hír CSATORNA TARTALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "hír CSATORNA TARTALOM"

Átírás

1 hír CSATORNA 2007 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja március április TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 Patziger Miklós: Az utóülepítõ elosztóhenger kialakításának befolyása az utóülepítõ mûködésére... 3 Medgyesi Pál, Goldea Tamás, Taxner György, Bálint Emese, Szentgyörgyi Eszter, Kárpáti Árpád: ICEAS rendszerû szennyvíztisztító és üzemeltetési tapasztalatai... 7 KA Wasserwirtschaft, Abwasser, Abfall tartalomjegyzék magyar nyelvû fordítása 2007/ / Gratulálunk A MaSzeSz JUBILEUMI KONFERENCIA PROGRAMJA MEGHÍVÓ JELENTKEZÉSI LAP MEGHÍVÓ A TAGGYÛLÉSRE Szakmai út a WATER SUPPLY AND SEWERAGE Nemzetközi Vízügyi Szennyvíztisztítási és Csatornázási Szakkiállítás és az ENVIRO Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállítás megtekintése Brno Prága útvonalon... 19

2 HÍRCSATORNA H Í R H O Z Ó KEDVES I. KOLLÉGA! évf. 2. sz. A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség szeptember Elnökségünk az elmúlt idõszakban a MaSzeSz megalapítása tízéves évfordulójának elõkészítésével, a jubileumi konferencia és az aktuális taggyûlés megszervezésével foglalkozott (a konferenciával kapcsolatos tudnivalókat számunkban részletezzük). Az aktuális taggyûlésünkre kérem szíves jelenlétüket/jelenlétedet. Ezzel kapcsolatban olvassa/olvasd el a 18. oldalon megjelent MEGHÍVÓ A TAGGYÛLÉSRE közleményünket. Jelen számunkból figyelmükbe/figyelmetekbe ajánlom: Patziger Miklós: Az utóülepítõ elosztóhenger kialakításának befolyása az utóülepítõ mûködésére és Medgyesi Pál, Goldea Tamás, Taxner György, Bálint Emese, Szentgyörgyi Eszter, Kárpáti Árpád: ICEAS rendszerû szennyvíztisztító és üzemeltetési tapasztalatai címû cikkeket. Közremûködésüket/közremûködésedet megköszönve, a MaSzeSz elnöksége nevében tisztelettel: Budapest, április 27. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. ügyvezetõ igazgató, elnökségi tag A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME Vízi-Közmû és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Mûegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök készítette Kiadó és terjesztõ: MaSzeSz Szerkesztõ: Dr. Dulovics Dezsõ Tördelés: Aranykezek Bt.

3 HÍRCSATORNA AZ UTÓÜLEPÍTÕ ELOSZTÓHENGER KIALAKÍTÁSÁNAK BEFOLYÁSA AZ UTÓÜLEPÍTÕ MÛKÖDÉSÉRE Patziger Miklós okl. építõmérnök, adjunktus, Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Közmû- és Mélyépítési Tanszék Bevezetés A BME Építõmérnöki Karának elvégzését követõen 2002 szeptemberétõl 2007 februárjáig a Graz-i Mûszaki Egyetem Települési Vízgazdálkodási Intézetének tudományos munkatársaként tevékenykedtem. A tanszéki élet sokrétû tevékenysége egyikeként, tanszékvezetõm, Kainz professzor tanácsára igen érdekes kutatási témával kezdtem el foglalkozni. Feladatom az volt, hogy az utóülepítõ medencék áramlástani feltárása alapján, mérésekkel és numerikus áramlásmodellezéssel ajánlásokat vezessek le az utóülepítõk geometriai kialakításával, valamint üzemvitelével (pl. iszaprecirkulációs stratégiák hatása az ülepítõben lezajlódó folyamatokra) kapcsolatban. Jelen cikkben az általunk kifejlesztett utóülepítõmodell (Patziger et al. 2005) rövid bemutatása után egy érdekes példán szeretném bemutatni az elosztóhenger helyes kialakításának fontosságát. A bemutatott példán keresztül láthatóvá válik, hogy az az elosztóhenger elsõ ránézésre minimálisnak tûnõ részletei milyen nagy jelentõségûek az utóülepítõ funkcióját tekintve. Az utóülepítõmodell Az utóülepítõmodell leképezi az utóülepítõben létrejövõ áramlási- és lebegõanyag (iszappelyhek) transzportfolyamatokat. A kör alaprajzú utóülepítõ medencét hengerszimmetrikus modellgeometriával képezi le. A matematikai modell a Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenleteket oldja meg egy rng típusú k ε turbulenciamodellel kibõvítve. Az iszap transzportjának a leírására az advekciós-diffúziós egyenlet kerül alkalmazásra, amelyben az iszapszemcsék ülepedési sebességét, mint a helyi iszapkoncentráció függvényét veszi figyelembe. Az utóülepítõben a mélység mentén növekvõ koncentrációval nõ a közeg sûrûsége és változnak a reológiai tulajdonságai. Ez a numerikus modellben a megfelelõ összefüggésekkel leképezésre került. A modell egyik kalibrációs paramétere az úgynevezett ülepedési függvény, amely az iszapszemcsék ülepedési sebességét a helyi iszapkoncentráció függvényében adja meg. Az iszapszemcsék ülepedési sebességének mérésénél a falhatás kiküszöbölése érdekében nagyméretû ülepítõhengereket használtunk. Ezen hengerek magassága 200 cm, átmérõje 30 cm. A mérések eredménye alapján elõállított ülepedési függvény a Schumacher (2006) által módosított alakja a széles körben alkalmazott Takács et al. (1991) féle ülepedési függvénynek, amelyben a kétszeresen exponenciális közelítés helyett a flokkulácós fázisban az ülepedési sebesség leírására egy lineáris összefüggést alkalmaztunk. Az utóülepítõmodell kalibrációja és igazolása Az utóülepítõmodell kalibrációjára a Graz Városi Szennyvíztisztító telepen került sor. A szennyvíztisztító telep lakosegyenérték kiépítési kapacitású. Az eleveniszapos medence térfogata m 3. Az eleveniszapos medencében a modellkalibráció idején, a szennyvíztisztító 2004-tõl 2007-ig tartó bõvítése elõtt csupán szervesanyag eltávolítás és nitrifikáció történt. Ehhez kapcsolódik 4 sugárirányú, vízszintes átáramlású utóülepítõ, amelyeknek sugara 22,5 m. A medence sekély, mélysége a medence külsõ pereménél 2,0 m, az elosztóhengernél 3,3 m. Megjegyzésként fûzném ehhez, hogy ezeket az utóülepítõket 1982-ben építették a Német Szennyvíztechnikai Szövetség (ATV) akkori méretezési irányelvei alapján, melyek szerint az utóülepítõ mélysége a manapság szokványosnál (ATV-DVWK A 131, 2000) jóval csekélyebb. A szennyvíztisztító Q M = l/s maximális tervezési vízhozamra van kiépítve. Az iszaprecirkuláció mértéke a szennyvíztisztító pillanatnyi terhelésétõl függetlenül egy konstans, Q RS = l/s értékre van beállítva. A numerikus utóülepítõmodellt az utóülepítõben egy adott terhelésénél (szárazidei vízhozam) mért és számított áramlási kép, koncentráció-eloszlás, recirkuláltatott iszapkoncentráció, valamint turbulens kinetikai energiaeloszlás összevetése alapján igazoltuk. E célból az utóülepítõ hidraulikai és lebegõanyag-terhelésének, valamint az iszap ülepedési tulajdonságainak (iszapindex, ülepedési sebesség) folyamatos mérése mellett finom felbontású sebességméréseket végeztünk egy akusztikus, doppler-elven mûködõ, sebességmérõ szondával az 1. ábrán látható mérési raszterben (Nortek Vektor), valamint ezzel egyidejûleg koncentrációprofilokat vettünk fel a raszter függélyeiben egy optikai elven mûködõ zavarosságmérõ szondával (Endress und Hauser CUC 101). A 2. ábra példaként bemutatja az utóülepítõben definiált mérési profilokban mért és számított iszapkoncentráció-adatok összehasonlítását. Itt kitûnõ egyezés fedezhetõ fel a mért és számított adatok között.

4 HÍRCSATORNA Az elosztóhenger vizsgálata Az elosztóhenger környezetében szárazidei vízhozamnál mért és számított áramlási kép -sebességvektorok, melyek iránya az adott pontban létrejövõ áramlási irányt és nagysága a sebesség nagyságát mutatja a 3. ábrán láthatóak. 1. ábra. A vizsgált utóülepítõ medence vázlata és a mérési raszter 3. ábra. Mért (felül) és számított (alul) sebességeloszlás az elosztóhenger környezetében 2. ábra. Mért (pontozott vonal) és számított (folytonos vonal) iszapkoncentrációk összehasonlítása a mérési profilokban A mérési eredmények és a szimulációk alapján, amelyek kiváló egyezést mutatnak megállapítható, hogy a vizsgált utóülepítõ medence meglévõ elosztóhengere nem képes az eleveniszapos medencébõl a bújtatón át az 1 m/s körüli sebességgel érkezõ tisztított szennyvíz-eleveniszap áram kinetikai energiáját csökkenteni. Ez hengeráramláshoz vezet az elosztóhengerben, amelynek sebességkomponensei már száraz idei vízhozamnál is nagy sebességértékeket vesznek fel. A nagy sebességû hengeráramlás ahhoz a nem kívánt jelenséghez vezet, hogy az elosztóhenger kimeneti keresztmetszete, amely egyben maga a bevezetési keresztmetszet az ülepítõtérbe, csak kis részében kihasznált az ülepítõtérbe való bevezetésre. Az elosztóhenger kimeneti keresztmetszetének nagy részében a már tisztított, kevés lebegõanyagot tartalmazó szennyvíz nagy mértékû visszaáramlása mutatható ki az elosztóhengerbe. Ez a tisztított szennyvíz bekeveredéséhez vezet a bújtatón át az elosztóhengerbe érkezõ tisztított szennyvíz iszap keverékbe. A tisztított szennyvíz ily módon való bekeveredése az ülepítõtérbe belépõ tisztított szennyvíz iszap keverékbe az ülepítõtérbe beáramló hozam növekedéséhez vezet, így növelve az ülepítõtér hidraulikai terhelését. Megállapítható az is, hogy a meglévõ elosztóhengernek a kilépési keresztmetszete túl magasan van elhelyezve. Ezáltal az ülepítõtérbe beáramló tisztított szennyvíz iszap keveréket jóval az annak megfelelõ sûrûségi zóna fölött, a csak kevés lebegõanyagot tartalmazó tisztított szennyvíz zónájában vezeti be az

5 HÍRCSATORNA ülepítõtérbe. A sûrûségkülönbség miatt a beáramló sugár nagy potenciális energiával rendelkezik, amely az ülepítõtérbe belépést követõen, mozgási energiává alakulván át, nagy függõlegesen a medencefenék irányába mutató sebességkomponensekhez vezet. Az említett konstruktív hiányosságok eredménye az ülepítõtérbe a medencefenék irányába nagy sebességgel belövõdõ sugár, amely a már leülepedett, az iszapzsomphoz áramló iszapot felkavarja. Így az iszapzsompba áramló iszap jelentõsen felhígul, amely az iszapzsompba történõ iszapszállítást nagymértékben gátolja és a leülepedett iszapágyban valamint az iszapágy és a tisztított szennyvíz határfelületén erõs belsõ hullámképzõdéshez vezet. Turbulens bekeveredés által a felkavart iszapszemcsék újra a belövõdõ sugárba jutnak, amely újra a medence külsõ részébe szállítja ezeket így tovább növelve az ülepítõtér terhelését. Az elosztóhenger egy lehetséges javításának hatását mutatja a 4. ábra. Az elosztóhenger kilépési keresztmetszeti magasságának csökkentésével, továbbá az elosztóhenger kilépési keresztmetszetének az ülepítõtérbe belépõ tisztított szennyvíz-iszap keverék koncentrációjának megfelelõ koncentrációzóna magasságába helyezésével a belépési sebességek az utóülepítõbe jóval kisebbek. Ez által az ülepedési és besûrûsödési folyamatoknak kisebb kialakuló áramlási sebességekkel az utóülepítõben jobb feltételeket biztosítunk. Ennek eredményeként a recirkuláltatott iszap koncentrációja jelentõsen növekszik és az ülepítõtérben tárolt iszaptömeg nagy mértékben (4,1 tonnáról 2,5 tonnára) csökken. és az ülepítõterében. Természetesen a nagyobb terhelés miatt az iszaptükör-szint magasabb, illetve az utóülepítõben tározott iszaptömeg is nagyobb, mint a szárazidei terhelés esetén. Az 5. ábrán jól láthatóak ennek a következményeként kialakuló nagy sebességek az elosztóhengerben és az ülepítõtérben. Ezek a nagy áramlási sebességek az iszapágy felkavarodásához és erõs hullámképzõdéshez vezetnek az iszapágy felszínén. 5. ábra. Koncentráció-eloszlás az utóülepítõben meglévõ állapotban (felül) és a kialakult sebességeloszlás az elosztóhenger környezetében (alul) Ilyen esetben nagy szükség van a bújtatón át az elosztóhengerbe érkezõ tisztított szennyvíz-iszap keverék hozam kinetikai energiájának csökkentésére. A kinetikai energia törése érdekében, mielõtt a bevezetett tisztított szennyvíz-iszap keverék az ülepítõtérbe jut, gyakorlatilag ennek a hengeráramlásnak a nagy sebességkomponenseit kell lecsökkenteni. A 6. ábrán jól látható, hogy a hengeráramlás sebességének csökkentése jól elérhetõ egy, az elosztóhenger palástjára helyezett vezetõgyûrûvel. A vezetõgyûrû beépítése, valamint az ülepítõtérbe belépõ szelvény csökkentése után jelentõsen lecsökken az ülepítõtérbe belépõ vízsugár sebessége. Így ebben az 4. ábra. Koncentráció-eloszlás az utóülepítõben meglévõ állapotban (felül) és az elosztóhenger javítása után (alul) szárazidei terhelés esetén Nézzünk egy példát arra, mi történik, ha a szennyvíztisztító telepet a most bemutatott szárazidei szennyvízhozam kétszerese, a maximális tervezett szennyvízhozama terheli. Ilyenkor az érkezõ tisztított szennyvíziszap keverék nagy mennyisége következtében nagy sebességek alakulnak ki az utóülepítõ elosztóhengerében 6. ábra. Koncentráció-eloszlás az utóülepítõben a vezetõhenger beépítését, illetve a belépési szelvény csökkentését követõen (felül) és a kialakult sebességeloszlás az elosztóhenger környezetében

6 HÍRCSATORNA ülepítõben kialakuló sebességek kevésbé zavarják az ülepedési és besûrûsödési folyamatokat. Így a recirkuláltatott iszap koncentrációja nõ, és az utóülepítõben tárolt iszaptömeg egyharmad részével csökken. Összefoglalás E rövid példák alapján az elosztóhenger kialakítására vonatkozólag a következõ alapvetõ kialakítási szabályok vezethetõk le. A kinetikai energia csökkentésének az elosztóhengeren belül döntõ jelentõsége van. Egy az elosztóhenger palástján elhelyezett vezetõgyûrûvel ez optimálisan megoldható. A belépési szelvény magassága és keresztmetszete úgy alakítandó ki, hogy a tisztított, kevés lebegõanyagot tartalmazó szennyvíz visszaáramlása gátolva, és a belépõ sugár ülepítõtérbe bevitt energiája minimális legyen. Az érkezõ tisztított szennyvíz-iszap keverék bevezetése az ülepítõtérbe az annak megfelelõ koncentrációjú zónában történjen. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hidraulikai szempontok mellett az üzemeltetés számára fontos a bevezetõnyílás magassági elhelyezésénél egy minimális távolság (kb. 100 cm) betartása a medencefenéktõl. Ezzel biztosítható az iszapzsomp hozzáférhetõsége esetleges karbantartási munkák elvégzéséhez. Jelen cikkben az utóülepítõkkel kapcsolatos vizsgálataim egyik érdekes részletét emeltem ki. Az utóülepítõk dinamikus viselkedésére, üzemvitelére és így az iszaprecirkuláció kérdésére egy következõ beszámolóban szeretnék kitérni. Jelölések: ISV iszapindex [l/kg] Q M maximális tervezett hidraulikai terhelés [m 3 /s] q A hidraulikai felületi terhelés [m/h] q SV lebegõanyag terhelés [l/m 2 h] S UÜ utóülepítõben tárolt iszaptömeg [t] TS BB iszap szárazanyag-koncentráció az eleveniszapos medencében [kg/m 3 ] TS RS iszap szárazanyag-koncentráció a recirkuláltatott iszapban [kg/m 3 ] Felhasznált szakirodalom: ATV A 131 (2000): Arbeitsblatt A 131 Bemessung von einstufigen Belebungsanlagen über 5000 EW; Deutsche Vereinigung für Wasserwirtschaft, Abwasser, und Abfall e.v., GFA Verlag, Hennef Patziger, M., Kainz, H., Józsa, J., Hunze, M. (2005): Messung und Modellierung von physikalischen Prozessen in Nachklärbecken; Österreichische Wasser- und Abfallwirtschaft, 12/05, 57. pp , Wien Schumacher, S. (2006): Leistungsbestimmende Prozesse in Nachklärbecken Einflussgrößen, Modellbildung und Optimierung; Bericht Nr. 73 /2006, Institut für Hydromechanik und elektronisches Rechnen im Bauwesen, Universität Hannover Takács, I.; Patry, G.G. and Nolasco, D (1991): A dynamic model of the clarification-thickening process; Water Research, 25, pp

7 7 HÍRCSATORNA ICEAS RENDSZERÛ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI Medgyesi Pál1 Goldea Tamás1 Taxner György2 Bálint Emese3 Szentgyörgyi Eszter4 Kárpáti Árpád4 Bevezetés A makói szennyvíztisztítóban tõl folyamatosan mûködik Magyarország legnagyobb kapacitású SBR szennyvíztisztító egysége. Az adott rendszer a klasszikus SBR-bõl kiépített ICEAS változat (Intermittent Cycle Extended Aeration System). A nevének megfelelõ, huzamos idejû levegõztetésre, a ciklikusan levegõztetett, de utóülepítõként is szolgáló medencerészben kerül sor. Ez fokozott iszap-oxidációt is jelent, ami a rendszerben biztosított nagyobb iszapkor mellett jöhet létre, lehetõvé téve az iszap jobb víztelenítését és azt követõ biztonságosabb hasznosítását. A klasszikus SBR rendszerektõl eltérõen az ICEAS-megoldás ugyanakkor folyamatos és egyenletes szennyvízbetáplálással mûködik, még az utóülepítés és iszapelvétel idõszakában is. A folyamatos szennyvízbetáplálás, valamint a teljes cikluson belül négy alkalommal 24 percre bekapcsolt és három alkalommal ugyanennyi idõre kikapcsolt levegõztetés, valamint az ülepítés és vízelvétel a tisztító mûködését elvileg rendkívül komplikálttá, nehezen áttekinthetõvé, értelmezhetõvé, ugyanakkor gyakorlatban rendkívül egyszerûvé és hatékonnyá teszi. Ezt jól bizonyítják a vizsgálat adatai. Elsõ levegõztetési ciklus kezdete Utolsó levegõztetési ciklus vége Ülepítés kezdete Ülepítés vége ICEAS-technológia Az ICEAS-technológia a klasszikus, szakaszos betáplálású, levegõztetésû és folyadék-elvételû SBR-rendszerbõl fejlõdött ki. Ennek a folyamatos szennyvíz-betáplálásúvá alakított változata kiegyenlítõ, szelektorhatást biztosító elsõ medenceteret és abban iszaprecirkulácót is alkalmazott. Ez utóbbi történhetett a dekantált víz alatt kialakult sûrûbb iszapfázisból, vagy akár a levegõztetett vagy anoxikus ciklusok idõszakában a kevert, iszapos folyadékból. A szelektor térrészbõl, a két medencerészt elválasztó betonfal alsó résein keresztül jut át a keletkezõ, illetõleg a recirkuláltatott iszappal kevert, részlegesen elõtisztított, vagy átalakított szennyvíz a rendszer döntõ hányadát képezõ, utóülepítõnek is szolgáló medenceterébe. A rendszer elvi és gyakorlati kialakítását, mûködését a Makón alkalmazott iszaprecirkuláció nélküli változatban az ábrák szemléltetik. A szelektor levegõztetése elvileg folyamatos, vagy ciklikus is lehet, esetleg a nagy medence levegõztetésé- 1 Makói Vízmû Kft., Makó; 2 UTB, Budapest; 3 Sapientia Egyetem, Csíkszereda; 4 Pannon Egyetem, Veszprém Dekantálás kezdete Dekantálás vége 1. ábra. Szelektorral kiépített ICEAS SBR kialakítása és egyes üzemi ciklusainak mûködése

8 HÍRCSATORNA vel szinkronban, de közös levegõztetõ rendszerrõl ellátva is történhet. Az adott telepen a levegõztetõ rendszer kialakításának megfelelõen a szelektor levegõztetése a többi medencetér ciklizált levegõztetésével egyidejûleg történik. Az iszapnak a nagymedencébe a nem levegõztetett idõszakokban történõ lebegésben, mozgásban tartására (anoxikus ciklusok) megfelelõ teljesítményû vízszintes tengelyû propeller keverõk vannak beépítve. Ezek akadályozzák meg ebben az idõszakban az iszap kiülepedését, illetõleg biztosítják a denitrifikációhoz a pelyhekbe történõ nitrát- és szerves tápanyag transzportot. A szelektorban ezzel szemben nincs külön keverés. Ez az egyes ciklusok (4,8 óra) nem levegõztetett több mint 3 órájában az iszap olyan kiülepedését eredményezi, ami meggátolja az ott keletkezõ iszap közvetlen kimosódását a második medencetérbe. Az oldott oxigén koncentrációja a nagymedencében a levegõztetett szakaszok elsõ néhány percében nincs szabályozva, de a fennmaradó mintegy 20 percben 2,5 mg/l értékre szabályozott. A szelektorban ugyanakkor a vezérlésnek, illetõleg a beépített levegõztetõ elemek számának, s a mindenkori érkezõ szervesanyag-terhelésnek megfelelõen alakul. Az utóbbit az iszaprecirkuláció is befolyásolhatná, ez azonban a makói telepnél nincs. Az SBR rendszerek üzemi tapasztalatai alapján a lassú (folyamatos) feltöltés idõszakában a levegõztetés több ciklussal történõ kialakítása növeli a rendszer fajlagos nitrifikációs kapacitását, s egyidejûleg a denitrifikációs teljesítményét is. Ilyen esetben a szimultán nitrifikáció és denitrifikáció, valamint a kombinált utódenitrifikáció is mûködik a rendszerben. Az SBR ilyen mûködtetésének az elõnyét szimulációs vizsgálatokkal is bizonyították (Demuynck, 1994). A nitrifikációnál ezen túl a nyers szennyvíz ciklikus hígításának a hatása is kedvezõ a nitrifikációt illetõen. A szelektor a nitrifikáció javításához az oldott szervesanyag csökkentõ hatásával járul valamelyest hozzá, amire vonatkozóan ugyanakkor a közlemények nem tartalmaznak megbízható információkat. Elsõsorban a keletkezõ iszap kedvezõbb ülepedési sajátosságait, illetõleg anaerob szelektornál a jobb foszfor eltávolító hatását emelik ki (Norcross, 1992; US EPA, 1992). 2. ábra. A makói ICEAS-telep ciklusai és az egyes sorok fáziseltolása a szükséges fúvókapacitás minimalizálása érdekében 3. ábra. A makói szennyvíztisztító helyszínrajza A makói szennyvíztisztító egyedi sajátosságai és tisztítási hatásfoka A makói szennyvíztisztítótelepen az elõzõekben ismertetett mûködésû ICEAS-egységekbõl három párhuzamos sor került kiépítésre, jelenleg azonban csak kettõt kell üzemeltetni. A 3. ábrán jól megfigyelhetõ, hogy az SBR egységek elõtt kiépített a mechanikai elõkezelés (zsír és homokleválasztás), valamint a keletkezõ fölösiszap gravitációs elõsûrítésére szolgáló kör alaprajzú gravitációs iszapsûrítõ. Az iszap víztelenítõ centrifugák az ICEAS medencék és a gravitációs iszapsûrítõ között kiépített épületrészben kerültek elhelyezésre. A hasonló technológiájú angliai szennyvíztisztító telepek üzemeltetési tapasztalatai alapján a makói egységben nem került sor az iszaprecirkuláció kiépítésére. Ennek megfelelõen a szelektor egyáltalán nem a tervezett funkciójának megfelelõen mûködik, mivel a szelektor és a többi reaktortér között nincs iszap-visszavezetés, sõt a folyamatos mindenkori nyersvíz-betáplálás meg is akadályozza a két térrész közötti iszap visszakeveredést. A szelektornak nevezett medencerész így nem a klasszikus szelektorfunkciót tölti be, nem cirkuláltatja a keletkezõ iszapot jó, majd gyengébb szerves tápanyag-ellátottságú térrészek között, hanem gyakorlatilag olyan két iszapkörös megoldássá alakítja az eredetileg egy iszapkörösnek tervezett rendszert, melynek a két lépcsõje kö-

9 HÍRCSATORNA zött nehezen behatárolható mértékû közbensõ ülepítés, illetõleg iszaprecirkuláció is mûködik. Ezt vázlatosan a 4. ábrán látható technológiai séma érzékelteti. 4. ábra. A makói ICEAS-szennyvíztisztító két iszapterhelésû lépcsõjének értelmezése 1. lépcsõ folyamatos betáplálású, ciklikus levegõztetésû, részleges utóülepítéssel mûködõ eleveniszapos egység, 2. lépcsõ folyamatos betáplálású, ciklikus levegõztetésû, ciklikus utóülepítéssel és tisztított víz elvétellel üzemelõ eleveniszapos egység A szelektortérben (elsõ iszap-tér) a tisztítóba elõülepítés nélkül bevezetett szennyvíz a szennyvízgyûjtõ csatornarendszerbõl folyamatosan érkezõ adaptálódott, illetõleg ott adaptálódó oltóiszapjával nagy terhelésû elõtisztítóként mûködik. Abban az iszap koncentrációja teljesen kevert állapota esetén 1 g/l körül kellene hogy legyen, de a mérési adatok alapján 2-3 g/l között ingadozik. Ez egyértelmûvé teszi azt az iszapvisszatartást, amit a 4. ábra elvi közbensõ ülepítõje érzékeltet. A szelektor térrész a benne kialakuló iszapkoncentrációnak, illetõleg a levegõztetésének megfelelõ elõtisztítást végez. Ennek során az oldott tápanyag jelentõs részét immobilizálja a keletkezõ iszappelyhekben. A ciklikus levegõztetésnek megfelelõen az iszapkoncentrációja hasonló dinamikával ingadozik (2-3 g /l iszapszárazanyag-koncentráció). Ezzel szemben a második medencetérben kétszer ekkora iszapkoncentrációt tartanak fenn az üzemeltetõk. A levegõztetett medencetér döntõ részét képezõ, ülepítésre is szolgáló második térrészbe ennek megfelelõen a szelektortérbõl jelentõsen megváltozott összetételû szennyvíz és szennyvíziszap kerül. Az oldott tápanyagok nagyobb része a pelyhekben, mikroorganizmusokban kerül már át oda, míg a TKN terhelés iszappal fel nem vett hányada oldott formában. Ez azt jelenti, hogy a második iszapkörbe átfolyó kevert folyadék oldott fázisának a KOI/TKN aránya eltérõ lesz attól, amilyen a nyersvíz oldott fázisáé. Ennek megfelelõen a nagyobb medencetér iszapjában szaporodó heterotróf és autotróf szervezetek tápanyag-ellátottsága a hagyományos, egy iszapos eleveniszapos rendszerekétõl eltérõen alakul. Ez esetlegesen javíthatja az iszappelyhek vízoldali rétegeiben a nitrifikálók szaporodási sebességét az aerob ciklusokban, illetõleg az anoxikus ciklusokban javíthatja a pelyhek belsejében a denitrifikáció tápanyag-ellátottságát (hidrolízis). Fentiek jól magyarázhatják a nitrifikáció és denitrifikáció rendkívüli hatásfokának alakulását a beüzemelés idõszakában és a késõbbiekben is az adott tisztító esetében. A biológiai többletfoszfor eltávolítás a klasszikus, tehát iszaprecirkulációs ICEAS-tisztítóknál a szelektor medence eredményeként elvileg kialakulhat. Annak az anaerob szakaszai és jó szervestápanyag-ellátottsága kedvezõ feltételeket teremthetnek a ciklikus foszforfelvétel kialakulásához Ehhez azonban a szelektor jó levegõellátottsága (DO>2-3 mg/l) szükséges a levegõztetett periódusok döntõ idõszakában, ami az adott telepnél biztosított. Az is fontos, hogy az itt felvett többletfoszfort a sejtek a nagymedencében ne adják le, tehát abban anaerob idõszakok ne igen alakuljanak ki. Ezt a rövid ciklusokkal történõ levegõztetés biztosítja. Az ORPgörbéken az anoxikus/anaerob átmenet sarokpontja nem látható. A biológiai többletfoszfor eltávolítás ezért az adott ICEAS-rendszernél elvileg jól mûködhet. A makói telep adatai beüzemelése során a tisztítás a KOI, BOI és a nitrogénformák vonatkozásában megfelelõen alakultak, a szennyvízzel érkezõ foszfornak ugyanakkor ebben az idõszakban a keletkezõ iszap csak a felétháromnegyedét tudta eltávolítani (5. 6. és 7. ábrák). A tisztítóra ekkor érkezett szennyvíz KOI és foszfor értékei ugyanakkor azt mutatták, hogy a próbaüzem zárása elõtt a szennyvíz összetétele valamilyen ipari behatás eredményeként jelentõsen változott. Mindkét jellemzõ értékei a korábbi átlag többszörösére ugrottak. A 7. ábrán azonban megfigyelhetõ, hogy a foszforeltávolítás lassú stabilizációt mutat, s az esetek többségében mintegy 3 mg/l alá tudta csökkenteni a tisztított víz foszfortartalmát. 5. ábra. A KOI és BOI5 alakulása a befolyó és tisztított vízben a makói szennyvíztisztító telepen a beüzemelés idõszakában

10 HÍRCSATORNA A beüzemelés óta eltelt idõszakban a telepre érkezõ szennyvíz mintegy 50%-át kitevõ ipari elfolyó víz minõsége stabilizálódott, s kiugró foszforterhelése megszûnt. Az ipari szennyvíz elõtisztító toxikus hatása szigorú üzemi ellenõrzése eredményeként a lakossági szennyvíztisztító telep mikroorganizmusaira sem jelentõs. Természetes az is, hogy hosszabb távon az utóbbiak is kellõen adaptálódtak a folyamatosan érkezõ ipari szennyezõkhöz. Ennek megfelelõen a telep KOI, BOI 5, N- és P-eltávolítása az utóbbi idõszakban még kedvezõbb, mint a beüzemelés alatt volt (8.-9. ábra). Az 5., 6. és 7. ábrák a beüzemelés idõszakának az eredményeit mutatják a makói szennyvíztisztító telepen. sítani folyamatos monitoring hiányában, mert a pontmintákból arra nem kaptunk egyértelmû bizonyítékot. Az utóbbi évek üzemeltetési tapasztalatai alapján a fajlagos iszaphozam azonban az üzemben 0,82 kg MLSS/kg BOI 5. A nyers szennyvíz literenként 600 mg/l BOI 5 -jébõl ennek megfelelõen keletkezõ, mintegy 492 mg/l fölösiszap 12 mg/l foszfor eltávolítását biztosítja. Ez az iszap mintegy 2,43%-os foszfortartalmát jelenti, ami a hagyományos, anaerob zónát, vagy ciklust nem tartalmazó eleveniszapos rendszerek iszapja átlagos foszforfelvételénél valamivel nagyobb érték. Tehát az adott rendszerben, ha minimális is, de mûködhet kis mértékû biológiai többletfoszfor felvétel, hiszen nincs a tisztításnál vegyszeradagolás. Ezzel, s a kedvezõ kis nyersvíz öp/koi aránnyal a tisztító 90 95%-os biológiai foszforeltávolítást tud biztosítani (8. és 9. ábra). 8. ábra. A makói ICEAS szennyvíztisztítás hatékonyságát jellemzõ fõbb paraméterek átlagértékei a évben 6. ábra. A nitrogénformák alakulása a befolyó és tisztított vízben a makói szennyvíztisztító telepen a beüzemelés idõszakában 9. ábra. A foszforeltávolítás eredményei a makói szennyvíztisztító telepen az elmúlt évek során 7. ábra. A foszfor koncentrációjának alakulása a befolyó és tisztított vízben a makói szennyvíztisztító telepen a beüzemelés idõszakában A makói szennyvíztisztító telep iszaprecirkuláció nélkül mûködik. Kérdéses, hogy ilyen esetben a nagyterhelésû szelektorban kialakulhat-e a foszforleadás és többletfoszfor-felvétel ciklizálása. Ezt a cikluson belüli idõszak részletesebb ellenõrzésével sem sikerült ponto- A makói ICEAS-szennyvíztisztítót eredetileg LE, illetõleg m 3 /d szennyvíz tisztítására tervezték. A két adat összevetésével rögtön látható, hogy mintegy 200 l/fõ fajlagos átlagos vízfelhasználás adódik, ami az adott hazai térség viszonyai között ma már alig alakulhatna ki, ha nem lenne jelentõs ipari, illetõleg közfürdõbõl származó vízterhelés a szennyvízelvezetõ rendszeren. A LE egyébként kg BOI 5 /d terhelést jelent. Ilyen terhelésre a telepen három párhuzamos egységbõl álló ICEAS-tisztítósort építettek ki (3. ábra),

11 HÍRCSATORNA jelenleg kettõ üzemel. Ez szükségszerû is, hiszen a tisztító jelenlegi biológiai terhelése mindössze kg BOI 5 /d, illetõleg LE körül ingadozik. Az átlagos hidraulikai terhelés is csak m 3 /d körül van jelenleg a szennyvíztisztító telepen. Hidraulikailag tehát méginkább alulterhelt a telep. Az egyes tisztítósorokon a szelektor és a nagyobb medencetér térfogataránya 15:85. A medencék mélysége egyaránt valamivel 5 méter feletti (hasznos összes térfogat 2000 m 3 ). Jelenleg a folyadékszint a minimumés maximum-értékeknél 4,00 és 4,60 m. Az utóbbi 5 m- ig növelhetõ a vízhozam növekedésekor. Ennél nagyobb vízhozamot a jelenleg mûködtetett térfogatban csak a napi ciklusszám növelésével tud a telep kezelni. A szelektor és a második medencetér térfogathányada tehát közelítõleg 1:5,6. Figyelembe kell azonban venni, hogy a második medencetér csak alig több, mint az idõciklus 2/3-ában végez biológiai, illetõleg 1/3-ában (esetleg felében) oxikus lebontást. A befolyó szennyvíz oldott és lebegõ szervesanyagát is jellemzõ nyersvíz BOI 5 /NH 4 -N arány egyébként az utóbbi idõszakban közelítõleg átlagosan 600/40. Feltételezve, hogy a nyers szennyvíz redukált nitrogéntartalmának mintegy harmada még szerves nitrogénként érkezik, a tisztítandó szennyvíz TKN-koncentrációja 60 mg/l körülire becsülhetõ. Ez azt jelenti, hogy a nyersvízben a BOI 5 /TKN-arány 600/60, azaz 10. Ez a lakossági szennyvíz 60/13 arányánál valamivel kisebb, és jól mutatja a nitrogénszegényebb ipari szennyvízhányad (mintegy 50%) kisebb BOI 5 /TKN-arányát. A teljes rendszerben (ami döntõen a második medence-térrészt jelenti) a kialakuló iszapkor mintegy 30 napos, az utóülepítés és az iszapelvétel idejét is figyelembe véve az iszapkorban. Az eleveniszapos rendszereknél az iszapkor számításánál az utóülepítõben levõ iszaptömeget általában nem veszik figyelembe, ezért ha ennek megfelelõen számoljuk az ICEAS-rendszerre is a kialakuló iszapkort, az a fenti értéknek csak 4,75/6,75-öd része, azaz 21 nap. Ennek az oxikus hányada a levegõztetett és nem levegõztetett ciklusok idejét és az oxigénfelvétel sebességét figyelembe véve a 4,8 órának a 2/3-3/4- része lehet. Ez mintegy napos oxikus iszapkor, ami a nitrifikációhoz az adott szennyvízhõmérséklet mellett télen is elégséges. A nagy átlagos oxikus iszapkor hatása jól látható a rendszerben kialakuló 0,82 kg MLSS/kg BOI 5 fajlagos iszaphozam-értékbõl is. Az oxikus iszapkor egyébként úgy értelmezendõ, hogy a levegõztetés kikapcsolását követõen az oldott oxigén koncentrációja a nem levegõztetett 24 percbõl még elég hosszú ideig biztosítja az oxikus környezetet és folyamatokat a víztérfogat mechanikai keverése mellett. Ebben a szakaszban persze az iszappelyhek belsejében az oldott oxigénkoncentráció folyamatos csökkenésével egyre nagyobb mértékû a szimultán denitrifikáció. Ez utóbbi Kaiser tervezési ajánlata szerint 1,5-2 mg oldottoxigén koncentrációra szabályozott állandó levegõztetés mellett a keletkezõ nitrátnak mintegy 25%-át képes denitrifikálni (Kaiser, 2001). A fenti terhelési viszonyok és ciklusbeállítás, levegõztetés szabályozás mellett ilyen szelektor és SBR üzemeltetés a makói telep tapasztalatai alapján a kitûnõ szervesanyag (KOI és BOI) eltávolítás mellett gyakorlatilag 90%-nál nagyobb hatásfokú P- és N-eltávolítást is biztosít. Az utóbbi különösen fontos, hiszen a térben ciklikus eleveniszapos szennyvíztisztító berendezésekben a nitrát ilyen mértékû eltávolítása utódenitrifikálás és külsõ szerves tápanyag adagolása nélkül nem lehetséges. Következtetések Mivel jelenleg az egyik tisztítósor nem is üzemel, s a telep LE BOI 5 tisztítását végzi. Bizonyos tehát, hogy a LE tervezett kapacitás teljesítésére is megfelelõ lesz a jelenleg nem mûködõ sor beüzemelését követõen az üzem. A szennyvíz minõségében ugyan Makón a jövõben kis eltolódás várható a csatornahálózat fejlesztése következtében, a város és közvetlen környezete szennyvizének tisztítására az ezredfordulón kiépített szennyvíztisztító várhatóan továbbra is alkalmas lesz. Az eddigi tapasztalatok alapján a harmadfokú tisztításban a telep olyan teljesítményt mutatott, melyet a hagyományos eleveniszapos rendszerek meg sem tudnak közelíteni. Ennek megfelelõen a telep technológiai átalakításra a jövõben sem lehet szükség, csupán a terhelésnek megfelelõ medencetérfogatok üzemeltetésére, vagy további terhelésnövekedés esetén arányos kapacitásbõvítésre. Hivatkozások Demuynck C., Vanrolleghem P., Mingneau C., Liessens J., Verstraete W.(1994) NDBEPR process optimization in SBRs: reduction of external carbonsource and oxigen supply. Wat. Sci. Tech., 30, pp Kaiser, R. (2001) Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése. A szennyvíztisztítás fejlõdése a XX. században c. oktatási segédanyagban, Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, pp old. Norcross K. L. (1992) Sequencing batch reactors an overview. Wat Sci. Tech., 26, pp Schön, G., Jardin, N. (2001) Foszfor eltávolítás a szennyvíztisztításnál. A szennyvíztisztítás fejlõdése a XX. században c. oktatási segédanyagban, Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, pp US EPA (1992) Sequencing batch reactors for nitrification and nutrient removal. OWEC Report EPA/832/R-92/002, Washington, p. 115.

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

FELHÍVÁS a XX. ORSZÁGOS ENERGETIKAI KONFERENCIÁRA

FELHÍVÁS a XX. ORSZÁGOS ENERGETIKAI KONFERENCIÁRA A konferencia a Magyar Mérnöki Kamaránál akkreditáció alatt áll FELHÍVÁS a XX. ORSZÁGOS ENERGETIKAI KONFERENCIÁRA A piacnyitás értékelése és aktuális energetikai kérdések Sopron, Hotel Szieszta 2008. október

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZT ZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA KÖLCSÖNHATÁS ZÁPORKIÖMLÔ KEVERÉKVÍZ ELHELYEZÉSE NYERSSZENNYVÍZ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP M B K TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSE CSATORNA HÁLÓZAT SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

Részletesebben

hír CSATORNA TARTALOM

hír CSATORNA TARTALOM hír CSATORNA 2006 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja május június TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 M. Krempels Gabriella: Merre tart a hazai csatornázás és szennyvíztisztítás... 3 Jobbágy Andrea,

Részletesebben

A tanszék korábbi nagy korszakai

A tanszék korábbi nagy korszakai A víz- és szennyvíztechnológiai kutatásfejlesztés hagyományai és jövője a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéken Dr. Fleit Ernő egyetemi docens Dr. Szabó Anita egyetemi adjunktus 2011. március 28..

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 hír CSATORNA 2011 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december Tartalom MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Horváth, A., Kiss, G., Böcskei, Zs., Ditrói, J., Fazekas, B., Kárpáti, Á.: Tisztítási hatásfok,

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti

Részletesebben

Folyamatos és szakaszos átfolyású vagy betáplálású (SBR) eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerek összehasonlítása

Folyamatos és szakaszos átfolyású vagy betáplálású (SBR) eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerek összehasonlítása Folyamatos és szakaszos átfolyású vagy betáplálású (SBR) eleveniszapos szennyvíztisztító rendszerek összehasonlítása Eberhard Morgenroth Peter A. Wilderer 1. Bevezetés 2. SBR technológia jelenlegi helyzete

Részletesebben

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Szakmai publikáció Budapest, 2010. június Környezetvédelem 2010/3. Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Fazekas Bence, Kárpáti Árpád, Reich Károly (Pannon Egyetem) Varvasovszki

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

I. A CFD alkalmazási területei Néhány érdekes korábbi CFD projekt

I. A CFD alkalmazási területei Néhány érdekes korábbi CFD projekt 2005. december 15. I. A CFD alkalmazási területei Néhány érdekes korábbi CFD projekt Kristóf Gergely egyetemi docens BME Áramlástan Tanszék Áramlás katalizátor blokkban /Mercedes-Benz/ Égés hengertérben

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II.

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Kárpáti Árpád 1. Bevezetés I. BOI és nitrogén eltávolítás A kommunális szennyvíztisztítás feladata a lakosság által felhasznált és elszennyezett

Részletesebben

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával Prókai Péter Előzmények - rekonstrukció szükségessége - technológia kiválasztása, feltételek Konvencionális eleveniszapos

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

A konferencia a Mérnöki Kamaránál akkreditáció alatt áll. FELHÍVÁS a. Sopron Wels (Ausztria) 2010. március 4 5.

A konferencia a Mérnöki Kamaránál akkreditáció alatt áll. FELHÍVÁS a. Sopron Wels (Ausztria) 2010. március 4 5. A konferencia a Mérnöki Kamaránál akkreditáció alatt áll FELHÍVÁS a XV. ORSZÁGOS ENERGIATAKARÉKOSSÁGI és MEGÚJULÓ ENERGETIKAI KONFERENCIÁRA és AUSZTRIAI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI SZAKVÁSÁRRA Sopron Wels (Ausztria)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány út 2. Tel/Fax: 72/50-650/965 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÜLEPÍTÉS ÉS BIOLÓGIAI MŰVELETEK (Oktatási segédanyag) Készítette:

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből,

Részletesebben

FELHÍVÁS III. LINYI VÁSÁR RÉSZVÉTEL AZ ÜZLETEMBER DELEGÁCIÓBAN

FELHÍVÁS III. LINYI VÁSÁR RÉSZVÉTEL AZ ÜZLETEMBER DELEGÁCIÓBAN JELENTKEZÉSI LAP - business CHINA LINYI MARKET TRADE FAIR 2012. SZEPTEMBER 6-9., LINYI, KÍNA Cég neve: Címe: Ügyvezető ig. Kapcsolattartó: Telefon(ok): E-mail cím: Alkalmazottak száma (2010; 2011): Fax:

Részletesebben

28. Távhõ Vándorgyûlés

28. Távhõ Vándorgyûlés Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hõszolgáltatási Szakosztálya rendezésében 28. Távhõ Vándorgyûlés Tudásmenedzsment és a távhőrendszerek fejlesztése A szakmai ismeretek hatékony alkalmazása BALATONALMÁDI

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány út 2. Tel/Fax: 72/50-650/965 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÜLEPÍTÉS ÉS BIOLÓGIAI MŰVELETEK (Oktatási segédanyag) Készítette:

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II.

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Kárpáti Árpád 1. Bevezetés I. BOI és nitrogén eltávolítás A kommunális szennyvíztisztítás feladata a lakosság által felhasznált és elszennyezett

Részletesebben

Az iszapkezelés trendjei

Az iszapkezelés trendjei Az iszapkezelés trendjei Boda János és Dr. Patziger Miklós fólia 1 Iszapképződés Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap

Részletesebben

Bevezetés - helyzetkép

Bevezetés - helyzetkép Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda A szennyvíztisztításról bővebben: http://www.pureaqua.hu. 1. Bevezetés

PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda A szennyvíztisztításról bővebben: http://www.pureaqua.hu. 1. Bevezetés BIOFILTEREKKEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN Mérnyei Judit Sieker, C. Barjenbruch, M. Experience with Biofilters in Wastewater Treatment (Rehm, H. J. and Reed G.: Biotechnology, V.

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Fazekas Bence - Kárpáti Árpád Reich Károly Pannon Egyetem, Veszprém 2010 A fajlagos szaporodási sebesség [μ] és a rendelkezésre álló tápanyag

Részletesebben

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé.

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez a KEOP-1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukcióra benyújtott Alsónémedi szennyvíztisztító

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében.

Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Pulai Judit - Kovácsné Benkó Zsuzsa - Rajhona János - Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki

Részletesebben

Harmadik bejelentés, meghívó, mely részben módosítja a korábbiakat.

Harmadik bejelentés, meghívó, mely részben módosítja a korábbiakat. Česká společnost pro osvětlováni, Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Társasága, Slovenska Svetelnotechnická Spolocnost Polski Komitet Oświetleniowy SEP LUMEN V4 V. Konference Vyšegrádských

Részletesebben

univerzális szennyvíztisztító kisberendezések

univerzális szennyvíztisztító kisberendezések univerzális szennyvíztisztító kisberendezések Univerzális kiegyenlített terhelésû szennyvíztisztító kisberendezés kommunális szennyvizekhez 35 lakosegyenértékig Az ORM kisberendezések családi házak, nyaralók

Részletesebben

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Dulovics Dezső: A szennyvíztechnika energiakérdései... 3

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Dulovics Dezső: A szennyvíztechnika energiakérdései... 3 hír CSATORNA 2012 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja július augusztus Tartalom MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Dulovics Dezső: A szennyvíztechnika energiakérdései... 3 Kádár Imre és Draskovits Eszter: A

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:

Részletesebben

Határok nélküli partnerség című konferencia

Határok nélküli partnerség című konferencia 31/2010 KTE KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. 1372 Budapest, Pf. 451. Telefon/Fax: 353-2005, 353-0562 (Rend. 31/2009) Határok nélküli partnerség című konferencia A régiók

Részletesebben

Szakaszos betáplálású eleveniszapos szennyvíztisztítás /SBR/

Szakaszos betáplálású eleveniszapos szennyvíztisztítás /SBR/ Szakaszos betáplálású eleveniszapos szennyvíztisztítás /SBR/ 1. Bevezetés dr Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Kémiai Technológia Tanszék A szakaszos betáplálású - töltő - ürítő - eleveniszapos szennyvíztisztítók

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

szennyvízelhelyez zelhelyezése

szennyvízelhelyez zelhelyezése Dr. Dulovicsa Dezső PhD. c. egyetemi tanár Tolmács település szennyvízelhelyez zelhelyezése Tolmács település s a < 2000 lakos (LE) nagyságrendi grendi kategóri riába tartozik A településen található 340

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki

Részletesebben

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem

Részletesebben

A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között

A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között 1 A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között Oláh József Mucsy György Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Hydrochem Kft. 1. Bevezetés A tápanyag-eltávolítás

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 135/2014. (IX.18.) határozata

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Szennyvíztisztítási technológiák

Szennyvíztisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák - a fejlődés tendenciái napjainkban- Dr. Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet, Veszprém Bevezetés A szennyvíztisztítás kulcsfeladata a szennyvíz szerves

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN GULYÁS Gábor 1, FAZEKAS Bence 1, FÜLÖP Zoltán 2, OLÁH Kálmán

Részletesebben

Elnök/President: Dr. Molnár Dénes. Főtitkár/Secretary General: Dr. Gárdos László M E G H Í V Ó

Elnök/President: Dr. Molnár Dénes. Főtitkár/Secretary General: Dr. Gárdos László M E G H Í V Ó Kedves Kollégák! Elnök/President: Dr. Molnár Dénes Főtitkár/Secretary General: Dr. Gárdos László M E G H Í V Ó MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA 2012. ÉVI NAGYGYŰLÉSÉRE 2012. szeptember 06-08. Tapolca, Hotel

Részletesebben

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás - rendszerkiépítésének konfigurációi -

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás - rendszerkiépítésének konfigurációi - Az eleveniszapos szennyvíztisztítás - rendszerkiépítésének konfigurációi - Koroknai Balázs Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Seviour,R.J.- Lindrea,K.C.-Griffiths,P.C.-Blackall

Részletesebben

A szennyvízkérdés Közép - Kelet Európában a 21. század elején

A szennyvízkérdés Közép - Kelet Európában a 21. század elején MaSzeSz Konferencia Lajosmizse, 2012 május A szennyvízkérdés Közép - Kelet Európában a 21. század elején Patziger Miklós* és Somlyódy László** Alelnök, Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség ** Egyetemi tanár,

Részletesebben

A MAGYAR SZENNYVÍZTECHNIKAI SZÖVETSÉG OKTATÁSI PROGRAMJA 2013. ÉV

A MAGYAR SZENNYVÍZTECHNIKAI SZÖVETSÉG OKTATÁSI PROGRAMJA 2013. ÉV Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 1111 Műegyetem rkp. 3. Tel: (30) 396 2 369, Fax: (1) 463 37 53 E-mail: MaSzeSz@vkkt.bme.hu A MAGYAR SZENNYVÍZTECHNIKAI

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

Konferencia kiadvány

Konferencia kiadvány PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 8200 Veszprém Hunyadi u. 14. Tel: +36/70/289-5212 Web: www.pureaqua.hu E-mail: info@pureaqua.hu 2011. október 06. Konferencia kiadvány Szennyvíztisztítás iszaphozama

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Pulai Judit Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A szennyvíztisztítás

Részletesebben

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Bevezetés Dr. Kárpáti Árpád karpatia@almos.vein.hu Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A lakossági

Részletesebben

KONFERENCIA TÁMOGATÓI CSOMAGOK ÉS KIÁLLÍTÁSI ÉRTESÍTŐ. Siófok, 2011. március 25-27.

KONFERENCIA TÁMOGATÓI CSOMAGOK ÉS KIÁLLÍTÁSI ÉRTESÍTŐ. Siófok, 2011. március 25-27. KONFERENCIA TÁMOGATÓI CSOMAGOK ÉS KIÁLLÍTÁSI ÉRTESÍTŐ Siófok, 2011. március 25-27. http://www.diamond-congress.hu/sejt2011 A Magyar Genetikusok Egyesülete és a Magyar Biológiai Társaság Sejt- és Fejlődésbiológiai

Részletesebben

Fiatal Diabetológusok Fóruma Budapest, 2013. november 14-16. MEGHÍVÓ

Fiatal Diabetológusok Fóruma Budapest, 2013. november 14-16. MEGHÍVÓ 2013 Fiatal Diabetológusok Fóruma Budapest, 2013. november 14-16. MEGHÍVÓ Fiatal Diabetológusok Fóruma Kedves Fiatal Kollégánk! Szeretettel várunk 2013. november 14-16-án a Budapesten megrendezésre kerülő

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

Tárgy: tájékoztató a Társulás 2012. évi tevékenységéről

Tárgy: tájékoztató a Társulás 2012. évi tevékenységéről Ikt.sz.: K13/00031/2013. Ea.: dr. Ortutay Miklós Tárgy: tájékoztató a Társulás 2012. évi tevékenységéről Kiszombor Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! I. Makó

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A klasszikus biológiai szennyvíztisztítás Mechanikai fokozat Nagy sűrűségű szervetlen anyagok Úszó anyagok (zsír, olaj) Ülepedő

Részletesebben

MAGYAR NŐORVOS TÁRSASÁG DÉLKELET-MAGYARORSZÁGI SZEKCIÓJÁNAK XXXVI. KONGRESSZUSA. Szeged, 2015. október 16-17. meghívó

MAGYAR NŐORVOS TÁRSASÁG DÉLKELET-MAGYARORSZÁGI SZEKCIÓJÁNAK XXXVI. KONGRESSZUSA. Szeged, 2015. október 16-17. meghívó MAGYAR NŐORVOS TÁRSASÁG DÉLKELET-MAGYARORSZÁGI SZEKCIÓJÁNAK XXXVI. KONGRESSZUSA Szeged, 2015. október 16-17. meghívó MAGYAR NŐORVOS TÁRSASÁG DÉLKELET-MAGYARORSZÁGI SZEKCIÓJÁNAK XXXVI. KONGRESSZUSA Tisztelt

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján

A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján Bevezetés A szennyvíz különböző szennyező anyagok és víz

Részletesebben

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA, REKONSTRUKCIÓJA Dr. Dulovics Dezsõ PhD. egyetemi docens

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA, REKONSTRUKCIÓJA Dr. Dulovics Dezsõ PhD. egyetemi docens 3 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA, REKONSTRUKCIÓJA Dr. Dulovics Dezsõ PhD. egyetemi docens 1. Bevezetés A felszíni és felszínalatti vizek védelme ökológialag elfogadható terhelésük biztosítása,

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák Mechanikai és biológiai tisztítási fokozat Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Főbb csoportjai: 1.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 16-i ülésére Tárgy: Zirc-Akli és Szarvaskút városrész szennyvízkezelésének megoldására megvalósíthatósági tanulmányterv

Részletesebben

MEGHÍVÓ. A LOSZ és a Housing Europe

MEGHÍVÓ. A LOSZ és a Housing Europe MEGHÍVÓ A LOSZ és a Housing Europe A lakásszövetkezeti, társasházi lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésének fejlesztéséről című nemzetközi konferenciára. Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! A Lakásszövetkezetek

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése

Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése 2.1. A technológia kialakulása, történeti fejlődése 2.1.1. Egy iszapkörös eljárások Az élővizek oxigénellátását és öntisztulását intenzifikáló, levegőztetéssel

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Pannon Egyetem Előadó: dr. Rasztovits Zsolt Edgár dr. Domokos Endre Thury Péter ELŐZMÉNYEK Környezetmérnöki Intézet

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók Iszapképződés Iszapkezelés Dr. Patziger Miklós Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap elhelyezése nem lehetséges Ezért=>

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság XXV. KONGRESSZUSA. Pécs, 2014. június 5 7. Meghívó

Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság XXV. KONGRESSZUSA. Pécs, 2014. június 5 7. Meghívó Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság XXV. KONGRESSZUSA Pécs, 2014. június 5 7. 2 0 1 3. á p r i l i s 2 4 2 7. Meghívó MAGYAR Endokrinológiai és anyagcsere TÁRSASÁG XXV. KONGRESSZUSA Tisztelt

Részletesebben

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00 6. ÉVFOLYAM 9.SZÁM 1999. December A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Szolnok város szennyvíztisztító telepe Szolnok város szennyvíztisztító telepének megépítésével,

Részletesebben

XI. Országos Konferencia, Lajosmizse, Gerébi Kúria 2010. május 11-12. A szennyvíztechnika sajátos kérdései a 2000 LE alatti terheléső településeken

XI. Országos Konferencia, Lajosmizse, Gerébi Kúria 2010. május 11-12. A szennyvíztechnika sajátos kérdései a 2000 LE alatti terheléső településeken A szennyvíztechnika sajátos kérdései a 2000 LE alatti terheléső településeken Mirıl lesz szó? Dr. Dulovics Dezsı, PhD. ny. egyetemi docens BME VKKT 1 VIDÉKI KÖRNYEZETBEN LÉVİ TELEPÜLÉSEK ÉS A GAZDASÁGOSAN

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben