A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FEUDÁLIS-KORI ÖSSZEÍRÁSAINAK ADATBÁZISA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FEUDÁLIS-KORI ÖSSZEÍRÁSAINAK ADATBÁZISA"

Átírás

1 A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FEUDÁLIS-KORI ÖSSZEÍRÁSAINAK ADATBÁZISA A Nógrád Megyei Levéltár anyagában valamivel több, mint 9 iratfolyómétert tesznek ki a feudális kori összeírások. Ezek közül az alábbi, kövér betűvel szedettek szerepelnek jelenleg Nógrád Megyei Digitális Levéltárában: HU_MNL_NML_IV_1. Nógrád vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai b., Közgyűlési iratok 388. d. 1. Lélekösszeírások (1-10.) Szökött jobbágyok (11-30.) d. 1. Puszta házhelyek (31-73.) Parasztvármegye (74-75.) Tizedek, tizedbérletek (76-96.) d. 1. Adósok, adósságok ( ) Tanítók ( ) Molnárok, kézművesek ( ) Görögök ( ) d. 1. Cigányok ( ) Házasságok ( ) d. 1. Vakok, siketek, koldusok ( ) Temetők ( ) Hidak, utak, vámok ( ) Himlőoltás ( ) Marhavész ( ) d. 1. Ragadozó madarak ( ) Tűzoltószerek ( ) Vetés, termés ( ) HU_MNL_NML_IV. 7. Nógrád vármegye adószedőjének iratai (Perceptorália) a./ Országos összeírások doboz Országos összeírások 1715, 1718, 1720, 1728, 1828 b./ Adóösszeírások doboz Dicalis összeírások doboz Adóösszeírások c./ Egyéb összeírások

2 2 1. doboz 1. Adókivetések / Repartitio quanti contributionalis/ 2. doboz Türelmi adóösszeírások /conscriptio judaeorum/ doboz Türelmi adóösszeírások /conscriptio judaeorum/ doboz Kárösszeírások Dohányosok összeírásai doboz Nemesi hozzájárulással kapcsolatos összeírások doboz Nemesi hozzájárulással kapcsolatos összeírások f.) Katonai terhekkel kapcsolatos összeírások (Conscriptiones militarum) doboz Portio, dislocatio, quarteria doboz Extractus, dislocatio, computus, valamint magyar nyelvű élelmezési és kvártély összeírások 3. doboz Transenna Intertentio Postiones, computus, dislocatio, extractus 4. doboz Transenna, extractus, consignatio doboz Transenna, consignatio doboz Vectura Excessus doboz Tyrones állítási lajstrom Defalcatio, computus

3 3 A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR ÖSSZEÍRÁSAINAK TARTALMI LEÍRÁSA I V. l. B. A közgyűlési iratokból kigyűjtött összeírások 1. LÉLEKÖSSZEÍRÁSOK (Conscriptiones Animarum) NÉPÖSSZEÍRÁSOK (Conscriptiones Populares) Évköre: 1703, 1765, 1784, 1830, 1631, 1832, 1840, 1841, 1848 Számköre: 1 10 Terjedelme: 0,05 ifm A római katolikus egyháznak fontos számszerű adatokra volt szüksége, a kormányzása alatt élő népekről. Ismernie kellett a népesség számát, összetételét, vagyoni helyzetét s vallási hovatartozását. Ezekre a kérdésekre választ adó összeírásokat készített a római katolikus egyház már jóval az első állami népszámlálás ( ) előtt ig az egyházi lélekösszeírások a teljes népességre tartalmaztak számszerű adatokat, azonban 1804 után csak a nem nemes és elsősorban a keresztény lakosságra. Ezek az összeírások a 18. században elsősorban állami (katonai) célokra készültek, s ezért a január elsejei népességszám mellett fontos népmozgalmi adatokat is tartalmaztak. Ezek közül a legfontosabbak: a rendi hovatartozás, a nem, a kor, a vallás szerinti megoszlás (a zsidó lakosságnál 1804 után külön) a távollévők száma, a lélekszám fogyásának illetve növekedésének oka, stb. A legfontosabb ilyen jellegű összeírások a következők: Numerus Animarium (lélekszámok): 1810 után az Observatione megjegyzések rovatában fontos helytörténeti jellegű utalások vannak. Canonica Visitationes (egyházlátogatás, kánoni látogatás): A megyéspüspökök tartoztak legalább 5 évenként végiglátogatni egyházmegyéjük plébániáit, s a látogatás alkalmával minden személyre, dologra, kegyes helyre kiterjedő vizsgálatot végezni. Ezen tapasztalataikról jegyzőkönyvet készítettek, melyek az alábbi kérdésekre adtak választ. (A visitatiok nyelve latin!): a plébánia története, határa, népe; az egyházi épületek állaga és fenntartója; az egyháziak és alkalmazottaik javadalmai; az istentiszteletek rendje, a plébános, a kántor, és a tanító feladata, kötelessége; a látogatás alkalmával tett intézkedések. A Nógrád Megyei Levéltárban, másolatban az alábbi érsekségek, püspökségek visitatioi vannak meg: 1. Esztergomi Érseki Levéltár Nógrádi főesperességének Canonica Visitatioja. Évkör: 1674, 1731, 1755, Rozsnyói egyházmegye Canonica Visitatioja. Évkör: 1784, 1813, 1832, Váci egyházmegye Canonica Visitatioja. Évkör: 1711, 1716, 1724, 1736, 1746 Egyházi urbáriumok és birtokösszeírások. (Conscriptiones Bonorum et Proventum) Egyházi schematizmusok (Papi névtárak) A 18. sz. végétől tartalmaznak adatokat a plébániák népességére, köztük más felekezetűekre is. A kigyűjtés során az 1703, az 1765 és az 1784-es évek hiányos három összeírását csak némi jóindulattal soroltuk be ebbe a kategóriába, azzal a meggondolással, hogy tartalmazzák a korabeli családfők neveit.

4 4 Az évi II. tc. által elrendelt, 1804-ben elkezdett és 1848-igtöbb-kevesebb következetességgel vezetett népösszeírások (Conscriptiones Populares) levéltárunkban megmaradt példányainak évkörei: 1830, 1831, 1832 csak a Füleki járásra vonatkoznak és hiányosak, míg az 1840, 1841 és 1848 éviek minden járást községsorban mutatnak ki. A népösszeírások rovatai: A helységek nevei Városok, mezővárosok, faluk, puszták, házak, háznépek száma A férfiak (rendi, foglalkozási) hovatartozása: tisztviselők és előkelők, polgárok és kézművesek. nemesek szolgái, parasztok, mindennemű zsellérek, lakók és kertészek. Asszonynembéliek Az előbbre bocsátottak száma (összesen) A férfiak osztályozása: Életkoruk szerint: 1-17 évesek év közöttiek feleségesek (nősek) nőtlenek és özvegyek 40 év felettiek Felekezeti hovatartozásuk szerint: katolikusok, ágostai hitvallásúak, helvét hitvallásúak, görög nem egyesült. Zsidó vallásúak: 1-17 évesek évesek nősek nőtlenek és özvegyek Távollévők: országon kívül országon belül nem tudni hol Kiszolgált katonák: nősek nőtlenek Kívül lakók (idegenek): házzal bírók házzal nem bírók Lélekszám növekedés (gyarapodás): születtek bevándoroltak Lélekszám csökkenés (kevesedés): megholtak elvándoroltak 2. SZÖKÖTT JOBBÁGYOK (Coloni fugitivi ) összeírásai Evköre: 1695(?) 1754 Számköre: Terjedelme: 0,1 ifm

5 5 A történelmi Nógrád vármegye Ipolytól délre eső területén lakó népesség a 17. században a különböző hadműveletek következtében (1663, 1679, 1683, 1688) részben elpusztul, szolgaságba hajtják, vagy az északi részekre menekül. Az 1690-es évek elejétől az 1750-es évek közepéig a vármegye területén nagyarányú be- és elvándorlás figyelhető meg. A bevándorlók főleg az északi megyékből (Gömör, Hont, Árva, Liptó) érkeznek, akiknek egy része csak átmeneti szállásnak tekinti a megyét, s hamarosan tovább állnak az Alföld és Tiszántúl lakatlan területeit művelés alá venni. Követi őket a nógrádi jobbágyság egy része is között mintegy 1411 családfő neve kerül a szököttek listájára, kiknek több int 50 százaléka 1711 és 1720 között hagyja e l a megyét, hogy Bács, Békés, Borsod, Esztergom, Heves, Hont, Komárom, Nyitra, Pest, Pozsony, Szabolcs, Tolna, Zemplén, Zólyom vármegyékbe és a Jászságba kezdjen új életet. A szököttek legtöbbször magukkal viszik állataikat és felszereléseiket. Ezeknek a szökéseknek újabb hulláma figyelhető meg az 1740 és az 1750-es években, a szököttek főleg az Alföldön találnak szabad földre. A szökéseket megakadályozandó, hozza a megye tiltó rendeleteit. így például jún. 24-i közgyűlésen az alábbi rendeletet hozzák: Ha bármely mezővárosból vagy faluból az adózó lakosok közül egy vagy több személy állataival, aprómarháival és házi berendezéseivel megszökik és őket a helységnek bírója és közössége ebben meg nem akadályozza és lakhelyére visszamenni nem kényszeríti, az ilyen mezőváros vagy falu közössége minden egyes esetben 10 forintra büntettessék, mely összeget a járási szolgabíró úr a megyei szükségletekre a honi pénztárba fizessen be, a bíró pedig 50 botütéssel büntettessék. (NML. IV. 1. a kgy. jk ) Az összeírások tanúsága szerint az elköltözések, szökések a 18. század közepére megszűnnek, a nógrádi jobbágyok, zsellérek azonban részes aratóként továbbra is felkeresik az Alföldet. A megye által készített összeírások visszatérő rovatai: Melyik községből szökött el? A szökött jobbágy neve (egyes esetekben adótartozása), hány dicája volt, hány állattal szökött? Melyik megyébe, és annak melyik településébe szökött? A szökött jobbágynak ki volt a régi és ki a jelenlegi földesura? Mikor szökött meg, illetve hány éve van szökésben? Azon személyek nevei, akik a szököttek hollétéről tájékoztatást adtak. 3. PUSZTATELKEK (Sessiones desertae) összeírásai Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,05 ifm A pusztatelkek valójában az úrbéres jobbágyokat illető, állami adó alá eső telkiföldek, amelyek szökés vagy kihalás miatt vagy műveletlenül állt, vagy birtokosa csak ideiglenesen és nem úrbéri feltételek mellett használta. A pusztatelek két részből állt: a/ külsőségből: szántó és rét, b/ egy lakatlan vagy nem úrbéres minőségben lakott belső telekből, melynek terjedelme, nagysága megszabott. Keletkezésének oka sokféle lehet: háború, járvány épp úgy lehetett oka a pusztatelkek keletkezésének, mint az a tény, hogy a jobbágy (paraszt) nem tudta viselni a telekkel járó (állami, egyházi, földesúri) szolgáltatásokat, telkét letéve szolgálónak, summásnak, kupecnek állt, vagy a városban próbált szerencsét.

6 6 Volt mikor maga a földesúr vette vissza a telket és saját allódiumához igyekezett csatolni. Mivel a pusztatelkek az államnak adókiesést eredményeznek, az államhatalom szorgalmazták, jobbágykézbe való visszaadását, későbbiekben a majorsághoz való csatolását is megtiltják, mint tették azt 1836-ban. Ennek végrehajtását a pusztatelkek benépesítését számos akadály nehezítette. Hovatartozásuk, tulajdonjoguk 1848-ban, a jobbágyfelszabadítás kimondását követően kerül újra napirendre. Az összeírások legfőbb rovatai: Pusztatelkek száma Nemes házán lévő jobbágytelkek száma Összesen kellene lenni Az úrbér behozatalakori ( ) házhelyek száma A telkek szaporodása a jelen összeírás szerint Az 1828-as országos összeíráskor népesnek talált házhelyek száma Találtatott (összeírok) pusztaházhelyek az egybeírás alkalmából Kevesebb, mint lenni kellene ( hez, az urbáriumi állapothoz képest) Az összeírást végző küldöttség véleménye, észrevételek a telek minősítéséről. 4. PARASZTVÁRMEGYE (Comitatus rusticalis / rusticorum) Évköre: 1703, Számköre: Terjedelme: 0,05 ifm A parasztvármegye a török hódoltság alatt élő parasztság bűnöző elemekkel, rablókkal szemben létrehozott fegyveres önvédelmi szervezete volt, amely túlélte a török hódítást. A szomszédos falvak összefogásával működött. A parasztvármegye nem teljes autonóm szervezete a jobbágyságnak, bár a tizedeseket, hadnagyokat, kapitányokat a parasztok maguk választották, de a választottakat tisztségeikben a nemesi vármegye alispánja erősítette meg. A parasztvármegye főkapitányi tisztét nemesek így 1685-ben Barsy János, majd Gyürky Ferenc ban Korponay János viselték ben a főkapitány Nagysztrácsinyban, a kapitányok Béren és Mohorán laktak. A hadnagyok lakhelye 34 községben volt, többek között: Balassagyarmat, Bércei, Endrefalva, (Ipoly)Tarnóc, (Karancs)Keszi, (Nagy)Lócz, (Nógrád)Megyer, (Mátra)Szőlős, Tolmács, Vizslás községekben. /I/ A parasztvármegyének három alaptípusát ismerjük: A zapisznak nevezett, a nemesi vármegye intézkedéseit elősegítő, nemesi vezetés alatt álló paraszti bűnüldöző szervezet. A török hódoltság területén kialakult a nemesi vármegyétől alig függő, sőt vele sokszor szembe is helyezkedő parasztvármegye. Az ún. nógrádi típus, amely a megye jelenléte miatt a két típus között mintegy középütt állt. Az összeírások nem rovatosak, tizedenként közlik a besorozottak neveit, s megjelölik a lakhelyüket is. A parasztvármegyére Nógrád vármegyéből a legkorábbi adatokat június 2-ből és január 26-ból valók. Mint intézmény még élt 1758-ban is. A XVIII. század második felétől feladatkörüket a vármegyei csendbiztos, a pandúrok és a mezei rendőrség tagjai vették át. 5. TIZEDEK, TIZEDBÉRLETEK (Decimae, dézsma, Zehent) Évköre: 1566; Számköre: 76 96

7 7 Terjedelme: 0,05 ifm Bizonyos mezőgazdasági termékek eredetileg egy tized részéből álló jobbágyi szolgáltatás az egyháznak. A tizedjogot (jus decimarum) Szent István király eredetileg a katolikus érsekeknek, a megyés püspököknek adta egyházmegyéi intézményeinek fenntartására. Mohács előtt hazánkban a dézsmakötelezettség gabonára, borra, bárányra és méhre terjedt ki, majd a XVI. századtól kiszélesítették a tizedszedés alá eső javak körét: előbb a kecskével és tyúkfélékkel, a lennel, a kenderrel, a kerti veteményekkel, aztán a XVIII. században a kukoricával, a burgonyával, a dohánnyal, a dinnyével, a répával és a cirokkal. A nemesség mindennemű tized szolgáltatása alól mentes volt. A XIII. századtól a dézsma az érsek vagy püspök mellett működő főkáptalant is megillette, úgy azonban, hogy bizonyos hányada (1/4-e, 1/8-a, 1/16-a) a helyi plébánosnak járt. A pénzgazdálkodás elterjedésével az érsek vagy püspök az egyházi tizedet földesuraknak esetenként papnak, polgárnak, parasztnak, illetve kincstárnak adta bérbe. A XVI. század közepétől a Kamara a végvárak ellátására és más honvédelmi költségek fedezésére bérelte az egyházi tizedeket. Tizedmentességet a nem nemesek közül csak a bíró, a majorsági alkalmazottak, és a görög keleti vallás hívei kaptak. A történelmi Nógrád megye az alábbi római katolikus egyházmegyékhez tartozott: 1. Esztergomi főegyházmegye Forrásokban Nagy Nógrád megye (Comitatus major Neogradiensis) 2. Váci egyházmegye. Forrásokban Kis Nógrád megye (Comitatus minor Neogradiensis) 3. Rozsnyói egyházmegye (1776-tól) A templomos községek hovatartozásának felsorolásától eltekintünk az állandó változások és átfedések miatt. 6. ADÓSOK, ADÓSSÁGOK (Debitores, debita) Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,04 ifm A XVIII. század elején Nógrád vármegye déli fele gyéren lakott terület volt, pedig itt, a töröktől visszafoglalt részeken voltak a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területek. Ezen területek benépesítése a XVIII. század első évtizedeire esik. A lassan meginduló rendszeres termelés egyik fő akadályát az igavonó állatok hiánya jelentett. Az igavonó ökrök megszerzéséhez szükséges pénzt az arra rászorulók csak vagyonosabb társaiktól illetve uraiktól kaphatták meg. A kölcsönt vevők a legváltozatosabb helyekről kértek és kaptak hitelt. Az összeírások járásonként különböző rovatcímekkel készültek, de lényegileg az alábbi kérdésekre adnak választ: A helység neve. Az adós neve (közösség illetve egyén). A felvett összeg nagysága, felvételének ideje. A fennálló tartozás(ok) nagysága. 7. TANÍTÓMESTEREK (Ludimagistri) Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,04 ifm

8 8 A középkorban a jogokkal nem rendelkező mezőgazdasági termelőmunkát végző jobbágytömegek nem részesültek szervezett oktatásban. Így nevelésük, kiképzésük színhelye a család volt. A reformáció és ellenreformáció harca egyik eredményeként a 17. században létrejönnek a falusi kisiskolák, melyeknek feladata a hit terjesztése és a legelemibb ismeretek (számolás, olvasás, egyházi énekek) oktatása ben a nagyszombati zsinat többek között elrendeli, hogy a szokásos visitatiok során (lásd Népösszeírások, lélekösszeírások fejezetben) a tanítókat is meg kell látogatni, meg kell győződni tudásukról, magatartásukról, tanításuk módjáról. Tanítóképzés még nincs. Az oktatás színvonala alacsony, az iskolák látogatottsága szinte csak a téli időszakra korlátozódik. Az oktatás területén újabb korszakváltás 1777-ben következik be, amikor Mária Terézia központilag szabályozta a tanítók képzését, s képesítéshez kötötte a tanítást illetve 1772-ben Magyarországon (Horvátország és a Bánság kivételével) 502 mezővárosban és 8240 faluban mindössze 4437 tanító működik. Nógrád vármegyében a tanítók száma ekkor 178 fő. A 18. század 70-es éveinek fennmaradt tanító összeírásai az egész megyére nyújtanak hiteles helyzetképet a királynő-féle reformot megelőző évekből ( ). Az összeírások szövegesek, latin nyelven írták. Az általában típusszövegek községsoros bontásban az alábbi adatokat tartalmazzák: A község neve A tanítómester (ludimagister) neve, kora, vallása, nyelvismerete, végzettsége A tanítómester mikor és honnan jött az akkori helyére? Milyen tárgyakat tud illetve tudna tanítani, ha volna rá igény? A tanítómester jövedelme pénzben és természetbeniekben Milyen egyházi funkciókat lát el? A későbbi időkre értékes adatokat tartalmaznak az egyházi schematizmusok, illetve a Nógrádi Nemzeti Intézet iratanyaga, melynek jelzete: NML XV MOLNÁROK, KÉZMŰVESEK összeírása Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,04 ifm A kézműveseket köztük a molnárokat is 1828-ban az egész megye területén összeírták. Számuk 1828-ban a történelmi Nógrád megye területén 1055 fő. Ha a mai megye területére vizsgáljuk a kézművesek területi eloszlását, akkor az alábbi képet kapjuk: 44 helységben egyáltalán nincs iparos; 55 helységben l l az iparosok száma, kik közül 45 kovács; 24 helységben számuk 2-2 fő, 11 helységben 3 3 fő kézműves található és mindössze 15 azon településeknek a száma, ahol 4 vagy annál több az iparos kézművesek száma. A kézművesek külön csoportját alkották a molnárok, kiknek mesterségük gyakorlásához érteniük kellett, többek között az ács, az asztalos, a kovács munkájához is. A megmaradt összeírások a volt Füleki és Szécsényi járások területén a reformkorban működő vízi- és szárazmalmok molnárairól tudósítanak az alábbi kérdéspontok alapján: Rovatok: A helység neve A malom tulajdonosának a neve A malmot üzemeltető molnár társadalmi jogállása: nemes, árendás, convencionális

9 9 A molnár keresete: őszi, tavaszi gabonából kilóban, hányad rész lisztet kap az őrlésért munkája fejében? A malomban dolgozó legények száma A molnár esztendei terhe, taksája, amellyel a nemes vármegyének tartozik munka illetve pénz formájában Észrevételek 9. GÖRÖGÖK (Graeci) összeírásai Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,04 ifm Magyarországon a 18. században azokat a szultáni alattvalókat nevezték görögöknek, akik a görögkeleti, az egykori szóhasználat szerint a görög nem egyesült vallást követték, s egyházszervezetüket tekintve etnikai hovatartozásuk különbözősége ellenére is, egyaránt a karlócai görögkeleti szerb metropolita fennhatósága alá tartoztak, illetve nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül a balkáni kereskedelem nemzetközi nyelvét, a görögöt beszélték. Etnikumukat tekintve lehettek: albánok, bolgárok, görögök, románok vagy szerbek. Megélhetésüket a balkáni kereskedelmi cikkek bolti árusítása biztosította. Az 1718-as pozsarovaci béke után a török és osztrák birodalom képviselői kereskedelmi szerződést kötött egymással, mely lehetővé tette, hogy alattvalóik egyszeri 3%-os vám megfizetése után szabadon kereskedhessenek a másik országában. Az úgynevezett görögök először Erdélyben jelentek meg, majd Észak-Magyarországon alapítottak kisebb telepeket: Eger, Gyöngyös, Miskolc, Tokaj, Besztercebánya, Szentendre városokban. Ezeknek a településeknek valamelyikéből indultak el a Nógrád vármegyei mezővárosokba: Balassagyarmatra, Gácsba, Fülekre, Losoncra, Nagyorosziba, Szécsénybe, ahol elsősorban a szentendrei görög kalmároknak voltak lerakataik. Árúik között elsősorban kikészített bőröket, déligyümölcsöt, dohányt, finomabb posztókat találunk. Mária Terézia az itt élő szultáni alattvaló görögöket 1774-ben rendeletileg hűségeskü letételére kötelezte, aminek következtében elveszítették a vámkedvezményt. Aki a királynő rendeletének nem tett eleget, annak el kellett hagynia az országot. A Magyarországon élő görögökről 1765-ben és 1785-ben készült két nagyobb összeírás. Nógrád megyében ezekből az évekből nem, csak az alábbi évekből maradt meg összeírás: 1769, 1770, Az első magyarországi népszámlálás felvételekor Nógrád vármegyében görögöket nem írtak össze. Az összeírások rovatai: Név, életkor, nemzetiség, vallás, vagyoni állapot és az összeírt családfő személyleírása, A török birodalom melyik tartományában született az összeírt személy? Mikor és hol lépte át a birodalom határát? Van-e érvényes útlevele? Egészségügyi bizonyítványát mikor állították ki? Hová igyekszik és milyen útvonalon akar utazni? Hosszabb időre hol kíván letelepedni? Milyen foglalkozást űz, illetve mivel kereskedik? Akar-e új útlevelet kapni (az osztrák hatóságoktól)? Hajlandó-e hűségesküt tenni (az osztrák hatóságnak)? A vele utazó személyek száma

10 CIGÁNYOK (Zingari; neo-colon; neo-inkolae; neo-hungari; neo-rustici) összeírásai: Évköréi (1838; 1844) Számköre: Terjedelme: 0,1 ifm Nógrád vármegyébe először statútumokban (rendeletekben) találkozhatunk nevükkel. Ezek a korai statútumok a cigány népcsoport megregulázásával, illetve a megye területéről való kiűzésükkel foglalkoznak. Későbbiekben letelepítésükkel kapcsolatos rendeletek látnak napvilágot ben III. (VI.) Károly elrendeli összeírásukat, s ezt az állami összeírást a több tucat, különböző céllal elrendelt számbavétel követi. Az összeírások kérdőpontjai Mária Terézia és II. József alatt válnak egységessé, s mint ilyenek igen bőséges adatokat tartalmaznak a cigány népcsoport számára, nemek szerinti megoszlására, viselkedésére, foglalkozására. A 18. századi összeírások kivétel nélkül letelepedésükkel vannak kapcsolatban. A Mária Terézia-korabeli rendeletek régi hagyományuk, öltözködésük, foglalkozásuk elhagyására akarja kényszeríteni e népcsoport képviselőit, s ennek érdekében a 4 évesnél idősebb cigánygyerekeket elveszik, illetve el akarják venni szüleiktől, hogy paraszti vagy iparos családokhoz adva ki őket, szorgalmas földművelőkké, illetve iparosokká váljanak ben november 13-án kelt rendeletével meg tiltja a cigány név használatát, helyette az új lakosok (neo-incolae), új magyarok (neo-hungari), új parasztok (neo-rustici) elnevezéseket ajánlotta. Az ilyen és ehhez hasonló rendeleteket II. József 1783-ban visszavonja. Ezeknek a rendeleteknek nagy részét a megye sem hajtja végre, a letelepedési rendeletek kivételével. Ezeknek a rendeleteknek megjelenésekor az úh. oláh cigányok még nem érkeztek meg Magyarországra a Havasalföldről és a moldvai tartományokból. Az 1770-es években keletkezett összeírások a következő rovatokat tartalmazták: A település neve, ahol a cigányok vannak A cigány (családfő) vagy özvegyének neve, kora A gyermekeik száma és életkoruk Milyen a neveltetésük (oktatásuk), milyen munkát végeznek? Lakásuk: házban, kunyhóban vagy sátorban laknak? Jogállásuk: jobbágy, zsellér, hazátlan zsellér? A szülők és gyermekeik öltözete A felnőttek miből élnek, milyen munkát végeznek? A helyi bírónak vagy saját vajdájuknak vannak-e alárendelve? Elhullott állatok húsával táplálkoznak-e? Lókereskedéssel, kupeckodással foglalkoznak-e? Kinek és mennyit adóznak? 11. HÁZASSÁGOK TÁBLÁZATAI (Tabelláé matrimoniorum) Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,04 ifm Töredékesen fennmaradt anyag. Egyházi és állami célokat egyaránt szolgálhatott. Rovatai bizonyos népmozgalmi adatokat is tartalmaznak. Az űrlapokat a korabeli anyakönyvek adatai alapján töltötték ki. A nyomtatott űrlapok rovatai a következők: Házasságot kötöttek évesek (5 éves korcsoportonként részletezve) Plebejusok Szolgák

11 11 Katonák, átvonulok, beszállásoltak Zsidók A tárgyévben kötött házasságok száma A házaspárok száma az elmúlt évben A házaspárok számának növekedése A házaspárok számának csökkenése halál miatt az év folyamán A házaspárok valóságos száma 12. VAKOK, SIKETEK, NÉMÁK ÉS KOLDUSOK (Caeci, surdi, muti, mendici) összeírásai Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,01 ifm Az anyag töredékes, csak a volt füleki járás néhány helységéről készült összeírás maradt meg. A helységek nevei: Baglyasalja, Barna, Cered, Homokterenye, Karancsapatfalva, Karancsberény, Karancslapujtő, Kazár, Kisterenye, Mátraszele, Vizslás, Zagyva(Róna). Készülhettek közegészségügyi, rendészeti vagy humanitárius szempontokból egyaránt. Az összeírások rovatai: A testi fogyatékos neve, életkora Vagyoni állapota (Milyen sorsú, vajon szegény-e?) Mestersége vagy más foglalatosság módja. Miből él? Hogyan viselkedik? Van-e himlőoltása? Egyéb észrevételek. 13. TEMETŐK (Coemeteria) összeírásai Évköre: 1778 Számköre: Terjedelme: 0,03 ifm Mária Terézia korát megelőzően az állami egészségvédelem a pusztító járványok (pestis, marhavész) lokalizálására szorítkozott elsősorban a déli és keleti határokon felállított vesztegzárak útján. A 18. század közepe tájától a bécsi egészségügyi bizottságok az egészségügybe is aktívan beavatkoztak. Elrendelték, hogy minden megyében és városban diplomás orvos legyen, járásonként vizsgázott bábát tartsanak. Emellett küzdöttek a sokféle kuruzsló és babonás temetkezési szokások ellen is ben országos pestis és marhavész volt. Valószínű az előbbiek mellett a pestis járvány is sürgette a régi temetők és temetkezési szokások felülvizsgálatát, s kötelezték a temetők fenntartóit, az egyházat, hogy a már betelt, templomkerti temetők helyébe újat jelöljenek ki. Ezeknek a törekvéseknek terméke az 1778-as temetők összeírása. Az összeírás rovatai: A helység neve Kinek a tulajdona a temető? A temető hol van a helységhez viszonyítva? A temető milyen távolságra van a lakott helytől? A temető méretei ölben? (szélessége, hosszúsága) Mióta temetkeznek a temetőbe? Volt-e régebbi temető? Ha volt, miért nem használják?

12 UTAK, HIDAK, VÁMOK (Pontes, viae, telonia) összeírásai Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,03 ifm Az országutak állapota a században elsősorban az időjárás függvénye volt. Szilárd burkolatú út néhány délvidéki hadiút kivételével nem is épült. A helységeket összekötő utakat régi törvények szerint a települések jobbágylakosai évente kétszer tavasszal és őszszel kötelesek voltak rendbe hozni. Ez a jobbágynépességre kötelező közmunka 1848-ig érvényben volt. Az összeírások rovatai: A helységek határában található hidak, átereszek száma, állapotuk? Az átereszeket, hidakat mikor kell javítani? Kimutatás a vámokról. Kik szedik a vámokat? 15. HIMLŐOLTÁS (Vaccinatio) összeírásai Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,04 ifm Bérczy János vármegyei főorvos már az 1820-as évek elején oltott himlőjárvány ellen Nógrád megyében. Az évtized végén a főorvos egyik jelentéséből tudjuk, hogy Nógrád vármegyében a bárányhimlő elleni oltásokat: Höppner Vencel, Lovrich István, Rubint György és Pauer György seborvosok végezték ban már a himlőoltás mértékének nagyságának érzékeltetésére megemlítjük, hogy a 4 seborvos mintegy 300 táblázatot készített, melyben felsorolták a településekben végzett oltások időpontját, az oltottak nevét és korát. A seborvosok gyermekenként 6 krajcárt kaptak munkájukért. Bár a vármegye orvosokkal, egészségügyi személyzettel való ellátása igen hiányos volt 1842-ben pl. 2 orvos 17 sebész és 8 patika jutott a több mint emberre a himlő elleni védekezésre nagy gondot fordítottak, mint arról a korabeli jelentés tanúskodik:... A mentő himlő tenyésztése (oltóanyag) szünet nélkül gyakoroltatik. Friss jó himlőanyagunk folyvást vagyon... Balassagyarmaton. Minden azt kívánó seborvosnak innen küldetik széjjel. A megmaradt kimutatások fejlécei a következő kérdéseket tartalmazzák: A község neve A beoltottak nevei, életkoruk, társadalmi hovatartozásuk Az oltás napja 37 községből maradtak meg az összesítő jegyzékek. Az elvégzett munkát hitelesítették a község bírái, illetve törvénybírái, általában a település akkori pecsétjével. 16. MARHAVÉSZ (Lues pecorum) összeírások Évköre: Számköre: Terjedelme:0,03 ifm A jobbágygazdák tulajdonát képező igás- és haszonállatok egyrészt adóalapot képeztek, másrészt az igás jószágok száma megszabta a művelhető területek nagyságát, illetve az egyéb állatokkal (juh, kecske, disznó) együtt a trágyahozam pedig a megművelt földek termőképes-

13 13 ségét. Ha az állatok között kiütött a dögvész (száj- és körömfájás, pestis, takonykór) egyrészt meg kellett változtatni a helységre kirótt adók mértékét, másrészt igahiány következtében csökkent a várható termés is. A lóállomány nagyságának egy esetleges drasztikus csökkenése a hadsereget is érzékenyen érintette. A marhavészekről készült összeírások tételes kimutatásai katonai és adóalap szempontjából is felvilágosítást nyújtottak a korabeli megyei adminisztrációnak az adózó nép teherbíró képességének mértékéről. Az összeírások járási és községsoros bontásban tartalmazzák a megbetegedett, elhullott illetve a betegségből kigyógyult számos és lábasjószágok számát havi bontásban. Az összeírások rovatai: A helység(ek) neve(i) A hónapok téli és nyári megoszlásban Hány állat betegedett meg? Hány állat gyógyult ki a betegségből? Hány állat pusztult el dögvészben? Mindhárom esetben (megbetegedés, gyógyulás, elhullás) Pecora (lábas jószág) ló, ökör, tehén, borjú illetve Pecudes (aprómarha) sertés, juh, kecske megosztásban az állatok száma. 17. RAGADOZÓ MADARAK (Aves rapaces) összeírásai Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,02 ifm A minden járásból megmaradt összeírások a jobbágyterheknek egy érdekes, kevésbé ismert formáját világítja meg a 18. század második feléből. A jobbágyközösségek a községre kivetett dicák arányában kötelesek voltak részt venni egyes madarak irtásában, melyek részben a vetésekben tettek kárt pl. a verebek, mások, mint a ragadozó madarak a baromfikat dézsmálták, de az apróvadban is kárt tettek. A legkitartóbban a verebeket kellett a jobbágyfalvaknak irtani, s évente egy-egy közösség verébfejet is beszolgáltatott a hatóságnak, mert ha nem, akkor fizetniük kellett. Ugyanez állt a ragadozó- és dúmadarakra a varjúra, szarkára, hollóra, csókára, ölyvre, sólyomra és így sorolhatnánk tovább. Az összeírások tartalmazzák a község nevét, az az évi dicaszámot, a kivetett beszolgáltatni köteles madárfej mennyiségét, a ténylegesen beszolgáltatott mennyiséget, a restanciát, a hátralékot és annak pénzbeli értékét. A madarak átváltása dicára az alábbiak szerint történt. 10 dicánként 1 hollót (corvus), 1 sast (aguila), 1 kányát (milvus) 3 dicánként 1 csókát (monedula) 2 dicánként 1 varjút (cornix), 1 szarkát (pica) és 1 dicánként 20 verebet (passer) kellett elejteni, fejét bemutatni. A hiányzó madárfejeket a közösségnek a fenti átváltás szerint, adagonként l l krajcárral kellett megváltania. 18. TŰZOLTÓSZEREK (Incendiaria) összeírásai Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,03 ifm Nógrád vármegye a században hatalmas erdőségekkel rendelkezett. Az uralkodó fafajta a tölgy, a bükk, s az északi részeken helyenként a fenyő. Így természetes, hogy a megyében az építkezések anyaga a fa volt. A jobbágyok fából építették házaikat, istállóikat, gazdasági épületeiket. A fából összerótt szalmával vagy zsúppal fedett házak a szabadkémények miatt hamar lángra kaptak. A dohányzás is számos tűzeset forrása volt. A gyakori tűzesetek miatt a

14 14 megye sokszor elrendeli a fából való építkezés tilalmát (1793, 1794, 1796, 1798-as években), de hogy mennyire nem volt foganatja a rendeletnek azt bizonyítja egy 1807-es jegyzőkönyvi részlet:... Az újonnan épített házaknak falait az adózó népnek fábul csinálni szabad ne legyen, több ízben hozatott régi rendelkezések megújítatnak.... A tűzesetek megelőzésének, a tüzek gyors eloltásának a fentiek mellett egyik előfeltétele volt, hogy a falvakban számba vegyék a tűzoltásra alkalmas eszközöket. Az összeírások képet adnak a korabeli tűzoltóeszközökről. Az összeírások rovatai: A helység neve Tűzoltóeszközök száma: létrák, horgok, csáklyák, bőrvedrek, kapák, fakannák, fáklyák(!) és lámpások száma. 19. VETÉS, TERMÉS (Seminatura, procreatio) összeírásai Évköre: (1705, 1738) Számköre: Terjedelme: 0,03 ifm A megyei összeírok általában kétféle összeírást készítettek. Az egyikben közlik a bevetendő terület nagyságát pozsonyi mérőben, majd ezt követően a ténylegesen bevetett és már kikelt terület nagyságát pozsonyi mérőben. A csökkenés okát is megjelölik a szöveges részben (időjárás: fagy, aszály; illetve állatkár: egérjárás). A másik típusúban felmérik a helység várható gabonatermés mennyiségét (búza, árpa, rozs kétszeres). Ezután kimutatják a fenti gabonaneműek helységenkénti éves szükségletét, s végül a kettő különbözetéből (termett mennyiség és szükséglet) megállapítják, hogy hiánnyal vagy felesleggel bír-e gabonából egy adott járás adott települése. Az összeírások katonai célja mellett (átvonuló sereg számára hol van felesleg) közélelmezési előrejelzést is adott a hatóságoknak, hogy hol kell állami segélyt adni gabonaneműekből a lakosságnak. Ezt szolgálják majd a XIX. században felállított úgynevezett magazinok, ahol a hiányban szenvedő lakosság csekély hozam mellett gabonához jutott. Az összeírások alkalmasak termésátlag számításra, illetve egyes települések gabonatermesztési szokásainak kimutatására. Az első típusú összeírás rovatai: A tervezett vetés nagysága pozsonyi mérőben A tényleges vetés nagysága pozsonyi mérőben A különbség oka A második típusú összeírás rovatai: A várható termés mennyisége pozsonyi mérőben A helység éves szükséglete pozsonyi mérőben Hiány illetve felesleg. Ezeket az összeírásokat kiegészíti a IV.5. fondban (Germanica) szereplő összeírás. Jelzete: IV.5. Fasc. 30. Nr. 43. IV.7.B. Nógrád megye adószedőjének - számvevőjének iratai (Perceptoralia) [Miután a Magyar Országos Levéltárban folyamatos program keretében dolgozzák fel az országos összeírásokat, ezekre vállalkozásunk nem terjed ki.]

15 15 ROVÁS (Dicalis) összeírások / ADÓÖSSZEÍRÁSOK Évköre: ; Számköre: 1 297, Terjedelme: 6,6 ifm Az itt összegyűjtött, különböző rovatokból álló összeírások a 17. század közepén az államnak, később a vármegyének fizetendő (pénzbeli, természetbeni) adóterhek nagyságát, minőségét rögzítik. A beszedhető adó összege mindenkor az adóalanyok teherbíró képességétől, vagyonától függött, melyet az évszázadok folyamán különböző módon rögzítettek, állapítottak meg. Károly Róbert sikeres gazdaságpolitikája az 1330-as években lehetővé tette az értékálló vagyis szabott súlyú aranyból készült magyar pénz, a forint kibocsátását. A király ezzel egy időben megszüntette a pénzváltásból eredő állami bevételt, és helyébe a kamara hasznának (lucrum camerae) nevezett országos adót, évente 18 dénárt vetett ki minden olyan jobbágyportára, kapura, melyen egy megrakott szekér által mehetett. Ezért nevezték kapuadónak. A királyi adó a feudális államban elsősorban hadi célokat szolgált. Elnevezése contributio, magyarul hadiadó volt. A rendkívüli hadisegélyt (subsidium) a rendek a király kívánságára szükség esetén szavazták meg, s Mátyás uralkodása alatt vált általánossá. A mohácsi vész után a rendek rendszeresen megszavazták ezt az adófajtát a védelmi költségekhez végvárak fenntartásához való hozzájárulásként. (Vö évi 26. tc. és évi 8. tc.) Az adó kivetése 1526 után a porták számához igazodott. A porta, mint adóegység eredetileg a jobbágytelket jelentette, a hozzátartozó földdel együtt, függetlenül attól, hogy hány család élt rajta. Ez az állapot bizonyos aránytalanságot szült, és azoknak kedvezett, akik tehetősebbek voltak. így a porta tehát mint adóegység és a tényleges jobbágytelek között a XVI. század végén a kapcsolat megváltozott és 1608 között a kivetés alapja a házak száma volt. Mikor pedig a török háború következtében a házak száma jelentősen leapadt, főleg az igás és haszonállatok adták az adóegységet. Az évi 36. tc. szerint 4 saját ekével (és 4 6 igásállattal) gazdálkodó jobbágy vagy 16 zsellér (illetve igásállat nélkül gazdálkodó ember) háztartását kellett együtt egy portának számítani. A nemesi vármegyei adminisztráció fenntartásából eredő kiadások fedezésére a XVI. sz. második felétől az adózókat kötelezték háziadó, megyei taksa megfizetésére i s. Összege általában harmada, negyede volt a mindenkori hadiadónak. Az évi 26. tc. ezen adófajta megfizetésére kötelezte az armalista (címeresleveles) vagy egytelkes, birtoktalan nemeseket, de a nemesek kúriáján élő ún. curiális jobbágyokat, zselléreket is. A különböző adókivetési formák egyre jobban közelítették a valóságos adóalapot, a jobbágy tényleges vagyoni állapotát. Az 1696-os utolsó portaösszeírás már csak a régi portális formát, kereteket hagyta meg, mivel ez i s négy jobbágytelket, illetve háztartást vett egy portának, kikötve azonban, hogy egy-egy adóportának 120 mérőnyi vetésterülettel kell egyenlőnek lenni. A kivetés az alábbiak szerint történt. A község mérőben kifejezett egész vetésterületét elosztották az előírt 120 mérőnyi portamértékkel és a hányados adta a község adóportáinak a számát, függetlenül attól, hogy hány egész, fél- vagy negyedtelkes jobbágy lakott a községben. Az évi portaösszeírás alapjává tehát már nagyrészt a jobbágyi teherbíró képességet tették meg. Ezzel szemben a portális adózás helyébe lépő megyei rovásösszeírások nem a jobbágyportákat írták össze, hanem a jobbágy családfőket a felnőtt családtagjaikkal együtt, gabona és bortermésüket, állatállományukat és egyéb regálé jövedelemforrásaikat, amelyről a falu vezetőinek minden évben eskü alatt kellett vallaniuk: Az Bírót harmad magával esküttessék meg arra, hogy az Helység Lakosait, úgy mint Gazdákot, Selléreket, s Eözvegy Asszonyokat rend szerint megnevezik, elé Számlállyák és senkit ki nem tagadnak.... Az adószedésnek három fázisa volt: a kivetés, a behajtás és az elszámolás. Ennek a népszerűtlen feladatnak a falvakban a mindenkori bíró volta végrehajtója, minden kellemetlen következményével. Ha a falu nem akart, vagy nem tudott fizetni, a bírót mindaddig fogva tartották

16 16 a hatóságok, amíg a hátralékot k i nem egyenlítették. A kellemetlen feladatot az sem tette vonzóvá, hogy viselője hivatali éve alatt személye után nem fizetett adót, így a megyei közigazgatási hatalom hatósági kényszerrel tette kötelezővé a házak sorrendjében a bíróság vállalását. Amit kezdetben a királyi összeírok, a dicátorok végeztek, az a XVII. század második felétől a járási szolgabírók és megyei esküdtek feladatává vált. Az 1723-as rovásadó összeírás pl. az alábbi hasábcímeket tartalmazta: Nomina incolarum. (A lakosok nevei.) Hospes cum filiis et fratribus annorum 20. (A lakos fia, illetve testvére 20 év felett. Helyenként 16 évtől adóköteles volt minden nem nemes férfi.) Hospites cum filiabus annorum 17. (A jobbágynő /feleség/ és 17 éven felüli lánya.) Artificium continuum. (Állandó mesterséget folytat.) Boves sive equi jugales. (Ökrök és igás lovak.) Vaccae mulgibiles.(tejelő tehenek.) Vaccae steriles. (Meddő tehenek) Juvenci, juvencae et equi annorum 3. (Három éves, vagy fiatalabb csikók és lovak.) Oves et caprae mulgibiles. (Anyajuhok és kecskék.) Oves et caprae steriles. (Meddő juhok és kecskék.) Agnelli et hadéi. (Bárányok és gidák.) Apum alveari. (Méhkasok.) Porci majores annorum. (2 évnél idősebb disznók.) Triciti kilae. (Búzának kilája.) Hordei, millii et panici kilae. (Árpának, kölesnek, muharnak kilája.) Avenae et speltae. (Zab és tönköly kilája.) Lebetes singillatim. (Pálinkafőző üstök.) Braxatoria. (Sörfőzdék.) Macella, educilla. (Mészárszékek és borkimérések.) Molendina 40 kilas annuatim importantia aquatica et mola asseraria. (Évente 40 kila jövedelmet adó malmok.) Tabacae centenaria. (Dohánynak mázsája.) Paratae pecunia. (Készpénz.) A fentieket rovásra megadott arányszámok alapján számították át (pl. a jobbágy és fia 16 év felett 1 dicának, a feleség és lánya ½ dicának, mag egy igásökör vagy ló 2 dicának számított). Ha a községnek hátrányos adottságai (maleficia) voltak, pl. legelőhiány, állatvész, természeti csapás vagy beszállásolt katonaság, akkor csökkentették a dicaszámot, ha viszont többletjövedelemhez (beneficia) jutottak, pl. malombevétel, fuvar, kereskedelem, növelték a dicaszámot. A XVI XVII. századi dicalis összeírások többnyire csak a porta vagy a dicaszámot, esetenként a kivetett adó összegét tűntették fel. A XVIII. századtól viszont élesen különváltak az adóalap és adókivetési összeírások. Utóbbiak az adóbeszedési és hátraléknyilvántartási jegyzékekkel együtt sokkal kevesebb adatot tartalmaznak, főleg a neveket; az összesítők a községek neveit is. A dicaszámot, a hadi- illetve házipénztárba fizetendő összeget, és az esetenkénti hátralékot tűntetik fel. A dicalis összeírások egységes rovatai 1772 után: I. Adózók sorszáma, nevei, a jobbágyok 16 évnél idősebb fiak és leányaik, testvérek, zsellérek, hazátlan zsellérek (lakók) szolgák, szolgálók száma szerint. II. Saját és kölcsönvett jármos ökrök, hizlalt ökrök, fejős és meddő tehenek, 2 és 3 esztendős tinók és üszők, hámos- és ménesbeli lovak, 3 és 2 esztendős csikók, sertések, juhok, kecskék. III ad rendű házak, ed rendű szántóföldek kisholdakban, ad rendű kaszás rétek, ad rendű kapás szőlők, szilvások pozsonyi mérőben, káposztásföldek

17 17 (egység: 100 főt termő terület), dohányföldek (egység: egy mázsát termő terület), ad rendű gyümölcsös vagy zöldséges kertek száma, ad rendű vízi- és száraz malmok. IV. Bérbe adott borsajtó, fűrészmalom, kocsma, mészárszék, bérbe adott kender és lenmag olajütők utáni jövedelem forintban, üstök és méhkasok száma. V ad rendű kézművesség, kereskedés és kalmárság szám szerint. Közös haszonvételek: szarvasmarha legelők, juhlegelők száma, fuvarozásból jövedelmező barmok száma, kézimunkából és tűzifaizásból jövedelmet húzó személyek. Épületfaizásból részesülő házak, kereskedési faizásból jövedelmező barmok, nádvágásból jövedelmet élvező személyek száma. Végül a felsorolt dicák után a hadi és a honi pénztárba fizetendő összeg háztartásonként külön-külön és együttesen kimutatva. IV.7. C. Egyéb összeírások 1. ADÓKIVETÉSEK (repartitiones quanti contributionalis) Évköre: Számköre: Terjedelme:0,15 ifm Azokat az összeírásokat soroltuk ide, melyek a hadi, illetve honi pénztárba befizetett adók összegét tartalmazzák. A községsoros kimutatások általában az alábbi rovatokkal készültek: A dica száma A rendszerint kivetett adók összege (forint, krajcár) A személyek után fizetett adók összege (forint, krajcár) A kettő összesen 2. TÜRELMI ADÓ (conscriptiones judaeorum) összeírások Évköre: /49 Számköre: Terjedelme: 0,3 ifm Eredetileg rendkívüli hadiadó (subsidium) jellege volt, mellyel a török háborúkban támogatták a magyar zsidók a királyokat. Ez az adónem, amelyet a magyar országgyűlés soha meg nem szavazott, kivetésére nem adta meg a jogot a királyi kamarának, és ellene a vármegyék sokszor felszólaltak, azon középkori jogelven alapult, hogy a zsidók megtűretésükért kötelesek a királynak közterheik mellett külön adót is fizetni. Mária Terézia az örökösödési háborúk idején, 1743-ban minden zsidó családra 6 rénus forintot, 1746-ban pedig már személyenként 2 forint külön adót vetett ki. Amennyiben az összeget nem fizették k i az érintettek, kiutasították őket az országból. A külön követelt összeget a zsidók Királyné pénzének (Malke-Geld), mig az udvar (Taxa torelantialis) türedelmi adónak nevezte, melyet 1749-ben forintban állapítottak meg, és befizetéséért a magyarországi zsidóságot egyetemlegesen tették felelőssé. Ez az összeg a XIX. század első felében megközelítette a forintot. A zsidóság 1842-ben petícióban kérte V. Ferdinándot, hogy ezt a megalázó és súlyos adónemet törölje el. A király beleegyezett az adó eltörlésébe, amennyiben az elmaradt mintegy 2 millió forintnyi összeget részletekben a kincstárnak befizetik.

18 ban eltörölték a türedelmi adót, 1848-ban az első felelős magyar minisztérium felfüggesztette a részletek kifizetését is, de a szabadságharc leverése után a császár mégis behajtatta a hátralékot is. 3. KÁRÖSSZEÍRÁSOK (conscriptiones damnorum) Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,1 ifm Néprajzi szempontból is érdekes adatokat tartalmaznak a megmaradt kárösszeírások. Többségükben leltárszerűen felsorolják és felbecsülik az értéktárgyakat, amelyek tűznek vagy árvíznek estek áldozatul. A jégverés, szárazság vagy árvizek okozta terméskiesést felbecsülték, s értékét levonták az azévi adóból. Ennyivel kevesebbet kellett befizetnie a károsult egyénnek, illetve közösségnek. A házak rendkívül gyúlékony anyagból épültek (fa, szalma) s a vármegye a tűzeseteket megelőzendő már 1793-tól tűzrendészeti szabályokkal igyekezett elejét venni a károknak. 4. DOHÁNYOSOK ÖSSZEÍRÁSAI (conscriptiones fumigantium, pipalistarum) Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,05 ifm A dohány termesztése és élvezése a XVII. században terjedt el Magyarországon. A pipázást a töröktől tanulta el a magyar. A világi és egyházi hatalmak minden ellenállása elégtelen volt a dohányzás elterjedésének megakadályozására. A királyi kincstár a nemesfémhez, sóhoz hasonlóan kizárólagossá tette saját kereskedési jogát. A felnőtt pipás lakosság megadóztatását az 1723-ban bevezetett dohánymonopóliummal általánossá tették. A dohány kezdetben kerti növény, 1719 körül a dohánytermelés központja Szeged. Az alföldi pusztákon egymás után tűnnek fel a dohánykertészetek. Az összeírások több esetben név szerint közlik a községekben élő és dohányzó, illetve dohányt termelő személyek neveit. Rovataik: A helység neve A dohányosok neve és száma Illeték (forint, dénár) 5. NEMESI HOZZÁJÁRULÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZEÍRÁSOK (Conscriptiones subsidiorum nobilium) Évköre: Számköre: Terjedelme: 0,25 ifm 1351-től a magyar nemesség általánosan mentesült az adófizetés terhe alól. A nemesi adómentesség a nemesi privilégiumok egyik sarkalatos pontja lett. A nyugat-európai és osztrák örökös tartományban élő nemesség ezt a jogát a 16. század folyamán elveszítette. Nem így azonban a magyar nemesség. Amikor a török elleni támadások visszaverése megkövetelné az anyagi áldozatot, fő- és köznemeseink legtöbbször csak a megajánlásig jutnak el ben a besztercebányai országgyűlésen a főurak és köznemesek egyszeri vagyonadót ajánlották fel jobbágytelkeik értékének 1/60-át, l l forintot, bízva abban, hogy az ország a kért német-

19 19 római birodalmi segítséget így könnyebben megkapja. A megajánlott összeg a kincstárig nem jutott el. A következő évben, Pozsonyban, már csak az előző évi megajánlásnak a felét voltak hajlandók áldozni, de behajtani ezt sem lehetett ben a jobbágyoktól szedett 9 forint adó mellé a megyék nemesei saját zsebükből fizetendő adó fejében 6 forintot, később ők is 9-et adnak, bár nem mulasztják el minden esetben kiemelni, hogy a hadisegélyt csak a nemesi szabadság sérelme nélkül, és csak ezen egy esetben szavazzák meg önmaguktól. A században 99 törvény foglalkozott a hadisegéllyel. Ennek ellenére a 17. században is csak terv maradt a nemesség megadóztatása. Így bukott meg Eszterházy Miklós nádor terve, mely a végvárak költségeinek pénzügyi fedezetét a nemesi adómentesség megszüntetésére alapozta után pedig a bécsi udvar elképzelései szerint csak a forintérték alatt maradt volna adómentes a nemesi birtok. Az 1696-os utolsó portaösszeírás megemelt portaszámait is hajlandók elfogadni, de a nemesi föld megadóztatását, a nemesi házba katonák beszállásolását a végsőkig ellenezték és 1848-ig meg is akadályozták. Az évi 8. tc. kimondja, hogy... egyedül a nemesi felkeléssel nem lehet az országot megvédeni, állandó katonaság kell, ami zsold nélkül f e l nem állhat ezt pedig adózás nélkül beszerezni nem lehet, ezért az erre szükséges segélyek és adók dolgában a karokkal országgyűlésileg kell határozni. A nemesség megadóztatása, de Mária Terézia insurrectios kötelezettséget megváltó javaslata is csak terv maradt, a nemesi fölkelés (insurrectio) intézménye 1848-ig fennmaradt. II. József is kénytelen visszavonni a nemesség megadóztatásáról szóló rendeletét. Az örökös ódzkodás a közterhektől a nemesség soraiban is ellenszenvet váltott ki. Gondoljunk Széchényire, vagy a kevésbé ismert Balásházy János Zemplén megyei táblabíróra, ki határozottan követelte a nemesség megadóztatását legalább a háziadó keretében, és felháborodva írt arról, hogy a nemesség a saját költségeit (megyei házikassza) is a jobbággyal fizettette meg. A nemesség önkéntes hozzájárulása ezen a téren figyelhető meg 1836-ban, 1840-ben, ben és 1847-ben kivételesen az országrendek igaz mindig csak egy alkalomra elvi engedmény és örökös jelleg nélkül megajánlották, hogy az országgyűlés költségeit ( diéta pénz ) nem a jobbágyokkal fizettetik meg, hanem ők maguk fedezik. Mint kivételes felajánlást említhetjük a Ludovica Akadémia (1808) és a Nemzeti Színház felállítására tett felajánlásaikat. Ebben az irat együttesben szereplő összeírások ezeknek az önkéntes megajánlásoknak a dokumentumai, s egyben támpontot adnak a megyei nemesség jövedelmi viszonyairól is. IV.7. F. Katonai terhekkel kapcsolatos összeírások 1. ÉLELEMADAGOK, KATONAI KIHELYEZÉSEK, ELSZÁLLÁSOLÁSOK (Portio, dislocatio, quarteria) Évköre: Számköre: Terjedelem: 0,12 ifm Az 1683 után megindult török elleni háborúk újabb súlyos terheket róttak a magyarországi jobbágyságra. Az állam a nagylétszámú zömmel idegen hadsereg élelmezését, elszállásolását és a gyalogság szállítását a jobbágyok feladatává tette. Ez az állapot 1715 után sem szűnt meg, mert az átvonuló (transennalis) vagy a téli hónapokra a falvaknak a reguláris seregtestek

20 20 tiszti és közlegényi állománya részére az elszállásolás mellett meghatározott mennyiségű élelmet, takarmányt, fuvart és készpénzt kellett szolgáltatniuk. A katona porciója naponta ( emberportio orális portio): 1 font hús, 2 font kenyér, tüzelőfa, gyertya, só, ágy. Értéke általában havonta 3 4 forint volt. A lóporció (equilis portio) egy napra: 6 font zab, 8 font széna, hetente 3 csomó szalma, melynek értéke havonta 3 forintot tett ki. (Ha a katonákat átvezényelték másik helyre, helységbe, elszállításukról a jobbágyoknak kellett gondoskodniuk.) Rovatok: A rovások száma A hadipénztárban egy rovás hány forint forintot ér? A katonák téli fogyasztásának értéke (forint, krajcár) A katonák nyári fogyasztásának értéke (forint, krajcár) A hadipénztárba befizetett összeg (forint, krajcár) Hány forintot kellett jóváírni? A kiadott porciókról, szállításokról a hadsereg nyugtát adott a községi, mezővárosi bírónak, akitől a nyugtákat a megyei hadbiztos (comissarius) begyűjtötte. A porciók, szállítások stb. államilag meghatározott ellenértékét beszámították az érintettek hadiadójába. 2. ÁTVONULOK (Transennae) Összeírásai Évköre: /25 Számköre: Terjedelme: 0,45 ifm A községek az átvonulás útirányának a sorrendjében következnek egy-egy összeírásban. Rovatok: A helység és az ezred neve Porció (iccénként): hús, kenyér, zab, széna és szalma fontonként; vaj (icce); szalonna (font); só (font); zsír és faggyú, tyúk, kacsa, lúd, bárány, juh, tojás (darabszám); mindennemű főzelék, búza és liszt, aszalt szilva, mindennemű italok, fűszerek. Elszenvedett veszteségek (deperditae) Szállításhoz adott fogatok és napok száma 3. FUVAROK (Vectura) Évköre: Számköre: 1156, Terjedelme: 0,01 ifm Évek: 1724, 1725, 1726, 1732, 1738, 1739, 1740, 1754, 1776, Rovatok: A helység neve A szállítást végzők neve Hány szekérrel, hány igával, hány napig tartott?

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/ IV. 74. Közgyűlési összeírások levéltári gyűjteménye / Conscriptiones congregationales/ 1702 1848 CC I. Jobbágyköltözésre, egyes helységekre, foglalkozási csoportokra stb. vonatkozó összeírások 1702 1780,

Részletesebben

V. 1019. Ceglédbercel nagyközség iratai /1804-/ 1903-1950 /-1961/

V. 1019. Ceglédbercel nagyközség iratai /1804-/ 1903-1950 /-1961/ Raktári hely: Nagykőrös, 33. raktár, 126-135. polc A/ Feudális kori iratok d/ Népesség összeírás 1804 0,01 fm C/ Polgári kori iratok 1903-1944 /-1957/ a/ Képviselő-testületi iratok 1903-1944 /-1945/ 0,30

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK V. 1817. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 f. állag terjedelme: 21 doboz = 2,310 ifm 26

Részletesebben

V. 1029. Dunabogdány nagyközség iratai 1817-1950

V. 1029. Dunabogdány nagyközség iratai 1817-1950 Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 115. állvány 16. polc-116. állvány, 2. polc A/ Feudális kori iratok 1817 1834 a/ Közhirdetményi jegyzőkönyv 1817 1834 0,01 fm B/ Polgári kori iratok 1854 b/ Elöljárósági

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897

IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897 IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897 Terjedelem: 19,81 fm (ebből kötet 1,00 fm), 172 doboz, Raktári helye: 25 kötet, 3 csomó, 200 rakt.e. a/ Elnöki iratok -1897 0,10 fm

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950 V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

IV. 449. A Váci járás főszolgabírájának iratai (1884-)1898-1944

IV. 449. A Váci járás főszolgabírájának iratai (1884-)1898-1944 IV. 449. A Váci járás főszolgabírájának iratai (1884-)1898-1944 a/ Elnöki /bizalmas/ iratok 1898-1924 0,10 fm b/ Általános iratok /1884-/ 1898-1944 70,25 fm c/ Kihágási iratok 1898-1929 1,94 fm d/ Katonai

Részletesebben

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr.

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr. 3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása a helyi adók 2013.

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2011. évi gazdálkodásról 2012. május CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2011. évi gazdálkodásról 2012. május CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2011.. évii gazzdál lkodássrról l 2012.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

Kutatóterem Nyitvatartási rend: hétfő csütörtök: 8.00 16.00; péntek: 8.00 13.00 Ügyfélszolgálat Nyitvatartási rend: hétfő csütörtök: 9.00 15.

Kutatóterem Nyitvatartási rend: hétfő csütörtök: 8.00 16.00; péntek: 8.00 13.00 Ügyfélszolgálat Nyitvatartási rend: hétfő csütörtök: 9.00 15. 5. rész FEJÉR MEGYEI LEVÉLTÁR (rövidítve: FML) Cím: 8000 Székesfehérvár, Kikindai u. 3. Telefon: (+36) 22/313-052, (+36) 22/312-123 Fax: (+36) 22/310-701 E-mail: fmlev@mail.iif.hu Honlap: www.leveltar.fejer.hu

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2012. évi gazdálkodásról 2013. május CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2012. évi gazdálkodásról 2013. május CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2012.. évii gazzdál lkodássrról l 2013.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17 Iratjegyzék 1. d. I. sorozat

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2013. évi gazdálkodásról 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2013. évi gazdálkodásról 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2013.. évii gazzdál lkodássrról l 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 110. állvány, 2. polc-111. állvány, 16. polc a/ Elnöki iratok 1910-1931 0,11 fm b/ Közigazgatási

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

V. 1073. Mende nagyközség iratai 1921-1950 /-1954/

V. 1073. Mende nagyközség iratai 1921-1950 /-1954/ 1921- /-1954/ Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 138. állvány, 11-16. polc C/ Polgári kori iratok 1921-1930 a/ Képviselő-testületi iratok 1921-1930 0,03 fm D/ Népi demokratikus kori iratok /1941-/

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

V. 1004. Alberti nagyközség iratai 1814-1950 /-1960/

V. 1004. Alberti nagyközség iratai 1814-1950 /-1960/ Terjedelem: 9,86 fm, 54 doboz /6,76 fm/, 103 kötet /2,63 fm/, 22 füzet, 1 lap /0,47 fm/, 180 raktári egység Raktári hely: Nagykőrös, 33. terem, 56-68. polc A/ Feudális kori iratok 1814-1850 2 kötet, /0,07fm/,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

V. 1159. Vasad nagyközség iratai 1926-1950

V. 1159. Vasad nagyközség iratai 1926-1950 V. 59. 926950 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52. állvány, 6. polc C/ Polgári kori iratok 926944 a/ Képviselőtestületi iratok 926944 0,09 fm b/ Elöljárósági iratok 937944,0 fm D/ Népi demokratikus

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Halimba Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. szeptember 29-i ülésére. Tisztelt Képviselő testület!

ELŐTERJESZTÉS Halimba Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. szeptember 29-i ülésére. Tisztelt Képviselő testület! H ALIMB A K Ö ZS É G Ö N K O R MÁ N Y ZAT A P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/ 58-7/2014. Előterjesztő: Tóbel János polgármester Készítette:

Részletesebben

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

Tárgy: Adózással kapcsolatos feladatok ellátásáról beszámoló.

Tárgy: Adózással kapcsolatos feladatok ellátásáról beszámoló. Csanádpalota Város Jegyzője Csanádpalota, Kelemen L. tér 10. Telefon 263-026. 9-109/2010. Tárgy: Adózással kapcsolatos feladatok ellátásáról beszámoló. Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

V. 1063. Kóka nagyközség iratai 1887-1950

V. 1063. Kóka nagyközség iratai 1887-1950 18871950 Raktári hely: Mester utca, I. emelet, 138. állvány, 57. polc C) Polgári kori iratok 18871944 (1948) a) Képviselőtestületi iratok 19191931 0,07 fm b) Elöljárósági közigazgatási iratok 18871944

Részletesebben

BOT TYÁN EQUUS KÖZHASZN Ú ALAPÍTVÁNY

BOT TYÁN EQUUS KÖZHASZN Ú ALAPÍTVÁNY BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjeel leenttééss a 2010.. éévii gazzdál lkodássrról l 2010.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

IX. 311. A Pest megyei községi legeltetési társulatok iratainak levéltári gyűjteménye 1873-1905, 1930-1944 (-1964)

IX. 311. A Pest megyei községi legeltetési társulatok iratainak levéltári gyűjteménye 1873-1905, 1930-1944 (-1964) Terjedelem: 1,61 fm, 13 doboz /1,36 fm/, 13 kötet /0,19 fm/, 2 csomó /0,02 fm/, 10 füzet /0,04 fm/, 38 raktári egység Ténylegesen meglévők: 1,45 fm, 12 doboz /1,24 fm/, 11 kötet /0,15 fm/, 2 csomó /0,02

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

2012.05.03. Hatálya. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról. Kivetés szabályai. I. Vagyoni típusú adók. I.1. Az építményadó

2012.05.03. Hatálya. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról. Kivetés szabályai. I. Vagyoni típusú adók. I.1. Az építményadó Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2011/2012. Hatálya Hazai települési önkormányzatok adókivetési jogát szabályozza A törvény meghatározza, milyen adókat vethetnek ki nem kötelezően az önkormányzatok,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

II. fejezet Vagyoni típusú adók

II. fejezet Vagyoni típusú adók Cserkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

V. 1109. Solymár nagyközség iratai 1834-1949

V. 1109. Solymár nagyközség iratai 1834-1949 V. 09. 834- Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 45. állvány, 3-6. polc A/a Képviselő-testületi iratok 834-848 /-853/ 0,05 fm B/a Képviselő-testületi iratok 852-854 0,04 fm C/a Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

V. 1143. Tököl nagyközség iratai 1787, 1839-1950

V. 1143. Tököl nagyközség iratai 1787, 1839-1950 Raktári hely: Mester utca, I. emelet, 149. állvány, 4-6. polc A/ Feudális kori iratok b/ Elöljárósági iratok 1787, 1839-1847 0,10 fm B/ Polgári kori iratok 1 a/ Képviselő-testületi iratok 1848-1855 0,10

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához II. számú melléklet a 7004/2006. (AEÉ4.) APEH irányelvhez ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító

Részletesebben

A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között. Ulufedzsi szuvárik 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109

A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között. Ulufedzsi szuvárik 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109 1. számú melléklet A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között Időszak Müsztahfizok Ulufedzsi szuvárik Martalószok Összesen 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109 1608.04.16-1609.04.04.

Részletesebben

Méltányossági kérelem

Méltányossági kérelem Mutató: Méltányossági kérelem Név: Szül::. Adóazonosító jele:..adószáma: Anyja neve:. Leánykori neve::.. Város: Utca alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok Szentes Város önkormányzati adóhatóságához:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952)

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952) 3. sz. összesítő raktári jegyzék (1804-) 1850 1950 (-1952) Terjedelem: 8,74 fm, 67 doboz (7,72 fm), 26 kötet (0,82 fm), 5 köteg (0,60 fm), 98 rakt. e. Raktári helye: Nagykőrös, 33. raktár 1-7. polc, 334-338.

Részletesebben

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T A L A P S Z A B Á L Y A I. Általános rendelkezések A társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló2006.

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

V. 1044. Gödöllő nagyközség iratai 1902-1950

V. 1044. Gödöllő nagyközség iratai 1902-1950 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 135. állvány, 2-9. polc C/ Polgári kori iratok 1902-1944 a/ Képviselő-testületi iratok 1922-1933 0,18 fm b/ Elöljárósági iratok 1902-1944 2,34 fm d/ Adókezelési és

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben a 26/2010.(XII.30.) rendelettel) 1. AZ ADÓ BEVEZETÉSE 1. A helyi

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA 5. számú melléklet A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE A 150/1992. (XI. 20.) KORM. RENDELET 12. (4) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAM ALATT BÓDI ZSUZSANNA A tevékenység megnevezése:

Részletesebben

Függelék Forráshelyek

Függelék Forráshelyek Függelék Köszönettel tartozom mindazoknak, akik munkám során tanácsaikkal segítettek, akik elolvasták és bírálták a kéziratot a Teleki László Intézetben szervezett vitán. Úgyszintén köszönet illeti Kovács

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLET 8/2004. (IV.08.)ÖNK. SZ. RENDELETE

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLET 8/2004. (IV.08.)ÖNK. SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLET 8/2004. (IV.08.)ÖNK. SZ. RENDELETE A helyi lakáscélú támogatásról (Egységes szerkezetben a 25/2004.(X.01.)Önk.sz. rendelettel.) A 25/2004.(X.01.)Önk.sz. rendelet szövege

Részletesebben

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950 Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK BÉRLETI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Budapest Főváros Önkormányzata, mint tulajdonos képviseletében eljáró BFVK Zrt. (székhely: 1013 Budapest, Attila út 13/A.; cégjegyzékszám: Cg.01-10-042695;

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

601. fond: Abádszalók nagyközség iratai

601. fond: Abádszalók nagyközség iratai 601. fond: Abádszalók nagyközség iratai V 601. 1. Képviselıtestületi közgyülési jegyzıkönyv 1897-1902 V 601. 2. Közgyülési jegyzıkönyv 1902-1907 V 601. 3. Közgyülési jegyzıkönyv 1913-1917 Mutatóval A-Z

Részletesebben