A KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER MINT TÁRSADALOMSZERVEZŐ TÉNYEZŐ Az önfejlesztő iskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER MINT TÁRSADALOMSZERVEZŐ TÉNYEZŐ Az önfejlesztő iskola"

Átírás

1 A KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER MINT TÁRSADALOMSZERVEZŐ TÉNYEZŐ Az önfejlesztő iskola AZ OKTATÁSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA AZ ELOSZTÁSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA A SZABÁLYOZÁSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA SZEMÉLYES MEGGYŐZÉS TARTALMI ÁTALAKÍTÁS A TÁMOGATÁSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA (VILÁGBANKI PROGRAM) ENNEK KÖVETKEZMÉNYE: TANÁR, VÉGZETTSÉG, FELSZERELTSÉG A FENNTARTÓ SZÜLŐ (KÖZVETLEN KÖRNYEZET) EGYÜTTMŰKÖDÉSE: AZ ISKOLASZÉK EREDETI FUNKCIÓJA MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: SZERKEZETVÁLTÁS, KÉPZÉSI PROFIL A REGIONÁLIS KAPCSOLATRENDSZER BŐVÍTÉSE A VÁLTÁST ELŐIDÉZŐ OKOK: GYEREKLÉTSZÁM és A KÉPZÉS IRÁNTI IGÉNY CSÖKKENÉSE 2

2 MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG A RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJA: AZ ADMINISZTRATÍV FUNKCIÓT A PEDAGÓGIAI FUNKCIÓNAK KELL FELVÁLTANIA (Képzési szintenkénti újra jelentkezés, központi irányítással) A VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK ELŐZETES FÖLTÉRKÉPEZÉSE A KÖZVETLEN KÖRNYEZET IGÉNYEINEK A FÖLTÉRKÉPEZÉSE, AZ INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁSI ÉS KÉPZÉSI KAPCSOLAT- RENDSZER FÖLTÉRKÉPEZÉSE JAVASOLHATÓ FORMÁK: BEISKOLÁZÁSI INFORMÁCIÓS PROGRAMOK, BEISKOLÁZÁSI AKCIÓK, A KÉPZÉSI PROGRAMOK ÖSSZEHANGOLÁSA (AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELEINEK A KIDOLGOZÁSA: OKTATÁSI REKTIVÁCIÓ, TANFOLYAM, SZAKMUNKÁS- KÉPZÉS, ÉRETTSÉGIT ADÓ KÉPZÉSEK STB.), PÁLYAVÁLASZTÁSI RENDEZVÉNYEK, NYÍLT NAPOK, OKTATÁSI, KÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁS, GAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÁS. 3

3 A REGIONÁLIS KAPCSOLATRENDSZER BŐVÍTÉSE PROBLÉMÁK: GYAKORLÓHELY SZERZŐDÉSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FELTÉTELEK A TANULÓK TÁRSAS KAPCSOLATRENDSZERE A VÁRHATÓ ELŐNYÖK: GAZDÁLKODÁSI ELŐNY, TELJES TERMELÉSI CIKLUST ÁTFOGÓ TERMELÉSI GYAKORLAT, A CIVIL SZFÉRA SZERVEZETEINEK KAPCSOLÓDÁSA VILÁGOS FELADATRENDSZER (IGAZODÁSI LEHETŐSÉG), A RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA VONZÓ, TÁRSADALMILAG HASZNOS TEVÉKENYSÉG, A SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZET SZÁMÁRA FIGYELEM FELHÍVÓ TEVÉKENYSÉG. 4

4 KÉPZÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZEMPONTOK EGYÜTTESE pályázaton kívüli forrás, (PÁLYÁZATI ANOMÁLIÁK KIKERÜLÉSE) a képzés profilja vágjon egybe a résztvevők igényével, adjon mindenki számára PEDAGÓGIAI SZEMPONTBÓL INDOKOLHATÓ egyenlő esélyt, vonzó legyen a régión kívül is, (IDEGENFORGALOM, VENDÉGLÁTÁS, TÁJRA JELLEMZŐ TERMÉKELŐÁLLÍTÁS ÉS -FORGALMAZÁS) szerves kapcsolatban álljon a település fejlesztési elképzeléseivel, (KÖZTERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIÉPÍTÉSE) munkahelyet teremtsen vagy megélhetési lehetőséget, illetve annak pótlását szolgálja, (KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGBŐL VÁLLALKOZÁS takarítás) ha szerényebb munkahelyet ígér, akkor valamilyen lakossági igényt is elégítsen ki, (KÖZHASZNÚ FIZIKAI ÉS SZOCIÁLIS MUNKA) vállalkozáspezsdítő legyen, (LOVASTÚRA) a helyi közösség egyszerre legyen felhasználója és kihasználója, azaz a helyi résztvevők fokozatosan csatlakozhassanak, illetve másodlagos előnyeit élvezhessék. (LAKÁSKIADÓK EGYESÜLETE) 5

5 A MINTAISKOLAI FUNKCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ÉRTÉKEKET HORDOZÓ TARTALMI ELEM a szakképző intézmény kapacitásának a región, településen belüli hasznosítása, A gyakorlati képzés terhére végzett vállalkozás (festő, asztalos stb.) olyan szolgáltatások fenntartása, amely a képzéssel összefügg, ugyanakkor pótlólagos támogatást nem igényel (non profit: pl. pályaválasztási tanácsadás, szaktanácsadás, számítógépes hozzáférhetés, sportolási lehetőség, teremszolgáltatás), környezetvédelmi projektek bekapcsolása a szakképzés rendszerébe, ilyen jellegű szolgáltatások beépítése tanulmányi feladatként. Időjárásmegfigyelés, belvíz, szemét-ügyelet, biokontroll, illetve média stb. EZ EREDMÉNYEZI A KIINDULÓ SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT: a regionális szempontokét, a helyi társadalmi háttérét, az együttműködési lehetőségekét: önkormányzati, munkaügyi szervezetek és a civil szféra intézményei 6

6 A KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER MINT TÁRSADALOMSZERVEZŐ TÉNYEZŐ Az önfejlesztő iskola Dr. habil. Barkó Endre PhD, főiskolai tanár Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Pedagógia Tanszék 510 Jászberény, Rákóczi út 53. Tel.: (57) mail: ÖSSZEFOGLALÁS Az utóbbi évtizedben bekövetkező változások ráirányították a figyelmet az oktatás fontosságára. Újra kell értékelni az iskola társadalomszervező erejét, lehetőségeit. Az előadás a szakmai képzést folyatató iskolák társadalomszervező kompetenciáját próbálja modellezni ennek egyik speciális intézményét az egyetemi gyakorlóiskolákat. A tanárképzéssel összefüggésben kétszeresen is indokolt a téma, hiszen a képzési feladatok is a követendő minta, a társadalomszervező funkciót kell, hogy erősítsék. Ehhez szükség van a regionális szempontok figyelembevételére, a helyi társadalmi háttér alapos megismerésére, az együttműködési lehetőségek föltárására (mind az önkormányzati, mind a munkaügyi szervezetekkel, beleértve a civil szféra intézményeit is). Kulcsszavak: szakképzési intézményrendszer, régió, civil szféra, szakképzés, tananyag, helyi tanterv AZ OKTATÁSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA Az utóbbi évtizedben bekövetkező változások ráirányították a figyelmet az oktatás fontosságára. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a legsikeresebbnek ítélt programok is elhalnak a bürokrácia útvesztőiben, ha nem a helyi akarat organikus szervező erejére támaszkodnak. A regionális fejlesztési elképzelések és az önkormányzati önállóságnak a település fejlődésére ható ténye a kilencvenes évek elején látványos változásokat hoztak. A helyi elosztási rendszer nagyobb szerepet kapván lehetőséget teremtett arra, hogy a vidék olyan sajnálatos módon elmaradt beruházásokat pótoljon, amelyekre hosszú évtizedek alatt nem volt lehetősége. Ismeretesek az akkori időszak kistelepüléseinek azok az erőfeszítései, amelyek részben az ország vérkeringésébe való bekapcsolódás feltételeit, részben a kulturális önállóságot és az infrastrukturális fejlesztések révén emberibb környezet igyekeztek teremteni. Ezek az erőfeszítések egyaránt szolgálták mind az ott lakó emberek életkörülményeiben való régen várt változásokat, mind a szűkebb és tágabb környezet megóvását, fejlődését. (Lásd az első kisiskolák, óvodák visszaállítására törekvő önkormányzatokat, lásd a közigazgatási összevonásokat megszüntető tendenciákat, lásd a telefonhálózat, csatornahálózat, vízhálózat és a gázprogram beruházásait.) E prosperáló törekvések lendületét a négy év múltán bekövetkező kedvezőtlen fordulat lelassította, sőt számos kedvezőtlen - jobbára helyi - konfliktus kiinduló problémája lett. Előfordult, hogy a váltást követő időszakban, a beruházások befejeztével az előzetes egyeztetések ellenére késett az országos hálózatra való csatlakozás, mert a türelmetlen önkormányzat annak idején más, kedvezőbb feltételeket szabó beruházó ajánlatát elfogadva építette ki regionális telefonhálózatát, szemben a monopóliumát fenntartani kívánó nagyvállalattal. A továbbiakban a fenti témát földolgozó esettanulmányra hivatkozunk, amely egy egyetemi gyakorlóiskola, szakirányát tekintve mezőgazdasági gépszerelő és erdészeti gépészeti szakközépiskola társadalomszervező lehetőségét dolgozza föl. Ennek következtében a példák is ebből a közegből származnak, ezeket jelzi a tipográfiailag is elkülönülő forma. 7

7 A fenti eset a MATÁV és az iskolának helyet adó önkormányzat vitájára utal, amely azért robbant ki, mert a MATÁV a bekapcsolandó községek közül a legutolsóként kapcsolta be a nem MATÁV alállomásokat és rendszert kiépítő települést annak ellenére, hogy technikai akadály nem volt, és a település az elsők között készült el a beruházással. A helyi konfliktusok azokat a tendenciákat erősítették, amelyek igazolják azt az állításunkat, hogy a legnagyszerűbb elképzelések is elvérezhetnek a személyes, bürokratikus akadályokon, s ennek semmilyen más oka nincs, mint a személyes sértettségen felülemelkedni képtelen konokság. Hasonló jelenség volt megfigyelhető a szakképzési intézményrendszer átalakulásában és a szakképzés tartalmi átalakulás feltételeit megteremtő szabályozási rendszer létrejöttében. Ma már szinte közhely, hogy a világbanki rendszerű szakképzés előnyeit taglaljuk, hiszen a szakképzésben bekövetkező változások legdinamikusabb iránya éppen a világbanki program támogatásával indultak. Ma inkább ezzel összefüggésben a minőségbiztosítás kerül előtérbe szaporítva azokat a jelenségeket, amikor pedagógiába gátlástalanul türemkedik be egy nem diszciplináris fogalmi rendszer szókincse újnak tűnő tartalommal konvertálható szakmai ismeretek, adaptív szakképzés, kompetenciák és végül kulcsképességek stb. Erre példa bőven akad a szakképzésen kívül is, általános tendenciaként, lásd a programozott oktatás rémtörténetét, amely ma új életét éli a távoktatási programokban, vagy a tudományos, technikai forradalom, amely még a pszichológia új területének nevezett kognitív pszichológia szókincsét is átformálta az informatika szókincsének fölhasználásával, reminiszcenciát sugalló metaforáival - emlékezetfiók, információfeldolgozás kontra gondolkodás stb. Brunertől Takács Etelen át Nagy Józsefig, hogy hazai forrásokat is említsünk. A program az előkészületek időszakában a kiválasztott iskolák vezetőinek és oktatóinak a személyes meggyőződés lehetőségét kínálta, amikor számos iskola számos vezetője és oktatója, a szakképzés fejlesztésért felelő szakemberek sora sorra látogathatta a nyugat-európai országokat különféle tapasztaltszerző tanulmányutak keretében. A cél az volt, hogy személyesen meggyőződve az átalakulás fontosságáról és az átalakulással járó fejlesztés hozamáról, a résztvevők hajlandóságot mutassanak az intézmények tanulmányi programjaik fokozatos átalakítására. A tartalmi szerkezeti átalakulás célja volt a később elfogadott szakképzési törvényben és közoktatási törvényben egységesen rendezett rendszer, amely távolabbi időre tolta el a pályaválasztást, növelte az alapképzés, általános képzés idejét, erősítette a végzettség munkaerő piaci értékét az idegen nyelvi és informatikai képzés szorgalmazásával, és a szakmai végzettséget a megalapozottabb szakmai kompetenciát igénylő szakmák esetében az érettségi utáni időszakra tette. Ezek a változások az általános és a szakmai képzés arányát gyökeresen megváltoztatták, a végső stádiumra koncentrálva szervezték a gyakorlati felkészítés lezáró szakaszát abból a megfontolásból, hogy a gyakorlati szakmai tudás eredményesebben és rövidebb idő alatt sajátítható el egy érettebb, a továbbképzés feltételeit is szolgáló általános és szakmai elméleti felkészültségű hallgató esetében (azzal a véka alá nem rejtett szándékkel, hogy a szakképzés szintje emelkedjék az ún. technikusi szintre, lehetővé téve a szakmai képzés és a felsőfokú szakmai képzés és általános képzés zökkenőmentes és egymásra épülő rendszerének létrejöttét). Jellemző a helyzetre, hogy az első fejlesztési program zárultával egyetlen gyakorlóiskola sem volt tagja a világbanki program résztvevőinek, az éves módszertani továbbképzés alkalmával Jánoshalmán ismertetett élelmiszeripari világbanki képzési program nem nyert osztatlan sikert (hogy szépen fogalmazzunk). Az ellenállás az iskolák részéről részben érthető, hiszen az átállás fölborítja különösen a szakmai gyakorlatok, a szakmai fölkészítés rendjét, aminek az a következménye, hogy a gyakorlati oktatásban foglalkoztatottak átmenetileg akár fölöslegessé is válhatnak. (A váltás kifutása ugyanis olyan hosszú időt vehet igénybe, amelyet nem képes áthidalni egy munkaerő tartalékkal nem rendelkező intézmény.) Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szakképzés arányának 8

8 csökkenésével szemben az általánosan kötelező, nem szakmai tárgyak óraszáma jelentősen megemelkedett, s akkor még nem is szóltunk az idegen nyelvi képzés nehézségéről. Ez utóbbinak egyébként kettős fékje volt: egyrészt a tanárhiány, másrészt a beiskolázottak tanulmányi szintje, amely igen alacsony volt az általános iskolai idegen nyelvi oktatás ismert körülményei miatt. Az említett iskola esetében a képzési szerkezet megváltoztatása nemcsak a gyakorlati képzésben részt vevő oktatók számát és képzettségi szintjét érintette, hanem több ponton problémát okozott a nem szakmai tárgyak oktatása is. A szakmai elméleti tárgyak oktatására egyetemi végzettségű kollégákra lett volna szükség, a gyakorlati oktatók nagy részének pedig semmilyen pedagógiai végzettsége nem volt. Az idegen nyelvi képzés reformja is rendkívüli erőfeszítésbe telt, részben abból adódóan, hogy a második idegen nyelv oktatására csak feszültségeket gerjesztő megoldás kínálkozott (az átlagosnál magasabb fizetés előteremtése), részben abból, hogy az elsőt is a még érvényben levő magas gyakorlati és szakmai elméleti óraszám mellett kellet tanítani jobbára neveléslélektani szempontból is elfogadhatatlan beosztásban (a hetedik órában vagy a nulladikban stb.). Nehezen indokolható az a szakmai köntösben is jelentkező ellenállás, amelyet a szakmai felügyeletet gyakorló intézmény, jelen esetben a szakminisztérium tanúsított. A szakminisztérium az időközben megváltozott szakmai felügyeleti rendszer ellenlépéseként foggal, körömmel igyekezett megtartani olyan intézményeket, amelyeket szakmai kompetenciája megengedett, azonban a kiválasztásban leginkább szakmai presztízs és hatalmi szempontok érvényesültek. Csak figyelmeztetőül: a munkamegosztás, illetve az intézményi hovatartozás megváltoztatása csak abban esetben törvényes, ha a miniszterek megegyezése szavatolja. A gyakorlóiskolák esetében, így a részletesebben vizsgált iskola is abba a helyzetbe került, hogy fennállt a veszélye annak, hogy megszűnik az intézmények kapcsolata az anyaintézménnyel, azaz az egyetemmel. Három irányban indult próbálkozás, hogy az iskola az elmaradt fejlesztések és a hosszúra nyúló hovatartozást feszegető viták kereszttüzéből kivezető megoldást találjon. Az egyik megoldási lehetőség a szerkezetváltás és a képzési profil megváltoztatása, a másik a regionális kapcsolatrendszer bővítése és a harmadik a kettő lehetséges összekapcsolása. A/ A SZERKEZETVÁLTÁS LEHETŐSÉGE A szerkezetváltás intézményes menete az, hogy a szakmai felügyeleti szerv is járuljon hozzá, nevezetesen a mezőgazdasági szakképzésért felelő országos fennhatóság felelős szakmai vezetője. A beterjesztendő javaslatban megfogalmazódott az az igény, hogy szükség van a képzési szerkezet megváltoztatására. Egyrészt a jelentkezők száma egyre csökken, a jelentkezők a végzettek legalacsonyabb szintjéről adódnak, a környéken lakók számára más lehetőség csak a közeli nagyvárosban van, a szakmai kínálat csak a fiúgyermekek igényét veszi tekintetbe stb. A javaslat az alapító okiratban ezért a tevékenységi körök kiszélesítése mellett a gimnáziumi tagozat indítását is szorgalmazta, továbbá a napi gyakorlati oktatás tapasztalt hiányosságait mint a vizsgakövetelmények drasztikus átalakítását kérte. Mind a két javaslat elvérzett az felügyeleti szerv szakmai döntéseként vagy az iskolák gazdálkodási szabályait meghatározó rendeletek szigorában, merevségében noha az egész szakképzési rendszer átformáló előkészítő munkálatok már javában folytak, a rendelettervezetek közismertek voltak. Csak a pontosság kedvéért: a gimnáziumi tagozat indítása részben oldotta volna a beiskolázási problémákat, megteremthette volna a sok szempontból jótékony hatású koedukációt, és a küszöbön álló szakképzési váltásból eredő szaktanárhiány lehetséges terhelését is biztosította volna. Közismert, hogy a régió olyan területen helyezkedik el, amely jelentősen sújtott a bányászat visszaszorulása következtében megnövekedett munkanélküliség, s tetézte ezt az a tény is, hogy a mezőgazdasági feltételek kedvezőtlenek. Ennek ellenére a tulajdonképpeni nagyüzemi karbantartó és gépszerelő szakma oktatása folyt különböző szinten (régi és kissé módosított változatban) a környék valós igényét kielégítő erdészeti gépészeti szakirány oktatása mellett. Köztudomású, hogy a település egy olyan tájegység központja közelében van, amely két, három megyét átfogó erdőgazdálkodási lehetőséget rejt magában. 9

9 Ehhez viszonyítva elenyészők voltak azok a tevékenységi formák, amelyek a föllelhető helyi igényeket közvetlenül elégítették ki. Kivételt képeznek azok a rövid szakmai tanfolyamok, amelyek igazolható végzettséget adnak ugyan, de rendkívüli módon megterhelik a szakközépiskolai tanulmányokat. Erre jellemző adat, hogy éveken át egy-két jelölt jelentkezhetett egyetemi, szakegyetemi továbbtanulásra, a bekerülés aránya csak a csalfa százalékszámítások következtében kiemelkedő. (Ha bekerült, az főként annak köszönhette, hogy a szakegyetemi felvételi rendszer számos szakmai végzettséget többletpontokkal ismert el.) A szakmai képzési követelmény rendszerben az ún. vizsgamunkák haszontalan feladatrendszere is számos feszültséget hordozott magában. A javasolt ésszerű változtatás között szerepelt, hogy a gyakorlatokon, vizsgákon készített munkadarabokat részben kereskedelmi forgalomba lehessen hozni (a kovácsműhelyben készült ácskapcsok), vagy hogy olyan feladatrendszert hagyjanak jóvá, amely mind a gyerek számára, mind a nagyobb közösség számára hasznos produktumok legyenek. Ilyen próbálkozás volt a parkosítási, szabadtéri padok merevítőinek és a hegesztő vizsgamunka összekapcsolásának a lehetősége vagy magának a kerti padoknak a fűrésztanfolyamon való elkészítése stb. Úgy tűnik, hogy a szakképzés szerkezetváltásnak a szükségessége az alábbi jelenségek megjelenésekor elodázhatatlan, s a válaszlépések modellálható menete a következőket foglalhatja magában: a gyereklétszám általános csökkenése, a hagyományos vagy meglevő képzési szerkezet iránti igény csökkenése, illetve a várható változások előzetes föltérképezése, ismerete, a közvetlen környezet igényeinek a föltérképezése, az intézményi kapcsolatrendszer föltérképezése: gazdálkodási és oktatási, szakmai egyaránt. A fenti feladatok megoldására javasolt formák a következők: beiskolázási információs programok, anyagok készítése, beiskolázási akciók a potenciális jelölteket adó iskolákban, szakirányú képzést folytató iskolák képzési programjainak az összehangolása (az átjárhatóság feltételeinek a kidolgozása: szakmunkásképzés, érettségit adó képzések stb.), pályaválasztási rendezvények, nyílt napok, a hasonló profilú cégek képzési igényeinek a fölvállalása, oktatási, képzési szolgáltatás, gazdálkodási szolgáltatás. B/ A REGIONÁLIS KAPCSOLATRENDSZER BŐVÍTÉSE Az átalakulás időszakában a nagyüzemek átszervezése és privatizálása befejezéséhez közeledett. Azok az intézmények, amelyek nem rendelkeztek megfelelő gyakorlóterülettel, a tsz-ek fölszámolásakor vehették birtokba a számokra átadott területeket. Meg kell vallani, hogy gyakorta az iskola látta kárát a szűkkeblű szemléletnek, amikor a legkevésbé jó minőségű vagy megfelelő fekvésű tankertté nyilvánított földterületet átvehette. Az említett iskola esetében kettős problémával kellett megküzdeni. Az épület az egyházi vagyonként nyílván tartott és visszaigényelt ingatlan volt, az viszonylag nagyobb belső udvaron kívül számottevő gyakorlóterület nem állt rendelkezésre. Az évekig elhúzódó átadási, visszaadási folyamat nagyon megterhelte az iskola költségvetését, hiszen egyetlen minisztériumi beruházó sem akadt, aki a bizonytalan jogi helyzetű ingatlanra bármit is áldozott volna. (Az más kérdés, hogy az épületre a szervezet nem tartott igényt, pénzbeli megváltást kért. Ennek ellenére évekig nyomott költségvetéssel tengődött az iskola.) A gyakorlókert kijelölésekor semmilyen tanügyi szempontot nem vettek figyelembe, hiszen az átadott terület a két község közötti szeméttelep része volt, illetve a meredeken emelkedő domboldal egyébként sem volt alkalmas tanulóvezetői gyakorlatokra vagy más tanulói tevékenységre stb. Az egész gazdálkodásra kijelölt terület önmagában alkalmatlan volt arra mind nagyságában, mind elhelyezkedésében, minőségében arra, hogy az oktatási feladatok mellett hasznot, gazdálkodási értéket termeljen. Ha ehhez hozzávesszük a mezőgazdasági termelés szezonális jellegét, időszakosságát, idő- és gépigényét, akkor a rendelkezésre álló óraszám és tanulólétszám miatt sem működhetett volna gazdaságosan a gyakorlókert. 10

10 Természetes igény, hogy az iskola léte társadalomszervező erőként kell, hogy funkcionáljon az adott településen vagy a szűkebb környezetben. Itt is az első és legfontosabb feladatnak a környezet föltérképezése látszik. Az átalakulás következtében létrejött kisebb cégek a szakképzési támogatás rendszerét gyakran kihasználják. Az eszközbeszerzések a kihelyezett leltári tárgyak sokaságát eredményezhetik. A szerves és hosszú távú kapcsolatrendszer alapja - a személyes jóindulat és ismeretség mellett - a törvényes üzleti kapcsolat. A korábbi nagyüzemi gyakorlati műhelyek megszűntével folyamatos nehézségekbe ütközik a gyakorlati képzési feladatok megoldása. Ezen részben úgy lehet segíteni - a duális szakképzés rendszere híján -, hogy a kisvállalkozások rokon területeire is szervezünk gyakorlatokat, másrészt a saját gyakorlóterület előnyét használjuk ki pl. mindkét fél szempontjait szem előtt tartó szerződési feltételekkel. Az említett gyakorlóterület képzési célokra, különösen a teljes termelési ciklust átfogó formákra nem volt alkalmas. A környékbeli kft-vel kötött szerződés alapján a tiszta nyereség 20-80%-os megosztásával rögzítettük a gazdálkodási feltételeket. A szerződés értelmében az iskola minden egyes részműveletet a kft-nek számlázott, amelyet a végelszámoláskor természetesen figyelembe vettek. E szerződéssel sikerült a nehezen megművelhető területet bevonni a gyakorlati oktatásba, a gyakorlati oktatás költségeit a terület teljes mértékben kitermelte, a maradék nyereség pedig éves stabil összeget jelentett egy-egy nagyobb eszközbeszerzés finanszírozására. A megtermelt tiszta nyereség 1-2%át az iskola környezetvédelmi célokra ajánlotta föl termény formájában egy országos szervezetnek. Ez az elgondolás és sikeres gyakorlat azt eredményezte, hogy a gyakorlati oktatás termelékenysége révén egy látszata lehetetlen helyzetből gazdálkodási előny, teljes termelési ciklust átfogó termelési gyakorlat, világos feladatrendszer, a résztvevők számára vonzó, társadalmilag hasznos, a szűkebb és tágabb környezet számára figyelemfelhívó tevékenység, egy országos propaganda semmi mással el nem érhető eredménye származott. A másik fontos szempont az a kapcsolatrendszer bővítésében, amely a tanulók társas kapcsolatrendszerét is gyarapítja. Ennek évtizedekkel ezelőtt egyetlen formája az intézményi közös alkalmak (osztálytalálkozók, még korábban teadélutánok, sportrendezvények) szervezése volt, amelynek természetes kerete az intézményesített ifjúsági mozgalom volt. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtized ebben is gyökeres változásokat hozott, a régi formái könnyen deformálódtak könnyűzenei alkalmakká, és nehezen alakul sajátos kultúrájuk, amely vállalhatja a generációk társas nevelésének tradicionális feladatát. Az szerkezetváltás problémái miatt egy lányok szakmai fölkészítését vállaló intézménnyel alakított ki az iskola kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokat. Ezt mindkét irányban igyekezett az iskola kiépíteni, a településen akkor induló egyetemmel és a környék egyik szakképző intézményével. A gyakorlati oktatás keretében megoldható feladatokat mind a két intézménnyel szabályos szolgáltatásként vagy bartell rendszerben végezték (kertgondozás, parkgondozás, sétaút gondozása berendezések, eszközök, szerszámok fejében stb., illetve vendégszobák egyetemi hallgatók részére, akik a kollégiumban együtt laktak növendékeinkkel időnként nevelői feladatokat is vállalva). Ennek vitathatatlan pozitív hatása volt a kollégium légkörére. Ez a tevékenység később kiterjedt az oktatási intézményeken kívül az önkormányzattal és az erdőgazdasággal megújított szerződéses kapcsolatokra is (a községi parkosítás, pihenőhelyek gondozása, kerti bútorok kihelyezése stb.). Úgy tűnik, hogy követendő eljárásként a következő formákat kell fölhasználni a kapcsolatrendszer bővítésében egyrészt a gazdálkodási együttműködésből adódó lehetőségeket másrészt az ifjúsági mozgalmi együttműködésből adódó alkalmakat. Valószínű, hogy a kettő együtt teremt lehetőséget arra, hogy az iskola és a civil szféra mindkét korosztályt képviselő szervezeteivel egymást erősítő kapcsolat jöjjön létre. 11

11 C/ A KÉPZÉSI PROFIL ÉS A REGIONÁLIS KAPCSOLATRENDSZER ÖSSZHANGJA A helyi törekvések hátterében valós, közös érdeken nyugvó, abból fakadó társadalomszervező erő kell, hogy álljon, ellenkező esetben a felülről jövő, idegen beavatkozás eredménye is idegen testként további ellenállásokat szül. A legnehezebben kiépíthető kapcsolatrendszer a képzési kapcsolatok és a regionális szempontok együttes figyelembevételével létrejövő kapcsolat. Ahhoz, hogy mindez egyszerre egy időben szempont lehessen, gyakran rendkívüli helyzet és alkalom szükséges, hiszen: meg kell találni az oktatási befektetés pályázaton kívüli forrásait (általában tőkeerős vállalkozás támogatását), a képzés profilja vágjon egybe a résztvevők igényével, adjon mindenki számára egyenlő esélyt a részvételre és az eredmények produkálására (ne legyen egyetlen résztvevő sem alárendelt szerepben), vonzó legyen a régión kívül is (ha nem az, később beiskolázási problémák jelentkeznek) szerves kapcsolatban álljon a település fejlesztési elképzeléseivel (pl. egy adott beruházási tervvel), munkahelyet teremtsen vagy megélhetési lehetőséget, illetve annak pótlását szolgálja, ha szerényebb munkahelyet ígér, akkor valamilyen lakossági igényt is elégítsen ki, vállalkozáspezsdítő legyen, a helyi közösség egyszerre legyen felhasználója és kihasználója, azaz a helyi résztvevők fokozatosan csatlakozhassanak, illetve másodlagos előnyeit élvezhessék. A pályázati rendszerek lehetővé teszik hogy jelentős szakmai háttérrel és gazdasági megalapozottsággal olyan képzési profilok alakíthatók ki, amelyek jóval túl mutatnak a pillanatnyi igényeken. Ilyen alkalmat kínált egy PHARE-pályázat és egy szakképzési pályázat, amely mind a régió igényeit, mind országos érdeket, mind távlati célokat megfogalmazó igényt is képes volt kielégíteni. A pályázat idegen nyelvi hostessképzést célzott meg, amelynek gyakorlati feltételeit a környékbeli ménes, a nyelvi képzést a helyi egyetem, az idegenforgalmi ismereteket a szakfőiskola, a gyakorlati képzést és helyet a szakközépiskola vállalta. A képzés gyakorlati oldala a lovassportra épült, ebbe részben és fokozatosan a helyi jelentkezők is bekapcsolódhattak volna azzal, hogy lovukat mint apportot vitték volna be a vállalkozásba stb. A fentihez hasonló elképzelés volt egy szakképzési világszervezethez való kapcsolódás. A feltétel az volt, hogy szerkezetében a község oktatási intézményei közösen adják a 6+6-os rendszerű képzést. A fenntartói összetétel az alapítványi iskolát, a szakközépiskolát és az önkormányzati helyi iskolát foglalta magában. Ha ez a képzési forma létrejön, akkor ma nem működik a negatív szelekció négy különálló intézménye egy tiszta cigány önkormányzati, egy főként értelmiség betelepültek gyermekeit vállaló alapítványi, egy tisztán vallási szempontokat követő felekezeti iskola és a kapcsolathiánnyal sokáig küszködő középfokú intézmény ugyanabban a háromezret számláló községben. Sajnálatos, hogy a tervezett képzési modult a sikertelen pályázat nem tette lehetővé, de szakképzési pályázat európai szintű hegesztőműhelyt eredményezett. Jelenleg olyan képzési bázis áll rendelkezésre, amely kifelé szolgáltatni képes, műszakilag mintaszerűen fölszerelt, ugyanakkor az átképzési rendszerben is valós - főként regionális igényt 12

12 is - képes kielégíteni. Szó sincs ma már arról, hogy a kitűnően előkészített magágy garancia a gazdasági felvirágzásra, de az évről-évre folyamatosan emelkedő beruházási (lásd a vizsgált iskola gazdálkodási mutatóit: 1995-ben 12 MFt, 1998-ban 35,5 MFt) arány olyan képzési környezetet képes teremteni, amely magalapozhatja a szakképző intézmény központi regionális szerepének kialakulását. A MINTAISKOLAI FUNKCIÓ Egy szakmai tanárképző intézet gyakorlóiskolának a helyzete számos lehetőséget teremt arra, hogy a szakképző iskolarendszer a helyi társadalom organikus intézménye legyen. Ehhez szükség van a fent részletezett módon a a regionális szempontok figyelembevételére, a helyi társadalmi háttér alapos megismerésére, az együttműködési lehetőségek föltárására (mind az önkormányzati, mind a munkaügyi szervezetekkel, beleértve a civil szféra intézményeit is). A szakképzés történetének évszázados ténye, hogy a szakképzés gyakorlati feltételek híján alkalmatlan arra, hogy feladatát ellássa. Különösen igaz ez a mai helyzetben, amikor arról van szó, hogy az intézményi képzési szerkezeti átalakulás lehetősége adott, a tartalmi keretek és a képzési formák a helyi tantervi kínálat szerint alakítható a fenntartó hozzájárulásával, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakorlati képzés feltételei elmaradnak a szükségestől. Nagyon valószínű, hogy ebben nem a fenntartói hovatartozás a döntő szempont, hiszen a rendelkezésre álló támogatás mértéke nem a fenntartótól, hanem a költségvetésben erre a célra elkülönített forrás nagyságától függ. Ehhez a forráshoz kell a helyi lehetőségeket úgy felhasználni, hogy mind a képzési tartalom, mind a helyi társadalmi közeg összhangját sikerüljön megtalálni. A szakképzés intézményrendszere, különösen a szakképzésben egyedülálló helyzetben levő gyakorlóiskoláknak meg kell találniok azt a működésüket meghatározó elvet, amely szerint nem a gazdasági szorító feltételek, hanem a szűkebb környezeti feltételek lehetséges garanciájával képesek követendő példává lenni. Nem lehet egyetlen szaktanácsadó hálózat sem olyan hatásos, mint egy olyan szakképző intézmény, amelynek éltető gyökereit a helyi akarat táplálja. A fenti szellemben különféle programokat és berendezéseket, illetve lehetőségeket a régió, a szűkebb környezet igényeinek megfelelően kell fölkínálni. Ezeknek soha nem lesz olyan bevétele, amely a ráfordításokat megtéríti, hiszen piaci értéken kereslet sem lesz, mert az elmaradott régióknak általában a kereslet hiányával is számolnia kell. Tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdasági termelésben a jövedelmezőség nem teszi lehetővé, hogy az ágazatra épülő képzési helyeken folyó gazdálkodási tevékenység az oktatás terheivel együtt is gazdaságos maradjon. A különféle kínálkozó lehetőségek sokkal inkább szakmai propagandát, mint biztos bevételi forrást fognak jelenteni, s az a tapasztalat, hogy ennek lesz hosszabb távon megtérülő hatása. Hazánkban nincs még arra lehetőség, hogy a kisebb településeken vagy elmaradott, hátrányos gazdasági régióban működő szakképző intézmények a gyáripar modern berendezésit, azok prototípusát oktatási célokra megkaphassák, de arra igen, hogy a meglevő berendezéseket, szakmai hátteret a fenti szellemben közkinccsé tegyék. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy az intézmény támaszkodjék a helyi szolgáltatásokra (karbantartó szolgáltatás, helyi kereskedelmi kínálat, kistermelők szerződéses kapcsolatára). Az ilyen kapcsolatrendszer egyengeti az iskola útját a civil szféra felé, olyan lehetőségek kiaknázásával, amely az egyesületi mozgalmakat az iskola bűvkörébe vonja (egyesületi alkalmaknak, kiállításoknak, gyűléseknek helyet adó tantermek stb.). 13

13 A másik megoldás az lehet, hogy a szakképzés rendszerébe olyan tartalmi elemeket emelünk át, amelyek szakmák fölötti általános érvényű értékeket hordoznak. A környezetvédelmi nevelésnek korábbi évekre jellemző kampány jellegét nem fogja jelentősen átalakítani az, ha ugyancsak szolgai módon más irányból, más névvel illetett mozgalmak egy-egy elemét vesszük át (Challenge day, takarítási világnap stb.) Hatékony lehet azonban az, ha környezetvédelmi szakiránytól függetlenül érintjük a környezetvédelem kérdéseit, arról nem is szólva, ha ezeket pl. esettanulmányok formájában csoportos feladatokként dolgozzuk föl. Az egy-egy helyi porta vagy kisvállalkozás, vagy a község környezetvédelmi állapotfelmérését (általános tisztaság, szennyvízkezelés, hulladékkezelés, -tárolás, az erőforrásokkal való takarékoskodás stb.) majd a teendőkre megfogalmazható javaslatokat bátran adhatjuk csoportok feladataként. Ez a forma számos kommunikációs (a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel elemi eszközeit mozgósító, önállóságra ösztönző) szituációt, számos szakmai elméleti és gyakorlati feladatot foglal magában, komplexitása révén valóban mozgalmas, közös részvételt igénylő munka. Egy-egy esettanulmány megköveteli a hallgatók teljes és önálló megtervezését és önálló elvégzését. A környezetvédelmi esettanulmány a tanult elméleti anyagot az eleven környezetben kontrollálja, kommunikációs helyzetgyakorlat, hiszen a csoportnak el kell érnie, hogy megengedjék számukra a kérdezősködést, méréseket, szemléket stb. A téma betetőződése, ha a tapasztalt hiányosságok fölsorolása mellett a megoldást magában hordó kiviteli tervet is készítenek a tanulók. Ezzel a módszerrel a mezőgazdasági szakképzés - amely talán a leginkább érintett környezetvédelmi kérdésekben - számos területén a környezetvédelmi ismeretek és gyakorlatok tartalmi elemei értelmes feladatokkal és gyakorlati szempontokkal bővülhetnek, és nem utolsósorban az intézmények közvetlen környezetének környezetvédelmi szempontú föltérképezése is elkészíthető, akár az önkormányzat igényeinek és távlati terveinek megfelelő szempontok figyelembevételével. Ehhez nincs szükség környezetvédelmi szakirányú képzésre. A szakképzés rendszerében az általános értékeket hordozó tartalmi elemekkel való bővítési formák lehetnek: a szakképző intézmény kapacitásának a región, településen belüli hasznosítása, olyan szolgáltatások fenntartása, amely a képzéssel összefügg, ugyanakkor pótlólagos támogatást nem igényel (non profit: pl. pályaválasztási tanácsadás, szaktanácsadás, számítógépes hozzáférhetés, sportolási lehetőség, teremszolgáltatás), környezetvédelmi projektek bekapcsolása a szakképzés rendszerébe, ilyen jellegű szolgáltatások beépítése tanulmányi feladatként. Az iskola akkor válhat társadalomszervező tényezővé, ha a szűkebb régió, a helyi igények kívánta feltételeknek vonzó színvonalon meg tud felelni (szaktanácsadás, javító, karbantartó szolgáltatás, környezetvédelmi feladatok és a humán szolgáltatás részbeni átvállalása stb.). Ez csak úgy lehetséges, hogy szolgáltatásait, beleértve a humán szolgáltatást is az aktuális feladatokhoz mérten tudja fejleszteni, és mintaszerűen tudja működtetni. 14

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában TISZK feladata gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: xxx Térségi Integrált Szakképzõ Központ TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett

Részletesebben

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003.

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003. A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma:

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP A gyakorlati képzés iránti vállalati igények és elvárások a régióban AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

PÁLYAVÁLASZTÁS 2016/ OSZTÁLYOSOKNAK ÉS A SZÜLŐKNEK

PÁLYAVÁLASZTÁS 2016/ OSZTÁLYOSOKNAK ÉS A SZÜLŐKNEK PÁLYAVÁLASZTÁS 2016/2017. 8. OSZTÁLYOSOKNAK ÉS A SZÜLŐKNEK 2016.10.20. A középfokú iskoláknak, kollégiumoknak nyilvánosságra kell hozniuk honlapjukon a felvételi tájékoztatójukat. 2016.10.31. Az általános

Részletesebben

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre Hordozd a gyertyát! A Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre Intézményi adatok: Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete É V E S K É P Z É S I T E R V

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete É V E S K É P Z É S I T E R V Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete É V E S K É P Z É S I T E R V 2010 I. BEVEZETÉS Az intézmény neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

SZINAPSZIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA (1114 Budapest, Vásárhelyi Pál utca 4-6.) Alapítva: 2010. ALAPÍTÓ OKIRAT 2. MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 2011. MÁRCIUS 30. HATÁLYOS: 2011. MÁRCIUS 30. NAPJÁTÓL F

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

11. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében

11. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2013. május 23-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal, egységes szerkezetben, melynek hatályba lépése: 2013.09.01. napjától/ 1. Az

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A tanárok és a pályaorientáció Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben Az MPT Pályaorientációs Szakosztályának konferenciája Budapest, 2015. október 27. Dr. Borbély-Pecze Tibor

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola

Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Az iskola szakmaszerkezeti felépítése: A Szakképesítés (képzési program) Jelentkezés időtartama Ssz. kimenetelének határmegnevezése hónap

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

HR Portál.hu. Perspektíva a válság sújtotta építőiparnak

HR Portál.hu. Perspektíva a válság sújtotta építőiparnak HR Portál.hu Perspektíva a válság sújtotta építőiparnak 2009.06.30 A TÁMOP projekt keretében szakmai konferencia zajlott 2009. június 26-án az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskolában. A projekt célja,

Részletesebben

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági - Gépészeti Szakképző Iskola 6500 Baja, Szent Antal u. 96. OM azonosító: 027975 Honlap: www.bereczki-baja.hu Telefon: (79) 423-744 Igazgató: Horváth

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

Mesterlovász képzés. Jelentkezési feltételek

Mesterlovász képzés. Jelentkezési feltételek Mesterlovász képzés A képzés célja: A jelenkor viszonyaihoz alkalmazkodó, a szakmáját jól ismerő - és azt a gyakorlatban magas szinten alkalmazni is tudó- szakemberek képzése, akik tevékenységük magas

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS Neumayer Éva http://www.ofi.hu/sh45 A Zöld Óvoda céljai Fenntarthatóságra nevelés Környezettudatos szemlélet kialakítása Egészséges életmód Természettel való kapcsolat

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök A gazdaságának jövőbeni helyzete nagymértékben függ a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításától, ezért kulcsfontosságú feladat a gazdaság igényeihez igazodó,

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév

Részletesebben

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola FELVÉTELI a 2015-2016-os tanévre TANDÍJ NINCS! Szakközépiskola Összesen 6 osztály 204 tanuló, ebből 2 osztály turizmus szakirány érettségi

Részletesebben

Szolgáltatások. a sikeres német-magyar üzletekért. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai

Szolgáltatások. a sikeres német-magyar üzletekért.  A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai Szolgáltatások a sikeres német-magyar üzletekért A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai www.duihk.hu Kivonat a DUIHK szolgáltatási katalógusából * a hivatkozások a teljes katalógusra

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15.

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15. KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 0. november 5. Új kép SZAKMACSOPORTOK ISKOLÁNKBAN Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁS 2016. AUGUSZTUS 5. BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Iskolarendszerű felnőttoktatás (nem felsőfokú szakképzés!) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja

Részletesebben

KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata

KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata 1, 2 Törzsszám: 342087 Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 19/1998. (I. 29.) KT. számú határozata az államháztartásról

Részletesebben

Felvételi a GUNDEL-ben

Felvételi a GUNDEL-ben Felvételi a GUNDEL-ben BVHSZC = Budapesti Vendéglátó és Humán Szakképzési Centrum (összesen 9 iskola) Közös (!) oktatási azonosító: 203078 Négy vendéglátó szakképző iskola Dobos C. József Szakképző Iskola,

Részletesebben

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesültének állásfoglalása a 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tervezetéről ALAPVETÉSEK

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesültének állásfoglalása a 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tervezetéről ALAPVETÉSEK Az Alapítványi és Magániskolák Egyesültének állásfoglalása a 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tervezetéről ALAPVETÉSEK A szakképzési rendszer átalakításának úgy kell végbemennie, hogy

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK A 2017/2018 TANÉVRE VONATKOZÓAN

KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK A 2017/2018 TANÉVRE VONATKOZÓAN Feltételeket ld. alább részletezve. FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ RIDENS Szakgimnázium, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium Cím: 2660 Balassagyarmat Nyírjes, Nyírjespuszta 5. OM azonosító: 100804

Részletesebben

A bajai főiskola jövőképe

A bajai főiskola jövőképe A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia A bajai főiskola jövőképe Melicz Zoltán Eötvös József Főiskola, Baja A bajai főiskola Két karú intézmény Neveléstudományi Kar (1870-ben alapított,

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

1. Az intézmény neve. 2. Székhelye 1051 Budapest, Sas utca 25. 3. Tagintézményei /telephelyek/: Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola

1. Az intézmény neve. 2. Székhelye 1051 Budapest, Sas utca 25. 3. Tagintézményei /telephelyek/: Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola \\Server2\vezetok$\Muk_eng\Muk_eng_2015\Alapito Okirat-MUA 20150526.doc ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2015. május 26-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal egységes

Részletesebben

PÁLYAORIENTÁCIÓ SZAKTERÜLETEN PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Eng.sz.: FF/1554-3/2014.

PÁLYAORIENTÁCIÓ SZAKTERÜLETEN PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Eng.sz.: FF/1554-3/2014. PÁLYAORIENTÁCIÓ SZAKTERÜLETEN PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Eng.sz.: FF/1554-3/2014. Képzésvezető: Dr. Móré Mariann egyetemi docens Képzési idő: 4 Szakképzettség megnevezése:

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS REFORMJA 2010 után egy átfogó köznevelési és szakképzési reform indul el: 3 éves szakképzés közismeret helyett szakmai képzés duális szakképzés

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 249/2003. (X. 1.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 249/2003. (X. 1.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 249/2003. (X. 1.) számú h a t á r o z a t a a 2003/2004-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 85/2002. (IV.29.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 85/2002. (IV.29.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 85/2002. (IV.29.) számú h a t á r o z a t a egyes középfokú intézmények alapító okiratainak módosításáról A Közgyűlés 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Jándi Szakképző Iskola

ALAPÍTÓ OKIRAT. Jándi Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRAT módosításokkal egybeszerkesztett Jándi Szakképző Iskola 1 A Bereg Többcélú Egyesület (székhelye: 4841 Jánd, Rákóczi Ferenc út 46. szám, nyilvántartásba vételi : 3249.), mint fenntartó a

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÉS A KAMARA EGYÜTTMŰKÖDÉSE, PÁLYAORIENTÁCIÓ A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKBEN

SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÉS A KAMARA EGYÜTTMŰKÖDÉSE, PÁLYAORIENTÁCIÓ A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKBEN SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÉS A KAMARA EGYÜTTMŰKÖDÉSE, PÁLYAORIENTÁCIÓ A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKBEN KARCAGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM PARDI SÁNDOR FŐIGAZGATÓ KARCAGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM TAGINTÉZMÉNYEI Karcagi SZC Hámori

Részletesebben

Pályaválasztási felelős: Dr. Papné Mátyus Zsuzsanna Az iskola OM azonosítója:

Pályaválasztási felelős: Dr. Papné Mátyus Zsuzsanna Az iskola OM azonosítója: Intézmény neve: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3200 Gyöngyös, Kócsag u. 36-38. Tel./fax: 37/311-857, 37/311-673 Honlap: www.jozsefa-gy.sulinet.hu E-mail: jaszk@jozsefa-gy.sulinet.hu

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Közhasznú jelentés

Közhasznú jelentés Padányi Katolikus Gyakorlóiskola Talentum Alapítványa 1/5 Közhasznú jelentés 2007.01.01 2007.12.31. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola Talentum Alapítványa I. AZ ALAPÍTVÁNY BEMUTATÁSA Székhely: 8200 Veszprém,

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK KIDOLGOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási

Részletesebben

JOGSZABÁLYKIVONATOK. Az érettségiről

JOGSZABÁLYKIVONATOK. Az érettségiről JOGSZABÁLYKIVONATOK AZ ÉRETTSÉGIRŐL (részletes leírás a 100/1997. Kormányrendeletben)...1 Felvételi vizsgatárgyak a Közgazdaságtudományi Karon meghirdetett alapszakokon...2 Érettségi vizsgaidőpontok a

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január ad. 40.964/2004. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2005. január 2 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON

SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2016. szeptember 16. A Duális képzés bevezetése Magyarországon 2010-2016 Új szakképzési politika: Munka alapú

Részletesebben