K I S E B B S É G I H Í R L E V É L

Átírás

1 K I S E B B S É G I H Í R L E V É L s z e p t e m b e r - o k t ó b e r Miniszterelnöki Hivatal JOGI INFORMÁCIÓK... 3 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI... 4 Kormányzati program roma közigazgatási szakemberek alkalmazása érdekében... 4 Kiss Péter találkozója az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel... 4 Gémesi Ferenc lengyel kisebbségi nyelvoktató iskolát avatott... 5 Az Országgyőlés elıtt a kisebbségek helyzetérıl szóló kormánybeszámoló... 5 A kisebbségi önkormányzatok figyelmébe... 5 Szerb kulturális központ Budapesten... 6 Szomszéd a szomszédhoz a Rába-vidéken... 7 A 2011-es népszámlálás elıkészületei... 7 Magyarország Kisebbségvédelmi Keretegyezmény-jelentésének elérhetısége... 7 Médiakonferencia a Nyelvek Európai Napján... 8 Európai Népcsoportok Föderális Uniója tanácskozása az EU intézményeiben... 8 Roma közösségi ház avatása Véménden... 8 Jubileumi ünnepség a román kisebbségi iskolában... 9 Megjelent a Barátság 15 éves ünnepi antológiája... 9 Felszentelték Somogy megye elsı cigány templomát... 9 Adóforintok a nemzeti kisebbségek egyházai részére... 9 Indul a nemzetiségi filmek versenye éves a Magyarországi Bolgárok Egyesülete.11 A Barátság Antológia bemutatója a Kisebbségek Klubjában 11 HAZAI HÍREK OGY - Magyarország 70 éve fogadta be a lengyel menekülteket Nemzetközi történészkonferencia a lengyel menekültekrıl Budapesten Kerékpárral mennek a német testvértelepülésre a németkériek Magyar és szlovák városok újabb régiós együttmőködése A fınök azt mondta, nem vehetek fel cigányt" Csütörtöktıl pályázhatnak a romák a közigazgatásba Bódvalenke: tervek és tények - képgaléria Saját székházat épít a német kisebbségi önkormányzat Balmazújvároson Szlovén-magyar projektekre 3,78 milliárd forintot kötöttek le Sólyom: Magyarországra komoly és nehéz munka vár Bajnai: nincsenek utasok a hajón A cigányok a legelutasítottabbak -Stagnál az antiszemiták aránya Hét roma diák kap a községtıl ösztöndíjat Keresik az új lakásokat a zákányi cigányoknak Jogaikért gyalogolnak a romák Jászladányból Budapestre Magyar-szlovák múltértelmezı konferenciát tartanak novemberben 20 Út a munkához: az útiköltség hiányzik - Az alkotmányjogász szerint felkészülési idı kell az egy család, egy segélyezett elv bevezetéséhez 20 Felekezeti kérdések - Népszámlálás 2011: van közük a vallásunkhoz? Zaklatás - elmarasztalták a cigányozó polgármestert! Az ELTE az esélyegyenlıségért Az emberek etnikai identitása attól függ, milyen kérdésrıl van szó.. 24 Ingyen tüzelıt kap több enyingi roma család Ledózerolják a romák viskóit Gyulajon Nem tudott megállapodni a magyar és a román kormány Kanada intézkedésre kéri Magyarországot a menedékkérık számának emelkedése miatt OCÖ-közgyőlés: megint áll a bál Indul a kuruc.info-per - Novemberben állhat bíróság elé M. Balázs 28 Még két évig biztosan segítenek a romáknak Sólyom László köztársasági elnök részt vett és beszéde mondott Az EU alapok szerepe a roma integráció elısegítésében címő konferencián Leganézta a románokat a mizsei rendırparancsnok A TÁMOP minden pillére támogatja a romaintegrációt RIMB Állásfoglalása Túljelentkezés a roma diplomásoknak meghirdetett állásokra Roma diszkó: egyesületként is nehéz Czinka Panna elintézte: bekötötték a cigánytelepet a faluba Kártyára utalják a segélyeket Monokon Ferge Zsuzsa: a szociális kártya nem old meg semmit Száz éven belül kihal a nyelvek 90 százaléka Sólyom visszadobta a népszámlálási törvényt Göncz Árpád és Furmann Imre kapta a 'Köztársaságért, a jogállamért' díjat Pálinkás: A cigány értelmiségnek is tennie kell az integrációért Konferencia a cigányság helyzetérıl Budapesten Megalakult a Budapesti Holokauszt Intézet Eurómilliók a magyar-szerb határ menti együttmőködésre Szlovén-magyar szakképzési és felnıttképzési együttmőködés Fiatal hölgyet keresünk! Nem romát, nem kisgyermekest..." Tinédzserek szemétrománoztak Battonyán Kreszta Traján szerint elszigetelt eset a battonyai incidens Januártól esélyegyenlıség-elvő támogatáspolitika Roma vezetıket fejlesztenek Magyar-német közös fellépés a rasszizmus ellen Felavatták a nemzetiségi óvodát A Rajkó Zenekar a pápának muzsikál... 46

2 Emléknap a romák elleni támadássorozat áldozatainak emlékére...46 Újabb tizennégy helyen fogják bevezetni a szociális kártyát...47 Kállai Ernı: Meg kell teremteni a kisebbségek parlamenti képviseletét...48 A magyar romák miatt aggódik Obama...48 HBA: Mégsem lesz fıvárosi roma központ?...49 Jogerısen is fogyatékos két roma fiatal...50 KÜLFÖLDI HÍREK Balázs Péter a kisebbségi jogok védelmének fontosságát hangsúlyozta az ENSZ Közgyőlésében...51 A romák integrációja az EU lakmuszpapírja...51 Thorbjorn Jagland lett az Európa Tanács új fıtitkára...53 A kínai elnök a kisebbségi kultúrák nagyobb tiszteletére hívott fel...54 Európában minden hetedik ember egy kisebbség tagja - 60 éves az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója...54 Az Európa Tanács a kisebbségvédelem fontos terepe...55 V4-külügyminiszterek Támogatása Nyugat-Balkán EU-integrációs törekvéseinek...56 Európában sehol sem jó cigánynak lenni...57 Ausztriai magyar szervezet az ausztriai kisebbségekrıl szóló javaslatról...60 EP jelentés a Roma Stratégiáról 2010-ben...60 PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK VÉLEMÉNYEK Nem pozitív diszkriminációt, egyenlıséget szeretnénk"...86 Egy telepfelszámolás háttere - Vagyunk jók, vagyunk rosszak...89 Egy cigányprímás naplói az elsı világháború borzalmairól...91 Ferge: a fiatalokban feléledt az a háború elıtti hagyomány, hogy minden iszonyatosélesen jelen van a társadalomban a reménytelenség...93 Gettóból gettóba...96 A hagyományos és a kortárs egysége...98 Gyerekszám, vallás, nemzetiség, fogyatékosság - Vukovich Gabriella a következı népszámlálás kifelejtett kérdéseirıl...99 RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK

3 JOGI INFORMÁCIÓK A ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 1129/2006. (XII. 25.) KORM. HATÁROZAT MÓDOSÍTÁSÁRÓL A joganyag száma és címe: 1154/2009. (IX. 10.) Korm. határozat A joganyag szövege: 1. A Roma Integrációs Tanács létrehozásáról szóló 1129/2006. (XII. 25.) Korm. határozat 3. pontjának b) alpontja helyébe a következı rendelkezés lép: [A Tanács] b) állandó tagjai: ba) az Egészségügyi Minisztérium, bb) a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, bc) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, bd) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, be) a Külügyminisztérium, bf) a Miniszterelnöki Hivatal, bg) az Oktatási és Kulturális Minisztérium, bh) az Önkormányzati Minisztérium, bi) a Pénzügyminisztérium egy-egy - állami vezetıi megbízatással rendelkezı - képviselıje, valamint bj) az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, bk) a fejlesztéspolitikáért felelıs központi hivatal vezetıje, továbbá bl) a roma közösségek képviseletét ellátó szervezetek javaslatára a miniszter által 2 éves idıtartamra felkért hét személy. 2. A Roma Integrációs Tanácsnak a roma közösségek képviseletét ellátó szervezetek javaslatára a szociális és munkaügyi miniszter által április 3-án felkért hét tagjának megbízatása december 31-éig meghosszabbodik. 3. Ez a határozat a közzétételét követı napon lép hatályba. 4. Ez a határozat január 1-jén hatályát veszti.

4 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI KORMÁNYZATI PROGRAM ROMA KÖZIGAZGATÁSI SZAKEMBEREK ALKALMAZÁSA ÉRDEKÉBEN A Kormány 200 diplomás roma szakember felvételét kezdeményezte a közigazgatás legkülönbözıbb szintjein. A 2009 szeptemberében indult program elsıdleges célja, hogy elısegítse a diplomával rendelkezı romák bekerülését a közigazgatásba és hozzájáruljon határozatlan idejő köztisztviselıi jogviszonyban történı foglalkoztatásukhoz. Jelenleg a október 15-éig pályázatot benyújtott jelentkezık versenyvizsgára és álláspályázatra való szakmai felkészítése folyik. Az új közigazgatási szakemberek foglalkoztatására sikeres versenyvizsga és álláspályázat után elıreláthatóan január 1-jétıl kerülhet sor. A projekt koordinálását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ végzi. A diplomás roma szakemberek foglalkoztatását szolgáló projektet a kormány az Államreform Operatív Program keretében, európai uniós forrásból finanszírozza. A pályakezdık elsı éves fizetését az Államreform Operatív Program, "Diplomával rendelkezı romák foglalkoztatása a közigazgatásban" elnevezéső projekt 1 milliárd forintos keretösszege biztosítja. A diplomás roma munkavállalók elhelyezkedését segítı projekt csak az egyik eleme a Kormány romák felzárkóztatását elısegítı intézkedéseinek. A romák felzárkóztatását szolgálhatja például az is, hogy 2010 januárjától fejlesztési célra csak az esélyegyenlıségi tervvel rendelkezı önkormányzatok kaphatnak uniós támogatást. KISS PÉTER TALÁLKOZÓJA AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ELNÖKEIVEL A hazai kisebbségpolitika aktuális kérdéseinek áttekintése érdekében Kiss Péter társadalompolitikai miniszter szeptember 3-án Budapesten találkozott a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatainak elnökeivel. A konzultáción a kisebbségekért felelıs miniszter bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati rendszere keretében önálló nemzetiségi szakmai kollégium alakul. Az NKA új szakmai kollégiuma számára 100 millió forint áll rendelkezésre a kisebbségi kulturális programok támogatására. A találkozón Kiss Péter tájékoztatott arról is, hogy 2009-ben kiemelt költségvetési támogatást kap a kétegyházi román, a battonyai szerb és a sátoraljaújhelyi szlovák iskola felújítási projektje. A miniszteri konzultáció keretében elhangzott, az elmúlt években során kiépült a kisebbségek intézményhálózata, amely biztosítja az anyanyelv ápolását, a kulturális értékek megırzését, feldolgozását, az ehhez kapcsolódó projektek infrastrukturális hátterét. Az állami költségvetés által finanszírozott kisebbségi intézményi kör az óvodától a középiskoláig, a kutatóintézettıl a múzeumig, az anyanyelvő lapoktól a saját kiadóig terjed. A kisebbségi kulturális autonómia mára több mint 40, az országos önkormányzatok által létrehozott, illetve átvett intézmény mőködtetését jelenti. A kisebbségek országos önkormányzatainak elnökeivel folytatott miniszteri konzultáción szó esett arról is, hogy a soron következı általános népszámlálás alkalmával lehetıség lesz a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó adatok rögzítésére is. A találkozón Kiss Péter arra kérte a kisebbségi vezetıket, a kiépített intézményhálózatuk közremőködésével segítsék elı, hogy a népszámlálás alapján valós képet kaphassunk a magyarországi kisebbségek létszámáról.

5 GÉMESI FERENC LENGYEL KISEBBSÉGI NYELVOKTATÓ ISKOLÁT AVATOTT Magyarországi és lengyelországi költségvetési támogatásból felépített új intézményben kezdhették meg az új tanévet az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola diákjai. A mintegy 40 millió forintos állami támogatásból az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat budapesti székházának közvetlen szomszédságában kialakított 12 osztályos iskola új épületét szeptember 5-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelıs szakállamtitkára avatta fel. Az iskolaavató ünnepségen Gémesi Ferenc kiemelte, a kisebbségek oktatási intézményeinek támogatásában Magyarországon pozitív diszkrimináció érvényesül. Az állami költségvetés kiemelt normatív támogatást nyújt a kisebbségi anyanyelvő oktatás többletfeladatai ellátására. A lengyel kisebbségi kiegészítı nyelvoktató iskolának az ország közel 20 településén van tagintézménye. Az iskola most avatott budapesti központja építési költségeit fele fele arányban biztosította a lengyel Parlament és a magyar Kormány. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által mőködtetett iskolában jelenleg közel 200 diák tanulhat az anyanyelvén. AZ ORSZÁGGYŐLÉS ELİTT A KISEBBSÉGEK HELYZETÉRİL SZÓLÓ KORMÁNYBESZÁMOLÓ A Kormány október 2-án benyújtotta az Országgyőlés részére a kisebbségek helyzetérıl szóló beszámolót, amely a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be a február és február közötti idıszakban. A jelentés beszámol a kisebbségek helyzetének javítására, illetve a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körő érvényesítése érdekében tett kormányzati intézkedésekrıl. A beszámoló parlamenti vitája október 20-án a Kulturális Bizottságában kezdıdött. A kormánybeszámoló öt fejezetre bontva tárgyalja a kisebbségek helyzetének javítására és a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körő érvényesítése érdekében tett kormányzati intézkedéseket. A beszámoló kitér a kisebbségi önkormányzati rendszer mőködésére, a kisebbségi jogalkotás fejleményeire, a kisebbségvédelem nemzetközi kapcsolatrendszerére, a kisebbségi kulturális autonómia mőködésére, továbbá a roma integrációt segítı kormányzati intézkedések bemutatására. A beszámoló melléklete külön-külön ismerteti a 13 kisebbségi közösség beszámolási idıszakra vonatkozó tevékenységét, eredményeit, míg a függelékek szöveges összefoglalókkal és részletezı táblázatokkal egészíti ki a kisebbségi terület kétéves periódusára esı változásait. A kormánybeszámoló szövege megtalálható az Országgyőlés honlapján, valamint a korábbi évek jelentéseivel együtt elérhetı a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztály honlapján. A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK FIGYELMÉBE Az országban mőködı közel kétezer kisebbségi önkormányzat december 1-éig nyújthatja be a évi feladatalapú költségvetési támogatás iránti igénylését. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetésbıl nyújtott feladatarányos támogatásának feltételrendszerét és elszámolásának rendjét a 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A két éve bevezetett differenciált támogatás igénylésének módja és formája megegyezik a korábbi évek gyakorlatával. 5

6 A évi támogatás igénylésének beérkezési határideje: december 1. A kisebbségi önkormányzatok az igénylést a helyi önkormányzat jegyzıjének közremőködésével kell benyújtaniuk. Az igénylés kötelezı tartalmi elemeit és mellékleteit a fent jelzett kormányrendelet tartalmazza. Az igénylési nyomtatvány a honlapcímrıl is letölthetı. A kisebbségi önkormányzat által kitöltött adatlapokat a helyi önkormányzat jegyzıje (fıjegyzıje) a kézhezvételt követı 3 napon belül továbbítja a Magyar Államkincstár illetékes regionális igazgatóságára. Az igénylés benyújtásával kapcsolatos kérdések megválaszolására a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztályának munkatársai állnak rendelkezésre a titkarsag.nekf@meh.gov.hu elektronikus levélcímen, illetve a (06-1) , vagy a (06-1) es telefonszámokon. SZERB KULTURÁLIS KÖZPONT BUDAPESTEN A magyar és a szerb köztársasági elnök jelenlétében október 12-én megnyílt a magyarországi szerb kisebbség kulturális centruma. A Szerb Országos Önkormányzat Budapesten, a VI. ker. Nagymezı u. 49. sz. alatt 400m 2 saját tulajdont vásárolt az állami költségvetéstıl kapott juttatásból. Az épület felújításához a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága 2008-ban 12 millió forintot adott, 2009-ben pedig további 5,6 millió forintot biztosított. Az új Kulturális Centrumban kap helyet a Szerb Intézet, a Szerb Színház, a civil szervezetek, a szerb hetilap szerkesztısége. EURÓPAI UNIÓS FORRÁS MAGYAR SZERB HATÁRON ÁTNYÚLÓ PROGRAMOKRA A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) október 21-én Szegeden hirdette meg az Európai Unió által támogatott Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttmőködési Program pályázatát. A program legfontosabb célja a szomszédos területek gazdasági integrációjának erısítése, a határ két oldalán élık együttmőködésének elısegítése, a közös oktatási, kutatási tevékenység ösztönzése, a schengeni külsı határhelyzet negatív hatásainak csökkentése. A pályázati programtervek beadási határideje december 31. Részletes tájékoztatás a honlapon érhetı el. A program prioritásai között szerepel a határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem, oktatási és kulturális együttmőködés. A program keretében finanszírozhatóak, többek között, a turisztikai látványosságok és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, a kutatási tevékenységekhez szükséges eszközök és infrastruktúrák fejlesztése, közös tananyag és oktatási lehetıségek bıvítése, fesztiválok, elıadások, koncertek, kiállítások, határon átnyúló amatır sportbajnokságok és tornák szervezése csakúgy, mint a nyelvi akadályok csökkentését célzó programok megvalósítása. A pályázaton helyi önkormányzatok és intézményeik, civil szervezetek és közintézmények is részt vehetnek. Elıírás azonban, hogy a projektbe a határ menti magyar és szerb oldalról egyaránt be kell vonni partnereket. Magyarországról Bács-Kiskun és Csongrád megyei pályázók, Szerbiából pedig Bácska és Észak-Bánát területén mőködı partnerek vehetnek részt a programban. 6

7 A magyar-szerb határon átnyúló program európai uniós támogatási forrása 16,6 millió euró. A magyarországi pályázóknak a projektjük 5%-os önerıs részét kell biztosítaniuk, a magyar költségvetés további 10%-os támogatást nyújt. SZOMSZÉD A SZOMSZÉDHOZ A RÁBA-VIDÉKEN Magyarország és Szlovénia határ menti területein az Európai Unió több mint 1 millió euró értékő támogatásával valósulhat meg az a kulturális összefogást segítı program, amelynek résztvevıi október 7- én írtak alá együttmőködési megállapodást Szentgotthárdon. A "Szomszéd a szomszédhoz" elnevezéső projektben Magyarországról a szlovén kisebbség által lakott két község, Alsószölnök és Felsıszölnök, valamint az Országos Szlovén Önkormányzat vesz részt. A projekt célja, hogy a helyiek sajátos kulturális értékeinek erısítésével, az adottságok jobb kihasználásával növelje a Rába-vidék vonzerejét. A program kiemelt célcsoportját jelentik a térség gyermekei, akik a projekt keretében jobban megismerhetik a szlovén nyelvet, a térség nyelvjárásait. Felsıszölnökön egy, az Országos Szlovén Önkormányzat által megvásárolt épületben szlovén néprajzi győjteményt rendeznek be, Alsószölnökön pedig a helyi bognárház megvásárlása és felújítása után a kerékgyártás hagyományait bemutató tárlatot terveznek. Ugyancsak Felsıszölnökön felújítják a helyi kultúrházat, de bıvülhet az orfalui tájház is, továbbá szlovén nyelvő kiadvány szerkesztését tervezik a tradicionális kenyérsütésrıl. Mindemellett szlovén nyelvő gasztronómiai szótárat jelentetnek meg és kétnyelvő receptkönyvet adnak ki a Rába-vidék hagyományos ételeirıl. A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ELİKÉSZÜLETEI A nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó felmérést is tartalmazhat majd a 2011-es népszámlálás. A T/ számú törvényjavaslatról október 5-én szavazott az Országgyőlés. A Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László azonban nem írta alá a törvényt, és azt megfontolásra visszaküldte az Országgyőlésnek. A 2011-es népszámlálás során a nemre, életkorra, iskolai végzettségre, foglalkozásra, állampolgárságra, családi állapotra, a lakóhelyre, a háztartások összetételére kiterjedı adatgyőjtést terveznek. A népszámláláson a kisebbségi közösséghez való tartozást érintı nyilatkozat nem lenne kötelezı, errıl az érintettek maguk dönthetnek majd. Mind a kötelezıen, mind az önkéntesen megadott adatokat rögzítı adatsorok nem tartalmaznák a válaszadók nevét. Legutóbb 2001-ben volt általános népszámlálás Magyarországon. A nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó 2001-es népszámlálási adatokról a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találnak részletes információkat. MAGYARORSZÁG KISEBBSÉGVÉDELMI KERETEGYEZMÉNY-JELENTÉSÉNEK ELÉRHETİSÉGE Az Európa Tanács (ET) internetes honlapján közzétette a Magyar Köztársaságnak a Nemzeti Kisebbségek Védelmérıl szóló Keretegyezményben foglaltak végrehajtásáról szóló harmadik jelentését. Az országjelentés az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága számára ad információkat a Magyar Köztársaság kisebbségeinek helyzetérıl, a kisebbségek védelme terén tett vállalások megvalósulásáról, a velük kapcsolatos magyar kormányzati intézkedésekrıl. A harmadik országjelentésben érintett beszámolási idıszak február 1-tıl február 1-ig terjed. 7

8 A Kisebbségvédelmi Keretegyezmény 1998-ban lépett hatályba. Magyarország a nemzetközi jogi érvényő kisebbségvédelmi dokumentum elsı aláírói között volt. A Keretegyezmény szerint a részes államok 5 évente kötelesek beszámolni az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a Keretegyezmény aláírásával vállalt kötelezettségeik végrehajtásának helyzetérıl. Magyarország korábban 1999-ben és 2004-ben terjesztett be az ET részére a Keretegyezménnyel kapcsolatos beszámolót. A Kormány által a 1074/2009. (V. 20.) Korm. határozattal elfogadott harmadik országjelentés magyar és angol nyelvő szövege a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya honlapján ( érhetı el. Az Európa Tanács honlapján ( a többi részes állam kisebbségpolitikájával összefüggı tájékoztatók, országjelentések is elérhetık. MÉDIAKONFERENCIA A NYELVEK EURÓPAI NAPJÁN Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja kerekasztal-beszélgetést szervezett szeptember 25-én a Nyelvek Európai Napja alkalmából rendezett hagyományos nyílt nap keretében, Budapesten az Országos Idegennyelvő Könyvtárban. Az Európa Tanács 2009-ben indított "Állj ki a diszkrimináció ellen" elnevezéső kampányának középpontjában a média áll. A program a kisebbségek nyelvi, kulturális hátterének megismertetése révén egymás kölcsönös megértését, a hátrányos megkülönböztetés leküzdését kívánja szolgálni. EURÓPAI NÉPCSOPORTOK FÖDERÁLIS UNIÓJA TANÁCSKOZÁSA AZ EU INTÉZMÉNYEIBEN Jubileumi kongresszusán tartotta szeptember 29. és október 2-a között Brüsszelben az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN). A 32 országból 84 tagegyesületet tömörítı, nemzeti kisebbségeket képviselı civil (NGO) szervezet fennállásának 60. évfordulóján összehívott tanácskozásra az Európai Unió brüsszeli intézményeiben került sor. A FUEN brüsszeli kongresszusán kiadott állásfoglalásában utal arra, hogy Európa 47 államában több mint háromszáz kisebbség közel százmillió tagja él. Erre való hivatkozással a nemzetközi szervezet arra kéri az Európai Uniót, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EU-biztosa, illetve tartozzon a témakör valamelyik EUbiztos illetékességi körébe. A FUEN szerint visszaesés figyelhetı meg a kontinensen a nemzetiségi jogokat illetıen, ezért egységes, európai kisebbségi jogi szabályozást és ennek megfelelı intézményrendszer kialakítását sürgeti. A brüsszeli tanácskozáson hazánkból a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége képviselıi vettek részt. Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója német és szláv szervezeteinek munkacsoportjai 2009 októberében Gyulán és Békéscsabán, a helyi német és szlovák közösség intézményeiben tanácskoznak. A nemzetiségi szervezet munkájához a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága 5 millió forint támogatást nyújtott. Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója tevékenységével kapcsolatos információk a honlapon érhetık el. ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZ AVATÁSA VÉMÉNDEN A Baranya megyei Véménden egy komplex feladatot ellátó roma ifjúsági központot avattak szeptember 5-én. Az új közösségi házban a roma fiatalok számára klubhelyiségeket alakítottak ki. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat székházául is szolgáló épület elıtt kopjafát állítottak. A fafaragók tiszteletére emelt emlékhelyre 8

9 az alkotók beás nyelvő feliratot is faragtak. A helyi cigány önkormányzat a közösségi házban foglalkoztatást elısegítı képzést, beás nyelvoktatást és számítógépes oktatást is tervez. JUBILEUMI ÜNNEPSÉG A ROMÁN KISEBBSÉGI ISKOLÁBAN Évfordulós megemlékezést tartottak október 31-én Kétegyházán a helyi Román Általános Iskola alapításának 60. évfordulója alkalmából. A Békés megyei Kétegyházán 1949-ben indult az állami kisebbségi oktatás, a négy és fél ezres településen önálló román nemzetiségi iskola mőködik. Az intézmény a magyarországi román nemzetiségi oktatás egyik legfontosabb intézménye, melyben jelenleg 127 diák részesül anyanyelvő képzésben. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága az idei évben 11,3 millió forintos támogatást nyújtott a kétegyházi Román Iskola felújítási munkáinak finanszírozására. MEGJELENT A BARÁTSÁG 15 ÉVES ÜNNEPI ANTOLÓGIÁJA A tizenhárom magyarországi nemzetiség íróinak, költıinek, mőfordítóinak elsı közös antológiáját jelentette meg a Filantróp Társaság Barátság Egyesülete. Az irodalmi válogatásban az elmúlt 15 évben a Barátság folyóiratban megjelent mővekbıl olvasható összeállítás a kisebbségi alkotók anyanyelvén és magyarul. A kötetet neves képzımővészek illusztrálják. Magyarország népei kölcsönös megismerkedését szolgáló Barátság folyóirat ünnepi antológiájának megjelenését a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága 1,08 millió forinttal támogatta. FELSZENTELTÉK SOMOGY MEGYE ELSİ CIGÁNY TEMPLOMÁT Közel fél évszázaddal ezelıtti álma vált valóra Pálmajor lakóinak azzal, hogy adományokból, a helyiek önkéntes munkájával és a Kaposvári Egyházmegye jelentıs hozzájárulásával, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi koordinációs és intervenciós keretébıl nyújtott 1 millió forintos támogatásból templom épült a faluban. A 374 lakosú településen Somogy megye elsı cigány templomát szentelték fel szeptember 19-én. ADÓFORINTOK A NEMZETI KISEBBSÉGEK EGYHÁZAI RÉSZÉRE Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal (APEH) szeptember 16-án közzé tette a személyi jövedelemadó (SZJA) 1%-ának az egyházak részére felajánlott támogatásokról szóló tájékoztatását. Az idei évben 169 egyház részére adófizetı tett felajánlást. Ezen egyházak e támogatási rendszer keretében összesen Ft-ot kaptak az adófizetıktıl. Egy évvel korábban kevesebb egyház (155) részére nagyobb számú adófizetı ( fı) tett alacsonyabb összegő (4,7 milliárd Ft) felajánlást ban az egy felajánlóra esı átlag 5827 Ft volt ben ez az érték 6259 Ft-ra nıtt. A felajánlások döntı részét három egyház katolikus, református, evangélikus számára folyósították. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2001-es népszámláláskor Magyarország lakosai közül an nyilatkoztak vallási kötıdésükrıl, valamely egyházhoz, vallási felekezethez tartozásukról. A népszámláláskor az ortodox (görög-keleti) vallási felekezetőek száma összesen fı volt. Közülük a román ortodoxok száma 5598 fı, míg görög ortodoxnak 2473 fı, szerb ortodoxnak 1914 fı, és bolgár ortodoxnak 508 fı vallotta magát. Az egyházak SZJA 1%-os támogatási rendszerében megtalálhatóak azok a vallási felekezeteket is, melyek híveit döntıen valamely magyarországi nemzeti kisebbség tagjai jelentik. Ilyen a Budai Szerb Ortodox 9

10 Egyházmegye, mely az adófizetık által felajánlott összeg tekintetében a 169 egyházat számláló sorban a 24. helyen található. E sorban a 32. helyen a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a 33-ban pedig a Magyarországi Román Ortodox Egyház található. Egy évvel korábban e két helyen fordított volt a sorrend. Az adófizetık által támogatott felekezetek között szerepel a magyarországi görög kisebbség egyháza, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa is. A bolgár, a görög, a román és a szerb kisebbség ortodox egyháza részére 2008-ban és 2009-ben nyújtott SZJA 1%-os felajánlások számadatait tartalmazó táblázat itt érhetı el. A táblázatban szereplı egyházak esetében az egy felajánlóra esı támogatási átlag jelentısen meghaladja az országos átlagot, a bolgároknál ez a szám az országos átlag közel kétszerese. Összevetve a 2001-es népszámlálás adatait a 2009-as SZJA 1%-os felajánlók számával megállapítható, hogy különösen a bolgár (63,1%), de a szerb ortodox egyházhoz tartozók között is magas arányú a felajánlók száma (30%), míg a román ortodoxok körében az országos átlag alatti (7,5%). Megjegyzendı, hogy országos szinten 3%-kal csökkent a felajánlóknak a megelızı évihez viszonyított száma, ugyanakkor a románok ortodoxoknál ez a csökkenés 12%-os, míg a szerbeknél meghaladja a 20%-ot. A magyarországi nemzeti kisebbségekhez közvetlenül köthetı további vallási felekezet, a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház 2009-ben 93 támogatótól 1,183 millió Ft-ot, az Örmény Apostoli Ortodox Egyház 73 támogatótól 512 ezer Ft-ot kapott. A magyarországi autochton kisebbségekhez nem köthetı Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus), az ortodox (görög-keleti) egyházak közül az SZJA 1%-os felajánlások rendszerében a legmagasabb összegő támogatást kapta, 707 felajánlótól összesen 6,51 millió Ft-ot. Az APEH honlapján az egyházak részére tett SZJA 1%-os felajánlásokról szóló információk mellett, részletes kimutatást található a civil szervezetek részére nyújtott felajánlásokról is. INDUL A NEMZETISÉGI FILMEK VERSENYE A Magyar Televízió Kisebbségi Mősorainak Szerkesztıségében megkezdıdtek a 2010 márciusában Budapesten sorra kerülı VI. Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle elıkészületei. A Kárpát-medencei Mőhely Alapítvány által szervezett fesztivál célja a kisebbségi témát feldolgozó filmek népszerősítése, a hazai nemzetiségi filmes mőhelyek és az anyaországi alkotók bemutatkozási lehetıségeiének megteremtése. A filmes versenyre december 1-ig lehet jelentkezni. A filmfesztiválra a január 1. után készült alkotásokkal lehet benevezni. A versenyfilmek terjedelme nem haladhatja meg a 60 percet. A kisebbségi tematikájú filmeket egy 3 tagú szakmai zsőri értékeli. A nemzetiségi filmszemlét 2005-tıl kezdıdıen kétévente hirdetik meg. A soron következı seregszemle házigazdája a magyarországi román közösség lesz. A kisebbségi filmfesztivál korábbi találkozóiról, a 2010-es seregszemle elıkészületeirıl, a nevezési feltételekrıl részletes tájékoztatást kapnak a honlapon. A nemzetiségi filmszemle megvalósításához a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága 3,5 millió forintos támogatást nyújt. 10

11 95. ÉVES A MAGYARORSZÁGI BOLGÁROK EGYESÜLETE Az ünnepségen az Egyesület elnöke Tanev Dimiter átvehette az anyaország elismerı oklevelét a Határon Túli Bolgárok Hivatala elnökétıl, Mandzsukova Rajna asszonytól. Köszöntıt Mondott Németh Erika a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztály fıigazgatója. A bensıséges ünnepségen részt vett a Bolgár Köztársaság nagykövete is. A rendezvényen felléptek a hazai bolgárság kultúrcsoportjai. A BARÁTSÁG ANTOLÓGIA BEMUTATÓJA A KISEBBSÉGEK KLUBJÁBAN Magyarország népei kölcsönös megismerkedését szolgáló Barátság folyóirat szerkesztıi, alkotói voltak a Kisebbségi Klub vendégei november 3-án Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatal konferenciatermében megtartott találkozón. A Filantróp Társaság Barátság Egyesülete által a közelmúltban megjelentetett, a magyarországi nemzetiségek közös irodalmi antológiáját mutatták itt be. A Barátság antológia a kisebbségi költık, írók munkáinak válogatott kiadványa. A kötetet neves képzımővészek illusztrálják. A könyv megjelenését a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága 1,08 millió forinttal támogatta. A Miniszterelnöki Hivatal által szervezett Kisebbségi Klub célja, hogy teret biztosítson a kisebbségi területet is befolyásoló kérdésekrıl való beszélgetéseknek. A programsorozat az államigazgatási munkatársak, valamint az országos és a fıvárosi kisebbségi önkormányzatok tisztségviselıi, munkatársai, valamint kisebbségi civil szervezetek vezetıi figyelmére számít. (Forrás: 11

12 HAZAI HÍREK OGY - MAGYARORSZÁG 70 ÉVE FOGADTA BE A LENGYEL MENEKÜLTEKET Budapest, szeptember 29., kedd (MTI) Magyarország 70 éve fogadta be a lengyel menekülteket a második világháború kitörése utáni hetekben - errıl emlékezett meg napirend elıtti felszólalásában Hárs Gábor országgyőlési képviselı, majd a kormány részérıl Szabó Vilmos külügyi államtitkár. Hárs Gábor beszédében felidézte, hogy 70 évvel ezelıtt, a második világháború kezdetén több mint százezer menekültet fogadott be Magyarország. Teleki Pál, az akkori miniszterelnök nem tett eleget a náci Németország azon kérésének, hogy csapatai Magyarország területén átvonulva is támadhassák Lengyelországot, és elıször szeptember 10-én, majd hivatalosan szeptember 24-én Magyarország megnyitotta határait a német és szovjet csapatok elıl menekülı lengyelek tízezrei elıtt. A lengyelbarátság jelei az egész országban egyre erısebbek lettek" - fogalmazott Hárs Gábor, arról szólva, hogy a magyar politikai elit és a társadalom széles rétegei is szolidárisak voltak a több mint százezer lengyel menekülttel. Felidézte, hogy több mint 200 tábor nyílt Magyarországon a befogadásukra, s megemlékezett id. Antall József belügyminisztériumi tanácsos, menekültügyi kormánybiztos fontos szerepérıl a menekültek életének megszervezésében. "Az évszázados barátság a XXI. században is kötelezettséget ró ránk" - jelentette ki, utalva a kétoldalú és a nemzetközi szervezetekben való együttmőködésre. Hárs Gábor köszönetet mondott a felszólalását az Országgyőlés üléstermében hallgató Joanna Stempinska budapesti lengyel nagykövetnek, amiért a 70. évforduló kapcsán szeptemberben országszerte megemlékezéseket és ünnepségeket rendezett a lengyel nagykövetség. A napirend elıtti felszólalásokat a lengyel parlament alsóháza, a szejm nemzeti és etnikai bizottsága küldöttségének tagjai is végighallgatták. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára a 70. évforduló kapcsán úgy fogalmazott, hogy "két nép barátsága akkor mutatkozik meg valójában, ha az egyik bajba kerül". Emlékeztetett arra, hogy a magyar társadalom megkülönböztetett figyelemmel és szimpátiával fogadta a lengyel menekülteket, és ez "valóban unikum Európában, de talán az egész világon." NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONFERENCIA A LENGYEL MENEKÜLTEKRİL BUDAPESTEN Budapest, szeptember 28., hétfı (MTI) Legalább 100 ezer lengyel ember - katonák és civilek - életét mentette meg az egykori magyar kormány azzal a döntésével, hogy 1939 szeptemberétıl az márciusi német megszállásig befogadta ıket - hangsúlyozta Holló József nyugalmazott altábornagy, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum fıigazgatója hétfın, egy nemzetközi történészkonferencián. A Lengyelország német és szovjet lerohanásának, a lengyel menekültek magyarországi befogadásának 70. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat, a Lengyel Szeptember egyik központi eseményeként a Hadtörténeti Intézetben történészkonferenciát tartottak és kiállítást nyitottak meg a lengyel nagykövetség és az intézet közös szervezésében. Holló tábornok elıadásában felidézte, hogy az akkori magyar kormány megtagadta a náci Németország és csatlósa, Szlovákia kérését a Lengyelországot megszálló német és szlovák haderı átengedésére, majd pedig nagylelkően befogadta a német-szovjet harapófogóba került Lengyelországból az akkori közös határon át érkezı több tízezer menekültet. A magyar hatóságok a rendkívüli német nyomás ellenére egyetlen lengyel állampolgárt sem szolgáltattak ki, a menekültek zöme az március 19-i német megszállásig Magyarországon át Nyugatra távozott, és csatlakozott a Hitler ellen szervezıdı lengyel légiókhoz. A polgári menekültekkel a Belügyminisztérium 9. osztálya foglalkozott id. Antall József irányításával, míg a katonai menekültekkel való törıdés a Honvédelmi Minisztérium 21. osztálya, illetve annak vezetıje, Baló Zoltán ezredes feladata volt. A hivatalosan internált menekültek sorsa nem emlékeztetett fogságra. Magyar államsegélyt kaptak, a táborokból szabadon kijárhattak, munkát vállalhattak, s ingyenes egészségügyi ellátásban részesültek. 12

13 Andrzej Przewoznik államtitkár, történész, a lengyel Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács elnöke, a téma szakavatott kutatója kiemelte, hogy a magyar kormány szakszerően és gyorsan megoldotta a feladatot. A szovjet hadsereg lengyelországi bevonulását, szeptember 17-ét követı két héten belül felálltak Magyarországon a megfelelı intézmények a menekültekkel való foglalkozásra. Létrejöttek a legális és titkos, konspirációs lengyel struktúrák, megszervezıdött a mindennapi élet, oktatás, egészségügy, lelki gondozás. Kialakult a magyar és lengyel hatóságok együttmőködése, akadálytalanul zajlott a katonai menekültek evakuálása Nyugatra. A menekültek pontos számáról eltérı adatok vannak forgalomban, szakemberek ezt legkevesebb 72 ezerre, legfeljebb 120 ezerre becsülik. Közülük 1944 nyarán még mintegy 20 ezren tartózkodtak Magyarországon. Az itt meghaltak vagy megöltek számát 350-re becsülik. A német megszállás után sok lengyel menekültet koncentrációs táborokba - fıképp Mauthausenba - hurcoltak, nem keveset pedig késıbb a szovjet titkosrendırség, az NKVD tartóztatott le és deportált a Szovjetunióba. A kiállítást, mely többnyelvő tablókon szemlélteti az egykori eseményeket, s amelyen láthatók az egykori menekültek egyes fegyverei, egyenruhái is, Joanna Stempinska lengyel nagykövet nyitotta meg. Jelen volt Czukor József, a Külügyminisztérium szakállamtitkára és a lengyel szejm nemzeti és etnikai kisebbségügyi bizottságának küldöttsége is. A Lengyel Szeptember programsorozat hivatalos záróünnepségét hétfı este tartják az Uránia Nemzeti Filmszínházban. KERÉKPÁRRAL MENNEK A NÉMET TESTVÉRTELEPÜLÉSRE A NÉMETKÉRIEK Paks, szeptember 28., hétfı (MTI) Idén ünnepli a testvérkapcsolat létrejöttének huszadik évfordulóját Németkér és Büchenbach. A németkéri labdarúgók ennek emlékére kerékpárral mennek Németországba. A helyi futballcsapat öt tagja indult útnak hétfın kerékpárral a németországi Büchenbachba. Ott erısíti meg hétvégén Németkér és a német település vezetısége a húsz éve aláírt partneri szerzıdést. A kapcsolat motorja Büchenbach részérıl Eugen Hüttner volt, aki két éve hunyt el tragikus hirtelenséggel, amikor társaival együtt kerékpárral a németkéri falunapra tartott. Tavaly a németkéri önkéntes tőzoltóság felvette Eugen Hüttner nevét, idén pedig a helyi sportegyesület vezetıje, Pomozi Zoltán ötlete nyomán megszervezték az Eugen Hüttner-emléktúrát. Az öt biciklis négy nap alatt 1020 km-t tesz meg, stafétában kerékpároznak majd. Hatvan kilométert kerekeznek fejenként naponta. Erre külön ugyan nem edzettek, de Pomozi Zoltán szerint nem okoz majd gondot egyiküknek sem a táv megtétele, hiszen rendszeresen sportolnak. Egyik kísérıjük, Fóber Ferenc alpolgármester, a német kisebbségi önkormányzat elnöke, aki elmondta, hogy a testvérkapcsolat sok élményt, barátot nyújtott számukra és anyagi segítséget is jelent. A partnerség elıkészítésében, ápolásában Eugen Hüttner vállalt oroszlánrészt - tette hozzá. Horváthné Gál Erika polgármester az MTI-nek elmondta, hogy csütörtökön körülbelül százhúszan utaznak a német partnertelepülésre. A helyi német nemzetiségi tánccsoport, kórus és a Blazsek Frigyes kórus is a küldöttséggel megy, mert fellépnek a Büchenbachban rendezendı kulturális mősorban. MAGYAR ÉS SZLOVÁK VÁROSOK ÚJABB RÉGIÓS EGYÜTTMŐKÖDÉSE Budapest, szeptember 28., hétfı (MTI) Három Komárom-Esztergom megyei és három felvidéki város hétfın megalapította a Pons Danubii európai területi együttmőködési csoportosulást, a dokumentumot a szlovákiai Komárnóban írták alá - tájékoztatta az MTI-t Tata polgármestere, a kezdeményezés ötletadója. Az új szervezet két irányító városa a magyar Komárom és a szlovák Komárno lesz, a társulást Szlovákiában veszik nyilvántartásba. Komárom és Komárno mellett Kisbér és Tata, valamint Gúta (Kolárovo) és Ógyalla (Hurbanovo) csatlakozott a kezdeményezéshez - mondta el Michl József (Fidesz). 13

14 Elsıként szervezetfejlesztésre nyújtanak be pályázatot az Európai Unióhoz, késıbb pedig az egészségügy az oktatás és az infrastruktúra közös fejlesztésében szeretnének együttmőködni. Az európai területi együttmőködési csoportosulás (European Grouping of Territorial Cooperation, EGTC) új jogi forma az unióban, az elsı közösségi szintő eszköz, mely jogi keretek között teszi lehetıvé a tagállamok, illetve azok hatóságai közötti területi együttmőködést. Az EU törekvése szerint a bevezetési idıszakot követıen az EGTC-k felváltják a jelenleg mőködı eurorégiókat. Magyarországon a most megkötött egyezménnyel együtt három európai területi együttmőködési csoportosulás mőködik, egyikük a magyar-szlovák határon fekvı Ister- Granum társulás. Területe meghaladja a négyzetkilométer, kétharmada Magyarországhoz, egyharmada pedig Szlovákiához tartozik, nagyjából Esztergom kilométeres körzetében; lakosa van, központja Esztergom. A társulás megalakulását segítette, hogy 2001-ben újjáépült az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd. A FİNÖK AZT MONDTA, NEM VEHETEK FEL CIGÁNYT" 168 óra szeptember 29. A munkahelyeken ugyanúgy létezik a szegregáció, mint az oktatásban. Ha valakirıl kiderül, hogy roma, gyakran be sem hívják személyes találkozóra írta a Sonline.hu Somogy megyei hírportál. A rejtett diszkrimináció a Somogy megyében is jelen van mondta Berényi László, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıje. Gyakorta elıfordul, hogy a telefonos álláskeresés után, amikor a jelentkezı nevébıl nem derül ki a származása, behívják meghallgatásra. A személyes találkozáskor, a helyszínen azonban elutasítják, mert éppen most vettek fel valaki mást folytatta Berényi László. Elıfordult, hogy a személyzetis nyíltan megmondta: fınöki utasítás, hogy romát nem vehet fel. Még bizonyítási lehetıséget sem kapnak. Berényi László utalt arra, hogy valamikor a romák 90 százaléka dolgozott, keresı-, és hitelképes volt. A munkahelyeken ugyanúgy létezik szegregáció, mint az oktatásban tette hozzá Berényi László. Megfelelı anyagi és erkölcsi háttér nélkül keveseknek adatik meg, hogy egyetemet végezzenek, nyelvvizsgát tegyenek. Egy jó és magas színvonalon végzett szakmához is elengedhetetlen ma már az érettségi. A pécsi Gandhi Gimnázium az elsı olyan oktatási intézmény, melyet romák alapítottak roma diákok számára. Az iskolát mőködtetı alapítványt roma és nem roma szervezetek, magánszemélyek hozták létre 1992-ben, az iskola tıl mőködik. A középiskola célja, hogy lehetıséget adjon a roma gyerekeknek érettségi vizsgát tenni, s ezáltal javítson a magyarországi roma népesség helyzetén. Az iskolát javarészt a magyar állam finanszírozza, de kap EU-s támogatás és adományokat is. Az idei tanévben több mint hetven somogyi roma diák tanul a Gandhi Gimnáziumban. Eddig összesen négyszáz gyerek érettségizett, többségük szakmát szerez, egy részük továbbtanul. A felnıttképzés keretein belül évente húszan maturálnak. A tanuláshoz mintegy nyolcszáz somogyi roma gyerek kap ösztöndíjat. CSÜTÖRTÖKTİL PÁLYÁZHATNAK A ROMÁK A KÖZIGAZGATÁSBA Budapest, szeptember 29. MTI Október 1-tıl pályázhatnak az érintettek a kormányzati közigazgatási központnál arra a kétszáz közigazgatási álláshelyre, amelyre kizárólag csak roma diplomásokat vesznek fel. A program százmillió forintos, a tanfolyamhoz és a vizsgázáshoz szükséges összes költségét uniós forrásból fedezik. Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember közepén jelentette be, hogy a kormány támogató programmal segíti a diplomás roma munkavállalók elhelyezkedését a közigazgatásban. Akkor úgy fogalmazott: ahhoz, hogy "a nemrég letartóztatott magyar Ku-Klux-Klantól" el lehessen jutni egy magyar Obamáig, sokkal erısebb roma értelmiségi elitre van szükség, olyanra, amely képes a romaintegrációt segíteni. A kormányszóvivıi iroda tájékoztatása szerint a diplomával rendelkezı roma munkavállalóknak a kabinet egy olyan komplex, szakmai és anyagi segítséget nyújtó programot dolgozott ki, amely segíti ıket a központi közigazgatásban és a regionális hivatalokban való elhelyezkedésben. 14

15 A pályázók versenyvizsgára felkészítését és vizsgáztatását a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSzK) végzi. A központ gondoskodik a konkrét munkakörökhöz kapcsolódó kiválasztási eljárásról is a központi közigazgatási szervek és a regionális hivatalok által jelzett álláshelyekhez szükséges készségek és szakmai tudás felmérésével. A programban résztvevık elhelyezkedése érdekében már a felkészítéssel párhuzamosan, novemberben elkezdıdik az igényfelmérés a közigazgatási intézményeknél. A résztvevık kiválasztására nyílt pályázatot ír ki a KSzK. A projektet a kormány az Államreform Operatív Program keretében, európai uniós forrásból finanszírozza. Összköltsége 100 millió forint, amely magában foglalja egyebek mellett a résztvevık vizsgára felkészítését, a vizsgáztatás költségét, a tanfolyamhoz és a vizsgához kapcsolódó utazás, szállás és ellátás költségeit. A pályakezdık elsı éves fizetésére egymilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, az új munkahelynek további egy évig továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van. BÓDVALENKE: TERVEK ÉS TÉNYEK - KÉPGALÉRIA Budapest, szeptember 29. Mr1-kossuth.hu Bódvalenkén nagyon szegény emberek élnek, mégis falusi turizmusról és gazdasági felemelkedésrıl álmodoznak. A nagy terv pedig: freskófalu. Pásztor Eszter ötlete egy állatkerti sétán született meg, amikor az Afrika ház falán meglátott egy maszáj faluról készült képet. Eszébe jutott, hogy egy egyiptomi nyaralása alkalmával ellátogattak egy arab faluba, ahol a házak falára naiv képek voltak festve és a világ szinte minden tájáról özönlöttek oda a turisták, eltartva így az egyébként nagyon szegény falusiakat. A közel hetven bódvalenkei házfalra magyar és külföldi cigány festımővészek képei kerülhetnek. Jelenleg sok romos ház van a faluban, amit a tervek szerint lebontanak majd és a helyükre pihenı terek kerülnek. Pásztor Eszter reméli, hogy jövı tavasszal már sokkal szebb képet mutat majd a település, ha elkészültek a falfreskók és rendbe hozták a köztereket is. A freskófalu megálmodói rohamléptekben haladnak elıre, hetekben mérik a feladatok teljesítését. Mára már kilenc freskó készült el, amelyek látványa önmagában is különlegessé teszi a településre való megérkezést. A filozófus végzettségő Pásztor Eszter azt mondja, ha valamilyen okból nem sikerülne véghezvinni az álmát, vagyis felvirágoztatni Bódvalenkét, akkor is úgy érzi, hogy sikerrel járt, mert az itt élı emberek már ilyen rövid idı alatt is eljutottak odáig, hogy gondolkodnak, hogyan lehetne jobbá tenni az életüket. Legbüszkébb pedig Madárra, arra tizenkét éves kisfiúra, aki megérkezésekor állandóan lehajtott fejjel járt, most pedig gyerekfarm létrehozásán dolgozik, felnıtteket is megszégyenítı lelkesedéssel és munkával, és már a fejét sem hajtja le soha. SAJÁT SZÉKHÁZAT ÉPÍT A NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALMAZÚJVÁROSON Debrecen, szeptember 30., szerda (MTI) Saját székház építésébe kezdhet a balmazújvárosi német kisebbségi önkormányzat, miután térítésmentesen kaptak telket a városban a helyi önkormányzattól - közölte az MTI-vel a Balmazújvárosi Németfalusak Egyesülete szerdán. Takács Erika, a német kisebbségi önkormányzat programjait szervezı egyesület elnökhelyettese kifejtette: a 2006-ban alakult balmazújvárosi német kisebbségi önkormányzat 2007-ben kért elıször segítséget a város önkormányzatától székházvásárlásra, de a szükséges 7,5 millió forintos önrészt akkor nem sikerült elıteremteni ıszén a város képviselı-testülete - eleget téve kérésüknek - Németfalu településrészen az egyesület tulajdonába adta egyik üres ingatlanát, amely alkalmas a leendı székház megépítésére. Alakulásakor az önkormányzat céljai között szerepelt a közösségi ház létrehozása, a német nyelv oktatásának segítése a városban, kapcsolat kiépítése németországi városokkal, továbbá egyesület megalakítása kulturális programok szervezésére, a sváb származású lakosság identitásának megırzésére. Balmazújvárosba a XVIII. század 15

16 második felében kezdtek nagyobb számban betelepülni svábok, a mai Németfalu településrészre. A német lakosságnak késıbb saját temploma, anyanyelvi prédikátora és tanítója is volt. SZLOVÉN-MAGYAR PROJEKTEKRE 3,78 MILLIÁRD FORINTOT KÖTÖTTEK LE Budapest, szeptember 30., szerda (MTI) A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program elsı pályázati felhívásának keretében 3,78 milliárd forint uniós támogatást kaphatnak a nyertes projektek - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az MTI-vel szerdán. Az NFÜ közleményében kiemelte: a pályázati felhívás során az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó teljes támogatási keretet eurót - lekötötték. A fejlesztési ügynökség emlékeztetett: a Szlovén Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatala, valamint a magyar tagállami programért felelıs szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttmőködési Programok Irányító Hatósága júniusában jelentette meg az elsı pályázati felhívását a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program keretében. A pályázatokat két fı célra lehetett benyújtani, az együttmőködési terület vonzerejének növelésére és fenntartható fejlıdésre, mint például a területfejlesztési együttmőködés vagy a környezetvédelem és környezetgazdálkodás. Az NFÜ közleményében ismerteti: a projekteknek határon átnyúló hatást kell kifejteniük a program jogosult támogatási területére, célterület Magyarországon Vas és Zala megye, Szlovéniában pedig Pomurje és Podravje régió. A programra non-profit közjogi vagy magánjogi személyek pályázhattak, míg a projektpartnerek között legalább egy szlovéniai és egy magyarországi partnernek kellett lennie. A végsı döntés értelmében prioritásonként 10, vagyis összesen 20 projekt kap támogatást. A következı pályázati felhívásra a tervek szerint legkorábban második félévében kerül sor. SÓLYOM: MAGYARORSZÁGRA KOMOLY ÉS NEHÉZ MUNKA VÁR október 01. csütörtök, MTI Sólyom László megfontolandónak tartaná, ha az Európai Unió Bizottságának volna kifejezetten a nemzeti kisebbségi ügyekért felelıs tagja; egyebek között errıl írt a csütörtökön megnyitott V. Európai Jogász Fórum résztvevıinek küldött levelében a köztársasági elnök. A hivatalos ausztráliai látogatáson tartózkodó államfı levelében szót ejtett az alapjogvédelem egyik sajátos, "az Európai Unióban még gyermekcipıben járó részérıl, a nemzeti kisebbségek védelmérıl, mely a Magyar Köztársaság számára különösen fontos". Az EU az uniós polgárok szabadságjogait valló értékközösség is, melynek hivatása, hogy az európai polgárok valamennyi közösségének uniója legyen, nemcsak az államoké, hanem a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségeké is - hívta fel a figyelmet. Mint írta: "elnökségem kezdete óta igyekszem világossá tenni, hogy az Európai Unió keretei között a Magyarország határán kívül, kisebbségben élı magyarok egyszerre lehetnek lojális polgárai területi államuknak, és ápolhatják nyelvüket, kulturális hagyományaikat, történelmi összetartozásunkat, továbbá kapcsolatukat a Magyarországon vagy másik szomszédos államban élı magyarokkal. Többszínősége, többközpontúsága ellenére is szerves kulturális, nyelvi egységrıl van szó, és ennek az egységnek fenntartása, ápolása semmilyen körülmények között nem veszélyezteti a szomszédos országok mai határait, közjogi értelemben vett egységét. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy ez az elképzelés az utóbbi idıszakban egyes országokban értetlenségbe ütközik".sólyom László szerint ezért világossá kell válnia az EU-ban és valamennyi tagállamában, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete a politikai integráció folyamatában kikerülhetetlen történelmi örökség, mindenképpen európai szinten kezelendı kérdés, ami elıl "nem szabad elbújni". A történelmi ismeretek terjesztésével és diplomáciai eszközökkel meg kell kísérelni, hogy a kérdéskört politikailag és jogilag is elválasszák a bevándorlás kérdéskörétıl, valamint az ennek révén kialakult kisebbségek problémáitól."fel kell ismernie az Európai Uniónak, különösen a nagyobb és régebbi tagállamainak, hogy nem csupán ez utóbbi esetében állunk olyan feszültségforrással szemben, ami veszélyes lehet az integrációs folyamatra. Az olyan törekvések, amelyek a 16

17 nyelvileg és etnikailag homogén nemzetállam XIX. századi eszméjét követik, és annak eszközeit alkalmazzák, a szélsıségeket erısítik valamennyi érintett államban, és ez akár eszkalálódhat is".az államfı felhívta a figyelmet arra, hogy "ma az Európai Unió a nemzeti kisebbségek helyzetébıl adódó vitás kérdésekbe legtöbbször nem tud vagy nem akar beavatkozni, mert hiányzik hozzá a megfelelı jogi instrumentárium és a politikai szándék. De a jövıre nézve igenis szükség van e téren változtatásra, azért, hogy ilyen konfliktusok létre se jöhessenek. Ebben Magyarországra komoly és nehéz munka vár".a köztársasági elnök szerint helyesen tette az Európai Unió, hogy a csatlakozás feltételéül szabta a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, és helyesen járna el akkor, ha az unión belül is jogi és intézményi garanciákat teremtene az ıshonos nemzeti kisebbségek számára. Mint írta: ez nem is igényelne különösebben új vagy szokatlan jogi megoldásokat. A közös európai alkotmányos hagyománynak részei olyan, az Európa Tanács keretei között kötött egyezmények, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetét szabályozzák, tehát van honnan meríteni a garanciális szabályok megalkotásakor. "Ami pedig az intézményi garanciákat illeti, megfontolandónak tartanám, ha volna a Bizottságnak kifejezetten a nemzeti kisebbségi ügyekért felelıs tagja. Egész Európa nyerhetne egy ilyen intézménnyel" - üzent a konferencia résztvevıinek Sólyom László. BAJNAI: NINCSENEK UTASOK A HAJÓN október 01. csütörtök, MTI Bajnai Gordon a cigányság leszakadásáról, Kiss Péter a kétoldalú ıszintétlenségrıl, Pokorni Zoltán pedig az alkotmányról szónokolt egy romakonferencián. A politika következı tíz-húsz éve meghatározó mértékben a romák integrációjáról fog szólni - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a "Romakérdés - társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelısség" címmel megrendezett tanácskozáson. Nincs utas, csak legénység Bajnai Gordon a közös társadalmi felelısségvállalásra, a politikai döntéshozók, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a magánszektor közös felelısségére hívta fel a figyelmet a probléma kezelése kapcsán, mondván: nincsenek utasok a hajón, "mindannyian a legénység tagjai vagyunk". Hozzátette: a roma kisebbségnek is felelıssége, hogy éljen a számára kínált lehetıségekkel. A fıtér a fontos, vagy a cigánysor? A miniszterelnök szerint az integráció több évtizedes folyamat lesz, de a jelenlegi kormánynak már most tennie kell az ügy elımozdításáért, hosszú távon ható folyamatok elindításáért. Kitért arra, hogy a kabinet jövı év január elsejétıl kiterjeszti a deszegregációs célkitőzések érvényesítése érdekében az önkormányzati pályázatokra is az esélyegyenlıségi tervek benyújtásának kötelezettségét, ami az iskolapályázatoknál már eddig is érvényes volt. Magyarországon önkormányzat ne nyerhessen el úgy fıtérfelújításra pénzt, hogy közben nincs koncepciója arra, mit kezd a cigánysorral a település végén - fogalmazott. Integráció nélkül nincs fejlıdés A miniszterelnök a kormányzati intézkedéseket ismertetve szólt a Tanoda program kiterjesztésérıl, a telepfelszámolási programról, a roma diplomások közigazgatásba való bevonását célzó programról, a leghátrányosabb kistérségeket összefogó projektrıl, valamint az Út a munkába program romaintegrációt elısegítı vonatkozásairól. Mint mondta, a döntéshozók felelıssége, hogy a társadalom felismerje és megpróbálja megoldani ezt a problémát, mert a romák integrációja nélkül nincs fenntartható fejlıdés Magyarországon. Kétoldalú ıszintétlenség A helyzetrıl adott áttekintésében Kiss Péter társadalompolitikai miniszter egyebek között elmondta: a "közös hang" megtalálását sokszor akadályozza a kétoldalú ıszintétlenség. Tájékoztatása szerint Magyarország teljes népességének 5-7 százalékát adja a roma kisebbség, de csak 190 ezren vallják magukat cigánynak. A romák várható élettartama 8-10 évvel alacsonyabb, mint a teljes népességé. Ötven százalékuk az ország területének 15 százalékán él, többségük éppen a leghátrányosabb térségekben. A romák 40 százaléka nem végzi el az általános iskolát, az érettségizettek aránya 5, a diplomásoké 1 százalék a körükben, és egy fıre jutó jövedelmük is elmarad az átlagostól. A tárcavezetı kiemelte a közcélú és a 17

18 közhasznú foglalkoztatás fontosságát, kitért az esélyegyenlıségi követelményrendszer kiterjesztésére vonatkozó kormányzati szándékra és szólt a Tanoda program kiszélesítésérıl. Jön a romakvóta? Kiss Péter közlése szerint a cigányellenességben nincs érdemi különbség a különbözı pártszimpátiával rendelkezı emberek között. Bejelentette: vizsgálják, milyen hatása lenne annak, ha romakvótát vezetnének be a közigazgatásban. Mint mondta, ebben a kérdésben szakmai és társadalmi konszenzusra van szükség. Jó dolog, de... Pokorni Zoltán, aki szintén felszólalt a konferencián, alkotmányellenesnek tartja a január elsejével életbe lépı, az oktatáspolitikát is érintı költségvetési változásokat. A Fidesz alelnöke szerint az alapproblémák fognak mélyülni a 2010-es költségvetési tervezet elfogadásával, ami nem segíti elı a romák társadalmi integrációját. A volt oktatási miniszter közölte: elfogadhatatlan, hogy harmadára csökkentik a gyermekétkeztetési normatívát, csökkentik a pedagógusok bérét, a tanórákon kívüli foglalkoztatásokat nem finanszírozzák, és ezek a változások nem szeptemberben, az iskolai év kezdetekor, hanem január elsejével lépnek életbe, amit a Fidesz alkotmányellenesnek tart. Megjegyezte: a gyermekek oktatási normatívája a 7 évvel ezelıtti adatokhoz képest 37 százalékkal csökkent. A miniszterelnök és Kiss Péter által ismertetett kormányzati romaprogramokra utalva úgy fogalmazott: Jó dolog a telepfelszámolás, szükség van rá, de hét év alatt hány romatelepet sikerült felszámolni? Jó dolog a 200 roma diplomás felvétele, de ez elmúlt 7-8 évben mi történt? Pokorni Zoltán feltette a kérdést: Miért a választások elıtt, egy megszorító költségvetésben, a gazdasági válság kezelésekor kell ezeket megfogalmazni? Szerinte maguk a romák is úgy érzik, ez nekik nem jó, ráadásul ez a szélsıjobb ideológiájának terjedését segíti elı. A CIGÁNYOK A LEGELUTASÍTOTTABBAK -STAGNÁL AZ ANTISZEMITÁK ARÁNYA október 2. péntek, Népszava online Magyarországon hosszú idı óta a társadalom mintegy tíz százaléka antiszemita, de számuk a jövıben valószínőleg nıni fog véli Kovács András szociológus. A kérdésrıl 2009 nyarán a Szonda Ipsos végzett felmérést, az adatokat a szociológus, az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének fımunkatársa, a CEU professzora elemezte. A vizsgálatban szerepelt egy úgynevezett rokonszenvhımérı is. Eszerint a megkérdezettek a németeket és a zsidóságot találták a legrokonszenvesebbnek, és a cigányságot a legkevésbé annak. Bár az antiszemiták száma az elmúlt másfél évtizedben lényegesen nem változott, sıt 1993-hoz képest 14 százalékról mintegy 10 százalékra csökkent, a jövıben emelkedhet a számuk nyilatkozta a Népszava kérdésére Kovács András szociológus. Ugyanis azok, akik ellenszenvvel viselkednek a zsidóság iránt, ma sokkal hangosabbak, mint korábban voltak, ráadásul olyan fórumokon szerepelnek mint például az internet, amelyekkel az emberek gyakrabban találkoznak. Az pedig szociológiai törvény, hogy azok, akik eddig nem tartották elfogadhatónak az antiszemita megnyilatkozást, vagy nem is foglalkoztak ilyesmivel, a gyakoribb és hangosabb fellépés miatt azt gondolják, az tulajdonképp legitim. Kérdésünkre, hogy ennek alapján az antiszemitizmus terjedése leginkább a fiatalok körében várható-e, a szociológus azt mondta, ezt a kutatás egyelıre nem támasztja alá. A társadalom azonban valóban így érzékeli, hisz leginkább a fiatalok használják az internetet, ık azok, akik az idısebbeknél hangosabban és gondolkodás nélkül kimondják véleményüket, ahogy ık azok is, akiket a történelemoktatás a legkevésbé készített föl az ordas eszmék kezelésére. A Holocaust Emlékközpont felkérésére 2009 nyarán a különbözı csoportok társadalmi kirekesztettségérıl és elfogadásáról, valamint a holokauszttagadás fogalmáról és az ellene való fellépés lehetséges eszközeirıl a Szonda Ipsos végzett felmérést. A kutatás úgy készült, hogy a válaszok összehasonlíthatóak legyenek az ben, 2003-ban és 2006-ban végzett hasonló felméréssel. A mostani kutatásban szerepelt egy úgynevezett rokonszenvhımérı is. A megkérdezettek a németeket és a zsidóságot tartották a legrokonszenvesebbnek, ugyanakkor a romákat a legkevésbé rokonszenvesnek. Az is kiderült belıle, hogy az ellenszenv sokkal jobban sújtja a cigányokat, mint más etnikai csoportot. Ennek történelmi magyarázata van szögezte le Kovács, hisz a németek és a zsidók sokkal inkább integrálódtak a társadalomba, mint a romák. S bár a társadalmi érzületek nem szoktak hullámszerően változni, a szociológus elképzelhetınek tartja, hogy a választási kampányban az 18

19 antiszemitizmus és a romák elutasítása felerısödik majd. Attól függ, a pártok mennyire használják ki ezeket az érzületeket, illetve ezek mennyire képezik majd identitásuk alapját. A Jobbik kampányában számítani lehet a romaellenes attitőd felerısödésére tette hozzá. M. I. HÉT ROMA DIÁK KAP A KÖZSÉGTİL ÖSZTÖNDÍJAT Fadd, október 1., csütörtök, TEOL/S.K. Hét faddi cigány diák kap ösztöndíjat a mostani tanév elsı félévében a faddi önkormányzattól döntött a helyi képviselı-testület rendkívüli ülésén. Mint azt korábban megírtuk, a nagyközség háromszázezer forintot különített el erre a célra. A felsıoktatásban tanulók havi nyolcezer, a középiskolások tanulmányi eredménytıl függıen havi 5 ezer illetve 3 ezer forint támogatást kaphatnak. A jelentkezési határidıt egyébként a testület augusztusban egy hónappal meghosszabbította. Mint azt Herczig Gáborné jegyzıtıl megtudtuk, összesen tizenketten pályáztak a támogatásra, öten valamilyen okból nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. A hét támogatott diák közül ketten havi nyolcezer forintot kapnak. Egy tanuló havi 5 ezer, a többiek havi 3 ezer forint ösztöndíjban részesülnek ebben a félévben. KERESIK AZ ÚJ LAKÁSOKAT A ZÁKÁNYI CIGÁNYOKNAK Ingatlatmagazin.hu október 2. A kormány 2005-ben indította el a romatelep-felszámolási programot. Felszámolásokra a múlt év végéig 35 településen került sor, idén 5 település Zákány mellett Bódvalenke, Gyulaj, Szigetvár és Tornanádaska nyert összesen 250 millió forintot. Az elhíresült Zákányban 34 millió forintért 5 házat vesznek és újítanak fel a cigányok számára, akik bérlıi lesznek a lakásoknak. A település önkormányzata 50 millió forintot nyert a szociális tárcától, így a házak megvásárlása mellett egy négylakásos romatelep bontására is sor kerül. Novográdecz Antalné projektvezetı a lapnak elmondta: már keresik a házakat, bıven van eladó. A leendı lakók megfogalmazták, hol szeretnének élni, ezt a projekt munkatársaival összevetették, de a végsı szót a szaktárca mőszaki szakembere mondja ki. Az ütemterv szerint október 15-ig adásvételi szerzıdést kell kötni a házakra, de a projektvezetı szerint 5 napos csúszás még beleférhet. A lakosság egy része még mindig nem tért napirendre a dolog felett, nem érzik jogosnak, hogy a telepieket támogatják, mondván, más nem kapott ekkora segítséget. Megkezdıdött eközben a kampány a faluban, hiszen a korábbi polgármester megromlott egészségi állapota miatt lemondott, amikor dönteni kellett az ügyben, így idıközi polgármester-választás lesz. JOGAIKÉRT GYALOGOLNAK A ROMÁK JÁSZLADÁNYBÓL BUDAPESTRE október 3. szombat MTI Szimpatizánsai élén Jászladányból gyalog indult Budapestre szombat délelıtt Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke, hogy így demonstráljon a magyarországi cigány kisebbség kirekesztése ellen. A Jöjj és Lásd! - gyalogos menet Jászladányból Budapestre elnevezéső akció keretében Kállai László mellett a szervezet néhány tucat aktivistája és szimpatizánsa kelt útra, hogy terveik szerint október 11-én, vasárnap - az ország minden tájáról hozzájuk csatlakozókkal együtt több ezres demonstráló tömeggé duzzadva - megérkezzenek Budapestre, a Hısök terére. 19

20 A tüntetık onnan vonulnak majd át a Sándor-palotához, hogy átadják Sólyom László köztársasági elnöknek a Magyarországon élı romákat érintı hátrányos megkülönböztetés ellen tiltakozó petíciójukat - közölte indulás elıtti sajtótájékoztatóján Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke. Hangsúlyozta, kiáltványuk elsısorban a közoktatásban tapasztalható szegregáció felszámolását sürgeti, de szót emel az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben, a médiában és számos egyéb területen érzékelhetı kirekesztés ellen is. A három éve tartó országjáró kampány alatt a polgárjogi vezetı hetvenöt iskolában járt és "a látottak lesújtóak. Az önkormányzatok fittyet hánynak a törvényekre. Tetveseknek, büdöseknek koszosaknak bélyegzik gyermekeinket. Mocskos szájú polgármesterek szidják és rágalmazzák az édesanyákat. Ezt pedig nem tőrjük tovább, nem vagyunk mi állatok" - fogalmazott. Kállai László szerint ha kell, hagyományt teremtenek ebbıl a kezdeményezésbıl, és évente újabb menettel követelnek maguknak egyenlı jogokat és egyenlı bánásmódot. Kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy reményei szerint ez az akció a rendszerváltás óta a legjelentısebb roma megmozdulás lesz Magyarországon. Ami pedig a hatását illeti, már azt is eredménynek értékelik, ha az államfı átveszi petíciójukat, és szorgalmazza a benne foglaltak megvalósítását. MAGYAR-SZLOVÁK MÚLTÉRTELMEZİ KONFERENCIÁT TARTANAK NOVEMBERBEN Balassagyarmat/Budapest, október 2., péntek (MTI) Közös történelem - értékekkel és konfliktusokkal címmel konferenciát tartanak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Mővelıdési Központban november án. Ezen a készülıfélben lévı szlovák-magyar közös történelemtankönyv tervezett szerkezetét, tartalmát ismertetik a szlovák és magyar szerzık. A konferenciát a Nógrád Megyei Levéltár és a Füleki Vármúzeum, a magyarországi Etnikai- Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetével karöltve rendezi meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott programismertetıben. A kétnapos tanácskozást Stefan Sutaj történész és Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai- Nemzeti Kisebbségkutató Intézet volt igazgatója, a révkomáromi Selye Egyetem Tanárképzı Kara dékánjának elıadása nyitja meg, melynek címe: Közös, különbözı, konfliktusos-e a szlovák és a magyar történelem? A történeti Magyarország és a 20. századi nemzetállami történelem értelmezési lehetıségei. A konferencián foglalkoznak még a középkori magyar államiság és a magyar, illetve szlovák nemzetszületés kérdéskörével, a nemzeti arányok 18. századi változásával, továbbá a magyar és szlovák nemzeti mozgalom konfliktusaival a 19. század elsı felében. A második napon elıadások hangzanak el a magyarországi asszimilációs folyamat és politika okairól, valamint következményeirıl a dualizmus korában, a két világháború közötti magyar-szlovák kapcsolatokról és a magyarországi és szlovákiai szocialista rendszer sajátosságairól és hasonlóságairól között. A záró elıadást Kiss Gy. Csaba, Közép-Európával foglalkozó irodalomtörténész tartja, elemezve a magyar és a szlovák történelem közép-európai összefüggéseit. ÚT A MUNKÁHOZ: AZ ÚTIKÖLTSÉG HIÁNYZIK - AZ ALKOTMÁNYJOGÁSZ SZERINT FELKÉSZÜLÉSI IDİ KELL AZ EGY CSALÁD, EGY SEGÉLYEZETT ELV BEVEZETÉSÉHEZ Népszabadság október 5. Ónody-Molnár Dóra Harrach Péter, a KDNP szakpolitikusa úgy látja, az Út a munkához programot tökéletesíteni kell: csak az kapjon közcélú munkát, aki valóban akar és tud dolgozni. Az már bizonyos, hogy a kormány hozzányúl a programhoz, mivel világosan látszik, hogy költségeit alultervezték. Ennek egyik eszköze az "egy családban egy segélyezett legyen" elve, aminek bevezetéséhez Lövétei István alkotmányjogász szerint felkészülési idıt kellene biztosítani. "Aktív korúak ellátására egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult." Így szól a költségvetési törvénytervezet szövege, és lassan eldılni látszik: a szociológusok tiltakozása ellenére a tervezet átmegy majd az Országgyőlésen. Ennek következtében elıreláthatólag azok a családok járnak majd a legrosszabbul, ahol 20