AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/34/EU IRÁNYELVE

Átírás

1

2

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/34/EU IRÁNYELVE (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

4 Új ATEX Direktíva Ezen irányelv hatálya az uniós piacon újonnan forgalomba hozott termékekre, azaz vagy valamely Unióban letelepedett gyártó által készített új termékekre, vagy a harmadik országból behozott (új vagy használt) termékekre terjed ki. Ezen irányelv hatálya a következő termékekre terjed ki: a) robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek; b) biztonsági eszközök, vezérlő eszközök és szabályzó eszközök, amelyeket nem robbanásveszélyes légkörben való használatra szántak, de amelyek a robbanási kockázatra tekintettel szükségesek a felszerelések és védelmi rendszerek biztonságos működéséhez; c) az a) pontban említett, a felszerelésekbe és védelmi rendszerekbe való beszerelésre szánt alkatrészek

5 Új ATEX Direktíva A felszerelések és védelmi rendszerek biztonsági szintjének a biztosítása érdekében lényeges az egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartása. A felszereléseknek és védelmi rendszereknek ezen követelménynek meg kell felelniük, amennyiben ez szükséges a megfelelő működésükhöz, illetve azokat alkalmazni kell a rendeltetésszerű felhasználásuk során. A rendeltetésszerű felhasználás fogalma elsődleges fontosságú a felszerelések és védelmi rendszerek robbanásbiztossá tételét illetően. Alapvető követelmény, hogy a gyártók termékeikről teljes körű tájékoztatást adjanak. Ezért annak is szükségesnek kell lennie, hogy az ilyen felszerelések és védelmi rendszerek jól megkülönböztethető, egyértelmű jelöléssel legyenek ellátva, amely utal arra, hogy robbanásveszélyes légkörben való használatra készültek

6 Új ATEX Direktíva Gazdasági szereplők és kötelezettségeik A gyártók kötelezettségei Termékeik forgalomba hozatalakor vagy saját célra való használatakor a gyártók biztosítják, hogy a termékek tervezése és gyártása ezen irányelvben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekkel összhangban történt. A gyártók elkészítik az e direktívában meghatározott műszaki dokumentációt, és elvégzik a szükséges megfelelőségértékelési eljárást. Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia

7 Új ATEX Direktíva Gyártók kötelezettségei A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük, hogy az ezen irányelvben előírt információ álljon rendelkezésre arról, hogy a termék megfelel az ebben az irányelvben előírt követelményeknek és az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak. EU-megfelelőségi nyilatkozat Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelések és védelmi rendszerek tervezésével és gyártásával kapcsolatos alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények teljesültek. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a termék ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfeleléséért

8 Új ATEX Direktíva Gyártók kötelezettségei - EU-megfelelőségi nyilatkozat

9 Új ATEX Direktíva Gyártók kötelezettségei Amennyiben a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárás keretében bizonyítást nyer, hogy a nem alkatrésznek minősülő termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és feltüntetik a terméken a CE-jelölést. A CE-jelölés és egyéb jelölések feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek A CE-jelölést a terméken vagy annak adattábláján jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon tüntetik fel. A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban

10 Új ATEX Direktíva Gyártók kötelezettségei CE jelölés A CE-jelölést és adott esetben a bejelentett szervezet azonosító számát a robbanás elleni védelem megkülönböztető jele (Ex), a felszereléscsoport és -kategória jele, illetve szükség esetén különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti. Meghatározott típusú robbanásveszélyes légkörben való használatra készített termékeket ennek megfelelő jelöléssel látnak el. (G Gas; D Dust) A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott terméken fel legyen tüntetve a termék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb ilyen elem, illetve ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, akkor a termék csomagolása vagy a kísérő dokumentáció tartalmazza az előírt információkat

11 Új ATEX Direktíva Gyártók kötelezettségei Gépkönyv A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót, mégpedig az adott tagállam által meghatározott, a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven. Az ilyen használati utasításnak és biztonsági tájékoztatónak, illetve a jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lennie

12 Új ATEX Direktíva Összefoglalva Új gazdasági szereplői követelmények Változatlan megfelelőségértékelési modulok Változatlan felszerelés csoportok és felszerelés kategóriák Új bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények: Bejelentő szervezet Bejelentési követelmények Piacfelügyeleti hatóságok kiemelt szerepe 2014/34/EK direktíva (új ATEX) alkalmazása kötelező tól

13 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Kiegészítő rendelkezés (ajánlások gyűjteménye): Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem TvMI7.1:

14 IV. FEJEZET TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS 8. A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani

15 9. (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatályba lépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag

16 2. A kockázat meghatározása 10. Kockázati egységek Nagyon Alacsony Kockázat NAK Alacsony Kockázat AK Közepes Kockázat KK Magas Kockázat MK

17 (3) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi: a) a rendeltetést, 1. sz. melléklet, 3. sz. táblázat

18 Tűzveszélyességi osztályok és a kockázati egységek összerendelése Tűzveszélyességi osztály A B C D E Kockázati egység MK MK KK AK NAK

19 IV. FEJEZET RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 33. (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiséget más helyiségtől tűzgátló szerkezettel kell elválasztani, másik helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. Természetes szellőzés esetén a helyiség alapterületének legalább az 1%-át kell biztosítani szellőző felületként. Mesterséges szellőztetés esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani

20 35. (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában a szellőzés lehetőségét biztosítani kell. (2) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. (3) Jogszabályban vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat, vészszellőzés indítását és technológia leállítását elvégzi

21 74. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem 145. (1) Ezen alcím hatálya nem terjed ki a technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére. (2) Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak ide nem értve a kizárólag csak a fizikai jellemzők megváltozását, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni az elektrosztatikai kockázatot

22 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem TvMI7.1: Az OTSZ-ben az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemmel összefüggésben említett fizikai változások alatt értendő a a) hőmérsékletváltozás (ha nem jár halmazállapot változással), b) fajlagos térfogati ellenállás változás, c) sebességváltozás, a 2 m/s alatti tartományban. Megjegyzés: Ezekben az esetekben az OTSZ szerint nem kell gondoskodni az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről

23 Nem tartoznak ide azok a fizikai folyamatok, amikor nem csak kizárólag a fizikai, hanem a villamos (elektromos) állapot is változik, például a) halmazállapot változás b) aprítás, darabolás c) csúszás súrlódással d) érintkezés, elválás e) nagysebességű anyagmozgások f) nagymértékű nyomásváltozással járó folyamatok Megjegyzés: Ezekben az esetekben gondoskodni kell az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről

24 73. Villámvédelem 140. (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. (3) A meglévő, nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor vagy az utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek

25 XVIII. FEJEZET HASZNÁLATI SZABÁLYOK 93. Szállítás és vontatás 188. (2) Ahol a robbanásveszélyes osztályú anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, ott csak robbanásveszélyes terekre minősített járművek használhatók, amelyeknél a biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be

26 XVIII. FEJEZET HASZNÁLATI SZABÁLYOK 95. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 191. (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították

27 98. Szellőztetés 196. (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. 4. (2) E rendelet alkalmazásában hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át

28 101. Gépi berendezés 199. (1) Kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. (2) Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható Villamos berendezés 200. (1) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén, hibamentes állapotban a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent

29 SZABVÁNYOK Újdonságok Fontosak Alkalmazás

30 Legújabb szabványok MSZ EN :2013 Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények (IEC :2011, módosítva) MAGYAR nyelvű MSZ EN :2015 Robbanóképes közegek. 1. rész: Gyártmányok védelme nyomásálló tokozással, d (IEC :2014) ANGOL nyelvű MSZ EN :2014 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése (IEC :2013) ANGOL nyelvű MSZ EN :2014 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása (IEC :2013) ANGOL nyelvű

31 Legújabb szabványok MSZ EN :2011 Robbanóképes közegek rész: Anyagjellemzők gáz és gőz osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (IEC :2010) ANGOL nyelvű ETANOL VÁLTOZÁSA ipari tapasztalatok alapján fontos kiemelni MSZ EN :2008 Robbanóképes közegek rész: Gázérzékelők. Éghető gázok és oxigén érzékelőinek kiválasztása, létesítése, használata és karbantartása (IEC :2007) ANGOL nyelvű Ipari tapasztalatok alapján fontos kiemelni. MSZ EN :2014 Robbanóképes közegek. 31. rész: Készülékek porgyújtás elleni védelme tokozással, "t" (IEC :2013) ANGOL nyelvű

32 MSZ EN :2014 Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése

33 4.2 Documentation NOTE The verification dossier can be kept as hard copy or in electronic form. Methods accepted by legislation in each country can have an impact on the form in which the documentation will be legally accepted. In order to correctly install or extend an existing installation, the following information, additional to that required for nonhazardous areas, is required as part of the verification dossier, where applicable: SITE EQUIPMENT INSTALLATION

34 4.3 Initial inspection Equipment shall be installed in accordance with its documentation. It shall be ensured that replaceable items are of the correct type and rating. On completion of the erection and prior to first use, initial detailed inspection of the equipment and installation shall be carried out in accordance with Annex C, which is based on the detailed grade of inspection in IEC

35 10 Cable entry systems and blanking elements 10.1 General If a cable gland is to be used at an ambient temperature range different from 20 C to 40 C and/or an operating temperature higher than 80 C this shall be covered by certification documentation Selection of cable glands The cable gland shall be selected to match the cable diameter. The use of sealing tape, heat shrink tube or other materials is not permitted to make the cable fit to the cable gland. Cable glands and/or cables shall be selected to reduce the effects of coldflow characteristics of the cable. Cable glands shall be in accordance with IEC and shall be selected to maintain the requirements of the protection technique according to Table

36

37 10.6 Additional requirements for type of protection d Flameproof enclosure Selection of cable glands The cable entry system shall comply with one of the following: a) Cable glands sealed with setting compound (barrier cable glands) in compliance with IEC and certified as equipment; b) Cables and glands meeting all of the following: cable glands comply with IEC and are certified as equipment cables used comply with 9.3.2(a) the connected cable is at least 3 m in length; c) indirect cable entry using combination of flameproof enclosure with a bushing and increased safety terminal box;

38 Annex M (informative) Hybrid mixtures M.1 General A hybrid mixture is a combined mixture of a flammable gas or vapour with a dust or flyings. This hybrid mixture may behave differently than the gas/vapour or dust individually. The number of situations that may be encountered in industry will be highly variable and as such it is not practical to provide specific guidance. M.2 Concentration limits A hybrid mixture may form an explosive atmosphere outside the individual explosive limits of the gas/vapour or explosive concentrations for the dust. It is recommended, unless further data is available, that a hybrid mixture is considered explosive if the concentration of the gas/vapour exceeds 25 % of the LEL or the concentration of the dust exceeds 25 % of the MEC

39 Hybrid mixtures M.3 Energy/temperature limits Where a hybrid mixture exists the minimum ignition parameters such as MIE and auto-igniting temperature for gas/vapour or minimum ignition temperature of a dust cloud could be lower than any component parameter in the mixture. In the absence of other information the parameters used should be the lowest of any component in the mixture. M.4 Selection of equipment Equipment should be selected that as a minimum requirement meets the criteria for both the gas/vapour and dust components concerned. Care should be taken with assessment of the required temperature class considering that a dust layer may increase the temperature of the equipment above that normally assessed for the gas / vapour condition on its own. This may either be due to an increase in the surface temperature of an enclosure or the internal component temperatures. The gas/vapour temperature class assigned to equipment that has alternative ratings for both gas/vapour and dust hazards is not valid where the enclosure is subject to dust layers

40 Hybrid mixtures M.5 Use of flameproof equipment When using flameproof equipment in a hybrid mixture be aware that the flame transmission is not verified with an external explosive dust atmosphere and the protection technique may also be compromised due to dust in the flame path which may result in the ejection of hot particles. M.6 Electrostatic hazard Consideration should be given to equipment that is marked with a warning concerning electrostatic hazards to ensure that the dust conditions do not create electrostatic hazards. M.7 Installation requirements Cabling, cable glands, electrical protection and other installation factors should meet the requirements for both the gas/vapour and dust components concerned

41 MSZ EN :2014 Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása

42 4. Általános követelmények 4.1 Dokumentáció A felülvizsgálathoz és karbantartáshoz a következő dokumentációnak kell naprakészen rendelkezésre állni: a) a térségek zónabesorolása, és ha ahhoz tartozik, akkor a gyártmányoknak az egyes helyeken szükséges védelmi szintje (equipment protection level, EPL) (lásd az IEC et és az IEC t), b) gázok esetében: az alkalmazási csoport (IIA, IIB vagy IIC) és a hőmérsékleti osztály követelményei, c) porok esetében: az alkalmazási csoport (IIIA, IIIB vagy IIIC) és a legnagyobb felületi hőmérsékletre vonatkozó követelmények, d) a gyártmányok jellemzői, pl. a névleges hőmérséklet, védelmi mód, IP védettségi fokozat, korrózióállóság, e) elegendő adat, amely lehetővé teszi a robbanásbiztos gyártmány védelmi módjának megfelelő karbantartását (lásd az IEC et és az IEC et), (pl. a gyártmányok, pótalkatrészek, tanúsítványok, műszaki információk jegyzéke és helye), f) az előző felülvizsgálati feljegyzések másolatai. g) copy of the additional initial inspection records as detailed in IEC

43 4.3 Felülvizsgálatok Általános előírások Acceptance of equipment in old installations For existing equipment not able to be identified as being certified for use in a hazardous area it is necessary to establish that the equipment is suitable for on-going use. In order to correctly operate and maintain the equipment, an assessment will be necessary to verify the specification of the equipment, to determine it is fit-for-purpose in the specific location in order to determine the appropriate inspection and maintenance requirements. In these circumstances the procedure given in Annex C may be followed. NOTE This assessment is intended to apply to items in an installation that predate any requirement for the use of certified electrical equipment in hazardous areas. Fit For Purpose Assessment

44 B melléklet - A felelős személyek, a rendelkezési hatáskörű műszaki vezetők és a munkát végző személyek tudása, szakértelme és kompetenciája MSZ EN :2008 B melléklet (előírás) B.2.1. Felelős személyek és rendelkezési hatáskörű műszaki vezetők Azoknak a felelős személyeknek és rendelkezési hatáskörű műszaki vezetőknek, akik felelősek a robbanásvédett gyártmányok felülvizsgálatával és karbantartásával kapcsolatos eljárásokért, legalább a következőkkel kell rendelkezniük: az adott villamos engineering általános ismerete; a robbanásvédelmi elvek és technikák gyakorlati ismerete; az engineering rajzok olvasásának és értékelésének ismerete és képessége üzemelési ismeretek és a vonatkozó robbanásvédelmi szabványok ismerete, különös tekintettel a következőkre: IEC , IEC és IEC ; a minőségbiztosítás alapismeretei, beleértve az auditálás elveit, a dokumentálást, a mérések követhetőségét és a műszerek kalibrálását

45 MSZ EN :2008 B melléklet (előírás) B.2.1. Felelős személyek és rendelkezési hatáskörű műszaki vezetők Ezen személyek tevékenysége korlátozódik a szakképzett személyzet, az illetékes alkalmazottak vezetésére, akik elvégzik a felülvizsgálati és karbantartási feladatokat, és nem vesznek részt közvetlenül a munkában anélkül, hogy biztosították volna, hogy gyakorlati szaktudásuk legalább az alábbi B.2.2. pontban megadott követelményeknek megfelel

46 B2.2. Munkát végző személyek (felülvizsgálat és karbantartás) A munkát végző személyeknek a következőkkel kell rendelkeznie a feladataik ellátásához szükséges mértékben,: a) a robbanásvédelem általános elveinek ismerete; b) a védelmi módok és a jelölés általános elveinek ismerete; c) a gyártmány tervezés azon szempontjainak ismerete, amelyek a védelmi koncepciót érintik; d) a tanúsítás és e szabvány vonatkozó részeinek ismerete; e) a munka-engedély rendszerek és a robbanásvédelemmel kapcsolatos biztonságos leválasztás különös fontosságának ismerete; f) az e szabványban hivatkozott gyártmányok felülvizsgálatával és karbantartásával kapcsolatban alkalmazott speciális technikákban való jártasság; g) az IEC kiválasztásra és szerelésre vonatkozó követelményeinek átfogó ismerete; h) az IEC javításra és helyreállításra vonatkozó követelményeinek általános ismerete

47 B3. Kompetenciák B3.2. Felelős személyek és rendelkezési hatáskörű műszaki vezetők A felelős személyeknek és a rendelkezési hatáskörű műszaki vezetőknek bizonyítaniuk kell kompetenciájukat, és tanúsítaniuk kell, hogy megfelelnek a B2.1. szakaszban meghatározott, tudásra és szakértelemre vonatkozó követelményeknek a vonatkozó védelmi módok és/vagy berendezés típusok terén. B.3.3. Munkát végző személyek A munkát végző személyeknek bizonyítaniuk kell kompetenciájukat, és tanúsítaniuk kell, hogy megfelelnek a B.2.2. szakaszban meghatározott, tudásra és szakértelemre vonatkozó követelményeknek a vonatkozó védelmi módok és/vagy gyártmánytípusok terén. Okmányokkal kell bizonyítaniuk kompetenciájukat a következők területén: e szabvány 4.1. szakaszában meghatározott dokumentumok használata és hozzáférhetősége; a felügyelet és karbantartás szempontjából szükséges gyakorlati szakértelem a védelem adott koncepcióit illetően

48 B.4 Értékelés A felelős személyek, a rendelkezési hatáskörű műszaki vezetők és az alkalmazottak hozzáértését ellenőrizni kell, és 5 évet meg nem haladó intervallumokban, megfelelő bizonyíték alapján igazolni kell, hogy az adott személy: rendelkezik a munka terjedelméhez szükséges szakértelemmel; hozzáértően képes tevékenykedni a meghatározott tevékenységi körben; és rendelkezik a hozzáértését alátámasztó tudással és ismeretekkel

49 Szabványok alkalmazása Önkéntes? Kötelező? Ajánlott?

50 1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról 6. (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes

51 MSZ EN :2014 Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása A villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása része, a berendezések gyújtóforrássá válásának megakadályozására tett intézkedéseknek

52 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről 5. Amennyiben a robbanásvédelmi dokumentáció a kockázatértékelés alapvető megállapításaira alapozva más megállapításokat nem tartalmaz, mindazokon a területeken, ahol robbanóképes légtér kialakulhat a készülékeket és védelmi rendszereket a külön jogszabályban (8/2002. (II. 16.) GM rendelet) meghatározott kategóriák szerint kell kiválasztani. Robbanóképes légtérben a következő kategóriájú készülékek alkalmazhatók: 0. vagy 20. zóna: 1. kategóriájú készülék; 1. vagy 21. zóna: 1. vagy 2. kategóriájú készülék; 2. vagy 22. zóna: 1., 2. vagy 3. kategóriájú készülék

53 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről 6. (1) Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben létesített munkahely esetén a munkáltató az Mvt ában megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során és az Mvt ának (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés keretében köteles munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból azonosítani a várható veszélyeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a veszélyeztetettséget, illetve annak mértékét a következő szempontok figyelembevételével kell meghatározni: b) a robbanóképes légtérben a gyújtóhatás bekövetkezésének valószínűsége, ideértve az elektrosztatikus kisüléseket is;

54 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 2. (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg

55 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 11. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással

56 Következtetés Minden előírás kötelező, ami az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítását célozza. Fő kérdés: Ki vállalja a felelősséget?

57