1. Kábel TV hálózattal megvalósított hozzáférés
|
|
- Réka Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Kábel TV hálózattal megvalósított hozzáférés A távközlı és informatikai hálózatoknál a legproblémásabb és a talán a legköltségesebb az elıfizetıi hozzáférési szakasz. Napjainkban a számítógépes hálózatokhoz egyre nagyobb sávszélességő hozzáférésre van igény. A multimédiás tartalmak ezt az elvárást egyre csak erısítik. A képi információt hordozó multimédiás tartalmak felbontása, így mérete is egyre növekszik. A HD (High Density) minıségő tartalom egyre általánosabb, ami folyamatos lejátszás esetén (720p, 1080i formátum esetén, MPEG-4 kódolással) 6-8 Mbit/s folyamatos letöltési sebességet feltételez. A valódi szélessávú hozzáférések költséghatékony kialakításához jó alapot szolgáltatnak a kábeltelevíziós hálózatok, melyek többsége kétirányú adatátvitelt is lehetıvé tesz (úgynevezett kétirányúsított ). Napjainkban a kábeltelevíziós hálózatok koaxiális kábellel kialakított szegmenseinek felsı határfrekvenciája körülbelül 860 MHz-re tehetı, de a mai technológiával (ami természetesen hálózati építıelemek cseréjét jelenti) ez kiterjeszthetı 1 GHz, vagy magasabb frekvenciára is. Jelenleg mősorszórásra többnyire a 108 MHz MHz között rendelkezésre álló sávot használjuk, míg a visszirányú (feltöltési irány upstream ) kommunikációra a körülbelül 5 MHz-tıl az 50 MHz-ig terjedı sáv áll rendelkezésre. 1 Az európai SD analóg TV csatornák sávszélessége miatt a rendelkezésre álló frekvenciasávot 7, illetve 8 MHz sávszélességő csatornákra osztották fel. A kétirányú koaxiális szegmensen többszintő digitális modulációs technikákkal kétirányú digitális csatorna alakítható ki. A DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specifications) ajánlást a CableLab és több közremőködı cég (ARRIS, BigBand Networks, Broadcom, Cisco, Conexant, Intel, Motorola, Netgear, Terayon és a Texas Instruments) dolgozta ki. A DOCSIS ajánlások a kommunikáció módját definiálják a kábel hálózaton. A DOCSIS 1.0 specifikációk 1997 márciusában jelentek meg, míg annak revíziója - DOCSIS áprilisban. További fejlesztés vált szükségessé a valós idejő szolgáltatások megjelenése miatt. A DOCSIS 2.0 ajánlások 2001 decemberében kerültek kibocsátásra, mely ajánlásban szerepelt a megnövelt feltöltési adatátviteli sebesség, valamint a QoS (Quality of Service) képesség. A 1 A frekvenciák a helyi adottságok (elsısorban a koaxiális szegmens mőszaki paraméterei miatt) függvényében a fentiektıl eltérhetnek! A DOCSIS3.0 ajánlások a letöltési irány csatornáinak elhelyezését MHz sávon belül bárhol megengedik.
2 DOCSIS3.0 ajánlás tervezete 2006 augusztus hónapban jelent meg, de már 2009 év végén a DOCSIS4.0 ajánlásról beszélt a szakma (ez utóbbi ajánlás, illetve annak tervezete még (2012 február) nem jelent meg). Az egyes DOCSIS berendezések ajánlás-megfelelıség ellenırzését a CableLab végzi és hozza nyilvánosságra. Az ITU (International Telecommunication Union Standardization Sector) ratifikálta a DOCSIS 1.1 és a DOCSIS 2.0 ajánlásokat. Az elıbbit ITU-T J.112 (Annex B), míg az utóbbit ITU-T J.122 jelentette meg. Érdekességképpen meg kell említeni, hogy az ITU-T J.112 Annex A írja le a korábbi Európai kábel modem rendszereket (DVB EuroModem), melyek ATM-en alapulnak, valamint az Annex C definiálja a Japán kábel rendszereket. A frekvencia allokáció az Amerikai Egyesült Államok és az Európai CATV rendszerekben jelentısen eltér, mivel a TV csatornák sávszélessége különbözı, ezért a DOCSIS szabványok európai verziója (módosítása) is megszületett EuroDOCSIS néven. Az amerikai és az európai rendszerek közti fı eltérést a TV csatorna sávszélessége jelenti. Európában a PAL rendszerő analóg adás a B = 8 MHz, míg a Amerikában az NTSC rendszer B = 6 MHz sávszélességet specifikál. Az EuroDOCSIS specifikáció tehát figyelembe veszi a nagyobb rendelkezésre álló csatorna sávszélességet és így ugyanannyi csatorna felhasználása esetén nagyobb átviteli sebességet képest biztosítani. A jegyzetben elsısorban az EuroDOCSIS jellemzıit vesszük figyelembe, amikor DOCSIS ajánlásról beszélünk.
3 1.1. DOCSIS1.0, 1.1 és 2.0 A DOCSIS ajánlások igazodnak az OSI (Open System Interconnection) 2 rétegstruktúrájához, és abból az alsó két réteget definiálják. A layer1 a fizikai (PHY) átvitelt írja le, míg a layer2- ben az adatkapcsolati ( mely utóbbi két alrétegbıl áll: MAC Media Access Control; és LLC Logical Link Control) réteg mőködésének definícióját találjuk. A DOCSIS 2.0 ajánlás elıírásai alapján fontos követelmény a kompatibilitás, vagyis a 2.0-ás eszköz képes lebutulni 1.0/1.1 szintre. A modulációs mód DOCSIS 1.0/1.1 esetén 64, vagy 256 állapotú QAM a letöltési irányban, míg a felfelé irányra QPSK-t, vagy 16 állapotú QAM-et használnak. A DOCSIS 2.0-ban lehetıség van feltöltési irányban magasabb állapotszámú modulációk használatára (QAM-32, QAM-64, QAM-128), mellyel értelemszerően magasabb feltöltési sebesség elérése biztosítható. A MAC réteg vonatkozásában a DOCSIS ajánlások több hozzáférési eljárást alkalmaznak: DOCSIS 1.0/1.0 TDMA 3 DOCSIS 2.0 TDMA és S-CDMA 4 A DOCSIS1.0 és 1.1 esetében a maximális letöltési sebesség 42,88 Mbit/s (ebbıl hasznos sávszélesség körülbelül 38 Mbit/s lehet), míg a feltöltési irány 10,24 Mbit/s, amibıl körülbelül 9 Mbit/s sebességet lát a felhasználó. EuroDOCSIS1.1 esetén a nagyobb csatorna sávszélesség miatt az elérhetı digitális sávszélesség is magasabb a letöltési irányban 57,2MBit/s (hasznos 51 Mbit/s). A DOCSIS2.0-nak megfelelı eszközök letöltési irányban ugyanazt a sávszélességet biztosítják, mint a DOCSIS1.0/1.1 eszközök, de a feltöltési irány digitális sávszélességét megemelték 30,72Mbit/s értékre, melybıl hasznosnak körülbelül 27 Mbit/s tekinthetı. 2 Az OSI referenciamodellt az ISO hozta létre abból a célból, hogy az egyes feladatokat egymástól jól elkülönítse. A hét rétegő modell célja volt az, hogy az egyes rétegek és az abban megvalósított eljárások könnyen cserélhetık legyenek A kedélyeket itt nem borzolnám tovább az OSI modellel (hiszen azt szinte minden informatikai könyv megtanítja), ha a Kedves Olvasó mégis úgy gondolná, hogy hasznos lehet az áttekintése, akkor a könyv végén a mellékletben egy picit bıvebb leírást talál. 3 TDMA Time Division Multiple Access 4 S-CDMA Synchronous Code Division Multiple Access
4 1.2. DOCSIS3.0 Napjainkban az IP címek elfogyása miatt, valamint az egyre növekvı sávszélesség igény okán 2006 augusztusában jelent meg a DOCSIS 3.0 tervezet, mely már az IPv6-ot is támogatja, valamint jelentıs átviteli sebesség növelés is történt, mind a fel- és letöltés irányban. A DOCSIS 3.0-ban megjelent a csatorna-összefogás (Channel-bonding) lehetısége, mely segítségével még magasabb átviteli sebesség érhetı el. A csatorna összefogás függetlenül megvalósítható a fel- és letöltési irányban is. A csatorna-összefogás (Channel-bonding) miatt a letöltési irány sávszélessége magasabb lehet, mint 480 Mbit/s, míg feltöltési irányban több, mint 120 Mbit/s állhat a rendelkezésre. A jegyzet írásakor a DOCSIS3.0 eszközökkel a szolgáltatók által nyújtott letöltési sávszélesség maximuma 80 Mbit/s, míg a feltöltési irányban mindössze 5 Mbit/s-ot biztosítanak 5. A DOCSIS 3.0 ajánlásban szintén kiemelkedıen fontos a kompatibilitási kérdés. A DOCSIS 3.0 eszközbe be kell építeni a DOCSIS1.0/1.1, 2.0 és 3.0 képességeket. A DOCSIS 3.0 kábel modemnek (CM) képesnek kell lennie az együttmőködésre a korábbi (1.0, 1.1, 2.0) kábel modem végzıdtetı rendszerekkel (CMTS), valamint a DOCSIS 3.0 CMTS-nek együtt kell mőködnie a korábbi verziójú CM-ekkel is. A DOCSIS ajánlás alkotói ezt a szempontot mindvégig szem elıtt tartották. Természetesen az ilyen alulról-felülrıl kompatibilitás maga után vonja azt, hogy az összeköttetés, a szerényebb képességő eszközökhöz igazodik. A DOCSIS3.0 architektúra két fı komponensbıl áll: Kábelmodembıl (CM Cable Modem); Kábelmodem végzıdtetı rendszerbıl (CMTS Cable Modem Termination System). A CM a felhasználónál helyezkedik el, míg a CMTS a CATV fejállomásnál. 5 Magyar Telekom Kábelnet Maximum tarifacsomag, január
5 NMS CM IPv4 CPE IPv6 CPE CMTS HFC Kezdeti konfigurációs rendszer CM IPv4 CPE IPv6 CPE Háttérirodai hálózat HFC hálózat Elıfizetıi hálózat ábra. A DOCSIS3.0 hálózat A HFC hálózaton történı adatátvitel minden esetben egy CMTS és egy CM (kábelmodem) között folyik. A CMTS-CM irányt letöltési (downstream), míg a CM-CMTS irányt feltöltési (upstream) iránynak nevezzük. Egy hálózatban legalább egy CMTS és több CM található. A letöltési irány kezelése ütközés szempontból viszonylag egyszerő, mivel egy CMTS az adott szegmensben egyedül kommunikál egy letöltési frekvencián. Feltöltési irányban viszont ugyanazt a frekvenciát akár több száz kábelmodem (CM) is használhatja és a kábelmodemek között nincs szinkronizáció. Ezen okból a CMTS feladata a CM-ek feltöltési csatornájának hozzáférés ütemezése, vagyis az upstream adatfolyam szervezése. A DOCSIS protokoll értelmében minden CM-nek kérnie kell a CMTS-tıl egy idıkeretet, amikor kizárólagos jogot kap adott feltöltési frekvencia használatra. Ennek az idıkeretnek a neve mini-slot. Egy mini-slot hossza 6,25 µs. Egy mini-slotban minimum 16, maximum 48 byte hasznos információ lehet, de egy limitált határig a CM kérhet több mini-slotot, így lehetıség adódik nagyobb mennyiségő adat feltöltésére is. A mini-slot kéréseket a CMTS által meghatározott idıközönként (idıosztásban) lehet továbbítani. A mini-slot kiosztás engedélyezés (MAP Mini-slot Allocation Packet) a letöltési irány sávszélesség terhére megy.
6 Feltöltési irány (Up-stream) jellemzıi A feltöltési irányban FDMA/TDMA (amit TDMA módnak neveznek), vagy FDMA/TDMA/S-CDMA (melyet S-CDMA módnak neveznek) burst típust alkalmaznak, amelyhez hat modulációs mód tartozik. Az adás üzemmód kiválasztása (CM) a CMTS-sel MAC (2. réteg) üzenettel programozható. Az FDMA (Frequency Division Multiple Acces) jelen vonatkozásban azt jelenti, hogy több csatorna tartozik a feltöltési irányhoz. A CM egy vagy több rádiófrekvenciás (RF) csatornát használ a feltöltési irányban. A TDMA (Time Division Multiple Access) a DOCSIS 3.0 vonatkozásában azt jelenti, hogy a feltöltési irány adása (CM adás) szakaszosan (burst-ökben) történik, az idırések dinamikus kiosztásával. Az S-CDMA (Synchronous Code Division Multiple Access) jelen vonatkozásban azt jelenti, hogy a CM képes egyidejő adásra ugyanabban az RF csatornában, ugyanabban az idırésben úgynevezett ortogonális kód alkalmazásával. Ebben az esetben az információk az ortogonális kódolás miatt választhatók szét. TDMA üzemmód A TDMA módban a jelfolyam a következı feldolgozáson esik át: A feldolgozási folyamatba az adatok csomag egységként érkeznek. Információs blokkokra bontás; R-S (Reed-Solomon) kódolás; Byte-ba illesztés (byte interleaver) [ez a funkció kikapcsolható]; Szkremblerezés; Felvezetı kód (preamble) hozzáfőzés; Szimbólumhoz rendelés; Adás kiegyenlítés; Szőrés (adási spektrum formázás); Modulálás. A feldolgozás kimenete az RF jel. S-CDMA üzemmód Az S-CDMA üzemmódban az adatküldés kétdimenziós módban történik. A két dimenziót a kódolás és az idı jelenti. A fizikai rétegben ekkor az adatok átvitele maximum 128 mezıbıl álló kóddal kerülnek továbbításra (lásd lenti ábra).
7 A CMTS-ben keretszámláló (frame-counter) és mini-slot számláló is van. Minden CM-ben ugyanekkor kötelezı karbantartani az úgynevezett idıbélyeg számlálót, mini-slot számlálót és keretszámlálót. A CM úgynevezett UCD (Upstream Channel Descriptor) üzenetbıl veszi a CMTS idıbélyeget (time stamp), és további paramétereket, melybıl képes kiszámolni az S-CDMA keretenként az idıszámláló számot. A számításhoz a CM modulo aritmetikát használ. A CMTS és a CM 32 bites idıbélyeg számlálót, 32 bites mini-slot számlálót és 8 bites keretszámlálót használ ábra. Kétdimenziós kódolás, keret idıbélyeg Az UCD-ben 3 paraméter specifikált, ami definiálja a mini-slot elrendezést: Szórás intervallum keretenként (spreading intervals); Kódszám mini-slotonként; Aktív kódok száma. T = K 128 fr T s Az összefüggésben a kód hossza minden esetben 128 hosszúságú. A szórás intervallum keretenkénti értéke ( spreading intervals per frame ) 1 32 közé esı szám lehet.
8 A kódok száma mini-slotonként (C ms ) definiálja a mini-slot kapacitást, vagyis megadja az összes lehetséges szimbólum számot, ami a mini-slot-ban elıfordulhat. A mini-slot kapacitást (S ms ) a következı összefüggés definiálja: S = K ms C ms A mini-slot kapacitás alsó határa 16 szimbólum. A maximális mini-slot kapacitást a szórás intervallum keretenkénti maximális számának és a mini-slot-ban elıforduló kódszám maximális számának szorzata adja, ami = 1024 szimbólumot jelent. A fentiek értelmében a mini-slot-ban elıforduló kódok száma 2 32 közé eshet. Az aktív kódok paraméter száma (Na) 128, vagy annál kisebb szám lehet. Abban az esetben, ha Na értékének 128-nál kisebb számot választunk, akkor azt a következı két módszer szerint lehet meghatározni: Selectable Active Codes Mode1 ; Selectable Active Codes Mode2. Az aktív kódok redukálásának több elınye is van, melyek közül talán a legfontosabb elıny az, amikor a mőködtetés zajos csatornában történik. Kevesebb engedélyezett kódszám esetén lehetıség van az aktív kódokhoz tartozó teljesítmény növelésére, így például 128 helyett 64 aktív kód alkalmazásával 3 db-es jel-zaj viszony javulás érhetı el. CM modulátor A feltöltési irány szimbólum sebessége (modulációs sebesség) ksym/s, míg S- CDMA alkalmazása esetén a modulációs sebességet chip-rate -nek nevezzük, és khz értéktartományba eshet. A feltöltési irány esetében a CM modulátort, valamint a CMTS demodulátort vizsgáljuk. A CM modulátor magába foglalja az elektromos-jelszint modulációs funkciót, valamint a digitális jelfeldolgozás (DSP) funkciót. A DSP funkció felelıs a FEC (Forward Error Correction), a preamble, prepend és a symbol-mapping, valamint az egyéb feldolgozási lépések ellátásáért. A CM-ben a DSP funkció folyamatát a következı ábra szemlélteti:
9 ábra. DSP funkció folyamata A CMTS demodulátor hasonlóan két alapfunkciót ellátó komponensbıl áll, a demodulálást ellátó és a jelfeldolgozást megvalósító részbıl. A demodulátor demodulációs funkciója fogadja a különbözı szintő jeleket (a beállított szint körül), megvalósítja a szimbólumidızítést, a vivı helyreállítást és követést, a burst-ök begyőjtését és demodulálását. Ez a fokozat becsli továbbá a jel-zaj viszonyt, és adaptív kiegyenlítést végez, mérsékli a visszhang és csoportfutási problémák hatását. A dekóder DSP funkciója a CM-ben található feldolgozási feladatok inverzét látja el. Fogadja a demodulált burst-öket, ezen felül idızítési feladatokat is ellát. Indikálja továbbá a sikeres dekódolást, jelzi a dekódolási hibát, valamint megadja minden kódszóhoz a korrigált Reed-Solomon szimbólum számot. Modulációs eljárások, szimbólumok elhelyezkedése A feltöltési irányban (CM adási irány, CMTS vételi irány) a kompatibilitás miatt a DOCSIS eszközöknek a következı modulációs eljárásokat kell ismerniük: QPSK; QAM-8; QAM-16; QAM-32; QAM-64; QAM-128 (kizárólag TCM-nél). A CM és a CMTS berendezés modulációs módja MAC (második réteg) üzenettel választható ki (menedzselhetı). Differenciális kódolású QPSK és 16 állapotú QAM mód lehetséges TDMA módban. A QPSK szimbólumokat a ábra, a 16 QAM szimbólumok elhelyezkedését a ábra mutatja.
10 ábra. QPSK szimbólumok ábra. QAM szimbólumok QPSK, 8 QAM, 16 QAM, 32 QAM, 64 QAM és 128 QAM a TDMA és S-CDMA csatornák számára használatos, míg a TCM kódolt QPSK, 8 QAM, 16 QAM, 32 QAM, 64 QAM és 128 QAM S-CDMA csatorna esetén használatos. Mindegyik üzemmódban a bitek elrendezése az I (In-phase) és Q (Quadrature-phase) konstellációban az alábbi táblázat szerinti definíciónak kell megfelelnie:
11 QAM mód: Bemeneti bitek definíciója: (x 1 jelenti a legkisebb helyértékő bitet, LSB-t) QPSK x 2 x 1 8 QAM x 3 x 2 x 1 16 QAM x 4 x 3 x 2 x 1 32 QAM x 5 x 4 x 3 x 2 x 1 64 QAM x 6 x 5 x 4 x 3 x 2 x QAM x 7 x 6 x 5 x 4 x 3 x 2 x táblázat. Bitek elrendezése különbözı QAM esetén A soros adatfolyam elsı kilépı bitje mindig a legértékesebb bit (MSB) ábra. 8 QAM és 32 QAM szimbólumok ábra. 64 QAM és 128 QAM szimbólumok
12 Az egyes szimbólumok kódolása Gray, vagy differenciális kódolással történhet. Spreader ábra. Gray (a) és differenciális (b) kódolás 16 QAM esetén S-CDMA átvitel alapja az úgynevezett direkt szekvenciájú szórt spektrumú moduláción (direct-sequence spread-spectrum) alapszik. Az S-CDMA digitális ortogonális kódszavak családját alkalmazza, így egyidejőleg maximum 128 modulációs szimbólum adására is képes. Minden szórás intervallum egy vektorral írható le (P k ), ahol: P K = S K C A fenti összefüggésben az Sk egy vektor, ami a modulációs szimbólumokat tartalmazza, valamint C egy mátrix: ahol a C mátrix sorai a 128 kódot definiálja. A DOCSIS ajánlások a C mátrixot rövidített formában írják le (a code n valójában a mátrix n-edik sorát jelenti, ami 128 elembıl áll):
13 code127 C = code1 code0 A C mátrixot gyakran szórás mátrixnak (spreading matrix) nevezik. Kódugratás (Code Hopping) A kódugratás nem jelent mást, mint a C mátrix (szórás mátrix) sorainak szisztematikus felcserélését. A felcserélési sorrendet ál-véletlen generátor vezérelt ciklikus shift végzi. A DOCSIS 3.0 ajánlás kétféle kódugrató eljárást definiál: MODE1; MODE2. A MODE1 a SAC-Mode1 (Selectable Active Codes Mode1) esetben használatos, míg a MODE2 a SAC-Mode2 (Selectable Active Codes Mode2) esetben. MODE1 esetben a C k alakulása: Ahol: MODE2 esetben:
14 Ahol: Szkremblerezés A szkrembler feladata, hogy az adatjelet átvitelre elıkészítse és annak tulajdonságait véletlen jel tulajdonságaihoz hasonlóra alakítsa (innen származik a funkcióra szintén használt randomiser elnevezés). A szkrembler jelen esetben nem más, mint egy 15 bites shift regiszterbıl kialakított álvéletlen szekvencia generátor, mely kimenete és a továbbítandó jel bitjei között ütemrıl-ütemre kizáró-vagy (xor) mőveletet végzünk. A szkremblerezett jelet a kizáró-vagy mőveletet végzı logikai kapu kimenetén kapjuk. A szkrembler elvi felépítése a következı ábrán látható: ábra. Feltöltési irány szkrembler fokozata A szkremblerezéshez az x 15 + x polinomot alkalmazzuk. Adási elı-kiegyenlítı Az adási elı-kiegyenlítı fokozat struktúráját tekintve az ajánlás a DOCSIS 3.0 esetén ugyanúgy, mint a 2.0 esetén 24-ed fokú FIR struktúrát ír elı (DOCSIS 1.1 esetén ez 8-ad fokú szőrı volt). A FIR szőrıstruktúra elınye a lineáris fázis, valamint a stabil mőködés, mivel a struktúra nem tartalmaz visszacsatolást. Az adási elı-kiegyenlítı elvi jelfolyam diagramja a következı ábrán látható (na de ezt Ti már jól ismeritek H-3 ból!! ):
15 ábra. Feltöltési irány adási elı-kiegyenlítı fokozata Az elı-kiegyenlítıben szereplı konstansok (F1 F24) valójában a szőrı impulzus válaszának (súlyfüggvénynek) mintái. A szőrı frekvenciatartománybeli átviteli függvényét a súlyfüggvény minták Fourier transzformáltja szerint számíthatjuk. A ábra szerinti struktúra a z síkon történı megvalósítást mutatja, ahol a z -1 az idıtartományban nem más, mint egy T ütem (T = a DSP struktúra mintavételi frekvencia reciproka) szerinti késleltetı elem. A sorba kapcsolt tároló elemeket tehát T ütem szerint léptetett tároló lánccal valósíthatjuk meg. A FIR szőrı tehát az idıtartományban a súlyfüggvény minták (F1 F24) és a beérkezı jelminták konvolúcióját végzi el.
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea IP hálózati hozzáférési technikák Kapcsolt hálózatok és azok fontosabb jellemzői Áramkör kapcsolás (circuit switching) A kommunikáció minden esetben az összeköttetés kiépítésével
RészletesebbenSzakdolgozat. Boda József
Szakdolgozat Boda József Debrecen 2010 Debreceni Egyetem Informatikai Kar SZÉLESSÁVÚ ADATÁTVITEL KTV HÁLÓZATOKON. DOCSIS 3.0 AJÁNLÁS Belső konzulens: Külső konzulens: Készítette: dr.almási Béla Erhardt
RészletesebbenAz átviteli sebesség növelésének lehetőségei a DOCSIS szabványon
Az átviteli sebesség növelésének lehetőségei a DOCSIS szabványon Major Gábor UPC Növekvő igények FTTH technológiákkal szembeni versenyképesség Videós tartalmak növekedése (CD -> DVD -> BD SD -> HD -> 4K)
RészletesebbenFrekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz
Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =
RészletesebbenMERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi
MERRE TART A HFC Koós Attila Gábor, Veres Zoltán - 2018.11.07, Balatonalmádi TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Frekvenciasávok bővítése 3. HFC hálózatok fejlődése 4. Docsis technológiák, szabványok 5. Legújabb
RészletesebbenGPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában
GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek
Hálózati architektúrák és rendszerek CATV - és a kapcsolódó szolgáltatások Wéber József DRH9P6 Miért kábel TV? Ötlet a 40-es évek végén Jobb vétel a külvárosokban és a hegyek között élőknek Közösségi antennás
RészletesebbenOFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás
RészletesebbenHibadetektáló és javító kódolások
Hibadetektáló és javító kódolások Számítógépes adatbiztonság Hibadetektálás és javítás Zajos csatornák ARQ adatblokk meghibásodási valószínségének csökkentése blokk bvítése redundáns információval Hálózati
RészletesebbenAz LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat
Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE
RészletesebbenVezeték nélküli helyi hálózatok
Vezeték nélküli helyi hálózatok Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu ELMÉLETI ALAPOK Vezeték nélküli helyi hálózatok Dr. Lencse
RészletesebbenHarmadik-generációs bázisállomások szinkronizációja
Harmadik-generációs bázisállomások szinkronizációja 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás Zorkóczy Zoltán 1 Tartalom A távközlés szinkronizáció definíciója Az RNC és Node-B
RészletesebbenDigitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.
Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?
RészletesebbenAz optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József
Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok 3.gyakorlat Fizikai réteg Kódolások, moduláció, CDMA Laki Sándor lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Második házi feladat 2 AM és FM analóg jel modulációja esetén Forrás:
Részletesebben3G / HSDPA. Tar Péter
3G / HSDPA Tar Péter 2 Hálózati felépítések 3 A GSM rádiócsatorna jellemzői FDMA / TDMA (frekvenciaosztásos/idõosztásos) csatorna-hozzáférés f 1 0 1 2 3 4 5 6 7 idõ f 2 0 1 2 3 4 5 6 7 4 Kapacitás Agner
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT szeptember 10. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. szeptember 10. Kábelmodem 2 Kábelmodem A kezdetekben minden hálózatüzemeltetőnek saját modem-je, melyet egy technikus telepített Nyílt
RészletesebbenDigitális mérőműszerek
KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel
RészletesebbenMobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0
Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. március 8. Kábel TV Ötlet a 40-es évek végén Jobb vétel ott, ahol a hagyományos antennák nem nyújtottak megfelelő minőséget Közösségi antennás
RészletesebbenSzórt spektrumú adatátvitel modellezése
Elméleti összefoglaló: Szórt spektrumú adatátvitel modellezése A CDMA rendszerek spektrumkiterjesztése. A spektrumkiterjesztő eljárásoknak több lehetséges megoldása van, de a katonai s persze a polgári
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 23. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK
BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció c. egyetemi tanár Dr. Babarczi Péter egy.
RészletesebbenOSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)
OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a
RészletesebbenJárműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra
Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Multimédiás adatok továbbítása és annak céljai Mozgókép és hang átvitele Szórakoztató elektronika Biztonsági funkciókat megvalósító
RészletesebbenInformatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla
Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)
Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g
RészletesebbenA Component-Base Architechture for Power-Efficient Media Access Control in Wireless Sensor Networks
A Component-Base Architechture for Power-Efficient Media Access Control in Wireless Sensor Networks MAC=Media Access Control, Közeghozzáférés vezérlés Lényegében azt irányítja, melyik mote mikor adjon,
RészletesebbenTomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető
omka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2013.03.12 746 754 762 834 842 850 858 MOZGÓ 758 790 791 821 822 830 832 862 2 A IINDULÁSI ÉRDÉSE DIGIAL DIIDEND / DIGIÁLIS HOZADÉ 57 58 59 60 61
RészletesebbenDOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018.
DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018. Tartalomjegyzék Digitális átállás a földi műsorszórásban LTE 800 rendszer tapasztalatai Mérés LTE800 rendszeren
RészletesebbenKÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT.
KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT. Tartalom Bevezető HFC technológia határai Passzív Optikai Hálózatok PON jövő HFC Technics Kft. A HFC Technics Kft. szolgáltatási és termék kínálata
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat
Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 4. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Óra eleji kiszh Elérés: https://oktnb6.inf.elte.hu Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 2 Gyakorlat tematika Szinkron CDMA Órai / házi feladat Számítógépes Hálózatok Gyakorlat
RészletesebbenMWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés
MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy
RészletesebbenKÓDOLÁSTECHNIKA PZH. 2006. december 18.
KÓDOLÁSTECHNIKA PZH 2006. december 18. 1. Hibajavító kódolást tekintünk. Egy lineáris bináris blokk kód generátormátrixa G 10110 01101 a.) Adja meg a kód kódszavait és paramétereit (n, k,d). (3 p) b.)
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Jelátalakítók Vizuális jelátalakítók 3 Kamerák CCD CMOS CCD 4 Charge coupled device Magyarul: töltéscsatlakozású képalkotó eszköz Félvezető lapkán képpontoknak
RészletesebbenKorszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.
Korszerű technológiák SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu a szélessávú elérési hálózatok területén Korsós András műszaki igazgató
RészletesebbenWireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs
Wireless technológiák 2011. 05. 02 Meretei Balázs Tartalom Alapfogalmak (Rövidítések, Moduláció, Csatorna hozzáférés) Szabványok Csatorna hozzáférés PTP - PTmP Mire figyeljünk Az építés új szabályai SNR,
RészletesebbenÚj generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens
Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási
RészletesebbenHíradástechnika I. 7.ea
} Híradástechnika I. 7.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 4 Távközlés története Magyarországon 1939-ig Telefonhírmondó, 1938 10%-os telefonellátottság 1945-1990-ig Szolgáltatások
RészletesebbenSzámítógép felépítése
Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége
RészletesebbenDr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú
RészletesebbenTartalom. Az SCI-Network zrt. bemutatása A térfigyelő rendszerek átviteltechnikája Vezeték nélküli technológia előnyei
Tartalom Az SCI-Network zrt. bemutatása A térfigyelő rendszerek átviteltechnikája Vezeték nélküli technológia előnyei Esettanulmányok 1. Az SCI-Network zrt. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat
Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot
RészletesebbenWireless hálózatépítés alapismeretei
Wireless hálózatépítés alapismeretei Tények és tévhitek 2008. 04. 05 Meretei Balázs Tartalom Érvényes Hatósági szabályozás (2006. 10. 1.) Alapfogalmak (Rövidítések, Moduláció, Csatorna hozzáférés) Kábelek,
Részletesebben13. Egy x és egy y hosszúságú sorozat konvolúciójának hossza a. x-y-1 b. x-y c. x+y d. x+y+1 e. egyik sem
1. A Huffman-kód prefix és forráskiterjesztéssel optimálissá tehető, ezért nem szükséges hozzá a forrás valószínűség-eloszlásának ismerete. 2. Lehet-e tökéletes kriptorendszert készíteni? Miért? a. Lehet,
RészletesebbenHálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat
Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 3. laborgyakorlat Erdős András (demonstrátor) Debreceni Egyetem - Informatikai Kar Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 2016 9/20/2016 9:41 PM 1 Adatkapcsolati
RészletesebbenOptikai-CATV analizátor CABLE RANGER DOCSIS ANALIZÁTOR CSATORNA KÖTEGELÉS OPTIKAI MÉRÉSEK MHZ.
Optikai-CATV analizátor CABLE RANGER 5-1700 MHZ DOCSIS ANALIZÁTOR OPTIKAI MÉRÉSEK CSATORNA KÖTEGELÉS Hibrid Optikai & DOCSIS 3 analizátor Hibrid Optikai & DOCSIS 3 analizátor A mérések helyes elvégzése
RészletesebbenDigitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal
Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal Lódi Péter(D1WBA1) Bartha András(UKZTWZ) 2016. október 24. 1. Mérés célja Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2016.10.24.
RészletesebbenIrányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei
Irányítástechnika 1 6. Elıadás A logikai hálózatok építıelemei Irodalom - Kovács Csongor: Digitális elektronika, 2003 - Zalotay Péter: Digitális technika, 2004 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális
RészletesebbenFine-Grained Network Time Synchronization using Reference Broadcast
Fine-Grained Network Time Synchronization using Reference Broadcast Ofszet Az indítás óta eltelt idıt mérik Az ofszet változása: skew Az órák sebességének különbsége Oka: Az óra az oszcillátor pontatlanságát
RészletesebbenMi folyik a DVB-T-ben
Mi folyik a DVB-T-ben 11-11-17 Ügyvezető: Dr. Darabos Zoltán +36 30 9448-255 drdarabos@compu-consult.hu A téma fontossága 2012 Analóg lekapcsolás Digitális átállás MPEG jelfolyamok Ez lesz a MUX, multiplex
RészletesebbenKábeltelevíziós és mobil hálózatok békés egymás mellett élése. Előadó: Putz József
Kábeltelevíziós és mobil hálózatok békés egymás mellett élése Előadó: Putz József Tartalomjegyzék Analóg lekapcsolás a földi műsorszóró hálózatban LTE 800 rendszer tapasztalatai Mérés LTE800 rendszeren
Részletesebben12. ADSL szolgáltatás
12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.
RészletesebbenGigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK
Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Agenda Előzmények Gigabit Ethernet 1000Base-X 1000Base-T 10 Gigabit Ethernet Networkshop 2002. Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet
RészletesebbenHelymeghatározás az UMTS-ben
Helymeghatározás az UMTS-ben dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján CDM kódolás Az UMTS a Code Division Multiplex (CDM) modulációs sémán
RészletesebbenCellaazonosító és timing advance
Cellaazonosító és timing advance dr. Paller Gábor Készült Axel Küpper: Location-Based Services: Fundamentals and Operation c. könyve alapján GSM rádiós interfész GSM frekvenciák: 850 MHz Észak-Amerika
RészletesebbenGIGászok harca. Rendszer evolúció, vízió a jövőről a rendszerintegrátor szemszögéből. Georgieff Zsolt HFC Technics Kft. Geréby Kúria Lajosmizse, 2018
GIGászok harca Rendszer evolúció, vízió a jövőről a rendszerintegrátor szemszögéből HFC Technics Kft. Stratégiai területek Tartalom elosztás Formátum Platform Sávszélesség Eltérő igények Konkurencia Dominancia
RészletesebbenAdatkapcsolati réteg 1
Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el
RészletesebbenTechnotel Kft. Megfelelségi Nyilatkozat
a tagja Megfelelségi Nyilatkozat elektronikus hírközlési szolgáltatás 229/2008. (IX.12.) Korm. rendelet szerinti megfelelségérl a 2009 évben nyújtott internet szolgáltatásra vonatkozóan INT_Megfelelosegi_Nyilatkozat_2009.doc
RészletesebbenInternet of Things 2
Az Internet jövıje Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2009.09.29. Internet of Things 2 2009.09.29. Internet of Things 3 2009.09.29. Internet of Things 4 2009.09.29. Internet of Things
RészletesebbenOFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája
OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája Mérési útmutató Kidolgozta: Szombathy Csaba tudományos segédmunkatárs Budapest, 2016. A mérés célja, eszközei A jelen laborgyakorlat célja sokvivős
RészletesebbenÁltalános Szerzıdési Feltételek Internet Protokoll alapú szolgáltatásokhoz A jelő melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak
1.Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó
Részletesebben12. ADSL szolgáltatás
12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2010
Számítógépes Hálózatok 2010 5. Adatkapcsolati réteg MAC, Statikus multiplexálás, (slotted) Aloha, CSMA 1 Mediumhozzáférés (Medium Access Control -- MAC) alréteg az adatkapcsolati rétegben Statikus multiplexálás
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK
BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció egyetemi docens BME Távközlési és Médiainformatikai
RészletesebbenKábel nélküli hálózatok. Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004
Kábel nélküli hálózatok Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004 Érintett témák Mért van szükségünk kábelnélküli hálózatra? Hogyan válasszunk a megoldások közül? Milyen elemekből építkezhetünk? Milyen
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
RészletesebbenKialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.
Követelmények: (Kollokvium) A Mobil Informatika Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I. Dr. Kutor László http://uni-obuda.hu/users/kutor 1. Előadás anyagból: ZH időpontok. I. zh 2012. október
Részletesebbenpacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián
pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2017
1) Alapsávi vezetékes átvitelben használt modulációs eljárások I. Egy elméleti összefoglalót kérek annak bemutatására, hogy alapsávi telefonmodemek milyen modulációs eljárással kommunikálnak, és hogyan
RészletesebbenDigitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozás Kvantálás Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010. szeptember 15. Áttekintés
RészletesebbenA LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS GUI Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT atórium
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenÉrtékesítésre kerülő frekvenciasávok bemutatása. Pályázat. műszaki leírás 800 MHz, 900 MHz, 1800 MHz, 2600 MHz, 26 GHz. főigazgató-helyettes
Értékesítésre kerülő frekvenciasávok bemutatása műszaki leírás 800 MHz, 900 MHz, 1800 MHz, 2600 MHz, 26 GHz Pályázat Vári Péter főigazgató-helyettes 2014. április 29. 1 Mobil sávok 2014. 06.30 1993.11.04
RészletesebbenAlapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv
Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 4. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2016. márc. 29. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv
Részletesebben13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK
13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK A mai digitális berendezések egy jelentős része más berendezések közötti adatátvitelt végez. Esetenként az átvitel megoldható minimális hardverrel, míg máskor összetett hardver-szoftver
RészletesebbenAGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB
AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával
RészletesebbenA kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek
Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Mobil kommunikáció a II. világháborúban Mobil távközlés 1941 Galvin Manufacturing Corporation
Részletesebben1. A vezeték nélküli hálózatok rádiós szabályozása
1. A vezeték nélküli hálózatok rádiós szabályozása A WLAN rádiófrekvencián kommunikál. A rádiófrekvenciás spektrum szabályozása elengedhetetlen ahhoz, hogy az eszközök a számukra kiosztott frekvenciasávban
RészletesebbenA számítógépes hálózat célja
Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN
Részletesebben2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás
2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás x(t) x[k]= =x(k T) Q x[k] ^ D/A x(t) ~ ampl. FOLYTONOS idı FOLYTONOS ANALÓG DISZKRÉT MINTAVÉTELEZETT DISZKRÉT KVANTÁLT DIGITÁLIS Jelek visszaállítása egyenköző mintáinak
RészletesebbenHálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek
Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök
DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.
RészletesebbenTávközlı hálózatok és szolgáltatások
Távközlı hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlı és kábel-tv hálózatokon Csopaki Gyula Németh Krisztián BME TMIT 2012. szept. 19. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.
RészletesebbenAdatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet
Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet 2G rádiós interfész (Um) Um TDMA elvű, UL és DL külön vivőn
RészletesebbenNyilvános kapcsolt. Probléma. Probléma (folyt.) nkábelek és/vagy tilos (magánvezet. Nagyobb távolst. nvezetékek nem keresztezhetnek.
Nyilvános kapcsolt telefonhálózat Mihalik GáspG spár Telefonhálózat és s a számítógéphálózatok Kis távolst volságon a számítógépek összekapcsolhatók k közvetlenk zvetlenül l vezetékkel Nagyobb távolst
Részletesebben2. Elméleti összefoglaló
2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges
RészletesebbenTECHNICOLOR TC cable-wifi gateway
TECHNICOLOR TC7200.20 cable-wifi gateway A következő rövid leírásban bemutatásra kerül a Technicolor TC7200.20 típusú wifi kábelmodem előfizetői végpontra történő telepítésének lépései. Doboz tartalma:
RészletesebbenSearching in an Unsorted Database
Searching in an Unsorted Database "Man - a being in search of meaning." Plato History of data base searching v1 2018.04.20. 2 History of data base searching v2 2018.04.20. 3 History of data base searching
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23. Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu 2 Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2012
Számítógépes Hálózatok 22 4. Adatkapcsolati réteg CRC, utólagos hibajavítás Hálózatok, 22 Hibafelismerés: CRC Hatékony hibafelismerés: Cyclic Redundancy Check (CRC) A gyakorlatban gyakran használt kód
RészletesebbenAnalóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék
Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás
Részletesebben