KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY. Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY Hasznos ismeretek mikro- és kisvállalkozások számára A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium KKC programja támogatásával 1

2 Szerzık: Ravasz Sándor Szentgyörgyi András dr. Sztruhár Gyula Felelıs kiadó Dr. Sztruhár Gyula ügyvezetı Nyomdai munkák: KOMPRESS Nyomdaipari Kft Komárom, Vállalkozók útja 8. Tel./Fax: 34/ , Felelıs vezetı: Szombath Gábor KEM Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2800 Tatabánya Fı tér

3 Elıszó A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány e kiadványával a kisvállalkozások számára kíván segítséget nyújtani vállalkozási tevékenységük megkezdéséhez és folytatásához. A jelenleg nehezedı gazdasági helyzetben romlanak a vállalkozások piaci esélyei, talpon maradásuk gyakran kilátástalannak tőnik. Éppen ezért napjaink gazdasági kényszere a versenyképesség megırzése érdekében az innováció, a megújulási készség és képesség állandó szinten tartása és fejlesztése, megfelelés a kor kihívásainak. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani kiadványunkkal. A könyv alapismereteket tartalmaz az innovációs képesség fenntartásához jog, üzletvezetési, számviteli, adózási kérdésekben, de korántsem vállalhatjuk fel azt, hogy csupán e kiadvány megismerésével kellıen el lehessen igazodni a folyamatosan változó vállalkozási környezetben. A tárgyalt témakörökben egy-egy dologról a legfontosabb alapismereteket tekintjük át, a gyorsan változó információ özön közepette, az esetleges tévedés jogát fenntartva. A konkrét problémával ajánlatos ezután célirányosan, megfelelı képzettségő szakemberhez, tanácsadóhoz fordulni. E területen alapítványunk is készséggel ajánlja fel adatbázisát és szakemberei közremőködését. A könyv terjedelme nem ad lehetıséget arra, hogy a tárgyalt témakörben mindenre kiterjedı, pontos információkat nyújtson a célja sem az de kellı eligazodást nyújthat a vállalkozásokhoz kapcsolódó jogi, gazdasági kérdések területén. Sikeres és eredményes vállalkozást kívánva, ajánljuk figyelmükbe kiadványunkat. 3

4 BEMUTATKOZÁS A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány óta segíti a megye kis- és középvállalkozásai alapítását, mőködési feltételeinek megteremtését, fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Ezzel is hozzájárulva a munkanélküliség mérsékléséhez, gazdasági eredményeink növekedéséhez. Ennek keretében napjainkban és a jövıben a következıken kiemelt tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja és kínálja a vállalkozók számára: 1. Folyamatos tanácsadás a vállalkozásokat érintı szabályokról (adózás, társadalombiztosítás, könyvvezetés, pénzügyek stb.) 2. Mikrohitel nyújtása kis- és középvállalkozások részére: OMA alapból: 7MFt összegig, 8 éves futamidıre, kamatozás jegybanki alapkamat mértékével. Európai Unió által támogatott mikrohitelek bemutatása és elérhetıvé tétele. (Mikrohitel Plusz és Új Magyarország mikrohitel, valamint egyéb fejlesztési banki konstrukciók) 3. Megvalósíthatósági-, termelékenységgel, hatékonysággal kapcsolatos tanulmányok, vizsgálatok készítése. 4. Tanfolyamok modern oktatási eszközökkel felszerelt tanteremben, marketing, vállalkozásvezetés, pénzügyek, tudatos fogyasztói magatartás témakörökben. 5. A piaci árnál kedvezıbb áron bérelhetı irodák a komáromi Vállalkozók Házában és Tatabányán. 6. Teljes körő irodatechnikai szolgáltatás (sokszorosítás, iratfőzés, iratkötés, fax, szövegszerkesztés, Internet, adatbázisok, stb.). 7. Egyéni igényekhez igazodó ismeretfrissítés, speciális eladásösztönzı tréningek. 8. A megyében egyedülállóan, elsısorban alapítványok, illetve a nonprofit szektor egyéb szereplıi részére, egyes szakterületek, illetve teljes mőködési feladatok átvállalása. 4

5 Irodáink címei, elérhetıségei: 2800 Tatabánya, Fı tér 4. T/F: Komárom, Árpád út 21. (Vállalkozók Háza) T/F: Esztergom, Simor János u. 17. T/F:

6 Tartalomjegyzék Az egyéni vállalkozás... 7 A szellemi tulajdonjogok fontossága Gazdasági társaságok Üzleti tervezés A marketing Az adózásról általában... Az egyéni vállalkozó adózása... Általános forgalmi adó... A társasági és osztalékadó... Egyszerősített vállalkozói adó... Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás... A különadókról... Helyi adók... Társadalombiztosítás... Egyszeres könyvvezetés, adónyilvántartások... 6

7 Az egyéni vállalkozás 1. Az egyéni vállalkozás általános szabályai Az egyéni vállalkozásról a módosított évi V. törvény rendelkezik, amely szabályozza a vállalkozás létrehozásának, mőködésének és megszőnésének feltételeit. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (SZJA törvény) alkalmazásában egyéni vállalkozónak minısül a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében. A közjegyzı, a törvényben szabályozott közjegyzıi tevékenysége tekintetében (kivéve, ha közjegyzıi iroda tagja), az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivı, az egyéni ügyvéd, a magán-állatorvos, a gyógyszerész, a falugondnok, a tanyagondnok, a szociális szolgáltatást nyújtó magánszemély, valamint az egyénileg tevékenykedı európai közösségi jogász az ügyvédekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében. Egyéni vállalkozó az a belföldi természetes személy lehet, aki cselekvıképes, állandó lakhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A vállalkozói igazolványt a vállalkozó telephelye szerint illetékes okmányiroda állítja ki. A természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejőleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlan felelıs tagja. A vállalkozások gazdasági tevékenysége (termelı, szolgáltató) általában a nyereség- és vagyonszerzés céljából végzett rendszeres, mőködés. Ha a külföldinek minısülı külföldi állampolgárt önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre külön törvény feljogosít, egyéni vállalkozás alapítására ez a természetes személy is jogosult, feltéve, hogy cselekvıképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Az elıírt vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezıgazdasági ıstermelıi tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás. 7

8 A vállalkozói igazolványt kérelemre az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével a vállalkozó székhelye szerint illetékes települési (fıvárosi, kerületi) okmányiroda adja ki. A nyomtatvány letölthetı az internetrıl is a honlapról. Székhelynek a vállalkozás központi ügyintézésének a helye minısül. A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A kérelemhez mellékelni kell: - 3 hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt. - a kérelmezı nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn kizáró okok, - a személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, vagy után kiállított vezetıi engedély) - lakcímigazolvány - munkavégzés módját igazoló okirat (munkáltatói igazolás, nyugdíjas igazolvány, diákigazolvány; nincs erre szükség, ha a kérelmezı az egyéni vállalkozási tevékenységet fıfoglalkozásként végzi), - adóigazolvány, - székhely, telephely használatának jogosultságát igazoló okmány (bérleti szerzıdés, adásvételi szerzıdés, tulajdoni lap, nyilatkozat stb.), - deviza-külföldiek esetében jövedelemszerzési célú tartózkodási engedély, - hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezıvel szemben nem állnak fenn kizáró okok - jogszabályban elıírt képesítés meglétét igazoló okiratot, amennyiben a kérelmezı a meghatározott képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni - jogszabályban elıírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti. Az okmányiroda a kérelmezı helyett az érintett szervezetektıl haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Az illetékes állami hatóság adóazonosító számot, a statisztikai számjelet 5 napon belül köteles megküldeni az okmányirodának. Az egyéni vállalkozó az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelı-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. 8

9 Az okmányiroda a vállalkozói igazolvány kiadásáról értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetıleg telephelye szerint illetékes - vámhatóságot, amennyiben az egyéni vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelyhez vámhatósági engedély szükséges - társadalombiztosítási igazgatási szervet - földmővelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi megyei hivatalt az agrárvállalkozók tekintetében - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát - területi gazdasági kamarát a tevékenységi körnek megfelelıen - állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt Nem kaphat vállalkozói igazolványt: - akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértı bőncselekmény miatt jogerısen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit egyéb szándékos bőncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre - aki egyéb jogszabályban törvényben, törvényerejő rendeletben vagy kormányrendeletben meghatározott, a tevékenységre elıírt foglalkoztatási tilalom alá esik - aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelıs tagja - akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták - akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Az egyéni vállalkozás mőködési szabályai Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában, az abban meghatározott tevékenység keretei között végezheti. Ha a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak annak megléte esetén kezdheti meg és folytathatja vállalkozását. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítı családtagjai között van olyan személy, aki az elıírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményekre vonatkozó elıírásokat valamennyi telephelyen (fióktelephelyen) érvényesíteni kell. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremőködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítı családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. 9

10 Segítı családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá élettársa, egyenes ágbeli rokonának házastársa, házastársának egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. Az egyéni vállalkozó a tevékenységébıl eredı kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel! Székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelı-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvetı tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. Az egyéni vállalkozással kapcsolatos adatok változását a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában kell bejelenteni, azaz ott, ahol a korábbi igazolványt kiállították. Az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül kell bejelenteni. Az adatváltozás bejelentéséhez az okmányiroda biztosít nyomtatványt, az illeték befizetését igazoló csekkszelvényt is erre kell felragasztani. A kitöltött nyomtatványhoz mellékelni kell a megváltozott adatot igazoló okiratokat is. Az adott módosításkor fizetendı illeték a módosított adatok számára tekintet nélkül Ft. Az okmányiroda a vállalkozói igazolványban történı adatváltozásokról értesíti a társhatóságokat, e változásokat külön bejelenteni nem kell. Közvetlenül az érintett hatóságnál kell azonban bejelenteni az olyan változásokat, amelyek nem, vagy csak közvetett módon érintik a vállalkozói igazolvány tartalmát. Ilyen változások például az alábbiak: - munkavégzés jellegének megváltozása; - foglalkoztatottak számának megváltozása; - az áfa-alanyiságot érintı változások; - az SZJA törvény szerinti átalányadózással összefüggı változás. Ha az egyéni vállalkozó másnak munkát ad, akkor foglalkoztatóként a foglalkoztatás kezdetét követı 15 napon belül a székhelye szerint illetékes adóhivatalnál (APEH) az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) január 1-tıl hatályos 16. (4) bekezdése alapján bejelentési kötelezettsége keletkezik. A bejelentés csak az adóhivatal által rendszeresített formában és módon történhet. Az egyéni vállalkozó kérheti, hogy a cégjegyzékbe egyéni cégként is bejegyzésre kerüljön. Az egyéni cég nem jogi személy. 10

11 Az adóhatósági nyilvántartásba vétel Az adóhatóság az adóköteles bevételszerzı tevékenységet folytató magánszemélyt, így az egyéni vállalkozót is a bejelentése alapján veszi nyilvántartásba. Ha a magánszemély tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, úgy a székhelye és tevékenységi köre szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı, a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fıvárosi, kerületi) önkormányzat jegyzıjét, illetve az okmányirodát kell megkeresnie, ahol a vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelemmel egyidejőleg kéri az adószám (szükség esetén adóazonosító jel) megállapítását is. Az egyéni vállalkozást folytatni akaró magánszemély a jegyzıhöz (okmányirodához) benyújtott - kitöltött - nyomtatványon teljesíti az APEH felé a bejelentkezési kötelezettségét. E bejelentési lapon lehet nyilatkozni többek között az átalányadó választásáról, valamint az általános forgalmi adó kötelezettségrıl is. A vállalkozói igazolvány tartalmazza az egyéni vállalkozó természetes azonosító adatait, valamint székhelyét, telephelyét, tevékenysége(i) megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá az adószámát. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétıl számított 15 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a telephely szerint illetékes megyei (fıvárosi) APEH igazgatósághoz a könyvvezetés módját, az iratok ırzési helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével. A bankszámla-nyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Nem kötelezı bankszámlát nyitnia annak, aki nem folytat általános forgalmi adóköteles tevékenységet. Azonban a kézpénzforgalomra vonatkozó, januárjától érvényes korlátozó szabályozásra tekintettel kell lenni! E szerint az adóalany, amennyiben a részérıl fizetett ellenérték eléri a ,- forintot (kettıszáz-ötvenezer forint), azt nem rendezheti készpénzben, a továbbiakban szankciómentesen. Fontos, hogy az egy ügylethez tartozó tételek összevonandók, például elıleg és végszámlák összege, vagy rendszeres teljesítés esetén az egy hónapban történt fizetések. 11

12 Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági tevékenységet folytat, egyéni vállalkozóként (pl. egyéni ügyvéd, magán állatorvos, közjegyzı), vagy vállalkozói igazolvány nélkül önálló tevékenységet folytat (pl. bérbeadó, magánóraadó), az adóhatóságnál kap adószámot. Ilyenkor a tevékenység megkezdése elıtt kell az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni a bejelentési kötelezettséget az adóhatóság felé. A bejelentés alapján az adóhatóság adószámot (EU tagállamban illetıséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot tartók esetében közösségi adószámot) állapít meg a magánszemély részére. Amikor az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, errıl ıt értesíti, és egyben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplı adatáról is. Az adószám az adóalany azonosítására szolgál, ezért azt minden, az adózással összefüggı iraton fel kell tüntetni, és közölni kell mindazokkal a kifizetıkkel, akik (amelyek) a magánszemély részére kifizetést teljesítenek. Az önálló tevékenység sokféle lehet, ezek tételes felsorolására jelen kiadvány keretében nem vállalkozunk. A vállalkozó tevékenység gyakorlásának megszőnése Megszőnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: - az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja - az igazolványt az okmányirodák visszavonták - az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvıképességét elveszti. Az egyéni vállalkozó bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti tevékenységét, ekkor vissza kell adnia a vállalkozói igazolványát. Ennek nincs semmiféle idıkorlátja, akár az igazolvány kiváltásának másnapján dönthet úgy, hogy mégsem lesz vállalkozó, és rögtön visszaadhatja azt. Nem kötött a visszaadás lehetısége adó- és járulékfizetési szempontból sem, de természetesen a vállalkozóként eltöltött idıszakra vonatkozó adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségeknek minden esetben eleget kell tenni. Az igazolványt az egyéni vállalkozó székhelye szerinti okmányirodának kell visszaadni. A vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az egyéni vállalkozót sem illeték-, sem egyéb díjfizetési kötelezettség nem terheli. Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha: - olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná, - a mőködéshez szükséges követelményeknek a hatóság által meghatározott határidın belül nem tesz eleget, és a jogszabálysértés másképpen nem orvosolható, 12

13 - az adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidıig sem tett eleget, - 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, a bejelentési, járulék bevallási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek a társadalombiztosítási igazgatási szervek felhívása ellenére, a felhívásban megjelölt határidıig sem tett eleget. Egyéni vállalkozói igazolvány visszavonására kizárólagosan a vállalkozó székhelye szerinti okmányiroda jogosult. A visszavonás államigazgatási határozattal történik, amely ellen fellebbezéssel lehet élni. 2. A vállalkozási tevékenységek folytatásához szükséges szakképzettségek szabályozása A különbözı vállalkozási tevékenységek folytatásához az illetékes szakágazati minisztériumok szakképesítési feltételeket írnak elı abból a célból, hogy az adott tevékenységet végzı vállalkozás terméke, szolgáltatása, annak színvonala, minısége stb. a vonatkozó hatályos szabályoknak megfelelı legyen. A vállalkozások tevékenységi körének nagy része a jelenlegi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve annak jogelıdei szabályozási körébe tartoznak. A többi szakágazati minisztérium szabályozásai a hatályos joganyagban elérhetıek. Az elıírásokat az 5/1997. III. 05-i IKIM rendelet tartalmazza, melyben a következık szerint a szakmacsoportokat kiemelve található szakképesítési követelmény: - atom erımővi, - bányászati - bel-, és külkereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom (könyv, húsbontás, tıkehús és hentesáru, gyógynövény, élelmiszer, vegyi áru, növényvédı szer, fotó- és optikai cikk, ruházati cikk, papír, írószer, sport- és játékszer, nem nemesfémbıl készült óra, ékszer, ajándék, lakberendezési cikk, jármő, jármőalkatrész, üveg-, kerámia, mőanyagáru, elektronikai, híradástechnikai, vas- és mőszaki cikk, dekoratır tevékenység, kirakatrendezés, hulladékgyőjtés, nemesfém ékszer és díszmőáru, mőtárgy, régiség, tüzelı- és építıanyag, használtcikk-kereskedés, képzı- és iparmővészeti cikkek, háziipari termékek, dohány- és bazáráru, virágok, díszállatok, kıolajtermékek, PB-palack kereskedelme, üzletkötés, szállítmányozás, cukrászati termékek készítése, meleg- és hidegkonyhai ételek készítése, 13

14 vendéglátó értékesítı tevékenység, utazás-, rendezvényszervezés, idegenvezetés) - bıripar (pl. lábbeli készítése, bırkikészítés) - elektronika, mőszeripar (pl. számítógép javítás, szerelés) - építıanyag-ipar (pl. képkeretezı, üvegezı) - építıipar (pl. burkolás, tetıfedés) - faipar (pl. mobil és beépített bútorok szerelése, javítása) - fémmegmunkálás (pl. gépszerelés, karbantartás, CNC gépek) - gépszerelés, kezelés (pl. gépjármőszerelés, liftszerelés) - kohászat - nyomdaipar - ruhaipar - szolgáltatóipar (fodrász, kozmetikus, kéz,- lábápolás, mőköröm-építı, fényképész, órás, fazekas, ötvös, szikvízgyártó, gumijavító és centírozó, redıny-, reluxa készítı és javító, késes és köszörős, látszerész és fotócikkkereskedı, kelmefestı és tisztító) - textilipar - vegyipar (pl. gyógynövény termékek elıállítása) - villamosenergia-ipar - energetikai berendezés kezelı, szerelı, üzemeltetı - nem fizikai foglalkozások (pl. termelésirányító, energetikus) A felsorolt tevékenységi köröknél a rendelet minimális az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítést ír elı. Magasabb szintő a tevékenység folytatásának megfelelı képesítéssel a vállalkozás folytatható. 3. Néhány terület speciális szabályozása A hatályos jogszabályaink értelmében léteznek olyan foglalkozások és tevékenységi területek, amelyek gyakorlásához bizonyos többletkötelezettségek, vagy jogosultságok járulnak, éppen ezért szabályozásuk is lényegesen eltér az általános munkavégzés szabályaitól. Az ilyen speciális szabályozás hatálya alá esı foglalkozások és tevékenységi elıírások a következık: üzletetek mőködési engedélye telepengedély árufuvarozás taxizás utazásszervezés, utazásközvetítés könyvviteli szolgáltatás idegenvezetıi tevékenység 14

15 szakfordító- és tolmácsigazolvány hajózási tevékenység. A felsorolásból részletesebben az üzletek mőködési engedélyezésével és a telepengedéllyel foglalkozunk. E tárggyal valamint e fejezet kérdéskörével kapcsolatban többek között a lapon találhatóak további ügyleírások. A következıkben részletesen felsorolt feltételek és jogszabályok mellett a kereskedelmi tevékenységet hazánkban átfogóan - a évi CLXIV törvény a kereskedelemrıl szabályozza. E törvény a fogalmi meghatározások mellett a kereskedelmi tevékenység folytatásának általános feltételeit szabályozza. Rendelkezik az üzletek nyitvatartási rendjérıl, valamint a kereskedelmi tevékenység folytatásának ellenırzésérıl is. Külön fejezetben taglalja a jelentıs piaci erıvel rendelkezı vállalkozásokra vonatkozó szabályokat. A törvény többek között jelentıs piaci erıvel történı visszaélésnek minısíti a beszállító indokolatlan megkülönböztetését, a különféle - különösen a kereskedı beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendı - díjak egyoldalú felszámítását a beszállító felé. A törvény tiltja a piaci erıvel történı visszaélést. A külkereskedelemmel kapcsolatban fontos jogszabály a többször módosított 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet, mely az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselı jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépı kereskedelmérıl rendelkezik, különösen a külön engedélyhez kötött termékek (pl. fegyver, robbanó anyagok stb.)és szolgáltatások vonatkozásában. A kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozók kereskedelmi tevékenységet csak jogerıs mőködési engedéllyel rendelkezı üzletben folytathatnak. A jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságoknak, természetes személyeknek, bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végzıknek, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek meghatározott tevékenységek folytatásához telepengedélyt kell kérnie. 15

16 4. Kiskereskedelem A gyógyszer-kereskedelem, valamint külön jogszabály alapján gyógyszertár, illetve egészségügyi szolgáltató által végezhetı gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönzési tevékenység kivételével csak jogerıs mőködési engedéllyel rendelkezı üzletben kezdhetı meg, illetve folytatható: - a kis- és nagykereskedelmi, - a jármő- és üzemanyag kereskedelmi, - a lakossági fogyasztási cikk javítószolgáltató, - a vendéglátó, - a szálláshely-szolgáltató, - az idegenforgalmi és kölcsönzı tevékenység. A kereskedı - meghatározott kivételekkel - csak mőködési engedéllyel rendelkezı üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet. Az üzlettel nem rendelkezı kereskedı nevének és székhelyének feltüntetésével, illetve a szükséges egyéb engedély és hozzájárulás beszerzése mellett: - vásáron és piacon végezhet - a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról - alapján kereskedelmi tevékenységet; - a 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletben (az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzıdésekrıl és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirıl) rögzített szabályok szerint folytathat üzleten kívüli kereskedést; - közterületen értékesítheti - a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelıjének) hozzájárulása alapján - a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet (az üzletek mőködési rendjérıl valamint az egyes, üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl) 4. számú mellékletében meghatározott termékeket (pl. napilapot, folyóiratot, könyvet, levelezılapot, virágot, zöldséget és gyümölcsöt, sült gesztenyét, jégkrémet, fıtt kukoricát); - a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén elhelyezett automatából csomagolt élelmiszert, külön jogszabályban (2003. évi CXXVII. tv. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól) elıírt korlátozással italt, vegyi árut, napi cikket, valamint a jogszabályban meghatározott keretek között dohányterméket értékesíthet; 16

17 fınél kisebb népességszámú településeken a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató (lakott helyen) a végsı felhasználó részére az elıállító által csomagolt élelmiszert - kivéve a minıségmegırzés idejét "fogyasztható" felirattal megjelölt gyorsan romló élelmiszereket -, háztartási cikket, játékot, könyvet és dohányterméket külön jogszabályban meghatározott módon árusíthat. Kiemelendı továbbá, hogy a közút területének közlekedésre szolgáló részén - a járda kivételével - kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintı kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelıjének hozzájárulása esetén végezhetı). 5. Mőködési engedély Az üzlet mőködési engedélyének kiadását minden kereskedı az üzlet helye szerint illetékes település jegyzıjétıl kérheti. Ha a mozgóbolt több önkormányzat területén mőködik, a kereskedınek a székhelye szerint illetékes jegyzıhöz kell fordulnia. A mőködési engedély jogosultja az engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt az ellenırzés során bemutatni. A mőködési engedély iránti kérelemben - amelyet általában a polgármesteri hivatalban kapott nyomtatványon kell benyújtani - meg kell jelölni, illetve mellékelni kell: a kereskedı nevét, címét, illetve székhelyét; a cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát; adószámát, statisztikai számjelét; az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m2), kereskedelmi szálláshely, illetve vendéglátó üzlet esetében annak befogadóképességét, továbbá mozgóbolt esetében a mőködési területének, útvonalának jegyzékét; az üzlet tulajdonosát; az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, haszonélvezı hozzájárulását igazoló okirattal együtt; 17

18 az üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát, elsı helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fı üzletkört; az üzlet elnevezését (cégfeliratát); az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, illetve mozgóbolt esetében az árusítás napjait; (az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedı állapítja meg, de a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselı-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja) a szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabályban elıírt tervdokumentumot, dokumentumokat; vendéglátó üzlet esetében a kereskedı nyilatkozatát arról, hogy a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, mősoros elıadás, tánc rendezését folytatni kívánja-e, továbbá a nem szerencsejátéknak minısülı szórakoztató játékot kíván-e folytatni; arról szóló nyilatkozatát, hogy kéri-e helyszíni szemle megtartását. A kereskedınek a kérelemhez továbbá csatolnia kell: - az üzlet tevékenységétıl függıen a szükséges szakhatósági elızetes hozzájárulásokat; - a hatósági engedélyeket, ha a tevékenység gyakorlásához más hatósági engedély is szükséges; - mozgóbolt esetén a mőködési terület alapján illetékes települések jegyzıinek hozzájárulását. Az üzlet mőködésének engedélyezésében az üzlet tevékenységétıl függıen az ÁNTSZ, az állategészségügyi és élelmiszerellenırzı állomás, a tőzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet, az építésügyi hatóság, a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás a rendırhatóság és jogszabály alapján egyéb hatóság mőködhet közre. A mőködési engedély kiadása illetékköteles. A mőködési engedély jogosultja az engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt az ellenırzés során bemutatni. A mőködési engedély adataiban történı változást az engedélyes haladéktalanul jelenteni köteles a kiállító hatóságnak. 18

19 Az üzlet megszüntetése esetén, a megszüntetést megelızı legalább egy hónappal korábban, a kereskedı köteles az üzlet tervezett megszüntetésének idıpontjáról a jegyzıt, valamint a vásárlókat tájékoztatni. Az üzlet megszüntetését a kereskedı köteles a jegyzınek haladéktalanul, a mőködési engedély visszaadásával egyidejőleg bejelenteni. Az ügyfél (a kérelmezı) és akire az üzlet mőködési engedélye iránti kérelmet elbíráló határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akit ez érinthet, a határozattal szemben - az annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet. Ez azt jelenti, hogy például a szomszéd fellebbezhet, ha számára a közelében folyó tevékenység nem fogadható el (pl. nagy zajjal, a forgalom elviselhetetlen megnövekedésével jár). Az üzletek mőködését és a kereskedelmi tevékenységet a jegyzı ellenırzi. A kereskedı haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzınek a mőködési engedély adataiban bekövetkezett változást. Nem kell mőködési engedélyt kérni azoknak az ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek kivéve az élelmiszer-elıállítókat, amelyek egy helyiségben végzik a termelı- és értékesítıtevékenységüket, és rendelkeznek a termelıtevékenységhez szükséges engedélyekkel. 6. Alkalmi árusítás A kereskedı árukészletét - közterület-használati engedély birtokában - az üzlete homlokzatával érintkezı közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthatja. A kereskedı az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerően értékesítheti (alkalmi árusítás), ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Az élelmiszerek, növényvédı szerek alkalmi árusításához szükséges az ÁNTSZ engedélye is. Az alkalmi árusítóhelyen kötelezı a kereskedı nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való feltüntetése. Szeszes ital és dohányáru alkalmi árusítása - a külön jogszabályi rendelkezések betartásával - csak az árusítás helye szerint illetékes rendırhatósághoz és vámhatósághoz történt elızetes bejelentéssel folytatható! Az alkalmi árusítás területén a jegyzı - az illetékes rendırhatóság, valamint a Vám- és Pénzügyırség írásos véleményének figyelembevételével - a szeszes italok árusítását írásban megtilthatja, vagy korlátozhatja. Nem minısül alkalmi árusításnak a vásárokon és piacokon a külön jogszabály feltételei szerint folytatott kereskedelmi tevékenység. 19

20 7. Szeszes italok árusítása E tevékenység feltételei 2009-tıl tovább szigorodtak! Tilos szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. A jegyzı azonban az elıbbiekben felsorolt intézmények hivatali idejének lejárta utáni idıszakra engedélyezheti a szeszes ital kimérését és árusítását. A kereskedı a szeszesital-kimérést köteles bejelenteni az árusítás helye szerinti vámhivatalnak és a rendırhatóságnak. 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. E korlátozás érvényesítése érdekében a kereskedı, mint feladatkörében eljáró személy, kétség esetén - saját eljárási jogosultságának igazolását követıen - életkorának hitelt érdemlı igazolására hívhatja fel a terméket vásárolni kívánó ügyfelet. Az életkor megfelelı igazolásának hiányában a termék kiszolgálását meg kell tagadni. Tilos szeszes italt árusítani a belföldi távolsági autóbuszjáraton, a diáksportegyesület és az iskolai sportkör sportlétesítményében, egyéb sportlétesítmény területén pedig a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkızések kezdetét megelızı egy órától a mérkızés befejezését követı egy óráig terjedı idıszakban. 8. Nyitva tartás Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedı állapítja meg, és írásban köteles bejelenteni a jegyzınek. Az üzlet nyitvatartási idejét a mőködési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkezı változást, az azt megelızı öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni. Az üzlet nyitvatartási idejérıl és az abban bekövetkezı változásokról a vásárlókat is tájékoztatni kell. A kereskedelmi hatóság indokolt esetben a nyitva tartást korlátozhatja. 9. Bizonylatok A kereskedınek az árusítás helyén saját elıállítású áru kivételével rendelkeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlıen igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérı okmány stb.). Amennyiben a kereskedı az üzleten kívüli helyen ırzi e bizonylatokat (és ezt az adóhatósághoz bejelentette), úgy köteles az üzletben tartani az eredeti bizonylatok másolatát. Az ellenırzést végzı hatóság felhívására azonban ilyenkor köteles az eredeti bizonylatokat utólagosan bemutatni. 20