A BIOLÓGIAI EREDETŰ ENERGIAHORDOZÓK TERMELÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIOLÓGIAI EREDETŰ ENERGIAHORDOZÓK TERMELÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE"

Átírás

1 A BIOLÓGIAI EREDETŰ ENERGIAHORDOZÓK TERMELÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE Tóth Tamás dr. Szegedi Sándor Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék Bevezetés A biomassza a bolygónk teljes, a szárazföldön és a vizekben élő és a közelmúltban (tehát nem geológiai időn belül) elpusztult biológiai eredetű szervesanyag-tömegét (növények, állatok mikroorganizmusok) jelenti az ember testtömegét kivéve, de beleértve a biotechnológiai ipar termékeit, a biológiai átalakítók (ember, állatok és feldolgozó ipari tevékenységek) összes biológiai eredetű termékét, hulladékát és melléktermékét is. A biomassza-hasznosítás fontosabb irányai az élelmiszertermelés, takarmányozás, energetikai hasznosítás, valamint az agrár-ipari termékek alapanyag gyártása. Az energiatermelés az egyik legősibb, bár közel sem az egyetlen, vagy a legjelentősebb felhasználási lehetősége az élőlények által termelt szervesanyag tömegnek. A felhasználási módok közötti egyensúly fennmaradását ezért mindig szem előtt kell tartani a jövőbeli energetikai célú felhasználás-bővítés tervezése során. A biomassza típusai, és termelése hazánkban A biomassza elsődleges forrása a növényi anyagcsere. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján megkülönböztethetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszát: Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, a szántóföldi és kertészeti növények, az erdő, rét legelő és vízi növények szervesanyag-tömege. A másodlagos biomasszát a vadon élő és haszonállatok összessége, valamint az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei és hulladékai alkotják. A harmadlagos biomasszát a biológiai alapanyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, az emberi települések szerves hulladékai jelentik. Hazánkban az energetikai célra felhasználható biomassza tömege jelentős. A növénytermesztés 7-8 millió tonna melléktermékkel és 0,5-1 millió tonna főtermékkel (kukorica, repce); az állattenyésztés 7-8 millió tonna melléktermékkel (trágya); az élelmiszeripar ezer tonna melléktermékkel (napraforgóhéj, kukoricacsutka; az erdőgazdaság 3-4 millió tonna faanyaggal (tűzifa, energiaerdő) és a települések millió tonna települési hulladékkal járulnak hozzá évente az energetikai célokra hasznosítható biomassza mennyiséghez (SZENDREI 2005). Energiatermelésre elsősorban az erdőkből, hulladékból és mezőgazdasági melléktermékekből származó biomassza használható fel. Ezeken kívül az energiaültetvényeken termelt fás- vagy lágyszárú biomassza alkalmazható. Ha a felhasználás tüzeléssel történik a fásszárú biomassza előnyösebb, a lágyszárúak hamujának magas szilícium tartalma miatt. Fermentációs biogáz termelés esetén ellenben a lágyszárú biomasszával érhetők el jobb eredmények. A szántóföldi növénytermesztés keretében zajló energiahordozó előállítás során a következő növény csoportok jönnek számításba (FOGARASSY 2006):

2 Alkoholnövények (cukorcirok, kukorica, csicsóka, cukorrépa, cikória) közös jellemzőjük a magas cukor- vagy keményítő tartalom. Sikeres kísérletek folynak cellulózzal. Jól tárolható alapanyagok. Az olajnövények (napraforgó, repce, csillagfű) hosszú telített láncú zsírsavakat tartalmaznak. A szilárd biomassza növények (kínai nád, szudáni fű, kender, energiafű) közös jellegzetessége a magas lignin és cellulóztartalom és kis nedvességtartam. Főként évelő növények. A biogáz növények (angolperje, nádképű csenkesz, kukorica, cukorcirok, csicsóka) főként könnyen bontható szénhidrátokból állnak. A nedvességtartalom magas lehet kedvezőtlen lignocellulóz tartalom mellett. A biomassza feldolgozása A biomassza energetikai feldolgozása és felhasználása ritkán történik meg annak eredeti formájában, valamint a biomassza keletkezési helyszínén. Ennek megfelelően mind a biomassza típusától, mind a feldolgozás technológiájától függően be kell gyűjteni, ha szükséges szállításra előkészíteni, elszállítani és a megfelelő módon feldolgozni. A biomassza eredetű energiaforrások hasznosításakor ügyelni kell arra, hogy a szállítás lehetőleg ne történjen túl nagy távolságokra, mivel az jelentősen növeli a kiadásokat. A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van kisebb-nagyobb tömörítésre, amelyet a begyűjtés során, vagy azt követően végeznek el. A növényi biomassza begyűjtése mezőgazdasági és erdészeti módszerekkel történik. A fás biomassza letermelés utáni vagy azzal egybekötött aprítását stabil, áttelepíthető (félmobil) és mobil aprítógépekkel végezik. A tüzelési célú apríték előállítására a mobil gépek a legmegfelelőbbek, amik függesztett (vagy rászerelt) adapterek, vontatott gépek és járvaaprítók (önjáró célgépek) lehetnek. Az önjáró aprítógépek elsősorban az erdei aprítéktermelés célgépei, ezért kitűnően alkalmazhatók fás szárú energetikai ültetvények letermelésére, kisebb vagy nagyobb méretű teljes fa, illetve gallyanyag aprítására. A készített apríték a közvetlen tüzelésen kívül tömörítvények alapanyagaként, valamint talajtakarásra (mulcs) és komposztálásra is felhasználható. A gyümölcsfanyesedéket, szőlővenyigét speciális gépekkel durva aprítékká dolgozzák fel, ami csak kézi adagolással tüzelhető el; az automatizált tüzelőberendezésekhez a durva aprítékot egy finomaprítással kell előkészíteni. Az apríték homogén mérete is fontos a szállíthatóság szempontjából. Minél nagyobbak a méretbeli eltérések, annál nehezebb az anyagot mozgatni és elégetni. Míg a szállításra, eltüzelésre váró fás szárú növények előkészítésének leghatékonyabb módszere a fent bemutatott aprítás, addig a vékony szálú, kis hajlítószilárdságú anyagok mint a lágyszárú energia növények és bizonyos mezőgazdasági melléktermékek (például a gabona szalma) számára a bálázás a legjobb tömörítési eljárás. A bálázás eredeti célja a biomassza kezelésének, szállításának, tárolásának megkönnyítése, de lehetővé teszi azt is, hogy az energiahordozókat (szalmafélék, energiafű) speciális tüzelőberendezésekben (bálatüzelőkben) égessék el a mezőgazdasági gyakorlatból ismert kg-os kis bála, illetve kg-os nagybála formájában (SZENDREI 2005.). A faapríték a fásszárú energetikai célú ültetvényekről kikerülő, illetve a kivágott fatörzsből, ágakból, a fafeldolgozás különböző munkafolyamatai során keletkező hulladékból készül, speciális aprítógép segítségével. Tüzeléstechnikai szempontból a faapríték minősége (leginkább) a nedvességtartalomtól, az aprított fa fajtájától, az aprítás minőségétől, a hamu- és idegenanyag-tartalomtól függ.

3 A pellet természetes fűtőanyag, amelyet szilárd halmazállapotú biomasszából nagy nyomás alatt, összepréseléssel állítanak elő. A pellet készítésére felhasználható minden olyan szerves anyag, amely apró méretűre darálható, illetve szemcseszerkezete és nedvességtartalma megfelelő. A tömörítési eljárás előnye, hogy tiszta, jól kezelhető, csomagolható és gazdaságosan szállítható anyagot eredményez, mindemellett rendkívül jó égési tulajdonságokkal rendelkezik (1. táblázat). 1. táblázat. A két különböző termékből készült pellet főbb fizikai jellemzőit tartalmazza. Fa-pellet Energiafű-pellet Fűtőérték (MJ/kg): 18,5 16,5 Fűtőérték (kwh/kg): 4,9 4,8 Hamutartalom (%): 0,5-1 7,5-11 A biobrikett 50 mm, vagy annál nagyobb átmérőjű, kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvény, amelyet mező-, erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. A brikett gyártási technológiája részben hasonlít a pelletéhez, a különbség elsősorban a préselésnél jelentkezik (a dugattyús és csigás prések használata révén). A különböző melléktermékek nedvességtartalma és tömöríthetősége igen változó, de a kész végtermék már 1-1,4 g/cm 3 tömörségű és nedvességtartalma legfeljebb %. A tömörségen kívül az alacsony nedvességtartalom is igen kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokat ad a brikettált mellékterméknek (2. táblázat). 2. táblázat. A különböző melléktermékekből készült biobrikett főbb fizikai jellemzőit tartalmazza. Alapanyag Búzaszalma Szójaszalma Kukoricaszár Napraforgóhéj Fűrészpor, faforgács Sűrűség kg/ Nedvességtartalom % 6,3 8,7 6,2 7,1 6,1 Fűtőérték MJ/kg 15,42 14,87 15,49 17,22 16,84 Hamutartalom % 8 6,5 6 3,6 1,4 A biogáz termelés végeredménye a döntően metánból és szén-dioxidból álló, manapság inkább hő-, és áramtermelésre szolgáló biogáz. A magyarországi biogázerőművek többségének alapanyagát jelentő szennyvíz a csatornahálózaton keresztül, illetve közúton (szippantóskocsik segítségével) jut a szennyvíztelepre. A mezőgazdasági hulladékokat feldolgozó biogázüzemek elsősorban az alapanyag keletkezésének helyszínére települt vagy legalábbis annak közelébe. Magyarországon napjainkban a szemétteleppel rendelkező települések közül csak 14 helyen folyik depóniagáz kinyerése, melynek mennyisége évente elérheti a millió m 3 -t, Ennek csak töredékét hasznosítják, ténylegesen 0,3 MW beépített kapacitással mintegy 2 GWh elektromos és 12 TWh hőenergiát állítanak elő. A közel 60 hazai szennyvíztisztító telep közül 12 helyen termelnek biogázt, amelynek évi mennyisége 6-7 millió m 3 és ebből 1 MW beépített összkapacitás 7 GWh elektromos áramot és 120 TJ hőenergiát állít elő. Mindössze 2 mezőgazdasági telepen foglalkoznak biogáz-előállítással, de jelentős előrelépés várható az eljárás további terjedésében az elnyerhető támogatások jelentős mértékének és az előállított villamos energia garantált átvételének köszönhetően (BAI 2003). Jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek még mindhárom területen. A növényi eredetű biomasszából előállított folyékony energiahordozók alkalmazási lehetőségei közül a legpreferáltabb és a leginkább elterjedt az alkoholok és a növényi olajok motorhajtóanyagként történő hasznosítása.

4 A biohajtóanyagok előnye, hogy a legfontosabb fosszilis üzemanyagokat képesek kiváltani, ugyanakkor a jelenlegi árviszonyok mellett többségükben (még) nem versenyképesek. Használatukat állami szabályzókkal kell elősegíteni, amit részben a CO 2 -kvótából is fedezhetnek. Elterjedésüket segítheti, ha gazdasági megítélésüknél hasznos melléktermékeiket (olajpogácsa, szeszmoslék) és foglalkoztatást növelő hatásukat is mérlegelik. A biohajtóanyagok felhasználása Magyarországon Az előállított biohajtóanyagoknak Magyaroroszágon elméleti szempontból két lehetséges hasznosítási módja van. Egyrészt eladható a MOL részére, illetve a többi olajipari vállalat számára, akik a fosszilis üzemanyagokba keverve értékesítik a töltőállomásokon. A végső felhasználók (személy- és tehergépkocsik, buszok) számára ez érzékelhető minőségi vagy anyagi vonzattal nem jár. A másik felhasználási mód elméletben lehetséges, de gyakorlatban nem engedélyezett hogy a bioüzemeanyagot előállító gazda közvetlenül használja fel saját gépeibe. A biodízel előállítását indokolttá teheti az, hogy a mezőgazdaság hazai energiafelhasználásából a gázolaj fűtőérték alapján mintegy %-ot, költsége alapján azonban már %-ot tesz ki. A biodízel egy nagy mennyiségben használt és drága energiahordozó helyettesítésére alkalmas, éppen abban az ágazatban, ahol a tevékenység általában nemcsak kedvezőtlen jövedelmet produkál más nemzetgazdasági ágazatokhoz képest, hanem rendkívül kockázatos is. A lakossági felhasználáson belül jóval kisebb az üzemanyagok jelentősége (12, illetve 27 %), itt elsősorban az autóbusz-közlekedésben lehetne keresni az előrelépést (BAI 2005). A biomassza hasznosítási lehetőségei hő és/vagy villamosenergia-termelésre hazánkban A biomasszát ma már a kapcsolt villamos energiát és/vagy hőt előállító erőművek is felhasználják (biogáz vagy faapríték formájában), de üzemek és közintézmények szükségleteinek ellátására is alkalmas. Az erőművi hasznosításon kívül a legjellemzőbb megvalósítási formák az önkormányzati intézmények központi fűtése; hőellátás központi hőtermelővel; települések biotávfűtésének kialakítása (például falufűtés Pornóapátiban). A termelt biogáz erőművi felhasználásánál arra kell törekedni, hogy a keletkezés helyéhez közel, legalább 95%-os mértékben fel kell használni. Ezért rendszerint állattartó-, hulladék-, vagy szennyvíztelepek területén, vagy szomszédságában létesülnek ilyen üzemek. A leggazdaságosabb a kazánban, illetve légelőmelegítőben történő elégetés, mert az elérhető hatásfok 80% körüli. Ennek megfelelően leginkább hő vagy villamos áram előállítására, esetleg a kettő kombinációjára (kogenerációs energiatermelés), kisebb hányadban járművek hajtására, robbanómotorok üzemanyagaként használják fel. A gázüzemre átalakított gépjármű motorok cseppfolyósított propán-bután (LPG) vagy földgáz (CNG), vagyis metán üzemanyagot használnak. Ez utóbbiaknál van lehetőség a biogázból származó metán közvetlen felhasználására. (BAI 2005). A biogáz napjainkban elsősorban a gázmotoros, vagy ritkábban gázturbinás kiserőművekben kerül felhasználásra. A szénhez készült erőművi tüzelőberendezések nagy múltra tekintenek vissza, technológiájuk megbízható, kiforrott. Közös jellemzőjük, hogy a tűztérben uralkodó hőmérséklet magas, mivel így lehet nagy nyomású és hőmérsékletű gőzt fejleszteni, amely viszont a jó körfolyamati hatásfok alapfeltétele. Szerencsére a szénhez képest a fa salakjának olvadáspontja alig alacsonyabb, így a legtöbb kazán kis átalakítással alkalmassá tehető vegyes- vagy tisztán fatüzelésre.

5 A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia jelentős hányadát a biomassza tüzelés adja. A fatüzelésre átállt négy magyarországi erőmű Kazaincbarcikán, Tiszapalkonyán, Pécsett és Ajkán működik, és a biomassza tüzelésből származó villamos energia döntő részét szolgáltatják. Természetesen a biomasszából termelt hő költségei nagymértékben függenek az alapanyagok előállítási költségétől, azokhoz kapcsolódó logisztikai költségektől, valamint a tüzelő berendezések konstrukciójától, méretétől, a tüzelés hatásfokától és nem utolsó sorban a berendezés kiszolgálási és üzemeltetési költségeitől. A megújuló tüzelőanyagokból termelt hő előállítási költségei a tüzelőberendezések növekvő méretének függvényében csökkenést mutatnak. A legkedvezőbb költségek mellett, a megújuló energiahordozók közül, az erdei faaprítékból állítható elő hőenergia. A faaprítékból nyert hőenergia ára versenyképes a gázzal is. A szalmabálák tüzelésével előállított hőenergia pedig a nagyméretű 1-6 MW teljesítményű kazánok esetében gazdaságosabb a földgáz-tüzelésnél (1. ábra). 1. ábra. A hőtermelés költségének aránya a földgázhoz viszonyítva a különböző tüzelőanyagok és kazánok esetén (FENYVESI HAJDÚ 2005 nyomán). A mezőgazdasági eredetű biomassza hasznosításából (fás energiaültetvény aprítéka és eltüzelésre alkalmas bálázott gabonaszalma) versenyképes árakon állítható elő hőenergia illetve elektromos áram. Ezekkel a megújuló energiahordozókkal a magyar mezőgazdaság rövidtávon az ország energiaszükségletének 10%-át lenne képes fedezni (FENYVESI HAJDÚ 2005) Hazánkban több mint 400 MW kapacitással nagyjából ezer speciális biomassza-tüzelő kazán működik, melyből 100 körüli az 1 MW-nál nagyobb berendezések száma. Utóbbiak adják az összkapacitás több, mint háromnegyedét (BAI 2005). A hazai energia-felhasználásunk meghatározó része a hőenergia, melynek részaránya a lakossági szektorban eléri a 60 70%-ot is. Jelenleg még legkisebb felhasználási területet a biomasszára alapozott távfűtés jelenti, annak ellenére, hogy itt található meg a felhasználás optimuma. E körben áll ugyanis rendelkezésre az a fogyasztói méret, amely a korszerű, szabályozott, ellenőrzött technika beépítését lehetővé a szolgáltatást pedig a fogyasztók számára relatíve olcsóvá és a fosszilis energiaforrásokkal megegyezően kényelmessé teszi. A távfűtéssel oldható meg legjobban egy-egy település vonzáskörzetében, vagy régióban a helyi tüzelőanyagellátás és az önkormányzatoknál már eleve létezik kiépített fogyasztói

6 hálózat. Az önkormányzatok kezében lévő külterületek (különösen a rekultivált területek) alacsony ingatlanértéket képviselnek, viszont kiválóan alkalmasak energetikai ültetvények létrehozására. A telepítés, ápolás, betakarítás, szállítás és feldolgozás helyben teremt munkahelyeket és megtakarításokat, minimalizálja a szállítási költséget és függetleníti az önkormányzatot az energiaárak változásától (input energiaigény: 0,5 2%). A már meglévő távvezeték-hálózat mellett csupán a speciális kazán és ennek kiegészítő berendezései jelentenek beruházási költséget (BAI 2005) A fent részletezettek alapján első megközelítésben a biomasszát hasznosító távhőrendszerek elterjedése nemcsak környezetvédelmi szempontból lenne előnyös, hanem az érintett közel 2 millió lakos számára anyagi előnyökkel is járna. Azonban a már több éve működő biomassza tüzelésű fűtőművek tapasztalatai (Szombathely, Pornóapáti) azonban olyan problémákra mutatnak rá, amelyből kitűnik, hogy a biomassza alapú távfűtés versenyképessége meglehetősen kérdéses. Minden negatív tényező ellenére a magyar gázártámogatási rendszer változásával, valamint a gázdíjak növekedésével a faapríték felhasználásában rejlő gazdasági potenciál jelentősen felértékelődik, hiszen a gáz árának növekedése csak tompítottan jelentkezik a faapríték árában és várhatóan a piaci kereslet-kínálati viszonyok is előbb vagy utóbb, de stabilizálódnak. Ugyanazon tüzelőanyag kogenerációs kiserőművekben történő felhasználásával egyszerre állítható elő villamos energia és felhasználható hulladékhő. A hőenergia előállításához képest a folyamat hatásfoka sokkal kedvezőbb, amennyiben megoldható a hulladékhő hasznosítása. Utóbbi felhasználhatósága jelenti általában az eljárás gazdaságosságának kulcstényezőjét, ugyanakkor a hőenergia kisebb részaránya lehetővé teszi nagyobb, gazdaságosabb méretű üzem létrehozását. A bevitt energia 21-28%-a alakítható át villamos energiává, melynek átvétele és kedvező átvételi ára garantált és az energiaveszteség is jóval kisebb (20-25%). A berendezések képesek a 23/2001 (XI. 13) KöM rendeletben előírt kibocsátási határértékek betartására is. A kogenerációs beruházás igénye valamivel nagyobb az ugyanolyan kapacitású fűtőműnél, de mivel a alapvetően a felhasználható hőigény szabja meg a gazdaságos üzemnagyságot, ezt ellensúlyozza a nagyobb mérettel elérhető kisebb fajlagos érték. A fűtőművel szemben itt az előállított termékek egy részének a (villamos áramnak) a nyári értékesítése is garantált. (GRASSELLI 2004). A biomassza tüzelésű hőerőmű mellet egy biobrikett illetve tüzipellet-üzem létrehozása többletberuházással, hő és villamos energia-igénnyel jár, de lehetővé teszi a fent felsorolt alapanyagok hozzáadott értékének növelését, a megtermelt villamos energia és hulladékhő egy részének átnemesítését, újabb munkahelyek teremtését, a tevékenység diverzifikálása révén pedig a biztonságosabb működést. A biomasszával való tüzelés nemcsak az erőművek és más nagyfogyasztók számára nyújt gazdasági és környezetvédelmi előnyöket, hanem a háztartások számára is. A családi házak hőellátását pellet, brikett vagy faapríték felhasználásával, kazánokkal ( kw), cserépkályhával vagy kandallóval lehet biztosítani. Minden energiahordozó esetében a fő kérdés, hogy milyen hatásfokkal üzemeltethető a berendezés. A faaprítékos kazánok átlagos hatásfoka, a nyolcvanas évek elején alig haladta meg az 50 százalékot; az ezredfordulóra azonban átlagosan, közel 90 százalékos hatékonyságot sikerült elérni az ilyen tüzelőberendezésekkel. Eközben a légtérbe bocsátott szén-monoxid mennyisége átlagosan a huszadára csökkent. A technológiai fejlődés az elmúlt évek alatt gazdaságossá tett korábban elhanyagolt, nem hatékonynak ítélt energiaforrásokat ben mintegy ezer család tüzelt biomasszával, ezeknek a kazánoknak a túlnyomó része azonban házilag barkácsolt, elavult berendezés. Hatásfokuk általában nem éri el még az 50%-ot sem, működésükhöz tehát közel kétszer annyi tüzelőanyagot használnak fel, mint a korszerű, speciális biomassza-tüzelő kazánok. A rossz hatásfok miatt károsanyag-

7 kibocsátásuk is rendkívül jelentős, mely nemcsak környezetvédelmileg, hanem biztonsági szempontból is nagy kockázatot jelent. Ezek a kazánok azonban olcsók, a működtetésük szinte ingyenes, ezért csak hosszabb távon (a jövedelmi viszonyok javulásával) és kisebb mértékben várható a félautomata, vagy automatikus kazánok térhódítása a kisfogyasztók egy jelentős részénél (BAI 2005). Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a biomassza, mint energiaforrás alkalmazása akkor gazdaságos, ha az több feltételnek egyidejűleg megfelel. Ilyen például a termőhely viszonylagos közelsége a felhasználás helyéhez, a tüzelésre szánt anyag nedvességtartalma, a kazán paraméterei stb., de nem mellőzhetők a környezetvédelmi szempontok sem. Mindezek világossá teszik, hogy a biomassza lakossági felhasználása leginkább a vidéki területeken élők számára jelenthet alternatívát. A lakosság hozzáállásának szerepe a biomassza hasznosításának elterjedésében A biomassza felhasználásának kapcsán fontosnak látunk kiemelni egy lényeges kérdést, ami az ilyen jellegű vizsgálatok során az esetek döntő többségében nem kap megfelelő figyelmet. Ez az érintett terület lakosságának a megújuló energiaforrásokhoz, ezen belül a biomassza felhasználásához fűződő attitűdje. A lakosság jelentősen befolyásolhatja a településén megvalósítható bioenergetikai beruházás sorsát, amelynek közvetlen kihatása van a foglalkoztatásra is. Amennyiben a helyiek fellépése meghiúsítja egy ilyen üzem létesítését vagy egy ehhez kapcsolódó művelési mód alkalmazását, akkor az erre alapozott munkahelyek sem jönnek létre (vagy maradnak fenn), továbbá kiesnek a működésből fakadó önkormányzati bevételek. Az érintett településeken szükséges a lakosság többségének szilárd támogatása, mivel a beruházás ellenes (vagy ellene hangolt) emberek az egyébként számukra is előnyös beruházásokat is meghiúsíthatják. Ennek ellenére ez a terület a legtöbb esetben nem kap megfelelő hangsúlyt a megújuló energetikai beruházások előkészítése során. A beruházók a nyilvános fórumokat általában szükséges rossznak, inkább nyűgnek (mint lehetőségnek) tekintik, ahol nem kezelik partnerként a helyi lakosságot. Ez általában érdektelenséget, rosszabb esetben ellenséges magatartást vált ki. A kérdés fontosságát emeli ki a napjainkban Szerencsen, a szalmatüzelésű erőmű létesítése körül kialakult huzavona is, amiben fontos szerepet játszott, hogy beruházók elmulasztották megfelelő módon tájékoztatni a térség lakosságát az üzem építését megelőzően. A lakosság tájékozottsága egyéni szinten is megjelenik. Ha nem, vagy csak nagyon hiányos információval rendelkeznek az alkalmazható (például fűtési) technológiáról nem valószínűsíthető, hogy változtatni fognak egy teljesen ismeretlenre, aminek az előnyeit ily módon még fel sem tudják mérni. A lakosság fűtési szokásaiban meghatározó fontosságú a kényelem, a tüzelőanyag megléte (ellátási biztonság), és nem utolsó szempont a tüzelőanyag ára. A tájékoztatás során ezeket az elvárásokat szem előtt kell tartani, másrészt rá kell világítani a fontos, nem mindennap felmerülő kérdésekre. Ilyen lehet például, hogy akár még az olcsóbb vagy azonos költségű tüzelőanyaggal de a régi (alacsony hatásfokú) berendezéssel drágább a családi ház fűtése, mint egy új, más jellegű technológia alkalmazásával. Az ehhez hasonló technikai megoldásokról, ily módon az anyagi többlet költségekről és azok megtérülési idejéről szakszerű tájékoztatást kell adni. Minél több információval rendelkeznek, annál nagyobb az esélye annak, hogy a saját lehetőségeikhez mérten például a fűtésre fordított kiadásaik csökkentését a bio-energiaforrások felhasználása révén érjék el. A biomassza energetikai felhasználásával kapcsolatban rendezett lakossági tájékoztatókon (például a beruházások során), vagy a médiában megjelenő legtöbb információ azt a téves hipotézist tartalmazza, miszerint köztudott, hogy a biomassza felhasználása környezeti és

8 társadalmi szempontból is előnyös. Ez téves kijelentés, mert sem maga a biomassza felhasználása, sem pedig annak környezeti és társadalmi hatásai nem köztudottak, a teljes lakosság körében nem általánosan ismertek. Ugyanis, maguk a biológiai eredetű energiaforrások is (például a biomassza, a biogáz, a biodízel stb.) alacsony ismertséggel rendelkeznek. Ezt jól szemlélteti egy 2005-ös tanulmány, amely a lakosságnak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tájékozottságát kérdőíves attitűdvizsgálat keretében kutatta. A vizsgálatokat Borsod-Abaúj-Zemplén megye három (az Edelényi, az Encsi és a Szikszói) kistérségében összesen 61 településen végezték el Napenergia Vízenergia Szélenergia Biogáz Geotermikus energia Biobrikett Biomassza-tüzelés Biodízel Energiaerdő Fotoelektromos Bioetanol Egyik sem 2. ábra. A megújuló energiaforrások ismertsége a megkérdezettek körében, %-ban megadva (PÉNZES TÓTH BAROS BOROS, 2005) A felmérés eredményeiből kitűnik (2. ábra), hogy a leginkább ismertnek mondható bioenergiaforrás a biogáz, mivel a megkérdezettek közel egy negyede hallott már róla. A biobrikettet a válaszadók egy ötöde, a biomassza tüzelést és a biodízelt hozzávetőleg egy hatoda ismerte, míg a energiaerdőről és a bioetanolról pedig kevesebb mint a megkérdezettek egy tizede hallott (PÉNZES TÓTH BAROS BOROS, 2005.). Bár már az egyes energiaforrások elnevezésének ismertsége is nagyon alacsony, a részletesebb információval rendelkezők aránya valószínűleg még ettől is kisebb. Ezért lenne szükséges, hogy a lakosságot részletesen és teljes körűen megismertessék például a biomasszával kapcsolatban az általános tudnivalókkal, a felhasználási lehetőségekkel valamint a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásokkal. A korrekt tájékoztatónak épp olyan részletesen kell foglalkoznia a biomassza hasznosításának esetleges hátrányaival, mint az előnyeivel. A bio-energiák lokális (de regionális) felhasználása is a környezeti adottságokon, a történelmi, gazdasági háttéren túl függ az érintettek/felhasználók tájékozottságától. A lakosság bioenergiákkal kapcsolatos, szerénynek mondható ismereteit általában a nagyobb beruházók (kötelezően) megtartott tájékoztatóin elhangzottak sem gazdagítják érdemben. Azonban e rendezvényeknek kulcsfontosságú szerepe lehet a biológiai eredetű energiaforrások széleskörű megismertetésében és elfogadtatásában. A tájékoztatóknak két célterületre, a gazdálkodókra és a lakosságra kell irányulniuk. Azért szükséges külön tájékoztató megrendezése, mert a termelésben esetleg érdekelté tehető gazdák más jellegű információra is igényt tarthatnak, mint a lakosság és ez fordítva is igaz. Természetesen a rendezvényeket úgy kell megszervezni, hogy az mind a két célcsoport számára látogatható legyen. A gazdák termelőkként, beszállítóként, esetlegesen akár részvényesekként/betétesekként is szóba jöhetnek. A beruházónak a gazdákat, mint az alapanyag termelőit elsősorban a következő tárgykörökkel kellene közérthetően megismertetni (NAGY 2006.): Az ökológiai termelési lehetőségek (potenciál) vizsgálatok eredményei.

9 A biológiai energia-transzformáció hatékonyságának vizsgálata, mérésének tudományos módszertana, és számításának algoritmusa. A biomassza energetikai hasznosításának K+F-je, vagyis feldolgozási, szállítási, energiaátalakítási folyamatainak, alternatív technikai, technológiai megoldásai. A biomassza átalakításának alternatív biotechnikai (enzimkémiai) megoldásainak K+F-je. A biológiai transzformációra épülő gazdálkodási rendszerek alternatív modelljeinek kidolgozása. A megújuló energiaforrásokat hasznosító mezőgazdasági üzemek különböző modelljei. A másik célcsoportot a helyi lakosság alkotja. Amennyiben a beruházás a környező településeket is érinti (látvány, hatások stb.) természetesen ők is ugyanolyan tájékoztatást kell, hogy kapjanak. A gazdákéhoz hasonló, részben egyező, azonban némely területen más jellegű információkra van szükség a lakosság esetében, mivel különböző korú, iskolai végzettségű és eltérő tájékozottságú emberekből áll, ezért a bioenergiák és azok általános tulajdonságainak részletesebb ismertetése szükséges. A gazdákra vonatkozó szakmai kérdéseket elég érintőlegesen tárgyalni amennyiben nincs rá igény. A lakosságot közvetlenül érdeklő/érintő kérdéseket azonban alapos részletességgel kell feltárni. Különös tekintettel a berendezés látványára az építkezés menetére, időtartamára, az üzem működési körülményeire, hatásaira (esetlegesen a zajra, a keletkező anyagok és melléktermékek tulajdonságaira), továbbá az építés majd a működés során megnövekvő közúti forgalomra (különösképpen, ha az a településen halad keresztül). Az ilyen fórumokon javasolt egy azonos technológiájú már működő üzem ismertetése. Ami nem csak a termelési adatok bemutatására vonatkozik, hanem betekintést nyújt az üzem tervezésébe, kivitelezésébe, valamit működésének körülményeibe, hatásaiba (audio-vizuális eszközök segítségével). Mind a gazdák, mind a lakosság esetében fontos az ilyen fórumok (ha szükséges, gyakori) ismétlése. A rendezvényeken minden esetben biztosítani kell elegendő időt és lehetőséget a felmerülő kérdések, felvetések megvitatására. A bio-energiaforrások hasznosítása kapcsán kulcsfontosságú a gazdák, de elsősorban a lakosság hozzáállása, partnerként való kezelése. Bármilyen bioenergetikával kapcsolatos beruházás megvalósulásához a természeti adottságok, és a gazdasági lehetőségek mellett szükség van (legalább annyira) a helyi közösség támogatására. A fentiek figyelembevételével tervezett és kivitelezett tájékoztató munka eredményeként kedvezően változik az érintett lakosság hozzáállása, erősödik környezettudatos viselkedése. Elérhető, hogy az emberek ne csak elfogadják, de igényeljék a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjedését környezetükben. Irodalomjegyzék BAI A. 2003: Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) április 1-2.BAi Attila D195.pdf BAI A. 2005: A biomassza energetikai hasznosításának jelene és tendenciái hazánkban. Mag, Kutatás, Fejlesztés és Környezet 2005/ FENYVESI L. HAJDÚ J. 2005: A biomassza hasznosításának gazdaságossági összefüggései Magyarországon. Biomassza Energia a mezőgazdaságból ; hőenergia, villamos áram és hajtóanyag a szántóföldről. Háromhatár konferencia magyar előadása i (kivonat) Nyitra, Szlovák Köztársaság május 3-4. pp FOGARASSY CS. 2006: Biogáz energianövényekből. ENERGOEXPO 2006 Konferencia előadások. Debrecen. pp GRASSELLI G. 2004: A megújuló energiaforrások, mint a területfejlesztés eszközei. ENERGOEXPO 2004 Konferencia előadások. Debrecen. pp NAGY B. (2006): Bio-üzemanyag, mint főtermék? Internet: 20mint%20főtermék.doc

10 PÉNZES J. TÓTH T. BAROS Z. BOROS G., A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén. In: Tóth Tamás Baros Zoltán Bíróné Kircsi Andrea (szerk.), A megújuló energiák kutatása és hasznosítása az Európai Unió országaiban (A Magyar Szélenergia Társaság Kiadványai 3. sz.). Debrecen SZENDREI J. 2005: A biomassza energetikai hasznosítása. Agrártudományi közlemények, 2005/16. különszám pp

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Szekszárd, 2011. október 20.

Szekszárd, 2011. október 20. ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások a biomassza energetikai hasznosításának tervezéséhez TÓTH András - Minőségbiztosítási vezető UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BIOGÁZ-POTENCIÁLJA ÉS ANNAK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Papp Luca Geográfus mesterszak Táj- és környezetkutató szakirány Energiaföldrajz c. kurzus 2019. 04. 01. Témaválasztás

Részletesebben

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások Idrányi Zsolt igazgató, PhD. stud. Prof.Dr. Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs

Részletesebben

Biomassza az NCST-ben

Biomassza az NCST-ben Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A BIOMASSZA ÚTJA A MEZŐTŐL AZ ERŐMŰIG GÁL BALÁZS SÁNDOR KISS LEVENTE DR. LADÁNYI RICHÁRD TARTALOM CÉL és MÓDSZERTAN MEGHATÁROZÁSA MODELLEZÉS

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Hagyományos és modern energiaforrások

Hagyományos és modern energiaforrások Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk

Részletesebben

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása

Részletesebben

Tüzelési szempontból a faapríték legfontosabb jellemzői: * Nedvességtartalom, illetve fűtőérték

Tüzelési szempontból a faapríték legfontosabb jellemzői: * Nedvességtartalom, illetve fűtőérték Tüzelési szempontból a faapríték legfontosabb jellemzői: * Nedvességtartalom, illetve fűtőérték Bármennyire is hihetetlen, a fa fűtőértéke minimális mértékben (4-5%-on belül) függ a fafajtól, függ viszont,

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Megújuló energiák alkalmazása Herz készülékekkel

Megújuló energiák alkalmazása Herz készülékekkel Megújuló energiák alkalmazása Herz készülékekkel HERZ Armatúra Hungária Kft. Páger Szabolcs Használati meleg vizes hőszivattyú Milyen formában állnak rendelkezésre a fa alapú biomasszák? A korszerű

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Mi az a pellet. Miért előnyös a pellet

Mi az a pellet. Miért előnyös a pellet Mi az a pellet Pelletnek nevezzük azt a kisméretű, körül-belül 6 mm átmérőjű hengeres - nagy energiatartalmú - terméket, amelyet alkalmas technológiai eljárás során, megfelelően előkészített fahulladékból

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország. VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Biomasszák hasznosítási lehetőségei. Gödöllő 2012.04.23 dr. Tóth József info@bitesz.hu;t:+3620-5196491

Biomasszák hasznosítási lehetőségei. Gödöllő 2012.04.23 dr. Tóth József info@bitesz.hu;t:+3620-5196491 Biomasszák hasznosítási lehetőségei Gödöllő 2012.04.23 dr. Tóth József info@bitesz.hu;t:+3620-5196491 A megújuló energiák helye és összefüggései Megújuló energiák összefüggései A megújuló energiák helye

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek XXI. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia Balatonfüred, 2018.március 22. CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek Zanatyné Uitz

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. március VEOLIA MAGYARORSZÁGON Több, mint 20 éve a piacon Víz Hulladék Energia ESZKÖZÖK AJÁNLATOK

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében 10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Biogáz konferencia Renexpo

Biogáz konferencia Renexpo Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan

Részletesebben

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem A megújuló energiaforrások termelésének összefoglaló adatai (KSH, 2007) Energiaforrás

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

nak kapcsolata Magyarországon

nak kapcsolata Magyarországon A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának nak kapcsolata Magyarországon gon Prof. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete

Részletesebben

Innovatív energetikai megoldások Kaposváron

Innovatív energetikai megoldások Kaposváron MET XVII. Energia Műhely 2016. április 6. HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont Innovatív energetikai megoldások Kaposváron Zanatyné Uitz Zsuzsanna Kaposvári Vagyonkezelő Zrt. távfűtési műszaki vezető MMK Településenergetikai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mezőgazdaságból származó szilárd biomassza energetikai célú hasznosítása.

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Biomassza fogalma: Biológai eredetű szervesanyag-tömeg a vízben és a szárazföldön élő és nemrég elhalt szervezetek

Biomassza fogalma: Biológai eredetű szervesanyag-tömeg a vízben és a szárazföldön élő és nemrég elhalt szervezetek Huszár Tibor Biomassza fogalma: Biológai eredetű szervesanyag-tömeg a vízben és a szárazföldön élő és nemrég elhalt szervezetek testtömege. /növények, állatok,stb. az ember nem/ Növényi eredetű: fitomassza

Részletesebben