A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS"

Átírás

1 A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Helyzetfeltárás 1. verzió 2009.

2 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ MÓDSZERTAN HELYZETFELTÁRÁS KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE A térség gazdaságának külső környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban)... 7 A régió és a megye fő gazdasági ágazatai Hajdú-Bihar megye gazdaságának rövid, ágazati jellemzése A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok Országos fejlesztési tervek Regionális fejlesztési tervek Megyei fejlesztési tervek Határmentiség eurorégiók szerepe A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek BELSŐ ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSE Általános jellemzők...17 A kistérség létrejötte, előzmények Természeti adottságok Közlekedésföldrajzi helyzet...21 Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Egyéb A Derecske-Létavértesi Kistérség térszerkezeti helye Demográfiai jellemzők Humán erőforrások mennyiségi mutatói Humán erőforrások szerkezeti mutatói Helyi infrastruktúra Műszaki infrastruktúra Gazdaság Vállalkozások Foglalkoztatás Gazdasági ágazatok Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek A KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI SZEREPLŐI...54

3 1. Vezetői összefoglaló

4 2. Módszertan Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségeknél és a potenciális projektgazdáknál felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési projektek közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követtük, mely a hatékonyság és a szinergiahatások érdekében kiegészítésre került projektfejlesztési módszerekkel. A Derecske-Létavértesi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: Reális időtáv meghatározása A program időtávja kettős elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Ennek megfelelően a program stratégia középtávra 7-10 éves periódusra vonatkozik, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. Gazdasági megközelítés A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel ez jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok alapvetően a gazdaságra koncentrál. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés személyes interjúk keretében történt. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő

5 tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű - országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: országos szinten: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program regionális szinten: az Észak-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programja, megyei szinten: Hajdú-Bihar megye fejlesztési koncepciója, Hajdú-Bihar megye idegenforgalmi koncepciója és programja, Meglévő kistérségi koncepciók, programok figyelembe vétele A program készítése során nélkülözhetetlen volt a korábban elkészített kistérségi fejlesztési dokumentumok áttekintése, elemzése. Ezen dokumentumok készítéskor még nem kerülhettek figyelembe vételre az EU csatlakozásból és a Strukturális Alapok működéséből kapcsolatos sajátosságok, azonban sokszor olyan problémákat vetnek fel, melyek megoldása, kezelése jelenleg is szükséges a kistérségben. Építés projektekre, fejlesztési elképzelésekre Megközelítésünk fontos alapelve, hogy a programozás és projektfejlesztés folyamata szorosan összefüggnek, egymástól való elválasztásuk nem célszerű. A két folyamat kölcsönhatásban áll egymással, a helyzetfeltárás során azonosított szükségletek inputot jelentenek a projektek azonosításához, a felmerült projektelképzelések pedig segítik a stratégia alkotás folyamatát. Ennek megfelelően a program készítésével párhuzamosan sor került kistérségi fejlesztési projektek generálására, és egységes szempontrendszer szerinti kidolgozására. Gyakorlatorientált megközelítés A program készítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembe vételre; törekedtünk olyan program készítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU strukturális alapok támogatásinak felhasználására, forrásszerzésre. Az érintettek bevonása A programkidolgozás során jelentős hangsúlyt fektettünk arra, hogy az érintettek - a kistérség önkormányzatainak, vállalkozásainak és intézményeinek - képviselői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, érdekeiket, elképzeléseiket megjeleníthessék. Ezt szolgálta a programozást kísérő projektfejlesztési, -generálási folyamat. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során:

6 Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése; Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján; Primer információk összegyűjtése interjúk segítségével; SWOT analízis összeállítása; Korszerű projektfejlesztési módszerek alkalmazása (Logframe megközelítés, logikai keretmátrix és projektciklus menedzsment); A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat.

7 3. Helyzetfeltárás 3.1. Külső környezet elemzése A térség gazdaságának külső környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban) Az Észak-alföldi régió Magyarország egyik legfejletlenebb térsége, területe km2 lakónépessége fő (2007). Három megyéből (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) és 28 kistérségből áll, ez utóbbiakból 24 kedvezményezettnek minősül, mérték szerint hátrányos helyzetű 9, leghátrányosabb helyzetű 7, komplex program színtere pedig 8 kistérség. A régióban összesen 387 település található, ebből 55 városi címmel rendelkezik. A településekből 288 db kedvezményezett mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. Hajdú-Bihar megye területe 6211 km2, lakónépessége fő, benne 9 kistérség (ebből 7 kedvezményezett) található. Hátrányos helyzetű kistérségből 2 leghátrányosabb helyzetűből 4, míg komplex program színteréül szolgálóból 1 található a megye területén. A megye 82 településéből 19 város, 63 település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott. 1. ábra: Egy lakosra jutó GDP a magyarországi régiókban Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék szerint az Észak-alföldi régió az utolsó helyek valamelyikén állt az elmúlt évek mindegyikében. Hajdú-Bihar megye az országos átlagnál

8 messze alacsonyabb, de a régiósnál valamivel magasabb fajlagos bruttó hazai termékkel rendelkezik. 2. ábra: Egy lakosra jutó GDP az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében 3. ábra: A foglalkoztatottak aránya a hazai régiókban Az aktív korú népességen belüli foglalkoztatottság szintje alapján a régió a hazai mezőny hátsó harmadában helyezkedik el, csak a Dél-Dunántúlt és Észak-Magyarországot előzi meg. Hajdú-Bihar megye a régión belül Szabolcs-Szatmár-Beregnél kedvezőbb, de Jász-Nagykun- Szolnoknál valamivel kedvezőtlenebb helyzetben van.

9 4. ábra: Aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (%) 2007 megyei szinten 5. ábra: A munkanélküliség alakulása a hazai régiókban A régió helyzete a munkanélküliség szempontjából sem kedvező, hiszen mindössze az Északmagyarországi régiónál foglal el kedvezőbb pozíciót a térség, az országos átlagnál pedig több

10 százalékponttal magasabb. Hajdú-Bihar megye a régió átlagánál csak minimálisan mutat kedvezőbb értékeket, így az országos átlagot jelentősen meghaladja. A régió nyilvántartott álláskeresőinek száma 2009 első negyedévében átlagosan fő volt, amely mintegy fővel (9,5%-kal) meghaladta az előző év azonos időszakát. Az álláskeresők létszáma a régió minden megyéjében gyarapodott. A számbeli növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legjelentősebb (5 310 fő), a változás aránya azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében (15,8%). A régión belül megyei megoszlást vizsgálva a nyilvántartásban lévők 46,1 százaléka Szabolcs-Szatmár-Beregben, 33,7 százaléka Hajdú-Biharban és 20 százaléka Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt regisztrálva. Az ország többi régiójához viszonyítva az Észak-Alföldön a válság kezdete óta viszonylag kisebb létszámú munkaerő-elbocsátás volt tapasztalható. Mégsem mondhatjuk, hogy a régiót nem érintette a recesszió, a gazdasági ágak szerinti elbocsátások vizsgálatából megállapítható, hogy az fős létszámleépítés közel 90%-ban az ipart érintette. 6. ábra: A munkanélküliség alakulása az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében A vállalkozói aktivitás a régióban az országban az egyik legalacsonyabb, csak az északmagyarországit haladja meg igen kis mértékben az 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma. Hajdú-Bihar megye Ebből a szempontból is jobb helyzetben van mint a régió átlaga, de az országos átlagtól sajnos nagyon nagy mértékben elmarad. A vállalkozói aktivitás mind a régióban mind pedig Hajdú-Bihar megyében növekvő tendenciát mutatott

11 2007-ig bezárólag, valószínűleg azonban a es gazdasági válság hatására ez a kedvező tendencia az ellenkezőjére fordult. A külföldi tőkebefektetés mértéke a gazdasági fejlettségnek egyik igen fontos értékmérője lehet. Megállapítható, hogy az Észak-alföldi régió csak a Dél-Alföldet és a Dél-Dunántúlt előzi meg nem egészen 2%-os részesedésével. A régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik a legjobb értékekkel, ezt követi Hajdú-Bihar majd Szabolcs-Szatmár-Bereg. 7. ábra: A vállalkozói aktivitás a hazai régiókban

12 8. ábra: A vállalkozói aktivitás az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében 9. ábra: Külföldi tőkebefektetések a hazai régiókban

13 10. ábra: Külföldi tőkebefektetések a hazai megyékben A kutatás-fejlesztés területén a főváros kiemelkedő szerepköre miatt a Közép-magyarországi régió áll az első helyen. Összegét tekintve az Észak-Alföldön költik el a második legnagyobb pénzösszeget K+F tevékenységre, de egy lakosra vetítve már nem ilyen kedvező a helyzet. Az Észak-Alföldön belül Debrecen K+F kapacitásai miatt Hajdú-Bihar megye áll a vezető helyen. A régió számtalan turisztikai vonzerővel rendelkezik (természeti és kulturális elemekkel egyaránt), kevés azonban a regionális jelentőségűt meghaladó termék. Ki kell emelni a következő ágazatokat: egészségturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, rendezvényturizmus és a falusi turizmus. A szálláshelyek számát és befogadóképességét (59212 férőhely 2007-ben), illetve a vendégforgalmat és a vendégéjszakákat (2467 ezernél több vendégéjszaka) tekintve az Északalföldi régió az országos ranglista második felében található, ugyanakkor az elmúlt esztendők egy részében jelentős növekedést mutatott. A külföldiek aránya általában elmarad az országos átlagtól, közöttük jelentősek a Közép- és Kelet-Európából származó látogatók. A régió gazdaságának helyzete nemzetközi összehasonlításban is fejletlennek minősíthető. Az EU statisztikák szerint a 27 tagállam gazdasági fejlettségének mindössze 40,1%-án állt ban, így az Unió 271 NUTS II-es régiójából a 255. helyen állt.

14 A régió és a megye fő gazdasági ágazatai A térség gazdaságának egyik fő jellemzője a kétosztatúság: egyik oldalon a hagyományosnak mondható, versenyre csak korlátozottan képes ágazatok (mezőgazdaság, állami szférához kapcsolódó szolgáltatások, bérmunkában bedolgozó könnyűipari üzemek), míg a másik oldalon az európai piacon is keresett termékeket gyártó beszállítók és piaci alapú szolgáltatók. Természetesen a 2008 végén kibontakozó válság első körben az országos trendeknek megfelelően ezt a második csoportot rázta meg. A mezőgazdaság jelentősége a gazdaságban az Észak-alföldi régió egészében, de különösen Hajdú-Bihar megyében meghaladja az országos átlagot. A bányászat és a feldolgozóiparra jellemző értéket tekintve az országos és a régiós átlag nagyjából megegyezik, de Hajdú-Bihar jó néhány százalékponttal elmarad ettől. Villamosenergia, gáz-, gőz- és vízellátás Hajdú- Biharban némiképp magasabban alakult mind az országos mind a regionális átlagnál. Az építőipar egyaránt 6%-os értéket képvisel a megyében és a régióban is, ami meghaladja az országos átlagos, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye értékét is, Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanakkor ennél némiképp magasabb értéken áll. A kereskedelem és javítás szektorok csak kis eltérést mutatnak az országos és a regionális átlagtól is, míg a szálláshely és vendéglátásra jellemző 7%-os megyei átlag pontosan az 1%-kal alacsonyabb regionális és az 1%-kal magasabb országos ráta között helyezkedik el. A szállítás és raktározás által előállított érték Hajdú-Biharban alatta marad a két másik észak-alföldi tagmegye rátájának, illetve az országos értéknek is. A pénzügyi szolgáltatások az egész régióban az országos átlag alatt maradnak az előállított érték arányát tekintve, míg az ingatlannal kapcsolatos tevékenységek Hajdú- Biharban némiképp meghaladják azt. A kötelező TB és a közigazgatás által előállított érték az Észak-Alföldön általában véve magasnak mondható, Hajdú-Biharban ugyanakkor az országos átlag alatt találjuk ezeket az ágakat. Az oktatásban és az egészségügyi-szociális ellátásban realizálódó bruttó hozzáadott érték a térségben magasabb mint az országos átlag, míg az egyéb szolgáltatások terén azzal nagyjából megegyezik.

15 1. táblázat: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint 2007-ben, folyó áron (millió Ft és százalék) (KSH) Mg,, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányásza t, feldolgoz óipar Villamose., gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Keresk., javítás Szálláshel y, vendégl. Szállítá s, rakt., posta, távközl. Pénz ü. Ingatlanügy., gazdasági szolgáltatás Közigazg. kötelező TB Hajdú-Bihar % Oktat ás Eü. szoc. ellátás Egyéb szolg. Nemzetgazd aság összesen (alapáron) Jász-Nagykun , Szolnok 1 % 8, , , , , , , ,195 13, , ,339 5,781 3, Szabolcs-Szatmár , Bereg 5 % 8, , , , ,4837 6, , ,233 11, , ,995 6,275 4, Észak-Alföld % Közép- Magyarország % 0, , , , , , ,1958 6, Közép-Dunántúl , % 4, ,5919 2, , , , , , Nyugat-Dunántúl , % 5, , , , , , , , Dél-Dunántúl % 8, , , , , , , , Észak , Magyarország 1 % 4, , , , , , , , Dél-Alföld , % 10, ,9671 2, , ,2360 5, , , Országos % 3, , , , ,0476 8, , , , , ,657 3,246 4, ,3883 5, ,284 3,467 3, , , , , , , , , , , , , , , , ,232 3, ,103 4, , , , , , ,

16 Hajdú-Bihar megye gazdaságának rövid, ágazati jellemzése Mezőgazdaság Hajdú-Bihar megye teljes területe ha így az ország negyedik legnagyobb megyéje. A mezőgazdaság által hasznosított terület ha, ebből ha szántó, ami országosan a második legnagyobb érték. Az éghajlati- és talajadottságok kiválóak, így a vetésszerkezet sokszínű, de a kukorica, búza, napraforgó, cukorrépa és a burgonya a legjelentősebb. Az állattenyésztés jelentősége a sok nehézség ellenére még mindig nagy, jelentős a szarvasmarha, a sertés, a juh és a tyúkállomány is. A rendszerváltás után eltelt évtizedekben az üzemszerkezet jelentős változáson ment keresztül, a magántulajdon dominánssá vált, megnőtt a kis- és középméretű gazdaságok száma, illetve csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Ipar A rendszerváltás után az ipari termelés jelentős csökkenésnek indult, a mélypont még az 1990-es évtized első felében jelentkezett, ami után fokozatosan emelkedett az ágazat teljesítménye. A növekedés motorját az exportra termelő cégek jelentették, amelyek néhány fontosabb ágazatban (vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar) termeltek versenyképesen. Fontos szerepet játszanak a megyében az ipari parkok (a megyében 6 ipari park működik, ezek közül négy Debrecenben egy Polgáron, egy pedig Berettyóújfaluban van) Az építőipar az új évezred első éveiben sikerágazatnak bizonyult, amit a felélénkülő kereslet és az államilag is támogatott banki konstrukciók segítettek. Az ágazat 2007-től fokozatosan recesszióba került, a 2009-es esztendőben az országgyűlés által elfogadott megszorító intézkedések valószínűleg tovább rontják az iparág helyzetét. Közlekedés, kommunikáció A Hajdú-Bihar megye közúton elérhető a 4, 33, 35, 42, 47-es fő közlekedési utakon, a megye nyugati irányba történő közúti kapcsolatrendszerében kulcsfontosságú az M3-as autópálya és az M35-ös gyorsforgalmi út. Közúti határátkelők Románia felé Ártándon és Nyírábrányban találhatók. A megye a főváros felől vasúton a 100-as Budapest-Szolnok-Debrecen- Nyíregyháza-Záhony fővonalon érhető el. A megyeszékhelyet 8 vasútvonal kapcsolja a megye többi településéhez, ezekből öt a szomszéd országok felé is összeköttetést teremt. A vasúti közlekedés sok helyen párhuzamosan zajlik a közútival. Kiemelkedik nemzetközi viszonylatban a 101. számú vonal, amely Püspökladány-Biharkeresztes-országhatár viszonylatban közlekedik. A térség légiközlekedésének legfontosabb csomópontja a Debreceni Repülőtér, ami Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában áll és a Debrecen-Airport Kft. működteti. A vízi közlekedés, hasonlóan az országos helyzetképhez nem megfelelően használja ki a lehetőségeket. Tisza folyó a megyét két rövid szakaszon érinti, Polgárnál és Tiszacsegénél.

17 Hajdú-Bihar megye távközlési ellátottsága az hazai átlaghoz hasonlóan megfelelően kiépített, beleértve a vezetékes és a mobil kommunikációs rendszereket is. Turizmus A megye turisztikai vonzerői között ki kell emelni a gyógy- és termálvizeket. A legfontosabb, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő Hajdúszoboszlón található, mellette a megyeszékhelyen is bővülő kapacitások vannak. A Hortobágy mint a legnyugatabbra elhelyezkedő európai füves puszta kedvelt desztináció a tőlünk nyugatra lakók számára is. Megemlíthető még a rendezvényturizmus, a horgász-, vadász- és lovas turizmus, és a valláshoz kötődő turizmus. Hajdú-Bihar megyében található a régióban található szálláshelyek majdnem fele, itt realizálódik a régió vendégforgalmának 2/3-a. A külföldi vendégéjszakák aránya alig éri el az 1/3-ot, ami az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb. A vendégek átlagos tartózkodási ideje 3,3 éjszaka volt, amely ugyanakkor kedvezőbb a 2,7-es országos mutatónál. 1

18 A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok Országos fejlesztési tervek Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Az anyag célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, egészséges és hosszabb az élet. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) (96/2005. (XII. 25.) OGY határozat) hosszú távú fejlesztéspolitikai célokat és megállapításokat tartalmaz. A dokumentum elkészültét széleskörű szakmai munka és társadalmi egyeztetés kísérte. A célok megjelölésében több idősíkot is meghatároz, így 2020-ig átfogó célok, horizontális szempontok és a területpolitikai célok is meghatározásra kerültek, valamint az egyes stratégiai célokon belüli prioritásokat is leírták re egy átfogóbb jövőképet fogalmaztak meg az országnak, melynek elérését a rövidebb távú célok kell hogy szolgálják. Az OFK-ban kilenc stratégiai célt határoztak meg, valamint három csokorba szedve húsz különböző prioritás került megjelölésre. A dokumentum 2020-ig a következő átfogó célokat jelölte meg: 1. Versenyképesség, az értékteremtés feltételeinek biztosítása mind a társadalom, mind a gazdaság, mind a tudomány és kultúra képviselőinek; 2. Igazságosság, beleértve az országon belüli társadalmi, gazdasági és területi kohézió megerősítését; 3. Biztonság, ki kell alakítani a fenntartható fejlődés esélyét hazánkban a jelen és a jövő nemzedékei részére is Országos Területfejlesztési Koncepció A 97/2005. (XII. 25.) OGY határozattal elfogadott dokumentum fontos feladata, hogy információkat adjon az ágazati illetve a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés minden szereplője számára. Az OFK-val szinkronban készült el az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK). A dokumentum felrajzolt egy jövőképet, ami meghatározza a kívánatos térszerkezetet: az eltérő társadalmi-gazdasági adottságú térségek különböző, sajátos fejlődési pályáikon erős munkamegosztásban, egymással összehangoltan és nem alá-fölé rendelten fejlődnek; csökkennek a területi differenciák, a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, magas munkanélküliséggel jellemezhető területek kiterjedése; 2

19 a főváros a közép-európai régió egyik elsőrendű, gyorsan fejlődő centruma lesz, intenzív kooperációjában közvetlen térségével és kedvez munkamegosztásban a többi hazai régióval; Magyarország régiói és megyéi, a környező államok határmenti területeivel együtt, az európai és határmenti együttműködés (CBC) fő aktorai, a régiók ugyanakkor a megyék közötti szoros fejlesztési együttműködés helyszínei is; hazánk urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szorosan bekötődnek az európai területi szerkezetbe, aktív részesei a területfejlesztésnek; új típusú fejlesztési gócok (innovációs és vállalkozási centrumok, ipari parkok, vállalkozási övezetek) kiegyensúlyozzák a térszerkezetet; a településhálózat kiegyenlített, valamennyi településből elérhetők a központi intézmények szolgáltatásai, a decentralizált kulturális és oktatási központok hálózata lehetővé teszi a térségi hajtóerők érvényesülését; a településrendszer egyik döntő jelentőségű szelete a kistérségi együttműködés, multilaterális az együttműködés az egyes települések között; csökkennek a települések közötti, az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő differenciák; a kiemelt üdülőkörzetek a nemzetközi minőségi turizmus kiemelkedő desztinációi, a táj és a környezet fokozott védelmével, a sajátos vonzástényezők kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra kiépítésével; más, kiváló turisztikai lehetőségekkel, vonzerővel rendelkező, de hátrányos helyzetű területek is részt vesznek a turizmusban a komplex infrastruktúra kiépítése után; kiemelkedő a környezet minősége, az adottságok kiaknázása kapcsán előnyt élvez a természeti erőforrások megóvása, és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás; a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek megőrzői, az identitástudat és a nemzedéki felelősség letéteményesei. A Koncepció az általános célok meghatározásán túl irányelveket is megfogalmaz az ország egészére és a fejlesztéspolitika fontos célterületeire. Ilyen irányelvek a következők: szociális piacgazdaság és társadalmi szolidaritás, gazdaságilag és ökológiailag is fenntartható fejlődés, az innovációk diffúziója, kiegyensúlyozott területi szerkezet, fenntartható erőforrásgazdálkodás. A fejlesztéspolitika célterületei az EU célokkal összefüggésben főként a szociálisanökonómiailag elmaradott, az ipari válsággal sújtott, a vidékfejlesztés célterületei és a tartós munkanélküliséget mutató térségek. Fontos nemzeti fejlesztési prioritás kell hogy legyen ezeknek a térségeknek a felzárkóztatása. Megkülönbözteti még a Koncepció azokat a célterületeket, ahol speciális fejlesztési politikát kell alkalmazni (természetvédelem alatt álló területek, üdülőkörzetek, agglomerálódó és határmenti térségek). Javaslatokat dolgoz ki a dokumentum a területfejlesztés eszköz és intézményrendszerének fejlesztésére is, a közvetlen pénzügyi támogatáson túlmenően fontos elemek a gazdaságipénzügyi infrastruktúrák és szolgáltatások (vállalkozásfejlesztési központok, vámszabad területek, inkubátorházak, ipari parkok, innovációs centrumok, vállalkozási övezetek) is. A Koncepció a továbbiakban javaslatokat fogalmaz meg a nemzetközi integráció elősegítése érdekében is. 3

20 Az OTK a területfejlesztés viszonylatában kijelöli a legfontosabb ágazati prioritásokat, is a környezetvédelem, a humán infrastruktúra, az ipar, az agrárgazdaság, az idegenforgalom, és a műszaki infrastruktúra területén is. Az OTK az átfogó, és az országos területi célokon túl a régiók jellemző fejlesztési irányait is bemutatja, az Észak-alföldi régió esetén ez a versenyképesség, örökségvédelem, agrárfejlesztés és erős társadalmi kohézió szlogennel ragadható meg. A területfejlesztés legfontosabb hazai feladatait az ezredfordulóig az OTK a következőkben látja: az ország nyugati és keleti régiói között fejlettségi, életszínvonal és civilizációs szintbeli különbségek növekedésének lefékezése, lehetőség szerint megállítása. válságban lévő ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elősegítése települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek csökkentésének felgyorsítása. a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása. az ország egypólusú településszerkezetének oldása, különös tekintettel a piacgazdaság követelményeire. területfejlesztés intézmény és eszközrendszerének továbbfejlesztése, éppen ezért meg kell erősíteni a területfejlesztés középszintű intézményrendszerét, elő kell segíteni a területfejlesztési önkormányzati társulások működését, a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének kialakítását, a decentralizált döntési körben működő eszközök arányának növelését és a programfinanszírozási rendszer bővítését, az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programozási és megvalósítási gyakorlat elsajátítását, az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének kidolgozását. A Derecske-Létavértesi kistérség nem szerepel nevesítve az OTK-ban, de a dokumentum megemlékezik az új, intenzív város és térsége viszonyról, azaz hogy környezetükbe integrálódnak a városok. A központi funkciókkal rendelkező városok szélesebb környékükkel intenzív, funkciómegosztáson alapuló viszonyrendszert alakítanak ki, így alakulnak ki a központok és környezetük harmonikus szerveződő, egymással szorosan kooperáló integrált rendszere. A kisebb városok esetében is létrejön a város-falu minőségileg új viszonya, sokszínűvé válik a város és környezetében lévő falvak közti funkciómegosztás, melynek a központok magas színvonalú elérhetősége kell hogy legyen az alapja. Fejlettek a térségszervező funkciók, melyek kialakításában a helyi kezdeményezések dominálnak - különösen az európai uniós tagállamokkal közös határok mentén - a határokon túli területek részvételével. A kistérség fejlesztési koncepciójának elkészítéséhez ugyancsak fontosnak tarjuk kiemelni az OTK-ból a következő sorokat: A periférikus és hátrányos helyzetű térségekben a versenyhátrányok feloldása, a térségi centrumtelepülésekhez való kapcsolódás erősítése, integrált felzárkóztatási és munkahelyteremtő programok beindítása, a helyi termelési hagyományokra épülő iparágak megerősítése, továbbá az oktatási, egészségügyi, szociális és a kulturális, közművelődési ellátás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtésére, a térségi alapon szervezett közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, a vonzó települési környezet és a biztonsági szolgáltatások fejlesztése, örökségvédelem; 4

21 Ezek a leegyszerűsített programpontok véleményünk szerint a kistérségben is követendő lehetnek Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NSRK), melynek kidolgozása szükséges volt a közötti időszak EU forrásainak lehívásához. Az ÚMFT átfogó céljai a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése, ezekhez hat specifikus célt rendeltek, úgymint: Az egyén foglalkoztathatóságának javítása, és munkaerő-piaci aktivitásának növelése A munkaerő-kereslet növelése A foglalkoztatási környezet fejlesztése A versenyképesség erősítése A gazdaság bázisának kiszélesítése Az üzleti környezet javítása Ezeknek, illetve a horizontális politikáknak (fenntarthatóság és a területi és társadalmi kohézió erősítése) az érvényesülését vannak hivatva megerősíteni a különböző prioritások és a hozzájuk kapcsolódó operatív programok (gazdaságfejlesztés GOP, közlekedésfejlesztés KÖZOP, társadalmi megújulás TÁMOP, TIOP, környezeti és energetikai fejlesztés KEOP, területfejlesztés 7 db ROP, államreform ÁROP, EKOP, illetve elkülönítve a Végrehajtás OP) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Az agrár- és vidékfejlesztés közötti céljainak megvalósítását, annak közösségi támogatásának szabályozása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló 1698/2005/EK rendeletben került rögzítésre. Az Európai Halászati Alap felhasználását célzó Halászati Stratégia és Halászati Operatív Program külön került kidolgozásra. A as periódusban a vidékfejlesztési források elkülönülten kerülnek kezelésre az EU fejlesztéspolitikájában az agrár- és vidékfejlesztési alap keretein belül. Az EU elvárásaival és joganyagaival összhangban került kidolgozásra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST), amely a as időszakra meghatározza a magyar vidékfejlesztés stratégiai irányait és az ezekhez kapcsolódó akciókat. Az ÚMVST végrehajtásának elősegítésére dolgozták ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP). A belőle finanszírozott programok és projektek az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból részesülnek támogatásban. Az ÚMVP általános céljai a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a vidéki területek fejlesztését és versenyképességük javítását tűzték ki célul. A programhoz kapcsolódó intézkedéseket négy tengelybe csoportosították: 5

22 I. A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. A környezet és a vidék fejlesztése III. A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. A LEADER-megközelítés megvalósítása Az első két tengelyhez kapcsolódó források elosztását országos szinten végzik, míg a második két tengelyhez rendelt összegek elosztásánál hatványozottabban figyelembe kívánták venni a helyi sajátosságokat, így ún. helyi közösségeket hoztak létre, amelyek egy bizonyos autonómiát élveznek a pályázati támogatások odaítélésében. Külön ki kívánjuk emelni a LEADER-forrásokat, amely az EU egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezéséből az EMVA egyik legfontosabb részterületévé nőtt ki és legfontosabb alapelve a helyi kezdeményezés és a helyi döntéshozatal, illetve a támogatott fejlesztések innovatív mivolta Nemzeti Akcióprogram (NAP) Magyarországon, ahogy az EU valamennyi más tagállamában fontos, hogy a lisszaboni stratégia megvalósításának hazai keretrendszerét adekvát módon képes legyen kialakítani. Ezeknek az intézkedések a előkészítése, a növekedés és a foglalkoztatás stratégiai középpontba állítása a fő célja a NAP-nak a közötti időszakra vonatkozóan Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) A tervezet fő célja az, hogy javuljon az életminőség az országban a turizmus fejlődésén keresztül. Mivel végső soron valamennyi fejlesztési stratégiának ez a végső célja, így egy települési szintű tervben is ezt az irányvonalat kell követni. A dokumentum megállapítja, hogy a hazai turizmus három nagy problémája a következő: Viszonylag kevés az egy turistára eső költés A turista-forgalom földrajzi koncentrációja még mindig nagy mértékű Nagy a szezonalitás A stratégia a jövőbeni tendenciákat is megpróbálja feltárni, amelyekkel a turizmusnak szembesülnie kell, ezeket a következőkben foglalhatjuk össze: A gyakoribb, de rövidebb utazások elterjedése, pénzben gazdag, időben szegény trend Versengő szolgáltatások, bővülő kínálat Egyre erőteljesebb piaci szegmentáció A légi közlekedés súlyának növekedése, a fapados légitársaságok elterjedése A last-minute utazások arányának növekedése A Világháló szerepének növekedése Az árérzékenység egyre nagyobb jelentősége Változó irányú nemzetközi és globális áramlások 6

23 A szabadidős utazások divatorientáltságának növekedése Az egészség és a biztonság szerepe megnő A stratégia a turizmus leírására egy általánosan elfogadott, öt pillérből álló struktúrát használ. Versenyképesség és életminőség: Veszély az árverseny okozta árcsökkenés, mert ez a presztízs drasztikus csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor veszélyes a rövid távú profitmaximalizáló gondolkodás is, mert a turistákban ez kedvezőtlen képet alakíthat ki. Egy jó minőségű, innovatív termék magasabb árát akár egy olcsóbb desztinációban is hajlandók megfizetni. A turizmus kínálata: A termál- és gyógyturizmusban világszínvonalú adottságaink vannak, de nagyon sok problémával is szembe kell nézni, mint például a fürdők sokszor nem megfelelő fizikai állapota, az elérhetőség, a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala, a menedzsment és a nyelvtudás hiányosságai és a fejlesztési források hiányosságai. Nemzeti parkjaink lehetőséget kínálnak az ökoturizmusra, de igazán színvonalas, komplex termékek kialakítása még nem történt meg. A falusi turizmus is sok lehetőséget rejt, de igazán autentikus, egységes településképet mutató desztináció még kevés van. A lovas turizmusra egyre nő a kereslet, ugyanakkor itt is vannak súlyos hiányosságok, mint például a szakismeretek hiánya, a nem megfelelő számú lovasoktató, a nyelvismeret hiányosságai és helyenként a lóállomány gyengesége. A hazai turizmusban csak nagyon kevés, a semmiből létrehozott, látványos vonzerő pld. témapark van, pedig ezek egy revolúciós fejlődésnek megfelelő eszközei lehetnek. A turistafogadás feltételei: A fejlesztések ellenére még mindig nem elég korszerű az ország úthálózata, ami egyes térségek turisztikai hasznosítását szinte lehetetlenné teszi. Az információáramlás nem elég gördülékeny, a kiadványok formátuma még mindig nem egységes. A turisztikai háttérinfrastruktúra nem elég jó színvonalú a külföldi vendégek ellátására. A szálláshelykínálatot a koncentráció és a területi egyenlőtlenség jellemzi. Emberi erőforrás: A turizmus fontos kiegészítő jövedelemforrás és munkahely lehet, ugyanakkor vannak veszélyei is, ha erre alapozzák egy térség fejlődését, mint például a jelentős szezonalitás, az elvárthoz képest alacsony bérezés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ezek olyan kockázatok, amelyeket meg kell fontolni valamennyi turisztikai fejlesztésben. Fontos ugyanakkor, hogy a turizmust Magyarországon ellentmondásosan ítélik meg: A lakosság nem lehetőségként, hanem élményként éli meg a turizmust A politikusok és a gazdaság irányítói sokszor csak a szavak szintjén tartják fontosnak a turizmus fejlesztését A szakemberek egy része csak nehezen hajlandó az együttműködésre és az államtól várja a segítséget 7

24 A turistákkal személyesen találkozó szakemberek lelkesedése és odaadása eldöntheti, hogy a turista visszatér-e az országba A turizmust érintő területeken dolgozók sokszor nem tartják elég fontosnak a szektort Működési rendszer: A turizmus struktúráját Magyarországon a nem elég stabil, nem elég átlátható, a felelősségi köröket nem világosan megosztó hatásköri struktúra jellemzi. Nagyon fontos szervezetek a nem régen megszerveződött klaszterek (pld. egészségturisztikai). A NTS céljai és eszközrendszere a következőkben foglalható össze: emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, a turistafogadás feltételeinek javítása, attrakciófejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés, hatékony működési rendszer kialakítása, horizontális célok. A program szerint a magyar turisztikai szektor primer terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme is kell, hogy legyen. Nemzeti szinten fontos termékfejlesztési prioritás még az örökségturizmus, illetve a konferenciaturizmus. Az örökségturizmuson belül került felsorolásra a nemzeti parkok adottságainak kihasználása, a lovas turizmus, a falusi turizmus, a gasztronómia, a borturizmus és a kiemelt rendezvények. Ez utóbbin belül érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy minden hazai régióban legyen legalább egy nagyrendezvény, ami rendelkezik az alábbi jellemzőkkel: Belföldön valósul meg Jelentős vonzerővel rendelkezik Éves szinten ismétlődik Programterve legalább egy évvel korábban és egy egész évre ismert Legalább 5-6 fiókrendezvényből áll Költségvetése legalább 50 millió Ft 3-4 évre szóló koncepcióval rendelkezik Célcsoportoknak megfelelő marketinget folytat Nagyszámú látogatót mozgat meg A költségvetésének megfelelő legalább 15%-ot kitevő saját bevételt tud felmutatni Szakmai referenciával rendelkező szakértő által összeállított hatástanulmánnyal rendelkezik A kínálatfejlesztésben a stratégia szerint leginkább a kiemelt és már bizonyított területek fejlesztésére kell koncentrálni, hogy javuljon nemzetközi versenyképességük. A kisebb jelentőségű helyszínek fejlesztése is fontos, de prioritásuk másodlagos. A termékfejlesztésben érvényesülnie kell az ún. Magyar mozaik hatásnak, azaz az országon, regionális, kistérségi és települési fejlesztések szinergiájának. A regionális jelentőségű termékek fejlesztésére is különböző alapelveket határozott meg a nemzeti stratégia. Ilyenek a regionális jelentőségű rendezvények támogatása, a múzeumok látogatóbarát fejlesztése, a vallási turizmus és a népi 8

25 hagyományok, mesterségek bemutatása. Ez utóbbival összefüggésben törekedni kell arra, hogy Magyarországon elterjedjen a kézműves ajándékok kínálata. A fejlesztésekre általánosságban jellemző kell, hogy legyen az innovativitás. Ennek legnagyobb akadálya jelenleg az ötletgazdák és a döntéshozók kapcsolatrendszerének hiánya. Kiemelt jelentőségű az információs rendszerek fejlesztése, beleértve a látogatóközpontok turistabarát kialakítását és az elektronikus kommunikáció kínálta lehetőségek megragadását. A hagyományosan megkülönböztetett turisztikai célterületeken (Budapest, Balaton) kívül megkülönböztet a stratégia egyéb kiemelt célterületeket, melyek pontos földrajzi elhatárolását nem végzi el, hanem kategorizálja ezeket. Ilyenek a speciális adottságú természeti területek (nemzeti parkok, kultúrtájak, tájvédelmi körzetek), illetve a kulturális örökség attraktív helyszínei (kisvárosok, muzeális létesítmény-együttesek). Fontosak még a gyógy- és üdülőhelyek, ahol intézményfejlesztéseket és hálózatfejlesztéseket lehet eszközölni. A turizmus fejlesztésében nagyon fontos olyan szervezetek létrehozása és fejlesztése, amelyek egy adott területi szinten képesek koordinálni az ágazat működését. Egy település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció menedzsment szervezet (HDMSZ) kell hogy végezze. Ezeket ott lehet létrehozni, ahol kellő súlyú turisztikai potenciál létezik. A HDMSZ lehetséges feladatai a következők: Termékfejlesztés Helyi szintű turisztikai promóció A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás Tourinform iroda működtetése A HDMSZ kialakítása alulról jövő kezdeményezéssel, de központi segítséggel kell, hogy megtörténjen. Az idegenforgalmi adóból befolyó jövedelem alkalmas lehet a szervezet fenntartására, de természetesen egyéb vállalkozói források is felhasználhatók erre. A települési önkormányzatok számára, akik a turizmust fontos helyi ágazatnak tartják, a stratégia javasolja 1 fő turisztikai referens alkalmazását, akinek bevonása az önkormányzat döntéshozatali folyamataiba nagyon fontos lehet Regionális fejlesztési tervek Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja A régióra vonatkozó tervezési folyamat az 1076/2004-es kormányhatározat megjelenése után kezdődött el. Az így kiformálódó tervezési programozási dokumentumok közül fontos az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja, melyet az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács tavaszán fogadott el. A stratégia átfogó célja a következő: A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel, az életminőség javításával a régió Kelet-Közép-Európa egészség- és rekreációs központjává válik. A stratégiában 5 specifikus célt fogalmaztak meg, ezekhez 16 prioritást párosítottak: 9

26 1. specifikus cél: A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése. ( Dinamikus régió ) 1.1. Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1.2. Prioritás: A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 1.4. Prioritás: A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése 2. specifikus cél: A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, fejlesztése, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. ( Öko-régió ) 2.1. Prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2.2. Prioritás: Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése 3. specifikus cél: A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. ( Egészséges-régió ) 3.1. Prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3.2. Prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása 4. specifikus cél: A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innovációorientált agrárvertikum kialakítása. ( Agrár-régió ) 4.1. Prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4.3. Prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4.4. Prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása 5. specifikus cél: A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése. ( Esélyteremtő és Felzárkózó régió ) 5.1. Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe 5.2. Prioritás: A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának és reintegrációjának elősegítése 5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása 5.4. Prioritás: Integrált települési környezet fejlesztése A programban nevesítve megjelenik Derecske és Létavértes mint hiányos értékű törpeváros. Ezen kívül még Derecske a felzárkóztatásra váró térségekben élők számára kistérségi központként szolgáló települések között került feltüntetésre. Létavértes pedig egy másik kategóriába került, nevezetesen Debrecen agglomerálódó térségének települései közé került Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) Az ÉAOP-t a Regionális Fejlesztési Tanács május 10-én hagyta jóvá, az Európai Bizottság augusztus 1-én fogadta el hivatalosan. Az ÉAOP hosszú távú átfogó célja: az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A program konkrétan 5 specifikus célt határozott meg: 1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása 10

27 3. A lakosság mobilitásának javítása 4. A régió humán erőforrásának fejlesztése 5. Az épített és természeti környezet állapotának javítása A specifikus célok megvalósítása érdekében a dokumentum alábbi 5 prioritást fogalmazza meg: 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turisztikai célú fejlesztés 3. Közlekedési feltételek javítása 4. Humán infrastruktúra fejlesztése 5. Város és térségfejlesztés Az operatív programok hatékonyságát növelik, a szinergia jegyében az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítását elősegítik az ún. zászlóshajó programok, így például: A Hét versenyképességi pólus, A XXI. század iskolája, A Nem mondunk le senkiről! (Leszakadó térségek felzárkóztatása), A Gyermekesély, és Az Akadálymentes Magyarország zászlóshajó program Megyei fejlesztési tervek A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Programja Az önkormányzat által kidolgozott, a es ciklusra vonatkozó gazdaságfejlesztési program 3 átfogó célt tartalmaz, ezekhez összesen 9 specifikus cél tartozik: 1. A megye gazdasága fejlesztésének támogatása 1.1. Környezet alapú gazdaságfejlesztés támogatása 1.2. Klaszter alapú gazdaságfejlesztés ösztönzése 1.3. Megyei fenntartású intézmények szakmai feladatai ellátásához, fejlesztéséhez szükséges alap és speciális infrastruktúra fejlesztések 1.4. Hajdú-Bihar megye európai területi együttműködései és azok szerepe a fejlesztésekben 2. Humánerőforrás versenyképességének fejlesztése 2.1. Munkaerő-piaci integráció segítése 2.2. Helyi-közösségi társadalmi integráció támogatása 3. Megye társadalma egészségi állapotának javítása, hátrányos helyzetű rétegei leszakadásának mérséklése 3.1. A megye lakossága számára a biztonságos és folyamatos egészségügyi szakellátás biztosítása 3.2. A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek számára teljes körű otthont nyújtó ellátás biztosítása 3.3. A megye lakossága számára a szakosított szociális szolgáltatások megszervezése 11

28 Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja A dokumentumban meghatározott jövőkép a következő: magas szintű életminőség biztosítása a megye lakossága számára, amelynek alapját az erős, nemzetközileg is versenyképes gazdaság tudja megteremteni. A több felvázolt alternatíva közül az Innovatív, tudásvezérelt fejlődés címűt fejti ki bővebben a dokumentum. A program szerint a legfontosabb feladat a megye sajátos előnyeire építő, tudásalapú, fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése, illetve a területi esélyegyenlőség biztosítása. A hosszú távú fejlődés megalapozására a gazdaság versenyképességének megteremtését tartja elengedhetetlennek olyan innovatív ágazatok fejlesztésén keresztül mint a környezetipar és az egészségipar. A dokumentumban lefektetett két stratégiai cél a következő: A gazdasági versenyképesség erősítése Az életminőség javítása A dokumentum a következő fejlesztési prioritásokat határozta meg Hajdú-Bihar megye számára a következő évekre: Tudásbázis fejlesztése Idegenforgalmi versenyképesség növelése Vállalkozási környezet fejlesztése Agro-business ágazat erősítése Területi felzárkózás és a megye belső kohéziójának erősítése Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja A 2001-ben elkezdődött munka eredményeként létrejött dokumentum célja az volt, hogy az addig elkészült fejlesztési dokumentumokat áttanulmányozza és a turizmus szereplőinek szemszögéből összefoglalja a célkitűzéseket. Áttekintette tehát a világturizmus, Magyarország és Hajdú-Bihar megye turizmusát, azok trendjeit, illetve ezek szemszögéből is rendszerezte a fejlesztésre javasolt turisztikai ágakat. Célja volt továbbá a koncepció és program készítésének, hogy megteremtse a kapcsolatot a megyei turizmusfejlesztés elképzelései és a Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési programjainak megvalósítása között. Ezek értelmében az idegenforgalmi fejlesztések terén a dokumentum három stratégiai célt jelölt ki: 1. A turizmusban napjainkban tapasztalható szezonalítás csökkentése, 2. A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése, 3. A megyén kívüli célcsoportok vonzása. A vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOT-elemzésre támaszkodva hét fejlesztési prioritás került megfogalmazásra: 1. Egészségturizmus 12

29 2. Hivatásturizmus 3. Ökoturizmus 4. Kulturális-, vallási és örökségi turizmus 5. Falusi, vadász- és horgászturizmus: 6. Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus: 7. Szektor semleges területek fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Turisztikai Kerékpárút-hálózat Fejlesztési Koncepció A szeptemberében készült kerékárút-hálózat fejlesztési koncepció 5 fő kategóriába sorolja a megye kerékpárút-hálózatát (EuroVelo útvonal; OTrT útvonal; HB I. rendű útvonal; HB II. rendű útvonal; Közlekedésbiztonsági útvonal). A Debrecent Mikepérccsel összekötő kerékpárút hiányzó (a Hosszúpályi úti leágazástól kezdődő) szakaszát építendő közlekedésbiztonsági kerékpárútként tartja számon, mint a Debrecent Derecskén és Berettyóújfalun át Biharkeresztessel összekötő létesítendő közlekedésbiztonsági útvonal részét. Határmentiség eurorégiók szerepe Az eurorégiók Európa-szerte fontos terepei a határokon átnyúló együttműködésnek. A rendszerváltás idején Magyarországon is megindult ezeknek az intézményeknek a kialakítása. Az egyik első kezdeményezés a Kárpátok-Eurorégió az évek során egyre több taggal gyarapodott, így ma egyike a kontinens legnagyobb kiterjedésű ilyen egységeinek. Az eurorégiók fontos feladata a határok okozta perifériális helyzetből származó elmaradottság csökkentése a gazdaság, a társadalom, az infrastruktúra stb. területén. 13

30 11. ábra: Eurorégiók Magyarországon (Forrás: A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió helyzetfeltáró tanulmánya, 2006) Hajdú-Bihar megye maga is tagja a Kárpátok-Eurorégiónak, a térség 2004-ben elkészült stratégiai fejlesztési programjában hét fejlesztési célt határoztak meg, amelyek mentén tovább kell erősíteni az együttműködést: 1. A Kárpátok Eurorégió közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, az elzárt közlekedésföldrajzi helyzet oldása (EU-korridorok, TINA-utak, autópályák, autóutak, regionális repülőterek); 2. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása az eurorégióban; 3. A humán erőforrások összehangolt fejlesztése; 4. Az egészségügyi, a szociális és a kulturális környezet fejlesztése; 5. A Kárpátok Eurorégió idegenforgalmának komplex fejlesztése; 6. Környezet- és természetvédelmi fejlesztések; 7. A külső kapcsolatok további erősítése, az Európai Uniós támogatások fogadására való felkészülés. A térség tagja más eurorégiós szerveződésnek is, így a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégiónak. Az Eurorégió 2003-as szeptemberi tanácsülésén az együttműködés fő prioritásai a következők szerint kerültek meghatározásra 1. Területi tervezés: Határon átnyúló együttműködés intézményesítése és továbbfejlesztése, 2. Közlekedés és infrastruktúra: A határ átjárhatóságának és a határtérség megközelíthetőségének javítása, 3. Egészségügyi, szociális és közigazgatási együttműködés: Határon átnyúló együttműködés intézményesítése és továbbfejlesztése, 4. Gazdaságfejlesztés: Gazdasági együttműködések elősegítése. 5. Képzés, oktatás és munkaerőpiaci fejlesztés: Humán erőforrások határon átnyúló vonatkozásainak fejlesztése. 6. Turizmus, 7. Kultúra és média, 8. Környezetvédelem: környezet-, természetvédelmi és vízgazdálkodási együttműködések 14

31 A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény alkotói a következő célokat fogalmazták meg: (1) a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; (2) a jelentős területi különbségek mérséklése, (3) az országos térszerkezet és településrendszer harmonikus fejlődésének elősegítése; (4) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A törvény meghatározza a területfejlesztés és területrendezés eszközeit és a feladatokért a különböző szinteken felelős intézményeket is. A Területfejlesztési Törvény 3. -a a területfejlesztés feladatait a következőképpen definiálja: az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése; az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése; a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; a befektetők számára vonzó vállalati környezet kialakítása. 15

32 /1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről lefekteti a területfejlesztési koncepció, valamint a területfejlesztési stratégiai és operatív program részletes tartalmi követelményeit. A jogszabály szerint az országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelő részletezettséggel történik /2005.(XII. 15.) OGY. Határozat az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről A 94/2005.(XII. 15.) számú országgyűlési határozat előírja a magyar társadalom és gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése és a nemzetközi verseny által támasztott követelmények teljesítése érdekében az elkövetkezendő tíz évre a gazdaságpolitikai alapelveket. Egyéb törvények: évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelméről évi törvény a területszervezési eljárásról Országgyűlési határozatok: 35/1998. (III.20.) OGY határozat Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról 39/2001. (VI.18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Kormányrendeletek: 2199/2002. Kormányrendelet a nemzeti fejlesztési terv Operatív programjairól 7/2003 (I.14.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről. 213/2003 (XII.10.) Kormányrendelet az egyes területfejlesztéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról. 16

33 3.2. Belső erőforrások elemzése Általános jellemzők A kistérség létrejötte, előzmények A december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása Mikepércs kiválásának köszönhetően ma 10 településből áll, népessége meghaladja a 35 ezer főt, ami a megye lakosságának kb. 7%-a. Az 543 km2 területű kistérséget keleten az országhatár, északon a Debreceni és a Hajdúhadházi, nyugaton a Hajdúszoboszlói és a Püspökladányi, míg délen a Berettyóújfalui kistérségek határolják. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség 10 településéből 2 kisváros, (a névadó Derecske és Létavértes), 2 nagyközség (Bagamér, Hosszúpályi) és 6 község. 12.ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség elhelyezkedése és települései A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása nem az első együttműködés a térségben, azonban míg ezt külső gazdasági és jogszabályi kényszerek teremtették meg, addig a korábbi, részben ma is működő partnerségek alapelve egyértelműen az önkéntesség. A korábbi társulásoknak alapvetően két típusa jelenik meg a kistérségben: az egyiket az informális, elsősorban az információáramlást és érdekvédelmet biztosító hálózatok jelentik (pl. Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása), a másik típus esetében a szakmai szempontok nagyobb szerepet játszanak (pl. Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht.). Az egyes társulások létrejöttében, a következő fontosabb rendező elvek jelentek meg: 17

34 1. Természetföldrajzi alapok (Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása, Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht); 2. A településhálózatban elfoglalt hasonló helyzet felismerése (pl.: Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása, Bihari Önkormányzatok Szövetsége); 3. A kialakult vonzáskörzet alapján szerveződő kistérségek (pl.: Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása, Létavértes központtal). A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása közvetlen előzményének az Erdőspuszták kistérség tekinthető, amely egy 1992-ben létrehozott Önkormányzati Szövetség. Az együttműködés elmélyítéséről és a szövetség társulássá fejlesztéséről 1995 elején döntöttek. Az Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulását március 13-án egy közgyűlés hozta létre, amely megalkotta a Társulás alapszabályát is. A tájhatár mentén többé-kevésbé egy természeti egységet alkotó 10 település nem egyezik meg a jelenlegi Derecske-Létavértesi kistérség 11 településével: nem vett részt benne Derecske és Konyár, ellenben hozzá tartozott Újléta, amely ma a Vámospércsi kistérség egyik tagtelepülése. Jelenleg az Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása informális érdekszervezetnek és közösségformáló erőnek tekinthető, ahol a korábban kialakult jó emberi és szakmai kapcsolatok, valamint az önkéntesség elsődleges szerepet játszanak az információáramlásban. Emellett fontos kiemelni a Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület és Településfejlesztési Társulását, amely összesen 24 települést foglal magában, de szintén hiányzik belőle Derecske és Konyár. Utóbbiak területfejlesztési együttműködése a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht.-ban ölt formát, amely az említett két településen kívül magában foglalta Hajdúbagost, Sárándot és Tépét is. A kht. kibővített formában (Hosszúpályi, Kismarja, Mikepércs, Pocsaj) LEADER akciócsoportként is működött. A térség másik korábban támogatásban is részesült LEADER akciócsoportja az Érmellék Kistérségi Közhasznú Társaság, amely deklaráltan a gazdaságfejlesztésre, a környezetgazdálkodásra és az idegenforgalmi innovációkra koncentrál, tagtelepülései: Álmosd, Bagamér, Fülöp, Kokad, Létavértes, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs. Az Álmosd, Bagamér és Kokad településekből álló Érmelléki Települések Társulása a geotermikus energia hasznosításának előkészítését tartja legfontosabb feladatának. A fentiek mellett az oktatás területén kezdődött korábban szakmai együttműködés. A kilencvenes évek végén, az iskolaszövetségek alakulásakor felmerült a szakmai összefogás intézményesítése, azonban 2004-re, mire bejegyezték az Érmelléki Iskolaszövetséget, megalakult a többcélú kistérségi társulás is. A szövetség és a társulás között nincs teljes átfedés: a kistérségből nem csatlakozott Derecske, 1 ellenben kistérségen kívüli tag Fülöp, Nyíracsád, Nyíradony, Újléta és Vámospércs.. A december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása 11 településsel kezdett el működni, de Mikepércs kiválásának köszönhetően ma 10 településből áll. 1 Derecske a Bihari Iskolaszövetséghez csatlakozott. 18

35 Természeti adottságok A kistérség területe több földrajzi kistájat ölel fel. A térség déli területei a Bihari-sík északi részén, a Berettyó-Körös süllyedék peremén helyezkednek el. A Létavértes-Bagamér vonaltól délkeletre az Érmellék található, területe átnyúlik Romániába. A Dél-Nyírség területe Ny-felé a Hajdúság és a Hajdúhát tájaival érintkezik, a tájhatár a Mikepércs - a Tócó-völgy - Józsa sávban jelölhető ki. 13. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek táji hovatartozása (Marosi S.- Somogyi S.: Magyarország kistájainak katasztere alapján) A terület éghajlata kontinentális, hőmérsékleti átlagokat vizsgálva a területre 9,8 C -os évi átlaghőmérséklet jellemző. Az évi csapadékösszeg átlagosan 583 mm. Az egyes tájakra a következők jellemzőek: Berettyó-Kálló köze A területet mérsékelten meleg,száraz éghajlat és nagy vízhiány jellemzi. A kistáj nagy része lösztakarta hordalékkúp-síkság közepes talajvíz-állással és főleg réti csernozjom talajjal, amelyet laposabb helyeken szikesek tagolnak. Itt a szántóföldi hasznosítás uralkodik, kifejezetten kultúrsztyepp jelleggel, emellett fátlan szikes puszták legelői találhatók még. 19

36 Érmelléki Löszös hát A területet mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlat és jelentős vízhiány jellemzi. Lényegében egyetlen tájtípus uralja, a mély talajvizű löszös síkság. Talajtakarója zömében alföldi mészlepedékes csernozjom, északról homokos aljzatú, kovárványos barna erdőtalaj határolja. Túlnyomórészt szántóföldi terület, a települések határában szőlőt is találunk. Tavasszal dús füvű rétek és legelők is előfordulnak kis területen, illetve találkozhatunk tatárjuharos lösztölgyesekkel is. Dél-Hajdúság Mérsékelten meleg és száraz éghajlata mellett igen nagy a vízhiánya. Nagyobb részt lösztakarós, közepes talajvizű hordalékkúp síkság, amit réti csernozjom fed. A szántóföldi igénybevétel csaknem kizárólagos, ami erős kultúrsztyepp jelleggel jár. Ezt az utak menti akácos ligetek és a laposokban legelőként használt füves foltok tarkítják. Dél-Nyírség Mérsékelten meleg és száraz éghajlat jellemzi jelentős vízhiánnyal. Mély talajvizű futóhomokos hordalékkúp síkság, ahol a félig kötött buckás homokvidék az elterjedtebb. Felszínét futóhomok váztalaj borítja, de nagy területeken szakítják meg humuszos homokkal takart, már megkötött felszínrészletek. Előbbi legelő, utóbbi szántóföld. Előfordul szőlő illetve telepített akácos erdő, közte csekély őshonos homoki tölgyes foltokkal. A természeti adottságok közül ki kell emelni a térség védett területeit. A Hortobágyi Nemzeti Park kezelése alá tartozik a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet és Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, amely néhány település kapcsán érinti a kistérséget. Emellett említést érdemel a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum Természetvédelmi Terület, amely hazánkban egyedülálló. A keleti területek a Berettyó-Sebes-Körös belvízi öblözetben helyezkednek el. A térség vízválasztó közeli elhelyezkedéséből következik, hogy a nyári vízhiányos időszakban felhasználható mértékű hasznosítható vízkészlet nem keletkezik. A kistérségben jelentősebb vízfolyás nincs, a nyírségi területekről eredő Kati-ér, Nagy-ér és a Kálló a Berettyóba folynak, elsősorban belvíz elvezető funkciót töltenek be. Ezek a vízfolyások a száraz, nyári időszakban kiszáradnak. A kistérség vízviszonyaival kapcsolatban meg kell említeni, hogy az I-II. főfolyások leginkább a Debrecenhez tartozó jóléti és halastavak vízellátását szolgálják. A kistérség ásványi nyersanyag potenciáljában alapvető jelentőségű a 2003-ban föltárt hosszúpályi földgázmező. A térség bányászatához túlnyomórészt az építőanyag-ipari felhasználásra alkalmas nyersanyagok kitermelése tartozik, köztük a téglagyártáshoz szükséges nyersanyagok. A leggyakrabban termelt ásványi nyersanyag a falazó- és vakolóhomokként hasznosított futóhomok. A bányagödröket gyakran hulladéklerakásra használják. Az ásványi nyersanyagok körében érdekességként említhető meg a Létavértes és Bagamér környéki völgyekben, laposokban található gyepvasérc. 20

37 Közlekedésföldrajzi helyzet Közúti közlekedés A Derecske-Létavértesi kistérség a 47. és 48. számú másodrendű főutak által határolt periférikus területen helyezkedik el. A kistérséget nyugatról szegélyező 47-es számú főút biztosítja a települések közvetlen vagy közvetett elérhetőségét a megyeszékhelyről. A főút jelentősségének megfelelő forgalommal bír. Az átmenő forgalom nagymértékben terheli a kistérség 2 településének (Sáránd, Derecske) útjait, valamint a települések lakosságának életét. A kistérségben a 47 számú főútnak legnagyobb a forgalma. A főút forgalma Derecskéig közel állandó, majd ezt követően mérsékelten csökken, Berettyóújfalu irányában. A térségben lévő utak forgalma közül csak a 47. számú főút forgalma van közel a 100%-os kapacitás kihasználtsági értéken 14. ábra Derecske-Létavértesi kistérség közúti és vasúti megközelíthetősége Forrás: Hajdú- Bihar Megyei Állami Közútkezelő Kht. (2003) A térség települései elsősorban a 47. számú főút mellett a és számú negyedrendű utakon érhetők el. A számú út Létavértes Kokad Álmosd Bagamér településeken áthaladva Vámospércsen csatlakozik a 48. számú főúthoz, míg a számú út Létavértes Monostorpályi Hosszúpályi Hajdúbagos Sáránd településeket összekötve kapcsolódik a 47. számú főúthoz. Ezeknek 40 60%-os kihasználtsági értéke van. A térség második legterheltebb útja Debrecen Létavértes összekötőút. Ezt követő átlagos forgalomnak mondható a Debrecen Hosszúpályi, illetve a Létavértes belterületének a forgalma. Kisebb forgalommal bír, a Hosszúpályit követő szakasz Pocsaj irányába, illetve Sáránd belterületi szakaszának a forgalma. 21

38 Konyár a kistérség vérkeringéséből némileg kiszakadva Derecske irányából, a számú úton közelíthető meg. A térségben található egyéb utak minősége rossz, felújítást igényel, telente gyakoriak a felfagyások, amelyeknek javítása legtöbbször kívánnivalókat hagy maga után. A kistérség közútjainak állapota egyes szakaszakon rendkívül balesetveszélyes, az útburkolat profiljavításra, illetve megerősítésre szorul. A térség rendelkezik közútfejlesztési koncepcióval, amelyben nagy szerepe van a határon túli romániai településekkel való összeköttetés javításának, illetve hiányzó útszakaszok építésének. 3.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség útjainak minősége Minősítés Megyei adatok Kistérségi adatok Országos Hossz Arány (%) Hossz (km) Arány (%) arány (%) (km) Jó 131 8,6 10,4 7,73 4,3 Megfelelő 106 6,9 17,41 12,93 5,3 Türhető ,4 25,56 18,98 26,5 Nem megfelelő 115 7,6 14,14 10,50 13,2 Rossz ,5 67,12 49,86 50,7 Forrás: A Derecske-Létavértesi kistérség közlekedésfejlesztési Koncepciója A CO kibocsátása a kistérség területén a legalacsonyabb kategóriában van, tehát így, a környezetet jelentős mértékben nem károsítja. Ettől csak a 47-es út Debrecen- Sáránd szakasza kivétel. A közúti tömegközlekedés tekintetében a Derecske-Létavértesi kistérség településeit illetően a következő járatvonalak a legjellemzőbbek: o Álmosd Bagamér Vámospércs Debrecen o Bagamér Álmosd Kokad Létavértes Monostorpályi Hosszúpályi Hajdúbagos Sáránd Mikepércs Debrecen o Álmosd Kokad Létavértes Monostorpályi Hosszúpályi Vekeri-tó Debrecen o Létavértes Bánk Debrecen o Berettyóújfalu Derecske Sáránd Mikepércs Debrecen o Új: Bagamér-Létavértes-Sáránd-Derecske-Berettyóújfalu Ugyanakkor a Hajdú Volán Zrt. járatainak napi sűrűsége 2 tekintélyes eltéréseket mutat a kistérség egyes településcsoportjait illetően: a) a járatok száma a 47. számú másodrendű közút mentén fekvő települések [Sáránd (~60), Derecske(~50)] esetében a legnagyobb; b) jelentős forgalom jellemzi Debrecen és az annak agglomerációjához tartozó Hosszúpályi, illetve Debrecen és Létavértes város közúti tömegközlekedést; 2 Munkanapokon 22

39 c) a kistérség belső közúti kapcsolatainak gerincét képező és számú negyedrendű közutakon a járatok elsősorban a reggeli / kora délelőtti, valamint a késő délutáni / esti órákban közlekednek; d) a határ mentén fekvő települések (Kokad, Álmosd, Bagamér) esetében a járatok száma a térkapcsolatok tekintetében kiemelkedő jelentőségű Debrecen és Létavértes irányában körülbelül harmada/negyede a 47. számú másodrendű közút mentén fekvő településeknek; e) Konyár közúti tömegközlekedéssel való megközelíthetősége napi 4-5 járatra szorítkozik. f) Hiányzik a két pólus közötti közvetlen összeköttetés, valamint a Pocsaj felé történő kapcsolódás lehetősége, annak ellenére, hogy a kistérségen belül az egyes települések egymáshoz viszonyított távolsága nem nagy. 4. táblázat: Települések fizikai távolsága (km) Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Sáránd Álmosd 5,2 39,8 28,3 22,3 3,8 49,5 9,7 19,5 31,2 Bagamér 5, ,5 27,5 9 54,7 14,9 24,7 36,4 Derecske 39, ,5 17,5 36 9,7 30,1 20,3 8,6 Hajdúbagos 28,3 33,5 11,5 6 24,5 21,2 18,6 8,8 2,9 Hosszúpályi 22,3 27,5 17,5 6 18,5 27,2 12,6 2,8 8,9 Kokad 3, ,5 18,5 45,7 5,9 15,7 27,4 Konyár 49,5 54,7 9,7 21,2 27,2 45,7 39, ,3 Létavértes 9,7 14,9 30,1 18,6 12,6 5,9 39,8 9,8 21,5 Monostorpályi 19,5 24,7 20,3 8,8 2,8 15,7 30 9,8 11,7 Sáránd 31,2 36,4 8,6 2,9 8,9 27,4 18,3 21,5 11,7 [Forrás: (2006. június)] Eltérően alakul a két város elérhetősége is a kistérség településeihez viszonyítva. Derecske esetében külön szomorú tény, hogy a kistérség egyik települése, a legtávolabb található (45km-re) Bagamér csak több, mint egy óra alatt érhető el. Ez a mindennapi kapcsolatokat lehetetlenné teszi. Létavértes elérhetősége a kistérség településeiről a határmenti periférikus fekvés ellenére jobb, itt egyedül a Konyárról történő elérés okoz nehézséget. 23

40 15. ábra: Derecske és Létavértes elérhetősége a kistérség településeiről Mindezek ellenére Derecske közlekedés-földrajzi fekvése lényegesen kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. A falvakat és nagyközségeket tekintve Hosszúpályi a kistérség földrajzi középpontja van a legkedvezőbb helyzetben. Vasúti közlekedés Vasúti közlekedés tekintetében még szomorúbb a helyzet. A kistérség gerincét két vasúti pályavonal alkotja. A Debrecen - Sáránd - Nagykereki vasútvonal egyvágányú, dízelüzemű mellékvonal teljes hosszában a megyében halad. A vonalon a tulajdonos sem rövid, sem pedig hosszú távon nem tervez fejlesztéseket, azonban támogatja azokat a helyben felmerült kezdeményezéseket, melyek a debreceni repülőtér vasúti kiszolgálásának javítását, vagy a közvetlen Debrecen - Nagyvárad vasúti kapcsolat helyreállítását célozzák. A Debrecen - Sáránd - Létavértes vasútvonal szintén egyvágányú, dízelüzemű mellékvonal teljes hosszában a megyében halad. A vonalon a tulajdonos sem rövid, sem pedig hosszú távon ugyancsak nem tervez fejlesztéseket. A kistérség települései közül Kokad, Álmosd és Bagamér nem rendelkezik vasúti összeköttetéssel, azonban az egyes települések például a két város is - több esetben csak a Sárándon történő átszállással érhetők el. Ezek természetesen a napi kapcsolatteremtésben szintén problémát okoznak. Egyéb Légi közlekedés A legközelebbi nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmas repülőtér Debrecenben található. A repülőtér működése fontos katalizátorként hat Debrecen, és a megye fejlődésére, az igényes turizmus, valamint a régió gyógy-idegenforgalmának növekedésére. 24

41 Kerékpárutak Kerékpárutak közül összesen két szakasz található a kistérségben, egy Létavértes belterületén, míg a másik Mikepércs és Sáránd között a 47 számú főút külterületi szakaszán van. A rövid szakaszok miatt valódi hálózat még nem alakult ki. A jövőben azonban az EuroVelo fejlesztések kapcsán térséget érintő nyomvonalak épülhetnek ki, melyek a következők: Nógrád - Heves - Hajdú kerékpárút a 33. sz. főúttal párhuzamosan haladva éri el Hortobágyon keresztül Debrecent, majd Létavértes irányában a székelyhídi határátkelőn éri el az országhatárt. Szolnok - Karcag - Hajdúszoboszló - Konyár, amely a Karcag - Nádudvar összekötő úttal együtt épülhet. Debrecen - Pocsaj - Biharkeresztes - Zsadány - Gyula kerékpárút a bihari nevezetességeken keresztül köti össze Debrecen és Gyula város gyógyfürdőturizmusát. Határátkelők Miután a kistérség határ mentén fekszik, a jövőbeni fejlesztések és Románia Schengeni országgá válása kapcsán fontos szerepet kell kapjon a határátkelők kérdése. A térségben található Létavértes állandó határátkelőhellyé júliusában lett megnyitva a nemzetközi személyforgalom számára. A határforgalom közös ellenőrzése, a magyar oldalon létesített ideiglenes kiépítésű szolgálati helyen történik. A korábbi kapcsolatok, valamint a lakosság könnyebb mozgása érdekében célszerű lehet Bagamér és Érsemlyén (Şimian) települések közötti közúti kapcsolat létesítése, illetve az Álmosd Bihardiószeg útszakasz kiépítése. Info-kommunikáció Az elérhetőség részét képezi a kistérség virtuális elérhetősége is. Ennek feltétele a megfelelő info-kommunikációs infrastruktúra megléte. A Derecske-Létavértesi kistérségben internetszolgáltatás elsősorban a Magyar Telekom Nyrt. ADSL T-Com szolgáltatási területén érhető el. A kistérség településein szinte korlátozás nélkül biztosított a szélessávú internet hozzáférésének lehetősége. Kivételt képez Bagamér, ahol 6 közterületen (Arany János utca; Árpád utca; Kinizsi utca; Petőfi Sándor utca; Újszőlő tanya; Nagyszőlő), valamint Monostorpályi, ahol csupán a Liget tanyán érhetőek el az ADSL-szolgáltatások, Álmosdon viszont kizárólag analóg, illetve ISDN-vonalon lehet internetes kapcsolatot létesíteni. Mikrohullámú szolgáltatás Létavértesen és Hajdúbagoson érhető el, de a mikrohullámú rendszer kiépítése Hosszúpályiban is folyamatban van. A közösségi internet-hozzáférés biztosítását célzó e-magyarország pontok a kistérség 6 településén összesen 7 intézményben működnek. 25

42 A Derecske-Létavértesi Kistérség térszerkezeti helye A kistérség térszerkezeti helyzetét több történelmi tényező is determinálja, amelyek hozzájárultak a térség viszonylagos elmaradottságához is. A trianoni határmegvonások sajátosan érintették a térség településeit: egyfelől csonka megyébe kerültek, másfelől egy részük elvesztette természetes vonzásközpontját. Szintén előnytelen a koherens fejlődés szempontjából, hogy a térségben gyakran változott a járásbeosztás is. A többször átgondolatlan közigazgatási átszervezések miatt nem alakult ki igazi városi központ, ehelyett egy sajátos, összefüggő településfüzér jött létre. A vizsgált települések nagy része Bihar vármegyéhez tarozott, ezen belül Álmosd, Kokad és Nagyléta a Székelyhidi járás, Bagamér az Érmihályfalvi járás, a többi település az akkori Vértessel együtt pedig a Derecskei járás része volt. Mikepércs Hajdú vármegye Központi járásához tartozott. A két világháború között az ország a csonka megyerendszer fenntartásában volt érdekelt, ekkor Bihar megye központjának Berettyóújfalut nevezték ki, ennek ellenére a települések inkább Debrecenhez kötődtek szorosabban. Derecske, Hajdúbagos, Konyár és Sáránd továbbra is a Derecskei járáshoz tartozott, a Székelyhidi járás területe annak ellenére, hogy központja a határ túloldalára került, pedig Hosszúpályival, Monostorpályival és Vértessel bővült, a központi szerepkört pedig Nagyléta kapta meg, ami magában hordozta a település számára a gyors urbanizáció lehetőségét, ez azonban a későbbi funkcióelvonások miatt nem következett be. Az 1949/50-es közigazgatási reform során a települések az újonnan létrehozott Hajdú-Bihar megyéhez kerültek. Nagyléta járásszékhely funkciója egy ideig megmaradt, 1963 és 1969 között még bővült is (pl. középfokú oktatási intézménnyel), de később a járási intézményeket áttelepítették Derecskére. A hatvanas években a Debreceni járáshoz tartozott Mikepércs, Bagamér és Álmosd, a Derecskei járáshoz pedig Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Monostorpályi, Nagyléta, Sáránd és Vértes. A kistérség szerves fejlődését gátolta az újabb közigazgatási átszervezés, amely során a Derecskei járást megszüntették, a korábbi székhely és Konyár a Berettyóújfalui járáshoz került, míg a többi település a Debreceni járáshoz a járási rendszer felszámolásáig. A korábbi statisztikai lehatárolás alapján a Derecske-Létavértesi kistérség települései (Derecske és Konyár kivételével) a debreceni statisztikai körzethez tartoztak. Debrecen mint az ország második legnépesebb városa olyan gazdasági és társadalmi mutatókkal rendelkezett, amely a KSH körzet egészére statisztikai elemzések alapján kedvező hatást gyakorolt. Ez a pozitív hatás csak a gazdasági mutatókban jelentkezett, nem adott valós képet az egyébként hátrányos helyzetű településekről. A rendszerváltást követően a térséget Debrecen árnyékhatása miatt nem sorolták a támogatandó területek közé. Ez az 1993-as debreceni kormánylátogatást követően változott meg, ami hozzájárult a térségi önszerveződés előmozdításához is. A kilencvenes évek első felében a térség egyetlen városa még Derecske volt, Létavértes Hosszúpályival együtt ún. falusi kulcstelepülésnek számított. A kistérség viszonylagos elmaradottságához az is hozzájárult, hogy az ország más regionális jelentőségű városához viszonyítva Debrecen hatása a környező településekre ellentmondásos. Egyfelől a közvetlen agglomerációba tartozó települések, elsősorban Mikepércs, Sáránd és 26

43 Hosszúpályi sok szempontból kötődnek a megyeszékhelyhez, de a távolabbi települések is Debrecenben veszik igénybe a közszolgáltatások egy részét, valamint munkaerő-piaci és oktatási vonzáskörzete is egyértelműen kiterjed a kistérség területére. Másfelől a város fejlesztő, dinamizáló hatása nem volt igazán erős: az alapvetően kiemelkedőnek tekinthető térszerkezeti adottságból a térség az elmúlt évtizedekben nem tudott kellő mértékben profitálni, aminek hátterében valószínűleg az áll, hogy Debrecen sem fordított elég figyelmet közeli vonzáskörzetére. Emellett a közeli nagyobb települések vonzáskörzete a megyeszékhely közelsége miatt nem tudott kifejlődni. A kistérség a 64/2004 (IV. 15) Korm. rendelet alapján egyike a 95, területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségnek, ezen belül a hátrányos helyzetű térségekhez tartozik. A társadalmi, gazdasági, infrastrukturális elmaradottság a 7/2003 (I.14.) Korm. rendelet értelmében Álmosd, Bagamér, Kokad, Konyár településekre jellemző. A kistérség belső térszerkezeti helyzete megosztottságot takar, ami a nagy kelet-nyugati irányú kiterjedésnek is betudható (42,6 km, ami közúton több mint 50 perc alatt tehető meg) 3. A rurális jellegű, periférikus, hátrányos helyzetű kistérség nemcsak nevében kétpólusú: a különbségek megmutatkoznak a fejlettségi szintben is. Annak ellenére, hogy Derecske pozíciója a 47. számú útnak köszönhetően jóval előnyösebb, a város vonzáskörzete lényegesen kisebb, mint az inkább hátrányos helyzetűnek tekinthető Létavértesé. Amíg utóbbi egy hagyományosan városhiányos területen látja el a központi funkciókat, addig Derecske a megyeszékhely árnyékában, valamint Berettyóújfalu és Hajdúszoboszló közelsége miatt nehezen tud valós városi, központi szerepkört betölteni Demográfiai jellemzők Humán erőforrások mennyiségi mutatói A Derecske-Létavértesi kistérség 10 települést foglal magába. Kokad kivételével a kistérség valamennyi településének népességszáma fő felett van. A 2 várost és 8 községet felölelő kistérség fős lakónépességének negyede él Derecskén, a kistérség össznépességének pedig fele a két városban koncentrálódik. A népsűrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes mindössze 68 fő/km2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. Jelentően elmarad a vidéki népsűrűség 89 f=/km2-es értékből, az Észak- Alföld 86, s Hajdú-Bihar megye 88 fő/km2-es átlagos népsűrűségi értékétől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik. 3 Forrás: 27

44 5.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek népessége Település Település típusa Állandó lakosság összesen (fő) ÁLMOSD község BAGAMÉR nagyközség DERECSKE város HAJDÚBAGOS község HOSSZÚPÁLYI nagyközség KOKAD község 691 KONYÁR község LÉTAVÉRTES város MONOSTORPÁLYI község SÁRÁND község KISTÉRSÉG ÖSSZESEN Forrás:KSH, 2008 illetve 6.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek közigazgatási területe, lakónépessége és népsűrűsége Település Állandó lakosság összesen (fő) Terület (ha) Népsűrűség (fő/km2) ÁLMOSD BAGAMÉR DERECSKE HAJDÚBAGOS HOSSZÚPÁLYI KOKAD KONYÁR LÉTAVÉRTES MONOSTORPÁLYI SÁRÁND KISTÉRSÉG ÖSSZESEN Forrás:KSH, 2008 illetve A kistérségen belül jelentős népesség él külterületen a két városban, valamint Hosszúpályiban. 28

45 7. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek külterületi népessége A külterületi népesség Derecske Hosszúpályi Bagamér Hajdúbagos Álmosd Létavértes Kokad Monostorpályi Konyár Sáránd Kistérség száma összesen (db) Forrás:KSH,2007 A kistérség népessége 40 ezer fő körül stagnált, Mikepércs kiválásával azonban 35 ezer fő alá csökkent. A települések tekintetében azonban vannak eltérések. Míg néhány község népessége enyhe növekedést mutat (Hajdúbagos, Sáránd,Bagamér),addig több településen stagnálás,csökkenés látszik. 8. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének változása Állandó lakos összesen Forrás: A 90-es években a népességváltozás jelentős mértékben átalakult. A megelőző évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelentős visszavándorlást is tapasztalhattunk. A lakónépesség változása tehát a 90-es években sokszínűvé vált. A városi munkahelyek megszűnte eredményeként sokan tértek vissza falusi szülőhelyükre, otthonukba. fő év Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd 16. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek népességváltozása (Az ábra tartalmazza az azóta kivált Mikepércset is) Forrás: 29

46 Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekvő irányzatot vett. Bár a halálozások száma elmarad az élve születések száma mögött, tehát természetes fogyás jellemző a települések döntő többségére, (ez alól 2008-ban csak Bagamér, Konyár, Létavértes, Sáránd volt a kivétel) a tényleges pozitív népességszám változásához a jelentős pozitív belföldi vándorlási különbözet járult hozzá. 17. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség vándorlási egyenlege között Forrás:teir.vati.hu Az a tény azonban, hogy hasonló növekedés jellemző módon a szociális és erre épülő etnikai problémákkal küzdő térségekben figyelhető meg (szelektív migráció), már óvatosságra és figyelmességre kell intsen minket. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a problémákkal terhelt növekedés. 30

47 9. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség egyéb demográfiai adatai Kistérség Élveszületés Halálozás ezer lakosra Belföldi vándorlási különbözet Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az év végén, % Derecske Létavértesi 11,1 12,9-4,7-1,3 2,1 18,2 Összesen 10,2 12,3-1,9-1,8-1,4 19,4 Forrás:KSH, Humán erőforrások szerkezeti mutatói Az Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi 52% nő). A nők népességen belüli aránya több településen haladja meg az 53%-ot (Álmosd, Hajdúbagos, Kokad, Monostorpályi, Sáránd), de ott sem számottevő az eltérés. Konyáron a lakosság fele férfi. 10. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének nem szerinti megoszlása településenként Település Állandó férfi lakosság összesen Állandó női lakosság összesen Állandó lakosság összesen ÁLMOSD BAGAMÉR DERECSKE HAJDÚBAGOS HOSSZÚPÁLYI KOKAD KONYÁR LÉTAVÉRTES MONOSTORPÁLYI SÁRÁND KISTÉRSÉG ÖSSZESEN Forrás: 31

48 Korösszetétel A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a legkedvezőbb korösszetételűnek, de a kistérség egésze a megye átlagánál jobb értéket mutat. Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%- ot. Legkisebb arányban pedig Hajdúbagoson és Monostorpályiban élnek gyermekkorúak. A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben átlagosan pedig 18% az öregkorúak aránya. Legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%. Az öregedési index a kistérségben egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. 1 fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson és Monostorpályiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér, Hosszúpályi és Kokad öregedési indexe. 11. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének kor szerinti megoszlása településenként Derecske Hosszúpályi Bagamér Hajdúbagos Álmosd Létavértes Kokad Monostorpályi Konyár Sáránd Kistérség Állandó népességből a 60-x évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességből a 14 évesek száma Állandó népességből a 6-13 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Forrás:KSH, 2006 Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul,ugyanis a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemző. A kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is 60% körül mozog, tehát a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli társadalmi-gazdasági felemelkedés számára. 32

49 Iskolai végzettség A kistérség hátrányos helyzete az iskolai végzettség mutatója tekintetében is érvényesül. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen aroma lakosság esetében jelent nagy problémát. Természetesen nagykülönbség van a települések között. Ugyanakkor az elmondható, hogy a megyei átlag,illetve az alatti értékkel mindössze három település rendelkezik(hajdúbagos, Monostorpályi és Sáránd). Különösen rossz a helyzet Kokad és Bagamér településeken, ahol ez az érték a megyei átlag négyszeresénél is nagyobb, de a kistérségi átlagnak is duplája. Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony,a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%),de egyetlen település értéke sem. Itt a városok, illetve Monostorpályi és Sáránd vannak kedvezőbb helyzetben, de több helységben még a megyei átlag fele sem jelenik meg (Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Konyár) 12. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása általános iskola első legalább középiskolai egyetem, főiskola stb. Település évfolyamát sem végezte el érettségivel oklevéllel Derecske 1,4 26,2 5,8 Létavértes 1,3 19,9 5,1 Álmosd 1,2 14,2 3,4 Bagamér 3,7 13,7 4 Hajdúbagos 0,9 18,2 5 Hosszúpályi 1,3 16,6 4,1 Kokad 3,4 16 2,9 Konyár 2,2 13,2 2,9 Monostorpályi 0,9 20,7 4,3 Sáránd 0,4 23,9 5,2 Kistérség 1,7 18,2 4,3 Hajdú-Bihar megye 0, ,8 Forrás: Népszámlálás Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A városok illetve Sáránd ez esetben is kiemelkedik a kistérségen beüli magasabb arányával. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében. 33

50 Nemzetiségi és vallási megoszlás A Derecske-Létavértes kistérség nemzetiségi összetétele igen színes,de lélekszámban legtöbb esetben 1-2 főről beszélhetünk csak az egyes népcsoportok esetében. A legtöbben a roma népcsoporthoz tartoznak, a hivatalos statisztika szerint 1942 fő,de a helyi CKÖ-k szerint ez akár 30-40%-al magasabb érték is lehet. Legtöbben Hosszúpályiban, Létavértesen és Bagaméron élnek, legkevesebb roma Monostorpályiban található. A lakossághoz képest magas az arányuk továbbá Konyáron is. 13. táblázat:a roma lakosság száma a kistérség településein Derecske Hosszúpályi Bagamér Hajdúbagos Álmosd Létavértes Kokad Monostorpályi Konyár Sáránd Kistérség Forrás:Népszámlálás Kisebbségi önkormányzattal csak a román nemzetiség rendelkezik, számuk elsősorban Létavértesen jelentős. Szerveződésük jó kapocs lehet a határ két oldalán élő népek, települések között. Emellett néhány főnyi német és ukrán nemzetiségű lakost érdemes még megemlíteni. ukrán 23% arab 2% görög 2% horvát 2% lengyel 5% német 17% szlovén 8% szlovák 6% szerb 2% ruszin 2% román 31% 18. ábra: Az egyes nemzetiségek aránya a kistérségben Forrás:Népszámlálás 34

51 A kistérség fő vallása a Tiszántúlhoz hasonlóan a református. Ugyanakkor ki kell emelni a hazai átlagtól eltérő nagyszámú görög katolikus népességet. Számuk ha kis mértékben is,de fölülmúlja a római katolikus lakosságét. Emellett a néhány száz főnyi baptista gyülekezet érdemel említést,a többi vallás képviselői kis számban vannak jelen a területen Református Katolikus római Katolikus görög Evangélikus Baptista Adventista Többi protestáns Többi keresztény Izraelita 19. ábra: Az egyes vallások híveinek száma a kistérségben Forrás:Népszámlálás Helyi infrastruktúra A kistérség társadalmi-gazdasági viszonyainak hű tükre az infrastrukturális ellátottság, amely mind a lakosság életkörülményeit, mind a helyi gazdaság működésének feltételrendszerét meghatározza. E fejezetben egyrészt a kistérség műszaki infrastruktúrája kerül bemutatásra Műszaki infrastruktúra A Derecske-Létavértesi Kistérség lakásellátottsága elmarad a megyei átlagtól, de nem tartozik a kiugróan alacsony értéket produkáló kistérségek közé Hajdú-Bihar megyében (14. táblázat). A 2002 és 2007 közötti időszakban épített lakások évi állományhoz viszonyított aránya ugyanakkor a megyei átlag feletti: kistérségünket a Hajdúszoboszlói, Hajdúhadházi és Debreceni Kistérség előzte meg. Ez egyrészt viszonylag kedvező színben tünteti fel a kistérség gazdasági dinamizmusát, másrészt a korábban elemzett migrációs trendekkel együtt arra utal, hogy a Debrecen környéki szuburbanizációnak egyik jelentős célterülete Derecske és Létavértes környezete. 35

52 14. táblázat A lakásállomány néhány mutatója Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2007) Lakások száma 1000 lakosra (db) között épült lakások a évi lakásállomá ny Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi szennyvízcs atornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Vezetékes háztartási gázt fogyasztók a lakásállomá ny %-ában %-ában Balmazújváros 387 3, Berettyóújfalu 413 2, Debrecen 424 5, Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, A lakásállomány vonalas infrastruktúrával való ellátottsága többnyire a megyei átlag körül alakult 2007-ben, egyedül a szennyvíz-csatornázottság maradt el attól jelentősebb mértékben, ami a legalacsonyabb a megyében. Gázellátottság tekintetében ugyancsak az egyik legalacsonyabb értéket láthatjuk, csak a Berettyóújfalui Kistérséget előzi meg. (14. táblázat). További három bemutatott civilizációs mutató esetében (15. táblázat) elmondható, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség teljesítménye meg sem közelíti a megyei átlagot (megjegyzendő, hogy a megyei átlagérték felett mindhárom esetben csak egy vagy két kistérséget találunk, a Debrecenit és a Hajdúszoboszlóit). 15. táblázat Néhány civilizációs mutató alakulása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2006) Derecske Létavértes Hajdúböszörmén 371 4, y Hajdúhadház 343 5, Hajdúszoboszló 396 7, Polgár 401 2, Püspökladány 388 3, Összesen 396 4, lakosra jutó Távbeszélő fővonal Kábeltelevízióhálózatba bekapcsolt lakás (db) Személygépkocsiállomány (db) (db) Balmazújváros Berettyóújfalu Debrecen Derecske-Létavértes Hajdúböszörmény Hajdúhadház

53 Hajdúszoboszló Polgár Püspökladány Összesen Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2007 Telefonellátottság tekintetében csak a Hajdúhadházi Kistérséget előzi meg számottevő mértékben, de lemaradása is csak Debrecennel és a Hajdúszoboszlói Kistérséggel szemben jelentős. A kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások aránya esetében is a másik jelentősebb városi központot nélkülöző kistérségnél (Hajdúhadházi) nagyobb, miközben elmaradása a kistérségek többségétől jelentős. Végül, a személygépkocsi-állomány relatív nagysága alapján is a kistérség kétségtelenül a megye egyik sereghajtójának számít (15. táblázat). A lakásállomány lakónépességhez viszonyított nagysága jelentős kistérségen belüli különbségeket mutat: Kokad, Hajdúbagos mutatói messze meghaladják a kistérségi átlagot, Sáránd és Derecske értékei viszont lényegesen alacsonyabb. Az újonnan épített lakások aránya 2007-ben ugyanakkor Hajdúbagoson és Monostorpályiban volt a legmagasabb, miközben a sok település mozgott a kistérségi átlag körül. (16. táblázat). A vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítettsége Derecskén, Hosszúpályiban és Sárándon teljes, még Bagamérban és Hajdúbagoson kistérségi átlag alatti. 16. táblázat A lakásállomány néhány mutatója a Derecske-Létavértesi Kistérségben (2007) Lakások száma 1000 lakosra (db) 2007-ben épült lakások a évi lakásállomány ezrelékében Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Vezetékes háztartási gázt fogyasztók a lakásállomány %-ában Álmosd Bagamér Derecske 357 n. a Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Sáránd Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2008 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások a lakásállomány %- ában A szennyvízcsatorna-hálózat fejletlensége szembetűnő, csak a három mikrotérségi központban találkozunk értékelhető adatokkal, de ezek is igen szerény, a megyei átlag alatti értékeket jelentenek. A vezetékes gáz elterjedtsége esetében Sáránd és Derecske emelkedik ki, még Bagamér lemaradása szembetűnő ezen a területen. (16. táblázat). A hulladékszállítás tekintetében a törvényi szabályozásnak köszönhetően egyöntetű a kép, Álmosd, Bagamér és Kokad marad csak el az átlagtól, elsősorban a idősebb korosztály nagyobb száma miatt. 37

54 Gazdaság A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi és politikai átalakulása nyomán a területi fejlődés tényezői között mind jelentősebb teret nyert a gazdaság, a tervgazdaságra jellemző irányítási rendszer lazulásával előtérbe kerültek az autonóm gazdasági döntéseket hozó helyi szereplők, a gazdasági sikeresség és versenyképesség pedig a területfejlesztés egyik központi törekvésévé vált. E fejezetben előbb a kistérségben működő vállalkozások főbb jellemzőit, majd a foglalkoztatás sajátosságait tekintjük át, végül pedig külön fejezetben foglalkozunk a kistérség jövedelmi viszonyaival Vállalkozások A gazdaság transzformáció nyomán kialakult rendszer meghatározó szereplői a magánvállalkozások: prosperitásuk szorosan kapcsolódik egy-egy kistérség foglalkoztatási viszonyaihoz, illetve az ott élők jólétéhez. A vállalkozói szektor fejlettségét mutatja bizonyos tekintetben a regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma: e jellemző alapján a Derecske-Létavértesi Kistérség a Hajdú-Bihar megyei mezőny közepén található. (20. ábra). 20. ábra Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma ( db) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007 adatai alapján saját szerkesztés A kistérség működő vállalkozásainak közel egyharmada Derecskén koncentrálódott 2007-ben, Létavértes és Hosszúpályi részesedése egyenként 14-15% körül alakult. Kistérségünk működő vállalkozásainak kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás volt 2007-ben, miközben megyei szinten körülbelül 60-40%-os, országos szinten pedig megközelítőleg 55-45%-os megoszlás adódott. A kistérségen belül Derecske adatai állnak súlyából is adódóan legközelebb a terület egészének értékeihez: Létavértesen magasabb, Kokadon és Bagaméren alacsonyabb a társas vállalkozások aránya (17. táblázat). Az egyéni 38

55 vállalkozások viszonylag magas aránya sok esetben a vállalkozói szektor gyengeségének a jele, a munkanélküliség elől menekülők kényszervállalkozásainak jelentős szerepére is utalhat. 17. táblázat Működő vállalkozások mutatói (2007) Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma ( db) Álmosd 35 Bagamér 31 Derecske 79 Hajdúbagos 44 Hosszúpályi 49 Kokad 61 Konyár 34 Létavértes 53 Monostorpályi 56 Sáránd 53 Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2007 A gazdaság egésze szempontjából meghatározó társas vállalkozások alig több mint 15%-a foglalkoztat legalább 10 főt, vagy annál többet, az 50 főnél többet alkalmazók aránya 3%, s egyetlen olyan társas vállalkozás sincs a kistérségben, amely 250 fős vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal büszkélkedhetne (18. táblázat). Az egyéni vállalkozások fent említett felülreprezentáltsága mellett ez utóbbi tény is a helyi vállalkozói szektor viszonylagos gyengeségének bizonyítéka. A nagyobb létszámú cégek leginkább Derecske, Létavértes és Monostorpályi gazdaságában vannak jelen. 18. táblázat Társas vállalkozások méret szerinti megoszlása ( db) 0 fő és 1-9 fő fő fő fő ismeretlen Álmosd 7, 12,, 1,, Bagamér 10, 20, 2, 2,, Derecske 58, 92, 10, 6, 4, Hajdúbagos 9, 19, 1,,, Hosszúpályi 29, 69, 1, 1,, Kokad 4, 7, 2,,, Konyár 7, 13, 1, 1,, Létavértes 37, 56, 5, 2, 1, Monostorpályi 8, 26,, 1, 1, Sáránd 10, 24, 1,,, Forrás: TEIR 39

56 A kistérségben működő társas vállalkozások 24%-a köthető a primer, 28%-a a szekunder szektorhoz (ennek nagyobbik felét az építőipar adja), 48%-a a különböző szolgáltatási tevékenységekhez. A mezőgazdaság részesedése többszörösen felülmúlja az országos és megyei átlagot, de elsősorban az építőipar súlya miatt a szekunder szektor is felülreprezentált. A mezőgazdaság, Hosszúpályi, Kokad és Bagamér vállalkozói szektorában felülreprezentált, az ipar és építőipar ugyanakkor egyedül Létavértes gazdaságában haladja meg a kistérségi szinten megállapított súlyt. A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem és javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Derecskén, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, illetve ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások a két városban felülreprezentáltak. A vállalkozások összesített nettó árbevétele 2007-ben meghaladta a 34,5 milliárd forintot, amelynek megoszlása jelentős települési különbségeket mutatott (20. ábra): az árbevétel több mint 40%-át Derecske cégei adták (a városban működött a kistérség vállalkozásainak, illetve társas vállalkozásainak közel harmada). Felülreprezentált Létavértes, Hosszúpályi és Monostorpályi részesedése is. Sáránd, Álmosd és Bagamér súlya ugyanakkor elmaradt mind a vállalkozások, mind a társas vállalkozások terén mért arányoktól. A kistérség vállalkozásainak nettó árbevétele 2007-ben mindössze 7,8%-ban származott exportból, mely értéket csak Bagamér 23%, Kokad 27%-os értéke halad csak meg jelentős mértékben. Az export bázis általános gyengesége összefügg a külföldi működő tőke csekély helyi szerepével. 5% 1% 2% 3% 25% 43% 4% 6% 9% 2% Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Sáránd 20. ábra Vállalkozások nettó árbevételének megoszlása a Derecske-Létavértesi Kistérségben, településenként ( %) Forrás: TEIR 19. táblázat Egy állandó lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (2007 ezer Ft) Álmosd 53 Bagamér 86 Derecske

57 Hajdúbagos 45 Hosszúpályi 78 Kokad 503 Konyár 72 Létavértes 121 Monostorpályi 150 Sáránd 40 Derecske-Létavértesi Kistérség 141 Hajdú-Bihar megye 296 Forrás: TEIR Összegzésként elmondható, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség vállalkozásai által megtermelt bruttó hozzáadott érték egy állandó lakosra vetített értéke jelezve a helyi értékteremtő képesség gyengeségét, a magas hozzáadott értéket produkáló tevékenységek hiányát 2007-ben jelentősen elmaradt Hajdú-Bihar megye megfelelő adatától, annak csak mintegy 40%-át érte el. A kistérség települései között ráadásul nagyságrendi különbségek mutatkoztak: Kokad mutatója a megyei átlagérték kétszerese, Sáránd adatának több mint tízszerese volt a vizsgált évben (19. táblázat) Foglalkoztatás A foglalkoztatás szerepe meghatározó egy-egy település vagy kistérség értékteremtő képességében, hiszen a megtermelt jövedelem a munkatermelékenység mellett a foglalkoztatás vagy gazdasági aktivitás függvénye is. A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehetősen negatív a foglalkoztatás szemszögéből: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. Hajdú-Bihar megyében 1990 és 2001 között 44%-kal 138-ról 198 főre növekedett a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma (21. ábra). A megyén belül ugyanakkor jelentős területi különbségek mutatkoztak 2001-ben: szembetűnő Debrecen és a Hajdúszoboszlói Kistérség kedvező, illetve a megye keleti részén elhelyezkedő határ menti kistérségek kedvezőtlen helyzete. A Derecske-Létavértesi Kistérség e mutató tekintetében, valamint az 1990 és 2001 közötti változás mértéke alapján is a éppen ezért a mezőny alsó részén foglal helyet. A kistérségen belül magasabb gazdasági aktivitás jellemzi Derecskét, Kokadot és Létavértest. (21. ábra). 41

58 21. ábra Száz foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott 1990-ben és 2001-ben (fő) Forrás: saját szerkesztés A gazdasági aktivitás csökkenésének hátterében a helyi foglalkoztatás leépülése áll: a két jelenség kapcsolata a Derecske-Létavértesi Kistérségben is a jól ismert folyamatoknak köszönhető. Miközben a kistérség munkahelyeinek száma a korábbi érték kétharmadára apadt, a leépülés mértékében jelentős területi differenciák mutatkoztak: Derecske esetében a visszaesés mértéke 30% alatt maradt, a kisebb települések esetében azonban meghaladta a 40%-ot. A helyi munkahelyek megszűnésével párhuzamosan az inaktív keresők és eltartottak foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya növekedett. A kistérség egészére 55% alatti gyarapodás volt jellemző, de Derecske kivételével ahol a foglalkoztatás leépülése arányaiban a legkisebb mértékű volt valamennyi település mutatója legalább 60%-os növekedést mutatott. A foglalkoztatási helyzet romlásának egyenes következménye a munkanélküliek arányának rendszerváltás után hivatalosan is elismert növekedése. Bár Hajdú-Bihar megye egésze az ország problémásabb területei közé tartozik e tekintetben, területén belül jelentős differenciák mutatkoznak: a kimagaslóan alacsony munkanélküliségi mutatóval rendelkező Debrecen, valamint a megyei átlagnál jobb helyzetben lévő Hajdúszoboszlói és Hajdúböszörményi Kistérségek árnyékában a Derecske-Létavértesi Kistérség viszonylag jó értékekkel jellemezhető területek egyike (22. ábra). 42

59 22. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben ( %) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés 23. ábra A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek összlétszámához képest ( %) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés A Derecske-Létavértesi Kistérség regisztrált munkanélkülieinek körülbelül fele tartósan, azaz 180 napnál hosszabb ideje munkanélküli. Ez az érték többé-kevésbé megfelel Hajdú-Bihar megye átlagának, miközben a többi kistérség adatai a Polgári megközelítőleg egyharmados 43

60 arányt tükröző mutatójától a Hajdúhadházi Kistérség közel 60%-os értékéig terjednek (23. ábra). A kistérséget alkotó települések munkanélküliségi adatai jelentős különbségeket mutatnak: Monostorpályi és Hajdúbagos helyzete a legkedvezőbb (de rosszabb a megyei átlagnál), miközben Hosszúpályi, de különösen Bagamér és Konyár mutatói lényegesen elmaradnak a kistérségi átlagértéktől. Hasonló kép rajzolódik ki a tartós munkanélküliek munkanélkülieken belüli aránya esetében is. (20. táblázat). 20. táblázat Regisztrált munkanélküliség a Derecske-Létavértesi Kistérségben (2007) Munkanélküliek az állandó népesség %-ában Tartósan munkanélküliek a munkanélküliek %-ában Álmosd 9,7 54,9 Bagamér 12,3 70,3 Derecske 8,5 59,1 Hajdúbagos 6,3 46,9 Hosszúpályi 9,0 66,0 Kokad 7,5 51,9 Konyár 10,7 61,6 Létavértes 7,1 59,4 Monostorpályi 5,4 61,2 Sáránd 6,6 53,8 Hajdú-Bihar megye 5,0 48,1 Forrás: TEIR 24. ábra Elingázók a foglalkoztatottak %-ában (2001) Forrás: KSH, Népszámlálás,

61 Helyi munkahelyek hiányában a foglalkoztatottak kisebb-nagyobb része ingázásra kényszerül, azaz lakóhelyén kívül vállal munkát. Bár a foglalkoztatás leépülése, illetve a gazdasági inaktivitás növekedése az ingázás korábbi mértékét is csökkentette, a jelenség továbbra is számottevő. Hajdú-Bihar megye kistérségei közül a Hajdúhadházi, Derecske-Létavértesi és Polgári Kistérség tűnik ki elingázói nagy arányával, a Kistérség foglalkoztatottjainak mintegy 30-40%-a vállal munkát a kistérségen kívül. (24. ábra). Debrecen az egyetlen olyan kistérség a megyében, ahol a helyben foglalkoztatottak létszáma felülmúlja a foglalkoztatott lakónépességét. A többi terület legalábbis kistérségi szinten nettó munkaerő-kibocsátó. A Derecske-Létavértesi Kistérség 64%-os mutatójával valahol lista végén helyezkedik el a kistérségek sorában: ugyan munkaerőmérlege nem olyan negatív, mint a Hajdúhadházi, vagy a Polgári Kistérségben, de jelentősebb, mint a megye többi kistérsége esetében (21. táblázat). 21. táblázat Száz foglalkoztatottra jutó helyben foglalkoztatottak ( fő) Balmazújvárosi 80 Berettyóújfalui 93 Debreceni 112 Derecske-Létavértesi 64 Hajdúböszörményi 92 Hajdúhadházi 62 Hajdúszoboszlói 92 Polgári 63 Püspökladányi 88 Összesen 95 Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001 A Derecske-Létavértesi Kistérség foglalkozási szerkezete mind Hajdú-Bihar megye, mind Magyarország megfelelő mutatójától különbözik a primer szektor viszonylagos felülreprezentáltságában (21%), illetve a szolgáltató szektor vidéki térséghez képest nagyobb szerepében (53%). A megye térségei közül csak a Püspökladányi Kistérségben nagyobb a mezőgazdasági munkahelyek aránya, az szolgáltatási foglalkoztatás relatív súlya tekintetében viszont több Kistérség előzi meg vizsgált területünket (27. ábra). 45

62 27. ábra A helyben foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2001) Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001 adatai alapján saját szerkesztés Gazdasági ágazatok A kistérség kimondottan agrárjellegű, ennek megfelelően nem meglepő a primer szektor helyi jelentősége. Az agrártermelés struktúráját a hagyományos szerkezet jellemzi, %-ban a gabonafélék termesztése uralja a kistérséget. Ahogyan Kistérség Agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja is megállapítja: az intenzív kultúrák zöldség, gyümölcs, burgonya aránya nem változott, kukoricatermesztés elterjedését a jó termésátlagokkal (6-10 t/ha) magyarázhatjuk. A lucerna területi aránya és a termésátlagok is alacsonyak (1,86-7,96 t/ha). A napraforgó termesztésére az alacsony területi arány (3,6%) és termésátlag (0,85-0,95 t/ha) jellemző. A növénytermelési szerkezetben a gabonafélék 89,5%-ot képviselnek, ebből kukorica 61,2%. Az árunövények aránya 9,0%, ebből napraforgó 1,8%, a burgonya aránya pedig 1,5%. A zöldség- és gyümölcstermesztés kistérség minden településén jelen van, legnagyobb jelentőséggel Derecskén bír. A derecskei Kasz-Coop Kft. a növénytermesztés és az állattenyésztés területén is korszerű technológiát alkalmaz. Derecskén több, mint ha -on folytatnak szántóföldi zöldségtermesztést. Az állattenyésztés is Derecskén a legjelentősebb: több száz tejelő- és több száz húsmarha található a Kasz-Coop Kft. állatállományában. Hajdúbagoshoz és Konyárhoz kötődik a dinnyetermesztés, melynek jelentős részét Lengyelországba exportálják. A szűkebb derecskei vonzáskörzet települései közül Konyár a leginkább agrárjellegű település, ahol a cukorrépa termesztés aránya 30%. Létavértes térsége a tormatermesztéssel, valamint paprika és uborkatermesztéssel vált ismertté. A kistelepülések 46

63 kimondottan hagyományos gazdálkodása jelentős nyereséget nem realizál, a fejlesztések, eszközbeszerzések tőke hiányában elmaradnak. A termelés és az értékesítés a kistérségben is csak részben szervezett, a szerződéses alapokon nyugvó felvásárlás nem biztosítja a termelés biztonságát. A búza legnagyobb megyei felvásárlója a Hajdú Gabona Rt, a kukorica jelentős része dekoncentráltan kerül értékesítésre. Nagyobb mennyiséget a Monostorpályiban működő Agri-Corn Kft. vásárol fel, ahol kukoricadarát és -lisztet állítanak elő. A gabonakereskedelemben a KITE Rt. jelentős munkát végez, nagyobb szerepe az export területén mutatkozik.a sertéshús és baromfi felvásárlására jellemző a regionális húsüzemek megléte, melyek az utóbbi években pénzügyi nehézségeik és fizetésképtelenségük miatt teljes bizonytalanságban tartják a termelőket. A felvásárlásból adódó problémák leginkább a kistermelőket terhelik. Az Erdőspuszták intenzív szántóföldi kertészeti ágazatainál elsősorban a nagy jövedelmet hozó növények termelésével foglalkoznak. A zöldségfélék piacán a termelők, feldolgozók és az exportőrök igen kis mértékben érintkeznek közvetlenül egymással. Kiterjedt és nagyszámú vállalkozásból álló felvásárlói hálózat alakult ki. A kertészeti növények közül kiemelkedő a tormatermelés, az érintett vállalatok piaci részesedése közel 80%. Az árualap kb. 90%-a feldolgozatlanul kerül exportra. A termék helyi feldolgozásával a lokális munkanélküliség problémája részben orvosolható lenne. Az almapaprika, a pritaminpaprika és az uborka termesztése is elterjedt, a helyi feldolgozás aránya 10% körüli. A Debrecen környéki településeken termelt szántóföldi zöldségféleségek termékpályája a debreceni feldolgozóipar, valamint a nagybani- és helyi piacok felé irányul. Létavértes térségére a szőlő- és zöldségtermesztés, míg Derecske térségére a gyümölcstermesztés a legjellemzőbb. Derecskén több ezer darabos faállományból álló ültetvény található, melyhez korszerű (ULO) technológiával rendelkező hűtőtároló tartozik. A térségben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékeket feldolgozó kapacitások jelenléte minimális. A mezőgazdasági, élelmiszeripari feldolgozó kapacitás korszerűtlen. A térségben a feldolgozó kapacitások nem a helyi termékeket és termesztési hagyományokat figyelembe véve létesültek. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek térbeli elhelyezkedése térségben - a hűtőházak kivételével - megfelelő. A növekvő piaci igények kielégítése érdekében szükséges a biotejtermékeket előállító és gabona készítményeket feldolgozó kapacitás létrehozása, például Hosszúpályiban és Monostorpályiban. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban a debreceni DEKO-FOOD Rt.-nek, valamint a TOPA Konzerv Kft.-nek van jelentősége. Az erdőgazdasági termékek feldolgozása elavult technológia alkalmazásával, jelentősebb hozzáadott érték nélkül történik. Fejlesztésre a jelenlegi tulajdonosok keveset fordítanak. A térségben a fafeldolgozás tekintetében a láda-, raklap-, fűrészáru és a bútorgyártás jellemző. A térség erdősültsége az erdőspusztai területeken jelenleg is jelentős mértékű, de a mezőgazdasági termelés további, elkerülhetetlen racionalizálása következtében újabb 47

64 területek kerülhetnek erdőgazdálkodási hasznosításra. Az Erdőspusztákhoz tartozó részeken az erdőgazdálkodás alá vont terület aránya 23,6%, ami a megyei 10%-os átlagot tekintve nagyon kedvező érték. Nagyobb összefüggő tömberdő a hajdúbagosi, a hosszúpályi és a monostorpályi állami erdők. Az utóbbi években folyamatosak az erdőtelepítések. A térség erdeinek fafajta-összetétele jó minőségű bútoripari alapanyag előállítását teszi lehetővé. A fafajok között kiemelkedő jelentőségű az akác, melynek térfoglalása a Dél- Nyírségben és az Erdőspusztákon eléri az 55%-ot, fatömege az 51%-ot. Az akác ipari és tüzifa iránt évek óta jelentős a kereslet bel- és külföldön egyaránt. Az élelmiszeripari üzemek és kapacitások jelentős része a megyeszékhely Debrecenben koncentrálódik (konzervgyár, baromfi és húsfeldolgozás, kenyér stb.). A térség településein a már említett feldolgozó és tároló kapacitás mellett, a malomipar, a szeszfőzés, a kenyérsütés, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás bír nagyobb bár többnyire inkább lokális jelentőséggel. Az élelmiszeripar fejlesztése és a termékek helyben történő elsődleges feldolgozása sürgető fejlesztési feladat. A tercier szektor a megyei és országos átlagtól elmaradó, de az a többi ágazatnál nagyobb jelentőségű a kistérségben. Ennek hátterében egyrészt a térség fejlett közszolgáltatásai, másrészt a termelői szolgáltatások állnak. Mindazonáltal, a térség adottságaira épített turizmus fejlesztésével várhatóan erősödhet az ágazat kistérség gazdaságában játszott szerepe. 28. ábra Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma kistérségenként ( db) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007 A kiskereskedelmi üzletek lakónépességhez viszonyított sűrűsége lényegesen elmarad a Derecske-Létavértesi Kistérségben a Hajdú-Bihar megyei átlagtól (28. ábra): a térség még a vidéki kistérségek mezőnyében is a sereghajtó. A kistérség települései közül Derecske és Létavértes éri el egyedül a megyei ellátottsági szintet. 48

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben