Vasút A Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt megbüntette az árufuvarozó társaságokat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vasút A Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt megbüntette az árufuvarozó társaságokat"

Átírás

1 Baltic-Link Az észak-déli közlekedési folyosó fejlesztésérõl tartottak konferenciát 3 Vasút A Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt megbüntette az árufuvarozó társaságokat 5 Közlekedésbiztonság Kiemelt cél a motoros és kerékpáros balesetek számának csökkentése 9 XX. évfolyam, 10. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Személyi változások A személyi változások idõszakát éli a szakma. Mint ismeretes, Dávid Ilonát, a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatóját a MÁV Zrt. igazgatósága elnökké választotta. Dávid Ilona a GYSEV Zrt. május 23-i közgyûlésén lemond vezérigazgatói tisztségérõl, ezt követõen a MÁV Zrt. vezérigazgatói tisztségét is átveszi. A GYSEV Zrt. igazgatósági elnöki tisztségét megõrzi, mivel kormányzati elképzelések szerint a MÁV átszervezését követõen, várhatóan 2014 januárjától visszatér a GYSEV-hez. Kövesdi Szilárd (képünkön) megbízott vezérigazgatóként irányítja a GYSEV szakmai munkáját. Kiss Gábor, a magyar szállítmányozás elismert szaktekintélye megvált tisztségétõl. Elõzõleg a DeltaSped ügyvezetõ igazgatója volt, márciustól pedig a Waberer s International szállítmányozási igazgatója. Az utóbbi tisztségét Hock Ádám vette át. Kiss Gábor még nem döntött arról, hogy hol folytatja pályafutását. Marton Tamás, az NFM hajózási osztályvezetõje nyugdíjba vonult. A Fluvius hajózási társaságnál a tulajdonosviszonyok átrendezése után a 66 százalékos tulajdonosok képviselõje, Szalma Botond lett a társaság ügyvezetõ igazgatója. Bencsik Attila kereskedelmi vezetõként és kisebbségi tulajdonosként folytatja pályafutását. Vereczkey Zoltán, az MKFE elnöke Közös érdek a hazai fuvarozók versenyképességének javítása A használatarányos elektronikus útdíj bevezetése elõkészítésében fontos szerep jut a szakmai érdekképviseleteknek. A kormány a júliusi bevezetés mellett döntött, ami gyorsított közbeszerzési eljárást igényel. A közúti fuvarozók versenyképességüket féltik a bevezetéstõl, bár az e-útdíj megbízói továbbszámlázása természetesnek tûnik. Vereczkey Zoltán az elmúlt hónap során valamennyi régióban konzultált a fuvarozókkal. A találkozókon elhangzott javaslatok, észrevételek összegzésére kértük az elnököt. A gazdaság valamennyi szereplõje jól láthatja, hogy a költségvetési hiány 3% alatt tartása olyan követelmény, amelynek megvalósítása érdekében számba kell venni mindazon lehetséges bevételi forrásokat, amelyekkel ez idáig a költségvetés nem rendelkezett. Hozzá kell tennünk, hogy már sokkal korábban meg kellett volna lépni a használatarányos útdíj bevezetését, hiszen tranzitország lévén a díjak 55-60%-át a külföldiek fogják fizetni. Túllennénk már a fájdalmas mûtéti beavatkozáson, de egyúttal egészségesebbek lennénk. Annak boncolásába nem szeretnék belemenni, hogy az elõzõ kormányok miért mulasztották el megtenni ezt a logikus lépést, de környezetünkben Ausztria, Németország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is alkalmazza az unió által ajánlott rendszert indította a beszélgetést az elnök. A fuvarozói szakma véleménye 2007 óta nem változott: Bár a hazai különösen a belföldi fuvarozók számára többletterhet jelent, mégis elengedhetetlen az útdíj bevezetése. A szakmai álláspont azonban akkor teljes, ha a támogató nyilatkozat mellett azzal azonos rangon kezeljük a szakma versenyképességének javítása érdekében teendõ lépéseket. A versenyképesség javítása ugyanúgy, ahogy maga az elektronikus útdíj bevezetése, nem pusztán fuvarozói kérdés, hanem nemzetgazdasági érdek. A közúti közlekedésben résztvevõk a magyarországi munkavállalók 3,5%-át adják, ugyanakkor a GDP-hez és az adóbevételekhez történõ hozzájárulásuk is meghaladja a 6%-ot. A szakma hatékonysága tehát tetten érhetõ, a szakma növekedési képességét pedig az eddigi trend igazolja, hiszen az uniós csatlakozást követõen a gazdasági válságokkal terhelt idõszakokban is a nemzetközi árufuvarozási profilban megnégyszerezõdött a vállalkozások száma, és ami még jobban reprezentálja a fejlõdést, megnégyszerezõdött a vállalkozásokban mûködõ fuvareszközök száma is. Az elektronikus útdíj bevezetése különbözõ mértékben fogja érinteni a nemzetközi árufuvarozásban, a belföldi árufuvarozásban és a személyszállításban részt vevõ vállalkozások költségszerkezetét. Kezdjük azzal a sikerrel, amely jól mutatja a kormányzatnak a szakmai érdekképviseletek által elõterjesztett javaslatokkal szemben mutatott fogékonyságát. Eldöntött tényként kezelhetjük az autóbuszos vállalkozások mentesítését az elektronikus útdíj alól. Õk maradnak a jelenlegi e-matrica rendszerben. Ennek elvi indoka az, hogy a közösségi közlekedés költségszintjének megemelése az egyéni közlekedés részarányának növekedését eredményezheti, ahol a közösség által elszenvedett károk messze meghaladják az itt realizálható bevételek nagyságrendjét. Mondjuk el azt is, hogy ezen logika alapján Németország sem veti ki az elektronikus útdíjat a személyszállító vállalkozásokra. A nemzetközi árufuvarozási profilban a megbízók már szembesültek a külföldi szakaszokon a használatarányos útdíj kérdéskörével. A megbízók úgymond fogadókészsége a magyar útszakaszokon jelentkezõ többletköltség elfogadására remélhetõen együttmûködõ jellegû lesz. Az igazi gondot a belföldi árufuvarozási profil területén látjuk, ahol az úthasználatért fizetett eddigi díjak akár húsz-huszonötszörösére is emelkedhetnek. Itt kell láttatnunk a pénzügyi kormányzat vezetõivel, hogy az érdekképviselet kompenzációs igényei az adófizetõ vállalkozások megmaradását szolgálják. Rögtön le is kell szögeznem, hogy a kompenzáció kifejezést kerülendõnek tartom, hiszen az elektronikus útdíjat mértékében és tartalmában sem lehet kompenzálni. A mi szóhasználatunkban mindig a versenyképesség javítása, a piaci szereplõk közötti versenysemleges helyzet kialakítása, a foglalkoztatás bõvítése jelenik meg célként. Javaslataink közül elsõként a gépjármûadó európai uniós minimumszintre való levitelét tartanánk szükségesnek. Ma Magyarország a gépjármûadó tekintetében az EU-minimummérték fölött állapítja meg az adószintet. Javaslatunk a versenyképesség javítása érdekében az EU-minimumszintre való beállás. Foglalkozunk az iparûzési adó kérdéskörével, a belföldi kiküldetésben dolgozók napidíjával, a szakképzési hozzájárulás fuvarozói szakma részére történõ visszaszármaztatásával, a rehabilitációs hozzájárulással és számos apró technikai kérdéssel. Az elektronikus útdíj bevezetése a 21 ezer magyarországi fuvarozó vállalkozást 21 ezer féle módon és mértékben fogja érinteni. A közös bennük az, hogy a likviditási pozícióikra rendkívül nagy terhelést jelent majd. Ennek elõrelátása okán a fuvarozó vállalkozások forgóeszközszükségletének megteremtése, illetve jelenlegi forgóeszköz-helyzetének javítása kiemelt célja kell hogy legyen a gazdaságirányításnak is. Egyik technikai jellegû javaslatunk az, hogy a bevezetésrõl szóló törvény írja elõ az úthasználati díj számlán történõ külön soron való feltüntetését a fuvardíj mellett. Svájc és Németország is ily módon vezette be a használatarányos útdíjat, ami egyrészt a megbízói költségnövekmény elfogadása iránti hozzáállást nagyban javította, másrészt versenysemleges helyzetet eredményez, hiszen az utólagos ellenõrizhetõség lehetõsége jogkövetõ magatartásra sarkallja a szereplõket. Levélben fordultunk a NAV elnökéhez, hogy az útdíj bevezetés elõtt tegye lehetõvé a kereskedelmi gázolajár havi rendszerességgel történõ visszaigénylésének lehetõségét, az áfa-visszaigénylések gyakorlatának megfelelõen. Felveszszük a kapcsolatot a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy a fuvarozó vállalkozások forgóeszköz-szükségletének speciális hitelkonstrukcióját dolgozzuk ki. A gazdasági kormányzat és a fuvarozók között 2010 õszén már kialakításra került egy gyõztesgyõztes konstrukció. A kereskedelmi gázolajár bevezetése során a nemzetközi árufuvarozók hazahozták külföldi tankolásaikat, és 2011-ben mintegy 20 milliárd forintnyi növekményt generáltak a jövedékiadó-bevételekben. A versenyképesség-javító intézkedéseket azért is szorgalmazzuk, mert véleményünk szerint ismét lehetõség van egy gyõztes-gyõztes konstrukció kialakítására. Ebben az esetben a bázisszemlélet nem alkalmazható. Vagy kedvezõ lesz a szabályozás, és növekedni fog a fuvarozói szektor teljesítménye, vagy a versenyhelyzet romlása esetén kiszorulhatnak a magyar vállalkozások mind a belföldi, mind a külhoni piacokról. Végezetül el kell mondanom, hogy az érdekképviseletek örömmel üdvözölték, hogy szemben a közötti koncepcióval, a magyar állam önmaga kívánja megvalósítani a díjszedés struktúráját. A közlekedésben különösen nagy árat fizetünk az M5-ös és M6-os autópálya koncessziós szerzõdése miatt. A május 3-i kormányhatározat biztosítja a forrást és a díjszedés állami kézben tartását. A fuvarozói szakma javaslatait az MKFE a NIT-tel és a NÖFF-fel szoros együttmûködésben folyamatos konzultációk alapján alakítja ki zárta nyilatkozatát Vereczkey Zoltán. BAJAI GABONA PARTNERSÉG Szakmai találkozó aratás elõtt június 7. Baja város és a Bajai Országos Közforgalmú Kikötõmûködtetõ Kft. aratás elõtti szakmai találkozót és helyszíni szemlét szervez a gabonapiac résztvevõinek, a szántóföldtõl a fogyasztóig. Fõvédnök: Fónagy János, az NFM államtitkára Köszöntõt mond: Zsigó Róbert polgármester Házigazda: Nagy László, a BOKK Kft. ügyvezetõ igazgatója Médiapartner: Kiss Pál, a Magyar Közlekedés fõszerkesztõje Helyszín: Bácskai Kultúrpalota 6500 Baja, Szentháromság tér 3. Információ: Bakos Tímea, tel.: +36/

2 2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Elhunyt Rudolf Bohmann Súlyos betegség után április 23-án Bécsben 74 éves korában elhunyt Rudolf Bohmann könyvkiadó, terjesztõ, az Osztrák Lapkiadó Szövetség elnöke. Egyike volt a Magyar Közlekedési Kiadó alapítóinak, és a tulajdonosváltásig, 2004-ig támogatta munkánkat. Emlékét megõrizzük. Nagy fájdalommal vette tudomásul a Bohmann kiadói csoport összes munkatársa és vezetõsége, Gabriele Ambros és Gerhard Milletich a kiadó egykori tulajdonosának halálhírét. A jogász és nyomdász Rudolf Bohmann 1964-ben lépett be a családi vállalatba üzlettársként, végigkísérte a nyomdaüzemek és a lapkiadó felépítését ben Gabriele Ambros ás Gerhard Milletich vette át a vezetést, akik azóta ügyvezetõként és tulajdonosként irányítják a 150 alkalmazottat számláló médiavállalatot. A kiadó ma a több mint 80 szaklapon és magazinon kívül különbözõ könyveket, szakkönyveket és fotóalbumokat is kiad, valamint számos internetes platformot mûködtet. Schváb Zoltán képviselte hazánkat Nemzetközi Közlekedési Fórum Lipcsében A CEMT Miniszterek Tanácsa a 2006-os dublini ülésén hagyta jóvá a szervezet reformjáról szóló dokumentumot. Ennek megfelelõen létrejött a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF), amely a korábbi Miniszterek Tanácsa jogutódja lett. A fórum a korábbi Miniszterek Tanácsa üléséhez hasonlóan évente egyszer tartja ülését, amelynek állandó helyszíne 2008 óta Lipcse. A szervezet titkársága Párizsban mûködik. Az évente ülésezõ ITF minden évben egy-egy kiemelt közlekedési témakörrel foglalkozik, a tavalyi fórum témaköre a Közlekedés és társadalom volt, míg a május 2 4. között megrendezett fórum a Zökkenõmentes közlekedés kérdésével foglalkozott. Magyarországot Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár képviselte a nemzetközi tanácskozáson. Az ITF elõdje, a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) egy 1953-ban alakult, egész Európát átfogó kormányszintû közlekedési szervezet volt, amelynek hazánk 1991 óta volt a tagja. A szervezet céljai között szerepelt a nemzetközi jelentõségû európai közlekedési hálózatok és eszközök leggazdaságosabb fejlesztését és legeredményesebb használatát átfogóan vagy regionális keretek között biztosító intézkedések megtétele, valamint az európai földrészen belüli közlekedéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájának összehangolása. A fórum elnöksége továbbra is éves rotációs jelleggel mûködik, jelenleg Japán tölti be az ITF elnöki posztját. A szervezet korábbi teljes jogú tagországai mellett az addigi társult tag státuszú országok (USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Korea, Mexikó, Új-Zéland) is a fórum tagjává váltak. India ben, Kína pedig 2011-ben lett az ITF tagja. Az ITF munkájában rendszeresen részt vesznek nemzetközi szervezetek, többek között az Európai Bizottság, az ENSZ/EGB, az OECD, nemzetközi szakmai szervezetek (UIC, Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. ADR 2013 Szakmai Szeminárium FAT Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL: 1844 A szervezet nagyobb szerephez kívánja juttatni a médiát. IRU), illetve eseti jelleggel nemzetközi pénzintézetek. A fórum munkáját egy magas szintû Transport Management Board (TMB) segíti, amely a korábbi Helyettesek Bizottsága jogutódja. A board legfõbb feladata az éves miniszteri ülések témakörének meghatározása, illetve az ülés elõkészítése. Ezzel egyidejûleg minden évben ad hoc Task Force alakul, amelynek mandátuma a soron következõ miniszteri értekezlet részletes szakmai elõkészítésére szól, a TMB felé történõ beszámolási kötelezettséggel. A CEMT korábbi munkacsoportjai 2006 decemberéig megszûntek, kivéve a CEMT multilaterális engedélyekkel foglalkozó Közúti munkacsoportot, amely kibõvített jogkörrel tovább mûködik a jövõben a TMB ellenõrzése alatt. A CEMT reformjával egyidejûleg a szervezet az éves ITF-ülések során nagyobb szerephez kívánja juttatni a médiát annak érdekében, hogy a miniszterek által tárgyalt témakör minél több emberhez jusson el. Az idei miniszteri ülés egyik fontos témaköre a fõtitkárválasztás volt. A szervezet tavaly megválasztott belga fõtitkára augusztus 15-tõl töltötte be a posztot, azonban november 15-én váratlanul lemondott. Ezért pályázat került kiírásra a fõtitkári posztra. A jelentkezõket meghallgatva a jelöltek számát az Election Committee kilencre szûkítette, akiket a március 7 9. között ülésezõ TMB hallgatott meg. A többfordulós szavazás során elsõként a spanyol, majd az orosz és a görög jelölt esett ki, ez követõen pedig a finn és az ausztrál. A svájci és az olasz pályázó visszalépett. Az utolsó szavazás keretében a portugál pályázó 24, míg a francia 23 szavazatot szerzett. A május 3-i miniszteri értekezleten a portugál jelölt 35 szavazatot, míg a francia jelölt 15 szavazatot kapott (1 ország tartózkodott), így az ITF új fõtitkára a portugál José Viegas lett. A miniszteri ülésen a tagországok felvették Chilét az ITF-be, így a szervezet tagországainak száma 55-re emelkedett. A fórumon részt vevõ miniszterek a Seamless transport témakörben nyilatkozatot fogadtak el. Fuvarpiaci barométer ADR 2013 VÁLTOZÁSOK SZAKMAI SZEMINÁRIUM Az ADR 2013 módosításának elsõ nyilvános és részletes bemutatása Témakörök: Új mentességek Új fogalmak Új közbiztonsági elõírások radioaktív anyagokra Új elõírások lítiumakkumulátorokra Új és átsorolt veszélyes áruk Új jelölési követelmények Egyéb részletek Elõadó: Sárosi György veszélyesáru szakértõ Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. Hajszálra ugyanott van a mutató, mint két héttel ezelõtt, pedig az egyes relációkban történtek kisebb-nagyobb mozgások. Az import szinte minden irányba csökkent, legnagyobb mértékben a francia 9, az osztrák és a cseh 8-8 százalékkal. Az export azonban majdnem minden viszonylatban nõtt, az éllovas a holland 14 és az orosz 10 százalékkal. Adatok: Helyszín: Hotel Airport Budapest****, Vecsés, Lõrinci u. 130/A (A parkolási lehetõség a hotel parkolójában a szemináriumon résztvevõknek ingyenes.) A szemináriumot ajánljuk mindazoknak, akik a fuvarozás, vegyipar és kereskedelem területén vállalkozók, szakemberek, ADR-szakértõk, veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadók, ADR-ügyintézõk, fuvarszervezõk, gépkocsivezetõk. A veszélyesáru-szállításban részt vevõ szakembereknek kétévente kell szembenézniük az ADR-szabályozás változásaival, és fontos, hogy a legújabb módosításokat helyesen ültessék át a gyakorlatba. Erre általában féléves periódus áll rendelkezésükre. A legújabb ADR-szabályozás január 1-jétõl hatályos, és alkalmazása július 1-jétõl kötelezõ. Figyelem Normaszöveg-olvasással történõ tájékoztató. A résztvevõk részére hivatalos igazolást adunk az ADR 2013-as elõírásokkal kapcsolatos továbbképzésrõl. Részvételi díj: Ft + áfa/fõ Ugyanazon cég által delegált 2 vagy több fõ jelentkezése esetén 10% kedvezményt biztosítunk a további személyek részvételi díjából. A szeminárium díja tartalmazza a szemináriumon, konzultáción való részvételt, a témakörnek megfelelõ oklevelet, továbbá az ebéd, kávé és frissítõk költségeit. HELYSZÍN: Airport Hotel Budapest**** H-2220 Vecsés, Lõrinci út 130/A IDÕPONT: Regisztráció: 9.00-tõl Szeminárium: SZERVEZÕ: Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. Turcsán Tünde telefon: fax: Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál Szerkesztõségvezetõ: Varga Violetta Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin Hírszerkesztõ: Andó Gergely Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelõs kiadó: Kiss Pál Pénzügyek: Weisz Zsuzsanna Cím: H-1132 Budapest, Alig utca 14. Telefon: ; ; Fax: Médiaértékesítés: blend média Lapterv: Thuróczy Gábor Absolutone Kft. Stúdió: Sprint Kft. Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: ) További információ 06 (80) ; Elõfizetési díj: egy évre Ft Kiadói elõfizetés: , Hegyi Krisztina Index: HU ISSN A Magyar Közlekedés MTI-felhasználó 692. szám Ár: 500 Ft A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.

3 MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3 Baltic-Link konferencia Budapesten kiadónk szervezésében Fejlesztések az észak-déli korridoron A Balti-tenger kikötõi és hajóstársaságai komoly fejlesztésekkel igyekeznek az erõs versenyben piaci részesedésüket növelni, a valós vagy vélt piaci réseket kitölteni. Az egyik ilyen piaci résnek Közép- és Észak-Svédország, illetve Norvégia és a kelet-közép-európai térség mutatkozott, ahol a legrövidebb úton mind tengeri, mind szárazföldi oldalon komoly infrastrukturális hiátusok voltak. Az elsõ kísérlet ennek az útvonalnak a fejlesztésére re tehetõ, 20 cég és szervezet kapcsolódott a programhoz a Balti-tengeri kompforgalom felfuttatását tûzve ki célul a lengyel Gdynia és a svéd Karlskrona között. Eredményes lobbitevékenységüknek köszönhetõen ez az útvonal, amelyet Baltic-Link névre kereszteltek, mára az Adriát Skandináviával észak-déli irányban összekötõ közlekedési folyosó része lett. A megvalósult és a folyamatban lévõ fejlesztésekrõl május 10-én Baltic-Adriatic Event néven tartottak konferenciát a Best Western Hotel Hungaria szállodában, a Magyar Közlekedési Kiadó rendezésében. Jó 15 éve ennek az útvonalnak a fejlesztése még csak a távolabbi tervek közé tartozott, hiszen az európai uniós csatlakozás elõtt álló közép-kelet-európai országok kereskedelme Svédországgal és Norvégiával nem volt jelentõs. Az érintett országok egymás közötti forgalma az EU-bõvítés óta a többszörösére nõtt, ám ezzel együtt sem mondható el, hogy egymás fõ kereskedelmi partnerei lennének, miközben számos skandináv cég hajtott végre jelentõs beruházásokat a térségben. A skandináv államokkal való kereskedelemben a nagy értékû mûszaki berendezések importja és a mezõgazdasági termékek exportja dominál, bár emellett a térségben megtelepedett skandináv cégek termékeinek hazaexportálása is jellemzõ. A növekvõ kereskedelmi volumen láttán ben megkezdõdött a projekt elõkészítése, akkor még nagyobban : a lengyel mellett az orosz (Kalinyingrád) és a litván (Klaipéda) kapcsolat kiépítése is felmerült Karlskrona svéd kikötõvárossal. A 2009-ben elindított tengeri autópálya projekt részben a TEN-T folyosók fejlesztésére felhasználható kohéziós alapokra épített, ebbõl fejlesztve a lengyel és svéd oldali infrastruktúrát, valamint a hajóbeszerzést. A 108 millió eurós (31 milliárd forintos) összköltségvetésû projekt keretében Alvesta vasúti csomópontban, ahol a Koppenhága Malmö Stockholm és a Karlskrona/Kalmar Göteborg Oslo vasútvonalak keresztezik egymást, 2 millió euróból konténerterminál épült, a kalmari fõvonalból a karlskronai kikötõbe vezetõ 57 kilométeres vasútvonal felújítására 77 millió eurót költenek (itt a jövõ év közepéig emiatt teljes vágányzár van), a kikötõi infrastruktúrát 5,7 millió euróból fejlesztik Karlskronában, míg a Stena Line a két komphajó felújítására 750 ezer euró támogatást kapott. A svéd oldali 85,5 millió eurós fejlesztést 17,1 millió euróval támogatta Brüsszel, míg a lengyel oldalon kizárólag a kikötõ és közvetlen környezetének infrastruktúrája újult meg 22,6 millió euróból, amibõl persze nemcsak a svédországi forgalom, hanem a többi reláció is profitál, bár kompjáratot csak a Stena Line üzemeltet Gdyniából, és kizárólag a karlskronai viszonylaton. A Stena Line két felújított hajót állított be ben és 2011-ben erre az útvonalra, amelyek óra alatt tesznek meg egy fordulót a két ország között, így egy nappali és egy éjszakai indulás van mindkét kikötõbõl, az év minden napján. A kabinokban 1700 fõ részére van ágy, mindkét hajón van négy étterem és bár, valamint 400 négyzetméternyi bolt, és a kamionvezetõknek is külön társalgót tartanak fenn. A törzsutasok pedig pontokat gyûjthetnek, amivel csökkenthetik a kompjegyük árát. Noha a Ro-Ro-forgalom ma is virágzik, a kíséretlen, félpótkocsis vagy konténeres szállításokat is tudja kezelni a hajóstársaság, ennek kiteljesítéséhez Gunnar Nordmark, az irányító bizottság elnöke van szükség a vasúthálózat fejlesztésére mindkét oldalon. A kompközlekedés már a 2000-es évek elején is mûködött a két város között, ám 2000-ben csupán kamion kelt itt át a tengeren, ben már 20 ezer, majd dinamikus növekedést produkálva 2007-ben hajónként átlagosan 65. A gazdasági visszaesés a kompforgalomban is éreztette a hatását: 2009-ben már csak 66 ezer kamion utazott, ahonnan 2011-ben sikerült visszakapaszkodni 81 ezres szintre. Ezzel a forgalommal ez a kompjárat 10%-os piaci részaránynyal rendelkezik a svéd-lengyel forgalomban szemben a 2009-es 3%-kal. A cél az, hogy 2025-re már 25%-os legyen ennek az útvonalnak a részesedése az összforgalomból, amihez a most zajló projekteken kívül további fejlesztések kellenek, elsõsorban Lengyelországban, kisebb részben Csehországban és Szlovákiában. A három legnagyobb lengyel kikötõ áruforgalma 2010-ben és 2011-ben is 62,5 millió tonna volt, ebbõl 25 milliót Gdansk, 21-et Szczecin-Swinoujscie, 16-ot Per-Olof Löfberg projektmenedzser Gdynia kezelt. E három kikötõ konténerforgalma 1,35 millió TEU volt, szemben a 2009-es 671 ezerrel. A dinamikus bõvülés annak köszönhetõ, hogy a lengyel kikötõk és az északi-tengeriek között fejlõdtek a ráhordó, elhordó (feeder) járatok, így sok, eddig közúton és vasúton vitt konténer most már hajóval érkezik Lengyelországba. A kompok Skandinávia és a Baltikum felé 315 ezer személygépkocsit és 387 teherautót szállítottak 2011-ben. Ebbõl Gdynia csupán a Stena Line karlskronai járatával részesedett, míg a forgalom nagyját a jóval kisebb útvonalon ingázó swinoujsciei kompok vitték át (194 ezer autót és 283 ezer kamiont). Ez utóbbiakról szeretnék a Norvégiába és Közép- és Észak- Svédországba tartókat Gdyniába átcsábítani. A verseny az operátorok között meglepõen nagy a Balti-tengeren, 19 hajótársaság 117 komphajója szeli a vizeket, ám a legnagyobb társaságok is csupán hajóval rendelkeznek csupán és kifejezetten Ro-Ro szolgáltatást (kizárólag kamionszállítást) 17 társaság végez 72 további hajóval. Mindent összevetve a legnagyobb szabású európai közleke- désfejlesztési projekt a megközelítõleg 1700 km hosszú észak-déli korridor fejlesztése, az Adria, azaz Olaszország (Bologna, Trieszt), Szlovénia (Koper) összekötése a lengyel kikötõkkel, illetve Skandináviával. Az alapvetõen olasz, osztrák, cseh és lengyel együttmûködésen alapuló fejlesztésbe csak egy leágazáson keresztül kapcsolódna be Budapest és a balkáni országok. A legjobb esetben is csak évtizedek alatt eltûnõ infrastrukturális szûk keresztmetszetek ellenére is van és lehet ráció egy párhuzamos, alternatív útvonalban Kopertõl Szombathelyen és Pozsonyon át Csehországba. Különösen, hogy a Semmering alatti bázisalagút 3 milliárd euróba kerülõ megépítése csak mostanában kezdõdik el, és 2024 elõtt aligha fejezõdik be. Ennél sokkal hamarabb elkészülhet a Magyarországon átvezetõ útvonal villamosítása ha minden a GYSEV tervei szerint halad. A forgalom felfutása esetén pedig a rövidke, Zalalövõ és Körmend közötti összekötés is elkészülhet, 60 kilométerrel rövidítve a Koper és Pozsony közötti útvonalat. A Gdynia és Varsó közötti vasútvonal éveken át tragikus állapotban volt, ám az idei foci-eb okán ez a beruházás prioritást kapott és gõzerõvel halad, több szakaszon is 160 km/órás sebességet téve lehetõvé, ami nagyban javítja a vasúti személyszállítás versenyképességét is. A tehervonatok azonban Varsó érintése nélkül, az úgynevezett szénvasúton is elérhetik Gdansk és Gdynia kikötõit Szilézia felõl. Ez a vasútvonal volt Európa egyik legelsõ, kizárólag az árufuvarozási igényeinek kielégítésére épített vasútvonala, messze elkerülve minden nagyobb lakott települést, szinte nyílegyenesen haladva délrõl északra. A mára eléggé lerobbant kétvágányú, villamosított vonalon a szénszállító szerelvények mellett egyre több másféle tehervonat is megfigyelhetõ, jól mutatva az észak-déli irányú nemzetközi forgalom dinamikus fejlõdését. A lengyel vasúti fejlesztések között mindenképp szót érdemel még, hogy Katowice és a cseh határ között egyes szakaszokon a legutóbbi idõkben szinte már csak lépésben használható fõvonal felújítása is megkezdõdött, így lassan eltûnnek a legszûkebb keresztmetszetek a lengyel-magyar vasúti forgalomból. A csehek kiemelt prioritásként kezelték az Ostrava Breclav fõvonal fejlesztését, ma ez az egyik legjobb állapotú vasútvonal Csehországban, igen jelentõs tehervonati közlekedéssel Lengyelország és Csehország keleti iparvidékei felõl Szlovákia és Ausztria irányába. Magyarország felé az elsõ szûkebb keresztmetszet Pozsony és Hegyeshalom között van. Az egyvágányú vasútvonalon egy üzemváltó határállomás (Rajka) is van, a jelentõs teherforgalom ezen az útvonalon egyre többször képes telíteni az állomás vágányait. Sajnos arra középtávon sincs remény, hogy a rajkai személyzet- és mozdonycsere megszûnjön, az átjárhatóság feltételei javuljanak. A Hegyeshalom Csorna Szombathely vonal villamosítására van szándék és terv a GYSEV részérõl, akik e vonalszakasz üzemeltetõi. Ezt a vasúti árufuvarozók is örömmel vennék, akárcsak a Szombathely Zalaszentiván szakaszét, ami nemcsak dízelüzemû, de az ottani nagy emelkedõ miatt a hosszabb, nehezebb vonatoknál tolómozdonyra is szükség van. Andó Gergely

4 4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS A Budapest Airport közleménye A vonatokkal a munkahelyek is Bécsbe tartanak A Budapest Airport (BA) döbbenten értesült arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium amely egyébként a közlekedés valamennyi területét felügyeli Magyarországon Budapestrõl a bécsi repülõtérre tartó új vasúti szolgáltatást hirdeti hivatalos honlapján. Nehezen érthetõ, miért kell a magyar adófizetõk pénzén új repülõtéri munkahelyeket teremteni Ausztriában. A magyar légiközlekedés a Malév leállását és csõdjét jelentõ február 3-i Fekete Péntek óta minden idõk legsúlyosabb válságából próbál kilábalni. A hazai légiközlekedési iparág milliárdos veszteségeket szenvedett el, több ezer magasan képzett, elkötelezett szakember vesztette el a munkahelyét, a fennmaradt vállalkozások pedig a túlélésért küzdenek. A szakmán belül valamennyi felelõs érintett jelenleg is keményen dolgozik azon, hogy csökkentse a Malév csõdjének katasztrofális hatásait, és minden követ megmozgat a kilábalás érdekében. Ennek ellenére a KSH adatai szerint az utasszám nagyjából 13 százalékkal csökkent a Malév csõdje óta, a repülõgép fel- és leszállások száma pedig a 10 évvel ezelõtti, 2002-es szintre zuhant vissza. Ennek fényében kifejezetten nehezen érthetõ, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miért hirdeti honlapján a MÁV új vasúti szolgáltatását a bécsi nemzetközi repülõtérre, amely Budapest legnagyobb régiós versenytársa és egyben a magyar légiközlekedési válság legnagyobb haszonélvezõje. A hivatalos KSH-adatok alapján már ismert, hogy a Malév csõdje óta megduplázódott Bécsben a magyar utasok száma. Ezek az utazók fõként vasúton és közúton jutnak el Ausztriába, holott napi szinten három járatot üzemeltet Budapestrõl a bécsi repülõtérre az Austrian Airlines, de a Lufthansa is naponta minimum négy járattal közlekedik Münchenbe, ahonnan szintén elérhetõ egy sor olyan város, amely korábban a budapesti járathálózaton is szerepelt. Az utasszám nagyjából 13 százalékkal csökkent a Malév csõdje óta. Egyszerûen nem értjük, hogy miért kell a bécsi repülõtér munkahelyteremtését támogatni Magyarország helyett. Miközben természetesen mindenfajta versenyt üdvözlünk, egyetlen országban sem lehet a felszíni közlekedést a közvetlen légi kapcsolatok helyettesítéseként beállítani jelentette ki Hardy Mihály, a BA kommunikációs igazgatója. Hozzátette: sokkal idõszerûbb lenne, ha az ezért felelõs hatóságok végre kijelölnének egy-egy új légitársaságot a Malév helyett az államközi szerzõdésekkel szabályozott útvonalakon, és nem húznák tovább az idõt minden ésszerû magyarázat nélkül. Mindez csak tovább növeli a csalódottságot az egész magyar légiközlekedésben, amit a hihetetlenül magasra emelt repülõtéri telekadó váltott ki. Az utazók jól tudják, hogy a repülés Budapestrõl mindig is gyorsabb és kényelmesebb lesz, még ha beleszámítjuk a müncheni, bécsi vagy egyéb repülõtéren az átszállást is. Arról nem is beszélve, hogy a repülés továbbra a közlekedés legbiztonságosabb és környezeti szempontból legtisztább módja. (A kifogásolt hirdetés a közlemény kiadásának napján lekerült az NFM honlapjáról. A szerk.) Ideiglenes bezárás Költöznek a légitársaságok Május 29-rõl 30-ra virradó éjszaka valamennyi légitársaság mûködését átköltözteti az 1. terminálról a 2. terminálra a Budapest Airport (BA). Az easyjet, a Germanwings, a Jet2.com, a Norwegian és a Wizz Air utasai egyaránt a repülõtér 2B termináljáról indulhatnak. Az érkezési terminál továbbra is a kiindulás helyétõl függ: a schengeni övezet országaiból a 2A, a nem schengeni zónából pedig a 2B terminálra érkezik valamennyi utas. Amint azt a Budapest Airport korábban bejelentette, ideiglenesen bezárja az 1. terminált. A nemzeti légitársaság összeomlása nyomán keletkezett forgalomveszteség, illetve a vállalat adóterheinek további növekedése miatt a repülõtér üzemeltetõje számára nem maradt más lehetõség, mint hogy az üzemelés költségeit a két utasforgalmi terület összevonásával csökkentse. Ezzel a lépéssel javítható az egyébként jóval modernebb infrastruktúrával rendelkezõ 2. terminál kihasználtsága. A BA jelenleg is tárgyalásokat folytat a MÁV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakembereivel az 1. terminál melletti vasútállomás és a 2. terminál közötti zökkenõmentes tömegközlekedési kapcsolatok kialakítása érdekében. A költözést követõ elsõ két hétben a Budapest Airport szerzõdéses földi személyszállító partnerei, a Fõtaxi és az AirportShuttle-Minibusz külön szolgáltatás keretében közlekednek a két terminál között. A következõ hetekben az utasok számára minden fontos információ megtalálható lesz a BA weboldalán (www.bud.hu). Május 30-tól az 1. terminált, illetve a környezetében található nyilvános parkolókat a repülõtér lezárja a közforgalom elõl. A BA irodái az 1. terminál épületében maradnak, és kizárólag a B portán keresztül lesznek megközelíthetõk. A kisgépes és a légiáru-forgalom az eddigi helyszíneken mûködik tovább, az 1. terminál forgalmi elõterén. A BA köszönetét fejezi ki az 1. terminálon mûködõ összes légitársasági partnerének a jelenlegi, az egész magyar légiközlekedési iparág számára rendkívül nehéz helyzetben tanúsított együttmûködésért és megértésért. A repülõtér üzemeltetõje továbbra is azon dolgozik, hogy az utasok számára magasabb színvonalú szolgáltatásokat kínáló 2. terminálon a légitársaságok mûködéséhez is optimális feltételeket biztosítson.

5 MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5 Egy gazdasági versenyhivatali döntés margójára A kartelltõl az erõfölénnyel visszaélésen át a tarifaközösségig Kartelleztek a vasúti árufuvarozási piacon jelentette be május 8-án a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH a jogsértés megállapításán túl a GYSEV-et 300 millió, a MÁV-ot 100 millió, a Rail Cargo Hungariát 850 millió forintra büntette. A döntés nem jogerõs, az érintettek fellebbeznek ám ez a fizetési kötelezettségre vélhetõen nem lesz halasztó hatállyal millió forintot szivattyúzna ki a GVH a vasúti alágazatból, miután egy január 25-én indult vizsgálat során bõ négyévnyi kutakodással, elemzéssel megállapították azt, amit a vasúttársaságok sosem titkoltak: a piacot területi alapon felosztották egymás között, így a MÁV nem végzett árufuvarozást a GYSEV vonalhálózatán, és a GYSEV sem a MÁV-én, a vonatokat Gyõr rendezõ vagy Gyõr GYSEV-állomáson adták át egymásnak. E gyakorlat természetesen nem a vasúti liberalizáció hatására, hanem évszázados szokásjog alapján alakult ki praktikus okokból, az integrált vasútvállalatok nem versenyeztek, hanem együttmûködtek egymással. A 2008-ban indított vizsgálat látványos rajtaütéssel indult, és a központjában még a HUNGRAIL állt, de a most megbüntettetek mellett a CER-t, az MMV-t és a Train Hungaryt is vizsgálat alá vonták. A vizsgálat legfõbb oka az volt, hogy az érintett vállalkozások Záhony térségében állítólag visszaélnek az erõfölényükkel. Az érdekvédõ szervezet, a magánvasutak és Záhony a vád módosulásával aztán kikerültek a képbõl, 2012 januárjában már a GYSEV és társai ügyében érkezett értesítés GVH-s tárgyalásról, amelynek újabb fordulójára április 17-én került sor. Hiába terjesztette elõ a MÁV, a GYSEV és az RCH a védekezését, a GVH megállapította a kartellezés tényét, kimondva, hogy a piac liberalizációja ellenére a GYSEV és a MÁV amelyek korábbi vasúti szakmai tapasztalataik, ügyfélkapcsolataik révén egymás legérdemibb versenytársaivá válhattak volna tartózkodtak attól, hogy árversenyt támasszanak egymásnak, vagy a másik hagyományos területeit támadják. A 103 oldalas, 421 bekezdéses indoklásból kitûnik, hogy a vizsgálat tárgya, alanyai és céljai az évek során többször módosultak, függetlenül attól, hogy jogszerûen 1,5 évnél tovább nem tarthatott volna a vizsgálat ám a vizsgálat elhúzódásának nincs jogkövetkezménye. Az indoklásban részletesen ismertetik a GYSEV és a MÁV, MÁV Cargo, illetve RCH közötti megállapodásokat, felróva azt is, hogy a két árufuvarozó cég díjszabásai, üzletszabályzatai szó szerint megegyeztek egymással így árverseny akkor sem lett volna köztük, ha átléptek volna egymás hálózatára. A GVH nem fejtette ki, hogy azonos tulajdonosi körhöz (ez esetben a magyar államhoz) tartozó vállalkozásoktól hogyan és miért lenne elvárható, hogy egymással versenyezzenek. A GVH nem foglalkozott a vasúti fuvarpiac sajátosságaival sem, így nem vizsgálta, hogy a GYSEV képes lett volna-e (mûszakilag és üzemszervezésileg) a vizsgált idõszakban a MÁV Cargo valódi konkurensévé válni, vagy a GYSEV mûködése csupán a társvasutakkal való kooperációval volt akkor elképzelhetõ. Ismeretes, hogy Sopron egy kitérõ a Bécs Budapest szállítási útvonalon, amit a tehervonatok egy része azért tesz meg, hogy igénybe vegye a GYSEV rugalmas és színvonalas, a társvasutakénál olcsóbb kiegészítõ vasút-logisztikai szolgáltatásait (például a kocsirendezést és irányvonatképzést). Nem reális, hogy e fuvarokat a GYSEV megtarthatta volna, ha megtámadja egyik vagy másik állami vasúttársaságot. A GVH jogértelmezése alapján a kartellvád megállna a GYSEVés ÖBB-relációban is, hiszen a GYSEV sosem merészkedett Ebenfurth-on túlra, ott adta és vette át a vonatokat. Ám indokolt lehet e kartellgyanút az egységes európai piac egészén értelmezni, hiszen a vasúti fuvarfeladatok jellemzõen nemzetköziek. Ez esetben bármely két szomszédos vasúttársaság között megállapítható a kartellvád, hiszen a nemzeti, állami vasúttársaságok fuvarozási láncot alkotva teljesítették a megbízásokat összehangolt díjszabásokkal és eljárásrenddel. A vasútüzem sajátosságai miatt az úgynevezett egykocsis kiszolgálást nem is lehet nem kartellszerûen végezni, hiszen az egyes körzetekben összeszedhetõ vagonok akár 30-féle célország felé folytathatják az útjukat, majd a célországban újra területi kiszolgáló vonattal kell célba juttatni ezeket. Ilyen hálózatot csak területi lefedettséggel rendelkezõ vasútvállalatok tudnak biztosítani, kizárólag egységbe tömörülve. Ahol nincs egykocsis fuvarokkal bajlódó vasútvállalat (mint például Olaszországban), oda egész Európából nem küldhetõ egy-két kocsis szállítmány. Az is felmerülhet a GVH határozatát olvasóban, hogy akár a személyszállító vasúttársaságok is kartelleztek ebben az idõben, de arra is lehetne gyanú, hogy a Volán-társaságok is összehangolták (minõ véletlen: szintén területi alapon) a tevékenységüket. Nem véletlenül érzik tehát egyfajta pluszadónak az érintett cégeknél a kétes jogalapú büntetést, amely mögött inkább látszik a GVH ismeretlen okú téveszméje, mint a költségvetési bevételek növelésének szándéka. Az is kérdés, hogy a MÁV mibõl fizeti ki a rá jelképesen kirótt 100 milliós részt, hiszen a MÁV Cargo eladásából származó pénzt már rég elköltötték, a pályahasználatidíj-bevételbõl pedig ilyen indokolatlan célra nem számolható el kiadás. A MÁV és a GYSEV esetében az állam gyakorlatilag egyik zsebébõl a másikba tette át a pénzt (utóbbi esetben kicsit az osztrák állam pénzébõl is lecsípve), míg az RCH-ra kirótt összegnek teljes egészében az osztrák adófizetõk látják kárát. Így kell az osztrákoktól egymilliárd forintnyi olcsó hitelt felvenni! Andó Gergely Megszûnnek az étkezõkocsik az IC-ken Takarékossági pályán a MÁV-START A MÁV-START szolgáltatási színvonala június 15-tõl tovább csökken: a belföldi InterCity-járatokon megszûnik az étkezési lehetõség, így a jövõben az IC-pótjegyért cserébe csupán légkondicionáló berendezést kínál a társaság azt is kétes mûszaki színvonalon. A társaság szerint a lépés csaknem 650 millió forint megtakarítással jár. Valójában fogalmuk sincs, hogy ténylegesen menynyivel, de jövõbeni tervekben persze most sincs hiány. A GVH nem foglalkozott a vasúti fuvarpiac sajátosságaival. A MÁV-START-on költségcsökkentési nyomás van az állam részérõl, jól látszott ez az április közepén rapid módon végrehajtott járatritkításból is. Ám ahogy akkor is, az étkezõkocsik kapcsán is fõleg virtuális forintokat sikerült megtakarítani. A belföldi étkezõkocsi szolgáltatást már sok éve kiszervezte a MÁV, az alvállalkozók évente 10,5 millió forintot fizettek a miskolci, nyíregyházi és pécsi vonatokon lévõ 15 IC-kocsi használatáért. Ez a konstrukció két elõnnyel is járt: az étkezõkocsik személyzete nem a MÁV-START munkavállalója volt, valamint az eladott áruk beszerzése, tárolása, rakodása, elkészítése sem a vasúttársaság nyögvenyelõs beszerzési rendszerét terhelte. Cserébe a szolgáltatás minõségére, árszínvonalára alig volt ráhatása a cégnek, igaz, nagyon nem is érdekelte õket. Most, a megszüntetés kapcsán is csupán halkan jegyezték meg a cégnél, hogy szerintük az átlagnál drágább volt az étkezõkocsiban enni-inni, és a fizetõképes kereslet hiánya miatt a legtöbb járaton nem volt kihasznált a vagon. Ebben persze az is szerepet játszott, hogy a vonatok egy része nem étkezési idõben közlekedett, ráadásul 3-4 óránál tovább senki sem utazik belföldön IC-vonattal, annyit pedig ki lehet bírni étkezés nélkül. Ami a költségeket illeti: a MÁV-START szerint a pályahasználati, vontatási, karbantartási, tárolási, õrzési, tisztítási költségek e 15 vagon esetén 655,7 millió forintra rúgtak tavaly, ám ezek nagyja terhelt költség, amelyet a jövõben a többi vagon közlekedtetésére kell rákölteni, érdemi megtakarítással nem jár. A megszûnés egyenlege így az alvállalkozóknál munkahely leépítésére, a MÁV-START-nál pedig legfeljebb 300 milliós önköltségcsökkenés nagyrészt a MÁV- GÉPÉSZET rovására. Nem véletlen, hogy a klasszikus étkezõkocsi-közlekedés ma már szinte csak a luxus- és nagysebességû vonatok kiváltsága, az InterCity-vonatokon inkább a vasúti zsúrkocsis büfé vagy épp az ülõ étkeztetést nem biztosító, az italok mellett szendvicseket és ropit, chipset kínáló büfészakaszok a jellemzõek. A MÁV-START is lát ebben fantáziát, a tervek szerint a most leállított vagonok egy részét átalakítanák oly módon, hogy egyik felük 1. osztályú ülõhelyes kocsiként, másik felük büférészként funkcionálna. Errõl az átalakításról még nem döntött a cég igazgatósága, de ha meg is tenné, az sem jelentene semmit, az elsõ kocsi ugyanis legkorábban 2015-ben állhatna forgalomba, addig pedig még többször is változhat a koncepció. Nem is olyan rég például még motorvonatokat vett volna a MÁV- START a Stadlertõl az IC-forgalom számára, késõbb azzal álltak elõ, hogy felerészben elsõ, felerészben másodosztályú ülõhelyeket kínáló vagonokat gyártatnának Szolnokon (vagy alakíttatnának át Dunakeszin) hiszen az elsõ osztályú IC-kocsik kihasználtsága csak akkor nõ 50 százalék fölé, ha elfogytak a másodosztályú helyek, elég belõlük fél vagonnyi egy-egy vonatba. A legújabb pedig az, hogy büfé lenne a fél kocsi, és nem másodosztály. Mindez egy éven belül, úgy, hogy a döntés minimum 15 évre eldöntené a társaság InterCity-koncepcióját. A. G. Konzorcium nyert A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ (NIF) Zrt. által a szolnoki vasúti csomópont felújításának tervezésére kiírt nyílt közbeszerzést az UNITEF 83 Zrt. és a FÕMTERV Zrt. alkotta UNITEF-FÕMTERV konzorcium nyerte, nettó 1 milliárd 797 millió forinttal. A nyertest négy ajánlattevõ közül választották ki. A munka része a személypályaudvar felújításának megtervezése mellett a biztosító berendezések tervezése, valamint a Szolnok Szajol szakasz engedélyezési tervének a felülvizsgálata is. A megbízás a kiviteli tervek elkészítése mellett a tendertervekre is kiterjed. Új vasútvonal Vasútvonal épülhetne Debrecen és Nagyvárad között. A két nagyváros ugyanis közös közlekedésfejlesztési stratégiát dolgoz ki, amelynek része a vonatközlekedés fejlesztése is. A hatástanulmányok elkészítésével hamarosan megkezdõdik a munka. Debrecenben régóta terveznek egy olyan intermodális utaskiszolgáló központot, ahol együtt lenne a vasútállomás, a helyi járatok megállói, valamint a helyközi és a távolsági buszok pályaudvara is. Nagyváradon szintén épülne egy hasonló csomópont. Jegyvásárlás mobilon Május 10-tõl már mobiltelefonok egyenlegének terhére is lehet interneten lefoglalt vasúti jegyet vásárolni. Az így megváltott jegyek díja megegyezik az egyéb módon megvásárolható menetjegy árával. Az utasnak csak a vásárlást jóváhagyó SMS díját kell kifizetnie. A mobilegyenleg terhére történõ jegyváltás a nap 24 órájában elvégezhetõ, a tranzakciók alsó határa 130, a felsõ pedig 7500 forint. Kedvezményes menetjegyeket egyelõre nem lehet váltani ilyen módon. A szolgáltatás mindhárom hálózatból elérhetõ. Telematika A HUNGRAIL segítségével a vasútvállalatok többsége sikeresen teljesítette a TAF-TSI Masterplan leadását a módosított határidõre. A TAF-TSI-t a 62/2006-os EK rendelet szabályozza. Ebbõl adódóan minden vasúti árufuvarozó vállalat és infrastruktúra-mûködtetõ számára kötelezõ a rendeletben leírtak teljesítése. A TAF-TSI-t a transz-európai hagyományos vasúti rendszer fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásainak alrendszerére vonatkozó átjárhatósági mûszaki elõírásait foglalja össze, amely kötelezõ érvényû. Elsõdleges célja, hogy a különbözõ infrastruktúramûködtetõk és -használók információs és kommunikációs rendszerei hatékonyan összekapcsolhatók legyenek. A jelenlegi fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásainak többségét a nemzeti piaci követelmények szerint fejlesztették ki és hajtották végre, ami akadályozza a határokon átívelõ információszolgáltatások folyamatosságát, ami kulcsfontosságú tényezõ a nemzetközi vasúti szolgáltatások minõségbiztosításában.

6 6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS V. VASÚTI TRÉNING május 24., csütörtök Ramada Plaza Hotel, Budapest TERVEZETT PROGRAM, FELKÉRT ELÕADÓK: 9.00 óra: Regisztráció Kávé, tea 9.45 óra: NKH HUNGRAIL együttmûködési megállapodás aláírása óra: Megnyitó elõadás: Kormányzati fókuszban a vasút Elõadó: Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár óra: Személyszállítási törvény, 2012 Elõadó: Kerékgyártó János, az NFM fõosztályvezetõje óra: Vasúti jogszabályok aktuális változásai itthon és az Európai Unióban Elõadó: Rácz Gábor, az NFM vasút-szabályozási osztályvezetõje óra: NKH: jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Elõadók: Menich Péter fõosztályvezetõ Alscher Tamás fõosztályvezetõ óra: Vasúti beruházási helyzet Elõadó: Völgyi Miklós, a NIF igazgatója óra: Ebéd óra: Cargo: irány a Balkán? Elõadó: Kovács Imre, az RCH igazgatósági elnöke óra: A korridorok szerepe a gyakorlatban Elõadó: Mosóczi László, a HUNGRAIL elnöke, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese óra: A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vasútijármû-gyártási projektje a hatósági engedélyeztetési eljárás szempontjából Elõadó: Csépke András, a MÁV-GÉPÉSZET vezérigazgatója óra: A határon átjárás személyi és mûködési feltételei Elõadó: Rácz Imre, a MÁV-TRAKCIÓ vezérigazgatója óra: GYSEV: az infrastruktúrafejlesztések tapasztalatai Elõadó: Czibula András projektiroda-vezetõ óra: Az országos vasúti vizsgaközpont mûködése Elõadó: Novák László igazgató, KTI óra: Konzultációk az elõadókkal KEDVEZMÉNYES ELÕFIZETÉSI AKCIÓ A Magyar Közlekedés és a NAVIGÁTOR címû kiadványainkat most kedvezményes áron rendelheti meg. Elõfizetõinknek és olvasóinknak lehetõségük nyílik arra, hogy a szakmában elismert kiadványainkból tájékozódjanak a szakmáról, valamint megismerhetik a piaci helyzetet és a piaci szereplõket. Lapjaink átfogják a teljes közlekedési ágazatot, illetve nemzetközi kitekintést is biztosítanak. Egyúttal szólnak a vasútról, közútról, hajózásról, légiközlekedésrõl, valamint a szállítmányozásról és a logisztikai szolgáltatásokról. A Magyar Közlekedés a szakma egyedüli szaklapja, a NAVIGÁTOR pedig a cargo szakma magazinja. A szaklapok elõfizetése és olvasása szakmai elkötelezettséget is jelent, valamint szaklapjaink biztosítják a folyamatos továbbképzést. Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft Budapest, Alig u. 14. Tel.: , Fax: GPS-sorsolás elõfizetõink között Az elõfizetési akció két szerencsés nyertese egyéves idõtartamra egy-egy GPS-egységet kap, nyomkövetési szolgáltatással. Sorsolás: június Felajánló: VÁLTOZATLAN ÁRON! MEGRENDELÉS Magyar Közlekedés Ft + áfa/év Navigátor Ft + áfa/év Magyar Közlekedés és Navigátor Ft + áfa/év TÖBB PÉLDÁNY MEGRENDELÉSE ESETÉN 20% KEDVEZMÉNY. A megrendelõ neve: Cím: Számlázási cím: Adószám: Ügyintézõ: Telefon: Fax: Elõfizetési idõszak: tól ig Példányszám: A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. P. H aláírás

7 MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7 Eredeti formájában újították fel Álomutazás az Orient étkezõkocsival A 100 éves teakfa étkezõkocsi teljes körû felújítását követõen a világhírû Orient Expressz étkezõkocsijaként május 11-én Gödöllõre közlekedett a MÁV Nosztalgia Kft. szervezésében. Mosóczi László Európai hírû eseményre került sor a Vasúttörténeti Parkban. A világon jelenleg egyetlen mûködõképes teakfa Orient étkezõkocsit avatták és szentelték fel a teljes körû felújítását követõen. Az eseményen jelen volt az ünnepi rendezvény fõvédnöke, Schmittné Makray Katalin, ünnepi köszöntõt mondott Mosóczi László nemzetközi kapcsolatokért felelõs vezérigazgató-helyettes (MÁV Zrt.), Kisteleki Mihály, a MÁV História Biztosságának elnöke és Lord Falkner, az Angol Nosztalgia Vasút elnöke. A 100 éves, WR 2347 pályaszámú, teakfából készült favázas étkezõkocsit a MÁV Nosztalgia Kft. korhûen, eredeti pompájában újította fel a nagy eseményre. A kocsi étkezõtere két részbõl áll: az elsõ részben 12, a második részben 24 fõt tudnak hellyel kínálni. A szerelvény felavatását és felszentelését követõen útra is kelt, hogy fényes fogadással ünnepelje meg fedélzetén újjáéledését. Az esemény fényét emelte, hogy elsõ útját régi formájában az éppen hazánkban tartózkodó Orient Expressz luxusvonat egyik étkezõkocsijaként tette meg a Budapest Gödöllõ Budapest vonalon. A szerelvényt egy rövid szakasz erejéig az Albatrosz gõzmozdony húzta, majd a GYSEV Sissyt és Ferenc Józsefet ábrázoló mozdonya továbbította a gödöllõi Királyi Váróig, ahol Fónagy János államtitkár (NFM) és Claude Ginella, a Venice-Simplon Orient Expressz fõigazgatója (Olaszország) köszöntõben méltatta az esemény jelentõségét. A Venice-Simplon Orient Expressz ünnepi vacsoravonatán felszolgált francia ételeket Claude Bodiguel fõszakács, míg a teakfa étkezõkocsi magyar gasztronómiai remekeit felvonultató ételsort Jakabffy László, az esztergomi Prí- más Pince gasztronómiai tanácsadója instrukciói alapján Kovács Lázár és Jászai Tibor séf készítette. A vacsora mellé a minõségi borokat a Bodri, a DULA, a Hudácskó és a Szeremley Pincészet szállította. A nagyközönség számára az Orient étkezõkocsi a Vasúttörténeti Parkban tekinthetõ meg, illetve aki utazni vagy étkezni is szeretne rajta, a weboldalon érdeklõdhet a lehetõségekrõl. Lord Falkner Kisteleki Mihály Kamion- és buszmosó Az Express-Interfracht alvállalkozókat keres hûtõ- és ponyvás szerelvényre! Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az» OBSERVER «OBSERVER BUDAPEST MÉDIA- FIGYELÕ Kft Bp. VIII., Auróra utca 11. Tel.: Fax: Internet: alacsony árakkal és kedvezõ minõséggel várja ügyfeleit! Elérhetõség: M3 és M0 keresztezõdésénél 1151 Budapest, Bogáncs u T: Elérhetõség: Express-Interfracht Internationale Spedition GmbH Franz-Josef Pistotnik A-8502 Lannach, Industriestraße 23 Mobil: Online NAPI HÍREK SAJTÓSZEMLE INFORMÁCIÓK

8 8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS

9 KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG 2012 Urbán György, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke Jogszerûen és szakszerûen Talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az a szervezet, amelynek fejlõdési dinamikája, a jövõ feladataihoz való alkalmazkodási képessége egy profitorientált, versenyképességéért folyamatosan küzdõ multinacionális vállalatéhoz hasonlítható. Urbán Györggyel, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökével folytatott beszélgetésem során erre is fényt derült. A közlekedés valamennyi ágazatát felölelõ tevékenységük során miként gondoskodnak a mûködõképesség fenntartásáról, a kormányzati elvárásoknak megfelelõ költségtakarékossági lépések megvalósításáról? A Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatainak, és magának az intézménynek a jelentõsége is folyamatosan növekszik, erõsödik. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy egységes hatósági felügyeletet és ellenõrzést kell végrehajtani a légügyi, a vasúti és a hajózási területeken, amelyeken mindez korábban nem pontosan a jelenlegi szervezeti struktúrában történt. Ám ezáltal lehetõség nyílik arra, hogy egy szervezeten belül hivatali struktúrában a légüggyel, a vasúttal, illetve a vízi közlekedéssel kapcsolatos ügyeket egyablakos rendszerben bonyolíthassuk le. Az útügyi és a közúti közlekedési területen pedig a kormányhivatali rendszer bevezetésével együtt osztott hatáskört alakítottunk ki. Itt a hatóság felelõssége abban a tekintetben növekedett, hogy garantálnia és biztosítania kell az egységes jogvégrehajtás feltételrendszerét, annak egységes színvonalát, továbbá ki kell szolgálnia a kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szerveit olyan informatikai támogatással, logisztikával és képzéssel, amely mindazt, amit az imént jeleztem, lehetõvé is teszi a szakigazgatási szervek részérérõl. A közelmúlt változásai ezt jelentették. A közeljövõ változásai pedig a járási kormányhivatalok létrehozásával azt okozzák, hogy meg kell vizsgálni ugyanezen területen, elsõsorban a közúti gépjármû-közlekedés területén: milyen módon lehet a hatásköri és illetékességi kérdésköröket úgy rendezni, hogy azok egységesen jelenjenek meg a közlekedési szakigazgatási szerven belüli közlekedési hatósági és közlekedési igazgatás hatósági tevékenység terén. A közlekedési igazgatási hatósági tevékenység elsõsorban a jogosultsághoz, a tulajdonvédelemhez és az egyéb, a tulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek meghatározását, az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat jelenti. Az NKH felelõssége jelen pillanatban ez. Az elmúlt évben egyébként alkalmazkodni tudtunk az intézményi változásokhoz, a költségvetési elvonások okozta következményekhez, így az NKH azt gondolom a feladatait küldetésének megfelelõen teljesítette. A szervezet átalakítása olcsóbbá is tette a hivatal mûködését? A takarékossági intézkedések több oldalon is jelentkeztek, az elsõ például a kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek feladatain belül jelent meg. A kormányhivatali struktúra lehetõvé tette a funkcionális szolgáltatások integrációját, a törzshivatalon belüli elhelyezését. Ennek következtében a közlekedési szakigazgatási szervek mûködéséhez szükséges költségvetési támogatás mértéke a kormány elvárásai szerint csökkent. Ezen túl egyéb racionalizálási feladatokat is végre kellett hajtaniuk a kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek, hiszen a költségvetési elvonások, zárolások miatt át kellett gondolni az ott végrehajtandó hatósági feladatokat. Világossá kellett tenni, hogy az egy fõre jutó, eredetileg tervezett mintegy 2 millió forintos dologi kiadást amely a közlekedésigazgatási ágazatban meghatározó összeg miként lehet legalább a felére csökkenteni. Ez a képzés, a szervezés, a közúti ellenõrzés, a mûszaki vizsgáztatás terén és az útügyi hatósági tevékenységhez kapcsolódó eljárásokban jelentett megtakarítási kényszert. Az NKH központjában és hivatalaiban lényegében ugyanez következett be a funkcionális tevékenységek integrációjával, a másodfokú hatáskör gyakorlásával, továbbá a jogi támogatás célszerû centralizációjával. Ezek a lépések tették lehetõvé azt, hogy az NKH-nak, mint központi költségvetési intézménynek a saját céljaira fordított költségvetési kiadásai másfél milliárd forinttal kevesebbet tettek ki, mint az elõzõ évben. Van arra vonatkozóan valamiféle felmérésük, hogy az új szervezeti struktúra következtében miként alakult az ügyfél-elégedettség? Az NKH kötelessége az ügyfél-elégedettség mérése, amelynek több csatornán keresztül is eleget tesz. Nemrégen zajlott le egy audit, amelynek során ismételten megfeleltünk, és ezzel megtartottuk az ISO minõsítést, amelyhez kötelezõen kapcsolódik az ügyfélelégedettségi mutató. Az átszervezés kapcsán ahogy említettem a légügyi, a vasúti és a hajózási területen az egyablakos ügyintézés bevezetésével és az azzal együtt járó módszerváltozásokkal az elégedettségi mutató egyértelmûen növekedett. A közúti közlekedési területen a mutató egyelõre stagnált, tekintve, hogy a közúti gépjármûközlekedés hatósági ágazatban a munkamegosztás változása okán az ügyfeleknek, illetve a hatósággal szerzõdött partnereknek át kellett állniuk az új szervezeti struktúra okozta hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazására. Ennek ellenére mind a mûködõképesség, mind a hatósági szolgáltatások zavartalanul történtek, igaz, az ügyfél-elégedettségi mutató e területen érdemben nem emelkedett. Rövidesen többet kell majd fizetnünk a közúti gépjármûvek mûszaki vizsgáztatásáért. A díjemelés csupán központi költségvetési bevételforrást jelent, vagy a szolgáltatások színvonalában is megjelenik majd ennek hatása? A hatósági szolgáltatások igen sokrétûek, elég csupán a képzésre, a mûszaki vizsgáztatásra, a hatósági szemlére, a különbözõ közúti ellenõrzésekre gondolni. A szolgáltatás színvonala mindig attól függ, hogy milyen módszereket alkalmazunk azokkal a jármûvekkel, eszközökkel, szolgáltatásokkal szemben, amelyek megfelelõségét közlekedésbiztonsági követelmények szerint is minõsítjük. Ugyanígy van ez a képzésben is. Így a hatóság ilyen irányú tevékenysége olyan mértékben kell hogy változzon, amilyen mértékben változik a képzések iránti igény, annak módszertana, a jármûvek, infrastruktúrák elõállításának technológiája, amelyek alkalmazásához hatósági engedély szükséges. Ezért folyamatosan fejlesztenünk kell az eljárásainkat, a szakmai tudásunkat, hogy olyan új jármûvek forgalomba helyezése is megtörténhessen, amelyek eddig Magyarország nem közlekedtek. Olyan technológiák megjelenésérõl van szó, amelyek minõsítése a típusengedély kiadásakor, illetve a mûszaki vizsgáztatások során kötelezõ. Ezért nemcsak a képzés fejlesztésével kell megtanulnunk az új ismereteket, hanem egyes területeken technológiai, szolgáltatásfejlesztési kötelezettségünk is van annak érdekében, hogy követni tudjuk a világ változásait. Azokat a költségeket, amelyek szükségszerûen ezzel járnak, nem központi költségvetési támogatásból kapja az NKH, hanem a bevételekbõl kell finanszírozni. A díjemelésnek tehát nem az az elsõdleges célja, hogy költségvetési bevételnövelést érjen el természetesen a közlekedésbiztonsági feladatokhoz ezekbõl a bevételekbõl elkülönített forrásokat kell felhasználni, az igazi rendeltetése, hogy azokat a fejlesztéseket, szolgáltatásokat, amelyek a képzéshez, a mûszaki vizsgáztatáshoz és az egyéb típusengedélyek, hatósági döntések kiadásához szükségesek, végre tudjuk hajtani. A személyszállítási törvény milyen területeket érintõ változásokat hoz a hatósági feladatkörben? A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény július 1-jén lép hatályba, és jelentõs változásokat okoz a közlekedési hatósági ágazatban, elsõsorban a közúti gépjármû-közlekedés igazgatásában. A versenyképesség garantálása, a szolgáltatási színvonal biztosítása, a közszolgáltatások megõrzésének garantálása hatósági feladattá válik ezen a területen is, ami átgondolásra készteti a hatóságot abban a tekintetben, hogy milyen szervezeti változásokat hajtson végre a törvényben elõírt kötelezettsége teljesítése érdekében. Ugyanakkor megváltozik a közúti gépjármû-közlekedés terén a kategóriás képzés. Miniszteri rendeletben kerül kijelölésre egy nonprofit gazdasági társaság, amely vizsgaközpontként fog mûködni. Ennek kapcsán meg kell vizsgálnunk ennek szervezeti, személyi és gazdasági hatásait, különös tekintettel arra, hogy a vizsgáztatás során keletkezett állami bevételek milyen formában és milyen célból kerülnek felhasználásra a közlekedésbiztonsági és egyéb más, állam által meghatározott feladatok finanszírozására. A személyszállításról szóló törvény kerettörvény, amely együttesen foglalkozik a szolgáltatások színvonalának megõrzésével, az utasjogok védelmével, a versenysemlegesség érvényesítésével és a képzéssel. Ez jelentõs változást okoz az NKH szervezetében, illetve a közlekedési hatósági tevékenységben csakúgy, mint a kormányhivataloknál. A kategóriás képzés szabályrendszerébe beépült az e-learning, azaz a távoktatási rendszer alkalmazhatósága. Mi indokolta az elméleti képzés ilyen lehetõségének bevezetését? A távoktatás, a távmunka régi fogalom, amely a világon mindenütt, így Magyarországon is egyre inkább terjed. A kategóriás jármûvezetõ-képzés tekintetében ez egy új lehetõség, ami azért is szükséges, mert így lényegesen többen és egyszerûebben tudják elsajátítani azokat az ismeretanyagokat, amelyek a közúti közlekedés szabályainak megismeréséhez szükségesek. Amikor a tanulmányaikban folyamatosan ellenõrzött hallgatók minden feltételnek eleget tettek, vizsgára bocsáthatók. A képzés elektronikus úton, távoktatási formában valósulhat meg, amire már auditált szervezetek is léteznek, az oktatott tananyag hitelesítése, elfogadása és közzététele az NKH által megtörtént. Ugyanakkor a vizsgáztatás rendje nem változik, az ugyanolyan formában történik, mint korábban, tehát a jelenlegi vizsgahelyeken, illetve a kijelölendõ vizsgaközpontban kell megvalósulnia, számítógépes formában. A közúti infrastruktúra egyre inkább hatással van a közlekedés biztonságára. Milyen feladata van ezen a téren az NKH-nak? A közlekedési infrastruktúrák tervezése során kötelezõen bevezettük a közlekedésbiztonsági audit intézményrendszerét. Ezzel egyidejûleg megtörtént olyan auditorok kijelölése, akik megismervén a fejlesztési terveket, az infrastruktúra létesítéséhez kapcsolódó különbözõ elgondolásokat véleményt tudnak mondani arról, hogy a közlekedési infrastruktúra közlekedésbiztonsági szempontból miként minõsíthetõ. Ez a minõsítés a közlekedõ ember oldaláról kell hogy megtörténjen, hiszen ha valaki közlekedik az utakon, akkor nem mindegy, milyen A MAGYAR KÖZLEKEDÉS MELLÉKLETE benyomások alapján tud dönteni minden másodpercben egy adott szituációban. Másrészt pedig az is lényeges nézõpont, hogy a felépülõ közlekedési infrastruktúra milyen forgalomáteresztõ képességet tud biztosítani, vagy éppen mikor kell korlátozásokat elrendelni rajta. Ez egy nagyon fontos új intézményrendszer, amelynek a bevezetése és érvényesítése megkezdõdött, és úgy gondolom, hogy ennek révén már a tervezés során olyan infrastrukturális létesítmények, mûtárgyak jönnek létre, amelyek biztonsági szempontból jóval nagyobb garanciát nyújtanak a közlekedõk számára, mint az eddigi gyakorlat a motorosok éve, de akár a kerékpárosoké is lehetne, hiszen a velük kapcsolatos tapasztalatok nagyon hasonlóak Több oka van annak, hogy a motorosok évét az unióban is meghirdették. A közlekedésbiztonsági adatok azt mutatják, hogy jelentõs javulás következett be a személygépkocsival okozott balesetek vonatkozásában. Sajnálatos módon azonban ez nem igaz a motorosokra és a kerékpárosokra. Az úgynevezett egy nyomtávú jármûvek esetében a statisztikai adatok nem javultak, sõt a kerékpárosok tekintetében kifejezetten romlottak. Ezért nagyon fontos, hogy olyan akciókat, rendezvényeket tartsunk, illetve tájékoztatást és programokat mutassunk a közlekedõk számára, amelyekkel elérjük azt, hogy mind a motorosok, mint a kerékpárosok közlekedése biztonságosabbá válik. Azon is gondolkodni kell, hogy a biztonságos közlekedés érdekében szabad-e, lehet-e olyan védõfelszerelést, ruházatot elõírni, amely anyagilag nem megterhelõ az egy nyomtávú jármûveket használók számára, ám a testi épségüket jelentõsen megóvja. A közúton közlekedõ kerékpárosok esetében például megfontolandó lenne a védõsisak használatának kötelezõvé tétele, hiszen sokszor egészen hátborzongató jelenetek szemtanúi lehetünk az utakon. Legalább annyit elérhetnénk, hogy egy-egy baleset következményei ne legyenek olyan súlyosak, mint amilyenek lenni szoktak. Nagyon fontos cél, hogy az egy nyomtávú jármûvek esetében gyakoribbá tegyük a közlekedésbiztonsági akciókat, és olyan propagandát fejtsünk ki, aminek következtében ezen a területen is érdemi eredményekrõl számolhatunk be a közlekedésbiztonsági paraméterek értékelésekor. Somogyi Gábor

10 10 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Berta Tamás, dr. Török Árpád Az M70-es autóút közlekedésbiztonsági vizsgálatának tanulságai Bevezetés Magyarország országos közúthálózatának tervezésekor, üzemeltetésekor és vizsgálatakor sem szabad megfeledkezni arról, hogy tranzitszerepünk befolyással bír a forgalom összetételére, jellegére és annak biztonságára is. Néha tragédiák hívják fel a figyelmet arra, hogy cselekedni kell egy adott helyszínen; sokszor átrendezve azokat a prioritási listákat, amelyek a balesetek és a biztonsági szint vizsgálata alapján kialakulnak és amelyek alapján ütemezhetõk a beavatkozások. Így történt ez az M70-es autóút esetében is, egy sokkoló tragédia hatására döntött a szaktárca a gyors beavatkozás mellett, elõresorolva ezen szakaszon a biztonságot célzó beavatkozások tervezését és megvalósítását. Ebben a cikkben összefoglaljuk a fõ momentumokat és bemutatjuk a minisztériumi intézkedések hatását, a Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár által vezetett közlekedésbiztonsági munkacsoport eredményeit. Helyszín bemutatása Az V. Helsinki folyosó részét képezõ 21,3 km hosszú M70-es autóút a csomópontok térségében 2 2 sáv + leállósáv kiépítésû, a csomópontok között 2 1 sávos kiépítésû nemesített padkával. A két 2 1 sávos szakasz 5,7, illetve 5 km hosszúságú. Az M70-es autóút forgalma az átadás (2005) óta 1630 jármû/nap értékrõl 2011-re 7408 jármû/napra emelkedett, ami többek között a szlovén szakasz átadásának is köszönhetõ; a jármûvek mintegy fele teherautó. A 2 1 sávos szakaszokon a forgalmi rendre utaló táblákat helyeztek ki. A 2 2 sávos szakaszok kezdetén a sebességkorlátozás feloldása helyett 110 km/órás sebességkorlátozó táblák kerültek kihelyezésre. A szakaszon táblákon jelzésre kerül a jármûkategóriánkénti megengedett sebesség. 4. ábra Kettõs záróvonal kerül felfestésre a vonalak között piros festéssel a kilométerszelvények között. Újabb sokkoló tragédia, a szakminisztérium gyors beavatkozása június 21-én 4 óra 50 perckor újabb baleset történt az M70-es autóút kilométerszelvényében. A Romániából Spanyolországba tartó autóbuszon 4-5 gyermek is ült, de az utasok többségével együtt aludtak, amikor a tragédia történt. Az elsõ információk szerint legalább huszonöten szenvedtek sérülést. A román autóbusz és szlovén kamion ütközése az M70-es autóút 15-ös és 16-os kilométerszelvénye között olyan szakaszon történt, ahol kétszer egysávosra szûkül az útpálya (forrás: MTI) 7. ábra: A helyszínelõk által nem okozóként jelölt balesetrészes jármûvek sebességei (forrás: KTI) A fenti diagramokon látható sebességértékekbõl következik, hogy a megengedett 90 km/órás sebességet túllépõk aránya igen magas. A balesetek okozóit állampolgárság szerint osztályozva azt láthatjuk, hogy a 27 esetbõl 22-szer (81%) külföldi állampolgár okozta a balesetet, többnyire szomszédos államok polgárai, azonban kiemelkedõ a balesetet okozó román állampolgárságú jármûvezetõk száma: 12 (44%). A 16 elalvásos eset közül 7 (44%) okozója román, 3 (19%) magyar, 1-1 osztrák, bosnyák, horvát, spanyol, szlovén, ukrán (13 a 16-ból külföldi, ami 81%). A 9 elõzéses eset okozója közül 3 román (33%), 2 magyar (22%) és 1-1 cseh, moldáv, szlovák, ukrán állampolgár. A 2 megcsúszás okozta baleset okozója román állampolgár volt. A jármûfajtát tekintve 22 esetben személygépkocsi (81%), 2 esetben nyerges vontató (7%), 2 esetben tehergépkocsi (7%) és 1 esetben autóbusz (4%) vezetõje okozta a személyi sérüléses balesetet. 1. ábra: A Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat magyarországi elemei (forrás: KTI) Általános baleseti helyzet Az átadás óta történt 32 személysérüléses baleset 81%-a éjjel, illetve szürkületben következett be, túlnyomórészt, 24 esetben külföldi (ebbõl 12 esetben román) résztvevõvel. A statisztika szerint a jellemzõ baleseti okok az M70-es autóúton: szabálytalan elõzés, a figyelmetlen vezetés, valamint a gyorshajtás. Három eset kivételével a személysérüléses balesetek a két, egyenként mintegy 5 km hosszú 2 1 sávos szakaszon történtek. Az M70-es autóúton bekövetkezõ balesetek egyik sajátos oka a változó keresztmetszet, mert a közlekedõk a kapcsolódó magyar és szlovén autópályák hosszú 2 2 sávos, osztott pályás szakaszai között rövid 2 1 sávos kétirányú autóúti szakaszokkal találkoznak. Rendkívüli forgalmirend-felülvizsgálat 2010-ben Tekintve, hogy az általános baleseti helyzet kedvezõtlen volt, 2010 decemberében forgalmirend-felülvizsgálatot végeztek az úton. A korábban említett baleseti statisztikák és helyszíni vizsgálatok alapján a következõ intézkedések születtek: A 2 1 sávos szakaszokon 90 km/órás sebességkorlátozás kerül bevezetésre kilométerenkénti ismétléssel. 2. ábra: A 2 1 sávos szakaszokon 90 km/órás sebességkorlátozás kerül bevezetésre kilométerenkénti ismétléssel (forrás: ÁAK) Ezen szakaszok hosszát és a megengedett sebességet több helyen is jelezték, a szembejövõ forgalomra fluoreszkáló táblával hívták fel a figyelmet, a 2 1 sávos szakaszból még hátralevõ hossz kijelzésével (kiegészítõ táblán). 3. ábra: Szembejövõ forgalomra figyelmeztetõ jelzések (forrás: ÁAK) 5. ábra: Baleset június 21-én (forrás: MTI) Az eset a közvéleményt, a szakembereket és a szakmai vezetõket is megrázta, és hatékony cselekvésre késztetett. A tragédia hatására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelõs helyettes államtitkára felülvizsgálatot rendelt el. Szakértõi munkacsoport alakult az útszakasz vizsgálatára és intézkedések kidolgozására. A szakmai csoportban a különbözõ szervezetek eltérõ feladatokat teljesítettek, az eredményeket a csoport vitatta meg és közös álláspontot alakított ki. A Közlekedéstudományi Intézet döntéstámogató elemzése a szakértõi munkacsoport részére A Közlekedéstudományi Intézet az útszakaszon bekövetkezõ balesetek vizsgálatát vállalta. Az elemzés nemcsak a statisztikai adatokra támaszkodott, hanem a rendõrség segítségével az ún. kisjelentésekbõl is információkat gyûjtött. Ez azért nagyon fontos, mert pontosabb képet kaphatunk a baleseti eseményláncról és adatokat a nem személyi sérüléses balesetekrõl is. A 2008 elejétõl július 8-ig tartó idõszakban az adott útszakaszon 27 személyi sérüléses baleset és 143 csak anyagi káros baleset történt a rendõrségi nyilvántartás szerint. A 27 személyi sérüléssel járó baleset közül a baleseti helyszínelõk 9 baleset okaként feltételezték az elalvást, azonban a KTI munkatársainak elemzése kimutatta, hogy 16 balesetnél figyelhetõk meg elalvásra utaló jelek. (59%). A fennmaradó 11 eset közül 9 esetben elõzés (33%), 2 esetben megcsúszás volt a kiváltó ok. 6. ábra: A helyszínelõk által feltételezett okozók helyszínelés során feltárt vagy becsült sebességeloszlása (forrás: KTI) 8. ábra: A balesetek idõpontja szerinti eloszlás alapján elmondható, hogy a személyi sérüléssel járó balesetek jellemzõen az éjszakai órákban és 7.00 között (89%) következnek be, ezen belül is a legveszélyesebb idõszak órától 4.00 óráig tart (74%) (forrás: KTI) A csak anyagi káros baleseteket (143 db) tekintve 48 (34%) esetben találkoztunk elalvásra utaló jellel, és 21 esetben elõzés (15%) volt a kiváltó ok. Megjegyzendõ, hogy ez a balesetszám nem teljes, ugyanis a csak anyagi káros baleseteket nem kötelezõ bejelenteni a rendõrséghez. A 143 esetbõl 56 esetben személygépkocsi (39%) az okozó, 20 esetben tehergépkocsi (14%), 11 esetben nyerges vontató félpótkocsival (8%), 3 esetben autóbusz (2%). A fennmaradó esetek közül 45 esetben ismeretlen maradt az okozó jármû fajtája, a további okozók pedig vadon élõ állatok. Említésre méltó még, hogy 7 esetben jármû visszafordulása okozta a balesetet a rendõri jelentések szerint. Az okozók nemzetisége szerinti megoszlás: 51 jármûvezetõ (36%) a 143-ból román, 19 magyar (13%), 59 nem ismert (41%). Az ismertté vált jármûvezetõket tekintve az arány a következõ: 61% román, 23% magyar, azaz 77% külföldi. Következtetések, javaslatok: Érdekes eredmény, hogy a nem hivatásos jármûvezetõk dominálnak, legalábbis nem a tehergépkocsi-vezetõk. Jellemzõen személygépkocsik az okozó jármûvek. A külföldi okozók részaránya meghatározó. A tranzitforgalom ezt a szakaszt sokórányi autópályán való haladás után éri el. A helyzetet súlyosbítja, hogy jellemzõ a hajnali idõpont, a balesetekre jellemzõ a legkritikusabb hajnali 1 és 4 óra közötti bekövetkezés. Az elemzésbõl és értékelésbõl az látszik, hogy a korábban feltételezett veszélyes (szándékos) elõzéseknél hangsúlyosabb a fáradtságból bekövetkezõ hibák (sokszor elalvás) szerepe a baleseti eseményláncban. Az eszközölt beavatkozásoknak ezért ezekre a problémákra kell koncentrálniuk. A munkacsoport számára megfogalmazott javaslatok: A személyi sérüléses balesetek nagy része pályaelhagyás, illetve szembejövõ jármûvel történõ ütközés, ezért az ellentétes irányú forgalmi sávok fizikai jellegû elválasztása szükséges, és javasolt a pálya szélét akusztikai jelzést adó burkolati jellel kijelölni. Mivel a személyi sérüléses balesetek kevés kivételtõl eltekintve éjszaka következnek be, kiemelten indokolt a füg-

11 MAGYAR KÖZLEKEDÉS 11 gõleges jelzõfelülettel ellátott burkolati jelzõtestek alkalmazása. A megengedett sebességet túllépõk magas aránya nagy valószínûség szerint a változó keresztmetszetû útkialakításnak és a gyorsforgalmi jellegû vonalvezetésnek tudható be. A szûkebb sávkeresztmetszet-érzetet és így az alacsonyabb haladási sebesség választását is elõsegítené a forgalmi irányokat elválasztó jelzõtestek alkalmazása. A szakértõi munkacsoport által megfogalmazott javaslatok alapján az NFM a következõ beavatkozásokat rendelte el: Azonnali forgalomtechnikai beavatkozások elvégzése, az ehhez szükséges mintegy 100 millió forint biztosítása az Útpénztár elõirányzat terhére. A megvalósítást követõen ciklikus (évenkénti) forgalombiztonsági felülvizsgálat. Az M70-es autóút 2 1 sávos szakaszain elõzési tilalom bevezetése kettõs záróvonal, közötte piros színû burkolatjel felfestésével, akusztikus hatású burkolati jelek alkalmazásával. Az elõzési tilalommal érintett szakaszok hoszszát kiegészítõ jelzõtáblán jelezni szükséges. A minisztérium ÚME alóli felmentõ (és egyben elrendelõ) levele alapján a 2 1 sávos szakaszokon további, a haladási irányt jelzõ 4-7 nyílpár felfestése szükséges. Függõleges mûanyag forgalomtechnikai terelõelemek alkalmazása a kétirányú jármûforgalom elválasztására. (A terelõelemek által szûkített útburkolat miatt az ÁAKnak új ekék beszerzése szükséges a hóeltakarításhoz.) A 2 1 sávos szakaszokon a jelzõtáblák bal oldali ismétlésének megszüntetése a 1. pont elkészülése után. A meglevõ egy útpályára, irányonkénti egy forgalmi sávra figyelmeztetõ jelzõtáblák kihelyezése a 2 1 sávos útszakaszon lévõ, a kilométerszelvényben és a kilométerszelvényben lévõ hidakra a forgalmi sávok fölé, DG fóliás kivitelben, az elõíráshoz képest megnövelt méretben. A sávos szakaszátmeneteknél (4 helyszínen) figyelemfelhívó, keresztirányú sebességcsökkentésre figyelmeztetõ akusztikus burkolati jelek elhelyezése szükséges a beton terelõelemek vége és a záróvonal kezdete között (6 elem, csökkentett bordamagasság). Közlekedésbiztonsági célú táblák elhelyezése az M70-es mentén, figyelmeztetve a balesetveszélyes útszakaszra (4 nyelven, az alábbi sorrendben: magyar; angol; román; szlovén). Az M70-es autóút jobb és bal oldalán a kilométerszelvényben már elõzetesen kiépített, de a közúti forgalom részére meg nem nyitott kijelölt pihenõhely ideiglenesen vagy véglegesen történõ megnyitása gyakoribb rendõri, hatósági ellenõrzés céljából. Az ellenõrzés végzéséhez szükséges forgalomtechnikai sávelfogyás elõjelzõ rendszer kiépítése kinyitható táblákkal, éjszakai kivilágítással. A hatósági ellenõrzések számának növeléséhez a Zala megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelõsége eszközeinek fejlesztése. A rendõrség technikai eszközeinek fejlesztése: a Zala megyei RFK Autópálya Alosztály részére egy darab Fáma Laser III. típusú sebességmérõ berendezés és egy civil, nagy teljesítményû szolgálati személygépkocsi videokamerás rögzítõ berendezéssel. Az elvégzett beavatkozások után 1 évvel (és ezt követõen is ciklikusan) közúti biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. Az útszakasz forgalmi és baleseti helyzetét a közút kezelõje folyamatosan kísérje figyelemmel. A bevezetett forgalomtechnikai megoldásokkal kapcsolatban a téli üzemeltetési tapasztalatok értékelése szükséges. 1. Az M70-es autóút 2 2 sávra bõvítését célzó tervezés megindítása. 2. A hosszú távú közúthálózat-fejlesztési programba történõ beépítéshez a 1222/2011. (VI. 29.) kormányhatározat módosításának elõkészítése. 3. A kormányhatározatban szereplõ 2 1 sávos autóutak módosítása 2+1 sávos, osztott pályás autóutakra. 10. ábra: Kerülendõ útkialakítás (forrás: ÁAK) 5. A munkacsoport vizsgálja meg a legrosszabb baleseti jellemzõjû autóutak és fõutak kisköltségû beavatkozási lehetõségeit. 6. Az ORFK-val megcélzott együttmûködés, fokozott ellenõrzés végrehajtásáról tájékoztatás megkérése. Eredmények A Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala az M70-es szakasz ideiglenes forgalomba helyezési engedélyének meghosszabbításában azt a kötelezettséget írta elõ, hogy 2011 augusztusától az ÁAK-nak tájékoztatni kell az NKH-t az autóút forgalombiztonsági helyzetérõl. Az ÁAK jelentésébõl kiderül, hogy a munkacsoport javaslatai alapján az alábbi beavatkozások valósultak meg: A muraszemenyei és tornyiszentmiklósi ( kilométerszelvény) csomópont között a kettõs záróvonal és a burkolati nyilak felfestése szeptember végén készült el. A Letenye és Muraszemenye ( kilométerszelvény) között a hiányzó szakaszon ( kilométerszelvény) a kettõs záróvonal és burkolati nyilak felfestése október közepén készült el. A függõleges mûanyag forgalomtechnikai terelõelemek (KLEMMFIX) elhelyezésre kerültek 2011 októberében. 11. ábra A bal oldali ismétlõ táblák bevonásra kerültek októberben. A sávos szakaszátmeneteknél (4 helyszínen) figyelemfelhívó, keresztirányú, sebességcsökkentésre figyelmeztetõ akusztikus burkolati jelek elhelyezésre kerültek a beton terelõelemek vége és a záróvonal kezdete között (6 elem, csökkentett bordamagasság) a kettõs záróvonal létesítésével egyidejûleg. 12. ábra kilométerszelvényben lévõ hidakra a forgalmi sávok fölé, DG fóliás kivitelben, az elõíráshoz képest megnövelt 1,5 1,5 méteres méretben. 13. ábra A 2 1 sávos szakaszok elõtt elhelyezésre kerültek a balesetveszélyes útszakaszra figyelmeztetõ négynyelvû táblák december elején. 14. ábra A kilométerszelvényben lévõ pihenõhelyen a közlekedési hatóság ellenõrzéséhez szükséges elõjelzõ táblarendszer beszerzésre került. A csökkentett sávszélesség miatt szükséges új hóekék beszerzése 2011 novemberében megtörtént. Bár 2011-ben az M70-es autóút forgalma 14 százalékkal nõtt, (míg 2010-ben naponta 6455 jármû haladt át az útszakaszon, addig tavaly ez a szám 7345-re emelkedett), az öszszes balesetszám 2011-ben (47) jelentõsen csökkent az azt megelõzõ két évhez viszonyítva (2009-ben 62, míg ben még 68 baleset történt). Érdemes megemlíteni, hogy az anyagi káros balesetek száma a 2010-es 61-rõl a múlt évre 39-re mérséklõdött. A súlyos és a halálos kimenetelû balesetek száma ugyanakkor stagnált (2, illetve 3), de a KLEMM- FIX elemek kihelyezése után a 2 1 sávos szakaszokon mindösszesen egy könnyû sérüléses baleset történt nappal (a személygépkocsi ismeretlen okból áttért a szemközti oldalra és a korlátnak ütközött). Az eredmények tükrében elmondható, hogy a szaktárca által életre hívott szakértõi munkacsoport együttmûködése rendkívül eredményes volt. Ennek oka, hogy a különbözõ szakterületek munkáját sikerült alárendelni a közös célnak: a biztonságnak; kihasználva az eltérõ szakmai csoportok együttmûködése nyomán kialakuló szinergiák kedvezõ hatásait. A közös munka eredményessége elõsegíti a további együttmûködést, valamint a megelõzést elõsegítõ közlekedésbiztonsági vizsgálatok tervszerû, módszeres folytatását. Irodalom Kiss Ernõ, 2011: Az M70 autóút forgalombiztonsági helyzete (Hogyan tovább?) Forgalmász Napok 2011, Balatonföldvár Berta Tamás, 2011: A fáradtság szerepe a közúti közlekedési balesetekben az M70 példája. NFM, 2011: NFM sajtóközlemény az M70-es utat vizsgáló szakértõi munkacsoport állásfoglalása, augusztus 3. ÁAK Jelentés 9. ábra: 2+1 sávos, osztott pályás útkialakítás (forrás: Holgate Infrastructure & Motorway Services) 4. A projekttervezések folyamatossága végett a 2+1 sávos, folyamatos fizikai elválasztású autóutak mûszaki paramétereinek részletes meghatározása figyelemmel arra, hogy a program módosítása ne járjon a költségek növekedésével (12,0 méternél nem nagyobb burkolatszélességû és minimális bontással fejleszthetõ legyen). Az egy forgalmi sávra figyelmeztetõ jelzõtáblák kihelyezésre kerültek december elején a 2 1 sávos útszakaszon lévõ, a kilométerszelvényben és a

12 12 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közlekedésbiztonsági projekt indul az országos közúthálózaton május 15-én ünnepélyes keretek között, a Balatonföldváron rendezett Közlekedésfejlesztés Magyarországon címû konferencián Schváb Zoltán közlekedésért felelõs helyettes államtitkár jelenlétében írta alá Kovács Ákos, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., valamint Vér Iván, a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. vezérigazgatója a két társaság közötti támogatási szerzõdést. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. több mint 11,4 milliárd forintot nyert el az Új Széchenyi Terv Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KözOP) pályázatán a kezelésében lévõ mintegy 30 ezer kilométernyi országos közút közlekedésbiztonságát javító fejlesztésekre. A projekt célja, hogy az országos közúthálózaton az ún. baleseti gócpontokban, a balesetveszélyes csomópontokban csökkentse a balesetek számát és hatékonyan szolgálja a közlekedésbiztonság javítását. A közutakon történt személyi sérüléses balesetek tekintetében hazánk az uniós átlagnál rosszabb eredményekkel rendelkezik. A magyarországi helyzet javítása érdekében célzottan olyan beruházásokat szerepeltet a Magyar Közút a projektben, hogy azok által csökkenjen a balesetek száma, illetve a bekövetkezett balesetek súlyossága. A közlekedésbiztonsági projekt elemeinek összeállítása során társaságunk kiemelt figyelmet fordított az ismert közlekedési balesetekre, és ezek részletes elemzését követõen állította össze a végrehajtandó forgalombiztonságot javító intézkedések listáját. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a rendelkezésre álló forrásból végezteti a tervezést, a területszerzést, a közbeszerzési tevékenységet és a kivitelezést. Az akcióterv részletei: Baleseti gócok megszüntetése 69 bel- és külterületi helyszínen (csomópontban) Balra kanyarodó sávok kiépítése; aktív burkolatprizmák, akusztikus burkolati jelek, jelzõtáblák telepítése és ívbõvítések az ívek vonalvezetésének javítása érdekében; jelzõlámpás forgalomirányítás kiépítése; sárga villogók telepítése a kerékpáros keresztezés fokozottabb jelzésére; közvilágítás létesítése; gyalogos átkelõhelyek átépítése középszigetekkel; vadriasztó prizmák telepítése a közúti vezetõoszlopokra; autóbuszöblök és gyalogoskapcsolataik átépítése. Baleseti góckutatáson alapuló jövõbeni beavatkozások két évben (2012, 2013) A projekt során két évben (2012, 2013) baleseti góckutatás során feltárt balesethalmozódási helyeken beavatkozások elvégzésére kerül sor. Kijelölt gyalogos-átkelõhelyek biztonságosabbá tétele (11 db) Középszigetek építése, jelzõlámpák telepítése, sebességcsökkentõ hatású folyópálya-szûkítés, gyalogoskorlátok telepítése, tartós burkolati jelek létesítése. Közúti vezetõkorlátok minõségi cseréje A csaknem 6100 kilométer hosszú fõúthálózat 520 kilométeres szakaszán meglévõ folyóméter vezetõkorlátból folyóméter kerül lecserélésre. Külterületi autóbuszmegállók gyalogosközlekedésének biztonságosabbá tétele 50 helyszínen irányonkénti változtatható jelzésképû jelzõtábla (VJT) jelzi a gyalogosveszélyt és léptet érvénybe sebességkorlátozást a gyalogosmozgás idejére. Jelzõlámpás forgalomirányítású csomópontok felülvizsgálata 355 csomópont hagyományos izzós fénypontjainak LED-es fénypontokra történõ cseréje; 713 csomópont program-felülvizsgálata és jármûérzékelõk telepítése a forgalomfüggõ mûködtetés bevezetése érdekében; 713 csomópont egységes internetes jelzõlámpás távfelügyeletbe történõ integrálása. Kevesebb a baleset A közúti ellenõrzések szerepe A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 2001 és 2011 között a személysérüléses közúti balesetek száma mintegy 12%-kal, a balesetben meghalt személyek száma pedig 48,5%-kal csökkent. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy napjainkban hazánkban biztonságosabb közúthálózaton közlekedhetünk, mint egy évtizeddel ezelõtt. Elégedettségre ugyanakkor nincs ok, mert még mindig sok baleset történik közútjainkon, és uniós összehasonlításban csak az átlagosan teljesítõ tagállamok közé tartozunk. Magyarországon átlagosan számítva kétóránként történik egyegy személysérüléses közúti baleset, és naponta két közlekedõ úgy indul el, hogy sajnos már soha nem ér el a céljához. A közúti közlekedésbiztonság javításáról köztudott, hogy sok résztvevõs tevékenység, hiszen ez a feladat számos szerv, szervezet, hatóság, intézmény, érdekképviselet stb. munkájában megjelenik. A jármûvezetõ-képzésnek, a megfelelõ szabályozási háttér kialakításának, a közúti ellenõrzések végrehajtásának, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének, a korszerûbb és biztonságosabb gépjármûvek építésének, valamint a balesetek megelõzésére irányuló tevékenységnek, a prevenciónak egyaránt fontos szerepe van abban, hogy közútjainkon a közlekedés biztonságosabb legyen. A rendõrségnek a közlekedésbiztonság javítására irányuló tevékenységen belül elsõsorban a közúti ellenõrzések végrehajtásában, továbbá a baleset-megelõzési tevékenység végzésében van kiemelt szerepe, amit tradicionális feladatként, jogszabályi felhatalmazás alapján végez. Évtizedünk közlekedésbiztonsági feladatait tartalmazó európai uniós program kihangsúlyozza, hogy a közlekedésbiztonsági politika hatékonysága nagyban múlik az ellenõrzések gyakoriságán, a biztonsági elõírások betartásán. Ennek megfelelõen a közúti ellenõrzések hazánkban is kulcsfontosságúak a halálesetek és a személyi sérülések számának visszaszorítása szempontjából. A jelenkor és a közeljövõ egyik legfontosabb rendõri feladata az ellenõrzések fokozása, azok hatékonyságának növelése. Ezt fogalmazza meg többek között a évek feladatait tartalmazó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram. Magyarországon a közlekedésrendészet feltételrendszere a szakmai törekvések ellenére sem tekinthetõ optimálisnak. Ezt jól érzékelteti, hogy egyidejûleg körülbelül közlekedési rendõr (járõr) teljesít szolgálatot Magyarország mintegy km hoszszú úthálózatán, továbbá a rendõrség 155 mûködõképes sebességmérõ készülékével szemben a csaknem azonos hosszúságú úthálózattal rendelkezõ szomszédos Ausztriában ennek több mint tízszerese, mintegy 1700 készülék áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a közúti közlekedésbiztonság területén jelentkezõ valamennyi problémát egyidejûleg kezelni nem lehet, ezért a rendõrségnek súlyoznia kell a tevékenységét, és az intézkedéseket kifejezetten a legfõbb problémákra kell összpontosítania. A közlekedésbiztonság javítására irányuló tevékenység végzésében a rendõrség az alábbi területekre koncentrál: a) a legveszélyesebb közlekedési szabályszegések elleni fellépés, b) a technikai eszközök eddiginél jelentõsen szélesebb körû alkalmazása, c) a baleset-megelõzésben, ezen belül különösen a közlekedésbiztonsági kommunikációban rejlõ lehetõségek jobb kihasználása. A rendõrség közúti ellenõrzései során alapvetõen a legnagyobb kockázatú, a tragédiák létrejöttében leginkább szerepet játszó szabályszegések ellen lép fel. Ezek sorában nevesíthetõ a közutak három fõ gyilkosa : a gyorshajtás, az ittas vezetés és a biztonsági öv használatának elmulasztása, de a közúti közlekedés legvédtelenebb képviselõinek a védelme is fokozottabb fellépést követel (ide értve a gyalogosokat, valamint a kétkerekû jármûvek vezetõit). A célellenõrzések sorában a leginkább elterjedtnek a sebességellenõrzés számít, amelyet a rendõrség a 60-as évek, a sebességellenõrzõ készülékek világméretû elterjedésének kezdete óta folytat. A 90-es évek közepéig alapvetõen a radarelven mûködõ készülékek voltak a meghatározók, jelenleg Fotó: Kapusi Z. Schváb Zoltán közlekedésért felelõs helyettes államtitkár a Közlekedésfejlesztés Magyarországon címû konferencia nyitóelõadásán többek között azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésének kiemelt célja, hogy Magyarország útjai, infrastrukturális hálózata még biztonságosabb legyen, hiszen az emberélet a legfontosabb. Kovács Ákos, a Magyar Közút vezérigazgatója és Vér Iván, a KIKSZ vezérigazgatója a szerzõdés aláírásakor reményét fejezte ki, hogy a 2014 második félévében záruló projekt hozzájárul hazánk közlekedésbiztonságának növeléséhez és a balesetek számának csökkenéséhez. azonban a lézeres eszközök vannak túlsúlyban. A rendõrség a napjainkban legjobb európai gyakorlatnak (best practice) számító, emberi jelenlétet nem igénylõ, automata eszközökkel végzett sebességellenõrzés mellett általánosan végez mobil, leállításos ellenõrzéseket. Utóbbi már csak azért sem mellõzhetõ az ellenõrzési gyakorlatból, mert az automata készülékekkel csak a közúthálózat egy-egy pontját (mérési keresztmetszetét) lehet felügyelet alá vonni. Tekintettel arra, hogy hazánkban a sebességellenõrzés fejlesztése kiemelt fontosságú, az automata eszközök még kevésbé elterjedtek, továbbá a jelenlegi bérleti konstrukció lejárta és egyéb ok (jogszabályi elõírás változása) miatt januártól a mobil sebességmérõk száma jelentõsen csökken, ezért jelentõs technikai fejlesztésekre van szükség. Szakmai remények szerint a jelenleg elõkészítési stádiumban lévõ Közlekedés Operatív Program amennyiben megvalósul valós megoldást kínálhat a technikai beszerzések vonatkozásában, ennek eredményeként az automata jellegû közúti ellenõrzések szintje ( enforcement level ) jelentõsen emelkedhet. A gyorshajtás mellett a közúti halálozások második legfõbb oka az ittas jármûvezetés, ennek megfelelõen az ittas jármûvezetõk kiszûrése kiemelt közlekedésrendészeti feladat. A rendõrség az 50-es évek óta végez lég-, illetve véralkohol-ellenõrzéseket. Eleinte az üvegcsöves alkoholszondák álltak rendelkezésre, és az ilyen eszközöknél született pozitív eredmény esetén mindig vérvételt kellett alkalmazni tõl kerültek rendszeresítésre a napjainkban használatos korszerû légalkoholmérõ készülékek, amelyek teljesen kiváltották a régi Spiratest alkoholszondákat, és megváltoztatták a bizonyítási eljárást. A légalkoholmérõk száma az elmúlt években növekedett, ben például a rendõrség 400 új, Lion gyártmányú készüléket szerzett be. Hosszú távú célként fogalmazható meg, hogy az elektromos kézi légalkoholmérõ készülék a jövõben valamennyi közlekedési járõr személyes felszerelési tárgyát képezze a skandináv országok gyakorlatához hasonlóan. A magyar rendõrség az Európában általánosan elterjedt véletlenszerû légalkoholmérés módszerét alkalmazza. Az elõzõekben leírtakon kívül a rendõrség természetesen más jellegû közúti ellenõrzéseket is végez. A napi rutinellenõrzések mellett olyan célellenõrzések végrehajtására is sor kerül, mint a biztonsági öv és gyermekbiztonsági rendszer használatának ellenõrzése, a vasúti átjárókban végzett ellenõrzések (a MÁV és a GYSEV munkatársaival közösen), valamint a kerékpárosok közlekedésének ellenõrzése (utóbbira 2011-ben egy négy hétig tartó ellenõrzés szolgál példaként). A rendõrség 2005 óta vesz részt nemzetközi akciókban, amelyeket a TISPOL (European Traffic Police Network) szervez. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kilenc nemzetközi kampányra kerül sor. Ezen belül sebességellenõrzésre ( Speed ), tehergépjármû-ellenõrzésre ( Truck ), biztonságiöv-ellenõrzésre ( Seat belt ), valamint alkoholos és kábítószeres befolyásoltság ellenõrzésére (Alcohol & Drugs) két-két alkalommal, míg autóbusz-ellenõrzésre egy alkalommal kerül sor. Gégény István

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14.

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14. 8.30-tól regisztráció 2015. május 12. (kedd, délelőtt) 9.30-10.00 A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Előadó: Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár, NFM 1. témakör:

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia dr. Vereczkey Zoltán elnök Érdekképviseleti gondolatok a használatarányos útdíj bevezetéséről 1. Győztes-győztes konstrukciók 2. Gazdasági környezet

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Magyarország mozgásban Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Börzsei Tibor vezérigazgató TARTALOM ÁAK Zrt. története számokban Amire büszkék vagyunk HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer Átalakulásunk Céljaink

Részletesebben

HungaroControl Közép-európai oktatási, szimulációs és K+F létesítményt állítanak fel

HungaroControl Közép-európai oktatási, szimulációs és K+F létesítményt állítanak fel Volán A 24 társasággal szemben idén elvárás a pozitív eredmény 3 HungaroControl Közép-európai oktatási, szimulációs és K+F létesítményt állítanak fel 4 GYSEV Magyarország egyik legkorszerûbb vasútvonala

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Regionális közlekedés aktuális kérdései A múltra épülő jövő 130 éves a DKV Közlekedési Zrt.

Regionális közlekedés aktuális kérdései A múltra épülő jövő 130 éves a DKV Közlekedési Zrt. Közlekedéstudományi Egyesület H-1066. BUDAPEST, Teréz krt. 38. II. em 238. Telefon/Fax: +36-1-353-2005, +36-1-353-0562 Internet: http://www.ktenet.hu E-mail: info@ktenet.hu DKV Debreceni Közlekedési Zrt.

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ. Nagy Zsolt BTE Elnök

NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ. Nagy Zsolt BTE Elnök NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ BUDAPEST VASKAPU UTCA 33-35 2014.02.17 Nagy Zsolt BTE Elnök BTE MEGALAKULÁSA - CÉLOK 2 2006.07.17.

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Előadó: Bíró József elnökhelyettes Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezető A személyszállítási törvény

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

Közlekedésbiztonság Egy éve indult a rendkívül sikeres ÉLET ÚTON program

Közlekedésbiztonság Egy éve indult a rendkívül sikeres ÉLET ÚTON program Volán A buszközlekedés finanszírozási kérdéseirõl nyilatkozott György Tibor 3 Közlekedésbiztonság Egy éve indult a rendkívül sikeres ÉLET ÚTON program 4 Vasúti tréning A kormányzati fejlesztések fókuszában

Részletesebben

Czitó Gyõzõ. Kovács Imre díszpolgár 5. oldal. Helyzetkép, 2009 9. oldal. Logisztikai stratégia 24. oldal

Czitó Gyõzõ. Kovács Imre díszpolgár 5. oldal. Helyzetkép, 2009 9. oldal. Logisztikai stratégia 24. oldal szállítmányozás fuvarozás logisztika vám informatika XVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. MÁJUS Kovács Imre díszpolgár 5. oldal Helyzetkép, 2009 9. oldal Logisztikai stratégia 24. oldal Czitó Gyõzõ 169. szám Ára:

Részletesebben

Konferencia és szakmai találkozó Budapesten 2006. november 02. csütörtök, 21:16. Szállítmányozás 2006

Konferencia és szakmai találkozó Budapesten 2006. november 02. csütörtök, 21:16. Szállítmányozás 2006 Szállítmányozás 2006 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 után hetedik alkalommal találkozhatnak a Magyar Közlekedési Kiadó novemberi konferenciáján a hazai szállítmányozók. Kiss Pál nevéhez fűződik az évenkénti

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Hogyan gondoljuk a GYSEV-nél a valódi intermodalitás közlekedési feltételeit Infrastrukturális

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Nagy Zsolt BTE Elnök

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Nagy Zsolt BTE Elnök NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELMI TISZTEK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE ÉS TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA DEBRECEN - 2014.05.28 Nagy Zsolt BTE Elnök LÉGI VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Kooperáció és verseny a regionális vasúti piacon

Kooperáció és verseny a regionális vasúti piacon Kooperáció és verseny a regionális vasúti piacon Kovács Imre, CEO Zrt. A liberalizáció előtt A nemzetközi együttműködés feltételrendszere: CIM COTIF UIC vasúti szabályozása Nemzeti vasutak közti együttműködés

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Előterjesztés Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete részére. Tájékoztató a GYSEV Zrt. tevékenységéről

Előterjesztés Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete részére. Tájékoztató a GYSEV Zrt. tevékenységéről Előterjesztés Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete részére Tájékoztató a GYSEV Zrt. tevékenységéről 1 Tulajdonosi összetétel A GYSEV Zrt. magyar-osztrák tulajdonú vasúttársaság. A jelenlegi

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Mi a PayPass? Hogyan működik a PayPass?

Mi a PayPass? Hogyan működik a PayPass? A PayPass kártya jellemzői: Lakossági, betéti bankkártya Nem dombornyomott Internetes fizetésre alkalmas A beépített antenna segítségével PayPass fizetési eszközként funkcionál A PayPass kártya chipet

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia A zöld munkahelyeké a jövő? A foglalkoztatáspolitika kihívásai A foglalkoztatáspolitikai feladatok és energiapolitikai célok közötti szinergiák

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP Elek István: A közelmúlt és közeljövő szegedi pályás fejlesztései Közelmúlt 2008-2012 Közelmúlt és jelen 2014-2015 1. Füves felületű vágányok ügye 3.820 m ilyen vágány

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Tapasztalat és rutin ellenére esély nélkül? Intézkedések az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának növelésére A 2012-es év az Aktív idősödés

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám 2 Tisztelt Olvasó! KÖSZÖNTŐ Ön Magyarország első befektetési tőkegarancia termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatójának, a Start Tőkegarancia Zrt-nek havi

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Integrált

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT Érvényes: 2015. január 1-étől Dióhéjban A 2013 végén indított Konferenciajegy.hu weboldal szolgáltatásait már több tucat, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozás

Részletesebben

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015 Interrail Örömmel üdvözöljük Önt az Interrail tel utazók széles táborában! Reméljük, utazásai során sok nagyszerű élményben lesz része. Jó időt, kellemes útitársakat kívánunk!

Részletesebben

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? )

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Gósz Zoltán hivatalvezető GISopen Székesfehérvár, 2012. március 12-14. Az előadás vázlata Vállalkozóból kormánytisztviselő. Kezdeti tervek, elképzelések.

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Jegyzője. Javaslat

Salgótarján Megyei Jogú Város Jegyzője. Javaslat Szám: 20391/2015 Salgótarján Megyei Jogú Város Jegyzője Javaslat az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók befizetési lehetőségeinek kibővítéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotására

Részletesebben

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél Mihályka Imre személyszállítási igazgató Bognár László forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes Az előadás felépítése A Kisalföld

Részletesebben

DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűenműködő Részvénytársaság. 2011 évi CXII törvény 1. melléklet I. pontja szerinti közérdekű adatai:

DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűenműködő Részvénytársaság. 2011 évi CXII törvény 1. melléklet I. pontja szerinti közérdekű adatai: A DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűenműködő Részvénytársaság 2011 évi CXII törvény 1. melléklet I. pontja szerinti közérdekű adatai: Szervezeti, személyzeti adatok I.1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Határok nélküli partnerség című konferencia

Határok nélküli partnerség című konferencia 31/2010 KTE KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. 1372 Budapest, Pf. 451. Telefon/Fax: 353-2005, 353-0562 (Rend. 31/2009) Határok nélküli partnerség című konferencia A régiók

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

NKH JÁRMŰVES SZAKÁGVEZETŐI ÉRTEKEZLET Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete 2012.02.29

NKH JÁRMŰVES SZAKÁGVEZETŐI ÉRTEKEZLET Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete 2012.02.29 NKH JÁRMŰVES SZAKÁGVEZETŐI ÉRTEKEZLET Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete 2012.02.29 Nagy Zsolt Elnök Tartalom 1. BTE megalakulása, célok 2. BTE a weben 3. Veszélyes áru konferenciák 4.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Bíró Koppány Ajtony főtitkár Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége XVII. A magyar közlekedés az

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

Ügyfelünk a Henkel. Központi fordítókorong komplex logisztikai feladatokhoz

Ügyfelünk a Henkel. Központi fordítókorong komplex logisztikai feladatokhoz Ügyfelünk a Henkel Központi fordítókorong komplex logisztikai feladatokhoz Összefoglalás Árufuvarozás különböző európai helyszínekről bulgáriai, romániai, szerbiai vagy horvátországi vevőknek a legegyszerűbb

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

3. (vasúti személyszállítás, (helyi közúti és kötöttpályás közlekedés)

3. (vasúti személyszállítás, (helyi közúti és kötöttpályás közlekedés) Az utazási költségtérítést, az arra való jogosultság megállapításának, igazolásának módját több jogszabály együttesen határozza meg. Az alábbiak az igénybe vett közlekedési mód - közforgalmú személyszállítás

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

1.NEGYEDÉVES MŰKÖDÉSI ADATOK

1.NEGYEDÉVES MŰKÖDÉSI ADATOK Tisztelt Adatszolgáltatónk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a kérdőívben a II. negyedévtől a tárgyidőszak végi, év elejétől göngyölt adatokat kérjük megadni. Negyedévenként részletezve: a II. negyedévben

Részletesebben