Elindulás. Felkészülés a fogyatékosság megismerésére, a fogyatékos gyermekek, fiatalok segítésére. Oktatási és Kulturális Minisztérium

Átírás

1 Elindulás Felkészülés a fogyatékosság megismerésére, a fogyatékos gyermekek, fiatalok segítésére Oktatási és Kulturális Minisztérium

2 Írta: Báder Melinda, Kovács Attila, Szenteczkiné Lányi Katalin, Szabóné Vajna Kinga, Somogyi Renáta, Varga Julianna, Kókayné Lányi Marietta, Szabó Éva, Bernáth Miklósné, Csákvári Ágnes, Thomas Miklós, Sík Eszter, Fehér Márta, Korbai Katalin, Kőpatakiné Mészáros Mária Lektorálta: Dr. Szekszárdi Júlia, Kapcsáné Németi Júlia Programvezető: Schüttler Vera A szakmai háttéranyagokat készítették: Kiss Erika, Kőpatakiné Mészáros Mária, Locsmándi Alajos, Losoncz Mária, Nyíri Sándor, Vargáné Mező Lilla. A kiadvány az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával készült. 2

3 A 1062/2007 (VIII.7.) számú Kormányhatározat mellékleteként közzétett, Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési terve című dokumentum I./4. pontja az ismeretek hiányából adódó korlátok lebontását szolgáló feladatként határozta meg, hogy Az oktatás valamennyi szintjén a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tananyagok összeállításával kell lehetővé tenni a fogyatékosságokról szóló ismeretek elsajátítását. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványt kérte fel tananyagfejlesztésben jártas, integrációs gyakorlattal rendelkező gyakorló pedagógusok bevonásával olyan szakmai dokumentum kidolgozására amely segíti a tudatos szemléletformálást, gyakorlati segítséget nyújt a pedagógiai munka tervezéséhez, megvalósításához. A kidolgozott módszertani útmutató nem hagyományos tananyag. Az ajánlott tevékenységek és foglalkozástervek mindegyikében hangsúlyosan megjelenik kapcsolódásuk a NAT által meghatározott fejlesztési területekhez és kulcskompetenciákhoz, tág mozgásteret biztosít a pedagógusok számára. 3

4 Tartalom Előszó... 6 Ismerkedés szakasz: Felkészülés szakasz: Elindulás évfolyam: Óravázlatok Legyen színes a világ Tervezzünk áruházat! Így várjuk Ármint Hogyan ismerjünk meg másokat? évfolyam: Összegző táblázatok Tudás, tájékozottság Társas kapcsolatok Önállóság Szabadidő Környezet évfolyam: Óravázlatok Vizuális és drámafoglalkozás Tanulásmódszertan Kommunikáció piktogramokkal Mi lenne ha? Ability park tervezése évfolyam: Összegző táblázatok Tudás, tájékozottság Társas kapcsolatok Önállóság Szabadidő Környezet évfolyam: Óravázlatok Előítéleteink Élettörténetek Külön iskola vagy közös iskola? Ki a főszereplő? Akciónap szervezése évfolyam: Összegző táblázatok Tudás, tájékozottság Társas kapcsolat Önállóság Szabadidő Környezet Fogalomtár Ajánlott kifejezések listája fogyatékos emberekkel kapcsolatban Ajánló Könyv Film Színdarab Magyar Elektronikus Könyvtár

5 Hasznos linkek Művészet Szemléletformálás, ismeretátadás Divat Fogyatékosügyi dokumentumok Autizmus Jelnyelvi kommunikáció Sport Állatok A munka világa Sorstörténetek Nemzetközi kitekintés Esélyegyenlőségi reklámfilmek Programajánló Függelék: Személyes találkozás fogyatékos gyermekekkel A pedagógus szemszögéből Diákok találkozása fogyatékos gyermekkel

6 Előszó A fogyatékosság kérdése sokak számára nehezen megközelíthető téma, legyen az gyerek, felnőtt, tanár, vagy szülő. Nehezen akarunk tudomást venni arról, hogy többféle ember él közöttünk, és nehezen tudunk mit kezdeni azzal, hogy köztünk élnek. Észre vegyük-e az utcán szembe jövő mozgássérült végtaghiányát? Hogyan magyarázzuk el egy hallássérültnek, hogy merre találja a keresett buszpályaudvart? Ezernyi hétköznapi helyzet, amiben nem tudjuk, hogyan viselkedjünk, ha fogyatékos emberrel találkozunk. Bizonytalanok vagyunk abban, mit gondoljunk róluk, hogyan viszonyuljunk hozzájuk. Bizonytalanok vagyunk, mert kevés az ismeretünk, nincsenek személyes tapasztalataink róluk. Ezért érezzük úgy, hogy annyira mások, annyira különböznek tőlünk. Nem volt alkalmunk megtanulni, hogyan közeledjünk hozzájuk, hogyan építsünk ki velük emberi kapcsolatokat. Megfelelő ismeretek, kölcsönös szociális kapcsolatok nélkül nem a hasonlóságok, hanem a különbözőségek érzékelése válik meghatározóvá. Mert honnan is tudhatnám meg a másikról, hogy jó a humorérzéke, ha sohasem voltam vele egy társaságban. Sohasem derülhet ki róla, hogy éppen ugyanazt a zenét kedveli, mint én, ha még nem beszélgetünk egymással. Nem tehetünk úgy, mintha ez a fogyatékos emberekkel kapcsolatos távolságtartás, idegenkedés a társadalomban nem volna jelen, mert érzékelhető a hétköznapokban. De valóban annyira mások, különbözőek a fogyatékos emberek? Tévút azt gondolni, hogy nem. Mert mások: pont annyira különböznek, tőlünk, tőlem, egymástól, mint bármelyikünk bárki mástól. Vakvágányra fut a gondolkodásunk, ha az ők pont ugyanolyanok, mint mi csapdájába futunk. Nem vesszük észre, de öntudatlanul az ők és mi megnevezéssel tovább mélyítjük, az éppen áthidalni készülő társadalmi szakadékot. És tudjuk-e vajon, maguk az érintettek hogyan viszonyulnak az egyéni vonásokat feloldó nagylelkű ajánlatunkhoz? A fogyatékos emberek elfogadása, és társadalmi befogadása csakis egy újfajta szemlélet és gondolkodásmód kialakulása esetén lehet sikeres. A szemléletváltás hosszú folyamat. A felnövekvő generáció szemléletformálásában megannyi társadalmi szereplő mellett kiemelt szerep jut az iskolának. Ennek a feladatnak való megfeleléshez kívánunk segítséget nyújtani a most összeállított módszertani kézikönyvvel. A kézikönyv módszertani ötleteket villant fel, példákat mutat arra, hogy a téma, a fogyatékosság kérdésének feldolgozási lehetőségei akár már ott vannak, vagy milyen észrevétlen, egyszerű eszközökkel csempészhetőek be a tanterem falai közé. A felsorakoztatott óravázlatok, az összegyűjtött gyakorlatok a szemléletváltozás megtörténésére önmagukban nem adnak semmiféle garanciát. Sikerük bennük foglalt tartalmakon túl, függ a megvalósításuk mikéntjétől. Mint minden attitűdformálás, szociális és állampolgári fejlesztés, a kézikönyvben felvállalt, szemléletformálás sem képzelhető el az egymás kölcsönös elfogadása, és véleményének tiszteletben tartása nélkül. Fontos, hogy bármelyik ajánlott téma feldolgozását csak egymásra hangolódott, egymás iránt érzékeny, nyitott osztályközösségben kezdjük meg. Ne felejtsük, évszázados előítéletek, tévhitek sztereotípiák eloszlatására vállalkozunk! Éppen ezért gondoljuk, hogy az ezen az úton, a fogyatékos emberek megismerése felé, történő elindulás a tanulók tudatos felkészítése nélkül nem érheti el célját. Ehhez az úthoz kívánunk sok sikert és szakmai, módszertani segítséget adni a most közreadott Elindulás című kézikönyvünkkel. A szerkesztő 6

7 Elindulás: Bevezető Ismerkedés A tízezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik. Kínai közmondás Amikor az együttélés, az együttnevelés még nem természetes velejárója az intézmények hétköznapjainak, minden lehetőség jó az ismerkedésre. Minél fiatalabb korban kezdődik el a felkészülés a találkozásra, annál természetesebbé válik, hogy a fogyatékos embertársaink is közöttünk élnek. A fiatalok befogadásáról az érintettek bevonásával megfogalmazott, és kiadott Lisszaboni Nyilatkozat egyértelműen meghatározza a befogadás szemléleti kereteit. Mit szeretnének a fogyatékos emberek? Semmi különöset, semmi szokatlant. Szeretnénk a szomszédos iskolába járni, a közkönyvtárat használni, elmenni moziba, felszállni egy buszra, hogy elutazzunk a belvárosba vásárolni, vagy meglátogatni a barátainkat és a családunkat a városban vagy bárhol az országban. Szeretnénk eljutni a szomszédos szavazóhelyiségbe, hogy a szavazás napján mindenki mással együtt adjuk le a szavazatunkat. Szeretnénk megházasodni. Szeretnénk dolgozni. Szeretnénk ellátni a gyerekeinket. Szeretnénk jó minőségű, megfizethető orvosi ellátást. Szeretnénk, ha úgy tekintenének ránk, mint valódi emberekre, mint a társadalom részére, s nem valami olyasmire, amit el kell rejteni, akiket sajnálni kell, vagy akikkel jótékonykodni kell. 1 Az iskolák vezető szerepe a fogyatékos emberek segítésében A fogyatékos emberek társadalmi szükségleteinek és jogainak jobb megértése A társadalmi és gazdasági kohéziót erősítő integrációs törekvések egyik legfontosabb mozzanatának a Madridi Nyilatkozat (2002) kibocsátása tekinthető 2. Itt ülésezett az Európai Fogyatékosügyi Kongresszus több mint 400 résztvevője. Ez azt jelentette, hogy a legszélesebb nyilvánosságban tudatosodnia kellett annak, hogy a többségi társadalmat megillető jogok ugyanúgy megilletik a több mint 50 millió európai fogyatékos embert is. A Madridi Nyilatkozat kulcsüzenetei elsősorban arra irányultak, hogy a többségi társadalom felismerje, hogy a fogyatékos emberek jótékonykodás helyett esélyegyenlőséget akarnak; belássa, hogy a társadalmi korlátok óhatatlanul is diszkriminációt és szociális kirekesztettséget eredményeznek; felismerje és elfogadja, hogy a fogyatékos emberek heterogén csoportot alkotnak; fogadja el azt az elvet, hogy a diszkriminációmentesség és a pozitív cselekvés a befogadó társadalom kialakíthatóságával egyenlő. 1 Adrienne Rubin Barhydt, április 10. Forrás: vagy. 2 A befogadó társadalom alapja a diszkrimináció mentességgel párosuló pozitív cselekvés. A Madridi Nyilatkozat [Online:] 7

8 Elindulás: Bevezető A fogyatékos emberek maradéktalan társadalmi befogadásában az elsődleges cél, ugyanakkor a leghatékonyabb eszköz is a szemléletváltás, amely hozzájárul a fogyatékosság körüli előítéletek, félelem, tartózkodás, nemtörődömség, sajnálkozással telített odafordulás felszámolásához. Az információs társadalom fejlődése lehetővé teszi, hogy a fogyatékosság nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát jelenti, hanem olyan helyzetet, amelyben a környezet alakításával az emberek életminősége a fogyatékos emberek életminősége is javulhat, ezért is egyre nagyobb a lehetőség a találkozásra, a társadalmi beilleszkedésre. 3 A jövőkép A tanácskozáson az elképzelések megvalósítása érdekében olyan jövőképet vázoltak fel, amelynek programja alkalmas lehet a kívánt célok elérésére. A program 2. pontjában a szemléletváltozásról a következő szerepel: szükséges, hogy a közoktatás megerősítse a törvényi intézkedéseket, elősegítse a fogyatékos emberek társadalmi szükségleteinek és jogainak jobb megértését, valamint felvegye a harcot a még mindig fennálló előítéletek és stigmatizáció ellen. Az iskolarendszerek számára megfogalmazott ajánlás a következőket tartalmazta: Az iskoláknak vezető szerepet kell vállalniuk a fogyatékos embereket megillető jogok széles körű megértetésében és elfogadtatásában, a félelmek, mítoszok és tévképzetek eloszlatásában, valamint az egész közösség erőfeszítéseinek segítésében. Ki kell dolgozni és széles körben terjeszteni azokat az oktatási eszközöket, amelyek segítik a tanulókat, hogy kifejlesszék magukban és másokban az egyéniség tudatát a fogyatékosságot illetően, és amelyek elősegítik, hogy pozitívabban ismerjék el a különbségeket. Az iskolák, főiskolák, egyetemek a fogyatékosok érdekképviselőivel együttműködve kezdeményezzenek előadásokat és workshopokat újságírók, reklámcégek, építészek, munkáltatók, szociális és egészségügyi gondozók, családgondozók, önkéntesek és a helyi önkormányzat tagjai részére. Mi a kézikönyv célja? Annak érdekében, hogy a felnőttek jobban megértsék a fogyatékos emberek társadalmi szükségleteit és jogait, felvegyék a harcot az előítéletek és stigmatizáció ellen, már ifjúkorban el kell kezdeni az ismerkedést, ismertetést. A kézikönyv szándéka, hogy megismertesse a tanárokkal és tanítványaikkal az iskolai és az iskolán kívüli élet egy kevéssé ismert részét, a sérült emberek világát. Megmutassa azokat az oktatási eszközöket, amelyek elősegítik, hogy a tanulók és a pedagógusok pozitívabban tekintsenek a különbségekre, a fogyatékos gyermekekkel, fiatalokkal szembeni támogató, befogadó magatartást alakíthassanak ki a közoktatási intézményekben. A kézikönyv mégsem csak a fogyatékos emberekről szól: középpontjában az emberi normák, az együttműködés, egymás elfogadása, kölcsönös tisztelete, az akaraterő, az emberi értékek állnak. 3 Kőpatakiné Mészáros Mária Nádas Pál Ismerkedő könyv. MPB, Budapest,

9 Elindulás: Bevezető Mit tartalmaz a kézikönyv? Olyan tantervet, óra- és foglalkozásvázlatokat, amelyek akár egymást követően is használhatók az órákon, projektekben, társadalomismeretben, de egynek-egynek a kiemelése is segítheti a témával való ismerkedést. Ajánlunk a programhoz feldolgozandó anyagot, film- és képmellékleteket, irodalmi és művészeti alkotásokat. Milyen technikákat alkalmazunk a forgatókönyvekben? A mai iskola egymás problémáira érzéketlen, egymással versenyző embereket nevel (Kagan), pedig vannak olyan helyzetek, sőt szinte csak olyan helyzetek vannak, amelyekben egymás segítése, az együttműködési formák megtalálása és működtetése az előrevivő tényező. A kötetben ajánlott példák, technikák és módszerek nemcsak a sérült emberek megismerését, azaz tudásbővítést tesznek lehetővé, hanem fejlesztik a tanulók érvelési képességét, a vitapartner érveinek a meghallgatására, átgondolására, elfogadására nevelnek. Elkötelezettségre, a vélemény melletti kiállásra adnak lehetőséget, de miközben rugalmasságot várnak el, a saját érvek folyamatos újragondolását is eredményezik. A résztvevők egymásra figyelnek, egymásra reagálnak. Késztetést kapnak saját álláspontjuk kialakítására. Segít a problémamegoldó képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésében, attitűdök formálásában, személyközi kapcsolatok alakításában, a közösség fejlesztésében. Mit várhatunk el a kézikönyvtől? 1. Segítségnyújtást az általános, közép- és szakiskolák vezetői és pedagógusai számára, hogy a fogyatékosság, a fogyatékos emberek megismerését képesek legyenek lefordítani a napi pedagógiai gyakorlat és intézményi működés nyelvére. 2. Az alkalmazókban annak megerősítését, hogy a különbségek pozitív el- és megismeréséhez döntő részben nem kell más, csupán jó pedagógia, a tanulók lehetőségeire és igényeire való odafigyelés és olyan intézményi működés, amely ehhez minden segítséget megad. 3. A kézikönyv és a DVD-melléklet gyakorlati segítséget nyújt azoknak a közoktatási intézményeknek is, amelyek már foglalkoznak együttneveléssel, tervezik azt, új utakat kívánnak nyitni a társadalmi kohézió irányába mutató gondolatoknak (inklúzió). Miért ajánljuk használatát a közoktatási intézményekben? A kézikönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv szakmai normáinak, az abban előírt fejlesztési feladatokra épül, azokat tartalmazza. Kiindulási pontnak tekinti a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvé 4 -t, annak alapelveit és ajánlásait. 4 2/2005. III. 1. kormányrendelet 9

10 Elindulás: Bevezető Milyen változásokat segít elő a kézikönyv alkalmazása? Az egyén szintjén A tanítási tanulási folyamat szintjén Intézményi szinten Környezet, partnerek az iskola közvetlen környezete, a témába vágó szervezetek, együttműködések Pedagógus Személyes szint a fogyatékossággal kapcsolatos tudások, tapasztalatok gyűjtése segíti az attitűdök változását, közelebb hozza a pedagógushoz a sajátos nevelési igény kérdéskörét, nyitottságot teremt, lehetőséget ad a fogyatékossággal kapcsolatos szemléletváltozásra. Szakmai szint új módszerek megtanulása és alkalmazása, lehetőség a pedagóguspedagógus, a pedagógus tanuló, a tanuló tanuló, a pedagógus gyógypedagógus közötti együttműködésre, a kommunikációs csatornák gazdagítására, nyitottság a pedagógus számára az élethosszig tartó tanulásra, az innovatív kedv és hajlandóság megteremtésére. A pedagógus új ötleteket kap a tanítási-tanulási folyamat vezérlésével, értelmezésével, módszereivel kapcsolatban. Szerepe gazdagodhat a folyamat során: facilitál és nem tanít, szerepeltet és nem csak szerepel, megértet, megtapasztaltat vagy megmutat és nem csak megmagyaráz A folyamat dokumentálása során gazdagodik az óravázlat, óraterv, egyéni fejlesztési terv, egyéni tanulási terv, egyéni tanulási program stb. tartalma. Tanterv: új tartalmi terület bekerülése, beillesztése, kezelése. Munkaközösségi munka, team-munka, konzultációk témája, tapasztalatainak megosztása. Munkaközösségi munkaterv aktualizálása, új, a célokhoz illeszkedő, önfejlesztést, szemléletváltást erősítő tartalmak megjelenése. Szakmaközi és szakmai együttműködés gazdagítása, a rendszerbe illesztése. Szülők felkészítése, aktivizálása, a szülői munkaközösség, szerepének átgondolása, szülői értekezletek témáinak gazdagítása. Együttműködés lehetőségei, kapcsolatteremtés a civil szervezetekkel, egyesületekkel. Tanuló (diák) Személyes szint a fogyatékossággal kapcsolatos tudások, tapasztalatok gyűjtése, a szimulációs gyakorlatok segítik az attitűdök változását, közelebb hozza a tanulókhoz a fogyatékos társak megismerését, sikereinek, gondjainak megértését. Kompetenciák szintje lehetővé teszi a tanulók számára a különböző viszonyulásainak megismerését, pl. önmaga mint személyiség megismerése: önismereti játékok, egy-egy érintettről híres emberről is történet, jellemzés olvasása és/vagy filmrészlet megtekintése, és/vagy személyes találkozás stb., majd a tapasztalatok megfogalmazása. Önmagáról mint tanulóról való gondolkodás megjelenése együttműködés serkentése, egymás elfogadásának középpontba állítása, koherens cselekvési minták gyakorlása, (a tanuló mindenkit partnernek tekint, érdeklődik mások, társai iránt, szívesen kér és fogad el segítséget másoktól). Én-megjelenítés erősítése (pl. a téma iskolai szintű megjelenítése projekthéten vagy saját projekt eredményének bemutatása során, közös produkció létrehozása és bemutatása a témához kötötten). Kapcsolatkeresés- és -építés érintettekkel, a fogyatékos felnőttekkel és fiatalokkal, paralimpikonokkal, diákokkal. 10

11 Elindulás: Bevezető Az integrációs oktatási forma A változó pedagógiai gyakorlat A gyógypedagógia alkalmazása hazánkban évszázadosnál is hosszabb múltra tekint vissza, és hagyományosan a speciális oktatási-nevelési intézményekhez kötődött. Az együttnevelésnek, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának a többségi intézményben történő gyakorlati megvalósítására a közoktatási törvény Magyarországon először 1993-ban adott lehetőséget. 5 Napjainkban az orvosi-biológiai megközelítéssel szemben erősödik a nevelési-társadalmi megközelítés. Mindenütt megjelenik oktatáspolitikai célként az integráció, a decentralizáció erősödése, a finanszírozásra fordított kiemelt figyelem. A nemzetközi gyakorlatban jelentkező együttnevelési irányzat hatására az 1980-as évektől kezdődően hazánkban is egyre erősödött az integrációs törekvés. Ma már az jellemzi a közoktatást, hogy a legtöbb területen működnek együttnevelő (befogadó) intézmények, így lassan bővülnek a képzési formák között a választási lehetőségek. A közoktatási törvény nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket külön az e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben, osztályban vagy a többiekkel együtt kell nevelni, oktatni. Lehetővé teszi mindkét megoldást, kritériumként a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét határozza meg. Miért van szükség integrációra? A sérült emberek aktív társadalomba illeszkedése érdekében erősödik az a vélemény, amely a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekben az integrációt tekinti kulcskérdésnek. Ma már nem az az alapvető kérdés, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben, sokkal inkább az, hogyan. Nézőpontváltás Európa esélyegyenlőségi stratégiája deklarálja, hogy az EU fellépéseinek középpontjában az esélyegyenlőség általános érvényesítése áll annak érdekében, hogy a társadalom egésze megismerje és felismerje a fogyatékos emberek szükségleteit, illetve azt, hogy mit nyújtanak a fogyatékos emberek a társadalom számára. 5 Ennek nem mond ellent az a tény, hogy a többségi általános iskolák keretében évtizedek óta működnek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók részére szervezett osztályok, tagozatok az együttnevelés legegyszerűbb változataként. Ezt nevezik lokális integrációnak, amikor csak az épület közös, de a sérült és az ép gyermekek között nincs semmiféle tudatosan szervezett kapcsolat. 11

12 Elindulás: Bevezető Ki nyer a befogadással? Az érintettek Bár azt tapasztaljuk, hogy a speciális iskolákban (alap- és középfokú) szívesen töltik el idejüket a diákok, a kilépési pontokon középiskolai pályafutás többségi intézményben történő megkezdésekor vagy a munkaerő-piaci elhelyezkedéskor drámaian megváltozik az életük. Nincs átmenet, nincs átsegítés, nincs híd: hirtelen és felkészületlenül kerülnek a többségi világba. Elszokott tőlük a világ, és ők is elszoktak a világtól. Egy nagyon jó iskolában éltem, mielőtt itt elhelyezkedtem. Ki kellett, hogy kerüljek, mert már túlkoros is lettem. Szembesültem azzal, hogy megbámultak, saját testvéreim kinevettek, mert nem éltek velem együtt, nem tudták, hogy milyen az, hogy én szenvedek, és nekem a fájdalmakon át kell menni. A saját családomon belül nem tudnak engem így elfogadni. (Volt speciális szakiskolai diák) Az integrációs oktatási forma melletti döntés helyességét hosszú távon többszörösen is igazolva látják a szülők, amikor a gyerekekről olyan történeteket mesélnek el, amelyek nem közvetlenül az iskolával kapcsolatosak, de amelyek mégis az integráció következtében kialakult önállósodás nehézségeiről szólnak. Az első időkben sok kellemetlenséggel jár a széles értelemben vett integráció vállalása a gyerek és a szülő számára egyaránt, hosszú távon azonban ez az egyetlen jó választás vélik a szülők. Én azért hoztam el P-t a vakodából (Vakok Általános Iskolája), mert nagyon-nagyon buroknak találtam. Nagyon jó tanárai voltak, nagyon jó helye volt ott is, de az élet nem ez. Az élet az, hogy kimegyek az utcára: kivitték P-t a Thökölyre, aztán úgy állt az úton, hogy nem mondta, hogy a Kolumbusz utcán akarok végigmenni, hanem csak érezte, hogy baloldalon van a kerítés És nem kérdezte meg tőle senki, hogy most te merre akarsz menni, ő nem mondta, ő azt hitte, hogy az a másik, aki neki segít, az tudja. De nem tudta. De ott volt a telefon, és hazaszólt:»anya, itt vagyok, hogy megyek haza? Vagy gyertek értem, vagy valami!«és most szóljon, amíg én tudok menni érte, amíg én tudok neki segíteni, de ha majd ott marad egyedül, akkor nem biztos, hogy lesz kinek szólni. (P. vak lány anyukája) A befogadó diákközösség A Neumann János Szakközépiskola alakulása évében fogadott testi- és érzékszervi sérült tanulókat. Jelenleg több mint negyven sajátos nevelési igényű tanuló (mozgáskorlátozott, látássérült és hallássérült) jár az intézménybe. A nevelőtestület állásfoglalása szerint az együttnevelés gondolatát a társadalmi környezet sugallta. A tanulók egy része középiskolai osztályban, egy része pedig szakképző osztályban tanul. Általános elv, hogy az integrációban önként feladatot vállaló tanár úgy oldja meg az óra szervezését, a számonkérést, hogy az osztály minden tagjának fejlődését biztosítsa. A tanárok munkáját gyógypedagógusok is segítik. Az Ifjúsági Innovációs Versenyen egy budapesti középiskola diákjai 1995-ben és 1996-ban a világelső csapat voltak (3 fő). Az általuk kifejlesztett Braille-nyomtató és órai jegyzetelőgép 103 projekt közül nyert. A diákok saját találmányukat valósították meg, melynek lényege, hogy a nem látók részére bármilyen számítógéppel szerkesztett szöveg azonnali»kinyomtatását«és»olvashatóságát«teszi lehetővé ban első díjat nyert pályamunkájuk: a Brailledokumentumok számítógépes feldolgozása, 1997-ben pedig a Laslo Emil által kifejlesztett 12

13 Elindulás: Bevezető Braille-kijelző című pályázat aratott elismerést. A Braille-kijelző a számítógép képernyőjén lévő szöveg megjelenítését biztosítja egy lapon, melyen egy speciális egeret lehet mozgatni. Mágnesek segítségével az egéren elhelyezett kis gombok föl-le mozgathatók, ezáltal a Brailleírásnak megfelelő inger keletkezik az olvasó ujjban. Így a nem látók is tudnak olvasni a monitoron. 6 A pedagógusok Néhány gondolat az integrációról intézményvezetőkkel, fenntartókkal folytatott fókuszcsoportos megbeszélések alapján. Nagyon sok finom pedagógiai érzékünk erősödött, és emiatt én nagyon szeretem csinálni. Megpróbáltuk összeállítani azt a listát, hogy mi az, amit ad nekünk az integráció. Nagyon sok mindent, az együttműködést az iskolán belül, a szakemberekkel való együttműködést, a szülőkkel való együttműködést, nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való együttműködésre. Az Akadálymentesítés Európai eszméje című dokumentum a megközelíthetőségen nem csak a fogyatékos emberek számára alkalmas épített környezet létrehozását érti. Az akadálymentesség az épületek olyan alapvető jellemzője, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy bejussanak az épületekbe, és azokat mindegyikük egyformán és önállóan használhassa. Ebbe természetesen beletartozik a kerekes székesek számára használható rámpák, liftek stb. kínálata, de az akadálymentesítés nem csak a bejutást jelenti. Sokkal többet annál: az épületben és azon kívül található tárgyak tervezését, kivitelezését, a szolgáltatott információk érthetővé tételét, az eligazodás lehetőségét, az életünket segítő számítástechnikai, kommunikációs alkalmazások elérhetőségét is. 6 Zseák Sándorné: Minimális kedvezmény, maximális segítség. In: Befogadó iskolák, elfogadó közösségek. Szerk: Kőpatakiné Mészáros Mária. OKI,

14 Elindulás: Bevezető 1. szakasz: Felkészülés szükséges, hogy a közoktatás megerősítse a törvényi intézkedéseket, elősegítse a fogyatékos emberek társadalmi szükségleteinek és jogainak jobb megértését, valamint felvegye a harcot a még mindig fennálló előítéletek és stigmatizáció ellen. Madridi Nyilatkozat A tantestület felkészülése Fontos, hogy maga a tantestület is felkészüljön arra, hogy mit kezdhet, mit kezdjen a fogyatékosság, az integráció kérdésével. A tanulók szemléletformálása akkor lehet hatékony, ha az nem csak egy-egy pedagógus elszigetelt akciója, hanem az egész tantestület célja és általuk hitelesen képviselt érték. Ez nagyon összetett feladat. Egyrészt a tanárnak át kell gondolnia a fogyatékossághoz való saját viszonyát. Az emberi viszonyok a pedagógusok, pedagógiai asszisztensek és valamennyi gyerek viszonya egymáshoz befolyásolja az iskolai sikerességet, az iskola sikerét is. A következő oldalakon a tantestület közös, sikeres felkészüléséhez ajánlunk egy foglalkozástervet. 14

15 Elindulás: Bevezető A foglalkozás címe: Célja: Célcsoport: A fejlesztés fókuszai (képességek, készségek, attitűdök): Fogyatékos gyerekek integrációja az iskolában Ajánlott időkeret: 2 90 perc Az alábbi forgatókönyv, foglalkozásterv olyan tantestületeknek ajánlható, amelyek fogyatékos gyerekek iskolai integrációja előtt állnak. Feltételezhető, hogy a pedagógusok ismeretei, kompetenciái, érzései nagyon különbözőek e témával és a feladat egészével kapcsolatban. Ebben a tervezetben két tantestületi találkozót, megbeszélést javaslunk. Az első alkalom elsősorban az objektív ismeretek megszerzéséről szól. Meghívott gyógypedagógus és integrációs szakember(ek) tájékoztatják a tantestületet azoknak a fogyatékosságoknak legfontosabb jellemzőiről, az érintett gyerekek tanulásában, viselkedésében, iskolai életében leggyakrabban megnyilvánuló sajátosságairól, amely típusú integráció bevezetését tervezik az iskolában. Az előadás után a résztvevők kérdéseket is feltehetnek az előadóknak, az előadás beszélgetéssé alakulhat. A második alkalom tréningszerű együttlét. Célja, hogy a pedagógusok ráhangolódjanak az integráció gondolatára, a fogyatékos gyerekek befogadására. Őszinte légkörben megoszthassák egymással gondolataikat, kételyeiket, felderíthessék, hogyan segíthetik egymást az integrációs munkában. Az egész tantestület (A módszertani továbbképzések nagy részére érvényes, az integrációval kapcsolatos képzésekre pedig fokozottan az, hogy hatékonyságuk, hasznosságuk, a megszerzett ismeretek, tapasztalatok, attitűdök beépülésének esélyei megtöbbszöröződnek, ha nemcsak egy-egy tanár vesz részt a kurzusokon, hanem az egész tantestület. Ilyen esetben a tantestület mint közösség szemlélete is alakul, formálódik. A kollégák hosszabb távon is segíthetik egymást az elsajátított ismeretek felidézésében, gyakorlatban történő alkalmazásában.) Amennyiben kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a tanítás tanulás során a gyerekek szociális és életviteli kompetenciái fejlődjenek, feltétlenül szükséges, hogy továbbképzések, tudatos önfejlesztés révén minden pedagógus folyamatosan fejlessze saját szociális kompetenciáit is. Ebben a tanulási folyamatban ugyanis kiemelt jelentőségű a felnőtt mintaadása a gyerekek számára. Fejlesztendő kompetenciák a tantestületi foglalkozásokon: az érzelmek tudatossága, érzelmeink pontos azonosítása, az érzelmek kezelése, tolerancia, együttműködés, problémakezelés, konfliktuskezelés, segítségkérés, szolidaritás. 15

16 Elindulás: Bevezető Idő Tevékenységek leírása Módszerek 1. alkalom 90 perc Meghívott gyógypedagógus és integrációs szakember(ek) előadása azokról a fogyatékosságokról, amelyek az integrálandó gyerekeket érintik. Utána: beszélgetés. Előadás, kérdések, válaszok, beszélgetés 2. alkalom 10 perc Játékos ráhangolás, a bizalmi légkör kialakítása: gyakorlatokat lásd. Gabnai: Drámajáték című könyvében 5 perc Véletlenszerű csoportalakítás (4-5 fős csoportok). Képeslapmozaik (2. melléklet) 15 perc Minden csoporton belül a tagok felidézik egy élményüket saját iskoláskorukból vagy tanári múltjukból, amikor fogyatékos gyerekekkel találkoztak, működtek együtt. Ha nincs ilyen, akkor nem iskolai, hanem bármilyen élethelyzetben megtörtént esetet mesélnek el. Elsősorban arra koncentrálnak, hogy mi volt a különös, szokatlan az együttműködésben. 15 perc Problémagyűjtés: a csoportok összegyűjtik azokat a kérdéseket, problémákat, amelyek a fogyatékos gyerekek integrációjával kapcsolatban saját munkájukra, tanítási gyakorlatukra gondolva leginkább foglalkoztatják, aggasztják őket, és feljegyzik azokat. 20 perc Megoldások keresése: minden csoport kicseréli problémagyűjteményét a szomszédos csoporttal, és megpróbál megoldásokat keresni a másik csoport kérdéseire. 15 perc 2-2 csoport összeül, és megbeszélik a megoldásokat, a vitás kérdéseket. Külön gondot fordítanak arra, hogy szó essen arról, szerintük mely problémákat lehet iskolán belül megoldani, és milyen típusú kérdésekben kell külső szakember segítségét kérni. Az elhangzottakból a leglényegesebb gondolatokat szóvivő útján megosztják az összes kollégával. 10 perc Zárókör: a résztvevők körbe ülnek, és sorban mindenki elmondja, hogy mi az az első lépés, elhatározás, teendő az integrációval kapcsolatban, ami a foglalkozás során megfogalmazódott benne. Ezt a játékot csak akkor játsszuk, ha a tantestület tagjai jó személyes viszonyban vannak egymással. A foglalkozás vezetői még ebben az esetben is ajánlják fel a játékon kívül maradás lehetőségét. (1. melléklet) Háromlépcsős interjú (3. melléklet) Szóforgó (4. melléklet), ablak-módszer (5. melléklet) Feladatcsere (6. melléklet) Javaslatok a tréningszerű foglalkozás megvalósításához A foglalkozás vezetése: Jó, ha a foglalkozást ahogy a tréningeket általában két személy vezeti. Ők lehetnek a tantestület tagjai is, de ha a foglalkozások szervezői (az iskolavezetés) fontosnak tartják, hogy minden pedagógus kivétel nélkül részt vegyen a folyamatban, akkor tantestületen kívüli kollégák is felkérhetők. 16

17 Elindulás: Bevezető Javaslat a térelrendezésre: A foglalkozást lehetőség szerint olyan teremben kell tartani, ahol mozgatható bútorok (székek, asztalok) vannak. A játékhoz a foglalkozás megkezdésekor a terem közepének üresnek kell lennie. A játék után minél gyorsabban át kell rendezni a termet úgy, hogy a 4-5 fős csoportok kényelmesen elférjenek, és munka közben ne zavarják egymást. Mellékletek a foglalkozáshoz 1. melléklet A tantestület létszámának megfelelő mennyiségű mozaikdarabot vágunk szét képeslapokból. A képeslapok száma annyi, ahány csoportot létre kívánunk hozni. A mozaikdarabkákat összekeverjük, mindegyik résztvevő húz egy darabot. Az azonos képeslap darabkáinak gazdái összeillesztik a képeslapot, ők lesznek majd csoporttársak a foglalkozáson. 2. melléklet Háromlépcsős interjú Ennek a módszernek az a lényege, hogy a csoporttagok nagyon figyeljenek egymás mondanivalójára, annyira, hogy társuk történetét a lehető legpontosabban, a megadott időkereteket tartva el tudják mondani a többieknek. A módszer fejleszti a figyelmet, de az empátiát is. A megvalósítás menete: A csoporttagok A, B, C, D betűjelet kapnak. A elmondja ismeretét B, C elmondja D-nek. B elmondja ismeretét A, D elmondja C-nek. A elmondja a B-től hallottakat C-nek és D-nek, B figyeli és ellenőrzi. B elmondja az A-tól hallottakat C-nek és D-nek, A figyeli és ellenőrzi. C elmondja a D-től hallottakat A-nak és B-nek, D figyeli és ellenőrzi. D elmondja a C-től hallottakat A-nak és B-nek, C figyeli és ellenőrzi. 3. melléklet Szóforgó A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban elmondják egymásnak gondolataikat. Senki nem vág a másik szavába, mindenkire sor kerül. 17

18 Elindulás: Bevezető 4. melléklet Ablak-módszer Vélemények, problémák rendszerezésére, gyűjtésére szolgáló módszer. Azt is megmutatja, hogy a csoporton belül mekkora a támogatottsága az elhangzó véleményeknek. Az alábbi ábra szerint megszámozzuk a 4+1 részre osztott lap egyes részeit. A megfelelő számmal ellátott részbe jegyzi fel a csoport azt a véleményt, gondolatot, tulajdonságot, dolgot, amit 1, 2, 3 vagy 4 csoporttag gondol. Az 5. részbe a konszenzusos csoportvélemény kerül melléklet Feladatcsere A szomszédos csoportok kicserélnek 1-1 feladatot, kérdéssort, problémagyűjteményt. A kapott feladatot megpróbálják megoldani. A megoldás után ellenőrzik egymás munkáját, megbeszélik a vitás kérdéseket. Felhasznált irodalom: Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Budapest. Önkonet Kft.,

19 Elindulás: Bevezető A tanulók felkészítése Hogy miként formálódik a sérült tanuló és a kortárs csoport kapcsolata, azt elsődlegesen az egymás iránti attitűd határozza meg. Ez a magatartás jelentősen változhat az idő múlásával. A közös gondolkodás és önként vállalt együttes cselekvés érdekében szükség van szülőkkel, társadalmi partnerekkel, más szakemberekkel való együttműködésre, gondolkodásuk, szemléletük alakítására; ennek érdekében kell bevonni és aktivizálni őket. Az egymás iránti viszony javulhat és romolhat is. Az iskolai oktatásban legszerencsésebb helyzetbe akkor kerül a fogyatékos diák, ha beilleszkedhet egy olyan osztályközösségbe, ahol elfogadják és segítik őt. Természetesen az elfogadás csak nagyon ritkán jön létre spontán. Szükség van a pedagógus aktív közreműködésére, segítségére. Fontos, hogy a téma feldolgozását minden esetben előzze meg csoportépítés, egymásra hangolódás. Ötletek csoportépítő, érzékenyítő játékokra Az ötlettár figyelembe veszi, ha van sérült tanuló a közösségben, ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan vonhatjuk be őket is a csoportjátékokba. Koncentrációs játék I. Koncentrációs játék II. Számsoroló Tevékenység A gyermekeket körbe ültetjük. A tanár elindítja a számsort, a gyerekeknek úgy kell azt tovább folytatniuk, hogy egyszerre csak egy szólalhat meg. Cél: minél tovább eljutni a számsorban Idő: 10 perc Tapsolós- lépegetős játék Helyben járva a tanár irányításával felvesszük a közös ritmust. Hangosan 1-től 8-ig folyamatosan számolunk. Ha ez jól megy, akkor csak az egyekre számolunk hangosan. A menetelést nehezítjük a következő instrukciókkal: számolj magadban a következő körtől tapsolj a 7-re tapsolj a következő körtől 7-re és 8-ra három elemet kérünk... Cél: taps és menetelés összehangolása, az osztály együttműködése, és a lehető legnehezebb variációk kivitelezése Idő: 10 perc Ajánlás Ha hallássérült gyermek van a csoportban, biztosítani kell számára a szájról olvasás lehetőségét, fogalmazzunk egyszerűen, biztosítsuk az adóvevő használatát. Figyelemzavaros tanulónál törekedjünk a fokozatos nehezítésre. Beszédértési problémával küzdő gyermeknél is törekedjünk az egyszerűségre a feladat megfogalmazása során. Mozgássérült gyermek esetén váltsuk ki más olyan mozgással, ami számára nem jelent nehézséget 19

20 Elindulás: Bevezető Koncentrációs játék III. Koncentrációs játék IV. Bizalomjáték Tevékenység A tanulókkal egy kört alakítunk. Megbeszéljük, hogy jobbra mindig így dobjuk egymásnak a frízbit: Zipp (a dobás imitálása jobb kézzel segít)! Balra pedig csak a Zapp szóval mehet. A frízbit csak úgy lehet megfordítani, ha valaki azt mondja, hogy: Bang! Ekkor megfordul a kör (ha eddig jobbra ment a frízbi, a Bang után balra indul a dobás). Cél: A frízbi útja a visszapattintások ellenére minél könnyedebb legyen a körben. Idő: 5 perc Lakat a számon A gyerekek körben állnak. Egy labdát dobálnak a kör tagjai egymásnak, miközben növekvő sorrendben számolunk 1-től fölfelé. Aki elkapja a labdát a soron következő számot kell hogy mondja,majd tovább dobja a labdát. Ha már jól megy, megadjuk a következő instrukciót: Ugyanez a feladat,de a páros számokat nem mondhatod ki! Cél: Minél tovább jussunk el a számsorban. Idő: 10 perc Flipper A gyermekek körben állnak. Egy tanuló csukott szemmel a kör közepéről indul a társai felé. A társak egy falat alkotnak. A kör falát. Cél: A körben sétáló gyermek bizalmának megnyerése, azáltal, hogy nem hagyjuk beleütközni ebbe a falba, hanem már jóval előtte kitartjuk a kezünket, és az ellenkező irányba fordítva útjára engedjük. Biztosítani, hogy minél több gyermek kipróbálhassa magát Idő: 10 perc Ajánlás Ha hallássérült gyermek van a csoportban biztosítani kell számára a szájról olvasás lehetőségét, fogalmazzunk egyszerűen, biztosítsuk az adóvevő használatát. Figyelemzavaros tanulónál törekedjünk a fokozatos nehezítésre. Beszédértési problémával küzdő gyermeknél is törekedjünk az egyszerűségre a feladat megfogalmazása során. Kézmozgásában akadályozott gyerek lehet a játék szabályok betartását ellenőrző személy. Ha hallássérült gyermek van a csoportban biztosítani kell számára a szájról olvasás lehetőségét, fogalmazzunk egyszerűen, biztosítsuk az adóvevő használatát. Figyelemzavaros tanulónál törekedjünk a fokozatos nehezítésre. Beszédértési problémával küzdő gyermeknél is törekedjünk az egyszerűségre a feladat megfogalmazása során. Kézmozgásában akadályozott gyerek lehet a játék szabályok betartását ellenőrző személy. Látássérült gyermek esetén remek, súlyos hallássérült esetén lehetséges megoldás a félelem leküzdésére, hogy párban játszunk, illetve mozgássérült, értelmi sérült tanuló esetén szintén kérhetünk segítőt. 20

21 Elindulás: Bevezető Bizalomjáték II. Bizalomjáték III. Irányított csoportalakítás érzékenyítéssel I. Fejjel a falnak Tevékenység Egy vállalkozó gyermek a terem egyik végében áll, a többiek vele szemben (körülbelül 7 méterre) falat alkotnak. Most arra kérjük a tanulót, hogy csukott szemmel induljon el a többiek felé. Cél: A falnak tartó gyermek bizalmának a megnyerése (mer csukott szemmel magabiztosan a társai felé haladni). A többiek feladata, hogy mint a Flipperben finoman elkapják, ne engedjék a falba ütközni. A későbbiekben gyakorlott csoportnál futhat is a fal felé a tanuló, hiszen bízhat a többiekben, hogy azok elkapják. Idő: 10 perc Kelj fel Jancsi! A csoport tagjai szűk körben állnak, kör középen pedig egy tanuló. Arra kérjük a kört alkotó gyerekeket,hogy tartsák ki maguk elé a kezüket. A kör közepén álló tanulót arra kérjük, hogy anélkül,hogy elmozdulna a talpa a talajról,csukott szemmel próbáljon valamelyik irányba dőlni. Cél: A kör közepén álló tanuló bizalmának a megnyerése, merje magát rábízni társaira. A többiek együttesen megtartják, majd finoman egy másik irányba döntik, ott megint több kéz várja a középen álló gyermeket. A kört alkotók lássák be, hogy ember képtelen megtartani az érkező tehetetlen testet. Minél több gyermeknek biztosítsunk lehetőséget a kipróbálásra. Idő: 10 perc Állatfarm Négy különböző állat nevével ellátott kártyákat osztunk szét a gyerekek között, és egy ötödik féle állat nevével ellátott kártyát, aminek nem lesz csoportja, egy olyan tanulónak adunk, aki szerintünk a leginkább meg tudja fogalmazni milyen másnak lenni, vagy egy olyan tanulónak, akinek meg kell élnie milyen másnak lenni, mert vannak ebből adódó problémái. A névvel ellátott kártyák kihúzása után, a gyerekek a kártyán szereplő állat hangját utánozva kell megtalálniuk csoportjukat. Instrukció: Keresd azt, aki ugyanolyan, mint te! Cél: A másság szimulálása, a többség és a kisebbség szemszögéből. Idő: 10 perc Ajánlás Fontos ennél a feladatnál, hogy a tanulók önként vállalják, bátortalanabb illetve látás- és hallássérült gyermeknél, ha szükséges biztosítsunk segítőpárt. Ezt a feladatot mindenképpen előzze meg a Flipper nevű játék osztály Fontos, hogy a lehető legszűkebb kört alkossuk meg. A játékhoz ideális két körre bontani a csoportot (1 körben maximum 15 fő van jelen). Fogalmaztassuk meg a gyerekekkel, hogy ki hogy érezte magát a játékban, és persze mindenképpen szólaltassuk meg az egyedül maradt gyereket. Milyen érzés volt, amikor megtudtad, hogy te más vagy, egyedül vagy? Milyen érzés volt nektek, amikor megtudtátok, hogy ő senkihez sem tartozik? Hogyan éreznéd magad a helyében? Ne sajnáljuk az időt megbeszélni a gyerekekkel érzéseiket, gondolataikat! Ha hallássérült gyermek van a csoportban, biztosítani kell számára a szájról olvasás lehetőségét, fogalmazzunk egyszerűen, biztosítsuk az adóvevő használatát. Látássérült gyermeknek fülébe súghatjuk a kártyáján szereplő állat nevét. 21

22 Elindulás: Bevezető Irányított csoportalakítás érzékenyítéssel II. Szimbólumok Tevékenység A gyerekeket körbe állítjuk, majd megkérjük őket, hogy mindenki forduljon háttal a kör belsejének. Négy különböző szimbólummal ellátott kártyákat ragasztunk a gyerekek homlokára (fontos, hogy a sajátját ne lássa), és egy ötödik féle szimbólummal ellátott kártyát, aminek nem lesz csoportja, egy olyan tanulóra ragasztunk, aki szerintünk a leginkább meg tudja fogalmazni milyen másnak lenni, vagy egy olyan tanulónak, akinek meg kell élnie milyen másnak lenni, mert vannak ebből adódó problémái. A szimbólummal ellátott kártyák felragasztása után, a gyerekek a kártyán szereplő szimbólumok szerint meg kell keresnie a saját csoportját. A beszéden kívül minden más kommunikáció nélkül kell előbb megszereznie a többiektől az információt, milyen szimbólum is ő. Instrukció: Tudd meg a többiektől mi vagy? Beszéd nélkül kommunikáljatok! Keresd azt, aki ugyanolyan, mint te! Cél: A másság szimulálása, a többség és a kisebbség szemszögéből. Idő: 10 perc Kapus Egy önként vállalkozó gyerek kimegy a teremből. Addig a többiek egy kört alkotnak, kijelölünk két egymás mellett álló gyereket kapunak. Arra kérjük a kört alkotókat, hogy csak a szemükkel fejezzék ki érzelmüket a körben álló felé. Ha nem a kapun próbál kimenni a játékos, ott a kört alkotó tanulók zárják be előtte a kört. Közben behívjuk a középen álló tanulót, kérjük arra, hogy keresse meg minden beszéd nélkül a kaput, ahol kijuthat a körből, próbálja kikövetkeztetni a többiek arcáról. Cél: Az érzelmek adekvát kifejezése pusztán a szemmel. A közösség- és az önismeret fejlesztése. Idő: 10 perc Ajánlás Fogalmaztassuk meg a gyerekekkel, hogy ki hogy érezte magát a játékban, és persze mindenképpen szólaltassuk meg az egyedül maradt gyereket. Milyen érzés volt, amikor megtudtad, hogy te más vagy, egyedül vagy? Milyen érzés volt nektek, amikor megtudtátok, hogy ő senkihez sem tartozik? Hogyan éreznéd magad a helyében? Ne sajnáljuk az időt megbeszélni a gyerekekkel érzéseiket, gondolataikat! Látássérült gyermeknek fülébe súghatjuk a kártyáján szereplő szimbólum nevét vagy a tenyerébe is rajzolhatjuk. Figyeljünk az instrukció pontos és egyszerű megfogalmazására hallássérült és beszédértési nehézséggel küzdő tanulók esetében 22

23 Elindulás: Bevezető Labdajáték Labdajáték Küzdőjáték Japán foci Tevékenység Játék leírása: gyerekek maradjanak kör alakzatban, a lábaik érjenek össze úgy, hogy minél nagyobb terpeszbe legyenek. A labdát csak kézzel lehet ütni. Cél a társak lába között kiguruljon a labda, akinél ez megtörténik, annak 3 karhajlítást kell csinálni mellső fekvőtámaszban. Nehezítés: több labdával lehet játszani. Cél: figyelem felkeltése, labdás képességfejlesztő gyakorlat. Idő: 15 perc Körpassz Játék leírása: marad a kör alakzat, nem kell a lábaknak összeérni. Egy gyereket kijelöl a tanár, aki elkezdi passzolni a labdát a vele szemben állónak, ő szintén tovább passzolja a labdát a kb. vele szembenállónak, stb. egészen addig adogatják a labdát, amíg az első gyerekhez nem jut vissza a labda, utána újra kezdődik a kör. Feladat nehezítése: egyre több labdát indít útjára a tanár, ez természetesen függ a csoport ügyességétől. Különböző feladatokat kell végrehajtaniuk a passzolás alatt vagy után pl.: helyben futás, szökdelés, minden passz után 1 karhajlítás, 1x 4 ütemű gyakorlat, stb. Cél: figyelem felkeltése, labdás képességfejlesztő gyakorlat. Idő: 15 perc Körkihúzó Játék leírása: mindenki hason fekvésbe helyezkedjen, természetesen kör alakzatban és fogják meg a mellettük lévő alkarját. Jó erősen kapaszkodjanak össze. Tanár kezdheti a kihúzást a körből, ami annyit jelent, hogy a kiválasztott gyereket a lábánál fogva kell elhúznia. Miután sikerült a kör bezárul és most már a gyerek próbál valakit kihúzni. Egyre több lesz a kihúzó és így egyre könnyebb végrehajtani a játékot. Cél: minél rövidebb idő alatt szétválasztani a kört. Idő: 20 perc Ajánlás Kevés rivalizálás van a játékban, de ennyi még nem akadályozza a csoport működését. Játék fő célja: hiba nélkül végrehajtani a tanár által kitűzött idő intervallumot. Természetesen, ha valaki elrontja a passzt, akkor újra indul az időmérés. Gyerekek összetartozását szimbolizáló játék, nagymértékben fejleszti az egymás iránti felelősség érzését. Játék után érdemes megfigyelni, hogy olyan gyerekek is kapcsolatot tudnak tartani egymással, akik között nem jönne létre természetes úton a szorosabb kötelék. A közös cél összekovácsolja a csoportot, ezekkel az élményekkel alakítható igazán a csoport. Ha mozgássérült gyerek van a csoportban, legyen ő a játékszabályok betarásáért felelős. 23

24 Elindulás: Bevezető Labdajáték Labdajáték Labdajáték Élő csocsó Tevékenység Játék megvalósítása: a gyerekeket válassza szét két csapatra a tanár. A csapatok alkossanak magukon belül 3 sort. 1. védő sor, 2. középpályás sor, 3. támadó sor. A sorok fogják meg egymás kezét és a két csapat sorai úgy helyezkedjen el a kapuk között: kapu, A csapat védősor, B cs. Támadósor, A cs. Középpályás sor, B cs. Középpályás sor, A cs. Támadó sor, B cs. Védő sor. Cél az adott időn belül: minél több gólt szerezni. A sorok időnként helyet cserélhetnek Idő: 25 perc Maffia főnök Játék leírása: Maradnak a párok, közülük az egyik vegyen szalagot, Ő lesz a főnök, aki kidobhatja szintén a másik párból a főnököt. A szalag nélküli a testőr, akinek a feladata a labdaszerzés illetve a főnök védelmezése. Számára nincs akadály, testével védi a kidobástól, de közben próbál labdát szerezni. A kidobók 3-at léphetnek a labdával, de passzolgatva bármilyen távolságba eljuthatnak. Cél: minél több főnököt kidobni, megszerezni a szalagját és így a játék végén csak egy kidobó marad, Ő lesz a maffia főnök. A kidobott játékosnak be kell állni testőrnek Idő: 30 perc Sonkakötöző Játék leírása: ossza kétfelé a csapatokat úgy, hogy erőviszonyok egyenlők legyenek. A termet 3 részre kell osztani, ezt elsősorban a meglévő vonalak segítségével könnyű megtenni, ha ez nincs célszerű valamilyen jelölő bójával, ruhadarabbal pótolni. A padot és zsámolyt nem ajánlott, mert a játék hevében könnyen balesetet okozhat. A csapatok egymással szembe álljanak, mindkét csapatnál legalább 5-5 labda. A három felosztott terület egyike az A csapaté, a középsőt mindkét csapat használhatja, a harmadik a B csapaté. A felosztást úgy kell értelmezni, mintha a termet hosszában folyosóra osztanánk. Ha valakit sikerül kidobniuk annak fel kell másznia a bordásfalra. Egészen addig kell ott lennie, amíg a csapattársai nem dobnak ki a másik csapatból egy embert. Játék vége: amikor az egyik csapat minden tagját sikerül kidobni. Cél: minél rövidebb idő alatt kidobni a másik csapatot, egészen az utolsó emberig. Idő: 30 perc Ajánlás Csapatépítő játék, ahol a szerepek egységesek. Nem jelenik meg a tudáskülönbség a gyerekek között. Mindenki aktív tagja a játéknak, a teljes elfogadás megvalósulhat alatta. Közös örömszerzés, siker, a nehézségek leküzdése kiemeli a sérülteket a másság érzéséből. Ezzel a játékkal nagymértékben kialakítható az a segítő szándék, amit a továbbiakban használunk. A játék minden pillanatában fontos a segítők szerepe ezzel életben lehet tartani a figyelmüket, játékkedvüket az utolsó pillanatig. Hihetetlenül izgalmas játék, a leírása egy kicsit nehézkes, de a menete nagyon egyszerű. A gyerekek könnyen megértik, mindenki számára nagy élvezetet jelent. A sérült gyerekek teljes mértékben részt vehetnek benne és nincs is annál jobb dolog, ha sikerül megmenteniük a csapat sonkáit. 24

25 Elindulás: Bevezető Egyensúlyfejlesztés Tevékenység Szivacspihenő Játék leírása: Szükséges egy szivacsbála, amit álljanak körbe a gyerekek. Fogják meg az oldalát úgy, hogy fel tudják majd emelni vezényszóra. Egy bátor vállalkozót jelöljön ki, feküdjön fel a szivacsra és vezényszóra a többiek hirtelen felemelik a fejük fölé a bálát, aztán leteszik. A kijelölt gyerek repülni fog a boldogságtól, innentől kezdve mindenki szeretné kipróbálni ezt a játékot. Cél: minél magasabbra feldobni a vállalkozó gyereket, természetesen az észszerűség határain belül. Nagyon fontos, hogy mindenki egyszerre emelje a szivacsot. Idő: 20 perc Ajánlás Igazi csapatépítő játék, mindenkire szükség van, a sérültek középpontba kerülhetnek, érezhetik a fontosságukat, és társaik szívesen dobálják föl őket. 25

26 Elindulás: Bevezető 2. szakasz: Elindulás Ki kell dolgozni és széles körben terjeszteni azokat az oktatási eszközöket, amelyek segítik a tanulókat, hogy kifejlesszék magukban és másokban az egyéniség tudatát a fogyatékosságot illetően, és amelyek elősegítik, hogy pozitívabban ismerjék el a különbségeket. A tanulók felkészítése a személyes találkozásra Az eredményes szemléletformáláshoz fontos, hogy az ne egyszeri alkalom legyen, hanem az iskolai tevékenységek plusz dimenziójaként jelenjen meg. Beépüljön mindazokba a tevékenységekbe, témakörökbe, melyekkel amúgy is foglalkoznak, amelyeket amúgy is végeznek a diákok. Lehet, hogy ebben az összefüggésben most még idegennek tűnik a megszokott témák újragondolása; kézikönyvünkkel pontosan ahhoz kívánunk segítséget adni, hogy ez a mindennapos tevékenységek szerves részeként tudjon megjelenni. Ezzel is az összetartozást és nem a különállást szeretnénk hangsúlyozni. Azt, hogy a fogyatékossággal, a fogyatékos emberekkel való foglalkozás a tanítás tanulás folyamatában ne egy külön kiemelt, kipipálandó alkalom legyen, hanem a mindennapos tevékenységek egészét átható, ma még új, de bízunk benne néhány év múlva már elengedhetetlen szempont legyen. Mert úgy gondoljuk: nagyon fontos indirekt üzenete van annak, hogy a fogyatékos emberek sajátos igényei horizontálisan meg tudnak jelenni a hétköznapokban, mindazokban a témákban, kérdésekben, melyek az adott életkorban foglalkoztatják a diákokat: nincs ők és mi, hanem sokféle egyedi igény, melyben megannyi közös vonás és különbözőség is felfedezhető. A fogyatékosság és a sajátos igény mint új szempont beemelése a tanulás-tanítás folyamatába az adott életkori szintnek megfelelően természetesen csak más-más mélységben lehetséges. Kisebbeknél az észrevétlen cselekvésbe ágyazottság könnyebb, szinte adja magát. Kamaszkorban, a fokozódó intolerancia, elutasítás, szembefordulás, identitáskeresés időszakában talán nehéznek tűnik mások problémái iránt érzékennyé tenni a fiatalokat. De ha saját problémáik, érdeklődési körük felöl próbáljuk megközelíteni őket, melyek útkereső énjüket is foglalkoztatják (pl. szórakozás, párkapcsolat vagy pályaválasztás), saját személyes kérdéseiken keresztül átélhetőbbé tudjuk számukra tenni mások helyzetét. A mindennapokon átívelő tevékenységeket öt nagy témakör köré csoportosítottuk: tudás, tájékozottság; társas kapcsolatok; önállóság; szabadidő; környezet. Ez az öt nagy témakör minden életkori szakaszban más-más tartalommal van jelen a tanítás tanulás folyamatában. A táblázatokban arra láthatók példák és ötletek, hogy a fogyatékosság témáját miként lehet azoknak a tartalmaknak a feldolgozásába beleszőni, melyekkel az elsőtől a tizenkettedikig minden évfolyam foglalkozik. Ezenkívül minta óravázlatokat és foglalkozásterveket kínálunk egy-egy a fogyatékosság kérdését érintő téma feldolgozására. 26

27 1 4. évfolyam Óravázlatok

28 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 1. Legyen színes a világ A foglalkozás címe: Legyen színes a világ Ajánlott időkeret: Célja: Korosztály: Kapcsolódás a Nemzeti alaptantervhez: A fejlesztés fókuszai (képességek, készségek, attitűdök): 2 45 perc A tanulók ismeretei bővüljnek a fogyatékos emberekről, érzékenyebbé váljanak a különböző fogyatékosságú emberek problémái iránt évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom: mások véleményének meghallgatása, saját vélemény érthető megfogalmazása Ember és társadalom: kritikai gondolkodás, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, átélése különböző szereplők nézőpontjából Anyanyelvi : szókincsbővítés, kommunikációs készség fejlesztése Szociális ás állampolgári : empátia, tolerancia, együttműködés, egymásra figyelés, társismeret Idő Tevékenységek leírása Módszerek 5 perc Vakvezetés: A tanulók párt alkotnak. A pár egyik tagja behunyt szemmel jár, a pár másik tagja pedig mögötte haladva, a behunyt szemű játékos vállára helyezi a kezét, és irányítja a közös mozgást. A játék szerepcserével játszandó. 10 perc Minden csoport kap 4 kártyát. Minden tanuló húz egy kártyát, felolvassa a társainak, majd a csoport eleget tesz a kártyán lévő instrukcióknak (1. melléklet). 5 perc A tanulók közösen megbeszélik, hogy az egyes kártyák megválaszolásához melyik érzékszervük volt segítségükre. 10 perc A csoportok kapnak négy képet. Minden csoporttag húz egyet. A tanulók elmesélik társaiknak, mit ábrázol az általuk húzott kép (2. melléklet). Páros gyakorlat Szóforgó Frontális osztálymunka Szóforgó 10 perc A tanulók kiszínezik az általuk húzott képet. Egyéni munka 10 perc A tanulók a kiszínezett képeket csoportonként egy közös csomagolópapírra ragasztják. Ezt követően minden kép alá összegyűjtik a képhez tartozó, általuk fontosnak tartott szavakat. Csoportmunka 5 perc A csoportok bemutatják egymásnak elkészült munkáikat. Csoportszóforgó 10 perc Minden csoport kap négy kártyát, minden kártyán egy kérdés szerepel. A tanulók közösen megválaszolják a kérdéseket (3. melléklet). 10 perc A csoportok közösen megvitatják a kérdésekre adott válaszaikat. Megbeszélik, hogy miért is színes a képen látható emberek világa. Szóforgó Csoport-szóforgó 10 perc A tanulók megismerkednek a Braille-ábécével (4. melléklet). Frontális osztálymunka 5 perc Minden tanuló gyurmából kirakja egy kartonlapra Braille-írással a az utónevét vagy a monogramját. Az elkészített névtáblákból hozzáférhető helyen rendezzünk kiállítást. Egyéni munka 28

29 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 1. melléklet Kártyák Mondj valami pirosat! Milyen hangot hallasz? Válaszd ki becsukott szemmel a leghegyesebb ceruzádat a tolltartódból! Milyen íze volt a reggelidnek? 29

30 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 2. melléklet 30

31 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 31

32 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 3. melléklet Hogyan olvasnak a vakok? Hogyan labdáznak a vakok, honnan tudják, merre gurul a labda? Mire képes egy vakvezető kutya? Hol lehet közlekedni kerekesszékkel? 4. melléklet Magyar Braille ábécé 32

33 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 2. Tervezzünk áruházat! A foglalkozás címe: Tervezzünk áruházat! Ajánlott időkeret: 2 45 perc Célja: Korosztály: Kapcsolódás a Nemzeti alaptantervhez: A fejlesztés fókuszai (képességek, készségek, attitűdök): A tanulók játékos formában gondolják végig a fizikai akadálymentesítés szempontjait, váljanak érzékennyé mozgássérült társaik igényei iránt évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom: szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, érvek, vélemények önálló megfogalmazása Ember a társadalomban: emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése, mindennapos helyzetek megbeszélése különböző szereplők nézőpontjából Vizuális kultúra: vizuális jelek, jelképek kreatív használata, értelmezése, modellek készítése Anyanyelvi : szóbeli kifejezőkészség fejlesztése : empátia, tolerancia, együttműködés, segítőkészség, felelősségvállalás, döntésképesség, véleményalkotás, vitakészség Idő Tevékenységek lírása Módszerek 10 perc A tanulók átrendezik az osztálytermet, hogy bekötött szemmel mindenki bejárhasson egy útvonalat, anélkül hogy elesne vagy megütné magát. A tanulók gondolják végig közösen, milyen akadályokat kell elhárítaniuk ahhoz, hogy megoldható legyen a feladat. 10 perc Az akadálymentesített tanteremben három tanuló beköti a szemét, és választ három különböző kiindulópontot. Egy negyedik társuk valamilyen hangforrást (pl. kulcscsomó, kiscsengő, furulya) szólaltat meg. A bekötött szemű tanulók feladata eljutni a hangforráshoz. Ha sikerült megoldaniuk, akkor szerepcserével több kör is játszható. 5 perc A tanulók 4 fős csoportokban dolgoznak. Minden csoport megkapja az 1. mellékletben található kerekesszékes kisfiú képét. A csoportok közösen nevet adnak a képen látható fiúnak. Majd kiszínezik a képet. 1 perc A pedagógus ismerteti a gyerekekkel, hogy a képen látható fiúcska éppen vásárolni indul. 5 perc A csoportok megbeszélik, mi az a négy különböző dolog, amit a fiú vásárolni szeretne, és felírják egy közös írólapra. 1 perc A pedagógus elmondja a gyerekeknek, hogy feladatuk lesz megtervezni azt az áruházat, ahol a négy felírt dolgot megveheti a fiú. Tervezés előtt végig kell gondolniuk, milyen is legyen az áruház. 8 perc A csoportok megkapják a 2. mellékletben található kártyákat. A kártyákat két csoportra osztják aszerint, hogy a rajtuk olvasható ötlet szerepeljen-e a kisfiú számára megfelelő áruház tervében, vagy sem. 10 perc A csoportok bemutatják egymásnak megoldásaikat, és közösen megvitatják az akadálymentesítés szempontjait. 20 perc A csoportok megtervezik az áruházat, és elkészítik közösen egy nagy csomagolópapírra. (Javasoljuk, hogy színes papírból vágják ki és ragasszák fel a gyerekek a boltokat és a berendezéseket.) 10 perc Az elkészült áruházban minden tanuló vezesse el a fiút abba a boltba, ahol megveheti az általa kigondolt árut. A csoport tagjai nézzék meg, valóban akadálymentes-e az útvonal. Térrendezés Drámajáték Szóforgó Frontális osztálymunka Szóforgó Frontális osztálymunka Szóforgó Csoportszóforgó Csoportmunka Szóforgó 33

34 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok Idő Tevékenységek lírása Módszerek 5 perc A csoportok meséljék el egymásnak, hogyan sikerült a bevásárlás. Csoportszóforgó 5 perc Az elkészült áruházakból kiállítást rendezhetünk. Gyurmaragasztóval felerősíthetjük a vásárló kisfiút a csomagolópapírra. Az áruházakat tegyük elérhető magasságba, hogy a tanulók kedvükre játszhassanak vásárlósat a szünetekben. Kiállításrendezés 1. melléklet 34

35 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 2. melléklet Kártyák A főbejárat legyen forgóajtó. A bejárat legyen széles. Az áruháznak keskeny folyosói legyenek. Ne legyen küszöb a boltok bejáratánál. 35

36 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok Legyen benne több mozgólépcső is. Mindenképpen kell egy tágas lift. A lift gombjait nem szabad túl magasra tenni. A boltokban a földön sok áru legyen egymáshoz közel pakolva. 36

37 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 3. Így várjuk Ármint A foglalkozás címe: Így várjuk Ármint Ajánlott időkeret: 2 45 perc Célja: Korosztály: Kapcsolódás a Nemzeti alaptantervhez: A fejlesztés fókuszai (képességek, készségek, attitűdök): A foglalkozás során bővüljön a tanulók hallássérültekkel kapcsolatos ismerete. A foglalkozás által kínált szerepjátékba bekapcsolódva a tanulók váljanak érzékenyebbé a sajátos, az általuk megszokottól eltérő igényekhez való alkalmazkodásra, tudatosuljon bennük, hogy a hallássérült gyerekek tevékenységei, érzései, gondolatai csak annyiban különböznek a tanulókétól, amennyire mindenkié különbözik egymástól évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom: hallás utáni szövegértés fejlesztése, részvétel csoportban folyó beszélgetésben és vitában Ember és társadalom: emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése, kérdések, vélemények önálló megfogalmazása Anyanyelvi : gondolatok, vélemények, érzések kifejezése : empátia, tolerancia, együttműködési készség, fejlesztése Idő Tevékenységek lírása Módszerek 3 perc A tanulók szimpátia alapján 4-5 fős csoportokat alakítanak. Csoportalakítás 5 perc A pedagógus elmondja a tanulóknak, hogy az általuk megalakított csoport egy nyomozócsoport, melyben ők a nyomozók. Ezt követően minden csoport választ magának egy titkos fedőnevet. Fontos, hogy csak minden csoporttag által elfogadott neve legyen a csoportnak. 2 perc A tanulók megvitatják, hogy milyen fontos tulajdonságok jellemzik a jó nyomozót (pl. jó megfigyelő, ügyel a részletekre stb.). 2 perc A pedagógus felhívja a figyelmet, hogy a továbbiakban az előbb összegyűjtött tulajdonságokra lesz szükségük a tanulóknak, és felolvassa a vastagon szedett mondat kivételével Ármin történetét (1. melléklet). 10 perc A pedagógus minden csoportnak kiosztja az I. Nyomozólap -ot (2. melléklet). A csoportok feladata, hogy közösen megválaszolják a kérdéseket. Ha a tanulók igénylik, a pedagógus újra felolvassa Ármin történetét a megadott részig. 10 perc A csoportok jól látható helyen (pl. táblán, falon) egymás mellé helyezik kitöltött nyomozólapjaikat. Majd a csoportok beszámolnak egymásnak, hogy ki milyen megoldásra jutott. 8 perc A pedagógus felolvassa a teljes történetet, majd a tanulók közösen megvitatják, hogy volt-e a szövegben olyan információ, ami utalt Ármin hallássérülésére, de ők nem vették észre, nem gondoltak rá. Ha volt ilyen, ez miért nem vezette őket nyomra? 5 perc A pedagógus megbeszéli a tanulókkal, hogy Ármin azért volt reggel izgatott, mert új iskolába készül. Majd elmondja a gyerekeknek, hogy kapott Ármin anyukájától egy levelet. Egy borítékból előveszi a 3. mellékletben található levelet, és felolvassa a tanulóknak. A pedagógus megkéri a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, ők hogyan várnák Ármint. Csoportmunka Frontális osztálymunka Frontális osztálymunka Szóforgó Csoportszóforgó 10 perc A csoportok megkapják és közösen kitöltik a II. Nyomozólap -ot (4. melléklet). Szóforgó 10 perc A csoportok jól látható helyen (pl. táblán, falon) egymás mellé helyezik kitöltött nyomozólapjaikat. Majd a csoportok beszámolnak egymásnak, hogy ki milyen megoldásra jutott. Frontális osztálymunka Frontális osztálymunka Csoport-szóforgó 37

38 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok Idő Tevékenységek lírása Módszerek 2 perc A tanulók a Csendpróba nevű játékot játsszák, melynek lényege, hogy előre meghatározott ideig, pl.1-2 percig, teljes csendben kell lenniük. 5 perc A játék után a tanulók vitassák meg közösen, hogy sikerült-e a Csendpróba, valóban teljes volt-e a csend. Majd beszélgessenek arról, hogy milyen lehet Ármin csendje. 5 perc A pedagógus megbeszéli a tanulókkal, hogy ha két ismeretlen ember találkozik, a legfontosabb dolog, hogy bemutatkozzanak egymásnak. A tanulók ötleteket gyűjtenek ők, hogyan mutatkozhatnának be Árminnak. 8 perc Minden tanuló megkapja az 5. mellékletben található Daktil-ábécét, mely alapján megtanulja a saját nevét. 5 perc A tanulók kört alkotnak, és mindenki a Daktil-ábécéből tanult módon bemutatkozik a többieknek. Frontális osztálymunka Szóforgó Frontális osztálymunka Egyéni munka Csoportmunka 1. melléklet Ármin izgatottan kelt, ma megy először az új iskolába. Mamája reggelit készít, Ármin kimegy hozzá a konyhába. Mamája feléje fordul, megsimogatja az arcát, és megkérdezi, csomagoljon-e Túró Rudit. Ármin bólint. Anyja tálcán rakja Ármin elé a reggelit, miközben ő az ölébe kéredzkedő Miska macskát simogatja. A tálcáról leesik a padló kövére egy kanál, a macska hirtelen kiugrik Ármin öléből, de a kisfiú meg se rezdül. Ármin, miután befejezte a reggelit, szalad a táskájáért, hogy induljon az iskolába. Hirtelen eszébe jut, hogy elemet kell cserélni, nem akarja, hogy első nap kellemetlensége legyen ebből az új iskolában. Nem találja, nincs a dobozban. Ijedten szalad apjához, és kéri, hogy segítsen, mert anélkül nem tud elindulni az iskolába. Apja kézen fogja Ármint, és megkeresik az új elemeket, mivel azokat a költözés miatt elfelejtették betenni a tartódobozba. Gyorsan megtalálják, és közösen kicserélik az apró elemet a hallókészülékben. 38

39 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 2. melléklet I. Nyomozólap Ne feledjétek: a nyomozó jó megfigyelő, és mindig ügyel a részletekre! 1. Megfigyeltetek-e valami furcsaságot a szereplőkkel kapcsolatban? 2. Mitől ijedt meg a macska? 3. Mi lehet a tárgy, amelyben elemet kell cserélni? 4. Miért nélkülözhetetlen ez a tárgy Ármin számára? 39

40 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 3. melléklet Kedves Tanító néni! Nagyon örülünk, hogy Ármin fiúnkat fogadják az iskolában. Mielőtt Ármin megérkezne, hadd írjak meg Önnek néhány fontos dolgot. Családunk most költözött a városba. Ármin eddig a Hallássérültek Iskolájába járt, ahol a gyerekek kézjelekkel is beszélgettek egymással. Mi Árminnal, ha rajta van a hallókészüléke, akkor kényelmesen tudunk beszélgetni, mindent megért, amit mondunk neki. Fontos, hogy mindig lássa a szájunkat, mert szájról jól olvas, és az segíti a beszédünk megértését. Szeret, mint mindenki más, biciklizni, focizni és olvasni. Szívesen rajzol történeteket, a Most mutasd meg! játékban nagyon ügyes. Várjuk a mielőbbi találkozást! Ármin és családja 40

41 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 4. melléklet II. NYOMOZÓLAP Ne feledjétek: a nyomozó jó megfigyelő, és mindig ügyel a részletekre! 1. Milyen információkat tudtunk meg Árminról? 2. Mire kell odafigyelnünk, ha találkozunk Árminnal? Miben kell segítenünk Árminnak? 3. Miket kérdeznétek Ármintól, ha találkoznátok vele? 41

42 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 5. melléklet Daktil ABC 42

43 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 4. Hogyan ismerjünk meg másokat? A foglalkozás címe: Hogyan ismerjünk meg másokat? Ajánlott időkeret: Célja: Korosztály: Kapcsolódás a Nemzeti alaptantervhez: A fejlesztés fókuszai (képességek, készségek, attitűdök): 2 45 perc Tudatosodjon a tanulókban, hogy sokféle helyzetben sokféleképpen viselkedhetünk. Törekedjenek arra, hogy adott helyzetben minél inkább képesek legyenek mások szempontjainak figyelembevételére. Bővüljön a tudásuk a különböző fogyatékosságú emberek sajátos igényeire vonatkozóan évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom: szóbeli kifejezőkészség fejlesztése mondatalkotással, egyszerű szövegek hangos olvasásának gyakorlása, olvasott szöveg jelentésének önálló megértése Ember és társadalom: emberi magatartásformák, élethelyzetek megfigyelése, a segítségnyújtás lehetőségeinek számba vétele különböző szituációkban, a szolidaritás és a felelősségérzet felkeltése a társak iránt Anyanyelvi : szókincsbővítés, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése : empátia, tolerancia, együttműködés, segítőkészség, felelősségvállalás, döntésképesség, véleményalkotás, vitakészség Idő Tevékenységek lírása Módszerek 5 perc A tanulók véletlenszerűen 4-5 fős csoportot alakítanak. Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! 10 perc A csoport minden tagja húz egyet az asztal közepén lévő kártyák közül. A csoport minden tagja mond egy mondatot a kártyáján szereplő szóval. Ezt követően a csoportok kitalálják, melyik fogalom meghatározásához használhatjuk ezeket a szinonimákat (1. melléklet). 5 perc A tanulók csoportokban gyűjtsék össze a gondol ige minél több igekötős alakját, és beszéljék meg egymás között az így képzett szavak jelentésbeli árnyalatait. 5 perc A pedagógus elmondja a tanulóknak, hogy társasjátékot fognak készíteni közösen a csoportok. Ebben a társasjátékban nem az a fontos, hogy ki ér előbb a célba, hanem hogy a játék során minél több felmerülő helyzetet gondoljanak végig a játékosok, és a játék elején feltett közös kérdésre választ kapjanak. A pedagógus ismerteti a játék elkészítésének menetét (2. melléklet, A társasjáték leírása). 25 perc A csoportok megbeszélik és megtervezik, hogy a megadott szempontok alapján milyen játéktáblát készítenek. Majd elkészítik a tervek szerint. 5 perc A játék megkezdése előtt a pedagógus ismerteti a gyerekekkel a játék során végiggondolandó kérdést: Hogyan ismerjünk meg másokat?, majd jól látható helyre felteszi a kérdést tartalmazó kártyát, hogy a játék során mindvégig a gyerekek szeme előtt legyen. Szóforgó Szóforgó Frontális osztálymunka Csoportmunka Frontális osztálymunka 20 perc A csoportok játszanak az elkészült társasjátékkal. Csoportmunka 5 perc A tanulók csoportokban válaszolnak az indító Hogyan ismerjük meg a másikat? kérdésre. 10 perc A csoportok beszámolnak egymásnak, hogyan sikerült a játék, és összegyűjtik a csoportok indító kérdésre adott válaszait. Szóforgó Csoportszóforgó 43

44 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 1. melléklet Kitalálandó fogalom: GONDOL. eszébe jut jár az agya forgat a fejében kiagyal 44

45 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok 2. melléklet A társasjáték leírása Kellékek: játéktábla, bábuk, dobókocka, a feliratozott mezőkhöz tartozó játékkártyák. A játéktábla leírása: A játéktábla tetszőleges számú, egymás után következő, színes játékmezőt tartalmazhat. A színes mezők közül 11-en felirat is szerepel. Ezek a feliratok a következők: 1. gondol 2. bőr 3. fül 4. szem 5. él 6. érzékszerv 7. szomorú boldog 8. egyedül együtt 9. egyetértek nem értek egyet 10. segítő önző 11. figyelmes figyelmetlen A feliratokat tartalmazó játékmezők egymás utáni helye, sorrendje a táblán a GONDOL kivételével szintén teljesen tetszőleges. A GONDOL mező jelenti a START és a CÉL mezőt, ezzel is jelezve, hogy a játék során gondolkodni kell, végig kell gondolni dolgokat. A játéktábla elkészítése: Szükséges eszközök: csomagolópapír, színes papírok, olló, ragasztó, filctoll. A tanulók a színes papírokból vágják ki a játékmezőket. Készítsék el a feliratozott mezőket is. Majd a tervek szerint ragasszák fel a pályát a csomagolópapírra. Fontos felhívni a gyerekek figyelmét, hogy mivel a START és a CÉL is a GONDOL mező, olyan pályát tervezzenek, mely önmagába tér vissza. A pálya alakja tetszőleges lehet, csak zárt formát adjon. Hogy egymás után milyen sorrendben kerülnek fel a feliratok, az a játék szempontjából mindegy. Egyetlen követelmény van: minden feliratnak fel kell kerülnie a játéktáblára. Játékkártyák A játék nagyon fontos kellékei a feliratozott játékmezőkhöz tartozó játékkártyák, összesen 15 darab. Ezeket a pedagógus készíti el. A kártyák egyforma méretűek. Egyik oldalukon a feliratozott játékmezőn látható felirat szerepel, a másik oldalán az alább felsorolt szövegek, feladatok: 45

46 Elindulás: 1 4. évfolyam Óravázlatok Bőr Fül Szem Él Érzékszerv Egyik oldal Másik oldal Mit érzel a bőrödön, ha hozzáér a patak vize, a fürdővíz, a fakéreg és a bársony? Minek van füle? Mit tudunk meg a szemünkkel? Mi él? Mi a közös az élőkben? Megállok egy málnabokor előtt. Mit látok, hallok? Hozzányúlok, mit érzek? Milyen ízeket, illatokat érzek? Szomorú boldog Szomorú boldog Egyedül együtt Egyedül együtt Egyetértek nem értek egyet Egyet értek-nem értek egyet Segítő Önző Segítő Önző Figyelmes Figyelmetlen Figyelmes Figyelmetlen Bori mozgássérült kislány a 3. b-be jár, tanterme a 2. emeleten van. Fárasztó mindennap felmennie az emeletre. Kata vakvezető kutyáját ellopták. Miklós gyengénlátó kisfiú, szeretné kedvenc regényének befejező részét meghallgatni a hangoskönyvéből. Sokan vannak körülötte, nagyon zajosak. Tamás, aki vak, a tornaterem távoli sarkában csörgőlabdáját a falhoz gurítgatja, a többiek éppen focihoz készülődnek. A nyári úszótáborban Gábor kihívja Danit egy versenyre. Gábor 3 éves kora óta úszik, minden közös programban benne van, bal karja hiányzik. Dani 2 éve kezdett úszni, szorgalmasan edz. Dani kiáll versenyezni Gáborral, mert nem akarja, hogy úgy érezze, sajnálja őt. A nyári úszótáborban Gábor kihívja Danit egy versenyre. Gábor 3 éves kora óta úszik, minden közös programban benne van, bal karja hiányzik. Dani 2 éve kezdett úszni, szorgalmasan edz. Viktor azt tanácsolja Daninak, ne álljon ki Gáborral, mert nem egyenlők a feltételek és az esélyek. Az ebédlőben Gergő, aki két bottal jár, lassan tud haladni a sorral, kicsit lemarad az előtte állóktól. Viki gyorsan beáll az üresen maradt helyre. Katus bizonytalanul lépked, mert csak fényeket-árnyékokat lát, karjánál fogva Rita vezeti az udvarra. A többiek boldogan rohannak el mellettük ki a kapun, és éppen Katusék orra előtt csapódik az ajtó. Katinak 3 hónapos kora óta hallókészüléke van. Az osztályban, ahova jár, a gyerekek új ültetést szeretnének, Katinak és barátnőjének, Áginak az utolsó előtti padban találtak helyet. Évi látássérült, már jól eligazodik a tanteremben, mindennek tudja helyét. A farsanghoz átrendezik a fiúk a termet, míg Évi éppen a jelmezét veszi fel a tornaöltözőben. Játékszabály A játékkártyákat a szituációkat tartalmazó felükkel lefelé az asztal közepére helyezzük úgy, hogy a játékmezőkkel megegyező feliratok jól láthatóak legyenek. Mindenki a GONDOL mezőről indul. Minden dobás után mindenki annyit lép előre, ahányat dobott. Ha valaki feliratozott mezőre lép, húz egy olyan kártyát, amelyiken a mezővel megegyező felirat olvasható. Hangosan felolvassa a hátoldalára írt szituációt, és mond egy megoldási javaslatot az esetre. A játékosok egymás után dobnak, míg mindenki vissza nem ér a GONDOL mezőre. Ha valaki ugyanarra a feliratozott mezőre lép, amelyikre korábban már egy társa lépett, az nem jelent gondot, húz egy kártyát, és a saját maga által végiggondolt javaslatát mondja el. 46

47 1 4. évfolyam Összegző táblázatok

48 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok 1. Tudás, tájékozottság Betűtanulás, betűfelismerés Betűtanulás, betűfelismerés, helyes artikuláció Nem domináns kézzel rajzolás, írás Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület Készítsünk a tanulókkal közösen tapintható ábécét. Az elkészítés menete: gyűjtsünk össze sokféle felületű, minőségű textilt, papírt, műbőrt stb. Ezekből vágják ki a gyerekek megadott sablon alapján az ábécé betűit, majd ragasszák azonos méretű kemény kartonlapokra. Ha elkészült a készlet, többféle játékot is játszhatunk vele bekötött szemmel párosan, csoportban vagy egyénileg, pl. betű- és szókitalálás tapintás útján, megadott szavak kirakása stb. Készítsenek a tanulók egyénileg tárgyképeket, melyek személyeket, tárgyakat ábrázolnak. Az elkészült tárgyképek felhasználásával többféle játékot játszhatunk, melyek közös alapszabálya, hogy sem beszélni, sem hangot kiadni nem lehet. A játékok csoportosan és párban egyaránt játszhatók. Játékötletek: minden tanuló kap egy tárgyképet; feladata hang nélkül, némán kiejteni a képen látható dolog nevét. A többiek szájról olvasással kitalálják, mit ábrázol a kép. A játék évfolyamonként különböző nehézséggel játszható, pl. első osztályban hanganalízis gyakorlására kiválóan használható úgy, hogy a gyerekektől csak a kezdő hang néma megszólaltatását kérjük. Később betűrendbe rakhatók vagy mondatba foglalhatók a szavak. A tanulókkal megbeszéljük, hogy melyik kezükkel írnak, rajzolnak. Ezután minden tanuló kap egy lapot, melyre a nem írós kezével kell rajzolni, írnia. A tevékenység alkalmas arra, hogy a tanulók megéljék, milyen tapintás útján olvasni. A tevékenység alkalmas arra, hogy a tanulók kipróbálják, milyen szájról olvasás segítségével kommunikálni, illetve hogy ráérezzenek arra, a hallássérültekkel való kommunikációban milyen fontos szerepe van a jól látható és pontos artikulációnak. A tevékenység során a tanulók megtapasztalhatják, milyen érzés, amikor csak korlátozott mértékben tudják kontroll alatt tartani saját kézmozgásukat. Magyar nyelv és irodalom, Technika és életvitel Magyar nyelv és irodalom, Művészetek Magyar nyelv és irodalom Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvi kommunikáció: Kezdeményező készség és vállalkozói : Anyanyelvi kommunikáció Énkép, önismeret 48

49 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok Tükörrel írás Hiányos, hibás szövegek olvasása Szótárkészítés Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület A tanulóknak úgy kell egy lapra írniuk, hogy saját kézmozgásukat csak egy tükörből figyelhetik. Feladathelyzet: az író kezet egy kartonnal vagy rajztáblával úgy takarjuk el, hogy a tanuló természetes testhelyzetéből ne lássa. Az író kézzel és az írófelülettel szemben felállítunk egy tükröt, melyet a tanuló írás közben jól lát. Ebből követi nyomon, mi kerül a papírra. A tanulók hiányos vagy hibás szövegeket kapnak, melyekből betűk, betűcsoportok hiányoznak, vagy a betűk fel vannak cserélve a szavakban. Feladat a szöveg el- vagy felolvasása. A feladat végezhető párban vagy csoportban. A tanulók párban felolvassák egymásnak a kapott szöveget, melynek tartalma lehet különböző vagy megegyező, majd a párok szövegértési feladatokat oldanak meg az olvasottakkal kapcsolatban. Csoportban a feladat a következőképpen játszható. Egy szöveget a csoport létszámától függően részekre osztunk. Páros számú csoporttagok esetén véletlenszerűen kettenketten ugyanazt a tartalmú szöveget kapják. Feladat: a szöveg hangos olvasása során a pároknak egymásra kell találni, majd a szövegrészeket összeillesztve megalkotják az eredeti szöveget Az elolvasandó szöveg osztályfokonként más-más nehézségű legyen. A tanulási tevékenység során előforduló új vagy kevésbé ismert szavak magyarázatát rajzos vagy írásos formában kis kártyákra készítik el a tanulók. Fontos szempont, hogy egyértelmű és pontos rajzok, illetve megfogalmazások szülessenek. A pedagógus vezetésével beszéljék meg a tanulók, kiknek és miért lehet szükségük képes vagy könnyen érthető magyarázatra, megfogalmazásra. Az összegyűjtött szómagyarázatokból a tanulók szótárat szerkesztenek. A tanulók a tevékenység végzése közben megtapasztalhatják, hogyan lehet mindennapos tevékenységeket végezni a szem kéz koordináció hiányosságaival. A tanulók a feladat megoldása során megtapasztalhatják, hogy megszokott feladatok elvégzése nehezített feltételek mellett milyen nehézséget okozhat. A feladat lehetőséget ad az értelmi akadályozottság, illetve a diszlexia megtapasztalására. A tanulók a szótárkészítés közben ráébredhetnek arra, hogy a kommunikáció kétoldalú folyamat, és a sikeres közlés érdekében minden esetben maximálisan alkalmazkodni kell a kommunikációs partner igényeihez. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Anyanyelvi kommunikáció Énkép, önismeret Anyanyelvi kommunikáció Hatékony önálló tanulás Énkép, önismeret Anyanyelvi kommunikáció ismeretek 49

50 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok Pantomim I. Pantomim II. Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület A gyerekek négyesével csoportot alkotnak. A tanár elmagyarázza a feladatot. 1. Négy különböző témakör jól eljátszható igéit tartalmazó boríték van a tanár kezében. Mind egy-egy témakörbe tartozó igéket tartalmaz. Minden asztalnál mindenki húz valamelyik borítékból. Aki húzott, az a pantomimművész: bemutatja az adott igét, a többiek pedig kitalálják. A nézők E/3. személyben írják le a mondatot, a játszó pedig E/1. személyben. A témakör előzetes megadása segíti a kitalálókat (sport, házimunka, iskola). A csoport közösen kiválaszt egy igét, amit az egész osztály előtt előadnak. A játszók füzetében T/1. személyben, a nézőkében pedig T/3. személyben jelenik meg a mondat. Az előzőekben leírt pantomim alkalmazása a frissen, körülbelül féléve tanult idegen nyelvvel. Fontos, hogy a tanulók rendelkezzenek már némi tudással, de automatizmusok nélkül. A feladat felhívja a többi gyerek figyelmét arra, milyen kifinomult hallássérült társuk nonverbális kommunikációja, ez növelheti a gyermek önértékelését. A többiek pedig észrevétlenül is jó nyelvi példával járnak elöl (grammatikai, szintaktikai, szóbeli és írásbeli megfogalmazás) sajátos nevelési igényű társuk előtt. Észreveszik, milyen nehézség a hallássérült gyermek számára a helyes idő és szám alkalmazása. Megélhetik, milyen nehéz a hallássérültnek jól alkalmaznia saját anyanyelvének a szókincsét, egyeztetnie az igék számát és személyét. Ezután érdemes a tanulókkal ezt megfogalmaztatni, illetve azt, ők hogy tudják segíteni társukat a mindennapok során. Magyar nyelv és irodalom Művészetek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőkészség Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőkészség 50

51 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok Ki vagyok én? Színes kotta készítése Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület Bármilyen témánál előforduló fogalmakkal játszható: egy vagy minden gyerek hátára gombostűvel egy fogalom kerül szókártyán; barkochbaszerűen lehet kérdezni a szóra. Aki kitalálta, leveheti hátáról a kártyát. A játék után adott szempont szerint csoportok alakíthatók. A tanulók egyszerű hangszerek (pl. xilofon, furulya) megszólaltatásához az eljátszandó dalok kottáinak egyszerűsítése céljából készítsenek színes kottát. A tanulók csoportokban találják ki maguk, hogy az ismert hangokat milyen színkódokkal fogják jelezni. A pedagógus felhívhatja a figyelmet a színválasztásnál, hogy a hangok elhelyezkedése a kottában utal a hangmagasságukra és a hangok egymáshoz való viszonyára; lehet, hogy a színábrázolásnál is érdemes ezt a gondolatot megőrizni. A tanulók az általuk elkészített színkódrendszer szerint lekottázhatják az ismert dalokat, és a színes kotta segítségével eljátszhatnak rövid darabokat. A tanulók a tevékenység végzése közben megélhetik, hogy különböző ismeretek hogyan szerezhetőek meg mások segítségével. A színes kotta módszerének játékos megismerésével a tanulók ráébrednek, hogy elvontabb gondolatok ötletes módon a korlátozott értelmi képességű személyek számára is könnyen érthetővé tehetők is. Matematika Ember a természetben Magyar nyelv és irodalom Művészetek Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Anyanyelvi kommunikáció Hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Matematikai 51

52 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok 2. Társas kapcsolatok Kommunikáció Activity Rajzolás utasítás szerint Titkosírás Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület A tanulók különböző tárgyak, cselekvések nevét tartalmazó (írt vagy rajzolt) kártyákat húznak, és elmutogatják társaiknak, akik kitalálják, milyen szó szerepel a kártyán. A tanulók párban dolgoznak. A pár két tagja háttal leül egymásnak. Egyikük megkap egy rajzot, a másik lapot és íróeszközt kap. Akinél a rajz van, részenként, vonalról vonalra haladva, szóban útmutatást ad a társának, hogyan rajzoljon. A pár másik tagja az elmondás alapján készíti el az általa nem látott rajzot. Majd összehasonlítják a két képet, és szerepet cserélnek. Érdemes megbeszélni a tanulókkal, ki hogyan érezte magát a kétféle szerepben, kit mi segített vagy éppen gátolt a feladat elvégzésében. A Braille-ábécé vagy az ujj-ábécé jeleit felhasználva titkos üzeneteket küldenek egymásnak a tanulók. Szavak nélküli kommunikáció Egyértelmű utasítás, önmagunk beleélése a másik helyzetébe, szavak jelentésének pontosítása. A tevékenységgel a tanulók ismeretei játékos formában bővíthetők. Magyar nyelv és irodalom Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Anyanyelvi kommunikáció Kommunikáció piktogramokkal A tanulók készítsenek egyszerű kommunikációs kártyákat vagy táblákat, melyek segítségével beszéd nélkül kommunikálhatnak egymással. A kártyák elkészítését közös ötleteléssel kezdjük. Gyűjtsük össze azokat a gyakran használt szavakat, kifejezéseket, melyekre rendszeresen szükségünk van kommunikációnk során. Az összegyűjtött szavak, kifejezések piktogramját készítsék el a csoportok. Az elkészült eszköztárral próbáljanak a tanulók egymással társalogni, de maga a pedagógus is használhatja a tanulókkal való kommunikációban úgy, hogy a piktogramokat a táblára helyezve adja meg az instrukciókat. A tanulók megtapasztalhatják, a beszéd milyen fontos eleme a gondolatközlésnek. A feladatvégzés közben a tanulók felismerhetik, hogy attól, hogy valaki nem vagy rosszul beszél, kommunikál, nem jelenti azt, hogy nincsenek gondolatai. Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 52

53 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok Meg akarlak érteni! Találkozás Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület A gyerekek párokat alkotnak. A párok egyik fele azt a titkos utasítást kapja, hogy csak gyümölcsök nevét használhatja a kommunikáció során a mondanivaló kifejtésére, a pár másik fele pedig kizárólag állatneveket. Ezután adjunk a pár egyik felének egy egyszerű kérdést, utasítást tartalmazó papírcsíkot. A cél, hogy próbálja megértetni a másikkal, mit akar. Ezzel a sarkított feladattal megélhetik a többiek azt a frusztrációs helyzetet, amit egy hallássérült megél a mindennapok a szóbeli kifejezés kapcsán (beszédérthetőség, beszédértés, kifejezőkészség, szókincs, grammatika). Tudom, mit akarok mondani, de nem ismerem a szót. Beszéljünk a gondolatokról és érzésekről: akiknek sikerült, mit csináltak (elmutogatták, rajzoltak), ezzel szépen összeszedjük az interakció helyreállításához szükséges módszereket (rajz, eljátszás, írás, ellentét). Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Hallássérült tanuló érkezésekor alkalmazható A tanító elkezd mesélni vagy beszélni a gyerekekhez, hirtelen hang nélkül beszél tovább, majd megkérdezi a gyerekektől, mit mondott a végén. A gyerekek így átélhetik, milyen egy súlyos hallássérültnek hallókészülék nélkül a csend világa. Egyúttal azt is megélik, hogy egyedül a hallássérült gyermek fog tudni válaszolni a feltett kérdésünkre, hiszen ő remekül olvas szájról. A tevékenység segíti, hogy a halló gyermekek önmaguk tudják megfogalmazni, mire is kell figyelniük hallássérült társukkal kapcsolatban. A hallássérült gyermek számára sikerélményt biztosítunk. Játszhatunk pantomimot vagy Most mutasd meg! -et is. 53

54 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok Érzékenyítés Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület Olvassunk fel a csoportnak olyan idegen nyelven, amelyben kevésbé jártasak, vagy amely számukra teljesen ismeretlen. Fogalmaztassuk meg velük érzéseiket, gondolataikat. A játék rávezeti a gyerekeket, hogy egy hallássérült nap mint nap megéli ezt a frusztráló helyzetet, amikor nem ért, vagy csak részben ért meg, esetleg félreért dolgokat. (Sokszor ez az oka a hallássérült gyermek szociális viselkedésének pl. azt hiszi, hogy kibeszélik a többiek, ezért visszahúzódó vagy indulatos lesz). Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek 54

55 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok 3. Önállóság Önellátás Találd meg a saját ruhádat! Önellátás, házimunka bekötött szemmel, fél kézzel Pénzhasználat Vásárlás Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület Megkérjük a tanulókat, hogy gyűjtsék egy kupacba ruháikat, majd bekötött szemmel meg kell találniuk a sajátjukat. A játék végén megbeszéljük, kinek, hogyan, milyen információk alapján sikerült megtalálnia a saját ruháját. A tanulók bekötött szemmel vagy egy kézzel végeznek olyan mindennapos tevékenységeket, mint terítés, cipőfűzés, öltözködés, fogmosás stb. A tanulók vizsgálják meg a használatban lévő érméket és bankjegyeket abból a szempontból, hogy mennyire könnyű vagy nehéz azonosításuk, használatuk különböző fogyatékosságú emberek számára. Próbáljanak meg a tanulók bekötött szemmel meghatározott összegeket valódi pénzekkel kifizetni. A tanulókat előzetesen megkérjük, hogy hozzanak különböző termékeket. Az összegyűlt termékekből a tanulókkal közösen egy boltsarkot rendezzünk be az osztályteremben. A berendezés során a tanulók legyenek tekintettel a különböző fogyatékosságú vásárlók igényeire. A bolt berendezése után a tanulók húzzanak egy-egy szerepkártyát (pénztáros, eladó, babakocsis anyuka, siket, látás-, hallásés mozgássérült vásárló stb.) Majd szerepeik szerint oldjanak meg vásárlási helyzeteket. A játék végén beszéljük meg közösen, ki hogyan élte meg az adott szituációt. A tevékenység annak az állapotnak a megélésére ad alkalmat, hogy milyen lehet hétköznapi, illetve alkotó tevékenységet végezni látás nélkül. A tevékenység annak az állapotnak a megélésére ad alkalmat, hogy milyen lehet hétköznapi, illetve alkotó tevékenységet végezni kéz, illetve látás nélkül. A tevékenység alkalmat ad arra, hogy tanulók egy hétköznapi helyzetet végiggondoljanak a fogyatékos emberek szemszögéből. Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Matematika Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Matematika Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Hatékony önálló tanulás Hatékony, önálló tanulás Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói Matematikai Hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói Matematikai 55

56 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok Tájékozódás Tájékozódás hangok alapján Tájékozódás szagok alapján Segédeszközök Közlekedés Közlekedési eszközök Közlekedési helyzetek Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület A tanulók bekötött szemmel próbálják meg felmérni a távolodó és közeledő hangforrás távolságát, hangfelvételről hallható zajokat azonosítani, pl. ajtócsukódás, autófékezés stb. A tanulók bekötött szemmel próbáljanak meg felismerni különböző illatmintákat, párosítják össze az azonos illatokat. A tanulók csoportokban gyűjtsék össze, hogy milyen eszközök, technikai berendezések segítik a fogyatékos emberek mindennapi életét. Az összegyűjtött eszközöket rajzolják le, írjanak rövid ismertetőt róla, az elkészített anyagokból közösen készítsenek plakátot. A tanulók tervezzék meg, hogyan tehető mindenki számára könnyebben használhatóvá egy általuk választott közlekedési eszköz. A tervek alapján készítsenek rajzot vagy makettet a járműről. A tanulók bármilyen közlekedési eszköz átalakításán gondolkodhatnak; a tervezés előtt gyűjtsük össze közösen az átalakítás szempontjait. A tanulók csoportokban gyűjtsenek olyan közlekedési helyzeteket, amelyekben véleményük szerint különös figyelemmel kell lennünk a különböző fogyatékosságú társainkra. A csoportok egy általuk választott helyzethez készítsenek figyelemfelhívó plakátot. Ezekből rendezzünk kiállítást a tanteremben. A tanulók kipróbálhatják, milyen érzés a világban nem a megszokott módon, hanem bizonyos érzékszervek hiányával tájékozódni. A tevékenységgel a tanulók ismeretei bővíthetőek játékos formában. A feladat alkalmat ad a fogyatékos emberek sajátos igényeinek közös végiggondolására. A feladat alkalmat ad a fogyatékos emberek sajátos igényeinek közös végiggondolására, erősíti a szolidaritás és a közös felelősségvállalás érzését. Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Informatika Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Természettudományos Hatékony önálló tanulás Természettudományos Hatékony önálló tanulás Hatékony önálló tanulás Digitális Hatékony önálló tanulás 56

57 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok 4. Szabadidő Játék Gyöngyfűzés egyujjas kesztyűben Csináld lábbal! Lábbal, szájjal festés Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület Tanulói tevékenység: gyöngyfűzés, apró tárgyak válogatása. A feladat leírása: a tanulók egyujjas kesztyűt, vagy zoknit húznak a kezükre, így fűznek gyöngyöt vagy válogatnak apró magvakat, csavarokat. Tanulói tevékenység: földről különböző tárgyak felvétele lábbal. A feladat leírása: a tanulók kört alakítanak, és mindenki leül egy székre. Feladatuk, hogy a földről különböző tárgyakat vegyenek fel kizárólag a lábuk segítségével. Szervezés: a tanulók mindannyian mezítláb végezzék a feladatot. Ügyeljünk rá, hogy a tárgyak puha, kellemes tapintásúak legyenek, ne sértsék fel a gyerekek talpát. Tanulói tevékenység: kép készítése szájjal, lábbal. A feladat leírása: a tanulók a hurkapálcát a szájukba véve vagy az ecsetet lábujjaik közé fogva rajzoljanak a rajzlapra. Szervezés: minden tanuló kap egy hurkapálcát vagy ecsetet és temperát, illetve egy rajzlapot. Alapszabály: kézzel nem lehet festeni! A tevékenység előkészítéseként a tanulókkal megnézhetjük szájjal festő művészek műalkotásait. Nagyobb gyerekek kutathatnak az interneten lábbal, szájjal festő művészek életrajza és egyesületeik, alapítványaik után. A tevékenység alkalmat ad arra, hogy a tanulók saját élményt szerezzenek arról, milyen úgy tevékenykedni, hogy nem használhatják a kezüket a megszokott módon. A tevékenység annak az állapotnak a megélésére ad alkalmat, hogy milyen lehet hétköznapi, illetve alkotó tevékenységet végezni kéz nélkül. Életvitel és gyakorlati ismeretek Művészetek Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Esztétikai és művészeti tudatosság Énkép, önismeret Énkép, önismeret Énkép, önismeret 57

58 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok Dobókocka készítése Dominó készítése Sport Csörgőlabda készítése Tanulói tevékenység: tapintható dobókocka készítése. Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület A feladat leírása: a tanulók tapintható dobókockát készítenek. Az elkészült dobókockákkal sokféle kockajátékot játszhatunk. Használjuk ki tapintható voltát, és minél több bekötött szemmel végzett játékot játsszunk a tanulókkal. Szervezés: biztosítsunk a gyerekek számára sokféle lehetőséget a dobókocka elkészítésére. Hagyjuk, hogy a tanulók maguk találjanak ki ötleteket csoportokban, készítsenek terveket. A dobókockák készülhetnek agyagból, textilből, papírból, papírmaséból stb. Sokféle technikával, többféle méretben készülhetnek. Tanulói tevékenység: tapintható dominó készítése. A feladat leírása: a tanulók közösen készítsenek dominót. Közös gondolkodás után egyezzenek meg, hogy milyen technikával készítik el. Tervezzék meg, ki melyik darabját készíti el a dominónak. A játék elkészülte után próbálják ki bekötött szemmel a játékot. Tanulói tevékenység: csörgőlabda készítése. A feladat leírása: készítsünk a tanulókkal közösen csörgőlabdát. Hagyjuk, hogy a tanulók maguk gondolkozzanak csoportokban, készítsenek terveket. Az elkészült csörgőlabdával játsszanak a tanulók. Szervezés: a csörgőlabda készülhet textilből, nemezből, papírmaséból stb. Külön foglalkozás keretében megismertethetjük a csörgőlabdának mint sportágnak a szabályait a tanulókkal, de alkalmat adhatunk további játékötletek és szabályok kitalálására is. A tevékenység alkalmat ad arra, hogy tudatosítsuk a tanulókban: már a tervezésnél fontos, hogy figyelembe vegyük a speciális igényeket. A játék lehetőséget ad a vakok helyzetének megélésére. A tevékenységek végzése során a tanulók felismerhetik, hogy a látássérült emberek tájékozódásában milyen fontos szerepe van a hallásnak. A játék során megtapasztalhatják, hogy a látássérült emberek milyen izgalmas játék- és sporttevékenységekben vehetnek részt. Ember és társadalom Technika és életvitel Vizuális kultúra Ember és társadalom Technika és életvitel Testnevelés és sport Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 58

59 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok Kidobós játék Páros labdajáték Művelődés Képmesélés Tanulói tevékenység: kidobós játék lábbal. Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület A feladat leírása: a lábkidobóst úgy játsszuk, hogy mindenki leül a földre, és lábbal dobja a labdát. Akit eltalálnak, kiáll, elvégez például 15 hasizomgyakorlatot (ez helyettesíthető bármilyen egyéb feladattal), majd visszaállhat a játékba. Szervezés: a kidobósban a felső végtag nélkül született tanuló is részt tud venni. Tanulói tevékenység: a tanulók páros ügyességi gyakorlatokat végeznek labdával. A feladat leírása: egymásnak háttal ülve szorítják a labdát, illetve óvatosan mozognak; ha tudnak, felállnak úgy, hogy a labda ne essen ki. A célbadobások, gurítások, tekejátékok mind játszhatók ülve is. Szervezés: a tanulók párokat alkotnak. Egyik hason fekszik, a másik végigvezeti rajta a labdát a feje búbjától a talpáig. Minden páros labdagyakorlat jól alkalmazható járóképtelen mozgássérültek esetén is. Egymásnak gurítás, dobás, pattintás hason fekve, ülve. Tanulói tevékenység: a tanulók szavakkal írnak le egy képet. A feladat leírása: az a tanuló, akinél a kép van, megpróbálja minél részletgazdagabban elmesélni társának a látottakat. A továbbiakban többféle feladatot kaphatnak a tanulók: az a tanuló, aki nem látta a képet, megpróbálja lerajzolni a hallott információk alapján a társa által elmesélt képet, vagy több hasonló kép közül kell kiválasztania azt, amelyikről társa mesélt. Szervezés: a tanulók párokban dolgoznak. A pár egyik tagja kap egy képet; ez lehet fotó, festmény, gyerekmunka stb. Fontos, hogy a pár másik tagja ne lássa. A feladat befejezése után a párok szerepet cserélnek. A mozgássérültek is megélhetik, hogy teljes mértékben a játék részesei lehetnek, fontos szerepet tölthetnek be. A jól mozgó gyermekek pedig szokatlanabb testhelyzetben játszva azonosulhatnak sérült társukkal. A játék örömöt ad, így a sérült sem az esetlenségét, hanem a közös örömöt, az együttműködést éli meg. A mozgássérültek is megélhetik, hogy teljes mértékben a játék részesei lehetnek, fontos szerephez juthatnak. A jól mozgó gyermekek pedig szokatlanabb testhelyzetben játszva azonosulhatnak sérült társukkal. A játék örömöt ad, így a sérült sem az esetlenségét, hanem a közös örömöt, az együttműködést éli meg. A tanulók a feladat végzése közben megélhetik, hogy egy látássérülttel való kommunikáció során mindaz a vizuális információ, ami számunkra természetes, a másik számára nem az. A tanulók megtapasztalhatják a pontos és részletes fogalmazás fontosságát. Testnevelés és sport Testnevelés és sport Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Testi és lelki egészség Énkép, önismeret Testi és lelki egészség Énkép, önismeret Anyanyelvi kommunikáció 59

60 Elindulás: 1 4. évfolyam Összegző táblázatok 5. Környezet Témakör Tevékenység Megjegyzés Műveltségterület Tapintható térképek készítése Térrendezés Akadálymentes-e az iskola? Helyi középületek akadály mentessége Várostervezés A tanulók készítsenek vakok számára térképet. A térkép készülhet a tanteremről, az iskolaudvarról, a településről. Fontos hogy a térkép elkészítése előtt tisztázzuk a tanulókkal a térképkészítés, illetve a látássérültek tájékozódásával kapcsolatos speciális igényeket. Engedjük, hogy a térképkészítés technikáját szabadon válasszák meg a tanulók. A tanulók feladata, hogy rendezzék be vagy át a tantermet úgy, hogy az alkalmas legyen kerekesszékes, vak vagy hallássérült vendég fogadására. Akkor igazán hatékony a feladat, ha valódi vendéglátás követi a térrendezést. Ha ezt a pedagógus nem tudja megszervezni, akkor érdemes bekötött szemmel, görgős irodai székkel kipróbálni az eredményt. Fontos, hogy a tanulók közösen gondolják végig azokat a szempontokat, melyeket a térrendezésnél feltétlenül szem előtt kell tartani. A tanulók feladata, hogy csoportokban végigjárják az iskola épületét, és felmérjék, akadálymentes-e. Érdemes a csoportoknak egyszerre csak egy fogyatékosságtípus szerint végiggondolniuk a feladatot. A csoportok természetesen más-más fogyatékosság szempontjából vizsgálódhatnak. A tanulók gyűjtsenek az akadálymentességre és annak hiányára is példákat. A tanulók feladata, hogy csoportokban végigjárják a település középületeit, és felmérjék, akadálymentesek-e, vagy sem. Érdemes a csoportoknak egyszerre csak egy fogyatékosságtípus szerint végiggondolniuk a feladatot. A csoportok természetesen más-más fogyatékosság szempontjából vizsgálódhatnak. A tanulók gyűjtsenek az akadálymentességre és annak hiányára is példákat, majd tegyenek javaslatokat az épületek akadálymentesítésére. A tanulók tervezzenek olyan várost, ahol maximálisan érvényesülnek az akadálymentesítés és az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjai. A várostervek készülhetnek csomagolópapíron, terepasztalon doboz, karton, színes papír felhasználásával vagy papírmasé-technikával. A tevékenység alkalmas arra, hogy a tanulók megéljék, milyen tapintás útján tájékozódni. A tevékenység alkalmat ad arra, hogy tanulók végiggondoljanak egy hétköznapi helyzetet a fogyatékos emberek szemszögéből. Fontos, hogy a feladatok végzése közben megjelenjenek mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesség szempontjai. Az elvégzett tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók megismerjék az akadálymentesség szempontjait. Ember a természetben Ember és társadalom Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek Magyar nyelv és Irodalom Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és Irodalom Ember és társadalom Informatika Ember és társadalom Művészetek Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési területek Természettudományos Kezdeményezőképesség és vállalkozói Hatékony önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Kezdeményezőképesség és vállalkozói Matematikai Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 60

61 5 8. évfolyam Óravázlatok

62 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 1. Vizuális és drámafoglalkozás A foglalkozás címe: Vizuális és drámafoglalkozás Ajánlott időkeret: Célja: Korosztály: 8. évfolyam számára Kapcsolódás a Nemzeti alaptantervhez: A fejlesztés fókuszai (képességek, készségek, attitűdök) Csapatépítés, közösségformálás, együttműködés, figyelem, társ- és önismeret fejlesztése. Forgatókönyv készítése egy rövidfilmhez. 90 perc (2 45 perc) Művészetek Vizuális nevelés: Történetek feldolgozása sorozatokban, a kritikai érzék fejlesztése Dráma: Együttműködés és önismeret Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, szociális, kezdeményezőképesség Az egyén, közösség világban elfoglalt helyének tudatosítása Az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése Művészi önkifejezés Saját nézőpont összevetése mások véleményével A művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság A művészi önkifejezés által az önismeret, az emberi kapcsolatrendszer gazdagítása Bizalom, empátia Együttműködés, magabiztosság A sokféleség elismerése Mások értékeinek tisztelete Tervezési képesség Elemzési képesség A célok elérését segítő motiváció és elhatározottság Kreativitás Idő Tevékenységek leírása Módszerek 5 perc Térdelő kör: az osztály körben áll, majd mindenkinek úgy kell elhelyezkednie, hogy a kör középpontja felé legyen a jobb válla, s a körben állók egyidejűleg elérjék egymást. Mindenki megfogja az előtte álló derekát. Egy szoros kör alakul ki. Ezek után mindenki (egyszerre kell cselekedni!) lassan behajlítja a térdét egészen addig, míg biztosan nem ül mögötte lévő társának a térdén. Ha nehezen megy, próbálják újra, kicsit szorosabb körrel. Sikeres kísérlet után mutatványok is jöhetnek, például: elengedjük egymás derekát, lépegetni próbálunk a térdelő körrel, jobb kezünkkel a kör közepe felé nyúlva megérintjük egymást. A játék bizalomra is épít, sőt fejleszti azt. Mindegy, hogy ki van előttem, mögöttem, az egység úgy jön létre, ha figyelek, segítek, együttműködöm. Ha kerekesszékes tanuló is van az osztályban, a tanár lehetőleg álljon mögötte. A gyermek ölébe, térdére ha nem jár fájdalommal rátámaszkodhat az előtte álló, a kerekesszékes mögött álló tanár pedig a gyermek vállát fogva ugyanúgy végezheti az ülő mozdulatot.. Koncentrációs gyakorlat, egymásra figyelés, együttműködés Csoportjáték 62

63 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok Idő Tevékenységek leírása Módszerek 5 perc Visszajelzés: Az osztályt két egyenlő részre osztjuk. Ez is történjen játékos formában: a születési dátumuk legyen a rendezőelv. Január 1-jétől december 31-ig álljanak sorba úgy, hogy hangadás nélkül, kézjeleket használva tudják meg egymástól a pontos születési dátumot, álljanak a helyükre, és alkossanak sort. Ha mindenki beállt, bemondásra ellenőrizzük a pontosságot. Ezután hajlítsuk meg a sort, a januári és decemberi születésűek állnak egymással szemben. Ha a két sor kialakult, megvan a két csoport. Ezután jöhet a Visszajelzés -játék. Az egyik csapat tagjai szétszóródva leülnek a teremben. Becsukják a szemüket. A másik csapatból mindenki odamegy egy-egy csukott szemű játékoshoz, és a csukott szemű gyermek kezét a saját vállára teszi. A vak játékos megvizsgálja partnerét (arcát, haját, kezét), miközben elmondja észrevételeit. Pl.: Megfigyeltem, hogy selymes a hajad, száraz a kezed. A nyitott szemű játékosok egy idő után elhagyják csukott szemű társukat, és felsorakoznak az osztályban. A csukott szeműek nyitott szemmel megpróbálják megtalálni előző párjukat. A következő részben cserélődik a csapatok szerepe. A játék lényege, hogy csukott szemmel a gyermekek milyen jelzéseket vesznek és adnak egymásról, és ezt hogyan fejezik ki szóban. A felismerés az esetleges kudarcok elkerülése végett el is hagyható, de 8. osztályban ez sem szokott nehézséget okozni. 15 perc Jut eszembe. Körben ülünk, a kezdő játékos, aki ebben az esetben a tanár, mond egy mondatot, mely a másság iránti érzékenység témakörében elvont fogalmakat tartalmaz. Például: A kerekesszékekről nekem az akadályok jutnak eszembe. A mellette ülő kapcsolódik hozzá: Az akadályokról nekem az akadályok leküzdése jut eszembe. Majd a következő: Az akadályok leküzdéséről nekem Mindegyik játékosnak meg kell jegyeznie a saját mondatát, ugyanis a játék második menetében fordított sorrendben hangzik el az összes mondat. Igyekezzünk úgy ültetni a gyerekeket, hogy akinek memóriaproblémái vannak, vagy tanulásban akadályozott, mellette olyan társ üljön, aki, ha kell, segíthet. 5 perc A már ismert Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! felszólításokra 3, illetve a kívánt létszámú csoportok alakulnak ki. Képes forgatókönyv készítése: szükséges felszerelés: A/2 es (csoportonként 1 darab), A/5-ös (gyermekenként egy darab) méretű rajzlap, grafitceruza, filctoll, fotók borítékban (A/5-ös méretű, csoportonként 1 darab válogatható a mellékletből). Csoportjáték Csoportalakítás Keveredj, rendeződj!, majd felezővonal Visszajelzés Ráhangolódás koncentráció, asszociáció fejlesztése Csoportjáték Csoportalakítás Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! 63

64 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok Idő Tevékenységek leírása Módszerek 15 perc 15 perc Alkotás: A véletlenszerűen kiválasztott fotó alapján beszéljenek meg a csoport tagjai egy történetet. Bontsák annyi jelenetre, ahány tagja van a csoportnak, és osszák el egymás között. Ajánlott a háromfős csoport, mivel a forgatókönyv négy részből áll, amelyből egy maga a fotó. Minden gyermek rajzolja meg a kiválasztott jelenet legkifejezőbb pillanatát a fektetett helyzetű A/5-ös méretű rajzlapra. Érdemes megismertetnünk őket a különböző plánokkal óriás totál, nagy totál, kis totál, premier plán, szuper közeli, mivel így változatosabb lehet a munka végső megjelenítése, és a későbbi médiaórákat is előkészíthetjük a feladattal. Fontos tisztázni azt is, színesek vagy fekete-fehérek legyenek-e a rajzok, hogy a film hangulatának megfelelő eszközöket alkalmazzon minden csapattag. Időkitöltő, kiegészítő feladatok is találhatók, hogy a gyorsabban haladó gyermekek tudjanak még maguknak további érdekes munkát találni. Ebben az esetben a kis csoportokban a gyorsabban haladók segíthetik társaikat, illetve mindig biztassuk őket a munka aprólékos kidolgozására. Az előrevivő kérdésekben a tanár is segítsen. Az elkészült rajzokat ragasszák fel a gyermekek egy megfelezett, A/2 es méretű, álló helyzetű rajzlap jobb oldalára; ne feledjék a fotót is beilleszteni! A lap bal oldalán a képekkel párhuzamosan közösen írják meg az adott jelenet cselekményét, illetve azt is, hogy meddig tart ez az esemény (határozzanak meg egy időtartamot a teljes filmhez, pl. 5 perc, és ezt osszák el négy részre). 15 perc Bemutató filmszemle : minden csoport jelenítsen meg egy állóképet, egy kockát a rövidfilmjéből, majd mutassa be az egész filmje megalkotott képsorát, forgatókönyvét. 10 perc + 5 perc Értékelés: miután mindenki bemutatta alkotását, beszélgessünk, ötleteljünk tovább, hogy a felgyülemlett gondolatok teret kaphassanak. Milyen élethelyzetekbe tudták a gyerekek az adott képek és az általuk kiegészített képsorok segítségével beleképzelni a fogyatékos embereket? Mik szolgálhatnak az akadályok leküzdésére? Hogyan, mitől lesz együtt valóban könnyebb? Kinek a helyébe tudnád beleképzelni magad? Te akkor milyen segítséget tartanál jónak, természetesnek? Mire mondják, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen? Melyik kép, film igazolja ezt számodra leginkább? Kooperatív csoportmunka Kooperatív csoportmunka, beszélgetés Frontális megbeszélés A tanítási óra végén fontos, hogy az egész órát áttekintve megbeszéljük, ki hogyan érezte magát, mi volt az, ami nagyon jól ment, mi okozott esetleg nehézséget. Hogyan ment az együttműködés, mi szerzett nagy örömöt, mi az, amire legközelebb jobban oda kellene figyelni. 64

65 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok Melléklet 65

66 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 66

67 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 67

68 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 68

69 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 69

70 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 70

71 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 71

72 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok Felhasznált irodalom Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Budapest. Önkonet Kft., Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Budapest. Marczibányi Téri Művelődési Központ, L. Ritók Nóra: Alkotni jó! Vizuális képességfejlesztés. Budapest. Pedellus Kiadó. 72

73 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 2. Tanulásmódszertan A foglalkozás, projekt címe: Célja: Korosztály: 5. vagy 6. évfolyam számára Kapcsolódás a Nemzeti alaptantervhez: A fejlesztés fókuszai (képességek, készségek, attitűdök): Tanulásmódszertan Ajánlott időkeret: 2 45 perc A tanulási kedv felkeltése, minél több hasznosítható módszer megtanulása; annak tudatosítása, hogy a saját tanulásáért mindenki maga felelős, ugyanakkor felelősek vagyunk egymásért is. Tanulni örömmel, tevékenyen, aktívan, egymást segítve is lehet, tanulni jó! Ember és társadalom Életvitel A hatékony önálló tanulás A tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása A figyelem összpontosítása Munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása Saját tanulási stratégia kialakítása Tervezési képesség Szervezési képesség Kommunikációs képesség Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Kreativitás Együttműködés Idő Tevékenységek leírása Módszerek 10 perc Ráhangolás: A tanulás útja babzsákos játék. A babzsákot meghatározott sorrendben dobják egymásnak a gyerekek: meg kell jegyezni, kitől kapta, kinek adja a babzsákot. Egyre több babzsákkal játszunk, arra törekedve, hogy a babzsák ne essen le. 15 perc Mi változott? Letakart tárgyakat bizonyos ideig nézhetnek a gyerekek, majd leírják, mire emlékeznek, milyen tárgyakat láttak. A tárgyak közt legyen fehér bot, vakvezető kutyát ábrázoló színes kép, hallókészülék, szemüveg, fejhallgató, nagyító, adó-vevőkészülék stb. Újra letakarjuk a tárgyakat, és néhányat elveszünk. Lehetőleg azok a tárgyak, segédeszközök maradjanak, melyek segítséget jelentenek a speciális szükségletet igénylő embereknek. A gyerekek elmondják, mit vettek észre. 20 perc Kooperatív feladattal, szituációs játékkal folytatódik a munka. A csoportok választanak egyet a tárgyak közül, s egy olyan jelenet előadására készülnek fel, melyben minden csoporttag szerepel, és amely a választott tárgy köré épül. A jeleneteket bemutatják társaiknak, majd a megélt élményekről beszélgetünk. A közös játék erősítheti a SNI gyerekek elfogadását, beilleszkedését. A tanulás útja játék Emlékezetfejlesztés konkrét tárgyak segítségével Dramatizálás 73

74 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok Idő Tevékenységek leírása Módszerek 25 perc Koncentrációs gyakorlatok: pl. jelkeresés, szókeresés, hibakeresés, számos feladatok, jelritmus, daktil, Braille-írás, piktogramok (Lásd az 1. és 2. és 3. mellékletben.) A diákok maguk választhatnak a felkínált feladatok közül, önállóan dolgoznak, majd önellenőrzéssel győződhetnek meg munkájuk eredményéről. A különböző segítő jelrendszerek fontosságáról mindenképpen beszélgessünk, gondolkodjunk együtt használhatóságukról, alkalmazási területeikről. A feladatok lehetőséget adnak a differenciálásra: egyszerűbb és összetettebb, illetve különböző fogyatékossági területekre specializálódott feladatok közül lehet választani, így a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő igényeihez is könnyen alkalmazkodhatunk, illetve az egyéni feladatvégzés alatt megélhetik, megtapasztalhatják egy sajátos jelrendszer hasznosságát is. 15 perc Értékelés, visszajelzés: a tanulók önértékelése kerül mindig előtérbe. Mindenképpen reagáljunk a játékok és a feladatvégzés alatt átélt érzéseikre, tapasztalataikra; közösen beszélgessünk a tanulás sokféle útjáról, lehetőségéről, emeljük ki azokat a sajátosságokat, melyekkel sérült társaik munkáját segíthetik, hol szükséges speciális eszköz alkalmazása, közvetlen segítségnyújtás. Pozitív légkörű, természetes beszélgetés várható; fontos, hogy megerősödjenek abban, hogy sokfélék vagyunk, számíthatunk egymásra. Koncentrációs gyakorlatok Beszélgetőkör 1. Melléklet: Braille-írás Hat pont variációjából áll egy betű. Írj rövid üzenetet barátodnak Braille-írással! Nagyon sokféle jelkeresés, szókeresés, hibakeresés, számos feladat és azok ellenőrzése is található Oroszlány Péter Könyv a tanulásról című könyvében (AKG Kiadó, 1997, oldal), ezek közül válogathatnak a pedagógusok. 74

75 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 2. melléklet: Daktil-ábécé Mutatkozz be, jeleld a nevedet az ujj-ábécé segítségével! A következő internetes oldalakon betekintést nyerhetsz az ujj-ábécé rejtelmeibe: ABC (daktil) témakör - Hallatlan.hu jelnyelvi szótár SZTAKI Szótár - Mutogép Signwriter 75

76 Elindulás: 5 8. évfolyam Óravázlatok 3. melléklet: Piktogramok Piktogramok: Mit jelenthetnek? Alkossatok piktogramokat! Ahol ilyen piktogram látható, ott a tárgyakat meg is lehet érinteni. 76