Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken

Átírás

1 Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencia Horoszné Gulyás Margit, Gombás Katalin

2 Mi a Warema? Főbb jellemzők: Európai uniós projekt (6 partner, nemzetközi együttműködése) Két éves időtartam (2006. augusztus május 5.) Mintaterület: Velencei-tó vízgyűjtő

3 Néhány ált. adat: Területe: 602,4 km2 Tó hossza: 10,8 km Tó szélessége: 2,3 km Átlagos mélysége: 1,6 m A tó vízrendszere három fő részre tagozódik: Császárvízre Vereb-Pázmándi vízre Tó közvetlen vízgyűjtőjén lévő vízfolyásokra A Velencei-tó vízgyűjtőterülete

4 A Velencei-tó vízgyűjtőterülete (műholdról)

5 Mi a WAREMA projekt célja? Egy megvalósítható vidékfejlesztés kialakítása a helyi erőforrások hatékony felhasználásával. Az érdekeltek, érintettek bevonása közös területi tervezési koncepció kidolgozásához. Új területi és vízkészlet-gazdálkodási stratégia kialakítása szükséges próba projekten keresztül Elősegíteni a különböző természeti erőforrások (különösen a víz) jó gazda módjára való gazdálkodását.

6 A projekt megvalósítása Környezet tanulmány Partnerhálózat Módszertan Munkaértekezletek Cselekvési terv Területi Tervezési Koncepció

7 I. Környezettanulmány Elkészült: 2007 január Felépítés: Tanulmány bemutatása Tesztterület bemutatása Tanulmányhoz használt módszertan ismertetése VKI bemutatása Környezettanulmány Vízgazdálkodási rendszer jogi szabályozása Mellékletek

8 II. Partnerhálózat Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság MgSzH, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Megyei Önkormányzati Hivatal, Fejlesztési és Területi Koordinációs Iroda Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány Vízitársulatok Fejér Megyei Önkormányzatok Helyi lakosok Gazdálkodók Civil szervezetek Vállalkozók Tájhasználó szervezetek

9 III. A WAREMA projekt módszertana Alulról jövő tervezés az érdekeltek széleskörű bevonásával a tervezési munka minden fázisában 1. Helyzetfeltárás-konfliktusok 2. Jövőképalkotás-elérendő célok 3 munkatalálkozó 3. Stratégiakészítés-az elérendő célokhoz vezető megoldások 4 munkatalálkozó 4. Koncepció bemutatása, véleményezése 3 munkatalálkozó

10 1. Helyzetfeltárás-konfliktusok A Velencei- tó vízgyűjtőjének természeti adottságai A vízgyűjtő terület védendő természeti erőforrásai - felszíni és felszínalatti vizek - termőföld - természeti környezeti, kulturális értékek - tájkép A vízgyűjtő terület társadalmi, gazdasági adottságai A vízgyűjtő terület térhasználati konfliktusainak elemzése

11 1.1 Térképi megjelenítés Meglévő adatokból, grafikus átdolgozással Hatóságoktól beszerzett adatok alapján Kistájak, kistérségek a Velencei-tó Velencei-tó vízgyűjtőjének felszíni vízgyűjtőjén vízhálózata Agrár környezetvédelmi program Genetikus talajtérkép célterületei Agrár alkalmassági térkép A vízgyűjtő közigazgatási rendszere Védett és érzékeny természeti területek Úthálózat a vízgyűjtőn Zonális földhasználati térkép Fejér megye érzékeny természeti területei Természetvédelmi rendeltetésű területek Velencei-tó sérülékeny vízbázisainak védőterületei

12 Kistájak, kistérségek a Velencei-tó vízgyűjtőjén Forrás:Fejér megye kiemelten fontos érzékeny természeti területeinek felmérése védelmük, új környezetkímélő technológiák megismertetése céljából, Fm-i Agrárkamara, 2003

13 Fejér megye érzékeny természeti területei Forrás:Fejér megye kiemelten fontos érzékeny természeti területeinek felmérése védelmük, új környezetkímélő technológiák megismertetése céljából, Fm-i Agrárkamara, 2003

14 Agrár környezetvédelmi program célterületei Forrás:A környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elősegítése az agrár-környezetvédelmi programok lehetőségein keresztül, Fm-i Agrárkamara, 2002

15 Agrár alkalmassági térkép Forrás:A környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elősegítése az agrár-környezetvédelmi programok lehetőségein keresztül, Fm-i Agrárkamara, 2002

16 Védett és érzékeny természeti területek F Forrás:Fejér megye kiemelten fontos érzékeny természeti területeinek felmérése védelmük, új környezetkímélő technológiák megismertetése céljából, Fm-i Agrárkamara, 2003

17 Zónális földhasználati térkép F Forrás:A környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elősegítése az agrár-környezetvédelmi programok lehetőségein keresztül, Fm-i Agrárkamara, 2002

18 A vízgyűjtő közigazgatási rendszere Forrás: Ködu Kövizig

19 Természetvédelmi rendeltetésű területek Forrás: Ködu Kövizig

20 Úthálózat a vízgyűjtőn Forrás: Ködu Kövizig

21 Velencei-tó sérülékeny vízbázisainak védőterületei Forrás: Ködu Kövizig

22 Velencei-tó vízgyűjtőjének felszíni vízhálózata Forrás: Ködu Kövizig

23 Genetikus talajtérkép Forrás: Ködu Kövizig

24 Velencei-tó vízgyűjtőjének földhasználati változása A Velencei-tó vízgyűjtőjének földhasználata (1990. április) A Velencei-tó vízgyűjtőjének földhasználata (2004. április)

25 1.2.1 HELYZETÉRTÉKELÉS Összefoglaló SWOT analízis Erősségek Kedvező földrajzi fekvés, a vízgyűjtő a Budapest-Balaton idegenforgalmi tengelyen található, az ország második legfejlettebb régiójában. Több nemzetközi közút és vasútvonal érinti. Nemzetközi és országos védettséget is élvező természeti és táji adottságai vannak, egyedülálló növény- és állatfajokkal. A természeti-, táji- és települési környezet jelentős üdülésidegenforgalmi vonzerőt jelent. Az országos és megyei átlagnál kedvezőbb agráralkalmassági mutatókkal rendelkezik A kedvező mikroklíma hatására is, fellendülőben van a gyümölcs- és szőlőtermelés A mezőgazdasági kemikáliák használatának csökkenése, kevesebb talaj- és vízszennyezéssel jár. Több szennyező állattartó telep megszüntetésre került, és a meglévőknél is jelentős beruházások történtek. A nagy ipari foglalkoztatók a térségen kívül helyezkednek el, nincs a térségben nagy szennyezéssel járó ipari üzem. Pozitív népesedési tendenciák érvényesülnek, bevándorlással. A térségben nagy a vállalkozói aktivitás. A népességnövekedéssel a lakásellátás színvonala is nőtt, ennek egy része a lakó- de nem elhanyagolható része az üdülési funkciót szolgálja. A jól kiépített települési infrastruktúra a tó körül az üdülési fejlesztéseket is szolgálja. A beindult termálvíz-fejlesztések az üdülés- idegenforgalmi kínálatot szélesítik a szezon széthúzásával is. Kiaknázatlan vízbázis területek vannak (Lovasberény és Pátka) Gyengeségek A forgalom lecsapódása a településeket elkerülő utak hiánya miatt terhelik a térséget (légszennyezés, zaj) A védelmi területek magas aránya miatt, alacsony szintű a természet közeli agrártechnológia. Kedvezőtlen szállásférőhely struktúra, a mai igényeknek nem megfelelő szállodák, kempingek Az elaprózott birtok és tulajdoni struktúra, valamint az együttműködések hiánya hátráltatja az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz való hozzáférést. A térség erdősültsége alacsony az adottságokhoz képest. Nem eléggé ellenőrizhető a növényvédőszer- és műtrágyafelhasználás az új földtulajdoni és használói szerkezetben (információhiány) A hígtrágya tározók szennyezik a talajt. Sok az illegális szemét lerakóhely. A települések belterületi terjeszkedése sok esetben a beépítésre alkalmatlan területeket is érintenek. A déli parton a beépítési sűrűség a zöldterület rovására ment. A mezőgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások többsége tőkeszegény. A szennyvíz csatornázottság nem megfelelő, a házi derítők szennyezik a talajt. A felszíni vízelvezetés megoldatlan a belterületeken és külterületeken egyaránt. A szennyvíztisztítók szikkasztása nem kellően megoldott, szennyezik a talajt. A térség mezőföldi része aszályra hajlamos. A korábbi meliorációs munkák eredményei szétoszlóban vannak.

26 1.2.2 HELYZETÉRTÉKELÉS Összefoglaló SWOT analízis Lehetőségek Székesfehérvár továbbra is nagy előnyt jelent a térség számára, mind a foglalkoztatási mind a különböző ellátási szerepkörei alapján. Az uniós források 2007-től nagyobb volumenben áramlanak az országba, jó pályázatokkal ki kell használni a lehetőségeket. Az uniós támogatási rendszer preferálja az ökológiai- és biogazdálkodási formákat, az erdőtelepítést, a vadgazdálkodást. A különböző támogatási lehetőségekre települési összefogással célszerű pályázni. Veszélyek A települési önkormányzatok és vállalkozók forráshiánya nehezíti a pályázatokban való részvételt. A települési együttműködések elmaradása nem segíti az összehangolt fejlesztéseket A települési bel és külterületi vízrendezés elmaradása A partfal-rekonstrukciós beruházások elmaradása A térség komplex fejlesztése érdekében a vízfelhasználói igények egyensúlyi helyzetének figyelmen kívül hagyása A térség vízgazdálkodási és vízvédelmi problémáinak megoldását nagymértékben segíti a Víz Keretirányelv keretében készülő vízgyűjtő-gazdálkodási terv. Az üdülés- idegenforgalmi fejlesztéseket célszerű a vidékfejlesztés keretében pályázható fejlesztésekkel összehangolni.

27 1.3.1Térhasználati konfliktus mátrix

28 1.3.2 Térhasználati konfliktus mátrix

29 1.3.3 Térhasználati konfliktus mátrix

30 2. Jövőképalkotás-elérendő célok 3 munkatalálkozó Problémák megfogalmazása Szakterületek ütközési pontjai Elérendő cél megfogalmazása

31 3. Stratégiakészítés-az elérendő célokhoz vezető megoldások 4 munkatalálkozó Az elérendő célokhoz vezető megoldások

32 3.1 A fejlesztés átfogó célja A Velencei-tó vízgyűjtő területén a fejlesztés átfogó célja: a térség környezeti, természeti és kulturális értékeinek védelme mellett, biztosítsa a lakosság életminőségének fokozatos javulását.

33 3.2 A fejlesztés prioritásai A Víz Keretirányelvnek megfelelően a vizek minőségének megőrzése, illetve 2015-ig jó állapotba hozása A termőföld, mint a térség jelentős erőforrásának védelme A természeti, környezeti és kulturális,tájképi értékek védelme Az üdülés, idegenforgalom, táj-specifikus fejlesztése Természetkímélő mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése A települési környezet fejlesztése (infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztés

34 4. A koncepció bemutatása, véleményezése 3 workshop Területi tervezési koncepció megvitatása

35 4.1 Stratégiai fejlesztés mátrix

36 4.2 Stratégiai fejlesztés mátrix

37 Táj használat-decentralizáció!