Az információgazdaság politikai gazdaságtanának alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az információgazdaság politikai gazdaságtanának alapjai"

Átírás

1 * Információs Forrástájékoztató Iroda * 1036 Bpest, Lajos u.107. * Tel/fax: * Csorba József * Tel: * Az információgazdaság politikai gazdaságtanának alapjai file: cegveze.doc 2000, május 20.

2 témavázlat Az információtudomány felől (bevezetés) 3-1. A kapitalizmus az információ korában 5-2. A hálózati (vagy internetes) gazdaság jellemzői A mérés és minősítés tartalmai a korai hálózati gazdaságban Az internet két infrastruktúrájának költségei (az állam szempontjából) 8-3. Az e-biznisz valósága Infomediáris tevékenységek és formák Az e-ker és e-biznisz a működő hálózati gazdaságban 14- Ábrák, táblák, illusztrációk 1.tábla Az ipariból az információ korába történő átmenet az IBM-modell szerint 2.tábla Médiagazdaság Új média Hálózati gazdaság 3. következtetések Információpolitika 2

3 A/ Az információgazdaság törvényszerűségei mottó: Az információs társadalom mindenekelőtt az információról szól. Bevezetés: Az információtudomány kibontakozása felől A második világháború alatt és közvetlen utána kibontakozó fejlődés eredménye teszi az ezredvég legdinamikusabb tudományává az információtudományt, megannyi társdiszciplinájával együtt. A MIT tudósa, Vannevar Bush fogalmazza meg a legkomplexebben a hatalmas és egyre növekvő információ-, ismeret-, tudás bázis hozzáférhetővé tételének gondjait, javasolva egy gépi megoldást (MEMEX, 1945) az információkezeléshez tartozó mentális folyamatok mesterséges utánzásával. Az 1940-es évek elején jelenik meg az a mű, amelynek nyomán a tudomány döntő jelentőségű változáson megy át, amikor a fizikát reprezentáló atomhoz hasonló új elem születik: a JEL (Langer,S.,1942). Néhány év múltán a jelekre épülő rendszerszervező gondolatot is megfogalmazzák, amit NYELV-nek neveznek (Morris,C.W.,1946), s egy újabb év múlva Shannon,C.E. munkájában mindez összeáll a KOMMUNIKÁCIÓ-fogalom (1947) alatt. Shannon munkatársa lesz Norbert Wiener, aki más irányból közelítve írja Cybernetics 1948) című művét, amellyel egy újabb tudományos rendezőelvet - CONTROL - visz be a köztudatba az ellenőrzés, szabályozás, visszacsatolás fogalmak alatt. Az információtudományos gondolkodás logikai útja ebben a gondolatmenetben a jellel indulóan a nagyobb egész, a nyelv részeként, majd összefüggéseinek szervezőjével, a kommunikációval egy még nagyobb összefüggésrendszer részévé válva, a vezérlés és visszacsatolás révén az információtudományos rendszerszemlélet megszületéséhez vezetett. 1 Kutatók már több mint 400 meghatározást találtak az információ-fogalom értelmezésére. A mai, szélesebb értelemben használt információ-kifejezés eredetét a latin informatio szóval azonosítják, olyatén értelmezésével, hogy az a kommunikáció folyamatát (ill. valamit kommunikálni) is jelenti. Mi az információ? - nem kell válaszolni rá, csak használni. - jelenti ki az egyik - jellemző - szakmai megközelítés. Az információ az információ, nem anyag és nem energia, mondja a másik (Wiener). Az összegzésre törekvő információtudományos nézet szerint az információ megismerés az elméleti és összességében a műveltséget jelentő ismeretek: technológia a gyakorlati cselekvési és a műszaki alkotás jellegű ismeretek: erőforrás és termelőerő a termelési és ügyviteli ismeretek: fogyasztási cikk és szórakoztatási eszköz a médiaismeretek: vélemény a magánszféra és a nyilvánosság keretei között. 2 A számos magyarázó, elméleti jellegű munka sorában autentikusnak tekintett amerikai (kormányzati) jogi és adminisztratív definíció szerint az információ-fogalom alatt a tény, adat, vélemény, ismeret kommunikációjának minden formája értendő, beleértve a számos, grafikus, szöveges, orális, valamilyen médium által hordozott formákat. Fontos viszonyai, az információszegény és az információgazdag, az információelőnyös és az információhátrányos helyzetek modellezése. Az információtudomány vizsgálja az információ viselkedését és tulajdonságait, az információáramlást irányító tényezőket, az optimális hozzáférést vagy felhasználást lehetővé tevő információfeldolgozási eszközöket. A tudás mestestesülésével foglalkozik, ahogy az ismeret az információ eredetéhez, gyűjtéséhez, szervezéséhez, tárolásához, visszakereséséhez, értelmezéséhez, átviteléhez, átalakításához és hasznosításához kapcsolódik. A mának szóló és tömörítő definíció szerint az információtudomány az emberi információtermelés, felhasználás és kommunikálás tudománya. Az információtudomány fejlődésmenetében jelentős esemény a cognitive science (helyenként mind s new science ) néven megjelenő és újabban formálódó interdiszciplináris (vagy tudományközi) terület, amely a pszichológia, filozófia, antropológia, neurofiziológia, számítógéptudomány, nyelvészet közreműködéséből áll össze az agy és intelligencia működését modellező próbálkozások mint 3

4 információtudományi megközelítések formájában. Mindezt pedig azért kell előrebocsátani, mert az információ kora, ill. az információs társadalom paradigma és információgazdaság tárgyalásakor arra kell utalni, hogy az mindenekelőtt az információról szól. Másrészt az információ kora két fejlődésmodelljének különbözősége jellemző szociológiai tartalmakat mutat az új paradigma karakterének alakulásában. Az észak-amerikai fejlődésmodellben (mint Machlup vagy Bell modellezésében) a posztmodern szintézis, a globalizáció, a technológiai fejlődés (IT) címén egy új gazdasági rendszer jön létre, amikor az árutermelő gazdaság szolgáltató gazdasággá válik. A japáni vagy délkelet-ázsiai fejlődésmodellben viszont az információs és kommunikációs technológiák forradalma egy új társadalmi rendszert hoz létre (johoka shakai), amit már az 1960-as években is így gondoltak (jellemzően Masuda modellezése). A mára mind erőteljesebbé váló kritikai szociológiai szemlélet szerint az információs társadalom paradigma ma még elsősorban a médiában és a politikában létezik, ott is elsősorban az USA és Japán (újabban az EU-val kiegészülve) technológia versenyének minősítésében. Eszerint az információ korában nincs másról szó, mint az információ közjó jellegének privatizálásáról, másfelől az információs és kommunikációs technológiák konvergenciájáról, a szabad piaci versenybe belevonásáról (dereguláció, integráció, globalizáció). A fejlődéstörténet legutolsó állomását jelző, az Információ Kora típusú összegzésekben, az informacionális társadalomként meghatározott formációban pedig az információtermelés, -generálás és -feldolgozás, -forgalmazás a gazdasági termelékenység és a politikai hatalom legfőbb forrásává válik (jellemzően Castells modellezése). 1. táblázat: Az IBM informatikai fejlődésmodellje az ipariból az információ korába történő átmenet bemutatására 1. A kapitalizmus az információ korában Az új kapitalizmussal kapcsolatos különféle tudományos megközelítések az információ korát a kapitalizmus fejlődésének legújabb formájaként észlelik, amiben a kiemelkedően jó belső kommunikációval rendelkező kis szervezetek fokozott versenyképessége dominál. A kapitalizmus kommunikációelméleteként is felfogható Habermas-Fairtlough modell communicative competence -fogalma egy csoportnyi ember azon képességét írja le, amellyel saját eszméit esztétikai, morális, faktuális stb. értelemben folyamatosan fejleszteni és közvetíteni tudja, s azzal információelőnyös helyzeteket hoz létre (majd információelőnyös helyzetbe kerülve, a birtokolt információt hatalomra, pénzre, árura, vagy újabb információra váltja). 3 Az új kapitalizmus mint az információ korának leghatékonyabb gazdasági, politikai, társadalmi formációja egyrészt (és mindenekelőtt) az információkezelés új minőségével jellemezhető, az információtudatos modernizáció az állami nagyrendszerek mindegyikére döntő befolyással van. Az új kapitalizmusban a sikeresség az információkezelés minőségén múlik, vagyis a korábbi metafora, a láthatatlan kéz - amely az önérdek és a verseny interakcióján keresztül működik - kiegészül a kommunikációs igénnyel (a fokozódó komplexitás megértésének képességétől a koordinációig bezárólag). A változások motorja a technológiai fejlődés, ill. a kommunikációs média orientáló (a gazdasági várakozásokra rásegítő) és gyors haszonkonvertáló képessége. A gazdaság működésének, a mai (egyéni és közösségi) gazdasági viselkedésnek mind jelentősebb mértékben meghatározója az információ, sőt, az információgazdaság egyik szeletében az információ maga a termék. A strukturált és formalizált információ meghatározó része a gazdasági döntésekhez szükséges kommunikációnak. Az információ strukturálása, az ismeretek géppel visszakereshető formába rendezése lényegében egy olyan kódolási folyamat, amely az információ sűrítése, szintetizálása közben információvesztéssel is jár, viszont a bizonytalansági tényező súlya csökken. Napi érvényesülésünk lényegében tehát a hatalmas információtömeg kezelésének minőségén múlik, az orientált és az orientáció nélküli információ(tömeg) megkülönböztetésének készsége az új kapitalizmusban döntő tulajdonsággá vált. A gazdasági/üzleti létezés és érvényesülés is totálisan információfüggővé vált, egy vállalat és külső környezete között a leíró adatok kommunikálása nélkül nincs 4

5 érvényesülés. A vállalkozások és cégek nem tehetnek mást, minthogy adatokat és információkat generálnak magukról és tevékenységükről a befektetők, a hitelezők, a pénzügyi elemzők, általában az újságírók, a kutatók, a szakszervezetek, a társadalomkritikusok és mások számára. Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy független (ill. piaci) auditálás gondoskodik a vállalatokról és vállalkozásokról szóló, sajátosan strukturált információról, ami az új kapitalizmus (gazdaságá)nak lényege. Az önálló információközponti (információfogadó, -gyűjtő, -feldolgozó, -értelmezőelemző) szerepeket működtető személyek vagy aktorok, mint a vállalatok képesek az orientáció nélküli, nem strukturált, nem formalizált információ gyors kezelésére, s azzal információ- és versenyelőnyös helyzetek teremtésére. Az ipari korszakban a vállalati méretek növekedésével a sajátos információkezelő készségek egy-egy önálló részlegbe tömörültek (mint tervezés, könyvelés stb.), az információ korában viszont olyan specializálódás ment végbe, amikor a munkacsoportok mindegyike tartalmaz információs szakértőt is. A folyamat kezdetén az információ(tudás)kezelési készségeket illetően hiány volt a piacon, de az oktatási intézményrendszer fejlődésével egyre nagyobb kínálat jött létre. 1.1 A hálózati (vagy internetes) gazdaság jellemzői A mérvadó amerikai információtudományi társaság (ASIS) amikor tanulmányában az internet gazdasági aspketusait tárgyalja, a legszélesebb összefüggésekben a szolgáltatáskínálatot, az (gazdasági) aktorokat, az információképzési és felhasználási, valamint a kommunikációs folyamatot, a (köz)gazdasági mérés és minősítés lehetőségeit is számbaveszi, ill. megpróbálja elhelyezni a másodlagos információszolgáltatásokat is az információgazdaságban. A korábbi tapasztalatok szerint a legtöbb megközelítés általában a hálózatba kapcsolódás költségeire, ill. az árszerkezetre koncentrált, az ASIS viszont az információtudományos terminológia szellemében részleteiben értelmezi az Internet Rendszer működésének gazdasági vonatkozásait, mint az (internetes) információképzés folyamatát, az adott információ végfelhasználási folyamatát, az információfeldolgozás, szolgáltatás folyamatait a vonatkozó aktorokkal (ezeket együtt az internet információs infrastruktúrájának tekintik), valamint az említett folyamatokat és aktorokat a tényleges információátvitellel kapcsolatban (amelyeket együtt az internet kommunikációs infrastruktúrájának tekintenek). Az internet legjellemzőbb használatának az elektronikus levelezést ( ), a számítógépes adatforgalmat és a távfeldolgozást tekintik, felhasználóknak pedig a végfelhasználókat, az internetes információ-előállítókat, ill. mindazokat az aktorokat, akik szolgáltatásukat az internet segítségével működtetik. Az internethasználat költségei rendszerint alacsonyabbak, mint a szóban forgó információ más közeg által és más forrásból történő megszerzésének (időigényessége folytán előállt) költsége. (Sőt, az információfelhasználás költsége rendszerint magasabb, mint a szóban forgó információ megszerzésének költségei.) Az internet kommunikációs infrastruktúrája az eszköz, amellyel az egyén vagy gazdasági aktor létrehozhat információt és közölheti azt másokkal (ez a minősített kereskedelmi kommunikáció az OECD és az EU e-ker direktíváiban). A levelezésnél, a folyóiratcikkek küldésénél az internet pusztán a közvetítés közege, a küldeményt tárolhatják és megnyitásakor-olvasásakor valósul meg a tranzakció. Az internet a hagyományos információközvetítési mechanizmus szerepét tölti be, amikor kutatási adatot, szoftvert stb. továbbít az előállítótól a felhasználóhoz. Ilyenkor a kommunikációs infrastruktúra értéke gazdasági vonatkozásait tekintve a kommunikáció létrejöttével, a kommunikált információhoz társuló hozzáadott értékből, a gyors átvitelből, a széleskörűségből és hozzáférésből (a nagyobb elérhetőségből és a könnyű hozzáférésből), az alacsonyabb árból és egyéb (kedvező) tulajdonságokból áll össze. Az internet kommunikációs infrastruktúrája másfelől a kommunikációs technológia olyan összetevőiből áll össze, mint a számítógépes hálózatok nagysebességű csatornái (amelyen keresztül az információcsomagok közlekednek), a számítógépi traffic cops -ok (amelyek a megfelelő hálózatok csatornáiba irányítják az információs csomagokat a különböző protokollok - TCP/IP, UDP - segítségével): ill. mint a hálózatokról gondoskodó 5

6 aktorok (MCI, UUNet, Sprint stb.), vagy szolgáltatók (amelyek az internetes hálózathoz kapcsolnak bennünket, mint az AOL, PSI, Netcom stb.). A gazdasági tényezők szempontjából legalább ilyen fontosak a szekunder komponensek, az olyan szerveződések is, amelyek belső kommunikációs infrastruktúrájukkal (LAN-ok, független telefoncsatlakozású munkaállomások, ill. ezek kombinációi) kapcsolódnak a külső internetes infrastruktúrához, s ezek költségessége vagy fogadókészsége döntően befolyásolja (ti. növeli vagy szűkíti) az internetes információszolgáltatások használatát. Az internet információs infrastruktúráját az információmegjelenitési folyamat és a közvetítő média, az információtermékeket előállító aktorok, a primer és szekunder információkibocsátók, az információkereskedők hozzák létre, ill. alkotják, amelyek gazdasági szerepe abban az értéktöbbletben nyilvánul meg a legegyszerűbben, amivel az információ használhatóbbá, elérhetőbbé (relevánsabbá) válik. 1.2 A mérés és minősítés tartalmai a hálózati gazdaságban Az internetes információ gazdasági mérésének négy alapvető tartománya alakult ki a korai gyakorlatban. 4 Egyrészt a folyamat inputjainak a mérése, ami az alkalmazott források mennyisége, ill. a források jellemzői alapján lehetséges. Másrészt a folyamatok outputjainak és azok jellemzőinek a mérése (mint pl. a minőség, időigény, elérhetőség), a felhasznált információk és adatok mennyisége, amelyek befolyásolják a felhasználást (mint pl. az ár, igényesség, jellemző megfelelések száma), továbbá az információhasználat kimenetele (hatása a jólét, a folyamatos tanulás, a munkateljesítmény stb. keretei között). Ennek megfelelően az elemzők olyan viszonylatokat értékeltek, mint a szolgáltatási költség:output- (termelékenység, egységnyi költség, méretgazdaságosság stb.), ár:kereslet-, a költség:használat-, a költség:haszon-viszony párosítások. A korai internetes gazdasági elemzések még a kommunikációs infrastruktúra költségeire (árára) koncentráltak, újabban már az információhoz kapcsolt szolgáltatások vannak a fókuszban. A gazdasági költségeket (mint mérőszámokat) illetően két fontos aspektus az igénybe vett források mennyisége és minősége, ill. hogy ki fizeti ezek költségeit, a szolgáltató (esetleg annak befektetője), a kormány, a szolgáltatást megvásárló, a hirdető stb. Általában az internetes processzus költsége az egyszeri (esetleg periodikus), nagy, rögzített áras befizetésből, és a szolgáltatás beindításával társuló - viszonylag kis - forgalmi díjból állt, ami nagyon fontossá vált az egész gazdaságossága szempontjából, mert a nagy rögzített költség befektetési prioritásokat feltételezett (attól függően, hogy a megtérülést egy vagy több forrásból kellett-e biztosítani). Az összköltségek megállapításában jellemzővé vált az internet két infrastruktúrája működésének jellege, pl. az elektronikus újságoknál és folyóiratoknál az információs infrastruktúra költségei sokkal magasabbak, mint a kommunikációs infrastruktúrájuké. Ugyanígy, rendszerint a belső infrastruktúraszerveződés költségei sokkal magasabbak, mint a külső infrastruktúra díja. Magához az információhoz kapcsolódó költségek a fejlett országokban rendszerint támogatást élveztek, ezért a végfelhasználók zöme sokáig abban az illúzióban élt, hogy az internet lényegében ingyenes, csak éppen a szolgáltatók díjat szedtek, s az ingyenesnek látszó kínálat rendszerint valamilyen (rejtett) finanszírozást sejtetett Az internet két infrastruktúrájának költségei (az állam szempontjából) Az internet rendszerköltségének indikátora a hálózati szolgáltatások kereskedelmi árai alapján áll össze, mint a hardver, a szoftver, a felhasználói készségek megszerzése, információtartalom-szolgáltatók, ill. a rendszerintegrátortól az üzleti konzultánsig terjedő összevont szakértelmek ára. Összességében ezt a piacot 1 milliárd dollárra becsülték ben, ma pedig (a 2000-es teljesítményt) 23 milliárd körülinek itélik (a Boardwatch Directory of Internet Service Providers alapján, amely 1997-ben 3 ezer, ma 5 ezer internetszolgáltatót regisztrált). A kommunikációs infrastruktúra egyik legjelentősebb költsége a K+F, amit a kormánytámogatások (kisebbrészt), a távközlési ipar és a telefontársaságok (nagyobbrészt) viselnek. Az USA gyakorlatában a National Science Foundation a költségek mintegy 10%-át viselte, ami 12 millió dollár kiadást a központi hálózatra (backbone) nézve és további 8 millió 6

7 dollár körüli évenkénti támogatást jelentett, majd 1995-ben privatizálták a NSFNET központi és a regionális (közép szintű) hálózatokat, de folytatta a hálózati hozzáférési pontok, ill. a nagy sebességű hálózat támogatását. Három új fejlesztési kezdeményezést támogattak a központi programból, egyrészt a K+F intézményrendszert összekötő következő generációs internetet (NGI), másrészt a száz legnagyobb egyetemet összekötő Internet 2 -t, harmadrészt (az 1995-ös távközlési törvény értelmében 2000-ig végrehajtandó) az iskolák és a közkönytárak összekapcsolódást célzó információs közmű kiépítését. Ez az alapja az amerikai állami közületi Internet Rendszernek. Az internetes kommunikáció költségeinek kiszámítása egy rendkívül összetett feladat. Indulásképpen a kommunikációs infrastruktúra számos költségeleme adott, mint a lefektetett kábel (vagy optikai szál), a számítógép-installálás, vagy a szoftverfejlesztés egyszeri (fix) költsége, de a működés, a karbantartás és a fenntartás költségei sokkal kevésbé ismertek (ill. nyilvánosak). Másfelől a költségek egyenes arányban vannak a kihasználás mértékével, ami csak látszólag 24 órás, mert a normális (kontinentális, USA és Európa közötti) üzleti időszak 8 órája is mintegy 3 órára zsúfolódik össze. A zsúfoltság megszüntetése csak további gerinchálózatokkal lenne lehetséges, s a nagy sávszélességű bekábelezés mintegy 100 milliárd dollárnyi (háztartásonként 1 ezer dollár) beruházást igényelt volna (1997-es amerikai kormányzati számítások szerint). Az internetes kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos gazdasági mérés az input költségeivel (azaz a fejlesztés, implementálás, hálózati műveletek stb.) folytatódik, az output számosítása (az információmennyiségek meghatározása) a vonatkozó outputok mint a hálózati információ áramlásának, ill. a bevételeknek mint hálózati pénz áramlása felszámításával történik. Kevés mérési információ (tapasztalat) van az output jellemzőiről a(z átviteli) sebességen és áron kívül, s a felhasználás oldalán is kevéssé ismeretesek a (felhasználói) nyereség számai. A belső infrastruktúra költsége általában az egyetemi környezetben több tízmillió dollár nagyságrendű, miközben a külső internetes költségek egyetemenként néhány százezer dollárra rúgnak (diákonként kevesebb mint 10 dollárra). A közkönyvtárak átlagban jellemzően évi százezer dollárt költenek az internetelérésre, ill. a belső bekábelezésre, berendezésre, szoftverre, munkaerőre. Az internet kommunikációs infrastruktúrája rendszerint nagy felhasználói számlával jár, egyénenként havi dollár, a szervezeteknél pedig a kimenő vonalak, vagy a számítógépes munkahelyek és az internet-elérési helyek száma alapján, megállapodás szerint, rögzített vagy küszöbáras, havi vagy éves távra szól. Egyes szakértők a küszöbáras megoldást tartják használhatóbbnak a hagyományos telefontarifa-számítás mintájára, s mert a felhasználási oldalon nehezebb mérni. Mások szerint viszont a felhasználói árazás elkerülhetetlen, mert az figyelembe veheti a forgalomtorlódást, a használathoz kötött (pozitív) diszkriminációt alkalmazhat, javíthatja a szolgáltatás-finanszírozás hatékonyságát (befolyásolva a beruházási döntéseket, ill. a kapacitásnövelést), amellett figyelembe vehet hátrányokat is (mint a használat bázisú árazás számítási költségei ). Ennek a megközelítésnek képviselői a fogyasztói használat bázisú számlázásban a telefonhívás három komponensére hívják fel a figyelmet: a rögzített költség elosztására, a hívás forgalmi költségére, és a forgalomnövelt költséghez társuló számlázásra (tételesen részletezett hívásonkénti költség, számlánkénti költség, általános havi karbantartási költség). A tételes számlázás költsége nagyobb mint a hívás összköltségének a fele, de még ez a (hívásonkénti 0,7-1,2 cent) költség is sokkal kisebb, mint más költségvonzatok. Ezért hangsúlyozzák, hogy a felhasználási alapú árazás az internet esetében sokkal komplexebb, mint a telefonhívásszámlázás, minthogy a felhasználás definiálása és mérése nem világos, mivel a központi vagy generikus hálózatszolgáltató és a végfelhasználó közötti technológiai-műveleti út (köz) gazdasági tartalma nem tisztázott. A mérési-árazási probléma mint (közgazdasági és statisztikai) tartalom ott válik további gonddá, hogy a térítési pénz áramlása sem köthető közvetlenül az információáramláshoz! Az internetes információtartalom előállítási költségeinek összetétele még szerteágazóbb. A Buck Consultants által megkérdezett 104 nagyvállalat csak a munkaerőre költ dollárt az interneten megjelenéshez, de mindössze 15 vállalat számolt be ennek (ti. a web site működtetése) alapján képződött bevételről. Ez a téma erősen vitatott a 7

8 tudományos információ terjesztésének gazdaságossága kapcsán is, amennyiben az állami és a magán (kereskedelmi) információterjesztés viszonya állandóan napirenden van a tudomány esetében (lásd. az amerikai National Research Council vonatkozó 1997-es jelentését). Egy elektronikus folyóiratnál a mintegy dollárnyi rögzített költség 500 példányos megrendelésnél 800 dollár feletti megrendelői árat jelent a megtérülést tekintve, megrendelő esetében viszont csak 40 dollárt. Az újság és folyóiratkiadók információs infrastruktúrájának költségei nagyon magasak, tekintet nélkül a papír alapú vagy az elektronikus változatok kiadására. A nemzetközi gyakorlat átlagában a cikkek/tanulmányok tartalmi ára (mint költség) 200 és dollár között mozog, és állandó viták tárgya, hogy mi tartozik bele. A társuló kiadói költségek négy csoportjával mindenesetre számolni kell, mint a cikkek feldolgozása (szerkesztés, referálás stb.), egyéb feldolgozás (könyvszemle, borító, levelezés stb.), sokszorosítás és terjesztés (az elektronikus kiadványoknál csak utóbbi), a járulékos területek (piackutatás, adminisztráció, beruházás stb.). A papír alapú és az elektronikus média is viszonylag csekély forgalmi költséggel jár, de az elektronikus változat némileg még csökkentheti a kiadói költségeket. Az elektronikus változat marginális költsége csaknem zéró (ami a hagyományos nyomtatott médiánál példányonként dollár évente), ennélfogva az elektronikus terjesztés egyértelműen hasznos a kiadónak, és megfontolás tárgya a megrendelőnél is a kevesebb mint 1 dollár cikkenkénti terjesztés költség mellett. A legfőbb haszon az internetnél a publikálás (megjelenés) felgyorsulása, a részvétel és a tájékozódás kiszélesedése, ill. hogy a gyors elérés bizonyos cikkek és tanulmányok esetében fontosabbá vált, mint a fizetni való (ill. az árcsökkentés). Ugyanakkor az tény - ahogy az Ernst and Young vonatkozó 1997-es jelentése is bizonyítja -, hogy a folyóiratok zöme pénzügyileg nem életképes az interneten. A megkérdezett kiadók 20%-ának volt olyan online magazinja (is) 1997-ben, ami rentábilisnak számított. Ám a kiadóknak a jövőről alkotott elképzelése más, várakozásaik szerint megháromszorozzák bevételeiket a következő két évben (bár a mérés idején bevételeiknek csak 25%-a képződött a megrendelésekből, ill. az elektronikus tranzakciókból). 3. Az e-business valósága A hagyományos internetes gazdasági alkalmazások a vásárlói kapcsolatokat, ill. az exkluzív üzleti partnerkapcsolatokat, a termék- és szolgáltatásaukciók szervezését jelentették, ma viszont új vállalkozások és üzleti modellek bukkannak fel az új elektronikus piacokon. Az itt megjelent vállalatok az internet révén jelentősen csökkentették költségeiket a kínálat és a kereslet közötti láncban, vásárlói szolgáltatásaikat rugalmasabbá tették, új piacokat teremtettek, további bevételi forrásokat nyitottak, újjászervezték üzleti kapcsolataikat. Az a cég, amelyik kimaradt az elmúlt öt év történéseiből, mára elveszíthette a versenyt. Az EIU és a Boz Allen and Hamilton konzultánscég 500 nagyvállalatra kiterjedő felmérése szerint a menedzserek több mint 90%-a hiszi, hogy már az internet átalakítja a globális piacot. Ezt erősíti meg az amerikai Forrester Research (híres hig-tech konzultánscég) vizsgálata, amely szerint az e-biznisz az USA-ban már elérte azt a küszöböt, ahonnan a hipernövekedés beindul. A Yankee Group (technológiai konzultánscég) 1999-ben 250 amerikai nagy- és középvállalatot kérdezett meg az e-biznisz-szel kapcsolatos nézeteikről és úgy találta, hogy a cégek döntéshozóinak 58%-a tekinti a web-et fontosnak és nagyon fontosnak üzleti stratégiájában. A többség (83%) gondolta a céggel kapcsolatos tudatosság növelőjének, többjobb piaci információ biztosítójának, 77% vélte bevételgeneráló eszköznek. Kisebb arányban találták költségmegtakarítónak (57%) a kereskedelemben és a vásárlótámogatási szolgáltatásokban. E pozitív megközelítések ellenére a megkérdezettek háromnegyedének még nem volt saját honlapja, ennélfogva nem is élhetett az elektronikus üzletkötéssel, nem tudott összekapcsolódni vásárlóival, vagy a beszállítói adatbázisokkal. Mindez ismerős már az új menedzserirodalomból, az outsourcing, a downsizing vagy a reengineering fogalmak által takart tevékenységekkel és folyamatokkal kapcsolatban, és hasonlóan lidérces tapasztalatok vannak a csomagolt IT-alkalmazásokkal, a vállalati forrástervezés (ERP) fogadásával, a PC alapú kliens-szerver rendszerek és más, dollármilliókba kerülő fejlesztésekkel. Mindezt erősítette, hogy az elmúlt években temérdék 8

9 időt és pénzt öltek a millenniummal kapcsolatos (vélt) gondok megelőzésére. Az IT-vel kapcsolatban a legfelső vezetők attitűdjeit vizsgáló London School of Economics és Compass America felmérés úgy találta, hogy a megkérdezettek 25%-a gondolja csak jelentős tényezőnek, ellenben a többség kiábrándult az IT-nek a vállalati versenyképességben betöltött szerepét illetően. Sokakban él a szkepszis az e-biznisszel és az e-kerrel szemben is, bár a legtöbben felismerték, hogy az internet egy teljesen új dolog a technológia meghajtotta (köz)gazdasági változások sorában. Új üzleti modellek formálódása kapcsán a Forrester Research kutatója a dynamic trade fogalom alatt az adott kereslet kielégítését vásárlóbarát megoldásokkal gondolja el. A Siebel System üzleti szoftvercég alapítója a jelenséget para-enterprise névvel, a Cambridge Technology Partners szakértője új business ecosystem fogalommal próbálja leírni. A nagyés erős középvállalatok világában az internet hallatlan növekedést indukált új elosztási csatornák megnyitásával, új kereslet gerjesztésével. Az érintettek hamar rádöbbentek, hogy itt sokkal többről van szó, mint online megrendelések fogadásáról. A szolgáltatások fontosabbá váltak, mint a termék, a web-oldalakon vásárlóbarát szolgáltatások közlekednek, a megfelelő választás segítésében, a partnerek készletkezelésében, együttműködésekben. A kereslet meghajtotta termelés az értéklánc kiterjesztésével dinamizálódik. Az árképzésben sokkal rugalmasabban járnak el a piaci viszonyok szellemében, a különböző vásárlói igényeket is eltérően (mindet másként) kezelik. A repülőjegy pl. olyan szolgáltatásokkal gazdagodik, mint a hotelfoglalás, autóbérlés, vagy az utazási biztosítás, amelyeket a légitársaságok ma még nem kínálnak. Az ajánlatkérő aukciós piacok szaporodnak, a túlhalmozott kereskedelmi termékek értékesítése piacszabályozó céllal, a korlátozó értékesítések vagy hulladékfeldolgozás helyett, romlandó vagy időérzékeny termékek (mint kihasználatlan terek a szállító járműveken, vagy nem értékesített hirdetési felületek) gazdaságos értékesítése új hozamkezelést tesz lehetővé. A Forrester Research szerint a hozamkezelés típusú árazás megszokottá vált az automatikus vásárlásoknál. A kereskedelmi árusító automaták, forgósorompók, különféle számlálók rendszerekbe integrálódnak, amelyek nagyszámítógépekkel kommunikálnak, ill. a kereslet szerinti árakat hoznak létre. A Coca-Cola már korábban kipróbálta árusító automatáiban, hogy árait a hőmérséklethez igazítsa. Az internetes kereskedelemről felhalmozódó hatalmas információmennyiség abba a helyzetbe hozza a vállalatokat, hogy megismerhetik a legértékesebb vásárlóikat (rendszerint a legnagyobb profittömeget a vásárlók meglehetősen kis rétegei produkálják), jobb (alkalmasabb) árakat alkalmazhatnak, szolgáltatásaik rugalmas alakítása révén fenntarthatják a vásárlók lojalitását. Másfelől a cégeknek lehetőségük van termelési és értékesítési műveleteiket integrálni külső szervezetekkel, vertikálisan integrálva a sikeres értékláncok létrehozására különféle munka(termelési)fázisokat. 3.1 Az infomediáris tevékenységek és formák Az utakon a teherautók fele mindig üresen fut, mert nincs összeköttetés a rakodótér-vásárlók és az üres terek birtokosai között, mondja egy logisztikai vezető a McDonalds-tól. Ebből a megfontolásból egy új cég, a National Transport Exchange (NTE) az internet révén összekapcsolta a szállítókat és a szállíttatókat, segítette egy helyi piac létrehozását, napi árakat szabva több száz fuvarvállalótól származó információk, a járművek és a bérelhető terek alapján. Az NTE összeállítja a megrendelést az egyes mennyiségek értéke alapján, a fuvarvállalók extra bevételeket kapnak (amitől egyébként elesnének), a fuvaros kedvezményes árat kap, némi rugalmasságvesztés árán. A sofőrök az NTE web-site-hoz kapcsolódnak, menet közben rádiótelefonos összeköttetést használva. A nyomtatott médiumok, poszter, rádióműsor, web stb. tulajdonosai rengeteg időt töltenek azzal, hogy megpróbálják eladni a maradék hirdetési felületeket, néha a teljes ár kevesebb mint 20%-áért. Az Adauction-com maradék hirdetési tereket ad el nagy web-siteokon, mint a NetCenter, a Yahoo, a Noir Network vagy a Xoom, versenyajánlatok révén, az vonzza hozzá a licitálókat, hogy egyszerű megoldást kínál, amely nem terheli nagyon a kártyákat, nem keveredik konfliktusba a hagyományos kereskedelmi csatornákkal. A 9

10 hagyományos médiakereskedelemben megbízásai lényegesen kisebb részt foglalnak el, mint a web-hirdetésben, ahol 30%-os részesedése. A cég úgy írja le magát, mint egy web alapú aukciókat vezető online médiapiac, amelyen az üzletvadász médiavásárlók licitálhatnak anélkül, hogy a kereskedelmi képviselőkkel tárgyalnának. A cég három aukciós formát működtet: a Tune in formát speciális termékcsoportok jellemzik: a MarketPlace formát egyszeri, nagy, havi aukció jellemzi mindenoldalú tárgyválasztékkal: a LastCall pedig hirdetési terek tömeges méretben végrehajtott (vakon) vásárlása, a legalacsonyabb áron. Ezentúl működteti az Opportunity Exchange nevű elektronikus piacot, amely mindig nyitva van, mélyen áron alul értékesítve a médiahelyeket az elsőként jövő, elsőként szolgáltató alapon. Az Adauction.com-nak több mint háromezer regisztrált vásárlója van, mindegyiküknek van hitelcsekkje, ajánlataikat automatikusan közvetíti egy Proxy-Man nevű ügynök. Ma még nem lehet tudni, hogy a megátalkodottan konzervatív (mainstream) média eladói és vásárlói átpártolnak-e az új megoldásokhoz? A hagyományos hirdetési világban a nagyhatalmú kiadók és nagy hálózatok kezelik az eladás előtti felületek több mint 90%-át, s a web-site-on még a sikeres cégek (mint a Yahoo) is vagy 80%-nyi eladatlan felülettel működnek. Ez az amiért az aukciós modell működőképesnek látszik a teljes szolgáltatást nyújtó web-es hirdetési hálózatokkal szemben, mint pl. a DoubleClick esetében. Legújabban az Adauction.com egy új site-ot mint vertikális portált, azaz vortált bocsátott ki (a legújabb internetes zsargon szerint) a médiavásárlók számára, online kutatási eszközökkel, hírek, ipari pletykák, vitacsoportok címen. Az hálózati gazdaság alapja, hogy az internet csökkenti a tranzakciós költségeket, azzal ösztönzi a kreativitást. Pl. a banki tranzakció 1 cent költséget jelent, összehasonlítva az ATM-es kapcsolat 27, a telefonos megoldás 52 centjével. A repülőjegyfoglalás feldolgozása interneten 1 dollár költséget jelent az utazási ügynökségek 8 dolláros adminisztrációjával szemben. Ám ezek a megtakarítások csak a nagybani viszonyok között valósulnak meg, mint a bankszektorban vagy a légiközlekedésben, ahol közvetlen elérést biztosítanak a vásárlóknak: a közvetítő vállalkozások (infomedierek) interneten összekötve a vásárlókat és az eladókat viszont az ilyen természetű megtakarítások hozadékával versenyképesek. A hálózati gazdaság harmadik tényezője a sebesség, a mennyiség és az elérés, az elosztás-terjesztés alacsony költsége alapán létrejött, új kereskedelmi lehetőségek megragadása. Az infomedier cégek a vásárlók és eladók között az információgyűjtésre, a -terjesztésre, az információs hozzádott érték (és értéknövelt szolgáltatások) lefölözésére szakosodtak. Az olyan infomedierek, mint pl. a Chemdex, megkisérlik kemény információgyűjtő és -szervező munkával domináns szerepbe kerülni a beszállítói listán, meghatározó arányú vásárlót szerezni. Másfelől az infomedierek sajátos, egyedi problémák megoldására koncentrálnak egy sajátos, vertikálisan felépített piacon. Az infomedierek az információt mint terméket forgalmazó cégekként olyan finomságokat kínálnak, amik az üzleti tranzakciókat gerjesztik, folyamatos és állandó vásárlói lojalitást (és részvételt) generálnak, a fokozott vásárlói részvétel pedig további információkkal gazdagítja az infomedierek tudásbázisát, amellyel további tranzakciókat generálnak és így tovább. 3.2 Az e-ker és e-biznisz a működő információgazdaságban Az e-ker, e-biznisz, e-piac minősített szegmenseinek, működésének osztályozása az amerikai gyakorlatban megoldódni látszik. Első kategória a kereskedelmi célú site-ok, az egyes ágazatokban mint sajátos hálózatok, hirdetési bevételek generálása, készletek minősítése (mint a pl. VerticalNet, amely 56 ipari hálózatot működtet) jelennek meg. A második kategória a katalógusok mint az eladók site-jai (amolyan digitalizált papírkatalógusok), kínálati adattárak (mint pl. a SciQuest.com az élettudományok, a PlasticsNet a műanyagtermékek, az OrderZone.com a rendeléskínálat terén). A harmadik kategória a közbeszerzési forrásközpontok és hálózatok, mint pl. a CommerceOne a nagyvállalati körben, ill a big three autóipari cég alkotta hálózat. A negyedik az árverési helyek, mint pl. az AdAuctions.com, amelyik hirdetési helyek értékesítésével foglalkozik, a FreeMarkets ipari 10

11 anyagok és berendezések értékesítője. Az ötödik a tőzsdék egyrészt anoním értékpapír-piaci műveletekhez, másrészt árutőzsdék (mint pl. az AltraEnergy) formájában. A hatodik kategória a szakmai (együttműködési) hálózatoké, mint pl. a Bid.com munkaerőpiac a teljes munkaerőigény kiszolgálására. Az információgazdaság mérésében és minősítésében zajló vajúdás bizonyítéka az információgazdaság cégeit minősítő speciális amerikai indexek működése. A Morgan Stanley 35 kilenc technológiai alszektor 35 vállalatának részvényeit tartalmazza, az elmúlt egy évben 799 és 2232 pont érték között mozgott, jelenleg 1100 pont körül tanyázik. A Fortune e-50 decemberben indult és az internetes gazdaság barométere lesz a lapkiadó szándékai szerint, négy nagyszektor, 100 M USD-t meghaladó kapitalizációjú cégei tartoznak bele (az első szektor az internetes (.com-)cégeké, a második a szoftverek, a harmadik hardverek, a negyedik az internetes infrastruktúrába befektető távközlési cégeké). A TheStreet.com DOT kifejezetten.com-index, vagyis a DOT24 a vezető internetes cégek részvényeit tartalmazza, külön van a 20-részvényes e-commerce, ill. 11 részvényes e-finance indexe is. Jegyzet és hivatkozott irodalom 1. Az információtudomány legújabbkori alapjait lerakók hivatkozott művei: Bush,V.(1945): As we may think. = Atlantic Monthly, 176(1), p : Langer,S.(1942): Philosophy in a New Key: a study in the symbolism of reason. : Morris,c.W.(1946): Signs, Language and Behavior. : Shannon,C.E.(1947): The Mathematical Theory of Communication. : Wiener,N. (1948): The Human use of Human Beings., valamint Cybernetics, or control and communication in the animal and the machine. Cambridge, MIT Press, p Az információ definiálásával szolgáló alapvető forrásmunka: Zhang Yuexiao (1988): Definitions and sciences of information. = Information Processing and Management, vol.24. no.4. p : Borko,H.(1968): Information science: What is It? = American Documentation, 19(1), p.3-5., majd Becker (1976.), vagy Saracevic,T.: Information science: origin, evolution and relations. in: Vakkari,P.: Cronin,B.: Concepctions of Library and Information Science. Taylor Graham, London, 1992, p.314 : Belkin,N.J.(1990): The cognitive viewpoint in information science. = J. of Inf. Sci., 16, p Az információtudományos irodalom is új kapitalizmusként határozza meg az információs társadalom paradigmát, de itt Fairtlough,G.H.: A model of capitalism derived from communication theory.(=futures, 1990, 22.k. 1.sz. p ) című dolgozatában követett gondolatmenet a mérvadó: másrészt viszont Castells - az információ koráról írott trilógiájában - írja, hogy az új hatalom az információ kódjaiban nyugszik (valamint azokban a képviseleti formákban, amelyek köré szervezik a társadalmak intézményeiket): a hatalom az információ korában állandó harcot jelent a társadalom kulturális kódjai mentén, ill. által: vonatkozó gondolatmenet Dudley,L.: Communications and economic growth. = European Economic Review, 1999, 43.k., p Az információ gazdaságtana rendezőelveinek újragondolása... in: Csorba,J.: A médiahatalom átmenete a médiagazdaságba. = Valóság, 1998, 4.sz. p A hálózatosodás, értékteremtési és hasznosítás kényszer, az elektronikus vállalkozás távlatairól a Csorba,J.: Az információ társadalma felé: információelőnyös és hátrányos helyzetek modellezése. = Valóság, 1997, 4.sz. p

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

Mennyit ér valójában a tartalom?

Mennyit ér valójában a tartalom? Mennyit ér valójában a tartalom? Telbisz Ferenc PKI Fejlesztési Igazgatóság Szélessávú rendszerek fejlesztési osztály H-1117 Budapest XI. Magyar Tudósok körútja 9 2008. október 14, 1. oldal Tartalomjegyzék

Részletesebben

Információs technológiák integrálása a marketingfolyamatokba

Információs technológiák integrálása a marketingfolyamatokba A MARKETING ESZKÖZEI Információs technológiák integrálása a folyamatokba Az információs technológiák (IT) alkalmazása egyre nagyobb jelentőségű a tevékenységben. A fejlődés fázisai: tranzakciós, adatbázis-,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5.

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5. Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató 2013. November 5. Az új korszak átformálja a üzleti folyamatokat Big Data, közösség, mobil és felhőalapú e-business

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

XI. Az EEM informatikai támogatása

XI. Az EEM informatikai támogatása BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved.

Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved. 1 Oracle Felhő Alkalmazások: Gyorsabb eredmények alacsonyabb kockázattal Biber Attila Igazgató Alkalmazások Divízió 2 M I L L I Á RD 4 1 PERC MINDEN 5 PERCBŐL 5 6 Ember használ mobilt 7 FELHŐ SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Történet John Little (1970) (Management Science cikk) Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A MARKETING TERÜLETEI. Elektronikus piacterek. Az e-piacok jellemzői

A MARKETING TERÜLETEI. Elektronikus piacterek. Az e-piacok jellemzői A MARKETING TERÜLETEI Elektronikus piacterek Az elektronikus piacterek (e-piacok) hozzájárulnak a vállalati folyamatok hatékonyságának növeléséhez, a tranzakciós költségek csökkenéséhez és a szállítási

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI TUDÁSKÖZPONT (DEITK) KONCEPCIÓ

DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI TUDÁSKÖZPONT (DEITK) KONCEPCIÓ DEITK DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI TUDÁSKÖZPONT (DEITK) KONCEPCIÓ Gál Zoltán, Debreceni Egyetem Informatikai Szolgáltató Központ Dr. Pethő Attila, Debreceni Egyetem Informatikai Kar Tóth István, Debreceni

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Tudásalapú információ integráció

Tudásalapú információ integráció Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás

Részletesebben

Hardverkarbantartás. szerviz 3% 13% Számítógépes hardver 18%

Hardverkarbantartás. szerviz 3% 13% Számítógépes hardver 18% Trendek az informatikai fejlesztések területén Sasvári Péter Bevezetés Az informatika az információ rendszeres és automatikus elsősorban számítógépek segítségével történő feldolgozásával és továbbításával

Részletesebben

INFORMÁCIÓMENEDZSMENT E-KERESKEDELEM (3.-4. HÉT)

INFORMÁCIÓMENEDZSMENT E-KERESKEDELEM (3.-4. HÉT) INFORMÁCIÓMENEDZSMENT E-KERESKEDELEM (3.-4. HÉT) Dr. Danyi Pál, egyetemi docens danyi@mvt.bme.hu 1 A HÉT IT CIKKE: MIÉRT LETT BUKÁS A PLAYSTATION VITA? 2012-ben jelent meg, 15 milliót adtak el belőle PSP:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1. Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1.1 A minőség jelentése A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal,

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. dr. Torma András 2011.09.20. Tartalom 1. Gazdasági folyamatok az iparban 2. Ipari termelés és termékek jellemzői, kapcsolataik 3. Termelési tényezők 4. Technológia jellemzői

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet Teljesítmény 5 600 Kh/s

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet Teljesítmény 5 600 Kh/s a kiszámítható jövő a vállalat A vállalatot 2013 szeptemberében hoztuk létre azzal a céllal, hogy egy innovatív felhő technológián alapuló grafikai szolgáltatást nyújtsunk a világ bármely pontján működő

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési

Részletesebben

Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese?

Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Koltay Tibor Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar, Informatikai és Könyvtártudományi Tanszék & Berzsenyi Dániel Főiskola, Könyvtár-

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

1. Az internet használata

1. Az internet használata 1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS Gazdaságossági számítások Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. (Pázmándi Gyula) 2 Mi hiányzik az utolsó sorból?

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

Médiaajánlat 2012. Rólunk írták. logisztikai és beszerzési döntéshozók, valamint beszállítóik elérésére

Médiaajánlat 2012. Rólunk írták. logisztikai és beszerzési döntéshozók, valamint beszállítóik elérésére Médiaajánlat 2012 logisztikai és beszerzési döntéshozók, valamint beszállítóik elérésére Rólunk írták» Szakmailag az ország leghitelesebb szervezete.» Nagyszerű szakmai rendezvények.» Gyors és rugalmas

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Elektronikus számla. First Businesspost Kft. Jakabos Árpád ügyvezető igazgató

Elektronikus számla. First Businesspost Kft. Jakabos Árpád ügyvezető igazgató Elektronikus számla First Businesspost Kft. Jakabos Árpád ügyvezető igazgató Bemutatkozunk A feladatunk: Bonyolult dolgokat egyszerűvé tenni First Businesspost Kft: o magyar tulajdonú o Legnagyobb szolgáltató

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Kontrolling a gyakorlatban

Kontrolling a gyakorlatban Költséghatékonyság házunk tájánt Kontrolling a gyakorlatban Mátyásföldi Imre LogControl Kft. www.logcontrol.hu Kis- és középvállalatok jelenlegi hatékonysága Lemaradás az EU többi országához képest Informatikai

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

Hogyan építsünk jó webáruházat? dr. Nyeste Gábor fps webügynökség ügyvezető

Hogyan építsünk jó webáruházat? dr. Nyeste Gábor fps webügynökség ügyvezető Hogyan építsünk jó webáruházat? dr. Nyeste Gábor fps webügynökség ügyvezető Kik is vagyunk? A célzott webes megoldások ügynöksége! Az e-kereskedelemről Adatok: A GKIeNET 2700 magyarországi legális webshopot

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel. Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András

Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel. Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András Mi a CRM? A Customer Relationship Management, vagyis az ügyfélkapcsolat-menedzsment kifejezés

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

E-Beszerzés sikertényezői

E-Beszerzés sikertényezői E-Beszerzés sikertényezői Szomor László és S.Farkas Imre 1 Tartalom Az elektronikus beszerzés módjai Logisztikai webáruház a www.zenitkft.hu www.zenitkft.hu sikertényezői Logisztika Portálban rejlő lehetőségek

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, ) Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet dr. Sarkady Ildikó Piactér vagy piacgazdaság? A Digitális Egységes Piac kialakulása és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

A változó tőkepiaci környezet és kihívásai

A változó tőkepiaci környezet és kihívásai A változó tőkepiaci környezet és kihívásai Szeniczey Gergő ügyvezető igazgató Kecskemét 2016. szeptember 16. 1 Előadás tartalma Szabályozási változás- MiFID II. Technológiai fejlődés - Fintech Automatizált

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft.

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. SDL Trados szervermegoldások Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. Fókuszban A fájlalapú fordítási memória korlátai SDL TM Server 2009 A fájlalapú terminológiai

Részletesebben

Webkamera alapú természetmegfigyelő laboratórium iskoláknak, diákoknak és amatőr természetbúvároknak.

Webkamera alapú természetmegfigyelő laboratórium iskoláknak, diákoknak és amatőr természetbúvároknak. Webkamera alapú természetmegfigyelő laboratórium iskoláknak, diákoknak és amatőr természetbúvároknak. Szigetlaki Zsolt Industrial Cybernetics Ltd. www.webcamlaboratory.com 06-70-452-7436 A project lényege

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25.

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25. Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 1 Az FHB Otthontérkép már most további információkkal bővül! A 2012. április 16-án bemutatott Otthontérkép alkalmazás újabb statisztikai adatokkal került

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban

ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban IBM Global Technology Services ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban ITSMF Magyarország 3. szemináriuma Tild Attila, ISM IBM Magyarországi Kft. 2006

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2]

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] (Juran a minőségfejlesztési folyamatot három nagy szakaszra osztotta. Ezek a minőségi tervezés (1.1), a minőség fejlesztés (1.2) és a minőségellenőrzés

Részletesebben