SZAKDOLGOZAT Fábiánné Szilágyi Nikoletta 2012

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Fábiánné Szilágyi Nikoletta 2012

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR LOGISZTIKA ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT HIDEGEN HENGERELT ACÉLTERMÉKEK CSOMAGOLÁSA Készítette: Fábiánné Szilágyi Nikoletta Budapest, 2012

3 Tartalomjegyzék ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK BEVEZETÉS CSOMAGOLÁS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ Logisztikáról röviden A logisztika és a csomagolás kapcsolata A csomagolás szerepe az áruszállításban és az ellátási láncban A csomagolás fogalma A csomagolás funkciói (feladatai) A csomagolás előállítása, a csomagolástechnológia A csomagolás megjelenési formái Az egy- és többutas csomagolás, a csomagolás újrahasználata Csomagolás a nemzetközi szállításban A csomagolás szerepe az iparban A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata A csomagolástervezés jellemzői A csomagolás gazdasági jelentősége AZ ISD DUNAFERR ZRT. HIDEGHENGERMŰ BEMUTATÁSA A Hideghengermű termékeinek bemutatása A Hideghengermű alaptechnológiai feladatai HIDEGEN HENGERELT TERMÉKEK CSOMAGOLÁSA A csomagolás és csomagolóanyag előkészítés folyamata A folyamatok általános ismertetése A pakett átvétele, ellenőrzése A pakett mérlegelése A pakett csomagolása A pakettolás A pakett átadása Hideghengerműi táblalemezek védelme és csomagolása Táblalemez kötegek védelme

4 Csomagolási típusok Csomagolási típusok használata Pántolás Tikettek, jelölések Ajánlott anyagmozgatási eljárások Hideghengerműi széles- és hasított tekercsek védelme és csomagolása Széles- és hasított tekercsek védelme Csomagolási típusok Csomagolási típusok használata Pántolás Tikettek, jelölések Ajánlott anyagmozgatási eljárások Járatos méretű táblalemezek és tekercsek kartonplasztos és fém csomagolási összköltségeinek összehasonlítása KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT IRODALOM

5 ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK Ábrajegyzék 1. ábra: A logisztika céljainak változása az idő függvényében.8 (Forrás: Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 26) 2. ábra: A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere...19 (Forrás: Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 164) 3. ábra: Az optimális csomagolás modellje..20 (Forrás: Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009, p. 268) 4. ábra: Az árut leggyakrabban érő hatások...25 (Forrás: Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009 p. 270) 5. ábra: Technológiai műveletek sorrendje a Hideghengerműben...36 (Forrás: Varga Ottó, Projekigazgató, ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű) 6. ábra: A csomagolás 9 fő tevékenysége a Hideghengerműben 39 (Forrás: Saját szerkesztés) Táblázatjegyzék 1. táblázat: L1 típusú csomagolás összköltsége járatos táblaméretek esetén...56 (Forrás: Saját szerkesztés) 2. táblázat: L3 típusú csomagolás összköltsége járatos táblaméretek esetén...57 (Forrás: Saját szerkesztés) 3. táblázat: TH21 típusú csomagolás összköltsége járatok tekercsméretek esetén (Forrás: Saját szerkesztés) táblázat: TH41 típusú csomagolás összköltsége járatos tekercsméretek esetén (Forrás: Saját szerkesztés) 59 5

6 1. BEVEZETÉS Dolgozatom témájaként a csomagolás, mint logisztikai funkció vizsgálatát választottam, mivel napjainkban a termékek jelentős hányada, mintegy 98%-a eredeti állapotában szállításra, tárolásra, értékesítésre alkalmatlan. A logisztikai láncban ezért a termékek többsége nem a maga sajátos fizikai és kémiai tulajdonságával jelenik meg, hanem ideiglenes védőburkolatban, azaz csomagolásban. Témaválasztásomat másrészt még az is indokolja, hogy a csomagolóanyagok világszerte az emberiség életének szerves részét képezik, formálják az anyagi kultúrát, és emellett hatással vannak mindennapjaink minőségére. A csomagolás, akárcsak az anyagmozgatás, raktározás, szállítás, kereskedelmi elosztás részműveletek mind a termelés és a disztribúció érdekében történnek, azokat szolgálják ki, és egy magasabb integráló rendszer, a logisztika irányítása alatt valósulnak meg, illetve fejtik ki hatásukat. A csomagolás is része a logisztikának. A termék minőségi és mennyiségi megőrzéséhez sokoldalúan hozzájárul, s ezen kívül értéknövelő szerepe is van azáltal, hogy lehetővé teszi bizonyos különleges feladatok ellátását. A csomagolás ideiglenes védőburkolat, amelynek feladata a termék mennyiségi és minőségi védelme az előállítástól a felhasználásig, vagyis a csomagolás alapvető célja a termék használati értékének megőrzése. A csomagolás, mint a termék megjelenítője a piacgazdaságokban javítja az eladhatóságot, ezért a versenyképesség egyik meghatározó eleme. A csomagolásnak az egész ellátási láncban kiemelkedő szerepe van. A csomagolás alapozza meg a szállíthatóságot, védi meg a terméket a külső környezeti tényezőktől, de ez fordítva is igaz lehet, hiszen adott esetben a környezetet kell megvédeni a terméktől. Ugyanakkor fontos információkat is találhatunk a csomagoláson, valamint marketing szempontból is jól hasznosítható a csomagolás. A csomagolást a következők szerint lehet meghatározni: a csomagolás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyeknek alapvető célja a termékek védelme, ill. szállításra, tárolásra alkalmassá tétele, egységbe fogása. Másik értelmezése szerint a csomagolás a termék és az egységbe fogó elemcsoport, ill. ideiglenes védőburkolat komplex egysége. 1 1 Otto Rockstroh: Csomagolástechnikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

7 A szakdolgozatom az ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű késztermékeinek csomagolási módját mutatja be. Ez a melegen hengerelt pácolt és hidegen hengerelt termékeket, széles tekercs, hasított tekercs és táblalemez kivitelben gyártó vállalat a vevők előírásainak és elvárásainak megfelelően kell, hogy gyártsa és csomagolja termékeit. A partnerek hosszú egyeztetések után állapodnak meg a gyártási, minőségi, szállítási és fizetési paraméterekben. A megállapodások közé tartozik a termékek csomagolásával kapcsolatos konkrétumok meghatározása is. Egyes vevők kész, már előzőleg alkalmazott csomagolási módot írnak elő. Ez megkönnyíti a termék további felhasználását, továbbforgalmazását a vevők számára. A késztermékek csomagolásának meghatározásánál fontos szerepe van a szállítás módjának, illetve a vevőknél alkalmazott raktározási rendszereknek. Tehát a csomagolás módjának a termék védelme mellett, a vevők késztermék fogadására alkalmas feltételeit, igényeit (tárolási, anyagmozgatási és szállítási) is ki kell elégítenie. A csomagolóeszközök feladataikat tekintve vevőnként megegyeznek. A Hideghengermű a termékeit környezetbarát csomagolással látja el, amely fóliázott papírt és papír élvédőt tartalmaz. A termékeket állagmegóvás céljából a megrendelő igényeinek és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően csomagolja. A csomagolást a kikészítő üzemben végzik. A csomagoláshoz újrahasznosítható csomagolóanyagokat, acéllemezből készült oldalvédő karikát és élvédő csipkét, papírt, fóliát és fa raklapot használnak. A mai termelési és elosztási logisztikában a csomagolási rendszereknek, illetve azok hatékony megtervezésének, a csomagolóanyagok megválasztásának a termék értékesítése szempontjából döntő jelentősege van. 7

8 2. CSOMAGOLÁS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ 2.1. Logisztikáról röviden A logisztika a fejlett piacgazdaságokban az 1950-es évektől vált stratégiai fontosságú területté a vállalatok számára. Alkalmazásának gazdasági kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok volt, majd Nyugat-Európában, Kelet-Ázsiában és a rendszerváltás után a közép-kelet-európai országokban, így hazánkban is fejlődésnek indult. Az egyes fejlődési szakaszokat, illetve célokat az 1. ábra szemlélteti: 1. ábra: A logisztika céljainak változása az idő függvényében (Forrás: Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 26) Az 1950-es években a hangsúly a költségcsökkentésen, az 1970-es évektől az értékesítés támogatásán volt. Az 1980-as évek közepe táján új cél jelent meg: a vevőkiszolgálás. Ekkora már egyre többen ismerték fel, hogy az élesedő piaci versenyben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek a lehető legjobban alkalmazkodnak a vevők igényeihez. Ez pedig elképzelhetetlen a gyorsabb reagálás, vagyis az anyag-, az áru- és információáramlás javítása azaz a logisztikai szolgáltatási színvonal-növekedés nélkül. Napjaink logisztikája az egyedi igényekre, valamint az ellátási hálózatokra koncentrál. 2 2 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p

9 A fejlődés velejárójaként a logisztikai meghatározások, a logisztika értelmezése időszakonként más-más szempont szerint alakultak. Az egyes időszakok általánosan közös vonása a folyamatszemlélet. Napjainkban a logisztikának több meghatározása ismert. Az egyik legelfogadottabb definíciót az Egyesült Államok Logisztika Tanácsa fogalmazta meg 1986-ban. Eszerint: A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyéről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. 3 Majd 1998-ban az Egyesült Államok Logisztikai Tanácsa átfogalmazta a logisztika meghatározását. Eszerint: A logisztika az ellátási lánc-menedzsment (SCM) részeként alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyéről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. 4 A logisztika komplex fogalma: A logisztika menedzsment szemlélet és módszer, amely áramlási folyamatok az energia, információ, személyek és különösen az anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására és kontrolljára irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevő-kiszolgálási színvonal elérése. 5 3 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika Szolgáltatások, versenyképesség, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 1998, Budapest, p. 33 9

10 Bármely meghatározást is vesszük alapul, kitűnik, hogy a logisztika mennyire átfogja az egész vállalati működést, sőt a vállalat külső környezetének, kapcsolatainak kezelését, irányítását is feltételezi A logisztika és a csomagolás kapcsolata A logisztikában a csomagolt termékeket a termelés helyéről a felhasználás, illetve a fogyasztás helyére kell eljuttatni úgy, hogy a becsomagolt termék semmilyen külsőés/vagy belső károsodást ne szenvedjen, a csomagolási rendszer maradjon annyira ép, hogy az értékesítést ne gátolja. Ahhoz, hogy a csomagolási rendszert, illetve annak védelmi funkcióját pontosan tervezni tudjuk a következőket kell ismernünk: - A kibocsátóhely és a fogadóhely térbeli elhelyezkedése és távolsága; - Az alkalmazható szállítási lánc közlekedéstechnikai jellemzői (pl.: közlekedési ágak, szállító járművek raktér, geometriai méretek, teherbírások, stb.); - A várható különböző külső hatások, melyek a csomagolt terméket, rakományt érik; - A logisztikába bekerülő terméknek a logisztikában várható külső hatásokkal szembeni ellenálló-képessége csomagolás nélkül. Az igénybevételek és az áru tulajdonságok alapján a logisztikai csomagolástervezés folyamata a következő: 1. A termék érzékenységének meghatározása; 2. A szállítóeszközök geometriai mérethatárainak felmérése; 3. A logisztikai láncban a tömeg és terjedelmi határok meghatározása; 4. A logisztikában várható szállítási igénybevételek meghatározása; 5. A termék csillapításának a megtervezése, mellyel a termék térfogatát mindhárom dimenzióban meg kell növelni, hogy a szükséges mozgáscsillapító és párasemlegesítő anyagok elhelyezhetők legyenek; 6. A termék elhelyezési pozícióinak meghatározása (pl.: állítva, fektetve, ill. kombináltan); 7. A szállítóeszköz geometriai méreteiből kiindulva a gyűjtő és fogyasztási csomagolás geometriai változatainak permutációja alapján az optimális elhelyezés 10

11 és az azokhoz tartozó fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás méretek kiválasztása (a változatok gyakran nagy száma miatt számítógépes tervezés igénybevételére van gyakran szükség); 8. A kiválasztott elrendezési terv alapján a fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás, az egységrakomány képzés és annak rögzítése, és a rakományok járművön való elhelyezésének és a rakomány rögzítésének valamint az esetlegesen fennmaradó üres terek kitöltésének megtervezése; 9. A megtervezett csomagolási rendszerből vizsgálati minta készítése, melyet az igénybevételek laboratóriumi szimulálásával alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni; 10. A csomagoláshoz felhasznált anyagok ill. eszközök specifikációinak elkészítése a tűrések megadásával; 11. Eljárás kidolgozása a sorozatban beérkező csomagolóanyagok és eszközök minőségi átvételére. 6 A csomagolás, mint logisztikai funkció, az anyagáramlási folyamatokhoz szükséges tevékenységek mellékfunkciói közé sorolható. A mellékfunkciók elsődleges feladata a logisztikai fő funkciók (rakodás, szállítás, tárolás) működésének segítése. A csomagolás logisztikai feladatai elsősorban a forgalmi szférában, a termelés és a felhasználás (fogyasztás) között fennálló tér-és időbeni különbségek áthidalása területén (a raktározásban és az áruszállításban) jelölhetők meg. A csomagolás a logisztikai főfunkciók mindegyikéhez szorosan kapcsolódik. A fuvarozás, rakodás és raktározás megfelelő színvonalú ellátása megköveteli a csomagolás praktikus kezelhetőségét és egyértelmű jelöléseit is. A jelölések a csomag rendeltetésére, és kezelésére vonatkozó információkat, előírásokat hordozzák (pl. törékeny, halmozni tilos stb.). Kötelező jelöléseket írnak elő a veszélyes-áru szabályzatok, fuvarozók üzletszabályzatai (pl. gyorsan romló áruk esetén). A csomagolás, mint logisztikai mellékfunkció jelentős szerepet játszik az áruáramlási folyamatok zavartalanságának és a vevőkiszolgálás kívánt színvonalának biztosításában. A csomagolás szerepe a logisztikai folyamatokban két részre osztható. A csomagolás célszerű megválasztása kezelési egységenként hatékonyabbá, gyorsabbá teszi az anyagáramlást. Továbbá biztosítja az információáramlást a logisztikai folyamatban. Az 6 Pánczél Zoltán, doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Győr, 2009, p

12 első feladat teljesítéséhez a tervezőnek olyan csomagolást kell terveznie, ami megfelelő kialakításával lehetővé teszi a gépesítést, anyagmozgató eszközök használatát. A jól megválasztott csomagolás könnyen kezelhető rakodási egységet képez, megfelelő méretével csökkenti a szállítási költséget. Jó csomagolás tervezésével könnyíthető a raktározási, átrakodási nehézségek mértéke. A csomagolás célszerű kialakításával biztosítani lehet a logisztikai folyamatokban jelentkező információáramlást. A megfelelő információk segíthetik a raktári nyilvántartást, a szállítmányozáshoz szükséges árukigyűjtést, a szállítási okmányok gyorsabb kitöltését. A logisztikai folyamatok természetesen kihatnak az áruvédelem problémakörére is. Csak a teljes logisztikai folyamat ismeretében alakítható ki a megfelelő áruvédelmet biztosító csomagolás. A csomagolás tervezéséhez ismerni kell a gyártási folyamatok során fellépő igénybevételeket, illetve a csomagolt termékkel szemben támasztott gyártási elvárásokat. A raktározás, szállítás és elosztás nem csak az áruvédelmet követeli meg, hanem ezek a folyamatok meghatározhatják a csomagolás méretét és a csomagoláson szereplő információk tartalmát. A csomagolás tervezőjének tehát nem csak a logisztikai igényeket kell figyelembe vennie, hanem a logisztikai folyamatokból adódó igénybevételeket is ismernie kell A csomagolás szerepe az áruszállításban és az ellátási láncban A csomagolás fogalma A csomagolás fogalma kettős értelemben használatos: egyfelől tevékenységet jelent, mely a termék védelmét raktározásra, árutovábbításra, elosztásra való alkalmassá tételét szolgáló műveletek összességét foglalja magában, másfelől a fenti tevékenység eredményeképpen létrehozott termék és védőburkolat komplex egységét, vagyis a műveletek hatására elkészült produktumot jelenti. 12

13 A csomagolás a kulturált kereskedelem, igényes ellátás lényeges eleme, amely szoros egységet képez az áruval. A jó csomagolás jó minőségű és minőségvédő, megfelel az egészségvédelmi szempontoknak, alkalmas az elosztásra, a gépi árumozgatásra, megfelel az ökológiai profilnak, társadalmilag elfogadott módon újrahasznosítható vagy elhelyezhető, környezetkímélő, gazdaságos, a vásárlók számára biztosítja a termékazonosítást, megteremti a piacon az áru imázsát, problémamentesen kezelhető, vevőbarát. 7 A csomagolás rendkívül jelentős szerepet tölt be az ellátási láncban, hiszen különböző megjelenési formákban végigkíséri az árut az előállítástól a végső felhasználóig A csomagolás funkciói (feladatai) A termékek csomagolása alapvetően a következő funkciókat tölti be, az alábbi feladatokat látja el: Védelmi Racionalizálási Kommunikációs Marketing Logisztikai funkciók A védelmi funkció kettős szerepet tölt be: - egyrészt megvédi az árut a külső hatások ellen - másrészt a környezet védelmében nyilvánul meg A csomagolás akkor tesz eleget a külső hatások elleni védelemnek, ha anyagát, eszközeit, illetve azok jellemzőit az áru tulajdonságának és a rakodás, a szállítás, a tárolás során keletkező igénybevételeknek, hatásoknak figyelembevételével választják meg. 7 Medvéné dr. Szabad Katalin dr. Mocsy Ferenc: Általános Áruismeret II. kötet, Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, 2002, p. 4 13

14 A környezetvédelem az olyan árufajták esetében fontos, amelyek veszélyes mértékben szennyezhetik, illetve megtámadhatják a környezetükben lévő élő szervezeteket vagy tárgyakat. A környezetvédelmi funkcióhoz tartozik a kiürült, felhasznált csomagolóeszközök kezelése is. Racionalizálási feladatok: Könnyű kezelhetőség Optimális adagok egységbe fogása Szükség szerinti halmozhatóság biztosítása Rögzíthetőség a szállítás és rakodás során Könnyű eltávolíthatóság Visszagyűjtés Újrafeldolgozás A kommunikációs feladatok abban nyilvánulnak meg, hogy a környezettel közölni kell mindazokat az információkat, melyek a termék azonosíthatóságára, a kiválasztás megkönnyítésére, a kezelési és a felhalmozhatósági tudnivalókra vonatkoznak. Ebben az értelemben a csomagolás információhordozóként is értelmezhető. Általánosságban elmondható, hogy a csomagoláson: - szöveges információk, - termékazonosítást szolgáló vonalkód, - a környezetvédelemmel összefüggő jelölések és - a fogyasztói csomagolások egyéb jelölései (például töltési pontosságot bizonyító jelkép), piktogramok találhatók Marketingfunkció: A csomagolás a termékértékesítésben is fontos feladatokat lát el: figyelemfelhívó, tájékoztató, elősegíti a termék kezelését és felhasználását, és emlékképet alakít ki a felhasználóban. 14

15 Logisztikai funkció: A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy támogassa a kezelést, például a megfogást, emelést. Törékeny áruk esetén az erős csomagolás biztosítja a halmozható (egymásra történő) elhelyezést. A csomagolásnak illeszkednie kell a közbenső rakodási, mozgatási, tárolási elvárásokhoz, és megfelelő rakományazonosító alkalmazásával információt kell szolgáltatnia az ellátási-elosztási folyamatok irányításához A csomagolás előállítása, a csomagolástechnológia A csomagolás előállításához csomagolóanyagra, csomagolóeszközre és csomagolási segédanyagra van szükség. Csomagolóanyag: valamely termék védőburkolatának elsődleges, lényeges eleme (közvetlenül csomagoláshoz, vagy csomagolóeszköz előállításához felhasználva) Csomagolóeszköz: a termékek befogadására alkalmas, meghatározott anyagú és alakú ideiglenes védőburkolat. Csomagolási segédanyag: a csomagolás lényeges alkotóeleme, amely önmagában nem alkalmas csomagolásra, de ahhoz nélkülözhetetlen. Csomagolási segédanyagok: Biztosítják az áruvédelmet ideiglenes zárt védőburkolat létrehozásával. Vannak zárást biztosító anyagok, címkék, párnázóanyagok, páramegkötő anyagok, rögzítő anyagok. Záróelemek: minden csomagolás lényeges eleme. Lényeges követelmény lehet a visszazárhatóság, az egyszerű, praktikus nyithatóság, amely nem lehet balesetveszélyes. A leggyakoribb záróelemek: csavaros kupak, fedelek, tépőzár, koronazár, dugó. Címkék: mindig olvashatónak kell maradniuk, megőrizve a tájékoztató és reklám funkciójukat. 15

16 Párnázóanyagok: ütéskor, ütközéskor és ejtéskor védik az árut. Fő feladatuk a mozgáscsillapítás, az áru védelme a káros fizikai hatással szemben. (pl. buborékfólia, légpárna, hullámpapír-lemez stb.) Rögzítés: a biztonságos szállítás előfeltétele, amely csökkenti az áru ütődését, elcsúszását, eldőlését. Lehetnek egyszeri és ismételten használhatóak. Páramegkötő anyagok: használatos páralekötéshez a szilikagél, aktív bauxit, száraz alumíniumhidroxid-gél. A páramegkötés feltétele, hogy ne legyen nagy hőmérsékletingadozás, ill. a külső- és a belsőtér között páratartalom ne legyen túlzottan eltérő. A csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag együttes megnevezése a csomagolószer. A csomagolás kialakításánál felhasznált anyagok: a) papír: az egyik leggyakrabban használt csomagolóanyag, melynek fő alkotója a cellulóz. Előnyös tulajdonsága, hogy a felhasználási igényeknek megfelelően széles választékban állítható elő. Környezetbarát, jól nyomtatható, ragasztható, újra feldolgozható. Hátránya: nedves szakító szilárdsága rendkívül alacsony. b) műanyagok: csomagoláshoz kizárólag hőre lágyuló műanyagokat használnak. Legnagyobb mennyiségben polietilén és polipropilén kerül felhasználásra. Két alapvető csoportjuk a hajlékony- és a merev falú műanyagok. A zsugorfóliás csomagolás a gyűjtőcsomagolás leggyakoribb formája. A műanyagok előnye, hogy sűrűségük kicsi, az új fogyasztói szokásoknak megfelelnek, sokféle célra kombinálhatóak. c) fémek: csomagoláshoz acélt és alumíniumot használnak. Előnyük: tökéletes víz, fény-, és aromazárók, jó mechanikai szilárdságúak. Az alumínium előnye, hogy ellenállóbb a korrózióval szemben, mint az acél. Az alumínium alapanyagú csomagolóeszköz lehet fólia, hajlékony falú csomagolóeszköz (pl.: tubus) vagy merev falú csomagolóeszköz (pl.: hordó). Acélból pl. hordókat, záróelemeket, pántolószalagot készítenek. Hátrányuk: viszonylag nagy energiaigény (alumínium), viszonylag nagy sűrűség (acél). 16

17 d) üveg: Előnye, hogy mérete igény szerint változtatható, átlátszó, jól tisztítható, sterilizálható és ismételten felhasználható, vegyileg szinte tökéletesen ellenálló, víz, gőz- és aromazáró képessége kiemelkedő, színezhető. Hátránya: törékeny, relatív nehéz. e) fa: csökkent jelentősége a csomagolásban, a legtöbbet a mezőgazdaságban használják. f) textil: hajlékonyak és nagy a szakítószilárdságuk, lehetnek természetes (pl. len, kender) és mesterséges (műanyagok, pl. poliészter) eredetűek. Kombinált (társított) csomagolás - szinte tökéletes a záróképességük - megakadályozzák a víz, a vízgőz, a gázok, a levegő, az aromaanyagok, zsírok és olajok, valamint a fény átjutását - két vagy több csomagolóanyag tartós egyesítésével létrejött új anyag felhasználását jelenti. - fő célja a csomagolóanyagok hátrányos tulajdonságainak csökkentése vagy teljes kiküszöbölése - leggyakoribb a papír-műanyag, papír-alumínium-műanyag kombináció A csomagolás kivitelezésében kettő fontos tényezőt kell megemlíteni: - a csomagolástechnológiát és - a csomagolóanyagot. A csomagolás kivitelezésében jelentős szerepe van Otto Rockstroh szerint a csomagolástechnológiának, vagyis annak a műveleti rendnek, ami meghatározza a csomagolás elvégzését és az ahhoz szükséges módszereket és eszközöket. 8 Ugyanakkor a csomagolóanyagok is fontos szerepet játszanak a csomagolásban. Tulajdonképpen a csomagolóanyag a termék körüli ideiglenes védőburkolatot jelenti; a védelmi funkció, a logisztikai kezelési funkció, a marketing funkció, és az információt közlő funkció ellátásával. 8 Otto Rockstroh: Csomagolástechnikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest alapján,

18 A csomagolás megjelenési formái A csomagolásnak a termék áruvá válásának folyamatában és a fogyasztókhoz történő eljuttatásában többirányú feladata van. Az igények kielégítése céljából szükséges a különböző szerkezeti megoldások, konstrukciók, változatos méretek és tömegek kialakítása. Az ellátási láncok teljes folyamatában, összetevőiben, kapcsolataiban a csomagolás különböző megjelenési formáival találkozunk. A fogyasztói csomagolás - szerepéből eredően - a leghosszabb ideig tartózkodik a logisztikai láncban, és egészen a végső felhasználóig kíséri a terméket. Önmagában szállításra általában alkalmatlan. Az áruvédelmi feladatok mellett elsősorban a marketingmunka elősegítésében van kiemelkedő szerepe. Elsődleges feladata a benne levő árumennyiség megóvása, az esztétikus megjelenítés, a fogyasztó igényeinek megfelelő méret és tömeg biztosítása, a megfelelő tájékoztatás, a könnyű kezelhetőség és a tartalom felhasználásának megkönnyítése (célszerű adagnagyság, jó foghatóság, könnyű nyithatóság, visszazárhatóság stb.) A gyűjtőcsomagolás feladata a nyilvántartás, árukezelés és a tárolás megkönnyítésére meghatározott mennyiségű fogyasztói csomagolással ellátott vagy csomagolatlan termék összefogása nagyobb egységbe. Célja az elosztási logisztika támogatása. Lehetőséget ad különféle termékek ismételt kezelés nélküli eljuttatására a gyártótól a felhasználóig. Ez a csomagolásfajta elsődlegesen nem a fogyasztó számára készül, ezért a külső megjelenéssel kapcsolatos igények kisebbek, mint a fogyasztói csomagolás esetében. Gyűjtőcsomagoláshoz többnyire papírlemez dobozt vagy műanyag fólia burkolatot használnak. A szállítási csomagolás az elosztási logisztika valódi eszköze. Célja a folyamatos és zavartalan mozgás biztosítása. Elsődleges feladata az áru védelme a külső hatásokkal szemben, illetve termékek esetleges káros hatásaival szemben a környezet védelme. Továbbá az egységbe fogást, a tárolást, a rakodást és a szállítást megkönnyítő csomagolási forma. Információhordozó szerepe van, ugyanis szöveggel, ábrával, vonalkóddal megadja a termékre, a tömegre, a kezelésre vonatkozó lényeges tudnivalókat. 18

19 Az egységrakomány a szállítási csomagolások legfejlettebb formája, amely az egységrakományképző eszközök segítségével vagy anélkül azonos szállítási egységek kialakítását teszi lehetővé. A legnagyobb kezelési egység. Tartalma lehet valamilyen termék, fogyasztói, a gyűjtő-, illetve a szállítási csomagolás. Információk közlésére használható maga az egységrakomány-képző eszköz (pl. rekesz, rakodólap), vagy amikor nem zárt (pl. sík szállítólap), illetve átlátszó burkolat fedi (zsugorfóliával rögzített rakodólapos egységrakomány), maga a csomagolás. 2. ábra: A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere (Forrás: Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 164) A csomagolás megjelenési formái nem minden esetben választhatók el élesen egymástól, összemosódnak, átfedések adódnak. A gyakorlati szakember számára a meghatározó kérdés nem is a fogalmi elhatárolás, hanem az alkalmasság a logisztikai folyamat által kitűzött feladatok teljesítésére. 9 9 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p

20 A fentiek ismeretében azonban felmerül a kérdés, hogy a csomagolás illetve a csomagolóanyagok miként tudják ellátni a nekik szánt feladatokat, vagyis létezik-e optimális csomagolás? Ezért dolgozták ki elméleti szinten az optimális csomagolás modelljét (3. ábra), amelyet angol nevének rövidítéséből (Optimal Packing) OP-modellnek neveznek. A csomagolás feladatának érvényesülnie kell az áruelosztási rendszer minden szakaszában. Az optimális csomagolás kialakítása egy komplex feladat: biztosítja az áru minőségének megőrzését, illetve azt, hogy biztonságosan eljusson a fogyasztóhoz, mindezt a legalacsonyabb összköltség mellett. Átfogja az egész logisztikai rendszert, kielégíti a gyártó, szállító, raktározó, forgalmazó és a fogyasztó igényeit is. 3. ábra: Az optimális csomagolás modellje (Forrás: Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009, Miskolc, p. 268) Az optimális csomagolásnak az alábbi feladatokat kell teljesítenie: Vevőbarát: a vevőbarát csomagolás tiszta, higiénikus, bemutatja az árut, a megjelöléseket úgy helyezték el rajta, hogy az áru kézbevétele, megemelése nélkül is jól láthatók, a feliratok jól olvashatóak, a forma kézhez illő. A forma, szín, grafika annak a vevőközönségnek szóljon, akik számára az árut készítették. A csomagolás akkor vevőbarát, ha korszerű, kielégíti a kor emberének igényét, nyomon követi a tudomány és technika fejlődését. Színváltozással vagy a szín intenzitásával jelzi a csomagban vagy a csomaggal végbemenő változásokat. 20

21 Információ-hordozó: törvény írja elő, hogy a csomagoláson milyen adatokat kötelező feltüntetni, magyar nyelven, jól olvashatóan. Kötelező jelölések: a termék megnevezése, a gyártó vagy forgalmazó neve és címe, a származási hely, a fogyaszthatóság vagy minőségmegőrzés időtartama, élelmiszereknél az összetétel és energiaérték, az áru kezelésének és tárolásának körülményei, az áru felhasználhatóságára vonatkozó tanácsok, az árukód. Fontos, hogy a csomagolás illő legyen az áruhoz, kifejezze annak jellegét. Alkalmasság: fontos, hogy olyan méretű egységcsomagokat alakítsanak ki, amelyek a leggazdaságosabban betöltik az elterjedten alkalmazott 800x1200 mm nagyságú rakodólapot. Ezzel gazdaságosabbá válik a gépi szállítás és a raktározás tevékenysége. Védelem: a védelem feladata a megfelelő biztonság nyújtása. Ez egyaránt jelenti az áru és a környezet biztonságos védelmét. Áruvédelem szempontjából kiemelkedő az áru minőségének és mennyiségének védelme a külső hatások ellen. Fontos, hogy a csomagolóanyag ne károsítsa az árut. Lényeges a biztonságos csomagolás: olyan zárási mód, amelynél az egyszeri kibontás szemmel látható. Így biztosítható a termék és vagyonvédelem, a tartalom eredetisége, kizárható a hamisítás lehetősége. A csomagolásnak biztosítania kell a megfelelő záró képességet, így fényzáró, gázés vízgőzzárónak kell lennie. Egyszeri fogyasztásnál nagyobb mennyiséget tartalmazó egységcsomagnál visszazárható csomagolást kell alkalmazni. Gyermekek számára veszélyes anyagoknál gyermekbiztos csomagolás kell alkalmazni. Akkor optimális a csomagolás, ha a legkisebb költségráfordítással biztosítja az áruvédelmet, az áruforgalomra való alkalmasságot, eleget tesz a logisztikai és értékesítést ösztönző funkcióknak vevőbarát jellegével. Elősegíti a felhasználást, és alkalmas a szükséges információk hordozására Dr. Buzás Gizella: Az áruismeret alapjai, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft, 2003, Budapest, p

22 Az egy- és többutas csomagolás, a csomagolás újrahasználata Mára a logisztikai csomagolások rendszerré szerveződése és folyamatos fejlesztése által a vállalatok az optimális logisztikai-csomagolási költségek érdekében egyre inkább döntési kényszerhelyzetbe kerültek. Ez a döntési szituáció gyakorlatilag az egy-, illetve többutas (eldobható, ill. visszatérő) csomagolási rendszerek közötti döntési mechanizmust jelenti. Az egyutas (egyszer használatos) csomagolás műszaki vagy gazdasági okokból rendeltetésszerűen ismételten fel nem használható csomagolóeszközzel kialakított csomagolási forma. Általában alkalmazott megoldás a napi fogyasztási cikkek (például konzervek, kávé) és egyes tartós fogyasztási cikkek (például mosógép, hűtőgép) esetében. A csomagolás a termék felhasználása vagy használatbavétele után hulladékká válik. A többutas (visszatérő) csomagolás többszöri használatra szánt csomagolóeszközzel kialakított csomagolási forma. Ebben a rendszerben a csomagolás akkor válik hulladékká, amikor az már tovább nem használható fel. A többutas rendszer (az újrahasználat) tehát egy adott csomagolóeszköz elhasználódásáig tartó körforgásban tartását vagy ugyanazon célra való újra használatát jelenti. Körforgás alatt kell érteni azt a ciklust, amelyen az újrahasználható csomagolás a töltéstől (berakástól) az újra töltésig (újra berakásig) végighalad (például újra tölthető műanyag palack vagy üvegpalack). 11 Amennyiben a termék előállítása és értékesítési folyamatai lehetővé teszik, akkor a többutas csomagolásokat érdemes használni az egyutas, rövid idő alatt hulladékká váló csomagolással szemben. Természetesen a többutasnál számolni kell logisztikai folyamatokkal és az ezeket érintő költségekkel is, amelyek jellemzően a visszagyűjtés, visszaszállítás és raktározás költsége, valamint sok esetben az újrahasználat előtti válogatás, javítás, sérültek cseréje, tisztítás, újracímkézés stb. költségei. További költségekkel kell számolni a nyilvántartás területén is, illetve a humánerőforrás oldalán is. Mindezek ellenére érdemes kalkulálni és a jogszabályi lehetőségeket elemezni a kötelezetteknek, hiszen jó szervezéssel és megfelelő kialakítású újrahasználható termékekkel jelentős költségeket lehet megtakarítani. 11 Szegedi Zoltán Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p

23 Az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni a gazdálkodónak: beszerzés; nyilvántartásba vétel (gazdálkodón belüli); felhasználás a gyártás során; értékesítés (nyilvántartás kezelés); bejelentés a vámhatósághoz többutasként, termékdíjas bevallás; visszavétel (visszagyűjtés, szállítás, raktározás); kezelés (válogatás, javítás, szükség esetén csere, tisztítás stb.); csomagolásként történő újrafelhasználás Csomagolás a nemzetközi szállításban A nemzetközi szállítási rendszerek fokozott követelményeket támasztanak a termékek csomagolásával szemben. Ennek okai az eltérő előírásokban, környezeti hatásokban és fogyasztói gondolkodásban keresendőek. A csomagolással szembeni követelményeket meghatározó tényezők a nemzetközi áruszállításban: - az áru tulajdonsága, - a fuvareszköz, - a fuvarozási útvonal. A csomagolásokkal szembeni követelményeknél vizsgálandó tényezők: - halmazterhelés (tartós statikus terhelés tárolás során), - horizontális és vertikális ütések (fékezés, gyorsulás, ívben haladás során leesés, borulás és billenés), - tartós rázás (pályaegyenlőtlenségből), - klimatikus hatások (nedves és száraz, hideg és meleg éghajlat, azok változása helytől, napszaktól, évszaktól függően), - napsugárzás hatására történő extrém felmelegedés zárt járműveken (egyes műanyagok lebomlása), - biológiai kártevők (penész, rágcsálók, élősködők), - kémiai igénybevétel (pl.: sós pára). 23

24 Környezetvédelmi követelmények a csomagolásnál: - csomagolás tömege és terjedelme a szükséges mértékre korlátozódjon, - a csomagolás technikailag lehetséges, jogilag megengedhető módon újrafelhasználható legyen, - minden csomagolóanyag a használat után újra feldolgozható legyen A fuvarozás sajátos követelményei: - Tengeri fuvarozás: (legigényesebb csomagolás) o tengerhullámzás elleni biztonság, o nedvesség elleni biztonság. - Veszélyes árukra vonatkozó előírások: o csomagolási mód, o szállító jármű speciális típusa, o szállítási útvonal meghatározása. - Romlandó áruk: o hűtött, vagy fűtött járművek, o átfutási idő. - Törékeny áruk: o megfelelő áruvédelem (pl.: bizonyos országokban tiltott a szénába, szalmába történő csomagolás), o gyógyszerek, élelmiszerek, italok különleges csomagolása. - Csomagoló anyag, eszköz tömege A csomagolás szerepe az iparban Az értékesítés során olyan feltételeknek kell megfelelni, amelyek lehetővé teszik az áruk gyors, pontos eljutását a vevőkhöz. Ilyen feltételek például: - a megbízható szállítás, - a pontos határidők, vagy - a termék minőségmegőrzése 24

25 A feltételek közül csak azok kerültek kiemelésre, amelyek hozzájárulnak a csomagolás jelentőségéhez, legfontosabb feladataihoz. A csomagolás célja a termékek mennyiségének és minőségének megóvása a termeléstől, az elosztási láncon keresztül a rendeltetésszerű felhasználásig. Jó minőségű alap- és segédanyagok felhasználásával, korszerű gépek segítségével, kellő szaktudással és lelkiismeretességgel, jól szervezett munkával és technológiával, jó minőségű terméket lehet gyártani. Ezt, a gyártás helyén keletkező jó minőségű terméket eredeti állapotában kell eljuttatni a felhasználásig vagy a fogyasztásig. Az eredeti állapotot csak csomagolással lehet megőrizni. A termékeket a szállítás, tárolás, anyagmozgatás közben számos különböző külső hatás, igénybevétel érheti, ami a minőségüket, állapotukat, felhasználhatóságukat, felhasználásukat befolyásolhatja, megváltoztathatja. Ezeket a külső hatásokat négy nagy csoportba sorolhatjuk: mechanikai, klimatikus, biológiai, humán hatások 4. ábra: Az árut leggyakrabban érő hatások (Forrás: Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009, Miskolc, p. 270) 25

26 Mechanikai statikus hatás a nyomás, míg mechanikai dinamikus hatás a rázás, az ejtés, a görgetés, az ütközés, és az ütés. Klimatikus tényező lehet a hőmérséklet, a csapadék, a légnyomás, a légmozgás, a légszennyeződés, a páratartalom, és a napsugárzás. Biológiai hatás a mikroorganizmusok, rovarok, rágcsálók által keltett hatások. Humán külső hatások is érhetik a termékeket, ami a lopás, hamisítás formájában jelenhet meg. A csomagolásnak ezektől az igénybevételektől, külső hatásoktól kell megvédenie a terméket. Mechanikai statikus behatás a nyomás. Ez a hatás különös jelentősegű és károsító hatású lehet az erre érzékeny, sérülékeny, illetve a formatartósságot megkívánó termékeknél. Éppen ezért ezeknél a termékeknél olyan eszközökbe történik a csomagolás, majd az árutovábbítás, ami e hatás létrejöttét megakadályozza vagy tompítja. Általánosságban elmondható, hogy ez a hatás tompítható, vagy kivédhető a megfelelő csomagolással és a megfelelő szállítási mód megválasztásával. Hasonlóan negatív hatással lehet például a rázás a különböző erre érzékeny, vagy a rázásra reakciót megindító vegyi anyagok esetében (például nitroglicerin). Általánosságban elmondható, hogy ez a hatás is tompítható, vagy kivédhető a megfelelő csomagolással és a megfelelő szállítási mód megválasztásával. Az ejtés is kiválthatja a termék minőségének, állapotának, felhasználhatóságának megváltozását például törékeny üveg termékek esetében. Általában véletlenszerűen lép fel. Szállítási módhoz nem köthető, jellemzően a termékek, áruk berakásához, átrakásához, kirakásához, betárolásához, kitárolásához kapcsolódhat. A termék, áruk anyagmozgatása során gyakran előfordulhatnak, olyan mechanikus hatásokat, ütéseket eredményező kezelések, amelyek esetenként nemcsak a csomagolást, de a terméket is megsérthetik. Az árumozgatás, árutovábbítás egyik speciális lehetősége a görgetés, ahol szintén óvni kell a terméket. Vannak olyan szállítási módok, amelyek mechanikus hatásokat, ütközéseket eredményeznek, ezek közül elsősorban a vasúti szállítást kell megemlíteni. Itt a tolatások közben olyan ütközések léphetnek fel, amelyek az áru helytelen rögzítése esetében jelentős károkat okozhatnak. Klimatikus hatások közül először a hőmérsékletet vizsgáljuk meg. A hőmérséklet ellen is védelmet nyújthat a csomagolás, például olyan csomagolás alkalmazásakor, mint a folyékony nitrogén tárolásánál alkalmazott vákuumszigetelt tartály. 26

27 A csapadék által kiváltott negatív hatásokat is ellensúlyozhatjuk a csomagolással, mint például raklapokon elhelyezett zsákos vakoló anyagok kültéri tárolása során alkalmazott műanyag fóliás csomagolás. Azonban a légmozgás és a légnyomás is kihívások elé állítja a csomagolást. A légszennyeződések ellen, amelynek legtipikusabb megjelenési formája a por, is védelmet nyújthat a csomagolás. Ennek kiemelkedő jelentősége és szerepe van az elektronikai cikkeknél is. A csomagolás a páratartalom, napsugárzás külső környezeti tényezőkkel szemben is védelmet jelenthet, amelyre szintén tipikus példa lehet az elektronikai termék. A mikroorganizmusok, rovarok, rágcsálók biológiai igénybevételt jelentenek a termékekre. Azonban nemcsak mechanikus, klimatikus és biológiai hatások érhetik a termékeket, hanem az ember részéről felmerülő dézsmakár, vagy hamisításból származó kárral is számolhatunk, ami ellen hatékony védekezést jelenthet a megfelelő csomagolás alkalmazása. Az ipar számára különösen fontos, hogy a fémipari termékeket meg tudja védeni a korrózió káros hatásaitól, de legalább is csökkentse, vagy késleltesse a korróziós hatásokat. A csomagolásnak az átmeneti korrózióvédelem területén van jelentősége. Az ipari csomagolásoknál fontos a termékre, gyártóra vonatkozó információk megjelenítése. Az információ megadásának módját befolyásolja az alkalmazott csomagolóanyag típusa, a csomagolóeszköz jellege. Az információt lehet a csomagolásra festeni, nyomtatni, illetve tartók, tokok kiképzésével önálló információhordozót alkalmazni. a csomagolás információtartalmáról tételesen rendelkezni kell. Ezek között vannak jogszabállyal rögzített, ún. kötelező érvényű információk, amelyeket fel kell tüntetni a csomagolásokon, vannak ajánlott, ill. megengedhető információk és vannak olyan elvek, melyeknek betartása célszerű vagy etikai szempontból indokolt. 12 Az ipari beszállítóknál közvetlenül a termékeken, vagy a csomagoláson, egységrakományokon elhelyezett információk alkalmasak arra, hogy az automatikus azonosításhoz és az elektronikus adatcseréhez felhasználják azokat. 12 Allaga Gy. Melis Z.-Sárkány M.-Viszkey Gy.: Vonalkódtechnika, PRIM Kiadó, 1995, Budapest, p

28 Az automatikus azonosítás fogalma: mindazok az eljárások és technológiák, amelyek lehetővé teszik, hogy emberi beavatkozás nélkül egy objektumról adatokat nyerjünk és azt további feldolgozásra alkalmas, formára átalakítsuk. 13 A termékazonosítás a termeléstől az elosztásig nyújt azonosító információt. Ezek a szabványosított jelek a teljes logisztikai folyamaton végigkísérik a terméket, többnyire ragasztott címkék vagy a csomagolásra nyomtatott vonalkódok és írott szöveg formájában A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata A legfontosabb feladat a termékek optimális körülmények között és minőségi szinten való előállítása, valamint a termék minőségi szintjének megóvása, melyet elsősorban csomagolással lehet teljesíteni. Elengedhetetlen a termék-előállítás és csomagolás egységes és azonos látásmódban való kezelése. Egy új termék gyártásának megtervezésekor a csomagolás megtervezéséről is gondoskodni kell. A gazdaságos gyártási folyamathoz az is szükséges, hogy a termelési technológia a csomagolási technológiával együtt kerüljön kialakításra. A csomagolási művelet helyzete a termék előállításához képest lehet: a termékelőállítás folyamataiba beépítve a termékelőállítást követően a termékelőállítástól elkülönülve Beépített: A legkedvezőbb eljárás, mert itt a két folyamat szorosan összekapcsolódik. A termékgyártás fejlesztése szükségessé teszi az egy időben történő, a gyártásba beépített csomagolási műveletek fejlesztését is. A csomagolási és gyártási műveletek felváltva követik egymást. 13 Allaga Gy. Melis Z.-Sárkány M.-Viszkey Gy.: Vonalkódtechnika, PRIM Kiadó, 1995, Budapest, p

29 Követő. A termék elkészültét követi a csomagolás, ez a leggyakoribb kapcsolat a gyártás és csomagolás között. Elkülönült: Itt a szervezetileg való elkülönülésen van a hangsúly, az időben és térben való elkülönülés nem követelmény. Ezt a tevékenységet egy másik vállalat végzi úgynevezett bércsomagolásban. Történhet úgy, hogy bércsomagoló vállalat szakemberei kitelepülnek a termékgyártó vállalat telephelyére. Bércsomagoló vállalatok előnye: nagy szakértelem speciális géppark hozzáértő csomagolóeszköz gyártás és csomagolóanyag gazdálkodás kiegészítő szolgáltatásokra való lehetőség (például korrózióvédelem, párnázás) A csomagolástervezés jellemzői A csomagolástervezés komplex feladatok megoldását jelenti. Az ideális csomagolás kialakítása rengeteg szempont egyeztetését és a szempontoknak való megfelelést követeli meg. Fel kell mérni a termék gyártásával kapcsolatos nehézségeket, a szállítási problémákat és figyelmet kell fordítani a fogyasztók érdekeire is. A csomagolás tervezése tehát nehéz és bonyolult feladat, de valami új megvalósításával is jár. A csomagolás tervezése az ideiglenes védőburkolat kialakítását és a termék behelyezésének, betöltésének megoldását célzó összetett műszaki-gazdasági tevékenység, melynek részei a műszaki, a küllemi és a gazdasági tervezés. Műszaki tervezés: A műszaki tervezés kiinduló lépése a számításba veendő tényezők összegyűjtése és fontossági sorrendjének megállapítása. A mérlegelendő tényezők vonatkozhatnak: - termékre (fizikai és kémiai jellemzők, gyártási mód stb.) - az elosztási tevékenységre (pl. szállítási mód, szállítóeszköz, szállítási távolság, tárolás) - az értékesítésre (mint termelői vagy fogyasztói csomagolás) 29

30 - a felhasználásra (megkívánt minőség-megőrzési időtartam, egyszeri vagy szakaszos fogyasztás, egységnagyság) - a társadalmi környezetre (műszaki kultúra, szolgáltatási és környezetvédelmi igényesség) A kiinduló feltételek ismeretében következhet a csomagolási mód kiválasztása. Vonatkozhat egy vagy több megjelenési formára, illetve a fogyasztói csomagolástól az egységrakományig terjedő teljes csomagolási rendszerre. Dönteni kell arról is, hogy elegendő-e egy változat vagy a felhasználási adottságok többféle egységnagyságot, s ahhoz esetleg különböző csomagolási formákat igényelnek. Logisztikai szempontból lényeges kérdés, hogy eldobható vagy visszatérő csomagolási eszközt választanak-e. A harmadik lépés a csomagolóanyag és a vele szerves kapcsolatban álló csomagolóeszköz megválasztása. A műszaki tervezés záró szakasza a csomagolási technológia kialakítása. Ehhez meg kell szabni az egyes műveleteket, azok sorrendjét, az alkalmazandó gépeket és az emberi közreműködést. Küllemi tervezés: A küllemi tervezés elsősorban a marketingcélokat szolgálja, de természetesen kapcsolatban áll a logisztikával is. A csomagolás alakja, formája befolyásolhatja a szállítóeszközök és a tárolóterek térfogatának kihasználását, az üzemi belső anyagmozgatás során a továbbítandó egységek stabilitását. A színnek elsősorban a szubjektív hatásait kell figyelembe venni. Minél sötétebb a csomagolóeszköz felülete, annál nehezebbnek tűnik a csomagolás. A színnek információhordozó szerepe is lehet. Ily módon különböztethető meg az eldobható és a visszatérő csomagolás, vagy a különböző termékcsoportokhoz tartozó, egyébként azonos szerkezetű csomagolóeszköz. A különféle jelölések elhelyezése, grafikai megoldása ugyancsak befolyásoló tényező. 30

31 Gazdasági tervezés: A gazdasági tervezés feladata, hogy a ráfordítások és a várható eredmények összevetésével megítélje a műszaki és a küllemi tervezés hatékonyságát. Fő vizsgálati területei: - a nyereségtermelő képesség megállapítása - fajlagos mutatók számítása és értékelése - a csomagolás szolgáltatási értékének mérlegelése A csomagolás gazdasági jelentősége A csomagolás vállalati és gazdasági szempontból egyaránt figyelmen kívül nem hagyható költségtényező. A ráfordításoknak mindig elfogadható arányban kell állniuk a csomagolandó termék értékével. Az ésszerű csomagolás kialakítása szempontjából még fontosabb, hogy a költségek az előírt feladat betöltéséhez szükségesek, jogosak legyenek. A csomagolás elsősorban nem termelő, hanem szolgáltató tevékenység, hozzájárul a termék értéknöveléséhez, sőt a nyereségtermeléshez, azonban a felmerülő költségelemeket részletesen meg kell vizsgálni a többletnyereség elérése érdekében. A csomagolásra fordított költségek elemei: a) Közvetlen költségek, melyek mérhetőek és közvetlenül ráterhelhetők a csomagolásra. Ilyenek: Anyagköltség Bérköltség és közterhei Energiaköltség Gépköltség b) Közvetett költségek, melyek csak gazdasági számítások után oszthatók a csomagolásra. Ilyen költségek: Üzemi általános költségek Vállalati általános költségek 31

32 A csomagolás gazdaságosságának vizsgálata, megállapítása során az alábbi tényezőket kell számba venni: egy fogyasztói egységre jutó csomagolási költséget elemezni kell a nem megfelelő csomagolásból adódó szállítási és tárolási károk nagyságát a magasabb csomagolási költségráfordítások indokoltak, ha az áru minőségét tökéletesebben megőrzik áruvédelmi szempontból a csomagolás mértékét addig célszerű növelni, amíg a várható károk csökkenéséből származó megtakarítás nagyobb, mint a többletcsomagolásból adódó költség előnyös a csomagolási ráfordítások növelése akkor is, ha ezzel egyéb más területeken érünk el megtakarítást (pl. szállítás, tárolás) a hiányos, szakszerűtlen csomagolás még kedvezőtlenebb, mint a csomagolatlan termék, hiszen rendkívül magas a kárhányad, amit még a felmerült csomagolási költség is terhel veszélyes azonban a túlcsomagolás, amely anélkül növeli az összköltséget, hogy a kár által létrehozott veszteséget csökkenti A csomagolás, mint fontos költségtényező, a szállítás, a térbeli elosztás, és az értékesítés elemeinek gazdaságosságára is jelentősen hat. Valamennyi fáradozás végső célja, a lehetséges csomagolási megoldások közül a leghatékonyabb kiválasztása és alkalmazása a legkedvezőbb költségfeltételekkel. 32

33 3. AZ ISD DUNAFERR ZRT. HIDEGHENGERMŰ BEMUTATÁSA Az ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű jogelődjét a DWA DUNAFERR Hideghengermű Kft-t a DUNAFERR Rt. és a Voest-Alpine Stahl Linz GmbH 1991 végén alapította azzal a céllal, hogy a korábbi hideghengerlési tapasztalatokat felhasználva a vevők igényeit egyre jobb minőségben kielégítő, folyamatosan fejlődő cég jöjjön létre. A DWA Kft. vegyesvállalattá alakulása tulajdonrész kivásárlásával történt. Az osztrák Voest Alpine Stahl Linz 33% részesedést vásárolt a cégben, többségi tulajdonos a magyar fél, a Dunaferr Rt. maradt. A DWA működése a későbbiekben e két tulajdonos érdekérvényesítési törekvéseinek, képességeinek függvényében alakult augusztus 31-től változás állt be a vállalat életébe, az osztrákok kiváltak a vállalatból, és ezáltal a vállalat neve DWA Voest-Alpine Dunaferr Hideghengermű Kft-ről megváltozott DWA Dunaferr Hideghengermű Kft.-re, majd a DWA Dunaferr Hideghengermű Korlátolt Felelősségű Társaság június 30-i hatállyal beolvadt a DUNAFERR Dunai Vasmű Zártkörűen Működő Részvénytársaságba. A beolvadt társaság tevékenységét a DUNAFERR Zrt. szervezetén belül Hideghengermű néven tovább folytatja. A Hideghengermű Magyarország egyetlen széles acélszalag hideghengerlő bázisa. A sikeres próbaforgatások után 1965 júniusában kezdődött el az üzemszerű termelés. Termékpalettáján melegen hengerelt pácolt és hidegen hengerelt termékek szerepelnek széles tekercs, hasított tekercs és táblalemez kivitelben. A Hideghengermű termékei az általános rendeltetési célokon túl kielégítik a tűzihorganyzó, radiátorgyártó, zománcipari, elektrotechnikai és autóipari gyártó cégek igényeit. A Hideghengermű gyártási és kereskedelmi filozófiájának alapvető célkitűzése a vevők igényeinek méretben, minőségben, határidőre történő kielégítése, együttműködés a partnerek gyártás- és gyártmányfejlesztési feladatainak megoldásában, műszaki felhasználási tanácsadás révén a partnerek gyártási hatékonyságának javítása, amely a vállalat számára kulcskérdés. Ezen célkitűzés érdekében folyamatos fejlesztőmunkát végez a cég, a folyamatos javítás szellemében emeli termékeinek minőségét. Ehhez a munkához megfelelő keretet biztosít az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszer, amelyet ben vezettek be. A társaság vezetése stratégiai feladatként kezeli a környezetvédelmet, és hatékony eszközként működteti az ISO szabványnak megfelelő környezetirányítási rendszert. 33