Nyelv- és nyelvoktatás-politika a többnyelvű Svájcban - különös tekintettel az olasz nyelv helyére és szerepére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyelv- és nyelvoktatás-politika a többnyelvű Svájcban - különös tekintettel az olasz nyelv helyére és szerepére"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Program Szóka Bernadett Nyelv- és nyelvoktatás-politika a többnyelvű Svájcban - különös tekintettel az olasz nyelv helyére és szerepére PhD-értekezés tézisei Témavezető: Dr.habil. Nádor Orsolya egyetemi docens Pécs 2015

2 1. Az értekezés témája, célja Az értekezés témája a történelem során többnyelvűvé, társadalmi szempontból multikulturálissá vált Svájc nyelv- és nyelvoktatáspolitikája, különös tekintettel az olasz nyelv helyére és szerepére. Svájcra a saját ügyeikben autonómiával rendelkező német, francia, olasz és rétoromán nyelvű kantonok szövetsége jellemző. A svájciak gondolkodását, életszemléletét, az állam működését nem lehet megérteni nyelveinek több szempontú vizsgálata nélkül. A négy nyelv létjogosultságának Svájc Alkotmányában 1 meghatározott elméleti keretei felvetik azt a kérdést, hogy vizsgáljuk meg, miként valósul meg a gyakorlatban a nyelvek egymás mellett élése; hogyan formálja az oktatáspolitika a nemzeti és egyéb nyelvek helyzetét, szerepét. Az értekezés célja, hogy az olasz nyelvet középpontba helyezve választ keressen a többnyelvű állam működésére államszövetségi és kantonális szinten, mivel a Magyarországon megjelent szakirodalomban többnyire német Svájc diglosszikus helyzete kerül a vizsgálat középpontjába, s az ún. olasz Svájc nyelv- és nyelvoktatáspolitikájáról, valamint az olasz nyelv államszövetségi szintű státusáról eddig Magyarországon ilyen vizsgálati formában nem jelent meg tanulmány. Svájc nyelvpolitikai helyzetének egyediségét az Alkotmányban rögzített négynyelvűség adja: a német, a francia, az olasz és a rétoromán nyelvek Svájc nemzeti nyelveiként jelennek meg; a német, a francia és az olasz emellett hivatalos nyelvekként is, a rétoromán viszont szövetségi szinten csak a rétoromán ajkúakkal való kommunikációban hivatalos (vö. Bundesverfassung). Az intézményes szinten négynyelvű ország az egyre nagyobb számú bevándorlónak köszönhetően ma már soknyelvű ország lett, emiatt az értekezésben is fontos nyelvpolitikai vizsgálati terület a bevándorlók nyelvi integrálódásának folyamata. Az alkotmány nyelvtörvény nyelvrendelet hármas egysége biztosítja a nemzeti nyelvek védelmét, ugyanakkor hangsúlyozza az olasz és a rétoromán nyelvek fennmaradását szolgáló intézkedések fontosságát is. Az új nyelvoktatási stratégia két nemzeti nyelv ismerete mellett (anyanyelv és egy további nemzeti nyelv) kötelezővé tette az angol nyelv tanulását is a tankötelezettség ideje alatt (vö. Bundesgesetz über die Landessprachen und die Verständigung zwischen den Sprachgemeinschaften, EDK évi ajánlása, EDK által június 14-én elfogadott Kantonok közötti megállapodás a kötelező iskolai 1 Az Alkotmány szót nagybetűvel írom a Svájci Szövetségi Alkotmányra vonatkozóan, ha pedig mint jogi dokumentumtípusról van szó, kisbetűvel. 2 EDK: die Schweizerische Konferenz der kantonalen Erziehungsdirektoren / Kantonok Oktatási Minisztereinek Testülete 1

3 harmonizációról). Ennek következtében azonban szövetségi szinten megváltozott a deklarált nemzeti nyelvek oktatásban betöltött helyzete. Az olasz nyelv az olasz ajkú Ticino kanton hivatalos nyelveként funkcionál. Felvetődik a kérdés, vajon a Svájcban használatos olasz nyelv különbözik-e s ha igen, mennyiben az olaszországi sztenderdtől, valamint az, hogy mennyire tudja betölteni a törvényben biztosított hivatalos szerepét, és milyen presztízzsel rendelkezik az anyanyelvi és másik három hivatalos nyelvi beszélőközösségen belül. 2. Az értekezés helye a nyelvtudomány rendszerében és kutatási módszere A téma jellegéből adódóan a dolgozat interdiszciplináris; az alkalmazott nyelvészet tárgykörébe tartozik, mivel a gyakorlatban megmutatkozó nyelvi kérdések közül a többnyelvűség, a nyelvpolitika és az idegen nyelvek oktatása a leghangsúlyosabb elemek. Az elméleti fejezetek elsősorban a nyelvtudomány társadalmi nyelvészeti területeire támaszkodnak, így a (történeti) szociolingvisztikára (Svájc nyelvterületei; ticinói identitás), a nyelv- és nyelvoktatás-politikára (svájci többnyelvűség; oktatáspolitika és nyelvoktatás; a hagyományos svájci nemzeti nyelvek és az angol); a svájci olasz nyelvváltozat és nyelvi környezetének bemutatásában pedig a dialektológia mellett helyet kap az areális nyelvészet szempontja is. A kutatások a társadalomtudományi kutatásokban megszokott módszertant követik: kérdőíves felmérés formájában, önkitöltős kérdőívekkel végeztem adatgyűjtést. A fejezetek jellegéből adódóan különböző kutatási és vizsgálati módszerek vezettek az értekezés eredményeihez: törvények, rendeletek tanulmányozása; statisztikák elemezése, kérdőíves felmérés készítése, az elméleti alapozáshoz pedig olasz, német és magyar nyelvű szakirodalom tanulmányozása. A dokumentumelemzés mellett a vizsgálat Asconában, Luganóban és Zürichben végzett, egyszeri mintavételes, kérdőíves kutatással, valamint a helvét olasz nyelvváltozat szókészletének bemutatásánál saját adatgyűjtéssel egészül ki. Míg az asconai felmérés az olasz és a német anyanyelvűek egymásról alkotott véleményét, a két nyelv viszonyát, a két nyelvközösség kapcsolatát helyezi a középpontba, addig a luganói és a zürichi felmérések a gimnáziumi nyelv- / idegennyelv-oktatás gyakorlatába engednek betekintést. Az intézmények kiválasztásában két szempont játszott szerepet: ticinói viszonylatban az, hogy mely gimnázium igazgatója járult hozzá a kérdőívek kitöltéséhez, hiszen mindegyik gimnázium tannyelve az olasz, s mindegyikben tanítanak idegen (beleértve egyéb 2

4 nemzeti) nyelveket; zürichi viszonylatban pedig az, hogy mely gimnáziumokban folyik olasz nyelvoktatás. A kérdőíves megkeresés célja az volt, hogy kirajzolódjon, az egyes idegen (nemzeti és nem nemzeti) nyelvek milyen szerepet játszanak a tanulók tanulási folyamatában, illetve az olasz kantonban milyen a diákok hozzáállása anyanyelvükhöz, az olasz nyelvhez. A bevándoroltak gyermekeinek oktatása a törvényes háttér ismertetését követően és a szekunder irodalom elemzésén túl két, migránsokkal foglalkozó intézmény vezetőjével folytatott konzultáció alapján kerül bemutatásra. 3. Az értekezés tézisei A fentiek tükrében az értekezés az alábbi hipotézisekre épül: 1.) Egy kisebbségben élő svájci népcsoport tagjai számára a nyelvi integráció, azaz a kanton hivatalos nyelvének kötelező ismerete mellett az anyanyelv és kultúra ápolása természetes folyamat, de különbség lesz az őshonos és a bevándorolt népcsoportok nyelvi attitűdje között. Egy nemzeti nyelv többségi és kisebbségi helyzetben is lehet aszerint, hogy a saját (nyelv)országukban vagy más ország területén élnek-e a beszélői; emiatt a kisebbségben élő beszélők jogai és kötelezettségei eltérőek lesznek mind az egyéni jogok, mind a saját nyelvhasználatot illetően: a helyzet velejárója a kényszerű vagy önkéntes döntésen alapuló nyelvi integráció. 2.) A Svájcban használatos helvét olasz önálló nyelvváltozatnak tekinthető, ami az olasz nyelv többközpontúságát igazolja, mivel az évszázados együttélése a többi nyelvvel és kultúrával megkülönbözteti az olasz nyelv többi változatától oly módon, hogy a helvétizmus sajátos jegyeivel ruházza fel. 3.) Az olasz nyelvet Ticino kantonon kívül is tanulhatják és tanulják is a diákok választható nemzeti nyelvként, ami feltételezésem szerint lehetővé teszi a nyelv fennmaradását és hosszú távú használatát államszövetségi szinten. 4.) Az angol nyelv egyre nagyobb szeletet hasít ki az olasz és a rétoromán eddig elfoglalt területéből, gyengíti e két nyelv pozícióját és presztízsét, szűkíti a használati körüket, emellett igazolja a globalizációval kapcsolatosan gyakran megfogalmazott előítéleteket. A következő fejezet (4.) részletesen foglalkozik a tézisek bizonyításával, teljesülésükről pedig az 5. fejezet szól. 3

5 4. Az értekezés felépítése és tartalma Az értekezés 8 fejezetből áll: a Bevezetést további hat fejezet, valamint Összegzés, majd a német nyelvű összefoglaló, végül a Mellékletek és Irodalomjegyzék követi Az első fejezetben (Bevezetés) a nyelv többközpontúságának kérdése, Svájc lakosságának nyelvi megoszlása, a hipotézisek, a munkamódszerek és az értekezés forrásai kerülnek bemutatásra. Minthogy a nyelvi és az államhatárok nem minden esetben esnek egybe, egy nyelv több országban is lehet hivatalos nyelvként elismert. Ennek példája a többközpontú német nyelv, amely betöltheti a regionális hivatalos nyelv, az egyedüli hivatalos nyelv, vagy amint azt Svájc esete is mutatja egy másik nyelvvel együttesen a hivatalos nyelv szerepét (vö. Knipf Komlósi Rada Bernáth 2006: 12). Ma a tizenhét német, négy francia, egy olasz, három kétnyelvű és egy háromnyelvű kanton szövetsége alkotja az évi Alkotmánnyal szövetségi állammá alakult Svájci Államszövetséget (vö. Juhász 2010). A lakosság nyelvi megoszlását tekintve ahogy azt a kantonok nyelvi megoszlása előrevetíti a 2010-ben bevezetett új népszámlálási módszer adatai alapján a domináns német nyelvet (64,9 %) a francia (22,6 %), az olasz (8,3 %), majd a rétoromán (0,5 %) nyelv követi. A nemzeti nyelveken túl azonban egyre nagyobb számban vannak jelen a nem nemzeti nyelvet beszélők (21 %) (vö. Sprachen, Religionen Daten, Indikatoren). A több mint 100 %-os összeredményt az magyarázza, hogy az új népszámlálási módszer alapján több főnyelvet is megadhatnak a 15. évét betöltött, legalább 12 hónapja Svájcban élő állandó lakosok; de egy főnél legfeljebb három főnyelv vehető figyelembe. E nyelvi helyzet vetette fel azon kérdéseket, melyek alapján megfogalmaztam hipotéziseimet. A témafeldolgozás során használt szakirodalomból kiemelem Ódor László Helvetismen (2010) című tanulmányát, amely a tipikus német nyelvű helvét kifejezéseket (így például: Polizeimann, ami a Polizist svájci megfelelője; rendőr) ismerteti meg az olvasóval, s amely a helvét olasz nyelvváltozatról szóló fejezet elkészítése során hátteret nyújtott az olasz nyelvű kifejezések gyűjtésére, értelmezésük módjára vonatkozóan. A ticinói regionális olasz nyelvváltozat szókincsbeli jellegzetességeit Sandro Bianconi Lingua matrigna: italiano e dialetto nella Svizzera italiana (1980) című műve alapján össze tudtam vetni a más nyelvészek által készített tanulmányokban leírtakkal, melyek közül a megjelenést tekintve frissebb, Bruno Moretti által szerkesztett, 2004-ben La terza lingua. Aspetti dell'italiano in Svizzera agli inizi del terzo millennio Vol. I. címmel megjelent művet emelem ki. A két mű 4

6 között ugyan több mint harminc év telt el, mégis az évek során megjelent írásokra jellemző, hogy a szerzők maguk is utalnak egymás gyűjtéseire, így sok példa több tanulmányban is megtalálható A második fejezet (Két- és többnyelvűség) célja az értekezésben használt fogalmak pontos definiálása. A terminusok svájci közegben való értelmezéséhez, alkalmazásához a fejezet az egyéni és a társadalmi kétnyelvűség fogalmával, különböző meghatározásaival foglalkozik. A kétnyelvűség meghatározására Bartha Csillához hasonlóan (1999) én is Grosjean megfogalmazását tartom a legmegfelelőbbnek, mivel ő nem a nyelvtudás szintjét, hanem a nyelv használatának gyakoriságát és szükségszerűségét tartja szem előtt. Svájci kontextusban ugyanakkor kiemelendő a diglosszia, a szóbeli nyelvhasználatban a dialektust normának tekintő mediális diglosszia (Ammon 1995), valamint az angol nyelv egyre szélesebb körben való használata kapcsán a lingua franca (Wardhaugh 1995) fogalma. Külön alfejezet foglalkozik az oktatáspolitikai terminológiával azzal a céllal, hogy tisztázza a svájci többnyelvű környezetben használatos idegen nyelv, tannyelv, második nyelv fogalmak tartalmát. A nyelvoktatással foglalkozó svájci dokumentumokban az idegen nyelv fogalma sok esetben magában foglalja az anyanyelven kívüli egyéb nemzeti nyelvet is. Az új nyelvoktatási stratégia viszont idegennyelv-oktatáson az egy nemzeti nyelv és az angol mint nemzetközi nyelv tanítását érti. Az adott kantonban beszélt nyelvtől eltérő anyanyelvű migráns gyermekek kapcsán a második nyelv fogalma a kanton, azaz a gyermek közvetlen környezetének hivatalos nyelve, mivel ebben a helyzetben ez a nyelv válik számára mindennapossá, s ezáltal a tanulási módszer is eltér a szokványos idegennyelv-tanulástól (vö. Szépe 1991) A harmadik, történeti adatokat is feldolgozó fejezet (A svájci többnyelvűség) visszatekint Svájc többnyelvűségének kialakulására, mert a lakosság mai nyelvi állapota, a nemzeti nyelvek egymáshoz viszonyított aránya és egyensúlya hosszú évszázadok alatt alakult ki. A mai Svájc lakosságának összetételére, nyelvhasználatára vonatkozó adatok bemutatását követően a fejezet fontos részét képezi a nemzet fogalmának értelmezése. Svájc egy olyan soknemzetiségű állam, ahol az olasz nyelvű svájci nem az olasz nemzethez tartozónak, a francia nyelvű svájci nem a francia nemzethez tartozónak, s a német nyelvű svájci nem a német nemzethez tartozónak érzi magát. Mindezt az az egység és akarat teremtette meg, melynek eredményeként megszületett a Svájci Államszövetség. 5

7 Svájcot gyakran a Willensnation (magyarul: közös akaraton alapuló nemzet) elnevezéssel illetik. Az elnevezés Ódor László (2005: 153) definíciója alapján arra utal, hogy az állam különböző népcsoportok közös államalapítási érdekéből született, amelyben a népkohézió hiányzó klasszikus elemeit (közös származás, közös nyelv, közös történelmi múlt, hagyományok) a közös államalapítási akarat helyettesítette, ezek az összetevők pedig másodlagos szerepet töltöttek be. Az összetartó erőt ma is az adja, hogy minden egyén és csoport tiszteletben tartja a másik különbözőségét. A demokrácia, a föderalizmus mindehhez megteremti a politikai alapot. Iso Camartin (1998: 54-57) ezt a politikai akaratot a nemzet vezéreszméjének tekinti, amelynek jegyében a különböző kulturális adottságok ellenére a XIX. század közepén létrejött, s azóta is jól működik a különböző kulturális régiókból álló svájci állam. Svájci értelmezésben tehát a nemzet a kantonok egységét jelenti. Az azonos területen honos népek közös akaratából megszületett svájci államban a négy nyelvközösség nyelvének nemzeti nyelvi, illetve hivatalos nyelvi státusát az Alkotmány rögzíti, ennek ellenére a rétoromán csak részben jut ez utóbbi pozícióhoz. A 70. cikkely hangsúlyozza a szövetség támogatását a rétoromán és az olasz nyelv fenntartásának és használatának előmozdítása érdekében. Ennek kapcsán elemzem a október 5-én a nemzeti nyelvekről és a nyelvközösségek közötti megértésről elfogadott szövetségi törvényt, a június 4-én a nemzeti nyelvekről és a nyelvközösségek közötti megértésről ratifikált rendeletet, mivel mindkettő további pontosításokat tartalmaz a nemzeti nyelvek használatáról és fenntartásának védelméről, támogatásáról; a Svájc által is elsők között ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját (ratifikálás: december 23., életbe lépés: április 1.), valamint a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt (ratifikálás: október 21., életbe lépés: február 1.). Míg a Charta a rétoromán és az olasz nyelvek védelmét garantálja a nyelvtörvénnyel és a rendelettel összhangban, addig a Keretegyezmény, amely nem definiálja a nemzeti kisebbség fogalmát, hanem az egyes államokra bízza annak meghatározását értelmében Svájc nemzeti kisebbségen olyan svájci állampolgárságú személyek csoportjait érti, akik számszerűleg elmaradnak az ország vagy egy kanton lakosaitól, tartósan kötődnek az országhoz, s közösen törekednek identitásuk, főként kultúrájuk, hagyományaik, vallásuk vagy nyelvük megőrzésére. Svájc nyomatékosítja, hogy a védelem nem csupán a hagyományos nyelvi kisebbségekre vonatkozik, hanem az olyanokra is, mint a zsidó közösséghez tartozók, valamint az úgynevezett Fahrende, azaz területhez nem köthető kisebbségek, így a szintók, jenisek, amelyek vándorló életformát folytató cigány népcsoportok. 6

8 Mindkét nemzetközi jogi szerződés értelmében Svájcnak beszámolási kötelezettsége van arra nézve, miként valósította meg a szerződésben foglaltakat. A Keretegyezmény alapján kétéves időszakokra bontott, utoljára január 25-én a Szövetségi Tanács (Bundesrat) által elfogadott beszámoló kiemeli az új nyelvtörvény pozitív hatását a nyelvi kisebbségekre nézve, mivel főként az oktatás és a többnyelvűség-kutatás területén új kezdeményezések születtek. A Chartát illetően ugyancsak az ellenőrzési folyamat része a Szakértői Bizottság által hároméves ciklusokban elkészített beszámoló. Svájc november 30-án nyújtotta be ötödik beszámolóját, mely részletes helyzetjelentést tartalmaz az aktuális nyelvpolitikai helyzetről, a rétoromán és az olasz kisebbségeknek nyújtott támogatási formákról, a nyelvük védelmére szolgáló intézkedésekről, valamint az előző beszámolóhoz képest történt változásokról. 3 E dokumentumok elemzésének eredményeként megállapítható volt, hogy a Svájc által vállalt kötelezettségek összhangban vannak az ország alkotmányában, nyelvtörvényében, nyelvrendeletében, valamint a kantonok alkotmányában megfogalmazottakkal. Az állam jogi hátteret biztosít a többnyelvűségi politikának. Az olasz és a rétoromán közösségek nemzeti kisebbségnek minősülnek, s biztosított a két nyelvre vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítése. A fejezet fő vizsgálati tárgya tehát az olasz és a rétoromán nyelvek státusa az alkotmány, a nemzeti szintű törvények, rendeletek, valamint a nemzetközi érvényű egyezmények összefüggésében, módszere pedig elsődlegesen a dokumentumelemzés. A nyelvpolitika egyik legfiatalabb és egyre terjedő vizsgálati területe a bevándorlók nyelvi integrációja. Az integráció célja az őshonos és a bevándorló lakosság biztonságos és harmonikus együttélésének megteremtése, mely feltételezi a kölcsönös toleranciát és az alkotmány alapértékeinek betartását. A fejezet ezzel kapcsolatban összefoglalja a kantonok nyelvekkel kapcsolatos álláspontját, valamint azt a külföldiek jogállását szabályozó törvényes hátteret, melynek alapján a 6. oktatáspolitikai fejezetben bemutatásra kerül a migráns gyermekek nyelvi integrációja Schöpflin György szerint közösségek nem létezhetnek egy közös kulturális nyelvezet nélkül, az egyének pedig nyelv nélkül vagy kívülállók maradnak / /, vagy pedig hallgatásra kárhoztatnak. (2004: 37) Tehát a nyelv a környezete által veszi fel sajátos karakterét, s mindazon egyének, akik az adott terület nyelvének ismeretét nem birtokolják, nincsenek abban a helyzetben, hogy integrálódni tudjanak a közösségbe. 3 Fünfter Bericht der Schweiz In: 7

9 A külön fejlődés során a svájci nyelvi régiók sajátos kulturális jegyei is kialakultak, amelyek a nyelvben is megmutatkoznak. A negyedik fejezet (A nyelv mint az identitás fő szimbóluma) célja a négy nyelvterület bemutatását követően annak ismertetése, milyen módon ment végbe az olasz ajkú Ticino kanton integrációja, lakosainak a svájciakkal való azonosulása. A svájci olasz nyelvű kanton lakosainak más (főként a svájci német dialektus) nyelvhez / nyelvi változathoz, ezáltal a nyelvet / nyelvváltozatot beszélő közösséghez való viszonyulása már több, korábbi kutatás tárgya volt, amelyeket az értekezésben egyebek között a saját kutatásaim előzményeként is ismertetek és értékelek (vö. Chini 1989, Ratti Ceschi Bianconi 1990, Crost Pedrazzini Schmitt 1994). Az eredmények egybevetését követően asconai kutatásom nyelvi attitűdre irányuló vizsgálati tapasztalatait mutatom be, mivel ennek egyik hangsúlyos témaköre az identitás, a kisebbség fogalmának meghatározása az olasz és a német ajkú közösség szempontjából. A legfontosabb megállapítások közül kiemelendő, hogy az anyanyelvtől függetlenül a megkérdezettek nagy részének véleménye szerint az alkalmazkodás legfontosabb eszköze a helyi nyelv elsajátítása; ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az olasz anyanyelvűek fenntartással kezelik a domináns német nyelv jelenlétét a kanton életében, tartanak az olasz nyelv hatáskörének és presztízsének csökkenésétől Ticino kanton az egyedüli, teljesen olasz nyelvű helvét régió, és határain belül a kommunikáció, az ügyintézés, valamint az oktatás nyelve az olasz. Svájc szerves részeként társadalmi, politikai, kulturális, földrajzi tekintetben szoros kapcsolatban áll a német, a francia és a rétoromán területekkel. Ezáltal a kantonban, illetve Svájc egyéb területein beszélt helyi olasz nyelvváltozat eltéréseket mutat az olaszországi sztenderd olasz nyelvtől. A második hipotézis szempontjából kiemelendő ötödik fejezet (A svájci olasz nyelvváltozat és nyelvi környezete) célja a ticinói regionális olasz és a berrutói értelmezésben használt helvét olasz nyelvváltozatok (vö. Berruto 1984) bemutatása. A már említett asconai kérdőíves felmérésben résztvevők nyelvismeretére és nyelvhasználatára vonatkozó adatokat is e fejezetben foglaltam össze. A kérdőívek alapján megállapítható, hogy az olasz nyelvű válaszadók több idegen nyelvet (és magasabb szinten) beszélnek, mint a német ajkúak. Ennek oka abban keresendő, hogy az olasz nyelvvel csupán Ticino kantonon belül tudnak érvényesülni, szövetségi szinten azonban mindenképpen szükség van a domináns német gyakorlatban a svájci német dialektus vagy a francia nyelv ismeretére. Ezzel magyarázható az a nyelvoktatás-politikai sajátosság is, amelynek alapján a ticinói diákok a tanköteles 8

10 időszak alatt nem egy, hanem két nemzeti nyelvet tanulnak anyanyelvükön és az angol nyelven kívül. A ticinói regionális olasz nyelvváltozatra a lombard befolyáson kívül nagy hatással volt a terület helvétizálódása, azaz egyre erősebb integrálódása a helvét szövetségbe. Ennek nyelvi kifejezőeszközei a morfológiai és szintaktikai jellegzetességeken túl, tükör- és kölcsönszavak formájában jelentek meg (vö. Bianconi 1986: ). Petralli (1990: ) az alábbi kategóriákat különbözteti meg a szókincs eredetének szempontjából: regionális olasz sztenderd olasz magyar lombard dialektus alapú a sbalzo alla leggera könnyedén francia suggestione suggerimento sugalmazás német piano rilievo, mappa térkép helvétizmus azione sconto engedmény nemzetközi pullover maglione pulóver bürokratikus regionális attinenza origine eredet önálló, helyi szóalkotások forbicicchio sforbiciata ollóval való kézimunka Petralli felosztása mutatja, hogy a ticinói regionális nyelvezetre hatással van a lombard dialektus is. Olasz Svájc földrajzi elhelyezkedéséből és az észak-olasz területtel való kapcsolatából adódóan Lurati három nagy csoportot különböztet meg (1976: 45-46): a hegyi/alpesi, az előalpesi és a lombard, comói nyelvváltozat felé irányuló dialektust. Dolgozatomban a dialektusnak a beszélt nyelvre jellemző hatását Berruto (1980), Bianconi (1980), Lurati (1989, 1992) és Petralli (1990) példái alapján szemléltetem (regionális olasz sztenderd olasz magyar sorrendben mint fuoco famiglia család, buzza alluvione áradás) és értelmezem. Helyet kap Petrallinak azon felosztása is (1990: 141), amely szerint a regionális nyelvváltozat és a sztenderd olasz nyelv kapcsolata az abszolút, a formális, a szemantikai típusú és az ún. szociolingvisztikai jellegű ticinói kifejezésekre bontható. Berruto (1980: 24-40) a ticinói regionális olasz nyelvváltozat szókincsét az alábbi kategóriákba sorolja: 9

11 francia vagy német eredetű kölcsön- és tükörszavak regionális olasz sztenderd olasz magyar mersi/mersì grazie köszönöm dialektus alapú jövevényszavak giambone prosciutto sonka valós ticinói kifejezések pretorio pretura járásbíróság szektoriális nyelv lodevole egregio tisztelt föderális vagy helvét olasz treno ritardato treno in ritardo késésben lévő vonat partikularizmusok sedime insediamento, area occupata település zsargon és ifjúsági nyelv gnecco abulico, apatico akaratgyenge, érzéketlen frazeológiai és sajátos nyelvi fordulatok a dipendenza di a causa di, in relazione a valami miatt, valamivel kapcsolatban A felsorolt kategóriák közül dolgozatomban külön alfejezet tárgyalja a svájci sztenderd német nyelvnek a ticinói regionális nyelvváltozatra gyakorolt hatását (vö. Antonini Vassere 1990: , Berruto Burger 1985: 60-66, Spiess 1992: ). Az értekezésben az alkalmazási területenként, valamint a szókincs és a morfoszintaktika szintjén említett példák 4 (mint Gottesdienst servizio divino servizio religioso istentisztelet, Schiessplatz piazza di tiro poligono di tiro lőtér, Tasche tasca borsa táska, Zwieback Zwieback fette biscottate kétszersült) mutatják, hogy a tükörfordítással, vagy szókölcsönzéssel történő szóátvétel a mindennapi élet számos területén megjelenik, az átvétel mértéke azonban változó. A legegyszerűbb esete, amikor a regionális nyelvváltozat változtatás nélkül veszi át a kifejezést. A regionális olasz és a sztenderd olasz kifejezések egy része itt sem hasonlít egymásra. A nyelvek többközpontúságának szempontjából látható, hogy e nyelvváltozat megfelel azon kritériumnak, miszerint a nyelvországon kívüli környezet hatása nyelvi különbségek kialakulását vonja maga után. Ugyanakkor e nyelvváltozat a ticinói lakosság által, a kanton határain belül használt kommunikációs eszköz, mellyel a beszélői érzelmileg azonosulnak, tehát megfelel az anyanyelv egyik legfontosabb kritériumának: a belső azonosulásnak, sőt a külső azonosításnak is. A fejezet másik nagy tárgykörét képezik a helvétizmusok, azaz a svájci lét sajátosságait tükröző, elsősorban a jogi és az adminisztratív szociolektust magában foglaló terminusok összessége, melyek megtalálhatók a Svájcban használatos német, francia és olasz nyelv szókincsében (például a helvét olasz papeteria sztenderd olasz nyelven cartoleria, svájci sztenderd német nyelven Papeterie, svájci sztenderd francia nyelven papeterie, azaz 4 A példák a német regionális olasz sztenderd olasz magyar sorrendet követik. 10

12 papírbolt) (vö. Spiess 1992: 636, Lurati 2000: ). Antonini és Vassere (1990: 137) különbséget tesz a helvét olasz (Svájc nem olasz kantonjaiban fejlődött nyelv) és a föderális olasz (Bernben a közigazgatás szövegeiben, fordításaiban használt nyelv) között. Bianconi is mindkét kifejezést használja (1986: 126): a közigazgatásban használt olasz változatot, mely terminológiája párhuzamot mutat a német és a francia közigazgatási kifejezésekkel, a föderális olasz elnevezéssel illeti. Helvét olasz változatnak minősíti a reklámokban illetve a gazdaságban használt terminológiát. Berruto (1984: 76-77) nem tesz különbséget e kettő között. A helvét olasz elnevezés alatt az állami kormányzati és egyéb intézmények (berni hivatalok, posta, vasút, hadsereg) illetve a bankok, az ipari, a pénzügyi és a kereskedelmi területen tevékenykedő vállalatok által használt nyelvezetet érti. Értelmezésében ez a nyelvi forma a hivatalos svájci nemzeti nyelv, annak írott és beszélt formájában Svájc területén, főleg német Svájcban, amely a helvétizmusaival a svájci lét sajátosságait tükrözi az olaszországi sztenderd olasz nyelvvel szemben. A helvét kifejezések sok esetben magyar nyelvre sem fordíthatók le egy szóval, amint ezt az Ódor László Helvetismen (2005) című kötetére támaszkodott saját gyűjtésem példái is mutatják: svájci sztenderd német helvét olasz magyar Zauberformel Sonderweg Schweiz formula magica via svizzera via solitaria della Svizzera il Sonderweg svizzero a szövetségi kormány arányos összetételére 1959-ben kidolgozott és elfogadott szabályok Svájc kialakulásának, felépítésének sajátosságait összefoglaló s ezen sajátosságok megtartásának elsődlegességét hangsúlyozó kifejezés A munka során elemzett példákból megállapítható, hogy mind a helvét olasz, mind a ticinói regionális nyelvváltozatban megtalálhatók a sztenderd olasz nyelvvel közös, illetve attól különböző jegyek. A helvét olasz mint szövetségi szinten státussal bíró nyelvváltozat ismérvei a jogi, az adminisztrációs, a politikai (tehát az emelkedett funkciókban) szókészletben (vizsgálatomban ezt vettem alapul) az ország jellegzetességeit tanúsító helvétizmusok. A regionális nyelvváltozattal szemben nem az érzelmi azonosulás, sokkal inkább a személytelen, hivatalos forma jellemzi, ami megfelel az emelkedett nyelvváltozat kritériumainak. A többközpontúság szempontjából ily módon megkülönböztetem a kantonon belüli sztenderd (ticinói regionális olasz) és az állami szinten nemzeti és hivatalos nyelv státussal rendelkező helvét olaszt mint svájci sztenderd nyelvváltozatot. 11

13 4.6. A nyelvpolitika mellett a disszertáció témájának másik fő ágát a nyelvoktatáspolitika képezi. A 6. fejezet célja, hogy az idegennyelv-oktatási sajátosságok tükrében megvizsgálja egyrészt az olasz nyelv pozícióját; másrészt betekintést adjon a migráns gyermekeket érintő származásnyelv- és kultúra fogalmába, valamint, hogy az olasz nyelvet középpontba helyezve kiemelje e nyelv funkcióját, jelentőségét a nyelvi integráció folyamatában. Az oktatási szintek céljainak összehangolása ezáltal a nyelvoktatás céljainak harmonizálása minden kantont érintő feladat. A Kantonok Oktatási Minisztereinek Testülete által június 14-én elfogadott, s augusztus 1-én életbe lépett Kantonok közötti megállapodás a kötelező iskolai harmonizációról, továbbiakban HarmoS-egyezmény, megvalósításának határideje a 2015/2016-os tanév. A nyelvoktatás szempontjából vizsgált HarmoS-egyezménybe foglalt nemzeti képzési alapkompetenciák igazolják, hogy összességében az idegennyelv-oktatás egy, a kanton hivatalos nyelvétől eltérő nemzeti nyelv és az angol nyelv oktatását jelenti. Többek között ennek a 2013/2014-es tanévre (a tanköteles iskolaidőszakra) vonatkozó ismérveit foglalja össze a hatodik fejezet (Oktatáspolitika és nyelvoktatás), amelynek alapján egyrészt egyértelművé válik, hogy a kantonok igyekeznek megfelelni a harmonizációnak, s ennek szellemében egységesíteni az első illetve a második idegen nyelv bevezetésének kezdetét; másrészt kitűnik az olasz és a rétoromán nyelvek hátrányos státusa. 1. idegen nyelv angol német francia olasz rétoromán Mely kantonban mely nyelvet vezették be kötelezően tanulandó első idegen nyelvként? 14 német nyelvű kanton francia nyelvű kantonok, francia-német kétnyelvű kantonok, Graubünden olasz és rétoromán területe 3 német nyelvű kanton, Ticino (olasz kanton), francia-német kétnyelvű kantonok Graubünden német területe Graubünden német területe Az egynyelvű kantonokat tekintve 14 német nyelvű kantonban első idegen nyelvként az angol a kötelező. Három német és az egy olasz kantonban a francia; a francia nyelvű kantonokban a német nyelv az első kötelezően tanulandó idegen nyelv. A három francianémet kétnyelvű kantonban a kölcsönösség alapján a francia ajkú diákok a német nyelvet, a német ajkú diákok a francia nyelvet tanulják elsőként. A háromnyelvű Graubünden kanton sajátos helyzetéből adódóan nem mutat egységes képet. A német nyelvű területeken a diákok harmadik osztálytól kezdődően vagy az olasz, vagy a rétoromán nyelvet tanulják kötelezően, 12

14 azonban a rétoromán már az első osztályban is választható. Az olasz és a rétoromán területek diákjai számára viszont a német az első elsajátítandó idegen nyelv. 2. idegen nyelv angol német francia olasz rétoromán Mely kantonban mely nyelvet vezették be kötelezően tanulandó második idegen nyelvként? 8 egynyelvű (3 német, 4 francia, 1 olasz) kanton, francia-német kétnyelvű kantonok, Graubünden kanton Ticino (olasz kanton) 14 német nyelvű kanton - - A második idegen nyelv esetében vegyesebb a kép, mivel még nem minden kanton vezette be egységesen a HarmoS-egyezmény által előírt modellt (azaz jelenleg 3. osztálytól az első, 5. osztálytól a második idegen nyelv tanulását). 5 Összességében az egynyelvű kantonokban mind az elsőként, mind a másodikként bevezetésre kerülő idegen nyelvként sem az olasz, sem a rétoromán nyelv nem kap státust. A kétnyelvű kantonokban egységesen angol nyelvet tanulnak a diákok; az olasz és a rétoromán nyelv második idegen nyelvként sem jelenik meg a palettán. Egységes a kép Graubünden kanton egész területén is, tehát függetlenül a kantonrész hivatalos nyelvétől, az angol vált a kötelezően tanulandó második idegen nyelvvé. Látható tehát, hogy mindazon kantonokban, ahol első nyelvként nem az angol nyelv került bevezetésre, ott második nyelvként kötelezően jelen van az oktatásban. Így érvényesül az anyanyelv + egy nemzeti nyelv + az angol nyelv elve. Ugyan a harmadik nemzeti nyelv fakultatív tanulásának választékában helyet kap az olasz nyelv, ám fennmaradásának létjogosultsága érdekében célszerű lenne azt középiskolai szinten továbbtanulni. (Az olasz nyelvnek a gimnáziumi alaptantárgyként, választható tárgyként, vagy kötelezően választható tárgyként való helyzetéről vö. Unbefriedigende Stellung des Italienischen an den Schweizer Gymnasien.) Megfigyelhető, hogy a korai idegennyelv-tanulás (Frühdeutsch, Frühfranzösisch, Frühenglisch) jellemzi a svájci iskolarendszert, ami nem szokatlan dolog Európa más országaiban sem. Az Eurydice adatai alapján a 2010/2011-es tanévben az európai országok többségében a tanulók 16 éves korukig (sőt öt országban már 11 éves, további hétben 12 éves korukig) kötelezően két idegen nyelvet kezdenek tanulni (vö. Fremdsprachenunterricht in der obligatorischen Schule). A korai nyelvtanulás pozitívumai ellenére azonban Svájcban sem minden kanton (Graubünden, Luzern, Uri) fogadja el fenntartás nélkül az új nyelvtanítási 5 Az átmeneti időszakban a kantonok többsége a nyelvoktatás kezdetét még az óvodai évek (két év) nélkül számolják, ezért jelenleg a két idegen nyelv bevezetésének ideje a 3. és az 5. tanév; a HarmoS-egyezmény teljes bevezetését követően viszont az 5. és a 7. tanév lesz. 13

15 modellt főként a tanártovábbképzés, valamint egyéb tantárgyak szükségessége, illetve az egyéb tantárgyakból nyújtott teljesítmény figyelembevétele miatt. A svájci sztenderd olasz Ticino kanton hivatalos nyelveként a kanton iskoláinak oktatási nyelve is, s az egyedüli kanton, ahol a tankötelezettség alatt három idegen nyelv (két nemzeti nyelv és az angol) tanulása a kötelező. Az idegen nyelvi kínálat a gimnáziumi szinten kiegészül további nyelvekkel, így például spanyollal, göröggel, latinnal. A gimnáziumi érettségi vizsgához kötelező két idegen nyelv tanulása. Ebbe a folyamatba ad betekintést az egyik luganói gimnázium nyelvtanárai által kitöltött kérdőíves felmérés. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az olasz 6 mint anyanyelv az identitás érvényesülésének eszközeként jelenik meg. Az egyéb nyelvek tekintetében azonban a nyelvhez való pozitív attitűdöt annak használati értéke határozza meg, így egyértelműen az angol nyelv kerül előtérbe. A kérdőív második része Ticino kanton nyelvi helyzetére, a megkérdezetteknek a német ajkúakhoz fűződő viszonyára (ez a motívum már az asconai felmérésben is helyet kapott), az angol nyelv Svájcban betöltött (esetleges) lingua franca szerepére keresett válaszokat. A kérdőívet kitöltők szerint az angol nyelv erősödésétől függetlenül, továbbra is fontos szerepet kell betöltenie a nemzeti nyelvek tanulásának, ez ugyanis megfelel az ország hagyományainak, segíti a különböző nyelvi régiók egymáshoz való közeledését, tágabb értelemben biztosítja a többnyelvű állam nemzeti kohézióját. Az olasz nyelv Ticino kantonon kívül idegen nyelvként jelenik meg a gimnáziumi oktatásban. Kutatási kérdéseim között szerepelt, vajon a nyelv tanulása lehetővé teszi-e annak fennmaradását; a tanárok szerint hogyan értékelik a diákok a nyelv hosszú távú esélyeit. Két zürichi gimnázium nyelvtanárainak válaszai alapján elemeztem, miként viszonyulnak a diákok a nyelvek köztük az olasz mint idegen nyelv tanulásához. A luganói és a két zürichi gimnáziumban végzett kérdőíves felmérés közös elemei, hogy a felmérés tárgyát képezték az idegen nyelvek tanulásának motivációs tényezői, valamint a nyelvek tanulásának intézményes háttere. A nyelvtanárok véleményében sok közös elem volt felfedezhető. Egybehangzó véleményük alapján csökken az olasz nyelv jelentősége az ország nem olasz anyanyelvűek által lakott területein. Ez azzal magyarázható, hogy a diákok függetlenül attól, hogy melyik kantonban tanulnak akkor motiváltak a nyelvtanulásban, ha érzik annak hasznát, szükségességét. Ezt a szerepet viszont számukra hasonlóan a luganói gimnáziumhoz az angol nyelv tölti be. 6 Tehát a svájci sztenderd, nem pedig az olaszországi olasz. A kérdőíves felmérésnek az olasz nyelv tantárgyra vonatkozó ismérvei a tantárgyat oktató tanárok véleménye alapján került összegzésre. 14

16 Svájc évről évre egyre több, nem nemzeti nyelvet beszélő személyt fogad be, így a nyelvi integráció, az őshonos és a külföldi lakosság együttélése az utóbbi évtizedek egyik fontos nyelvpolitikai kérdése lett. A svájci társadalom a bevándorlóktól nem az asszimilációt, hanem a svájci létbe való integrációt várja el, melynek első fontos lépése a kanton hivatalos nyelvének elsajátítása. Az EDK október 24-i Ajánlás az idegen nyelvű gyermekek beiskolázásához című dokumentuma alapján minden, Svájcban élő idegen nyelvű gyermeket integrálni kell az iskolákba. A nyelvi integráció azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a gyermek anyanyelvét is megőrizze, származási országának kultúráját, szokásait ismerje. Erre adnak lehetőséget a származási nyelv és kultúra tanfolyamok (továbbá vö. még HarmoSegyezmény 4. cikkelyének 4. bekezdése). Az 1930-as évekig visszavezethető tanfolyamok eredetileg az Olaszországból és a szomszédos országokból rövidebb-hosszabb időre érkező munkaerő esetleges visszatérését segítették a szülőhazájukba azzal is, hogy a gyermekeik számára biztosított oktatással megkönnyítették a visszailleszkedést. Azonban ez a törekvés idővel átalakult, mivel a migránsok már nem időlegesen, hanem a végleges letelepedés szándékával költöztek az országba, így a cél az lett, hogy a bevándorlók elfogadhatóan ki tudják alakítani Svájcban kezdett új életüket. Elsőként Zürich kantonban készült el a tanfolyamok kerettanterve, aminek a legnagyobb jelentősége az, hogy első alkalommal fogalmazták meg a kurzusok célját, keretfeltételeit (vö. Caprez-Krompàk 2007). A tanfolyamok keretében a gyermekeknek lehetőségük van a családban elsajátított nyelvet továbbfejleszteni és ismereteiket anyanyelvük kultúráján keresztül bővíteni. A kurzusokon a gyerekek interkulturális képzésben részesülnek azáltal, hogy a családból hozott ismereteiket és tapasztalataikat összekötik a svájci közösségben tapasztaltakkal. Minthogy mindez segíti a svájci közegbe való beilleszkedést, nem meglepő, hogy a kurzusoknak helyt adó iskolák megfigyelései alapján a többséghez tartozó gyermekek kisebb előítélettel közelednek a migráns gyermekekhez. A augusztusi statisztikai adatok alapján Zürich, Vaud, Genf, Aargau, St. Gallen kantonok mellett a német és a francia határhoz közeli Basel-Stadt kantonban a legmagasabb az állandó külföldi lakosok száma. A származási nyelv és kultúra tanfolyamok gyakorlatába a St. Johann Primarschule és a Bázeli Magyar Iskola és Óvoda Egyesületének vezetőivel felvett kapcsolatnak köszönhetően nyertem betekintést. A St. Johann Primarschule programja az integrációt az első nyelv (mint például török, spanyol, albán) támogatásával és a származási kultúra figyelembevételével segíti a tanórán, amely által erősödik a tanulók öntudata és kulturális identitása. Az önálló szervezetként működő Bázeli Magyar Iskola és Óvoda 15

17 Egyesülete a magyar anyanyelvű gyerekeknek nyújt segítséget az olvasás, helyesírás, magyar nyelvű kommunikáció, magyar kultúra megismerése tekintetében. Az olasz ajkú Ticino kantonban az számú február 1-i iskolatörvény, valamint az számú, az olasz nyelvű tanfolyamokra és az integrációt elősegítő tevékenységekre vonatkozó szabályozás rögzíti a nem olasz anyanyelvű diákok kötelezettségeit / lehetőségeit. A kantonban megoszlik a származási nyelv és kultúra tanfolyamok szükségszerűségének megítélése. Egyes vélemények szerint olasz kantonról lévén szó minden lehető módon az olasz nyelvi kompetenciákat kell erősíteni; más vélemények szerint a származási ország kultúrájának becsben tartása segíti az integrációt; többek viszont úgy vélekednek, hogy a gyermekeknek meg kell őrizniük anyanyelvi ismereteiket, ám ennek közege a család kell, hogy legyen (vö. Allemann-Ghionda 1999). Svájc egészét tekintve az olasz állampolgárságú bevándorlók leszármazottainak köszönhetően az olasz származásnyelvi tanfolyamokra a mai napig nagy igény van (vö. Jirát 2012). Összefoglalva megállapítható, hogy a svájci oktatásban az utóbbi évek egyik legnagyobb változása mindenképpen a nyelvoktatás új stratégiájának megvalósítása. Ebben főszerepet kapott az angol nyelv bevezetése már az általános iskola 3. illetve 5. évfolyamán. A nemzeti nyelvek szerepének változásában fontos tényező lesz, vajon hogyan viszonyul a közgondolkodás az angol nyelv előretöréséhez. Megállapítható továbbá, hogy az új nyelvoktatási stratégia megvalósításával párhuzamosan Svájc oktatásügyének nagy feladata az egyre nagyobb lélekszámú bevándorlók gyermekeinek iskoláztatása Az Európai Unión belüli első számú második nyelv szerepét igazolja az Európai Bizottság Attitudes towards multilingualism évi felmérése is, amely az uniós polgárok nyelvtanulási szándékát térképezte fel. Az adatok alátámasztják Abram de Swaan megállapítását, miszerint Nyelveket lentről felfelé tanul az ember, a középpont felé törekedve : az emberek olyan nyelveket tanulnak szívesebben, melyek magasabb helyet foglalnak el a hierarchiában. Ezzel pedig megint csak a globális nyelvrendszer hierarchikus struktúrája erősödik. (Swaan 2004: 15) Ezt a szerepet pedig jelenleg az angol nyelv tölti be. Az idézett szemléletmód Svájcban is érezhető, ami elsősorban a gazdasági körülmények megváltozásának köszönhető. S minthogy egy nyelv elterjedésének egyik módja az iskolai oktatás, az angol nyelv bevezetése mindenképpen hatással van / lesz a nemzeti nyelvek jelenlétére az oktatás fentebb vázolt színterein. A 4.6. pontban leírtak mutatják, hogy az angol nyelv vitathatatlan jelentősége Svájcot is arra késztette, hogy változtasson eddigi nyelvoktatási rendszerén, s nyisson Európa és a világ felé azáltal, hogy állami szinten 16

18 kötelezővé teszi az angol nyelv oktatását. Vajon befolyásolja ez a változás a négy nemzeti nyelv kohézióját? Ellentmondásos-e az a tény, hogy miközben az ország a négy nemzeti nyelv kohéziójára törekszik, kötelezővé vált egy ötödik, az angol nyelv oktatása? Az értekezés utolsó fejezetének (A hagyományos svájci nemzeti nyelvek és az angol) célja, hogy bemutassa az angol nyelv Svájcban betöltött szerepét. Urs Dürmüller tanulmánya bizonyítja (vö. Dürmüller 1995), hogy az angol nyelv elterjedése visszanyúlik a kilencvenes évekre. Abram de Swaan hét pontban foglalja össze, miként védi egy állam a hivatalosan elfogadott nyelveit (vö. de Swaan 2004: ): 1. minden törvényt és rendeletet a hivatalos nyelven foglalnak írásba, ami már önmagában is megköveteli a terminológia szabványosítását és a jelentések időbeli állandóságát 2. minden közigazgatási ügy és az állampolgárokkal való minden érintkezés ezen a választott nyelven folyik 3. az oktatás is a hivatalos nyelven folyik, és legtöbbször már az első osztálytól, úgyhogy minden állampolgár kénytelen mintegy belenőni ebbe a nyelvbe 4. az üzleti élet magánszektorának ezt a nyelvet kell használnia, ha kapcsolatba lép a központi és helyi államigazgatási szervekkel, vagyis a középosztály és az elit nem lehet meg nélküle 5. a nyelvet asszociálják a magas funkciókkal, a magas iskolázottsággal és a gazdasági jóléttel járó presztízzsel 6. ahol a tömegmédiát az állam tartja kézben, vagy informálisan befolyást gyakorol rá, ott az újságok, a rádió és a televízió a sztenderd nyelv használatát fogja előmozdítani 7. a nemzeti nyelv megtartása kiszabott vagy önként vállalt kötelessége a tudósok, nyelvészek, lexikográfusok, pedagógusok és laikusok klikkjének, akik feladatul tűzték ki maguknak, hogy a sztenderdet leírják, ahol kell, előírják, és ahol lehetséges, szigorúan betartassák A kérdésem az volt: ha Svájcra vetítve teljesülnek ezen feltételek, kimondható-e, hogy az angol nyelv nem veszélyezteti a nemzeti nyelvek kohézióját. Két tényező a gazdaságban a német nyelv mellett betöltött domináns szerepe, valamint az a tény, hogy maga az állam biztosítja az angol nyelv korai tanulását felveti annak kérdését, hosszú távon milyen befolyással lesz a jelenleg fennálló nyelvi szituációra. Az első, negatív jelek a rétoromán és az olasz nyelv tanulására és használatára nézve már most is megmutatkoznak, melynek példája a 4.6. alpontban leírt idegennyelv-tanulási stratégia. A munkaerőpiac kínálta 17

19 lehetőségek, az egyetemek közötti nemzetközi mobilitás pedig feltételezhetően arra ösztönzik a fiatalabb generációt, hogy a második nemzeti nyelv tanulása elé helyezze az angolt. 5. Összefoglalás Az értekezés célja az volt, hogy megvizsgálja és bemutassa a többnyelvű Svájc nyelv- és nyelvoktatás-politikáját, az eddigi német nyelvi vizsgálatok tapasztalatai alapján az olasz nyelv helyére és szerepére helyezve a hangsúlyt. Vezérmotívumként az állam eszmei alapját jelentő soknyelvűség szolgált. A dolgozat rámutatott arra, hogy az olasz és a rétoromán nyelvek szempontjából a svájci modellnek is vannak megválaszolandó kérdései, de ahogy megteremtette a nemzeti kohézió fenntartásának és ápolásának jogi alapjait, úgy a gyakorlatban is igyekszik majd a nyelvek egyensúlyára törekedni. Úgy tűnik tehát, hogy Svájc hosszabb távon is próbálja fenntartani a többnyelvűséget, amelynek feltételei a folyamatos reformok, ugyanakkor az állapot fennmaradásának záloga maga a svájci nemzet akarata Az értekezés hipotézisei részben teljesültek, a következőkben ezeket mutatom be röviden A nyelvek egyenrangúsága de jure és de facto Az Alkotmány nyelvi állásfoglalása alapján a kantonok határozzák meg hivatalos nyelvüket, mely által a nyelvterület biztosítja a közösség védelmét, így a nem az adott területen hivatalos nemzeti nyelvet beszélő lakosnak át kell venni a helyben használatos nyelvet. Ily módon a területiség elve az egyéni kétnyelvűséget helyezi előtérbe a közösségi többnyelvűséggel szemben. A nem nemzeti nyelveket beszélők csoportjai számára előírás, hogy alkalmazkodjanak a svájci társadalmi viszonyokhoz, melynek alapvető eleme a lakóhelyen beszélt nemzeti nyelv elsajátítása. Kiemelve a svájci és nem svájci állampolgárok nyelvhasználatát, az előbbi kategóriánál csökkenést mutat a nem nemzeti nyelvek használata. Ez bizonyítja annak tényét, hogy egyrészt a nem svájci állampolgárok anyanyelve általában nem Svájc egyik nemzeti nyelve, másrészt az integrációs folyamat hatását, amely a bevándorolt, s az országban letelepedett lakosság számára a kényszerű nyelvi integrációt jelzi. Az őshonos olasz és rétoromán nyelvközösség esetében a saját kantonon belül is a német nyelv fontos szereppel bír a társadalmi-kommunikációs kontextusban, s a német nyelvhasználat sok esetben kényszerű választásnak bizonyul, kialakítva egyfajta olasz 18

20 svájci német kétnyelvűséget. Az olasz és a rétoromán kantonon kívül pedig teljesen természetes a német vagy a francia nyelv használata, melyeket már az iskolában elsajátítanak. Az első hipotézist tekintve megállapítható volt, hogy az őshonos kisebbségek és a bevándorolt népcsoportok között az integráció mértékében mutatkozik eltérés, és az integráció foka árnyalja a nyelvi attitűdjüket. Így elmondható, hogy a felállított hipotézis teljesült A többközpontú olasz nyelv Ticino kanton olasz nyelvváltozatának kialakulásában és fejlődésében a földrajzi közelség okán a lombard dialektusnak van a legnagyobb szerepe. Részben önálló szókészlettel bír, illetve nagyon sok esetben előfordul, hogy a sztenderd olasz nyelvben is megtalálható közös kifejezések más-más jelentésben használatosak. A dialektus miatti eltérő nyelvi származás mellett (pl. a többközpontú olasz nyelv) az efféle azonos alakú kifejezések létezésében már nagy szerepe van a nyelv svájci fejlődésének is. A svájci népek között fennálló több évszázados együttélés kölcsönhatással volt a nyelvükre is. Gyökerei révén a svájci olaszhoz a rétoromán nyelv áll a legközelebb, az együttélés sajátosságai miatt azonban a nyelvre máig a német van a legnagyobb hatással. Ez utóbbi szerepet játszik a sztenderd olasz nyelvtől való egyre nagyobb mértékű eltávolodásban is, hiszen a Svájc területén használt olasz nyelvváltozat már évszázadok óta külön fejlődik, míg a svájci sztenderd némettel a kölcsönhatás egyre erősebb. Ezt bizonyítja, hogy a hosszú idő alatt egyes olasz kifejezések egyre inkább eltávolodnak egymástól, míg a német kifejezéseket sokszor változtatás nélkül veszi át a Svájcban használatos olasz változat. A ticinói regionális olasz nyelvváltozat tartalmaz minden olyan elemet, melyet a helvét olasz, de fordítva ez nem igaz. Ticino kanton politikai, gazdasági és kulturális hovatartozását bizonyítja a helvét szókészlet, mely fogalom tehát elsősorban a föderációhoz, az adminisztratív területhez kapcsolódó szókészletet hivatott kifejezni. A dolgozat egyes fejezetei rámutattak, hogy a berrutói értelemben vett helvét olasz nyelvváltozatra, azaz a svájci sztenderd olaszra nézve a többközpontúság jegyei a következőképpen érvényesülnek: államszövetségi szinten hivatalosan elismert nyelvváltozat; minden hivatalos szöveget lefordítanak olasz nyelvre; Ticino kantonban az oktatás nyelve; szókészlete az olaszországi olasz ajkúak számára sok esetben érthetetlen elemeket hordoz. Egyes helvét kifejezések már online szótárban megtalálhatók, melyre példa a Dizionario dell italiano ticinese, grigionese e "federale". Megjegyzendő, hogy a Lo Zingarelli 2014 egynyelvű szótár (Bologna: Zanichelli) már tartalmaz helvétizmusokat, ezáltal kodifikálva 19

21 azokat. Az első két jellemző alátámasztja a helvét olasz hivatalos kontextusban, azaz emelkedett funkcióban való használatát. Párhuzamot vonva a német és az olasz nyelv közé, a többközpontúságot alapul véve megállapítható, hogy amíg a német sztenderd nyelv nemzeti változatának tekinthető a németországi, az osztrák és a svájci sztenderd német (vö. Das Deutsche als plurizentrische Sprache die Didaktik des Deutschen als plurizentrische Sprache), addig az olasz sztenderd nyelv nemzeti változata nem csupán az olaszországi, hanem a svájci sztenderd olasz, azaz a helvét olasz nyelvváltozat. A második hipotézisem ily módon helytállónak bizonyult A motiváció szerepe a nyelvtanulásban A harmadik hipotézisem csak részben teljesült, mivel a három gimnáziumban végzett kérdőíves felmérés alapján megállapítható, hogy a nyelvtanulásban a legnagyobb motivációt a nyelvhez kapcsolt attitűd játssza. Az olasz nyelv globálisan visszaszorul, így hosszú távon nem tűnik elegendőnek, ha az olasz nyelv csupán választható tárgyként jelenik meg az oktatásban. Az oktatáspolitika fontos kérdése kell, hogy legyen az olasz nyelv státusának megerősítése az oktatásban. Hiába az egyéb, az olasz nyelv vitalitását szolgáló intézkedések, mindez hosszú távon kevésnek bizonyulhat, ha intézményes kereteken belül hiányzik a nyelv támogatása Az angol mint globális nyelv Ugyancsak részben teljesült az utolsó hipotézis. Nemzeti szinten az angol nyelv egyre erőteljesebb elterjedése az oktatásban, a gazdasági életben háttérbe szorítja az olasz és a rétoromán nyelveket annak ellenére, hogy a nyelvtörvény célja éppen a belső kohézió növelése. Úgy vélem, hosszú távon még nem láthatók e folyamatnak a hatásai sem az ország nyelvi fejlődésében, sem tágabb értelemben annak kulturális átalakulásában, így tehát még nem lehet pontos választ adni, milyen hatással lesz az angol nyelv az egyes nemzeti nyelvekre, kultúrákra Az értekezés eredményei a következőkben foglalhatók össze: - rávilágított, mely tényezők határozzák meg a svájci nyelvpolitikai intézkedéseket, és megállapította, hogy a többnyelvűségi politika fő tennivalói a kisebbségi nyelvek védelme mellett a bevándorlók nyelvi integrációjának elősegítése - bemutatta, mely pontokban függnek össze egyes nemzeti és nemzetközi dokumentumok, és kiemelte, hogy közös érdek a nyelvi kisebbségek védelme 20

Nyelv- és nyelvoktatás-politika a többnyelvű Svájcban különös tekintettel az olasz nyelv helyére és szerepére

Nyelv- és nyelvoktatás-politika a többnyelvű Svájcban különös tekintettel az olasz nyelv helyére és szerepére Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Program Szóka Bernadett Nyelv- és nyelvoktatás-politika a többnyelvű Svájcban különös tekintettel az olasz

Részletesebben

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Mi a szociolingvisztika?

Mi a szociolingvisztika? Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.

Részletesebben

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)

Részletesebben

A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye és javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatosan

A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye és javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatosan Ungarischer Deutschlehrerverband Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete H-1088 Budapest, Rákóczi út 5. E-mail: ungarndaf@gmail.com www.udaf.hu A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének véleménye

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. Nyelvpolitika I. 1. Language policy, language politics I. 2. A nyelvpolitika és a többnyelvűség kapcsolata

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Kisebbségi kétnyelvűség. Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola

Kisebbségi kétnyelvűség. Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola Kisebbségi kétnyelvűség Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola Kiindulópont A kisebbségi helyzetben beszélt magyar nyelv más, mint a magyarországi. Ez ellen a helyzet ellen kell-e, illetve lehet-e tenni

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

tantervvel rendelkeznek.

tantervvel rendelkeznek. n...tphl"np!t tekintett csak abban az esetben C'rrc...c>,n.c>I....o!r n'tr,""h:r!rp".,t" az adott órarendi iskolákra vonatkozó lnt-r.rin-l.,rll',\t" JLI,_,,-,.t'::LL.tJ tantervvel rendelkeznek. kisebb-

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

Beiskolázási tájékoztató

Beiskolázási tájékoztató Beiskolázási tájékoztató A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium (OM azonosító 035987) a 2019/2020. tanévre a következő képzési formákat hirdeti meg: Négyosztályos gimnáziumi

Részletesebben

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG

NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos

Részletesebben

A korai idegennyelv-oktatás narratív megközelítése: a Hocus&Lotus módszer a 3-8 évesek idegennyelv-oktatásában. (1. szint)

A korai idegennyelv-oktatás narratív megközelítése: a Hocus&Lotus módszer a 3-8 évesek idegennyelv-oktatásában. (1. szint) A következő tanfolyam időpontja: 2012 március 30-31 és április 13-14, helyszíne: Piliscsaba Iosephinum Kollégium. Jelentkezni a jelentkezési lap visszaküldésével és előleg befizetésével lehet. A korai

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5.

A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5. A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány 2019. június 5. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE: A doktori kutatás háttere, módszerei A doktori iskolák nemzetköziesítési

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában

A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában TEMPUS Közalapítvány Budapest, 2013. november 18. A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem, Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com Eredményesség

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

A szakmai munkaközösségek véleménye Kis Gábor intézményvezetői pályázatáról

A szakmai munkaközösségek véleménye Kis Gábor intézményvezetői pályázatáról A szakmai munkaközösségek véleménye Kis Gábor intézményvezetői A magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret, ének, rajz munkaközösség véleménye Kis Gábor intézményvezetői A pályázat formai

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók

Oktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók 1. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016-2017-es tanév I. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az ország legfiatalabb felsőoktatási intézményeként olyan örökséget hordoz,

Részletesebben

Oktatási kínálatunkról

Oktatási kínálatunkról Oktatási kínálatunkról Az általános iskolák honlapjaira elsõsorban ismerõsök (jelenlegi és volt diákok, szülõk) ugranak be" néhány futó pillanatra, hogy körülkémleljenek, történt-e valami érdemleges utolsó

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG KÉPZÉSI FORMÁK. Hat évfolyamos képzés. Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Hegedűsné Lellei Andrea. Vinczéné Farkas Györgyi

ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG KÉPZÉSI FORMÁK. Hat évfolyamos képzés. Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Hegedűsné Lellei Andrea. Vinczéné Farkas Györgyi ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Bajczi Tünde Drubina Éva Hegedűsné Lellei Andrea Kiss Gergely Ladinszki István Palicz Éva Pesti Pálma Price Andrew Szányelné Ősz Andrea Vasváry

Részletesebben

PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER

PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu Beiskolázási tájékoztató a 2016/2017-es tanévre Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium OM azonosító: 032549 Telephely kódja: 001 2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail:

Részletesebben

Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A

Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai helyzetkép T É R B E N É S I D Ő B E N K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A A többnyelvűség ma az ET 2012. évi felmérése

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Kommunikációszervezés Burgenlandban

Kommunikációszervezés Burgenlandban Kommunikációszervezés Burgenlandban A burgenlandi magyar szervezetek és a modern kommunikáció Kelemen László Vázlat A burgenlandi magyar kisebbség identitásának és nyelvhasználatának néhány meghatározó

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,

Részletesebben

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes

Részletesebben

Izlandi tanulmányút. Beszámoló

Izlandi tanulmányút. Beszámoló Izlandi tanulmányút Beszámoló Feladatom volt, hogy megfigyeljem a meglátogatott iskola, éves programjába, hogyan épül be a projektpedagógia. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyéni, csoportos, illetve

Részletesebben

Interdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program

Interdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900 1800 között Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettanterveinek felülvizsgálata és a jogszabályi változásokhoz történő igazodása

A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettanterveinek felülvizsgálata és a jogszabályi változásokhoz történő igazodása A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettanterveinek felülvizsgálata és a jogszabályi változásokhoz történő igazodása A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány két kerettanterve: Kerettanterv két nyelven

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes)

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Szakiskolai alapozó képzés 9-10. osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Alapozó képzésünket azoknak a fiataloknak ajánljuk, akik befejezték a 8. osztályt és szeretnének 9-10. osztály elvégzése után szakiskolai

Részletesebben

Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program. Képzési program. A képzés szakaszai

Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program. Képzési program. A képzés szakaszai Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő doktoranduszoknak a képzés négy évében, 8

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben