZETÉS A KÖZJOG ÉS A MAGÁNJOG ELVÁLASZTÁSA, ENNEK EREDETE ÉS KRITIKÁJA A horizontális hatály problémája sokak szerint a kontinentális jogrendben oly erős gyökereket eresztő közjog-magánjog elválasztásban gyökerezik. Az Ulpianus idézet szokott alapul szolgálni ahhoz, hogy a későbbi korokban a közjog és a magánjog elválasztásának lényegét megragadják a szerzők. Publicum ius est quod ad statum rei Romanae spectat, privatum quod ad singulorum utilitatem. Az elhíresült Ulpianusi gondolatot sokszor az a megjegyzés követi, amely szerint a modern jogrendszerek tagozódásának alapját a szélesebb értelemben vett római jogi tradíció képezi. 19 A ius civile a civis Romanus valamennyi életviszonyát rendezi mind a római állam, mind pedig polgártársai irányában. 20 A ius civile később a polgárok személyi, családi és vagyoni viszonyait magába foglaló ius privatum szinonimájává vált, 21 aminek ellentéteként a vallási dolgokra, a papi és az állami tisztségekre vonatkozó ius publicumot 22 tartották számon. Az Ulpianusi idézetből is kiderül a római jogászok számára, hogy az elkülönítés a közjog és a magánjog között elsődlegesen a jog tudományos vizsgálata szempontjából bír jelentőséggel, s hogy ez inkább egy módszertani elválasztás semmint lényegi különbségtétel. a modern magánjogot más szempontból sem helyes párhuzamba állítani a római kori ius privatummal, mert ma már az állam lehet magánjogi viszonyok alapja, 23 míg Rómában a római államra nem vonatkozott a ius privatum. Hamza Gábor mellett Nótári Tamás is megállapította tehát, hogy a római jogtudósok számára a jogági 19 JAKAB András: Közjog, magánjog, polgári jog a dogmatikatörténet próteuszai és az új Ptk. Tervezete. Jogtudományi Közlöny, 2007/ o. 20 Gai. inst. 1, 1. In NÓTÁRI Tamás: Hamza Gábor professzor székfoglaló előadása a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Jog, 2005/ o. 21 FÖLDI A. HAMZA Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, o. 22 Ulp. D. 1, 1, 1, 2. In NÓTÁRI Tamás: Hamza Gábor professzor székfoglaló előadása a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Jog, 2005/ o. 23 Ptk. 26. (2) bek. 19

20 elválasztása nem bírt gyakorlati jelentőséggel, hanem csupán a tudományos klasszifikáció egy formájaként jelent meg. 24 Azt, hogy a jogfejlődés későbbi szakaszaiban hogyan használták ezt az elválasztást, jól mutatja a Placentinus 25 és Azo Portius közti híres vita. Placentinus, a jogági felbontás első megfogalmazója szerint a ius publicum és a ius privatum két külön dolognak kszámít, és eképp a studium iuris két különálló tárgyát képezi. Azo ezzel szemben féltette a jog egységét és csupán módszertani különbségeket vélt felfedezni a ius publicum és a ius privatum között. 26 A XIX. századi német jogtudományban a közjog dogmatikájának kidolgozói így például Georg Jellinek elsődlegesen a magánjogászok közül kerültek ki, s így a közjog intézményeit is leginkább a magánjog oldaláról, annak szemléletével és terminológiájával közelítették meg. Ezekből az időkből John Salmond hasonló elválasztási kritériumot fogalmazott meg, mint Ulpianus. Eszerint a public law leginkább azokat a szabályokat foglalja magába, amelyek az állam szerkezetére, hatalmára, jogaira és tevékenységére vonatkoznak. Mindemellett a common law jogrendszereiben a mai napig sem jelent meg a public law private law fogalompár jogági, teoretikus elkülönülésként. 27 A francia jogtudományban sem rögzült ellentmondásmentesen a közjogmagánjog teoretikus elválasztása. Ezt jól mutatja Léon Duguit a Traité de droit constitutionnel című műve, ahol a szerző vitatta a közjog és a magánjog elválasztásának érvényességét, és amellett érvelt, hogy e különbségtétel csak osztályozó jellegű. 28 A XVIII. század közepétől az észjogi irányzatok rendszerezésének hatására az Ulpianusi formulából azonban kategorikus kettéosztás lesz. A kettéosztás lényegi eleme, hogy a közjog bírói kontroltt nélkülöző terület. Ez a felfogás kedvezett az 24 HAMZA Gábor: A modern jogrendszerek tagozódása és a római jogi tradíció. Állam- és jogtudomány, 2005/ o. 25 Placentinushoz lásd HAMZA Gábor: Az európai magánjog fejlődése. Budapest, o. 26 NÓTÁRI Tamás: Hamza Gábor professzor székfoglaló előadása a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Jog, 2005/ o. 27 Frederic William Maitland Constitutional History of England című munkájában a magánjog jelentőségét hangsúlyozva megfogalmazza, miszerint our whole constitutional law seems at times to be but an appendix to the law of real property, Sir Thomas Erskine Holland pedig az Elements of Jurisprudence -ben hangsúlyozza, hogy the only typically perfect law nem más, mint a private law. NÓTÁRI Tamás: Hamza Gábor professzor székfoglaló előadása a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Jog, 2005/ o. 28 NÓTÁRI Tamás: Hamza Gábor professzor székfoglaló előadása a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Jog, 2005/ , Acta Juridica Hungarica, 2005/ o. 20

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Váczi Péter A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Doktori értekezés Témavezető: Dr. Patyi András, PhD tanszékvezető

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben

Magyar büntetőjog. Általános rész Balogh, Ágnes Tóth, Mihály

Magyar büntetőjog. Általános rész Balogh, Ágnes Tóth, Mihály Magyar büntetőjog. Általános rész Balogh, Ágnes Tóth, Mihály Magyar büntetőjog. Általános rész írta Balogh, Ágnes és Tóth, Mihály Publication date 2010-03-31 Szerzői jog 2010-03-31 Ágnes, Balogh; Mihály,

Részletesebben

A nem vagyoni kártérítés jogalapja az alkotmánybírósági határozatok és az ítélkezési gyakorlat tükrében

A nem vagyoni kártérítés jogalapja az alkotmánybírósági határozatok és az ítélkezési gyakorlat tükrében Dr. Sipos Péter A nem vagyoni kártérítés jogalapja az alkotmánybírósági határozatok és az ítélkezési gyakorlat tükrében D o l g o z a t Budapest, 2002. április 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. A nem vagyoni

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. tekintetében Szalbot Balázs

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. tekintetében Szalbot Balázs Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. Szalbot Balázs Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból. arsboni.hu - 2012. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. A tanulmány

Részletesebben

PHD-értekezés. Dr. Kisteleki Károly:

PHD-értekezés. Dr. Kisteleki Károly: PHD-értekezés Dr. Kisteleki Károly: Az állampolgárság fogalmának és jogi szabályozásának történeti fejlődése - koncepciók és alapmodellek Európában s Magyarországon Témavezető: Dr. Fürész Klára ELTE Állam-

Részletesebben

Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1.

Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1. Pécs 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. fejezet A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog

Részletesebben

Az országgyûlési biztos valóban személyes intézmény

Az országgyûlési biztos valóban személyes intézmény A POLGÁRI BÍRÁSKODÁS ÉS AZ ALKOTMÁNYOS ALAPJOGVÉDELMI SZEMLÉLET MÉG NINCS SZINKRONBAN LENKOVICS BARNABÁSSAL, AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁVAL SOMODY BERNADETTE BESZÉLGET Az országgyûlési

Részletesebben

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN TULAJDONVISZONYOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS ROMÁNIÁBAN* Drinóczi Tímea** A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN I. rész: A MAGÁNTULAJDONOSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A tulajdoni garancia

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV*

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* Ronald Dworkin AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* ALKOTMÁNYOS ELLENTMONDÁSOK A legtöbb modern alkotmány nagyon széles és absztrakt megfogalmazásban deklarálja az állammal szembeni egyéni

Részletesebben

Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációja és társasági jogi összefüggései (nemzetközi kitekintéssel)

Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációja és társasági jogi összefüggései (nemzetközi kitekintéssel) Dr. Szikora Veronika Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációja és társasági jogi összefüggései (nemzetközi kitekintéssel) Bevezetés A tanulmány a magyar Ptk. rekodifikációjának apropóján a társasági

Részletesebben

A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében. Gyulavári Tamás - Kun Attila

A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében. Gyulavári Tamás - Kun Attila A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében Gyulavári Tamás - Kun Attila Gyulavári Tamás tanszékvezető egyetemi docens, PPKE, JAK, Munkajogi Tanszék Lakcím: 1112 Budapest, ördögorom lejtő 43/b.

Részletesebben

A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1. Gyulavári Tamás 2

A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1. Gyulavári Tamás 2 A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1 Gyulavári Tamás 2 Bevezetés A magyar munkajogi szabályozás hagyományosan a munkaviszonyokból és a polgári jogviszonyokból álló

Részletesebben

AZ ÚJ MAGYAR MÉDIASZABÁLYOZÁS ALKOTMÁNYOSSÁGI KÉRDÉSEI. KOLTAY ANDRÁS egyetemi adjunktus (PPKE JÁK)

AZ ÚJ MAGYAR MÉDIASZABÁLYOZÁS ALKOTMÁNYOSSÁGI KÉRDÉSEI. KOLTAY ANDRÁS egyetemi adjunktus (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare VII. 2011/2. 31 141. AZ ÚJ MAGYAR MÉDIASZABÁLYOZÁS ALKOTMÁNYOSSÁGI KÉRDÉSEI KOLTAY ANDRÁS egyetemi adjunktus (PPKE JÁK) LAPSÁNSZKY ANDRÁS egyetemi docens (SZIE DFK, ELTE ÁJK) I.

Részletesebben

Az uniós jognak való. pillére tükrében * tanulmány. Szegedi László

Az uniós jognak való. pillére tükrében * tanulmány. Szegedi László Szegedi László Az uniós jognak való megfelelés dilemmái Közép-Európában az Aarhusi Egyezmény harmadik pillére tükrében * Az európaizálódási folyamatokkal kapcsolatos kutatások jelentős része az új tagállamok

Részletesebben

A tisztességes eljáráshoz való jog a jogágak határán

A tisztességes eljáráshoz való jog a jogágak határán Bakos Kitti PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék 1 Bevezetés A tisztességes eljáráshoz való jog több nemzetközi egyezmény által garantált

Részletesebben

VAN-E ÚJ A NAP ALATT?

VAN-E ÚJ A NAP ALATT? VAN-E ÚJ A NAP ALATT? AVAGY A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSÁNAK MÓDOSULÁSAI A XX. SZÁZADBAN ÉS EGY LEHETSÉGES VÁLTOZTATÁSI JAVASLAT. 1 FARKAS ÁDÁM 1 Jelen dolgozat a Legfőbb Ügyész által

Részletesebben

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása MAILÁTH GYÖRGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT Polgári jogi szekció 3. A vezető tisztségviselő felelősségének új szabályozása

Részletesebben

Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció?

Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció? Fórika Éva Petrea, Bogdan Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció? egy hosszú távú versenyrõl, melynek több, régi vagy új résztvevõje van, s amelybe még többen szeretnének beszállni Bevezetõ helyett

Részletesebben

Család és munka munkajogi kérdések a gyermekvállalással összefüggésben. Mailáth György tudományos pályázat

Család és munka munkajogi kérdések a gyermekvállalással összefüggésben. Mailáth György tudományos pályázat Család és munka munkajogi kérdések a gyermekvállalással összefüggésben Mailáth György tudományos pályázat Közjogi, munkajogi és EU szekció Bírósági tagozat Jelige: Mediatrix Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Az ügyész feladatai a polgári perben

Az ügyész feladatai a polgári perben Az ügyész feladatai a polgári perben Jelige: palánta Polgári jogi szekció Választott téma sorszáma: 17. 2 T a r t a l o m j e g y z é k Előszó 3. 1. Kisebb, de mégis nagyobb: KÖZÉRDEKVÉDELMI (közjogi)

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG 1. Az emberi jogok XX. századi fejlődése A II. világháború és az önkényuralmi rendszerek kegyetlenkedéseinek hatására vált korunk egyik globális jellemzőjévé az emberi

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG oktatási segédanyag Budapest, 2013 2 Szervezetek státusjoga

Részletesebben

Holló András. Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében

Holló András. Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében Holló András Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében Pokol Béla tanulmányának 1 első másfél sorában megdicsérte az Alkotmánybíróság (1990-től számított) két évtizedes gyakorlatát, majd ezt követően

Részletesebben

Felelõsség a közvagyonnal való gazdálkodásért,

Felelõsség a közvagyonnal való gazdálkodásért, Kapa Mátyás Felelõsség a közvagyonnal való gazdálkodásért, avagy jogágak véletlen találkozása a boncasztalon Összefoglaló: A tanulmány a közvagyonnal történõ gazdálkodás körében elkövetett kötelezettségszegésért

Részletesebben

A büntető hatalom korlátainak megtartása:

A büntető hatalom korlátainak megtartása: SZERKESZTETTE: Borbíró Andrea. Inzelt Éva. Kerezsi Klára Lévay Miklós. Podoletz Léna A büntető hatalom korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére A büntető

Részletesebben

A BÉCSI VÉTELI EGYEZMÉNY, MINT NEMZETKÖZI LINGUA FRANCA

A BÉCSI VÉTELI EGYEZMÉNY, MINT NEMZETKÖZI LINGUA FRANCA SZABÓ SAROLTA A BÉCSI VÉTELI EGYEZMÉNY, MINT NEMZETKÖZI LINGUA FRANCA AZ EGYSÉGES ÉRTELMEZÉS ÉS ALKALMAZÁS ÚJABB IRÁNYAI ÉS EREDMÉNYEI Doktori értekezés TÉMAVEZETŐ: DR. BÁNRÉVY GÁBOR, PROFESSZOR EMERITUS

Részletesebben

A jogorvoslathoz való jog. tükrében. tanulmányok. Turkovics István

A jogorvoslathoz való jog. tükrében. tanulmányok. Turkovics István zásáról a jogalkalmazó közigazgatási hatóságok dönthetnek. Továbbá, ezek a döntések csak jogszerűségük miatt lehetnek érvényesek. Ha jogszerűtlenek lennének, azokról a jog alapján bíróság dönthet. A közigazgatási

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban VEZINFÓ-TUDÁSTÁR szakkönyv-sorozat Dr. Horváth István AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja VEZINFÓ-TUDÁSTÁR szakkönyv-sorozat

Részletesebben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából. 2008. szeptember 30. Előszó Az információhoz

Részletesebben