A PANNON EGYETEMEN VÉGZETTEK SZAKMAI ÉLETÚTJA - A KEZDET. A és évi végzettek felmérése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PANNON EGYETEMEN VÉGZETTEK SZAKMAI ÉLETÚTJA - A KEZDET. A 2007. és 2008. évi végzettek felmérése"

Átírás

1 A PANNON EGYETEMEN VÉGZETTEK SZAKMAI ÉLETÚTJA - A KEZDET A és évi végzettek felmérése (mintafelvétel: november-december) Formádi Katalin Gadár László Mayer Péter Korondi Márk Nerhaft Szilvia Varga Renáta Veszprém, március 10.

2 Kiadja: Pannon Egyetem Karrier Iroda, Felelős vezető: Gadár László tel./fax: 88/ A kiadvány teljes terjedelmében letölthető: Készült 5,5 ív terjedelemben a Pannon Egyetem Nyomdájában műszaki vezető: Szabó László Borító: Tungli Ádám tördelve LATEX szoftverrel

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás céljáról A kutatás módszertana A végzettek háttéradatai 7 3. Szakmai tanulmányok Végzés éve és szakképesítés A tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználása Kompetenciák Nyelvismeret Külföldi gyakorlat, hazai továbbtanulás Külföldi részképzés A Pannon Egyetemen kívül más intézményben kapott diploma Egyetem utáni tudományos szakmai tevékenység Továbbtanulási tervek/újabb szakképesítés A Pannon Egyetem képzéseinek megítélése Munka és munkahely Munkába állás ideje i

4 TARTALOMJEGYZÉK 4.2 Munkakeresési módok Első munkahelyre kerülés A végzés utáni elhelyezkedési nehézségek Korábbi munkahelyek és munkakörök A munkahelyváltás okai Jelenlegi munkaerő-piaci státusz Munkakörülmények Bérezés Egyéb ösztönzők Jövőre vonatkozó tervek A kérdőívvel kapcsolatos visszacsatolások Kritikák a kérdőívvel kapcsolatban Kérdőívvel kapcsolatos információk értékelése Kérdőív kitöltésének dátumai Kérdőív kitöltésének ideje A kitöltők visszajelzés kérése Kérdések egyértelműsége Elektronikus kérdőív nehézséget okozott-e Papír vs. on-line kérdőív Mellékletek 59 I. melléklet: Kérdőív II. melléklet: Összetett értékelő táblázat képzési áganként III. melléklet: Álláskeresési nehézségek képzési áganként IV. melléklet: Jövedelmek képzési áganként V. melléklet: Szakok és szakmák Karrier Iroda (Ka-Iro) I ii

5 Ábrák jegyzéke 2.1. A válaszadók születési év szerinti megoszlása A válaszadók képzési ágai A válaszadók oklevél minősítése A frissdiplomások tanulmányainak kezdete Képzési terültenként az életkor megoszlása beiratkozáskor A munkához fontosnak ítélt és a tanulmányok segítségével megszerzett kompetenciák Pannon Egyetemen kívül más intézményben szerzett diplomák száma évenként Diplomások publikálási aránya Elméleti, gyakorlati tudás, nyelvismeret megjelenése a képzésekben Az egyetemi képzés hatása a szakma iránti érdeklődésre Munkakeresési csatornák alkalmazásának gyakorisága A kérdőíven felsorolt csatornákon kívüli munkakeresési csatornák Az első munkahelyre kerülés útjainak aránya Elhelyezkedési nehézségek tényezőinek száma iii

6 ÁBRÁK JEGYZÉKE 4.5. Frissdiplomások beosztása Munkahelyi elégedettségi tényezők értékeinek átlaga Fizetési kategóriák megoszlása éven belüli munkahelyváltás tervezése Kitöltött kérdőívek száma a vizsgálati időtartam alatt naponta 58 iv

7 Táblázatok jegyzéke 1.1. A Pannon Egyetemen és évben végzettek képzési területenkénti létszáma A válaszadók saját besorolás szerint képzési ágankénti létszáma A diplomázók saját besorolás szerint képzési ágankénti létszáma Képzési áganként a képzési formák (%) Képzési áganként a képzési idő Képzési áganként a diploma kézhezvétele és az első munkába állás között eltelt idő Munkahelyi elégedettségi tényezők értékei a válaszok alapján Összetett értékelő táblázat képzési áganként Álláskeresési nehézségek képzési áganként Jövedelmek megoszlása képzési áganként (%) v

8

9 1 Bevezetés 1.1 A kutatás céljáról A Pannon Egyetem 2008 őszén felmérést végzett az egyetemen január 1. után végzettek körében. A felmérés során célunk az volt, hogy az egyetem összes képzésén és kampuszán végzettek köréből vett mintát kérdezzünk meg. A kutatás elsődleges célja a volt diákok szakmai életpályájának és az alma materben szerzett ismeretek és kompetenciák hasznosíthatóságának feltérképezése volt. A pályakövetési feladatokat a évi felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény is előírja a felsőoktatási intézmények számára a 34. (6) pontjában, mely szerint: A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. Az intézményi pályakövetési vizsgálatok rendszeres elvégzése így ma már törvényi kötelezettség, része az akkreditációs folyamatnak. A pályakövetés azonban e nélkül is szinte kötelező kellene, hogy legyen minden színvonalas egyetem számára, hiszen ez biztosítja az egyik legfontosabb visszacsatolási 1

10 1. Bevezetés lehetőséget. Tudni kell a végzett diplomásokról, hogy mennyire készítette fel őket későbbi szakmájukra, munkakörükre az adott szak elvégzése, milyen körülmények között dolgoznak. Az intézményi pályakövetési vizsgálat eredménye felhasználható: a képzések korszerűsítésére (diplomások elégedettsége, képzési hiányterületek), a diszciplináris szakképzés kompetencia alapú gazdagítására (fontos, de a képzésben gyengének ítélt kompetenciák) a képzési kínálat munkaerő-piaci szempontú felülvizsgálatára (új képzések, hiányszakmák), marketig célokra stratégiailag az egyetemi márkaépítés és rövidtávon a beiskolázás során (elhelyezkedési esélyek), felnőttképzés korszerűsítésére, igényfelmérésre (továbbtanulás vizsgálata), diplomások munkaerő-piaci helyzetének követésére, diplomás szolgáltatások fejlesztésére, kapcsolatok ápolására, szociológiai, társadalmi összefüggések kutatására, elemzésére (szakmák elismertségének, szakmák iránti igények vizsgálata), a jelenlegi hallgatók pályaorientációjának támogatására. 1.2 A kutatás módszertana A mostani induló felmérés célja, hogy a Pannon Egyetemen végzettek elhelyezkedését évről évre követni tudjuk a képzések minőségének és hatásfokának ellenőrzésére. Jelen kutatási jelentésben a 2008-as adatfelvétel eredmé- 2

11 1.2. A kutatás módszertana nyeit mutatjuk be, amelynek pontos módszertanát a Pannon Egyetem Szenátusa jóváhagyta. Az adatok lekérdezésére november 1. és december 15. közötti időszakban került sor, a végzettek körében önkitöltős-elektronikus kérdőív segítségével, anonim módon. A diplomások on-line kérdőívének kitöltése elektronikus úton történt ún. zsetonos kérdőívek segítségével, mellyel egyedi linkkel voltak elérhetőek a kérdőívek. A kitöltés így bármikor megkezdhető, félbe hagyható, és folytatható volt, szakaszonkénti lezárás, és mentés lehetőségével. A kérdőív kitöltése átlagosan 9,7 percet vett igénybe (6,3 szórási értékkel). A kitöltéshez ebben a formában természetesen elektronikus elérésre volt szükség. Az elektronikus kitöltést a költség- és időhatékonyság, valamint az így elérhető jobb válaszadási hajlandóság indokolta. A megkérdezettek körébe a Pannon Egyetemen január 1. után végzettek kerültek. A volt diákok eléréséhez szükséges címlisták alapját a Neptun rendszer adatbázisa adta. Érvényes címekre volt szükség, így a felmérésre felkért hallgatók száma karonként és szakonként rendelkezésre álló címlistától is függött. A pályakövetéses vizsgálat eredményességét jelentősen befolyásolta a rendelkezésre álló címlista érvényessége. A teljes sokaság, a január 1. óta végzettek száma 3175 fő az egyetemi nyilvántartás alapján. A as évben végzettek megoszlása területenként és képzési formánként az alábbiak szerint alakult: 926 levelező képzés 2234 nappali képzés 14 távoktatásban résztvevő. A Pannon Egyetemen diplomát szerzők képzési területenkénti megoszlását mutatja az 1.1 táblázat. Az oktatott szakok képzésterületi meghatározását a évben folytatott kapacitás akkreditáció szerint végeztük el. A 3175 hallgatóból 1629 hallgatónak nem volt érvényes címe, velük postai úton vettük fel a kapcsolatot, amelyből 212-en adták meg az 3

12 1. Bevezetés 1.1. táblázat. A Pannon Egyetemen és évben végzettek képzési területenkénti létszáma képzési terület diplomások létszáma agrár képzési terület 250 bölcsésztudomány képzési terület 228 egyéb szolgáltatások szakmacsoport 19 gazdaságtudományok képzési terület 870 informatikai képzési terület 355 kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 98 közgazdaság szakmacsoport 109 mezőgazdaság szakmacsoport 16 műszaki képzési terület 432 pedagógusképzés képzési terület 603 társadalomtudomány képzési terület 20 természettudomány képzési terület 29 vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 148 Összesen 3175 címüket, de 45-en határidőn túl küldték vissza, így mindössze 167-en kapták meg az on-line kérdőívet. Az en elérhető hallgatók száma ( ) 1713 fő volt a megadott határidőre. A kérdőívet az első határidőig vissza nem küldő hallgatókat en keresztül még egyszer megkerestük. Ennek eredményeként a teljes válaszadási arány 38,5 % (661 fő) lett. Ezek között voltak hiányosan, félbehagyott kérdőívek (összesen 166 db), így az elemzés alapjául szolgáló mintanagyság 495 fő lett, a kiküldöttek 28,9 %-a, az összes végzett 15,6 %-a. A felmérés alapjául szolgáló kérdőív a mellékletben megtekinthető. Az on-line felmérés az alábbi fő témákat foglalta magában: A végzettek háttéradatai A szakmai tanulmányokkal kapcsolatos kérdések (a végzés éve, szakképesítés, a tanult tárgyak alkalmazhatóságára, gyakorlati felhaszná- 4

13 1.2. A kutatás módszertana lására vonatkozó kérdések, a tanultak és az egyetem megítélése) Munkalehetőségek, a munkahelyhez kötődő kérdések (a munkakeresés formája, nehézségei, jövedelem, ösztönzők, munkával kapcsolatos elégedettség felmérése. Ennek részeként készítettünk egy listát a munkahelyekről, váltásokról, váltások okairól). Jövőre vonatkozó tervek, továbbtanulási szándékok felmérése A részletesebb elemzést megelőzően bemutatjuk a mintában szereplő megkérdezettek háttéradatait, amelyet az egyes kérdések részletes elemzésekor segítségül hívhatunk majd. Ezeknek a változóknak a magyarázó változó szerepére az adott kérdéseknél majd visszatérünk. 5

14

15 2 A végzettek háttéradatai Mielőtt a tartalmi elemzéshez hozzákezdenénk, fontosnak tartunk néhány, a minta megbízhatóságával kapcsolatos módszertani megjegyzést is közzétenni, ami az adatok értelmezését segítheti. Mint minden statisztikai adatfelvétel esetében, ezúttal is számolnunk kell a mintavételi hiba lehetőségével. Ez a megkérdezettek számából adódóan a felmérés esetében 1,0 % körüli. A hibahatárnak ez a szintje megemelkedik olyankor, amikor a teljes mintánál kisebb alcsoportokat vizsgálunk. A jelenlegi elemzés 495 végzett hallgató véleményét tükrözi. A megkérdezettek között a nők és a férfiak aránya közel azonos: a válaszadók 52,9 %-a nő, 47,1 %-a férfi. A ban végzett hallgatók átlagos életkora 30 év (0,33 hibahatárral), mely nagy szórást mutat. A végzés szempontjából legfiatalabb hallgató 1988-as, a legidősebb 1949-es születésű. A legnagyobb tartományt az 1981 után születettek teszik ki előtt született a hallgatók egytizede, egyötödük pedig 1970 és 1980 között. A válaszadók születési év szerinti megoszlását a 2.1 ábra mutatja. A képzési területek meghatározásánál a Felsőktatási Törvény szerinti besorolást alkalmaztuk, vagyis a graduális képzéseket képzési területnek, a felsőfokú szakképzéseket szakmacsoportnak, a doktori képzéseket tudományterületnek hívtuk. Az így adódó felosztás szerint a válaszadók megoszlása a 7

16 2. A végzettek háttéradatai 22% 12% 6% 14% 46% 1970 előtt után 2.1. ábra. A válaszadók születési év szerinti megoszlása képzési területek szerint az 1.1 táblázat szerint alakult. A megfelelő mintanagyság és a statisztikai értékelhetőság érdekében a 2.2 ábra szerinti képzési területeket összevonva az alábbi összevont képzési ágakat alakítottuk ki. Az összevont kategóriáknál megadjuk az egyes szakterületekhez tartozó képzési területeket és szakmacsoportokat. 15% 7% 18% 33% 27% Mérnöki Humán Gazdaságtudományi Műszaki informatika Agrár 2.2. ábra. A válaszadók képzési ágai 1. Mérnöki képzés részét képezi a műszaki képzési terület, a természettudományi terület és az egyéb szolgáltatások szakmacsoport. 2. Humán képzés része a pedagógusképzés képzési terület és a társada- 8

17 lomtudományi képzési terület. 3. Gazdaságtudományi képzés része a gazdaságtudományi képzési terület, valamint a közgazdáság, vendéglátás-idegenforgalom és kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportok. 4. Műszaki-informatikai képzéshez tartozik az informatikai képzési terület. 5. Agrár terület magában foglalja az agrárképzési területen kívül a mezőgazdasági szakmacsoportot. Az összevonást követően szűkültek a képzési ágak a 2.1 táblázat szerint, amely mutatja a képzési áganként a populáció nagyságát, és arányát a válaszadókhoz képest táblázat. A válaszadók saját besorolás szerint képzési ágankénti létszáma képzési ág diplomások létszáma arány (%) Mérnöki képzés 88 17,8 Humán képzés ,3 Gazdaságtudományi képzés ,9 Műszaki informatikai képzés 86 17,4 Agrár terület 33 6,7 Összesen Hasonlóképpen a végzettek képzési ágankénti besorolását mutatja a 2.2 táblázat. A képzési formáknál a felsőfokú szakképzés, a főiskolai (alapképzés), egyetemi (mesterképzés) és a szakirányú továbbképzés kategóriákat határoltunk le. A mintában szereplők a képzési forma szerint az alábbi megoszlást mutatják: a felsőfokú szakképzést végzett, szakmenedzser képesítést kapott a megkérdezettek 11,9 %-a (59 fő) 9

18 2. A végzettek háttéradatai 2.2. táblázat. A diplomázók saját besorolás szerint képzési ágankénti létszáma képzési ág diplomások létszáma arány (%) Mérnöki képzés ,1 Humán képzés ,8 Gazdaságtudományi képzés ,6 Műszaki informatikai képzés ,1 Agrár terület 266 8,4 Összesen főiskolai oklevelet kapottak aránya 33,5 % (166 fő) egyetemi diplomát kapott a megkérdezettek 51,9 %-a (257 fő) szakirányú továbbképzést végzettek aránya 2,6 % (13 fő). A megkérdezettek átlagosan közepes minősítésű oklevelet kaptak. Az oklevél minősítésére kapott átlag 3,2 (0,89,szórással). A volt hallgatók közül a legtöbben (56,2 %) jó minősítéssel fejezték be tanulmányait. Az oklevél minősítések részletes megoszlását mutatja a 2.3 ábra. 10

19 N=495 11% 2% 16% 15% 56% Elégséges Közepes Jó Jeles Kiváló 2.3. ábra. A válaszadók oklevél minősítése 11

20

21 3 Szakmai tanulmányok A kérdőívben jelentős blokkot képviseltek a tanulmányokkal kapcsolatos kérdések, amivel célunk, hogy visszacsatolást kapjunk a friss diplomásoktól, akik már kiléptek a munkaerő-piacra, de még elevenen élnek bennük az egyetemi tanulmányok, és a munkájuk megkezdéséhez nagyrészt arra tudnak támaszkodni. A válaszadó diplomások megoszlása képzési áganként és képzési formánként a 3.1 táblázatban látható. 3.1 Végzés éve és szakképesítés A mintában szereplő hallgatók közül a legtöbben 2003-ban (átlagérték 2003,4 ± 1,9 szórással) kezdték meg a tanulmányaikat a Pannon Egyetemen. A válaszadók közel 5 %-a 2000 előtt kezdte tanulmányait az egyetemen, egyegy hallgató pedig 1992-ben és 1995-ben. A tanulmányok megkezdésekor mért átlagéletkor 23,6 év. Vizsgáltuk azt is, hogy mutat-e szignifikáns különbséget a tanulmányok megkezdésekor az átlagéletkor a képzési területek esetében. A válaszadók átlagéletkora a tanulmányok megkezdésekor egyes képzési területeken az át- 13

22 3. Szakmai tanulmányok 3.1. táblázat. Képzési áganként a képzési formák (%) képzési ág Felsőfokú szakképzés Főiskolai vagy BSc/BA Egyetemi vagy MSc/MA Szakirányú továbbképzés Mérnöki képzés 9,1 29,5 61,4 - Humán képzés ,6 5,4 Gazd.tud. képzés 19,0 67,1 10,1 3,8 Műszaki inf. képzés 19,8 31,4 48,8 - Agrár terület 12,1 21,2 66,7 - PE 11,9 33,5 51,9 2,7 lagtól nagyobb mértékű eltérést mutat: a legidősebb átlagéletkor (29,6 év) a pedagógusképzésnél és az egyéb szolgáltatás szakmacsoportnál jelenik meg, de ez utóbbi mindössze 3 főt takar a társadalomtudomány képzési területen, mezőgazdasági szakmacsoportnál, közgazdaság szakmacsoportnál, természettudomány képzési területen 18,2-19,3 év az átlagos életkor, mely a többihez képest néhány évvel alacsonyabb, amint azt a 3.2 táblázat is mutatja. A 3.1 ábrán a tanulmányok kezdetének évét mutatjuk be. A felmérés a 2007-ben és 2008-ban végzettekre vonatkozik, így a végzést rögzítettük, a tanulmányok kezdete ezáltal szórást mutat. Természetesen a képzési kínálat egymásra épülő jellegénél fogva a képzési szint mutatja a legerősebb összefüggést az életkorral. A felsőfokú szakkép- 14

23 3.1. Végzés éve és szakképesítés N=495 29% 6% 22% 43% 2000 előtt után 3.1. ábra. A frissdiplomások tanulmányainak kezdete zésnél és a főiskolai (BA/BSc) képzésnél 21,9 év, míg az egyetemi képzésnél (MA/MSc) 24,3 év a tanulmányok megkezdésekor mért életkor. A szakirányú továbbképzésnél, ahol jellemzően a munkaerő-piacról visszatérő hallgatókról van szó, az átlagéletkor a tanulmányok megkezdésekor 38 év. Összességében elmondható, hogy általában a felsőfokú szakképzés esetében jellemzőbb az érettségi utáni kezdés, ebben kivételt képez a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (logisztikai műszaki menedzserasszisztens). A diplomájukat a válaszadók 35,2 %-a 2007-ben, 64,2 %-uk 2008-ban kapta. A tényleges tanulmányi idő hosszát meghatározza az egyes képzési formák modelltanterv szerinti időtartama. A felsőfokú szakképzésen tanulók a Pannon Egyetemen átlagosan 2,5 évet töltöttek el, a főiskolai szakon végzettek pedig 4,4 évet. Az egyetemi képzésnél az egyetemen töltött idő 4,6 év, ami azzal magyarázható, hogy néhányan kiegészítő képzésben végeztek egyetemi szakon, ami rövidíti az összátlagot. Ezt bizonyítja a szélső értékek tartománya is: az egyetemi képzésnél 2 és 11 éves tanulmányok szerepelnek minimum és maximumként. A szakirányú továbbképzés átlagos időtartama 15

24 3. Szakmai tanulmányok 2,2 év. Mindez tehát már az átlagok szintjén is azt mutatja, hogy a megkérdezettek jelentős része nem tudta a modelltanterv szerinti keretben befejezni tanulmányait. Az egyes képzési ágak szerint a diploma megszerzéséhez szükséges időt mutatja a 3.2 táblázat táblázat. Képzési áganként a képzési idő képzési ág tanulmányok ideje életkor beiratkozáskor (%) Mérnöki képzés 5,3 ± 1,9 20,0 ± 3,6 Humán képzés 3,7 ± 1,9 29,3 ± 9,7 Gazdaságtudományi képzés 4,0 ± 1,6 23,0 ± 7,4 Műszaki informatikai képzés 4,5 ± 1,8 20,5 ± 5,0 Agrár terület 4,5 ± 1,4 21,6 ± 5,5 PE 4,3 ± 1,8 23,6 ± 8,0 Képzési területenként a 3.2 ábrán mutatjuk be a beiratkozáskori életkort. Az előzetes feltevéseket igazolja a megkérdezett hallgatók nemek szerinti megoszlása a különböző képzési területeken: a férfiak aránya az informatika területén a legmagasabb, ahol a válaszadók 86 %-a férfi. A gazdaságtudományi képzésen végzett válaszadók 68,4 %-a nő, a humán szakon végzettek 63,1 %-a. Az agrár- és a mérnöki képzéseken végzettek esetében a nemi megoszlás közel azonos arányú. 3.2 A tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználása A képzések korszerűsítésének egyik lényeges visszacsatolási eleme a végzettek megkérdezése alapján is történhet. A visszacsatolásban az ő elhelyezkedésük utáni hiányosságokat, erősségeket lehet megítélni, ami hozzájárulhat a szakok tantervének jobbításához, korszerűsítéséhez. 16

25 Átlag 3.2. A tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználása N=495 18,5 18,25 22,6 19,3 20, ,8 20,5 19,8 23, ,7 mezőgazdasági szakmacsoport társadalomtudomány képzési terület egyéb szolgáltatások szakmacsoport kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport természettudomány képzési terület vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport közgazdaság szakmacsoport agrár képzési terület informatika képzési terület műszaki képzési terület pedagógusképzés képzési terület gazdaságtudományi képzési terület ábra. Képzési terültenként az életkor megoszlása beiratkozáskor Kompetenciák A kérdőívben a végzett hallgatók kompetenciáit és nyelvismeretét is feltérképeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek munkájához milyen kompetenciák és ismeretek szükségesek, és ezek közül mit adott az egyetem. A munka szempontjából szükséges ismeretek közül az alábbiakat választottuk ki: gazdasági ismeret pszichológia jog kommunikáció 17

26 3. Szakmai tanulmányok társadalomismeret idegen nyelv informatika természettudományi ismeretek Egy későbbi felmérés fejlesztésénél a képzési kimeneti követelmények vizsgálatával is érdemes lenne foglalkozni, viszont akkor az összehasonlíthatóság a képzési területek között sérülhet. A volt hallgatók az iskolai osztályozás mintájára értékelték az egyes kompetenciákat a munkájukhoz való szükségesség szempontjából. A kapott értékek alapján a legfontosabbnak az informatikát, a kommunikációs ismeretet és az idegen nyelvet értékelték: mindegyik 4-es feletti értéket kapott. A számítástechnikai-informatikai ismereteket a hallgatók 57,4 %-a nagyon fontosnak tartotta, a kommunikáció esetében az ötös skálán a legmagasabb értéket 54,8 %, az idegen nyelv esetében 47,3 % adta. A munka szempontjából a többi ismeretet is közepesen fontosnak tartották, a legkevésbé a jogot tartották szükségesnek a munkájuk szempontjából. Arra a kérdésre, hogy ezek közül mit adott az egyetem, az előzőhöz képest mindegyik esetben rosszabb értékeket adtak a megkérdezettek. Amint látható a 3.3 ábrán, a kapott értékek 2,4 és 3,2 között mozognak. A munka szempontjából kiemelt fontosságú ismereteket, mint például az informatikát a volt hallgatók közepesen értékelték az egyetemen tanultakat (de még így is a többihez képest a legmagasabb értéket ennek tulajdonítottak). A kommunikációs ismeretek a középmezőnyben vannak, míg az idegen nyelvi képzés a legalacsonyabb értéket kapta a hallgatók megítélése alapján. Ez utóbbi szerepelt a leggyengébben a volt diákok értékelésénél: a válaszadók 38,7 %- a egyes minősítést adott az ötös skálán. Erre a későbbiekben, az egyetem megítélésénél még visszatérünk. A 3.3 ábrán is bemutatjuk a munkához fontosnak ítélt kompetenciákat, összehasonlítva azt, hogy az pannon egyetemi képzés mit adott hozzá. 18

27 3.2. A tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználása N= ,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Elvárt kompetenciák Ebből mit adott az egyetem 3.3. ábra. A munkához fontosnak ítélt és a tanulmányok segítségével megszerzett kompetenciák A kompetenciákra kapott válaszokat a képzési területek (szakok) és a képzési formák (nappali, levelező, távoktatás) szerint is elemeztük. A munkához szükséges és az egyetem által kapott kompetenciák a képzési forma szerint nem mutatnak statisztikailag lényeges eltérést. A képzési területek szerinti elemzésnél figyelembe kell venni, hogy az agrárterületen kapott vélemények 30 fő megkérdezett véleményét jelenítik meg, így azt tájékoztató jellegűnek kell tekinteni. Figyelembe véve az elemszámot az alábbi területeken lehet következtetéseket levonni: nem meglepő, hogy a gazdasági ismereteket a gazdaságtudományi és az agrárképzésen végzettek tartják kiemelten fontosnak (mindkettő esetben 3,8 érték), viszont az egyetem szempontjából elégedettségre ad 19

28 3. Szakmai tanulmányok okot, hogy az egyetem által kapott gazdasági ismereteket is ezen a területen végzettek minősítették a legjobbnak (3,9 és 3,8) a természettudományi ismeretek fontossága a mérnöki és az agrárképzéseken végzettek számára a legfontosabb (3,7 és 3,5), akik teljesen elégedettek az egyetemen kapott természettudományi ismeretekkel (3,8 és 4,1-re értékelték) a pszichológia fontosságát a humán szakosok emelték ki (3,9), ennél kisebb értékben (3,2) a gazdaságtudományi területen végzettek. Elmondható, hogy e tekintetben mindkét képzési területen elégedetlenebbek a hallgatók: a humán területen végzettek 2,8-ra, a gazdaságtudományi területen végzettek 3,1-re értékelték az egyetemet a jogot a gazdaságtudományi képzési területen tartják fontosabbnak a megkérdezettek a munka szempontjából (2,9), s ezzel az átlagnál elégedettebbek is (3,3) a kommunikáció esetében nincs lényeges különbség a képzési területek szerint: ezt az összes megkérdezett szaktól függetlenül nagyon fontosnak tartotta (4,2 átlag), viszont ebben az egyetem a fontossághoz képest nem nyújtott eleget (3,0 átlag) a társadalmi ismeretnél nincs lényeges különbség a képzési területek között: a hallgatók nem tartják kiemelkedően fontosnak az ezirányú jártasságot, de az egyetemen kapott ismereteket elegendőnek érzik. Legkevésbé a műszaki informatikusok tartották hasznosnak ezt az ismeretkört az idegen nyelvet képzési területtől függetlenül mindenki nagyon fontosnak tartotta (3,8) és képzési területtől függetlenül nagyon rossznak ítélte az egyetem teljesítményét a nyelvoktatás tekintetében (2,4). Minden területen egyaránt fontossá vált az idegen nyelvek aktív használata, ismerete 20

29 3.2. A tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználása az informatikai ismereteket szintén mindenki nagyon fontosnak tartotta (4,3), de ebben is gyengébben szerepelt az egyetem (3,15) kivéve a műszaki informatikai képzési területet (3,9) Az eredmények ismeretében elmondható, hogy az egyetem képzéseit érdemes gyakorlati-piaci szemszögből is megvizsgálni, s probléma-orientáltabbá alakítani a frissdiplomások visszajelzése alapján Nyelvismeret A volt hallgatóktól megkérdeztük, hogy milyen nyelveket beszélnek-használnak a munkájuk során. Azt kértük, hogy a nyelvismeretet ne a nyelvvizsga megszerzésével értékeljék a válaszadók, hanem a tényleges aktív nyelvtudással. A válaszadók átlagosan 2 (1,8) nyelvet beszélnek. Az előzetes feltételezésekkel ellentétben, nincs szignifikáns különbség a nyelvek száma és a képzési területek között, ahogy azt a 6.1 táblázatban is bemutattunk. Az adatok ugyan önbevallás alapján történtek, de bízunk benne, hogy minden válaszadó olyan nyelvismeretet tüntetett fel, amelyen tényleges tud kommunikálni. A gazdaságtudományi és a humán képzés esetében 1,9 a megadott nyelvek száma, némileg magasabb, mint a többi képzési ágé. A képzési formák esetében a felsőfokú szakképzés elmarad néhány tizeddel a többitől, de ez a hibahatáron belül esik. Figyelembe kell venni, hogy a felsőfokú szakképzés esetében az oklevél követelményei között csupán egy nyelvvizsga megszerzése szerepel. A többi képzéshez közelítő átlagérték arra utal, hogy a hallgatók többsége már használható nyelvtudással érkezik az egyetemre, nem ott szerzi meg azt. A válaszadók 2 /3-a (62,8 %) az angol nyelvet nevezte meg az első helyen, közel 1 /3-a pedig a német nyelvet (28,7 %). Ezt követte a válaszok 1-2 %- ában az orosz, a francia nyelv első helyen szerepeltetése. Második nyelvként a legtöbben a német nyelvet (50,2 %) jelölték be, majd az angol (32,6 %), orosz, francia, olasz, spanyol nyelvek szerepeltek. A nyelvtudás fontosságára a későbbiekben (az egyetem megítélésénél) még visszatérünk. 21

30 3. Szakmai tanulmányok Összességében megállapíthatjuk, hogy a nyelvismerete a diplomásoknak kielégítő, de ahogy látni lehet a kutatásunk alapján is, a munkavégzéshez ez elengedhetetlen. 3.3 Külföldi gyakorlat, hazai továbbtanulás Külföldi részképzés A válaszadók mindössze 6,3 %-a vett részt külföldi részképzésen az egyetemi évek alatt. Ez mindössze 31 főt jelent, így azok képzési területek szerinti megoszlása csak tájékoztató jellegűnek tekinthető: Agrár képzési terület: 3 fő, Bölcsésztudomány képzési terület: 6 fő, Gazdaságtudományok képzési terület: 10 fő, Informatika képzési terület: 1 fő, Műszaki képzési terület: 6 fő, Pedagógusképzés képzési terület: 1 fő, Társadalomtudomány képzési terület 3 fő, Természettudomány képzési terület: 1 fő. A külföldi részképzések között Németországot és Ausztriát említették a legtöbben. A nemzetközi tapasztalat pozitívan befolyásolta a hallgatók aktív nyelvtudását: a külföldi részképzésen résztvevők közül egy volt diák négy nyelven beszél, 10-en három nyelven, 18-an 2 nyelvet és 2 fő egy nyelven beszél. 22

31 3.4. A Pannon Egyetemen kívül más intézményben kapott diploma Figyelembe véve az egyetemünkön az Erasmus és más programok keretében kínált külföldi részképzési lehetőségek széles körét, ez az adat feltétlenül alacsonynak mondható. Érdekes lenne megvizsgálni a külföldi részképzés hatását a munkába állás idejére és a fizetésekre, de az elemszám miatt azonban nem mutatható ki szignifikáns eltérés. 3.4 A Pannon Egyetemen kívül más intézményben kapott diploma Arra a kérdésünkre, hogy friss diplomásaink folytattak-e más egyetemeken is tanulmányokat, összesen 84-en válaszoltak igennel, a teljes minta 16,9 %-a. Köztük is a pedagógusképzés képzési területen végzettek vannak a legtöbben (a kérdésre választ adók 65,5 %-a, azaz 55 fő). A humántól elmarad, de a többi képzési terület hallgatóihoz képest még magasabb a gazdaságtudományok képzési területeken végzettek száma: 19 % (16 fő) rendelkezik más egyetemen szerzett oklevéllel. A többi összevont képzési területnél csak néhány hallgató (4-5 fő) rendelkezett más intézményben kapott diplomával. A válaszadók 1 /4-e (21 ember) jelölt meg két felsőoktatási intézményt is. A válaszokból az derült ki, hogy a legtöbben a pedagógusképzés területén (humán képzési területen) rendelkeznek egy vagy kettő másik diplomával is. Kettő más intézményben szerzett oklevéllel rendelkezik 14 pedagógusképzési területen végzett hallgató (ők a három diplomával rendelkezők 67 %-át jelentik). A hallgatók által megnevezett legnépszerűbb oktatási intézmények a következők voltak, beleértve a jogelőd intézményeket is, mai neveket alkalmazva: Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Pécsi Tudományegyetem Eötvös Lóránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola 23

32 3. Szakmai tanulmányok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Más intézményben megszerzett diplomák közül a legrégebbi oklevelet 1975-ben, legfrissebbet pedig 2008-ban állították ki: mindkét évnél egy-egy főről van szól. A válaszadók 11,9 %-a (10 fő) 2002-ben szerezték meg másik diplomájukat. A diplomák megszerzési éveinek átlaga 1997,6 év. A hallgatók fele 1994 előtt, másik fele pedig 1994 után kapta kézhez a Pannon Egyetemen kívül szerzett diplomáját-oklevelét. A más intézményben kapott diplomák évek szerinti eloszlását a 3.4 ábra szemlélteti ábra. Pannon Egyetemen kívül más intézményben szerzett diplomák száma évenként A 3.4 ábráról jól leolvasható, hogy kiemelkedő év volt a más intézményekben megszerzett diplomák tekintetében, majd a év után indult újra növekedésnek a más intézményekben megszerzett diplomások száma. A fentiekből is kiderül, hogy erre a kérdésre válaszolók második képzésre jöttek a Pannon Egyetemre, tehát vonzóak vagyunk a munkaerő-piacon már tapasztalatot szerzettek körében. Mindamellett azt is meg kell jegyezni, hogy ez a magas arány egyben abból is adódik, hogy az itteni képzés befejezése után ( ) ennek a körnek még nem volt ideje újabb diplomát szerezni ezt majd egy későbbi adatfelvételből láthatjuk. A Pannon Egyetemen másoddiplomázókat megvizsgáltuk a képzési forma szerint: az eredmények alapján a másoddiplomások 70,2 %-a egyetemi szintű képzésen folytatta tanulmányait a Pannon Egyetemen. A máshol diplomát 24

33 3.5. Egyetem utáni tudományos szakmai tevékenység szerzett hallgatók 13,1 %-a szakirányú továbbképzésen vett részt a Pannon Egyetemen, 9,5 % felsőfokú szakképzésen, 7,1 %-uk főiskolai vagy BA/BSc képzésen. Ez az adat érdekes lehet a későbbi MSc képzések beiskolázása során is, ami egyelőre sajnos nem mondható sikeresnek a teljes egyetemet tekintve. 3.5 Egyetem utáni tudományos szakmai tevékenység A volt diákok egyetem utáni tudományos szakmai tevékenységének egyik ismérve lehet a rendszeres publikáció, szakmai-konferencia előadás tartása, valamint a szakterületéhez kapcsolódó szabadalom, találmány elfogadtatása. Ezekből az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a megkérdezettek elsősorban gyakorlati tevékenységet folytatnak. A végzettek 15,2 %-a szokott rendszeresen publikálni a szakmai munkájával kapcsolatban vélhetően ez nem képezi a munkájának szerves részét. Ez az érték nem is olyan kicsi, ha azt vesszük, hogy a legtöbb munkakörben nem feladat a publikálás, ugyanakkor a tudományos-szakmai elkötelezettség magas szintje pozitívumnak tekintendő. A szakmai publikáció készítése, konferencia-előadás tartása elsősorban a mesterképzésen végzett hallgatók körére jellemző: a publikálók 69,9 %-a egyetemi szinten végzett, 20,5 % főiskolai vagy bachelor szinten, 9,6 % a Pannon Egyetem felsőfokú szakképzésén. A rendszeresen publikáló hallgatók többsége mérnöki (műszaki és természettudományi), humán (pedagógusképzési) és gazdaságtudományi képzési területen végeztek. A részletes megoszlást mutatja a 3.5 ábra. A válaszadók 4,2 %-nak van szabadalmazott találmánya. A 21 válaszadóból, akik jelezték, hogy van valamilyen találmányuk, mindössze sajnos két esetben nevezték meg a találmányt. A kérdőívben megadott találmányok a következők: egy, a vendéglátás és szálloda szakon végzett diáknak saját koktél re- 25

34 3. Szakmai tanulmányok 12% 10% 33% 20% 25% Mérnöki Humán Gazdaságtudományi Műszaki informatika Agrár 3.5. ábra. Diplomások publikálási aránya ceptje van, amit a Redbull megvásárolt, és egy műszaki informatikusként végzett hallgatónak elektronikus műszerek témában hat szabadalma készült. A Karrier Iroda útjára indította A NAGYBETŰS kiadványát, amelyet hagyományteremtő jelleggel az alumni magazinként kívánjuk előfizetős formában üzemeltetni. A tartalmi fejlesztése folyamatosan zajlik. Ez úton is keressük azokat az öregdiákokat, akik bármilyen sikerrel rendelkeznek, és azt szívesen publikálnák. Kérjük a kedves Olvasót, hogy az Impresszum valamely elérhetőségén jelezze, hogy van ilyen irányú megjelentetni valója. 3.6 Továbbtanulási tervek/újabb szakképesítés A válaszadók 42,2 %-a tervez a jövőben további iskolarendszerű tanulást. Csak a továbbtanulást tervezők 69 %-a adta meg, hogy melyik intézménybe szeretne jelentkezni, feltételezhető, hogy a többiek még nem választottak intézményt maguknak. Az említéseket vizsgálva a választott intézmények és szakok között a legtöbben a Pannon Egyetem vezetés és szervezés mesterszakát említették, de ez is mindössze 10 fő szándékát tükrözi. Vezetés 26

35 3.7. A Pannon Egyetem képzéseinek megítélése és szervezés szakot választott még egy fő a Pécsi Tudományegyetemen. Ők mindannyian a gazdaságtudományok képzési területen végeztek. A többi felsorolt szaknál nem mutatható ki csoportos igény. A kapott válaszok egy-egy fő terveit szemléltetik, így igen nagy szórást mutatnak statisztikailag a számok. 3.7 A Pannon Egyetem képzéseinek megítélése A Pannon Egyetem megítélését három dimenzióban vizsgáltuk: az itt kapott elméleti ismeretek, a gyakorlati ismeretek és a nyelvoktatás vonatkozásában. Az egyetem által nyújtott elméleti ismereteket a szakma sikeres gyakorlásához a volt hallgatók jónak ítélték meg: az ötfokú skálán a kérdésre adott válaszok átlaga 3,85. A válaszadók 72 %-a jónak, illetve nagyon jónak értékelte elméleti szempontból az egyetemen elsajátított ismereteket. Ennél jóval rosszabbnak ítélték azt gyakorlati szempontból és az idegen nyelvi képzés oldaláról Az egyetem által adott gyakorlati ismereteket a szakma sikeres gyakorlásához a hallgatók mindössze 29,2 %-a tartotta jónak, illetve nagyon jónak. Elégtelen minősítést a válaszadók 14,1 %-a adott. Az ötfokú skálán a kérdésre adott válaszok átlaga 2,84 lett. Az egyetemi nyelvoktatást még rosszabbul értékelték: a volt hallgatók 1/3-a (32,6 %) teljesen rossznak tartja a nyelvi képzést a szakma művelése szempontjából, az ellentábor, a jónak, illetve nagyon jónak minősítők a válaszadók csupán 21,7 %-át adják. Az ötfokú skálán a kérdésre adott válaszok átlaga 2,44. A 3.6 ábrán mutatjuk be, hogy az elméleti, gyakorlati ismeretek és a nyelvtudás átadását a képzés során hogyan ítélik meg a diplomások. A pannon egyetemi képzés megítélését összevetettük az oklevél minősítésével, a képzési területekkel és a jelenlegi fizetés változókkal. Az adatok egyike sem mutat szignifikáns eltérést a főátlagokhoz képest: az oklevél minősítése, 27

36 3. Szakmai tanulmányok N=408 % 2,44 2,84 3, Az egyetem mennyire teremtett megfelelő feltételeket a szakma műveléséhez szükséges idegen nyelv elsajátításához? Az egyetem mennyire nyújtott megfelelő gyakorlati ismereteket a szakma sikeres gyakorlásához? Az egyetem mennyire nyújtott megfelelő elméleti ismereteket a szakma sikeres gyakorlásához? 3.6. ábra. Elméleti, gyakorlati tudás, nyelvismeret megjelenése a képzésekben a képzési területi besorolás, az elért fizetés egyike sem befolyásolja az elméleti és gyakorlati oktatás megítélését: minden esetben a fentieknek megfelelően gyengébbnek látják a gyakorlati képzést, illetve különösen a nyelvi képzést. Figyelembe véve azt, hogy az idegennyelvtudást kiemelten fontosnak tartják a válaszadók, ez az értékelés mindenképpen fontos problémára világít rá. Külön kérdésben foglalkoztunk a szakmai érdeklődéssel, illetve az egyetemi képzés erre gyakorolt hatására. A szakma iránti érdeklődést az egyetemi képzés nem befolyásolta számottevően: a megkérdezettek 54,1 %-a így értékelte a képzést, 39,5 %-át viszont számottevően növelte. 6,4 % meglehetősen negatívan nyilatkozott, kiábrándítóan hatottak rá az egyetemi tanulmányok. Az egyetem szerepét a szakma iránti érdeklődés megítélésének arányában megvizsgáltuk az összevont képzési területek szerint és az egyetem által nyújtott elméleti, gyakorlati ismeretek és idegen nyelvi képzés szerint is. Kirajzolódik, hogy azok, akiknek a véleménye szerint az egyetemi képzés számottevően növelte a szakma iránti elkötelezettségét, az elméleti képzést magasabbra értékelték, mint a gyakorlatit. Az idegen nyelv oktatásában és a 28

37 3.7. A Pannon Egyetem képzéseinek megítélése többi kategóriában sincs különbség az átlaghoz képest. Ugyanakkor a nagyjából karok szerint összevont képzési területek alapján van egy kismértékű eltérés az átlaghoz képest az agrár- és a mérnöki képzés esetében, amelyeknél az egyetemi képzés pozitívan befolyásolta a szakma iránti érdeklődést, az előbbinél 66,7 %-ban, az utóbbinál 48,8 %-ban jelölték meg. Az eredményhez hozzá kell tenni, hogy az agrárterület 33 válaszadó véleményét mutatja. Az eredményeket a 3.7 ábrán mutatjuk be. A szakma iránti érdeklődés megítélését a válaszadók jelenlegi fizetésének a nagyságrendje és az oklevelük minősítése sem befolyásolja. Kiábrándított belőle, 6% Számottevően növelte, 40% Nem változtatott rajta, 54% 3.7. ábra. Az egyetemi képzés hatása a szakma iránti érdeklődésre A kérdőívben később feltettük azt a kérdést a volt hallgatóknak, hogy ha újra pályaválasztás előtt állnának, ismét ezt az egyetemet választanák-e. Pozitív képet ad, hogy a válaszadók 87,3 %-a igennel válaszolt. Az egyetemet választók 64,4 %-a ugyanezen a szakon tanulna tovább, ha most kellene választania. Az egyetem és a szak választása szempontjából nincs értékelhető eltérés a képzési területek között. Ez azt mutatja, hogy a fenti hiányosságok ellenére az egyetem és a szakok megítélése jónak mondható, vagy legalábbis nem érzékelnek a válaszadók jobb alternatívát. Mindazonáltal a fenti negatív értékelések kezelése versenyelőnyt jelenthet, figyelmen kívül hagyása viszont versenytársaink fejlesztései esetén akár már középtávon is hátrányos helyzetbe hozhatja a Pannon Egyetemet. 29

38

39 4 Munka és munkahely A kérdőív harmadik jelentős blokkjában a munkakereséssel, a munkakeresés nehézségeivel, munkába állással, munkahelyi elégedettséggel, fizetési kategóriákkal kapcsolatos kérdések szerepeltek, amelyek értékelése szerepel a 4 fejezetben. 4.1 Munkába állás ideje A diploma megszerzésének fő célja nyilvánvalóan a munkaerő-piaci helyzet javítása. Ennek fényében különös jelentősége van a diploma utáni elhelyezkedési, illetve a későbbi munkahelyváltási lehetőségeknek. A válaszadók elmondása szerint a diplomaszerzés és a munkába állás között átlagosan mindössze 1,7 hónap telt el (2,7 szórással). A megkérdezettek 51 %-a azonnal munkába állt, további 11,9 % a végzés után 1 hónappal már dolgozott, 8,9 % 2 hónap múlva, további 10,4 % 3 hónap múlva, további 13 % pedig 3-6 hónap alatt talált munkát. Az elhelyezkedési idő nemek szerint nem mutat lényeges eltérést: a férfi diplomások esetében 1,4 hónapot vett igénybe a munkába állás, a nők esetében 2,1 hónapot. A képzési területek szerint a munkába állás ideje nem mutat jelentős 31

40 4. Munka és munkahely különbséget, a részletes megoszlást a 4.1 táblázat mutatja. Összességében elmondható, hogy a Pannon Egyetemen szerzett diplomával könnyen találtak munkát a diplomások. Nincs jelentős különbség a képzési ágak között sem az átlagos munkába állási időt, sem a minimum, maximum elhelyezkedősi időt tekintve. A kérdőív hibája, hogy nem kérdeztünk rá a tanulmányi idők alatt történő munkavégzésre, ez midenképp javítandó a jövőben táblázat. Képzési áganként a diploma kézhezvétele és az első munkába állás között eltelt idő képzési ág eltelt idő (hónap) szórás min. max. Mérnöki képzés 2,14 3, Humán képzés 1,31 2, Gazdaságtudományi képzés 1,60 2, Műszaki informatikai képzés 1,69 2, Agrár terület 2,92 2, Összesen 1,74 2, Munkakeresési módok A friss diplomásoktól megkérdeztük, hogy milyen módon próbáltak munkát keresni a végzés után, s ezek közül mi alapján találtak rá az első munkahelyükre. Az egyes munkakeresési csatornákat a következőképpen használták munkakeresésre a megkérdezettek (több választ is megjelölhettek). Az eredményeket a 4.1 ábrán is ábrázoltuk. Internetes hirdetésre jelentkezett a válaszadók 44,4 %-a újsághirdetésre jelentkezett 35,6 % munkaközvetítő, fejvadász céggel felvette a kapcsolatot a megkérdezettek 34,3 %-a 32

41 4.2. Munkakeresési módok szülői kapcsolatok révén 17 % próbált elhelyezkedni egyéb, személyes kapcsolat révén 35,4 % Pannon Állásbörzén tájékozódott 11,9 % gyakorlati helyen próbált maradni 9,3 % tanszéki, egyetemi hirdetés révén keresgélt 7,5 % 50 % , ,6 7,5 44,4 35,6 9,3 11,9 Munkaközvetítő-, fejvadászcégen keresztül Szülői kapcsolatok révén Egyéb, személyes kapcsolatok révén Tanszéki, egyetemi hirdetés révén Internetes hirdetésre jelentkeztem Újsághirdetésre jelentkeztem Gyakorlati helyen maradtam Pannon Állásbörze segítségével ábra. Munkakeresési csatornák alkalmazásának gyakorisága Arra a kérdésre, hogy a felsoroltakon kívül még milyen módon kerestek állást a frissdiplomások, 80 válasz érkezett, melyek megoszlását a 4.2 ábra szemlélteti. A válaszadók több választási lehetőséget is megjelölhettek a kérdőíven. A munkakeresési módok közül átlagosan 2 forrást említettek meg a megkérdezettek (átlag 1,95 ± 1,7 szórással). Képzési területenként vizsgálva általában 2 feletti értéket találunk (a legmagasabb az agrárképzési területen 2,6), 33

42 4. Munka és munkahely 5% 6% 2% 1% 1% 6% 54% 4% 2% 5% 14% Már volt állásom BME Állásbörze Internet Tanulmányi verseny Még nem kerestem Saját keresés Tovább tanulok Más állásbörze Ajánlottak állást Személyes kapcsolat Egyéb 4.2. ábra. A kérdőíven felsorolt csatornákon kívüli munkakeresési csatornák azonban a humán képzési területet, ahol átlagosan 1,3 csatornát használnak a friss diplomások. 4.3 Első munkahelyre kerülés Az első munkahely megszerzése különösen fontos és egyben nehéz a friss diplomások számára. Ekkor még nem rendelkeznek azokkal a gyakorlati készségekkel, munkahelyi kultúrával, piacismerettel, amelyet a munkaadók elvárnak, értéknek tekintenek. A Pannon Egyetem végzőseinél is megfigyelhető az a jelenség, hogy a személyes és családi kapcsolatháló ezen a későbbi karrier szempontjából is kritikus ponton jelentős szerepet játszik. Az első munkahelyre nem szülői, de személyes kapcsolatok segítségével került a legtöbb válaszadó (29,2 %). Ennek az előfordulása a humán és a gazdaságtudományi képzéseken végzettek körében magasabb az átlagnál. Második-harmadik leggyakrabban említett csatorna az újsághirdetésre jelentkezés (19,8 %) és az 34

43 4.3. Első munkahelyre kerülés internetes hirdetésre jelentkezés (17,9 %) volt, mely szakterülettől függetlenül kiemelt figyelmet kap a munkakeresésnél. Az újsághirdetésre jelentkezés legnagyobb arányban a humán szakterületen végzettek körében fordult elő. A válaszadók 8,4 %-a a gyakorlati helyén maradt: elsősorban a gazdaságtudományi területen végzettek körében jellemző és a nők aránya magasabb ennél a kategóriánál. A munkaközvetítő cég, szülői kapcsolatok, tanszéki, egyetemi hirdető és a Pannon Állásbörze csak néhány válaszadónak segített az elhelyezkedésben. A fejvadász céget és a Pannon Állásbörzét elsősorban a műszaki-informatikai szakterületen végzettek említették meg. Az első munkahely megtalálásának forrásaként a tanszéki, egyetemi hirdetőn látott állásajánlatok csekély jelentőségűek a végzettek megítélése szerint: minden esetben csupán néhány fő, főleg férfiak jelölték meg. Összességében tehát a válaszadók számos csatorna közül válogathattak a munkaerő-piacra való bejutáskor. Ezek között a nyílt, formális, valamint az informális csatornák nagyjából azonos súlyt képviselnek. A 4.3 ábrán mutatjuk be az első munkahelyre milyen lehetséges utakon kerültek be a diplomások és milyen arányban A végzés utáni elhelyezkedési nehézségek Bár az elhelyezkedés a fentiek értelmében a többség számára nem jelentett komoly problémát, a munkahelykeresést mégis a szűk kínálat jellemezte a válaszadók értékelése alapján. Elsősorban a megfelelő munkahelyek hiánya, illetve alacsony száma jelentett gondot: az elhelyezkedést a válaszadók 33,3 %-a nagyon nagy problémának tartotta. A volt hallgatók képzési területenként eltérő nehézségekkel és problémákkal néztek szembe a diploma megszerzése után. A kérdőívet kitöltőktől megkérdeztük, hogy a végzés után mi jelentette a szakmában elhelyezkedők számára a legtöbb gondot, nehézséget. A válaszokat 1-5 skálán az iskolai osztályozás mintájára értékelték: az 1 egyáltalán nem jellemző, az 5 teljesen jellemző. A megfelelő munkahelyek hiánya/alacsony számának átlaga 3,3 (1,5 szó- 35

44 4. Munka és munkahely % 1,3 7,1 8,4 19,8 17,9 Egyéb úton Pannon Állásbörze segítségével Gyakorlati helyen maradtam Újsághirdetésre jelentkeztem Internetes hirdetésre jelentkeztem Értékek% -bankifejezve 3,6 6,2 6,5 29,2 Tanszéki, egyetemi hirdetésen Egyéb, személyes kapcsolat útján Szülői kapcsolatok révén Munkaközvetítő-, fejvadászcégen keresztül ábra. Az első munkahelyre kerülés útjainak aránya rással). A megfelelő munkahelyek száma legkevésbé a műszaki informatikai képzési területeken végzetteket érintette. A megkérdezettek szerint a végzés után a szakmában elhelyezkedők számára egyáltalán nem okozott gondot a diplomát kiadó intézmény rossz megítélése. A válaszadók 70,9 %-a egyáltalán nem tartotta problémának és ebben képzési területenként sincs eltérés. A válaszok átlaga 1,46 (0,8 szórással). Munkakeresésbeli tapasztalatok hiánya közepesen jelentkezett problémaként: a válaszra adott átlag 2,8 (1,1 szórással). Ebben képzési területenként sincs eltérés. Az egyetemen szempontjából pozitívan eredmény, hogy a végzett hallgatók 45,6 %-a a válaszlehetőségek közül a megfelelő elméleti képzés hiányát egyáltalán nem tartotta problémának, a kapott átlagérték 1,8 (0,9 szórással). A képzési területek között az agrár képzési területen végzettek körében fordult elő legkisebb arányban ez a probléma. 36

45 4.4. Korábbi munkahelyek és munkakörök Megfelelő gyakorlati képzés hiányában nincs a képzési területek között eltérés, a kérdésre adott válaszok átlaga 2,9 (1,3 szórással). Megfelelő nyelvtudás hiányát 2,6 ± 1,3 értékkel kifogásolták hiányosságként a munkakeresés során, a válaszadók 31 %-a egyáltalán nem tartotta problémának. Legkevésbé a humán területen végzetteknek okozott a megfelelő nyelvtudás hiánya nehézséget. Megfelelő informatikai ismeretek hiányát a válaszadók 49,6 %-a egyáltalán nem tartotta problémának a végzés után. A kérdésre adott válaszok átlaga 1,9 ± 1,1. A válaszlehetőségek között megjelent a hallgatók túlképzettsége, amellyel azt szerettük volna feltérképezni, hogy a végzés után a hallgatók megítélése szerint a friss diplomások túlképzettek-e és ez milyen mértékben jelent problémát. A kapott válaszokból az derül ki, hogy nem jellemző, a válaszadók 50,5 %-a egyáltalán nem tartotta ezt problémának. A kérdésre adott válaszok átlaga 1,8 ± 1,0 szórással. A 4.4 ábrán mutatjuk be, hogy hogy az egyes tényezők milyen arányban képviseltek nehézséget a diplomások körében. 4.4 Korábbi munkahelyek és munkakörök A kérdőívet kitöltőktől megkérdeztük, hogy a diploma megszerzése óta hol, milyen munkakörben dolgoztak illetve dolgoznak jelenleg. A végzett hallgatók 59,6 %-nak egy munkahelye volt, 15,2 %-nak kettő, 2,6 %-nak három munkahelye volt. A kitöltött kérdőívek alapján a legtöbb embert foglalkoztató és megnevezett vállalatok a következők lettek: Flextronics International Kft. 6 fő, Nokia Siemens Networks Magyarország Kft. 6 fő Continental Teves Magyarország Kft. 6 fő 37

46 4. Munka és munkahely N= ,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 3,29 1,46 2,8 1,86 2,91 2,6 1,88 1,85 Megfelelő munkahelyek hiánya/alacsony száma Diplomát kiadó intézmény rossz megítélése Munkakeresésbeli tapasztalatok hiánya Megfelelő elméleti képzés hiánya Megfelelő gyakprlati képzés hiánya Megfelelő nyelvtudás hiánya Megfelelő informatikai ismeretek hiánya 0,5 Túlképzett ábra. Elhelyezkedési nehézségek tényezőinek száma MOL Nyrt. 5 fő Pannon Egyetem 5 fő IBM IDC 5 fő Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 4 fő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 3 fő E.ON IS Hungary Kft. 2 fő Ericsson Magyarország Kft. 2 fő Unilever Magyarország Kft. 2 fő Videoton Elektro-PLAST Kft. 2 fő 38

47 4.5. A munkahelyváltás okai DENSO Gyártó Magyarország Kft. 2 fő EDS Magyarország Kft. 2 fő ING Biztosító Zrt. 2 fő OTP Bank Nyrt. 2 fő A vállalatok mellett több megkérdezett iskolákat adott meg foglalkoztatási helyként. általános iskola 4 fő szakképző iskola 3 fő szakközépiskola 3 fő gimnázium 9 fő szakközépiskola, szakiskola 2 fő gimnázium, szakközépiskola 2 fő óvoda 1 fő általnos iskola, gimnázium 1 fő A kapott válaszok alapján kigyűjtöttük a diplomások által megnevezett munkaköröket, amelyet a mellékletben szakok szerint listaszerűen bemutatunk. Mind a szakok, mind a munkakörök megnevezése a hallgatók által megadottakat tükrözi, ennek megfelelően a szakok megnevezése nem minden esetben egyezik meg az akkreditált szak megnevezésekkel. 4.5 A munkahelyváltás okai A kezdő munkavállalók esetében általános jelenség a megfelelő munkahely keresése. Ennek során a diploma megszerzése után a válaszadók nagy része 39

48 4. Munka és munkahely több munkahelyen is kipróbálja önmagát. Az első munkahely megszerzési utáni munkahelyváltás okait három csoportba sorolhatjuk a megnevezett válaszok alapján: 1. magánjellegű okok új szakma, végzettség megszerzése családalapítás költözés változtatás iránti igény szakmai motiváció hiánya 2. munkahelyi problémák felettesek személye munkahelyi bizonytalanság nem megfelelő munkafeltételek és körülmények bérezés megszűnt a cég leépítés lejárt a szerződés 3. egyéb okok előléptetés saját vállalkozás jobb ajánlat A válaszadók közül a legtöbben közel egyharmaduk - a jobb ajánlatot nevezte meg, hasonló arányban, egytizedük említette a költözést, nem megfelelő munkakörülményeket. A bérezést és a cég megszűnését a válaszadók 8-8 %-a említette. A többi ok ennél kevesebbszer, a megkérdezettek néhány százalékánál merült fel. 40

49 4.6. Jelenlegi munkaerő-piaci státusz 4.6 Jelenlegi munkaerő-piaci státusz A kutatásban szereplő hallgatók munkaerő-piaci státuszukat tekintve aktívak, elenyésző az inaktívak aránya (2,4 %). Az inaktívak között találunk néhány gyesen, gyeden lévőt, munkanélkülit és továbbtanuló hallgatót. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi munkahelyén milyen munkaviszonyban dolgozik, a volt diákok 44,4 %-a nem válaszolt. Azok, akik bejelöltek válaszlehetőségeket a főállású munka a jellemző: a megkérdezettek 88,7 %-a főállásban dolgozik, ezen belül 70,5 %-a beosztott alkalmazottként, 16 % középvezető és 2,2 % a felsővezetők aránya. A részmunkaidőben dolgozók aránya 2,5 %, míg a szerződéses munkaviszony a válaszok 6,2 %-ban jelentkezett. Az egyéb munkaviszonyban dolgozók aránya elenyésző, 2,5 %. A pontos megoszlást a 4.5 ábrán mutatjuk meg. Részmunkaidőben 2% Szerződéses munkaviszonyban 6% Egyéb 3% Főállásban, felsővezető 2% Főállásban, középvezető 16% Főállás, beosztott 71% 4.5. ábra. Frissdiplomások beosztása 41

50 4. Munka és munkahely Arra a kérdésünkre, hogy az egyetemen tanultakkal azonos szakterületen dolgozik-e a megkérdezett, a megkérdezettek 44,4 %-a nem adott értékelhető választ. A kérdésre válaszoló végzettek 65,7 %-a az egyetemen tanultakkal azonos szakmai területen dolgozik. Ez a végzés óta eltelt rövid idő fényében talán természetesnek is tekinthető, a későbbi felvételekben azonban feltétlenül érdemes lesz nyomon követni a későbbi szakmai váltásokat is. Azoknak, akik nem az egyetemen tanultaknak megfelelő területen dolgoznak, az egynegyede a gazdaságtudományi képzési területen (24,5 %) és a pedagógusképzési területen (23,4 %) végzett, ennél kisebb arányú a műszaki képzési területen, az informatikai és agrárképzési területen végzettek (15 főnél kevesebb megkérdezettre jellemző). Ha az összevont képzési területek szerint nézzük meg a tanult szakterületen kívül dolgozó diplomások arányát, a gazdaságtudomány terület 31,9 %-ot, a humán terület 25,5 %-ot, a mérnöki képzés 18,1 %-t tesz ki. Ezek az arányok az végzettéggel nem azonos szakterületen dolgozók közötti megoszlást mutatják (94 főt). Téves következtetések levonása előtt, érdemes az eredményeket összevetni az egyes képzési területek teljes mintanagyságával. A gazdaságtudományi területen a felmérésben szereplők, a teljes mintanagyság 18,9 %-át jelentik a pályaelhagyók, a humán területnél 18,5 %-ot, a mérnöki képzésnél 19,3 %-ot tesznek ki. A pályaelhagyók vélhetően szituatív lehetőségeket használnak ki: nem mutat összefüggést a pályaelhagyás és másoddiploma szerzése, nincs tudatos készülés a továbbtanulás és a külföldi munkavállalás tekintetében. A pályaelhagyók 87,2 %-a nem szerzett más diplomát az egyetemen kívül, 56,5 %-uk nem tervez külföldi munkavállalást a következő 5 évben. A pályaelhagyók 89,4 %-a nem vett részt az egyetemi évek alatt külföldi részképzésben, viszont a kapott oklevelük/diplomájuk minősítését tekintve a jobb eredménnyel végzettek dolgoznak más szakterületen: 58,5 %-uk jó minősítéssel végzett, 20,2 %-uk jeles-kiváló minősítéssel. Ez azt is jelentheti, hogy a jó érdemjegyet szerzők nem feltétlenül akarnak, vagy tudnak elhelyezkedni a szakmájukban, amit az egyetemi képzéssel megszereztek, és ez látható a mellékletben is. 42

51 4.7. Munkakörülmények 4.7 Munkakörülmények A volt hallgatók jelenlegi munkakörülményeikkel többnyire elégedettek, közepesen jónak minősítették azokat. Az elégedettségi tényezők közül az alábbiakra kérdeztünk rá: Jövedelem /fizetés Egyéb bónuszok, juttatások Időbeosztás (munkaidő, munkabeosztás) Munka feletti ellenőrzés, önállóság, autonómia Munkahelyi légkör, munkakörnyezet Munka-lakóhely távolsága, bejárási idő Szakmai kihívás, szakmai feladatok Továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés Karrierlehetőség, előrelépés Munka társadalmi megítélése, presztízse Az elégedettségi tényezők megítélését mutatjuk be a 4.2 táblázatban és a 4.6 ábrán. A különböző tényezőket 1-5 skálán értékelték a válaszadók Legjobbnak a munkahelyi légkört, a munka feletti önállóságot, autonómiát emelték ki a volt hallgatók. Képzési területenként megvizsgálva az elégedettségi tényezők alakulását a következőket emelhetjük ki: a jövedelmükkel, fizetésükkel a legkevésbé a humán képzési területen végzettek elégedettek, azon belül is a pedagógusképzési területen 2,6-os átlagértéket mutat. Néhány fő véleményét tükrözi, de hasonlóképpen 43

52 4. Munka és munkahely 4.2. táblázat. Munkahelyi elégedettségi tényezők értékei a válaszok alapján tényező átlag, szórás Jövedelem, fizetés 3,21 ± 1,1 Egyéb bónuszok, juttatások 3,14 ± 1,3 Munkaidő, időbeosztás 3,72 ± 1,1 Önállóság, autonómia 4,00 ± 0,9 Munkahelyi légkör, munkakörnyezet 4,14 ± 1,0 Munkahely-lakóhely távolsága 3,98 ± 1,2 Szakmai kihívások 3,72 ± 1,1 Továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés 3,52 ± 1,5 Karrierlehetőség, előrelépés 3,14 ± 1,3 Munka társadalmi megítélése, presztízse 3,42 ± 1,2 vélekedtek a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tagjai is (2,4 átlag, mindkét esetben 1,1 szórással) a fizetésen kívüli egyéb bónuszokkal, juttatásokkal szintén az előbbi csoportok elégedetlenebbek: a pedagógusképzésnél 2,4, a vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportnál 1,8 értékek szerepelnek (1,3 és 1,1 szórással) a munka időbeosztásában nincs lényeges különbség a képzési területek között, kivételt képeznek az agrár- és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport tagjai, akik kevésbé elégedettek a többi területhez képest (3,3 érték, 0,9 szórással, illetve 2,8 átlag 1,6 szórással) a munka feletti ellenőrzéssel, önállósággal a megkérdezettek mindegyike azonos mértékben nagyon elégedett a munkahelyi légkörrel, munkakörnyezettel a pedagógusképzés képzési területen nem elégedettek a megkérdezettek a válaszok átlaga 3,9, 1,2 szórással 44

53 Átlag 4.7. Munkakörülmények N=263 3,42 3,14 3,52 3,72 3,98 4,14 4 3,72 3,14 3,21 Munka társadalmi megítélése,presztízse Karrierlehetőség, előrelépés Továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés Szakmai kihívás, szakmai feladatok Munka-lakóhely távolsága, bejárási idő Munkahelyi légkör, munkakörnyezet Munka feletti ellenőrzés, önállóság, autonómia Időbeosztás (munkaidő, munkabeosztás) Egyéb bónuszok, juttatások Jövedelem, fizetés ábra. Munkahelyi elégedettségi tényezők értékeinek átlaga a munkahely-lakóhely távolsága, bejárási idő szinte egyáltalán nem jelent gondot a megkérdezettek számára, azzal nagymértékben elégedettek szakmai kihívások, feladatok tekintetében a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tagjai elégedetlenebbek (a válaszok átlagértéke 3 ± 0,7 szórással) továbbképzési lehetőségekkel a legelégedettebbek a természettudományi képzési területen végzettek, legelégedetlenebbek a vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoport és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport tagjai (3 illetve az 2,4 átlag, 0,7-1,3 szórással) a munka társadalmi megítélésével és presztízsével a pedagógusképzési, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tagjai elégedetlenebbek (2,4 és 2,8 átlag 0,5-1,2 szórással). Hasonlóan a karrierlehető- 45

54 4. Munka és munkahely ségekkel és előrelépésekkel (2,6 és 2 átlag, 1-1,2 szórással). Mindkét szempontnál a legelégedettebb csoport tagjai műszaki (informatikai-, műszaki képzési területen) képzésen vettek részt. Nemek szerint vizsgálva az elégedettséget, a férfiak nem számottevő mértékben, de árnyalatnyival minden esetben elégedettebbek az adott tényezővel kapcsolatban Bérezés A végzett hallgatók bruttó bérezésére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek közel fele nem válaszolt. A legtöbben Ft közötti bért jelölték be (26,7 %), a Ft közötti bérkategóriába a válaszadók 18,7 %. Kevesebb, mint Ft bruttó bért a válaszadók kevesebb, mint egytizede kap munkahelyén. Az általunk megadott válaszlehetőségek között a legmagasabb fizetési kategóriát, több mint Ft bruttó havi jövedelmet a megkérdezettek 15,1 %-a kap. A többi értékkategóriát közel azonos arányban jelölték meg. A legmagasabb bruttó bérkategóriák ( Ft feletti havi jövedelem) az átlagosnál jóval nagyobb arányban a műszaki informatikusoknál jellemzőek Ft alatti havi bért az agrár területen végzettek, Ft-ot pedig főleg a humán területeken végzettek jelöltek be. A fizetések megoszlását a 4.7 ábrán mutatjuk be Egyéb ösztönzők A jövedelem mellett az egyéb ösztönzők szerepe is kiemelt fontossággal bír egy munka megítélésénél. Erre a megkérdezettek mindössze a válaszadók 7,2 %-a válaszolt, így azok részletes, több változó szerinti elemzése statisztikailag nem lehetséges. Mindemellett a felsorolt juttatásokat három csoportba 46

55 4.7. Munkakörülmények 49% 5% 13% 10% 7% Kevesebb, mint Ft Ft között Ft között Ft között Ft között Több, mint Ft 8% 8% Válaszhiány 4.7. ábra. Fizetési kategóriák megoszlása soroltuk, amelyek megoszlása egyenlő arányú volt. A felsorolt juttatások az alábbiak: 1. teljesítményhez kötött, anyagi jellegű juttatások ügyfelek utáni százalékos juttatás teljesítmény alapján év végi kéthavi fizetés teljesítményfüggő jutalom teljesítményfüggő prémium plusz juttatás a jó munkavégzésért és az új kollégák betanításáért forgalom utáni juttatás értékelés alapján, projektmunka esetén pénzbeli juttatás 2. szociális juttatások (beleértve a cafeteria rendszert) magánorvos étkezési utalvány ajándékutalvány üdülési csekk 47

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2011

Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2011 Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2011 2008/2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vizsgálata Kutatásvezető: Dr. Formádi Katalin, egyetemi docens 2011. szeptember

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő 15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 715 Válaszadási ráta: 17,9% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább alapszinten

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2012

Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2012 Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2012 2007/2009/2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vizsgálata Kutatásvezető: Dr. Formádi Katalin, egyetemi docens Lezárva: 2013.

Részletesebben

A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja

A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja 2010-2011-2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók telefonos mintavételes vizsgálata Mintafelvétel: 2013. november - 2014. február Lezárva: 2015. január

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2013 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás a Pannon Egyetemen, 2013

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 2008, 2010, 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vizsgálata Lezárva: 2014. április Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Felsőoktatási

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

Előterjesztés a Szenátus 2011. május 5-i ülésére. Tárgy:

Előterjesztés a Szenátus 2011. május 5-i ülésére. Tárgy: Előterjesztés a Szenátus 2011. május 5-i ülésére Tárgy: 2010 évi diplomás pályakövetési vizsgálat eredménye Előterjesztő: Gadár László Karrier Iroda vezető Előterjesztés tárgyának kutatási vezetője: Formádi

Részletesebben

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő A válaszadási ráta nem érte el a 10%-ot. Végzettek Alapsokaság: 8801 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő Szolnoki Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő A válaszadási ráta nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2262 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 48,8% Esetszám:

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC NE. Válaszadók száma = 6. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC NE. Válaszadók száma = 6. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC NE Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.

Részletesebben

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek EvaSys MISKOLCI EGYETEM Válasz jelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem, kövesse

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC EGPOL. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC EGPOL. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC EGPOL Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 212 TAVASZÁN AKTÍV ELSŐ-, MÁSOD- ÉS HARMADIK FÉLÉVES SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK KÖRÉBEN 212. TÁMOP-4.1.1/A-/2/KMR-2-4 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Alapképzésben végzettek. Válaszadók száma = 151. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alapképzésben végzettek. Válaszadók száma = 151. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Alapképzésben végzettek Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

DPR_NK_2013 GYT B. Válaszadók száma = 15. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 GYT B. Válaszadók száma = 15. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 GYT B Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2009, 2011, 2013-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vizsgálata Lezárva: 2014. november 30. Pannon Egyetem Cím: 8200 Veszprém,

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP-4.1.1./A-10/2/KMR - 2010-0013 A PPKE MENEDZSMENTJÉNEK KÖZPONTI FEJLESZTÉSE DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER BESZÁMOLÓ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP 4.1.1.

Részletesebben

A 2012. ÉVI ŐSZI MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE

A 2012. ÉVI ŐSZI MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE A 2012. ÉVI ŐSZI MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE A KIÁLLÍTÓK VÉLEMÉNYEI ALAPJÁN Budapest, 2013. január 10. Készült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontjának gondozásában, a 2012. október

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC KREH. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC KREH. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC KREH Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Kutatási jelentés. A Budapesti Gazdasági Főiskola. Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított

Kutatási jelentés. A Budapesti Gazdasági Főiskola. Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2007-ben végzett hallgatók között lebonyolított 2011. évi telefonos kutatás eredményei 2011. szeptember A Diplomás

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet

Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY. Tervezet Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet MSC MSc mérnöki 3. A felmérés kérdéscsoportjainak kiértékelése 3.1. A végzést követő továbbtanulás az aktív hallgatók körében

Részletesebben

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

I. TARTALOMJEGYZÉK... 3 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 III. MUNKATÁRSAK... 8 IV. BEVEZETÉS... 9

I. TARTALOMJEGYZÉK... 3 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 III. MUNKATÁRSAK... 8 IV. BEVEZETÉS... 9 Tartalomjegyzék I. TARTALOMJEGYZÉK... 3 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 III. MUNKATÁRSAK... 8 IV. BEVEZETÉS... 9 V. MÓDSZERTAN... 9 V. 1. Kérdőív... 9 V. 2. Próbafelmérések... 9 V. 3. Mintavétel... 10 V.

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

Központi diplomás pályakövető program (DPR) TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL MUNKÁLTA- TÓI SZEMSZÖGBŐL A felmérést koordinálta: Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely, az Országos Felsőoktatási Információs

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály. Az érettségi vizsga szervezési feladatai, a jogszabályi változások

Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály. Az érettségi vizsga szervezési feladatai, a jogszabályi változások Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály Az érettségi vizsga szervezési feladatai, a jogszabályi változások 2012. Tavaszi érettségi vizsgaidőszak STATISZTIKA Vizsgázók : 10.602 fő Értékelt tantárgyi

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

RKK_H. Válaszadók száma = 157. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% RKK_H Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Alcsoport DPR_2014_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 14. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alcsoport DPR_2014_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 14. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Alcsoport DPR_0_hallgato_FOK Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Szakirányú továbbképzésen végzettek. Válaszadók száma = 49. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

Szakirányú továbbképzésen végzettek. Válaszadók száma = 49. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Szakirányú továbbképzésen végzettek Válaszadók száma = 9 Sipos Norbert, Szakirányú továbbképzésen végzettek Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg

Részletesebben

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 KÖZGAZDASÁGI Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 Végzettek Jelentkezők Egyetemre Felvételt nyert Főiskolára Felsőfokú szakképzésbe 130 fő 122 fő 23 fő (Szegedi Tudományegyetem, Veszprémi

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

MÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

MÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% MÉK_DPR 0_aktív hallgatók Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

PTE_DPR_Vegz_Alap_Normal_2015. Válaszadók száma = 2013. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

PTE_DPR_Vegz_Alap_Normal_2015. Válaszadók száma = 2013. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Válaszadók száma = 2013 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján

Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Szerzők: Séd Levente, Molnár Balázs 1. Az alapsokaság

Részletesebben

DPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25

DPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25 DPR és Motivációs Felmérések 0 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 0 (a végzés követő éven belül) (DPR_A_FSZ_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Gyors elhelyezkedés, biztos munkahely. belső munkaanyag DPR 2012-es eredményeiről (végzett hallgatók)

Gyors elhelyezkedés, biztos munkahely. belső munkaanyag DPR 2012-es eredményeiről (végzett hallgatók) Gyors elhelyezkedés, biztos munkahely belső munkaanyag DPR 2012-es eredményeiről (végzett hallgatók) Készítette: Pappné Palovics Éva, Tamáska Máté N=249 Vác, 2012. november 30. A kérdőív elsősorban a végzett

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

Tartalom ... 16. képzési terület... 60. során.

Tartalom ... 16. képzési terület... 60. során. Diplomás pályakövetés 2010 A 2007 ben végzettek munkaerő piaci jellemzői Kutatási gyorsjelentés Tartalom 1. Összefoglaló gyorsjelentés... 2 2. Képzési területenkénti adatok... 16 2.1. Agrár képzési terület...

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Hallgatók 2011 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben