NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM. Faipari Mérnöki Kar. Gerencsér Kinga FŰRÉSZIPARI TECHNOLÓGIA RÖNKTÉR. egyetemi jegyzet

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar Gerencsér Kinga FŰRÉSZIPARI TECHNOLÓGIA RÖNKTÉR egyetemi jegyzet SOPRON 2008

2 BEVEZETÉS Az emberiség történetében mindig ott voltak azok a szerszámok, melyek segítségével igényeinek eleget tett, megmunkálta azokat az anyagokat, amelyekre mindenkor szüksége volt. Legősibb anyagaink egyike a fa. Ahhoz, hogy az ember a fát szolgálatába állítsa számtalan problémát kellett megoldania. Csak nehezen megszerezhető tudással ötvözött fizikai munka árán tudta legyőzni a fa ellenállását és formálni céljaira. Megmunkálásának egyik legősibb módja a fűrészelés, amely a fafeldolgozási folyamat első, láncszeme. Itt dől el az évtizedeken keresztül nevelt fa sorsa. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek azok, akik közvetlen termelés irányítói lesznek a fűrészüzemi technológiai folyamatoknak. A hangsúlyt a rönktéri, csarnoki és készárutéri munkafolyamatok részletes ismertetésére helyeztem, hiszen a kikerülő mérnököknek nemcsak a mind magasabb szakmai előírásoknak kell megfelelniük, hanem nyereségesen kell gazdálkodniuk a rájuk bízott eszközökkel is. Ehhez a feladathoz nyújt segítséget a tantárgy ismeretanyaga. A jegyzet a 3 éves faipari mérnökképzés keretében oktatott Fűrészipari technológia I. című tantárgy tananyaga. Összeállításánál igyekeztem feldolgozni és beilleszteni a legújabb külföldi és hazai szakirodalmat, a nyugat- európai egyetemeken oktatott ismeretanyagot. Az ott közölt megállapításokat néhány esetben szó szerint vettem át, ezért részben nem a jegyzet írójának, hanem szerkesztőjének tekintem magam. Itt szeretném megköszönni a lektoroknak Dr. Hanyvári Csabának és Dr. Várallyay Csabának, hogy nemcsak hasznos tanácsaikkal, hanem értékes észrevételeikkel és kiegészítő adatokkal is segítették a jegyzet elkészültét. Sopron, 2008 augusztus Szerző

3 A RÖNKTÉR Egy rönktér méretei és kialakítása a fafajokhoz, az évi felfűrészelt mennyiséghez a vágásprogramhoz és az átlagos készletmennyiséghez igazodik. Különösen a munkagépek kiválasztásánál és nagyságuk meghatározásánál kell a túlméretezést kerülni. Tisztán gazdaságossági megfontolásokból első helyen kell állnia a beruházott kapacitás lehető legteljesebb kihasználtságának. Minden százaléknyi alacsonyabb kihasználtság növeli az üzemköltségeket és drágítja a terméket, ezáltal az üzem konkurencia képessége csökken. Egyre határozottabban mutatkozik meg, hogy a rönktér jól működő berendezése az első előfeltétele egy versenyképes és gazdaságosan működő fűrészüzemnek. A rönktér fő funkciói a következők: az alapanyag beszállítása, az alapanyag átvétele, az alapanyag tárolása, az alapanyag választékolása és osztályozása, az alapanyag előkészítése és csarnokba juttatása. A RÖNK BESZÁLLÍTÁSA A fűrészüzem tevékenysége a rönknek a vásárlás helyétől (erdei tárolóhely, faraktár, tengeri kikötő, stb.) a fűrészüzem rönkteréig történő szállításával kezdődik. Ezt a szállítási folyamatot már össze kell kapcsolni a fafajok, minőség és méret szerinti osztályozással, ahogy az a fűrészüzem számára a megbízói feladatok határidő szerinti ellátása miatt szükséges. Az odaszállítási költségek a rönk költségének részét képezik, mivel minden üzem számára a rönkök ára a fűrészüzem rönkterére szállítva érvényesek. Szállítás Vizi úton A Vizi úton való rönkszállítás egyike a legrégibb szállítási módoknak. Ezért a múlt században és a jelen század elején nagyon sok fűrészüzem folyó mentén települt. Az úthálózat erősebb kiépítése által, de azáltal is, hogy a folyókba energianyerés céljából duzzasztó lépcsőket építettek, a vízi szállítás, úsztatás és tutajozás formájában erősen háttérbe szorult, sőt részben teljesen megszűnt. 1. ára Rönk szállítás tutajon

4 2. ábra Rönkszállítás usztatással A vízi szállítás előnyei: csekély költségek (a vízfolyástól függően), kevés munkaerő, hiányzik a holt teher visszaszállítás az usztatásnál, nagy szállítási mennyiségek rövid idő alatt. A vízi szállítás hátrányai : hegyvidéken hosszúfa szállítása nem lehetséges, vagy nagy nehézségek merülnek fel, hegyi folyókban minőségcsökkenés lép fel a törzsvégek felszilánkosodása és kövek beékelődése révén, lesüllyedési veszteségek 2-10 % /skandináv tapasztalati értékek/, függ az évszaktól és a csapadéktól, gyakran nagy veszteségek árvíz következtében. Szállítás szárazföldi úton Manapság a fűrészrönköt túlnyomórészt szárazföldi úton szállítják. Míg a századfordulótól a második világháború végéig a keskeny és normál nyomtávú vasúti szállítás volt az uralkodó, a háború utáni időben részben a tehergépkocsi vette át a rönkök szállítását. 3. ábra Rönkszállítás szárazföldi úton

5 A hosszúfa szállításnál megengedett jármű összsúly 38 t, a hasznos súly a felszereléstől függően t. A legkisebb kanyarodási sugár mintegy 8 m. A tehergépkocsin történő rönkszállításnál különbséget kell tenni a cég tulajdonát képező és idegen járművek között. A cég tulajdonát képező járművek Előnyük: saját diszpozició; állandó készenlét, Hátrányuk: tőkelekötés /egy rönkszállító tehergépkocsi ,- DM költségig terjed./, a költség nem pontos ismerete /kihasználás és javítás/, gyakran hiányos járműkarbantartás és el nem kerülhető drága túlórák a személyzet részéről. Idegen járművek Előnyök: szilárd költségalap, különösen nem teljes foglalkoztatottságnál nincs pénzügyi kockázat, nincs tőkelekötés, Hátrányok: nem mindig megbízható. A rönk beszállítására, különösen kis- és középüzemekben az idegen járművek mindig kedvezőbb költségűnek mutatkoztak. 4. ábra Rönkszállítás darus autóval Megszakított szállítás Sok esetben van kevert vagy megszakított szállítás, mint pl. először vízi, azután szárazföldi úton, vagy fordítva. Minden szállítás előtt fel kell tenni a kérdést: Mibe kerül egy köbméter rönk szállítása az eladás helyétől a fűrészüzemig? A legolcsóbb megoldás a helyes. Eszerint kell kiválasztani a szállítási eszközöket és számukat meghatározni.

6 5. ábra Hosszúfa szállítása összecsukható teherautóval Szállítás légi úton Míg ez az út eddig utópisztikusnak tűnt, az utóbbi években az USA-ban és Németországban fokozottan alkalmazzák a nagy helikoptert fűrész rönkök szállítóeszközeként úttalan terep esetén, illetve ott, ahol más szállító eszközök tisztán költségmeggondolásokból már nem jönnek számításba. A hasznos terhelés repülésenként a helikopter típusától függően 2 és 10 t között mozog /a teherbírásnak mintegy 70 %-os kihasználása/. A szállítási teljesítmény függ a repülési úttól és a magasságkülönbségektől, de az egyes teherfordulóknál szükséges szerelési munkától is, ez repülési ciklusonként 2,5-5,5 perc m 3 /óra mellett /az USA-ban 190 m 3 /h-ig/. A RÖNK ÁTVÉTELE A fűrészüzemi munka a rönkátvétellel kezdődik, amelyet nagyon sok fűrészüzemben elfelejtenek vagy elhanyagolnak. Minden üzemnek meg kell győződnie arról, hogy az általa vásárolt rönk megfelelő mennyiségben és minőségben megérkezett-e. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a beérkezett megfelel-e a szállítási jegyzékben feltüntetettel, mert ha nem, kifogással, reklamációval kell élni. Minden ellenőrzésnek racionálisan keresztülvihetőnek kell lennie, máskülönben drágítóan hat és nem hajtják végre. A rönk mindig kéreg nélkül számit. A következő ellenőrzési fajták szokásosak: Egyedi mérés Sorszám ellenőrzés Darabszám ellenőrzés Térfogati ellenőrzés Tömeg szerinti ellenőrzés Elektronikus darabszám és térfogat meghatározás Az ellenőrzés függ a rönkön alkalmazott jelöléstől, amelyek lehetnek: - bütüre festés - bütüre jelölés beütéssel - bütüre helyezett vonalkóddal

7 6. ábra Rönkök megjelölése festéssel, beütéssel és vonalkóddal A törzsek ill. fűrészrönkök egyedi megmérése Ha a rönköt az erdőben még nem mérték meg úgy minden törzset vagy törzsszakaszt az üzembe érkezéskor a kereskedelmi szokásoknak megfelelően meg kell mérni, minőségileg meg kell határozni és be kell vezetni a rönktéri nyilvántartásba. 7. ábra Rönkök egyedi mérése Sorszámellenőrzés Átlagos fűrészrönknél és különösen nagy átmérőjű rönknél a sorszámellenőrzés elengedhetetlen. A szállító által a szállítási jegyzékbe bevezetett törzsszámozásokat a rakományon egy megbízott kontrollálja, és azt eltávolítja. A törzsek számainak kihúzása a vásárlási listából lehetővé teszi a pontos ellenőrzést. Ha a térítés szállításonként történik, úgy a köbtartalmat törzsenként bejegyzik a rönknyilvántartásba és összeadják.

8 8. ábra Sorszám ellenőrzés rönkátvételnél Darabszám ellenőrzés A darabszám szerinti ellenőrzés rendszerint elegendő kis átmérőjű rönkök esetében. A szállítótól megkövetelhető, hogy rakománya darabszámát meghatározza, ezt a fűrészüzemben egy megbízottal ellenőriztetjük és a beszállítási jegyen megerősítjük. Térfogati ellenőrzés A térfogat szerinti ellenőrzést kis átmérőjű rönköknél és közel azonos törzshosszaknál lehet alkalmazni. Előfeltétele egy bizonyos gyakorlati méréstapasztalat. A fatérfogat meghatározása céljából még szükség van a fa részarány számra, f, (a fa köbtartalmának aránya a teljes térfogathoz viszonyítva). Ezt ismételt próbamérésekkel kell meghatározni. (10. ábra). Például egy rakomány lucfenyő hosszúfának következők a méretei:

9 9. ábra Térfogati ellenőrzés rönkátvételnél 10. ábra Térfogat meghatározás DL = átlagos hossz 8,0 m B = rakodási szélesség 2,0 m H m = közepes rakodási magasság 1,45 m A beszállítási jegyen 13,92 köbméter van feltűntetve. A fa részarány : f 13,92m 8,00m 2,00m 3 1,45m 0,6 A beszállításnál a rönkmennyiség meghatározására szolgáló ellenőrző képlet : m 3 = DL B H m f Tömeg szerinti ellenőrzés Ez az ellenőrzési eljárás viszonylag új és egy hídmérleg, továbbá egy digitális labormérleggel egybeépített laboratóriumi infrasugaras gyorsszárító berendezés szükséges hozzá. Mivel a rönknek változó a nedvességtartalma, minden egyes rönkszállítmányból fanedvesség mintát kell venni. Ezt a legegyszerűbben úgy végezzük, hogy láncfűrésszel a törzsek keskeny végétől

10 meghatározott, pl. 0,5 m távolságban egy szárítópróbát veszünk. Kézi láncfűrésszel levágjuk a keskeny törzsvéget (vagy akár az átmerő feléig vágunk csak be) és a fűrészport egy plasztik zacskóval felfogjuk, és a gyorsszárító berendezésbe tesszük a nedvességtartalom meghatározása céljából. 11. ábra A jármű tömegének megmérése és fűrészpor mintavétel l. A megrakott járművet az össztömeg meghatározása céljából (G 2 ) hidmérlegen megmérik, majd a kapott eredményből levonják a jármű saját tömegét (G 1 ) G 3 = G 2 - G 1 G 3 = hasznos tömeg ( a rönk tömege) 2. A fűrészpor szárítási próbája 12. ábra Fűrészpor nedvesség tartalmának meghatározása u = fa nedvesség %-ban m u = a próba tömege nedves állapotban g-ban m o = a próba tömege kiszárított állapotban g-ban. Példa: A jármű saját tömege /G 1 / Össztömeg /G 2 / 8,65 t 34,37 t

11 A fa sűrűsége / 0 / 0,42 g/cm 3 Szárítási próba nedvesen /m u / 266 g Szárítási próba szárazon /m o / 169 g Rönk szállítmány köbméterben V m 3 Megoldás : Hasznos teher: 34,37 t - 8,65 t = 25,72 t 266g 169g Fanedvesség u: 169g , 4% Rönkszállítmány: V G 3 u ,72 38, 91 57, ,42 m 3 Hazai fűrészüzemeinkben a módszert még nem alkalmazzák, de a faforgácslap-gyárak már használják. Ausztriában és Németországban a cellulózgyárak veszik át ezzel a módszerrel a faanyagot. Észak-amerikai és kanadai fenyő fűrészüzemben tiszta tömegszerinti ellenőrzést végeznek, amelynél a fanedvességet külön nem határozzák meg. Elektronikus darbszám és térfogatmeghatározás Nagyobb fűrészüzemek már rendelkeznek elektronikus térfogat ellenőrzéssel, amely a legracionálisabb mérési eljárás. A mérőberendezést rendszerint a rönkosztályozó berendezésbe építik be. Ebben az esetben minden beérkező rönköt azonnal osztályoznak igy az egyszeri mérés az átvételt és az osztályozást is szolgálja. A mérőberendezés iránti követelmények Egy elektronikus térfogatátmérő berendezéssel szemben, amelynek hitelesíthetőnek kell lennie, a következő követelményeket kell állítani : l. az átlagátmérő pontos meghatározása a mérések sokaságából, 2. pontos hosszmeghatározás hosszlekerekítési automatikával és tárolóval (memóriával), 3. mindenegyes törzs térfogatának kijelzése memóriával, 4. a térfogatok összegezése, 5. darabszámláló memóriával, 6. az 1-5. adatok kinyomtatása, 7. dátumnak, a szállítási helynek és a jármű számának kézi beadása a szállítási díj elszámolása céljából. Különleges követelményként kell említeni: - beállítható kéreglevonás automatika fafajták szerint (1 cm, 2 cm, stb. ),

12 - kiugró átmérőméretek kiküszöbölése, mint pl. ágcsonkok, dudorok, lelógó kéregdarabok, ráfagyott hócsomók, stb. - hőmérsékletingadozásokkal szembeni érzéketlenség, - rázkódás és időjárási befolyás elleni érzéketlenség, - a számlálómű elzárhatósága manipulálás elkerülése érdekében. Az elektronikus és mechanikus mérőberendezések pontosságát havonta legalább egyszer ellenőrizni kell a rönköknek kézzel történő mérésével. A mérőberendezés függvény leírása Az automata rönkmérő berendezést a hossz-szállító lánctranszportőrre vagy keresztszállító láncra megszakítással lehet felszerelni. A megmérendő törzsek hosszirányban egy fényfüggönyön futnak keresztül. Az átmérő letapogatása ily módon érintés nélkül és ezért kopás nélkül történik. Mivel a törzs mérése és az ehhez tartozó kiértékelés teljesen elektronikusan történik, a szállítási sebességet és ezzel együtt a mérési sebességet a gyakorlati alkalmazásnál tetszés szerinti méretűre lehet venni. A maximálisan megmérhető átmérő a fényfüggöny szélességéhez igazodik (400 mm, 600 mm vagy l000 mm). 13. ábra Rönkátmérő mérés fényfüggönnyel a fényforrásból (Sender) érkező fényt veszi a fogadó egység (Empfanger) a rönk által eltakart rész a rönkátmérőt adja A mérés a következőképpen történik: Átmérő mérése Az átmérő mérése ugyancsak a fényfüggönnyel történik. A mérési sebesség l00 mérés másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy 60 m/min szállítási sebességnél a törzset 1 cm-es közönként tapogatja le. Emellett a törzsnek teljes lemérése és kiértékelése lehetséges. 14. ábra Átmérő meghatározás hosszanti szállításnál. 1 soffitaégők, 2 keret haránt nyilással, 3 rönk, 4 fotocella

13 15. ábra Átmérő meghatározás keresztirányú szállításnál. 1 láncos keresztszállító, 2 rönk, 3 fényforrás, 4 fotocella A mért hossz és keresztmetszet elektronikus kiértékelése Az átmérőnek és hossznak a kiértékelését egy megadott program vezérli. A kapott mérési eredménynek a kézi mérés adataival azonosnak kell lennie a törzsön levő ágak, dudorok és kéregdarabok nélkül. A törzset a berendezés először 25 cm-es hossz-szakaszokra osztja. 16. ábra A törzs hosszának és közepes átmérőjének meghatározása Ebben a hossz-szakaszban a törzskontúrt hiánytalanul letapogatja. A meghatározott legkisebb átmérőt az 1. hossz-szakaszhoz hozzárendeli. Most következik a 2. hossz-szakasz, ill. a további szakaszok, amelyeknek ugyancsak a legkisebb átmérőjét tárolják. Ha pl. a törzs 10 m hosszú, akkor 40 szakaszra határozza meg a legkisebb átmérőt és azokat tárolja. Ennek következtében a törzs közepes átmérője a 20. szakasz legkisebb átmérője. Most ezt a törzsátmérőt veszi alapul a térfogat meghatározásnál. Kijelzés A mérési eredményeket a berendezés elektronikus számkijelzőn jelenteti meg. A mérési eredményeknek áramkiesés elleni védelme érdekében egy automatikusan feltöltődő nikkelkadmium akkumulátort építettek be, ami lehetővé teszi mérési eredmények tárolását áramkimaradásnál mintegy 75 nap.

14 17. ábra A képernyőn látható adatok Parabola tükrös mérőberendezés látható a 18. ábrán. 18. ábra Parabola tükrös mérőberendezés: A Fényforrás, B Rönk keresztmetszet, C A rönk árnyéka, D Parabolikus visszaverő, E Forgatható tükör, F Elektromos jellé alakító

15 A RÖNK LERAKÁSA ÉS TÁROLÁSA A rönk lerakása A rönk lerakása, különösen nedves és fagyott törzsek lerakása, mindig a legveszélyesebb munkák közé tartozott a fűrészüzemben. Daruk és emelőtargoncák fokozott alkalmazása révén ez a munkafázis lényegesen veszélytelenebb ma, emellett a rönkszállító járműveket is kímélik ezáltal. Különösen jelentős, hogy a lerakási idő rövid legyen és a szállító járművek ne álljanak sokáig. A költség oldaláról nagyon lényeges, hogy egy rönkszállító jármű naponta kétszer, vagy háromszor tud-e fordulni. Kis- és középüzemekben a lerakodás elősegítésére alkalmas a tehergépkocsira szerelt daru, a rakodási idő kb. 40 m 3 -nyi rakománynál mintegy perc. Nagy üzemekben a lerakodáshoz portáldarut, híddarut, vagy markolós rakodót alkalmaznak. Ebben az esetben egy rakomány lerakási időszükséglete a rakodó berendezés teheremelő képességétől és a markolófej méreteitől függően 3-5 perc. A rönk tárolása 19. ábra Rönk lerakása darus autóról Minden fűrészüzemben fontos, hogy legyen egy bizonyos tartalékkészlet rönkből, hogy olyan beszállítási zavarokkal, mint időjárási viszontagságok, beszerzési nehézségek, stb. szembe lehessen nézni. Ezzel biztosítják az üzem zavartalan működését. Szárazföldi rönktárolók Technológiai és költség okok következtében a szárazföldi berendezéseket a vízi tárolókkal szemben előnyben részesítik. A fűrészrönk tárolására szárazföldön ún. máglyákat használnak. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy a fő szállítóberendezésekkel (daru, rakodó) könnyen lehessen azokat megrakni és kiüríteni. A tárolt rönk lehetőleg ne érintkezzen a talajjal. Ennek érdekében a humuszréteget el kell távolítani, egy tükröt kell létesíteni, ha szükséges drain csövekkel talaj víztelenítést kell végezni és egy kb. 40 cm magas tömörített kavicsréteget kell felhordani.

16 Alátétek a máglya számára A rönk számára a következő alátéteket lehet ajánlani: - rönktörzseket közvetlenül a kavicsalapra fektetve, ezeket kb. 6 hónaponként kell cserélni és felfűrészelni. - betontuskóra fektetett alátétfa - kiszolgált impregnált vasúti talpfákat, amelyek ácskapcsokkal vannak összekapcsolva, ugyancsak közvetlenül a földre fektetni. Ezeknek élettartama mintegy év. - kiselejtezett vasúti vasbeton aljak, - kiszolgált vasúti sínek alacsony betonzsámolyra csavarozva. Ezek az alátétek drágák és célszerűségi okokból sem ajánlhatók mindig. A máglyákban a rönköt rakhatjuk tömören vagy lazán: 20. ábra Rönk tárolása tömör máglyában 21. ábra Rönk tárolása laza máglyában 22. ábra Rönk tárolása laza máglyában takarással

17 23. ábra Máglya alátétek: betontuskóra fektetett alátétfán és csak alátétfán való tárolás Máglyatámok A máglya rönkrakományok, oldalsó támasztására és a befogadóképesség megnövelésére a következőket alkalmazzák: Kis átmérőjű rönköket (kb 1-20 cm) amelyeket a talajba betonozott alapokba kell bedugni. 24. ábra Máglya megtámasztása földbe és betonba helyezett rönkkel Ezeket is, mint minden rönköt időről időre ki kell cserélni, amit a daruval nagyon gyorsan és problémamentesen lehet elvégezni. Az alapot kellően súlyosra és mélyre (1,0-1,20 m) kell elkészíteni. A bedugó nyíláson egy víztelenítő lyuknak kell lennie. Gyakran alkalmaznak idomvasakat (I-tartó), amelyeket vagy a talajba bebetonoznak, vagy betonozott nyílásokba dugnak. Gyengébb idomkeresztmetszeteket még oldalsó támokkal erősítenek meg (. ábra). Az idomkeresztmetszet a támasztási magassághoz, ill. a rakomány magassághoz igazodik (2-6 m). Szállítható máglya támok. Erősen változó vágási készletmennyiségek esetén szállítható vas máglya támok célszerűek, miközben mindig két támot kell egymáshoz szögben merevíteni. Ezeket daruval vagy rakodóval helyezik át.

18 25. ábra Szállítható máglyatám. A B méret tetszés szerint választható, kivitelezés I- tartókkal 120/120 mm, balra oldaltám látható, jobbra elválasztó tám 26. ábra Különböző keresztmetszetű mobil máglya alátétek és támok Máglyafajták Gyűjtőmáglyák Gyűjtőmáglyák osztályozatlan törzsek tárolására szolgálnak. Ezeket rendszerint a rönkbeszállítási út mellett és a daru hatókörében helyezik jel. A gyűjtőmáglyák befogadó térfogatuk növelése érdekében feltétlenül oldal támokkal kell ellátni. Oldaltámasz nélküli máglyarakások rézsűszöge biztonsági okokból ne haladja meg a 35 o -ot. (7. ábra) A máglya tartalmát oldalirányú szétcsúszás ellen speciális horgokkal kell lebiztosítani ábra Oldaltámasz nélküli máglya ékkel biztosítva

19 A befogadóképesség meghatározása Egy máglya V befogadóképességét tömör köbméterben számítják a mindenkori máglya keresztmetszet alakjának ismeretében. Derékszögű keresztmetszet (28. ábra) V = L. B. H. f L = rönkhossz m-ben B = máglyaszélesség m-ben H = máglyamagasság m-ben f = fa részarány szám 2. Prizmás keresztmetszet (29. ábra) 28. ábra Derékszögű keresztmetszet V L b1 b2 2 H f 29. ábra Prizmás keresztmetszet Az f fa részarány szám irányértékei (kéreg nélkül) osztályozatlan tűlevelű fánál 0,5 osztályozott tűlevelű fánál 0,55 osztályozatlan tűlevelű hulladékrönknél 0,7 osztályozott tűlevelű hulladékrönknél 0,75 Erdei fenyőnél és különböző lombfáknál, amelyeknek gyakran nagyon görbe növekedésűek, a fa részarány szám 0,3-ig lecsökkenhet, ezért különleges esetekben mindig üzemenként egyedileg megállapított értékekkel kell számolni. Kéregben levő rönköt elkülönítve kell értékelni. A kéreg részarányát általában a meghatározott térfogat 10 %-ában szokták felvenni. Darus rakódásnál a megállapított térfogatot még külön 0,96-tal (tapasztalati érték) kell megszorozni.

20 Ha a rönkök hossza különböző, akkor egy átlaghosszat (DL) kell megállapítani. Ha a hosszrönk gyökérvégei mind ugyanazon az oldalon vannak, akkor a csúcsvég felőli oldalon a máglyamagasság lényegesen kisebb. Ilyenkor közepes máglyamagassággal számolnak. Osztályozott máglya A fűrészrönkök átmérőtartomány szerinti tárolására szolgáló osztályozott máglyákat az előzőekben leírt gyűjtőmáglyákhoz hasonlóan alakítják ki. Az egyes máglyák befogadóképességét úgy kell megválasztani, hogy legalább egy vágássorozat rönkszámát azon tárolni lehessen. Üzemnagyság, vágásprogram és az alapgép teljesítőképessége függvényében az osztályozott máglyát 6-12 m szélesre veszik. Túl széles máglyákat kerülni kell, mivel a fűrészrönkök akkor túl sokáig lesznek védtelenül a napsütésnek kitéve és a rönkökön jelentős repedésekkel lehet számolni. Lezárt keskeny és magas méretezésű máglyákat kell előnyben részesíteni. Tám nélküli osztályozott máglyáknál a rakatokat csúszáselleni biztosítással kell ellátni. (lásd.7. ábra). Szűkös helyviszonyoknál az osztályozott máglyák a befogadóképességének növelése érdekében okvetlenül oldal támokkal kell ellátni. Osztályozott máglyák szükséges tároló térfogatának számítása. (V) 2 1 da 0,785 s 60t V f d '2 a = közepes átmérő m-ben s' = közepes előtolási sebesség m-ben t = a fűrészek állásideje órában f = fa részarány Példa: közepes átmérő 25 cm, rönkhossz 4,5 m, közepes nettó előtolási sebesség 7,0 m/min, A fűrészek állásideje 3,0 h, fa részarány szám osztályozatlan luc/jegenye esetén 0,75: 0,25 2 0,785 7,0 0, ,43m 3 Ha a máglyahosszat 8,0 m-ben állapítják meg (a fűrészrönkök hossza 4,5 m), a máglyamagasságnak 82, 43m 3 2, 29m -nek kell lennie. 4,5m 8, 0m Itt 2,5 m-es tám magasságot fognak választani. Rönk tárolása vízben Úgynevezett vízi fűrészüzemekben a rönköt kizárólag vízen tárolják és osztályozzák. Eközben a rönköket egyenként, vagy kötegekbe összekötve tárolják. Ez a fűrészüzemtípus Európában csak az északi országokban terjedt el.

21 A RÖNK KEZELÉSE A kezelésnek az a célja, hogy a rönk lehetőleg hibamentesen kerüljön a fűrészcsarnokba. Egy sor kezelési intézkedésre van szükség ahhoz, hogy hibákat - amelyek mindig értékcsökkenést jelentenek - lehetőleg korlátok között tartsuk. Megkülönböztetünk szállítási károkat és tárolási károkat. A szállítási károknál olyan mechanikai károkról van szó, amelyek a törzsnek az erdőből való kigörgetésénél, a fűrészüzembe való szállításnál, vagy a fűrészrönköknek az üzemen belüli szállításánál egészen az alap gépekig keletkezhettek. Ezeket elsősorban a szállítóeszközöknek szakszerűtlen kezelésére lehet visszavezetni. A károk lehetnek töréshelyek, mély bevágások a vontatószerszámmal, a daru, vagy rakodó markolóinak túl mély behatolása. A faveszteségek összes mennyiségnek 1-4 %-kát tehetik ki. A tárolási károk repedések, oxidásciós elszíneződések és kártevők megtámadása, amelyek gyakran jelentős méreteket öltenek, elhárításuk átfogó ismereteket igényel. Értékmegőrző óvintézkedések Technikai-szervezési- intézkedések, mint pl. a tárolási idő csökkentése és a tárolt készletek csökkentése a beszerzés folyamatosabbá tétele révén. Színeződésre fülledésre hajlamos fafajtákat a meleg évszakban késedelem nélkül fel kell fűrészelni. Megelőző favédő intézkedések Ha bizonyos fafajtákat nem lehet azonnal felfűrészelni, akkor olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek lehetőleg messzemenő védelmet biztosítanak repedések, gomba- és rovarkárosodások ellen. Megszűntető favédő intézkedések A megszűntető favédő eljárásoknál megkülönböztetünk kémiai-technikai védőeljárásokat, és fizikai-technikai módszereket, hogy a már megtámadott fát további értékromlástól megvédjük mint pl. a megtámadott törzsek főzése, vagy gőzölése, ami gyakorlatilag legtöbbször csak furnérüzemekben lehetséges. Gyakorlati kezelési módszerek A tárolt rönk attól függetlenül, hogy a tárolás erdőben, vagy a fűrészüzem rönkterén történike, évszak, fafajta és tárolási időtartam szerint kezelési intézkedéseket igényel, hogy a minőségét megtartsa. Értékcsökkenést az időjárás, a gombásodás és rovarok okozhatnak. Minden védőintézkedést meleg évszakban a fa kidöntése után lehetőleg hamar kell megtenni, mert különben nem lehet kielégítő védelmet biztosítani. Ehhez meg kell jegyezni, hogy ősszel, vagy télen (a nedvnyugalom idején)kitermelt fa kevésbé érzékeny, mint a tavasszal és nyáron (a nedvkeringés idején )kitermelt. IDŐJÁRÁS OKOZTA KÁROK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK Károk Palástrepedések különösen tűlevelűeknél és bütürepedések főképp bélsugarakban gazdag lombfáknál keletkeznek. A repedések kihozatali és minőségi csökkenésekben nyilvánulnak meg, nagyon száraz nyári hónapokban a 7 % is lehet.

22 Okok 30. ábra Palástrepedések és bütürepedések A repedések keletkezésének fő oka, hogy a fa három fő anatómiai irányában a zsugorodás értéke különböző, ezenkívül a növekedési feszültségek is vezethetnek a fatestben repedésekhez. 31. ábra A fa három fő zsugorodási iránya Ha rönköt hosszabb ideig kitesszük intenzív napsugárzásnak, vagy szárító szélnek, amelyek a törzs felületéről a nedvességet gyorsan vonják el, akkor a fa belsejében nedvességesés lép fel. A rosttelítettségi tartomány alá kerülve (kb. 30 % fanedvesség) a törzs felületén ez feszültségeket okoz, ami a fának a bélsugár irányában történő felrepedéséhez vezet. A lombfák bütüfelületén levő pórusnyílások ugyancsak ezt a folyamatot segítik elő. Óvintézkedések A kitermelés után mielőbbi fűrészelés A meleg évszakban március közepétől október végéig a legolcsóbb legjobb és legbiztosabb favédelem, ha a rönköt a kitermelés után mihamarabb (a nyári kánikulában legkésőbb 4-6 hét

23 után) felfűrészelik. A rönk akkor egészséges, és akkor nyerjük a legnagyobb kihozatalt fűrészáruban is. Ahhoz, hogy ezt az utat meg lehessen valósítani, szoros és következetes együttműködésre van szükség az erdészet (kitermelő üzem), a szállító vállalat és a fűrészüzem között. Vízi tárolás A vízi tárolás a rönk számára egy természetes és bevált hosszú időre szóló (kb. 10 évig) konzerválás. Előfeltétel, hogy a rönk a kitermelés után mihamarabb vízbe kerüljön, különösen a meleg évszak idején. A vízi tárolást különféleképpen lehet végezni: Lapos tárolás (egy rétegű tárolás) Felületszükséglet kb. 5 m 2 vízfelület /m 3, ebben az esetben a törzs átmérőjének kb 65 %-a a vízben van. Tutajtárolás Ha a rönköt kétréteges tutajtáblákból álló egységekben tároljuk, akkor a felületszükséglet kb. 3 m 2 /m 3, a törzsátmérőknek %-a van víz alatt. Kötegtárolás Ehhez egy kötegelő berendezésre van szükség. A törzseket, vagy kötegeket horganyzott kötővasakkal vagy láncokkal tartják össze. Felületszükséglet 1,5-2,0 m 2 / m 3, a törzsátmérők mintegy 80 %-a van víz alatt. 32. ábra Rönk tárolása vízben kötegtárolás és lapos tárolás Gyakorlati tapasztalat szerint azok a törzsrészek, amelyek a vízből kiállnak, hosszabb tárolási idő után repedezettek és vörös csíkozottak lesznek. A lemerült fa gesztjében rövid idő múlva % nedvességet vesz fel, a szíjácsban elérik a 200 %-ot. A vízszint felett levő fában a nedvességtartalom a gesztben %, a szíjácsban %. Emiatt a kötegelt tárolást kell előnyben részesíteni. Skandináv fűrészüzemekben gyakran alkalmazzák. Hosszabb vízi tárolás alatt a fából bizonyos anyagok (kolloidok) kilúgozódnak. Ezáltal a vízben tárolt fa, mint fűrészelt fa sokkal gyorsabban szárad. Különös gondosságra van a száradásnál szükség, hogy ez ne menjen túl gyorsan végbe és ne keletkezzen erős repedés. Rönk vízi tárolásának előfeltétele egy természetes, árvízveszélytől mentes vízfelület, mint pl. mesterséges tó, vagy folyami holtág. Különleges esetekben betonmedencét is lehet létesíteni. A vízi tárolónak folyamatos frissvíz cserélődésűnek kell lennie, hozzáfolyás és elfolyás révén, mivel máskülönben hamarosan algák telepednek meg a rönkökön. Világos színű fafajták a belsejükben megszürkülnek. A víznek egyrétegű tárolásnál 0,8-1,0 m, kétréteges töltésnél kb. 1,5 m-nek, köteges tárolásnál 2,0 m mélynek kell lennie. Egyes tömböknek teleszívódása és lesűllyedése miatt a vízmélység

24 lehetőleg 3 m fölötti ne legyen, lesüllyedt rönköknek nagyobb mélységből történő kimentése nehézkes. Vízzel történő permetezés A vízzel való permetezés teljes értékű pótlása a vízi tárolásnak, feltéve, hogy helyesen hajtják végre. Ez az 1972 évi Alsó-Szászországi nagy viharkároknál, amikor 3 órán belül 17 millió tömör köbmétert döntött ki a vihar, kitűnő konzerválószernek mutatkozott egészen nyolc éves tárolási időtartamig. Előfeltétel egy díjtalan, vagy olcsó vízforrás, mint kút, tó, folyó. Technikai berendezésként szükség van egy 3-4 bar nyomású vezetékre. A fővezetéket állandó berendezéseknél fagytól védve, az elosztó vezetékeket föld felett flexibilisen helyezik el. Hozzávezető tömlőként 1"- 2"-os tömlőket használnak a máglyára állított szórókig. A máglyafelület permetezéséhez kör alakú szórókat használnak, a bütüfelületekre, különösen lombfáknál szektorszórót, amelyeket a máglya elé állítanak. 33. ábra Rönk permetezéses tárolása Permetezéshez betonozott területet célszerű alkalmazni. Permetezésnél a törzseket a máglyában nagyon tömören és magasan kell rakni. Ezáltal a kipermetezett vizet optimálisan lehet hasznosítani. Az a lényeg, hogy minden egyes törzset egy vízfilm vonjon be, nehogy nedvességet adjon le, és a sejtek vízzel telítődni tudjanak. Ez időterv szerinti rendszeres permetezés révén lehetséges. Napi mm/m 2 permetezési sűrűséget vesznek alapul. A máglyákat hossztengelyükkel lehetőleg a fő szélirányban kell elhelyezni, máskülönben nagy szél okozta vízveszteséggel kell számolni. Hosszabb tárolási idő után a teljes telítettség elélésekor a törzsek minden károkozóval szemben védettek és a permetezést néhány órára lehet korlátozni Előfeltétel, ugyanúgy, mint a vízi tárolásnál, hogy a rönk a kitermelés után közvetlenül jusson a máglyába. Magát a permetezést teljesen automatizálva lehet végrehajtani. Mihelyt a legfinomabb száradási repedések jelentkeznek a törzs köpenyfelületén a permetezést el kell kezdeni. Javaslat egy permetezési időtervre. Az időpontok függnek a földrajzi szélességtől, a tengerszintfeletti magasságtól és az időjárástól. Március 2. fele: órától 14 óráig naponta 3 óra Április 9.00 órától óráig 7 óra Május 7.00 órától óráig 10 óra Június, július, augusztus Napfelkeltétől Napnyugtáig 16 óra

25 Szeptember 7.00 órától óráig 10 óra Október órától óráig 5 óra November A permetezés befejezése Évi permetezési időtartam mintegy 8-9 hónap, hacsak a felfűrészelés nem következik be hamarabb. Ennek a konzerválási módnak a költségei elsősorban a permetezési időtartamtól, a víz- és energiaköltségektől, továbbá a máglya kialakítási és lerakási költségtől függnek, ezenkívül a szerszámok élettartamára is kedvező hatással vannak, a többi költség alárendelt jelentőségű. Rönk tárolása fóliában Jelenleg folyó tanszéki és külföldi kísérletek, bővebben az előadáson. 34. ábra Rönk tárolása fóliában Rönk tárolása kéregben A kéreg egy "szigetelő köpeny" ami védi a törzset a túl gyors kiszáradástól és így a repedésképződéstől. Ez a védelem korlátozottan hatékony és a nyári hónapokban maximálisan 4 hétre tehető. Ezen idő után fennáll a rovar fertőzés veszélye, úgyhogy a rönknek kéregben való tárolását csak szükség esetén szabad választani. Kivételt képeznek a vékony kéreggel rendelkező fafajták, de a felfűrészelést ennél is hamar kell elvégezni, hogy ne kockáztassunk. Rönk tárolása magas máglyában A magas máglyázásra 4-6 m magas oldal támokkal ellátott máglyák alkalmasak. A daruval történő sűrű és magas tárolás a törzseket csak lassan engedi kiszáradni, az időjárásnak, különösen a napnak itt csak csekély támadási felület van kitéve. Árnyékképzés céljából ajánlatos a máglyákat bütüvégeiknél egymáshoz nagyon közel elhelyezni és a hosszoldalukat, ha lehetséges, egy magas fasorral (pl. nyárfa) beárnyékolni. Máglyaletakarás Hosszabb tárolási idejű máglyákat a túl gyors kiszáradás ellen le lehet takarni pl. vastag szalma- vagy nádréteggel. A máglyákat ilyen esetben a lehetséges legmagasabbra kell rakni, hogy lehetőleg relatív kis felülettel sok rönköt lehessen letakarni. A meleg nyári időszakban a gyékények vízzel való ismételt öntözése (tűzoltótömlőkkel) előnyös. Sokhelyütt a letakarást olymódon oldják meg, hogy legfelső tároló rétegként alacsony minőségű kis átmérőjű törzseket raknak (maximum 15 cm-nél keskenyebb keresztmetszettel) amelyeknél a repedésképződés nem jelent túl nagy értékveszteséget.

26 Különleges bütüfelület védelem lombos fáknál Bütüvégeknél a nyitott pórusok elősegítik a kiszáradást és ezzel repedés képződését a törzsvégeken, ezt elősegíti a nagy bélsugár részarány és a növekedési feszültségek az egyes fafajtáknál. Minél mélyebbre mennek a repedések, annál nagyobb a kihozatali veszteség. Azért, hogy ezt a veszélyt megelőzzük, a pórusvégeket el kell zárni azért, hogy ne lépjen fel idő előtti kiszáradás és ez által repedésképződés. A következő védő intézkedéseket alkalmazzák értékes fafajoknál. 1. A bütüfelület permetezése Feltéve, hogy a törzsek némileg tömören fekszenek, a máglyavégek (bütüfelületek) előtt szektorpermetezőket állítanak fel és helyeznek üzembe, ezeknek locsolási szöge beállítható. Amíg a külső farétegek nedvességtartalma magasabb, mint a belsőké, nem kell repedésveszélytől tartani. 2. A bütüfelületek bekenése A kiszáradt bütüfelületeket bekenik, hogy a pórusokat eltömjék. Kenőanyagként szolgál: - Paraffin. Ehhez a bütüfelületeknek lehetőleg simára vágottaknak és száraznak kell lenniük, máskülönben a kenés levelesen leesik. A paraffint kenhetőségig kell hevíteni. Előnye ennek a kenőanyagnak, hogy átlátszó és az évgyűrűszerkezet látható marad, ez különösen tölgyfánál fontos. - Olajfesték. Itt olcsó és világos festéket kell használni, amely kevés hősugárzást köt. A festésnek telítőnek kell lennie. - Mésztej vagy iszapolt kréta. Ezek a kenőanyagok olcsók és tapadó képességüket enyv hozzáadásával meg lehet növelni. - Diszperziós festékek. A festékben levő víz elpárolgása után a bütüfelületeken egy ellenállóképes védőfilm keletkezik, felhordás durva ecsettel. - Festéskombinációk. Vannak szuroktartalmú póruselzáró kenőanyagok, amelyek ugyanakkor gombafertőzés és a repedések mellett az elszíneződéseket is megakadályozzák. 3. Bütüfelületek letakarása Rétegelt lemez- vagy deszkadarabok felszegelése a bütüfelületekre nem mindig hatékony párolgást gátló védelem. Tölgynél a szegeknek a fában való rozsdásodása miatt egyébként sem tanácsos. Ezzel szemben jobb a bütüfelületeknek letakarása - különösen a déli oldalon - fatáblákkal vagy gyékénnyel. 4. Kis máglyatávolság Mint azt már az előzőekben kiemeltük, a máglyák sűrű egymás mellé helyezése külön védelmet biztosít, mivel kölcsönös árnyékképződés létesül, amire okvetlenül törekedni kell. 5. S-kapocs Ezt a bütürepedés gátlót sokszor megfontolás nélkül alkalmazzák. Elsődlegesen és megelőzés céljából előnyben kell részesíteni a párolgást gátló kenést. Csak, ha ez nem elegendő, vagy már meglevő nagyobb repedéseket kell felfogni, lehet az S-kapocshoz nyúlni. Újabban kínálnak belőhető plasztik horgokat is, amelyek a fát nem színezik el.

27 35. ábra S kapocs fémből és I kapocs műanyagból 6. Feszültséggyűrűk Elvétve található, hogy különösen értékes fűrészrönköket a végükön meggyűrűznek. A gyűrűket csavarmenettel többször után lehet feszíteni (14. ábra). Majdnem valamennyi lombos fánál tanácsolható, hogy azt csak röviddel a felfűrészelés előtt hossztolják méretre. Csak így lehet a bütürepedést messzemenően megelőzni. A nedvnyugalmi időben történő kitermelés előnyös. Nyári kitermelésnél a fát kb. 3-4 hétig a koronával együtt kell fekve hagyni, ezáltal gyors és egyenletes nedvességelvonás lép fel, úgyhogy a feszültségek alacsonyan tarthatók. 36. ábra Feszültséggyűrű GOMBAKÁROK ÉS OVÓINTÉZKEDÉSEK A gombák növekedésének feltételei Gombásodás ellen csak akkor lehet küzdeni, ha a fapusztító gombák (kékülés, rozsdagomba, fakórothadás) növekedési feltételeit ismerjük. Ezeket a feltételeket a lehető legkedvezőtlenebbé kell alakítanunk. A gombák növekedésének legfontosabb feltételei: meleg hőmérséklet (4-33 C, optimum mintegy 25 C), nedvesség (20-80 % fanedvesség, optimum a rost-telítettségi tartományban, mintegy 30 %- nál), csekély légmozgás, oxigén. Gombásodás elleni óvintézkedések A kitermelés utáni rövid időn belül történő felfűrészelés. Itt ugyanaz érvényes, mint az időjáráskároknál. Vízi tárolás

28 Előfeltétel, hogy a rönk gombamentesen kerüljön a vízbe és teljesen lemerüljön. Amennyiben a vízből kiálló törzsrészek - az átmérőnek kb. 25 %-a - kevesebb, mint 80 %-os fanedvességet érnek el, meggombásodhatnak, elszíneződhetnek és elkorhadhatnak. Permetezés A rönknek éppúgy, mint a vízi tárolásnál, gombamentesen kell a vízpermetező alá kerülnie - ez különösen áll a tavasszal és nyáron kivágott rönkre. Különösen fontos hogy mindenegyes törzset állandóan egy vízfilm vonjon be, hogy a törzs felülete ne száradjon le kb. 80 %-os fanedvesség alá. Veszély akkor áll fenn, ha a tároló közepén levő törzseket a meleg nyárban nem vagy csak kevéssé permetezik. Ilyenkor egyfajta "tropikus" mikroklíma keletkezik, ami különösen elősegíti a gombanövekedést, ezáltal érzékeny fafajoknál, pl. erdei fenyőnél pont az ellenkezőjét érjük el annak, amire törekszünk, mert a gombanövekedésnek ideális feltételeket teremtünk. Kéregben tárolni A kéregben történő tárolást a meleg évszakban csak nagyon rövid ideig szabad alkalmazni és ugyanaz áll fenn, mint amit már az időjárás okozta károknál és óvintézkedéseknél leírtunk. Kémiai védőkezelés A kémiai ipar számos fungicidet fejlesztett ki, ezek helyes alkalmazása mellett a frissen kitermelt fánál a rönkök gombásodását megakadályozzák. Védőhatásuk rendszerint csak felületi. Ehhez szívesen hagyják a rönköket a kéregben, ami egy természetes védőköpenyt képez és csak a kéregmentes helyeket, mint bütüfelületek, ágcsonkok, mérőgyűrű szórják be a gombavédőszerrel. A kéregben történő tárolás a rovarfertőzés miatt problematikus és ezért csak rövid ideig alkalmazandó. Amint azonban a kezelt felületen száradási repedések keletkeznek, a gomba spórák különösen a permetvíz segítségével nagyon gyorsan a törzs belsejébe kerülhetnek és az elértéktelenedési folyamatot megindíthatják. Kémiai védőszerek alkalmazása további többletköltségeket okoz, mint: bérköltségek, berendezési költségek, anyagköltségek. Továbbá nem szabad azokat vizek közvetlen közelében (pl. a parttól 5-10 m-en belül) alkalmazni, ezen túlmenően is a gyártó előírásait a legpontosabban be kell tartani. ROVARKÁROK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK Életfeltételek A rovarkárok 1-10 mm átmérőjű rágási járatokban mutatkoznak meg rovarfajták szerint. A fúrólyukak nemcsak a fának technikai tulajdonságait, mint pl. teherbíró képesség, szilárdság, csökkentik, hanem egyben bejárási nyílást képeznek a fapusztító gombák számára. A gomba spórák esős időben nagyon gyorsan a törzs belsejébe mosódnak és ott megkezdhetik romboló munkájukat. A legveszélyesebb rovarok: szúfélék, fúrólyuk kb. 1 mm -jű, fekete kerettel fadarazsak, fúrólyuk kerek, kb. 3-5 mm -jű cincérfélék, 10 mm terjedő ovális fúrólyukak.

29 Fapusztító rovarok (repülés az első meleg napokban) csak beteg álló törzseket, kivágott fákat kéregben (a vágás után mintegy 2-4 hónapra) támadnak meg. Rovarfertőződést a kéregpikkelyeken lerakódott kis finom barnás kéreghalmocskákról, vagy a háncsszövetben lévő fúrólisztből lehet felismerni. A fapusztító rovaroknak a szaporodáshoz határozott feltételekre van szükségük, mint pl. kérges törzsek, 5 C-nál magasabb hőmérséklet, u = % fanedvesség, továbbá szélcsend. Óvintézkedések Ha a fent nevezett életfeltételeket megzavarjuk, a fapusztító rovarok nem tudnak szaporodni és ezáltal kárt okozni. Az alábbiakban a lehetséges óvintézkedéseket soroljuk föl. Kérgezés A kéreg számos fapusztító rovarnak petelerakó- és költőhelyéül szolgál. Azért, hogy tőlük ezt a szaporodási feltételt elvonjuk, a rönköt a kitermelés után mielőbb kéregteleníteni kell. Támpontként: a tavasszal és nyáron kitermelt rönköt lehetőleg a kitermelés után mindjárt kéregteleníteni, ősszel és télen kivágott rönköt legkésőbb április 1-ig kell kéregteleníteni. Különösen veszélyeztetett a hótörte, vagy vihartörte fa, mert ezt nem lehet időben feldolgozni. Ha a kéregben levő törzseket rovarok támadták meg, a kérget eltávolítása után el kell égetni. Vízi tárolás és permetezés A kéregben levő fatörzsek állandó nedvesen tartása révén a rovaroknak minden életfeltételét elvonjuk. Ezen kívül hosszabb időn át vízzel kezelt fát lényegesen egyszerűbben lehet kéregteleníteni. Kémiai védőkezelés A kéregben levő fatörzsekre kontaktmérgeket permeteznek, vagy szórnak poralakban. Viszont ezeket az időjárás bizonyos idő múlva kilúgozza és ezáltal elvesztik hatékonyságukat. Ezenkívül szennyezik a talajvizet és ezért nem lehet őket mindenütt alkalmazni. A kémiai védőkezelést csak ott kell alkalmazni, ahol hathatós okokból a kérgezés, vagy a kellő időben történő felfűrészelés nem végezhető el. Ennél a védekezési módnál csakúgy, mint a gomba elleni védekezésnél többletköltség keletkezik. Nem szabad alkalmazni olyan rönktárolóknál, amelyek vizek közvetlen közelében vannak (vízszintes irányban minimum 10 m távolság). Lombos fákra vonatkozó eltérő védelmi intézkedések

30 Az összes lombos fát - a tűlevelű fák nagy részével ellentétben - természetes színében dolgozzák fel, azaz alkalmazásuknál előnyben részesítik természetes megjelenésüket, úgyhogy fedőfestés csak ritkán kerülhet szóba. Ezért a lombfákat nagyon gondos fakezelésben kell részesíteni, a tűlevelű fával ellentétben. Ezen túlmenően a legtöbb lombos fa a tölgy kivételével nagyon erősen ki van téve a fapusztító gombák, de a rovarok támadásának is. Ezek a fa értékét csökkentő vagy pusztító folyamatok nem szakszerű fakezelés esetén nagyon gyorsan következnek be. Ennek megelőzése érdekében arra kell törekedni, hogy a vágás és a feldolgozás közötti időtartamot különösen rövidre szabjuk. A legjobb az összes értékes színesedésre érzékeny bútorfát a hideg évszakban - ősztől a tavasz közepéig - kitermelni és felfűrészelni. Csak ílymódon lehet a minőségcsökkenést elkerülni. Mindig azt a védő, vagy kezelő eljárást kell választanunk, amely a legkevésbé környezetszennyező és a leginkább bér- és anyagtakarékos. A legbiztosabb és legolcsóbb eljárás, és ez különösen a meleg évszakra vonatkozik, a mihamarabbi felvágás, legkésőbb 6 héttel a kitermelés után. A RÖNK VÁLASZTÉKOLÁSA ÉS OSZTÁLYOZÁSA A kidöntött fatörzsnek választékolása történhet a kitermelés helyén a kidöntés után, vagy erdei rakodón, de történhet fűrészüzemben is. Magyarországon a választékolást a fakitermelők végzik közvetlenül a fa kidöntése után, ahonnan a fűrészipari alapanyagokat méretek és minőség szerint szállítják a fűrészüzemekbe. A rönk előosztályozása A kitermeléstől a beszállításig terjedő folyamathoz egy osztályozási folyamatot is hozzá kell kapcsolni, amennyiben ez gyakorlatilag keresztülvihető és nem jelent többletköltséget. Az osztályozást el kell kezdeni: az erdőben az erdei rakodóhoz történő közelítésnél, a tehergépkocsira történő rakodásnál az erdőben, a fűrészüzemben a lerakásnál és máglyázásnál. A rönk előzetes osztályozásának előnyei: - a rendelkezésre álló rönk készletek gyors áttekintése, - határidős megrendelésekhez az alapanyag gyors biztosítása, - rövidebb szállítási határidők, gyakran kedvezőbb árakkal összekötve, - magasabb mennyiségi és minőségi kihozatal. A rönk választékolása Választékolás alatt a hosszúfának optimális felosztását értjük minőség, növekedési alak és méretek (hossz, kisebb átmérő) szerint a piacon keresett áruválasztékokra. Ezt a célkitűzést érték optimalizációnak is nevezik, vagyis, hogy a beszerzett alapanyagból, ami nem áll mindig méret és minőség szerint szabad választékban rendelkezésre, maximális nyereséget hozzunk ki. Az ehhez szükséges előkészítő munkálatokhoz tartozik egy olyan munka előkészítés, amellyel a legtöbb fűrészüzem nem rendelkezik. A munka előkészítés feladata: A rendelésállomány ütemezése,

31 A rönk mennyisége, méret és minőség alapján, A szükséges üzemi berendezések készenlétben tartása, A kvalifikált személyzet készenlétbe helyezése (hossztoló). A rönk A rönk beszerzése Minden fűrészüzemben abból kell kiindulni, hogy milyen előfeltételek mellett tudják a rönköt beszerezni és értékesíteni. Az alapanyag rendszerint nagyon különböző. Az egyedi üzemnek rendszerint nincs lehetősége arra, hogy csak olyan fatörzseket válogasson ki, ami megfelel fűrészáru eladási programjának, hacsak nem egy faraktárból látja el magát. Ún. ballaszt-választékot minden rönkvásárlásnál el kell vinni. A rönk beszerzésének különböző feltételei vannak: A fűrészüzem megvesz minden felkínált rönk mennyiséget, tekintet nélkül a vásárlók kívánságára, hogy szükségletét biztosítsa. A fűrészüzemnek messzemenő lehetőségei vannak, hogy olyan rönköt vásároljon, amely dimenzióban és minőségben nagymértékben megfelel felfűrészelési programjának valamint a vásárlók igényeinek. Az első esetben az üzemnek egy nagyon differenciált felvevőkört kell fűrészárujára biztosítania, hogy a rönkből vágandó méretek és minőségek sokféleségét optimálisan tudja eladni. A második esetbeli üzemnek sokkal könnyebb a helyzete, mivel ki tudja választani a szükséges rönk mennyiséget méretre és minőségre. Törzsszakaszok A tőrönk Felismerhető a gyökérkezdetekről, ágmentes, vagy ágszegény, rostlefutás a gyökérkezdetnél sokszor összefonódott, idősebb törzsek bél körüli része a tőnél gyakran beteg, hengeres növésű. Az első középszakasz Minőségileg hasonló a tőrönkhöz, csúcs felöli vége táján gyakran különálló nagy ágak, hengeres növésű. A második középszakasz Durva ágas (egészséges és beteg ágak), sudarlós A csúcsrönk Sok és egészséges ággal bíró, erősen sudarlós ábra Törzsszakaszok A rönk osztályozása csúcs átmérő alapján ( német szabványok szerint) kis átmérőjű cm Ø közepes átmérőjű cm Ø

32 nagy átmérőjű 35 cm Ø-től felfelé A rönk értékelése A rönkérték a fa fajból, a minőségből, a középső és a csúcsátmérőből és a hosszból tevődik össze. A minőségi osztályok szerinti értékelésnél különösen a növekedési jellegeket és a betegségeket az egyes minőségi osztályokban szem előtt kell tartani: A: (EWG) Egészséges fa kitűnő fajtatulajdonságokkal, hibátlan, vagy csak jelentéktelen hibája van, ami alkalmazását nem befolyásolja. Megfelel a hazai furnér rönknek. B: (EWG) Normál minőségű fa beleértve törzsszáraz fát az alábbi hibák közül eggyel vagy többel: gyenge görbülés és gyengén csavart növés, csekély sudarlósság, néhány kis- vagy közepes átmérőjű egészséges ág - de nem durva ágas - csekély számú beteg ág kis átmérővel, enyhén excentrikus, a kerület némi szabálytalansága, vagy néhány más esetenkénti, de jó átlagos minőséggel. Megfelel a hazai I. osztályú rönknek. C: (EWG) Olyan fa, amelyet hibái miatt az A (EWG) vagy B (EWG) osztályba nem lehet besorolni, de iparilag felhasználható. Ide tartoznak, pl. erősen ágas, erősen sudarlós, vagy erősen csavart növésű darabok, továbbá sudarlós vagy ágas csúcsdarabok és beteg darabok, mélyen korhadt ágakkal, vörös, vagy szürke korhadás (de nem kis korhadási foltok) vagy más lényeges gomba- vagy rovarkárosodás. Megfelel a hazai II. osztályú rönknek. Az európai lombos rönkök minősége elsősorban felhasználásukhoz igazodik. Ehhez hozzá kell tenni, hogy majdnem mindegyik vevő, ill. felhasználó a fát máshogy értékeli. Az alábbi szempontok adnak egy durva minőség szerinti osztályozást: Furnéráru (hasított furnér) Asztalosáru (masszív bútor, lépcső, stb. számára) Épületfa áru (gerenda, tőkefa és más) Tűzifa (ami az 1-3 pontokra már nem használható) A rönk hibáinak figyelembevétele a választékolásnál A zárójeles utalás azt jelenti, hogy különösen ezekre a szempontokra kell ügyelni. A rönk választékolóján múlik, hogy optimális mennyiségű eladható fűrészelt fát állít-e elő a törzsből. Növekedési hiba: Görbületek (kihozatal) Rövid görbületeket kivágni, hosszú görbületeket lehetőleg rövid szakaszokra vágni. Sudarlósság (kihozatal és minőség) Hirtelen beálló durva ágasság sudarlóssággal összekötve. Az erősen sudarlós törzseket lehetőleg rövid rönkökre felvágni (hengeres törzseket hosszú méretekre vágni). Hullámos növés nem kívánatos. Erősen csavart növés (tartószilárdság) a rostnak a törzs hossztengelyétől több, mint 5 %-nyi eltérése. Teherhordó szerkezetrészek, mint pl. gerendák, állványpallók, lécek, stb. számára nem engedhető meg. Más hibák Repedések: gyűrűsrepedés, bélrepedés, fagylécnél lévő repedés, végrepedés, kivágási repedés. Korhadás külső korhadási hely, korhadt ág, harkály-lyuk, bélkorhadás, ezeket a törzseket rendszerint egészséges részig kell vágni. Egyéb: villásnövés, üregesség, kéregzárvány, nagyobb rákos seb. Ágzónák Az összes törzsnek kor és végső alak függvényében majdnem azonos az ágstruktúrája. A törzseket - itt különösen tűlevelű fákról van szó - három zónára lehet beosztani:

33 a: Ágtiszta zónára: csak a tőrönkben, részben még az első középrönkben. c: Elhalt ágzóna: elhalt ágak a fa természetes ágtisztulásánál keletkeznek. Míg az ágcsonkokat elnövi, azok megbetegednek, megfeketednek, és korhadttá válnak. Így keletkeznek a fában áteső-, fekete és korhadt ággöcsök. Ezek főleg a középső rönkben találhatók, esetenként a tőrönkben. A fa beosztásánál az ágzónákra különösen kell ügyelni. 38. ábra: A törzs zónái b : Zöldágzóna: ez a elhalt ágzónától a rönk csúcsáig tart, ehhez csak szilárdan benőtt, azaz egészséges ággöcsök tartoznak. A választékoló Mivel a fa világviszonylatban nagyon értékes, ezért a szakterületen a választékolás a legfelelősségteljesebb tevékenységek közé tartozik. A következő tulajdonságokat kell megkövetelni: nagyfokú felelősségtudat, nagy üzem, ill. cég iránti érdeklődés, lelkiismeretesség, jó kombinációs készség, jó fejszámolási készég, jó szemmérték, gondolkodó készség. Ezen kívül a következő ismereteket követelik meg: Nagyon jó faismeret (fafajok, minőség, növekedési hiba, betegség, struktúra), amelyet csak fával való éveken keresztül folytatott foglalkozással lehet elsajátítani. A rönk osztályozás és a választékonkénti ár ismerete. A megrendelők igényének, ill. a fűrészáru további feldolgozásának ismerete a fő vevőknél, a fűrészáruval szemben támasztott követelmények ismerete. A fűrészáru piaci helyzetének bizonyos mérvű ismerete. A fűrészüzemben a termelőfolyamatnak, különösen a felfűrészelésnek pontos ismerete. A választékolásnál figyelembe veendő tényezők A kereskedelemben szokásos hosszméretek 1,00 m - 2,80 m: rövid áru (figyelembe veendő itt a lehetséges legrövidebb fűrészelési hossz az alapgépeken) 3,00 m - 6,00 m: hosszú áru 4,50 m: német szabványhossz 4,00 m: osztrák és olasz szabványhossz 4,00 m, 6,00 m, 6.50 m orosz fenyő méretek Hosszlépcsők