A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia"

Átírás

1 Közös Expo, Közös piac - Arad és Békés megyék közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése című projekt keretében A primer adatgyűjtés kiértékelése és az Üzemeltetési és Fejlesztési Stratégia (II. fázis) A Békés Megyei Intézményfenntartó Központ megbízásából készítette: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok A primer adatgyűjtés A primer adatgyűjtés koncepciója, céljai Az adatgyűjtés helyszínei, technikája és terjedelme A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése A vállalkozások csoportosítása klaszter-elemzés segítségével A vállalkozói kérdőívek kiértékelése A látogatói kérdőívek kiértékelése Az Üzemeltelési és Fejlesztési Stratégia szempontjából releváns vélemények Üzemeltelési és Fejlesztési Stratégia Néhány alapvetés A Közös EXPO, közös Piac küldetése Az üzemeltető szervezet A helyi sajátosságok, adottságok Az üzemeltető szervezet tevékenysége Az üzemeltető szervezet lehetséges szolgáltatásainak bemutatása A rendezvények A két helyszínen megtartandó közösen szervezett rendezvények Saját kezdeményezésű rendezvények Indikátorok Marketing és reklám tevékenység Önmarketing, önreklám AB-EXPO beillesztése a hazai és nemzetközi szervezetekbe Összegzés Mellékletek Látogatói kérdőív Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

3 Vállalkozói kérdőív Chestionarul vizitatorului Chestionar pentru întreprinzător Az egyes kérdőívek eredményei Magyar látogatói kérdőív Román látogatói kérdőív Román, magyar összesített látogatói kérdőív Magyar vállalkozói kérdőív Román vállalkozói kérdőív Román, magyar összesített vállalkozói kérdőív

4 Bevezető gondolatok Az AB-EXPO projekt úttörő feladatra vállalkozik, legalább is ebben a békésaradi térségben. A kérdőíves adatgyűjtés is azt támasztja alá, hogy a siker kódolva van. Ha rögtön az első évben nem is teremt hatalmas hozzáadott értéket, de az érdeklődés, az igény a határokon átnyúló kapcsolatok intézményes szervettségére egyértelmű. A kiállítás és a vásár közötti, egyébként elmosódó különbségek taglalásába nem belemenve, az AB-EXPO lehetséges területi hatását tekintve két megközelítésnek van helye. A közös rendezvények a szakmai terminológia szerint euro-regionális, nemzetközi jelentőségűvé válhatnak (mint pl. Brnói vásár) ezek hatás, vagy másképp vonzás területe meghaladhatja az 1000 km-t. A nem közös rendezvények belföldi regionális kiállítás/vásár szerepet tölthetnek be, az ilyen rendezvények térbeli hatása mintegy 100 km-re terjed ki. A két együttműködő kiállítási team az induláskor nincsen egy súlycsoportban. Aradon az ilyen tevékenységnek hagyománya van, Békéscsabán nincs. Békéscsaba a maga mintegy 65 ezer lakosával szintén hátrányban van Arad 165 ezer lakósával szemben. A két térség egyensúlyát az a sajátos közép-békési település konfiguráció, illetve az itt lévő települések szorosabb együttműködése adhatja meg, amit leginkább a következő szám jellemez: ha a Háromváros (Békéscsaba, Gyula, Békés) geometriai középpontja körül rajzolunk egy 15km sugarú kört akkor ezen a körön belül mintegy 150 ezer ember él. Ebből a megközelítésből a helyszín kiválasztása szerencsésnek mondható, hiszen majdnem pontosan a közép-békési térség geometriai középpontjában épült a kiállítási csarnok, körülbelül egyforma 5-6 km távolságra a három várostól, közvetlenül a békéscsabai repülőtér mellett, ami hosszabb távon mind a kiállítók mind pedig a látogatók szempontjából előnyös lehet. 1

5 1. ábra: Az AB-EXPO kiállítási csarnok elhelyezkedése a közép-békési térségben 2

6 Hátránya helyszínnek, hogy a közvetlen közelben az étkezési lehetőséget leszámítva semmilyen kiszolgáló létesítmény vagy látványosság, nevezetesség sincs ezért mind a látogatókat, mind a kiállítókat illetve a napi kiszolgáló személyzetet is utaztatni kell, ami a kiállítások ideje alatt tömegközlekedéssel csak részben, vagy egyedi szerződés alapján, menetrend változtatással oldható meg. A közös kiállítások ideje alatt az Arad-Békéscsaba közti közlekedési kapcsolat valószínű, hogy egyedi megoldásokat is igényel. 1. kép: A kiállítási csarnok környezete, Békéscsaba Forrás: saját készítés 3

7 2. kép: A kiállítási csarnok, Békéscsaba Forrás: saját készítés 4

8 1. A primer adatgyűjtés A primer adatgyűjtés koncepciója, céljai A primer adatgyűjtési koncepció alapvetően az előzetesen, külön vállalkozók és látogatók számára elkészített (mellékelt) kérdőívekre épült. Ezen túl készítettünk több mélyinterjút is melyek jellegükből adódóan alapvetően szubjektív véleményeket tartalmaznak, mégis, azok számos érdekes és adott esetben hasznos ötlettel szolgáltak. Az alábbi fejezetben az adatgyűjtési fázis során gyűjtött adatok elemzését és kiértékelését mutatjuk be, először egy, a vállalkozásokat homogén csoportokba rendező klaszter-elemzést, majd a vállalkozói és látogatói kérdőívek kiértékelését Az adatgyűjtés helyszínei, technikája és terjedelme A mélyinterjúk és a kérdőívezés folyamata a Gyulán megtartott AB Expo nyitórendezvénytől (2011. szeptember 17.), egészen a év június végéig terjedt. A már említett gyulai helyszín mellett gyűjtöttünk adatokat a Fiume szállóban megrendezett üzletember-találkozón és Nagyváradon is, de döntően, legtöbb alkalommal az aradi expócsarnokban rendezett kiállításokon vettünk részt. A látogató kérdőíveket több mint négyszáz a kiállításokra ellátogató érdeklődő töltötte ki, míg a vállalkozói kérdőívek száma száz feletti. A kérdőívezés kapcsán, mondhatni természetesen, az egyes kérdésekre kapott, értékelhető válaszok száma sok esetben eltérő, ez különösen igaz a látogatói kérdőívekre. Az alábbiakban olvasható szöveges értékelés közben, szemléltetés gyanánt jelennek meg a kapott eredményeket illusztrálni hivatott, az összesített adatokat tartalmazó ábrák, de az összes eredmény (magyar látogatói kérdőívek eredménye, román látogatói kérdőívek eredménye, az látogatói kérdőívek összesített eredménye, magyar vállalkozói kérdőívek eredménye, román vállalkozói kérdőívek eredménye, az vállalkozói kérdőívek összesített eredményei) táblázatok formájában a mellékletben találhatók meg. 5

9 1. 3. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése A vállalkozások csoportosítása klaszter-elemzés segítségével A magyar és román vállalkozói kérdőívek kvantifikálható kérdései alapján 1, a klaszteranalízis 2 módszerének segítségével elemeztük, a közös jellemzők figyelembe vételével csoportokba soroltuk Arad és Békés megye vállalkozásait. A bevont kérdések alapján 103 vállalkozást tudtunk megvizsgálni, a már említett klaszter-elemzés módszerével. Ezek közül 57 magyar és 46 román vállalkozás található, és az elvégzett vizsgálat alapján négy jól elkülöníthető csoport jött létre (1. táblázat). A négy klaszter mérete között nincsenek nagy eltérések, nincs kiugró klaszter. A legnagyobb és legkisebb csoportosulás elemszáma között kevesebb, mint kétszeres (1,89) a különbség. A hat bevont kérdés a vállalkozások dolgozóinak számát, az utolsó üzleti év nettó árbevételét, a vevők számát, a kutatásfejlesztési ráfordítások mértékét, a versenypozíció változását és a tervbe vett új beruházásokat érinti. Pozitívum, hogy két olyan csoport is létrejött, amelyben sikeresnek nevezhető cégek kaptak helyet. Természetesen a két csoport között markáns különbségek vannak, igazán csak az első klaszterben szereplők prosperálnak. Örömteli, hogy e cégek csoportja alkotja a vállalkozások több mint egynegyedét. Persze ehhez mindenképp hozzá kell tenni, vélelmezhetően ők azok akik tudnak kiállításokra járni és megjelenni a közönség és célcsoport számára. A viszonylag sikeres cégek csoportja a legnépesebb, ők a vállalkozások egyharmadát képviselik. Nekik is meg kell küzdeniük minden nehézséggel, mégis valamelyest tudtak javítani a versenypozíciójukon az elmúlt időszakban. Természetes módon, nem meglepően a cégek közel negyede komoly problémákkal küzd és bajban van. A válság igen megviselte ezeket a cégeket, 1 A kérdőív 5., 6., 9., 24., 39. és 46. kérdése került bevonásra. 2 Kétlépéses klaszteranalízist (twostep cluster analysis) végeztünk, amely megfelel a mintaalkalmassági követelményeknek. 6

10 nem igazán vannak perspektíváik, csak szeretnék valahogyan túlélni a piaci nehézségeket és bíznak a fellendülésben. Arad és Békés megye nagy cégei zárják a sort. Ők bár számos nehézséggel küzdenek, erejükből adódóan elbírják, eddig legalábbis elbírták a stagnálást, amely az ő pozícióikat jellemzi. Ezen cégek csoportja a legkisebb. klaszter 1. táblázat: A hasonló tulajdonságokkal rendelkező vállalkozások csoportjai elemszám arány 1. klaszter 34 33% 2. klaszter 28 27,2% 3. klaszter 23 22,3% 4. klaszter 18 17,5% 7 csoport jellemzése A viszonylag sikeresek csoportja. Valamelyest javultak a piaci pozícióik az utóbbi időben és még új beruházásokat is terveznek, viszont K+Fre nem költenek és döntően alacsony az alkalmazottak száma is. Az innovatív és sikeres cégek csoportja. Az utóbbi évek viszontagságai ellenére is sokat javult a cégek versenypozíciója. Új beruházásokat terveznek, és relatíve sokat költenek kutatás-fejlesztésre. A többi paraméter alapján döntően közepes méretű vállalkozásokról beszélhetünk ebben a csoportban. A bajban lévő vállalkozások csoportja. Őket érintette leghátrányosabban a válság. Nem terveznek új beruházásokat, árbevételük alacsony és értelemszerűen sokat romlott az utóbbi öt évben a piaci pozíciójuk. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy gyakorlatilag nem fordítanak figyelmet a kutatásra és fejlesztésre. A mamutok csoportja. Legfőbb közös ismérvük a nagy árbevétel és a magas vevői szám. Értelemszerűen főleg itt találhatók a sok alkalmazottat foglalkoztató cégek is, de ezen túl nem jelenthető ki sem az új beruházások tervezése, sem a magas K+F sem. Az elmúlt évek során pozícióik nem sokat romlottak, de egyáltalán nem is javultak. Forrás: a kérdőívek alapján saját szerkesztés

11 A vállalkozói kérdőívek kiértékelése 1) A vállalkozás alapításának éve A kérdőív első kérdése a vállalkozások alapításának évére vonatkozott. A magyar és román válaszok szinte teljesen megegyeztek. Ez azt jelenti, hogy a cégek döntő többsége 1990 után alakult, azóta van a piacon. Viszont e vállalkozások között majdnem fele-fele arányban szerepelnek a kilencvenes években bejegyzett cégek és a 2000 létrejöttek egyaránt. 1. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 2) Milyen gazdálkodási formában működik a vállalkozás? A cégek gazdasági formáját tekintve látható, hogy azok közel háromnegyede kft-ként működik. Ezek után következnek a részvénytársaságok, a bt-k és a kktt. Az egyéb formák között különféle egyesületek jelennek meg. A gazdálkodási forma között jelentős különbségek adódnak a magyar és román cégek között. Mindkét esetben a kft-k vannak a legtöbben, de amíg a magyar 8

12 vállalkozások között ez a forma csak alig több mint 50%-ot tesz ki, addig a román cégek között több mint 80%-ot. Ez annak tudható be, hogy a magyar cégek körében jelentősebb mértékben jelennek meg a zrt-k és az egyéni vállalkozók is. 2. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 3) Milyen iparághoz tartozik a vállalkozás Igen vegyes a kép, ha az iparágakat vizsgáljuk. Alapvetően nincs egyetlen nagyon domináns iparág, ami mindenképp egészségesnek nevezhető. A három legjelentősebb a mezőgazdaság és az építőipar. A viszonylag nagy hányadot kitevő egyéb kategórián belül nagyon színes a kép, a pénzügyi közvetítéstől a raktározásig többféle profil is megtalálható. 9

13 Mivel igen heterogén a csoport, némikiépp ebből is következik, hogy a magyar és román cégek között, azok iparági összetétele között is adódnak eltérések. A romániai cégek vonatkozásában az építőipari és kereskedelmi profil dominál. Ezen túl még a mezőgazdasági cégek aránya jelentősebb. Ezzel szemben a magyar vállalkozások között a mezőgazdaságiak jelennek meg a legmagasabb számmal, őket a kereskedelem és az építőiír követi, de jelentős számú, egyéb profilú cég is megjelenik, így például oktatással, vagy ingatlanügyekkel foglalkozó is. Tehát elmondható, hogy a bár hasonló iparágak a dominánsak a határ mindkét oldalán, a hangsúlyok azért eltérőek. 3. ábra 4) A vállalkozás tulajdonosa: Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A vállalkozások tulajdonosi körét illetően mind a magyar, mind a román cégek esetében a belföldi magánszemély dominál. Ezen válasz háromnegyedes aránya mögött az húzódik meg, hogy a román cégek esetében ez a szám valamivel alacsonyabb, míg a magyarok esetében némileg magasabb. 10

14 A többi opció közül a külföldi tulajdonosok országát, nemzetiségét érdemes megvizsgálni. Ekkor látható, hogy a romániai cégek esetében olasz, magyar és szerb tulajdonosok jelennek meg, míg a magyarországi vállalkozások esetében, tulajdonosként német és szlovák tulajdonosok jelennek meg. 4. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 5) A vállalkozás dolgozóinak száma Fontos szempont az egyes vállalkozások, vagy adott esetben vállalatok mérete. Ennek a foglalkoztatottak alapján való vizsgálatakor az látható, hogy a kis- és középvállalkozások a dominánsak. Ez mondhatni teljesen normális, a világ fejlett gazdaságaiban arányukat illetően a KKV döntő túlsúlya természetes. A cégek közel kilencven százaléka 50 főnél kevesebbet foglalkoztat, ezen belül is a tíz fő alatti kisvállalkozások a legjellemzőbbek. Ezen szempont alapján nem állapíthatók meg jelentősebb eltérések a román és magyar cégeket illetően. Talán annyit érdemes megjegyezni, hogy amíg a magyarországiak között a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató kisvállalkozások abszolút többségben vannak, addig a romániaiak esetében ez csak relatív többség, de nem éri el az 50%-ot az arányuk. 11

15 5. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 6) A vállalkozás éves nettó árbevétele az utolsó üzleti évben 6. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 12

16 A vállalati méret másik igen fontos paramétere a nettó árbevételre vonatkozik. Ez alapján elmondható, hogy ilyen téren is igazolódik a kisvállalkozások túlsúlya. De egészen 300 ezer euró árbevételig jelentős számú cég jelenik meg, továbbá relatíve magasnak nevezhető a legmagasabb árbevételi kategóriába besorolást nyert cégek száma is. Összehasonlítva a magyar és román cégeket, ismét ugyanazok a hangsúlyok láthatók mindkét esetben, a magyar cégek esetében némivel magasabb a legalacsonyabb és legmagasabb kategóriában szereplő vállalkozások aránya. 7) Az árbevétel hány százalékát teszi ki az export bevétel Az export tekintetében az rajzolódik ki, hogy a többség egyáltalán nem exportál. Akik exportálnak, azok pedig legtöbben a legalacsonyabb kategóriába tartoznak, vagyis az exportbevétel nem éri el az összbevétel 10 %-át sem. A cégek kevesebb, mint tizenöt százaléka nevezhető jelentős exportőrnek, olyan vállalkozásnak, amely árbevételének legalább 30 %-át képviseli az exportból származó bevétel. A magyar és román cégek között csak az arányokban mutatkozik némi eltérés. Míg a magyarországi vállalkozások közel hatvanöt százaléka nem exportál, addig a romániai cégek esetében ez csak ötven százalék körül alakul. 7. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 13

17 8) Kik a vállalkozás vevői A vállalkozások vevői között számos, eltérő fogyasztót találunk. Az előbbi, hetedik kérdés válaszaiból is adódóan, legjelentősebb mértékben a hazai fogyasztók jelennek meg. Ezen belül pedig csak a távolság különbözik, az, hogy az egyes vevő a vállalkozás szűkebb, vagy távolabbi vevőkörébe tartozik. Továbbá megjelennek a hazai vállalkozások és a közszféra is. Bár a lista végén jelennek csak meg, mégsem elhanyagolhatók a külföldi fogyasztók és vállalkozások sem. A két országban bejegyzett vállalkozások között igen hasonlóak alakul a vevői kör. Érdekesebbnek mutatkozik azt megvizsgálni, hogy a külföldi fogyasztók és vállalkozások között milyen országok jelennek meg. Ebben is mutatkozik hasonlóság, döntően a környező országok jelentek meg a válaszokban, de míg a magyar cégek esetében ez a lista csak Németországgal egészül ki, addig a romániai vállalkozások külföldi partnereinek listáján több mediterrán ország is megjelenik. 8. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 14

18 9) A vállalkozás vevőinek száma A vevők számát illetően látható, hogy a cégek többségének sok partnere van. A vállalkozások fele több mint száz vevővel rendelkezik. Ebben a mutatóban ráadásul a magyar és román cégek vevőinek arányai teljesen megegyeznek. 9. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 10) Milyen piacokra szeretne még belépni a vállalkozás Igen vegyes a kép, ha a cégek szándékait vizsgáljuk, legalábbis a jövőben meghódítandó piacok tekintetében. A legtöbben a magyar fogyasztói piacra szeretnének belépni. Természetesen ez a válasz a romániai cégek esetében dominál, így képvisel közel ötven százalékos hányadot az összesített válaszok között, de érdekesség, hogy a magyarországi cégek esetében is valamivel több, mint egynegyedes arányban jelennek meg ezek a válaszok. A válaszok magyarországi cégek körében viszonylag magas aránya azt vélelmezi, hogy többen bár jelen vannak a magyar fogyasztói piacon, a jelenlét intenzitását jelentősen szeretnék növelni. Sokan lépnének még be a külföldi fogyasztói piacra is. E válasz inkább a magyar cégek esetében jelentős, és döntően az EU a célterület. Mind a román, mind a magyar cégeknek egy viszonylag jelentős része lenne szívesen magyar cég beszállítója. 15

19 10. ábra 11) A vállalkozás szállítói Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A vállalkozások szállítóit tekintve a belföldi szállítók dominálnak mindkét ország cégei között. A cégek közel egyharmada csak hazai szállítókkal dolgozik, de a legtöbb esetben megjelenik néhány külföldi partner is. E két kategória közel háromnegyedes súllyal szerepel a válaszok között, így a magasabb számú külföldi szállítóval dolgozó cégek száma nem nagyon jelentős. Összehasonlítva a romániai és magyar vállalkozásokat, látható, hogy mindkét esetben az első két kategória dominál, de amíg a román cégeknél a második kategória elemszáma a legmagasabb, addig a magyarországi cégek esetében az első, így legtöbben csak belföldi szállítóktól vásárolnak. 16

20 11. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 12) Ha vannak külföldi szállítói, akkor mely országokban A külföldi szállítók döntően a Magyarországgal határos EU tagországokból kerülnek ki. A válasz bár mindkét ország vállalkozásai között a legtöbbször előforduló, a román cégek közel háromnegyede válaszolta ezt. A magyar cégek esetében még jelentősek a Magyarországgal nem határos EU országok is. 12. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 17

21 13) Tervez-e a jövőben szállító váltást A vizsgált vállalkozások döntő többsége nem tervezi megváltoztatni jelenlegi szállítóját. Ez abból is adódhat, hogy értelemszerűen a piacon már jelenlévő és működő cégek kerültek a felmérésbe, az nem az induló vállalkozásokra koncentrált. Ilyen téren gyakorlatilag nincs eltérés a magyar és román cégek szándékai között. 13. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 14) Ha terveznek szállítóváltást, akkor mi az oka Ahol szállítóváltást terveznek ott gyakorlatilag minden esetben az egyéb kategóriát választották a cégek, amely mögött szinte mindig személyes, szubjektív tényező áll, vagy egyszerűen az ár. A másik két lehetséges opció a szállítási határidőre és a szállított termék minőségére vonatkozott, de ezek abszolút jelentéktelennek bizonyultak. 18

22 15) Mekkora volt a cég beruházásainak nagyságrendje a legutolsó üzleti évben Az előző üzleti év beruházásainak mértékét illetően akkora szóródás volt a válaszokban, hogy szemléletesebb azok egyszerű átlagát szemléltetni, szembeállítva azon cégek számával, amelyeknek nem volt egyáltalán beruházása. Már csak azért is, mert ezek a vállalkozások vannak többségben. Amelyeknek mégis volt beruházása, ott ez döntően 100 ezer euró alatti összeg volt. De volt néhány cég egymillió euró feletti beruházással is. Mind a magyar, mind a román vállalkozások körében többségben vannak a beruházást végre nem hajtó cégek, de a magyarországiak közül, arányaiban jóval több hajtott végre valamilyen fejlesztést. 14. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 16) Hogyan finanszírozta a beruházásait A beruházások finanszírozása döntő mértékben saját tőkével történtek. Ezt a választ bankhitelek és az állami támogatások követik. Az összesített válaszok tekintetében a magyar cégek válaszai vannak túlsúlyban, így a két ábra gyakorlatilag megegyezik. Az alacsony számú romániai beruházás között a bankhitel dominál. 19

23 15. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 17) Pályázati úton szerzett-e forrásokat Sajnos a cégek többsége nem volt képes pályázati úton forrást szerezni. Amelyek mégis, azok körében található hazai és EU-s pályázati siker is. 16. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 20

24 18) Általában a vállalkozás gazdasági-politikai- társadalmi környezetét tekintve mire számít a jövőben A jövőre vonatkozó kérés válaszaiban az optimizmus volt a jellemző. Ha nem is túl nagy fellendülésre, de kisebb javulásra számít a válaszadók több mint fele. Továbbá a második legtöbbet említett válasz a nagyfokú javulás volt, így elmondható, hogy összességében abszolút él a pozitív szemlélet a két megye vállalkozóiban. Természetesen vannak, akik stagnálást prognosztizálnak, de romlásra nagyon kevesen számítanak. Érdekesség, hogy gyakorlatilag a határ mindkét oldalán ugyanolyan mértékben optimisták a vállalkozások, sőt a romániai cégek körében a stagnálás válasz is ritkán fordult elő. 17. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 19) Mi a legfontosabb akadály a cég helyzetének javításában Ha mégis a negatívumok kerülnek előtérbe, vagyis a céget leginkább hátráltató akadályok, akkor egyöntetű volt a válasz a válságra vonatkozóan. A konkrét válasz a kedvezőtlen piaci helyzetre vonatkozott, de természetesen mindenki az előbb említett mögöttes tartalmat értette alatta. A többi válasz is többé-kevésbé kapcsolódott, vagy éppen következett a válságból. Így a második legtöbbször 21

25 említett tőkehiány és az azt követő kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek is. A sorrend, főleg a lista elején ugyanaz a romániai és magyarországi cégek között, bár míg a románok egyöntetűen a kedvezőtlen piaci helyzetet említették, addig a magyarok a többi választ is gyakrabban jelölték meg a probléma forrásaként. 18. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 20) Ha tervezi a telephely fejlesztését, akkor A telephely fejlesztésének kérdésekor, a válaszadók többsége saját, meglévő telephelyét kívánja bővíteni. A korábbi válaszokból adódóan ez logikusnak és reálisnak nevezhető. A határ mindkét oldalán lévő cégek esetében ez a legtöbbet említett válasz, de míg a romániai cégek kevesebb, mint 40 %-a válaszolta ezt, addig a magyarok több mint háromnegyede. 22

26 19. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 21) A telephelyfejlesztés finanszírozását A telephelyfejlesztést a vállalkozások fele saját forrásból kívánja megvalósítani. De igen jelentős azok száma, akik támogatási forrásokat kívánnak igénybe venni. Érdekes, hogy amíg a magyar vállalkozások között a saját forrás felhasználása és a támogatási forrás fele-fele arányban szerepelnek, addig a romániai cégek nagymértékben (55 %) a saját forrást részesítik előnyben. 20. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 23

27 22) Van-e minőségbiztosítási rendszer a cégnél A válaszok legpozitívabb vonatkozása, hogy mindössze a cégek egyötödének nincs, és nem is tervezi bevezetni a minőségbiztosítási rendszert. Viszont ténylegesen csak a cégek kicsit kevesebb, mint felének van ilyen rendszere, sokan csak a szándékot fejezték ki. Akik rendelkeznek ilyen rendszerrel, azok általában a jól ismert és mondhatni bevált fajtákat alkalmazzák. Összehasonlítva a magyar és román cégeket, nagyon hasonló arányokat láthatunk minden téren. 21. ábra 23) Van-e a cégnek stratégiája Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A cégek stratégiáit vizsgálva is nagyon nagy hasonlóságokat láthatunk a romániai és magyarországi vállalkozások között, azokat bontva nem is igazán érdemes tárgyalni. 24

28 Látható, hogy az összesített adatok alapján a cégek közel háromnegyede rendelkezik stratégiával és ennek megfelelő is a működés. A második legjelentősebb hányadot azok képviselik, akiknek ugyan még nincs, de tervezik a stratégia elkészítését. 22. ábra 24) A cég K+F tevékenységet Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján A kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket vizsgálva kevésbé örvendetes kép rajzolódik ki, az előző kérdésekhez viszonyítva. A cégek közel háromnegyede nem folytat semmilyen K+F tevékenységet sem. Akik folytatnak azok közül is a legnagyobb hányad az árbevétel kevesebb, mint 5 %-át fordítja ilyen jellegű kiadásra. A cégek alig több mint tíz százaléka költ jelentős mértékben az innovációkra. Eltérés a romániai és magyarországi cégek között abban mutatkozik, hogy előbbiek esetében valamivel többen költenek K+F-re. Míg a román cégek esetében a kutatás-fejlesztési kiadásokat negligáló cégek aránya meghaladja a 75 %-ot is, addig a magyarok esetében ez a szám csak 60%. 25

29 23. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 25) Az árbevétel hány %-át fordítják marketing tevékenységre 24. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Jóval vegyesebb a kép a marketingtevékenységekre fordított összegek terén. Bár itt is közel negyven százalék nem, vagy alig költ marketingre, de ebből 26

30 következik, hogy a többség igenis áldoz erre a célra. A cégek egyharmada az árbevétel legalább 5%-át fordítja marketing tevékenységekre. Ilyen téren hasonlóan gondolkodnak a román és magyar cégek, de azt lehet mondani, hogy a romániai vállalkozások komolyabban veszik a marketinget, hiszen többen áldoznak rá. A magyar cégek közel fele nem, vagy csak minimálisan költ erre. 26) Alkalmaznak-e a vállalkozásnál vezetői információs rendszert A vezetői információs rendszer a cégeknek kicsivel több, mint a felénél alkalmazva van. Viszont ezen a téren óriási különbségek mutatkoznak a határ két oldalán. Míg a romániai vállalkozások nyolcvan százaléka alkalmazza ezt a rendszert, addig a magyar cégeknek csak harminc százaléka. 25. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 27) Végeznek-e kontrolling tevékenységet a vállalkozásnál Kontrolling tevékenységet a vizsgált cégek kevesebb, mint egyharmada végez. A cégek legnagyobb hányada a könyvelésre hagyatkozik. A magyar és román cégeket összehasonlítva az látható, hogy az igenek száma és megoszlása gyakorlatilag megegyezik, viszont abban a kétharmadban, akik kontrolling tevékenységet nem végeznek, jelentős eltérés van. Ezen csoporton belül a román 27

31 cégek döntő többsége a könyvelésre hagyatkozik, míg a magyaroknak a fele saját bevallásuk szerint nem igényel konkrét információt a döntések meghozatalához. 26. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 28) Tervezi-e a jövőben a jelenlegi munkaerő létszám fejlesztését Pozitívumként értékelendő, hogy a vizsgált cégek több mint fele tervezi a munkaerő létszámának fejlesztését. Akik nem terveznek ilyen irányú fejlesztést, azok megoszlanak. Viszonylag jelentős hányad a meglévő struktúrán változtatna. A magyar cégek és a román vállalkozásoknak is kicsivel több, mint a fele tervez bővítést. Kisebb eltérés csak azok terén adódik, akik a struktúrán változtatnának. A magyar vállalkozók közel egynegyede a meglévő létszámon belül gondolkodik munkaerő-cserén. 28

32 27. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 29) Mennyire okoz nehézséget szakképzett munkaerőt találni A cégek kevesebb, mint harmada talál könnyen szakképzett munkaerőt, tehát ez jelentős problémaként merül fel. Viszont érdekesség, hogy a magyarok sokkal könnyebben (39 %) találnak kvalifikált dolgozókat, mint a román vállalkozások (17 %). 28. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 29

33 30) Hol talál szakképzett munkaerőt Ha találnak, akkor viszont döntően a saját település határain belül rálelnek a megfelelő munkaerőre a vállalkozások. Ez az arány a magyar cégek esetében kimondottan magas (88 %), de a román érték sem alacsony (64%). 29. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 31) Milyen munkaerő iránt van igénye 30. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 30

34 A legtöbb vállalkozásnak felkészült szakmunkásokra van szüksége, de a segéd és betanított munkások iránt is nagy a kereslet. Megállapítható, ebben a felmérésben relatíve háttérbe szorul a felsőfokú végzettség. A magyar és román vállalkozások igényei ilyen téren nagyon hasonlónak minősíthetők. 32) Az alkalmazottak továbbképzéséről Az alkalmazottak továbbképzéséről nagymértékben a vállalkozások maguk gondoskodnak. De ha az alkalmazottnak kell gondoskodni erről, akkor is egy jelentős hányadban megteheti ezt a cég költségeinek a terhére. Persze ennek az ellenkezője is előfordul, vagyis, hogy a dolgozó saját költségére képzi tovább magát. A román cégek esetében majd háromnegyedes az arány, amikor a vállalkozás gondoskodik erről képzések szervezésével. A magyarok esetében ez alig haladja meg az ötven százalékot. 31. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 31

35 33) Amennyiben szerveznek továbbképzéseket, akkor milyen gyakran teszik ezt A vizsgált cégek általában évente egy alkalommal szerveznek továbbképzéseket. Ez teljesen megfelel a mai gazdasági környezet lehetőségeinek. Vannak persze néhányan, akik megteszik ezt gyakrabban is, így például negyedévente szerveznek tanfolyamokat, de ennél gyakrabban már csak tényleg elvétve. A magyar és román válaszok nagyon hasonló, a romániai vállalkozások valamivel nagyobb arányban tartanak továbbképzéseket negyedévente. 32. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 34) Hogyan választják ki a továbbképzéseken részt vevő dolgozókat A továbbképzésen részt vevő dolgozók kiválasztása kapcsán látható, hogy legfontosabb maga a munkakör, de továbbá fontos lehet a teljesítmény és a beosztás is. Érdekes, hogy az összesített adatokban szereplő munkakör válasz szerény többsége a magyar adatokból adódik, hiszen a magyar cégek esetében azok több mint felénél ez a legfontosabb tényező, míg a romániai cégek esetében a munkakör csak a beosztás és a teljesítmény után következik. 32

36 33. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 35) Milyen motivációs eszközöket alkalmaznak A motivációs eszközök vizsgálatakor az első helyen egyértelműen a prémium áll. Természetesen abban az esetben, ha egyáltalán alkalmaz a cég ilyen eszközt. Hiszen a második legtöbbet jelölt kategória az volt, hogy a cég nem alkalmaz premizálást. A román cégek esetében egyértelműen a prémium dominál, és azt alkalmazzák is a cégek, míg a magyarok esetében szintén első a prémium kategória, de sok cég nem alkalmaz ilyen motivációs eszközt. 34. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 33

37 36) Eredményesnek tartják- e az alkalmazott motivációs eszközt Azon cégek, amelyek alkalmaznak motivációs eszközt, túlnyomóan, háromnegyed részük azt eredményesnek minősíti. Mindössze a cégek negyede gondolkodik új eszköz bevezetésén. A román vállalkozások egyöntetűen elégedettek (83 %) az általuk alkalmazott motivációs eszközökkel, míg a magyarok megosztottabbak (63 %). 37) Milyen a kapcsolata (elégedettség vizsgálat - ötfokozatú skálán) A felmérés során megvizsgáltuk, hogy az egyes vállalkozásoknak milyen a kapcsolatuk a helyi önkormányzatokkal, a vállalkozói szervezetekkel, a kamarákkal, a különböző érdekvédelmi szervezetekkel. Ezek alapján egy igen összetett és vegyes kép rajzolódott ki. A legtöbb kimagasló (ötös) osztályzatot a helyi önkormányzatok kapták, viszont ha a jó osztályzatokat (négyes és ötös) együtt vesszük számításba, akkor már a vállalkozói szervezetek állnak az élen. De a felmérés alapján a kamarákkal és az érdekvédelmi szervezetekkel is jó viszonyt ápolnak a vállalkozások. Bár a legtöbb negatív választ (egyes és kettes osztályzat) az érdekvédelmi szervezetek kapták. A leírtak mind a román, mind a magyar vállalkozásokra igazak. 35. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 34

38 36. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 38) A vállalkozással kapcsolatos hatóságok, bankok megítélése A kérdés kapcsán két-két kisebb kérdés érintette az adóhatóságot és a bankokat. Az adóhatóság eljárásainak megítélése során azok gyakorisága és elviselhetősége került osztályozásra, míg a bankok vonatkozásában azok termékválasztéka és az ügyintézés színvonala lett értékelve. Az adóhatóság megítélése mindkét kérdés kapcsán közepesre, illetve közepesen jóra értékelhető. Az ötfokozatú skálán a legtöbben hármas osztályzatot adtak, majd utána a négyesek következtek. A román és magyar válaszok hasonlóan alakultak. A banki termékválaszték megítélése jónak értékelhető. Itt is ötfokozatú skálán válaszoltak a vállalkozások és a legtöbben a négyes osztályzatot jelölték. A hármasok és ötösök hasonló számban fordultak elő. Ebben a kérdésben sincs jelentősebb eltérés a magyar és román válaszadók között. A banki ügyintézés színvonala közepesre értékelhető, vagy közepesen jónak, hasonlóan az adóhatóság megítéléséhez, de mindenképp gyengébb, mint a banki termékválasztékról alkotott vélemény. Ilyen téren adódik eltérés a magyar és román cégek között. A románok erősen közepesre értékelték az ügyintézés színvonalát, míg a magyarok inkább jóra. 35

39 39) A vállalkozás piaci versenypozíciója az elmúlt 5 évben A vállalkozások versenypozícióját megvizsgálva látható, hogy a legtöbb cég versenypozíciója javult az elmúlt évek során. Ez mindenképp örömteli, viszont összesen ugyanekkora hányadnak romlott vagy nem változott a helyzete. Nagy eltérések vannak a magyar és román cégek pozícióját illetően. A romániai vállalkozások több mint felének javult a helyzete, míg a magyarországiak esetében ugyanakkora hányadnak javult, mint romlott (40-40 %). 37. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 40) A földrajzi fekvés előnyei a gazdálkodásnál A földrajzi fekvés megítélése igen összetett és eltérő. Négy kérdést vizsgáltunk: elérhető vasúthálózat, olcsó képzett munkaerő, könnyebb támogatáshoz jutni, illetve egyéb indokok. A vasút terén nagyon megoszlottak a vélemények, de legtöbben közepesen ítélték meg a kérdést. Az olcsó, képzett munkaerő vonatkozásában viszont a közepes válaszokon túl egyértelműen a jó osztályzatok dominálnak, vagyis egyértelmű előnyként van számon tartva. Bár ez inkább a magyar válaszokból olvasható ki egyértelműbben. A könnyebb támogatáshoz jutás esetében ugyanaz az összkép és a magyar, illetve román megítélés, mint a munkaerő esetében. Az egyéb okok esetén 36

40 viszont nagyon nagy a szóródás, sokan előnyként élik meg az elhelyezkedést, de ugyanannyian jelentős hátránynak tartják. 38. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 41) A földrajzi fekvés hátrányai a gazdálkodásnál Az előző kérdéshez kapcsolódóan a hátrányokat vizsgálva az látható, hogy legtöbben legnagyobb hátrányként a gyenge közúti infrastruktúrát említik meg. Érdekes, hogy a fővárostól való távolság bár sokak szerint nagy hátrány, de jelentős hátrány számára ez nem okoz problémát. Fontos és jelentős probléma a kevés termelőcég jelenléte is. Viszont ezeken túl az egyéb problémákat kevesen említették. Érdekesség hogy a gyenge közutakat és főváros távolságát is a magyar vállalkozók jóval gyakrabban említették. 37

41 39. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 42) Van-e kapcsolata felsőoktatási intézményekkel A vállalkozások felsőoktatással való kapcsolatának vizsgálatakor az látható, hogy a vállalkozások egyharmadának van csak ilyen kapcsolata, kétharmad részének pedig nincs. A magyar cégek esetében ennél kicsit jobb az arány, míg a románok esetében valamivel rosszabb. 43) Részt vesznek-e felsőoktatási intézmények által szervezett állásbörzéken Az állásbörzékkel kapcsolatosan eléggé negatív kép rajzolódott ki a felmérés kapcsán. A legtöbb vállalkozás elzárkózik ezektől a rendezvényektől, illetve egy másik jelentős hányad nem rendelkezik elég információval ezeket a rendezvényeket illetően. A cégek kevesebb, mint húsz százaléka vett már részt állásbörzén és alig több mint tíz százalékuk képviselteti magát rendszeresen. Lényegét illetően hasonlóak a román és magyar válaszok. 38

42 40. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 44) Terveznek-e a közeljövőben új termékkel megjelenni 41. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 39

43 Az új termékkel való megjelenés kapcsán egyrészt pozitív, hogy viszonylag sok cég készül ilyenre, viszont ezen belül döntően csak saját fejlesztéssel. Sem egyetemek, sem kutatóintézetek bevonását nem tervezik a fejlesztések kapcsán. A román és magyar válaszok gyakorlatilag megegyeznek ilyen téren. 45) Tervezik-e a közeljövőben új piac/piaci szegmens meghódítását A vizsgált cégek jelentős többsége, több mint nyolcvan százaléka, tervezi a közeljövőben új piaci szegmens meghódítását. Az arányok gyakorlatilag megegyeznek a magyar és a román vállalkozásokat illetően. 46) Terveznek-e a közeljövőben új beruházást Az új beruházások terén is optimista a vállalkozások többsége. A cégek több mint hatvan százaléka tervez új beruházást a közeljövőben. A román cégek esetében magasabb az arány (80 %) a beruházásokra vonatkozóan. 47) Tervezik-e a beruházásokhoz pályázati források igénybe vételét A beruházásokhoz való forrás tekintetében a válaszadók kétharmada igennel válaszolt. Ezen belül a válaszadók fele maga tervezi kitölteni a pályázati adatlapot, míg a csoport másik fele pályázatíró cég bevonását tervezi. A magyar vállalkozások esetében valamivel magasabb a pályázati források igénybe vételének terve, de nincs nagy különbség a határ két oldalának vállalkozásai között ilyen téren. 48) A kiállításokon, vásárokon való részvétel gyakorisága A kiállításokon való részvétel a vállalkozások esetében inkább alkalomszerűnek minősíthető. A legtöbben évente jelennek meg a rendezvényeken. Ez igaz a magyarországi és romániai cégekre is. 40

44 A látogatói kérdőívek kiértékelése 1) Évente milyen gyakorisággal látogat kiállításokat, vásárokat Elmondható, hogy a látogatók fele igen gyakran jár kiállításokra, illetve vásárokra. A többször opció majdnem az összes válasz felét képezi. Utánuk azok következnek, akik ugyan nem rendszeresen, de kétszer vagy háromszor meglátogatják az ilyen típusú rendezvényeket egy évben. A konkrét számokban mutatkozik némi eltérés, de az arányok nagyon hasonlók a határ mindét oldalán lévő vállalkozások esetében. 42. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 2) Nevezze meg látogatásának célját A látogatás célját illetően igen heterogén a válaszok összessége. Relatíve sokan új üzleti partnert keresnek, de sokan szeretnék a piaci ismereteiket is frissíteni, vagy éppen új ötleteket megismerni. De sokan csak egyszerűen a szabadidejüket 41

45 töltik el így. Az egyéb válaszok között a protokoll, a kísérő és a sajtó hangzott el érvként. A magyar és a román látogatók is legnagyobb számban a szabadidő hasznos eltöltését jelölték meg. A románoknál ezt az objektív piaci ismeretek követik, míg a magyarok esetében az új ötletek következnek. De összességében hasonló arányok jelennek meg a kérdőívek válaszaiban. 43. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 3) Honnan értesült a rendezvényről A rendezvényről való értesülés terén a szervezők meghívása áll az első helyen, de az internet, az írott sajtó és a reklámújságok is sokak által meg lettek említve. Mind a magyar, mind a román látogatók ezt a négy opciót jelölték meg leggyakrabban. A különbség abban mutatkozik meg, hogy a román látogatók 42

46 esetében az említett médiumok megelőzik a meghívások gyakoriságát, míg a magyarok esetében ez pont fordítva van. 4) Hogyan készül föl a látogatásra A látogatók rendezvényre való felkészülésére kapott válaszok alapján látható, hogy az oda ellátogatók igen tudatosak. Legtöbben előzetesen informálódnak a médiából, de sokan a szervezőkkel is felveszik a kapcsolatot. A magyarok legjellemzőbben a rendezvény címe alapján döntenek, míg a románok előzetesen informálódnak. 44. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 5) Volt-e olyan rendezvény, amelyet szeretett volna, de nem látogatott meg A látogatók többsége, nagyságrendileg 60 % megemlített olyan rendezvényt, amelyet bár szeretett volna, de nem látogatott meg. Ez az arány a román látogatók körében magasabb, náluk 75 % körül van. 43

47 6) Ha igen, akkor nevezze meg az okát Akik nem tudtak ellátogatni egy számukra fontos kiállításra, azok elsődlegesen a távolságot jelölték meg okként. De fontos szempontként merült fel az utazás költségvonzata is, és megjelentek egyéb okok is, pl. információ hiány. A magyar és román látogatók esetében is több mint ötven százalékot tesznek ki a távolságra és költségekre vonatkozó válaszok, de amíg a románok esetében ezeken belül egyértelműen a távolság dominál, mint ok, addig a magyarok szinte fele-fele arányban említették a két indokot. 45. ábra 7) A kiállításon eltöltött idő Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Fontos, hogy az egyes látogatók mennyi időt töltenek el az adott rendezvényen. Látható, hogy akik kilátogatnak, komoly szándékkal teszik, ugyanis a válaszadók döntő többsége legalább egy órát eltölt az egyes kiállításokon. De ezen belül is igen sokan jelölték a 3-5 óra időtartamot. Összehasonlítva a román és magyar látogatói szokásokat, azt lehet kijelenteni, hogy a román vendégek több időt fordítanak a rendezvényekre. A két 44

48 leggyakoribb kategóriába (1-2 óra és 3-5 óra) a románoknak 86 %-a tartozik, míg a magyaroknak csak 67 %-a. 46. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 8) A rendezvényen szerzett tapasztalatait hány személlyel osztja meg A rendezvény hírének terjedésében kulcsszerepet játszanak a látogatók és azok személyes kapcsolatai. A látogatók több mint háromnegyede nem csak a legszűkebb környezetével osztja meg tapasztalatait, hanem ismerőseivel is. Ezen belül, vagyis, hogy hány ismerőssel, nagyon pozitív, hogy messze a legtöbb válasz a 10 főnél többel opcióra érkezett. Ezen válaszok a kategórián belül több mint ötven százalékot tesznek ki. De akik ennél kevesebb ismerősnek számolnak be az élményekről, azok is jellemzően 4-5 ismerősnek azért továbbadják információikat. A magyarok és románok között ilyen téren nem mutatkozik jelentősebb eltérés, talán annyi, hogy a román látogatóknál még inkább dominál tíznél több ismerősnek való beszámolás a rendezvényről. 45

49 47. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 9) Nevezze meg a rendezvény meglátogatásának okát 48. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján Magának a látogatásnak oka mögött legtöbben a személyes szakmai fejlődést és a vállalkozás érdekeit jelölték meg. Ezen túl azért nem elhanyagolható az a réteg, amely kötelességet teljesít. 46

50 Érdekesség, hogy míg a magyar látogatók közel háromnegyede az első két kategóriát jelölte meg, addig a románoknak csak kevesebb, mint fele. Utóbbi látogatóknál jelentős súllyal bír a kísérőrendezvény szerepe. 10) Milyen típusú kiállításokat részesít előnyben Nagyon megoszlanak a vélemények a látogatók által preferált kiállításokat illetően. Bár legtöbben a belföldi regionális vásárokat említették, de a legkevesebbszer említett univerzális termékbemutató válasz is igen gyakran elhangzott. Ezen túl a vendégek szívesen látogatják az országos rendezvényeket, a tematikus eseményeket, sőt a határ menti eseményeket is. A magyar vélemények nagyon hasonlók az összesített adatokhoz, de a román véleményekben is gyakorlatilag annyi eltérés mutatkozik, hogy az euroregionális, határ menti események kevésbé, míg a belföldiek valamivel népszerűbbek. 49. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 47

51 11) Rangsorolja a következő információszerzési lehetőségeket hatékonyságuk szerint Az információhoz való hozzájutás terén négy opció volt felkínálva a látogatóknak, ezek hatékonyságát értékelték: szakkiállítások, internet, direkt marketing, szaklap. Összességében a szakkiállítások kapták a legtöbb magas (négyes, vagy ötös) osztályzatot. Az internetet és a szaklapokat is sokan hatékonynak tartják. A legkevésbé jó osztályzatokat a direkt marketing kapta, de azt nem lehet mondani, hogy ezt haszontalannak ítélnék az emberek. 50. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 51. ábra Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek alapján 48

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

GVK_Munkaerőpiac_2011

GVK_Munkaerőpiac_2011 Jelentéskészítő, GVK_Munkaerőpiac_0 GVK_Munkaerőpiac_0 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0%

Részletesebben

WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA

WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE BUDAPEST 017. 1 1. A kutatás körülményei A Wekerle Sándor Főiskolán 017. októberében hallgatói elégedettség vizsgálatot végeztünk. A megkérdezés

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról

Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Fecskepalota Szép Jelen Alapítvány Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Készült az Erzsébet-program által kiadott kérdőív segítségével Készítette: Hegyi Bella 2014 1 Tartalomjegyzék Táblajegyzék... 2 1.

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16.

K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16. K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16. Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy bíróságunk 2016. január 15- február 15 közötti időszakban az Önök segítő közreműködésével Ügyfél-elégedettséget

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete

Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét? Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

INKUBÁTORHÁZ KISIPAROSOKNAK

INKUBÁTORHÁZ KISIPAROSOKNAK INKUBÁTORHÁZ KISIPAROSOKNAK FAIPAR BÚTORGYÁRTÁS ÉPÍTŐIPAR ÉLELMIS ZERIPAR KÉZMŰVESSÉG IPAR TEXTIL- ÉS BŐR FÉMIP AR Székelyudvarhely, 2018? INKUBÁTORHÁZ KISIPAROSOKNAK Igényfelmérő kutatás 2018. február

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A i terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program keretében

Részletesebben

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata A siker útj tján 2012.04.26. Vállalkoz llalkozónők k Képvisel pviselőinek inek Hálózata MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt SEED Kisvállalkozás-fejlesztési

Részletesebben

Jelentés a NKE évi nyílt napi rendezvényein kitöltött kérdőívek alapján

Jelentés a NKE évi nyílt napi rendezvényein kitöltött kérdőívek alapján Jelentés a NKE 2017. évi nyílt napi rendezvényein kitöltött kérdőívek alapján 2017. év január hónapban, - a hagyományokhoz híven- a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ismét megtartotta a Nyílt Napok rendezvénysorozatát.

Részletesebben

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai A GVI 13. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei 13. januárban jelentősen javult a GVI negyedéves Konjunktúra Indexe és

Részletesebben

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra?

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra? Felmérés az iparkamarai szolgáltatásokról és díjakról kutatási jelentés A felmérés A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatok Országos Egyesülete 2015 március 3-a és 18-a között online felmérést

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

DE_munkaero_piaci_2017_all. Válaszadók száma = 163. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DE_munkaero_piaci_2017_all. Válaszadók száma = 163. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV. Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja. A HAZAI

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák

Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák Sajtóközlemény azonnal közölhető! Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák Budapest, 2017. július 17. Tavaly a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások közel 70%-a

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tagjai és a bizottságok tagjai évi elégedettség-mérésének szöveges kiértékelése

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tagjai és a bizottságok tagjai évi elégedettség-mérésének szöveges kiértékelése Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tagjai és a bizottságok tagjai 2017. évi elégedettség-mérésének szöveges kiértékelése A Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban:

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Külső partneri elégedettség felmérés 2013.

Külső partneri elégedettség felmérés 2013. Munkaügyi Központja Iktatószám: VAM/01/473-16/2013. Külső partneri elégedettség felmérés 2013. 2010-ben az MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer bevezetése kapcsán kidolgozásra került egy új

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

2013_DPR_mpiac_DE_blokk_ÁJK. Válaszadók száma = 18. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

2013_DPR_mpiac_DE_blokk_ÁJK. Válaszadók száma = 18. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% 0_DPR_mpiac_DE_blokk_ÁJK Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és Kutatási tanulmány Bevezetés A Szolnoki Főiskola célja a Támop 4.1.1 projekt keretében egy olyan DPR rendszer kidolgozása, amely több szempontból képes segíteni az intézmény munkáját. A projekt keretében

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége RECOM, Gazdaság-Kutatás-Innováció Szombathely, 2010. december 13. A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége Dr. Grosz András MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Az előadás felépítése

Részletesebben

Önértékelési rendszer

Önértékelési rendszer Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes

Részletesebben

Beérkezett kérdőívek aránya csoportonként

Beérkezett kérdőívek aránya csoportonként A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Jelentés a 2013-as Educatio kiállításról

Jelentés a 2013-as Educatio kiállításról Jelentés a 2013-as Educatio kiállításról Életpálya Iroda Molnár Balázs I. Bevezető A január 18-19-én tartott Educatio kiállításon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban NKE) is állított standot,

Részletesebben

Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban

Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK

EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések

Részletesebben

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. című pályázat mellékletét képező. fenntartási és üzemeltetési terv. elkészítéséhez

ÚTMUTATÓ. című pályázat mellékletét képező. fenntartási és üzemeltetési terv. elkészítéséhez ÚTMUTATÓ A Helyi piacok fejlesztése Pest megye területén című pályázat mellékletét képező fenntartási és üzemeltetési terv elkészítéséhez Az Útmutató megtalálható a Pénzügyminisztérium ( http://www.kormany.hu/hu/penzugyminiszterium),

Részletesebben

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok Egy vállalati felmérés tapasztalatai Budapest, 2018. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és

Részletesebben

A patikák tulajdonosainak és vezető gyógyszerészeinek véleménye a gyógyszertárak kapcsán történt főbb változásokról

A patikák tulajdonosainak és vezető gyógyszerészeinek véleménye a gyógyszertárak kapcsán történt főbb változásokról EGÉSZSÉGÜGYKUTATÓ INTÉZET KFT. 1092 BUDAPEST, RÁDAY UTCA 42-44. A patikák tulajdonosainak és vezető gyógyszerészeinek véleménye a gyógyszertárak kapcsán történt főbb változásokról 2013. május 9. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben