JAVUL A MAGYAR CÉGEK TELJESÍTMÉNYE

Átírás

1 JAVUL A MAGYAR CÉGEK TELJESÍTMÉNYE 2015/40 Sikeres 2014-es évet zártak a magyar cégek az eddig beérkezett 2014-es teljes éves mérlegek eredményei alapján, ugyanis 2013-ról 2014-re 1,47 %-kal nőtt összesített árbevételük, áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében. Valamivel több, mint 384 ezer teljes éves pénzügyi beszámoló alapján azt láthatjuk, hogy a magyar társas vállalkozások összességében milliárd forint árbevételt termeltek a tavalyi évben. De vajon melyek voltak a legsikeresebb iparágak? Hova érdemes befektetni? Az 1,47 %-os összesített árbevétel-növekedés kicsinek tűnhet, azonban figyelembe kell venni, hogy ezt a különbséget a 2013-asnál 4 %-kal kevesebb vállalkozás produkálta. Emellett ráadásul a magyar cégek összesített eredménye (üzemi/üzleti eredmény) is nőtt, nem is kevéssel, 26 %-kal. Az 1,47 %-os árbevétel-növekedést 2012-ről ra ennél egy százalékponttal nagyobb, 2,4 %-os összesített árbevétel-növekedés előzte meg, ekkor azonban a cégek száma még nem csökkent ilyen mértékben. Természetesen a kép nem homogén: néhány iparág nyert a 2014-es éven, egyesek azonban veszítettek, de szerencsére jóval több szektorban nőtt az összesített árbevétel ról 2014-re a Pénzügyi tevékenységgel foglalkozó cégek összesített árbevétele nőtt a leginkább, itt a növekedés mértéke meghaladta a 20 %-ot. Ez azonban csak az éves vagy egyszerűsített éves beszámolót leadó vállalatokra vonatkozik, az eltérő formátumú, hitelintézeti és biztosítótársasági beszámolót leadó cégek árbevétele nem szerepel az összesítésben. Ezt követte több mint 18 %-os öszszesített árbevétel-növekedéssel a gépipar és az építőipar. A pénzügyi cégek egy része a brókerbotrányok és az ezzel megingó bizalom miatt valószínűleg 2015-ben már kevésbé fog fényes évet zárni, azonban a 2014-es eredményére még büszke lehet a szektor. Az építőipar jó teljesítményét leginkább a nagy árbevételű mélyépítési munkák eredményezik, de remélhetőleg az ingatlanpiaci kereslet élénkülése a magasépítőknek is kedvez majd. A kiskereskedelem árbevétele is élénkült a 2014-es árbevételi adatok alapján, ami keresletnövekedésre utal. Az árbevétel szempontjából 10 legjobban szereplő iparág listáján megtalálható ezen kívül még az adminisztráció, a papíripar, a szórakoztatóipar, a bútorgyártás és a szintén építőiparhoz kapcsolható nemfém ásványi termékek gyártása, azaz az üveg, kerámia, cementgyártás. 1

2 A 10 legnagyobb mértékű árbevétel-növekedést elérő szektor A 10 legnagyobb mértékű árbevétel-csökkenést elszenvedő szektor listáján - nem meglepő módon - a közigazgatás után a kommunális tevékenységet végző cégek szerepelnek, amit a lakossági szegmensre bevezetett rezsicsökkentés eredményezett. A nagykereskedelem szintén az árbevételt bukók listáján jelenik meg, bár a csökkenés mértéke itt alig 1,5 %-os. A Bisnode adatai alapján jelentősen csökkent az összesített árbevétel a gépjavítás, a bányászat és a fémfeldolgozás terén is. 2

3 A 10 legnagyobb mértékű árbevétel-csökkenést elérő szektor A gép- és autóipar az egyik legnagyobb árbevételű szektor, és bevétel-növekedés szempontjából is az élen jár. A legnagyobb árbevételű iparágak listáján csupán a nagykereskedelem előzi meg, azonban itt 2012-ről 2013-ra és 2013-ról 2014-re csökkent a szektor árbevétele, miközben a gép- és autóipar stabilan 10 % feletti árbevétel-növekedést tudott produkálni. A harmadik legtöbb bevételt elérő szektor, a kiskereskedelem 2014-es jó teljesítményéről már volt szó, ahol a 12 % feletti árbevétel-növekedés azért is kiemelkedő, mivel 2012-ről 2013-ra csupán 1,93 %- ot tudott nőni a szektor bevétele. A kommunális tevékenység, közműszolgáltatás a legnagyobb árbevételű iparágak egyike, azonban árbevétele a törvényi intézkedések hatására az elmúlt évben a korábbi évekhez képest jelentősen megcsappant. A vegyipar szintén jelentős gazdasági erőt képvisel, és kismértékben, de növelni is tudta bevételét a 2013-as évhez képest. 3

4 A legnagyobb árbevételű iparágak 2014-es bevétel alapján Az árbevétel alakulásánál csupán a nyereség (üzemi/üzleti tevékenység eredménye) alakulása az izgalmasabb egyegy szektor teljesítményének mérésekor. A legnyereségesebb szektorok listáját a gép- és autóipar vezeti, ami ben 688 milliárd forintnyi nyereséget könyvelt el. Ezzel magasan a legnagyobb nyereségű iparág, mivel a második helyen álló nagykereskedelem ennek csupán közel 60 %-át érte el. A legnagyobb nyereségű szektorok listáján megtalálható még a vegyipar, az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység is. Az építőipar nyereségessége ráadásul kiemelkedően nőtt 2013-ról 2014-re, ugyanis 43 %-os nyereségnövekedést könyvelt el az iparág egésze ben az összesített üzemi/üzleti eredmények alapján csupán a pénzügyi szektor és a bányászat könyvelt el veszteséget, a többi iparág összesítve nyereségesen tevékenykedett. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere arra hívja fel a figyelmet, hogy egy szektor teljesítményéből nem szabad következtetést levonni egy teljes tevékenységi kör teljesítményére vonatkozóan, ugyanis működhetnek benne stabil, megbízható és kockázatos vállalkozások is. Egy önálló cég kockázatosságának megállapításakor már érdemes figyelembe venni az iparági sajátosságokat is. Egy jó cégminősítés használatával szerencsére már nem kell a makrogazdasági adatokból naprakésznek lenni, mivel az egyes iparági trendeket a cégminősítés már automatikusan beépíti a vizsgált vállalkozás kockázatossági mutatószámába. 4

5 A legnagyobb nyereségű iparágak 2014-es bevétel alapján 2014-ben a magyar cégek összesített árbevételének 33 %-a származott exportból, ami közel azonos az előző évek arányaival. A 2014-es beszámolók alapján jól látszik, hogy Magyarországon 7 ágazat exportvezérelt, mivel az árbevétel több mint fele exportból származik. Legnagyobb arányban 2014-ben a gépipar exportált, amit 2013-ban még megelőzött a számítógépgyártás. Ezen két iparág árbevételének %-át a kivitel teszi ki. A gumitermékgyártás, a textilipar exportárbevétele a teljes árbevételhez képest meghaladta a 60 %-ot. Szintén magas a külföldre értékesítés a pénzügyi szektorban, valamint az olyan feldolgozóipari tevékenységek esetén, mint például az ékszergyártás, hangszergyártás, sportszergyártás és a fémfeldolgozás. Exportvezérelt ágazatok Magyarországon 5

6 A foglalkoztatottak számát tekintve a társas vállalkozásoknál dolgozók száma 2013-ról 2014-re nőtt 2 %-kal, azonban az elmúlt fél évet is bevonva a vizsgálatba azt láthatjuk, hogy január óta 2,18 %-ot csökkent a versenyszférában dolgozók száma. A legtöbben a kiskereskedelemben és a logisztikában tevékenykednek, számuk szektoronként meghaladja a 200 ezret. Az 5 legnagyobb foglalkoztató között szerepel még az adminisztratív szolgáltatás, a gépés autóipar és az építőipar is ról 2014-re ezekben az iparágakban kivétel nélkül nőtt a foglalkoztatottak száma. Amennyiben az idei első félév adatait is megvizsgáljuk az látható, hogy a logisztikában és az építőiparban már csökkenésnek indult a foglalkoztatottak száma a 2014-es adatokhoz képest. A legtöbb foglalkoztatottal rendelkező szektorok Magyarországon A 2014-es beszámolók alapján jó évet zártak a magyar cégek. A nagy iparágak közül a gépipar mondható a legsikeresebbnek, mivel árbevétele és nyeresége növekedésében is az élen járt. Bevételének nagy része exportból származik, azaz a Magyarországra települt nagy gép és autóipari beruházások sikeresen működnek, rengeteg embernek adnak munkát. A gazdaság további élénküléséhez szükség lenne még hasonló beruházásokra. Sok más régiót is felzárkóztatna, ha az Audihoz vagy a Mercedeshez hasonló gyárak jönnének Magyarországra. Az elmúlt időszakban az építőipar is jó évet zárt, ami a nagy állami beruházásoknak is köszönhető. Remélhetőleg a kiskereskedelemben érezhető keresletélénkülés - ami az ingatlanpiaci keresletre is kiterjed -, élénkíti majd a magasépítő szektort is. A jónak mondható eredmények mellett azonban a cégeknek továbbra is érdemes odafigyelniük üzleti partnereik teljesítményére, megbízhatóságára. Annak ellenére, hogy egy iparág dübörög, még lehetnek benne fekete bárányok, ezért minden üzletkötés esetén érdemes cégminősítést végezni az üzlet nagyságának vagy jellegének megfelelő mértékben. 6

7 Német-Magyar Üzleti Fórum Magyarország első számú külkereskedelmi partnere az Európai Unió gazdaságilag legerősebb országa, Németország. Az ország ideális piaci és gazdálkodási környezetet nyújt a hazai vállalkozások számára, ha azok piacbővítési vagy egyéb más céllal jelen szeretnének lenni egy jól működő, erős, igényes és sokoldalú keresletet támasztó gazdaságban. A Német Magyar Üzleti Fórumon a hazai kis- és középvállalatok teljes körű áttekintést kapnak a németországi piac lehetőségeiről, az ottani üzleti szokásokról, szabályozásról, a siker alapvető tényezőiről. Rendezők: BKIK IX. Bank, Biztosítás, Vagyonkezelés Osztály Piac & Profit Stratégiai partner: Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Időpont: november 5. (csütörtök) Helyszín: Budapest, BKIK Székház, Krisztina körút emelet Szakmai támogató: BKIK XXVIII. Osztály Regisztráció és további információ az alábbi linken található: VOSZ a közösségi médiában! - 7

8 VÁLLALKOZÓI PIACTÉR KAROSSZÉKBŐL Szeretné megmutatni termékét, szolgáltatását mások számára? Szeretnem megbízható beszállítót, alvállalkozót találni? Látogasson el virtuális piacterünkre! Keressen, üzleteljen, adjon el, vásároljon igénye szerint! A mindezt egy helyen és ingyenesen nyújtja az Ön és vállalkozása számára. Mindössze regisztrálnia kell, majd feltöltheti az eladásra szánt vagy megvásárolni kívánt termékeket/szolgáltatásokat. A kínálatból regisztráció nélkül is válogathat. Ingyenes vállalkozói tanácsadás országszerte, a VOSZ-nál A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége regionális tanácsadói TÁMOP C-13/1 projekt keretében, adózás, jog, pályázat, finanszírozás, munkavédelem témakörben vállalkozói tanácsadást tartanak az alábbi VOSZ irodákban: dr. Pataki Dezső Közép-magyaroszági régió 06-70/ Budapest, Hold u. 21. Kedd, Csütörtök óra kozep-magyarorszag@vallalkozo.info 8

9 Gulyásné Váradi Ágnes Észak-alföldi régió 06-70/ Debrecen, Iskola u. 3. fszt. K, Cs óra Nádasdiné Kenessey Andrea Észak-magyarországi régió 06-70/ Eger, Trinitárius utca em. Kedd, Csütörtök óra Zámbori (Bíró) Tamás Dél-dunántúli régió 06-70/ Pécs, Király u. 42. Kedd, Csütörtök óra Hannauerné Szabó Anna Dél-alföldi régió 06-70/ Szeged, Fürj u. 92/B. Hétfő, Szerda óra dr. Bednár András Közép-dunántúli régió 06-70/ Székesfehérvár, Gyümölcs u. 18. Kedd, Csütörtök óra dr. Pataki Dezső Nyugat-dunántúli régió 06-70/ Győr, Magyar u. 8. Hétfő, Szerda óra Virtuális szaktanácsadás: Adó: Jog: Pályázat: Finanszírozás: Munkavédelem: 9

10 A VOSZ Hírlevél a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ingyenes szolgáltatása - kötelezettségvállalásunk nélkül. Az információ-forrásokat nagy körültekintéssel választjuk ki és a legmegbízhatóbb módon kommunikáljuk Önök felé, mégsem kezeskedhetünk az információk célbajutásáért, teljeskörűségéért és valóságtartalmáért. Véleményét kérjük és várjuk a center@vosz.hu címen. Ha továbbiakban nem tart igényt a Hírlevélre, kérjük azt is jelezze felénk! Reméljük hasznos információkkal szolgáltunk Önnek és kedvét lelte Hírlevelünkben. VOSZ Cím: 1054 Budapest, Hold u. 21. Székhely:1107 Budapest, Mázsa tér 2-6. Tel.: , -82 Fax: center@vosz.hu 10