Az egyházi jogállás szabályozásának új útjai: az Országgyűlés új hitvallása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyházi jogállás szabályozásának új útjai: az Országgyűlés új hitvallása"

Átírás

1 Az egyházi jogállás szabályozásának új útjai: az Országgyűlés új Kiss Anna Rita Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból. arsboni.hu

2 Az egyházi jogállás szabályozásának új útjai: az Országgyűlés új A tanulmány 2012-ben készült, a szerző nem adta meg, hogy milyen intézményben és milyen célból. A tanulmány az ars boni jogi folyóiratban jelent meg, eredeti formájában szabadon terjeszthető és tudományos célra felhasználható. Hivatkozás: Ezen tanulmány egészének vagy részének felhasználásakor (ideértve a tanulmány bármilyen más alkotás - különösen tanulmány, esszé, dolgozat - elkészítéséhez való felhasználását) legalább a szerző nevét, a tanulmány címét, valamint az arsboni.hu weboldalt kell megjelölni forrásként. Például így: Kiss Éva: Mit szabad és mit nem?, arsboni.hu. Minden más jog fenntartva a szerző, illetve az ars boni jogi folyóirat részére. Bármilyen üzleti vagy kereskedelmi felhasználáshoz a szerző és az ars boni jogi folyóirat előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Az ars boni jogi folyóirat a Stádium Intézet Alapítvány kiadványa. Design: G. Szabó Dániel facebook.com/arsboni arsboni.hu facebook.com/stadiumintezet stadiumintezet.hu

3 Tartalomjegyzék I. Szükségünk van új egyházi törvényre?...3 II. Miért jó egyháznak lenni?...4 III. Előremutató változások...5 IV. Hol van a kutya elásva?...6 V. Az első törvénymódosítás...8 VI. Néhány megjegyzés...9

4 2011 év végén, mire az egyházak észbe kaptak, már ki is hirdették A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi C. törvényt, ami sokaknak körülbelül 270 egyházként nyilvántartása vett szervezetnek a halálos ítéletét jelentette. A legnagyobb meglepetést azok a koncepcionális változások okozták, amelyek majdhogynem észrevétlenül kerültek a zárószavazás előtt, a részletes vita lezárása után a törvényjavaslat szövegébe. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel kimondta a törvény közjogi érvénytelenségét, amiről addig példátlan módon napokkal hamarabb értesült a T. Ház, mint a nyilvánosság. A két intézmény között zajló Ki nevet a végén -t, úgy látszott, hogy az Alkotmánybíróság nyeri, mert a törvényt megsemmisítette. De az Országgyűlés, a rendelkezésére álló eszközöket kihasználva Házszabályt módosított, és elfogadta a évi CCVI. törvényt (továbbiakban: Ehtv2), amely a kisebb javítgatásoktól eltekintve megismételte az Alkotmánybíróság által elkaszált C. törvényt. A Kormány eljárása, nem kétséges, hagy kívánnivalót maga után, közjogilag elfogadhatatlan megoldásokat tartalmaz, de pont az keltheti fel az érdeklődésünket, hogy mi az, amit a Kormány ilyen eljárással is, tűzön-vízen keresztül akart vinni. Ezért nem is elsősorban közjogi szemszögből érdemes szemügyre venni a kérdést, annál is inkább, mert ezt a leginkább feljogosított és érdemes testület, az Alkotmánybíróság már megtette. (1) Van-e mentsége a közjogi érvénytelenséggel kacérkodó Kormánynak? Milyen politikai, társadalmi megfontolásokból eredhetnek a törvény egyes, felháborodást is kiváltó elemei? I. Szükségünk van új egyházi törvényre? Az egymást váltó kormányzati ciklusok törvénymódosításra irányuló törekvéseiben már 20 éve jelen van vitatémaként az egyház jogi fogalma, az alapításhoz szükséges létszám, a történelmi és a kisegyházak viszonya, egyház és állam kapcsolata és a közösségi vallásgyakorlás keretei óta, amikor az egyházi törvény megszületett (2), az országgyűlés is többször érezte a nyilvántartásba vétel szigorításának szükségességét. Ezt főleg az egyházaknak járó állami támogatások jogosulatlan igénybe vétele motiválta, amit több szervezet úgy ért el, hogy a ténylegesen nem hitéleti tevékenységet végző szervezeteket egyházként jegyeztette be. A destruktív szektásodási folyamat ellen megoldást kereső módosítások szükségessége is gyakran terítékre került, azonban jogalkotás nem követte a vitákat. A es baloldali kormányzati ciklusok idején a kérdés háttérbe szorult, majd a 2010-es kormányváltáskor került megint előtérbe, azonban a második Orbán-kormány a módosítások helyett a teljes és gyökeres átalakítás és új alapokra helyezés mellett döntött. A Kormányzat a keresztény valláserkölcs több elemét emelte alkotmányos rangra, az állam eltávolodott az addig jellemző erősen szekuláris állami beállítódástól. Ilyen előzmények után nem is lehetett meglepetés, hogy az eddigiektől gyökeresen eltérő, a párt saját értékrendjét is erősen tükröző egyházi szabályozás előbb utóbb megszületik. A Kormány koncepciója alapján az egyházi jogállás többé nem a vallási közösségek általános szervezeti formája. Bevezették a más államok szabályozásából is ismert kétszintű szabályozást. (3) A egyház mint jogi kategória alatt létrejött egy alacsonyabb szint, amely a közösségi vallásgyakorlást ugyanúgy lehetővé teszi. Ez, Schanda Balázs találó kifejezése szerint, az egyházi 3

5 jogállás előszobája, (4) mivel a nyilvántartásba vétel egyik feltétele a 20 éves egyesületi működés. Az így kialakult két szervezeti szint az egyház és az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület. A mellékletben meghatározott egyházak és a későbbiekben nyilvántartásba vettek, valamint ezek szervezetei kivételével valamennyi nyilvántartásba vett szervezet és annak vallásos célra létrejött önálló szervezete január 1-jétől egyesületnek minősül. Véleményem szerint indokolt volt az újraszabályozás. Az 1990-es törvénynek a rendszerváltás után 20 évvel más környezetben, más kihívásokra kellett volna választ adnia, de ma már ez a rendszer nem tudta kezelni a felmerülő társadalmi problémákat. Az eljárás túl formális volt, nem végeztek érdemi vizsgálatot, a nyilvántartásba vételhez például még a vallási tevékenység igazolását sem követelte meg a törvény, és a formai követelményeket sem volt nehéz teljesíteni, ennek következtében a vallási státusszal való visszaélések jelentősen megnövekedtek. (Az évi IV. tv. csupán száz természetes személyhez köti a nyilvántartásba vételt, illetve ahhoz a kitételhez, hogy a cél az Alkotmánnyal nem ellentétes és törvénybe nem ütközik. Ez európai viszonylatban is nagyon megengedő szabályozás volt.) A sosem definiált, de sokat hangoztatott bizniszegyházak ellen semmilyen védelmet nem biztosított, nem is lehetett kiszűrni őket az eljárásban. Gulyás Gergely is kifejtette a parlamenti viták során, hogy Magyarországon európai méretekben is kiemelkedően magas számban működtek egyházak; 368 nyilvántartott egyházat említ. Nyilvánvalóvá vált (5), hogy ez a szám nemcsak a valós egyházi tevékenységet végző egyházakat takarta, hanem sok esetben csupán egy vállalkozási formát. Ezt a helyzetet sem a magyar gazdaságnak nem feladata fenntartani, illetve egyetértek a képviselő úrral, hogy az egyházak történelmi múltja is méltatlanná teszi ezt a helyzetet. A törvényhozás indokoltságát a közvélemény is ritkán kérdőjelezi meg, és a Velencei Bizottság sem kritizálja, sőt elismeri, hogy a ténylegesen vallási tevékenységet nem végző, az egyházakat illető állami támogatásokért és adókedvezményekért egyházi nyilvántartásba vett szervezetek elleni lépések alátámasztottak; másrészt az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatára hivatkozva azt is megállapítja, hogy az egyházi jogállás elnyerésének visszautasítása önmagában nem sérti a szabad vallásgyakorlatot, ha egyéb jogi személyiség elnyerésére reális esélyt biztosít. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert manapság meglehetősen divatossá vált a Velencei Bizottság állásfoglalásaira hivatkozni, és mivel sokat foglalkoznak velünk, erre elég lehetőségünk is van. Az új szabályozás a 368 egyházat megtizedelte. Más kérdés, hogy elsődlegesen hangoztatott céljukat, a bizniszegyházak kiszűrését elérték-e. Az Országgyűlésnek juttatott diszkrecionális jogkör alapján összeállított listán ugyanis széles skálán mozog a végül elismert egyházak köre kialakulásukat, korukat, nagyságukat és támogatottságukat tekintve. II. Miért jó egyháznak lenni? De milyen előnyei vannak az egyházkénti elismerésnek? A közjogi érvénytelenség és a szerzett jogok veszélyeztetése (6) miatti rosszallás önmagában talán kisebb vihart kavart volna. 4

6 A törvények alapján Magyarországon bármely vallási közösség zavartalanul végezheti vallási tevékenységét, egyházkénti elismerés nélkül is tarthat fenn intézményt, nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végezhet, és egyesületként is jogosult az 1 százalékos adófelajánlásokra. Bár a közösségi vallásgyakorlás joga önmagában nem függ az egyházi jogállástól, ahhoz mégis olyan jogosultságok kapcsolódnak többek között nagyobb szervezeti és működési autonómia, állami támogatási lehetőségek, adókedvezmények, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az egyház számára történő felajánlása, továbbá állami és önkormányzati fenntartású intézményekben támogatott hitoktatási lehetőség, amelyek lényegesek a vallási közösség élete szempontjából, ezért az egyházi jogállás megszerzése alapvető jelentőségű, elvi szabályozási kérdésnek minősül. (7) Az egyház státuszból kiesettek fontos állami támogatásoktól esnek el, amivel intézményeik fenntartása is veszélybe kerülhet. Ne felejtsük el, hogy az ő iskolájuknak vagy intézményeiknek a törvény szerint nem kell megkapniuk azt a támogatást, amit állami, önkormányzati és főleg az egyházi iskola megkaphat. Ha csak egyesületi jogállással rendelkezik, akkor nem vonatkozik rá a fokozott büntetőjogi vagy szabálysértési védelem sem, a lelkésze, lelkipásztora nem végezhet börtöni és kórházi szolgálatot. Az egyházi jogi személy gazdálkodása, amely valamely államháztartási alrendszerből támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül a nem egyházi jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel ellentétben, nem vizsgálható az Állami Számvevőszék által sem. Meg kell említeni, hogy az egyházak támogatása a törvény keretein kívül is megnőtt. A megmaradt egyházaknak nagyobb teret enged társadalmi szerepvállalásukban is. A legfontosabb támogatások a katolikus egyházak számára megállapított járadékkiegészítés, amelyet a költségvetési törvényben határoznak meg. Az egyházak az intézményfenntartáshoz nyújtott normatív költségvetési támogatáson kívül egyházi kiegészítő normatívát is kapnak a központi költségvetésből (8), így a kedvezőbb feltételek hatására több önkormányzati iskolát vett át egyház. Ezt az egyházi kiegészítő normatívát a Fidesz-kabinet meg is emelte, vagyis a kormány nemcsak jogi, hanem költségvetési eszközökkel is támogatja az egyházakat és az egyházak intézményműködtetését. A szektorsemleges finanszírozás elvén túl a megemelt állami támogatás abból is ered, hogy az egyházaknak a rendszerváltáskor részleges kártérítés járt államosított vagyonukért. Amit nem kaptak vissza természetben, arra örökjáradékot állapított meg a vatikáni szerződés, (9) közhasznú tevékenységet folytatói intézményeik után pedig az egyenlő elbírálás és a semlegesség elve szerint kapnak ugyanannyit, mint a hasonló állami, önkormányzati intézmények. (11) Mint a legtöbb helyen a nyugati világban, az adózásban is számos kedvezmény illeti meg őket. A történelmi egyházak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagjaivá is váltak. (12) III. Előremutató változások Szóljunk először néhány jó szót. Mindenképpen üdvözlendőnek tartom az Ehtv2-ben, hogy a vallási tevékenység fogalmának meghatározásában deklarálja az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő magatartás követelményét, valamint azt is, hogy ezt a kitételt a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek között is szerepeltetik. A másik helyeslő megállapításommal talán egyedül maradok, mert azt állítom, hogy a vallási tevékenység fogalmának kibontásánál a vallásfogalom és a negatív taxáció (önmagában mi az, ami nem tekinthető vallási tevékenységnek) ugyancsak az 5

7 egyházi jogállású szervezetek elszaporodásának antitéziséből származhatott, és ugyancsak olyan szűrőként hatott, amely az egyházak jogi szabályozásának fejlődését és progresszivitását segíti elő. Ám a parlamenti ellenzék szerint az Országgyűlés nem vállalkozhat ennek megfogalmazására. Tanulmányában (13) Klein Tamás azt írja, hogy a rendszerbe foglalt hitelveknek a vallási tevékenység fogalmába illesztése, s a hitelvek feltételként való követelése kizárhat egyes ténylegesen vallási közösségként működő csoportokat a jogállás megszerzésének a lehetőségéből. Szerintem azonban ez pozitív és helyes szabályozási elem, ugyanis ez a legkézenfekvőbb szűrő annak érdekében, hogy a ténylegesen vallási tevékenységet végző szervezetek között az új, más egyházaktól elkülönülő szervezeteket azonosítani lehessen, mivel új vallási közösség úgy jön létre, hogy elutasítják az addig ismert hitelv(ek)et, és új útra térnek. Ezért szükségszerű, hogy legyenek hitelveik, és hogy azok különbözzenek egymástól (és ne csak a névben különbözzenek), mert enélkül nem is jön létre új vallási közösség. Összefoglalva, a fogalmi világosság erősítése és a formai követelmények szigorítása szükséges lépés volt, ha elismerjük a szabályozás indokoltságát. IV. Hol van a kutya elásva? De amennyit nyert a törvényhozó azáltal, hogy világosabban és szigorúbban kívánta elhatárolni az egyházakat más akár hasonló civil szervezetektől, annyit vesztett is azzal, hogy saját hatáskörbe utalta annak eldöntését, hogy a formai követelményeknek megfelelt egyesületek, volt egyházak megkaphatják-e a jogcímet. A mai törvényalkotási lázban még ezzel is kibékülne az ember (kivéve talán, ha alkotmányjogász), ha ezt a döntési jogkört ugyancsak egyértelműen meghatározott követelményrendszer korlátozná. De nem így van. Az állami elismerés mondanivalója és iránya már nem egyértelmű, indokaik már nem elegendőek a szabályozás magyarázatához, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték. Szerintem a kérdésben ott van a probléma, hogy az egyházi jogállás elnyerése a szó köznapi értelmében sarkalatos kérdés, mivel nagyon kedvező többletjogosultságok és kedvezmények járnak vele. Ezért a szigorú követelményeknek szigorúan formalizáltnak kellene lenniük, az állami hatóságnak jelen esetben az Országgyűlésnek pedig teljes mértékben semlegesnek, (14) és a nyilvántartásba vételnek kellően indokoltnak. Transzparens és számon kérhető, előre látható követelményeket kell minden egyház elé állítani, amely a nyilvántartásba vételét kéri. (15) Az új szabályrendszer lényegi eleme, hogy az egyházak nem a bíróság általi nyilvántartásba vétellel nyerik el az egyházi jogállást, hanem az Országgyűlés törvénymódosító aktusával. A már működő egyházaknál is ugyanezt a követelményt rögzíti a szabályrendszer. A 14. alapján az Országgyűlés szabadon dönthet, hogy egy-egy egyesületet vagy korábban egyházként működő jogi személyt a továbbiakban is elismer-e egyházként. Az Ehtv. 14. (1) és (2) bekezdései szerinti feltételek csak negatív taxációk, arra vonatkoznak, hogy mely esetekben nem ismerheti el egyházként az adott jogi személyt az Országgyűlés, azonban azt egyetlen törvényi rendelkezés sem rögzíti, hogy az e feltételeknek megfelelő jogi személyt a törvényalkotó köteles lenne elismerni egyházként. 6

8 Az Alaptörvény és az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései (16) felhatalmazzák az Országgyűlést az egyházként való elismerés feltételeinek sarkalatos törvényben való meghatározására. Az Ehtv (mind a évi C., mind a hatályos évi CCVI. törvény) azonban az Országgyűlés politikai mérlegelésére bízza a döntést, így ez a követelmény nem teljesül, mivel nem normatív törvény korlátozza az Alaptörvény által is elismert jogokat. Igaz, hogy az elismerés formailag az Ehtv2-ben törvényi formában jelenik meg, de a döntés tartalmában egyedi, politikai mérlegelés körében meghozott döntés. Nem lenne szabad, hogy az Országgyűlés elismerése feltétele legyen az egyházalapításnak és a vallási tevékenység folytatásának, mivel ennek az eljárásnak a részletei mai formájában nincsenek normatív módon, törvényszövegben fixálva. A lehetséges mérlegelési szempontokat a parlamenti vitákból ismerhetjük meg, ami pedig nyilvánvalóan semmilyen kötelező erővel nem bír, nem kikényszeríthető, nem számon kérhető. Az állami elismerés problematikáját még kuszábbá teszi, hogy kritériumoknak nemcsak a törvény mellékletében szereplő 14 egyház (17) felel meg, de még csak nem is az azóta hozzáadott 13 másik. Az eredeti törvényjavaslat még 45 egyházat említett, és a parlamenti viták során is magasabb számok hangzottak el. (18) A formai követelményeknek való megfelelés azonban nem jelenti automatikusan a jogállás elnyerését. Amint Lukács Tamás fogalmazott, az egyházzá nyilvánítás többé nem alanyi jog. (19) A politikai mérlegelés lehetősége sérti a jogbiztonság és kiszámíthatóság követelményét a kétharmados szavazati arány, amelyet jelen esetben a kormányzó párt egymagában kitesz, nem biztosítja a jogi garanciákat és az egyenlő bánásmódot, viszont teret enged a lobbiknak. (20) A parlamenti nyilvántartásba vétel másik problémája a jogorvoslat hiánya, ami szembemegy minden alkotmányos és nemzetközi kötelezettségből fakadó követelménnyel. A Velencei Bizottság ajánlása szerint vagy a nyilvántartásba vételt kellene rendes bíróság hatáskörébe utalni, vagy azt biztosítani, hogy a Parlament döntése ellen rendes bírósághoz lehessen fellebbezni. Így a jogorvoslatot kereső szervezetek egyenesen és kizárólag az Alkotmánybírósághoz tudnak fordulni. Ennek már most látható következménye, hogy több szervezet fog Strasbourghoz fordulni. (21) Felmerül a kérdés, hogy éri-e a társadalmat és az államot aránytalan és szükségtelen károsodás azzal, ha a például egy 13 évig egyházként működő (és másban a kritériumoknak megfelelő), szociális intézményt ellátó közösség egyházi jogállásának elvesztése miatt nem tudja feladatát tovább teljesíteni. Azt mondhatjuk, hogy a magyar szabályozás nem valósít meg kirívóan szélsőséges megoldást a nemzetközi gyakorlathoz képest, ez azonban nem mentség; a szabályozás ettől még sem azt nem biztosítja automatikusan, hogy a valóban egyházi tevékenységet végző egyházak a jövőben is zavartalanul tudjanak működni (az egyházi jogállással járó előnyök elvesztése miatt), sem azt, hogy a bejegyzés objektív, értékmentes alapon, minden esetben alátámasztottan valósuljon meg. 7

9 V. Az első törvénymódosítás február 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben a évi VII. törvény, amely az Ehtv2 mellékletének első módosítása. (22) Ezzel a 14-es lista 27 bejegyzett egyházra bővült. A módosító listán szereplő 13 egyház nevéről is legalább olyan heves viták folytak a Parlamentben, mint egyes eredetileg bejegyzett egyházakról. Éles támadások érték a kormányt minden oldalról. A legkomolyabb aggály azzal kapcsolatban merült fel, hogy a módosítás révén bejegyzett 13 egyház tekintetében nem tiszta, végül milyen kritériumok alapján fogadták el őket, illetve a többi 67 jelentkezőt miért utasították el. Mivel az MTA elnöke nem akart állást foglalni a meghatározott törvényi kritériumok meglétéről, holott a törvény meggondolatlanul ezt tartalmazza, és a törvény a fent említetteken kívül sem tartalmaz utasítást arra nézve, hogy a Parlamentnek milyen szempontokat kell mérlegelnie (vagy milyeneket mérlegelhet a döntés során), így teljesen az Országgyűlés kezébe adja a döntést. Ez akár annak az útját is megnyitja, hogy egy új országgyűlés felállásával egészen más koncepció alapján más egyházakat fogadjanak el, és akár már elismert egyházakat töröljenek a mellékletből törvénymódosítás útján. Egyszerűen nem tudhatja egy egyesület, hogy milyen követelményeknek kellene pontosan megfelelnie, mivel úgy néz ki, hogy a törvényi követelményeknek való megfelelés csak az első szűrő. Hol van az az objektív, logikus szempontrendszer, amelynek megléte mellett Lukács Tamás, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke érvelt? A döntő szempont az adott vallási közösség intézményfenntartó szerepe és más európai országban a hasonló vallási közösségek bejegyezése. Az Erdélyi Gyülekezet bejegyzését például Trianon kapcsán találta méltányosnak és tisztességesnek a Ház, mások az 1 százalékos felajánlások figyelembe vételével, míg ugyancsak mások a diplomáciai kapcsolatok Magyarország külügyi érdekei miatt vagy jelentős, világméretekben is számottevő egyházi közösségi helyzetük okán kerültek a módosított listára. A kialakult 13-as lista végül a támogatók szerint az összes világvallás magyarországi képviseletét biztosítja, a történelmi egyházak alkotmányos keretek közötti pozitív megkülönböztetésével együtt. Mint említettem, ezt a szempontrendszert nehéz ellenőrizni, és az MTA elnökének döntése után magam sem vállalkozom rá, hogy ezt vizsgáljam. A bárki számára rendelkezésre álló információk szerint viszont magunk is láthatjuk, hogy az objektív, logikus parlamenti szempontrendszerben igenis kérdések merülnek fel, nem a NAV által közzétett dokumentumban is láthatóan erős társadalmi támogatottsággal rendelkező egyházaknál (ugyanis ha megnézzük, hogy a évi adózók a személyi jövedelemadójuk 1 százalékáról mely egyházak javára rendelkeztek, láthatjuk, hogy a jelentősebb társadalmi támogatottsággal rendelkező egyház egyházi bejegyzést nyer, illetve az egyházi státusa folyamatos marad), hanem azoknál, akik ezen adatok alapján a 100 fős támogatottságot sem érik el. Őket tehát, valószínűsíthetjük, más szempont alapján jegyezték be. Nem csoda, hogy a lobbi gyanúja könnyen és gyorsan felmerült a parlamenti viták és a közéleti dialógusok során is, hiszen valamelyik érv alapján bizonyosan alá lehet támasztani az összes döntést, de ezek az érvek eddig egyszer sem álltak össze koherens, ellentmondásmentes, az alkotmányos elveknek megfelelő rendszerré.(23) Tehát a neuralgikus pontja ott található a szabályozásnak, hogy nem átlátható, hogy a legjelentősebb társadalmi támogatással rendelkező egyházak kategóriájába nem tartozó, de Országgyűlés általi elismert egyházak minek alapján nyertek el a kegyet, illetve, hogy a többi 67 kérelmező közül a törvényi követelményeket teljesítők miért nem. Lendvai Ildikó 8

10 parlamenti felszólalásában (24) 19 olyan vallási közösségről beszél, amely megfelel a törvényi kritériumoknak. Bár Rétvári Bence felszólalásában (25) azzal érvel, hogy a lakosság 98,5 százaléka azokhoz a felekezetekhez tartozik, amelyek a törvény első változatában a 14-es mellékletben szerepelnek, a módosítás után pedig az, aki nagyobb közösséghez tartozik, az állammal való kapcsolatát rendezettnek tudhatja, a fent ismertetett és a parlamenti viták során kibontakozó szempontok nincsenek törvényben szabályozva, nem normatív kijelentések, nem lehet rájuk hivatkozni, és nagyon nehézkes az ellenőrzésük is. Jogilag semmiképpen nem tekinthetünk úgy rájuk, mint egységes, kiszámítható követelményrendszerre. A zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadásával bekövetkező koncepcionális változások miatt a Parlament alkotmánysértő (26) és Házszabály-sértő (27) módon járt el. Mivel az Alkotmánybíróság az Ehtv1 egészének alkotmányellenességét megállapította az Alkotmány 2. (1) és (2) bekezdésének, valamint 20. (2) bekezdésének sérelme alapján, az indítványokban felvetett egyéb kifogásokat érdemben nem bírálta el. Felmerül a kérdés, hogy az Alkotmánybíróságnak ebben az ügyben mutatott komoly önkorlátozása összefüggésben áll-e a mostanában a törvényhozó által kvázi reakcióként alkalmazott hatáskörszűkítésekkel. VI. Néhány megjegyzés A konkrét esetben egyetértek azokkal, akik úgy gondolják, hogy az Alkotmánybíróságnak a negatív törvényhozáson átlépve érdemben is tanácsos lett volna véleményt nyilvánítania, hiszen a testület az alkotmányellenes törvényt alkotó parlamenti többség egyetlen komoly ellensúlya. Ilyen sarkalatos kérdésben a testület értékelése orientáló, biztos alapot nyújtó vélemény lett volna, amelyet persze a Parlament figyelmen kívül hagyott volna, de a testület funkciója és mindenek ellenére ma is létező befolyása miatt talán azt is mondhatnánk, hogy feladata lett volna. A közjogi érvénytelenség kimondására és a törvény megsemmisítésére válaszként az Országgyűlés módosította a Házszabályt (28), így nem lehet többé az zárószavazás előtti módosító indítványok által a törvényszövegben végrehajtott koncepcionális változtatások miatt, a Házszabályra hivatkozva közjogi érvénytelenséget megállapítani. Bár az Alkotmánybíróság röviden összefoglalja határozatában a legneuralgikusabb pontokat (29), nem értékeli őket. Figyelembe véve, hogy az Ehtv2 ezen elemeket változtatás nélkül átmentette a jelenleg hatályos törvénybe, és a házszabály-módosítással (30) a zárószavazás előtti módosító indítványok garanciális szerepét is megsemmisítette, legalább a testület tekintélyéből fakadó érdemi véleménye lehetett volna az egyetlen befolyásoló tényező, amely útját állja a jogalkotásnak. Magából az újraszabályozásból, annak tartalmából és alaptörvényszintű megalapozásából is látszik, hogy az egyházak jogállása a kormányzat számára kiemelten fontos kérdés volt. Ahogy Fazekas Csaba nagyon találóan írja (31): az egyházügyi törvény alkotása nem cél, hanem eszköz. Hatályos szabályozásunkat áttekintve felmerül a kérdés: vajon minek az eszköze? A vallási pluralizmust szerintem is kezelni kell, az állam nem lehet teljesen értéksemleges. (32) És bármennyire szeretnénk, soha nem lesz érdeksemleges. A szabályozás irányai jók, de a kimondott célok megvalósítására szerintem nem alkalmas; hogy mennyit nyertünk és mennyit 9

11 veszítettünk, mérlegelhető. A döntéshozatala tisztázásával, az Alkotmánybíróság tiszteletével azonban biztosan nyerne a Kormány, ráadásul az alkotmányos kultúránkra is ráférne a példamutatás. (1) 164/2011 (XII. 20.) Abh (2) évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról (3) Ausztria, Csehország, Németország, Románia (4) Schanda Balázs: Néhány megjegyzés Jogtudományi Közlöny október, 66. évf. 10. szám oldal (5) Rétvári Bence: Abból a 350 egyházból és felekezetből, amely korábban bejegyzésre került a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság által, mindösszesen 80 adott életjelet. Tehát a kettő közötti különbség, több mint 200 egyház valódi életjelet nem mutatott, nem kérte újra a nyilvántartásba vételét, tehát ők valódi tevékenységet valószínűleg nem folytattak, vagy ha folytattak, akkor nem egyházi tevékenységet folytattak ülésnap ( ), 30. felszólalás (6) A hazai eset nem egyedülálló. A The Moscow Branch of the Salvation Army v. Russia ügyben (no /01) a Bíróság egyértelművé tette, hogy a közös európai értékként értelmezett vallásszabadsággal ellentétes, ha az állam az egyházak újraregisztrációja során olyan közösségektől vonja meg az egyházi jogállást, amelyek korábban nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. (7) 164/2011. (XII. 20.) AB határozat (8) Az állami normatíva nem feltétlenül fedezi a tényleges bekerülési költséget, de míg egy önkormányzat ki tudja ezt egészíteni adó- és egyéb bevételeiből, addig az egyháznak erre nincs lehetősége. Ezért az egyházaknak nyújtott kiegészítő normatívát úgy számolják ki, hogy megnézik, az előző évben az önkormányzatok által az iskoláiknak adott kiegészítésnek mekkora az egy gyerekre számított országos átlaga a következő évben ezt az összeget kapja minden egyes gyerek után is minden egyházi iskola a normatíva felett, kiegészítő támogatásként. A szektorsemleges finanszírozás elve alapján kiegészítő normatívát egyébként önkormányzatok is kaphatnak, speciális, például kisebbségi oktatás után. (Magyar Kurír: hu/hirek/miert-jar-allami-tamogatas-az-egyhazaknak letöltve ) (10) évi LXX. törvény a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetéséről (11) (http://www.magyarkurir.hu/hirek/miert-jar-allami-tamogatas-az-egyhazaknak letöltve ) (12) A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló évi XCIII. törvényben foglaltak szerint az NGTT tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács oldalai a gazdaság képviselőiből, a munkavállalói érdekképviseletekből, a civil szervezetekből, a tudomány, illetve az egyházak képviselőiből tevődik össze. Az egyházi oldalt a Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi 10

12 Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselője képviseli. (13) Klein Tamás: Az új egyházügyi szabályozás színe és fonákja; Közjogi Szemle, évfolyam 1. szám (14) Ezt először az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) határozata fogalmazta meg az egyházi ingatlanok kérdése kapcsán (15) Alujer Fernandez And Caballero Garcia v. Spain, decision of 14 June 2001.; Appl. No /99 (16) 21. cikk (1) Az Országgyűlés az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat meghatározó sarkalatos törvényben megállapítja az elismert egyházakat, valamint meghatározza a további elismert egyházként való elismerés feltételeit. Sarkalatos törvény előírhatja, hogy az egyházként való elismeréshez meghatározott idejű működés, meghatározott taglétszám, a történelmi hagyományok és a társadalmi támogatottság figyelembevétele szükséges. (17) Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus), Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház és a HIT Gyülekezete. (18) Lendvai Ildikó 162. ülésnap ( ), 367. felszólalás; plsql/ogy_naplo.naplo_fadatp_ckl=39&p_uln=162&p_felsz=367&p_szoveg=&p_felszig=367 (19)...vita az a kérdés, hogy vajon az egyházi státus bejegyzése alanyi jog-e. Egyértelműen nem. ha elolvassuk magát a normaszöveget, a bejegyezheti kifejezés nyelvtani, grammatikai és rendszertani értelmezés szerint is azt jelenti, hogy a bejegyzés feltételének teljesítése csak a feltételek vizsgálatára vonatkozik, nem pedig magára a bejegyzésre ülésnap ( ), felszólalás (20) Mirkóczki Ádám a 163. ülésnap ( ), 126. felszólalásában Rubovszky Györgyöt idézte, aki a képviselő úr nyilatkozata szerint a következőket mondta: Tisztelt Alkotmányügyi Bizottság! Meglepő hírem van, hogy tegnap este hazamentem, és kaptam egy üzenetet Magyarország washingtoni nagykövetétől, Szapáry György úrtól, és ő azt kérte, hogy ezt én szavazzam meg. Szóval, én ezen bejelentés után fogok szavazni, de nem akartam bejelentés nélkül csak igennel szavazni. (21) (letöltve: ) (22) évi VII. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény módosításáról (23) ha indítványozzuk azoknak a vallási közösségeknek az egyházi státusként való elismerését, amelyek decemberben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előtt tüntettek a törvény ellen, akkor ne tessék már azt mondani, hogy politikai válogatás történt Figyelembe 11

13 vehetjük az országos elterjedtséget, az intézményhálózatot, s még sok minden olyan kérdést figyelembe vehetünk, amivel indokolhatjuk a magasabb egyházi státus megadását. Lukács Tamás 163. ülésnap ( ), felszólalás (24) Lendvai Ildikó 162. ülésnap ( ), 367. felszólalás; plsql/ogy_naplo.naplo_fadatp_ckl=39&p_uln=162&p_felsz=367&p_szoveg=&p_felszig=367 (25) 162. ülésnap ( ), 30. felszólalás (26) A demokratikus hatalomgyakorlást sértette: Az Alkotmány 2. (1) és (2) és a 20. (2) bekezdésére hivatkozva (az Alaptörvényben hasonló formában a B. cikk, és a 4. cikk (1) bek. tartalmazza): A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. ( ) minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján ( ) gyakorolja; Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. (27) A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat, 107. (1) bekezdés a) pont: bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alaptörvénnyel, törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, illetve ha az egységes javaslat nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek (...) (28) Magyar Közlöny évi 47. szám: Az Országgyűlés 36/2012. (IV. 19.) OGY határozata a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról 39. (1) A H (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A zárószavazás megkezdése előtt írásban legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása módosító javaslatot nyújthat be] a) bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alaptörvénnyel, törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, illetve ha az egységes javaslat nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek, valamint (2) A H (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot a házelnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. (29) 164/2011 (XII. 20.) Abh (30) Ennek eredményeképpen nem lehet többé arra hivatkozni, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok túllépnek a koherenciazavar megszüntetésén, és lehetővé teszi, hogy a törvény elfogadása előtt még percekkel is koncepcionális változtatásokat lehessen végrehajtani a javaslatban. Lásd: 36/2012. (IV. 19.) OGY határozat 39. (31) Fazekas Csaba: Egyházak és egyházügyi törvények (...); Tudományos konferencia, kötet 96. o.: levonható következtetés, hogy az egyházügyi törvény alkotása a hatalom birtokosai szemében nem (illetve nem elsősorban) cél, hanem eszköz. (32) Főleg a balliberális kormányokra jellemző, hogy egyáltalán semmilyen értéket nem akarnak képviselni, de akár ez is lehet értékválasztás. Az Alkotmánybíróság szerint az állam világnézeti semlegessége nem jelenti azt, hogy az ateizmust kell támogatnia. 12

14

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi

Részletesebben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Kedves Szülők! A 2014-2015-ös tanévben a Kerék Általános Iskola és Gimnáziumban a következő egyházak tartanak hit-és erkölcstan oktatást:

Részletesebben

Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY. határozata. egyházkénti elismerés elutasításáról

Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY. határozata. egyházkénti elismerés elutasításáról Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY határozata 1`d% s Hivatala tromán zm : il 5dsij / 2012 FFOR 13, egyházkénti elismerés elutasításáról 1.Az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint

Részletesebben

H/5854/4. szám. Az Országgyűlés. Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának. ajánlás a

H/5854/4. szám. Az Országgyűlés. Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának. ajánlás a H/5854/4. szám URSZÁGGYL -` l i ívata A Érkezett: 2012 FEBR 14 Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlás a az Egyházkénti elismerés elutasításáról szóló H/5854. számú

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE A napirendi javaslat a rendkívüli ülésre vonatkozó kezdeményezés(ek)re figyelemmel módosulhat!

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a)

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a) Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai (A hónap actio popularis-a) Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS 12-13-I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 12. 14 30 órai állapot szerint MÁJUS 12. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra ülés befejezése: kb. 21 00 óra,

Részletesebben

Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása

Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása Schweitzer Gábor 1 : Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása (MTA TK Jogtudományi Intézete, 2014. március 6.) 1. Melyek voltak a legfontosabb tartalmi változások a szabályozásban? Történt-e változás

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2015. július 6-án 10 15 órai állapot szerint JÚLIUS 6. HÉTFŐ üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától (napirend

Részletesebben

Dr. Paczolay Péter úrnak a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke. Tisztelt Elnök Úr!

Dr. Paczolay Péter úrnak a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke. Tisztelt Elnök Úr! Dr. Paczolay Péter úrnak a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. -ának (2) bekezdése, valamint 37. -a alapján alulírottak

Részletesebben

A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi. törvényről

A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi. törvényről Laczkó Bence A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi törvényről A magyar Országgyűlés 2011. július 12-én fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 2015. évi törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításával összefüggő egyes törvények

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI és IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság

KÖZIGAZGATÁSI és IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság KÖZIGAZGATÁSI és IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Tájékoztatás az Ehtv. 34. (4) bekezdésével érintett szervezetek átalakulásáról 1.

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

AZ ÜLÉS ELSŐ HETE: szünet: szükség szerint. SZEPTEMBER 27. KEDD üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától

AZ ÜLÉS ELSŐ HETE: szünet: szükség szerint. SZEPTEMBER 27. KEDD üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2016. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER 26-27. (HÉTFŐ-KEDD) ÉS OKTÓBER 3-I (HÉTFŐ) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2016. szeptember 23-án 12 00 órai állapot szerint

Részletesebben

tárgy: alkotmányjogi panasz törvény közvetlen hatályosulása folytán bekövetkezett alaptörvényellenessége

tárgy: alkotmányjogi panasz törvény közvetlen hatályosulása folytán bekövetkezett alaptörvényellenessége Magyarország Alkotmánybírósága 1015 Budapest Donáti u. 35-45. tárgy: alkotmányjogi panasz törvény közvetlen hatályosulása folytán bekövetkezett alaptörvényellenessége miatt Tisztelt Alkotmánybíróság! X,

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról*

2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról* 25102 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 85. szám 2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról* PREAMBULUM

Részletesebben

Ékezte X11 Júl. Q 7, Tisztelt Elnök Úr!

Ékezte X11 Júl. Q 7, Tisztelt Elnök Úr! Ékezte X11 Júl. Q 7, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Zárószavazás előtti módosító javaslat! Kövér László ú r az Országgyűlés elnöke részér e Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 107. -ának (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Az Országgyűlés évi április május havi ülésterve

Az Országgyűlés évi április május havi ülésterve 2016. 11-én 14 15 órai állapot. ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Az Országgyűlés 2016. évi havi ülésterve Előterjesztések és 18. 18. 25-26-27-28. és 2. 2. 25-26-27-28.

Részletesebben

T/3507/86. szám. Az Országgyűlés. Oktatási, tudományos és kutatási bizottságána k

T/3507/86. szám. Az Országgyűlés. Oktatási, tudományos és kutatási bizottságána k ORSZÁGGYÜLÉS HIVATAL A T/3507/86. szám Érkezett : 2011 JuN.3 O. Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civilés vallásügyi bizottságának Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságána k Oktatási,

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KTB/118-1/2012. KTB/59/2012. sz. ülés (KTB/169/ sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KTB/118-1/2012. KTB/59/2012. sz. ülés (KTB/169/ sz. ülés) Ikt. sz.: KTB/118-1/2012. KTB/59/2012. sz. ülés (KTB/169/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2012. november 26-án, hétfőn, 20 óra 22 perckor

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

T/ 12975. számú törvényjavaslat

T/ 12975. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 12975. számú törvényjavaslat az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról,

Részletesebben

A kocka el van vetve

A kocka el van vetve A kocka el van vetve Problémák: A szektor társadalmi megítélése kétes Igazságtalan, nem a szükségletekre reagáló ellátórendszer Területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg A munkatársak pénzbeli és erkölcsi

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T13660. számú törvényjavaslat

a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T13660. számú törvényjavaslat ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA T/3660/10.szám 1007 SZER 2 0. Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának Európai ügyek bizottságának Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának Költségvetési,

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER 15-16-I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. szeptember 15-én 15 45 órai állapot szerint SZEPTEMBER 15. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra határozathozatalok:

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER 15-16-I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2014. szeptember 12-én 12 45 órai állapot szerint SZEPTEMBER 15. HÉTFŐ

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S 'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére

Részletesebben

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet).

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet). . t ÁO^Solk BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI, IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE Készült a 2014. június 18. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Majomé Szabó Etelka

Részletesebben

1.1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján (továbbiakban

1.1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján (továbbiakban 1. Jogszabályi háttér 1.1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján (továbbiakban Nkt.): 35. (1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Név 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ 2 836 815 021 498 267 2. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 971 096 107 162 978

Név 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ 2 836 815 021 498 267 2. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 971 096 107 162 978 2. ú melléklet Kimutatás a 2007. évi Szja 1 %-ának adózói rendelkezéséről az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok ára a felajánlott összeg szerint csökkenő sorrendben Sor 1. 0011 MAGYAR KATOLIKUS

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Munkaanyag, a kormány álláspontját nem tükrözi. A Kormány /2007. (...) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról

Munkaanyag, a kormány álláspontját nem tükrözi. A Kormány /2007. (...) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról 1. számú melléklet a./2007. sz. kormány- előterjesztéshez A Kormány /2007. (....) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

Kormányszóvivői tájékoztató

Kormányszóvivői tájékoztató A VATIKÁNI MEGÁLLAPODÁS EREDMÉNYEIT ÉS HATÁSAIT ELEMZŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE A Bizottság elnöke: Tamás Pál A Bizottság tagjai: Horányi Özséb Koncz Gábor Kozma Tamás Lamm Vanda Máté-Tóth András Wildmann János

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS DECEMBER HAVI ÜLÉSTERVE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS DECEMBER HAVI ÜLÉSTERVE ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Törvényhozási Igazgatóság Szervezési Főosztály 2014. 15-én 14 15 órai állapot. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. DECEMBER HAVI ÜLÉSTERVE Előterjesztések 1. Magyarország 20 évi központi költségvetéséről

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. március 14. 2013. 7. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 6/2013. (III. 1.) AB határozat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,

Részletesebben

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról Érk zo: 2012. V:2:.Ea. 2012. évi.. törvény a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról 1. A pártok m űködéséről és gazdálkodásáról

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Ikt. sz.: TAB/46-2/2015. TAB-27/2015. sz. ülés (TAB-53/2014-2018. sz. ülés) J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának 2015. szeptember 18-án, pénteken, 10 óra 37 perckor az Országház

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény L3a' zu yule tiih.e t Iromarysrárn :j I Ső ~ EMBERI JOGI, KISEBBSÉGI, CIVIL- ÉS Érkezett : 2C12 FEBR 1 O. VALLÁSÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági önálló indítván y 2012. évi.... törvény a lelkiismereti és vallásszabadság

Részletesebben

Tájékoztató a személyi jövedelemadó 1+1 %-ról rendelkező nyilatkozat (13EGYSZA) kitöltéséhez

Tájékoztató a személyi jövedelemadó 1+1 %-ról rendelkező nyilatkozat (13EGYSZA) kitöltéséhez Tájékoztató a személyi jövedelemadó 1+1 %-ról rendelkező nyilatkozat (13EGYSZA) kitöltéséhez 2014. A Mozdonyvezetők a Biztonságos és Egészséges Életért Alapítvány (adószám:18174432-1-42) ebben az évben

Részletesebben

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Colling Ügyfél-tájékoztató május 30.

Colling Ügyfél-tájékoztató május 30. Colling Ügyfél-tájékoztató 2011. május 30. 1 H 1138 Budapest, Váci út 141. Tel: +36 1 452 6900 Fax: +36 1 452 6910 colling@colling.hu www.colling.hu Tisztelt Olvasó! Ebben a hónapban is összeállítottunk

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére IGAZSÁGÜGYI MINISZTER EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdése

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár Lobbi 2 Lobbi Lobby előcsarnok előszoba. Európában külön törvényi szabályozás: Nagy Britannia, Franciaország,

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége). AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről

Részletesebben

I. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA

I. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben A Magyarországon

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

T/16302/27.szám. i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. ajánlása

T/16302/27.szám. i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. ajánlása T/16302/27.szám A, i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának ajánlása az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés

Részletesebben

Az egyházakra vonatkozó szabályozás átalakulása

Az egyházakra vonatkozó szabályozás átalakulása MTA Law Working Papers 2014/28 Az egyházakra vonatkozó szabályozás átalakulása Antalóczy Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515 http://jog.tk.mta.hu/mtalwp

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének előadása MPGEKE Konferencia, Eger 2011. nov. 3-5. A közpénzügyek válsága

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 215. január 26. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. évekről Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály Tartalomjegyzék oldal Az országgyűlési ülésszakok, ülések és ülésnapok

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Az egyházak jogi státuszának szabályozása Magyarországon 2011-2014

Az egyházak jogi státuszának szabályozása Magyarországon 2011-2014 Az egyházak jogi státuszának szabályozása Magyarországon 20-204 Az Eötvös Károly Intézet háttéranyaga a Szabad egyház a szabad államban címmel szervezett konferenciához 204. szeptember Budapest Az Eötvös

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy a csatolt rendelet-tervezetet szíveskedjen elfogadásra javasolni a képviselő-testületnek.

Tisztelt Bizottság! Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy a csatolt rendelet-tervezetet szíveskedjen elfogadásra javasolni a képviselő-testületnek. Tisztelt Bizottság! Az építményadóról szóló 38/2009.(XII.21.) számú rendelet (a továbbiakban: Ér.) jelenleg hatályos előírása szerint mentes az adó alapjaként számított hasznos alapterületből adózónként

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány Közhasznúsági Beszámoló 2013 Bírósági nyilvántartási szám: 7.PK.60669/2005/3 Adószám: 18187616-1-42 Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Közlönyfigyelő július

Közlönyfigyelő július Közlönyfigyelő 2010. július MAGYAR KÖZLÖNY 2010/111. MAGYAR KÖZLÖNY 2010/112. 1140/2010. (VII. 2.) Korm. határozat a Nemzeti Együttműködésről szóló 1/2010. (VI. 16.) OGY politikai nyilatkozat egyes középületekben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 24-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 24-i rendes ülésére 7. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

A Honvédelmi és rendészeti bizottság jelentés e

A Honvédelmi és rendészeti bizottság jelentés e Az Országgy űlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Országgyűlés Hivatal a lrományszáfh : 5 \)U Q Érkezett: 2015 JÓN Kijelölt bizottsál A Honvédelmi és rendészeti bizottság jelentés e a Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

T/10750. számú törvényjavaslat

T/10750. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10750. számú törvényjavaslat a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról Előadó: Balog

Részletesebben