HAUSEL SÁNDOR A JOZEFINISTA KÖZIGAZGATÁS NÓGRÁD VÁRMEGYEI IRATANYAGA ( )

Átírás

1 HAUSEL SÁNDOR A JOZEFINISTA KÖZIGAZGATÁS NÓGRÁD VÁRMEGYEI IRATANYAGA ( ) 1. Az iratanyag leírása A II. József császár által bevezetett közigazgatás közötti Nógrád vármegyei iratanyagát, a germanikát a Nógrád Megyei Levéltár a IV. 5. számú fondban őrzi (5,18 ifm). A nemesi rend tagjai már magával az elnevezéssel acta germanica is ki akarták mutatni, illetve sugallni kívánták az új közigazgatási rendszer és nyelv idegenszerűségét a hagyományos nemesi vármegyei közigazgatással szemben. Igen valószínű, hogy a jozefinista korszak közigazgatása idején keletkezett iratanyagnak a történetírás számára legbecsesebb forrást jelentő részeit a népszámlálási és a kataszteri földmérési iratokat Nógrádban is megsemmisíthették a császár halála után. Andreánszky Sándor kerületi főispán 1849 végi utasítását követően Bory Pál kormánybiztos kérte a megyei levéltárnokot a József kori kataszteri felmérés és a népszámlálási iratok előkeresésére. Nagy Zsigmond1850. március14- én a következőket válaszolta a megkeresésre: a megyei levelestárban találtató Jósef császár idejebéli jegyző könyveket, s mindennemű iratokat szorgalmatosan átvizsgálván, az érdeklett felmérések és összeírásokat tárgyazó iratokat és térképeket fel nem találhattam, sőt még azok eszközlését tárgyazó rendeletnek is legkissebb nyoma sintsen. 1 Viszont a megye népének mindennapos ügyeit magába foglaló naplók (Tagebuch) és a kútfőkbe rendezett iktatott iratok szinte hiánytalanul fennmaradtak. Az iratanyag naplókból (ügyviteli jegyzőkönyvekből), mutatókból, levelezési könyvből és iratokból áll. A napi rendszerességgel vezetett iktatónaplók (az ún. Tagebuch) három évből állnak rendelkezésünkre ban július 14-től kezdődik vezetésük (1225 iktatás). A következő két év 1787 (3902 iktatás), 1788 (3537 iktatás) iktatókönyve teljes és hiánytalan. A fennmaradt évi naplókban található bejegyzések száma 8664 iktatószám. Az évi napló nincs meg, de az iratok meg vannak, a december 31-én feljegyzett iktatószám azt mutatja, hogy ebben az évben már csökkent a hivatal ügyforgalma. Nem valószínű, hogy 1790-ben is elkezdték volna a naplót vezetni, mert január közepén megszűnt az iktatás, amint az iktatott iratok alapján megállapítható. Ebben az évben a legmagasabb iktatószám a 184-es. A IV. 5. fond ( germanika ) feldolgozása során egyrészt az közötti ügyviteli naplókat vettük alapul (8664 iktatás), másrészt pedig az közötti évek ügykörökbe rendezett iratait (2485), mivel a naplók hiányoznak. Ez utóbbi két évnek iktatószámrendje utólagosan rekonstruált. Ehhez számítandók még a különkezelt úrbéri ügyek iratai (1575), amelyeknek naplója szintén hiányzik. Az adatbázis összességében tehát ügy kivonatos ismertetését tartalmazza. Egy iktatószám alatt található bejegyzéshez tartozó adatokból megtudhatjuk, hogy mi volt az ügy tárgya, milyen intézkedés történt az üggyel kapcsolatban, ha az ügyhöz tartozik irat, akkor a bejegyzés tartalmazza az ügykörszámát és azon belül az ügy egyedi számát, az iratok nyelvét, írásmódját (kézírás vagy nyomtatott) és a rajta lévő pecsétet (papírfelzetes vagy viasz). A naplók nyelve német, az egyes oldalak hat rovatból állnak: folyószám, a beérkezés dátuma, az irat beterjesztője és tárgya, a meghozott határozat vagy intézkedés, a kiadmányozás napja, a fasciculusszám (már amennyiben keletkezett irat). 1 NML IV. 152.b. 1481/1850 és 1565/1850

2 2 A naplókba bevezetett ügyeknek három alapvető csoportját különböztethetjük meg: 1. A felsőbb és az azonos szintű hivatali szervek (Helytartótanács, Hétszemélyes Tábla, Fellebbviteli Tábla, vármegyék, szabad királyi városok) utasításai, rendeletei, megkeresései, átiratai. Az egyes fasciculusok eltérő mennyiségben tartalmaznak ilyen jellegű iratanyagot: sok található ezekből pl. a VI., azaz szökevényekkel kapcsolatos kútfőben. 2. Megyei illetékességű ügyek, amelyekkel kapcsolatosan irat keletkezett. Ezeknél az ügyeknél a Tagebuch tulajdonképpen regesztaként értelmezhető, mert a több-kevesebb iratot tartalmazó ügyek lényegéről ad tájékoztatást. 3. Megyei vonatkozású, de szóban elintézett vagy el nem intézett ügyek, amelyek után irat nem keletkezett. Az intézkedés módját és a meghozott döntést csak a Tagebuch tartalmazza, de sokszor semmiféle bejegyzés nincs ban a 3. pontban leírt ügytípus teszi ki a beiktatott ügyek felét. A naplók jelentőségét tehát az adja meg, hogy a megmaradt iratanyag ügyein kívül olyanokról is tudósít bennünket, amik csak ott lelhetők fel. Az ügyeket naponta iktatták, a ránk maradt letisztázott Naplókat az aljegyzők (Prónay Mihály és Mocsáry Antal) írták alá kéthetente. Feltűnő, hogy alig van olyan nap augusztus 2-a és december 31-e között, amikor ne tettek volna bejegyzést januárjában csak 11-én és 22-én nincs bejegyzés, márciusban csupán 11-én. Ezek szerint minden vasárnap, de még ünnepnapokon is dolgoztak a hivatalban. A germanica-iratanyagból két fasciculus hiányzik. Ezek vagy megsemmisültek, vagy lappanganak valahol: a XXV. kútfő az állattartással, XXXV. a betáblázásokkal kapcsolatos dokumentumokat tartalmazta. A kettő közül az utóbbi eltűnése jelenti a kisebb veszteséget, mert csupán két ügy volt hozzá sorolva. Történeti szempontból jelentősebb veszteség a XXV. kútfő, ugyanis ebben a fasciculusban 84 ügy volt, amelyek tárgyai kiterjedtek az állatorvosok képzésére, a hízómarha külföldre vitelére, az állatjárványokra, a kincstári szállítások során elpusztult igásállatok jóváírására, állatszám kimutatásokra, stb. Nógrád megyében az iratanyag 66 fasciculusba van csoportosítva, ugyanakkor a pesti kerület központi megyéjében (Pest vármegye) 41 kútfőbe sorolták az iratokat. Fasciculus Fasciculus Száma és ügyei száma német elnevezése magyar elnevezése száma német elnevezése magyar elnevezése I/141 Komitatsverwaltung Megyei közigazgatás XXXIV/36 Über-und Einsiedlung Át- és betelepülés II/134 Ausmessungsgeschäf Földmérési XXXV/2 Intabulation Betáblázások te ügyek III/25 Münzen Pénzérmék XXXVI/95 Verlorene Sachen Elveszett holmik IV/140 Gesundheit Egészségügy XXXVII/55 Landprodukten Mezőgazdasági termékek V/27 Adelschaft Nemesség XXXVIII/10 Herschaftliche Uradalmi ügyek Kanzlei VI/262 Flucht Szökevények XXXIX/113 Postwesen Posta VII/35 Gebäude Épületek XL/74 Almosen Alamizsna VIII/214 Beurlaubte Soldaten Szabadságos katonák XLI/10 Glocken und Türme Harangok és tornyok IX/51 Stollabgaben Stóla XLII/110 Strassen und Utak és hidak Brücken X/18 Landtafel Telekkönyv XLIII/140 Ausschweifungen Kihágások XI/355 Klagen Panaszok XLIV/40 Waisen Árvaügy XII/68 Erbteil Örökség XLV/34 Strafen Büntetések XIII/105 Exassignation Utalványozás XLVI/27 Seidenkultur Selyemtenyésztés XIV/52 Konscription Összeírás XLVII/37 Stift Alapítványok XV/120 Schulwesen Iskolai ügyek XLVIII/21 Gestütt Ménügyek XVI/10 Robott Robot XLIX/1 Maß Mértékügy XVII/187 Schulden Adósságok L/34 Wasserleitung Vízszabályozás

3 3 XVIII/15 Litteralische Levelezési LI/13 Comput Számadás Instrumenten ügyek XIX/52 Konkurs Csődök LII/19 Zehend Tized XX/59 Jahrmärkte Vásárok LIII/48 Judenschaft Zsidók XXI/195 Handlungsgeschäft Kereskedés LIV/32 Taxen Taksások XXII/155 Beamten und Diener Hivatalnokok LV/197 Urbarialien Úrbéri ügyek és szolgák XXIII/497 Militairwesen Katonaság LVI/115 Prozess-sachen Peres ügyek XXIV/218 Steuer Adók LVII/90 Gerichtsstuhl Törvényszék XXV/84 Vieh betreffende Állattartás LVIII/9 Denunziation Feljelentések XXVI/234 Transport Fuvarok LIX/54 Salzamt Sóhivatal XXVII/88 Ehesachen Házasságok LX/13 Jagd- und Waldordnung Vadászati és erdészeti rendelkezések XXVIII/139 Protestanten Protestánsok LXI/68 Handwerk Kézművesség XXIX/34 Aufenhalt Tartózkodási LXII/45 Quartierhäuser Kvártélyházak hely XXX/454 Frucht und Getreide Gyümölcs és gabona LXIII/34 Ehrenstellen Tiszteletbeli állás XXXI/30 Limitation Árszabások LXIV/90 Beschädigten Károsultak XXXII/242 Kirchesachen Egyházi ügyek LXV/24 Gesindeaffair Cselédügyek XXXIII/104 Gefangene Rabok LXVI/116 Einnehmeramt Adószedő hivatal Az egyes kútfőkhöz igen eltérő mennyiségű ügy tartozik, amint ezt a táblázatból is láthatjuk. A római szám jelöli a kútfőt, az arab szám a hozzátartozó ügyek számát. Az iratanyag nyelvezete igen változatos: az országos hivatalok németül, a megyei hivatalnokok latinul és németül, a köznép magyarul és szlovákul intézte ügyeit. Ha e fondunkat összevetjük más megyék hasonló fondjával, akkor azt kell mondanunk, hogy a szerencsésebb megyék közé sorolhatjuk magunkat. Vannak megyék, ahol csak töredékek maradtak meg: Fejér, Zemplén. A germanika irattal rendelkező megyéknél általában 6-10 ifm között ingadozik az iratanyag. Legtöbb Szabolcsban (12 fm), Biharban (14 fm) és Pest megyében maradt fenn (16,6 fm). A fennmaradt iratanyag összetétele is változatos: van ahol csak iratok vannak, van ahol az iratok mellett az ügyviteli jegyzőkönyvek és ülésjegyzőkönyvek is megmaradtak. Van még egy érdekes eltérés: úgy látszik, nem azonos volt a kútfő rendszer használata, hiszen Nógrádban 66 kútfőt használtak, Vas megyében 12-t, Pest megyében viszont 41-et. 2. Nógrád vármegye II. József korában Bis numerat centum loca sexaginta novenis Plus dives Regio gnavis habitata colonis, Adde quoque innumeros claro de sangvine natos. Nógrád megye területe 1780-ban 4128 km 2 volt, amelyen ember élt. A megye hadiadója Ft, a megyei adó Ft volt. A 10 mezőváros és a 255 falu 4 járásba (kékkői, losonci, füleki, szécsényi) volt beosztva. A megye összesített népszámlálási adatai szerint ház, család, fő volt található a megyében. A férfiak száma 74669, a nőké fő volt. A férfiak között volt 159 pap, 3154 nemes, 718 polgár, 9813 paraszt, 8411 polgár és paraszt örököse, zsellér, 160 szabadságolt katona, közti gyerek. 2 Jellemezte a megyét a földművelés, szabad királyi város, püspöki székhely nem volt benne. 2 Dányi Dezső- Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás ( ) Bp., p.

4 4 Míg a népszámlálás adatai számokban jellemzik a megyét, addig Beke Márton Budán ben megjelent latin nyelvű megyeleírása versekben mutatja be. 3 Foglalkozik a megye nevével, határával, kiterjedésével, népességével. Tulajdonképpen egy korabeli honismereti olvasókönyv, minden bizonnyal elsősorban iskolások számára íródott. Rövid versekben foglalja össze a vallási, nyelvi és a talajviszonyokat, a megye vizeit, közigazgatási felosztását. Folytatja azt a hagyományt, amely minden 18. századi megyemonográfiánkra jellemző, tudniillik, hogy a tudomány nyelvén latinul készült. Érthető és szinte természetes, hogy a latint választotta, hiszen Beke Márton e nyelv tanítója volt különféle települések nemzeti iskoláiban. Sőt a jozefinista korszakban Nógrád megye iskolai felügyelőjeként működött, ennek az emléke lehet a szóban forgó megyeleírása, amely egyébként egyetlen nyomtatásban megjelent munkája. A kiválasztott településeket járásonként csoportosítva verselte meg. Az akkori kékkői járásból például, ahova Balassagyarmat is tartozott, a következő további helységek szerepelnek: Kékkő, Érsekvadkert, Nagyoroszi, Nógrád, Verőce, Kisoroszi, Rád, Kosd, Diósjenő, Dejtár, Patak, Romhány, Alsópetény, Bodony, Szügy, Ebeck, Kiszellő. Vannak kis települések, például Alsópetény, Surány vagy Bodony, amelyekről kétszerháromszor annyit verselt a szerző, mint mondjuk Szécsényről vagy Balassagyarmatról. Műve statisztikai adatokat nem tartalmaz, inkább a megye, illetve egy-egy település jellemzőinek az összefoglalását adja. E két említett korabeli forrásnál talán még szemléletsebben tárja elénk Nógrád megyét az az évi összeírás, amely a tervezett országtérképhez készült (lásd az alábbi táblázatot). Tartalmazza a megye közigazgatási beosztását, az egyes települések nevét, az ott beszélt nyelvet, a birtokost, a házak számát, a település lélekszámát, adóképességét. 4 LOSONCI JÁRÁS A helység neve A beszélt nyelv Birtokosok Házak száma Lélekszám A hadi és a házi adó együttesen Frt xr Abelova Szláv Zichy Ferenc, Forgách Antal Alsósztregova Szláv Révay Péter és mások Alsótiszovnyik Szláv Révay Péter és mások Borosznok Szláv Zichy Ferenc Brezova Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Budalehota Szláv Zichy Ferenc, Berényi Tamás Divény Szláv Zichy Ferenc Divényoroszi Szláv Zichy Ferenc Dobrocs Szláv Berényi Tamás és mások Felsősztregova Szláv Zichy Ferenc és mások Felsőtiszovnyik Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Fűrész Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Gács Német, Forgách Antal szláv Gácslehota Szláv Forgách Antal Gergelyfalva Szláv Berényi Tamás, Zichy Ferenc Hutta Szláv Zichy Ferenc Jelsőc Magyar Forgách Alajos Kisfalud Szláv Révay Péter és mások Kislibercse Szláv Dubravitzky Péter és mások Kistugár Szláv Forgách Antal Kotmanlehota Szláv Zichy Ferenc Beke Márton: Topographia inclytorum comitatuum Nagy-Hontensis et Neogradiensis. Budae, NML IV. 5. I. fasc. Nr. 120.

5 5 Lentvora Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Lest Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Lónyabánya Szláv Zichy Ferenc, Berényi Tamás Losonc Magyar, Berényi Tamás, Zichy és mások német, szláv Losonctugár Magyar, Kántor és Szilassy szláv Lupocs Szláv Forgách Antal Madácska Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc és mások Maskova Szláv Forgách Antal Miksi Magyar Forgách Alajos Nagylám Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Nagylibercse Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Nedelistye Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc és mások Panyidaróc Magyar Básti Pál, Sebestyén János és mások Paróca Szláv Battik György és mások Podrecsány Szláv Török Andrásné Lanzer Karolina Polichna Szláv Zichy Ferenc, Berényi Tamás Prága Szláv Forgách Antal Priboj Szláv Zichy Ferenc és mások Rárósmulyad Magyar Gál Ferenc, Baross család Rózsalehota Szláv Forgách Antal Süllye Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Szenna Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Tamási Szláv Berényi Tamás, Zichy Ferenc Tóthartyán Szláv Zichy Ferenc, Gyürki István és mások Tótkelecsény Szláv Zichy Ferenc, Baross család Tőrincs Magyar Forgách Alajos Turopolya Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Udornya Szláv Berényi Tamás és mások Vámosfalva Szláv Zichy Ferenc Veres Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Vilke Magyar Forgách Alajos Zavoda Szláv Zichy Ferenc, Balassa Ferenc FÜLEKI JÁRÁS A helység neve A beszélt nyelv Birtokosok Házak száma Lélekszám A hadi és a házi adó együttesen Baglyasalja Magyar Teleky Ádám Bárna Magyar Teleky Ádám Berzence Szláv Okolicsányi József Bisztricska Szláv Szentiványi család Bolgárom Magyar Vétsey Sigbert Bolyk Magyar Berényi tamás Cered Magyar Keglevics család Csákányháza Magyar Reviczky Károly Csehbrezó Szláv Szentivány család Felső-, Alsópálfalva Magyar Papp Péter Fülek Magyar Reviczky és Koháry család Fülekkelecsény Magyar Ajtich Horváth József Fülekkovácsi Magyar Koháry család Fülekpüspöki Magyar Hercegprímás Galsa Magyar Koháry család Garáb Szláv Koháry család

6 6 Hidegkút Magyar Keglevics család Homokterenye Magyar Tályai Horváth Hradistya Szláv Szentiványi család Kálnó Szláv Etthre Ferenc Kalonda Magyar Battik György Karancsalja Magyar Jankovich Lászlóné Karancsapátfalva Magyar Koháry Ferenc Karancsberény Magyar Berényi Kazár Magyar Berényi Tádé Kisterenye Magyar Gyürky István Korlát Magyar Prónay Pál Korna Szláv Plathy Sámuel Lapujtő Magyar Mocsáry család Losoncapátfalva Magyar Prónay Pál Málnapataka Szláv Szentiványi család Mátraszele Magyar Ráday Gedeon Mlágyó Szláv Szentiványi család Mulyadka Magyar Mocsáry Károly és Pál Nagydaróc Magyar Koháry Nagyfalu Szláv Okolicsányi István Nemti Magyar Grassalkovich Novák Magyar Toroczkay Nyitra Magyar Vécsey Sigbert Óbást Magyar Csoma Sámuel Ozdiny Szláv Szentiványi család Perse Magyar Koháry Pilis Magyar Battik György Pinc Magyar Pongrácz László Pogony Magyar Kemény Simeon Poltár Szláv Pelargus Sándor Ragyolc Magyar Csoma Sámuel Rapp Magyar Battai Bálintné Rónya Szláv Szentiványi család Salgótarján Magyar Jankovich Lászlóné Sávoly Magyar Vécsey Sigbert Somosújfalu Magyar Kubinyi Gáspár Sóslehota Szláv Pelargus Sándor Szinóbánya Szláv Berényi Tamás Tarnóc Magyar Battik család Terbelid Magyar Beniczky Tamás Tossonca Szláv Berényi Tamás Turicska Szláv Zichy Zsigmond Uhorszka Szláv Szentiványi család Vecseklő Magyar Kiss Józsefné Videfalva Szláv Vattay Miklós Zagyva Szláv Prónay Pál Zelene Szláv Tihanyi tamás SZÉCSÉNYI JÁRÁS A helység neve Az uralkodó nyelv Birtokosok Házak száma Lélekszám A hadi és a házi adó együttesen frt xr Kubinyi Gáspár, Gyürky István Alsó- Felsőtold Szláv, magyar Bágyon Szláv Balogh Péter és mások Becske Magyar Prónay és mások Bér Szláv Herceg Esterházy Bercel Magyar Géczi Györgyné és mások Bokor Szláv Puky Ferenc és mások

7 7 Buják Magyar Herceg Esterházy Csécse Magyar Id. Almássy Pál és mások Csitár Magyar Forgách, Bossányi család Csór Szláv, Herceg Esterházy magyar Dengeleg Szláv Podmaniczky és Orczy Dolyán Magyar, Darvas Ferenc és mások szláv Ecseg Magyar Forgách és mások Endrefalva Magyar Kubinyi Gáspár és mások Erdőtarcsa Magyar Márkus Sándor és mások Ettes Magyar Szerémi Gábor Felfalu Magyar, Géczi Györgyné és mások szláv Garáb Szláv Párniczki Andrásné Géc Magyar Ficsúr, Géczi, Szerémy család Gede Magyar Gedei Ádámné Halászi Magyar Zichy, Ráday és mások Heréd Magyar Podmaniczky báróné, Majthényi család Herencsény Magyar Teleky József és mások Hihalom Magyar Herceg Esterházy Hollókő Magyar Forgách és mások Hugyag Magyar Esztergomi érsekség Iliny Magyar Csikány család Jobbágyi Magyar Berényi tamás és mások Kálló Magyar Váci püspökség Karancskeszi Magyar Berényi Zsigmond és mások Kisbárkány Magyar Berényi Zsigmond Kisgerege Magyar Ráday és mások Kishartyán Magyar Bay Ferenc Kozárd Szláv, Herceg Esterházy és mások magyar Kökényes Magyar Podmaniczky báróné, Orczy Kövesd Magyar, Jeszenszky Antal és mások szláv Kutasó Szláv Teleky József és mások Kürt Szláv Hellenbach György Liptagerege Magyar Mocsáry Sámuel árvái és mások Litke Magyar Kohári Ignác Lóc Magyar Forgách, Berényi Tamás és mások Lőrinci Magyar Grassalkovich Lúcin Szláv Toroczky és Ráday Ludány Magyar Zichy, Ráday, Kovács Ferenc Marcal Magyar Szentiványi Ferenc Marokháza Szláv Ján Ferenc, Mihaleczky Ádám Megyer Magyar Tapolcsányi Miklósné Mihálygerege Magyar Berényi Zsigmond, Novottha Gáspár Nagybárkány Magyar Almásy család és mások Nagyhaláp Magyar Beniczky Sámuel és mások Ordas Szláv, Jeszenszky Elek magyar Palotás Magyar Herceg Esterházy Piliny Magyar Kubinyi Gáspár és Vattay János Pöstény Magyar Ráday Gedeon Rimóc Magyar Forgách, Berényi Tamás és mások Ság Magyar Kubinyi Gáspár Ságújfalu Magyar Kubinyi Gáspár

8 8 Sámsonháza Szláv Berényi Tamás és mások Sipek Magyar Forgách és mások Sóshartyán Magyar Gyürky István Surány Magyar Sréter család Szakal Magyar Forgách és mások Szalmatercs Magyar Szúdi György Szandakér Magyar, Sréter család szláv Szántó Magyar Grassalkovich Szécsény Magyar, Forgách, Berényi és mások német, zsidó Szentivány Magyar, Siraki, Rákóczi, Aranyi család szláv Szirák Szláv Teleky József és mások Szőlős Magyar Jankovich Lászlóné, Muslay Antal és mások Szúpatak Szláv Szúdi György Terjény Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Trás Magyar Forgách Miklós és József Vanyarc Szláv Prónay és mások Varsány Magyar Forgách, Berényi és mások Verebély Magyar Almássy család KÉKKŐI JÁRÁS A helység neve A beszélt nyelv Birtokosok Házak száma Lélekszám A hadi és a házi adó együttesen Frt xr Agárd Szláv Gyurcsányi Ignác és mások Alsóbodony Szláv Muslay Antal és mások Alsóesztergál Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Alsópetény Szláv, Gyurcsányi Ignác és mások magyar Alsósáp Szláv Váci kamarai uradalom Alsószátok Magyar Visolyi János és mások Bakó Szláv Hudoba János és mások Balassagyarmat Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Bánk Szláv Gyurcsányi Ignác és mások Berkenye Német Váci kamarai uradalom Berki puszta Magyar Bory Miklós és mások Borsosberinke Magyar Tihanyi Tamás, Balogh Ádám, Balogh Pál árvái Bussa Magyar Balassa Ferenc, zichy Ferenc Csalár Magyar Prónay Pál és mások Csesztve Szláv, Esztergomi káptalan, Majthényi magyar Károly Debercsény Magyar, Prónay László és mások szláv Dejtár Magyar Érseki uradalom Ebeck Magyar Blaskovics Mihály és mások Felső- és Magyar Zsemberi Márton és mások Alsószécsénke Felsőbodony Magyar Gonda Mihály és mások Felsőesztergál Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Felsőpetény Szláv Podmaniczky, Bory János Felsősáp Szláv Baloghy Antal, József, Mihály Felsőszátok Szláv Esztergomi káptalan Galábocs Magyar Ráday Gedeon és mások Guta Szláv Beniczky Sámuel, Gyurcsányi

9 9 Ignác és mások Horpács Magyar Halácsy Antal, Veres Ferenc és mások Jenő Magyar Esterházy Miklós Katalina Német Váci kamarai uradalom Kékkő Szláv Balassa Ferenc Keszeg Szláv Füleki uradalom Kisecset Szláv Prónay László Kiskürtös Szláv Sándor Károly és mások Kismaros Német Visegrádi uradalom Kisoroszi Magyar Visegrádi uradalom Kisújfalu Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Kiszellő Szláv Prónay Pál és mások Kissztrácin Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Kosd Magyar Váci kamarai uradalom Legénd Szláv Radványi István és mások Mohora Magyar, Beniczky Sámuel, Majthényi Imre szláv és mások Nagy- és Kiskér Szláv Szentiványi Ferenc és mások Nagykürtös Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Nagyoroszi Magyar Stahremberg Gundaker Nagysztrácin Szláv Csemiczky Boldizsár és Radványi Nagyzellő Magyar Érseki uradalom Nándor Magyar Prónay László és mások Nézsa Szláv Klobusiczky József, Szentiványi Ferenc Nógrád Szláv Váci kamarai uradalom Nőtincs Szláv Balassa Ferenc, Gyurcsányi Ignác Óvár Magyar Balassa, Zichy Patak Magyar Érseki uradalom Patvarc Szláv Prónay Mihály, Bossányi Penc Szláv Podmaniczky és mások Pető Szláv Pongrácz Pál és mások Pusztaszántó Magyar Mészáros Imre és mások Rád Magyar Muslay Antal és mások Rétság Szláv Váci káptalan, Sréter család Riba Szláv Majthényi Károly és mások Romhány Magyar Bene Pál Szécsénykovácsi Magyar Fáy Dániel és mások Szelc Szláv Balassa, Zichy Szendehely Német Váci kamarai uradalom Szente Magyar Gyurcsányi Ignác és mások Szentpéter Szláv Balassa, Zichy Szklabonya Szláv Balassa, Zichy Szügy Szláv Trajtler Gábor és mások Tereske Magyar Szily József, Tassy János és mások Tolmács Magyar Szentiványi Ferenc Vadkert Magyar Érseki uradalom Varbó Magyar Forgách, Szentiványi Ferenc Verőce Magyar Váci kamarai uradalom Zobor Szláv Prónay Pál Zsély Magyar Zichy Ferenc Zsihlevnyik Szláv Baross család PUSZTÁK =86

10 10 Losonci járás Füleki járás Szécsényi járás Kékkői járás Bzova Kisfalud Farkasalmás Prsány Felvég Kisszalatna Nagykotrocó Kiskér Kisdályó Tótgaráb Pusztaszalmatercs Drahi Nagydályó Nagykeresztúr Pusztagéc Lőrinci Pod jazerom Petri Kutas Kürt Podluzsány Pusztagaráb Pöstény Kispatak Turopolya puszta Fábiánfalva Dolyán Szalatnya Kiskeresztúr Kisfalud Jásztelek Terenne Pogányvár Szomolya Cövekfalva Csengerháza Alsószátok Buzita Szentkút Bakó Kurtány Csontfalva Kelecsény Lázi Tepke Katalin Szenterzsébet Nádasd Bábi Garáb Rátka Zsúnyalmás Demecser Táb Mucsiny Haraszti Kiskalonda Liszkó Kisaranyi Kiskér Telki Nemti Kisromhány Hényel Nagyromhány Kisbokor Pusztaragyolc Sáp Somoskő Daróc Szőrös Uzsa Utas Fogacs Tótújfalu Váralja Újlak Kishaláp Márkháza Sőj Andrásfalva Gárdony Kotyháza Keresztúr Baksaháza Kiskotrocó 3. A megyei közigazgatás hivatalnokai A jozefinista közigazgatás bevezetésével egyidőben megkezdődött a vármegyei iratanyag szétválasztása, s ezzel átmeneti helyzet alakult ki a megye közigazgatási központját illetően. Az 1750-es évek második felétől kezdve Szügyben volt Nógrád vármegye székháza. A szügyi megyeszékhely átköltöztetése éppen a tárgyalt korszakra esik. A germanika iratok keletkezésekor a megye közigazgatási hivatala már átköltözött Balassagyarmatra, ugyanakkor a létrehozott törvényszék Szügyben maradt. A hivatali elkülönülés egyik legnagyobb munkája a bírósági épületek és személyzet biztosításán túl a közigazgatási és jogszolgáltatási iratanyag (iratanyaga a IV. 12. számú fondban található) szétválasztása volt. A különvált megyei bíróság 13 fős szakmai személyzete (elnök, 4 bíró, 2 ügyvéd, szegények ügyvédje, 2 titkár, iktató, 2 irodista) és kiszolgáló személyzet (várnagy, hajdúk) továbbra is a szügyi megyeházán intézte az ügyeket 1790-ig, ekkor az igazságszolgáltatás is átköltözött az új székhelyre. A szétválasztás korszakos jelentőségére utal, hogy ez olyan átfogó, a közfigyelmet felkeltő időszak volt a levéltárak történetében, mint amilyet legutóbb a rendszerváltás utáni kárpótláskor tapasztalhatunk. Ezt megelőzően Mária Terézia féle levéltárrendezés, majd az

11 as évek közepétől a közigazgatási és az igazságszolgáltatási (bírósági) iratok szétválasztása nem csak a megye hivatali személyzetét, hanem a nemesi birtokügyek miatt az egész politizáló közvéleményt élénken foglalkoztatta. Végrehajtását nehezítette, hogy levéltárosi állás nem volt, a megyei levéltárosi állás kialakulásának kezdeteit 1752-től számíthatjuk, amidőn a királynő elrendelte, hogy a főispánok kezdjék meg a levéltári iratok lajstromozását és mutatózását. Ez a lassú, több évtizedig eltartó folyamat alatt alakult ki a jegyző hivatalából előbb a regisztrátori, majd a levéltárosi állás. Az közötti években a jegyző kötelesség volt a levéltár kezelése, de a rohamosan növekvő ügyforgalom miatt erre képtelenek voltak. Emellett az a visszás helyzet is előállt, hogy bár az országos szervek állandóan sürgették a jegyzőket a munka elvégzésére, nem csak a leterheltségüket nem vették figyelembe, de semmiféle rendezési szabályzatot vagy utasítást sem adtak számukra. Mindezek miatt az első országos méretű levéltárrendezés felemás sikereket tudott felmutatni. Hozzájárult ehhez, hogy sok helyen nem tudtak szakképzett levéltárost alkalmazni, ezért ún. vándorlevéltárnokok járták az országot. Az országos hatóságok az as évek közepén látták be, hogy a jegyző, de az aljegyző sem képes a levéltár ügyével foglalkozni, ezért hívták éltre a másodaljegyzői állást, amit a levéltáros ősének tekinthetünk. Ez az állás alakult át előbb lajstromozói állássá, majd II. József alatt a XVIII. század végén levéltárnokká. Rendszeresített levéltárnoki állása 1791-től, más vélemény szerint 1796-tól volt megyének. A XVIII. században a többszöri, elhúzódó levéltárrendezési nekibuzdulások is felhívták a figyelmet a levéltárra, de talán még ennél is szélesebb körű közüggyé és feladattá vált az különálló hatóságként létrehozott bíróságok felállítása után a korábbi megyei iratanyag szétválasztása közigazgatási és bírósági iratokra. Erre a feladatra az országos hatóságok napidíjasok felvételét engedélyezték. E napidíjasoknak kellett elvégezni ezt a felelős munkát a főjegyző felügyelete alatt. Egyébként, hogy a levéltár mennyire fontos intézménye volt a nemesi vármegyének, mutatja az a tény, hogy megyei székhely az a helység lehetett, ahol a megyeháza, a börtön és a levéltár megtalálható volt. (Hogy a megyeszékhellyé válás a kortársak szemében is emelte a település jelentőségét, jól mutatja Vályi András leírása Balassagyarmatról: Nevezetesíti e Várost az is, hogy mostan a közönséges Vármegye Gyűlései itten tartatnak. ) II. József közigazgatási változtatásai között (a köz- és kisgyűlések megszüntetése, a Nos Universitas eltörlése) tehát igen jelentős levéltártörténeti eseményként értékelhetjük a bírósági iratok különválasztását és átadását a kerületi tábláknak (iudicium subalternum), tkp. vármegyei alsó fokú bíróságnak, ami a vármegyétől immár független, külön hatóság volt. Növelte a munkát, hogy a szétválasztás után az iratanyagot ismét rendezni kellett. Mindezen munkálatokat szokás a II. levéltárrendezésnek nevezni. Mindezeket azért szükséges hangsúlyozni, mert a jozefinista közigazgatási iratanyag, szemben a nemesi vármegye iratanyagával, jogszolgáltatási ügyeket nem tartalmaz. A szétválasztáshoz minden megyében, így Nógrádban is 2 napidíjas alkalmazását engedélyezték, akik esküt tettek, ugyanakkor viszonylag magas díjazással végezték a főjegyző felügyelete mellett a rendezési munkát. A munkálatok azonban igen vontatottan haladtak, mert ahogyan az élet egyéb területén, úgy a közigazgatásban egyre erősödött a jozefinista kormányzással szembeni ellenállás. A halogató taktika lényege az volt, hogy a vármegye nem másoltatta ki a jogügyi iratokat a jegyzőkönyveiből, az alsó fokú bíróság pedig kérte a teljes jegyzőkönyvi anyagot, amit viszont a vármegye nem adott ki. Így azután Nógrád megye sem végezte el a teljes szétválasztást 1788-ra május 1-ével pedig visszaállt a régi rend. A II. József féle kezdeményezés azonban nem maradt teljesen haszontalan, mert a XIX. század elején meginduló III. levéltárrendezés során felhasználták addigi eredményeit és tapasztalatait.

12 12 Megyénkben az szeptember 24-i helytartótanácsi rendelet (36569) intézkedett a levéltári akták regesztálásának, a vármegyei bírósági és közigazgatási iratok szétválasztásának meggyorsításáról. Az alispán utasította az irodistákat, hogy a munkát minél előbb végezzék el. December végén Mailáth főispán küldött levelet, amelyben egyrészt sürgette a munkát, másrészt azt az utasítást adta, hogy a szétválogatásnál legalább az egyik jegyző legyen jelen. Ez azonban végrehajthatatlan volt, mivel az iratok szétválogatása nem Balassagyarmaton, hanem Szügyben folyt. A jegyzők ugyanakkor Gyarmaton laktak, hivatalukat nem hagyhatták el. Ezért a munka felügyeletével Trajtler alügyészt bízták meg. Mindenképpen folyt valamiféle rendezés, mert 1787 elején a szügyi hentes 21 kg gyertya árának a megtérítését kérte, amit a levéltárrendezést végző személyek számára adott el. Kik végezhették személy szerint a rendezést? Hét irodista és egy napidíjas nevét ismerjük ből: Czecze Ferenc, Gyura Ferenc, Horváth Imre, Hudoba János, Kasza Ferenc, Kröpfel Pál, Móritz István. (Róla zárójelben érdemes megjegyezni, vélhetőleg a monoton irodai munka elől menekülendő elígérkezett az éppen Balassagyarmaton verbuváló toborzótisztnek, de mikor be kellett volna állnia katonának visszakozott. Nem kis bonyodalmat okozott ezzel a meggondolatlan lépésével. Ugyanakkor úgy látszik beletörődött az irodai munkába, mert 1787 első félévében szorgalmasan kérte napidíját.) A napidíjas Lisznyai Benjamin volt. Közülük kettő az, Hudoba János és Czecze Ferenc, akikről bizton állíthatjuk, hogy az iratszétválogatásban nagy szerepet vállaltak. Ők ketten már november végén jelentést tettek a főispánnak a szétválogatásról. Mivel azonban Czeczét 1786 végén kinevezték biztosnak, a további munkálatokat egyedül Hudoba végezte. A Germanica iratokból az nem derül ki egyértelműen, hogy 1786 után a többi irodista részt vett-e ebben a nagy munkában. Mindenesetre Almássy főispán május elején beismerte, hogy a közigazgatási és a bírósági iratok szétválogatása még nem valósult meg. Úgy tűnik, hogy 1787 közepére a levéltár rendezés nagy munkájával Hudoba János egyedül maradt. Ekkor mint regesztázó kapta a fizetését, amit egyébként kevesellt, (200 forint volt a fizetése, ennyit kapott a törvényszéki jegyző is.) de fizetésemelési kérelmét elutasították. Mindenesetre alighanem benne tisztelhetjük a Nógrád megyei levéltárosok ősét. A fondjegyzékünk is azt valószerűsíti, hogy az első rendszeresített levéltárnoki állást ő tölthette be. 5 A közigazgatási beosztás eddig rendszere 1788-ban alapvető változással bővült, ugyanis a megye, illetve a négy járás területén 30 körjegyzőséget alakítottak ki. A jegyzői hivatalra alkalmas személyek kiválasztása a szolgabírók feladata volt második félévében már működtek ezek a körjegyzőségek. 6 A megyei közigazgatás apparátusa 1786-ban Hajdu Lajos kimutatása szerint a következő fizetett hivatalnokokból állt: 2 alispán, 3 jegyző, 2 írnok, 2 adótisztviselő, 1 fiskális, 4 főszolgabíró, 4 szolgabíró, 0 esküdt, 3 adószedő, 3 hadbiztos, 2 megyei orvos, 4 járási felcser, 2 járási szülésznő, 1 földmérő, 4 megyei huszár, 10 megyei hajdú, 1 fő egyéb (48 fő) hoz képest ez csökkenést jelent, hiszen akkor 2 alispán, 3 jegyző, 2 írnok, 2 adótisztviselő, 2 fiskális, 8 szolgabíró, 8 esküdt, 4 adószedő, 4 hadbiztos, 5 felcser, 4 szülésznő, 5 huszár, 25 hajdú, illetve 6 fő egyéb alkalmazott állt a megye szolgálatában (80 fő). Hajdú Lajos adataival szemben az iratanyagban található kimutatás némileg más összetételt mutat a vármegyétől fizetést húzó személyzetről. 7 A megyei közigazgatás személyzete 1786-ban Főispán Alispán gr. Mailáth József Muslay Antal 5 Hausel Sándor: Szügy története. Szügy, p. A bíróság személyzete: XXII/39. 6 I/115, 2627/ Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp., p. XXII/59

13 13 Jegyzők Írnokok Adótisztviselők Fiskális Baloghy Antal helyettes alispán Prónay Mihály aljegyző Gyura Ferenc Lisznyai Benjamin Hamar András Trajtler Gábor alügyész Főszolgabírók Révay Ferenc kékkői járás Szilassy József losonci járás Kovács Antal füleki járás Hegyessy József szécsényi járás Szolgabírók Sándor Károly kékkői járás Beniczky Márton füleki járás Balás László szécsényi járás Esküdtek Rutkay János kékkői Verbóy József kékkői Piri István losonci Platthy Sámuel füleki A. Horváth Farkas füleki Meskó Sámuel szécsényi Hamar Mihály szécsényi Adószedők Gyürky István Hadbiztosok Horváth József főhadbiztos Karpe N. Lukovich József Verbóy József Főispánok A rövid életű jozefinista közigazgatás legfontosabb és legnagyobb hatalmú hivatalnoka a főispán volt, aki a kerület központjában lakott, jelen esetben Pesten. II. József e kerület, így Nógrád megye első főispánjává gróf székhelyi Mailáth Józsefet ( ) nevezte ki, aki a tanulmányai után Hont megyében kezdte hivatalos pályáját, ahol jegyző, majd alispán és országgyűlési követ volt től kamarai tanácsos Mária Terézia királynő mellett Bécsben ban Fiume kormányzója, majd Szerém megye főispánja lett ban II. József a magyar udvari kamara alelnökévé, 1784-ben Borsod megye főispánjává nevezte ki ben elnyerte a grófi méltóságot, amit 1794-ben és 1808-ban utódai is megkaptak től királyi biztos, majd főispán Pestmegyében. Ugyanebben az évben magyar királyi udvari alkancellár és Magyarország főkamarása lett. Mivel 1786-ban a bécsi udvari kamara alelnöke lett, nem sokáig látta el a főispáni hivatalt, 1787 februárjában már kinevezték utódját. Maga a leköszönő főispán február 24-i levelében értesítette Muslay alispánt e változásról:... die Verwaltung dieses Amts unterm heutigen Tag von mir übernommen, als wird solches euer Hochedelgebohrne hiemit zur nöthigen Wissenschaft, und mit der Weisung eröfnet, dass sich diesselbe künftighin an hochgedachte Seine Excellentz den königlichen Commissarium und wirkende Obergeschpann Herrn Paul von Almásy zu wenden haben. A megye hivatala nem késlekedett, azonnal hivatalos üdvözletét küldte az új főispánnak ben cs. kir. udvari biztos és galíciai helyettes kormányzó, 1795-ben a m. kir. tárnokmester ben Galícia kir. udvari kancellárjává nevezték ki ben I. Ferenc király hasonló minőségben Velencébe küldte s az ottani olasz udvari kancellária elnökévé tette ben államminiszter lett ban hivatalnokoskodásának 50 éves jubileumára megkapta a Szent István rend nagy keresztjét ig szolgált, meghalt dec. 17-én

14 14 Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Pál ( ) tudományos műveltségű, irodalommal is foglalkozó közéleti ember volt. Több tanulmányt is írt Magyarország kereskedelmi és statisztikai viszonyairól. II. József alatt valóságos belső titkos tanácsos, Pest-, Pilis- és Solt-megyék főispánja, majd Heves-, Nógrád-, Borsod- és Fejér megyék főispáni helyettese és ezeknek a megyéknek királyi biztosa volt. A Helytartótanács február 20-i levelében közölte a megyével, hogy Őfelsége a Mailáth gróf előléptetése miatt megüresedett pesti kerületi főispáni tisztségre Almásy Pált nevezte ki... in Rücksicht seiner besonders ausgezeichneten Verdienste. Almásy főispán a jozefinista közigazgatás összeomlásáig, 1790 januárjáig a hivatalában maradt. 9 A vármegye közigazgatási és szakmai személyzete 1786 és 1790 között 10 Alispán Az 1787-ben kiadott helytartótanácsi utasítás szerint az alispán alá tartozott a megye hivatali személyzete, ő osztotta szét az ügyeket a hivatalnokokra, évente köteles volt hivatali szempontból beutazni a megyét és erről az országos hivatalhoz küldendő jelentést készíteni. Ő felügyelt továbbá a felsőbb hatóságok rendeleteinek közzétételére és végrehajtására, a lakossági, különösen pedig az úrbéri panaszok kivizsgálásra. Fizetése 1000 forint volt, továbbá szállás és tűzifa természetben. 11 Az új közigazgatás bevezetésekor helyén hagyott alispán ekkor már több mint egy évtizede a hivatalában volt, és a rendszer bukása után is ott maradhatott. Borosjenői Muslay Antal ( ) Pest, Nógrád és Temes vármegyékben birtokos, régi nemesi családba született. Apja Pest megye másodalispánja volt. Muslay Antal 1766-ban mint Pest megyei aljegyző kezdte hivatali szolgálatát, 1769-ben már Nógrád megye főjegyzője, 1773-ban első alispán ben a császár őt nevezte ki továbbra is alispánnak, sőt e tisztséget 1790-ben és 1796-ban is elnyerte, nem kevesebb, mint harminc éven keresztül élvezte a megyei nemesség bizalmat mint alispán. Rendkívül barátságos, jóindulatú ember, aki ritka tapintatával mérséklőleg hatott az ellenzékre jellemezték a kortársai. Amikor az január 6-i közgyűlésen lemondott a tisztikarral együtt, a közgyűlés megerősítette őket állásaikban azzal a feltétellel, hogy a régi módon fognak kormányozni. 12 Alispán helyettesek A hivatali rendszabály tulajdonképpen nem szól helyettes alispánokról, de a főszolgabírók leterheltsége miatt Nógrád is alkalmazott helyettest, akinek fizetésként 350 forint és természetbeni szállás és tűzifa járt. A fizetése is jelzi, hogy tulajdonképpen nem sokkal állt a főszolgabírók felett. Az első helyettes, balogi Baloghy Antal a legrégibb Hont megyei nemes családok egyikéből származott. A II. József kori megyei közigazgatásban rövid ideig volt helyettes alispán, mert 1787 őszén, amikor megtörtént a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása, az újonnan megalakuló megyei Törvényszék elnökévé nevezték ki. A helyére lépő losonci Gyürky István ( ) másodalispáni kinevezéséről február 28-i levelében értesítette Almásy főispán Nógrád megyét. Amennyiben Gyürky visszautasítaná a kinevezést, szólt a levél akkor a császár Puky Ferenc főjegyzőt fogja Nustáron (Szerém megye). Mailáth levele: LXIII/9. A Napló szerint a hivatalos üdvözletet azonnal meg kell fogalmazni (eine pflichtmässige Gratulation abfassen) és elküldeni. 490/ Később Arad megye főispánja és koronaőr ( ), majd septemvir, királyi főlovászmester volt. A Szent István rend középkeresztjének tulajdonosa. LXIII/8 10 IV. 5. XXII. fasc. Nr I/57 HT 18547, a fizetési adatok XXII/ ben a királyi tábla, 1809-ben a Hétszemélyes tábla ülnöke, később alnádor, Temes megye főispáni helytartója, 1808-tól Csanád megye főispánja tól királyi udvarnok, királyi tanácsos. Rádon szép kerttel övezett kastélya volt. Pesten halt meg. Arcképe: Magyarország főispánjainak albuma. In. Borovszky p.

15 15 kinevezni....so wie nun gedachtem Herrn von Gyürky diese seine Ernennung unter einem bekannt gemacht, und derselbe, ob er dieses Amt annehmen wolle, vernommen wird. De Gyürky István elvállalta, ami érthető is, hiszen korábban szolgabíró, főadószedő volt a megyében. Muslay Antal után alispán lett, majd később országos hivatalokat nyert el. Kisterenyei temetésén az egyik búcsúztató lelkész, Sárvári Pál, a debreceni kollégium professzora a következő szavakkal emlékezett meg alispáni kinevezéséről: Mert 1788-dik esztendőbenn amaz áldott emlékezetű II-dik JÓSEF Római Császár és Magyar Király uralkodása alatt ugyan tsak Tekintetes Nemes Nógrád Vármegye Második Vice Ispánságát érdemlette. Tapasztalta ekkor a már sokszor tisztelt Vármegye minden dolgokba való mélly bélátását, valamellyek előtte megfordultak, tapasztalta fáradhatatlan munkásságát, mindenek felett pedig az igazság kötelességei eránt való nagy figyelmetességét, a mellytől ítéleteit sem a kedvezés, sem a félelem, sem semmi emberi tekintet el nem tántoríthatta. 13 Főszolgabírók A négy járásra osztott megye főszolgabírói hagyták ránk tulajdonképpen a germanika megyei vonatkozású iratait a jelentéseikben. Feladatkörük a hivatali utasítás szerint a hivatali parancsok köröztetése és betartatása, az alattvalók megvédése minden féle elnyomással szemben, minden eszközzel a katonaság segítségére lenni, az adóbehajtásra felügyelni, a helységekben a biztonságot, nyugalmat és rendet fenntartani. A járásukban kijelölt állomáshelyükön kellett tartózkodniuk, de a járásukat évente többször is be kellett utazniuk, amiről jelentést tettek az alispánnak. Az alispán távollétében vagy betegsége esetén a legidősebb vagy a legrátermettebb főszolgabíró feladata volt a helyettesítés is, azonban valójában ezt a beállított alispán helyettes látta el. Ez már annál is inkább jobb megoldás volt, mert a főszolgabírók leterheltsége miatt szinte kivihetetlen elképzelésnek bizonyult. A kékkői járás főszolgabírója 1786 és 1794 között trebosztói Révay Ferenc (1744-) volt. A losonci járás főszolgabírója, szilasi és pilisi Szilassy József ( ) Losonctugár földbirtokosa a megyénél kezdte hivatali pályáját, 1786-től volt főszolgabíró a losonci járásban, 1790-től megyei főjegyző, 1805-től a királyi tábla ülnöke, nádori ítélőmester, 1819-től a hétszemélyes tábla bírója, belső titkos tanácsos, a Szent István rend vitéze, Torna vármegye főispánja, koronaőr. Hegyessy József (Karancskesziben lakott) 1769-tól a szécsényi járás, leleszi és visontai Kovács Antal füleki járás szolgabírója volt. 14 Alszolgabírók Feladatkörük ugyanaz volt, mint a főszolgabíróké. Nógrád megyében járásonként két alszolgabíró volt hivatalban. A füleki járásból ismert Beniczky Márton, ifj. Hegyessy József, Nagy István. A szécsényi jásrásból Balás László és Muslay Péter, a kékkői járásból Sándor Károly, Kántor Gábor, a losonciból Karpe István, Darvas János. A felsorolt alszolgabírók közül Sándor Károlyról, aki egyébként Kiskürtösön lakott, tudjuk, hogy a Helytartótanács nyilvános elismerésben részesítette a verőcei, kosdi és nógrádi közös iskola létrehozásáért:...dieses Comitat hat daher demselben wegen seiner ruhmlich ausgezeichneten Eifer öffentlich zu beloben, und ihm die Zufriedenheit dieser Landesstelle bekannt zu machen Mocsáry IV. 31. p. Később megyei alispán, majd kamarai tanácsos lett. Az udvari kancellárián referándius, septemvir, Torontál vármegye főispánja, Szent István rend titkos tanácsosa. XXII/81 Temetésén három lelkész mondott gyászbeszédet, amelyek megjelentek: Néhai nagy méltóságú lossontzi Gyürky István úr sír halma. Vác, p. 14 Nagy Iván 720. p. 15 XV/59

16 16 Esküdtek Feladatuk a szolgabíró munkájának a segítése volt kisebb jelentésgű ügyek esetében után nem találkozunk tevékenységükkel ban nyolc esküdtet sorol fel a jelentés: Platthy Sámuel, Ajtich Horváth Farkas, Piry István, Korodinyi János, Hamar Mihály, Meskó Sámuel, Dubraviczky Péter, Platthy László. De rajtuk kívül elfordulnak még esküdtként a következő személyek: Básthy Pál, Marsovszky János, Mocsáry György, Okolicsányi István, Sréter János. 16 Jegyző A jegyző vezette a naplót, ő fogalmazta meg a jelentéseket és a kimenő leveleket, gondot viselt az iratok megőrzésére. Fizetése 500 forint és természetbeni szállás és tűzifa. Az e tisztségre kinevezett bizáki Puky Ferenc (-1810) ügyészként kezdte, 1785-től lett Nógrád megye jegyzője, 1790-től főjegyzője, 1792-től alispán. Korának kitűnő megyei hivatalnoka volt, ami kitetszik a Vármegye levelestárjában lévő írásaiból. 17 A Puky család Abaúj megyei, de több megyében is voltak birtokaik. Aljegyzők A naplókban található aláírásaikból nyilvánvaló, hogy ők voltak felelősek a naplók vezetéséért, a levéltári iratok kiadásáért. Az első aljegyzőnek 250, a másodaljegyzőnek 150 forint járt természetbeni szállással és tűzifával novemberéig Szerémy Gábor, utána tótprónai és blatniczai Prónay Mihály lett a józsefi közigazgatásban az egyik aljegyző (1796- től főjegyző). Elismert képességű férfiú volt írta róla Nagy Iván. 18 Bocsári Mocsáry Antal ( ) a józsefi közigazgatásban előbb alszolgabíró a losonci járásban, majd 1786 novemberétől másodaljegyző, Prónay Mihály helyére lépett től főszolgabíró, 1800-tól főbiztos után visszavonult a közélettől, Lapujtőn az irodalomnak és tudományoknak élt ban adta ki magyar nyelvű megyeleírását, de írt verseket és nyelvészeti témájú elmélkedéseket is. Nevezetes megyetörténetében sok hivatalbeli társáról megemlékezik, akikkel együtt szolgáltak II. József alatt. 19 Irodisták A három irodista feladata a fogalmazványok letisztázása, a másolatok szabályszerű tiszta és hibátlan elkészítése volt. Fizetésként 100 forintot, természetben tűzifát és szállást, továbbá egy lóporciót kaptak. A három fő gyakran cserélődött, az ismert irodisták: Kröpfel Pál, Gyura Ferenc, Horváth János, Kasza Ferenc, Hudoba János, Czecze Ferenc, Móricz István, Szígyártó András, Fejes László. Esküszövegük a következő volt: Ego NN. juro per Deum vivum, quod ego qua adjunctus registraturae hujus inclyti comitatus constitutus in omnibus rebus que ad officium meum pertinebunt juste et fideliter procedam, acta archivi mihi concredita diligenter conservabo, nihil ex illis abalienabo, aut quaqua ratione vitiabo, quin potius omnem circa ordinanda registrandaque acta publica extrahenda, que et separanda juridica objecta, quae non dum separata forent sedelitatem adhibebo, debitamque subordinationem observabo. Sic me Deus adjuvet XXII/59 17 Mocsáry IV. 31. p. 18 NI 494. p. 19 Leblancné Kelemen Mária: Bocsári Mocsáry Antal ( ). NMMÉ, 1977 és Praznovszky Mihály: Nemzetem javára, nemzetemért írtam Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján. NMMÉ, LVII/57

17 17 Gyakornokok A megyei hivatalnál az alispán, illetve a főjegyző irányítása alatt a kezdetben négy, majd hat gyakornok működhetett. Kötelességük volt a két fentebbi tisztviselő által kiadott feladatok végrehajtása. Alkalmazásuk feltétele végzettségükről szóló bizonyítvány felmutatása volt. Megyei huszárok és hajdúk Feladatuk a hivatalos megyei iratok és levelek pontos és időbeni továbbítása, a hivatalok tisztántartása, rabok kísérése egyik megyéből a másikba, a beszedett adó szállítása. A rendelkezés szerint magánügyek intézésére tilos volt őket felhasználni. A 4 huszár fizetése 100 forint, továbbá természetbeni szállás egy lóporció volt. A 24 hajdú fizetése 60 forint volt és természetbeni szállás. Megyei mérnök Az alispáni utasítás szerint kellett eljárni a jobbágyoktól elvett telkek ügyében, valamint az árvíz- és tűzkárok vizsgálatában. El kellett készíteni a jelentésekhez szükséges rajzokat. és elkísérni az alispánt a vizsgálatokra. Emellett az állandó út- és hídjavítás adott feladatokat a mérnöknek. Fizetése 400 forint volt ig egyedül Csonka József volt a megye mérnöke, de a földmérési munkákban való részvétele miatt helyettesítésére volt szükség, amit Virág Ferenc látott el. Ugyanakkor Csonka többször kijelentette, hogy bár részt vesz a földmérési munkákban, azért a megyei mérnöki állását meg akarja tartani. Virág Ferenc többször kérte kinevezését a megyei állásra, de ezt még 1789-re sem sikerült elérnie. Szakmai felügyelőjük, vezetőjük a kerületi mérnök, Balla Antal volt. Főorvos és Seborvosok Feladatuk az emberi és állategészségüggyel kapcsolatos rendeletek felügyelete, az észlelt hibák jelentése. Akár emberi, akár állatjárvány esetén az alispán utasításai szerint kell eljárniuk, a különös haláleseteket kivizsgálni. A vármegye főorvosa 1772 óta Lipszky Pál volt, aki a székhelyét Szécsényben tartotta. Fizetése 544 forint, természetbeni szállás Szécsényben, 4 lóporció és 24 mérő gabona volt. Hivatalát 1804-ig látta el. 21 Mellette öt megyei seborvos működött a megyében: kékkői járásban Müller Mór és Michalides Pál (ő Balassagyarmat állatorvosa), a losonciban a tokaji születésű Karakas István, a fülekiben Münch Ferenc, és a szécsényiben Dambeck Pál. Fizetésük 150 forint volt, lóporció és természetbeni szállás. A megye által fizetett seborvoson kívül minden járásban volt még más seborvos és falusi borbély is. Például a losonci járásban 1786-ban Karakas István mellett két seborvos élt Losoncon: Alberty Sámuel és Korponay János. Továbbá két alorvos működött Gácson: Fandhuser József, Szikorai György. Az orvosok, seborvosok kivétel nélkül nyelvet ismertek (latin, német, magyar, szlovák). Bába Feladatuk volt, hogy a rászoruló asszonyoknak ingyenesen segítsenek és figyelemmel kísérjék a csecsemőgyilkosságokat. A két bába, Strobl/Ströblin Anna Mária (kékkői járás) és Hirtling Magdolna (losonci járás) orvosegyetemen tett vizsgát. Ugyanakkor minden falunak meg volt a maga bábája. A losonci járás falvainak bábalistája arról tanúskodik, hogy javarészt 50 és 80 közti özvegyek látták el a bábamesterséget. A járás nemzetiségi jellegéből fakad, hogy a rárósmulyadi bábán kívül a többiek csak szlovákul tudtak Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében. In: Nógrádi Történeti Évkönyv p. 22 IV/24 és XXII/54

18 18 Gyógyszerész A megye által fizetett gyógyszerész 240 forintos fizetést és természetbeni szállást kapott. Beer Frigyes Budán végzett 1783-ban, Szécsényben a megyei főorvos mellett volt a székhelye, a Forgách uradalom biztosított számára szállást, amiért annak hivatala évente kérte a pénzt. 23 Selyemtenyésztési felügyelő Feladata az eperfa kertek létesítése, az eperfamag szétosztása, a selyemgubó beváltása volt. Fizetésként 150 forintot, ezen kívül kapott természetbeni szállást és egy lóporciót kapott. E nem éppen hálás megyei hivatalt 1781-ben vette át Bodiczky Dániel Komjáthy Ábrahámtól. Előbb Óváron lakott, majd Bujákra költözött. Az itteni megyei házból kialakított gombolyító lett több évre a megye selyemtenyésztési központja. Az általa képviselt gondolat újszerűsége, meg talán a személyisége miatt sok konfliktusa volt a megye földesuraival, a falusi bírókkal és a megye lakosaival. Példaként részlet a bujákiaknak az alispánhoz írt panaszleveléből: Tegnapi napon az Tilalmasok mellé rendeltetett csőszünk selyem inspector Bodiczki Dániel úr libáját az rétben agyon ütötte, melyért a bíránkat megpofozta, és azt mondta, ha a csőszünk eleibe akadott volna, keresztül lőtte volna. A ludai pedig egész nyáron legtöbbet rétjeinkben laktak, mi nem tugyuk mit tévők legyünk őkegyelmével, a forspontot levele hordozásával éppen nem győzzük, nagyobb bajunk vagyon őkegyelmével, hogysem egy hadi kapitány úr lakná helységünket. Az földesurunk ő hercegségének tisztjei még ekkoráig bíránkat meg nem pofozta, mint őkegyelme, könyörgünk azért lábainál nagyságodnak, ne terheltessék az dolgot megorvosolni, hogy őkegyelme végett valami szerencsétlenségbe ne essünk. Boditzky közel negyven évig, 1824-ben bekövetkezett haláláig viselte e hivatalt. 24 Megye pékje, rabok pékje Az e feladatot ellátó balassagyarmati pék Hummer György évi fizetése 10 forint volt, emellett kapott 25 öl tűzifát. Feladata a kenyérsütés volt megye börtönében őrzött rabok számára. A pékmester többször kérte mind a fizetése, mind a tűzifa mennyiség emelését. 25 Kéményseprő Fizetése évi 30 forint volt. Joseph Saroni 1774 óta látott el mint szegődményes kéményseprő megyei feladatokat, amelyek elsősorban a szügyi megyeháza, illetve a Balassagyarmaton, Érsekvadkerten és Nagyorosziban lévő megyei házak tűzmentesítéséből álltak ben kérte a fizetés felemelését, de a főispán nem járult hozzá. 26 Méngondozó A megyei méngondozók (hárman voltak) 60 forintos fizetést és természetbeni szállást kaptak. Ménfelügyelő A ménfelügyelő 50 forintot kapott évente és természetbeni szállást. Ügyész Fizetése 300 forint volt. Pani Hamar András Nyitra és Heves megyei birtokos családból származott. Az új megyei közigazgatás megindulásakor ő volt a megyei közigazgatási ügyész, /1787 és 1069/ Hausel Sándor: A selyemhernyó tenyésztés története Nógrád megyében In: NMMÉ p. A bujákiak levele XI/ XXII/88 és XIII/86 26 XXII/27

19 19 de a Törvényszék megalakulásakor Baloghy Antallal együtt távozott, ahol a szegények ügyvédje lett. A helyére alsósztregovai és kiskelecsényi Madách Sándor ( ) jött, aki viszont a sedrián dolgozott. Észtehetsége és szorgalma által atyja megfogyatkozott ősi vagyonát ismét visszaszerzé. Az augusztusi tűzvész óta romjaiban heverő kastélyt felépíttette és a család régi okmányait nagy szorgalommal gyűjtötte össze. Mint criminalista külön szakkönyvtárt gyűjtött. Ő alapította a család jelenlegi könyvtárát és levéltárát. Ismerte kora titkos társulatait: a budai szabadkőművesek két páholya 1795-ben őt bízta meg egy halasztást kérő feliratnak szerkesztésével. Miután 1780-ban ügyvédi oklevelet szerzett, tekintélyes családok ügyésze lett. Almásy főispán március 15-i levelében tudatta a megyével kinevezését, ezt az állását 1796-ig viselte. Részt vett két országgyűlésen (1790, 1796), 1805-től Pesten élt. Számos, elsősorban büntetőügyi kéziratot hagyott hátra. A törvényszéken a helyére Plachy Jánost nevezték ki. 27 Alügyész Fizetése 150 forint volt. Szügyi Traitler Gábor alügyészt 1787 márciusában lászlófalvi Velics István váltotta fel. 28 Főadószedő Mailáth főispán szeptember 26-i levelében értesítette a megyét, hogy Gyürky István lemondása miatt november 1-i hatállyal a főadószedői hivatalba (pro Regio filiali Perceptore) középgéci Szerémy Gábort ( ) nevezi ki, aki aljegyző volt és előnyére szolgált, hogy németül is tudott. Nógrád megyei nemes családba született. Fizetése 500 forint volt és 1806 között a megye főjegyzője lett. 29 Ellenőr Fizetése 400 forint volt. Haan József a pénztár ellenőre, majd számvevő, sőt egyszerre töltötte be a két állást. Harminc éves szolgálata után március 25-i levelében kérte az alispánt, hogy betegségére tekintettel fogadja el lemondását. Bars, Hont és Nógrád megyei nemes család, 1694-ban kaptak címeres levelet. A főispán Voxith Horváth Józsefet nevezte ki a helyére, aki korábban a főbiztos volt. 30 Adószedők Balás István a sipeki köznemes família egyik tagja, ifjabb Szabó András losonci lakos. A füleki járásban Bornemissza Károly, 1786 novemberétől Lukovics József, aki korábban Balassagyarmat jegyzője volt. Később a megye várnagya lett, Megyerben volt birtokos. 31 Esküdtek Fizetésük 100 forint. A főszolgabíró munkáját segítő esküdtekből járásonként két fő volt. A következő esküdtekkel találkozhatunk1786 és 1790 között: a füleki járásban Platthy Sámuel, Ajtics Horváth Farkas, a losonciban Korodinyi János, a szécsényiben Pelargus Pál, Hamar Mihály, Meskó Sámuel, Dubravitzky Péter, Platthy László, a kékkőiben Piry István, Rutkay János, Verbóy János. 27 XXII/44, Szinyei VIII. kötet és Nagy Iván VII. kötet 228. p. A jakobinusok elleni perben védőügyvéd volt. 28 XXII/44 29 XXII/10, XXII/43 30 XXII/125 és 126, Nagy Iván V. kötet 3-4 p. 31 Ifjabb Szabó LXVI/74, Lukovich XLIII/54

20 20 Várnagy Feladata a megyeháza és más megyei épületek (kvártélyházak, rabok kemencéje, ménistálló) működésének a biztosítása volt. 100 forintos fizetést, természetbeni kvártélyt és tűzifát, valamint zabból egy, szénából két lóporciót kapott. Az alispán javaslatára 1786-ban Lukovich József várnagyot ez év decemberében Verbóy József váltotta fel. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválás után a törvényszéknek Czecze Ferenc személyében külön várnagya volt. 32 Főbiztos és biztosok Feladatuk a megyében tartózkodó, vagy a megyén átvonuló katonaság ellátása volt. A főbiztos fizetése 140 forint és 4 lóporció természetben. Voxith Horváth József munkáját négy biztos segítette. Név szerint ismertek ebben a hivatalban: Kovács András, Csillom László, Czecze Ferenc, Rutkay János. 32 XXII/20