BİSZÉNFAI GYEPTERÜLETEK FÖLDÉRTÉKELÉSE A D-E-METER RENDSZERBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BİSZÉNFAI GYEPTERÜLETEK FÖLDÉRTÉKELÉSE A D-E-METER RENDSZERBEN"

Átírás

1 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 1 BİSZÉNFAI GYEPTERÜLETEK FÖLDÉRTÉKELÉSE A D-E-METER RENDSZERBEN FÁBIÁN T. A, HORVÁTH Á. B, HOFFMANN R. C, DÉR F. D a Ph.D. hallgató, Kaposvári Egyetem, b egyetemi hallgató, Kaposvári Egyetem, c egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem, d egyetemi docens, Kaposvári Egyetem ABSTRACT Evaluation of grasslands at Bıszénfa in the D-e-Meter system The future way of grassland management is greatly influenced by the new functions of the grasslands relative to the environment. This means that the role of raising nutrition will be expand by the role of keeping the natural resources. In the EU the price of the arable are controlled by the supply and demand, so the quality of the arable and the value of it come asunder. The market economy has to evaluate the arable reliable and accurate. In according to these sentences it is necessary to show the real value of soil quality, of arable in the register of estate. In the D-e-Meter grassland module we start the evaluation with the DM yield of the characteristic grass. This starting point is modified with the factors proper to the area. The measured and the estimated DM yield were compared to each other at 3 grassland at Bıszénfa. The authors gave advice to use the animal unit as index number of the grassland fertility. Keywords: Grassland, evaluation, D-e-Meter, soil quality, arable BEVEZETÉS Az Európai Unió földhasználatát a szabályozottság és a környezettudatos gazdálkodás jellemzi, melynek egyik lényeges összetevıje a termıterületek tulajdonságainak ismerete. A földminısítés és a földminıséget is figyelembe vevı gazdálkodás-tervezés ezért kiemelten kezelt kérdés (VÁRALLYAY, 2003). Magyarországon a növénytermesztés jelentıs szerepe már régen felvetette a földértékelés informatív módszerének kialakítását. E módszer, amely Aranykorona érték néven vált ismerté, egészen a közelmúltig mőködött, olyannyira, hogy az 1990-es években végrehajtott termıföld privatizáció során is ezt alkalmazták. Az ökonómiai megközelítés mellett napjainkig a gyepek értékelése nagyrészt a statisztikai módszerekkel dolgozó növénycönológián alapultak, melynek legnevesebb képviselıje Braun-Blanquet volt. Hazánkban a gyepek botanikai-florisztikai alapon való vizsgálatát Thaisz kezdte el, de a modern cönológiai vizsgálatokat csak Soó és tanítványai indították el az 1930-as években. Az 1950-es évek elején többek között Máthé és tanítványai, Juhász, Prettenhoffer foglalkoztak a rét- és legelı értékelés problémakörével (IN MÁTÉ, 2003). A gyepek együttes botanikai és gazdasági értékelésével foglalkozott BALÁZS (1960). Az 1990-es években VINCZEFFY (1995) és munkatársai olyan gyepminısítési rendszert dolgoztak ki, amelyben a gyep minısítése három számmal jelölhetı. A módszer hibája, hogy több értékes tulajdonsága mellett nem foglalkozik részletesen a talajtani és éghajlati hatásokkal. Ezért napjainkban a gyepek korrekt földértékelése még nem megoldott, így a gyepterületek termését nehéz tervezni, csak tapasztalati úton lehetséges a becslés. A gyepcönológiáról, és az osztályozásról általában A XIX. század vége felé Schröter és Stebler munkássága nyomán jött létre a fitocönológia, mely a termıhelyek, és a növényzet összefüggését vizsgálja. Késıbb BRAUN-BLANQUET (1954) kidolgozta a növényzet felvételezésének módszerét. Ma a

2 2 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) cönológusok leggyakrabban ezt a módszert használják. Hazánkban SOÓ (1941, 1964, 1965) hozta létre a fitocönológusok iskoláját. Soó tanítványai közül BALÁZS (1943) új módszert dolgozott ki. Amíg Braun- Blanquet és Klapp módszerének két hibaforrása van, az egyik a helyszíni, a másik a feldolgozási becslésnél, addig Balázs módszerében csak a helyszíni becslés jelent hibaforrást (BALÁZS, 1960). A gyepek osztályozása A gyepek osztályozása több szempontból történhet, ezek közül a jelentısebbek a következık: BASKAY TÓTH (1966) az abszolút gyepterületeket a használat módja szerint 3 csoportra osztja: legelık, kaszálók és rétek, melyek osztályozása különbözı szempontok szerint történik. Közülük a gyakorlatban a legelık keletkezés, jelleg, állatfajok, és fekvés szerinti osztályozása ismert. HORN és STEFLER (1990) a gyep típusának és a gyephasználat intenzitásának jellemzése alapján végezték el a gyepek csoportosítását (1. táblázat). Gyep típusának jellemzése, ill. aránya 1.táblázat: A gyepek csoportosítása típusuk szerint Szénahozam t / ha Intenzív gyep (5 %) Állattenyésztési ágazat tejelı tehenészet, tejelı juhászat, intenzív kettıshasznú juhászat Félintenzív gyep (35 %) 5-8 tenyészüszı nevelés, húsmarhatartás, húslótartás Extenzív gyep (60 %) 1-2 húsmarhatartás, húslótartás, extenzív juhtartás, gímszarvastenyésztés, dámszarvastenyésztés, kecsketenyésztés A gyepek újszerő osztályozását DÉR (2003) a gyeptermesztés és hasznosítás lehetısége szerint végezte el, melyet a 2. táblázat szemléltet. 2.táblázat: A gyepek csoportosítása gyeptípus és hasznosítás lehetısége szerint A gyep rendeltetése Kategóriák Terület- nagyság e ha Termıképesség t/ha sza. Termelı gyepek Védett, illetve védı gyepek Nem mőtrágyázott, vagy csak kisadagú mőtrágyával kezelt közepes termı- képességő gyepek Intenzíven mőtrágyázott nagy termı- képességő gyepek 54 % % 8-14 Szigorúan védett gyepek 3 % nincs adat Nem szigorúan védett, egyéb természet- védelmi gyepek 15 % 2-4 Talajvédı gyepek 25 % 1-2 Gyepkataszterezés hazánkban A Zöldmezı szövetség keretén belül 1933-ban indult Keszthelyen a gyepek kataszterezése. Késıbb vizsgálták más megyék gyepeit is. Az adatokat feldolgozás után elküldték az akkori fıhatóságoknak. A háborúban a kézirat elkallódott, majd a Zöldmezı szövetség anyagát a zúzdába vitték. Ezután került sor újból hazánkban a gyepek tipológiai vizsgálatára, ökológiai helyzetük feltárására. A vizsgálatok 1954-ben kezdıdtek, késıbb kiterjedtek az ország gyepeinek 86 %-ra. Az adatok lehetıvé tették egy egységes gyeposztályozási módszer kidolgozását, amelynek lényege a gyep három számmal történı minısítése.

3 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 3 Hazánk földvagyonának ökológiai értéke kedvezı, potenciális termıképessége viszonylag magas. A földértéket alapvetıen az ökológiai (természeti-, termıhelyi) tényezık határozzák meg. A termıföld a termelési tényezık alapvetı eleme, azzal összhangban kell lennie. Ezért nagy körültekintést igényel az ember által alkalmazott erıforrások mennyiségének, összetételének és színvonalának pontos meghatározása. A gyepgazdálkodás jövıbeni irányát nagymértékben befolyásolja az agrárkörnyezetvédelemmel kapcsolatos új felfogás a gyepes területek funkcióiról. Ez azt jelenti, hogy az egyoldalú takarmánytermelı szemlélet kibıvül a természeti értékek megırzésének szerepével. A földminısítés hazai áttekintése A termıföld minıségének jellemzését más országokhoz hasonlóan, hazánkban is adóbevételek növelése motiválta. A XVIII. század végén II. József elrendelte a földvagyon felmérését és minısítését. A munkálatok 1786-ban el is kezdıdtek, de a nemesek meghiúsították. Az 1848-as forradalom vívmányaként megszőnt a nemesi adómentesség. A szabadságharc bukása után 1850-ben a császári pátens Magyarországra is kiterjesztette a birodalom más részein hatályos hozadéki adózást. Az adót az ideiglenes földkataszter alapján vetették ki, mely 1884-ig a földadó kivetésének alapjául szolgált. Ez alapján állandó jellegő kataszteri nyilvántartás váltotta fel a "földadó ideiglent", melynek célja volt egy új, az idıszaki változások átvezetésére is alkalmas földadókataszteri nyilvántartás elkészítése a kataszteri tiszta jövedelem alapján. A földadó alapját képezı tiszta jövedelmet eleinte az akkori pénzegységben "Koroná"-ban fejezték ki, késıbb a pénz értékének romlását követıen "búza-egyenérték"-ben, majd 1924-tıl "aranykoroná"-ban adták meg. A földminısítés alatt gyakran csak a földek termékenység szerinti osztályozását értjük. A földértékelés gyakorlatában ismeretes a jövedelem tıkésítési módszerek alkalmazása is. Az értékelés azon alapul, hogy 1 ha föld értékét azzal a bankban elhelyezett tıkemennyiséggel teszik azonossá, melynek éves kamata egyenlı a terület éves nettó hozadékával. Az EU tagországaiban a termıföld árát (értékét) a kereslet-kínálat, a piaci érték szabja meg, vagyis a földminıség és a földérték kategóriája élesen elkülönül. A piacgazdaságnak azonban követelménye az is, hogy a földminıség, illetve a földminısítés megbízható, hiteles legyen. Ezek szükségessé teszik, hogy a termıföld értékét alapvetıen meghatározó földminıség mérıszáma, termıhelyi értékszáma a valós termıhelyi értéket mutassa az ingatlan-nyilvántartásban. A D-E-METER GYEP MODUL ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A gyep D-e-Meter pontszámítási rendszerében a gyep termésének mennyiségi és minıségi értékét befolyásoló tényezıit és az állati termék elıállítására használt gyepek valós értékét tükrözı állateltartó képességét összefoglalva az 1. ábrán mutatjuk be. Kiinduló pont: a gyeptípus termıképessége (szárazanyag t/ha) Hazánkban nagyrészt az ökológiai tényezık hatására jelentıs számú gyeptípus alakult ki. Mivel a különbözı gyeptípusok termıképességével kapcsolatban az adott termıhelyre vonatkozóan nem, vagy csak nagyon ritkán állnak rendelkezésre mért, valós adatok, ezért az ország 36 gyakoribb gyeptípusának termésmennyiségeként a szakirodalmi adatokat (VINCZEFFY, 1995) vettük figyelembe. Természetesen, ha rendelkezésre állnak az adott gyeppel kapcsolatban hosszú távon (legkevesebb 5 év) mért adatok, a számítások során ezt használjuk. Ezt, a kiindulópontként figyelembe vett termésmennyiséget módosítják a termıhely-specifikus faktorok.

4 4 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 1. ábra: A gyep termésének mennyiségi és minıségi értékét befolyásoló tényezık (forrás: DÉR ÉS MTSAI, 2007) A talaj vízgazdálkodása A gyep a hazánkban termesztett növények közül a legnagyobb vízigényő kultúrák közé tartozik. A hazánkat jellemzı, a gyepek vízigényét nem kielégítı mennyiségő és egyenetlen eloszlású csapadék gyakran a gyep fejlıdését hátráltatja. Mivel a gyepalkotó növények közül a legjelentısebbeknek, a pázsitfüvek gyökérzetének nagy része a talaj felsı cm-es rétegében található, a korábban említett vízhiányos idıszakokat a megfelelı mélységben jelen lévı talajvíz segíthet átvészelni. Értékelési rendszerünkben a talajvízszint elhelyezkedése alapján kialakított faktorokat 5 talajvízszint tartományra adtuk meg a 9 fizikai talajféleség vonatkozásában. Agroökológiai körzet Hazánknak a mezıgazdasági termelést számottevıen befolyásoló agroökológiai körzeteit a 3. táblázatban mutatjuk be. 3. táblázat: Magyarország agroökológiai körzetei Agroökológiai körzet neve A körzethez tartozó alkörzetek száma Dunai Alföld 5 Tiszai Alföld 8 Kisalföld 3 Nyugat-magyarországi peremvidék 4 Dunántúli dombvidék 4 Dunántúli középhegység 3 Észak-magyarországi 8 A 35 alkörzet jellegzetes ökológiai viszonyai 0,6-1,6-es módosító faktorral szerepelnek a rendszerben. -Lejtıkategória A lejtıs területen- a lejtıszög növekedésével- csökken a csapadék hasznosulása, a tápanyagtartó képesség és növekszik az erózió veszélye. A rendszerben 4 lejtıkategóriát szerepeltetünk, amelyek 0,6-tıl 1,2-ig terjedı faktorral szerepelnek. -A gyeptelepítés ideje A gyeptelepítés a telepítést megelızı talajmővelés és táplálóanyag visszapótlás, valamint a kialakított optimális növényállomány miatt jelentıs hatást gyakorol a gyep termıképességére. A gyeptelepítés évét a még nem beállott gyep gyengébb termése miatt

5 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 5 0,8 faktorral, a telepítés utáni 2-10 éves gyepekét 1,6, míg az ısgyepekét (10 év felett) 1,2 faktorral vesszük figyelembe. -Évjárat hatás Az évjárat kategóriái megegyeznek a szántóföldi számításoknál használtakkal (kedvezı, átlagos, kedvezıtlen), amelyek 0,8-1,2-ig terjedı szorzófaktorral érvényesülnek. -A mővelés intenzitása A gyep mővelésénél az intenzív, félintenzív és extenzív kategóriákat vesszük figyelembe. Az intenzív kategóriába azok a gyepek tartoznak, amelyeket rendszeres és okszerő tápanyag ellátásban és hasznosításban (legeltetés, kaszálás) részesítenek. Extenzív hasznosításnak a tápanyag visszapótlás nélküli, esetenként hasznosított gyepgazdálkodás minısül. -Minıségi faktor A gyep olyan évelı növénytársulás, amelyben különbözı gyepalkotó növényfajok és fajták találhatók. Ezek takarmányozási szempontból vett értéke különbözı. A korábban megadott gyeptípusok termésmennyiségét a minıségi faktorokkal módosítva a gyepen elıállított takarmány valós értékét jobban megközelítı mérıszámot kapunk. -Állateltartó képesség A gyep termıképességének értékelésekor nem csak a gyepen elıállított növényi produktumot vettük figyelembe, hiszen ennek piaci értéke valamint a piacon való megjelenése nem egységes. A közgazdasági szempontból is jól definiálható végtermékmeghatározáshoz a nagyállat egységben kifejezett hektáronkénti állateltartó képességet választottuk, amely alapján egyértelmően meghatározható az egyes gyepterületek valós értéke. A D-E-METER PONTSZÁMÍTÁS ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA A Kaposvári Egyetem Szarvas ágazata Baltacim, Pacsirta, és Templom Dél jelő tábláján kiszámítottuk a D-e-Meter rendszer alapján várható hektáronkénti termésmennyiséget 2006 és 2007 évben, amely számítás menetét a 2. ábrán mutatjuk be a Baltacim táblára jellemzı évi módosító faktorokkal. 2. ábra: A Kaposvári Egyetem Szarvas Ágazatának Baltacim jelő gyepterületén a D-e-Meter rendszer alapján számított gyeptermés (t/ha szárazanyag) év (forrás: DÉR ÉS MTSAI, 2007) A vizsgált gyepterületek éves valódi termıképességét a gyep három növedékébıl vett minták tömegébıl állapítottuk meg. A számított és a mért terméseredmények a 4. táblázaton bemutatottak szerint alakultak.

6 6 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 4. táblázat: A Kaposvári Egyetem Szarvas Ágazat gyepterületek termésmennyisége a D-e-Meter rendszer alapján számítva, és a mért termés (t/ha szárazanyag) 2006 és 2007 években. Terület Baltacim Pacsirta Templom Dél Év Mérési módszer Számított termés 5,35 4,46 5,57 2,48 7,93 4,95 Mért termés 5,6 5,3 6,1 2,6 7,4 5,5 Természetesen a gyep modul pontosságának biztonságos értékeléséhez további gyakorlati adatok szükségesek, azonban a 2006 és 2007 évi vizsgálatok eredménye bizonyítja a módszer jövıbeni alkalmazásának indokoltságát. IRODALOMJEGYZÉK - Balázs F. (1943) A növénycönológia szerepe a gyepek értékelésében. Növterm. Kut. Szolg., Kolozsvár - Balázs F. (1960) A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. Mezıgazdasági kiadó, Budapest - Baskay Tóth, B. (1966) Legelı- és rétmővelés. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest - Braun-Blanquet, J. (1954) Pflanzensociologie. Springer Verl. Berlin - Dér F., Marton I., Németh T., Pásztor L., Szabó J. (2003) A szántóföldi növénytermesztés és a gyepgazdálkodás helyzete és kilátásai az EU- csatlakozás után. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest Dér F., Fábián T., Hoffmann R., Speiser F., Tóth T., (2007) Gyepterületek földminısítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben. In: Földminısítés, földértékelés és földhasználati információ (Szerk.: Tóth T., Tóth G., Németh T., Gaál T.) Budapest-Keszthely - Horn, P., Stefler, J. (1990) Hagyományos és új állattenyésztési ágazatokban rejlı lehetıségek az eltérı ökológiai, piaci adottságok kihasználására. Állattenyésztés és Takarmányozás, 39.k. 1.sz p. - Máté F. (2003) Az aranykoronától a D-e-Meter számokig. In: Földminısítés és földhasználati információ. (Szerk.: Gaál Z., Máté F. & Tóth G.) Keszthely - Soó, R. (1941) A magyar (pannóniai) flóratartomány növényszövetkezeteinek áttekintése. Magyar Biol. Kut. Int. Munkái XIII., Pécs - Soó, R. (1964) Magyarország növénytársulásainak áttekintése. I. Akadémiai Kiadó, Budapest - Soó, R. (1965) Magyarország növénytársulásainak áttekintése. II. Akadémiai Kiadó, Budapest - Várallyay, Gy. (2003) A földminıség kifejezésének céljai és lehetıségei, Keszthely - Vinczeffy, I. (1995) Legelı- és gyepgazdálkodás. Mezıgazda Kiadó, Budapest

Bolygatott élıhelyek állapotfelmérése a fenntartható mezıgazdaság és a biodiverzitás megırzése irányelveinek figyelembevételével

Bolygatott élıhelyek állapotfelmérése a fenntartható mezıgazdaság és a biodiverzitás megırzése irányelveinek figyelembevételével DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZİGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. dr. Nagy János MTA

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

MÓRAHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék MÓRAHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készült: A Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztı

Részletesebben

NAGY ALADÁR professzor

NAGY ALADÁR professzor Jubileumi tanulmánykötet NAGY ALADÁR professzor 70. születésnapjára Miskolc 2011. TANULMÁNYOK NAGY ALADÁR TISZTELETÉRE A MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁNAK JUBILEUMI TANULMÁNYKÖTETE Szerkesztette:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat A Magas Természeti Értékű Területek koncepciója - nemzetközi és hazai

Részletesebben

Közgazdasági elméletek

Közgazdasági elméletek Közgazdasági elméletek Oktatási segédlet Összeállította: Dr. Karajz Sándor 1 Tartalomjegyzék 1. A fogyasztói elméletek kiterjesztése 2. Piaci stratégiai cselekvések leírása játékelméleti modellek segítségével

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila Az egyetemek szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben Az innovációs

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR

ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR 1 MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA MŐEMLÉKVÉDELMI, RESTAURÁTORI TAGOZAT ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR KIDOLGOZTA, ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. CZÉTÉNYI PIROSKA okl. építészmérnök, mőemlékvédelmi szakmérnök, mőemlékvédelmi szakértı

Részletesebben

Közgazdasági ismeretek

Közgazdasági ismeretek Közgazdasági ismeretek /Felzárkóztató modul jegyzete/ KÉZIRAT TÁMOP projekt részére Közgazdasági ismeretek /Felzárkóztató modul jegyzete/ Szerzı: Bacsi Zsuzsanna Pannon Egyetem Georgikon Kar Lektor:????

Részletesebben

Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről

Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről Készítette: Szemethy László, Biró Zsolt, Kelemen József Gödöllő 2004 I. Bevezetés Hazánk apróvad-gazdálkodásának

Részletesebben

Tisztelt Szerzı! Bármilyen további kérdésben készséggel állok rendelkezésére. Köszönettel venném, ha pár napon belül válaszolna.

Tisztelt Szerzı! Bármilyen további kérdésben készséggel állok rendelkezésére. Köszönettel venném, ha pár napon belül válaszolna. Tisztelt Szerzı! Mellékelten megküldöm cikke szerkesztett, megjelentetésre szánt anyagát. Kérem, nézze át a tördelt anyagot, és: - kérem, válaszoljon az utolsó oldalon (esetleg) feltett kérdéseimre; -

Részletesebben

A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK LEGELTETÉSE Béri Béla, Vajna Tamásné, Czeglédi Levente

A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK LEGELTETÉSE Béri Béla, Vajna Tamásné, Czeglédi Levente A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK LEGELTETÉSE Béri Béla, Vajna Tamásné, Czeglédi Levente Összefoglalás A magyarországi extenzív mezőgazdasági rendszerek közül természetvédelmi szempontból legnagyobb jelentősége

Részletesebben

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat Készítette: Kohlheb Norbert Pataki György Porteleki Anna Szabó Barbara ESSRG Kft. Budapest,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dr. TÓTH JÓZSEF

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dr. TÓTH JÓZSEF DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dr. TÓTH JÓZSEF KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék 2009 0 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Vállalatgazdasági

Részletesebben

Az Új Közszolgálati Menedzsment intézményi meghatározottsága. Rosta Miklós

Az Új Közszolgálati Menedzsment intézményi meghatározottsága. Rosta Miklós Az Új Közszolgálati Menedzsment intézményi meghatározottsága Rosta Miklós Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék Témavezetı: Prof. Dr. Hámori Balázs, Cs.C. Rosta Miklós, Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti

Részletesebben

EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT. A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben

EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT. A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben 2005 Szerkesztette: dr. Gayer József VITUKI Kht. Szaklektor: Havasné

Részletesebben

A nem megfigyelt gazdaság mérésének lehetôségei

A nem megfigyelt gazdaság mérésének lehetôségei A nem megfigyelt gazdaság mérésének lehetôségei Murai Bálint, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője E-mail: Balint.Murai@ksh.hu Ritzlné Kazimir Ildikó, a Központi Statisztikai Hivatal vezető

Részletesebben

A kis- és középvállalkozások. fejlesztésének

A kis- és középvállalkozások. fejlesztésének A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007 2013 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007 2013 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája (2007 2013)

Részletesebben

Doktori Iskola: Erdımérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolája Vezetı: Dr. Kıhalmi Tamás

Doktori Iskola: Erdımérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolája Vezetı: Dr. Kıhalmi Tamás Doktori Iskola: Erdımérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolája Vezetı: Dr. Kıhalmi Tamás Program: Erdészeti tudomány program. Vezetı: Dr. Mátyás Csaba Tudományág:

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGTAN, EU AGRÁR-, ÉS KÖRNYEZETPOLITIKA

AGRÁRGAZDASÁGTAN, EU AGRÁR-, ÉS KÖRNYEZETPOLITIKA A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Dr. Villányi László Dr. Vasa László AGRÁRGAZDASÁGTAN, EU AGRÁR-, ÉS KÖRNYEZETPOLITIKA DE AMTC AVK 2007 HEFOP 3.3.1

Részletesebben

A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI. Doktori értekezés

A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI. Doktori értekezés A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI Doktori értekezés Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani tanszék 2012. október 10. doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

Befektetések kockázatának mérése*

Befektetések kockázatának mérése* Befektetések kockázatának mérése* Bugár Gyöngyi PhD, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense E-mail: bugar@ktk.pte.hu Uzsoki Máté, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója E-mail: uzsoki.mate@gmail.com

Részletesebben

Heterogenitás és technikai hatékonyság a magyar specializált szántóföldi növénytermesztő üzemek esete

Heterogenitás és technikai hatékonyság a magyar specializált szántóföldi növénytermesztő üzemek esete Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. június (650 669. o.) Baráth Lajos Fertő Imre Heterogenitás és technikai hatékonyság a magyar specializált szántóföldi növénytermesztő üzemek esete A cikkben paneladatok

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOI: 10.14750/ME.2013.035 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SEBESTYÉNNÉ SZÉP TEKLA AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT Doktori (PhD) értekezés Témavezető:

Részletesebben

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Készítette: DOMOKOS ZOLTÁN GÖDÖLLŐ 2011. A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

A kumulatív hatás modellezése és számítógépes szimulációja végeselem módszer felhasználásával

A kumulatív hatás modellezése és számítógépes szimulációja végeselem módszer felhasználásával ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŐSZAKI KAR Katonai Mőszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. Bugyjás József A kumulatív hatás modellezése

Részletesebben

A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek

A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek Szerkesztette: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna A KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

A vállalkozások munkaerı kereslete és pályakezdıkkel, tanulókkal való elégedettsége - 2005

A vállalkozások munkaerı kereslete és pályakezdıkkel, tanulókkal való elégedettsége - 2005 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZİ INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises A vállalkozások munkaerı kereslete és pályakezdıkkel, tanulókkal való elégedettsége

Részletesebben

A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA

A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA A SZÁRAZONÁLLÁSI IDŐ ÉS TERMELÉSI SZÍNVONAL HATÁSA A TEJTERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA Leonhardt Beatrix V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem, Kaposvár Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE

TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE az Európai Unió Tanácsa által kiadott 1259/1999/EK rendelet, az Európai Unió Bizottsága által kiadott 2199/2003/EK

Részletesebben