A MÁKVIRÁG ÓVODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Átírás

1 A MÁKVIRÁG ÓVODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE Budapest 2008.

2 I. Fejezet 1. Bevezetés Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyebek mellett a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 89. -a a társadalmi különbségek csökkentését különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni a minőségi oktatáshoz az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ennek érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetére. Az intézkedési terv elkészítéséhez nélkülözhetetlen, az intézmény nevelésszervezési gyakorlatának, illetve a gyermekek összetételének áttekintése, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat. Az intézkedési terv összehangolt a Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervében foglaltakkal, és az intézmény működését, valamint pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény nevelési programjára és intézményi minőségirányítási programjára. Az Intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében figyelembe vette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényt mely rögzíti, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. A Mákvirág Óvoda a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját. 2. Intézményi helyzetelemzés Nyolc csoportos óvodánk Budapest XVII. kerületében, Rákoskeresztúron helyezkedik el. Gyermekeink az Újlak utcai lakótelepről, a Madárdombról, a Színes házakból, valamint családi házas környezetből érkeznek az óvodánkba. Az intézménynek megnyitása óta (1984. március 01.) sokat változott a vonzáskörzete, az ide járó gyermekek családjainak összetétele, a családok óvodaválasztási motivációja, a családok szociális helyzete, és morális értékrendje. Kezdetben egy túlzsúfolt lakótelep, túlzsúfolt óvodájaként fogadtuk az ideköltözött családok gyerekeit. Magas csoportlétszámok, sűrűn változó dolgozói gárda lelkes munkája jellemezte ezt az időszakot. Később kezdett alábbhagyni a fluktuáció mind a lakótelep, mint az óvoda kollektívája tekintetében, s kialakult a már lakótelepre született, ide gyökeret vert családok, és a mai igazi Mákvirágok teljes odaadással dolgozó alkalmazotti közössége. A szürke, sivár lakótelepi környezetben óvodánk zöld sziget ként igyekszik megfelelő életteret kialakítani kis lakói számára. Az egész óvoda berendezésénél és az udvar kialakításánál is törekedtünk arra, hogy esztétikus, változatos és mozgásra inspiráló körülményeket teremtsünk a gyermekeknek. Nevelésünkben a figyelem középpontjában az egyes gyermek áll, így egyénre szabott nevelést alkalmazunk, változatos, és többféle érzékszervet megmozgató tevékenységi formák biztosításával. Hangsúlyt fektetünk az érzelmekben gazdag, szeretetteljes, biztonságos óvodai légkör megteremtésére, hogy gyermekeink derűs, kiegyensúlyozott körülmények között töltsék napjaikat. 2

3 OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Mákvirág Óvoda, Budapest, Újlak u Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete Budapest, Pesti út 165. Főállású pedagógusok száma: 17 Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma 198 fő Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma 13 ebből Integráltan 13 gyógypedagógiai csoportban 0 Hátrányos helyzetű (HH) /Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma: HH: 22 fő HHH: 0 fő Valamennyi HH, HHH és SNI gyermek intézményes nevelésben részesül: igen A HH gyermekek aránya 11,11% A HHH gyermekek aránya 0% A SNI gyermekek aránya 6,6% Az integráltan foglalkoztatott HHH gyermekek aránya (az összes HHH gyermekek számához viszonyítva): 0 gyermeklétszám az évfolyamon a csoportszervezés módja szerint Óvodai csoport foka gyermek létszám az évfolyamon Integrált nevelési terv Összesen HH HHH SNI Nyuszi Katica Csiga Kis vakond Mókus Maci Halacska Tücsök

4 2.1. A bejáró gyermekek száma utazási feltételek ebből A gyermekek beírt létszáma Összesen: SNI Óvodába jár más településről bejáró 7 1 tömegközlekedéssel 30 5 egyéni (szülők szgk.-val) ebből ebből Férőhelyek kihasználtsága Óvodai férőhelyek száma az Alapító Okirat szerint 200 fő Statisztikai létszám: 198 fő Számított létszám: 210 fő Óvodai férőhelyek kihasználtsága 99 % A beiratkozott HH, HHH és SNI gyermek elhelyezése biztosított 100 % 2.2. A nevelés eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata Az Alapító okirat értelmében az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés Az alaptevékenység területei: Óvodai nevelés, iskolai életre való felkészítés Az óvodai nevelés sajátossága: Táplálékallergiás gyermekek integrált nevelése; Sajátos nevelési igényű Testi fogyatékos, Érzékszervi fogyatékos, Beszédfogyatékos, Autista, Értelmi fogyatékos, A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza, illetve vissza nem vezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése Óvodai intézményi étkeztetés 2.3. Humán-erőforrás az intézményben Az intézményben biztosított a megfelelő, szakképzett óvodapedagógus ellátottság Módszertani képzettség az intézményben Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Anyanyelv-és beszédfejlesztő óvodapedagógus 1 Fejlesztőpedagógus 1 Szakvizsgázott gyógytestnevelő 1 Gyermektánc-oktató óvodapedagógus 1 Inklúzív pedagógia (120 órás akredtált képzés) 1 Drámapedagógia 1 Az intézmény óvodapedagógusi létszámához viszonyítva (17 fő) viszonylag kevés a sajátos módszertani továbbképzéseken a részvételi arány. Feladat: - Az óvodapedagógusok továbbképzésének célirányos meghatározása az éves beiskolázási tervben, priorizálva a differenciálás, és az integrált óvodai nevelés területét. 4

5 2.5. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének feltételei Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: 0 oligofrén pedagógus Utazó gyógypedagógusok tanulásban akadályozottak pedagógiája értelmileg akadályozottak pedagógiája 1 logopédus 1 pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: 13 ebből Enyhe fokban értelmi fogyatékos 5 Beszédfogyatékos 5 Pervazív fejlődési zavar (autisztikus) 1 SNI B (Organikus okra vissza nem vezethető) 2 Nem SNI-s, de a csoport kialakításánál kettő főnek számít, mert nehézsége van, 1 Nev. Tan látja el A Szakértői Bizottság Vizsgálatára vár 2 A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai 13 nevelésben, oktatásban Egyéb feltételek: igény ellátást kapott ellátatlan gyermek Logopédiai szolgáltatás Nevelési tanácsadó előszűrő vizsgálata Gyógytestnevelés Pszichológus szolgáltatása Folyamatosan bővül Gyermekjóléti Szolgálat Alapellátásában részesülő gyermek SNI gyermekek folyamatosan bővülő létszámához, és a sérülés specifikumuknak megfelelő, bizottság által előírt óraszámukhoz viszonyítva már nem elegendő a két fő utazó gyógypedagógus óraszáma. További speciális végzettségű pedagógusok (logopédus, pszichológus) alkalmazása, esetleges átképzések szorgalmazása. Gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. A szülők számára családterápia, több esetmegbeszélés, felnőtt pszichológussal való konzultációs lehetőség, és szülői fórum lehetőségének megteremtése. 5

6 2.5.2.Egyéb kiegészítő speciális szolgáltatások az intézményben: Térítés nélküli Térítéses - Hitélettel történő ismerkedés(15) - vízhez szoktatás (29-4HH) - gyógytestnevelés (12-5HH-12SNI) - néptánc (26) - anyanyelvi foglalkozások (15-3HH) - angol (29-3HH) - fejlesztő foglalkozások (10-5HH-3SNI) - korcsolya (23) - ovi-foci (39-5HH-1SNI) A HH gyermekek aránya a gyógytestnevelésen 41% A HH gyermekek aránya az anyanyelvi foglalkozásokon 20% A HH gyermekek aránya a fejlesztő foglalkozásokon 50 % A HH gyermekek aránya a vízhez szoktatáshoz 14% A HH gyermekek aránya az angol foglalkozásokon 10% A HH gyermekek aránya az ovi-focin 13% Az SNI gyermekek aránya a gyógytestnevelésen 100% Az SNI gyermekek aránya az anyanyelvi foglalkozásokon - Az SNI gyermekek aránya a fejlesztő foglalkozásokon 30% Az SNI gyermekek aránya a vízhez szoktatáshoz - Az SNI gyermekek aránya az angol foglalkozásokon - Az SNI gyermekek aránya az ovi-focin 3% Feladat: A HH/HHH, valamint az SNI gyermekek elősegítése, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a számukra kínált programokon Infrastruktúra az egyes feladat ellátási helyeken Feladatellátá si hely (megnevezése ) Mákvirág Óvoda építés vagy legutóbbi felújítás éve logopédiai foglalkoztató, gyógypeda gógiai szoba számítógép (min. P4 szintű) tornaelő tér vízöblítéses WC étkező vagy ebédlő

7 2.7. A helyzetelemzés alapján SWOT analízis Erősségek Gyengeségek A jelentkező gyermekek 95 %-os felvételt nyernek. Biztosított az integráció a HH/HHH, SNI gyermekek részére. Szakképzett humánerőforrás (óvodapedagógusi végzettség). Szakirányú speciális ellátás biztosítása a HH/HHH, SNI gyermekeknek (utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus). Az alkalmazotti kör elfogadó, példamutató magatartása. Egyéni, differenciált fejlesztés (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés). Gyermekközpontú óvodai nevelés biztosítása. Egységes mérési-értékelési rendszer a csoport és a gyermekek fejlődésének nyomon követésére. Kirándulások, külön foglalkozások, egyéni beszélgetések szervezése. Ingyenes, illetve kedvezményes étkezés biztosítása. Speciális szolgáltatások biztosítása. A speciális nevelést igénylő gyermekek fejlesztéséhez hiányos a nevelők felkészültsége. A HH/HHH családok gyakran nem partnerek az együttnevelésben. Az utazó gyógypedagógus csak az SNI gyermekekkel foglalkozik, óraszámuk kevés, így nincs konzultációra lehetőség. A HH/HHH gyermekek gyakori hiányzása. Egységes szemléletű gyermekvédelmi rendszer működtetése. Naprakész, segítő kapcsolat a Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti szolgálattal. Lehetőségek (Fejlesztendő területek) Veszélyek A gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő-, a Nevelési Tanácsadó-, és gyógypedagógus segítségének minél szélesebb körben történő igénybe vétele. Rétegszülői értekezletek szervezése az azonos problémával küszködők számára. Másság elfogadása a szülők és a gyermekek részéről. Ruhagyűjtéssel, adományozással a rászorulók támogatása. Gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazása. Többszöri családlátogatás, életvitellel, nevelési tanácsokkal kapcsolatos beszélgetések. Pályázati lehetőségek kihasználása a speciális szolgáltatások igénybevételének támogatására. Speciális továbbképzési lehetőségek kihasználása az óvónők részéről. Szülő, gyermek, óvodapedagógus kapcsolattartásának továbbfejlesztése (közös rendezvények, kirándulások). Menedzserek felkutatása, akik esetleg anyagi támogatást nyújthatnának. Szociális körülmény, ingerszegény környezet, szülők iskolázatlansága, kulturálatlansága miatti elkallódás veszélye. Gyakori hiányzások miatt nem kellő felkészítés az iskolára. A gyakori tehetetlenség miatt a pedagógus közömbössége. Szülői rossz példa a hátrányos családok megítélésében. Emelkedik a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Emelkedő csoportlétszámok (kevesebb idő jut a felzárkóztatásra). Családonként eltérő értékrend a gyermekek szokás- és szabályrendszerében. 7

8 3. Általános szabályok 3.1. A szabályzat hatálya A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok esetében az intézményen kívülre is. - Az egyenlő bánásmód követelményét a közoktatási intézmény valamint, - a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani Az intézkedési terv célja - Az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése. - Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása. - Az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételnél, ismeretközvetítésben, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, az alkalmazott módszerek kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, az iskolaválasztás segítésében, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. - Hogy meghatározza: az óvoda hátteréből, a családi háttérből adódó feladatokat, az óvodával való együttműködés módjait, a pedagógus és a gyermek jogait, kötelezettségeit Specifikus célok - A HH/HHH és az SNI gyermekek teljes körű beóvodáztatása. - A HH/HHH és SNI gyermekek egyenlő intézményi- és csoportos elosztása. - A speciális nevelést igénylő gyermekek fejlesztéséhez a nevelők továbbképzése. - A pedagógus közömbösségének, kiégésének kezelése. - A HH/HHH és SNI családok partneri együttműködése az együttnevelésben, a szülők érdektelenségének kezelése. - A HH/HHH gyermekek gyakori, indokolatlan hiányzásának megszűntetése, a hiányzások megszűntetésével az iskolára alkalmassá tétel biztosítása. - Speciális végzettségű pedagógusok alkalmazása (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus), illetve gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazása. 8

9 4. Kötelezettségek és felelősség Kötelezettségek és felelősség Az intézmény minden dolgozója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépések megtétele. Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálása, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. Az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete, a diszkriminációmentes nevelés-, a befogadó és toleráns légkör biztosítása, és minden alkalom megragadása, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen, továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terve ismerete és magára nézve is kötelezőként követése. Felelős Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Gyermekvédelmi felelős A nevelőtestület összes tagja Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél 5. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézménynek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak, melyeket a program további fejezetei tartalmazzák: - az óvodai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - az óvoda azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, - a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, - a gyermekek fejlődésének értékelése. 9

10 10

11 II. Fejezet 1. Az óvodai háttérből adódó feladatok Az óvodai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok: - az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás, - a követelmények teljesítése, - a mulasztások, - a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése, - az iskolába lépésre való felkészítés, valamint - az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások témaköréhez csoportosíthatóak. 2. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 2.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat: - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény, valamint - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény határozza meg. A közoktatásról szóló törvény több helyen is utal az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz köthető szabályokra, így: - az alapelveknél kinyilvánítja, hogy a gyermekekkel kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, - az óvodai felvételre vonatkozó részben meghatározza, hogy a gyermek jogviszonya felvétel, vagy átvétel útján keletkezik, melyről az óvoda vezetője dönt. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódásra vonatkozó főbb előírások: a) Beiratkozás - az óvodába a gyermekeket a kerületi, - a beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. b) Gyermek felvétele, átvétele - az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt az óvodai nevelésre jogosult gyermeket, akinek: lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. - ha az óvoda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az óvoda székhelye, telephelye található. 11

12 - ha az óvoda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű gyermek, továbbá az a gyermek, akinek sajátos helyzete indokolja. c) Az óvodai nevelésre vonatkozó kötelezettség elmulasztása - Az óvoda állandó kapcsolatot tart a védőnővel, - ha a gyermeket az óvodába nem íratták be az óvoda vezetője jelzi ezt a jegyzőnek Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok - a beiratkozás időpontját ki kell függeszteni az óvoda bejáratánál jól látható helyen, - tájékoztatót kell készíteni a beiratkozással, gyermekek felvételével, átvétellel kapcsolatos szülői kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a tájékoztatót ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál, - a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket az önkormányzati, illetve munkáltatói támogatások igénylésének lehetőségéről, - beiratkozáskor át kell adni az intézményi Házirend egy példányát, - a beiratkozások időtartama alatt ellenőrizni kell, hogy gyermekek felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, - gyermek átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, - értesíteni kell a jegyzőt az óvodai nevelésre köteles gyermek beíratásának elmulasztásáról A feladatellátás célja Az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás során A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az 2.2. pontban leírt feladatok ellátása nyomon követhetősége érdekében: - a beiratkozási, és az egyes tájékoztató hirdetmények egy-egy példányát meg kell őrizni, - meg kell őrizni a jegyzőnek írt dokumentumokat a más településről az intézménybe járó gyermekek beiratkozásáról, illetve a körzetes beíratások elmulasztásáról. 12

13 3. A követelmények teljesítéséhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 3.1. A területre vonatkozó szabályozás Az óvodai háttérből adódó, a követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőségi kérdések megközelíthetőek: - a gyermekek óvodai teljesítésének intézményi háttér oldaláról, valamint - szakmai hozzáállás, - és az óvoda által rendelkezésre álló tárgyiasult eszközök vonatkozásában is. A gyermekek óvodai követelmények teljesítésének intézményi háttere: A vonatkozó előírásokat: - a közoktatási törvény 67. -a, valamint - a 11/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 23. -a határozza meg. A fentiek alapján az óvoda vezetője a gyermeket kérelemre felmentheti a kötelező óvodai nevelési foglalkozásokon való részvétel alól. A felmentés feltételei közé tartozik a gyermek: - családi körülménye, - képességeinek kibontakozása, valamint - sajátos helyzete. Az óvoda szakmai hozzáállása: Az óvoda nevelési követelmények teljesítésére vonatkozó előírásokat: - Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, - a Helyi Nevelési Program határozza meg Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok a) A kötelező foglalkozások alól történő felmentéssel kapcsolatos feladatok: a gyermek kérelmének elbírálása, elbírálás előtt a gyermekjóléti szolgálat véleményének beszerzése. b) Az óvoda szakmai hozzáállása: a pedagógus továbbképzés tudatos irányítása, Az óvodai gyermeki kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az óvodáskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a gyermekek előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel, mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat. Az adott pedagógus által készített és alkalmazott foglalkozási terven keresztül az óvoda jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget. 13

14 A pedagógus feladata, hogy olyan foglalkozási tervet állítson össze és azt úgy alkalmazza, hogy ne sértse a gyermekek, illetve egyes gyermekcsoportok esélyegyenlőségét. A pedagógus további feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. c) Az óvoda által rendelkezésre álló nevelőeszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása, eszközfejlesztés pályázatok útján A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy - a kötelező foglalkozások alól történő felmentés a gyermek érdekének megfelelően történjen, - az óvoda biztosítson megfelelő szakmai, és intézményi hátteret az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek számára A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az egyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód biztosításában is szerepet játszó 2.2. pontban meghatározott - feladatok nyomon követése a következők szerint történik: a) A kötelező foglalkozások alól történő felmentéssel kapcsolatos dokumentálási feladatok: a beérkezett kérelmek ügyiratait meg kell őrizni, az érintettek felkészítésével kapcsolatos iratokat szintén meg kell őrizni, a nevelő-testület által meghatározott követelményekre vonatkozó dokumentációt a számonkérésre vonatkozó adatokat együtt kell tárolni. b) Az óvoda szakmai hozzáállásával összefüggő mérési, dokumentálási feladatok: feljegyzést kell készíteni az egyes továbbképzések esélyegyenlőség biztosításában alkalmazható tapasztalatairól, a pedagógusok által alkalmazott foglalkozási tervek követelményei, a fejlesztésre szoruló gyermekek, valamint a nem megfelelő iskolaérettségi tesztek számának összehasonlító elemzése. c) Az óvoda által rendelkezésre álló eszközökkel, felszerelésekkel kapcsolatos ellenőrzési, mérési feladatok: a több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program betartásának ellenőrzése, feljegyzést kell készíteni, illetve meg kell őrizni a költségvetési egyeztetések dokumentumait, melyekben az intézmény eszközfejlesztést kezdeményezett, értékelni kell az elért eredményeket, eszközfejlesztésre benyújtott pályázatok és azok eredményeinek összevetése. 14

15 4. Mulasztásokkal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 4.1. A területre vonatkozó szabályozás A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat: - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, - a 11/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet, valamint - az intézményi Házirend határozza meg. 4.2 Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályok: - az óvoda egyes esetekben engedélyezheti a gyermek távolmaradását, - tájékoztatási kötelezettsége merül fel: az intézménynek a szülő, és gyermek felé, a pedagógusnak az intézmény vezetője felé, valamint az intézménynek az illetékes jegyző felé, - ellenőrzési kötelezettsége van a pedagógusnak a hiányzások igazolása hitelessége megállapításában. A pedagógus feladata az, hogy adott mulasztásról megítélje, hogy a mulasztást: - igazolt, vagy - igazolatlan mulasztásnak kell-e tekinteni. A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a Házirend szabályozza. Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos feladatok: - Az óvoda köteles a szülőt - az igazolatlan mulasztás következményeire való figyelmeztetés mellett - értesíteni a tanköteles gyermek első igazolatlan mulasztásakor. - Ha a szülő értesítése ellenére a tanköteles gyermek ismételten igazolatlanul kötelező foglalkozást mulaszt, az óvoda a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a gyermek szülőjét. - Az iskolaköteles korban lévő (betöltött 5 éves) nagycsoportosok óvodába járása kötelező a Közoktatási törvény 24. -a alapján. (Az óvodába járás alól az óvodavezető csak indokolt esetben adhat felmentést.) Ezen gyermekek igazolatlan hiányzása hatósági eljárást von maga után. - Ha a nagycsoportos tanköteles korú - gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról egy nevelési évben folyamatosan 7 napot igazolatlanul van távol és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendszerességgel az óvodába, az óvoda vezetőjének kötelessége az önkormányzat jegyzőjét értesíteni további intézkedések miatt. - A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28. -a értelmében megszűnik az óvodai elhelyezése azon gyermekeknek, akik igazolatlanul 10-nél több napot vannak távol az óvodából, és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendszerességgel az óvodába. 15

16 Az igazolt mulasztással kapcsolatos feladatok: - Lehetőség szerint kapcsolattartás a gyermekkel, gyermek szülőjével az óvodai foglalkozásokon a fejlesztő felkészítésben való előrehaladásról (tájékoztatás a foglalkozás anyagáról, a foglalkozásokon végzett munkáról). Az igazolt és igazolatlan mulasztással kapcsolatos közös pedagógiai feladat: - a hiányzó gyermek fejlesztése szükség szerint A feladatellátás célja - az igazolatlan mulasztások számának minél kisebbre történő szorítása, - a hiányzások miatti hátrány leküzdésének segítése a foglalkozásokon, illetve kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások segítségével. (Bővebben lásd a fejlesztés résznél.) 4.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A dokumentálás, mérés módja, eszközei: - Az óvónőnek, óvodavezetőnek feljegyzést kell készíteniük: a gyermekek igazolatlan hiányzásáról, a szülő értesítéséről, szülővel folytatott megbeszélés eredményéről. - Az óvodában külön nyilvántartást kell vezetni az igazolatlanul hiányzó gyermekekről. A nyilvántartásba be kell írni: - a megtett intézkedéseket (gyermekjóléti szolgálat értesítését, jegyző értesítését), - az intézkedések eredményeit, hatását stb. 5. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 5.1. A területre vonatkozó szabályozás - az esélyegyenlőségről szóló évi CXXV. törvény tartalmazza. A törvény 10. (2) bekezdése értelmében jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül elkülönít. A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: - neme, - faji hovatartozása, - bőrszíne, - nemzetisége, - nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, 16

17 - anyanyelve, - fogyatékossága, - egészségi állapota, - vallási vagy világnézeti meggyőződése, - politikai vagy más véleménye, - családi állapota, - anyasága (terhessége) vagy apasága, - szexuális irányultsága, - nemi identitása, - életkora, - társadalmi származása, - vagyoni helyzete, - foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, - érdekképviselethez való tartozása, - egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport: - intézménybe való felvétele, átvétele során, - elkülönítése során az intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott csoportban, - intézmény által szervezett kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, - a követelmények tejesítésének értékelésekor, - a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan), - a gyermekek balesetet követő ellátásakor, illetve a gyermekbalesetek kivizsgálásakor, - méltóságát sértő bánásmód során, - nevelésre való korlátozása, olyan nevelési rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása során. Azaz, ne legyen olyan elkülönítés, melynek során a nevelés valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja az óvodai nevelés, illetve a tanulmányok folytatásához szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan egyéb szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 17

18 5.3. Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy - az intézményben a jogellenes elkülönítés valamennyi formájának kialakulását, fenntartását megakadályozza, - megakadályozza a gyermek, illetve a szülői közösségekben a jogellenes elkülönítés kialakulását, pozitívan befolyásolja a másság elfogadását A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A feladat ellátásának mérése, nyomon követése a következő módon történik: - vizsgálni kell a beíratási, átvételi kérelmek elutasítását a jogellenes elkülönítés szempontjából, - ellenőrizni kell az csoportkialakítások eredményének szempontjait, azok nem esnek-e a jogellenes elkülönítés fogalmi körébe, - az intézményen belül az egyes személyek, illetve csoportok elkülönítésére tett javaslatot az elkülönítés szempontjaival és indoklásaival kell megadni, ahol a szempontok csak pedagógiailag alátámasztott, szakmai érvek lehetnek, - feljegyzést kell készíteni a csoport, vagy személy jogellenes elkülönítésével kapcsolatos információkról. 6. Felkészítés az iskolai oktatásra 6.1. A területre vonatkozó szabályozás Az iskolai oktatásra történő felkészítés témakörére vonatkozó szabályokat a közoktatásról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. Az iskolai oktatásra felkészítés feladatait tartalmazza a helyi nevelési-foglalkozási terv is. 6.2.Az intézmény nevelési programjának, nevelési gyakorlatának vizsgálata Az intézmény általános nevelési céljai és feladatai egységesen biztosítják a SNI és a HH/HHH gyermekek eredményes nevelését Nevelési céljaink: - Pozitív személyiségjegyek alakítása. - Az egészséges életmód megalapozása. - Mozgásos (speciális, sokmozgásos) tevékenységek megismertetése, megszerettetése. - A művészeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása. - A másság tolerálása, elfogadtatása. - A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködési képességének fejlesztése integrált neveléssel. 18

19 Célokból adódó nevelési feladatok: - Az egészséges életmód korszerű értelmezésével a gyermekek testi- lelki és értelmi képességeinek fejlesztése. A fejlesztéshez esztétikus, rendezett, balesetmentes és célirányos környezet kialakítása, amely a gyermek számára impulzusokat ad a tevékenykedésre. - A mentális és pszichés fejlesztés érdekében az érzelmi biztonság megteremtése. - A gyermekek érdeklődésére-, aktivizálására-, egyéni sajátosságaira-, fejlődési ütemére épülő ismeretnyújtás. - Az iskolai élet kezdésére megfelelő biológiai, szociális és pszichikus érettség kialakítása: biológiai érettség: nagy- és finommotoros mozgás-, egyensúlyérzék-, térirány-, vizuális észlelés fejlesztése, auditív információk feldolgozása, keresztcsatornák fejlesztése (vizuális tapintásos, vizuális auditív, vizuális kinesztétikus, auditív taktilis, interperszonális működés, szem kéz, szem láb koordináció), szociális érettség: érzelmi, akarati élet formálása, magatartás-, viselkedéskultúra, társas kapcsolatok fejlesztése, felnőttekhez és a tanuláshoz való pozitív viszony alakítása, teljesítményen keresztül történő én érvényesítés, önállóság fejlesztése, a feladattudat-, feladattatás-, önálló helyzetmegoldásokra való képesség kialakítása, pszichikus érettség: beszédkészség, figyelem, emlékezet, gondolkodás, kreatív képzelet életkornak megfelelő fejlesztése. A differenciáló módszertan alkalmazását segíti az intézmény sajátos mérési és értékelési rendszere, amelyet a csoport előrehaladásának nyomon követése, valamint az egyes gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése biztosít A csoport előrehaladásának értékelése Cél: A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabályrendjének megfigyelése, mérése, elemzése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés. A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának - hozzáadott értékének meghatározása Méréseink - szociális helyzet mérése (a törvényi előírásoknak megfelelően), - készség- és képességszint mérés csoport- és egyéni szinten, tanköteles korú gyermekek szűrése minden év októberében az IMIP-ben meghatározott módon és időben, - az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. A terv rugalmasan kezelhető, nem megmásíthatatlan. Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. 19

20 A gyermekek értékelése Cél: A nevelőtestület meghatározza az értékelés egységes követelményrendszerét. A reális és szakmailag megalapozott értékelés a problémák időben történő felismerését, és az azok megoldására való törekvés szolgálja. A szülők folyamatos, egyéni tájékoztatást kapnak a gyermekek előmeneteléről. Az egyéni fejlődést tartalmazó intézményi szintű dokumentumai: - egyéni fejlettségmérő lapok, A konkrét mérés elvégzéséhez kilenc mérési terület kijelölésére került sor, melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területeihez hat-hat szempont tartozik, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk, a szempontok mellé 0- tól 5-ig tartó becslési skála tartozik, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható. Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján. Az elkészített táblázatokban évente egyszer, kiscsoportban kétszer (májusban) kerül sor a számjegyekkel történő rögzítésre. A gyermek fejlődésének nyomon követése érdekében az óvodába lépést követően két hónapon belül történik az első diagnosztikus mérés rögzítése, valamint az iskolába lépőknek februárban kerül eredmény a lapjára. A számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást, stb. számítani, valamint nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési területeken. A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosíthatók. - csoportnapló heti terve Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az iskolai oktatásra való felkészítés során az óvoda a gyermeki esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében iskolai oktatásra felkészítő feladatokat lát el. Az iskolai oktatásra való felkészítési feladatok: A gyermekeket és a szülőket tájékoztatni kell az iskolai oktatással kapcsolatos feladatokról, a más intézmény által elvárt eredményekről, tudásszintről. Az óvoda a megfelelő időben és tartalommal végzett tájékoztató tevékenysége nagyban hozzájárulhat a gyermek sikeres felkészüléséhez, mivel - teret enged a felkészülést segítő kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások kezdeményezésének, - lehetővé teszi az ilyen foglalkozásokon való részvételi igény jelzését, illetve - lehetőséget teremt a foglalkozásokon való részvételre. 20

21 Az óvoda az iskolai oktatásra történő felkészítési feladatai során: - megszervezheti a felkészítő foglalkozásokat, - a hátrányos helyzetű, de tehetséges, szorgalmas gyermekek számára megteremti a nyugodt felkészülés lehetőségét a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások igénybevételi lehetőségével Feladatellátás célja Az iskolai oktatásra való felkészítéssel kapcsolatos esélyegyenlőség biztosítási feladatok célja: - az iskolai oktatásra történő felkészítés a gyermekek fejlesztésével, a kötelező és a kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozásokkal. 7. A neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások témaköréhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 7.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat: - a közoktatási törvény, - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint - az intézmény Házirendje tartalmazza Az ellátandó konkrét feladatok A feladatok a következők: - Minden gyermeknek egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden gyermeket, szülőt tájékoztatni kell: a kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások vonatkozásában (délutáni ellátás, szakkörök, foglalkozások), az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető foglalkozások, szakkörök vonatkozásában, az óvoda helyiségeinek használata tekintetében, - a gyermekeknek és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák, - az óvodai neveléssel, foglalkozásokkal kapcsolatos jutalmazások során a pedagógusoknak, az óvónőnek, illetve az óvodavezetőnek a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a gyermekekkel való egyenlő bánásmód elvét ne sértse. 21

22 7.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása az intézményi szolgáltatások és jutalmazások terén A feladatok ellátásnak nyomon követése Feljegyzést kell készíteni az intézményt az intézményi szolgáltatások igénybevétele, illetve a jutalmazások rendjével kapcsolatban ért kritikákról. Vizsgálni kell azok esélyegyenlőséget, vagy egyenlő bánásmód követelményt sértő voltát. III. Fejezet 1. Családi háttérből adódó feladatok A családi háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok a következő témakörök mellé csoportosíthatóak: - így a családi háttér iskolai végzettsége, - az egyszülős család okozta problémák, feladatok, - a család szociális, anyagi helyzete. A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egymással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott gyermeknél halmozódva jelenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről A családi háttér iskolai végzettségéhez kapcsolható esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó közvetlen szabályozás nincs, de a közoktatási törvény és a végrehajtási rendeletei, valamint egyes intézményi dokumentumok érintik a gyermekeket a családi háttérben tapasztalható iskolai végzettség miatti egyenlőtlenségét. 22

23 Az iskolai végzettséggel kapcsolatban felmerülő, a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák A családi háttér iskolai végzettség szempontjából: - adott gyermek esetén lehet ösztönző, illetve - a gyermek tehetségének kibontakozását, illetve fejlődését hátrányosan befolyásoló. A családi háttér iskolai végzettsége pozitívan hat általában a gyermekre akkor, ha - a szülők, illetve az egyik szülő diplomás, mivel elvárásként fogalmazódik meg a gyermekkel szemben is az, hogy ügyes, korához képest megfelelő fejlettségű legyen, - a szülők alacsony, vagy közepes iskolázottságúak, és a gyermekük elé hosszabb távon a magasabb iskolai végzettséget, és az általa remélt jobb munkalehetőség reményét vetítik, ezért kiemelt figyelmet fordítanak a gyerek fejlesztésére. A családi háttér iskolai végzettsége ugyanakkor negatívan is hathat a gyermekre akkor, ha - a szülők alacsony, vagy közepes iskolázottságúak, a gyermekük fejlődésére nem fordítanak különösebb figyelmet, nem bíztatják, támogatják törekvéseit, - a szülők diplomásak, és gyermeküket a gyermek tehetségének, szándékának, érdeklődési körének figyelembe vétele nélkül - irányítják Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A pedagógus feladata az, hogy - felmérje, megítélje valamely gyermek képességét, erősségeit és gyengeségeit, - felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról ezt neked tudnod kell, a másik oldalról nem tudok foglalkozni veled ), - a személyes találkozások során felmérje a gyermekekkel szemben megfogalmazott szülői elvárásokat, - munkája során felismerje a gyermekre nehezedő indokolatlannak tűnő szülői elvárást, és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje (lásd együttműködés az óvodával rész), - tehetséges gyermekeknél kezdeményezze a tehetséggondozást, - gyengébb képességű gyermekeknél javasolja a plusz-fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt, - teremtse meg foglalkozáson a differenciáló nevelés kereteit, és alkalmazza azokat a többféle gyermeki igény kielégítésére. Az óvoda feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a fejlesztő eszközök, játékok, egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik: - az óvoda által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás stb ) látogatás. 23

24 A feladatellátás célja A családi háttér iskolai végzettségből fakadó esélyegyenlőség biztosítási feladatának legfőbb célja, az esélyegyenlőtlenségek megszüntetése a pedagógus, a gyermek, a szülő együttműködésével, valamint az intézmény által biztosított egyéb eszközökkel A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A családi háttér iskolai végzettségéből fakadó intézményi feladatellátás nyomon követése, ellenőrzése a következő számadatok, és információk szerint történik: - az óvoda által szervezett programok száma, valamint a résztvevők létszáma, - a pedagógusok jelzése a szülőknek a gyermek nem megfelelő fejlettségi szintjéről, a kezdeményezett beszélgetések eredményéről, a kezdeményezett intézkedésekről. 2. Egyszülős családdal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 2.1. A területre vonatkozó szabályozás A csonka családdal kapcsolatos jogszabályi háttérként közvetlenül csak az esélyegyenlőségi törvény vehető figyelembe, mely szerint nem szabad hátrányosan megkülönböztetni az ilyen családban nevelkedő gyermekeket Az egyszülős családdal kapcsolatban felmerülő, a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák Az egyszülős családban nevelkedő gyermekek esetében a gyermek esélyegyenlőségét hátrányosan befolyásolja: - elvált szülők esetében a két szülő közötti konfliktus, esetenként az eltérő nevelési módszerek, eszközök használata, - az egyszülős családban: gyakran kevesebb figyelem jut a gyermekre, előfordul csak a gyermekre koncentrálás, ami már gátolhatja a gyermek egyéniségének, saját világképének kialakulását, közösségekbe való beilleszkedését, - a gyermek érzelmileg bizonytalanná, egyes esetekben kiszolgáltatottá válhat, - anyagi problémák is jelentkeznek Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az óvoda feladta az, hogy - az egyszülős családban élő gyermekek személyiségfejlődését az óvónő segítségével fokozottan figyelemmel kísérje, - Az óvodapedagógus beszélgetést kezdeményezzen a gyermekkel, segítse a problémáinak megoldását, - törekedni kell arra, hogy a gyermekkel legalább egy pedagógus mély, bizalmi kapcsolatot építsen ki, s problémáit feltárja, hogy azon segíteni lehessen, 24

25 - a gyermek viselkedésében, fejlődésében észlelt változások miatt a pedagógusnak beszélgetést kell kezdeményezi a szülővel, szülőkkel, - a foglalkozásokon nem az elvárható teljesítményt mutató gyermek számára biztosítani kell a kötelező foglalkozásokon a differenciált nevelést, valamint gondoskodni kell a felzárkóztatásáról, fejlesztéséről, - ha a gyermeknél a szülőkkel történő megbeszélés után nem kezdődik meg pozitív változás, az óvónő, óvodavezető kezdeményezi, hogy a szülők a gyermeket szakemberhez (pszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz) vigyék Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a csonka család miatt a gyermekre nehezedő terheket felismerje és segítse a családot a problémák megoldásában A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az egyszülős családokkal kapcsolatos feladatellátás közvetlenül nem mérhető. A feladatok dokumentálása a pedagógusi, óvodavezetői feljegyzésekkel történhet, melyekben leírják az egyszülős családban nevelkedő gyermekek személyiségével, fejlődésével, illetve a szülőkkel, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel folytatott megbeszélések tapasztalatait. 3. A család szociális, anyagi helyzetéből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 3.1. A területre vonatkozó szabályozás A család szociális, anyagi helyzetével kapcsolatban a következő szabályozásokat kell figyelembe venni: - az esélyegyenlőségi törvényt, - a közoktatásról szóló évi törvényt, - 11/1994. (VI. 8.) Kormányrendelet, - az intézményi Házirendet, valamint - a Szervezeti és Működési Szabályzatot. - Az előzőeken túl figyelembe kell venni még a helyi önkormányzat gyermekvédelmi és szociális rendeletét A család szociális, anyagi helyzetéből fakadó a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák A család szociális helyzetéből fakadó problémák a következők lehetnek: - a gyermek szociális viselkedése nem megfelelő, - a nem megfelelő életvitelű családban, a rendezetlen családi viszonyok között, a rendszertelen életmód mellett a gyermekek otthoni nyugodt légköre nem biztosított, - a családnak a szociális helyzetéből fakadóan nincsen meg a gyermek harmonikus otthoni fejlődését elősegítő körülmények, eszközök, a gyermek ingerszegény környezetben él. 25

26 A család anyagi helyzetéből adódó problémák jellemzően a következők: - a család nem, vagy nehezen tudja biztosítani a gyermek megfelelő fizikai és szellemi fejlődéséhez szükséges szükségleteket biztosítani, így: egyes esetekben még az étel biztosítása is gondot jelent, a ruházat minősége, mennyisége nem megfelelő, otthon nincsen a gyermekeknek az ismeretei bővítéséhez szükséges eszköz háttér (mesekönyvek, fejlesztő játékok, stb.); - az anyagi helyzet miatt nem kísérik kellő figyelemmel a gyermek fejlődését, - a szülők plusz munkát vállalnak az anyagi helyzetük növelésére, így a gyermekre nehezebben tudnak figyelni, - egyes családok a látszat fenntartása érdekében sok mindent anyagi lehetőségeiken felül vállalnak Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A szociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok: - a pedagógusnak, óvodavezetőnek törekednie kell arra, hogy megismerjék a gyermek életkörülményeit, tapintatosan, a titoktartási kötelezettséget betartva, betekintést nyerjenek a család anyagi és szociális viszonyaiba azért, hogy az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a gyermeket, - a pedagógusnak: a fogadóórák, a szülő, illetve a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések és a családlátogatás tapasztalatai alapján segítenie kell feltárni, azonosítani a gyermeket hátrányosan befolyásoló körülményeket. - A gyermek szociális viszonyainak figyelemmel kísérése: - az óvónő feladata, hogy figyelemmel kísérje adott gyermek szociális viselkedését, szociális viszonyait, - a pedagógus indokolt esetben kezdeményezheti a szakmai tanácsadó intézmények segítségét. - A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet javítása, kompenzálása: - ha az óvónő a gyermek nem megfelelő szociális és anyagi helyzetét tapasztalja köteles tájékoztatni erről az óvodavezetőt, - az óvodavezető értesíti a szülőt arról, hogy a helyi önkormányzathoz segítségéért fordulhat, - a rászoruló gyermekek részére támogatási eszközöket, forrásokat keres (pl.: Alapítvány, az óvoda által szervezett program bevétele), - a kötelező eszközök körét úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi a rászoruló családok számát és arányát. 26