KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

Átírás

1 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/13-9/2013. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: augusztus óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető-helyettes Készült: 1 eredeti és 2 fm. példányban Egy példány: lap Kapják elosztó szerint. Ez a: sz. fm. példány É Írásbeli vizsgatevékenység, javítási-értékelési útmutató vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Ellenőrzési ismeretek alkalmazása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 1. vizsgafeladat: Ellenőrzési ismeretek alkalmazása a feladatlap alapján. "A változat Kidolgozási idő: 300 perc Szakképesítés OKJ azonosító száma: Megnevezése: Mérlegképes könyvelő A vizsga ideje: augusztus óra P. H augusztus KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 1

2 Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 1/a feladat megoldása MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ vállalkozási szak GYAKORLATI ÍRÁSBELI VIZSGADOLGOZAT ELLENŐRZÉSI ISMERETEK ALKALMAZÁSA MEGOLDÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A feladatnak megfelelően a megoldásban a gyártásfejlesztési tevékenység két témakörének - a gyártásfejlesztési tevékenység döntései megalapozottságának és - a gyártásfejlesztési tevékenység ütemterve helyességének ellenőrzési feladatait kell programszerűen kidolgozni. A vizsgálati program mindhárom része elkészítendő, tehát a megoldásnak tartalmaznia kell - a program általános (bevezető) részét, - a részletes vizsgálati feladatokat és - a vizsgálatszervezési feladatok részt. A vizsgálati program kidolgozásakor a vizsgázónak a megadott témaköröket szerepeltetnie kell a megoldásban. A vizsgálatot a feladat szerint a belső ellenőrzés végzi. Megoldásként többféle jó és elfogadható kidolgozás készíthető, de a vizsgázónak figyelembe kell vennie, hogy a vizsgált időszak (2012. év), a vizsgálat ideje (2013. március ), ezek mindenképpen meg kell, hogy jelenjenek a vizsgálati programban. A vizsgázótól elvárható, hogy a vizsgálati program készítésének dátumát helyesen állapítsa meg, tehát az megelőzze a vizsgálat első napját. A vizsgálatba műszaki szakértő is bevonandó. A feladat egy lehetséges megoldása: VIZSGÁLATI PROGRAM a RITKA Termelő Kft. (1111 Budapest, Felhő u. 34.) gyártásfejlesztési tevékenységének részellenőrzéséhez A vizsgálatot elrendelte: Karika András ügyvezető igazgató Vizsgált időszak: év A vizsgálat ideje:* március A vizsgálatot végzik:* Vígh Csilla belső ellenőr és Volter Mátyás műszaki szakértő Megbízólevél száma:* 2013/27. (*Megjegyzés: ezek a program III. részében is szerepeltethetők.) I. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 2

3 A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy: - a gyártásfejlesztési tevékenység döntés-előkészítése megalapozott volt-e, - helyesen állították-e össze a gyártásfejlesztési ütemtervet. II. RÉSZLETES VIZSGÁLATI FELADATOK Ellenőrizendő a gyártásfejlesztési tevékenység döntés-előkészítésének megalapozottsága, amelynek kapcsán vizsgálni kell, hogy - a megfelelő fejlesztési döntések érdekében vizsgálták-e a meglévő technológiák milyenségét, legfontosabb paramétereit (anyag-, energia- és munkaigény, a szűk keresztmetszetek érvényesülését, a gyártásból adódó minőségi problémákat és azok okait stb.), - a technológiai fejlesztések mennyiben irányulnak a vállalkozás technológiai elmaradásának felszámolására, - a döntéseket megfelelően részletezett technológiai folyamatleírások alapján hozták-e meg, - figyelembe vették-e a végrehajtás munkaeszközeinek (szerszám, termelő berendezés stb.) meghatározását és a gyártási rendszerek jellemzőit, - vizsgálták-e a fejlesztési döntések kapcsán a fejlesztések hatásait: - a termelés és az értékesítés volumenének növelésére, - a minőség javítására, - a jobb piaci árakra, - a termékek önköltségének csökkentésére, - az általános költségek mérséklésére és - a munkaerő-felhasználásra. Ellenőrizendő a gyártásfejlesztési ütemterv összeállításának helyessége, amelynek kapcsán vizsgálandó, hogy - az ütemterv helyes-e, magában foglalja-e a fejlesztés valamennyi szakaszát, nem maradt-e ki belőle valamelyik lényeges művelet, amelynek elmaradása veszélyezteti a gyártásfejlesztési munka ütemes előrehaladását, - az ütemterv elkészítésénél alkalmaztak-e olyan módszereket, amelyek elősegítik a műszaki előkészítés átfutási idejének rövidítését, - az egyes munkaszakaszok tervezése megfelelő átlapolással, párhuzamosan történt-e, - az ütemtervben szereplő feladatok tervszerű végrehajtásához megvannak-e a szükséges személyi és tárgyi feltételek, - megvan-e az időbeli összekapcsolódás a műszaki előkészítés ütemterve, a gyártási program és a vállalt szállítási határidő között. III. VIZSGÁLATSZERVEZÉSI FELADATOK A vizsgálat idejének kétharmadánál egyeztetést kell tartani, felmérve az addigi ellenőrzési munkát és meg kell határozni az esetleges további feladatokat. Valamennyi hibát feltáró megállapítást bizonyító okmánnyal kell alátámasztani. A bevont műszaki szakértő megállapításairól szakértői véleményt, továbbá részjelentést köteles készíteni. Az érdekeltekkel egyeztetett vizsgálati jelentés leadásának határideje április 4. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 3

4 Budapest, március 4. Karika András s.k. ügyvezető igazgató (A feladat megoldásánál a részletes vizsgálati feladatok rész más tagolással, illetve más feladatok meghatározásával vagy a feladatok tömörebb megfogalmazásával is elfogadható. A vizsgálatot végzők meghatározása, a vizsgálat idejének és a megbízólevél számának szerepeltetése az általános rész helyett a vizsgálatszervezési feladatok között is megjelenhet). Értékelés: A megoldás akkor fogadható el ponttal, ha tartalmazza a program mindhárom részét és legalább 6 vizsgálati feladatot jól megjelöl, és mindkét meghatározott vizsgálati területet érinti a kidolgozás. Maximális pontért legalább 9 vizsgálati feladatot kell jól kidolgozni, az I. és III. rész hibátlansága mellett. (A feladatra 12 pontnál kevesebb nem adható.) A feladat a - dr. Birher Ilona Bodonyi Miklós dr. Sztanó Imre Vörös László: A vállalkozások tevékenységének ellenőrzése (SALDO 2012.) és a - dr. Birher Ilona dr. Sztanó Imre Vladár Ferencné dr. Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz (Perfekt 081/2001.) kiadványok, valamint - Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana (SALDO T01/2010.) tankönyv alapján készült. 1/b feladat megoldása A feladat megoldásaként a vizsgázónak el kell készítenie az ellenőrzést végző műszaki szakértő megbízólevelét. A megbízólevél tartalmazza: - a kiállító szervezet megnevezését, címét, - a megbízólevél számát (iktatószámát, nyilvántartási számát), - a Megbízólevél megnevezést, - az ellenőr(ök) nevét, beosztását, - az ellenőrzött szervezet(ek), helyszínek megjelölését, a helyszíni ellenőrzés időszakát, - az ellenőrzés tárgyának megjelölését, az ellenőrzési programra való hivatkozást, - a megbízólevél érvényességi idejét, - a kiállítás keltét (ügyelve a 1/a feladatrészben meghatározott dátumnak megfelelő keltezésre), - a megbízólevél kiadmányozására jogosult aláírását és bélyegző lenyomatát. Értékelés: A megbízólevélre maximum 8 pont adható. Nem teljes megoldás esetén pontlevonás jár a kidolgozás hiányosságaitól függően. A feladatra 4 pontnál kevesebb nem adható. A feladat a - Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana (SALDO T01/2010.) tankönyv alapján készült. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 4

5 1/c feladat megoldása Fénykép (5 pont) A fényképet bonyolult jelenségek, helyzetek szemléletes rögzítésére használjuk és kizárólag szemle alkalmazásával tett megállapítások bizonyítását szolgálhatja. A felvételnél jelen kell lennie az ellenőrzött szervezeti egység illetékes felelős dolgozójának, aki a (hagyományos) fénykép hátoldalán vagy külön jegyzőkönyvben az aláírásával igazolja, hogy a felvétel mit ábrázol, mikor és hol készült, továbbá, hogy a felvétel a jelenlétében történt. Ezen kívül szerepel a jelenlévők aláírása. Az így rögzített információkat az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységnek a rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja (az ellenőrrel) közös jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével. Szakértői vélemény (5 pont) A szakértői véleményt a megállapítások bizonyítása céljából akkor kell beszerezni, ha olyan speciális szakkérdésben kell dönteni, amelyhez az ellenőrzést végzők szakismerete, felkészültsége nem elegendő, továbbá, ha a tény hitelt érdemlő megállapítása csak különleges módszerek, műszerek igénybevételével végrehajtott, például laboratóriumi vizsgálat útján valósítható meg. A szakértői vélemény nagyon gyakran a mintavétel, a kísérlet, vagy a szemle módszereinek alkalmazásához kapcsolódóan szükségessé váló szakértők általi ellenőrzés okirata. A szakértői vélemény tényleírásból és a tulajdonképpeni szakértői véleményből áll. A szakértő állásfoglalása az ellenőrzést végzők részéről figyelembe vehető, de az számukra nem kötelező, joguk van másik szakértőt (ellenszakértőt) is felkérni. Az ellenőrzési munkalapok (7 pont) elsődleges célja az írásba foglalt ellenőrzési megállapítások és következtetések alátámasztása. A munkalapok az ellenőrzés kezdetétől annak végéig az ellenőr által elvégzett munka dokumentációjaként szolgálnak. Egyértelműen tanúsítják a lefolyatott vizsgálati eljárásokat, az elvégzett teszteket, illetve azok forrását, a vizsgálatok megállapításait és a levont következtetéseket, továbbá a bizonyítékok listáját. Az ellenőrzést felülvizsgáló vagy külső ellenőrző számára is lehetővé teszik az elkészített munkalapok a munkafolyamatok és munkalépések végigkövetését, valamint megteremtik az ellenőrzési program vonatkozó lépése, feladata, illetve a megállapítások és következtetések közötti közvetlen kapcsolatot. Az ellenőrzési munkalapok általános jellemzői, hogy alapját képezik az ellenőrzés során folytatott kommunikációnak, az ellenőrzött személyekkel való megbeszéléseknek. Elősegítik az ellenőrzés folyamatos felülvizsgálatát, minőségbiztosítását. Segítséget nyújtanak az ellenőrzések megtervezésében, végrehajtásában, az eredmények írásba foglalásában. Segítségükkel az ellenőrzési célok elérése nyomon követhetővé válik. Az ellenőrzés valamennyi munkafázisát, eredményeit harmadik fél számára is értelmezhetővé teszik. Az új ellenőrzési munkaerők képzésénél esettanulmányként szolgálnak, konkrét ellenőrzési gyakorlat bemutatásával segítik az ellenőrzési munkatársak szakmai fejlődését. Továbbá útmutatóul, háttér információként és referenciaként szolgálnak a későbbi ellenőrzésekhez. Értékelés: Maximum 17 pont adható. Nem teljes megoldás esetén pontlevonás jár a kidolgozás hiányosságaitól függően. A feladat a Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana (SALDO T01/2010.) tankönyv alapján készült. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 5

6 2/a. feladat megoldása A feladat megoldásaként a vizsgázónak az eredménykimutatás ellenőrzése kapcsán kell vizsgálati jelentést készítenie. A jelentésnek mindhárom részét ki kell dolgozni. Megoldásként többféle jó és elfogadható kidolgozás készíthető, de a vizsgázónak figyelembe kell vennie, hogy a vizsgált időszak a év, a vizsgálatot elrendelő személy a vezérigazgató a feladatban ezek konkrétan meg vannak határozva, így mindenképpen meg kell, hogy jelenjenek a vizsgálati jelentés bevezető részében. A feladat egy lehetséges megoldása: VIZSGÁLATI JELENTÉS a Termelő Zrt. (1234 Budapest, Nehézipar u. 8.) évi éves beszámolója részét képező eredménykimutatás egyes kiemelt sorainak ellenőrzéséhez A vizsgálatot elrendelte: Balogh Amaranta vezérigazgató Vizsgálandó időszak: év A vizsgálat ideje: március A vizsgálatot végzik: Kis Rudolf belső ellenőr és Timár Tamás belső ellenőr Megbízólevél száma: 2013/5. I. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a társaság - az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások tartalmát helyesen állapította-e meg számviteli politikájában és számlarendjében, - a számvitelben, az eredménykimutatásban a szabályozásnak, illetve a számviteli törvény előírásainak megfelelően számolták-e el az egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat. II. A megoldás keretében a II. Megállapítások részben a pozitív megállapításokon túlmenően negatív, hibát, hiányosságot feltáró megállapításokat is kell szerepeltetni. Ezeket célszerű a következő sorrendben összeállítani: 1. Kritérium, követelmény: a folyamatok és kontrollok elvárt működésének szempontjai ( mi kellene, hogy legyen? ). 2. Valós tények: a vizsgálat során a belső ellenőr által feltárt, bizonyítékokon alapuló tényhelyzet ( mi van? ). 3. Ok: hiba esetén az elvárt és valós feltételek közötti eltérés okának felfedése ( miért van eltérés? ). 4. Hatás, következmény: a vizsgált szervezet ezzel a kockázattal szembesül amiatt, mert az adott feltétel nem áll összhangban a saját kritériumában szereplő elvárással. Tehát az eltérés lehetőleg számszerűsített hatása kerül bemutatásra. 5. Felelősség: a súlyos, jelentős kárt okozó hiba esetén név szerint kell feltárni a felelősséget. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 6

7 A vizsgálati jelentésnek igazodnia kell az I. részben rögzített ellenőrzési célokhoz, tehát minden egyes megjelölt ellenőrzési területhez kapcsolódnia kell megállapításnak. Hibát, hiányosságot feltáró megállapítások témái lehetnek például: - a társaságnál az év folyamán többször történt anyageladás, amelynek bevételét hibásan egyéb bevételként számolták el, - a társaság nagy értékű tárgyi eszközt értékesített a beszámolási időszakban, amelynek eladása előleg fizetéséhez, bevételezéséhez kapcsolódott. A társaságnál hibásan számolták el az értékesítést, hibás összeggel szerepel az egyéb bevételek között, - tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel az értékesítés nettó árbevételei között került elszámolásra és kimutatásra, - elvégzett bérmunka ellenértékét árbevétel helyett egyéb bevételként számoltak el, - káreseményhez kapcsolódó, biztosítótól kapott kártérítést hibásan rendkívüli bevételként számoltak el, - tárgyi eszköz értékesítéshez kapcsolódóan a kivezetéskori könyv szerinti értéket hibásan állapították meg, esetleg bruttó értéken történt a kivezetés és az egyéb ráfordítás elszámolása, - az év során kiselejtezett tárgyi eszközök könyv szerinti értékét anyagköltségként számolták el, - indokolatlanul nem számoltak el értékvesztést, - helyi adókat az egyéb szolgáltatások között költségként számolták el egyéb ráfordítások helyett, - indokolatlanul határoztak meg és számoltak el hitelezési veszteséget, - a társaság indokoltan elszámolt értékvesztéseket, de azok összegét a tervezett eredménykimutatásban az egyéb ráfordításokhoz tartozó tájékoztató sorban nem szerepeltette, - hibásan állapítottak meg és képeztek céltartalékot a beszámolási évben stb. A felsorolás nem teljes körű, ezért más hibák is szerepeltethetőek a jelentésben jó megoldásként! A feltárt hibák rögzítésénél meg kell követelni a hibák konkrét megfogalmazását, tényekkel, adatokkal (pl. konkrét számlákra való hivatkozás, vevő pontos megnevezése, pontos összegek megjelölése, a hiba konkrét megfogalmazása) való alátámasztottságát (hivatkozást a megállapítást alátámasztó okmányra). Csak az így kidolgozott megállapításokra adható pont. A vizsgálati jelentés III. részében meg kell követelni a javaslatok kidolgozását, amelyek összhangban kell, hogy legyenek a hibát feltáró megállapításokkal. A felelősséget akkor kell felvetni, ha a hiányosság, a mulasztás jelentős kárt okozott a társaságnak vagy törvénysértést jelent. Ha a felelősséget felvetették, akkor meg kell követelni a felelősségi záradék kidolgozását is. A jelentésbe foglalt megállapításokért a vizsgálatot végrehajtó ellenőr felelősséggel tartozik, ezért aláírásával kell azt ellássa. A jelentés készítés dátumának igazodnia kell a jelentés első részébe foglalt vizsgálati időhöz. A megoldás akkor fogadható el ponttal, ha a megállapítások konkrétan, adatokkal, tényekkel szerepelnek a jelentésben (minimum hat hibát feltáró megállapítás). A feladat megoldására pont a kidolgozástól függően akkor adható, ha a javaslatok is teljes KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 7

8 körűek, és a vizsgálati jelentés legalább nyolc hibát feltáró konkrét megállapítást tartalmaz. Maximális pontszám csak a teljesen hibátlan kidolgozásra adható beleértve súlyos hiba esetén a felelősség megállapítását és a felelősségi záradék meglétét is. A pozitív megállapítások hiánya pontlevonással jár. A témakörhöz nem kapcsolódó megállapításokra pont nem adható! A feladat a - dr. Birher Ilona Bodonyi Miklós dr. Sztanó Imre Vörös László: A vállalkozások tevékenységének ellenőrzése (SALDO 2012.) és a - dr. Birher Ilona dr. Sztanó Imre Vladár Ferencné dr. Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz (Perfekt 081/2001.) kiadványok, valamint - Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana (SALDO T01/2010.) tankönyv alapján készült. 2/c feladat megoldása A feladat megoldásaként a feladatból adódóan csak tanúsítvány készíthető (más okmány nem fogadható el). A tanúsítvány kidolgozásának értékelésekor a vizsgázótól el kell várni a tanúsítvány készítésének követelményeit, így - a tanúsítvány címszó meglétét, - a címszó alatt a tanúsítvány tárgyának feltüntetését, - a már meglévő bizonylatokból, nyilvántartásokból származó adatok lehetőleg táblázatos formában történő szerepeltetését, úgy, hogy a tanúsítvány a hibáról szóló megállapítást jól szemléltesse, - a táblázat alatt a hitelesítő záradékot, amely tartalmazza, hogy az adatok honnan, milyen bizonylatból, nyilvántartásból származnak, és hogy az eredeti okmányok adataival megegyeznek, - a keltezést, - a hitelesítő személy aláírását (amely nem származhat a belső ellenőrtől). Értékelés: A tanúsítványra maximum 15 pont adható. Nem megfelelő okmány készítése esetén (tehát ha a megoldás nem tanúsítvány) pont nem adható. Nem teljes megoldás esetén pontlevonás jár a kidolgozás hiányosságaitól függően. A feladatra 7 pontnál kevesebb nem adható. Nem adható pont a megoldásra, ha a tanúsítványt hitelesítőként a belső ellenőr írta alá. A feladat a Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana (SALDO T01/2010., C rész) tankönyv alapján készült. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 8