A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia"

Átírás

1 Közös Expo, Közös piac - Arad és Békés megyék közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése című projekt keretében A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia (II. fázis) A Békés Megyei Intézményfenntartó Központ megbízásából készítette: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok A primer adatgyűjtés A primer adatgyűjtés koncepciója, céljai Az adatgyűjtés helyszínei, technikája és terjedelme A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése A vállalkozások csoportosítása klaszter-elemzés segítségével A vállalkozói kérdőívek kiértékelése A látogatói kérdőívek kiértékelése Az Üzemeltelési és Fejlesztési Stratégia szempontjából releváns vélemények Üzemeltelési és Fejlesztési Stratégia Néhány alapvetés A Közös EXPO, közös Piac küldetése Az üzemeltető szervezet A helyi sajátosságok, adottságok Az üzemeltető szervezet tevékenysége Az üzemeltető szervezet lehetséges szolgáltatásainak bemutatása A rendezvények A két helyszínen megtartandó közösen szervezett rendezvények Saját kezdeményezésű rendezvények Indikátorok Marketing és reklám tevékenység Önmarketing, önreklám AB-EXPO beillesztése a hazai és nemzetközi szervezetekbe Összegzés Mellékletek Látogatói kérdőív Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

3 Vállalkozói kérdőív Chestionarul vizitatorului Chestionar pentru întreprinzător Az egyes kérdőívek eredményei Magyar látogatói kérdőív Román látogatói kérdőív Román, magyar összesített látogatói kérdőív Magyar vállalkozói kérdőív Román vállalkozói kérdőív Román, magyar összesített vállalkozói kérdőív

4 Bevezető gondolatok Az AB-EXPO projekt úttörő feladatra vállalkozik, legalább is ebben a békésaradi térségben. A kérdőíves adatgyűjtés is azt támasztja alá, hogy a siker kódolva van. Ha rögtön az első évben nem is teremt hatalmas hozzáadott értéket, de az érdeklődés, az igény a határokon átnyúló kapcsolatok intézményes szervettségére egyértelmű. A kiállítás és a vásár közötti, egyébként elmosódó különbségek taglalásába nem belemenve, az AB-EXPO lehetséges területi hatását tekintve két megközelítésnek van helye. A közös rendezvények a szakmai terminológia szerint euro-regionális, nemzetközi jelentőségűvé válhatnak (mint pl. Brnói vásár) ezek hatás, vagy másképp vonzás területe meghaladhatja az 1000 km-t. A nem közös rendezvények belföldi regionális kiállítás/vásár szerepet tölthetnek be, az ilyen rendezvények térbeli hatása mintegy 100 km-re terjed ki. A két együttműködő kiállítási team az induláskor nincsen egy súlycsoportban. Aradon az ilyen tevékenységnek hagyománya van, Békéscsabán nincs. Békéscsaba a maga mintegy 65 ezer lakosával szintén hátrányban van Arad 165 ezer lakósával szemben. A két térség egyensúlyát az a sajátos közép-békési település konfiguráció, illetve az itt lévő települések szorosabb együttműködése adhatja meg, amit leginkább a következő szám jellemez: ha a Háromváros (Békéscsaba, Gyula, Békés) geometriai középpontja körül rajzolunk egy 15km sugarú kört akkor ezen a körön belül mintegy 150 ezer ember él. Ebből a megközelítésből a helyszín kiválasztása szerencsésnek mondható, hiszen majdnem pontosan a közép-békési térség geometriai középpontjában épült a kiállítási csarnok, körülbelül egyforma 5-6 km távolságra a három várostól, közvetlenül a békéscsabai repülőtér mellett, ami hosszabb távon mind a kiállítók mind pedig a látogatók szempontjából előnyös lehet. 1

5 1. ábra: Az AB-EXPO kiállítási csarnok elhelyezkedése a közép-békési térségben 2

6 Hátránya helyszínnek, hogy a közvetlen közelben az étkezési lehetőséget leszámítva semmilyen kiszolgáló létesítmény vagy látványosság, nevezetesség sincs ezért mind a látogatókat, mind a kiállítókat illetve a napi kiszolgáló személyzetet is utaztatni kell, ami a kiállítások ideje alatt tömegközlekedéssel csak részben, vagy egyedi szerződés alapján, menetrend változtatással oldható meg. A közös kiállítások ideje alatt az Arad-Békéscsaba közti közlekedési kapcsolat valószínű, hogy egyedi megoldásokat is igényel. 1. kép: A kiállítási csarnok környezete, Békéscsaba Forrás: saját készítés 3

7 2. kép: A kiállítási csarnok, Békéscsaba Forrás: saját készítés 4

8 1. A primer adatgyűjtés A primer adatgyűjtés koncepciója, céljai A primer adatgyűjtési koncepció alapvetően az előzetesen, külön vállalkozók és látogatók számára elkészített (mellékelt) kérdőívekre épült. Ezen túl készítettünk több mélyinterjút is melyek jellegükből adódóan alapvetően szubjektív véleményeket tartalmaznak, mégis, azok számos érdekes és adott esetben hasznos ötlettel szolgáltak. Az alábbi fejezetben az adatgyűjtési fázis során gyűjtött adatok elemzését és kiértékelését mutatjuk be, először egy, a vállalkozásokat homogén csoportokba rendező klaszter-elemzést, majd a vállalkozói és látogatói kérdőívek kiértékelését Az adatgyűjtés helyszínei, technikája és terjedelme A mélyinterjúk és a kérdőívezés folyamata a Gyulán megtartott AB Expo nyitórendezvénytől (2011. szeptember 17.), egészen a év június végéig terjedt. A már említett gyulai helyszín mellett gyűjtöttünk adatokat a Fiume szállóban megrendezett üzletember-találkozón és Nagyváradon is, de döntően, legtöbb alkalommal az aradi expócsarnokban rendezett kiállításokon vettünk részt. A látogató kérdőíveket több mint négyszáz a kiállításokra ellátogató érdeklődő töltötte ki, míg a vállalkozói kérdőívek száma száz feletti. A kérdőívezés kapcsán, mondhatni természetesen, az egyes kérdésekre kapott, értékelhető válaszok száma sok esetben eltérő, ez különösen igaz a látogatói kérdőívekre. Az alábbiakban olvasható szöveges értékelés közben, szemléltetés gyanánt jelennek meg a kapott eredményeket illusztrálni hivatott, az összesített adatokat tartalmazó ábrák, de az összes eredmény (magyar látogatói kérdőívek eredménye, román látogatói kérdőívek eredménye, az látogatói kérdőívek összesített eredménye, magyar vállalkozói kérdőívek eredménye, román vállalkozói kérdőívek eredménye, az vállalkozói kérdőívek összesített eredményei) táblázatok formájában a mellékletben találhatók meg. 5

9 1. 3. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése A vállalkozások csoportosítása klaszter-elemzés segítségével A magyar és román vállalkozói kérdőívek kvantifikálható kérdései alapján 1, a klaszteranalízis 2 módszerének segítségével elemeztük, a közös jellemzők figyelembe vételével csoportokba soroltuk Arad és Békés megye vállalkozásait. A bevont kérdések alapján 103 vállalkozást tudtunk megvizsgálni, a már említett klaszter-elemzés módszerével. Ezek közül 57 magyar és 46 román vállalkozás található, és az elvégzett vizsgálat alapján négy jól elkülöníthető csoport jött létre (1. táblázat). A négy klaszter mérete között nincsenek nagy eltérések, nincs kiugró klaszter. A legnagyobb és legkisebb csoportosulás elemszáma között kevesebb, mint kétszeres (1,89) a különbség. A hat bevont kérdés a vállalkozások dolgozóinak számát, az utolsó üzleti év nettó árbevételét, a vevők számát, a kutatásfejlesztési ráfordítások mértékét, a versenypozíció változását és a tervbe vett új beruházásokat érinti. Pozitívum, hogy két olyan csoport is létrejött, amelyben sikeresnek nevezhető cégek kaptak helyet. Természetesen a két csoport között markáns különbségek vannak, igazán csak az első klaszterben szereplők prosperálnak. Örömteli, hogy e cégek csoportja alkotja a vállalkozások több mint egynegyedét. Persze ehhez mindenképp hozzá kell tenni, vélelmezhetően ők azok akik tudnak kiállításokra járni és megjelenni a közönség és célcsoport számára. A viszonylag sikeres cégek csoportja a legnépesebb, ők a vállalkozások egyharmadát képviselik. Nekik is meg kell küzdeniük minden nehézséggel, mégis valamelyest tudtak javítani a versenypozíciójukon az elmúlt időszakban. Természetes módon, nem meglepően a cégek közel negyede komoly problémákkal küzd és bajban van. A válság igen megviselte ezeket a cégeket, 1 A kérdőív 5., 6., 9., 24., 39. és 46. kérdése került bevonásra. 2 Kétlépéses klaszteranalízist (twostep cluster analysis) végeztünk, amely megfelel a mintaalkalmassági követelményeknek. 6

10 nem igazán vannak perspektíváik, csak szeretnék valahogyan túlélni a piaci nehézségeket és bíznak a fellendülésben. Arad és Békés megye nagy cégei zárják a sort. Ők bár számos nehézséggel küzdenek, erejükből adódóan elbírják, eddig legalábbis elbírták a stagnálást, amely az ő pozícióikat jellemzi. Ezen cégek csoportja a legkisebb. klaszter 1. táblázat: A hasonló tulajdonságokkal rendelkező vállalkozások csoportjai elemszám arány 1. klaszter 34 33% 2. klaszter 28 27,2% 3. klaszter 23 22,3% 4. klaszter 18 17,5% 7 csoport jellemzése A viszonylag sikeresek csoportja. Valamelyest javultak a piaci pozícióik az utóbbi időben és még új beruházásokat is terveznek, viszont K+Fre nem költenek és döntően alacsony az alkalmazottak száma is. Az innovatív és sikeres cégek csoportja. Az utóbbi évek viszontagságai ellenére is sokat javult a cégek versenypozíciója. Új beruházásokat terveznek, és relatíve sokat költenek kutatás-fejlesztésre. A többi paraméter alapján döntően közepes méretű vállalkozásokról beszélhetünk ebben a csoportban. A bajban lévő vállalkozások csoportja. Őket érintette leghátrányosabban a válság. Nem terveznek új beruházásokat, árbevételük alacsony és értelemszerűen sokat romlott az utóbbi öt évben a piaci pozíciójuk. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy gyakorlatilag nem fordítanak figyelmet a kutatásra és fejlesztésre. A mamutok csoportja. Legfőbb közös ismérvük a nagy árbevétel és a magas vevői szám. Értelemszerűen főleg itt találhatók a sok alkalmazottat foglalkoztató cégek is, de ezen túl nem jelenthető ki sem az új beruházások tervezése, sem a magas K+F sem. Az elmúlt évek során pozícióik nem sokat romlottak, de egyáltalán nem is javultak. Forrás: a kérdőívek alapján saját szerkesztés

11 A vállalkozói kérdőívek kiértékelése 1) A vállalkozás alapításának éve A kérdőív első kérdése a vállalkozások alapításának évére vonatkozott. A magyar és román válaszok szinte teljesen megegyeztek. Ez azt jelenti, hogy a cégek döntő többsége 1990 után alakult, azóta van a piacon. Viszont e vállalkozások között majdnem fele-fele arányban szerepelnek a kilencvenes években bejegyzett cégek és a 2000 létrejöttek egyaránt. 1. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 2) Milyen gazdálkodási formában működik a vállalkozás? A cégek gazdasági formáját tekintve látható, hogy azok közel háromnegyede kft-ként működik. Ezek után következnek a részvénytársaságok, a bt-k és a kktt. Az egyéb formák között különféle egyesületek jelennek meg. A gazdálkodási forma között jelentős különbségek adódnak a magyar és román cégek között. Mindkét esetben a kft-k vannak a legtöbben, de amíg a magyar 8

12 vállalkozások között ez a forma csak alig több mint 50%-ot tesz ki, addig a román cégek között több mint 80%-ot. Ez annak tudható be, hogy a magyar cégek körében jelentősebb mértékben jelennek meg a zrt-k és az egyéni vállalkozók is. 2. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 3) Milyen iparághoz tartozik a vállalkozás Igen vegyes a kép, ha az iparágakat vizsgáljuk. Alapvetően nincs egyetlen nagyon domináns iparág, ami mindenképp egészségesnek nevezhető. A három legjelentősebb a mezőgazdaság és az építőipar. A viszonylag nagy hányadot kitevő egyéb kategórián belül nagyon színes a kép, a pénzügyi közvetítéstől a raktározásig többféle profil is megtalálható. 9

13 Mivel igen heterogén a csoport, némikiépp ebből is következik, hogy a magyar és román cégek között, azok iparági összetétele között is adódnak eltérések. A romániai cégek vonatkozásában az építőipari és kereskedelmi profil dominál. Ezen túl még a mezőgazdasági cégek aránya jelentősebb. Ezzel szemben a magyar vállalkozások között a mezőgazdaságiak jelennek meg a legmagasabb számmal, őket a kereskedelem és az építőiír követi, de jelentős számú, egyéb profilú cég is megjelenik, így például oktatással, vagy ingatlanügyekkel foglalkozó is. Tehát elmondható, hogy a bár hasonló iparágak a dominánsak a határ mindkét oldalán, a hangsúlyok azért eltérőek. 3. ábra 4) A vállalkozás tulajdonosa: Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A vállalkozások tulajdonosi körét illetően mind a magyar, mind a román cégek esetében a belföldi magánszemély dominál. Ezen válasz háromnegyedes aránya mögött az húzódik meg, hogy a román cégek esetében ez a szám valamivel alacsonyabb, míg a magyarok esetében némileg magasabb. 10

14 A többi opció közül a külföldi tulajdonosok országát, nemzetiségét érdemes megvizsgálni. Ekkor látható, hogy a romániai cégek esetében olasz, magyar és szerb tulajdonosok jelennek meg, míg a magyarországi vállalkozások esetében, tulajdonosként német és szlovák tulajdonosok jelennek meg. 4. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 5) A vállalkozás dolgozóinak száma Fontos szempont az egyes vállalkozások, vagy adott esetben vállalatok mérete. Ennek a foglalkoztatottak alapján való vizsgálatakor az látható, hogy a kis- és középvállalkozások a dominánsak. Ez mondhatni teljesen normális, a világ fejlett gazdaságaiban arányukat illetően a KKV döntő túlsúlya természetes. A cégek közel kilencven százaléka 50 főnél kevesebbet foglalkoztat, ezen belül is a tíz fő alatti kisvállalkozások a legjellemzőbbek. Ezen szempont alapján nem állapíthatók meg jelentősebb eltérések a román és magyar cégeket illetően. Talán annyit érdemes megjegyezni, hogy amíg a magyarországiak között a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató kisvállalkozások abszolút többségben vannak, addig a romániaiak esetében ez csak relatív többség, de nem éri el az 50%-ot az arányuk. 11

15 5. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 6) A vállalkozás éves nettó árbevétele az utolsó üzleti évben 6. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 12

16 A vállalati méret másik igen fontos paramétere a nettó árbevételre vonatkozik. Ez alapján elmondható, hogy ilyen téren is igazolódik a kisvállalkozások túlsúlya. De egészen 300 ezer euró árbevételig jelentős számú cég jelenik meg, továbbá relatíve magasnak nevezhető a legmagasabb árbevételi kategóriába besorolást nyert cégek száma is. Összehasonlítva a magyar és román cégeket, ismét ugyanazok a hangsúlyok láthatók mindkét esetben, a magyar cégek esetében némivel magasabb a legalacsonyabb és legmagasabb kategóriában szereplő vállalkozások aránya. 7) Az árbevétel hány százalékát teszi ki az export bevétel Az export tekintetében az rajzolódik ki, hogy a többség egyáltalán nem exportál. Akik exportálnak, azok pedig legtöbben a legalacsonyabb kategóriába tartoznak, vagyis az exportbevétel nem éri el az összbevétel 10 %-át sem. A cégek kevesebb, mint tizenöt százaléka nevezhető jelentős exportőrnek, olyan vállalkozásnak, amely árbevételének legalább 30 %-át képviseli az exportból származó bevétel. A magyar és román cégek között csak az arányokban mutatkozik némi eltérés. Míg a magyarországi vállalkozások közel hatvanöt százaléka nem exportál, addig a romániai cégek esetében ez csak ötven százalék körül alakul. 7. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 13

17 8) Kik a vállalkozás vevői A vállalkozások vevői között számos, eltérő fogyasztót találunk. Az előbbi, hetedik kérdés válaszaiból is adódóan, legjelentősebb mértékben a hazai fogyasztók jelennek meg. Ezen belül pedig csak a távolság különbözik, az, hogy az egyes vevő a vállalkozás szűkebb, vagy távolabbi vevőkörébe tartozik. Továbbá megjelennek a hazai vállalkozások és a közszféra is. Bár a lista végén jelennek csak meg, mégsem elhanyagolhatók a külföldi fogyasztók és vállalkozások sem. A két országban bejegyzett vállalkozások között igen hasonlóak alakul a vevői kör. Érdekesebbnek mutatkozik azt megvizsgálni, hogy a külföldi fogyasztók és vállalkozások között milyen országok jelennek meg. Ebben is mutatkozik hasonlóság, döntően a környező országok jelentek meg a válaszokban, de míg a magyar cégek esetében ez a lista csak Németországgal egészül ki, addig a romániai vállalkozások külföldi partnereinek listáján több mediterrán ország is megjelenik. 8. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 14

18 9) A vállalkozás vevőinek száma A vevők számát illetően látható, hogy a cégek többségének sok partnere van. A vállalkozások fele több mint száz vevővel rendelkezik. Ebben a mutatóban ráadásul a magyar és román cégek vevőinek arányai teljesen megegyeznek. 9. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 10) Milyen piacokra szeretne még belépni a vállalkozás Igen vegyes a kép, ha a cégek szándékait vizsgáljuk, legalábbis a jövőben meghódítandó piacok tekintetében. A legtöbben a magyar fogyasztói piacra szeretnének belépni. Természetesen ez a válasz a romániai cégek esetében dominál, így képvisel közel ötven százalékos hányadot az összesített válaszok között, de érdekesség, hogy a magyarországi cégek esetében is valamivel több, mint egynegyedes arányban jelennek meg ezek a válaszok. A válaszok magyarországi cégek körében viszonylag magas aránya azt vélelmezi, hogy többen bár jelen vannak a magyar fogyasztói piacon, a jelenlét intenzitását jelentősen szeretnék növelni. Sokan lépnének még be a külföldi fogyasztói piacra is. E válasz inkább a magyar cégek esetében jelentős, és döntően az EU a célterület. Mind a román, mind a magyar cégeknek egy viszonylag jelentős része lenne szívesen magyar cég beszállítója. 15

19 10. ábra 11) A vállalkozás szállítói Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A vállalkozások szállítóit tekintve a belföldi szállítók dominálnak mindkét ország cégei között. A cégek közel egyharmada csak hazai szállítókkal dolgozik, de a legtöbb esetben megjelenik néhány külföldi partner is. E két kategória közel háromnegyedes súllyal szerepel a válaszok között, így a magasabb számú külföldi szállítóval dolgozó cégek száma nem nagyon jelentős. Összehasonlítva a romániai és magyar vállalkozásokat, látható, hogy mindkét esetben az első két kategória dominál, de amíg a román cégeknél a második kategória elemszáma a legmagasabb, addig a magyarországi cégek esetében az első, így legtöbben csak belföldi szállítóktól vásárolnak. 16

20 11. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 12) Ha vannak külföldi szállítói, akkor mely országokban A külföldi szállítók döntően a Magyarországgal határos EU tagországokból kerülnek ki. A válasz bár mindkét ország vállalkozásai között a legtöbbször előforduló, a román cégek közel háromnegyede válaszolta ezt. A magyar cégek esetében még jelentősek a Magyarországgal nem határos EU országok is. 12. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 17

21 13) Tervez-e a jövőben szállító váltást A vizsgált vállalkozások döntő többsége nem tervezi megváltoztatni jelenlegi szállítóját. Ez abból is adódhat, hogy értelemszerűen a piacon már jelenlévő és működő cégek kerültek a felmérésbe, az nem az induló vállalkozásokra koncentrált. Ilyen téren gyakorlatilag nincs eltérés a magyar és román cégek szándékai között. 13. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 14) Ha terveznek szállítóváltást, akkor mi az oka Ahol szállítóváltást terveznek ott gyakorlatilag minden esetben az egyéb kategóriát választották a cégek, amely mögött szinte mindig személyes, szubjektív tényező áll, vagy egyszerűen az ár. A másik két lehetséges opció a szállítási határidőre és a szállított termék minőségére vonatkozott, de ezek abszolút jelentéktelennek bizonyultak. 18

22 15) Mekkora volt a cég beruházásainak nagyságrendje a legutolsó üzleti évben Az előző üzleti év beruházásainak mértékét illetően akkora szóródás volt a válaszokban, hogy szemléletesebb azok egyszerű átlagát szemléltetni, szembeállítva azon cégek számával, amelyeknek nem volt egyáltalán beruházása. Már csak azért is, mert ezek a vállalkozások vannak többségben. Amelyeknek mégis volt beruházása, ott ez döntően 100 ezer euró alatti összeg volt. De volt néhány cég egymillió euró feletti beruházással is. Mind a magyar, mind a román vállalkozások körében többségben vannak a beruházást végre nem hajtó cégek, de a magyarországiak közül, arányaiban jóval több hajtott végre valamilyen fejlesztést. 14. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 16) Hogyan finanszírozta a beruházásait A beruházások finanszírozása döntő mértékben saját tőkével történtek. Ezt a választ bankhitelek és az állami támogatások követik. Az összesített válaszok tekintetében a magyar cégek válaszai vannak túlsúlyban, így a két ábra gyakorlatilag megegyezik. Az alacsony számú romániai beruházás között a bankhitel dominál. 19

23 15. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 17) Pályázati úton szerzett-e forrásokat Sajnos a cégek többsége nem volt képes pályázati úton forrást szerezni. Amelyek mégis, azok körében található hazai és EU-s pályázati siker is. 16. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 20

24 18) Általában a vállalkozás gazdasági-politikai- társadalmi környezetét tekintve mire számít a jövőben A jövőre vonatkozó kérés válaszaiban az optimizmus volt a jellemző. Ha nem is túl nagy fellendülésre, de kisebb javulásra számít a válaszadók több mint fele. Továbbá a második legtöbbet említett válasz a nagyfokú javulás volt, így elmondható, hogy összességében abszolút él a pozitív szemlélet a két megye vállalkozóiban. Természetesen vannak, akik stagnálást prognosztizálnak, de romlásra nagyon kevesen számítanak. Érdekesség, hogy gyakorlatilag a határ mindkét oldalán ugyanolyan mértékben optimisták a vállalkozások, sőt a romániai cégek körében a stagnálás válasz is ritkán fordult elő. 17. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 19) Mi a legfontosabb akadály a cég helyzetének javításában Ha mégis a negatívumok kerülnek előtérbe, vagyis a céget leginkább hátráltató akadályok, akkor egyöntetű volt a válasz a válságra vonatkozóan. A konkrét válasz a kedvezőtlen piaci helyzetre vonatkozott, de természetesen mindenki az előbb említett mögöttes tartalmat értette alatta. A többi válasz is többé-kevésbé kapcsolódott, vagy éppen következett a válságból. Így a második legtöbbször 21

25 említett tőkehiány és az azt követő kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek is. A sorrend, főleg a lista elején ugyanaz a romániai és magyarországi cégek között, bár míg a románok egyöntetűen a kedvezőtlen piaci helyzetet említették, addig a magyarok a többi választ is gyakrabban jelölték meg a probléma forrásaként. 18. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 20) Ha tervezi a telephely fejlesztését, akkor A telephely fejlesztésének kérdésekor, a válaszadók többsége saját, meglévő telephelyét kívánja bővíteni. A korábbi válaszokból adódóan ez logikusnak és reálisnak nevezhető. A határ mindkét oldalán lévő cégek esetében ez a legtöbbet említett válasz, de míg a romániai cégek kevesebb, mint 40 %-a válaszolta ezt, addig a magyarok több mint háromnegyede. 22

26 19. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 21) A telephelyfejlesztés finanszírozását A telephelyfejlesztést a vállalkozások fele saját forrásból kívánja megvalósítani. De igen jelentős azok száma, akik támogatási forrásokat kívánnak igénybe venni. Érdekes, hogy amíg a magyar vállalkozások között a saját forrás felhasználása és a támogatási forrás fele-fele arányban szerepelnek, addig a romániai cégek nagymértékben (55 %) a saját forrást részesítik előnyben. 20. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 23

27 22) Van-e minőségbiztosítási rendszer a cégnél A válaszok legpozitívabb vonatkozása, hogy mindössze a cégek egyötödének nincs, és nem is tervezi bevezetni a minőségbiztosítási rendszert. Viszont ténylegesen csak a cégek kicsit kevesebb, mint felének van ilyen rendszere, sokan csak a szándékot fejezték ki. Akik rendelkeznek ilyen rendszerrel, azok általában a jól ismert és mondhatni bevált fajtákat alkalmazzák. Összehasonlítva a magyar és román cégeket, nagyon hasonló arányokat láthatunk minden téren. 21. ábra 23) Van-e a cégnek stratégiája Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A cégek stratégiáit vizsgálva is nagyon nagy hasonlóságokat láthatunk a romániai és magyarországi vállalkozások között, azokat bontva nem is igazán érdemes tárgyalni. 24

28 Látható, hogy az összesített adatok alapján a cégek közel háromnegyede rendelkezik stratégiával és ennek megfelelő is a működés. A második legjelentősebb hányadot azok képviselik, akiknek ugyan még nincs, de tervezik a stratégia elkészítését. 22. ábra 24) A cég K+F tevékenységet Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket vizsgálva kevésbé örvendetes kép rajzolódik ki, az előző kérdésekhez viszonyítva. A cégek közel háromnegyede nem folytat semmilyen K+F tevékenységet sem. Akik folytatnak azok közül is a legnagyobb hányad az árbevétel kevesebb, mint 5 %-át fordítja ilyen jellegű kiadásra. A cégek alig több mint tíz százaléka költ jelentős mértékben az innovációkra. Eltérés a romániai és magyarországi cégek között abban mutatkozik, hogy előbbiek esetében valamivel többen költenek K+F-re. Míg a román cégek esetében a kutatás-fejlesztési kiadásokat negligáló cégek aránya meghaladja a 75 %-ot is, addig a magyarok esetében ez a szám csak 60%. 25

29 23. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 25) Az árbevétel hány %-át fordítják marketing tevékenységre 24. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Jóval vegyesebb a kép a marketingtevékenységekre fordított összegek terén. Bár itt is közel negyven százalék nem, vagy alig költ marketingre, de ebből 26

30 következik, hogy a többség igenis áldoz erre a célra. A cégek egyharmada az árbevétel legalább 5%-át fordítja marketing tevékenységekre. Ilyen téren hasonlóan gondolkodnak a román és magyar cégek, de azt lehet mondani, hogy a romániai vállalkozások komolyabban veszik a marketinget, hiszen többen áldoznak rá. A magyar cégek közel fele nem, vagy csak minimálisan költ erre. 26) Alkalmaznak-e a vállalkozásnál vezetői információs rendszert A vezetői információs rendszer a cégeknek kicsivel több, mint a felénél alkalmazva van. Viszont ezen a téren óriási különbségek mutatkoznak a határ két oldalán. Míg a romániai vállalkozások nyolcvan százaléka alkalmazza ezt a rendszert, addig a magyar cégeknek csak harminc százaléka. 25. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 27) Végeznek-e kontrolling tevékenységet a vállalkozásnál Kontrolling tevékenységet a vizsgált cégek kevesebb, mint egyharmada végez. A cégek legnagyobb hányada a könyvelésre hagyatkozik. A magyar és román cégeket összehasonlítva az látható, hogy az igenek száma és megoszlása gyakorlatilag megegyezik, viszont abban a kétharmadban, akik kontrolling tevékenységet nem végeznek, jelentős eltérés van. Ezen csoporton belül a román 27

31 cégek döntő többsége a könyvelésre hagyatkozik, míg a magyaroknak a fele saját bevallásuk szerint nem igényel konkrét információt a döntések meghozatalához. 26. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 28) Tervezi-e a jövőben a jelenlegi munkaerő létszám fejlesztését Pozitívumként értékelendő, hogy a vizsgált cégek több mint fele tervezi a munkaerő létszámának fejlesztését. Akik nem terveznek ilyen irányú fejlesztést, azok megoszlanak. Viszonylag jelentős hányad a meglévő struktúrán változtatna. A magyar cégek és a román vállalkozásoknak is kicsivel több, mint a fele tervez bővítést. Kisebb eltérés csak azok terén adódik, akik a struktúrán változtatnának. A magyar vállalkozók közel egynegyede a meglévő létszámon belül gondolkodik munkaerő-cserén. 28

32 27. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 29) Mennyire okoz nehézséget szakképzett munkaerőt találni A cégek kevesebb, mint harmada talál könnyen szakképzett munkaerőt, tehát ez jelentős problémaként merül fel. Viszont érdekesség, hogy a magyarok sokkal könnyebben (39 %) találnak kvalifikált dolgozókat, mint a román vállalkozások (17 %). 28. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 29

33 30) Hol talál szakképzett munkaerőt Ha találnak, akkor viszont döntően a saját település határain belül rálelnek a megfelelő munkaerőre a vállalkozások. Ez az arány a magyar cégek esetében kimondottan magas (88 %), de a román érték sem alacsony (64%). 29. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 31) Milyen munkaerő iránt van igénye 30. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 30

34 A legtöbb vállalkozásnak felkészült szakmunkásokra van szüksége, de a segéd és betanított munkások iránt is nagy a kereslet. Megállapítható, ebben a felmérésben relatíve háttérbe szorul a felsőfokú végzettség. A magyar és román vállalkozások igényei ilyen téren nagyon hasonlónak minősíthetők. 32) Az alkalmazottak továbbképzéséről Az alkalmazottak továbbképzéséről nagymértékben a vállalkozások maguk gondoskodnak. De ha az alkalmazottnak kell gondoskodni erről, akkor is egy jelentős hányadban megteheti ezt a cég költségeinek a terhére. Persze ennek az ellenkezője is előfordul, vagyis, hogy a dolgozó saját költségére képzi tovább magát. A román cégek esetében majd háromnegyedes az arány, amikor a vállalkozás gondoskodik erről képzések szervezésével. A magyarok esetében ez alig haladja meg az ötven százalékot. 31. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 31

35 33) Amennyiben szerveznek továbbképzéseket, akkor milyen gyakran teszik ezt A vizsgált cégek általában évente egy alkalommal szerveznek továbbképzéseket. Ez teljesen megfelel a mai gazdasági környezet lehetőségeinek. Vannak persze néhányan, akik megteszik ezt gyakrabban is, így például negyedévente szerveznek tanfolyamokat, de ennél gyakrabban már csak tényleg elvétve. A magyar és román válaszok nagyon hasonló, a romániai vállalkozások valamivel nagyobb arányban tartanak továbbképzéseket negyedévente. 32. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 34) Hogyan választják ki a továbbképzéseken részt vevő dolgozókat A továbbképzésen részt vevő dolgozók kiválasztása kapcsán látható, hogy legfontosabb maga a munkakör, de továbbá fontos lehet a teljesítmény és a beosztás is. Érdekes, hogy az összesített adatokban szereplő munkakör válasz szerény többsége a magyar adatokból adódik, hiszen a magyar cégek esetében azok több mint felénél ez a legfontosabb tényező, míg a romániai cégek esetében a munkakör csak a beosztás és a teljesítmény után következik. 32

36 33. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 35) Milyen motivációs eszközöket alkalmaznak A motivációs eszközök vizsgálatakor az első helyen egyértelműen a prémium áll. Természetesen abban az esetben, ha egyáltalán alkalmaz a cég ilyen eszközt. Hiszen a második legtöbbet jelölt kategória az volt, hogy a cég nem alkalmaz premizálást. A román cégek esetében egyértelműen a prémium dominál, és azt alkalmazzák is a cégek, míg a magyarok esetében szintén első a prémium kategória, de sok cég nem alkalmaz ilyen motivációs eszközt. 34. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 33

37 36) Eredményesnek tartják- e az alkalmazott motivációs eszközt Azon cégek, amelyek alkalmaznak motivációs eszközt, túlnyomóan, háromnegyed részük azt eredményesnek minősíti. Mindössze a cégek negyede gondolkodik új eszköz bevezetésén. A román vállalkozások egyöntetűen elégedettek (83 %) az általuk alkalmazott motivációs eszközökkel, míg a magyarok megosztottabbak (63 %). 37) Milyen a kapcsolata (elégedettség vizsgálat - ötfokozatú skálán) A felmérés során megvizsgáltuk, hogy az egyes vállalkozásoknak milyen a kapcsolatuk a helyi önkormányzatokkal, a vállalkozói szervezetekkel, a kamarákkal, a különböző érdekvédelmi szervezetekkel. Ezek alapján egy igen összetett és vegyes kép rajzolódott ki. A legtöbb kimagasló (ötös) osztályzatot a helyi önkormányzatok kapták, viszont ha a jó osztályzatokat (négyes és ötös) együtt vesszük számításba, akkor már a vállalkozói szervezetek állnak az élen. De a felmérés alapján a kamarákkal és az érdekvédelmi szervezetekkel is jó viszonyt ápolnak a vállalkozások. Bár a legtöbb negatív választ (egyes és kettes osztályzat) az érdekvédelmi szervezetek kapták. A leírtak mind a román, mind a magyar vállalkozásokra igazak. 35. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 34

38 36. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 38) A vállalkozással kapcsolatos hatóságok, bankok megítélése A kérdés kapcsán két-két kisebb kérdés érintette az adóhatóságot és a bankokat. Az adóhatóság eljárásainak megítélése során azok gyakorisága és elviselhetősége került osztályozásra, míg a bankok vonatkozásában azok termékválasztéka és az ügyintézés színvonala lett értékelve. Az adóhatóság megítélése mindkét kérdés kapcsán közepesre, illetve közepesen jóra értékelhető. Az ötfokozatú skálán a legtöbben hármas osztályzatot adtak, majd utána a négyesek következtek. A román és magyar válaszok hasonlóan alakultak. A banki termékválaszték megítélése jónak értékelhető. Itt is ötfokozatú skálán válaszoltak a vállalkozások és a legtöbben a négyes osztályzatot jelölték. A hármasok és ötösök hasonló számban fordultak elő. Ebben a kérdésben sincs jelentősebb eltérés a magyar és román válaszadók között. A banki ügyintézés színvonala közepesre értékelhető, vagy közepesen jónak, hasonlóan az adóhatóság megítéléséhez, de mindenképp gyengébb, mint a banki termékválasztékról alkotott vélemény. Ilyen téren adódik eltérés a magyar és román cégek között. A románok erősen közepesre értékelték az ügyintézés színvonalát, míg a magyarok inkább jóra. 35

39 39) A vállalkozás piaci versenypozíciója az elmúlt 5 évben A vállalkozások versenypozícióját megvizsgálva látható, hogy a legtöbb cég versenypozíciója javult az elmúlt évek során. Ez mindenképp örömteli, viszont összesen ugyanekkora hányadnak romlott vagy nem változott a helyzete. Nagy eltérések vannak a magyar és román cégek pozícióját illetően. A romániai vállalkozások több mint felének javult a helyzete, míg a magyarországiak esetében ugyanakkora hányadnak javult, mint romlott (40-40 %). 37. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 40) A földrajzi fekvés előnyei a gazdálkodásnál A földrajzi fekvés megítélése igen összetett és eltérő. Négy kérdést vizsgáltunk: elérhető vasúthálózat, olcsó képzett munkaerő, könnyebb támogatáshoz jutni, illetve egyéb indokok. A vasút terén nagyon megoszlottak a vélemények, de legtöbben közepesen ítélték meg a kérdést. Az olcsó, képzett munkaerő vonatkozásában viszont a közepes válaszokon túl egyértelműen a jó osztályzatok dominálnak, vagyis egyértelmű előnyként van számon tartva. Bár ez inkább a magyar válaszokból olvasható ki egyértelműbben. A könnyebb támogatáshoz jutás esetében ugyanaz az összkép és a magyar, illetve román megítélés, mint a munkaerő esetében. Az egyéb okok esetén 36

40 viszont nagyon nagy a szóródás, sokan előnyként élik meg az elhelyezkedést, de ugyanannyian jelentős hátránynak tartják. 38. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 41) A földrajzi fekvés hátrányai a gazdálkodásnál Az előző kérdéshez kapcsolódóan a hátrányokat vizsgálva az látható, hogy legtöbben legnagyobb hátrányként a gyenge közúti infrastruktúrát említik meg. Érdekes, hogy a fővárostól való távolság bár sokak szerint nagy hátrány, de jelentős hátrány számára ez nem okoz problémát. Fontos és jelentős probléma a kevés termelőcég jelenléte is. Viszont ezeken túl az egyéb problémákat kevesen említették. Érdekesség hogy a gyenge közutakat és főváros távolságát is a magyar vállalkozók jóval gyakrabban említették. 37

41 39. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 42) Van-e kapcsolata felsőoktatási intézményekkel A vállalkozások felsőoktatással való kapcsolatának vizsgálatakor az látható, hogy a vállalkozások egyharmadának van csak ilyen kapcsolata, kétharmad részének pedig nincs. A magyar cégek esetében ennél kicsit jobb az arány, míg a románok esetében valamivel rosszabb. 43) Részt vesznek-e felsőoktatási intézmények által szervezett állásbörzéken Az állásbörzékkel kapcsolatosan eléggé negatív kép rajzolódott ki a felmérés kapcsán. A legtöbb vállalkozás elzárkózik ezektől a rendezvényektől, illetve egy másik jelentős hányad nem rendelkezik elég információval ezeket a rendezvényeket illetően. A cégek kevesebb, mint húsz százaléka vett már részt állásbörzén és alig több mint tíz százalékuk képviselteti magát rendszeresen. Lényegét illetően hasonlóak a román és magyar válaszok. 38

42 40. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 44) Terveznek-e a közeljövőben új termékkel megjelenni 41. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 39

43 Az új termékkel való megjelenés kapcsán egyrészt pozitív, hogy viszonylag sok cég készül ilyenre, viszont ezen belül döntően csak saját fejlesztéssel. Sem egyetemek, sem kutatóintézetek bevonását nem tervezik a fejlesztések kapcsán. A román és magyar válaszok gyakorlatilag megegyeznek ilyen téren. 45) Tervezik-e a közeljövőben új piac/piaci szegmens meghódítását A vizsgált cégek jelentős többsége, több mint nyolcvan százaléka, tervezi a közeljövőben új piaci szegmens meghódítását. Az arányok gyakorlatilag megegyeznek a magyar és a román vállalkozásokat illetően. 46) Terveznek-e a közeljövőben új beruházást Az új beruházások terén is optimista a vállalkozások többsége. A cégek több mint hatvan százaléka tervez új beruházást a közeljövőben. A román cégek esetében magasabb az arány (80 %) a beruházásokra vonatkozóan. 47) Tervezik-e a beruházásokhoz pályázati források igénybe vételét A beruházásokhoz való forrás tekintetében a válaszadók kétharmada igennel válaszolt. Ezen belül a válaszadók fele maga tervezi kitölteni a pályázati adatlapot, míg a csoport másik fele pályázatíró cég bevonását tervezi. A magyar vállalkozások esetében valamivel magasabb a pályázati források igénybe vételének terve, de nincs nagy különbség a határ két oldalának vállalkozásai között ilyen téren. 48) A kiállításokon, vásárokon való részvétel gyakorisága A kiállításokon való részvétel a vállalkozások esetében inkább alkalomszerűnek minősíthető. A legtöbben évente jelennek meg a rendezvényeken. Ez igaz a magyarországi és romániai cégekre is. 40

44 A látogatói kérdőívek kiértékelése 1) Évente milyen gyakorisággal látogat kiállításokat, vásárokat Elmondható, hogy a látogatók fele igen gyakran jár kiállításokra, illetve vásárokra. A többször opció majdnem az összes válasz felét képezi. Utánuk azok következnek, akik ugyan nem rendszeresen, de kétszer vagy háromszor meglátogatják az ilyen típusú rendezvényeket egy évben. A konkrét számokban mutatkozik némi eltérés, de az arányok nagyon hasonlók a határ mindét oldalán lévő vállalkozások esetében. 42. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 2) Nevezze meg látogatásának célját A látogatás célját illetően igen heterogén a válaszok összessége. Relatíve sokan új üzleti partnert keresnek, de sokan szeretnék a piaci ismereteiket is frissíteni, vagy éppen új ötleteket megismerni. De sokan csak egyszerűen a szabadidejüket 41

45 töltik el így. Az egyéb válaszok között a protokoll, a kísérő és a sajtó hangzott el érvként. A magyar és a román látogatók is legnagyobb számban a szabadidő hasznos eltöltését jelölték meg. A románoknál ezt az objektív piaci ismeretek követik, míg a magyarok esetében az új ötletek következnek. De összességében hasonló arányok jelennek meg a kérdőívek válaszaiban. 43. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 3) Honnan értesült a rendezvényről A rendezvényről való értesülés terén a szervezők meghívása áll az első helyen, de az internet, az írott sajtó és a reklámújságok is sokak által meg lettek említve. Mind a magyar, mind a román látogatók ezt a négy opciót jelölték meg leggyakrabban. A különbség abban mutatkozik meg, hogy a román látogatók 42

46 esetében az említett médiumok megelőzik a meghívások gyakoriságát, míg a magyarok esetében ez pont fordítva van. 4) Hogyan készül föl a látogatásra A látogatók rendezvényre való felkészülésére kapott válaszok alapján látható, hogy az oda ellátogatók igen tudatosak. Legtöbben előzetesen informálódnak a médiából, de sokan a szervezőkkel is felveszik a kapcsolatot. A magyarok legjellemzőbben a rendezvény címe alapján döntenek, míg a románok előzetesen informálódnak. 44. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 5) Volt-e olyan rendezvény, amelyet szeretett volna, de nem látogatott meg A látogatók többsége, nagyságrendileg 60 % megemlített olyan rendezvényt, amelyet bár szeretett volna, de nem látogatott meg. Ez az arány a román látogatók körében magasabb, náluk 75 % körül van. 43

47 6) Ha igen, akkor nevezze meg az okát Akik nem tudtak ellátogatni egy számukra fontos kiállításra, azok elsődlegesen a távolságot jelölték meg okként. De fontos szempontként merült fel az utazás költségvonzata is, és megjelentek egyéb okok is, pl. információ hiány. A magyar és román látogatók esetében is több mint ötven százalékot tesznek ki a távolságra és költségekre vonatkozó válaszok, de amíg a románok esetében ezeken belül egyértelműen a távolság dominál, mint ok, addig a magyarok szinte fele-fele arányban említették a két indokot. 45. ábra 7) A kiállításon eltöltött idő Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Fontos, hogy az egyes látogatók mennyi időt töltenek el az adott rendezvényen. Látható, hogy akik kilátogatnak, komoly szándékkal teszik, ugyanis a válaszadók döntő többsége legalább egy órát eltölt az egyes kiállításokon. De ezen belül is igen sokan jelölték a 3-5 óra időtartamot. Összehasonlítva a román és magyar látogatói szokásokat, azt lehet kijelenteni, hogy a román vendégek több időt fordítanak a rendezvényekre. A két 44

48 leggyakoribb kategóriába (1-2 óra és 3-5 óra) a románoknak 86 %-a tartozik, míg a magyaroknak csak 67 %-a. 46. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 8) A rendezvényen szerzett tapasztalatait hány személlyel osztja meg A rendezvény hírének terjedésében kulcsszerepet játszanak a látogatók és azok személyes kapcsolatai. A látogatók több mint háromnegyede nem csak a legszűkebb környezetével osztja meg tapasztalatait, hanem ismerőseivel is. Ezen belül, vagyis, hogy hány ismerőssel, nagyon pozitív, hogy messze a legtöbb válasz a 10 főnél többel opcióra érkezett. Ezen válaszok a kategórián belül több mint ötven százalékot tesznek ki. De akik ennél kevesebb ismerősnek számolnak be az élményekről, azok is jellemzően 4-5 ismerősnek azért továbbadják információikat. A magyarok és románok között ilyen téren nem mutatkozik jelentősebb eltérés, talán annyi, hogy a román látogatóknál még inkább dominál tíznél több ismerősnek való beszámolás a rendezvényről. 45

49 47. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 9) Nevezze meg a rendezvény meglátogatásának okát 48. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Magának a látogatásnak oka mögött legtöbben a személyes szakmai fejlődést és a vállalkozás érdekeit jelölték meg. Ezen túl azért nem elhanyagolható az a réteg, amely kötelességet teljesít. 46

50 Érdekesség, hogy míg a magyar látogatók közel háromnegyede az első két kategóriát jelölte meg, addig a románoknak csak kevesebb, mint fele. Utóbbi látogatóknál jelentős súllyal bír a kísérőrendezvény szerepe. 10) Milyen típusú kiállításokat részesít előnyben Nagyon megoszlanak a vélemények a látogatók által preferált kiállításokat illetően. Bár legtöbben a belföldi regionális vásárokat említették, de a legkevesebbszer említett univerzális termékbemutató válasz is igen gyakran elhangzott. Ezen túl a vendégek szívesen látogatják az országos rendezvényeket, a tematikus eseményeket, sőt a határ menti eseményeket is. A magyar vélemények nagyon hasonlók az összesített adatokhoz, de a román véleményekben is gyakorlatilag annyi eltérés mutatkozik, hogy az euroregionális, határ menti események kevésbé, míg a belföldiek valamivel népszerűbbek. 49. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 47

51 11) Rangsorolja a következő információszerzési lehetőségeket hatékonyságuk szerint Az információhoz való hozzájutás terén négy opció volt felkínálva a látogatóknak, ezek hatékonyságát értékelték: szakkiállítások, internet, direkt marketing, szaklap. Összességében a szakkiállítások kapták a legtöbb magas (négyes, vagy ötös) osztályzatot. Az internetet és a szaklapokat is sokan hatékonynak tartják. A legkevésbé jó osztályzatokat a direkt marketing kapta, de azt nem lehet mondani, hogy ezt haszontalannak ítélnék az emberek. 50. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 51. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 48

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

Együttműködési akcióterv Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia

Együttműködési akcióterv Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu Közös Expo, Közös piac - Arad és Békés megyék közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése című projekt keretében Együttműködési akcióterv Üzemeltetési

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai.

Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI MRTT Vándorgyűlés 2014 Veszprém Felmérés a Porter féle regionális versenyképességi

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

AVOP kérdőív és értékelése

AVOP kérdőív és értékelése AVOP kérdőív és értékelése A kérdőívre a két workshopon megjelentek közül 47-en válaszoltak. Bár a kérdőíves felmérés nem mondható reprezentatívnak, mégis alkalmas volt arra, hogy bizonyos problématerületeket

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

hoa ssc survey Bevezető A metodológiáról: A kutatás 3 kiemelt célja a szolgálatás-humán erőforrás-technológia hármasának alapos vizsgálata.

hoa ssc survey Bevezető A metodológiáról: A kutatás 3 kiemelt célja a szolgálatás-humán erőforrás-technológia hármasának alapos vizsgálata. hoa ssc survey 13 Bevezető A szolgáltatóiparági piackutatást a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) azzal a céllal készítette, hogy átfogó képet adhasson a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban

Részletesebben

Do not cite without authors permition. 1

Do not cite without authors permition. 1 A munkahelyi tanulás és képzés sajátosságai a magyarországi dél-alföldi, a nyugatdunántúli, és az észak-alföldi régiók kutatási eredményeinek összehasonlító elemzése alapján Gábor Erdei 1. A kutatás előzményei,

Részletesebben

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Kor szerinti megoszlás

Kor szerinti megoszlás Bevezető A HWSW a Microsoft Magyarországgal közösen egy kérdőíves felmérést készített a hazai szoftverfejlesztői társadalomról. Az adatfelvétel 2014 nyarán folyt, a válaszadók a meghatározó hazai IT médiumokban,

Részletesebben

A hamisítás vállalati tapasztalatai Magyarországon kivonat a kutatási jelentésből

A hamisítás vállalati tapasztalatai Magyarországon kivonat a kutatási jelentésből A hamisítás vállalati tapasztalatai Magyarországon kivonat a kutatási jelentésből Vállalati döntéshozók körében Magyarországon első ízben végeztek kutatást termékhamisítással kapcsolatos tapasztalataik,

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Piackutatás Módszertan Kérdőíves kutatás, elemzés. A célcsoport elérése kvantitatív és kvalitatív elérési úton valósulhat meg a leghatékonyabban.

Részletesebben

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás.

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás. 1. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek kétharmada (66,7%) egyesület, negyedrészük (24,6%) alapítvány. A válaszadók 5,8 százaléka nonprofit intézmény, egyaránt 1,45 százalékuk pedig szociális szövetkezet,

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11.

Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11. Háttér Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása óta kiemelten kezeli a konstruktív párbeszéd

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS INNOVÁCIÓS DÍJ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2011. évi Észak-magyarországi Regionális INNOVÁCIÓS DÍJ elnyerésére A NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség, az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési, valamint

Részletesebben

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek

PÉLDA. Társadalmi Hatás - Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek EvaSys MISKOLCI EGYETEM Válasz jelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem, kövesse

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata A siker útj tján 2012.04.26. Vállalkoz llalkozónők k Képvisel pviselőinek inek Hálózata MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt SEED Kisvállalkozás-fejlesztési

Részletesebben

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva.

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. 1210-06 Modul (Szépségszalon létrehozása, gazdálkodása, marketingje) 4. pontjának részletes

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2014

Nagy Webáruház Felmérés 2014 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2014 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 586 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék Kutatás az Emberi Jogok Világnapja alkalmából Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Előzmény... 2 A kutatás célja és módszertana... 3 Közvélemény-kutatás eredményei... 3 Közvélemény-kutatás ábrái...

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Vállalati tanácsadás program a Dél-alföldi régióban

Vállalati tanácsadás program a Dél-alföldi régióban Vállalati tanácsadás program a Dél-alföldi régióban Vállalati tanácsadás program A program lebonyolítására létrejött a KAVOSZ Konzorcium. A nyertes konzorcium tagjai : akavosz Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz

Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz A saját farmom mindig zöldebb című pályamunkában részletesen be kell mutatni egy elképzelt, vagy már működő gazdaságot.

Részletesebben

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás A Xetra kereskedési rendszer bevezetésével a Budapesti Értéktőzsdén is elérhetővé váltak az iceberg ajánlatok. Az új ajánlattípus bevezetésekor a Kereskedési Bizottságon

Részletesebben

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28.

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28. Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

Az alábbi összefoglaló az elemzés legfontosabb eredményeit és megállapításait tartalmazza.

Az alábbi összefoglaló az elemzés legfontosabb eredményeit és megállapításait tartalmazza. Készítette: Varga Katalin 2008. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ a magyarországi hőszivattyú-piacot bemutató elemzésről Az Energia Klub 2008. augusztusában végzett felmérést a hazai hőszivattyú-piacról, melynek

Részletesebben

Üzleti terv. Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi.

Üzleti terv. Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Üzleti terv Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Felhasználói: Belső vagy külső használatra, Időtáv: rövid táv (egy év)vagy középtáv

Részletesebben

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Kalcsú Zoltán: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megalakulása,

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Kalcsú Zoltán: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megalakulása, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter 1 m Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagok PANFA Alapító tagok (15) PANFA tagok (117) Eger Sopron Győr Budapest Debrecen Veszprém Kecskemét Szombathely Békéscsaba Zalaegerszeg

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

A 2014-ES GYŐRI ELITKUTATÁS - 2008-as elitkutatás eredményei - lakossági-vállalati kutatás

A 2014-ES GYŐRI ELITKUTATÁS - 2008-as elitkutatás eredményei - lakossági-vállalati kutatás A 2014-ES GYŐRI ELITKUTATÁS - 2008-as elitkutatás eredményei - lakossági-vállalati kutatás Czakó Katalin, Poreisz Veronika Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola 2014. 09. 25. ELMÉLETI HÁTTÉR

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai

Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai Debrecen, 2012. február 17. (péntek) Dr. Ujhelyi Mária, egyetemi docens Debreceni

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010..

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010.. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010.. Egészségpénztárak és AXA Piac 60 milliárd bevétel 50 milliárd szolgáltatási kiadás 50 milliárd vagyon Axa 77 milliárdbevétel 6 milliárd szolgáltatási kiadás

Részletesebben

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt:

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt: Az akkreditált felnőttképző intézmények világa Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A terület kutatása 2005 - Koltai Dénes, Felmérés a hazai akkreditált felnőttképzési szervezetek működéséről.

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Zeneakadémia esettanulmány Martoncompetition.hu 2014. Június. Martoncompetition.hu. Dátum: 2014. június

Zeneakadémia esettanulmány Martoncompetition.hu 2014. Június. Martoncompetition.hu. Dátum: 2014. június Zeneakadémia esettanulmány Martoncompetition.hu Dátum: 2014. június 1 Zeneakadémia Világra szól! A jól ismert szlogenhez méltó, világra szóló kampánnyal kívánta beharangozni a Liszt Ferenc Zeneművészeti

Részletesebben