Környezetvédelmi Jelentés MOL Nyrt. Logisztika

Átírás

1 2014 Környezetvédelmi Jelentés MOL Nyrt. Logisztika

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Logisztika tevékenységének bemutatása Környezetvédelmi teljesítmény értékelése Levegőtisztaság védelem Vízminőség védelem Talaj és talajvízvédelem Hulladékgazdálkodás Környezeti zaj A KIR működtetése Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése A Logisztika környezetvédelmi céljai teljesülésének értékelése A évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése A évi környezetvédelmi akciók meghatározása A évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése A évi környezetvédelmi nem megfelelőségek Összefoglalás

3 1. Bevezetés A MOL hosszú távú, stabil (fenntartható) működésének egyik kiemelt jelentőséggel bíró alappillére a felelős környezethasználat, így a működésével, tevékenységével összefüggésben kialakuló környezeti terhelések, környezeti kockázatok minimalizálása az elérhető legjobb technikák alkalmazásával az első év, amikor a MOL Nyrt. Logisztika szervezet Környezetvédelmi Jelentés t készít, melyben értékeli környezetvédelmi teljesítményét. Mivel ez az első ilyen összefoglaló jellegű anyag, ezért nemcsak a év értékelésével foglalkozunk, hanem röviden áttekintjük az elmúlt pár év legfőbb eredményeit is. A évről készült környezetvédelmi jelentésben az évek óta folyó tudatos környezetvédelmi, ill. a környezetterhelés csökkentésére irányuló tevékenységünk eredményeit mutatjuk be. Működésünk során folyamatosan törekszünk a környezetterhelő anyagok kibocsátásának csökkentésére, és számos beruházást megvalósítva biztosítjuk a jogszabályi előírásoknak való megfelelést. Mindezek mellet a múltbeli tevékenységünkből származó talaj, és talajvízszennyezések felszámolását folyamatosan végezzük. A jelentés a Logisztika szervezet az elmúlt öt év meghatározó környezetvédelmi tevékenységét és beruházásait tartalmazza a teljesség igénye nélkül, illetve bemutatjuk a évi környezetvédelmi teljesítményünket és annak értékelését, valamint a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) működésének tapasztalatait. Készítette: FF és EBK MOL szervezet Jóváhagyta: Zsinkó Tibor DS Logisztika MOL vezető Százhalombatta, augusztus 17. 2

4 2. Logisztika tevékenységének bemutatása A MOL Nyrt. belül a Logisztika szervezet felelős a folyamatos termékértékesítéshez szükséges teljes körű logisztikai támogatás megszervezéséért, a termelő üzemek alapanyaggal, és félkész termékkel történő ellátásáért, összhangban az elfogadott Stratégiai és üzleti tervvel. A Logisztika irányítja és végzi az üzemanyagok telepi tárolási tevékenységet, és az elsődleges és másodlagos szállítással összefüggő folyamatokat minden szállítási módban (csővezeték; uszály; vasút és közút). A Logisztika MOL felelős a tárolt termékek mennyiségének és minőségének megőrzéséért a teljes ellátási folyamatban. Az ellátási folyamat logisztikai feladatai: A finomítói alapanyag ellátás biztosítása érdekében a kőolaj távvezetékek üzemeltetése, a kőolaj szállítási feladatok ütemezett végrehajtása. A finomítókban gyártott félkész és késztermékek mennyiségi és minőségi átvétele átadása, nyilvántartása, elszámolása, szállítása csővezetéken, vasúton, közúton és uszályon. Cseppfolyós gáztermékek mennyiségi és minőségi átvétele termelésből, feldolgozásból, az átvett gáztermékek tárolása valamint kiszállítása közúton, vasúton és csővezetéken. A Logisztika telepeinek hatékony működtetése az üzemeltetési feladatok irányítása, tárolási és a vevő kiszolgálási feladatok ellátása. Optimális üzemanyag készletek biztosítása a MOL Nyrt. töltőállomásain. A logisztikai rendszer üzemfenntartási feladatainak optimális megvalósítása a műszaki biztonság és a megtérülési követelmények alapján. A logisztikai termékkészletek nyilvántartása a jövedéki törvény előírásainak megfelelően, vámügyeinek intézése. Az állami készletek tárolása, kezelése. Az egységes logisztikai rendszer működési feltételeinek kialakítása. Logisztika főbb telephelyei: Csepel Hajdúszoboszló Komárom Pécs Tiszaújváros Százhalombatta Csurgó Fényeslitke Zalaegerszeg Szajol Algyő 3

5 3. Környezetvédelmi teljesítmény értékelése 3.1. Levegőtisztaság védelem A Logisztika területén működő pontforrások (levegőterhelést okozó légszennyező forrás) érvényes, a környezetvédelmi felügyelőségek által kibocsátott pontforrás működési engedéllyel rendelkeznek. A kibocsátó forrásokra vonatkozó éves jelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a környezetvédelmi hatóságokhoz. A pontforrások kibocsátási határértékeknek való megfelelését mérésekkel ellenőrizzük a működési engedélyekben előírt gyakorisággal ben határérték feletti mérés nem volt a Logisztika területén. A Logisztika tevékenysége során a légszennyező anyagok közül a VOC (Illékony Szerves Vegyületek) kibocsátás a legmeghatározóbb. VOC kibocsátás az alábbi tevékenységekből származik: Töltési folyamatok során a gőzvisszanyerő rendszerekből (VRU) kibocsátott VOC. A kibocsátott VOC mennyiségét mérés útján határozzuk meg. A tárolási folyamatokból származó VOC kibocsátás, mennyiségileg ez a legmeghatározóbb. A tárolás során kibocsátott VOC mennyiségét Tanks 4.0 szoftver segítségével határozzuk meg, melynek alapja a tartályok kialakítása és az éves tartályforgalom. A technológiai rendszerek tömítetlenségéből (karimák, tömítések, stb.) származó fugitív (szivárgásos) VOC emisszió a legkisebb részt teszi ki a teljes logisztikai VOC kibocsátásból. A fugitív emisszió meghatározását az LDAR (Leak Detection and Repair) program segítségével végezzük, mely 2012 ben kezdődött Komárom telepen ben Pécsett, Szajolban, Csepelen, Százhalombattán és Tiszaújvárosban folytattuk. 4

6 A következő ábra mutatja a Logisztika szervezet évi tevékenységére vonatkozóan a teljes VOC kibocsátást, illetve a kibocsátott VOC mennyiségét az egyes tevékenységek szerinti bontásban. A benzintároló tartályok mindegyike belső úszótetős konstrukció, mely hosszú távon kielégíti az emissziós követelményeket. Mindhárom területen a kibocsátott VOC mennyiségét csökkenteni tudjuk a rendszerek megfelelő üzemeltetésével, a rendszeres karbantartással, illetve a berendezések megfelelő műszaki állapotban tartásával. Programok, projektek Komárom telepen 2011 évben a Régi Symex típusú gőzvisszanyerő berendezést lecseréltük a jelenleg legmodernebb aktív szenes eljáráson alapuló, JORDAN típusú száraz technológiájú gőzvisszanyerő berendezésre, így a tankautók és a vasúti tartálykocsik benzinnel való töltése során minimalizáltuk a VOC kibocsátást. 5

7 Az algyői Atmoszférikus PB tároló az 1980 as évek elején került beüzemelésre és a 2010 évi leállításáig folyamatosan üzemelt. A rendszeres szivárgás vizsgálatok ellenére a technológia R 22 típusú hűtőközegéből éves szinten kg ot kellett a rendszerbe visszapótolni, ami jelentős környezetterhelést okozott. A telephelyen megszűnt a mélyhűtött cseppfolyós PB tárolási tevékenység, ezért a technológia szénhidrogén mentesítési munkái során a hűtőberendezést használaton kívül helyeztük és a berendezésben található hűtőközeg (R 22) teljes mennyisége lefejtetésre került. A lefejtés zárt rendszerű technológiával történt folyamatos szivárgás ellenőrzés mellett. A berendezésből összesen 4974 kg került a hűtőközeg tárolótartályokba átszivattyúzásra, a lefejtés során hűtőközeg nem jutott a környezetbe. A visszanyert mennyiséget veszélyes hulladékként kezeltük. Csepel telepen a gőzvisszanyerő rendszer (VRU) üzembiztosabb működése érdekében a PLC vezérlő egység (Programmable Logic Controller Programozható Logikai Egység) cseréje történt meg 2013 ban. Az elmúlt években több telephelyen a régi elavult kazánok leállításra kerültek, és új, modern, a környezetvédelmi előírásoknak teljes körűen megfelelő kazánok kerültek beüzemelésre Vízminőség védelem A Logisztika telephelyek érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A szükséges Vízminőség védelmi éves (VÉL) bejelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a hatósághoz. Az önellenőrzésre kötelezett telephelyek az engedélyükben meghatározottak szerint végzik a kibocsátott szennyvizekre vonatkozó ellenőrző vizsgálatokat. A szennyvíztisztítók hatékonyság javítása és a szennyvíz rendszer átalakítása folyamatban van az alábbi telephelyeken, az átalakításokkal biztosítani tudjuk a szennyvíztisztítók optimális terhelését, illetve a megfelelő szennyvízkezelést. Székesfehérváron a tisztított csapadék, illetve kármentesítési víz átkötése közcsatornáról élővízi befogadóra, Pécs telepen az új flotáló üzembe helyezése, illetve a csapadékvíz átkötése közcsatornáról élővízbe, Csepel telepen a szennyvíztisztító felülvizsgálata és a szükséges átalakítások elvégzése a megfelelő tisztítási hatásfok elérése érdekében. Fényeslitke szivattyúállomáson megvalósul a szennyvíztisztító teljes körű felújítása és intenzífikálása. Az új szennyvíztisztító létesítése szerepel a és évi üzleti tervben. Tárolótereinken található tartályok műszaki kialakítása teljes mértékben megfelel a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak így biztosítva környezetünk teljes körű védelmét, kizárva az esetleges talaj, talajvízszennyezéseket. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében tartályainkat túltöltésvédelmi rendszerrel láttuk el. Számos tartályudvarunk betonozott benzin, és olajálló HDPE fóliaréteggel szigetelt. Az állóhengeres tartályok mindegyike kettős fenékkel ellátott, így a tartályudvarral együtt ezeken gyakorlatilag három szintű védelem akadályozza meg a környezeti károkozást. Ezen felül a tartályudvarok kettős tolózárral folyamatosan zártak, leeresztésük a telepi víztisztítókon keresztül történik. 6

8 A csővezeték üzemeltetés területén lévő görényváltóknál, a mérőállomásoknál és szivattyútereken mai kor követelményeinek megfelelő, az esetlegesen elfolyt szénhidrogént felfogó betontálcák kerültek kialakításra. Programok, projektek Telepüzemeltetés PB töltés tárolás Algyő Töltő lefejtőn a szénhidrogénnel szennyezett csapadékvíz tisztítását két műtárgy biztosította. Az első egy hagyományos rendszerű olaj, iszapfogó berendezés, a második egy 2004 ben épült REWOX gyártmányú berendezés. A 2011 ben történt felújítás célja volt a töltő lefejtő tálcákról érkező szennyezett csapadékvíz, valamint a csatornarendszer és a fordítóaknák résein keresztül beszivárgó talajvízzel megnövekedett mennyiségű víz tisztítása, melyet a meglévő technológiai egységek hatásfokának növelésével biztosítottunk. A felújítás során vízzáró bevonattal ellátott műtárgy egyik kamrájából kialakításra került egy iszaptároló kamra, mely biztosítja az ülepítő térben kivált és onnan szivattyúval átemelt szénhidrogénnel szennyezett iszap tárolását, annak elszállításáig. A másik aknarészbe olajfogó elemek, szűrőgát, olajszelektív úszógát, harmadik lépcsőben pedig mezőnként egy egy korrózióálló acéltartóban elhelyezett aktívszén szűrőtöltet került beépítésre a műtárgy felúsztató terébe. A két szűrőrendszer együttes működésével nagymértékben javult a csapadékvíz tisztítás hatékonysága. 7

9 Komárom telepen 2013 évben beszerzésre került egy esetleges keletkező dunai olajszennyeződés mielőbbi megszüntetése érdekében egy LAMOR típusú komplett könnyű merülőfal (6 db 15 méteres összekapcsolható úszóegységek a hozzátartozó kötél, úszóbolya, horgony mennyiségekkel). Tartalmaz továbbá egy úszó olajleválasztót, valamint egy dieselmotoros hidraulika szivattyút. Hajdúszoboszló PBTT töltő lefejtő telephelyen a felsőtöltésű technológia alatt az I. és II. vágányokon 1 1 db 10*4 méter nagyságú betontálca került kialakításra rácsos összefolyókkal. A csapadékvíz elvezetése 200 mm átmérőjű gerincvezetéken keresztül egy 6.5 m3 es aknába történik. Az akna úgynevezett bukógátas kialakítású. A csurgó vizek szűrésére perlit töltésű szűrőrácsokat használunk Talaj és talajvízvédelem A Logisztika kiemelt környezetvédelmi céljai között szerepel a múltbeli tevékenységekből származó szennyezettségek felszámolása. Folyamatosan zajlik a kármentesítési projekt (CAKK), melynek működése során a hatósági határozatokban előírtak teljesítése érdekében rendszeresen felülvizsgáljuk a projekt műszaki tartalmát, és ennek megfelelően tervezzük a szükséges pénzügyi forrásokat. Logisztika felelősségi körbe tartozó kármentesítést a 2014 es évben 11 működő logisztikai telepen, 38 bezárt telepen, 26 vezetéksérüléses (5 kőolajvezeték, 21 termékvezeték) kárhelyen, így összesen 75 helyszínen végeztünk. 8

10 Tényfeltárás (5 helyszín): A kármentesítés felderítő, illetve részletes vizsgálatokból álló első szakasza. Célja a szennyezettség lehatárolása, mennyiségének becslése (talajban, talajvízben), a szennyezettség kockázatainak felmérése (humán, környezeti, ökológiai), ennek alapján javaslat a további intézkedésekre. Tervezés (1 helyszín) Műszaki beavatkozás (22 helyszín): A kármentesítés második szakasza, melynek során a tényfeltárás alapján elkészített műszaki beavatkozási tervnek megfelelően elvégzésre kerül a kármentesítési tevékenység Monitoring (kizárólag monitoring tevékenység: 48 helyszín): a tényfeltárás és a műszaki beavatkozás szakaszaiban végzett kármentesítési monitoring, illetve a szakaszokat követően folytatott utómonitoring a szennyezettség nyomon követésének céljából. A környezettudatos viselkedés jegyében a kármentesítési feladatok teljesítése mellett kiemelt hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. A megelőzés jegyében a következő két feladat emelhető ki: A tartály felújítási projekt keretében folyamatban van a kőolajtároló tartályok dupla fenekűvé alakítása, mely jelentősen hozzájárul a talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzéséhez ben az Adria tartályparkban, illetve Fényeslitkén történt meg egy egy tartály átalakítása. A projekt megvalósulásával a Logisztika területén teljes körűen biztosított lesz a környezetvédelmi jogszabályi megfelelés a tartályok műszaki kialakítására vonatkozóan. Jelentős azoknak a helyszíneknek a száma, ahol illegális vezeték megfúrások miatt folyik kármentesítés. A hosszú és költséges kármentesítési feladatok elkerülése érdekében a kárelhárítási feladatokba már a káresemény bekövetkezésekor környezetvédelmi szakértő cég kerül bevonásra. A környezeti kárelhárítás sikerességét a gyorsaság és a szakértelem befolyásolja ben Polgárnál történt vezeték megfúrás, ahol a kárelhárítási feladatok teljes körűen megvalósultak, így további kármentesítési feladatokat nem írt elő a hatóság. Az ez irányú törekvések a környezetvédelem szélesebb spektrumához hasonlóan alapvetően két csoportra oszthatók a felszín alatti közeg védelmének területén is. Ezek a megelőzés, illetve a (különböző okokból) kialakult szennyezettségek kezelése: a környezeti és humán egészségügyi kockázatok azonosítása, kezelése, felszín alatti szennyezettség felszámolása, a szennyezéssel érintett területek rekultivációja. Logisztika felszín alatti szennyezettségek kialakulásának megelőzését célzó tevékenység A magyarországi csővezeték hálózat teljes egészében felszínalatti elhelyezésű létesítmény. Az ellátás folyamatos biztosítása miatt kiemelt fontosságú, hogy a csővezetékek működőképessége folyamatos legyen. A csővezetékek tervezett élettartama kb. 30 év, ez azonban, összhangban a nemzetközi gyakorlattal, jelentősen, akár háromszorosára is növelhető, állapotuk rendszeres ellenőrzésével, a keletkezett hibák javításával. A csővezetékek meghibásodása üzemzavarból származhat. Üzemzavarnak tekintünk minden olyan eseményt, jelenséget, amely a normál üzemszerű tevékenységtől eltér. Ezt okozhatja műszaki, üzemeltetési hiba, korrózió, erózió, de harmadik fél (pl. földmunkagépek tevékenysége, vezeték 9

11 megfúrás), vagy valamilyen természeti jelenség (pl. földmozgás, árvíz) is. Következményeként a bennük továbbított anyag környezetbe történő kikerülése, elfolyása. Az üzemelési biztonság növelése érdekében az 1990 es évek közepén indult a terméktávvezetékek, majd annak sikeres üzembe helyezését követően a kőolaj távvezetékek SCADA jellegű üzemfelügyeleti rendszerének (ÜFR, KÜFR). bevezetése. Ezek komplex, a teljes kőolaj és termékvezetékhálózatra kiterjedő rendszerek, melyeknek része a szivárgás érzékelő modul (Leak detection system). A rendszer segítségével már igen kis mennyiségű olajtermék elfolyást azonnal érzékelni lehet a Termék Távvezeték Üzemeltetés diszpécserközpontban, a csővezeték sérülési helyének pontos meghatározásával. Az elsődleges cél a gyors beavatkozás, mellyel a termékveszteség és az elfolyás okozta környezeti kár egyaránt minimalizálható. A távvezetéki felügyeleti rendszer kialakításának köszönhetően jelentősen lecsökkent a vezeték megfúrások száma. A következő ábra a termék távvezeték esetében mutatja a megfúrások számának alakulását: A csővezetékek műszaki állapotát részletesen centiméterről centiméterre felmérő eszközök közül jelenleg rendelkezésre álló legkorszerűbb módszer az intelligens csőgörényes vizsgálat. Ez az eljárás a legszélesebb körű és legpontosabb adatokat szolgáltatja a vezetékek műszaki állapotára vonatkozóan, mely lehetővé teszi a megfelelő karbantartási stratégia kialakítását. A váratlan meghibásodások száma az intelligens görénnyel vizsgált szakaszokon gyakorlatilag nullára csökkenthető. A katódos korrózió védelem egy rendkívül jól alkalmazható és hatékony eszköz a korrózió megelőzésére különböző talajvíz és talaj minőség és szerkezet mellett. Az elmúlt 20 év alatt műszaki meghibásodás miatti környezetkárosítás nem történt, az üzemelést felügyelő irányítástechnikai rendszernek köszönhetően az évi 2 3 vezetékmegfúrás környezetkárosító hatása is csekély. A hazai termék távvezetékes üzemeltetési gyakorlatban természeti okokra visszavezethető vezeték meghibásodás nem fordult elő. 10

12 Logisztika felelősségi körében folytatott kármentesítési tevékenység: A kármentesítés olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására irányul. A Logisztika kármentesítési tevékenységét a mindenkori vonatkozó jogszabályok, illetve MOL belső operatív szabályzata szabályozzák. Az elmúlt évek egy egy jelentősebb eredménye, jellemző mérőszáma, egyes kiemelt jelentőséggel bíró (működő telepen folytatott) beavatkozás áttekintése, eredményei: A 2014 es év során az aktív fölözéses helyszíneken több mint 75 ezer liter szénhidrogén került eltávolításra a felszín alatti közegből. Dóc és Környe térségében történt vezetéksérülések következtében kialakult felszín alatti szennyezettség kármentesítése 2014 ben lezárásra került, a kármentesítés létesítményei felszámolhatók. Az elmúlt időszakban több kárhelyen sikerült a szennyezettséget olyan mértékűre csökkenteni, hogy az aktív beavatkozás lezárható volt, egyes esetekben az aktív beavatkozás létesítményei is eltömedékelésre, felszámolásra kerülhettek: pl. Baracska térségében történt vezetéksérüléses (Baracska I elnevezésű) kárhelyen, Polgár bezárt telepen, Simontornya bezárt telepen, Zalaegerszeg régi telepen, Füzesabony bezárt telepen, Győr bezárt telepen, Miskolc bezárt telepen. Csepel bázistelep területén működő kármentesítő rendszer átfogó felülvizsgálatára és felújítására került sor a 2014 es év folyamán. Ennek keretében új eszközök, új berendezések kerültek telepítésre (szivattyúk, mérőórák, kútkamrák, vezetékek, rádióhullámos jeladó rendszer kiépítése, kútfejek festése, talajvíztisztító egység átalakítása). Az átalakítás és felújítás következtében a rendszer üzembiztonsága nőtt, az üzemeltetési költségek és az energiaigény csökkent. A területen jelentős környezeti állapot javulás ment végbe az elmúlt csaknem két évtizedben, összesen 2807 m 3 szénhidrogén került visszanyerésre, mintegy 6,9 millió m 3 talajvíz került megtisztításra Áttekintő helyszínrajz: felúszó fázis kiterjedése a Csepeli logisztika telep környezetében ( ) 11

13 Komárom bázistelep környezetében a múltbéli üzemszerű működés következtében kialakult felszín alatti szénhidrogén szennyezés kiterjedése mintegy 120 ha ra tehető. A talajvíz felszínén felúszó szénhidrogén eltávolítása folyamatos, 2014 ben 7,5 m 3, között összesen 4168 m 3 szénhidrogén került visszanyerésre. A kármentesítés eredményeivel összhangban a beavatkozás koncepciója a kétezres évek közepén újragondolható volt, az átalakítást követően a felúszó fázis eltávolításának mértéke a talajvíz kitermelés leállítása mellett is tarthatónak, sőt, emelhetőnek bizonyult. A beavatkozás optimalizálása jelenleg is folyamatban van, míg 2009 ben még 32 ponton volt szükséges a felúszó fázis letermelése, 2014 től a déli területen kialakított két új termelő kúttal együtt is elegendő 14 ponton lefölöző berendezést üzemeltetni, mialatt a folyamatos talajvíz kitermelés (és az ezzel járó jelentős mennyiségű kitermelt talajvíz tisztítása) továbbra sem indokolt. A beavatkozás eredményét a területen kialakult felúszó fázis kiterjedésének változásával szemléltetjük Áttekintő helyszínrajz: felúszó fázis kiterjedése a Komáromi bázistelep környezetében ( ) Pécs logisztikai telep és kármentesítésének fontos eredménye, hogy a teleptől délre eső területen kiépítésre került a telep területéről kilépő csóva terjedésének gátlását célzó mikrobiológiai reaktív zóna. A beavatkozás szolgálja a pellérdi vízbázis védelmét, amely a régió ivóvíz ellátásában nagy jelentőséggel bír. A technológia lényege, hogy a területen felszín alatti vízszintes injektáló szálak kerültek kialakításra, melyek segítségével előzetes mérésekkel, illetve számításokkal meghatározott rend szerint (meghatározott összetételű oltóanyag injektálása megfelelő gyakorisággal és intenzitással) táp, illetve oltóanyag kerül kijuttatásra a felszín alatti szennyezettség kezelésének céljából. Az injektálásra kerülő oldat szerepe egyrészt a talajban, talajvízben élő, szénhidrogén bontására képes baktérium törzsek részére kiegészítő tápanyagok biztosítása, illetve esetlegesen specifikus szénhidrogén bontó baktérium törzsek talajba juttatása. Az egyéves próbaüzem eredményei alapján megállapítható, hogy a reaktív zóna feladatát megfelelően ellátja, az eredmények figyelembevételével az injektálások paraméterei meghatározásra kerültek a következő üzemeltetési időszakra. 12

14 Programok, projektek 2013 ban Százhalombatta 211/A szivattyútéren 1 db 10 m 3 es, 211/B szivattyútéren 1 db 3 m 3 es, 211/C szivattyútéren 1 db 3 m 3 es földalatti szimpla falú szloptartályt a technológiából kivontunk, helyettük a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelő dupla falú, 50 m 3 es szloptartályt használunk. Az átalakítással jelentős mértékben csökkent egy szénhidrogén elfolyás keletkezésének a valószínűsége. PBTT Kőolajtöltő Füzesgyarmat telephelyen a talaj és talajvízvédelem érdekében 2010 ben szloptartály cserére került sor. A tartálycsere a hatályos jogszabályi előírásoknak, a MOL Logisztika környezetvédelmi politikájának, illetve a KIR célkitűzéseknek megfelelően ez a régi elavult tartály kiemelésével és új, duplafalú, lyukadás érzékelővel felszerelt tartály beépítésével valósult meg Hulladékgazdálkodás A Logisztika működése során törekszünk a termelődő veszélyes hulladékok minimalizálására, a gyűjtés, ártalmatlanítás során pedig a jogszabályi előírások betartására. A 309/2014. (XII.11.) sz. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet értelmében a nem veszélyes és a veszélyes hulladékokat a MOL Nyrt. teljes területén működő EBKINFO információs rendszerben tartjuk nyilván. A létesítmények területén folyó tevékenységeket a MOL csoport hulladék politikájával összhangban, a hulladékgazdálkodási hierarchia ( 4 R ) figyelembe vételével végezzük. A hulladékgazdálkodási tevékenységeinket úgy tervezzük és hajtjuk végre, hogy annak a lehető legkisebb hatása legyen a környezetre, csökkentve a környezet igénybevételét, biztosítsa a hulladék keletkezés megelőzését, csökkentse a keletkező hulladékok mennyiségét és veszélyességét (Reduce), biztosítsa a hulladékok újrafelhasználását/újrafeldolgozását (Reuse/Recycle) és/vagy a hulladékok környezetbe történő biztonságos elhelyezését (Responsible disposal). 13

15 Ennek megvalósítása érdekében az alábbi szempontok szerint végezzük hulladékgazdálkodási tevékenységünket: Szelektív gyűjtést valósítunk meg a hulladékok veszélyességének, a rendelkezésre álló szabad területeknek, gyűjtő edényzeteknek és a termelő és az ártalmatlanító technológiák figyelembevételével. Külön gyűjtjük a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat. Megakadályozzuk, hogy a hulladékok szétszóródjanak, elcsöpögjenek, egészségkárosító hatás, tűz és robbanásveszély alakuljon ki a gyűjtés során. A finomítói területeken keletkező égethető hulladékok esetében előnyben részesítjük a MOL tulajdonban lévő hulladékégetőkben történő égetést, amely során a hulladékok energetikai hasznosítása valósul meg. A munkatársaink folyamatos képzéséről gondoskodunk, külön kiemelve az adott létesítmény tevékenysége során keletkező hulladékok kezelésével összefüggő információkat, helyi specialitásokat. A veszélyes hulladékokkal való tevékenységek végzése során szigorúan betartjuk a munkavédelmi, egészségvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat. 14

16 A Logisztika működési területén 2014 ben keletkezett hulladékok mennyisége: A Logisztika telephelyek területén 2014 ban képződött veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyiségét, illetve azok kezelési módját a évi hulladék bevallásunk alapján a következő táblázat tartalmazza. Hulladék típus Leírás Mennyiség (tonna) Veszélyes hulladék Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan hulladékok, melyek összetevőik kapcsán veszélyes hulladéknak minősülnek Nem veszélyes hulladék Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan hulladékok, melyek nem tartalmaznak veszélyes összetevőket Lerakott/lerakóba kerülő D' kezelési kóddal történő kezelés 990 hulladék Újrahasznosított hulladék R' kezelési kóddal történő újrahasznosítás Komposztált hulladék Hulladék mennyisége, amely komposztálásra került 458 Elégetett hulladék Égetés vagy tüzelőanyagként történő felhasználás 136 Programok, fejlesztések: 2012 ben Kecskemét Telepen a hulladékgazdálkodási feladatok jogszabályi előírásoknak megfelelően történő kezelése érdekében egy új munkahelyi hulladékgyűjtő került kialakításra. 15

17 Dombóvár telep bontási munkáinak előkészítése során a fenntarthatóságot szem előtt tartva a beton darálását és újrahasznosítását határoztuk meg, ez által a bontási hulladékok 99 % ban újrahasznosításra kerültek. Ezen felül a felszín alatti tartályok és vezetékek is elbontásra kerültek és a tereprendezés is megtörtént. Győr telep bontási munkáinak keretében sor került a felszíni és felszín alatti tartályok, illetve vezetékek, a beton alaptestek elbontására. A beton darálásával és építőipari minősítésével a bontási hulladékok 99 % ban ez esetben is hasznosításra kerültek Környezeti zaj A Logisztika telephelyeire vonatkozóan projekt keretében és között elkészültek a létesítmények környezeti zaj kibocsátásának felmérései, illetve zajtérképei. Az elkészített dokumentációk alapján Komárom telep és Székesfehérvár telep rendelkezik érvényes zajkibocsátási határértékekkel. Székesfehérvár telepen szeptemberében megszűnt a tevékenység, ezért zajkibocsátási határértékeket tartalmazó engedélye visszavonásra kerül. Komárom telep esetében maradéktalanul megfelelünk az engedélyben előírt határértékeknek. 4. A KIR működtetése A szervezet vezetése a környezetvédelem ügyét kiemelten kezeli, ezért évben az ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek, Követelmények és az OHSAS 18001:2007 A munkahelyi egészségvédelem és biztonságirányítási rendszer szabványokkal integráltan ISO 14001:2004 szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú irányítási rendszert vezetett be. A Logisztika MOL elkötelezett környezetközpontú irányítási rendszere (továbbiakban KIR) és környezetvédelmi teljesítményének folyamatos fejlesztése mellett, aminek kinyilvánítására megfogalmazta az alapelveit és kötelezettség vállalásait tartalmazó környezetvédelmi politikáját (címe Vezetői Nyilatkozat). A politikában foglaltak elfogadását a szervezet minden munkavállalójától és partnerétől elvárja. A Logisztika MOL környezetközpontú irányítási rendszerének célja a folyamatos fejlődés! 16

18 A környezetvédelmi teljesítmény és a KIR fejlesztése érdekében a szervezet vezetése a politikában foglaltak alapján célokat, elérésük érdekében közép és rövidtávú programokat határoz meg. A célok és programok teljesítését folyamatosan nyomon követjük. A környezeti teljesítményünket folyamatosan nyomon követjük. A KIR részeként rendszeresen értékelésre kerülnek mindazon fennálló és lehetséges környezeti hatások és tényezők, amelyek a szervezet tevékenységeihez és termékeihez kapcsolódhatnak, beleértve az öröklött szennyezéseket is. A tényezőket dokumentált eljárásban meghatározott módon rendszeres időközönként felülvizsgáljuk és értékeljük. A szervezet vezetése elkötelezett a jogszabályi kötelezettségeket maradéktalanul kielégítő működés mellett, aminek alapjaként folyamatosan azonosítjuk a szervezet tevékenyégére követelményeket tartalmazó jogszabályokat, rendeleteket, és egyéb külső elvárásokat. A KIR ben meghatározott elveink és elvárásaink megismerését és elsajátítását, minden kollégára és minden, a szervezet telephelyein munkát végző partnerünkre kiterjedő rendszeres környezetvédelmi oktatásokkal biztosítjuk. KIR folyamataink működését minden telephelyünkre és folyamatunkra kiterjedő belső audit rendszerrel mérjük. Az auditok során feltárt eltérések helyesbítésére, illetve ismételt előfordulásának megakadályozására minden esetben intézkedést határozunk meg és annak teljesülését ellenőrizzük. A belső auditok eredményeit a szervezet vezetése rendszeresen értékeli, illetve felhasználjuk a képzéseink fejlesztésére. A Logisztika MOL KIR megfelelő működését talán semmi sem bizonyítja jobban, hogy rendszer 2014 évi külső felülvizsgálatán az SGS Hungária Kft. munkatársai nem megfelelőséget nem regisztráltak. 5. Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése A környezeti tényezők a Logisztika tevékenységének és termékeinek olyan elemei, amelyek kölcsönhatásba kerülhetnek a környezettel. Jelentős az a környezeti tényező, amelynek környezeti hatása jelentős, vagy azzá válhat. Környezetvédelmi eljárásainknak megfelelően rendszeresen felmérjük tevékenységünk környezeti tényezőit, és azok hatását folyamatosan értékeljük. A felmérések alapján minden évben számba vesszük a jelentős környezeti tényezőinket. Környezetvédelmi céljaink és programjaink meghatározása során minden évben a meghatározott jelentős környezeti tényezőket vesszük figyelembe. 6. A Logisztika környezetvédelmi céljai teljesülésének értékelése A Logisztika MOL szervezet MIR KIR MEBIR célokat határoz meg, melyeket rendszeres időközönként felülvizsgálunk és értékelünk. A KIR és MEBIR célokat a MOL Csoport EBK Stratégiájával és Akciótervével összhangban, és elemeinek figyelembe vételével tűzzük ki. A célok elérése érdekében az EBK akciótervet készítünk, amelynek teljesítését nyomon követjük. Az elmúlt évek során a korábban leírtak szerint több jelentős környezetvédelmi problémát megoldottunk és sok környezetvédelmi beruházást megvalósítottunk. Azonban még számos feladat megoldása áll előttünk, és ennek szellemében fogalmaztuk meg környezetvédelmi céljainkat a évekre: 17

19 A Logisztika működése által okozott légszennyező anyag kibocsátás csökkentése (VOC). A Logisztika működése során kibocsátott szennyvizek által okozott környezetterhelés csökkentése, szennyvíztisztítók biztonságos működésének biztosítása. A Logisztika múltbeli tevékenysége által okozott környezetszennyezés folyamatos felszámolása, további szennyeződések keletkezésének megakadályozása. Logisztika energiafelhasználásának csökkentése, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése. A Logisztika működése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése, környezetkímélő kezelésük folyamatos fejlesztése. 7. A évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése A kitűzött környezetvédelmi célok teljesítése érdekében minden évben akciókat fogalmazunk meg, melyek teljesülését folyamatosan nyomon követjük, és az elért eredményeket értékeljük. A évi akciók a környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a tervezett projektek alapján kerültek összeállításra. Logisztika által üzemeltetett épületekben működő R22 es töltetet tartalmazó légkondicionálók cseréje. Mivel január 01 től az R22 es típusú töltet nem használható a klímák karbantartása során, ezért indokolt az ilyen típusú töltetet tartalmazó klímák cseréje, illetve amennyiben lehetséges töltetcsere megvalósítása. A Logisztika működési területén kizárólag komfort klímák működnek, ezért cseréjük folyamatosan fog megvalósulni meghibásodás, illetve elavultság okán. R22 es típusú töltetet tartalmazó klímák kizárólag szivárgásmentesen üzemelhetnek tovább a Logisztika működési területén. Csepel telepi szennyvíz kezelő műtárgy problémájának megoldása. Csepel telep megváltozott tevékenysége, és a jelentősen lecsökkent dolgozói létszám miatt a telepi biológiai szennyvíztisztító nem működik optimálisan. A megfelelő műszaki megoldás megtalálása érdekében tanulmánytervet készítettünk, melyben megfogalmazott megoldási lehetőségeket 2015 ben tovább vizsgáljuk. A környezetvédelmi előírásoknak történő folyamatos megfelelés érdekében a projekt időtartama alatt a szennyvíztisztító műtárgyakat és a csatornarendszert minden évben kitisztítjuk, így biztosítva a rendszer kifogástalan működését. Kármentesítési program folytatása. A hatósági határozatokban előírtak szerint folyamatosan végezzük a múltban keletkezett szennyezések felszámolását, valamint tervezzük a jövőbeni feladatokat. VOC csökkentés érdekében LDAR (Leak Detection and Repair) mérések elvégzése a Logisztika telephelyeken és szivattyúállomásokon. VOC emisszió szempontjából releváns telephelyeinken elvégeztük a technológiai rendszerek tömítetlenségéből származó fugitív VOC kibocsátás mérését. A mérési eredményeket figyelembe vesszük a karbantartási munkák tervezésekor, illetve projekt feladatok meghatározásakor. 18

20 A 20000m 3 vagy nagyobb névleges térfogatú tartályok rekonstrukciója esetében a Logisztika minden esetben megvizsgálja a zárt tisztítási technológia lehetőségét. (Csoport stratégiával összhangban) 2014 ben végzett kőolajos tartály tisztítások esetében zárt tisztítási technológiát alkalmaztunk, ezzel minimalizálva a keletkezett hulladék mennyiségét, valamint jelentősen csökkentve a környezeti levegő légszennyezőanyagokkal történő terhelését. A barátság I. vezeték építése során különös figyelmet kell fordítani a NATURA 2000 területekre és a veszélyeztetett fajokra. A kőolajvezeték építési munkálatai alatt teljes körűen betartottuk a környezetvédelmi engedélyekben meghatározott előírásokat. 8. A évi környezetvédelmi akciók meghatározása A környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a tervezett projektek alapján összeállításra meghatározásra kerültek a évi környezetvédelmi akciók szem előtt tartva a folyamatos fejlődés elvét is. Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken. VOC emisszió mérések értékelése, további mérések és feladatok meghatározása. Logisztika VOC kibocsátás leltár elkészítése. Zárt rendszerű benzin lefejtés kialakítás Pécs vasúti töltőn. A meglévő hulladékgyűjtők felülvizsgálata az új jogszabály szerint. R22 hűtőközeget tartalmazó klímák cseréje. Szennyvíz tisztítási probléma megoldása Csepelen. Szennyvíz tisztítási probléma megoldása Pécsett. Fényeslitkei szennyvíztisztító rekonstrukció. Székesfehérvári bezárt telepen a kibocsátott szennyvíz lekötése közcsatornáról, és élővízbe bocsátása. Szajol telep összevont környezetvédelmi engedélyének megszerzése. 9. A évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése évben 37 db KIR auditot folytattak le a belső auditorok. A felülvizsgálati ciklus során valamennyi a Logisztika MOL szervezet KIR rendszeréhez tartozó, a KIR szempontjából fontos terület felülvizsgálatra került. A felülvizsgálati ciklus folyamán 4 eltérést és 18 fejlesztési javaslatot jegyeztek fel, illetve állapítottak meg a felülvizsgálatot végzők. A feljegyzett eltérések saját hatáskörben javíthatók voltak. Az előző évben feltárt hiba típusok száma, és előfordulásának gyakorisága az előző évhez képest csökkent, így a meghozott javító intézkedések hatékonynak minősültek. 19

21 10. A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése Környezetvédelmi hatósági ellenőrzés a Logisztika területén 2014 ben három alkalommal történt: Zalai Finomító IPPC (Egységes Környezethasználati Engedély) ellenőrzés során a finomító területén működő logisztika létesítményeket is ellenőrizte a környezetvédelmi hatóság, nem megfelelőség nem került rögzítésre. A Felső Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Fényeslitkén én tartott Iparbiztonsági ellenőrzés kapcsán megállapította, hogy az EWC * szennyezett csomagolási hulladék kapcsán megszegtük a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogszabályi előírást, mivel 1 éven túli tárolás történt. Mivel néhány napos túltárolás történt mely szállítói kapacitáshiány miatt következett be a felügyelőség részéről nem történt bírságolás. Komárom telepen az Észak dunántúli Vízügyi Igazgatóság ellenőrizte az árvédelmi töltésekbe épült műtárgyakat, hiányosságokat nem tapasztaltak. Az év során a lakosság részéről nem érkezett panasz vagy bejelentés a Logisztika környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatban, illetve más érdekelt féltől sem érkezett észrevétel. 11. A évi környezetvédelmi nem megfelelőségek 2014 ben a Logisztika üzemeltetése alatt álló területen 4 db környezetbe szénhidrogén elfolyással járó esemény történt februárban a Dunai Finomító Uszálytöltőn egy betonozott, kikövezett csapadékvíz elvezető csatornán olajszennyezés jelent meg, melyből a töltő közvetlen közelében kis mennyiség a Dunába került. Az észlelést követően a csatornaszakasz kiszakaszolása megtörtént, a Dunába került szén hidrogén lehatárolása olajfogó hurkával és paplannal megtörtént. A szénhidrogén talajból való szivárgását vélhetőleg egy korábban történt elfolyás okozta. Az eseményt követően az uszálytöltő területén megkezdődtek a kárelhárítási munkák a területen lévő szennyezettség (szénhidrogén) felszámolására. A csapadékvíz árok rézsűzésre került annak érdekében, hogy a jelentkező önálló fázisú szénhidrogén szabadon kifolyhasson az árokba, ahol az összegyűlt szénhidrogént egy erre a célra újonnan kiépített olajfogó berendezéssel felfogjuk. A Duna, mint befogadó védelme érdekében az esetleges szennyezések felfogására az olajfogó berendezést követően egy zsilip kerül beépítésre. 20

22 Júniusban Polgár közelében a Barátság II. kőolajvezeték rehabilitációs munkálatai során egy feltehetően eltulajdonítást elősegítő rákötésnél nyersolaj szivárgást találtak. A cső felső alkotóján még kb. 50 cm földtakarás volt található, amikor észlelték a kőolaj környezetbe jutását. A környezetbe jutott kőolaj mennyisége kb. 5 m 3 volt. A káresemény bekövetkezte, illetve a hibaelhárítást követően azonnal megkezdődött a kárelhárítás környezetvédelmi szakértő cég bevonásával. A gyors és szakszerű beavatkozásnak köszönhetően a helyreállítás teljes körű volt, és így nincs szükség hosszú távú kármentesítésre. Augusztusban a Dunai Finomító 211. j. szivattyúterén gázolaj szállítást követően a leállási nyomás beállítása során a blindnél a tömítés kiment, és megközelítőleg 750 liter gázolaj került a környezetbe. Az esemény bekövetkezte után azonnal szippantós autóval a gázolaj elszállításra került, majd a szennyezett földet összegyűjtötték. A káreseménnyel érintett terület helyreállítása teljes körűen megtörtént. A Zalai Finomító Logisztika Vasútüzemben október 23 án fáradt olajos vasúti tartálykocsi fejtése közben kb. 30 tonna fáradt olaj folyt el egy nyitva felejtett NA 50 es leürítő vezetéken keresztül az üzemi derítőbe. Az üzemi derítőből a szennyezőanyag egy része a Finomító csatornarendszerébe jutott, ahonnan a kárelhárítás során visszagyűjtésre került. Az olajjal szennyezett rendszer tisztítása teljes körűen megtörtént. A nyílt árok tisztítása során 50 tonna szennyezett földet szállítottunk el kezelőhöz. A befogadó Avas árokba elúszó olajszennyezés nem került. 21

23 12. Összefoglalás A környezetvédelmi jelentés készítésével a Logisztika szervezet a környezet védelme, a környezetterhelés csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit kívánja évről évre számba venni és értékelni. Ez által nyomon követhető az a tudatos, jól átgondolt fejlesztési, átalakítási, és beruházási program, azok az intézkedések, amelyek révén lehetővé válik a szervezet és a környezete harmonikus együttélése. A környezet minden elemének védelmére kiterjedő programok áttekintése, rendszeres értékelése, az esetleges hiányosságok feltárása, a középtávú elképzelések felvázolása az érdekelt felekben is megerősítheti azt a hitet, hogy a Logisztika szervezet minden tekintetben meg kíván felelni a nagyon szigorú környezetvédelmi elvárásoknak, és technológiáját, eszközeit úgy fejleszti, hogy az itt folyó tevékenység a lehető és elérhető legkisebb környezetterheléssel járjon. 22