ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK
|
|
- Albert Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK Bolondok
2 Alkotmánytörténet/1. tétel A magyar nomád állam és a honfoglalás ( oldal) I. Nemzetségi szervezet kora A társadalmi szerveződés kezdetei - i.e. 1000: önálló magyarság - magyar nép őstörténetének három szakasza: 1. nemzetségi (i.e. 3. évezred - i.e. 1. évezred közepe) 2. törzsi (i.e. 5-6 századig) 3. törzsszövetségi periódus (honfoglalás utánig) - őstörténet egészére az apasági leszármazású nemzetség a jellemző A társadalom alapegységei - vérségi szerveződés egységei: - kiscsalád - nő-gyermek csoport; férfi külső személy, a fegyveres férfiak közösségének tagja - teremtés-ápolás-nevelés funkciók - egy generáció - nagycsalád - vagyon-, vér-, munkaközösség + mágikus egység - egy helyen, egy fő vezetése alatt lakó rokonok - több generáció együttélése - gazdasági funkció (létfenntartó tevékenység kerete) - szakrális funkciók - élén: családfő (ált. legidősebb, vagy legértelmesebb) - család papja - termelés irányitója - közös akciók vezetője - igazság szolgáltatója - öröklés: ált. legidősebb férfi családtag - családanya: nők között ugyanaz., mint a családfő a nemzetségben - nem, kor, közösséghez kötődés foka szerinti rangsor - házközösség (egy háztartás részei) - földközösség (szolgák földdel) - kifelé zárt egység (egyforma részesedés javakban, büntetésekben) - ágak (nemzetségek) - rokonok csoportjai: nincs közös lakóhely, vezetés, gazdálkodás - közös ős tisztelete - exogámia - vérszerződés: fiktív vérrokonná válás - élén: nemzetségfő (eredetileg téli szállásokon vitákat dönt el) - = bő, körülötte kíséret - rendelkezik a közrendű tagokkal (ínek) + a szolgákkal - elkülönült szállás (= állatállomány gondozására, a közösség elszállásolására elfoglalt föld) - létszám: nagycsaládok ált. 10-es csoportokba szerveződtek - 2 -
3 II. A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi korszak) A törzsi demokrácia - kialakulása: - katonai jelleg erősödik (nemzetségek közötti viszálykodások, népvándorlások miatt) - minden férfi termelő egyben harcos lesz - felismerés: javak fegyverrel is megszerezhetők - politikai szervek kialakulása, hadi demokrácia - törzs - laza politikai szövetség (nem vérségi alapon) - közös vállalkozások sikerének érdekében x döntési jogosultságokat ruháznak át rá = politikai - igazgatás - de: nincs néptől elkülönült közhatalom - demokrácia: katonai döntésekben - személyes hatalmat nyerü törzsfő (örökletes tisztség) - törzskar (nemzetségek előkelői + kiváló katonák) - vérségi igazgatás helyébe: katonai-politikai adminisztráció - nemzetségeknél fontosabbak a katonai, szomszédsági szervezetek - törzsszövetségek - idegen törzsek és nemzetségek is (cél: hadi potenciál növelése) - új elosztási rend: a hadjáratban való részvétel szerint = differenciálódás (vezérek, kiséret majd hadi beosztás szerint választanak a zsákmányból) - magyar törzsszövetség: 830-as évek Politikai szervek a magyar társadalomban a honfoglalás előtt - Levedi törzsszövetséget szervez - fejedelemség - Kazár Kaganátus leképezése - két király: 1. kende (szakrális uralkodó, nagyfejedelem) - jelentés: "napot bíró" (nap, vagy nap fia) 2. gyula (tényleges hatalom, hadak vezetése, nagyfejedelem helyettese) - jelentés: "fáklya" - nomád birodalom - a vesztesek betagozódása, vagy idegen népek önkéntes csatlakozása - karcha (horka): sorban a 3. tisztség (bírói funkció) - tarján: főparancsnok - jenő: bizalmas tanácsadó - a honfoglalás korára a tisztségek már öröklődtek - kíséret - a magyar fejedelem körül, több törzs tagjaiból álló elit hadi alakulat - had - törzsfő neve: hadnagy, vagy vajda - = törzs - tisztségek - törzsbíró: kádár (karthasz) - törzsszövetség élén: törzsfők (hadnagyok tanácsa). Kezdetben egy-egy hadi vállalkozásra választ magának vezért - 3 -
4 - hadszervezet - tizedek, századok, ezredek, tömények rendszere Kalandozások - a megtelepedés utáni hadi vállalkozások - a lovas nomád élet velejárói, a kíséret eltartásának egyik formája - katonai akciók zöme: törzsi vállalkozás - zsákmány = differenciálódás, igy a kalandozások előidézői a vérségi társadalmak bomlásának A honfoglalás - szállásváltás, sokáig különösebb életmódváltozás nélkül - 3 lépésben: gyökérverő akció (Szvatopluk morva fejedelem megsegitésére a frank-bolgár szövetség ellen). egy rész megtelepszik a Felső-Tisza-vidéken) Árpád leereszkedik a Kárpátokból, de csak ideiglenes szállás Erdélyben (7 törzs 7 várat épít) 3. Kárpát-medence teljes megszállása - a kettős honfoglalás elmélete - László Gyula elmélete: 600-as évek közepén is történt "honfoglalás" (kései avarok = fehér magyarok) - régészeti leletekre támaszkodik III. Az állami szerveződés kezdetei A megtelepedés - szállásfoglalás törzsek szerint (centrumban: Árpádok törzse; nyugati vég: horka; k-i vég: gyula - törzsi és nemzetségi centrumok: szigeteken, vagy várakban - gyepü: a törzsek szállásait keretező természetes akadály, mocsaras, erdős vidék - gyepüelve: a gyepük előtt húzódó övezet, lakatlan, vagy ritkán lakott T Az uruszág - törzsi állam, törzsfői centrum (hadviselés, diplomácia, bíráskodás, igazgatás szervei) - származás: a törzsfők elnevezéséből ("ur") - ínek (közrendűek) bizonyos fokú alávetettsége - törzsfő hatalma területi értelmet nyer, fejedelemként irányítják saját uruszágukat azonos erőt képviselő központok (egyesítés: horka törzs Augsburgnál sokat veszít = Árpádok intervenciója = egyesített Dunántúl alap az államszervezéshez) Alkotmánytörténet/2. tétel A szélső nemzetek régiója ( oldal) I. Történeti keretek: megkésettség, periféria, modernizáció A megkésettség tényezői félévezredes időbeli elkésettség nyugat-európai államalakulatokhoz képest nyugat: szerves fejlődés, minta nélkül; Közép-Európa: nyugati modell másolása gyors modellkeresés oka: külpolitika. (Nyugat-római Birodalom, Bizánc) gyorsan lebonyolított beilleszkedési akció: néhány évtized alatt - 4 -
5 befogadás feltételei: királyi méltóság elismertetése a világban, teljes egyházszervezet megléte előzmények, gyökerek teljes hiánya (ill. ha kettős honfoglalás igaz = késői avar alapok) lehetséges alap: uruszág, de István szétrombolja A megkésettség következményei nincs alternatíva, csak felzárkózás, integrálódás, teljes politikai-ideológiai szerkezet importálása modellátvétel a gazdálkodásban: naturális nagybirtok, jobbágyok létrehozása kényszerpozíció a munkamegosztásban (mezőgazdaság, nyersanyag, export) erős rendi politikai-jogi törekvések, rendi provincializmus belső feszültségek = nincs komoly ellenállás expanzív nagyhatalmakkal szemben nincs stabil centralizáció modellmódosítások = állandó kormányzati beavatkozás, helyettesítő eszközök (jog, politika) = politikával erősen átitatódott társ., túlsúlyos ideológia fentről lefelé építkezés Modernizációs törekvések utolérés kényszere, felzárkózás igénye ilyennek tekinthető: Anjouk precentralizációja, Hunyadi rendi központosítása, felvilágosult abszolutizmus magyarországi kísérletei Alkotmánytörténet/3. tétel A magyar patrimoniális állam létrehozása, fogalma és jellemzői ( oldal) I. A patrimoniális monarchia fogalma - megteremtője: von Haller - a patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik - Magyarország: István és utódainak két évszázadon át tartó államszervezete - a királyi hatalom alapja a földbirtoknagyság (vele gazdasági erő + fegyveresek), így az uralkodói hatalommal való szembenállás is ezen alapszik - primitív államüzem: a királyi fölbirtokon nyugvó hatalom = uralkodó magánbirtoka; király az államban = saját birtokainak földesura - teokratikus királyság: az uralkodó szakrális személyiség, a klérus tagja, az egyház feje, Isten kegyelméből uralkodik, a koronázással egyházszervezési jogokat is kap II. A magyar patrimoniális állam - kizárólagosságra törekvés (az összes egyéb birtok együtt kevesebb, mint a királyé) - tisztségek nem járnak javadalmazással (kivéve ispán, de az sem örökölhető) - hűség nem adománybirtokhoz, hanem királyi kíséretben való részvételhez kötődik - személyesség jellemző, hiányzik a szerződéses meghatározás, a szolgáltatások egyensúlya, a kölcsönös hűség mozzanata III. A patrimoniális állam működése - Árpádok állama: állammá tágult családrend - királyi udvartartás - 5 -
6 - királyi kíséret - tagjait a király személyesen választja ki - tisztségviselők (comesek, országos méltóságok) - alkalmi feladatteljesítők - feladata - uralkodó ellátása - kormányzati tevékenység segítése - államirányítás, közigazgatás központi funkcióinak ellátása - igazságszolgáltatás - királyi tanács - feladata csupán tanácsadás, nem kötelezi a királyt - tagjai: bizalmasok, egyedi ügyekben eljáró végrehajtók - tisztviselők - a királyi kíséret tagjai 1. országosak (királyt helyettesítő joggal) - nádorispán - országbíró - vajda - horvát bán 2. udvari tisztségviselők (ellátó-szolgáltató jellegű feladatok) - főlovász - asztalnokmester - pohárnokmester - hírnökök ispánja - királyi udvartartás vándorol (egynapi járóföldenként "depók" = udvarhelyek) - udvarhely = az udvarispán alá tartozó szolgálónépek gazdálkodási területének centruma - a királyi törvénykezés vándorlás látta el feladatait - a bíráskodás az a funkció, amelyben az államhatalom személyes karaktere a legjobban megjelent az alattvaló szeme előtt - ispánok (a patrimoniális királyság helyi szervei) - vár- és ispáni hálózat - kezdetben: katonai-biztonsági okok - majd: adóztatás, közig, igazságszolgáltatás - kettéválik a várispánság (katonai funkció) és a megyésispánság (egyéb) - az ispánok a királyi famíliához, nem vármegyéhez kötődnek még - egyház - politikusok, írástudók, jogismerők innen kerülnek ki - klerikusok keze alatt az egész hivatalszervezet - nem kiharcolta jogait, hanem kapta (de királyé a főkegyúri jog) Alkotmánytörténet/4. tétel A rendi-képviseleti monarchia fogalma és szervezete [ oldal] I. A patrimoniális monarchia felbomlása - oka: a hatalom földbirtoknagyságra alapozott fölfogásának elenyészése - trónharcok királyi birtokok eladományozása - nagy szerep a karizmatikus vonásoknak (mert nincsenek állandóságot biztosító eszközök) - 6 -
7 - felbomlik a királyi birtokszervezet, megkezdődik a királyi vármegyék eladományozása - a királyi hatalom csökken, a főurak hatalma nő = a királyi tanács a nagyurak hatalmi centruma lesz, tartományúri centrumok alakulnak ki - kibontakozik az adományrendszer, a hűség egyre inkább a feudumhoz kötődik - uralkodói bevételi források beszűkülnek = pénzrontás, rendkívüli adók, regáléjövedelmek bérbeadása - gregoriánus állameszme: az uralkodói hatalom szekularizációja (VII. Gergely reformjai), a világi hatalom elveszti szakrális vonásait II. A rendek és a rendiség - rend: a feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt elemeit tömöríti, melyek érdekeiknek politikai síkon is hangot adnak; hatalmukat sajátos rendi intézményeiken keresztül érvényesítik - rendi jogok 1. gazdasági (adómentesség, nemesi birtok bírhatása) 2. politikai (hatalomban való részvétel, tisztségek elnyeréséhez való jog) 3. jogi jellegű privilégiumok (bíráskodás joga, letartóztatás-mentesség) - az ország rendjei 1. praelati (papság) - immunitás (királyi beavatkozástól való mentesség az egyházi birtokra) - manus mortua (holtkéz, egyház tulajdonába juttatott világi földek vissza nem szerezhetőek) - privilegium fori az ítélkezés joga: klerikus fölött csak szentszék ítélhet, egyházi birtokon élők joghatósága az egyházi bíróság 2. barones (főurak, bárók) - bázisa István idején, kialakulás a királyi hatalom hanyatlásával ( sz.) - immunitás - bíráskodás joga - vérhatalom joga - jogaikat egyedi kiváltság követelések útján szerzik 3. nobiles (serviensek rendje) - általános rendelkezések útján jutnak jogokhoz: : Aranybulla (személyes szab, adómentesség) : kehidai oklevél (bíráskodás joga) : Béla nemesként hívja meg követeiket az országgyűlésre : Nagy Lajos oklevele (jogi egyenrangúság, ősiség, kilenced) : Tripartitum (hatalmi ideológiájuk összegzése) : saját királyjelöltjük győz 4. civites (városi polgárok) - csekély szám és erő - kiváltságaik nagy része kollektív privilégium - személyes jogok csak városon belül (némi kivétellel) - nem lesz a központosítás bázisa - rendiség: a feudális társadalom azon állapota, amikor a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek, a társadalom építkezésének fő alapelveit rendi megfontolások jellemezték, a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálták érvényesíteni közös érdekeiket, megszervezni hatalmukat - a patrimoniális monarchia bomlásának periódusára jellemző - korai rendiség: a rendiség azon szakasza, amikor még nem talál rá az állami keretekre III. A rendi-képviseleti monarchia szervezete - 7 -
8 - rendi állam: az irányításban a király mellett a rendek is szerephez jutnak, háttérbe szorul a főúri tanács - rendi-képviseleti monarchia kialakulásának döntő eleme a centralizáció - Magyarország: Anjou percentralizáció (tartományúri rendszer felszámolása) - Hunyadi-centralizáció: a már létező és definiált rendek fölött egyfajta hatalmi túlsúly kialakítása - rendi dualizmus: a működő rendi-képviseleti állam alapja = a rendek és a központi hatalom közötti relatív egyensúly, rex és regnum szembenállása - törvényalkotás: már nem egyedül a király, hanem a diétán történik - törvény: rendek képviselte érdekeket figyelembe vevő kompromisszumos egyezmény - rendi országgyűlés: személyes megjelenés, tömeges gyűlés - rendi-képviseleti országgyűlés: főrangúak személyesen, többi rendek követek által - a rendi dualizmus garanciái - hitlevél - garanciális dokumentum - király megválasztása fejében szerződéses formában ígéri meg a rendek követeléseinek teljesítését - contractus - öröklési szerződések (csak rendi hozzájárulással érvényesek) - diplomáciai követküldés (király mellett a rendek felhatalmazása is kell) - adómegajánlási jog, költségvetés megjelölése - a rendi dualizmus legtipikusabb konfliktusai: - trónbetöltés - hitlevél tartalmának rögzítése - országgyűlésen előadott sérelmek orvoslásának követelése (gravamen =a rendi előjogok sérelmeinek összefoglalása) - rendi kormányzati jogok tágításáért folytatott küzdelem - nádorválasztás - vallásgyakorlás szabályozása - rendi-képviseleti monarchia további jellemzői - az uralkodó királyi hivatalszervezetre támaszkodhat a rendekkel szemben - felértékelődik a kancellária szerepe - egyre nagyobb számban megjelenő jogtudó, világi értelmiség - központi közigazgatáson belül differenciálódás - helyi közig alapja: nemesi vármegyék - alkotmánybiztosítékok: királyválasztás joga, koronázási eskü, hitlevél kiadása Alkotmánytörténet/5. tétel A Habsburgok abszolutisztikus kísérletei Magyarországon ( o.) - Magyarország állam- és kormányformája mindvégig rendi-képviseleti monarchia, Habsburg abszolutisztikus kísérletekkel I. Az abszolút monarchia kialakulása és lényege - előzmények: - pénzjáradékot fizető jobbágyság eltűnő félben van - a politizáló rétegek helyzete megrendül - 8 -
9 - a polgárság egy rendi államot lebontó államot finanszíroz - az abszolutizmus feltételei - hadakozás, a hadseregépítés gyökeres átalakítása (szakképzettség, hivatás) = nemesi legitimációs érv (nemesi fegyverforgatás) megdől - expanziós törekvések központi igazgatást igényelnek - diplomáciai és katonai sikerek - abszolutizmus: a monarchiák sajátos formája, amelyben a legtöbbször öröklés útján trónra jutott, élethossziglan trónján maradó uralkodó abszolút módon (legibus absolutus, a törvényektől függetlenül) kormányzott - a modern állam első megjelenési formája - a feudális uralkodó rétegek és a polgárság erőviszonyának egyensúlya - merkantilista gazdaságpolitika - az abszolút monarchia jellemzői - adóalanyok védelme a földesúri önkénnyel szemben - államegyház - fokozott beavatkozás a gazdaságba - állandó állami hadsereg - 2. szakaszában: - beavatkozás a földesúr-jobbágy viszonyba - korlátozza az egyházat (türelmi politika) - szociális intézkedések - rendektől független szakképzett hivatalnokréteg és bürokrata apparátus - a rendi gyűlés mellőzése - egész országot átfogó közigazgatás és birodalmi szervezet - jogegységre törekvés II. A Habsburg-abszolutizmus - korlátai - terület nagy része peremvidék (= elmaradottság) - domináns külpolitika miatt kis hangsúly belső reformokra - anyagi nehézségek - hiányzik az egység etnikum és tradicionális értékek tekintetében - harcias jogoltalmazás a rendek részéről - az abszolutizmus egy modernizációs kísérlet - túlnyomó a formai jegyek jelenléte - központosított adminisztráció, állandó és nagy létszámú hadsereg, állami jobbágyvédelem, céltudatos vám- és kereskedelempolitika, de nem szerves fejlődés eredményeképpen, hanem felülről, erőszakkal - helyi gépezetek fölé építenek központi adminisztrációt III. A felvilágosult abszolutizmus - modernizációs kísérlet - nagy szerep az ideológiának - a felvilágosodást az állam vezeti be - eredményei - jobbágyság védelme a földesúrral szemben - egyházi privilégiumok megszorításai - nemesi kiváltságok megtámadása - szociális, egészségügyi, oktatási reformok - közigazgatás megújítása, modernizálása - merkantilista gazdaságpolitika - 9 -
10 IV. Az abszolutizmus államának működése - központi és országos vagy tartományi kormányzat hatóságai és hivatalai - uralkodói kincstár - rendiség által megajánlott adókból fenntartott állandó hadsereg - udvari szervek (központi szervek) - tanácsadó szervek (nincs közvetlen kormányzati feladat) - kormányszervek (dikasztériumok) - szakemberek (születési szempont háttérbe szorul) - fajtái 1. általános hatáskörű 2. szakigazgatási udvari kormányszervek - államkancellária - udvari tanács - udvari kamara - Magyarország 1. uralkodói szervek - magyar királyi udvari kancellária - helytartó, ill. tanácsa tól a helytartótanács - alárendelve az országos bizottságok - magyar kamara (pénzügyek) 2. rendi közigazgatási szervek - országgyűlés - királyi tanács (magyar tanács) - jozefinizmus reformjai - nagyjából azonos nagyságú kerületek kialakítása - tisztviselői választórendszer átalakítása - tisztségekből hivatalok lesznek, + minősítési rendszer Alkotmánytörténet/6. tétel Az Erdélyi Fejedelemség ( o.) I. Az erdélyi magyar állam - létrejötte (Szapolyai királlyá választása után) a magyar állam kettészakadását eredményezte - független, a bécsi közigazgatáshoz nem kapcsolódó állam, Habsburgokat nem ismeri el hűbérurának - magyar állam közjogi értelemben is II. Az erdélyi állam szuveneritása - szuverenitása némiképp korlátozott (a török csak külpolitikai lojalitást vár el) - belpolitika: teljesen szabad - különleges rendiség: három nemzet (szász-székely-magyar) uniója szerint, ezek követei alkották az erdélyi országgyűlést is. - vallási kérdésekben tanúsított türelem (túlnyomóan protestáns fejedelemség)
11 III. Az erdélyi fejedelmi hatalom - rendi-képviseleti monarchia, de szilárdabb központi kormányzat (fejedelem: legnagyobb földbirtokos) - fejedelmi hatalom: (1) tisztviselő kinevezése, (2) korlátlanul intézi a belügyeket, ill. adott határok között a külügyeket, (3) kincstári bevételek felhasználása, (4) adományozás, nemesi rangra emelés - országgyűlés: fejedelemválasztás, választási feltételek meghatározása, fejedelmi eskü /7. tétel Speciális államalakulatok a magyar alkotmánytörténetben ( oldal) I. A Habsburg-ellenes ellenállás államai A kuruc mozgalmak - a Rákóczi- szabadságharc a legnagyobb Habsburg-ellenes kurucmozgalom kurucmozgalmak: a vasvári békét követő események termékei - Frangepán és Zrínyi kivégzését követően a köznemesség menekült a hódoltsági területekre, Erdélybe - várakból elbocsátott katonák: kis- és középnemesek katonacsapatok: kuruc-harcok időszaka a bécsi abszolutizmus megtorlása, nemesi előjogok személyes megsértése miatt, a kuruc seregek vezérkarát adják, ők a kuruc ideológia talpkövei abszolutizmusellenesség, rendi alkotmány garantálását kívánták - kuruc virtussal szemben Habsburg-pártiak: labancok A felvidéki fejedelemség - a labancok részt vettek Thököly Imre hadjáratában a Felvidéki Fejedelemség kialakításában sikersorozat a hegyaljai-felkelésben Thökölyt Magyarország királyává nevezte ki a török szultán innentől datálható a Felvidéki Fejedelemség Thököly a fejedelem és csak a magyarországi részek ura címeket használta - célja : a rendi centralizáció volt - országgyűlést többször összehívta, fejedelmi tanácsot mellőzte, annak helyébe saját katonatisztjeit helyezte, rájuk hallgatott - fennállás: török hatalom függvénye Thököly véglegesen elkötelezte magát a török mellett - Peremvidék Erdélyhez hasonlóan semleges zónaként funkcionált - de a kuruc seregek demoralizálódtak, anarchia lett úrrá centralizációs kísérletnek vége lett A Rákóczi-szabadságharc - Rákóczi- szabadságharc: abszolutizmus tombolása ellen, féktelen megtorlás és adóteher, a hadsereg visszaélései, rendi intézmények mellőzése miatt - Rákóczi a birtokaira, jobbágyaira támaszkodott, kitűnő diplomata volt és célja a nemesség megnyerése volt, elgondolásai: nemzeti királyság megteremtése, kiszakadás a Habsburg Birodalomból - Habsburg oldal: mellékfrontot jelentett a spanyol örökösödési háború - Rákóczi nagy súlyt fektetett a francia kapcsolatokra, de csak némi anyagi segítséget tudott
12 kicsikarni dilemma a belpolitikában: vajon a francia államépítés szolgáljon mintaként vagy pedig a Thökölyéhez hasonló centralizációs politika? első országgyűléstől végül a rendi-képviseleti monarchia tiszta modellje valósul meg konföderáció alakult ki, Rákóczi a vezérlő fejedelem, de hatalmát a szenátorok korlátozták - Rákóczi kísérletezett a reguláris haderő felállításával, de nincs anyagi forrás jobbágy katonák ügye: érdekegyeztetések csak ha a háború győzelméig szolgálnak, akkor kapnak hajdúszabadságot - a katonai vereség nem jelentette a szabadságharc követeléseinek bukását Pálffy János tábornok és Károlyi Sándor paktumának köszönhetően generális amnesztiát hirdettek megvalósult: a régi rendi jogok visszaállítása, nemesi alkotmány megerősítése szabadságharc jó eredménnyel zárult A pártok - a magyar pártok szerveződése közjogi kérdés - központi hatalom körül csoportosuló pártok: bécsi centralizációs politika szemben a rendinemesi alkotmányvédő magatartással konfliktushelyzet: a vármegyékben (pl. tiszai mamutbirtokos bárók) védik a magyar alkotmányt, jelszó a magyar függetlenség; rendi politizálásba kezdenek szemben az arisztokrácia és nemesség pártosodásával, akik a bécsi udvar árnyékába bújtak (pl. klérus, mágnások stb.) II. Horvát-szlavónország államisága - országterület: azon területek, melyekre a magyar főhatóság kiterjed - magyar állam: regnum, anyaország: szűken vett Magyarország + kapcsolt-alávetett országok (Horvátország, Dalmácia) + hűbéres országok (Bosznia, Bulgária, Halics) - a kapcsolt-alávetett országok: saját közigazgatás, de nem szuverén államhatalom - Horvátország, Dalmácia: sajátos jogállás, perszonálunió Dalmácia - egykori római jogra támaszkodó városok közössége, történeti önkormányzati jogaik alapján éltek: Trau, Zara, Ragusa városai Könyves Kálmán meghódítja kereskedelmi kiváltságokat ad nekik, adómentességet, de a magyar király fősége jellemző Horvát Királyság = Croatia - Szt. László óta magyar korona joghatósága alatt, de meghagyták a horvátok régi kormányzatát, a zsupánságokat - magyar király nevezi ki a horvát bánt - külön rendi gyűlés: sabor sz. közepétől: katonai határőrvidék Szlavónia = Tótország század: Magyar Királyság fennhatósága alá kerülnek, királyi magánbirtokként (patrimoniális uradalom részeként) - nemzetségi szervezet fennmaradt - zsupánok helyére ispánok - ifjabb királyság és hercegség intézményesítése itt - Zsigmond alatt: horvát-szlavón bán -17. sz.: Dalmát-Horvát-Szlavónország: egységes tartományként, mint a magyar korona része - főrendjei személyes meghívottak a magyar felsőtáblára
13 - saját jogalkotás a jogszabályoknak nem ellenében - közgyűlésnek joga volt náluk statútum alkotásra, illetve autonóm igazságszolgáltatás volt jellemző, a báni tábla mint felsőbíróság üzemelt /8. tétel A királyi jogkörök változása a magyar alkotmánytörténetben 1848 előtt ( oldal) I. Államfő intézménye - kell egy összefogó, irányító államfő intézménye - egy ideig kazár hatásra kettős fejedelemség, majd kiemelkedik a kende-kündü vagy a gyula, Álmos szakrális feláldozása, Árpád utódai Szent Istvánig fejedelmek még nem keresztény államfői tisztség fordulója óta beszélhetünk keresztény király személyéről Felségjogok rendszere - személyes és uralmi felségjogok megkülönböztetése 1. személyes felségjogok: a király személyes megbecsültségével kapcsolatos inkább szimbolikus - feudális jogban - családi címerébe állami címer bevétele - Magyarország apostoli királya címe társországok viszonylatában - maiestas (a felség a legmagasabb emberi máltóság és tisztesség) - udvartartás - testőrség - speciális tisztesség (országos ünnepek) - rendi jogban - sérthetetlenség: testi sértés büntetendő csupán a puszta gondolata is, legsúlyosabb bűncselekmény, hűtlenség esete - felelőtlenség: nem vonható felelősségre döntései miatt sem politikailag, sem jogilag a kettő gyakran keveredik - az immunitás a rendi korszakban elvi korlátot jelentett: rendek ellenállási joga miatt, melyet viszont 1687-ben eltörölnek, mikor is a rendek lemondanak ellenállási jogukról 2. uralmi felségjogok - feudális jogban - a király hozza a törvényeket a királyi tanáccsal, csak a rendiség kialakulása után beszélhetünk uralmi felségjogokról - a király maga volt az országos közigazgatás, pl. Szent István és vándorló udvartartása, de változás majd a rendi jogban - rendi jogban - a király alkotmányos jogai az alkotmányos rendszerben - megilleti őt a. törvényhozás - legalapvetőbb életviszonyokat szabályozza megoszlik a rendek és a király között a rendek érvényesítik jogaikat - a törvényhozás a rendi gyűlés hatásköre - emellett kiépülnek az államfői jogosultságok is - országgyűlés működtetése: alkotmányos módon - összehívás, elnapolás joga, berekesztés joga, feloszlatás joga - a törvény születésének kezdő- és végpontjában döntő akarat:
14 tárgykörök meghatározása, törvénykezdeményezési jog, végpontban korlátlan vétó joga, szentesítenie kell (pl. adó: hadjárathoz kell anyagi támogatás összehívja az országgyűlést, meghatározza az 1 évi adó mennyiségét, mértékét, a végszót is ő mondja ki) - tényleges hatalommegosztás van a rendek és az uralkodó között, dualista módon - abszolutizmus idején csak rendeletek kiadása, rendek megkérdezése nélkül decretum vagy pátens formájában a rendi korszakban rendek széles beleszólási lehetősége b. végrehajtás - azon belül kis csoportok - külügyi felségjog: fő képviselője az országnak, pl. multilaterális nemzetközi tárgyalások: visegrádi királytalálkozó Anjouknak köszönhetően a 14. században fejlett diplomáciai kapcsolat, gazdasági érdekközösség - hadügyi felségjog: a háborúindításról és békéről való döntéshozatal joga a rendi gyűlésé, de a király irányítja a gyakorlatban a hadjáratokat, szervezi a hadsereget - birtokadományozási felségjog: ez megmarad még után, a polgári korszakban is, nem feltétlenül járt nemesi címhez föld eredetileg igen, de a 16. századtól csak címeres levél, mivel elfogyott a föld - központi közigazgatás megszervezésének a joga: polgári fogalom, központi szerveken keresztül 1848-ig, amikor parlamentnek felelős kormány alakult - abszolutizmus: királynak felelős kormányszervek, dikasztériumok c. bíráskodás - feudális jogban: eredetileg a király az egyetlen országos bírói fórum legfontosabb ismérv a patrimoniális államban király fellebbezhetetlen - ő a legfőbb bíró (vannak más bírák is) ez igaz 1869-ig, a bíróságok függetlenedéséig - kegyelmezési jog, végső szó fennmarad a rendi államban is egyik változata ma is fennáll (köztársasági elnököt megilletően) - rendi jogban - 2 nagy fajtája a kegyelmezési jognak 1. amnesztia = közkegyelem: valamilyen szempont szerint mentesít 2. egyéni kegyelem: konkrét alázatos kérelem elbírálása polgári korban is megjelenik - abszolutizmus: központi bírósági szervezet alakul ki d. egyházzal kapcsolatos jogok - feudális jogban - a király a keresztény egyház világi vezetője - 10 egyházmegye létrehozása - főpap kinevezése - rendi jogban - hasonló a közigazgatással kapcsolatos jogaihoz - tradicionális jog fennáll ig
15 - főkegyúri jog invesztitúra jog: egyházi főméltóságok beiktatása nagy jelentősége van az európai jogtörténetben kevés uralkodó tudta megtartani e jogát - abszolutizmus: nyugati monarchiákban feléled az invesztitúra joga, de invesztitúra harcok ideje van egy több száz éves időszak, amikor az egyház önálló szuverénként létezett - az egyházszervezés joga egyébként fennmarad az abszolutizmus időszakában is Alkotmánytörténet/9. tétel A királyi hatalom legitimációja és a szentkorona-eszme (93-98., , 284. oldal) I. A király A király helyzete - számos tényező befolyásolta - feudális állam modellváltásai - patrimoniális monarchia: valamennyi földnek és az ország minden lakójának ura, hatalma korlátlan - megszilárduló feudális berendezkedés: rendek létrejötte - egyház, főurak érdekei - tartományurak, trónharcok haszonélvezői hatalmas birtokok - nemesi vármegye, nemesi rend születése - központi hatalom: kényszer rend elismerése, rendi képviselet szerveinek megteremtése - döntések: rendi dualizmus jegyében - Árpád-ház magvaszakadta - rendek harca a királyválasztás megszerzéséért - gyenge uralkodók, önkorlátozó hitlevél, ősi jogokra tett koronázási eskü - három részre tördelt Magyarország: - Habsburg-uralom: az ország centruma a királyi hatalommal együtt külföldre került az uralkodó törekvései külsőlegesnek tűntek az abszolutizmust modernizációs folyamatokban bevezetni kívánó uralkodóház nem tudta igényeit tartósan érvényesíteni lemondtak a királyválasztásról, Habsburg-ház fiági örökösödési joga elsőszülöttségi öröklési rend nőági örökösödés mégsem jutott túl a királyi hatalom a rendi monarchián A király jogköre - személyes és uralmi felségjogok a. személyes felségjogok: majestas, sérthetetlenség, felelőtlenség, apostoli jelző, magyar király címének viselése, Magyarország címerének beépítése saját címerébe; jogosult udvartartásra, speciális tisztség illette meg b. uralmi felségjogok - eleinte: legfelsőbb szabályokat maga hozza, privilégiumokat adhatott - rendi monarchiában: döntő módon részt vett a megalkotásában - diéta összehívása, berekesztése, elnapolása, feloszlatása, megnyitása, elnöklés vagy elnök kinevezése, tárgyak kitűzése
16 c. bírói hatalom gyakorlása - Hármaskönyv: teljes igazságszolgáltatói hatalom sz.: ítéleteket nem változtathat meg, adhatott ki eljárás kezdeményező bírói parancsokat, biztosíthatott asyliumot, salvus conductust írhatott alá, kegyelmezhetett d. kormányzat, közigazgatás - teljes körű intézkedési lehetőség: főfelügyeleti jog, kinevezési jog, pénzügyi jogosítványok, elhagyott, uratlan jószágok birtokba vétele, vagyonelkobzás (hűtlenség), legfőbb hadúr, hadüzenet, békekötés, hadba szállás, sereg feloszlatása - királyi hatalom korlátai: hitlevélben és a koronázási esküben foglaltak, törvények rendelkezései, rendi közigazgatás e. egyházzal kapcsolatos jogköre: egyházszervezet megállapítása, javadalmak betöltése, gondoskodási kötelezettséget szavatoló jogosítványok II. A Szentkorona-eszme - a királlyá tétel aktusa - püspökké szentelés mintájára szentséggé vált - minden hatalom Istentől származott: királyi is koronázás: elengedhetetlen eleme a legitim király uralkodásának - koronaeszme - királyi hatalom politikai alátámasztása - jelkép: uralkodó - egyház, megkoronázott monarcha - Isten kapcsolata - organikus állameszme - az egyház az emberi test mintájára tagokra oszlik, feje: római udvar - kiterjedt az államfelfogásra is - a király és a korona századig a király és a korona nem vált külön korona: király hatalma - IV. Béla: korona jogára hivatkozott - vegyes háziak: regnálásuk jogosságát politikai-ideológiai argumentumokkal is alá kellett támasztaniuk - magánjogi uralomból közjogiba forduló királyi pozíció korona: állami főhatalom - rendek: a koronát hatalmuk alátámasztására, az uralkodó korlátozására használták azé a hatalom, akié a korona; koronára történő hivatkozások megjelenése - a Szentkorona-eszme a. Tripartitum: a koronaeszmét és az organikus állameszmét egyesítette b. a király és a nemesség egyaránt részese a főhatalomnak c. a korona: több tartalmát adja Werbőczi - azonos a királlyal - korona-király: párhuzamos intézmény - területi felségjog alapja - szentkoronának tulajdonít felségjogokat (pl. háramlási, királyi öröklési) - az ország három részre szakadása, korona idegen dinasztiához kerülése: a. vesztett jelentőségéből, de rendszeres hivatkozási alap b. szent korona országai c. magyar önállóság jelképe - a dualista államrendszerben a. alkotmányjogi-közjogi gondolkodás b. Szentkorona tana: összefogja az alkotmányos eszmekörről szóló elmélkedéseket c. a monarchia közjogi irodalma a közgondolkodás részévé tette d. Hajnik Imre: Magyarország az Árpád királyoktól az ősiség megállapításáig és a
17 hűbéri Európa (1867.) : szent korona nemzet szabad tagjai, szabad királyi városok követei, koronás király e. 22 évvel később: szent korona az alkotmányos közhatalom jelképe közjogi és politológiai irodalom: modern parlamentáris alkotmánnyal látta kiteljesedni f. század eleje: a szent korona a nemzetté szervezett magyar népet jeleníti meg, és az államélet valamennyi tényezője általa nyert értelmet és igazolást főhatalom: a közé g. apologetikával szolgált a kiegyezéshez + nemzeti függetlenség illúziója idilli alkotmányosság, társadalmi béke képe - reneszánsza: I. világháború után a. forradalmak után újra építkező csoportjai: viták, számos alapkérdésben azonban egyezés Szentkorona-eszme: az újra építkező rendszer régi-új formájának ideológiai megalapozása b. 20 milliós magyar állam egységének megtestesítője c. a királyság visszaállítását eredményezte (1919. után a királyai hatalomgyakorlás megszűnt, de a nemzet főhatalmának perszonifikációját változatlanul a szent koronához kötötték) Alkotmánytörténet/10. tétel A király helyettesítése a században ( oldal) I. Bevezetés - a király akadályoztatása esetén volt szükség a helyettesítésre - a helyettesítés lehetett teljes vagy részleges Személyes helyettesítés családon belül - a hatalom egészében szorul pótlásra ( nincs ott hadjárat, alkalmatlan betegség, megőrül, nincs király) - patriarchális szemlélet: ország fölötti uralom a király i család magántulajdona = magánjogi hatalom századig törekedtek rá, hogy valamelyik közeli családtag helyettesítse - reginatus: feleség, őt is megkoronázzák, de közjogi hatalma nincsen, csak a férje méltóságán osztozik, a királynéi javakkal szabadon rendelkezhet; részleges h. - corregens: uralkodótárs a királynő megbízza férjét, maga mellé veszi társuralkodónak (pl. Mária Terézia Lotharingiai Ferenc); teljes h. - ducatus intézménye: hercegség testvér, fiú; koronázás nélkül felruházza hatalommal, de csak egy rész felett (általában: Erdély) trónviszályok megoldására; részleges - ifjabb királyság: megkoronázzák a reménybeli trónörököst 1 terület felett uralkodik felkészítés az uralkodásra + az alattvalókat is; részleges - anyakirálynő: ha kiskorú volt a király, az anyja helyettesítette a kormányzásban; teljes Családon kívül - helytartó: - = locumtenens regius - részleges helyettesítés - akkor nevezi ki a király, ha tudja, hogy tartósan távol lesz
18 - 15. sz. végére a rendek elérik (1485. Nádori Cikkek), hogy csak a nádort nevezheti ki a rendek bizalmi embere gyakorlatilag a rendekre bízza az országot (pl. Báthory István) - kormányzó: - = gubernátor, gyámkormányzó - teljes helyettesítés - ha a király alkalmatlan gyengeelméjű, kiskorú - rendek választják - királyhoz képest törvényben meghatározott jogkörrel rendelkezik amiket nem tehet: - hűtlenségi perekben nem bíráskodhat - kegyelmet nem adhat - önállóan nem nevezhetett ki (4 tagú tanács) - birtokadományozás felső határa megszabott (32 telek) - DE: nincs korlát: pénzügy, nemesítés, címadományozás, privilégium, fiúsítás - pl. Hunyadi János (V. László mellett), Szilágyi Mihály (Mátyás) Alkotmánytörténet/11., 12. tétel A magyar országgyűlés 1608 előtt A magyar rendi országgyűlés és törvényhozás folyamata 1608 után ( oldal) I. Bevezetés - a társadalom kedvezményezett rétegeinek természetes törekvése, hogy a lehető legnagyobb mértékű hatalmat sajátítsák ki - országos érvényű határozatokat hoznak II. A magyar országgyűlés előzményei 1. Nemzetgyűlés - eredet: germán törzsek már rendelkeztek vele - törzsi gyűlés kérdései: kit támadnak meg, kivel kötnek békét, hadvezért választottak - a nemzet összes szabad tagját magába foglalta - lassan eltűnik 2. Királyi Tanács - voltak olyan fórumok, ahol az uralkodó bizonyos dolgokat megtanácskozhatott - előkelőkkel, bárokkal, főpapokkal tanácskozott az ország képviseletében - már Szent Istvánnál is 3. Egyházi zsinatok - valóságos országos gyülekezetként tűnt föl - uralkodó elnököl - megjelentek az egyházi méltóságok mellett, világiak + a király tanácsadói is - jogi kérdésekről is szó esik döntéseket hoztak, szabályokat állapítottak meg 4. Nemesi kongregációk századi - politikai jogokkal rendelkező királyi serviensek vettek részt rajta (bárok, főpapok: nem) - gyűléseken hangot adtak a véleményüknek/panaszuknak - vannak olyan gyűlések, ahol a politikai jogokkal rendelkezők alkalmat kapnak beszélni a királlyal 5. Törvénylátó napok - a magyar törvényhozó országgyűlés legfontosabb előzménye
19 - konkrét előzmény: Arany Bullából kiolvasható, hogy ennek már hagyománya van királyi kötelezettségvállalás - iurisdictio: = királyi jogszolgáltatás ítélkezés (megsértett jogrend helyreállítása) érvényes jog megállapítása - nem csak igazságszolgáltatás, hanem kormányzati döntések megfogalmazása is, pl. ítélet formájában születtek meg a közigazgatási elhatározások - Székesfehérvári Törvénylátó Nap (Szt. István ünnepén, évente) - eredetileg törvénykező szerv, nem törvényhozó ( 13. sz. vége) évi tv. (IV. Béla dec.): elrendelte, hogy minden megyéből 2 vagy 3 nemes tartozik megjelenni nemesi vármegye közönsége képviseletének állandóvá és kötelezővé válásával indult meg a törvénynapnak az országgyűléssé alakulása 6. Törvényhozó gyűlések sz. vége 15. sz. végére állandósult a rendi országgyűlés intézménye (Anjouk nem hívtak össze országgyűlést) - különböző formák összeolvadtak törvényhozó országos gyűlés - itt már megjelentek a rendek: praelati (=főpapok), barones (=bárók), nobiles (=nemesek) hozzájárulásukkal születtek meg a dekrétumok től: városi követek is 7. Rendi országgyűlések - Hunyadiak kora: rendi képviseleti monarchia szükséges hozzá a rendi országgyűlés sz.: rendi dualizmus legfontosabb eszköze a rendi gyűlés lesznek olyan országos jelentőségű ügyek, amiket a rendek beleszólása nélkül nem lehet meghozni kötelező összehívni az országgyűlést (adómegajánlás, újoncállítás 2 legfontosabb) - 3 részre szakadás után: Erdély függetlenedett a törvényalkotása; Habsburg- rész: rendi gyűlés védte a magyar rendi előjogokat Bécs centralizáló törekvéseivel szemben, de mindvégig tényezője maradt a magyar államéletnek III. Az országgyűlési képviselet - résztvevők: praelati, barones, nobiles, köznemesség századtól a szabad királyi városok polgársága is képviseltette magát a tanácskozásokon - személyes megjelenés: - praelati: érsekek, megyéspüspökök - bárok - mágnások - főispánok - (1687-től) királyi tanács felsőtáblai tagságot nyert tagjai - (1792-től) a görög nem egyesült főpapok - serviensek nem vármegyék követei (=nuntius) (IV. Béla) tv.: nemesség fejenkénti megjelenése - megjelenés joga egyben kötelezettség is (szegényebb nemeseknek terhet jelentett) büntetés a távolmaradóknak (400 aranyforint) - mohácsi vész + ország 3 részre szakadása után: Ferdinánd a vármegyéknek követeket kell küldenie a nemesek személyes megjelenése helyett - követ: nem csak helyettesíti, hanem képviseli is a nemeseket tól (II. Mátyás): rendi országgyűlés végleges szervezeti és működési rendjének megállapítása kizárólagossá vált a követek általi képviselet (újabb különbség a főrendek és a köznemesség között, de a vármegyének bővült hatásköre és növekedett a szerepe) - szabad királyi városok: kezdetektől fogva csak követek által képviseltethették magukat a gyűléseken - városi követek országrendiség jogán vettek részt a tanácskozásokon nem személyesen
20 voltak követek, hanem a szent korona tagjaként, összességükben illette meg őket a rendi állás és az országgyűlésben való részvétel joga - több egyházi testület is követekkel képviseltette magát (pl. káptalanok) - jelen voltak: - kiváltságos apátok és prépostok - birtokkal rendelkező kolostori elöljárók - pálos rend főnöke - orátorok (szónok) útján Szlavónia, Horvátország tartományi gyűlései - Tengermellék két követtel - erdélyi országgyűlés függetlenedéséig: erdélyi főpapok és főurak (személyesen) - székelyek és szászok (követek útján) IV. Az országgyűlés szervezete - fejenkénti megjelenés mellett tartott országgyűlések külsőségeinek is alkalmazkodnia kellett a tömeges jelenléthez amíg nem volt vármegyei ablegátusok általi képviselet leggyakrabban Rákos mezején bonyolították le a tanácskozásokat évi II. dekrétum (II. Mátyás) rendi országgyűlés szerkezete (főpap, báró, mágnás, nemesek, szabad városok csak ők az országgyűlésben + bírái és ítélőmesterek) felső ház alsó ház felsőrend alsórend nádor szeménynök - kétkamarás országgyűlés: felsőtábla alsótábla - egyéb lehetőségek: tömeges ülésezés, rendenkénti ülések (Franciaország.), négykamarás országgyűlés (Svédország 15. sz.) - a felső tábla - előzménye: Királyi Tanács (praelati et barones) - főajtónálló mester elnökölt - egyenként szavaztak ban nyerte el végleges formáját a felső tábla, a nádor elnökletével - személyes meghívás követek útján - az alsó tábla - közösségi meghívó útján - résztvevők: - vármegyék követei - királyi szabad városok követei - távollevő főrendek követei - káptalanok követei törvénycikk: királyi tanács nem főrangú tanácsosai, királyi tábla bírái és ítélőmesterei - a felsőtábláról távolmaradó mágnások és özvegyeik követei től: hajdú és jász-kun kerület követküldési joga kiváltságolt, szabad kerületek - királyi személynök elnökölt - a két tábla között a kapcsolatot üzenetváltás útján tartották - ha kellett közös tanácskozásokat is tartottak V. Az országgyűlés működése : nincs országgyűlés : nincs országgyűlés - elvben: 3 évente összehívás uralkodó joga - kivétel: uralkodó választó országgyűlés nádor joga
I. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenNEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]
NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenGéza fejedelemsége
Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenTARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenMAGYARORSZAG TÖRTENETE
Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenPótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e
Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenNKA pályázat. Hármaskönyv konferencia
NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenMagyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 14.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 14. Áttekintés I. Az állam és a jog eredete II. A modern állam kialakulása III. Államok tipológiája elsődleges másodlagos harmadlagos, stb. folyamatok elsődleges, ún. ázsiai
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenMagyarország története 1. (TAB 1105L)
Magyarország története 1. (TAB 1105L) Dr. Gulyás László Szabolcs A kurzus keretein belül a hallgatók megismerkednek az Árpád-kor Magyarországának történetével, annak fontosabb eseményeivel. A számonkérés
RészletesebbenAz Erdélyi Fejedelemség. 1. A fejedelemség születése
Az Erdélyi Fejedelemség 1. A fejedelemség születése Erdély az ország három részre szakadása (1541) előtt nem volt önálló állam: a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt. A mohácsi csata
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenA történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára
A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenGÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.
GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot
Részletesebbenjavítóvizsga tételek tanév
javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia
RészletesebbenV. FEJEZET VI. FEJEZET
T A R T A L O M Oldal Bérezett) rész 3 1. Rövidítések jegyzéke 3 a) Főbb forrásgyűjtemények 3 b) Folyóiratok és időszaki kiadványok 6 c) Emlékkönyvek 8 2. Bibliográfiák 8 a) Hazai általános könyvészet
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
Részletesebben2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.
1. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Az uradalom gazdája a. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult végzik. Az uradalom részei: A földesúr saját használatára fenntartott ; a házhelybıl, szántóból,
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenTörténelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap
Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei
RészletesebbenA Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület
A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése
RészletesebbenTÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG
TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenJavítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs
Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenKÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK
KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenRákóczi-szabadságharc: 1703-1711
A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják
RészletesebbenISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY
ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
Részletesebben1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenI. feladat. Ne a tojást törd!
I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött
RészletesebbenLUNDI MAGYAR KULTÚRFÓRUM ALAPSZABÁLYZATA
LUNDI MAGYAR KULTÚRFÓRUM ALAPSZABÁLYZATA 1. AZ EGYESÜLET NEVE ÉS TEVÉKENYSÉGE A Lundi Magyar Kultúrfórum a Lundban és környékén élő magyarok demokratikus közössége; nyitott mindazok számára, akik céljait
RészletesebbenA felvilágosult abszolutizmus és magyarországi képviselői
A felvilágosult abszolutizmus és magyarországi képviselői 1. A felvilágosult abszolutizmus általános jellemzői - Az 1700-as évek jellemző uralkodási formája - Közép és Kelet-Európában válik jellemzővé
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenA csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.
- 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
RészletesebbenKutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
RészletesebbenKalandozó hadjáratok a szláv népek ellen zsákmányszerző hadi vállalkozások: élelem,rabszolgák.
Levédia és Etelköz Levédia Kr.u.8.században magyarok többsége Magna Hungáriából délnyugati irányba vándorolt tovább. Szállásterület: Don folyótól az Azovi-tenger mellékéig - meótiszi terület Elnevezése:Levédiről
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
Részletesebben