Információs kiadvány a GYES (GYED, GYET)-rôl a munka világába visszatérni kívánó nôk számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Információs kiadvány a GYES (GYED, GYET)-rôl a munka világába visszatérni kívánó nôk számára"

Átírás

1 Információs kiadvány a GYES (GYED, GYET)-rôl a munka világába visszatérni kívánó nôk számára A kiadványt kiadta az Együtt a Munkaerôpiac Fejlesztéséért Alapítvány. A projektet támogatta a Holland Királyság Nagykövetségének MATRA KAP programja.

2 I. Az EU egyenlô bánásmódra vonatkozó közösségi jogának nyolc irányelve és a magyar jogalkotás Egyenlô munkáért egyenlô bért Egyenlô bánásmód a munkaerôpiacon Jog az egyenlô elômenetelhez, képzéshez és munkafeltételekhez A pozitív diszkrimináció lehetôsége A szülési szabadsághoz való jog Elbocsátási tilalom Megfordul a bizonyítási teher Jogorvoslat II. Kismamák (terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák) jogai és a munkáltatók kötelezettségei Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez Az éjszakai munka tilalma A szülési szabadsághoz való jog A terhesség elôtti vizsgálatokhoz való jog Elbocsátási tilalom Munkaidô-kedvezmények A gyermek után járó szabadság Munkajogi tájékoztató Fizetés nélküli szabadság A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülôk munkavállalása III. Gyermeknevelési támogatások Gyermeknevelés természetbeni juttatásai Iskolakezdési támogatás Étkezési térítési díjkedvezmény Egészségügyi szolgáltatásért fizetendô térítési díj átvállalása Ellátások iránti igény Családtámogatási folytatólagos igazolvány, kifizetôhely Nevelési és gyermekgondozási segély számfejtése és folyósítása Gyermekek nevelését segítô pénzbeli támogatások Terhességi-gyermekágyi segély Anyasági támogatás Gyermekgondozási segély GYES (havi ellátás) Gyermekgondozási díj (GYED) Gyermeknevelési támogatás (GYET) Családi pótlék Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermektartási díj megelôlegezése

3 Otthonteremtési támogatás Adótámogatás Szocpol IV. Tandíjmentes képzések kismamáknak V. Támogatott felnôttképzések VI. Nôi vállalkozások VII. Álláskeresés A sikeres önéletrajzírás A munkakeresés szabályai A felvételi interjú VIII. Rugalmas foglalkoztatás Részmunkaidô Távmunka Rugalmas munkaidô Tömörített munkahét IX. A család munkahely összeegyeztetése Bölcsôde Családi napközi Óvoda Házi gyermekfelügyelet Iskolai napközi X. Támogatási formák munkavállalók részére Részmunkaidôs foglalkoztatás támogatása Képzés támogatása Pályakezdôk munkatapasztalat szerzésének támogatása Munkahelyteremtés és munkahelymegôrzés támogatása Foglalkoztatást bôvítô bértámogatás Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása Helyközi utazás támogatása Lakhatási hozzájárulás támogatása Intenzív álláskeresés támogatása Önfoglalkoztatás támogatása Vállalkozóvá válás támogatása GYES, GYED, GYET, valamint ápolási díj folyósításának megszûnését követô foglalkoztatási kedvezmény I. Az EU egyenlô bánásmódra vonatkozó közösségi jogának nyolc irányelve és a magyar jogalkotás Az Európai Unió politikája tiltja a nemek közötti diszkriminációt és az utóbbi évtizedekben jelentôs jogalkotási és intézményi feladatokat vállalt fel annak érdekében, hogy tagállamaiban ténylegesen érvényesüljön az egyenlô bánásmód és az esélyegyenlôség közösségi elve. A nôk és férfiak közötti egyenlô bánásmód biztosítása a nôkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az esélyegyenlôségi politika tovább megy; azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nôk tényleges egyenjogúsága érdekében az élet legkülönbözôbb oktatás, egészségügy, munkaerôpiac, szociális biztonság stb. területein. Az EU politikája nem kizárólag a nôkkel szembeni megkülönböztetést, hanem a nemek közötti diszkriminációt tiltja. Így az uniós férfi polgárok ugyanúgy élhetnek ezekkel a jogokkal, mint a nôk, bár a gyakorlatban a férfiakat sokkal kevesebb hátrányos megkülönböztetés éri, mint a nôket. A legtöbb tagállamban még mindig jelentôsek a bérkülönbségek, elvétve találni csak nôt miniszteri vagy magas szintû gazdasági vezetôi pozícióban és mindennaposak a diszkriminatív álláshirdetések is. Mára összesen nyolc irányelv alkotja az egyenlô bánásmódra vonatkozó kötelezô érvényû közösségi jogot, amelyek a következôk: 1. Egyenlô munkáért egyenlô bért Bármelyik tagállamban is dolgozzon a közösségi polgár munkavállaló, nemétôl függetlenül egyenlô értékû munkájáért egyenlô bérhez van joga. A magyar jog kimondja az egyenlô munkáért egyenlô bér elvét. Az Alkotmány 70./B. (2) bekezdése szerint: Az egyenlô munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlô bérhez van joga. A Munka Törvénykönyvének (Mt.) évi jogharmonizációs célú módosításával a munkajogi szabályok közé is bekerült az egyenlô munkáért egyenlô bér elve. Az Mt. új 142/A -a nem csupán kimondja ezt az elvet, hanem a közösségi joggal összhangban meghatározza az egyenlô értékû munka, valamint a bér fogalmát. A köztisztviselôi és közalkalmazotti körre vonatkozóan olyan illetmény-, illetve elômeneteli rendszer mûködik, amely elvileg kizárja a férfiak és nôk eltérô bérezését. A szabad béralkuval rendelkezô piaci szférában a munkabért a felek szabadon állapítják meg, ám rájuk is vonatkoznak a fenti tilalmak. Mindezek ellenére a közszférában is hasonló mérték 15% körüli bérkülönbség érvényesül, mint a piaci szférában. 5

4 2. Egyenlô bánásmód a munkaerôpiacon A tagállamok kötelesek tiltani a nemek közötti megkülönböztetést a munkavállalással összefüggô valamennyi kérdésben. Magyarországon a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát az Alkotmány 66. (1) bekezdése rögzíti: A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nôk egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. Az Mt. 5. (1) bekezdése, pedig kifejezetten kimondja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a nemre tekintettel. 6. Elbocsátási tilalom Terhesség miatt nem bocsátható el a munkavállaló a terhesség kezdetétôl egészen a szülési szabadság végéig. 7. Megfordul a bizonyítási teher A bizonyítási teher megfordítása azt jelenti, hogy a diszkriminációval kapcsolatos eljárásokban az alperest azaz a munkaadót terheli annak bizonyítása, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést a felperes munkavállalóval szemben, nem pedig a sérelmet szenvedett felperest. 3. Jog az egyenlô elômenetelhez, képzéshez és munkafeltételekhez A munkáltató ugyanolyan elvek alapján köteles elôléptetni a különbözô nemû munkatársait. Nem tehet különbséget férfiak és nôk között akkor sem, amikor a képzéshez való hozzájutásról kell döntenie. Emellett ugyanazokat a munkafeltételeket kell biztosítania a nôknek, mint a férfiaknak. A munka természetébôl eredô különbségtétel néha indokolt lehet. Így természetesen nem diszkrimináció, ha a cirkuszba erômûvésznek férfit, a nôi ruhákat bemutató modellnek pedig nôt keresnek és vesznek fel. 8. Jogorvoslat Amennyiben valakit mégis diszkrimináció ér, számos hivatali szervhez és civil szervezethez fordulhat jogorvoslatért. Elsôként a sértettnek mindig a nemzeti bírósághoz kell fordulnia. A munkavállaló panasszal fordulhat az Európai Bizottsághoz is, amely magyarázatot követelhet a tagállamok hatóságaitól. Felszólíthatja ôket a jogsértés abbahagyására. Ha ezt nem teszik meg, a Bizottság pert indíthat a tagállam ellen. Petíciót (panaszt) lehet intézni az Európai Parlamenthez, illetve fel lehet keresni az illetékes, választott európai képviselôt, aki az ügyben kérdést intézhet a Bizottsághoz és a Tanácshoz. Ezeken felül kérni lehet az európai nôi lobbi segítségét. 4. A pozitív diszkrimináció lehetôsége Az EU lehetôvé teszi a nemek szerinti eltérô bánásmód néhány formáját, ha annak célja kizárólag, hogy kiküszöbölje a múltban elszenvedett hátrányos megkülönböztetés hatásait. A pozitív diszkrimináció csak egy lehetôség, amire az EU nem kötelezi a tagállamokat. 5. A szülési szabadsághoz való jog Minden terhes nôt megilleti a minimum 14 hetes, egybefüggô szülési szabadság. Ebbôl a 14 hétbôl kettôt a szülés tervezett idôpontja elôtt kell kiadni. Nem kötelezô teljes fizetést adni a szülési szabadságon lévô nônek, de fontos, hogy az ez idô alatt bekövetkezô fizetésemelésben neki is részesülnie kell. Ezek a jogosultságok azért fontosak, mert hozzásegítik a munkavállalókat, hogy összehangolhassák családi és munkahelyi kötöttségeiket. Az EU ugyanis nagyon fontosnak tartja, hogy a nôk szabadon választhassanak: otthon akarnak maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretnének. Ennek érdekében három hónap szülôi szabadság illet meg minden gyermeket nevelô munkavállalót. A szabadság az apát és az anyát is egyaránt megilletô jog. A munkavállalónak arra is joga van, hogy családtagjait gondozza azok betegsége vagy balesete esetén. II. Kismamák jogai és a munkáltatók kötelezettségei A nôket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követô idôszak alatt a gyermekvállalás m i a t t. 1. Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez Miután a munkavállaló értesítette munkáltatóját arról, hogy terhes, fel kell mérni, hogy milyen egészségre ártalmas hatásoknak van kitéve a terhes nô. 2. Az éjszakai munka tilalma Rendkívüli munkára [MT 127. (6)] és éjszakai munkára (22-06 óráig végzett munka) [MT 121. (1)] nem vehetô igénybe a nô terhessége megállapításától gyermeke egy éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelô férfi a gyermeke egy éves koráig. A gyermekét egyedül nevelô munkavállaló gyermeke egyéves korától négyéves koráig csak saját beleegyezésével vehetô igénybe rendkívüli munkára [MT 127. (7)]. 6 7

5 3. A szülési szabadsághoz való jog Minden terhes nôt megilleti a minimum 14 hetes, egybefüggô szülési szabadság. Ebbôl a 14 hétbôl kettôt a szülés tervezett idôpontja elôtt kell kiadni. Nem kötelezô teljes fizetést adni a szülési szabadságon lévô nônek, de fontos, hogy az ez idô alatt bekövetkezô fizetésemelésben neki is részesülnie kell. Ezek a jogosultságok azért fontosak, mert hozzásegítik a munkavállalókat, hogy összehangolhassák családi és munkahelyi kötöttségeiket. Az EU ugyanis nagyon fontosnak tartja, hogy a nôk szabadon választhassanak: otthon akarnak maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretnének. Ennek érdekében három hónap szülôi szabadság illet meg minden gyermeket nevelô munkavállalót. A szabadság az apát és az anyát is egyaránt megilletô jog. A munkavállalónak arra is joga van, hogy családtagjait gondozza azok betegsége vagy balesete esetén. 4. A terhesség elôtti vizsgálatokhoz való jog Abban az esetben, ha bizonyos terhesség elôtti vizsgálatokat csak munkaidôben lehet elvégezni, biztosítani kell a lehetôséget a munkavállaló számára, hogy bérveszteség nélkül vehessen részt ezeken. 5. Elbocsátási tilalom Terhesség miatt nem bocsátható el a munkavállaló a terhesség kezdetétôl egészen a szülési szabadság végéig. Ha más, objektív ok miatt kerülne elbocsátásra a fent említett idôszakban, a munkáltatónak kötelessége írásban kifejteni indokait. Az otthon töltött idô alatt és még néhány napig a felmondási védelem védi a szülési szabadságon lévô nôt. Rendes felmondás esetében ugyanis a felmondási idô, ha a felmondási védelem idôtartama a harminc napot meghaladja, csak az ezt követô harminc nap elteltével kezdôdhet el [MT 90. (2)]. A felmondást csak ezután lehet közölni és a felmondási idô is csak akkor kezdôdhet el. Ezért mindenki legalább 60 napig el van látva bérrel, aki GYES-rôl/GYED-rôl visszatér a munkába. 6. Munkaidô-kedvezmények A magyar jog teljes mértékben harmonizál ezen a területen. A vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve rendelet tartalmazza. Az Mt szakasz (1) bekezdése kimondja, hogy a terhes, illetve szülô nôt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetôleg a szülés várható idôpontja elé essen. A terhes nôk áthelyezésére, illetve megváltozott feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nô kezdeményezésétôl függôen következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nô beleegyezése. Az áthelyezett nô keresete ez idô alatt nem csökkenhet [Mt. 86. (1) és (2) b e k e z d é s ]. A nônek a szoptatás elsô hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követôen a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidô-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidô-kedvezmény az ikrek számának megfelelô mértékben jár [MT 138. (6)]. 7. A gyermek után járó szabadság Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidô-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésôbb a szülést követô második hónap végéig kérésének megfelelô idôpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidô-kedvezmény tartalmára távolléti díj jár. Pótszabadság jár a gyermek után a gyermek születésének évétôl, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következôk szerint: egy gyermek után kettô két gyermek után négy kettônél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülôt Nyilatkozatuk alapján bármelyik szülô igénybe veheti a pótszabadságot. Ha az anya GYES-en van, a szabadságot az apa is igénybe veheti. Az örökbe fogadó anyát is megilleti e kedvezmény. 8. Munkajogi tájékoztató Ha valaki 3 évet otthon töltött egy gyermekkel, akkor számára többféle jogcímen jár szabadság: ha a szülés elôtt munkával töltött idôre idôarányosan járó szabadságot esetleg nem vette igénybe teljes mértékben a munkavállaló a szülés elôtt, arra az idôszakra járó maradék szabadság m e g i l l e t i ha a szülés elôtt esetleg táppénzen volt, a táppénz idôtartamára járó idôarányos szabadság illeti meg az igénybevett szülési szabadság (TGYÁS) 168 napjára (24) naptári hétre járó idôarányos szabadság illet meg a GYED-en vagy GYES-en töltött idôszak elsô 365 napjára járó idôarányos szabadság megilleti a gyermekek utáni gyermekek számától függô pótszabadság a TGYÁS és GYED/GYES idôtartamára arányosítva jár 9. Fizetés nélküli szabadság A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató köteles biztosítani a fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak: a gyermek 3. életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából, a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermekgondozási segélyben részesül, a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás idejére, amíg a gyermek el nem éri a 12. életévét. Más esetekben is lehetôség van arra, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kérjen, de ilyenkor a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e és ha igen, mennyi idôre. 8 9

6 10. A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülôk munkavállalása A gyermekgondozási segélyben részesülô személy, keresô tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat a gyermek egyéves kora után napi négy órát meg nem haladó idôtartamban folytathat, vagy idôkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik A gyermeknevelési támogatásban (népszerû nevén: fôállású anyaság) részesülô személy, keresô tevékenységet napi négy órát meg nem haladó idôtartamban folytathat, vagy idôkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. III. Gyermeknevelési támogatások 1. Gyermeknevelés természetbeni juttatásai Iskolakezdési támogatás A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a munkáltató (bér kifizetôje) a tanévkezdéssel járó terhek enyhítése érdekében természetbeni juttatásként adómentes iskolakezdési támogatást nyújthat dolgozóinak. Az adómentesség a tanévkezdést megelôzôen, július 2. és október 1. között é r v é n y e s í t h e t ô. A támogatás a szülô, vagy a vele közös háztartásban élô házastársa útján a gyermeknek, illetve a tanulónak jár. Adómentes juttatás az általános és a középiskolában tanuló gyermekek szüleinek is adható. A munkáltató által nyújtott természetbeni juttatás gyermekenként évi 15 ezer forintig adómentes. A támogatásban a gyermek (tanuló) mindkét szülô útján részesülhet Ft erejéig. A támogatást a munkáltató három formában biztosíthatja: természetben a tankönyv vagy taneszköz juttatásával kizárólag tankönyv, taneszköz vásárlására fordítható utalvány formájában készpénzben a tankönyv, taneszköz vásárlásáról szóló, a munkáltató nevére kiállított számla e l l e n é b e n A munkáltatóknak az adómentes iskolakezdési támogatás összegérôl magánszemélyenként nyilvántartást kell vezetniük. Étkezési térítési díjkedvezmény Az állam jogszabályban biztosítja, hogy milyen esetben jár alanyi jogon étkezési térítési díjkedvezmény. E kedvezmények csak egy jogcímen vehetôk igénybe. Diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben elhelyezett óvodás gyermek vagy általános iskolai tanuló után az intézményi térítési díj ötven százaléka jár Elôzô intézményekben elhelyezett, és externátusi ellátásban részesülô szakmunkásképzô iskolai és szakiskolai tanuló, gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló után az intézményi térítési díj harminc százaléka jár Három és több gyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj ötven százaléka jár Fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után, amennyiben a fentebb felsorolt kedvezményekben nem részesül, az intézményi térítési díj harminc százaléka jár normatív kedvezményként A helyi önkormányzat helyi rendeletében rászorultságon alapuló további kedvezményt állapíthat meg a gyermekekre, ha a gyermeket gondozó családban az egy fôre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A helyi önkormányzat átmeneti segély valamint rendkívüli gyermekvédelmi támogatás terhére további étkezési támogatást nyújthat. Egészségügyi szolgáltatásért fizetendô térítési díj átvállalása A helyi önkormányzat képviselô-testülete rendeletben szabályozhatja a feltételeket, amelyek alapján átvállalja az egészségügyi szolgáltatás díját. A rendeletben meghatározza a támogatás mértékét is. Ilyen juttatást az önkormányzatok többnyire a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve az átmeneti segély terhére állapítanak meg. Helyi rendelet hiányában is dönthet a képviselô-testület a részleges vagy a teljes átvállalásról. Ilyen eset lehet például, ha a gyermek külföldi gyógykezelésre szorul. A támogatási igényt az önkormányzathoz kell benyújtani. Az elutasító döntés ellen jogszabálysértésre való hivatkozással bírósághoz lehet fordulni. 2. Ellátások iránti igény Az ellátások iránti igényt (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás, nevelési ellátás) az igénylô lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Területi Államháztartási Hivatalnál a fôvárosban a Pest megyei TÁH és kirendeltségeinél lehet benyújtani. Az igénybejelentéshez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, az ellátást igénylô személyazonosító adatait személyi igazolvánnyal vagy saját születési anyakönyvi kivonattal ennek hiányában más erre alkalmas közokirat bemutatásával kell igazolni. Azokról a körülményekrôl, amelyekrôl nem kell igazolást benyújtani, de az igény elbírálása szempontjából jelentôségük van, írásban kell nyilatkozni. A nevelôszülônek, hivatásos nevelôszülônek, a gyermek nála történô elhelyezésérôl szóló határozatot, a gyámnak a jogerôs gyámkirendelô határozatot kell csatolni. Családtámogatási folytatólagos igazolvány, kifizetôhely Amennyiben a nevelési ellátást vagy a gyermekgondozási segélyt olyan gyermek után igénylik, aki 10 11

7 után korábban már folyósítottak ellátást, az utolsó folyósító szervtôl az igény benyújtását követô 8 napon belül írásban be kell kérni a Nevelési ellátás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás -t vagy a Gyermeknevelési támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás -t. Az igazolvány megérkezéséig az igényelt ellátást folyósítani nem lehet. Az igazolványtömbök szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a kifizetôhelyeknek a területileg illetékes Területi Államháztartási Hivataltól (TÁH) írásban kell igényelnie. A TÁH-tól átvett tömböket nyilvántartásba kell venni. Nevelési és gyermekgondozási segély számfejtése és folyósítása Az ellátásokat (családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást) a Területi Államháztartási Hivataloknak (TÁH) a tárgyhónapot követô hónap 15. napjáig kell folyósítani. A gyermekgondozási támogatásból (GYES, GYET) 8,5%-os nyugdíjjárulékot kell levonni. A gyermekgondozási ellátásban részesülô magánnyugdíj-pénztári tag esetén az ellátásból 1,5%-os mértékû nyugdíjjárulékot és 7%-os tagdíjat kell levonni. A gyermekgondozási támogatások folyósításának Idôtartama szolgálati idônek minôsül. 3. Gyermekek nevelését segítô pénzbeli támogatások Terhességi-gyermekágyi segély A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nônek jár, aki a gyermeke születését megelôzô két esztendôben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minôsült, és a biztosítás idôtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt) szül a biztosítás megszûnését követô negyvenkét napon belül szül a biztosítás megszûnését követô negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követô huszonnyolc napon belül szül Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetôk mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetôleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidôben történik a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így a terhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülôk); az idevonatkozó törvény tételesen sorolja fel ezen személyek körét. A 180 napos biztosítási idô számításakor azonban figyelembe kell venni egyrészt a biztosítás megszûnését követô táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, és gyermekgondozási díj folyósításának az idôtartamát; másrészt a közép-, vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabban folytatott tanulmányok idejét is. Ha e feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak, a segély jár annak a nônek is, aki a csecsemôt örökbefogadási szándékkal vette nevelésébe. Ebben az esetben a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátra lévô idejére jár. Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély annak a biztosítottnak, aki a szülési szabadság ideje alatt a teljes keresetet megkapja, bármilyen jogviszonyban díjazás kivéve a szerzôi jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó alól mentes tiszteletdíjat ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresôtevékenységet folytat. Amennyiben a biztosított személy a keresetét a szülési szabadság ideje alatt részben megkapja, csak az elmaradt keresete után illeti meg azzal arányban a terhességi-gyermekágyi segély. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülônek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejûleg terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre vagy baleseti táppénzre, gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresôképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élô gyermek után a szülôk választása szerint csak az egyik szülô jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Arra azonban lehetôség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével lehet megállapítani és folyósítani. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülô nôket. Ennek maximális idôtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebbôl négy hét lehetôleg a szülés várható ideje elé essen. A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdô napját megelôzô naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság idôtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nôt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel. A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon idôszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta. Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelôzô évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdô napját, azaz a szülési szabadság elsô napját közvetlenül megelôzô 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. Ez utóbbi esetben feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdô napját megelôzô naptári év elsô napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idô korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelôzô jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Elôfordulhat, hogy a biztosítottnak sem a megelôzô évben, sem pedig a segély igénybevételét közvetlenül megelôzô 180 napban nem volt figyelembe vehetô jövedelme. Ilyenkor a segélyre való jogosultság kezdô napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét veszik alapul 12 13

8 a számításnál. Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha valaki a munkanélküli ellátás folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszûnését követô 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik. (Az ellátás alapja azonban nem haladhatja meg a munkanélküli ellátás alapját képezô átlagkereset harmincad részét.) Ha a biztosított jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál az ellátásra jogosultság kezdô napján érvényes szerzôdés szerinti jövedelmet, egyéni és társas vállalkozóknál pedig a jogosultság kezdô napján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét. A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelem igénylése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás is illeték- és költségmentes. A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell kérelmeznie. Amennyiben a biztosított munkáltatója idôközben jogutód nélkül megszûnt, a kérelem az igénylô lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetô elô. Az egyéni vállalkozók az elôírt nyomtatványon szintén a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elô kérelmüket. Ha a biztosított a szülés napját megelôzô két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a Foglalkoztatói igazoláson jelezni kell, továbbá mellékelni kell a kérelemhez: a biztosítási idô igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésû nyomtatványt az ellátás alapját képezô jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésû nyomtatványt. Az igény visszamenôleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthetô. A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet: kifizetôhellyel rendelkezô munkáltató esetében a kifizetôhely ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár területi igazgatósága az illetékes, akkor a területi i g a z g a t ó s á g egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el. Anyasági támogatás A családtámogatási ellátások köztük az anyasági támogatás célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elôsegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges harmonikus fejlôdéséhez, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához. Az anyasági támogatás a fenti célok megvalósulása érdekében olyan családtámogatási ellátási forma, amely más szociális alapon igénybe vehetô ellátási formák igénylése során nem minôsül jövedelemnek. Anyasági támogatásban részesülhet: a szülés után az a nô, aki a terhesség ideje alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén pedig legalább egy alkalommal terhesgondozáson vett részt (ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülô nôt, ha a gyermeke halva született) az az örökbefogadó szülô is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követôen 180 napon belül jogerôsen engedélyezték az a gyám, akinek a gyermek születésétôl számított 180 napon belül jogerôsen a gondozásába kerül a gyermek Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülôk: akik már a gyermek születése elôtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, kivéve, ha ezt a nyilatkozatot a gyermek születését követô 180 napon belül visszavonták akiknek a gyermeke jogerôs gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl.: ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetébôl Ha a gyermek születését követô 180 napon belül a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik és ismét az anya gondoskodik a gyermek nevelésérôl, az anyasági támogatásra ismét jogosulttá válik. Az anyasági támogatásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban a gyermek születését követô 180 napon belül lehet benyújtani az igénylô lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (továbbiakban: Kincstár), vagy amennyiben ilyen mûködik a munkahelyen az igénylô személy munkahelyén található családtámogatási kifizetôhelynél. A kérelmet ajánlott levél formájában kell postára adni (hiszen így igazolható a postára adás napja, ami az igénybejelentés napja), vagy személyesen benyújtani az illetékes hivatalnak. Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen mûködô családtámogatási kifizetôhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhetô Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra címû formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni. Ha a kérelem elôterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor a benyújtás napja csak akkor számít a kérelem elôterjesztésének napjául, ha utóbb az igényt formanyomtatványon is benyújtják. A formanyomtatvány igénylése természetesen térítésmentes. Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell: a terhesgondozást végzô orvos igazolását arról, hogy a szülô nô a támogatáshoz szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson, kivéve, ha szülô nô hitelt érdemlôen bizonyítja, hogy a terhesség idôtartama alatt egybefüggôen legalább öt hónapot külföldön tartózkodott örökbefogadó szülô esetén a gyermek határidôn belüli örökbefogadását engedélyezô jogerôs határozat másolatát gyám esetében a jogerôs gyámrendelô határozat másolatát Az igénybejelentéssel egyidejûleg be kell mutatni: a gyermek ikrek születése esetén a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát a támogatás felvétele elôtt meghalt anya esetében az anya halotti anyakönyvi kivonatát 14 15

9 amennyiben a gyermek örökbefogadásához a szülôk már a gyermek születése elôtt hozzájárultak, a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát ha a gyermeket korábban gyermekvédelmi gondoskodás keretében emelték ki a családjából, a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetô gyámhatósági határozatot Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege: a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-a (2004-ben forint, 2005-ben forint) ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-a (2004-ben forint, 2005-ben forint) Az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követô 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának halva születés esetén az ezt bizonyító okiratnak hátoldalára rávezeti. Gyermekgondozási segély GYES (havi ellátás) A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülô, a nevelôszülô vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt gyermeke 3. életévének betöltéséig ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különbözô évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésôbb a 10. életévük betöltéséig) tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig. A gyermekgondozási segélyben részesülô szülô keresô tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat (2004-ben még a gyermek másfél éves koráig nem dolgozhatott a szülô) a gyermek egyéves kora után napi 4 órát meg nem haladó idôtartamban folytathat, vagy idôkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik 2005-tôl hatályos változás szerint napi 4 órát meg nem haladó idôtartamban folytatott keresô tevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülô személyt rendes munkaidôben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidôben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. A jogosultságot érintô feltételek alól néhány esetben a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva felmentést adhat. Így például megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelô személynek akkor is, ha az egyedülálló szülô keresôtevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható (2004-ig az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter döntött ezekben a kérdésekben). A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban személyesen vagy postai úton lehet benyújtani az igénylô lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Kincstár), vagy amennyiben ilyen mûködik az igénylô munkahelyén található családtámogatási kifizetôhelynél. Az igénybejelentésrôl az igényelbíráló szerv igazolást állít ki. A GYES iránti igényt a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti az Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra címû formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével kell elôterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhetô az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem elôterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem elôterjesztésének a napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják. Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell vagy be kell mutatni: a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát; amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást; az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelôszülôként nevelô igénylônek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezésérôl; a szülôvel együttélô házastárs igénylônek a házassági anyakönyvi kivonatát; az igénylô gyámnak a gyámhatóság gyámrendelô határozatát; az igénylô és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt. A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylônek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy: a gyermekgondozási segély folyósítása alatt keresô tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követôen legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben elôírt korlátozások szerint végez a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejûleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylônek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel. A gyermekgondozási támogatások a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben forint, január 1-tôl pedig havonta forint). Ettôl csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülô ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis szintén a gyermekek számától függetlenül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, azaz 2004-ben forint, január 1-jétôl forint. Az igénylés elbírálását követôen a támogatás összegét az igény benyújtásának idôpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják a részére

10 Gyermekgondozási díj (GYED) Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthetô szülô anya vagy akár az apa is a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelô idôtartamot követôen folyósítható az egyik szülô részére. Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minôsülô személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetésérôl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetôk például a munkavállalók, a köztisztviselôk, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között a munkanélküli járadékban részesülôk is. A gyedre való jogosultság szempontjából szülônek kell tekinteni: a vérszerinti és örökbefogadó szülôt a szülôvel együtt élô házastársat azt a személyt, aki a saját háztartásában élô gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van a gyámot Mivel a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülô nôt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális idôtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstôl számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülô részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetôleg négy hetet már a szülés várható idôpontja elôtt ki kell adnia a munkavállaló részére. Ha a gyermeket szülô nô ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nôt is meghal, vagy a gyermek nem az ô háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító idôtartamra, illetôleg annak fennmaradó részére is jár. A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvetô feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát csak az a szülô veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülônek a gyed igénylését a szülô anya esetében pedig a szülést megelôzô két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kellett lennie. Kivételes esetben a nem biztosított szülô is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság idôtartama alatt szûnt meg. Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen és a szülést megelôzô két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen. A gyedre való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási idôbe be kell számítani: a biztosítás megszûnését követô táppénz, baleseti táppénz és a terhességi gyermekágyi segély folyósításának az idejét a közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülônek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejûleg terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre vagy baleseti táppénzre, gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresôképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élô gyermek után a szülôk választása szerint csak az egyik szülô jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élô gyermek után az egyik szülô táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetôleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülô gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg. Arra azonban lehetôség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától a korábbi ellátás megszüntetésével fogják megállapítani és folyósítani. A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik: bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzôi jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresôtevékenységet személyesen folytatnak munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj) egyéb, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban (például táppénzben, rokkantsági nyugdíjban, öregségi nyugdíjban) részesülnek azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó idôtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést elôzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70%-a, de a maximális összege 2004-ben és 2005-ben is a havi forintot nem haladhatja meg. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget (a továbbiakban: jövedelem) lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt

11 Ha a biztosított személy egyidejûleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget. Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozó költségvetési törvény alapján az ott meghatározott összeghatár figyelembe vételével a január 1-jei idôpontra visszamenôleg ismételten megállapítják. A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdô napját közvetlenül megelôzô naptári évben elért jövedelem napi átlaga vehetô alapul. A napi átlagjövedelem számításánál figyelembe kell venni a nem rendszeres jövedelmeket (például a végkielégítést, a prémiumot, a jutalom összegét) is. Amennyiben a fenti idôszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság elsô napját megelôzô 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit nem folyamatos biztosítási idô esetén a megszakítást megelôzôen keresett a szülô. Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét fogják alapul venni, feltéve, hogy a jövedelmük a minimálbér kétszeresét nem éri el. Ez utóbbi esetben ugyanis a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz. Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, úgy a díj azonos lesz a korábban megállapított összeggel, kivéve, ha a maximális összeghatár a költségvetési törvény alapján megváltozott. A gyermekgondozási díjat írásban az Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz elnevezésû nyomtatványon kell igényelni, a biztosítás fennállása alatt a foglalkoztatónál. A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. a) pontja határozza meg. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni. Amennyiben a biztosított munkáltatója idôközben jogutód nélkül megszûnt, a kérelem az igénylô lakóhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetô elô. Az egyéni vállalkozók az elôírt nyomtatványon szintén a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elô kérelmüket. A gyed igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán. Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelôzô két évben az igénylônek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez: a biztosítási idô igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésû nyomtatványt; és az ellátás alapját képezô jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésû nyomtatványt is. Az igény visszamenôleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthetô. A gyed igénylését kifizetôhellyel rendelkezô munkáltató esetében a kifizetôhely, ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár területi igazgatósága az illetékes, akkor a területi igazgatóság, egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el. Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítése, így a gyermekgondozási díj iránti igény elôterjesztése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás is illeték- és költségmentes. A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetôhellyel rendelkezô munkáltató vagy a területi igazgatóság bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10-éig kerül sor a díj folyósítására. A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékû, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idôként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj január 1-jét megelôzô folyósításának idôtartamát december 31-ét követôen a gyermekgondozási díj folyósításának idôszaka azonban csak abban az esetben tekinthetô szolgálati idônek, ha a nyugdíjjárulékot ezután megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülô személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minôsül. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvôbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek. Gyermeknevelési támogatás (GYET) A gyermeknevelési támogatásra az a szülô, nevelôszülô vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétôl a 8. életévének betöltéséig jár. A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülô szülô azonban egyidejûleg nem jogosult erre a támogatási formára is. Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, keresô tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó idôtartamban folytathat. Ezt az idôkorlátozást azonban figyelmen kívül kell hagyni otthoni munkavégzés esetén. A gyermeknevelési támogatás iránti igényt a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti az Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra címû formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével kell elôterjeszteni az igénylô lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságán és kirendeltségén. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhetô az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem elôterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem elôterjesztése napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják. Az igénybejelentésrôl az igényelbíráló szerv igazolást állít ki

12 Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni vagy bemutatni kell: a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát a szülôvel együtt élô házastárs igénylônek a házassági anyakönyvi kivonatát az igénylô gyámnak a gyámhatóság gyámrendelô határozatát az igénylô és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt. A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylônek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett. Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes. A gyermekgondozási támogatások mind a gyermekgondozási segély (gyes), mind a gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2004-ben forint volt, január 1-jétôl pedig havonta forint. Az igénylés elbírálását követôen a támogatás összegét az igény benyújtásának idôpontjától az igénylô személy kérelmére a bankszámlára vagy kifizetési utalványon folyósítják a jogosult részére. Családi pótlék A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, amelyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít. I. A családi pótlékra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel jogosult: a vér szerinti szülô az örökbe fogadó szülô a szülôvel együtt élô házastárs a nevelôszülô a hivatásos nevelôszülô a gyám Ebben az esetben a fenti személyeknek csak akkor jár a családi pótlék, ha a gyermek: még nem tanköteles, vagy tankötelezettsége még nem szûnt meg, vagy általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek idôtartama alatt betölti a 23. életévét A családi pótlék megállapítása során saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el aki a szülô kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülôjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik II. A családi pótlékra saját jogán jogosult: 1. a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegû családi pótlékot folyósítottak 2. általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személy annak a tanévnek a végéig, amelynek idôtartama alatt betölti a 23. életévét, ha mindkét szülôje elhunyt a vele egy háztartásban élô hajadon, nôtlen, elvált vagy házastársától különélô szülôje elhunyt kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésbôl a gyámsága nagykorúvá válása miatt szûnt meg Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék mindig csak egy jogosultat illet meg, azaz csak egy személy részére folyósítható. Ha a gyermek együtt élô szülôk háztartásában él, a családi pótlékot együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülô igényelheti, nyilatkozatuk szerint, gyermekenként. Amennyiben a szülôk ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, az ellátást igénylô szülô személyérôl kérelemre a gyámhatóság dönt. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után a családi pótlék szeptember 1-je és augusztus 31-e közötti idôtartam alatt annak a tanévnek a végéig járt, amely alatt betölti a 22. életévét szeptember 1-jétôl annak a tanévnek a végéig folyósítják az ellátást, amelynek idôtartama alatt a tanuló betölti a 23. életévét. A családi pótlék összegének emelésérôl az országgyûlésnek legalább évente egy alkalommal döntenie kell január 1-jétôl a családi pótlék havi összege: egygyermekes család esetén forint egy gyermeket nevelô egyedülálló esetén forint kétgyermekes család esetén gyermekenként forint két gyermeket nevelô egyedülálló esetén gyermekenként forint három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként forint három vagy több gyermeket nevelô egyedülálló esetén gyermekenként forint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelô család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élô, továbbá nevelôszülônél, hivatásos nevelôszülônél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után forint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelô egyedülálló esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek, feltéve, ha tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegû családi pótlékot folyósítottak forint 22 23

13 gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élô, továbbá nevelôszülônél, hivatásos nevelôszülônél elhelyezett gyermek esetében forint az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek idôtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülôje elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élô hajadon, nôtlen, elvált vagy házastársától különélô szülôje elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésbôl, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szûnt meg) forint A családi pótlékot függetlenül az igénylés és megszüntetés idôpontjától teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Ezen felül minden év július hónapra a jogosultak a fent megjelölt összeg kétszeresét kapják meg családi pótlékként. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, 1. aki az igénylô háztartásában él és akire tekintettel a szülô, a nevelôszülô, a hivatásos nevelôszülô, a gyám családi pótlékra jogosult aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsôoktatási intézményben elsô akkreditált felsôfokú iskolai rendszerû szakképzésben, elsô egyetemi vagy fôiskolai szintû alapképzésben résztvevô hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik aki saját jogán jogosult családi pótlékra 2. aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy ôt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylô vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthetô rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás). Fontos, hogy a családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülô vagy gyám minôsül egyedülállónak: a. aki hajadon, nôtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa b. saját maga vagy házastársa (élettársa): közoktatási intézmény tanulója vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs nyugellátásban ide nem értve a fenti pontban felsorolt rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs idôskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs 24 Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik A jövedelem akkor tekinthetô rendszeresnek, ha legalább három egymást követô hónapban keletkezett. A családi pótlék iránti igényt írásban a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti az Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra címû formanyomtatvány, és az 1. számú pótlap kitöltésével kell elôterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhetô az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Az igénybejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények (pl. egyedülállóság) és adatok (gyermekek számának) igazolását is. Az igénybejelentésrôl az igényelbíráló szerv (a Magyar Államkincstár területi igazgatósága és kirendeltsége, illetve a családtámogatási kifizetôhely ha van ilyen az igénylô munkahelyén) igazolást állít ki. A jogosultságot minden esetben a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az ehhez mellékelt nyilatkozatok és a benyújtott igazolások alapján bírálják el. Írásbeli nyilatkozatot az igénylônek, azokról a körülményekrôl kell tennie, amelyekrôl nem kell igazolást benyújtani (például együtt élô szülôk családi pótlék igénylésérôl), de az igényelbírálás szempontjából jelentôségük van. Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell vagy be kell mutatni: a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát az igénylô és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt a szülôvel együttélô házastárs igénylônek a házassági anyakönyvi kivonatát az igénylô gyámnak a gyámhatóság gyámrendelô határozatát A családi pótlék iránt benyújtott igényeket az igénylô lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatósága a fôvárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság és kirendeltségei, illetve amennyiben ilyen mûködik az igénylô munkahelyén lévô családtámogatási kifizetôhely bírálja el. Az igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A családi pótlék az igény benyújtásának idôpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás idôpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha az igényt késedelmesen nyújtották be, a családi pótlékot visszamenôleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelôzô második hónap elsô napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek ettôl az idôponttól fennálltak. A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik. A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával egyidejûleg, más esetben a tárgyhónapot követô hónap 15. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére. A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. A családi pótlék folyósításának vagy szünetelésének idôtartama alatt írásban be kell jelenteni: a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történô kikerülését a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény m e g s z û n é s é t 25

14 a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszûnését, szüneteltetését a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszûnését az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszûnését az ellátásra jogosult nevének vagy lakcímének megváltozását Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (korábban kiegészítô családi pótlék) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévô családok anyagi támogatása, ezzel a gyermek családi környezetben történô ellátásának elôsegítése, a gyermek családból történô kiemelésének megelôzése. A települési önkormányzatok képviselô-testülete a törvényi keretek között az arra jogosult gyermeknek rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósíthat. Gyermeknek csak az minôsülhet, aki a 18. életévét még nem töltötte be, és házasságkötéssel sem szerzett nagykorúságot. Ha a támogatásban részesülô középfokú vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás kivételesen a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az idôpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. évének betöltéséig. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén van lehetôség: ha a gyermeket gondozó családban az egy fôre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét a családban történô nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fôre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a támogatás megállapíthatóságának határát Az egy fôre jutó havi jövedelem kiszámításánál a közös háztartásban élô közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérô és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármûvet, gépi meghajtású termelô- és munkaeszközt, vagyoni értékû jogot kell érteni, amelynek egy fôre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezô megélhetésének feltételeit. Nem tekinthetô vagyonnak az az ingatlan sem, amelyben a szülô vagy a tartásra köteles más törvényes képviselô életvitelszerûen lakik, illetôleg nem tekinthetô vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármû. A jövedelem megállapításánál irányadó idôszak ha a törvény másképpen nem rendelkezik a havonta rendszeresen mérhetô jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. Ettôl eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás 26 vélelmezhetô (például amikor nyári idôszakos munkavégzést követôen nincs további munkalehetôség). Az egy fôre jutó jövedelem kiszámításánál a kérelem benyújtása idôpontjában közös háztartásban élô közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a szülôt, a szülô házastársát vagy élettársát a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô gyermekét 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô, felsôoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetôleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket a családjogi törvény alapján a szülô vagy házastársa által eltartott rokont (az a rokon jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhetô házastársa sincs) A rendszeres támogatás havi összege gyermekenként megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával (ennek megfelelôen 2004-ben forint volt, 2005-ben pedig forint). A jogerôsen megállapított rendszeres gyermekvédelmi támogatás a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a hónap tizenötödik napjáig adták be, akkor a teljes havi, egyébként pedig a támogatás ötven százaléka jár. Ha a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonya a tanítási év, illetôleg a vizsgaidôszak utolsó napján megszûnik, azonban az új oktatási év kezdetén a gyermek ismét tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az idôszakra, amely alatt nem állt tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, utólag kell a rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani. Ha a felsôfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításának idôtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása feltételeit soron kívül felülvizsgálják. A települési önkormányzat képviselôtestületének döntése alapján a rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Természetbeni ellátás fôként az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, a tandíj, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendô térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülô vagy más törvényes képviselô a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél (általában a szociális irodán) terjesztheti elô. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a hozzátartozókra és a kérelmezô és családjának vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot a megfelelô igazolásokkal együtt a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetôleg a szülôi felügyelet gyakorlását rögzítô j e g y z ô k ö n y v e t 27

15 a tartósan beteg, illetôleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást közép- vagy felsôfokú tanulmányokat folytató gyermeknél az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról a házassági anyakönyvi kivonatot, ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást a jogosult továbbra is kéri a házasságkötése szerinti új családban fennálló jövedelmi viszonyok alapján ha a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát elrendelte, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez a felhívástól számított nyolc napon belül csatolnia kell vagyonnyilatkozatot is A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem alapján induló eljárás illetékmentes, tehát az igénylés nem jár a kérelmezônek semmilyen költséggel. A képviselô-testület a kérelmet elutasítja, ha a kérelmezô vagy a kérelemben kötelezôen megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a megengedett értékû vagyonnál nagyobb értékekkel rendelkeznek. Ennek megfelelôen azok, akik a törvényben megjelöltnél kisebb egy fôre esô jövedelemmel rendelkeznek, nagy valószínûséggel megkapják a támogatást. A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplô adatok valódiságát az önkormányzat környezettanulmány készítésével vizsgálhatja, a vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élô közeli hozzátartozók vagyonára is. Ha a helyi önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezô életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezôt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élô közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a számlákkal alátámasztott fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplô jövedelem 70%-át, a valós jövedelmet az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével fogják megállapítani. A települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát akkor írhatja elô, ha az önkormányzatnak a fenntartási költségek igazolására vonatkozó eljárása nem vezetett eredményre. A vagyoni helyzetre vonatkozó nyilatkozatok tartalmát az önkormányzat úgy is ellenôrizheti, hogy megkéri az ingatlan becsült forgalmi értékét az ingatlan fekvése szerinti illetékhivataltól. A jármûre, gépi meghajtású termelô- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értékét pedig a jármû, munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg. Fôként a beiskolázással járó költségek enyhítése érdekében az után a tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezô gyermek után, akire tekintettel a tárgyév júniusában rendszeres támogatást folyósítanak a rendszeres gyermekvédelmi támogatás egyhavi összegének megfelelô egyszeri támogatás jár. Az érintettek egyszeri támogatást a júniusban esedékes rendszeres támogatással együtt kapják meg. Ha a tanulói vagy a hallgatói jogviszony fennállása csak augusztus 10-e után dôl el (felvételi eredménye vagy pótvizsga miatt), a települési önkormányzat az egyszeri támogatással kapcsolatos döntését október 10-éig elhalaszthatja tól emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult az a gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó, aki megfelel a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultság feltételeinek adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik tartásra köteles nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerû rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idôskorúak járadékában részesül Az emelt összegû rendszeres támogatás havi összege gyermekenként 2004-ben forint, 2005-ben pedig forint. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A települési önkormányzatok képviselô-testülete az önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti azokat a gyermeket gondozó családokat, amelyek idôszakosan létfenntartási gondokkal küszködnek vagy létfenntartásukat veszélyeztetô rendkívüli helyzetbe kerültek. A segítség összege és gyakorisága a települési önkormányzatok anyagi lehetôségeihez igazodik. Létfenntartást veszélyeztetô helyzetnek minôsíthetô például: ha a gyermek betegsége miatt a szülô egy hónapot meghaladóan táppénzen van egyik vagy mindkét szülô elvesztése vagy munkanélkülivé válása (az árvaellátás vagy a munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig) ha a gyermek gondozását átmenetileg helyettes szülô látja el; ha a család átmeneti otthonban k e r ü l A támogatás odaítélésekor csak a kiskorúak (azaz a 18 év alattiak) tekintendôk gyereknek, és nem vehetôk figyelembe a házasságkötéssel nagykorúságot szerzett 16 és 18. életév közöttiek. A képviselô-testület döntése alapján a támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek nevelôi számára. Természetbeni ellátásnak minôsül például az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye a tandíj, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendô térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása A szociális ellátások körébe tartozó, természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege adómentes. Ez a juttatás a szociális igazgatás körébe tartozó támogatások elbírálásakor (pl. rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj), valamint a lakáscélú hitelhátralék terheinek mérséklésére nyújtott támogatások (kamatteher-mentesítô támogatás, kamatteher-mentesítô és tôketörlesztési támogatás, hátralékmérséklési támogatás) nem minôsülnek jövedelemnek

16 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülô vagy más törvényes képviselô a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél (általában a szociális irodán) terjesztheti elô. Bármely önkormányzat segítségére siethet annak a gyereknek, akinek élete vagy testi épsége a támogatás hiányában veszélybe kerülne. A helytálló önkormányzat utóbb aztán kérheti az illetékes önkormányzattól kiadásainak megtérítését. A helyi önkormányzat rendeletben szabályozza egyebek mellett: az igazolások és a nyilatkozatok tartalmát a kérelem benyújtásának részletes szabályait az elbírálás részletes szempontjait a jövedelemszámításnál irányadó idôszakot A helyi önkormányzat által meghatározott feltételekrôl a kérelem benyújtásakor lehet tájékoztatást kapni. Gyermektartási díj megelôlegezése A szülô kötelessége, hogy akár saját szükségleteinek rovására is megossza kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. E kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet, ha a gyermeknek van olyan saját vagyona, amelybôl tartása megoldható, vagy a gyermek eltartására kötelezhetô más egyenes ági rokon. A gyermeket gondozó szülô a tartást természetben, a különélô szülô elsôsorban pénzben köteles szolgáltatni. A gyermektartásdíj mértékérôl a szülôk szabadon megállapodhatnak. Konszenzus hiányában a bíróság dönt. Amennyiben a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a részére szükséges tartást biztosítani, lehetôség van a gyermektartásdíj megelôlegezésére. A gyermektartásdíj megelôlegezése esetén a szülô akkor is hozzájut a tartásdíj összegéhez, ha a fizetésére kötelezett személy azt nem fizeti meg idôben. Ebben az esetben a kötelezett visszafizetési kötelezettségével az állam folyósítja a megállapított összeget. A gyámhivatal a gyermektartásdíjat az alábbi négy feltétel együttes fennállása esetén elôlegezi meg: A bíróság a tartásdíjat jogerôs határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerôs határozat, amelyet a Magyarországon élô gyermek javára nemzetközi szerzôdés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani A tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen. A gyámhivatalnak meg kell gyôzôdnie a gyermektartásdíj átmeneti legalább 3 havi behajthatatlanságáról. A gyermektartásdíj megelôlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a) a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, b) a részösszegû megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg. Részösszegû megfizetés, illetve részösszegû behajtás esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át elôlegezi meg A gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Ennek megvalósulását a gyámhatóság diszkrecionális jogkörében eljárva állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy jogszabály nem határozza meg a tartás elvárható körülményeit, a gyámhatóság saját belátása szerint dönthet a szükséges tartás megvalósulásának vagy hiányának megállapításáról A gyermeket gondozó családban az egy fôre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét A gyermektartásdíj megelôlegezése iránti kérelemrôl elsô fokon a városi (fôvárosi kerületi) gyámhivatal, másodfokon pedig a megyei gyámhivatal dönt. Az általános szabályok alapján az eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes vagyis annál a gyámhivatalnál kell benyújtani a kérelmet, amelynek területén: a gyermek szülôi felügyeletet gyakorló szülôjének, gyámjának, az ügyei vitelében akadályozott, illetôleg cselekvôképességet érintô gondnokság alatt álló személynek a lakóhelye van a gyermek bejelentett lakóhelye van (ha a szülôi felügyeletet együttesen gyakorló szülôk bejelentett lakása különbözô illetékességi területen található) az anya lakóhelye van (ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülôjének lakóhelyével sem a z o n o s ) a gyermek lakóhelye található (ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülôi házat elhagyta) Ha nincs állandó lakóhely, akkor a tartózkodási hely. Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Fôváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzôje, illetve a Budapest Fôváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes. A tartásdíj megelôlegezését a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülôje vagy más törvényes képviselôje kérelmezheti. Nagykorúvá vált, középiskolai tanulmányokat folytató gyermek is kérheti a gyermektartásdíj megelôlegezését mindaddig, amíg az ellátásra jogosult, azaz ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, legfeljebb azonban huszadik évének betöltéséig. A kérelemben nyilatkozni kell, hogy a megelôlegezés megállapítását kizáró ok nem áll fenn, és meg kell jelölni azokat az indokokat és tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák. A kérelemhez csatolni kell: a jogszabályokban meghatározott tartalmú nyilatkozatot a megfelelô igazolásokkal együtt a gyermektartásdíjat megállapító bírósági határozatot középfokú nappali oktatásban résztvevô gyermek tanulói jogviszonyáról szóló igazolást a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzôkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot Az egy fôre jutó jövedelem kiszámításánál a kérelem benyújtása idôpontjában közös háztartásban élô közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a szülôt, a szülô házastársát vagy élettársát, 30 31

17 a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô, a kérelmezô vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekét, valamint a házastárs gyermekét továbbá azt is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezô felsôoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetôleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket, a családjogi törvény alapján a szülô vagy házastársa által eltartott rokont (az a rokon jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhetô házastársa sincs). Nincs helye a gyermektartásdíj megelôlegezésének: ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerzôdés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthetô, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen ha a kötelezett a jogosulttal közös háztartásban él részösszegû megfizetés vagy részösszegû behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja lejárt gyermektartásdíj esetén A gyámhivatal értesíti a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt az eljárás megindításáról és felhívja a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmezteti, hogy a folyósítás elrendelését követôen tartozását adók módjára, kamatokkal együtt fogják behajtani. A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelezô határozatában megállapított összeget; százalékos marasztalás esetén pedig az alapösszeget elôlegezi meg. A bíróság által meghatározott összegnél alacsonyabb összeget csak akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülô részben biztosítani tudja, de a megelôlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. A gyámhivatal gyermektartásdíj megelôlegezését elrendelô határozata fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. Ha a gyermektartásdíj megelôlegezését jogerôsen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes, tehát a kérelmezô a kérelem benyújtásától számított összeget kaphatja meg. A folyósítás idôtartama az alapul szolgáló ok elôrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban 3 évig tart. Indokolt esetben a megelôlegezés kizárólag egy alkalommal ismét elrendelhetô, ami újabb, legfeljebb 3 évig tartó támogatást jelenthet. Ha a kötelezetten három éven keresztül nem sikerül végrehajtani a megelôlegezett összeget, akkor ennek ismételt elrendelésére sincs lehetôség. A jogosult a tárgyhónapra esedékes gyermektartásdíjat a következô hónap 5-éig kapja meg. A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását legfeljebb 6 hónapra felfüggeszti, ha a kérelmezônek a tartásdíj megelôlegezése szempontjából lényeges körülményeiben változás következett be a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár a kötelezett a kérelmezô részére közvetlenül fizet tartásdíjat a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el A gyámhivatal a felfüggesztést követô vizsgálat eredményeképpen kétféle határozatot hozhat: vagy elrendeli a tartásdíj további folyósítását, vagy annak megelôlegezését megszünteti. A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelôlegezését megszünteti, ha: a gyermek a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján a külön élô másik szülô vagy más személy gondozásába kerül a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a kötelezett meghalt Otthonteremtési támogatás Az otthonteremtési támogatás az átmeneti vagy a tartós nevelésbôl kikerült, 24. évüket még be nem töltött nagykorú fiataloknak (a továbbiakban: fiatal felnôtt) nyújt segítséget a lakáshoz jutásban, illetve tartós lakhatásuk megoldásában. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnôtt, akinek legalább hároméves idôtartamú folyamatos gondozási helyén töltött nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szûnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Akkor is jogosult a fiatal felnôtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb idôtartamú nevelésbe vételére azért került sor, mert a szülô vagy mindkét szülô felügyeleti jogát a bíróság megszüntette a szülô vagy mindkét szülô elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülôje a gyermek ismeretlen szülôktôl származik, feltéve, mindhárom esetben, hogy a gyermek nevelésérôl kirendelt gyám útján nem lehetett gondoskodni Az otthonteremtési támogatás folyósításával kapcsolatos eljárásban elsô fokon a városi (fôvárosi kerületi) gyámhivatal jár el, másodfokon pedig a megyei gyámhivatal. Az általános szabályok alapján az eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes, amelynek területén: a gyermek szülôi felügyeletet gyakorló szülôjének, gyámjának, az ügyei vitelében akadályozott, illetôleg cselekvôképességet érintô gondnokság alatt álló személynek a lakóhelye van a gyermek bejelentett lakóhelye van (ha a szülôi felügyeletet együttesen gyakorló szülôk 32 33

18 bejelentett lakása különbözô illetékességi területen található) az anya lakóhelye van (ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülôjének lakóhelyével sem a z o n o s ) a gyermek lakóhelye található (ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülôi házat elhagyta) Ha a lakóhely nem állapítható meg, akkor a tartózkodási hely. Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Fôváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzôje, illetve a Budapest Fôváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes. Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmezô a nagykorúvá válást követôen, de legkésôbb a 24. évének betöltéséig, ha pedig a nagykorúvá vált fiatal felnôtt még tanulói, illetôleg hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésôbb a 25. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidô elmulasztása jogvesztô, tehát a megengedett életkort betöltött fiatal már nem kaphat otthonteremtési támogatást. A gyámhivatal köteles a gyermeket nagykorúságának elérése elôtt 6 hónappal írásban tájékoztatni az otthonteremtési támogatás lehetôségérôl. Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben amely a kérelmezô egyszerû, a támogatás folyósítása iránti beadványa nyilatkozni kell: a jogosultságot megalapozó feltételek fennállásáról, és arról, hogy a fiatal felnôtt az otthonteremtési támogatás felhasználásában az utógondozójával együttmûködik. Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkezô jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezô jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el: a négy évnél rövidebb idôtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét a négy évet meghaladó idôtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét az öt évet meghaladó idôtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2004-ben forint volt, 2005-ben pedig forint. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnôtt tulajdonába kerülô építési telek, életvitelszerû lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására építésére lakhatóvá tételére tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bôvítésére bérlakás bérleti díjának kifizetésére A fiatal felnôtt a támogatás összegét önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlôi jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elôsegítô hitelintézeti kölcsön egyösszegû törlesztésére is fordíthatja. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnôtt megfelelô ellátását biztosító, bentlakásos szociális intézménybe fizetendô egyszeri hozzájárulásra is. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról történô elszámolásig, de legfeljebb egy évig köteles segítséget nyújtani. A fiatal felnôtt köteles az otthonteremtési támogatás gyámhivatal által elfogadott célra történô felhasználásáról a szerzôdés (pl. adásvételi vagy bérleti szerzôdés) megkötésétôl számított 30 napon belül, de legkésôbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül elszámolni. A gyámhivatal jogosult 5 évre elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra, de a támogatásra jogosult fiatal felnôtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat fel is oldhatja. Adótámogatás A családi kedvezményt eltartottak alapján lehet igénybe venni. A családi kedvezményt a törvény az adót nem viselô adóalap adójának függvényében adja meg, és módszert ad az adóból havonta levonható összeg megállapítására. Egy eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként Ft Két eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként Ft Három vagy több eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként Ft A kedvezmény igénybevétele szempontjából jogosultsági hónapnak azok a hónapok számítanak, amelyekre egyébként a nevelési ellátás jár, illetôleg a rokkantsági járadékban részesülôknél azon hónapok, amely hónapokra a rokkantsági járadék ôket megilleti. Abban az esetben, ha a gyermek után járna ugyan a nevelési ellátás, de a szülô bármely okból nem kéri annak folyósítását, akkor a családi kedvezmény sem érvényesíthetô. Ha azonban az ellátást bármely ok miatt utólag egy összegben folyósítják, a kedvezmény utólag érvényesíthetô. A gyermek után járó családi kedvezményt csak az a szülô (vér szerinti szülô, örökbe fogadó szülô, szülôvel együtt élô házastárs), nevelô szülô, hivatásos nevelô szülô, gyám veheti igénybe, aki a gyermeket saját háztartásában neveli (gondozza). Szocpol A szocpol amelyet a jogszabályban lakásépítési, -vásárlási kedvezmény elnevezéssel találhatunk meg vissza nem térítendô állami lakásépítési támogatás, amelyet a jogosultak csak egyszer vehetnek igénybe

19 A szocpol nyújtásának jogszabályi feltételei: állampolgárság, életkor figyelembe vehetô családtagok meghatározott személyi körnek nem lehet lakástulajdona, lakáshasználati vagy bérleti jogviszonya saját erô felhasználása méltányolható lakásigény igénylési határidô A szocpol összege: az elsô gyermek után 900 ezer forint (2005. január 31-ig 800 ezer forint volt) a második gyermek után 1,5 millió forint (2005. január 31-ig 1,2 millió forint volt) a harmadik gyermek után 1,2 millió forint a negyedik gyermek után 800 ezer forint minden további gyermek esetében 200 ezer forint más eltartott családtagok után személyenként 30 ezer forint Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében a szocpol összesen forint, három gyermek után pedig forint (a február elôtt benyújtott kérelmek esetében ez az összeg 2 millió, illetve 3,2 millió forint volt). IV. Tandíjmentes képzések kismamáknak Az 51/2002. (II. 26.) az egyetemi és fôiskolai hallgatók által fizetendô díjakról és térítésekrôl, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló kormányrendelet 22. paragrafusa rögzíti a kismamák költségtérítési díj fizetése alóli mentesülésének szabályait. A rendelet így szól: 22. (1) Az állami felsôoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevô, az adott félév elsô napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülô hallgató, aki alapképzésben, kiegészítô alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerû felsôfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhetô. A rendelet valamennyi képzési formában (alapképzés, kiegészítô alapképzés, szakirányú továbbképzés, posztgraduális képzés, AIFSZ-képzés azaz az akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzés) részt vevô nappali, esti, levelezô tagozatos hallgatóra vonatkozik. A nyelvtanfolyamra és a középfokú szakképzésre viszont nem vonatkozik. V. Támogatott felnôttképzések 1. A munkaerô piaci képzés támogatása A foglalkoztatást elôsegítô képzések célja, hogy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô ismeretek megszerzésével hatékonyan segítse elô a munkába állást/ismételt munkába állást. A képzés irányulhat államilag elismert szakképesítésre való felkészítésre, vagy egy adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek nyújtására, illetve már meglévô szakképzettséghez kiegészítô képzésként kapcsolódó nyelvi képzésre. Az ajánlott szakirányok körét a Fôvárosi Munkaügyi Központ évente határozza meg. A Fôvárosi Munkaügyi Központ a képzés költségét teljes egészében vagy részben vállalja át. (mérlegelési jogkörébe tartozik a támogatás megítélése) Képzési támogatás részeként a Fôvárosi Munkaügyi Központ a helyi utazási költség részbeni támogatását nyújtja (a felnôtt havi bérlet árának 25%-ában). Támogatható a képzése annak: aki munkanélküli aki 25. életévét felsôfokú végzettségû személy esetén a 30. életévét nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszûnését követôen munkanélküli járadékra nem szerzett j o g o s u l t s á g o t aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetôleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül (A képzés akkor támogatható, ha a képzés idôtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, képzése a gyermek másfél éves korának betöltését követôen kezdôdik meg, valamint keresô tevékenységet nem f o l y t a t ) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszûnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal elôzetesen írásban közölte aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható VI. Nôi vállalkozások A fejlett országok munkaerô-piaci gyakorlatában a munkanélküliség mérséklésének, a foglalkoztatottság növelésének egyik kitüntetett formája a saját munkahelyteremtés, az önfoglalkoztatás. Hazánkban az évtized elején, a foglalkoztatás szempontjából legnehezebb években a lényegében tôke nélkül alapítható, többnyire valamilyen szakismeretre és családi segítségre támaszkodó egyéni vállalkozások százezreket segítettek át az egyre bizonytalanabb alkalmazotti létbôl az ugyancsak bizonytalan, de a megélhetés esélyét is segítô vállalkozói (önfoglalkoztató) státusba. A rendszerváltás óta a nôk jelentôs létszámú és egyre növekvô csoportja választja másik lehetséges megoldásként a munkanélküliség leküzdésére, a vállalkozói pályát

20 A munkaügyi központok a vállalkozóvá válás támogatására, valamint az önfoglalkoztatás támogatására pályázatokat hirdettek meg. Pályázatot nyújthat be és támogatás adható annak a munkanélkülinek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, és a pályázat benyújtása elôtt legalább 3 hónapja folyamatosan együttmûködött a munkaügyi központtal, vagy az Flt ában meghatározott munkanélküliek vállalkozóvá válását elôsegítô támogatásban részesül, és önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, már mûködô gazdasági társasághoz csatlakozással (személyesen közremûködô tagként), új társas vállalkozás alapításában való részvétellel, mezôgazdasági ôstermelôként, valamint szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg. A támogatás forrása a Munkaerô-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált pénzügyi kerete. Támogatásként maximum Ft/fô visszatérítendô, kamatmentes tôkejuttatás adható. A támogatás és az igénylés pontos feltételeirôl bôvebb felvilágosítást a munkaügyi központokban a d n a k. rendben követve egymást. A releváns információkkal kell indítani az önéletrajzot, vagyis fordított kronológiai sorrendet kell alkalmazni. A munkaadó arra kíváncsi, hogy mi a legfrissebb végzettség, legutóbbi munkatapasztalat, érdemes tehát ezekkel indítani. Vélhetôleg nem a miénk lesz az egyetlen beérkezô önéletrajz, így azt kell elérni, hogy kitûnjön az összes többi közül, a HR-es szakembernek megakadjon rajta a szeme. Ezt el lehet érni például fénykép mellékelésével, a betûtípusok közötti ízléses válogatással, ám vigyázzunk, nehogy túlzásba vigyük! Kerüljük a feltûnô színû, vagy túldíszített levélpapírt, borítékot. Ha fényképet is csatolunk, akkor nagyon fontos, hogy az igazán jól sikerült kép legyen, ami lehet, hogy nem fog elsôre sikerülni. Az önéletrajzírást fogjuk fel egyfajta befektetésnek, hiszen, a jól sikerült anyag a záloga annak, hogy behívjanak egy személyes találkozóra s bizonyíthassuk képességeinket, rátermettségünket az interjú során. Ezért hát érdemes akár több fotót is készíttetni, s csak azt mellékelni, amelyik igazán kedvezô benyomást kelt rólunk. Megéri idôt és energiát fordítani arra is, hogy minden állásajánlatra külön önéletrajzot írj, s mindig azokat a képességeinket és adottságainkat domborítsuk ki benne, ami az adott munkakör betöltéséhez szükséges. Ezen képességek összegyûjtésében maga a hirdetés szövege is segítséget nyújt. V I I. Álláskeresés 1. A sikeres önéletrajzírás Ha álláskeresôként próbálkozunk egy cégnél, a rólunk kialakult elsô benyomás a beadott önéletrajzunkon alapul. Az önéletrajz gyakorlatilag a cégérünk, ami megkönnyíti (vagy nehezíti) hogy elkeljünk a munkaerôpiacon. Fontos, hogy könnyen áttekinthetô, jól strukturált legyen önéletrajzunk. A könnyû áttekintést biztosítja, ha jól láthatóan kiemeljük a fejezetcímeket és tagoljuk az egyes részeket. A legfontosabbak, amit le kell magunkról írni: személyes adatok iskolai végzettség egyéb ismeretek (nyelvtudás, informatikai ismeretek, jogosítvány) szakmai gyakorlatok, munkatapasztalatok személyes, ill. szakmai érdeklôdési kör. A stílust illetôen kerülni kell a cirádás körmondatokat, használjunk inkább rövidebb, egyértelmû mondatokat, címszavakat. Ez azért is fontos, mert a humánpolitikai vezetô naponta esetleg több 100 önéletrajzot is kap és biztos, hogy nem fogja végig bogarászni a kusza önéletrajzokat Terjedelem betartása szintén nem mellékes, a két oldalt sosem szabad túllépni. Leggyakoribb az ún. amerikai típusú önéletrajz, itt az évszámokkal kezdôdnek az egyes bekezdések, logikus sor- 2. A munkakeresés szabályai Csak korrekten megfogalmazott hirdetésre adjunk be pályázati anyagot. A pályázati anyag a következôkbôl áll: profi fotóból (mûtermi!) önéletrajzból kísérô levélbôl a bizonyítványok másolataiból referencia listából Ha csak önéletrajzot kérnek, nem kell a bizonyítványok másolatát csatolni. A telefonos érdeklôdésnél legyünk korrektek és célratörôk, állítsuk össze elôre kérdéseinket az állással kapcsolatban. Ne ijedjünk meg az üzenetrögzítôtôl! Tilos telefonon pénzrôl beszélni! Az interjúra mindig a cég elvárásainak megfelelôen tisztán, ápoltan, elegánsan, legalább 5 perccel korábban érkezzünk meg. A cégrôl szerezzünk meg elôre minden információt, ami rendelkezésünkre állhat. (Internet, hirdetések, ismerôsök, konkurrencia). Az interjún csak a kérdésekre válaszoljunk, és legyünk felkészültek saját kérdéseinkkel. Legyünk profik a béralkuban! Mindig egyezzünk meg a következô találkozó, vagy telefonhívás idôpontjában, amit pontosan tartsunk be! Ha valami miatt nem kívánjuk betölteni az állást, azonnal szóljunk! Az elsô munkanapon ismerkedjünk össze a munkatársainkkal, és tisztelettel kérjük ki segítségüket! 38 39

Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról

Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról I. Családi pótlékra jogosult: (a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket

Részletesebben

A családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó gyermekek védelme, születések

Részletesebben

GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához

GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához A gyed extra a gyermekgondozási díjra (továbbiakban: gyed) vonatkozóan 4 fő rendelkezést tartalmaz. Ebben a tájékoztatóban ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy minden

Részletesebben

Családtámogatások Magyarországon. Dr. Mélypataki Gábor

Családtámogatások Magyarországon. Dr. Mélypataki Gábor Családtámogatások Magyarországon Dr. Mélypataki Gábor A családtámogatások alapelvei A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

A családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas.gabor@jak.ppke.hu - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó

Részletesebben

Z A L A M E G Y E I TÁJÉKOZTATÓ

Z A L A M E G Y E I TÁJÉKOZTATÓ Z A L A M E G Y E I K O R M Á N Y H I V A T A L E G É S Z S É G B I Z T O S Í T Á S I P É N Z T Á R I S Z A K I G A Z G A T Á S I S Z E R V E TÁJÉKOZTATÓ I. Utazási költségtérítés Ki jogosult az utazási

Részletesebben

GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY IGÉNYBEJELENTÉS

GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY IGÉNYBEJELENTÉS I. Igénylőre vonatkozó adatok: I.1. Igénylés jogcíme:* vér szerinti szülő örökbe fogadó szülő szülővel együtt élő házastárs az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni

Részletesebben

Családtámogatások TGYÁS, GYED

Családtámogatások TGYÁS, GYED Családtámogatások TGYÁS, GYED A gyermekvállalással együtt jár, hogy átmeneti időre az anya nem tudja a munkáját ellátni, ezért gondoskodni kell kieső jövedelme pótlásáról. Ennek érdekében az egészségbiztosítás

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Érkezett: FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS Igényelt ellátás: táppénz X terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj baleseti táppénz Igénylő jogviszonya: munkaviszonyban

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

Gyermekgondozási támogatások GYES/GYET

Gyermekgondozási támogatások GYES/GYET Gyermekgondozási támogatások GYES/GYET GYES Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? - a szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1.melléklet a 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI LÉTFENNTARTÁST VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHELYZETRE

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYBEJELENTÉS

GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYBEJELENTÉS I. Igénylőre vonatkozó adatok: I.1. Igénylés jogcíme:* vér szerinti szülő örökbe fogadó szülő szülővel együtt élő házastárs az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni

Részletesebben

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./ Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 3/2006. (I. 30.) rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008.

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Jogforrás: Ami nem változik

Jogforrás: Ami nem változik Változások a pénzbeli ellátások területén 2015. január 27. Előadó: 9 00-12 00 Dr. Bogdán Zsuzsanna tb. szakértő Jogforrás: A vállalkozói adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások - Óvodáztatási támogatás - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - Intézményi étkezési térítési díj Óvodáztatási támogatás Visszatekintés

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete Hatályos: 2015. április 1. Egységesítve: 2015. március 1. az önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990évi LXV.tv.16..(1)

Részletesebben

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki:

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 22/2010. (VI.22.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2003. (IV. 22.) számú rendelet

Részletesebben

... Foglalkozása, munkahelye:..

... Foglalkozása, munkahelye:.. Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztály 1033 Budapest, Fő tér 2. KÉRELEM RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSHOZ Kérem, hogy szíveskedjenek

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. - 1 -

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. - 1 - - 1 - Technikai jellegű pontosításokat tartalmaz a módosítás, amely elősegíti, hogy a családok támogatásával kapcsolatos a jövő év első napján hatályba lépő törvényi változások végrehajtása zökkenőmentes

Részletesebben

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához Melléklet a 3/2013.(XI.30.) sz. rendelethez K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához A kérelmező személyes adatai Neve:. Születési neve:. Anyja neve: Születési hely,

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások

A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások Ki minősül biztosítottnak? Az, aki - munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma)

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) 2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) A következő változások érintik a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

Munkáltatónál (ha a foglalkoztató jogutód nélkül megsz nt, a lakóhely. egyéni vállalkozónak, stermel nek, ún. önfoglalkoztatónak: székhelye

Munkáltatónál (ha a foglalkoztató jogutód nélkül megsz nt, a lakóhely. egyéni vállalkozónak, stermel nek, ún. önfoglalkoztatónak: székhelye Hatóságiügyneve: Ahatáskörrelrendelkezd szervneve, postacím,ügyfélfogadásicím, elérhetségésnyitvatartásiid Eljárószervilletékességi területe Ügyintézéshezszükséges dokumentumok Ügymenet Eljárástmegindítóirat

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Tel/fax: 33/478-626 e-mail: titkarsag@csolnok.hu 2529 Annavölgy, Községháza köz 2. Tel/fax: 33/508-510 e-mail: annavolgy@invitel.hu KÉRELEM

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátásokról és a helyi lakáscélú támogatásokról szóló 19/2005.

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

Ózd Város Jegyzőjének

Ózd Város Jegyzőjének Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Ózd Város Jegyzőjének Név, leánykori név is: Születési helye, ideje: Állampolgárság: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási cím: Társadalombiztosítási

Részletesebben

KÉRELEM Önkormányzati segély benyújtásához

KÉRELEM Önkormányzati segély benyújtásához Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatala 7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124. Tel.: 06-72/570-910 Fax: 06-72/570-916 KÉRELEM Önkormányzati segély benyújtásához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZOCIÁLIS IRODA 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Tel.: 73/570-009 Fax.: 73/371-125 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00 KÉRELEM települési

Részletesebben

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár. Ki jogosult árvaellátásra? Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 213. szám 85151 Biztosának Hivatala köztisztviselői közül, állandó jelleggel legalább szöveggel; a felhatalmazott munkatársak szövegrész helyett a felhatalmazott köztisztviselő

Részletesebben

KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására

KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására I. Személyi adatok 3. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési

Részletesebben

TAJ szám: - - Kelt:,...

TAJ szám: - - Kelt:,... ONYF. 3515270. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához, ha még nem volt szolgálati idő kiszámítása [ONYF. 3515270.] E nyomtatvány pontos kitöltése a

Részletesebben

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyi adatai Kérelem a közgyógyellátás megállapítására Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási

Részletesebben

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Tel/fax: 33/478-626 e-mail: titkarsag@csolnok.hu 2529 Annavölgy, Községháza köz 2. Tel/fax: 33/508-510 e-mail: annavolgy@invitel.hu KÉRELEM

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Ügyintéző: Farkas Ildikó Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatal 9. sz. Iroda Fadd, Dózsa György u. 12. Ügyfélfogadás

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához I. Alapadatok 1. számú melléklet a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelethez Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához 1. A kérelmez személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:...

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben