Bánsághi Anna Bánsághi Anna 1 of 74

Átírás

1 SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna 4. ELŐADÁS - RENDSZERARCHITEKTÚRÁK Bánsághi Anna 1 of 74

2 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK V. RENDSZERTERVEZÉS VI. VALIDÁCIÓ, VERIFIKÁCIÓ VII. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS VIII. TESZTELÉS Bánsághi Anna 2 of 74

3 IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK 1. Alapfogalmak 2. Osztott rendszerek architektúrái 3. Architektúra típusok Bánsághi Anna 3 of 74

4 1. RENDSZERARCHITEKTÚRA FO GALMA teljes, magas szintű rendszer-szerkezet a lényeg, akármi legyen is az a környezetébe ágyazott rendszer megértését segítő dolgok azon dolgok, melyeket az emberek nehezen változtathatónak gondolnak architektúrális tervezési döntések halmaza Bánsághi Anna 4 of 74

5 TERVEZÉSI SZINTEK szoftverprogram architektúrák a fókusz egyetlen, önálló programon és annak komponensein van osztott rendszer architektúrák alkalmazások, rendszerek, hardverek és hálózatok együttműködése Bánsághi Anna 5 of 74

6 TERVEZÉS JELLEMZŐI résztvevők sokfélesége tulajdonosok, üzleti vezetők, felhasználók, üzemeltetők nézőpontjai közötti egyensúly, a tudományterületek sokfélesége nézőpontok szétválasztása a tervet befolyásoló nézőpontok bonyolultságának csökkentése és osztályozása néhány fő szempont mentén minőségközpontúság az már kevés, hogy a rendszer ellátja az elvárt funkcionalitást, - a minőségi elvárásoknak is meg kell felelnie ismétlődő folyamatok az architekturális tervezés szabványos módszerei, technikái, stratégiái, modelljei elvi sérthetetlenség átfogó kép megőrzése a rendszer víziójáról, céljáról kialakított Bánsághi Anna 6 of 74

7 TERVEZÉS TEVÉKENYSÉGEI elemzés a rendszerkörnyezet üzleti elemzése, valamint a rendszer funkcionális és nemfunkcionális követelményeinek meghatározása szintézis magának az architektúra tervezésnek a folyamata az aktuális terv, az elemzés során meghatározott követelmények és a becslési eredmények felhasználásával becslés ide tartoznak a tervezési döntéseket megelőző becslések, az alakuló terv verifikálása, a végleges terv vagy a rendszer létrehozása utáni ellenőrzési folyamatok evolúció valamely létező architektúra karbantartása, adaptálása vagy továbbfejlesztése a követelményekben vagy környezetben bekövetkező változások hatására Bánsághi Anna 7 of 74

8 2. OSZTOTT RENDSZEREK ARCHITEK TÚRÁI jóformán minden nagy számítógép-alapú rendszer elosztott egy osztott rendszer fizikailag nagyszámú számítógép összekötve nagysebességű hálózaton keresztül egy osztott rendszer önálló számítógépek olyan összessége, mely a kezelők számára egyetlen koherens rendszernek tűnik Bánsághi Anna 8 of 74

9 RENDSZER ÉS KÖRNYEZETE Bánsághi Anna 9 of 74

10 OSZTOTT RENDSZEREK JELLEMZŐI az egységes felületen keresztül a heterogén számítógépek és a gépközi kapcsolatok rejtve maradnak a felhasználó elől a felhasználók és az alkalmazások azonos és egységes módon kerülnek kapcsolatba a rendszerrel függetlenül attól, hogy hol és mikor következik be a kapcsolatteremtés a rendszer átméretezése és növelése egyszerű a rendszer folyamatosan elérhető annak ellenére, hogy egyes alkotóelemei ideiglenesen kieshetnek logikailag az operációs rendszerek és a felhasználókat kiszolgáló alkalmazások között helyezkednek el Bánsághi Anna 10 of 74

11 OSZTOTT RENDSZEREKKEL ELÉRHETŐ CÉLOK erőforrás-megosztás az erőforrások biztonságos elérése és ellenőrzött megosztása az együttműködés és az információcsere megkönnyítésére nyitottság a nyújtott szolgáltatások szabványos, jól definiált protokollokon keresztül érhetők el konkurencia működése több - egymástól független - folyamat egyidejű skálázhatóság a rendszer képességei új erőforrások hozzáadásával növelhetők hibatűrés rendelkezésre állással és az információ többszörözésével bizonyos hardver- és szoftverhibák áthidalhatók Bánsághi Anna 11 of 74

12 OSZTOTT RENDSZEREK BONYOLULTSÁGA egy osztott rendszer sokkal bonyolultabb, mint egy központosított, mert lehetetlen a vezérlést valamilyen hierarchikus rendben modellezni az osztott rendszer szolgáltatásait független rendszerek együttműködése biztosítja úgy, hogy egyik sem felügyeli a többi működését az osztott rendszerek válaszai megjósolhatatlanok, mert a válasz függ a rendszer és a hálózat teljes terhelésétől, szervezési módjától különböző ipari, közigazgatási, szabadalmazott és nyílt szabványok léteznek, pl. ISO 19439, RM-ODP, TOGAF Bánsághi Anna 12 of 74

13 NÉZŐPONTOK Bánsághi Anna 13 of 74

14 4 + 1 NÉZŐPONT logikai a végfelhasználók számára biztosított funkcionalitást ragadja meg fejlesztési szoftverfejlesztési és karbantartási szempontból ábrázolja a rendszert folyamat a rendszer dinamikus oldalát, futás közbeni viselkedését írja le, a rendszer folyamataira és a közöttük lévő kommunikációra fókuszálva fizikai technikai, üzemeltetési szinten írja le a rendszert + használati esetek architektúrát vagy forgatókönyvek írják le az Bánsághi Anna 14 of 74

15 TERVEZÉSI KÉRDÉSEK transzparencia milyen mértékben szükséges a felhasználót beavatni a rendszer részleteibe? nyitottság az együttműködést elősegítő szabványos vagy inkább a specialitásokat kiemelő egyedi protokollok alakítandók ki? skálázhatóság legalább 3 dimenzióban mérhető: nagyság, földrajzi elhelyezkedés és menedzselés biztonság a független rendszerek különböző biztonsági politikáinak összehangolása szolgáltatás minősége mi alapján van meghatározva, és hogyan lesz megvalósítva? hibakezelés bevezetve? milyen megelőző, kezelő és javító eljárások lesznek Bánsághi Anna 15 of 74

16 KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSOK az osztott rendszereket a kommunikáció módja szerint két csoportba oszthatjuk: osztott memória alapú rendszerek a gépek (vagy folyamatok) ugyanazt a memóriaterületet közösen használják az információ megosztására üzenetküldéses rendszerek az információcsere szinkron vagy aszinkron üzenetküldéssel és -fogadással történik Bánsághi Anna 16 of 74

17 ÖSSZEKÖTŐ HÁLÓZAT TÍPUSOK az osztott rendszereket az összekötő hálózat architektúrája alapján két csoportba oszthatjuk: busz alapú kapcsolódik létezik egy gerinchálózat, amelyre valamennyi gép kapcsoló alapú a gépek különböző huzalozási minta alapján vannak összekötve, és a kapcsolóknál egy-egy döntéssel lesz meghatározva a további út Bánsághi Anna 17 of 74

18 HARDVERKONCEPCIÓK Bánsághi Anna 18 of 74

19 HÁLÓZAT TOPOLÓGIÁK Bánsághi Anna 19 of 74

20 KÖZTESRÉTEG - MIDDLEWARE a transzparencia érdekében a heterogén gépekből és alhálózatokból álló rendszert egy olyan szoftverréteg köré szervezik, mely a logikailag magasabb szintű felhasználói alkalmazások, és az alacsonyabb szintű, az egyes operációs rendszerekből álló réteg között helyezkedik el Bánsághi Anna 20 of 74

21 KÖZTESRÉTEG JELLEMZŐI rendszerkönyvtárakból és a folyamatok kommunikációját biztosító futtató környezetből áll többségük egy modellen vagy paradigmán alapul, amely leírja a kommunikáció és az erőforráselosztás módját számos, a humán és a gépi felhasználó számára konzisztens módon igénybevehető szolgáltatást biztosít, mint például felhasználó azonosítás, jogosultság- és értesítéskezelés, névszolgáltatások, tranzakciókezelés Bánsághi Anna 21 of 74

22 3. ARCHITEKTÚRA TÍPUSOK üzenetküldés kliens - szerver rétegzett REST eseményvezérelt szolgáltatásorientált decentralizált peer-to-peer önszervező osztott memória tábla tárolási adatfolyam kötegelt szekvenciális csővezeték szűréssel Bánsághi Anna 22 of 74

23 MOTIVÁCIÓ KLIENS-SZERVER MODELL erőforrások megosztása, szolgáltatások nyújtása, pl. állomány-, nyomtató-, fordító-, webszerverek közösen használt tartalom védelme és kezelése a részrendszerek közötti függőségek csökkentése, felelősség megosztása, az érdekeltségek szétválasztása Bánsághi Anna 23 of 74

24 FOGALMAK kliens aktív, kapcsolatot kezdeményező részrendszer, felfedezi a szükséges szervert és szolgáltatást. Ismernie kell az elérhető szervereket és az általuk biztosított szolgáltatások neveit. Számos kliens futhat egyidejűleg, és a kliensek nem tudnak egymásról szerver passzív, kapcsolatot fogad, ütemez, kiszolgál. Nem ismeri a kliens azonosságát, sem pedig azt, hogy hány kliens van hálózat kérés - válasz típusú kommunikáció biztosítása. A kliensek távoli eljáráshívásokkal érik el szervereket Bánsághi Anna 24 of 74

25 FIZIKAI SZERKEZET Bánsághi Anna 25 of 74

26 TIPIKUS INTERAKCIÓ a kliens elküld egy kérést a szervernek, és addig vár, amíg választ nem kap Bánsághi Anna 26 of 74

27 MOTIVÁCIÓ RÉTEGZETT MODELL a rendszert rétegekbe szervezik, melyek mindegyike különféle szolgáltatásokat biztosít segíti a rendszerek inkrementális fejlesztését, változtathatóságát, hordozhatóságát egymástól független absztrakciós rétegek, saját felelősségi körrel, jól szétválasztható érdekeltségekkel Bánsághi Anna 27 of 74

28 FOGALMAK réteg szolgáltatásokat biztosít a közvetlenül felett lévő rétegnek, és szolgáltatásokat vesz igénybe a közvetlenül alatta lévő rétegtől hívás az i-edik réteg meghívja az i-1-edik réteget annak interfészén keresztül, majd fogadja annak visszahívását. Az i-edik réteg kizárólag az i-1-edik réteget ismeri, visszafelé, illetve lejjebb és feljebb nincs ismeretség Bánsághi Anna 28 of 74

30 ISO OSI-MODELL Bánsághi Anna 30 of 74

31 RÉTEGZETT ÉS KLIENS-SZERVER KOMBINÁLÁSA amikor szerverekről és kliensekről beszélünk, akkor a logikai folyamatokra gondolunk, semmint a fizikai gépekre, melyeken ezek a folyamatok végbemennek. Ezért a tervezés során a fejlesztendő rendszer logikai szerkezetét kell megragadni általában három fő rétegre bontható egy kliens-szerver folyamat: megjelenítés felhasználói interakciók és információ megjelenítés feldolgozás adatkezelés alkalmazáslogika implementálása adatbázisműveletek Bánsághi Anna 31 of 74

32 INTERNETES KERESŐGÉP LOGIKAI FELÉPÍTÉSE Bánsághi Anna 32 of 74

33 KÉTRÉTEGŰ KLIENS-SZERVER ARCHITEKTÚRA a három alkalmazásréteg különféle módokon osztható szét a kétrétegű kliens-szerver architektúrában (a) (b) vékony kliens hátránya, hogy mind a szervert, mind a hálózatot nagy terhelésnek veti alá (c) (d) vastag kliens hátránya, hogy az alkalmazáslogika szét van bontva, változtatás esetén a klienseken is újratelepítés (e) fájl szerver Bánsághi Anna 33 of 74

34 HÁROMRÉTEGŰ KLIENS-SZERVER ARCHITEKTÚRA kliensek ezreivel rendelkező széleskörű alkalmazások mind az adatok, mind az alkalmazások változékonyak jól skálázható, mert a kliensek növekedésével könnyen bővíthető új webszerverek hozzáadásával többrétegűvé bővíthető további szerverek hozzáadásával a közbülső rétegek egyszerre kliensek és szerverek Bánsághi Anna 34 of 74

35 TIPIKUS INTERAKCIÓ Bánsághi Anna 35 of 74

36 REPRESENTATIONAL STATE TRANSFER (REST) MOTIVÁCIÓ a hálózati kliensek kéréseket küldenek a webszerverek felé, melyek válaszokat küldenek vissza speciális rétegzett kliens-szerver architektúra, a világháló ezen architektúra alapján épül fel (HTTP protokoll) célja a hálózati forgalom és késedelem csökkentése, illetve a komponensek egymástól független és jól skálázható módon történő megvalósítása Bánsághi Anna 36 of 74

37 FOGALMAK erőforrás tetszőleges adat, mely egy vagy több globálisan egységes azonosítóval bír (Uniform Resource Identifier / URI) megjelenés független az erőforrástól, egy erőforrást többféleképpen lehet megjeleníteni protokoll a kérések és válaszok szervezése. A kérés egy erőforrás egyedi azonosítóját, míg a válasz az erőforrást és annak aktuális megjelenítési információit tartalmazza szerver az a hely, ahol az erőforrások és a megjelenítési információk elhelyezkednek kliens a szervertől kért és fogadott erőforrást megjeleníti Bánsághi Anna 37 of 74

38 ALAPELVEK az erőforrás állapota a szerver számára nyílt, a kliens számára zárt. A kliensek csupán néhány jól definiált műveletet hajthatnak végre az erőforrásokon (létrehozás, törlés, módosítás, lekérdezés) a szerver nem tárol semmilyen információt a kliensről két kérés között, különben sérülne a skálázási tulajdonság a kliens által küldött kérésnek minden egyes alkalommal minden szükséges adatot tartalmaznia kell ahhoz, hogy a szerver ki tudja azt szolgálni a munkamenetre (session) vonatkozó információt a kliens tárolja a válasznak tartalmaznia kell a gyorsítótárazásra vonatkozó információt a válasz tartalmazhat a megjelenítéshez szükséges futtatható kódot (JavaScript) Bánsághi Anna 38 of 74

40 MOTIVÁCIÓ PEER-TO-PEER MODELL a hálózatba kötött csomópontok szerepe - elvben - szimmetrikus, nem különböztetünk meg klienseket és szervereket osztott munkavégzést támogató kooperatív alkalmazások architektúrája a kommunikációt lehetővé tevő szabványok és protokollok az alkalmazásba vannak beágyazva, melynek egy-egy példánya fut a csomópontokon Bánsághi Anna 40 of 74

41 FOGALMAK csomópont elvileg az összes többi csomóponttal kapcsolatot tud létesíteni és adatot tud cserélni szuper csomópont feladata a hálózatban lévő felek felderítése, a számítási eredmények koordinálása közösség a csomópontok szervezésére, melyek között a szuper csomópontok tartják a kapcsolatot Bánsághi Anna 41 of 74

43 BITTORRENT PÉLDA feltöltés a globális könyvtárban elhelyezett torrent fájleíró alapján a megosztott fájlok darabkáját tárolja egy-egy csomópont letöltés a fájldarabkák rendezetlenül töltődnek le az éppen elérhető csomópontokról, és a kliens a fájleíró segítségével rendezi össze egy fájlba Bánsághi Anna 43 of 74

44 P2P ÉS RÉTEGZETT KOMBINÁLÁSA /waledac_kelihos_botnet_takeover/ Bánsághi Anna 44 of 74

45 szerverek réteg felé BOTNET PÉLDA a munkavégzés szervezése, utasítások a középső routerek üzenetküldések a rétegen belül, illetve a felső és az alsó réteg között végrehajtók rétegen belül rétegek között ugyanazt az egyszerű feladatot hajtják végre szimmetrikus kapcsolat, feladatok szétosztása eltérő funkcionalitás, különböző hatáskör Bánsághi Anna 45 of 74

46 MOTIVÁCIÓ TÁBLA MODELL az adathalmaz egy közösen kezelt tudásbázison, azaz a táblán érhető el, melyen különféle feladatok hajthatók végre a tábla különböző állapotokban lehet, és az aktuális állapot az éppen végrehajtott feladatok eredményeképpen áll elő a feladatot végrehajtó tudásforrások nem ismerik egymást, csak a tábla állapotát változtathatják mesterséges intelligencia alkalmazások és tanulórendszerek architektúrája a táblán kezdetben a megoldandó probláma szerepel, majd a tudásforrások iteratívan módosítják azt, egyre közelebb kerülve a megoldáshoz Bánsághi Anna 46 of 74

47 FOGALMAK tudásforrások változatos szakértői rendszerek, melyek aktívan részt vesznek a tábla állapotának módosításában tábla az osztott információ tárolója, passzív elem vezérlő feladata a tudásforrások közötti vezérlés és konfliktuskezelés Bánsághi Anna 47 of 74

49 MOTIVÁCIÓ KÖTEGELT SZEKVENCIÁLIS MODELL a feldolgozási folyamatot számos állomásra bontjuk, mert egy monolitikus komponens alkalmazása túl bonyolult lenne az állomások könnyen beilleszthetők vagy eltávolíthatók, sorrendjük módosítható akadémiai és üzleti számítások, adatfeldolgozások, fordítóprogramok architektúrája Bánsághi Anna 49 of 74

50 FOGALMAK feldolgozási állomások egymástól független, szekvenciálisan végrehajtandó feladatok nincsen osztott memória vagy állapot, csak a szomszédos állomások küldenek egymásnak adatot újrafelhasználhatók, paraméterezhetők sem az adathalmaz, sem a feldolgozás nem párhuzamosítható, azaz az egyes állomásokon bemenetként megjelenik a teljes adathalmaz, és amikor ott minden adat feldolgozásra került, akkor kerül a kimenetre a teljes adathalmaz az egyes feldolgozási lépések különböző processzorokon lehetnek, a feldolgozás mégsem párhuzamosítható Bánsághi Anna 50 of 74

52 FORDÍTÓPROGRAMOK MŰKÖDÉSE lexikális elemző a bemeneti forrásszöveg elemeit tokenekre bontja, és felépít egy szimbólumtáblát szintaktikai elemző a tokensorozat, a szimbólumtábla és a nyelvtani szabályok alapján felépít egy szintaxisfát szemantikai elemző típusellenőrzés, függvény paraméterek ellenőrzése, kifejezések típushelyessége kódgenerátor a szintaxisfát bejárva gépi nyelvű kódot állít elő kódoptimalizálós azonos programrészek kiemelése, ciklusváltozótól független részek ciklusból való kiemelése Bánsághi Anna 52 of 74

54 MOTIVÁCIÓ CSŐVEZETÉK MODELL a feldolgozási folyamatot számos állomásra bontjuk, mert egy monolitikus komponens alkalmazása túl bonyolult lenne az állomsok könnyen beilleszthetők vagy eltávolíthatók, sorrendjük módosítható adatfolyamokakkal dolgozó rendszerek architektúrája pl. videó stream-elés az első adat már feldolgozva előállhat, mikor az utolsó adat feldolgozása épp megkezdődik Bánsághi Anna 54 of 74

55 FOGALMAK szűrő bufferrenként olvassa a bemenő folyamot, feldolgozza, majd feltölti a kimenő buffert. A szűrők függetlenek, nem osztoznak az adatokon vagy az állapotokon, csak a szomszédos szűrőket ismerik csővezeték az adatfolyam buffere, két szűrő közötti kommunikációt biztosítja. Létezik elágazás vagy egyesítés, de a csővezetékek a szűrők szekvenciájából állnak Bánsághi Anna 55 of 74

57 MOTIVÁCIÓ ESEMÉNYVEZÉRELT MODELL a megjósolhatatlan eseményekre való reagálás képessége a bekövetkező eseményeket rövid időn belül kell kezelni, az eredményt előállítani és a választ elküldeni inger / válasz rendszereknek is nevezzük, az üzenetkezelés módja pedig a publish / subscribe tervezési mintát követi dokumentumszerkesztők, Twitter, valós idejű rendszerek, pl. adatgyűjtő-, figyelő és vezérlőrendszerek (meteorológiai, riasztó) Bánsághi Anna 57 of 74

58 FOGALMAK ágens feladata az események detektálása, gyűjtése és továbbítása, alapvetően diszpécseri feladatok ellátása. Nincs tudomása az eseménykezelőkről, hogy egyáltalán léteznek-e, vagy hogyan történik később az események feldolgozása eseménykezelő figyel és reagál azokra az eseményekre, melyekre feliratkozott esemény egy esemény figyelésére több eseménykezelő is feliratkozhat csatorna / bróker levezényli, hogy melyik esemény melyik eseménykezelőhöz érkezzen meg. Az eseménykezelők felé küldött üzenet vagy egy értesítés, vagy tartalmazhat adatokat is Bánsághi Anna 58 of 74

60 MOTIVÁCIÓ SZOLGÁLTATÁSORIENTÁLT MODELL a különféle nagyvállalati információs rendszerek integrálása, vállalatközi kapcsolatok megvalósítása magasszintű üzleti folyamatok koreografálása információk vagy programok szolgáltatás formájában való elérhetővé tétele szabványos interfészeken keresztül alkalmazások létrehozása egymástól független, állapotnélküli, földrajzilag is különböző helyeken lévő szolgáltatások folyamatba szervezésével példa a webszolgáltatások architektúrája Bánsághi Anna 60 of 74

61 FOGALMAK (WEBSZOLGÁLTATÁSOK) szolgáltató webszolgáltatások interfészét és felhasználói információit publikálja egy nyilvános regiszterbe bróker lehet nyilvános vagy magán, általános vagy specilizált. Feladata a regiszter karbantartása fogyasztó / kliens a regiszterekben keresi a megfelelő szolgáltatást, majd kapcsolatot létesít a szolgáltatóval, és meghívja a szükséges szolgáltatást. Dinamikusan, futási időben veszi igénybe, és nem a szolgáltatás biztosításáért, hanem az igénybevételért fizet Bánsághi Anna 61 of 74

62 SZABVÁNYOS LEÍRÁSOK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ UDDI Universal Description Discovery and Integration webszolgáltatások közzétételére és felderítésére szolgáló szabvány WSDL Web Services Description Language a webszolgáltatások interfészét leíró nyelv SOAP Simple Object Access Protocol a webszolgáltatások közötti struktúrált információcsere módját leíró nyelv WS-BPEL Web Services Business Process Execution Language a webszolgáltatásokból álló munkafolyamat leírására és végrehajtására szolgáló szabvány XML Extensible Markup Language a fenti szabványok ezen dokumentumleíró nyelvet használják Bánsághi Anna 62 of 74

64 FOLYAMAT KOREOGRÁFIA Bánsághi Anna 64 of 74

65 MOTIVÁCIÓ TÁROLÁSI MODELL a rendszert felépítő alrendszereknek nagy mennyiségű adatot kell cserélniük, ezért azokat egy központi adatbázisban helyezik el, így nem szükséges az adatokat átvinni egyik rendszerből a másikba az adatokat előállító forrásrendszereknek figyelembe kell venniük, hogy később az adatok felhasználásra kerülnek, a feldolgozó alrendszereknek pedig azonos adattárolási modellel kell rendelkezniük adattárházak, vezetői információs rendszerek Bánsághi Anna 65 of 74

66 forrásadat FOGALMAK a forrásrendszerek által előállított adat tároló a feldolgozó rendszerek által elérhető passzív tároló, mely a nyers adatokon túl azok meta információit, előfeldolgozásait is tartalmazza feldolgozó rendszer az adatokat saját szempontjaik szerint rendszerező és megjelenítő alrendszerek Bánsághi Anna 66 of 74

68 INTEGRÁLT FEJLESZTŐI KÖRNYEZET PÉLDA Bánsághi Anna 68 of 74

69 ADATTÁRHÁZ PÉLDA tranzakciós rendszerek napi szinten keletkező, idősoros adatokat tároló források, pl. (objektum-)relációs adatbázis analitikai rendszerek tisztított, egyesített, összegzett, adatkockákba, adatpiacokba rendezett adatok riportoló rendszerek statisztikai, döntéstámogató kimutatások előállítására Bánsághi Anna 69 of 74

70 MOTIVÁCIÓ ÖNSZERVEZŐ MODELL ahhoz, hogy egy rendszer működjön, számos adminisztrációs, menedzselési feladatot kell elvégezni, mely jellemzően emberi feladat ám a rendszerek mérete és bonyolultsága olyan méreteket ölt, hogy az adminisztrációs feladatokra fordított energia és költség jelentős hányadát teszi ki a ráfordításoknak, illetve egyre kevésbé látható át a rendszer emberi szemmel az autonóm (önszervező) architektúrák ön-konfigurálók, ön-optimalizálók, ön-javítók és ön-védők Bánsághi Anna 70 of 74

71 LOGIKAI SZERKEZET Bánsághi Anna 71 of 74

72 FOGALMAK célok magasszintű célok, melyeket a menedzser fordít le konkrét, technikailag kivitelezhető feladatokká menedzser passzívan figyeli és monitorozza a rendszert a megfigyelések eredményeire alapozva megteszi a szükséges lépéseket a célok elérése érdekében. Lehetnek ezek megelőző vagy védekező akciók, és bizonyos fokú tervezést igényelnek menedzselt rendszer és működtetőkkel a szokásos rendszer bővítve szenzorokkal Bánsághi Anna 72 of 74

74 MENEDZSER monitorozás gyűjtése a menedzselt rendszer viselkedéséről szóló adatok elemzés a menedzselt rendszerről szóló háttértudást felhasználva az információ feldolgozása tervezés speciális algoritmusokat használva a beavatkozási tevékenységek meghatározása végrehajtás a menedzselt rendszer működtetői részére kiadott parancsokkal a terv végrehajtása MENEDZSELT RENDSZER szenzor periodikus adatszolgáltatás a monitorozó felé működtető a menedzselt rendszer komponenseit a kapott paraméterekkel újrakonfigurálja, vagy egy osztálygyűjtemény, mely a kapott paraméterekkel specializálható Bánsághi Anna 74 of 74