A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia"

Átírás

1 Közös Expo, Közös piac - Arad és Békés megyék közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése című projekt keretében A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia (II. fázis) A Békés Megyei Intézményfenntartó Központ megbízásából készítette: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok A primer adatgyűjtés A primer adatgyűjtés koncepciója, céljai Az adatgyűjtés helyszínei, technikája és terjedelme A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése A vállalkozások csoportosítása klaszter-elemzés segítségével A vállalkozói kérdőívek kiértékelése A látogatói kérdőívek kiértékelése Az Üzemeltelési és Fejlesztési Stratégia szempontjából releváns vélemények Üzemeltelési és Fejlesztési Stratégia Néhány alapvetés A Közös EXPO, közös Piac küldetése Az üzemeltető szervezet A helyi sajátosságok, adottságok Az üzemeltető szervezet tevékenysége Az üzemeltető szervezet lehetséges szolgáltatásainak bemutatása A rendezvények A két helyszínen megtartandó közösen szervezett rendezvények Saját kezdeményezésű rendezvények Indikátorok Marketing és reklám tevékenység Önmarketing, önreklám AB-EXPO beillesztése a hazai és nemzetközi szervezetekbe Összegzés Mellékletek Látogatói kérdőív Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

3 Vállalkozói kérdőív Chestionarul vizitatorului Chestionar pentru întreprinzător Az egyes kérdőívek eredményei Magyar látogatói kérdőív Román látogatói kérdőív Román, magyar összesített látogatói kérdőív Magyar vállalkozói kérdőív Román vállalkozói kérdőív Román, magyar összesített vállalkozói kérdőív

4 Bevezető gondolatok Az AB-EXPO projekt úttörő feladatra vállalkozik, legalább is ebben a békésaradi térségben. A kérdőíves adatgyűjtés is azt támasztja alá, hogy a siker kódolva van. Ha rögtön az első évben nem is teremt hatalmas hozzáadott értéket, de az érdeklődés, az igény a határokon átnyúló kapcsolatok intézményes szervettségére egyértelmű. A kiállítás és a vásár közötti, egyébként elmosódó különbségek taglalásába nem belemenve, az AB-EXPO lehetséges területi hatását tekintve két megközelítésnek van helye. A közös rendezvények a szakmai terminológia szerint euro-regionális, nemzetközi jelentőségűvé válhatnak (mint pl. Brnói vásár) ezek hatás, vagy másképp vonzás területe meghaladhatja az 1000 km-t. A nem közös rendezvények belföldi regionális kiállítás/vásár szerepet tölthetnek be, az ilyen rendezvények térbeli hatása mintegy 100 km-re terjed ki. A két együttműködő kiállítási team az induláskor nincsen egy súlycsoportban. Aradon az ilyen tevékenységnek hagyománya van, Békéscsabán nincs. Békéscsaba a maga mintegy 65 ezer lakosával szintén hátrányban van Arad 165 ezer lakósával szemben. A két térség egyensúlyát az a sajátos közép-békési település konfiguráció, illetve az itt lévő települések szorosabb együttműködése adhatja meg, amit leginkább a következő szám jellemez: ha a Háromváros (Békéscsaba, Gyula, Békés) geometriai középpontja körül rajzolunk egy 15km sugarú kört akkor ezen a körön belül mintegy 150 ezer ember él. Ebből a megközelítésből a helyszín kiválasztása szerencsésnek mondható, hiszen majdnem pontosan a közép-békési térség geometriai középpontjában épült a kiállítási csarnok, körülbelül egyforma 5-6 km távolságra a három várostól, közvetlenül a békéscsabai repülőtér mellett, ami hosszabb távon mind a kiállítók mind pedig a látogatók szempontjából előnyös lehet. 1

5 1. ábra: Az AB-EXPO kiállítási csarnok elhelyezkedése a közép-békési térségben 2

6 Hátránya helyszínnek, hogy a közvetlen közelben az étkezési lehetőséget leszámítva semmilyen kiszolgáló létesítmény vagy látványosság, nevezetesség sincs ezért mind a látogatókat, mind a kiállítókat illetve a napi kiszolgáló személyzetet is utaztatni kell, ami a kiállítások ideje alatt tömegközlekedéssel csak részben, vagy egyedi szerződés alapján, menetrend változtatással oldható meg. A közös kiállítások ideje alatt az Arad-Békéscsaba közti közlekedési kapcsolat valószínű, hogy egyedi megoldásokat is igényel. 1. kép: A kiállítási csarnok környezete, Békéscsaba Forrás: saját készítés 3

7 2. kép: A kiállítási csarnok, Békéscsaba Forrás: saját készítés 4

8 1. A primer adatgyűjtés A primer adatgyűjtés koncepciója, céljai A primer adatgyűjtési koncepció alapvetően az előzetesen, külön vállalkozók és látogatók számára elkészített (mellékelt) kérdőívekre épült. Ezen túl készítettünk több mélyinterjút is melyek jellegükből adódóan alapvetően szubjektív véleményeket tartalmaznak, mégis, azok számos érdekes és adott esetben hasznos ötlettel szolgáltak. Az alábbi fejezetben az adatgyűjtési fázis során gyűjtött adatok elemzését és kiértékelését mutatjuk be, először egy, a vállalkozásokat homogén csoportokba rendező klaszter-elemzést, majd a vállalkozói és látogatói kérdőívek kiértékelését Az adatgyűjtés helyszínei, technikája és terjedelme A mélyinterjúk és a kérdőívezés folyamata a Gyulán megtartott AB Expo nyitórendezvénytől (2011. szeptember 17.), egészen a év június végéig terjedt. A már említett gyulai helyszín mellett gyűjtöttünk adatokat a Fiume szállóban megrendezett üzletember-találkozón és Nagyváradon is, de döntően, legtöbb alkalommal az aradi expócsarnokban rendezett kiállításokon vettünk részt. A látogató kérdőíveket több mint négyszáz a kiállításokra ellátogató érdeklődő töltötte ki, míg a vállalkozói kérdőívek száma száz feletti. A kérdőívezés kapcsán, mondhatni természetesen, az egyes kérdésekre kapott, értékelhető válaszok száma sok esetben eltérő, ez különösen igaz a látogatói kérdőívekre. Az alábbiakban olvasható szöveges értékelés közben, szemléltetés gyanánt jelennek meg a kapott eredményeket illusztrálni hivatott, az összesített adatokat tartalmazó ábrák, de az összes eredmény (magyar látogatói kérdőívek eredménye, román látogatói kérdőívek eredménye, az látogatói kérdőívek összesített eredménye, magyar vállalkozói kérdőívek eredménye, román vállalkozói kérdőívek eredménye, az vállalkozói kérdőívek összesített eredményei) táblázatok formájában a mellékletben találhatók meg. 5

9 1. 3. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése A vállalkozások csoportosítása klaszter-elemzés segítségével A magyar és román vállalkozói kérdőívek kvantifikálható kérdései alapján 1, a klaszteranalízis 2 módszerének segítségével elemeztük, a közös jellemzők figyelembe vételével csoportokba soroltuk Arad és Békés megye vállalkozásait. A bevont kérdések alapján 103 vállalkozást tudtunk megvizsgálni, a már említett klaszter-elemzés módszerével. Ezek közül 57 magyar és 46 román vállalkozás található, és az elvégzett vizsgálat alapján négy jól elkülöníthető csoport jött létre (1. táblázat). A négy klaszter mérete között nincsenek nagy eltérések, nincs kiugró klaszter. A legnagyobb és legkisebb csoportosulás elemszáma között kevesebb, mint kétszeres (1,89) a különbség. A hat bevont kérdés a vállalkozások dolgozóinak számát, az utolsó üzleti év nettó árbevételét, a vevők számát, a kutatásfejlesztési ráfordítások mértékét, a versenypozíció változását és a tervbe vett új beruházásokat érinti. Pozitívum, hogy két olyan csoport is létrejött, amelyben sikeresnek nevezhető cégek kaptak helyet. Természetesen a két csoport között markáns különbségek vannak, igazán csak az első klaszterben szereplők prosperálnak. Örömteli, hogy e cégek csoportja alkotja a vállalkozások több mint egynegyedét. Persze ehhez mindenképp hozzá kell tenni, vélelmezhetően ők azok akik tudnak kiállításokra járni és megjelenni a közönség és célcsoport számára. A viszonylag sikeres cégek csoportja a legnépesebb, ők a vállalkozások egyharmadát képviselik. Nekik is meg kell küzdeniük minden nehézséggel, mégis valamelyest tudtak javítani a versenypozíciójukon az elmúlt időszakban. Természetes módon, nem meglepően a cégek közel negyede komoly problémákkal küzd és bajban van. A válság igen megviselte ezeket a cégeket, 1 A kérdőív 5., 6., 9., 24., 39. és 46. kérdése került bevonásra. 2 Kétlépéses klaszteranalízist (twostep cluster analysis) végeztünk, amely megfelel a mintaalkalmassági követelményeknek. 6

10 nem igazán vannak perspektíváik, csak szeretnék valahogyan túlélni a piaci nehézségeket és bíznak a fellendülésben. Arad és Békés megye nagy cégei zárják a sort. Ők bár számos nehézséggel küzdenek, erejükből adódóan elbírják, eddig legalábbis elbírták a stagnálást, amely az ő pozícióikat jellemzi. Ezen cégek csoportja a legkisebb. klaszter 1. táblázat: A hasonló tulajdonságokkal rendelkező vállalkozások csoportjai elemszám arány 1. klaszter 34 33% 2. klaszter 28 27,2% 3. klaszter 23 22,3% 4. klaszter 18 17,5% 7 csoport jellemzése A viszonylag sikeresek csoportja. Valamelyest javultak a piaci pozícióik az utóbbi időben és még új beruházásokat is terveznek, viszont K+Fre nem költenek és döntően alacsony az alkalmazottak száma is. Az innovatív és sikeres cégek csoportja. Az utóbbi évek viszontagságai ellenére is sokat javult a cégek versenypozíciója. Új beruházásokat terveznek, és relatíve sokat költenek kutatás-fejlesztésre. A többi paraméter alapján döntően közepes méretű vállalkozásokról beszélhetünk ebben a csoportban. A bajban lévő vállalkozások csoportja. Őket érintette leghátrányosabban a válság. Nem terveznek új beruházásokat, árbevételük alacsony és értelemszerűen sokat romlott az utóbbi öt évben a piaci pozíciójuk. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy gyakorlatilag nem fordítanak figyelmet a kutatásra és fejlesztésre. A mamutok csoportja. Legfőbb közös ismérvük a nagy árbevétel és a magas vevői szám. Értelemszerűen főleg itt találhatók a sok alkalmazottat foglalkoztató cégek is, de ezen túl nem jelenthető ki sem az új beruházások tervezése, sem a magas K+F sem. Az elmúlt évek során pozícióik nem sokat romlottak, de egyáltalán nem is javultak. Forrás: a kérdőívek alapján saját szerkesztés

11 A vállalkozói kérdőívek kiértékelése 1) A vállalkozás alapításának éve A kérdőív első kérdése a vállalkozások alapításának évére vonatkozott. A magyar és román válaszok szinte teljesen megegyeztek. Ez azt jelenti, hogy a cégek döntő többsége 1990 után alakult, azóta van a piacon. Viszont e vállalkozások között majdnem fele-fele arányban szerepelnek a kilencvenes években bejegyzett cégek és a 2000 létrejöttek egyaránt. 1. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 2) Milyen gazdálkodási formában működik a vállalkozás? A cégek gazdasági formáját tekintve látható, hogy azok közel háromnegyede kft-ként működik. Ezek után következnek a részvénytársaságok, a bt-k és a kktt. Az egyéb formák között különféle egyesületek jelennek meg. A gazdálkodási forma között jelentős különbségek adódnak a magyar és román cégek között. Mindkét esetben a kft-k vannak a legtöbben, de amíg a magyar 8

12 vállalkozások között ez a forma csak alig több mint 50%-ot tesz ki, addig a román cégek között több mint 80%-ot. Ez annak tudható be, hogy a magyar cégek körében jelentősebb mértékben jelennek meg a zrt-k és az egyéni vállalkozók is. 2. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 3) Milyen iparághoz tartozik a vállalkozás Igen vegyes a kép, ha az iparágakat vizsgáljuk. Alapvetően nincs egyetlen nagyon domináns iparág, ami mindenképp egészségesnek nevezhető. A három legjelentősebb a mezőgazdaság és az építőipar. A viszonylag nagy hányadot kitevő egyéb kategórián belül nagyon színes a kép, a pénzügyi közvetítéstől a raktározásig többféle profil is megtalálható. 9

13 Mivel igen heterogén a csoport, némikiépp ebből is következik, hogy a magyar és román cégek között, azok iparági összetétele között is adódnak eltérések. A romániai cégek vonatkozásában az építőipari és kereskedelmi profil dominál. Ezen túl még a mezőgazdasági cégek aránya jelentősebb. Ezzel szemben a magyar vállalkozások között a mezőgazdaságiak jelennek meg a legmagasabb számmal, őket a kereskedelem és az építőiír követi, de jelentős számú, egyéb profilú cég is megjelenik, így például oktatással, vagy ingatlanügyekkel foglalkozó is. Tehát elmondható, hogy a bár hasonló iparágak a dominánsak a határ mindkét oldalán, a hangsúlyok azért eltérőek. 3. ábra 4) A vállalkozás tulajdonosa: Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A vállalkozások tulajdonosi körét illetően mind a magyar, mind a román cégek esetében a belföldi magánszemély dominál. Ezen válasz háromnegyedes aránya mögött az húzódik meg, hogy a román cégek esetében ez a szám valamivel alacsonyabb, míg a magyarok esetében némileg magasabb. 10

14 A többi opció közül a külföldi tulajdonosok országát, nemzetiségét érdemes megvizsgálni. Ekkor látható, hogy a romániai cégek esetében olasz, magyar és szerb tulajdonosok jelennek meg, míg a magyarországi vállalkozások esetében, tulajdonosként német és szlovák tulajdonosok jelennek meg. 4. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 5) A vállalkozás dolgozóinak száma Fontos szempont az egyes vállalkozások, vagy adott esetben vállalatok mérete. Ennek a foglalkoztatottak alapján való vizsgálatakor az látható, hogy a kis- és középvállalkozások a dominánsak. Ez mondhatni teljesen normális, a világ fejlett gazdaságaiban arányukat illetően a KKV döntő túlsúlya természetes. A cégek közel kilencven százaléka 50 főnél kevesebbet foglalkoztat, ezen belül is a tíz fő alatti kisvállalkozások a legjellemzőbbek. Ezen szempont alapján nem állapíthatók meg jelentősebb eltérések a román és magyar cégeket illetően. Talán annyit érdemes megjegyezni, hogy amíg a magyarországiak között a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató kisvállalkozások abszolút többségben vannak, addig a romániaiak esetében ez csak relatív többség, de nem éri el az 50%-ot az arányuk. 11

15 5. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 6) A vállalkozás éves nettó árbevétele az utolsó üzleti évben 6. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 12

16 A vállalati méret másik igen fontos paramétere a nettó árbevételre vonatkozik. Ez alapján elmondható, hogy ilyen téren is igazolódik a kisvállalkozások túlsúlya. De egészen 300 ezer euró árbevételig jelentős számú cég jelenik meg, továbbá relatíve magasnak nevezhető a legmagasabb árbevételi kategóriába besorolást nyert cégek száma is. Összehasonlítva a magyar és román cégeket, ismét ugyanazok a hangsúlyok láthatók mindkét esetben, a magyar cégek esetében némivel magasabb a legalacsonyabb és legmagasabb kategóriában szereplő vállalkozások aránya. 7) Az árbevétel hány százalékát teszi ki az export bevétel Az export tekintetében az rajzolódik ki, hogy a többség egyáltalán nem exportál. Akik exportálnak, azok pedig legtöbben a legalacsonyabb kategóriába tartoznak, vagyis az exportbevétel nem éri el az összbevétel 10 %-át sem. A cégek kevesebb, mint tizenöt százaléka nevezhető jelentős exportőrnek, olyan vállalkozásnak, amely árbevételének legalább 30 %-át képviseli az exportból származó bevétel. A magyar és román cégek között csak az arányokban mutatkozik némi eltérés. Míg a magyarországi vállalkozások közel hatvanöt százaléka nem exportál, addig a romániai cégek esetében ez csak ötven százalék körül alakul. 7. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 13

17 8) Kik a vállalkozás vevői A vállalkozások vevői között számos, eltérő fogyasztót találunk. Az előbbi, hetedik kérdés válaszaiból is adódóan, legjelentősebb mértékben a hazai fogyasztók jelennek meg. Ezen belül pedig csak a távolság különbözik, az, hogy az egyes vevő a vállalkozás szűkebb, vagy távolabbi vevőkörébe tartozik. Továbbá megjelennek a hazai vállalkozások és a közszféra is. Bár a lista végén jelennek csak meg, mégsem elhanyagolhatók a külföldi fogyasztók és vállalkozások sem. A két országban bejegyzett vállalkozások között igen hasonlóak alakul a vevői kör. Érdekesebbnek mutatkozik azt megvizsgálni, hogy a külföldi fogyasztók és vállalkozások között milyen országok jelennek meg. Ebben is mutatkozik hasonlóság, döntően a környező országok jelentek meg a válaszokban, de míg a magyar cégek esetében ez a lista csak Németországgal egészül ki, addig a romániai vállalkozások külföldi partnereinek listáján több mediterrán ország is megjelenik. 8. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 14

18 9) A vállalkozás vevőinek száma A vevők számát illetően látható, hogy a cégek többségének sok partnere van. A vállalkozások fele több mint száz vevővel rendelkezik. Ebben a mutatóban ráadásul a magyar és román cégek vevőinek arányai teljesen megegyeznek. 9. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 10) Milyen piacokra szeretne még belépni a vállalkozás Igen vegyes a kép, ha a cégek szándékait vizsgáljuk, legalábbis a jövőben meghódítandó piacok tekintetében. A legtöbben a magyar fogyasztói piacra szeretnének belépni. Természetesen ez a válasz a romániai cégek esetében dominál, így képvisel közel ötven százalékos hányadot az összesített válaszok között, de érdekesség, hogy a magyarországi cégek esetében is valamivel több, mint egynegyedes arányban jelennek meg ezek a válaszok. A válaszok magyarországi cégek körében viszonylag magas aránya azt vélelmezi, hogy többen bár jelen vannak a magyar fogyasztói piacon, a jelenlét intenzitását jelentősen szeretnék növelni. Sokan lépnének még be a külföldi fogyasztói piacra is. E válasz inkább a magyar cégek esetében jelentős, és döntően az EU a célterület. Mind a román, mind a magyar cégeknek egy viszonylag jelentős része lenne szívesen magyar cég beszállítója. 15

19 10. ábra 11) A vállalkozás szállítói Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A vállalkozások szállítóit tekintve a belföldi szállítók dominálnak mindkét ország cégei között. A cégek közel egyharmada csak hazai szállítókkal dolgozik, de a legtöbb esetben megjelenik néhány külföldi partner is. E két kategória közel háromnegyedes súllyal szerepel a válaszok között, így a magasabb számú külföldi szállítóval dolgozó cégek száma nem nagyon jelentős. Összehasonlítva a romániai és magyar vállalkozásokat, látható, hogy mindkét esetben az első két kategória dominál, de amíg a román cégeknél a második kategória elemszáma a legmagasabb, addig a magyarországi cégek esetében az első, így legtöbben csak belföldi szállítóktól vásárolnak. 16

20 11. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 12) Ha vannak külföldi szállítói, akkor mely országokban A külföldi szállítók döntően a Magyarországgal határos EU tagországokból kerülnek ki. A válasz bár mindkét ország vállalkozásai között a legtöbbször előforduló, a román cégek közel háromnegyede válaszolta ezt. A magyar cégek esetében még jelentősek a Magyarországgal nem határos EU országok is. 12. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 17

21 13) Tervez-e a jövőben szállító váltást A vizsgált vállalkozások döntő többsége nem tervezi megváltoztatni jelenlegi szállítóját. Ez abból is adódhat, hogy értelemszerűen a piacon már jelenlévő és működő cégek kerültek a felmérésbe, az nem az induló vállalkozásokra koncentrált. Ilyen téren gyakorlatilag nincs eltérés a magyar és román cégek szándékai között. 13. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 14) Ha terveznek szállítóváltást, akkor mi az oka Ahol szállítóváltást terveznek ott gyakorlatilag minden esetben az egyéb kategóriát választották a cégek, amely mögött szinte mindig személyes, szubjektív tényező áll, vagy egyszerűen az ár. A másik két lehetséges opció a szállítási határidőre és a szállított termék minőségére vonatkozott, de ezek abszolút jelentéktelennek bizonyultak. 18

22 15) Mekkora volt a cég beruházásainak nagyságrendje a legutolsó üzleti évben Az előző üzleti év beruházásainak mértékét illetően akkora szóródás volt a válaszokban, hogy szemléletesebb azok egyszerű átlagát szemléltetni, szembeállítva azon cégek számával, amelyeknek nem volt egyáltalán beruházása. Már csak azért is, mert ezek a vállalkozások vannak többségben. Amelyeknek mégis volt beruházása, ott ez döntően 100 ezer euró alatti összeg volt. De volt néhány cég egymillió euró feletti beruházással is. Mind a magyar, mind a román vállalkozások körében többségben vannak a beruházást végre nem hajtó cégek, de a magyarországiak közül, arányaiban jóval több hajtott végre valamilyen fejlesztést. 14. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 16) Hogyan finanszírozta a beruházásait A beruházások finanszírozása döntő mértékben saját tőkével történtek. Ezt a választ bankhitelek és az állami támogatások követik. Az összesített válaszok tekintetében a magyar cégek válaszai vannak túlsúlyban, így a két ábra gyakorlatilag megegyezik. Az alacsony számú romániai beruházás között a bankhitel dominál. 19

23 15. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 17) Pályázati úton szerzett-e forrásokat Sajnos a cégek többsége nem volt képes pályázati úton forrást szerezni. Amelyek mégis, azok körében található hazai és EU-s pályázati siker is. 16. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 20

24 18) Általában a vállalkozás gazdasági-politikai- társadalmi környezetét tekintve mire számít a jövőben A jövőre vonatkozó kérés válaszaiban az optimizmus volt a jellemző. Ha nem is túl nagy fellendülésre, de kisebb javulásra számít a válaszadók több mint fele. Továbbá a második legtöbbet említett válasz a nagyfokú javulás volt, így elmondható, hogy összességében abszolút él a pozitív szemlélet a két megye vállalkozóiban. Természetesen vannak, akik stagnálást prognosztizálnak, de romlásra nagyon kevesen számítanak. Érdekesség, hogy gyakorlatilag a határ mindkét oldalán ugyanolyan mértékben optimisták a vállalkozások, sőt a romániai cégek körében a stagnálás válasz is ritkán fordult elő. 17. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 19) Mi a legfontosabb akadály a cég helyzetének javításában Ha mégis a negatívumok kerülnek előtérbe, vagyis a céget leginkább hátráltató akadályok, akkor egyöntetű volt a válasz a válságra vonatkozóan. A konkrét válasz a kedvezőtlen piaci helyzetre vonatkozott, de természetesen mindenki az előbb említett mögöttes tartalmat értette alatta. A többi válasz is többé-kevésbé kapcsolódott, vagy éppen következett a válságból. Így a második legtöbbször 21

25 említett tőkehiány és az azt követő kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek is. A sorrend, főleg a lista elején ugyanaz a romániai és magyarországi cégek között, bár míg a románok egyöntetűen a kedvezőtlen piaci helyzetet említették, addig a magyarok a többi választ is gyakrabban jelölték meg a probléma forrásaként. 18. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 20) Ha tervezi a telephely fejlesztését, akkor A telephely fejlesztésének kérdésekor, a válaszadók többsége saját, meglévő telephelyét kívánja bővíteni. A korábbi válaszokból adódóan ez logikusnak és reálisnak nevezhető. A határ mindkét oldalán lévő cégek esetében ez a legtöbbet említett válasz, de míg a romániai cégek kevesebb, mint 40 %-a válaszolta ezt, addig a magyarok több mint háromnegyede. 22

26 19. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 21) A telephelyfejlesztés finanszírozását A telephelyfejlesztést a vállalkozások fele saját forrásból kívánja megvalósítani. De igen jelentős azok száma, akik támogatási forrásokat kívánnak igénybe venni. Érdekes, hogy amíg a magyar vállalkozások között a saját forrás felhasználása és a támogatási forrás fele-fele arányban szerepelnek, addig a romániai cégek nagymértékben (55 %) a saját forrást részesítik előnyben. 20. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 23

27 22) Van-e minőségbiztosítási rendszer a cégnél A válaszok legpozitívabb vonatkozása, hogy mindössze a cégek egyötödének nincs, és nem is tervezi bevezetni a minőségbiztosítási rendszert. Viszont ténylegesen csak a cégek kicsit kevesebb, mint felének van ilyen rendszere, sokan csak a szándékot fejezték ki. Akik rendelkeznek ilyen rendszerrel, azok általában a jól ismert és mondhatni bevált fajtákat alkalmazzák. Összehasonlítva a magyar és román cégeket, nagyon hasonló arányokat láthatunk minden téren. 21. ábra 23) Van-e a cégnek stratégiája Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A cégek stratégiáit vizsgálva is nagyon nagy hasonlóságokat láthatunk a romániai és magyarországi vállalkozások között, azokat bontva nem is igazán érdemes tárgyalni. 24

28 Látható, hogy az összesített adatok alapján a cégek közel háromnegyede rendelkezik stratégiával és ennek megfelelő is a működés. A második legjelentősebb hányadot azok képviselik, akiknek ugyan még nincs, de tervezik a stratégia elkészítését. 22. ábra 24) A cég K+F tevékenységet Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket vizsgálva kevésbé örvendetes kép rajzolódik ki, az előző kérdésekhez viszonyítva. A cégek közel háromnegyede nem folytat semmilyen K+F tevékenységet sem. Akik folytatnak azok közül is a legnagyobb hányad az árbevétel kevesebb, mint 5 %-át fordítja ilyen jellegű kiadásra. A cégek alig több mint tíz százaléka költ jelentős mértékben az innovációkra. Eltérés a romániai és magyarországi cégek között abban mutatkozik, hogy előbbiek esetében valamivel többen költenek K+F-re. Míg a román cégek esetében a kutatás-fejlesztési kiadásokat negligáló cégek aránya meghaladja a 75 %-ot is, addig a magyarok esetében ez a szám csak 60%. 25

29 23. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 25) Az árbevétel hány %-át fordítják marketing tevékenységre 24. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Jóval vegyesebb a kép a marketingtevékenységekre fordított összegek terén. Bár itt is közel negyven százalék nem, vagy alig költ marketingre, de ebből 26

30 következik, hogy a többség igenis áldoz erre a célra. A cégek egyharmada az árbevétel legalább 5%-át fordítja marketing tevékenységekre. Ilyen téren hasonlóan gondolkodnak a román és magyar cégek, de azt lehet mondani, hogy a romániai vállalkozások komolyabban veszik a marketinget, hiszen többen áldoznak rá. A magyar cégek közel fele nem, vagy csak minimálisan költ erre. 26) Alkalmaznak-e a vállalkozásnál vezetői információs rendszert A vezetői információs rendszer a cégeknek kicsivel több, mint a felénél alkalmazva van. Viszont ezen a téren óriási különbségek mutatkoznak a határ két oldalán. Míg a romániai vállalkozások nyolcvan százaléka alkalmazza ezt a rendszert, addig a magyar cégeknek csak harminc százaléka. 25. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 27) Végeznek-e kontrolling tevékenységet a vállalkozásnál Kontrolling tevékenységet a vizsgált cégek kevesebb, mint egyharmada végez. A cégek legnagyobb hányada a könyvelésre hagyatkozik. A magyar és román cégeket összehasonlítva az látható, hogy az igenek száma és megoszlása gyakorlatilag megegyezik, viszont abban a kétharmadban, akik kontrolling tevékenységet nem végeznek, jelentős eltérés van. Ezen csoporton belül a román 27

31 cégek döntő többsége a könyvelésre hagyatkozik, míg a magyaroknak a fele saját bevallásuk szerint nem igényel konkrét információt a döntések meghozatalához. 26. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 28) Tervezi-e a jövőben a jelenlegi munkaerő létszám fejlesztését Pozitívumként értékelendő, hogy a vizsgált cégek több mint fele tervezi a munkaerő létszámának fejlesztését. Akik nem terveznek ilyen irányú fejlesztést, azok megoszlanak. Viszonylag jelentős hányad a meglévő struktúrán változtatna. A magyar cégek és a román vállalkozásoknak is kicsivel több, mint a fele tervez bővítést. Kisebb eltérés csak azok terén adódik, akik a struktúrán változtatnának. A magyar vállalkozók közel egynegyede a meglévő létszámon belül gondolkodik munkaerő-cserén. 28

32 27. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 29) Mennyire okoz nehézséget szakképzett munkaerőt találni A cégek kevesebb, mint harmada talál könnyen szakképzett munkaerőt, tehát ez jelentős problémaként merül fel. Viszont érdekesség, hogy a magyarok sokkal könnyebben (39 %) találnak kvalifikált dolgozókat, mint a román vállalkozások (17 %). 28. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 29

33 30) Hol talál szakképzett munkaerőt Ha találnak, akkor viszont döntően a saját település határain belül rálelnek a megfelelő munkaerőre a vállalkozások. Ez az arány a magyar cégek esetében kimondottan magas (88 %), de a román érték sem alacsony (64%). 29. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 31) Milyen munkaerő iránt van igénye 30. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 30

34 A legtöbb vállalkozásnak felkészült szakmunkásokra van szüksége, de a segéd és betanított munkások iránt is nagy a kereslet. Megállapítható, ebben a felmérésben relatíve háttérbe szorul a felsőfokú végzettség. A magyar és román vállalkozások igényei ilyen téren nagyon hasonlónak minősíthetők. 32) Az alkalmazottak továbbképzéséről Az alkalmazottak továbbképzéséről nagymértékben a vállalkozások maguk gondoskodnak. De ha az alkalmazottnak kell gondoskodni erről, akkor is egy jelentős hányadban megteheti ezt a cég költségeinek a terhére. Persze ennek az ellenkezője is előfordul, vagyis, hogy a dolgozó saját költségére képzi tovább magát. A román cégek esetében majd háromnegyedes az arány, amikor a vállalkozás gondoskodik erről képzések szervezésével. A magyarok esetében ez alig haladja meg az ötven százalékot. 31. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 31

35 33) Amennyiben szerveznek továbbképzéseket, akkor milyen gyakran teszik ezt A vizsgált cégek általában évente egy alkalommal szerveznek továbbképzéseket. Ez teljesen megfelel a mai gazdasági környezet lehetőségeinek. Vannak persze néhányan, akik megteszik ezt gyakrabban is, így például negyedévente szerveznek tanfolyamokat, de ennél gyakrabban már csak tényleg elvétve. A magyar és román válaszok nagyon hasonló, a romániai vállalkozások valamivel nagyobb arányban tartanak továbbképzéseket negyedévente. 32. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 34) Hogyan választják ki a továbbképzéseken részt vevő dolgozókat A továbbképzésen részt vevő dolgozók kiválasztása kapcsán látható, hogy legfontosabb maga a munkakör, de továbbá fontos lehet a teljesítmény és a beosztás is. Érdekes, hogy az összesített adatokban szereplő munkakör válasz szerény többsége a magyar adatokból adódik, hiszen a magyar cégek esetében azok több mint felénél ez a legfontosabb tényező, míg a romániai cégek esetében a munkakör csak a beosztás és a teljesítmény után következik. 32

36 33. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 35) Milyen motivációs eszközöket alkalmaznak A motivációs eszközök vizsgálatakor az első helyen egyértelműen a prémium áll. Természetesen abban az esetben, ha egyáltalán alkalmaz a cég ilyen eszközt. Hiszen a második legtöbbet jelölt kategória az volt, hogy a cég nem alkalmaz premizálást. A román cégek esetében egyértelműen a prémium dominál, és azt alkalmazzák is a cégek, míg a magyarok esetében szintén első a prémium kategória, de sok cég nem alkalmaz ilyen motivációs eszközt. 34. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 33

37 36) Eredményesnek tartják- e az alkalmazott motivációs eszközt Azon cégek, amelyek alkalmaznak motivációs eszközt, túlnyomóan, háromnegyed részük azt eredményesnek minősíti. Mindössze a cégek negyede gondolkodik új eszköz bevezetésén. A román vállalkozások egyöntetűen elégedettek (83 %) az általuk alkalmazott motivációs eszközökkel, míg a magyarok megosztottabbak (63 %). 37) Milyen a kapcsolata (elégedettség vizsgálat - ötfokozatú skálán) A felmérés során megvizsgáltuk, hogy az egyes vállalkozásoknak milyen a kapcsolatuk a helyi önkormányzatokkal, a vállalkozói szervezetekkel, a kamarákkal, a különböző érdekvédelmi szervezetekkel. Ezek alapján egy igen összetett és vegyes kép rajzolódott ki. A legtöbb kimagasló (ötös) osztályzatot a helyi önkormányzatok kapták, viszont ha a jó osztályzatokat (négyes és ötös) együtt vesszük számításba, akkor már a vállalkozói szervezetek állnak az élen. De a felmérés alapján a kamarákkal és az érdekvédelmi szervezetekkel is jó viszonyt ápolnak a vállalkozások. Bár a legtöbb negatív választ (egyes és kettes osztályzat) az érdekvédelmi szervezetek kapták. A leírtak mind a román, mind a magyar vállalkozásokra igazak. 35. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 34

38 36. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 38) A vállalkozással kapcsolatos hatóságok, bankok megítélése A kérdés kapcsán két-két kisebb kérdés érintette az adóhatóságot és a bankokat. Az adóhatóság eljárásainak megítélése során azok gyakorisága és elviselhetősége került osztályozásra, míg a bankok vonatkozásában azok termékválasztéka és az ügyintézés színvonala lett értékelve. Az adóhatóság megítélése mindkét kérdés kapcsán közepesre, illetve közepesen jóra értékelhető. Az ötfokozatú skálán a legtöbben hármas osztályzatot adtak, majd utána a négyesek következtek. A román és magyar válaszok hasonlóan alakultak. A banki termékválaszték megítélése jónak értékelhető. Itt is ötfokozatú skálán válaszoltak a vállalkozások és a legtöbben a négyes osztályzatot jelölték. A hármasok és ötösök hasonló számban fordultak elő. Ebben a kérdésben sincs jelentősebb eltérés a magyar és román válaszadók között. A banki ügyintézés színvonala közepesre értékelhető, vagy közepesen jónak, hasonlóan az adóhatóság megítéléséhez, de mindenképp gyengébb, mint a banki termékválasztékról alkotott vélemény. Ilyen téren adódik eltérés a magyar és román cégek között. A románok erősen közepesre értékelték az ügyintézés színvonalát, míg a magyarok inkább jóra. 35

39 39) A vállalkozás piaci versenypozíciója az elmúlt 5 évben A vállalkozások versenypozícióját megvizsgálva látható, hogy a legtöbb cég versenypozíciója javult az elmúlt évek során. Ez mindenképp örömteli, viszont összesen ugyanekkora hányadnak romlott vagy nem változott a helyzete. Nagy eltérések vannak a magyar és román cégek pozícióját illetően. A romániai vállalkozások több mint felének javult a helyzete, míg a magyarországiak esetében ugyanakkora hányadnak javult, mint romlott (40-40 %). 37. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 40) A földrajzi fekvés előnyei a gazdálkodásnál A földrajzi fekvés megítélése igen összetett és eltérő. Négy kérdést vizsgáltunk: elérhető vasúthálózat, olcsó képzett munkaerő, könnyebb támogatáshoz jutni, illetve egyéb indokok. A vasút terén nagyon megoszlottak a vélemények, de legtöbben közepesen ítélték meg a kérdést. Az olcsó, képzett munkaerő vonatkozásában viszont a közepes válaszokon túl egyértelműen a jó osztályzatok dominálnak, vagyis egyértelmű előnyként van számon tartva. Bár ez inkább a magyar válaszokból olvasható ki egyértelműbben. A könnyebb támogatáshoz jutás esetében ugyanaz az összkép és a magyar, illetve román megítélés, mint a munkaerő esetében. Az egyéb okok esetén 36

40 viszont nagyon nagy a szóródás, sokan előnyként élik meg az elhelyezkedést, de ugyanannyian jelentős hátránynak tartják. 38. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 41) A földrajzi fekvés hátrányai a gazdálkodásnál Az előző kérdéshez kapcsolódóan a hátrányokat vizsgálva az látható, hogy legtöbben legnagyobb hátrányként a gyenge közúti infrastruktúrát említik meg. Érdekes, hogy a fővárostól való távolság bár sokak szerint nagy hátrány, de jelentős hátrány számára ez nem okoz problémát. Fontos és jelentős probléma a kevés termelőcég jelenléte is. Viszont ezeken túl az egyéb problémákat kevesen említették. Érdekesség hogy a gyenge közutakat és főváros távolságát is a magyar vállalkozók jóval gyakrabban említették. 37

41 39. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 42) Van-e kapcsolata felsőoktatási intézményekkel A vállalkozások felsőoktatással való kapcsolatának vizsgálatakor az látható, hogy a vállalkozások egyharmadának van csak ilyen kapcsolata, kétharmad részének pedig nincs. A magyar cégek esetében ennél kicsit jobb az arány, míg a románok esetében valamivel rosszabb. 43) Részt vesznek-e felsőoktatási intézmények által szervezett állásbörzéken Az állásbörzékkel kapcsolatosan eléggé negatív kép rajzolódott ki a felmérés kapcsán. A legtöbb vállalkozás elzárkózik ezektől a rendezvényektől, illetve egy másik jelentős hányad nem rendelkezik elég információval ezeket a rendezvényeket illetően. A cégek kevesebb, mint húsz százaléka vett már részt állásbörzén és alig több mint tíz százalékuk képviselteti magát rendszeresen. Lényegét illetően hasonlóak a román és magyar válaszok. 38

42 40. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 44) Terveznek-e a közeljövőben új termékkel megjelenni 41. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 39

43 Az új termékkel való megjelenés kapcsán egyrészt pozitív, hogy viszonylag sok cég készül ilyenre, viszont ezen belül döntően csak saját fejlesztéssel. Sem egyetemek, sem kutatóintézetek bevonását nem tervezik a fejlesztések kapcsán. A román és magyar válaszok gyakorlatilag megegyeznek ilyen téren. 45) Tervezik-e a közeljövőben új piac/piaci szegmens meghódítását A vizsgált cégek jelentős többsége, több mint nyolcvan százaléka, tervezi a közeljövőben új piaci szegmens meghódítását. Az arányok gyakorlatilag megegyeznek a magyar és a román vállalkozásokat illetően. 46) Terveznek-e a közeljövőben új beruházást Az új beruházások terén is optimista a vállalkozások többsége. A cégek több mint hatvan százaléka tervez új beruházást a közeljövőben. A román cégek esetében magasabb az arány (80 %) a beruházásokra vonatkozóan. 47) Tervezik-e a beruházásokhoz pályázati források igénybe vételét A beruházásokhoz való forrás tekintetében a válaszadók kétharmada igennel válaszolt. Ezen belül a válaszadók fele maga tervezi kitölteni a pályázati adatlapot, míg a csoport másik fele pályázatíró cég bevonását tervezi. A magyar vállalkozások esetében valamivel magasabb a pályázati források igénybe vételének terve, de nincs nagy különbség a határ két oldalának vállalkozásai között ilyen téren. 48) A kiállításokon, vásárokon való részvétel gyakorisága A kiállításokon való részvétel a vállalkozások esetében inkább alkalomszerűnek minősíthető. A legtöbben évente jelennek meg a rendezvényeken. Ez igaz a magyarországi és romániai cégekre is. 40

44 A látogatói kérdőívek kiértékelése 1) Évente milyen gyakorisággal látogat kiállításokat, vásárokat Elmondható, hogy a látogatók fele igen gyakran jár kiállításokra, illetve vásárokra. A többször opció majdnem az összes válasz felét képezi. Utánuk azok következnek, akik ugyan nem rendszeresen, de kétszer vagy háromszor meglátogatják az ilyen típusú rendezvényeket egy évben. A konkrét számokban mutatkozik némi eltérés, de az arányok nagyon hasonlók a határ mindét oldalán lévő vállalkozások esetében. 42. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 2) Nevezze meg látogatásának célját A látogatás célját illetően igen heterogén a válaszok összessége. Relatíve sokan új üzleti partnert keresnek, de sokan szeretnék a piaci ismereteiket is frissíteni, vagy éppen új ötleteket megismerni. De sokan csak egyszerűen a szabadidejüket 41

45 töltik el így. Az egyéb válaszok között a protokoll, a kísérő és a sajtó hangzott el érvként. A magyar és a román látogatók is legnagyobb számban a szabadidő hasznos eltöltését jelölték meg. A románoknál ezt az objektív piaci ismeretek követik, míg a magyarok esetében az új ötletek következnek. De összességében hasonló arányok jelennek meg a kérdőívek válaszaiban. 43. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 3) Honnan értesült a rendezvényről A rendezvényről való értesülés terén a szervezők meghívása áll az első helyen, de az internet, az írott sajtó és a reklámújságok is sokak által meg lettek említve. Mind a magyar, mind a román látogatók ezt a négy opciót jelölték meg leggyakrabban. A különbség abban mutatkozik meg, hogy a román látogatók 42

46 esetében az említett médiumok megelőzik a meghívások gyakoriságát, míg a magyarok esetében ez pont fordítva van. 4) Hogyan készül föl a látogatásra A látogatók rendezvényre való felkészülésére kapott válaszok alapján látható, hogy az oda ellátogatók igen tudatosak. Legtöbben előzetesen informálódnak a médiából, de sokan a szervezőkkel is felveszik a kapcsolatot. A magyarok legjellemzőbben a rendezvény címe alapján döntenek, míg a románok előzetesen informálódnak. 44. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 5) Volt-e olyan rendezvény, amelyet szeretett volna, de nem látogatott meg A látogatók többsége, nagyságrendileg 60 % megemlített olyan rendezvényt, amelyet bár szeretett volna, de nem látogatott meg. Ez az arány a román látogatók körében magasabb, náluk 75 % körül van. 43

47 6) Ha igen, akkor nevezze meg az okát Akik nem tudtak ellátogatni egy számukra fontos kiállításra, azok elsődlegesen a távolságot jelölték meg okként. De fontos szempontként merült fel az utazás költségvonzata is, és megjelentek egyéb okok is, pl. információ hiány. A magyar és román látogatók esetében is több mint ötven százalékot tesznek ki a távolságra és költségekre vonatkozó válaszok, de amíg a románok esetében ezeken belül egyértelműen a távolság dominál, mint ok, addig a magyarok szinte fele-fele arányban említették a két indokot. 45. ábra 7) A kiállításon eltöltött idő Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Fontos, hogy az egyes látogatók mennyi időt töltenek el az adott rendezvényen. Látható, hogy akik kilátogatnak, komoly szándékkal teszik, ugyanis a válaszadók döntő többsége legalább egy órát eltölt az egyes kiállításokon. De ezen belül is igen sokan jelölték a 3-5 óra időtartamot. Összehasonlítva a román és magyar látogatói szokásokat, azt lehet kijelenteni, hogy a román vendégek több időt fordítanak a rendezvényekre. A két 44

48 leggyakoribb kategóriába (1-2 óra és 3-5 óra) a románoknak 86 %-a tartozik, míg a magyaroknak csak 67 %-a. 46. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 8) A rendezvényen szerzett tapasztalatait hány személlyel osztja meg A rendezvény hírének terjedésében kulcsszerepet játszanak a látogatók és azok személyes kapcsolatai. A látogatók több mint háromnegyede nem csak a legszűkebb környezetével osztja meg tapasztalatait, hanem ismerőseivel is. Ezen belül, vagyis, hogy hány ismerőssel, nagyon pozitív, hogy messze a legtöbb válasz a 10 főnél többel opcióra érkezett. Ezen válaszok a kategórián belül több mint ötven százalékot tesznek ki. De akik ennél kevesebb ismerősnek számolnak be az élményekről, azok is jellemzően 4-5 ismerősnek azért továbbadják információikat. A magyarok és románok között ilyen téren nem mutatkozik jelentősebb eltérés, talán annyi, hogy a román látogatóknál még inkább dominál tíznél több ismerősnek való beszámolás a rendezvényről. 45

49 47. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 9) Nevezze meg a rendezvény meglátogatásának okát 48. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Magának a látogatásnak oka mögött legtöbben a személyes szakmai fejlődést és a vállalkozás érdekeit jelölték meg. Ezen túl azért nem elhanyagolható az a réteg, amely kötelességet teljesít. 46

50 Érdekesség, hogy míg a magyar látogatók közel háromnegyede az első két kategóriát jelölte meg, addig a románoknak csak kevesebb, mint fele. Utóbbi látogatóknál jelentős súllyal bír a kísérőrendezvény szerepe. 10) Milyen típusú kiállításokat részesít előnyben Nagyon megoszlanak a vélemények a látogatók által preferált kiállításokat illetően. Bár legtöbben a belföldi regionális vásárokat említették, de a legkevesebbszer említett univerzális termékbemutató válasz is igen gyakran elhangzott. Ezen túl a vendégek szívesen látogatják az országos rendezvényeket, a tematikus eseményeket, sőt a határ menti eseményeket is. A magyar vélemények nagyon hasonlók az összesített adatokhoz, de a román véleményekben is gyakorlatilag annyi eltérés mutatkozik, hogy az euroregionális, határ menti események kevésbé, míg a belföldiek valamivel népszerűbbek. 49. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 47

51 11) Rangsorolja a következő információszerzési lehetőségeket hatékonyságuk szerint Az információhoz való hozzájutás terén négy opció volt felkínálva a látogatóknak, ezek hatékonyságát értékelték: szakkiállítások, internet, direkt marketing, szaklap. Összességében a szakkiállítások kapták a legtöbb magas (négyes, vagy ötös) osztályzatot. Az internetet és a szaklapokat is sokan hatékonynak tartják. A legkevésbé jó osztályzatokat a direkt marketing kapta, de azt nem lehet mondani, hogy ezt haszontalannak ítélnék az emberek. 50. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 51. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 48

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata A siker útj tján 2012.04.26. Vállalkoz llalkozónők k Képvisel pviselőinek inek Hálózata MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt SEED Kisvállalkozás-fejlesztési

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

A kollégisták körében végzett második kérdőíves elégedettségvizsgálat eredményei. Iosephinum Kollégium és Szakkollégium Piliscsaba 2011.

A kollégisták körében végzett második kérdőíves elégedettségvizsgálat eredményei. Iosephinum Kollégium és Szakkollégium Piliscsaba 2011. 1 A kollégisták körében végzett második kérdőíves elégedettségvizsgálat eredményei Iosephinum Kollégium és Szakkollégium Piliscsaba 2011. április-május Készítette: Koltay Elvira 2 I. A válaszadókról Az

Részletesebben

Elégedettség-mérés. Famulus Kollégium Győr, 2011. január

Elégedettség-mérés. Famulus Kollégium Győr, 2011. január Elégedettség-mérés Famulus Kollégium Győr, 2011. január A kitöltők statisztikai adatai: A kérdőívet kitöltő személyek száma: 50 fő Férfi: 8 fő Nő: 42 fő Életkori átlag: 21,1 év A kérdőívet 200 kollégista

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Ön tudja már, ki lesz az utóda?

Ön tudja már, ki lesz az utóda? Ön tudja már, ki lesz az utóda? és elkezdte felkészíteni? 2013.február.28. Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője A kutatásról A kutatást a TÁRKI végezte a Budapest Bank megbízásából 2012. szeptemberében,

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara A Kanadai Kereskedelmi Kamara úgy vállal felelősséget magyarországi jelenlétével, hogy felkészítő és képzési lehetőségeket nyújt, amelyek révén a

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben