MEGISMERÉS ÉS ELFOGADÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGISMERÉS ÉS ELFOGADÁS"

Átírás

1 MEGISMERÉS ÉS ELFOGADÁS Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában Szerkesztette: Kállai Ernő és Kovács László

2

3 MEGISMERÉS ÉS ELFOGADÁS Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában Szerkesztette: Kállai Ernő és Kovács László Nyitott Könyvműhely Budapest, 2009

4 A kötet megjelenését támogatták: Az önkormányzatiság, a pozitív diszkrimináció, az oktatás szerepe a romák helyzetének javításában elméleti és gyakorlati modellek (A romák esélyegyenlősége Magyarországon) NKFP-B című és számú kutatási projekt. Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szakmai lektor: Bindorffer Györgyi PhD. Vizi Balázs PhD. Kiadja a Nyitott Könyvműhely Felelős kiadó: Halmos Ádám Olvasószerkesztő: Gózon Eszter Borítóterv: Sirály Dóri Nyomdai előkészítés: Kebok Nyomdai munkák: Akaprint Nyomda Felelős vezető: Freier László ISBN

5 Tartalom Előszó 6 I. Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem 9 Varga László: Gyermeklét a 21. században 10 Bábosik István: Személyiségismeret és kapcsolatépítés 21 Torgyik Judit: Jó gyakorlatok a multikulturális nevelés köréből 31 Csontos Éva: Megismerés és értékek 42 Balázs Sándor: Az erkölcsi nevelés néhány aktuális kérdése a 12 és 16 éves tanulók körében 50 Ádám Anetta: Szégyen bátorság dicsőség Az iskolai fegyelmezés változása 60 Mészáros Ilona: A család változó szerepe a gyermekek szocializációjában 67 Villányi Györgyné: Milyen, és mire van szüksége? 74 II. Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája 85 Bakonyi Anna: Családok más gyerekkel a közoktatásban 86 Skrabski Árpád: Társadalmi azonosságtudat és nevelés 95 Szombathelyiné Nyitrai Ágnes Bakonyi Anna Kovácsné Bárány Ildikó: Változások a napközbeni kisgyermekellátás területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének eredményes segítése érdekében 102 Kovács László: Cigány gyerekek óvoda család 112 Fülöpné Erdő Mária: Befogadás vagy kirekesztés? Pedagógusjelöltek értékorientációja egy empirikus vizsgálat tükrében 119 Fehér Ágota: Az empátia lehetőségei a kirekesztődés megelőzésében és feloldásában 132 Rostás Rita: Hetes otthontól a családok átmeneti otthonáig Egy pszichológus tapasztalatai a veszélyeztetett gyerekek körében 145 III. Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta. 155 Kállai Ernő: Cigányok/romák Magyarországon Társadalomtörténeti vázlat 156 Bábosik Zoltán A magyarországi cigányság oktatása történeti megközelítésben 175 Kemény István: A romák/cigányok és az iskola 193 Zóka Katalin: Hagyomány és identitás az óvodai irodalmi nevelésben 215 Kállai Gabriella: Romológia és multikulturális nevelés témájú kurzusok hatása a felsőoktatásban tanulók cigányságképére Beszámoló egy empirikus vizsgálat tapasztalatairól 222 A kötet szerzői 264

6 Előszó Kötetünk előzményei távoli időre nyúlnak vissza. A Vácott működő Apor Vilmos Katolikus Főiskola és jogelődje, a zsámbéki főiskola a rendszerváltozás után a felsőoktatási intézmények közül az elsők között kapcsolódott be a magyarországi romákkal foglalkozó kutatásokba. A kezdeti próbálkozások után azonban elfogyott a lendület, az oktatás és a kutatás is megszűnt egy időre. A 2000-es évek elejétől kezdődően azonban teljesen új alapokon újjáalakult a romológia tanszék, új szereplőkkel, új lelkesedéssel. A folyamatos és kitartó munka sok új lehetőséget biztosított a főiskolai oktatásban. Az országban nem sok intézmény mondhatja el magáról, hogy minden hallgatója legyen bármilyen szakos, nappali vagy levelező tagozatos legalább két szemeszteren keresztül tanul kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tantárgyakat, romológiát. E mellett más, általános tárgyakban is tudatosan megjelenítjük az esélyegyenlőség kérdéskörét és témáját. A szociálpedagógia szakos hallgatók külön specializáció keretében tanulmányozhatják a kérdést, valamint az országban először ebben az intézményben sikerült akkreditáltatni és elindítani a cigány/roma nemzetiségi tanító és cigány/roma óvodapedagógus szakokat is. Mindezen törekvések természetesen nem valósulhattak volna meg a főiskola mindenkori vezetésének határozott és tudatos döntései nélkül, akár konfliktusokat is vállalva a más területek fejlesztéséért küzdőkkel. Ezeknek a jövőbe tekintő és meggyőződésünk szerint helyes döntéseknek rendkívül fontos hatásai vannak. Elsőnek a hallgatóink gondolkodásában végbemenő szemléletformálást említhetjük. Megítélésünk szerint ez elsődleges fontosságú a mai zaklatott, gyakran gyűlölködő társadalmi viszonyaink között. Hasonlóan jelentékenynek ítéljük sok főiskolai kollégánk egyre nagyobb érdeklődését a kérdéskör iránt, bekapcsolódásukat saját szakterületükön a téma valamely részének kutatásába, és az eredmények jótékony beépülését tanári munkájukba. De nem elhanyagolható szakmai lehetőség az sem, hogy a nem a legnagyobb oktatási intézmények közé tartozó főiskolánk a romológiai kutatások területén olyan intézményekkel működik együtt egyenrangú szakmai partnerként, mint az ELTE és a Corvinus Egyetem egyes tanszékei, vagy a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató, illetve Jogtudományi Intézete. A kötet közvetlen előzményét a 2008 őszén a főiskola Romológia és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetének, valamint a Magyar Pedagógiai Társaság Családpedagógiai Szakosztályának közös szervezésében megvalósult konferencia sikere és kedvező visszhangja jelentette. A konferencia célja egyrészt az volt, hogy összegezzük és megmutassuk mindazon tudást és kutatási eredményeket, amelyek az elmúlt években főiskolai munkánk 6

7 során létrejöttek, másrészt meghívjunk olyan előadókat, akik hasonló területen dolgozva bemutatják az őáltaluk fontosnak tartott megközelítéseket, így saját munkánk eredményessége is mérhetővé válik. Az esemény sikerét és munkánk elismerését csak egyetlen dologgal szemléltetnénk: meghívásunkat elfogadta, felszólalt és előadást tartott Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is. Mindezek után fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy eddigi eredményeinket érdemes lenne kötetben is közreadni. Egy olyan tanulmánykötetet terveztünk tehát, ahol egyrészt összegezzük az elmúlt években született kutatási eredményeinket, bemutatjuk a különböző együttműködések révén megvalósult vizsgálatok eredményeit, valamint a konferencia sikerén felbuzdulva felkérünk néhány neves szerzőt, hogy előadásukon felvetett gondolataik nyomán készítsenek tanulmányt az általuk vizsgált témából. Ez a kötet, amelyet most a kezében tart a Tisztelt Olvasó, ennek a hosszú folyamatnak az eredménye. Felépítésében három nagyobb egységre tagolódik. Az első részben olyan általános pedagógiai problémákat járnak körbe a szerzők, mint például az értékek, az erkölcsi nevelés vagy a multikulturális nevelés kihívásai napjainkban. A második rész a hátrányos helyzet, a kirekesztés, az óvoda és a család kapcsolatát, és az ebből leszűrhető pedagógiai következtetéseket fejtegeti. A harmadik egység kifejezetten romológiával, a cigány emberekkel kapcsolatos társadalmi és pedagógiai kérdésekkel foglalkozik. A kötet felépítése, tudatos törekvésünk szerint, multidiszciplináris. Jól megfér egymás mellett a pszichológus, a neveléstudománnyal foglalkozó szakember, a szociológus, a gyakorló pedagógus vagy akár az irodalomtörténész írása is. Ugyanis hisszük azt, hogy nincs csak és kizárólag egy népvagy társadalmi csoportra jelen esetben a romákra vonatkozó speciális módszer, nincs romapedagógia, hanem van mindazon tudás összessége, amely jól használható több különböző etnikai csoport oktatása, végső soron társadalmi integrációja során. Ennek alapján elsődleges célja az volt a kötetünknek, hogy a váci főiskolásoknak a tanulmányaik során több tárgyhoz is jól használható tudásanyagot biztosítsunk. Mégis, kötetünk befejezése után jó szívvel merjük azt ajánlani más felsőoktatási intézményekben dolgozó kollégáknak és hallgatóknak is, illetve mindenkinek, aki szeretne közelebbről megismerkedni a felsorolt témák legújabb kutatási eredményeivel. Végezetül szeretnénk kötetünkkel Kemény István emléke előtt tisztelegni, aki szerzőként már nem élhette meg a könyv megjelenését. Kemény István nemcsak a 20. század második felének legnagyobb hatású romákkal foglalkozó kutatója volt, hanem a szerkesztők egyikének mestere, szakmai példaképe is. Hiánya fájó, személye pótolhatatlan. 7 a szerkesztők

8

9 Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem (M. Montessori)

10 Varga László Gyermeklét a 21. században Gyermekeink boldogsága mindannyiunk érdeke. Vajon boldogok a mai gyermekek? Megkapják tőlünk, felnőttektől mindazt, ami életük e jelentős és meghatározó szakaszában boldogságukhoz nélkülözhetetlen? Ki a felelős azért, hogy a védettség kora véget ért? Miért nem tudjuk biztosítani részükre a felhőtlen gyermekéveket? Megannyi fontos, nehezen megválaszolható kérdés. Hiszen gyermekeink túl korán szembesülnek az élet problémáival, ezért jóval hamarabb nőnek fel, mint kellene. Mintha eltűnőben lenne a felnőttség és a gyermekség közötti nélkülözhetetlen szakadék, feloldódni látszanak az egyes életkori határok. A játékgyártás is komoly iparággá nőtte ki magát. A termelőipar, a kereskedelem elsődleges érdeke a mértéktelen fogyasztás. Elgondolkodtató és elszomorító, hogy a felnőttek milyen játékokat adnak a gyermekek kezébe. A számítógépes játékok végén olvasható kifejezésnek tragikus üzenete van: game over. A játéknak valóban vége? Játék nélkül a gyermekkor nem értelmezhető, abban fejlődik a gyermeki elme, alakulnak az emóciók és a szociabilitás. Ezt a modernnél is modernebb, posztmodern világot mi, felnőttek teremtettük, a gyermekek ebben az általunk teremtett világban kénytelenek élni, túlélni. A gyermekek helyzete nemcsak koronként mutat más és más képet, hanem a mai egymás mellett létező kultúrákban is egymástól lényegesen eltérő gyermeklétekkel találkozunk. Az egyik kultúrában a gyermekek simogatása esetenként szexuális zaklatásnak minősül, addig ugyanazon a kontinensen a tanító öleléssel, puszival búcsúzik gyermekeitől tanítás után. Vagy gondoljunk a jóléti társadalmakban felnövekvő, fogyasztó, esetenként túlfogyasztó gyermekekre, illetve azokra a gyermekekre, akik a legelemibb dolgokhoz védőoltás, egészséges ivóvíz, megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék sem jutnak hozzá. Még egy országon belül is óriási különbségek tapasztalhatók a gyermekek helyzetét illetően. Naponta találkozunk olyan gyermekekkel, akik méregdrága, márkás ruhákat hordanak, általában sikeresek, hiszen az eredményes tanulás külső és belső feltételei adottak számukra. Ugyanakkor az iskolapadban ülnek azok is, akik reggeli nélkül mennek iskolába, nem kapják meg életük első éveiben mindazt a táplálékot, ami központi idegrendszerük optimális fejlődéséhez kell, ami tudomásunk szerint az eredményes tanulás egyik alapfeltétele. Miért kell éheznie egy gyermeknek a harmadik évezred küszöbén? Pedagó- 10

11 gusként, szülőként egyaránt felháborítónak tartjuk a mára kialakult óriási különbséget a gyermekek helyzetét illetően, és ami a legelszomorítóbb dolog: a szegény sorsú gyermekből az esetek többségében szegény sorsú felnőtt lesz, aki az ördögi kör állandó foglya marad. A szegénység minden további probléma indukálója, ilyenek például a tanulási és beilleszkedési problémák, az aluliskolázottság, a munkanélküliség, a depresszió, az alkoholizmus, a brutalitás. A gyermekkorba történő anyagi és szellemi befektetés megállíthatná a szegénység állandó körforgását, és megteremthetné az emberhez méltó élethez való jog reális esélyét mindenki számára. Nem a korábbi gyermekkorok romantikus mítoszát kellene újrateremteni, hiszen azt nem is lehet. Inkább a harmadik évezred gyermekszemléletét, gyermekképét kellene megfogalmazni. Újra kellene konstruálni viszonyunkat a mai társadalmak, kultúrák gyermekeihez, melyben a gyermekek egyenrangú tagjai a felnőtteknek, nem hiányállapotként, csak félig kész emberként jelennek meg a felnőttek gondolkodásában. Teljes értékű emberként kellene definiálnunk őket. A gyermekkor nem a felnőttség előszobája, hanem az ember életének meghatározó, talán legmeghatározóbb, önálló értékekkel bíró szakasza, melyben sok más egyéb mellett megteremtődnek azok az alapok, melyek a normális felnőtt élethez nélkülözhetetlenek. Vigyáznunk kell gyermekeinkre, ugyanis nagyon kiszolgáltatottak. Egy kis gyermekkortörténet A gyermekkor társadalmi képződmény, amely az emberi élet korai éveinek megértéséhez kínál értelmezési keretet. A gyermekkor nem a biológiai éretlenséget jelenti, nem természetes és általános állapota az emberi csoportoknak, hanem az egyes társadalmak speciális strukturális és kulturális összetevője. 1 A gyermekkortörténet viszonylag fiatal, multi- és interdiszciplináris tudomány. A 20. század közepére datálható megjelenése óta a nemzetközi és hazai kutatások széleskörű elterjedése követeztében immár könyvtárnyi szakirodalom áll a téma iránt érdeklődő szakemberek rendelkezésére. A neveléstörténet, mint a neveléstudomány szerves része mindig is foglalkozott a gyermekség kérdésével és problematikájával, azonban a gyermek, a gyermekkor új értelmezése, egy merőben új paradigma megszületése és kibontakozása a múlt század közepén elterjedő mikrotörténeti szemléletmód kialakulásának köszönhető, mely a gyermek személyes életére, kapcsolataira, gondolkodására és az ezekhez szorosan kapcsolódó hétköznapi viselkedésének vizsgálatára és értelmezésére irányította a kutatók 1 Golnhofer Erzsébet Szabolcs Éva: A gyermekkor kutatása új megközelítésben. Műhely, sz o. 11

12 figyelmét. Szabolcs Éva gyermekkorkutató gondolatai jutnak eszünkbe, miszerint: Ha a gyermekeket nem a felnőttekhez viszonyítva, hanem társadalmi aktorokként kívánjuk vizsgálni, akkor a történeti kutatásokban a gyermekek tényleges életének kutatását kell előtérbe helyezni. 2 Ma már a gyermekkortörténet-írás meglehetősen szerteágazó irodalmi bázisra épít, nem elégszik meg a pedagógia és a pszichológia ismeretanyagával, továbbá azzal a korábban megszokott módszerrel, mely a gyermeket mindig egy társadalmi ernyő alatt, nem pedig önállóan vizsgálta. A gyermekkortörténet szociológiai, etnográfiai, mentalitástörténeti aspektusai jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy mára egymásnak ellentmondó gyermekkorfelfogások és -nézetek kerültek napvilágra; ezek a megközelítések megítélésünk szerint napjainkban mind-mind hozzájárulnak egy plurális, szerteágazó és sokoldalúan megközelített gyermekkép kialakulásához, a posztmodern kor gyermekkorának megértéséhez, a fogalmak letisztulásához, és végül, de nem utolsósorban az emberekkel foglalkozó tudományok fejlődéséhez. A 19. század fordulóján jelentek meg azok a modern tudományok (gyermekgyógyászat, gyermektanulmányozás, gyermekpszichológia), melyek új identitások (pl. nemiség, generációs különbségek) és mentalitások (pl. racionalizmus, individualizmus, futurizmus) kialakulásához vezettek a gyermekkel kapcsolatos ismeretek terén. Az evolucionizmus, a fejlődés gondolatának megjelenése és a pozitivista ismeretelméleti megközelítési mód a tudomány világában a gyermekséggel kapcsolatban a biológiai determinizmus (a fejlődő gyermek) és a társadalmi determinizmus (a szocializálódó gyermek) két kezdetben egymással szembenálló paradigmájának kialakulását eredményezte. Ebből született meg egy új, egyetemleges és idealizált gyermekkép, melyben a gyermek legfőbb jellemzője az a hiányállapot, mely a fejlődés és a fejlesztés révén megszüntethető, vagyis a gyermek a felnőttség normális állapotába eljuttatható, azaz a gyermekkor fejlődési íve mentén a gyermekek belenőnek a felnőttek világába. A szocializációs elméletekből kiinduló paradigma két élesen elkülöníthető úton folytatta menetelését. Egyrészt a normatív megközelítésű felfogásokban a szabályokat, a társadalmi kényszereket és normákat leggyakrabban külső szabályokon keresztül érvényesíttető, a társadalmi struktúrákhoz és a felnőttség mércéjéhez igazodó attitűd érhető tetten, másrészt a gyermekpszichológia térhódítása révén megjelenik a szocializáció in ter ak ciós értelmezése; a kor tudományos felfogására építő reformpedagógiák a gyermek mindennapi társas viszonyaira alapozott és máig ható gyermekkoncepciókat és belső szabályozásra épülő, a gyermekség mércéjéhez 2 Szabolcs Éva: Gyermekkortörténet: Új elméleti megfontolások. In: Pukánszky Béla (szerk.): Két évszázad gyermekei. Budapest: Eötvös Kiadó, o. 12

13 igazított nevelési elméleteket dolgoztak ki. A gyermekkortörténeti források elemzéséből egyértelműen körvonalazódni látszik és tetten érhető a gyermekkorral kapcsolatos kétféle megközelítés: az engedelmes, szófogadó és a felnőttek világához méretezett gyermek világképének hívei viaskodnak, érvelnek a boldog gyermekkort preferáló, a gyermek önfejlődését valló, a gyermekből kiinduló elméleti megközelítések képviselőivel. Pukánszky Béla A gyermekkor története című munkájában így fogalmaz: A jól nevelt, illedelmes, engedelmes gyermek ideálja amely a 19. században már széles körben elterjedt a 20. század első felében továbbra is uralkodó marad. Mellette azonban bizonyos polgári körökben megmaradt a gyermektanulmányi mozgalomból és a századfordulós reformpedagógiai kezdeményezésekből táplálkozó szemlélet A formáló-betagoló és a kibontakozást segítő nevelői attitűd tehát párhuzamosan egymás mellett élt 3 A 20. században tehát párhuzamosan halad egymás mellett két jól elkülöníthető paradigma, a felnőttség mércéjével mért és értékelt gyermekkor, illetve a korszak tudományos eredményeit figyelembe vevő gondolkodás, miszerint a gyermekkornak önálló értéke és funkciója van, a gyermekkor sajátos értékrenddel rendelkezik, értelmezni pedig saját mércéjével érdemes és lehetséges. A gyermek, a gyermekkép összetevőinek vizsgálata óhatatlanul együtt jár a felnőttek világába való bepillantással, a felnőttség paradigmáinak megismerésével is, hiszen a gyermekséggel kapcsolatos tanulmányok szerzői mind-mind felnőttek, akik egyéniségük, személyiségük révén sajátos módon közelítenek a gyermekkorhoz, és egyedi módon értékelik az adott történelmi kor gyermekfelfogására gyakorolt hatását, melyben a saját életsorsuk, emócióik és ismereteik, az ő személyes történetük vitathatatlan jelentőséggel és meghatározottsággal bír. Szabolcs Éva jeles neveléstörténész erről a következőket mondja: A gyermekkortörténet és ezen belül a gyermekkép kutatója nem feledkezhet meg arról, hogy bármely, a gyermekkel kapcsolatos kutatás a felnőttek világába való betekintéssel válhat teljessé, hiszen például a gyermekkel kapcsolatos nézetek feltárása a szülők, felnőttek gondolatvilágának feltérképezését jelenti. A generációk között soha nincs éles határ: együttélésük, egymás melletti létezésük maga a történelem, és az utókor ebből igyekszik valamit kiragadni, megvizsgálni és modellálni. 4 Gyermek a posztmodernben Globalizációs világunkban az évszázados gyermek-felnőtt modell átalakulóban van. Posztmodern bizonytalanság, értékek relativizálódása, követ- 3 Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, o. 4 Szabolcs Éva: Tartalomelemzés a gyermekkortörténet kutatásában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, o. 13

14 hetetlen élettempó, új családmodell, a nemi szerepek átalakulása, a média befolyása, a fogyasztó gyermekek. Ebben a megváltozott helyzetben a hagyományos szülői és nevelői reakciók már nem képesek válaszolni az új, gyermeknevelést érintő kihívásokra. Az új világban a vibráló képet sugárzó média utópikus közeget kínál, melyből kizárhatók a felnőttek, ugyanis az ő sokszor nevetséges szerepben megjelenő világuk megzavarhatja a fogyasztás motorja által hajtott álomvilágot. A fentiekből is látható, hogy a posztmodern kor tele van bizonytalansággal, a mai tömegkultúra minden ízében támadja a gyermeki ártatlanságot, a televízió, a számítógép, az internet, a fogyasztói társadalom értékromboló világa azt sugallja számunkra, hogy meg kell védeni a gyermeket a tömegkultúrától. Ezért az új szempontú történeti és szociológiai gyermekkorkutatásokban már kitüntetett helyet kaptak a modernitás gyermekkorértelmezéseinek kritikai vizsgálatai, azaz újabb narratívák születtek a gyermekkorról. A nyugati modern világban a 19. század végétől két domináns megközelítés körvonalazódott, az egyik a természetes fejlődést középpontba állító gyermekfelfogást vizsgálja, a másik csoportba a szocializációra építő értelmezéseket sorolhatjuk. Az előbbi, az úgynevezett természetesen fejlődő gyermeki modell erősen biológiai alapozású, központi gondolata a minden egyes gyermekre jellemző normatív fejlődési elv. Ide sorolhatjuk Jean Piaget felfogását, miszerint a gyermek természetes, egyetemes biológiai lény, aki elkerülhetetlen fejlődési (minőségi) változásokon halad át a belső érés, önfejlődés eredményeként, a társadalmi környezet segíti őt ebben a folyamatban. Érdemes megemlíteni, hogy az új szociológia képviselői elfogadják a fejlődés gondolatát, de hiányolják a társadalmi, társas hatások jelentős szerepének elismerését. Szerintük a természetesen fejlődő gyermekfelfogás, mint felnőttségből kiinduló koncepció egyoldalú, naiv; olyan normatív elméleteket, pedagógiákat támogatott és hívott életre, mely nem számolt a társadalmi hatásokkal. A 19. század végén kezdték használni a szocializáció fogalmát a társadalomtudományokban, s ez lefedte azt a problémakört, hogy a biológiai egyed miként válik társadalmi lénnyé, így született meg a társadalmi alapokon nyugvó elmélet, a szocializálódó gyermek modellje. Ezen felfogás szerint a gyermekkor a felnőtt életre való felkészülés szakasza, ebben a megközelítésben a valamivé válás normatív jellege domborodik ki. A fő kérdés, amire válaszolni szeretnének: az aszociális gyermekből miként lesz szociális felnőtt. Az új szociológiai gyermekkorkutatás ugyan élesen bírálta a két meglévő paradigmát, de elmondható, hogy nem volt képes túllépni és meghaladni azokat. Sajnálatos módon elszigetelten kezelték az ember természeti és társadalmi lényegét, nem tudták harmonizálni a kultúra, a társadalom, az egyén és a közösség szempontjait a gyermeki fejlődés értelmezésében. 14

15 Az ezredfordulón egy merőben új nézőpont született Jenks, C. és Prout, A. nyomán. Könyveikben a gyermekség új olvasata jelenik meg, hiszen minden korábbi koncepció a felnőtt állapotához való hasonlításban, normatív módon ragadta meg a gyermek lényegét, a kutató ezzel szemben új mederbe terelte a gyermekséggel kapcsolatos tudományos párbeszédet, felismerve azt a tényt, hogy a gyermek fejlődése nem természetesen, hanem összefüggésrendszerben zajló folyamat. A gyermekkor a társadalomvizsgálat egyik szempontja, a kutatások gyermekkorok változatairól és nem a gyermekkor univerzális jelenségéről tudósítanak. Az új paradigma szerint a gyermekeket érdemes saját értékükön vizsgálni, függetlenül a felnőttek szemléletmódjától, hiszen a gyermekek aktív résztvevői saját életüknek, közösségeiknek, a társadalomnak. A kutatásban a társadalomtudományok hermeneutikai szemlélete jelenik meg, az új paradigma a gyermekkorok fogalmi újraalkotásának folyamata, új értelmezések konstruálása. Egyértelműen megállapítható, hogy a történelmi forrásokban a gyermekeknek nincs mérvadó hangjuk, nemigen kerültek be a kollektív emlékezetbe. Szerintük a gyerekeket saját jogukon kellene társas szereplőknek, információforrásnak tekinteni. A történészek foglyai egy normatív, azaz a felnőttek világát viszonyítási pontnak tekintő szemléletnek, viszont a gyermekek és gyermekkorok vizsgálatát a felnőttcentrikus látásmódból kilépve kellene végezni. Az új szociológia gyermekfelfogása számos kutatás keretéül szolgál, melyek az etnográfiai ihletésű, kvalitatív, hermeneutikai alapú gyermekfelfogásokat, leírásokat, értelmezéseket helyezik előtérbe; az új szempontú kutatás kiemelt figyelmet szentel a szóbeli feltárásra, a speciális helyzetek bemutatására. A kvalitativitás a megértésre törekszik: nem a tudományos igazságok kimondása, hanem a jelenségek feltárása és értelmezése kerül előtérbe. A kutatók nagyon helyesen azt is szorgalmazzák, hogy a gyermekek hangja is legyen jelen a vizsgálatokban, hiszen a gyermek kompetens, cselekvő lény, képes önmagáról autentikus adatokat szolgáltatni. Átértékelődik a kutatói szerep, és megjelenik az új attitűd: a vizsgálatot végző személy nem objektív értékelő, hanem résztvevő megfigyelő és reflektáló, ebben a helyzetben nem a gyermekről, hanem a gyermekkel folyik a kutatás. Új eleme a kutatói szerepnek a fenomenológiai szemlélet: a kutató nem alakítja át a gyermek megnyilvánulásait, sőt saját kutatói nézeteit állandó kritika alatt tartva rögzíti a gyermek megnyilvánulásait. A new history talaján kibontakozó mikrokutatások a különböző kultúrákban élő hús-vér gyermekek mindennapi élete felé irányítják a figyelmet, hiszen a gyermekszemlélet nem csupán történeti és biológiai-genetikai megalapozottságú, hanem kulturálisan is determinált, ezért kiemelkedő jelentősége van a napjainkban elindult, gyermekkorokat vizsgáló etnográfiai kutatásoknak. Fontos kutatási téma, hogy a különböző kultúrákban élő gyermekek ho- 15

16 gyan pozícionálják, miként látják magukat. A posztmodern korban nem elsősorban a korábbi gyermekkorok rekonstruálásáról és a fennálló rendet támogató konstruálásról beszélnek a kutatók, sokkal inkább a gyermekkor dekonstruálását kell elvégezni, vagyis a gyermekkor jel lem zői nek újragondolása szükséges, hiszen a gyermekség különböző kulturális környezetben mást és mást jelent. Eltűnni látszik a természetes szakadék a gyermekség és a felnőttség között, ezért egyes kutatók főleg a felnőtt-gyermek élethelyzetek hasonlósága (teljesítményelv, szórakozás, öltözködés, dohányzás, alkohol, drog, nyílt szexualitás) nyomán egyenesen a gyermekkor haláláról beszélnek. Postman szerint az információ nyomtatott formája, az olvasás juttatta el a gyermeket a felnőttek világába, de a képi információ felvétele már nem igényel olvasást, televíziót bárki nézhet, nem zárható ki a gyermek az információból, nincs semmi rejtve (szexualitás), nem tud a felnőtt ellenőrizni, befolyásolni, a védettség kora véget ért. A képi kultúra kizárólagosságával a gondolkodás útja is megváltozott, a képi jelek követése nem igényel logikai, fogalmi műveleteket. Zrinszky László kutató azt fejtegeti, hogy a szocializáció útjai kitérőkkel tarkítottak, nem egyenesen vezetnek a gyermeki inkompetencia világából a kompetens, autonóm felnőttvilágba, hiszen a gyermek is kompetens, ugyanakkor a felnőtt is sokáig keresi, építi önmagát. Szabolcs Éva és Golnhofer Erzsébet szerint e posztmodern világban tehát el kell búcsúznunk a gyermekkortól, de nem kell beszélni annak haláláról. A gyermekekről szóló narratívák folyamatosan íródnak a jelenben, többféle olvasatban beszélhetünk róluk. A posztmodern kapcsán Brian Aldiss talán szélsőségesen és túlzó módon azt fejtegeti, hogy amikor meghal a gyermekkor, a holttestét felnőttnek hívják és ő belép a társadalomba, ami a pokol szebb elnevezése. A felnőttek ezért rettegnek a gyermekektől, még akkor is, ha szeretik őket: romlásuk mércéi ők. Mi a posztmodern? A posztmodern olyan, mintha tudnánk, miről szól, pedig nem tudjuk. Az új világban minden egész eltörött, a nagy nar ratí vák (világnézetek, ideológiák) elvesztették erejüket, hatalmukat, felbomlottak, feltöredeztek. A posztmodernben képesek együtt élni egymásnak ellentmondó nézetek, eszmék, értékrendek, vallások, és ezzel párhuzamosan kialakult egy fajta bizalmatlanság a tudomány nagy magyarázataival szemben. Az új értelmező teóriák nem fogadják el az egyetemleges magyarázó elv szerepére pályázó nagy narratívák érvényességét, a korszellem inkább a térben, időben és kultúrában korlátozott hatáskörű értelmező teóriáknak kedvez. Így a kritikával párhuzamosan kételyek fogalmazódtak meg a klasszikus gyermeki fejlődéselméletek egyetemes érvényességét illetően is. A posztmodern csapdái közül az egyik legveszélyesebb, hogy nincs kitüntetett emberi értékrend. A megismerés elbizonytalanodásának 16

17 vagyunk kitéve, egyfajta távolodás figyelhető meg a nyugati civilizáció alapjait jelentő fogalmaktól, megjelent a televízió, a médiák, a pop-art és a bulvársajtó világuralma. Az új világban az erőszak hallgatólagos jóváhagyása is megfigyelhető. A gyermek-felnőtt élethelyzetek hasonlósága, a fogyasztás imádata, és gyerekek és fiatalok bárminek mértéktelen fogyasztására való idomítása (Hollywood-effektus) sokkolja a gyermekekért aggódó közvéleményt, a gyermekeiket féltő szülőket, és nem utolsósorban a pedagógus szakmát. Többek között ezért beszél gyermekkor nélküli, túl korán felnövő gyermekekről Marie Winn, és ezért beszél a gyermekkor eltűnéséről, infantilizált felnőttekről Neil Postman. Ez ugyanannak az éremnek a két oldala. Ugyanakkor lassan, de formálódik a posztmodern emberideálja is, melyre az önálló, kreatív gondolkodás és a felelős döntéshozatal képessége, a belső stabilitás lesz jellemző. Az új ember nyitott a váratlan élethelyzetekre, megfelelően érzékeny, empatikus, és kellő felelősségtudattal rendelkezik. Elfogadja a másságot (kulturális kompetencia), képes a személyes képességfejlesztésre és a szakmai tudás folyamatos megújítására ( élethosszig tartó tanulás ). Iskola a posztmodernben Nehéz ma pedagógusnak, diáknak, szülőnek lenni. A sajtóban, a te le ví zióban naponta olvasunk, hallunk bántalmazott diákokról, megvert, megfélemlített tanárokról, tehetetlen igazgatókról és megalázott szülőkről. Nagy a baj! A családok helyzetének elemzésére jelen tanulmány keretei nem adnak lehetőséget. A problémát az iskola oldaláról közelítjük meg. A régi, jól megszokott iskolai fegyelmezési mechanizmusok már nem működnek, az újak viszont még nem alakultak ki. Hiányzik a kölcsönös tisztelet, a türelem és a tolerancia. A család és az iskola a konszenzusra törekvő, a problémák feloldását elősegítő párbeszéd, a meghallgatás helyett egymásra mutogatva, egymást túlkiabálva és egymásra kezet emelve keresi a felelősöket. A fizikai erőfölény fitogtatása a pedagógiában nem lehet megoldás. Az iskola mint gyermeknevelő intézmény és tényező hatása, ereje sok esetben alul marad a média gyerekekre gyakorolt hatásához képest. Igen, az iskola, mint nevelési, tanulási és kommunikációs színtér sokat veszített erejéből. Hallunk olyan véleményeket is, miszerint az iskola világa unalmas, monoton, nem kínál olyan lehetőségeket, mint az internet, a televízió, vagy a számítógépes programok. A felügyelet nélkül felnevelkedő gyermekek életében a média sokkal jelentősebb, mint az iskola, vagy a kortárscsoport. A mai fiatalok körében terjedő életfilozófia, az emo stílus valóban a magányról, a befelé fordulásról, a kollektivitás háttérbe szorulásáról, a nem kommunikációról, a hagyj békén! -ről szól. A kommunikációs csatornák üzeneteit pedig 17

18 nem értjük. A média, a számítógép kizárja a közösséget a gyermek, a diák életéből, az elmagányosodás valóban tetten érhető. Az iskola a teljesítménymérések helyszíne lett. A folyamatos elvárásokról, a tesztekről beszél a pedagógia. Mivel a gyermekek mentális kora között óriási akár 5-8 év különbség lehet, a mai oktatásban még mindig megfigyelhető frontális, mindenkinek ugyanazt nyújtani elve odáig vezet, hogy a diákok jelentős része nem tud megfelelni az elvárásoknak. Baker és Freebody prekompetencia elve szerint a gyerekek egy része ugyanakkor megtanul alkalmazkodni az iskola által megkonstruált tanulóimázshoz, ezért a pozitív tanári visszajelzésben testet öltő siker érdekében az oktatás egy adott szakaszában akár el is játsszák a tudás, a kompetencia hiányát. Az iskolát inkább jellemzi ma a kudarc, a frusztráció, a szorongás, kevés a siker, a tanulás közben átélt örömteli állapot (flow). Az IQ mellett beszélnünk kellene a gyermekek emócióinak (EQ) gondozásáról és a szociális kompetenciák fejlesztéséről is. Ezekről a tantervben még nem nagyon esik szó. Ezért van itt az ideje a kooperatív tanulási technikák elsajátításának és a projektszemlélet meghonosításának a magyar iskolákban. A felelősség és a tennivaló össztársadalmi, senki nem vonhatja ki magát alóla. A hagyjál tanítani szemlélet helyett a megtanítalak tanulni, fedezzük fel együtt a világot! attitűd kialakulása fontos feltétele a reformoknak. Az iskola világa hogyan tud válaszolni a piac által teremtett helyzetre? Az iskola magára hagyott, elidegenedett terület. Érzi eszköztelenségét, keresi a módját annak, hogyan tudja megóvni a gyermeket a fogyasztóvá válástól. Nem harcolni kell a fogyasztói társadalommal szemben. Az iskola akkor tud saját értékeket felmutatni, ha e változó világban újraértelmezi a felnőtt-gyermek kapcsolatot, ha a gyermeket nem a felnőtt normák beteljesítőjeként szemléli, hanem a maga értékén, a maga szubjektivitásában, a maga sokféleségében. Így a gyermekkor eltűnése helyett a gyermekkor változásairól és az ezzel együtt a változó iskoláról beszélünk, amely egy újabb narratívát jelenthet. A gyermekről, a gyermekkorról szóló értelmezések, narratívák sokfélesége figyelhető meg gondolkodásunkban. Az egymás mellett létező értelmezések nyitottak: mindannyian tovább írjuk őket. A történetek lezáró befejezésére hiába várunk, újabbak és újabbak fognak születni, hogy narratívába foglalják mindenkori viszonyunkat a gyermekkorhoz. Napjainkban a gyermekkor olyan felfogásai jelennek meg, amelyek bizonyos szempontból felülírják a tudományos fejlődéselvre alapozott (de nem minden kultúrában, társadalmi helyzetben élő gyermekre igaz) gyermekfogalmat, sőt esetleg bátran elszakadnak attól. Kevéssé orientálja a gyakorlatot az a szocializáció-felfogás, mely a gyermeket a felnőtt viszonyában tudja elképzelni, csak a jövő szempontjából tartja a gyermekkort értelmezhetőnek, mintegy hiányállapotként definiálva. Pedig rendkívül 18

19 fontos, hogy ne ilyen állapotként definiáljuk a gyermekeket, ne csupán normatív módon közelítsünk hozzájuk. Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva szerzőpáros elgondolkodtató és meszszire mutató megállapításával zárjuk munkánkat, a további gondolatokat az olvasóra bízzuk. Az egymás mellett létező értelmezések nyitottak: felnőttként, gyermekként, pedagógusként mindannyian tovább írjuk őket. Más-más szemszögből ugyan, de meghatározzák a gyermekkel szembeni felelősségünket. A történeteket megelégedéssel lezáró befejezésre hiába várunk; reflexióink ugyan tovább gazdagítják a gyermekkor-értelmezéseket, de újabbak és újabbak is fognak születni, hogy narratívába foglalják mindenkori viszonyunkat a gyermekkorhoz, hogy aktuális nevelési teendőinkhez inspirációt adjanak, azokat tudatosítsák. És ez nem kevés. 5 Irodalom Aries, Philippe: Gyermek, család, halál. Budapest: Gondolat, Badinter, Elisabeth: A szerető anya. Az anyai érzés története a században. Debrecen: Csokonai Kiadó, Glatz Ferenc (szerk.): Gyermek a történelemben. História, sz. Golnhofer Erzsébet Szabolcs Éva: Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, o. Iskolakultúra, március Gyermekkor-történeti tematikus szám Iskolakultúra március Szabolcs Éva: Narratívák a gyermekkorról. Jenks, Chris: Childhood. Routledge. London New York, Key, Ellen: A gyermek évszázada. Budapest: Tankönyvkiadó, Legouvé, Ernest: Atya és fiú a tizenkilencedik században. (Ford.: Feleki József) Budapest: Franklin Társulat, Mause, de Lloyd: The History of Childhood. New York: The Psychohistory Press, Mészáros István Németh András Pukánszky Béla: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és iskolázás történetébe. Budapest: Osiris Kiadó, Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (szerk.): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris Kiadó, Péter Katalin (szerk.): Gyermek a kora újkori Magyarországon. Budapest: MTA, Pléh Csaba: Pszichológiatörténet. Budapest: Gondolat Kiadó, Pollock, Linda A.: Forgotten Children: Parent-Child relations from 1500 to Cambridge: Cambridge University Press, Postman, N.: The Disappearance of Childhood. London: W. H.: Allen, Prout A.: The Future of Childhood. London New York: Routledge Falmer, Pukánszky Béla: Utazás a szobában Gyermeküket tanító apák a XIX. században. Magyar Pedagógia, sz. 5 Golnhofer Erzsébet Szabolcs Éva: Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, o. 19

20 Pukánszky Béla (szerk.): A gyermek évszázada. Budapest: Osiris Kiadó, Pukánszky Béla (szerk.): Két évszázad gyermekei. A század gyermekkorának története. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, Roboz Pál: A kisgyermek nevelése. Budapest: Hungária Könyvkiadó, Szabolcs Éva: Gyermekkor-történeti szempontok a pedagógiai szakirodalomban. Magyar Pedagógia, sz. Szabolcs Éva: Fejezetek a gyermekkép történeti alakulásából. Budapest: Új Pedagógiai Közlemények, ELTE BTK, Tátrai Zsuzsanna: Falusi gyermekélet Magyarországon História, Tomka Béla: Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat-Európában. Budapest: Osiris Kiadó, Vajda Zsuzsanna: Viták a gyermekkor történeti kutatásában. Pszichológia, Vajda Zsuzsanna Pukánszky Béla (szerk.): A gyermekkor története. Szöveggyűjtemény. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, Varga László: A Kisdednevelés című folyóirat gyermekképe, avagy az engedelmesség pedagógiai dilemmái. Neveléstörténet, sz o. Winn, Marie: Gyerekek gyermekkor nélkül. Budapest: Gondolat, 1990.

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

II. ÓVODAPEDAGÓGIAI NYÁRI AKADÉMIA

II. ÓVODAPEDAGÓGIAI NYÁRI AKADÉMIA MAGYAR ÓVODAPEDAGÓGIAI EGYESÜLET, DEBRECENI EGYETEM TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományok Intézete Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar II. ÓVODAPEDAGÓGIAI NYÁRI AKADÉMIA 2010.

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7. Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Részletesebben

Pedagógiai tapasztalatok és nézetek * Gyermekkép és egyéni sajátosságok. 2015/2016. tavasz HÉTFŐ. Töprengő lehetőség. 14 Ünnep 11

Pedagógiai tapasztalatok és nézetek * Gyermekkép és egyéni sajátosságok. 2015/2016. tavasz HÉTFŐ. Töprengő lehetőség. 14 Ünnep 11 Pedagógiai tapasztalatok és nézetek * Gyermekkép és egyéni sajátosságok Kurzusnaptár: 2015/2016. tavasz HÉTFŐ FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS 8 Követelmények, a féléves munka és a csoport megismerése 7 Forráselemzés

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben