ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK"

Átírás

1 MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK Bolondok

2 Alkotmánytörténet/1. tétel A magyar nomád állam és a honfoglalás ( oldal) I. Nemzetségi szervezet kora A társadalmi szerveződés kezdetei - i.e. 1000: önálló magyarság - magyar nép őstörténetének három szakasza: 1. nemzetségi (i.e. 3. évezred - i.e. 1. évezred közepe) 2. törzsi (i.e. 5-6 századig) 3. törzsszövetségi periódus (honfoglalás utánig) - őstörténet egészére az apasági leszármazású nemzetség a jellemző A társadalom alapegységei - vérségi szerveződés egységei: - kiscsalád - nő-gyermek csoport; férfi külső személy, a fegyveres férfiak közösségének tagja - teremtés-ápolás-nevelés funkciók - egy generáció - nagycsalád - vagyon-, vér-, munkaközösség + mágikus egység - egy helyen, egy fő vezetése alatt lakó rokonok - több generáció együttélése - gazdasági funkció (létfenntartó tevékenység kerete) - szakrális funkciók - élén: családfő (ált. legidősebb, vagy legértelmesebb) - család papja - termelés irányitója - közös akciók vezetője - igazság szolgáltatója - öröklés: ált. legidősebb férfi családtag - családanya: nők között ugyanaz., mint a családfő a nemzetségben - nem, kor, közösséghez kötődés foka szerinti rangsor - házközösség (egy háztartás részei) - földközösség (szolgák földdel) - kifelé zárt egység (egyforma részesedés javakban, büntetésekben) - ágak (nemzetségek) - rokonok csoportjai: nincs közös lakóhely, vezetés, gazdálkodás - közös ős tisztelete - exogámia - vérszerződés: fiktív vérrokonná válás - élén: nemzetségfő (eredetileg téli szállásokon vitákat dönt el) - = bő, körülötte kíséret - rendelkezik a közrendű tagokkal (ínek) + a szolgákkal - elkülönült szállás (= állatállomány gondozására, a közösség elszállásolására elfoglalt föld) - létszám: nagycsaládok ált. 10-es csoportokba szerveződtek - 2 -

3 II. A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi korszak) A törzsi demokrácia - kialakulása: - katonai jelleg erősödik (nemzetségek közötti viszálykodások, népvándorlások miatt) - minden férfi termelő egyben harcos lesz - felismerés: javak fegyverrel is megszerezhetők - politikai szervek kialakulása, hadi demokrácia - törzs - laza politikai szövetség (nem vérségi alapon) - közös vállalkozások sikerének érdekében x döntési jogosultságokat ruháznak át rá = politikai - igazgatás - de: nincs néptől elkülönült közhatalom - demokrácia: katonai döntésekben - személyes hatalmat nyerü törzsfő (örökletes tisztség) - törzskar (nemzetségek előkelői + kiváló katonák) - vérségi igazgatás helyébe: katonai-politikai adminisztráció - nemzetségeknél fontosabbak a katonai, szomszédsági szervezetek - törzsszövetségek - idegen törzsek és nemzetségek is (cél: hadi potenciál növelése) - új elosztási rend: a hadjáratban való részvétel szerint = differenciálódás (vezérek, kiséret majd hadi beosztás szerint választanak a zsákmányból) - magyar törzsszövetség: 830-as évek Politikai szervek a magyar társadalomban a honfoglalás előtt - Levedi törzsszövetséget szervez - fejedelemség - Kazár Kaganátus leképezése - két király: 1. kende (szakrális uralkodó, nagyfejedelem) - jelentés: "napot bíró" (nap, vagy nap fia) 2. gyula (tényleges hatalom, hadak vezetése, nagyfejedelem helyettese) - jelentés: "fáklya" - nomád birodalom - a vesztesek betagozódása, vagy idegen népek önkéntes csatlakozása - karcha (horka): sorban a 3. tisztség (bírói funkció) - tarján: főparancsnok - jenő: bizalmas tanácsadó - a honfoglalás korára a tisztségek már öröklődtek - kíséret - a magyar fejedelem körül, több törzs tagjaiból álló elit hadi alakulat - had - törzsfő neve: hadnagy, vagy vajda - = törzs - tisztségek - törzsbíró: kádár (karthasz) - törzsszövetség élén: törzsfők (hadnagyok tanácsa). Kezdetben egy-egy hadi vállalkozásra választ magának vezért - 3 -

4 - hadszervezet - tizedek, századok, ezredek, tömények rendszere Kalandozások - a megtelepedés utáni hadi vállalkozások - a lovas nomád élet velejárói, a kíséret eltartásának egyik formája - katonai akciók zöme: törzsi vállalkozás - zsákmány = differenciálódás, igy a kalandozások előidézői a vérségi társadalmak bomlásának A honfoglalás - szállásváltás, sokáig különösebb életmódváltozás nélkül - 3 lépésben: gyökérverő akció (Szvatopluk morva fejedelem megsegitésére a frank-bolgár szövetség ellen). egy rész megtelepszik a Felső-Tisza-vidéken) Árpád leereszkedik a Kárpátokból, de csak ideiglenes szállás Erdélyben (7 törzs 7 várat épít) 3. Kárpát-medence teljes megszállása - a kettős honfoglalás elmélete - László Gyula elmélete: 600-as évek közepén is történt "honfoglalás" (kései avarok = fehér magyarok) - régészeti leletekre támaszkodik III. Az állami szerveződés kezdetei A megtelepedés - szállásfoglalás törzsek szerint (centrumban: Árpádok törzse; nyugati vég: horka; k-i vég: gyula - törzsi és nemzetségi centrumok: szigeteken, vagy várakban - gyepü: a törzsek szállásait keretező természetes akadály, mocsaras, erdős vidék - gyepüelve: a gyepük előtt húzódó övezet, lakatlan, vagy ritkán lakott T Az uruszág - törzsi állam, törzsfői centrum (hadviselés, diplomácia, bíráskodás, igazgatás szervei) - származás: a törzsfők elnevezéséből ("ur") - ínek (közrendűek) bizonyos fokú alávetettsége - törzsfő hatalma területi értelmet nyer, fejedelemként irányítják saját uruszágukat azonos erőt képviselő központok (egyesítés: horka törzs Augsburgnál sokat veszít = Árpádok intervenciója = egyesített Dunántúl alap az államszervezéshez) Alkotmánytörténet/2. tétel A szélső nemzetek régiója ( oldal) I. Történeti keretek: megkésettség, periféria, modernizáció A megkésettség tényezői félévezredes időbeli elkésettség nyugat-európai államalakulatokhoz képest nyugat: szerves fejlődés, minta nélkül; Közép-Európa: nyugati modell másolása gyors modellkeresés oka: külpolitika. (Nyugat-római Birodalom, Bizánc) gyorsan lebonyolított beilleszkedési akció: néhány évtized alatt - 4 -

5 befogadás feltételei: királyi méltóság elismertetése a világban, teljes egyházszervezet megléte előzmények, gyökerek teljes hiánya (ill. ha kettős honfoglalás igaz = késői avar alapok) lehetséges alap: uruszág, de István szétrombolja A megkésettség következményei nincs alternatíva, csak felzárkózás, integrálódás, teljes politikai-ideológiai szerkezet importálása modellátvétel a gazdálkodásban: naturális nagybirtok, jobbágyok létrehozása kényszerpozíció a munkamegosztásban (mezőgazdaság, nyersanyag, export) erős rendi politikai-jogi törekvések, rendi provincializmus belső feszültségek = nincs komoly ellenállás expanzív nagyhatalmakkal szemben nincs stabil centralizáció modellmódosítások = állandó kormányzati beavatkozás, helyettesítő eszközök (jog, politika) = politikával erősen átitatódott társ., túlsúlyos ideológia fentről lefelé építkezés Modernizációs törekvések utolérés kényszere, felzárkózás igénye ilyennek tekinthető: Anjouk precentralizációja, Hunyadi rendi központosítása, felvilágosult abszolutizmus magyarországi kísérletei Alkotmánytörténet/3. tétel A magyar patrimoniális állam létrehozása, fogalma és jellemzői ( oldal) I. A patrimoniális monarchia fogalma - megteremtője: von Haller - a patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik - Magyarország: István és utódainak két évszázadon át tartó államszervezete - a királyi hatalom alapja a földbirtoknagyság (vele gazdasági erő + fegyveresek), így az uralkodói hatalommal való szembenállás is ezen alapszik - primitív államüzem: a királyi fölbirtokon nyugvó hatalom = uralkodó magánbirtoka; király az államban = saját birtokainak földesura - teokratikus királyság: az uralkodó szakrális személyiség, a klérus tagja, az egyház feje, Isten kegyelméből uralkodik, a koronázással egyházszervezési jogokat is kap II. A magyar patrimoniális állam - kizárólagosságra törekvés (az összes egyéb birtok együtt kevesebb, mint a királyé) - tisztségek nem járnak javadalmazással (kivéve ispán, de az sem örökölhető) - hűség nem adománybirtokhoz, hanem királyi kíséretben való részvételhez kötődik - személyesség jellemző, hiányzik a szerződéses meghatározás, a szolgáltatások egyensúlya, a kölcsönös hűség mozzanata III. A patrimoniális állam működése - Árpádok állama: állammá tágult családrend - királyi udvartartás - 5 -

6 - királyi kíséret - tagjait a király személyesen választja ki - tisztségviselők (comesek, országos méltóságok) - alkalmi feladatteljesítők - feladata - uralkodó ellátása - kormányzati tevékenység segítése - államirányítás, közigazgatás központi funkcióinak ellátása - igazságszolgáltatás - királyi tanács - feladata csupán tanácsadás, nem kötelezi a királyt - tagjai: bizalmasok, egyedi ügyekben eljáró végrehajtók - tisztviselők - a királyi kíséret tagjai 1. országosak (királyt helyettesítő joggal) - nádorispán - országbíró - vajda - horvát bán 2. udvari tisztségviselők (ellátó-szolgáltató jellegű feladatok) - főlovász - asztalnokmester - pohárnokmester - hírnökök ispánja - királyi udvartartás vándorol (egynapi járóföldenként "depók" = udvarhelyek) - udvarhely = az udvarispán alá tartozó szolgálónépek gazdálkodási területének centruma - a királyi törvénykezés vándorlás látta el feladatait - a bíráskodás az a funkció, amelyben az államhatalom személyes karaktere a legjobban megjelent az alattvaló szeme előtt - ispánok (a patrimoniális királyság helyi szervei) - vár- és ispáni hálózat - kezdetben: katonai-biztonsági okok - majd: adóztatás, közig, igazságszolgáltatás - kettéválik a várispánság (katonai funkció) és a megyésispánság (egyéb) - az ispánok a királyi famíliához, nem vármegyéhez kötődnek még - egyház - politikusok, írástudók, jogismerők innen kerülnek ki - klerikusok keze alatt az egész hivatalszervezet - nem kiharcolta jogait, hanem kapta (de királyé a főkegyúri jog) Alkotmánytörténet/4. tétel A rendi-képviseleti monarchia fogalma és szervezete [ oldal] I. A patrimoniális monarchia felbomlása - oka: a hatalom földbirtoknagyságra alapozott fölfogásának elenyészése - trónharcok királyi birtokok eladományozása - nagy szerep a karizmatikus vonásoknak (mert nincsenek állandóságot biztosító eszközök) - 6 -

7 - felbomlik a királyi birtokszervezet, megkezdődik a királyi vármegyék eladományozása - a királyi hatalom csökken, a főurak hatalma nő = a királyi tanács a nagyurak hatalmi centruma lesz, tartományúri centrumok alakulnak ki - kibontakozik az adományrendszer, a hűség egyre inkább a feudumhoz kötődik - uralkodói bevételi források beszűkülnek = pénzrontás, rendkívüli adók, regáléjövedelmek bérbeadása - gregoriánus állameszme: az uralkodói hatalom szekularizációja (VII. Gergely reformjai), a világi hatalom elveszti szakrális vonásait II. A rendek és a rendiség - rend: a feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt elemeit tömöríti, melyek érdekeiknek politikai síkon is hangot adnak; hatalmukat sajátos rendi intézményeiken keresztül érvényesítik - rendi jogok 1. gazdasági (adómentesség, nemesi birtok bírhatása) 2. politikai (hatalomban való részvétel, tisztségek elnyeréséhez való jog) 3. jogi jellegű privilégiumok (bíráskodás joga, letartóztatás-mentesség) - az ország rendjei 1. praelati (papság) - immunitás (királyi beavatkozástól való mentesség az egyházi birtokra) - manus mortua (holtkéz, egyház tulajdonába juttatott világi földek vissza nem szerezhetőek) - privilegium fori az ítélkezés joga: klerikus fölött csak szentszék ítélhet, egyházi birtokon élők joghatósága az egyházi bíróság 2. barones (főurak, bárók) - bázisa István idején, kialakulás a királyi hatalom hanyatlásával ( sz.) - immunitás - bíráskodás joga - vérhatalom joga - jogaikat egyedi kiváltság követelések útján szerzik 3. nobiles (serviensek rendje) - általános rendelkezések útján jutnak jogokhoz: : Aranybulla (személyes szab, adómentesség) : kehidai oklevél (bíráskodás joga) : Béla nemesként hívja meg követeiket az országgyűlésre : Nagy Lajos oklevele (jogi egyenrangúság, ősiség, kilenced) : Tripartitum (hatalmi ideológiájuk összegzése) : saját királyjelöltjük győz 4. civites (városi polgárok) - csekély szám és erő - kiváltságaik nagy része kollektív privilégium - személyes jogok csak városon belül (némi kivétellel) - nem lesz a központosítás bázisa - rendiség: a feudális társadalom azon állapota, amikor a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek, a társadalom építkezésének fő alapelveit rendi megfontolások jellemezték, a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálták érvényesíteni közös érdekeiket, megszervezni hatalmukat - a patrimoniális monarchia bomlásának periódusára jellemző - korai rendiség: a rendiség azon szakasza, amikor még nem talál rá az állami keretekre III. A rendi-képviseleti monarchia szervezete - 7 -

8 - rendi állam: az irányításban a király mellett a rendek is szerephez jutnak, háttérbe szorul a főúri tanács - rendi-képviseleti monarchia kialakulásának döntő eleme a centralizáció - Magyarország: Anjou percentralizáció (tartományúri rendszer felszámolása) - Hunyadi-centralizáció: a már létező és definiált rendek fölött egyfajta hatalmi túlsúly kialakítása - rendi dualizmus: a működő rendi-képviseleti állam alapja = a rendek és a központi hatalom közötti relatív egyensúly, rex és regnum szembenállása - törvényalkotás: már nem egyedül a király, hanem a diétán történik - törvény: rendek képviselte érdekeket figyelembe vevő kompromisszumos egyezmény - rendi országgyűlés: személyes megjelenés, tömeges gyűlés - rendi-képviseleti országgyűlés: főrangúak személyesen, többi rendek követek által - a rendi dualizmus garanciái - hitlevél - garanciális dokumentum - király megválasztása fejében szerződéses formában ígéri meg a rendek követeléseinek teljesítését - contractus - öröklési szerződések (csak rendi hozzájárulással érvényesek) - diplomáciai követküldés (király mellett a rendek felhatalmazása is kell) - adómegajánlási jog, költségvetés megjelölése - a rendi dualizmus legtipikusabb konfliktusai: - trónbetöltés - hitlevél tartalmának rögzítése - országgyűlésen előadott sérelmek orvoslásának követelése (gravamen =a rendi előjogok sérelmeinek összefoglalása) - rendi kormányzati jogok tágításáért folytatott küzdelem - nádorválasztás - vallásgyakorlás szabályozása - rendi-képviseleti monarchia további jellemzői - az uralkodó királyi hivatalszervezetre támaszkodhat a rendekkel szemben - felértékelődik a kancellária szerepe - egyre nagyobb számban megjelenő jogtudó, világi értelmiség - központi közigazgatáson belül differenciálódás - helyi közig alapja: nemesi vármegyék - alkotmánybiztosítékok: királyválasztás joga, koronázási eskü, hitlevél kiadása Alkotmánytörténet/5. tétel A Habsburgok abszolutisztikus kísérletei Magyarországon ( o.) - Magyarország állam- és kormányformája mindvégig rendi-képviseleti monarchia, Habsburg abszolutisztikus kísérletekkel I. Az abszolút monarchia kialakulása és lényege - előzmények: - pénzjáradékot fizető jobbágyság eltűnő félben van - a politizáló rétegek helyzete megrendül - 8 -

9 - a polgárság egy rendi államot lebontó államot finanszíroz - az abszolutizmus feltételei - hadakozás, a hadseregépítés gyökeres átalakítása (szakképzettség, hivatás) = nemesi legitimációs érv (nemesi fegyverforgatás) megdől - expanziós törekvések központi igazgatást igényelnek - diplomáciai és katonai sikerek - abszolutizmus: a monarchiák sajátos formája, amelyben a legtöbbször öröklés útján trónra jutott, élethossziglan trónján maradó uralkodó abszolút módon (legibus absolutus, a törvényektől függetlenül) kormányzott - a modern állam első megjelenési formája - a feudális uralkodó rétegek és a polgárság erőviszonyának egyensúlya - merkantilista gazdaságpolitika - az abszolút monarchia jellemzői - adóalanyok védelme a földesúri önkénnyel szemben - államegyház - fokozott beavatkozás a gazdaságba - állandó állami hadsereg - 2. szakaszában: - beavatkozás a földesúr-jobbágy viszonyba - korlátozza az egyházat (türelmi politika) - szociális intézkedések - rendektől független szakképzett hivatalnokréteg és bürokrata apparátus - a rendi gyűlés mellőzése - egész országot átfogó közigazgatás és birodalmi szervezet - jogegységre törekvés II. A Habsburg-abszolutizmus - korlátai - terület nagy része peremvidék (= elmaradottság) - domináns külpolitika miatt kis hangsúly belső reformokra - anyagi nehézségek - hiányzik az egység etnikum és tradicionális értékek tekintetében - harcias jogoltalmazás a rendek részéről - az abszolutizmus egy modernizációs kísérlet - túlnyomó a formai jegyek jelenléte - központosított adminisztráció, állandó és nagy létszámú hadsereg, állami jobbágyvédelem, céltudatos vám- és kereskedelempolitika, de nem szerves fejlődés eredményeképpen, hanem felülről, erőszakkal - helyi gépezetek fölé építenek központi adminisztrációt III. A felvilágosult abszolutizmus - modernizációs kísérlet - nagy szerep az ideológiának - a felvilágosodást az állam vezeti be - eredményei - jobbágyság védelme a földesúrral szemben - egyházi privilégiumok megszorításai - nemesi kiváltságok megtámadása - szociális, egészségügyi, oktatási reformok - közigazgatás megújítása, modernizálása - merkantilista gazdaságpolitika - 9 -

10 IV. Az abszolutizmus államának működése - központi és országos vagy tartományi kormányzat hatóságai és hivatalai - uralkodói kincstár - rendiség által megajánlott adókból fenntartott állandó hadsereg - udvari szervek (központi szervek) - tanácsadó szervek (nincs közvetlen kormányzati feladat) - kormányszervek (dikasztériumok) - szakemberek (születési szempont háttérbe szorul) - fajtái 1. általános hatáskörű 2. szakigazgatási udvari kormányszervek - államkancellária - udvari tanács - udvari kamara - Magyarország 1. uralkodói szervek - magyar királyi udvari kancellária - helytartó, ill. tanácsa tól a helytartótanács - alárendelve az országos bizottságok - magyar kamara (pénzügyek) 2. rendi közigazgatási szervek - országgyűlés - királyi tanács (magyar tanács) - jozefinizmus reformjai - nagyjából azonos nagyságú kerületek kialakítása - tisztviselői választórendszer átalakítása - tisztségekből hivatalok lesznek, + minősítési rendszer Alkotmánytörténet/6. tétel Az Erdélyi Fejedelemség ( o.) I. Az erdélyi magyar állam - létrejötte (Szapolyai királlyá választása után) a magyar állam kettészakadását eredményezte - független, a bécsi közigazgatáshoz nem kapcsolódó állam, Habsburgokat nem ismeri el hűbérurának - magyar állam közjogi értelemben is II. Az erdélyi állam szuveneritása - szuverenitása némiképp korlátozott (a török csak külpolitikai lojalitást vár el) - belpolitika: teljesen szabad - különleges rendiség: három nemzet (szász-székely-magyar) uniója szerint, ezek követei alkották az erdélyi országgyűlést is. - vallási kérdésekben tanúsított türelem (túlnyomóan protestáns fejedelemség)

11 III. Az erdélyi fejedelmi hatalom - rendi-képviseleti monarchia, de szilárdabb központi kormányzat (fejedelem: legnagyobb földbirtokos) - fejedelmi hatalom: (1) tisztviselő kinevezése, (2) korlátlanul intézi a belügyeket, ill. adott határok között a külügyeket, (3) kincstári bevételek felhasználása, (4) adományozás, nemesi rangra emelés - országgyűlés: fejedelemválasztás, választási feltételek meghatározása, fejedelmi eskü /7. tétel Speciális államalakulatok a magyar alkotmánytörténetben ( oldal) I. A Habsburg-ellenes ellenállás államai A kuruc mozgalmak - a Rákóczi- szabadságharc a legnagyobb Habsburg-ellenes kurucmozgalom kurucmozgalmak: a vasvári békét követő események termékei - Frangepán és Zrínyi kivégzését követően a köznemesség menekült a hódoltsági területekre, Erdélybe - várakból elbocsátott katonák: kis- és középnemesek katonacsapatok: kuruc-harcok időszaka a bécsi abszolutizmus megtorlása, nemesi előjogok személyes megsértése miatt, a kuruc seregek vezérkarát adják, ők a kuruc ideológia talpkövei abszolutizmusellenesség, rendi alkotmány garantálását kívánták - kuruc virtussal szemben Habsburg-pártiak: labancok A felvidéki fejedelemség - a labancok részt vettek Thököly Imre hadjáratában a Felvidéki Fejedelemség kialakításában sikersorozat a hegyaljai-felkelésben Thökölyt Magyarország királyává nevezte ki a török szultán innentől datálható a Felvidéki Fejedelemség Thököly a fejedelem és csak a magyarországi részek ura címeket használta - célja : a rendi centralizáció volt - országgyűlést többször összehívta, fejedelmi tanácsot mellőzte, annak helyébe saját katonatisztjeit helyezte, rájuk hallgatott - fennállás: török hatalom függvénye Thököly véglegesen elkötelezte magát a török mellett - Peremvidék Erdélyhez hasonlóan semleges zónaként funkcionált - de a kuruc seregek demoralizálódtak, anarchia lett úrrá centralizációs kísérletnek vége lett A Rákóczi-szabadságharc - Rákóczi- szabadságharc: abszolutizmus tombolása ellen, féktelen megtorlás és adóteher, a hadsereg visszaélései, rendi intézmények mellőzése miatt - Rákóczi a birtokaira, jobbágyaira támaszkodott, kitűnő diplomata volt és célja a nemesség megnyerése volt, elgondolásai: nemzeti királyság megteremtése, kiszakadás a Habsburg Birodalomból - Habsburg oldal: mellékfrontot jelentett a spanyol örökösödési háború - Rákóczi nagy súlyt fektetett a francia kapcsolatokra, de csak némi anyagi segítséget tudott

12 kicsikarni dilemma a belpolitikában: vajon a francia államépítés szolgáljon mintaként vagy pedig a Thökölyéhez hasonló centralizációs politika? első országgyűléstől végül a rendi-képviseleti monarchia tiszta modellje valósul meg konföderáció alakult ki, Rákóczi a vezérlő fejedelem, de hatalmát a szenátorok korlátozták - Rákóczi kísérletezett a reguláris haderő felállításával, de nincs anyagi forrás jobbágy katonák ügye: érdekegyeztetések csak ha a háború győzelméig szolgálnak, akkor kapnak hajdúszabadságot - a katonai vereség nem jelentette a szabadságharc követeléseinek bukását Pálffy János tábornok és Károlyi Sándor paktumának köszönhetően generális amnesztiát hirdettek megvalósult: a régi rendi jogok visszaállítása, nemesi alkotmány megerősítése szabadságharc jó eredménnyel zárult A pártok - a magyar pártok szerveződése közjogi kérdés - központi hatalom körül csoportosuló pártok: bécsi centralizációs politika szemben a rendinemesi alkotmányvédő magatartással konfliktushelyzet: a vármegyékben (pl. tiszai mamutbirtokos bárók) védik a magyar alkotmányt, jelszó a magyar függetlenség; rendi politizálásba kezdenek szemben az arisztokrácia és nemesség pártosodásával, akik a bécsi udvar árnyékába bújtak (pl. klérus, mágnások stb.) II. Horvát-szlavónország államisága - országterület: azon területek, melyekre a magyar főhatóság kiterjed - magyar állam: regnum, anyaország: szűken vett Magyarország + kapcsolt-alávetett országok (Horvátország, Dalmácia) + hűbéres országok (Bosznia, Bulgária, Halics) - a kapcsolt-alávetett országok: saját közigazgatás, de nem szuverén államhatalom - Horvátország, Dalmácia: sajátos jogállás, perszonálunió Dalmácia - egykori római jogra támaszkodó városok közössége, történeti önkormányzati jogaik alapján éltek: Trau, Zara, Ragusa városai Könyves Kálmán meghódítja kereskedelmi kiváltságokat ad nekik, adómentességet, de a magyar király fősége jellemző Horvát Királyság = Croatia - Szt. László óta magyar korona joghatósága alatt, de meghagyták a horvátok régi kormányzatát, a zsupánságokat - magyar király nevezi ki a horvát bánt - külön rendi gyűlés: sabor sz. közepétől: katonai határőrvidék Szlavónia = Tótország század: Magyar Királyság fennhatósága alá kerülnek, királyi magánbirtokként (patrimoniális uradalom részeként) - nemzetségi szervezet fennmaradt - zsupánok helyére ispánok - ifjabb királyság és hercegség intézményesítése itt - Zsigmond alatt: horvát-szlavón bán -17. sz.: Dalmát-Horvát-Szlavónország: egységes tartományként, mint a magyar korona része - főrendjei személyes meghívottak a magyar felsőtáblára

13 - saját jogalkotás a jogszabályoknak nem ellenében - közgyűlésnek joga volt náluk statútum alkotásra, illetve autonóm igazságszolgáltatás volt jellemző, a báni tábla mint felsőbíróság üzemelt /8. tétel A királyi jogkörök változása a magyar alkotmánytörténetben 1848 előtt ( oldal) I. Államfő intézménye - kell egy összefogó, irányító államfő intézménye - egy ideig kazár hatásra kettős fejedelemség, majd kiemelkedik a kende-kündü vagy a gyula, Álmos szakrális feláldozása, Árpád utódai Szent Istvánig fejedelmek még nem keresztény államfői tisztség fordulója óta beszélhetünk keresztény király személyéről Felségjogok rendszere - személyes és uralmi felségjogok megkülönböztetése 1. személyes felségjogok: a király személyes megbecsültségével kapcsolatos inkább szimbolikus - feudális jogban - családi címerébe állami címer bevétele - Magyarország apostoli királya címe társországok viszonylatában - maiestas (a felség a legmagasabb emberi máltóság és tisztesség) - udvartartás - testőrség - speciális tisztesség (országos ünnepek) - rendi jogban - sérthetetlenség: testi sértés büntetendő csupán a puszta gondolata is, legsúlyosabb bűncselekmény, hűtlenség esete - felelőtlenség: nem vonható felelősségre döntései miatt sem politikailag, sem jogilag a kettő gyakran keveredik - az immunitás a rendi korszakban elvi korlátot jelentett: rendek ellenállási joga miatt, melyet viszont 1687-ben eltörölnek, mikor is a rendek lemondanak ellenállási jogukról 2. uralmi felségjogok - feudális jogban - a király hozza a törvényeket a királyi tanáccsal, csak a rendiség kialakulása után beszélhetünk uralmi felségjogokról - a király maga volt az országos közigazgatás, pl. Szent István és vándorló udvartartása, de változás majd a rendi jogban - rendi jogban - a király alkotmányos jogai az alkotmányos rendszerben - megilleti őt a. törvényhozás - legalapvetőbb életviszonyokat szabályozza megoszlik a rendek és a király között a rendek érvényesítik jogaikat - a törvényhozás a rendi gyűlés hatásköre - emellett kiépülnek az államfői jogosultságok is - országgyűlés működtetése: alkotmányos módon - összehívás, elnapolás joga, berekesztés joga, feloszlatás joga - a törvény születésének kezdő- és végpontjában döntő akarat:

14 tárgykörök meghatározása, törvénykezdeményezési jog, végpontban korlátlan vétó joga, szentesítenie kell (pl. adó: hadjárathoz kell anyagi támogatás összehívja az országgyűlést, meghatározza az 1 évi adó mennyiségét, mértékét, a végszót is ő mondja ki) - tényleges hatalommegosztás van a rendek és az uralkodó között, dualista módon - abszolutizmus idején csak rendeletek kiadása, rendek megkérdezése nélkül decretum vagy pátens formájában a rendi korszakban rendek széles beleszólási lehetősége b. végrehajtás - azon belül kis csoportok - külügyi felségjog: fő képviselője az országnak, pl. multilaterális nemzetközi tárgyalások: visegrádi királytalálkozó Anjouknak köszönhetően a 14. században fejlett diplomáciai kapcsolat, gazdasági érdekközösség - hadügyi felségjog: a háborúindításról és békéről való döntéshozatal joga a rendi gyűlésé, de a király irányítja a gyakorlatban a hadjáratokat, szervezi a hadsereget - birtokadományozási felségjog: ez megmarad még után, a polgári korszakban is, nem feltétlenül járt nemesi címhez föld eredetileg igen, de a 16. századtól csak címeres levél, mivel elfogyott a föld - központi közigazgatás megszervezésének a joga: polgári fogalom, központi szerveken keresztül 1848-ig, amikor parlamentnek felelős kormány alakult - abszolutizmus: királynak felelős kormányszervek, dikasztériumok c. bíráskodás - feudális jogban: eredetileg a király az egyetlen országos bírói fórum legfontosabb ismérv a patrimoniális államban király fellebbezhetetlen - ő a legfőbb bíró (vannak más bírák is) ez igaz 1869-ig, a bíróságok függetlenedéséig - kegyelmezési jog, végső szó fennmarad a rendi államban is egyik változata ma is fennáll (köztársasági elnököt megilletően) - rendi jogban - 2 nagy fajtája a kegyelmezési jognak 1. amnesztia = közkegyelem: valamilyen szempont szerint mentesít 2. egyéni kegyelem: konkrét alázatos kérelem elbírálása polgári korban is megjelenik - abszolutizmus: központi bírósági szervezet alakul ki d. egyházzal kapcsolatos jogok - feudális jogban - a király a keresztény egyház világi vezetője - 10 egyházmegye létrehozása - főpap kinevezése - rendi jogban - hasonló a közigazgatással kapcsolatos jogaihoz - tradicionális jog fennáll ig

15 - főkegyúri jog invesztitúra jog: egyházi főméltóságok beiktatása nagy jelentősége van az európai jogtörténetben kevés uralkodó tudta megtartani e jogát - abszolutizmus: nyugati monarchiákban feléled az invesztitúra joga, de invesztitúra harcok ideje van egy több száz éves időszak, amikor az egyház önálló szuverénként létezett - az egyházszervezés joga egyébként fennmarad az abszolutizmus időszakában is Alkotmánytörténet/9. tétel A királyi hatalom legitimációja és a szentkorona-eszme (93-98., , 284. oldal) I. A király A király helyzete - számos tényező befolyásolta - feudális állam modellváltásai - patrimoniális monarchia: valamennyi földnek és az ország minden lakójának ura, hatalma korlátlan - megszilárduló feudális berendezkedés: rendek létrejötte - egyház, főurak érdekei - tartományurak, trónharcok haszonélvezői hatalmas birtokok - nemesi vármegye, nemesi rend születése - központi hatalom: kényszer rend elismerése, rendi képviselet szerveinek megteremtése - döntések: rendi dualizmus jegyében - Árpád-ház magvaszakadta - rendek harca a királyválasztás megszerzéséért - gyenge uralkodók, önkorlátozó hitlevél, ősi jogokra tett koronázási eskü - három részre tördelt Magyarország: - Habsburg-uralom: az ország centruma a királyi hatalommal együtt külföldre került az uralkodó törekvései külsőlegesnek tűntek az abszolutizmust modernizációs folyamatokban bevezetni kívánó uralkodóház nem tudta igényeit tartósan érvényesíteni lemondtak a királyválasztásról, Habsburg-ház fiági örökösödési joga elsőszülöttségi öröklési rend nőági örökösödés mégsem jutott túl a királyi hatalom a rendi monarchián A király jogköre - személyes és uralmi felségjogok a. személyes felségjogok: majestas, sérthetetlenség, felelőtlenség, apostoli jelző, magyar király címének viselése, Magyarország címerének beépítése saját címerébe; jogosult udvartartásra, speciális tisztség illette meg b. uralmi felségjogok - eleinte: legfelsőbb szabályokat maga hozza, privilégiumokat adhatott - rendi monarchiában: döntő módon részt vett a megalkotásában - diéta összehívása, berekesztése, elnapolása, feloszlatása, megnyitása, elnöklés vagy elnök kinevezése, tárgyak kitűzése

16 c. bírói hatalom gyakorlása - Hármaskönyv: teljes igazságszolgáltatói hatalom sz.: ítéleteket nem változtathat meg, adhatott ki eljárás kezdeményező bírói parancsokat, biztosíthatott asyliumot, salvus conductust írhatott alá, kegyelmezhetett d. kormányzat, közigazgatás - teljes körű intézkedési lehetőség: főfelügyeleti jog, kinevezési jog, pénzügyi jogosítványok, elhagyott, uratlan jószágok birtokba vétele, vagyonelkobzás (hűtlenség), legfőbb hadúr, hadüzenet, békekötés, hadba szállás, sereg feloszlatása - királyi hatalom korlátai: hitlevélben és a koronázási esküben foglaltak, törvények rendelkezései, rendi közigazgatás e. egyházzal kapcsolatos jogköre: egyházszervezet megállapítása, javadalmak betöltése, gondoskodási kötelezettséget szavatoló jogosítványok II. A Szentkorona-eszme - a királlyá tétel aktusa - püspökké szentelés mintájára szentséggé vált - minden hatalom Istentől származott: királyi is koronázás: elengedhetetlen eleme a legitim király uralkodásának - koronaeszme - királyi hatalom politikai alátámasztása - jelkép: uralkodó - egyház, megkoronázott monarcha - Isten kapcsolata - organikus állameszme - az egyház az emberi test mintájára tagokra oszlik, feje: római udvar - kiterjedt az államfelfogásra is - a király és a korona századig a király és a korona nem vált külön korona: király hatalma - IV. Béla: korona jogára hivatkozott - vegyes háziak: regnálásuk jogosságát politikai-ideológiai argumentumokkal is alá kellett támasztaniuk - magánjogi uralomból közjogiba forduló királyi pozíció korona: állami főhatalom - rendek: a koronát hatalmuk alátámasztására, az uralkodó korlátozására használták azé a hatalom, akié a korona; koronára történő hivatkozások megjelenése - a Szentkorona-eszme a. Tripartitum: a koronaeszmét és az organikus állameszmét egyesítette b. a király és a nemesség egyaránt részese a főhatalomnak c. a korona: több tartalmát adja Werbőczi - azonos a királlyal - korona-király: párhuzamos intézmény - területi felségjog alapja - szentkoronának tulajdonít felségjogokat (pl. háramlási, királyi öröklési) - az ország három részre szakadása, korona idegen dinasztiához kerülése: a. vesztett jelentőségéből, de rendszeres hivatkozási alap b. szent korona országai c. magyar önállóság jelképe - a dualista államrendszerben a. alkotmányjogi-közjogi gondolkodás b. Szentkorona tana: összefogja az alkotmányos eszmekörről szóló elmélkedéseket c. a monarchia közjogi irodalma a közgondolkodás részévé tette d. Hajnik Imre: Magyarország az Árpád királyoktól az ősiség megállapításáig és a

17 hűbéri Európa (1867.) : szent korona nemzet szabad tagjai, szabad királyi városok követei, koronás király e. 22 évvel később: szent korona az alkotmányos közhatalom jelképe közjogi és politológiai irodalom: modern parlamentáris alkotmánnyal látta kiteljesedni f. század eleje: a szent korona a nemzetté szervezett magyar népet jeleníti meg, és az államélet valamennyi tényezője általa nyert értelmet és igazolást főhatalom: a közé g. apologetikával szolgált a kiegyezéshez + nemzeti függetlenség illúziója idilli alkotmányosság, társadalmi béke képe - reneszánsza: I. világháború után a. forradalmak után újra építkező csoportjai: viták, számos alapkérdésben azonban egyezés Szentkorona-eszme: az újra építkező rendszer régi-új formájának ideológiai megalapozása b. 20 milliós magyar állam egységének megtestesítője c. a királyság visszaállítását eredményezte (1919. után a királyai hatalomgyakorlás megszűnt, de a nemzet főhatalmának perszonifikációját változatlanul a szent koronához kötötték) Alkotmánytörténet/10. tétel A király helyettesítése a században ( oldal) I. Bevezetés - a király akadályoztatása esetén volt szükség a helyettesítésre - a helyettesítés lehetett teljes vagy részleges Személyes helyettesítés családon belül - a hatalom egészében szorul pótlásra ( nincs ott hadjárat, alkalmatlan betegség, megőrül, nincs király) - patriarchális szemlélet: ország fölötti uralom a király i család magántulajdona = magánjogi hatalom századig törekedtek rá, hogy valamelyik közeli családtag helyettesítse - reginatus: feleség, őt is megkoronázzák, de közjogi hatalma nincsen, csak a férje méltóságán osztozik, a királynéi javakkal szabadon rendelkezhet; részleges h. - corregens: uralkodótárs a királynő megbízza férjét, maga mellé veszi társuralkodónak (pl. Mária Terézia Lotharingiai Ferenc); teljes h. - ducatus intézménye: hercegség testvér, fiú; koronázás nélkül felruházza hatalommal, de csak egy rész felett (általában: Erdély) trónviszályok megoldására; részleges - ifjabb királyság: megkoronázzák a reménybeli trónörököst 1 terület felett uralkodik felkészítés az uralkodásra + az alattvalókat is; részleges - anyakirálynő: ha kiskorú volt a király, az anyja helyettesítette a kormányzásban; teljes Családon kívül - helytartó: - = locumtenens regius - részleges helyettesítés - akkor nevezi ki a király, ha tudja, hogy tartósan távol lesz

18 - 15. sz. végére a rendek elérik (1485. Nádori Cikkek), hogy csak a nádort nevezheti ki a rendek bizalmi embere gyakorlatilag a rendekre bízza az országot (pl. Báthory István) - kormányzó: - = gubernátor, gyámkormányzó - teljes helyettesítés - ha a király alkalmatlan gyengeelméjű, kiskorú - rendek választják - királyhoz képest törvényben meghatározott jogkörrel rendelkezik amiket nem tehet: - hűtlenségi perekben nem bíráskodhat - kegyelmet nem adhat - önállóan nem nevezhetett ki (4 tagú tanács) - birtokadományozás felső határa megszabott (32 telek) - DE: nincs korlát: pénzügy, nemesítés, címadományozás, privilégium, fiúsítás - pl. Hunyadi János (V. László mellett), Szilágyi Mihály (Mátyás) Alkotmánytörténet/11., 12. tétel A magyar országgyűlés 1608 előtt A magyar rendi országgyűlés és törvényhozás folyamata 1608 után ( oldal) I. Bevezetés - a társadalom kedvezményezett rétegeinek természetes törekvése, hogy a lehető legnagyobb mértékű hatalmat sajátítsák ki - országos érvényű határozatokat hoznak II. A magyar országgyűlés előzményei 1. Nemzetgyűlés - eredet: germán törzsek már rendelkeztek vele - törzsi gyűlés kérdései: kit támadnak meg, kivel kötnek békét, hadvezért választottak - a nemzet összes szabad tagját magába foglalta - lassan eltűnik 2. Királyi Tanács - voltak olyan fórumok, ahol az uralkodó bizonyos dolgokat megtanácskozhatott - előkelőkkel, bárokkal, főpapokkal tanácskozott az ország képviseletében - már Szent Istvánnál is 3. Egyházi zsinatok - valóságos országos gyülekezetként tűnt föl - uralkodó elnököl - megjelentek az egyházi méltóságok mellett, világiak + a király tanácsadói is - jogi kérdésekről is szó esik döntéseket hoztak, szabályokat állapítottak meg 4. Nemesi kongregációk századi - politikai jogokkal rendelkező királyi serviensek vettek részt rajta (bárok, főpapok: nem) - gyűléseken hangot adtak a véleményüknek/panaszuknak - vannak olyan gyűlések, ahol a politikai jogokkal rendelkezők alkalmat kapnak beszélni a királlyal 5. Törvénylátó napok - a magyar törvényhozó országgyűlés legfontosabb előzménye

19 - konkrét előzmény: Arany Bullából kiolvasható, hogy ennek már hagyománya van királyi kötelezettségvállalás - iurisdictio: = királyi jogszolgáltatás ítélkezés (megsértett jogrend helyreállítása) érvényes jog megállapítása - nem csak igazságszolgáltatás, hanem kormányzati döntések megfogalmazása is, pl. ítélet formájában születtek meg a közigazgatási elhatározások - Székesfehérvári Törvénylátó Nap (Szt. István ünnepén, évente) - eredetileg törvénykező szerv, nem törvényhozó ( 13. sz. vége) évi tv. (IV. Béla dec.): elrendelte, hogy minden megyéből 2 vagy 3 nemes tartozik megjelenni nemesi vármegye közönsége képviseletének állandóvá és kötelezővé válásával indult meg a törvénynapnak az országgyűléssé alakulása 6. Törvényhozó gyűlések sz. vége 15. sz. végére állandósult a rendi országgyűlés intézménye (Anjouk nem hívtak össze országgyűlést) - különböző formák összeolvadtak törvényhozó országos gyűlés - itt már megjelentek a rendek: praelati (=főpapok), barones (=bárók), nobiles (=nemesek) hozzájárulásukkal születtek meg a dekrétumok től: városi követek is 7. Rendi országgyűlések - Hunyadiak kora: rendi képviseleti monarchia szükséges hozzá a rendi országgyűlés sz.: rendi dualizmus legfontosabb eszköze a rendi gyűlés lesznek olyan országos jelentőségű ügyek, amiket a rendek beleszólása nélkül nem lehet meghozni kötelező összehívni az országgyűlést (adómegajánlás, újoncállítás 2 legfontosabb) - 3 részre szakadás után: Erdély függetlenedett a törvényalkotása; Habsburg- rész: rendi gyűlés védte a magyar rendi előjogokat Bécs centralizáló törekvéseivel szemben, de mindvégig tényezője maradt a magyar államéletnek III. Az országgyűlési képviselet - résztvevők: praelati, barones, nobiles, köznemesség századtól a szabad királyi városok polgársága is képviseltette magát a tanácskozásokon - személyes megjelenés: - praelati: érsekek, megyéspüspökök - bárok - mágnások - főispánok - (1687-től) királyi tanács felsőtáblai tagságot nyert tagjai - (1792-től) a görög nem egyesült főpapok - serviensek nem vármegyék követei (=nuntius) (IV. Béla) tv.: nemesség fejenkénti megjelenése - megjelenés joga egyben kötelezettség is (szegényebb nemeseknek terhet jelentett) büntetés a távolmaradóknak (400 aranyforint) - mohácsi vész + ország 3 részre szakadása után: Ferdinánd a vármegyéknek követeket kell küldenie a nemesek személyes megjelenése helyett - követ: nem csak helyettesíti, hanem képviseli is a nemeseket tól (II. Mátyás): rendi országgyűlés végleges szervezeti és működési rendjének megállapítása kizárólagossá vált a követek általi képviselet (újabb különbség a főrendek és a köznemesség között, de a vármegyének bővült hatásköre és növekedett a szerepe) - szabad királyi városok: kezdetektől fogva csak követek által képviseltethették magukat a gyűléseken - városi követek országrendiség jogán vettek részt a tanácskozásokon nem személyesen

20 voltak követek, hanem a szent korona tagjaként, összességükben illette meg őket a rendi állás és az országgyűlésben való részvétel joga - több egyházi testület is követekkel képviseltette magát (pl. káptalanok) - jelen voltak: - kiváltságos apátok és prépostok - birtokkal rendelkező kolostori elöljárók - pálos rend főnöke - orátorok (szónok) útján Szlavónia, Horvátország tartományi gyűlései - Tengermellék két követtel - erdélyi országgyűlés függetlenedéséig: erdélyi főpapok és főurak (személyesen) - székelyek és szászok (követek útján) IV. Az országgyűlés szervezete - fejenkénti megjelenés mellett tartott országgyűlések külsőségeinek is alkalmazkodnia kellett a tömeges jelenléthez amíg nem volt vármegyei ablegátusok általi képviselet leggyakrabban Rákos mezején bonyolították le a tanácskozásokat évi II. dekrétum (II. Mátyás) rendi országgyűlés szerkezete (főpap, báró, mágnás, nemesek, szabad városok csak ők az országgyűlésben + bírái és ítélőmesterek) felső ház alsó ház felsőrend alsórend nádor szeménynök - kétkamarás országgyűlés: felsőtábla alsótábla - egyéb lehetőségek: tömeges ülésezés, rendenkénti ülések (Franciaország.), négykamarás országgyűlés (Svédország 15. sz.) - a felső tábla - előzménye: Királyi Tanács (praelati et barones) - főajtónálló mester elnökölt - egyenként szavaztak ban nyerte el végleges formáját a felső tábla, a nádor elnökletével - személyes meghívás követek útján - az alsó tábla - közösségi meghívó útján - résztvevők: - vármegyék követei - királyi szabad városok követei - távollevő főrendek követei - káptalanok követei törvénycikk: királyi tanács nem főrangú tanácsosai, királyi tábla bírái és ítélőmesterei - a felsőtábláról távolmaradó mágnások és özvegyeik követei től: hajdú és jász-kun kerület követküldési joga kiváltságolt, szabad kerületek - királyi személynök elnökölt - a két tábla között a kapcsolatot üzenetváltás útján tartották - ha kellett közös tanácskozásokat is tartottak V. Az országgyűlés működése : nincs országgyűlés : nincs országgyűlés - elvben: 3 évente összehívás uralkodó joga - kivétel: uralkodó választó országgyűlés nádor joga

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526)

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526) A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA 2. A Török Birodalom megerősödése 1. II. Lajos uralma (1516 1526) II. Ulászló meghal 1516-ban, utódja kilencéves fia, II. Lajos II. Lajos reformokat dolgoztatott

Részletesebben

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. Felnőttképzési szervezete A SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE Összeállította: Tajti Zsuzsanna Elfogadta

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

1. Szent István megkoronázása, államalapítása, törvényhozása

1. Szent István megkoronázása, államalapítása, törvényhozása 1. Szent István megkoronázása, államalapítása, törvényhozása Helyzetének megszilárdítása után István követséget küldött Rómába, hogy a pápa szentesítését megszerezze. A küldöttség Szilveszter pápa tudomására

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA

Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA Sissi Svédországi Magyar ők Szövetségének ALAPSZABÁLYA 1. év A Sissi Svédországi Magyar Nők Szövetsége a Svédországban élő magyar anyanyelvü és a Szövetség alapszabályával egyetértő nők, pártpolitikailag

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ- Javítókulcs-10. évfolyam - 2. forduló - 2015.02.19.

Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ- Javítókulcs-10. évfolyam - 2. forduló - 2015.02.19. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre, ezért azok már csak kétféleképpen

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

Állam- és jogtörténet 5. óra. Mit kell tudni a vizsgán:

Állam- és jogtörténet 5. óra. Mit kell tudni a vizsgán: Mit kell tudni a vizsgán: 1. Tételhez: - korona küldésének közjogi jelentısége - ez lesz késıbbiekben a Szent Korona tan alapja - koronázási szertartás: ordó szerint történik szent olajjal kenik fel az

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A DÖK az 1993. évi LXXIX. tv. 62 64. -aiban foglaltak alapján működik, kiegészülve a gimnázium Szervezeti Működési Szabályzatával

Részletesebben

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI Szemelvénygyűjtemény Szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó Budapest, 2001 TARTALOM Előszó Rövidítések Bevezetés I. A KERESZTÉNY ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁTÓL 1790-IG 1. A jog forrásai

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. -ban írt felhatalmazás alapján a 2001. év október 13. napján tartott alakuló közgyűlésen

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

Megoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II.

Megoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II. Megoldás 1. feladat I. a) Ernuszt János b) kincstartó c) Handó György vagy Nagylucsei Orbán (esetleg Ernuszt Zsigmond) d) A: rendkívüli hadiadó B: koronavám II. Elemenként 0,5pont (2,5) a) - nehézlovasság

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak

KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK. Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Pedagógus-szakvizsgára előkészítő szakirányú továbbképzési szak 1 Dr. Nemes András A közigazgatásról általában Történelmielőzmények

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Kardhordó Kálmán (a volt 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1958-tól 1996-ig tanára) ( új név: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Fejezet Általános Rendelkezések

NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Fejezet Általános Rendelkezések NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Német Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 113. a) pontjában kapott

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. október 14-i ülésére. A Képviselő testület alakuló ülésén a következőkről kell döntenie :

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. október 14-i ülésére. A Képviselő testület alakuló ülésén a következőkről kell döntenie : Karancsalja község Önkormányzat Jegyzőjétől Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. október 14-i ülésére A Képviselő testület alakuló ülésén a következőkről kell döntenie

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd 2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Veszprémi Múzeumegylet 2. Az egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1. 3. Az egyesület működési területe: Veszprém megye.

Részletesebben

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 4/2015. (I. 26.) SHNÖ határozata a Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban:

Részletesebben