Vállalkozási ismeretek jegyzet

Átírás

1 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 1 Vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú és felsőoktatásban HU sz. Phare program Vállalkozási ismeretek jegyzet Gyakorlatorientált vállalkozói készségfejlesztés a szakképzésben HU program A jegyzetet írták: Balázsné Belinszki Márta Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc Borbélyné Olajos Éva Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc Juhász Sándorné Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc Köblingné dr. Csízi Márta Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc Lajter Ferencné Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc Pokróczos Marianna Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola, Miskolc Szaláncziné Tamás Ilona V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Sátoraljaújhely A jegyzetet szerkesztette: Szűcs Erika Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc Kiss Gábor Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola, Miskolc A jegyzetet lektorálta: Veresné dr. Somosi Mariann tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem - Gazdaságtudományi Kar Nyomdai előkészítés: Czinegéné Puskás Ivett Kiadja a Szemere Díj Alapítvány, Miskolc 2003 szeptember

2 2 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK TARTALOMJEGYZÉK Előszó Üzleti kommunikáció (Lajter Ferencné) A kommunikációról általában A kommunikáció csatornái Mitől sikeres a kommunikáció Kommunikáció és nyelv Üzleti megbeszélés, tárgyalás, társalgás Illem, etikett az üzleti életben (Szaláncziné Tamás Ilona) Köszönés Bemutatkozás Bemutatás Dohányzás Telefonálás Öltözködés A munkahely kialakítása (Lajter Ferencné) A gazdaság szereplői (Juhász Sándorné) A gazdaság szereplői, funkcióik A vállalkozás a nemzetgazdaságban A vállalkozás Vállalkozási formák és jellemzőik (Köblingné dr. Csízi Márta) A gazdasági társaságok általános jellemzői A gazdasági társaságok alapításának folyamata A gazdasági társaságok jellemzése A vállalkozások vezetése (Borbélyné Olajos Éva) Vezetési funkciók Problémakezelés döntés A vállalkozások szervezete (Borbélyné Olajos Éva) Szervezési elvek Szervezeti formák A tervezés fontossága (Borbélyné Olajos Éva) A stratégiai és a taktikai tervezés Az üzleti terv (Borbélyné Olajos Éva) Az üzleti terv felépítése és tartalma Üzleti terv készítése Esettanulmány az üzleti terv készítéséhez Vállalkozások alapítása (Szaláncziné Tamás Ilona) Egyéni vállalkozás Társasvállalkozások (Gazdasági társaságok) Bejelentési kötelezettségek A szerződések közös szabályai (Köblingné dr. Csízi Márta) Marketing alapismeretek (Köblingné dr. Csízi Márta) A marketingterv tartalma, készítése (Köblingné dr. Csízi Márta) A marketingmix (Köblingné dr. Csízi Márta) A marketing szerepe a vállalkozások életében (Köblingné dr. Csízi Márta) Megjelenés a piacon (Köblingné dr. Csízi Márta) Egy új vállalkozás megjelenése a piacon Egy új szolgáltatás megjelenése a piacon A vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége (Szaláncziné Tamás Ilona)... 86

3 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK Beszámoló Könyvvezetés A vállalkozások bankkal való kapcsolata (Pokróczos Marianna) Pénzforgalmi jelzőszám biztosítása, bankszámlanyitás, bankszámlaszerződés Rendelkezés a bankszámla felett A fizetés módjának megválasztása A gazdálkodó szervezetek bankszámlára történő be- és kifizetései A fizetési megbízások kezelése fedezethiány esetén A fizetések előzetes pénzügyi biztosítékai A pénzforgalom (Juhász Sándorné) A gazdálkodó szervezetek házipénztárai A pénztáros Munkaerő- és bérgazdálkodás (Köblingné dr. Csízi Márta) A munkaerő- és bérgazdálkodással összefüggő feladatok A munkaerő-gazdálkodás gyakorlati kérdései Adminisztrációs feladatok Havonta fizetendő járulékok alapja, mértéke (Juhász Sándorné) Logisztika (Balázsné Belinszki Márta) A vállalkozások logisztikai feladatai Készletgazdálkodás Feladatok Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás (Szaláncziné Tamás Ilona) Tárgyi eszköz fogalmak Értékcsökkenés - Értékcsökkenési leírás Tárgyi eszközök nyilvántartása Költségkalkuláció és árképzés (Pokróczos Marianna) Költségkalkuláció egy termékre Árképzés (az ÁFA-t nem számolva) Rezsióradíj-számítás Elkészítendő szabályzatok (Juhász Sándorné) Irodai ügyvitel üzleti levelezés (Lajter Ferencné) Az ügyvitelhez tartozó tevékenységek Üzleti levelezés A vállalkozások likviditása (Pokróczos Marianna) Vállalkozás finanszírozása (Pokróczos Marianna) A vállalkozások tevékenységének hitelből történő finanszírozása (Pokróczos Marianna) Hitelezési alapfogalmak Hitelfajták A hitelezési eljárás menete A vállalkozás eredményessége és annak mérése (Juhász Sándorné) Adófizetési kötelezettség és járulékfizetés (Juhász Sándorné) Általános forgalmi adó /1992. évi LXXIV. Törvény/ Vállalkozói személyi jövedelemadó /1995. évi CXVII.tvny. Harmadik rész/ A társasági adó és az osztalékadó /1996. évi LXXXI. Törvény/ Egyszerűsített vállalkozói adó /EVA/ A helyi adók /1990. évi C. törvény/ A gépjárműadó /1991. évi LXXXII. törvény/ Személyi jövedelemadó Feladatok az adófizetési kötelezettség kiszámításához...166

4 4 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 32 A gazdasági társaságok működési zavarai, a jogutód nélküli megszűnés (Köblingné dr. Csízi Márta) A speciális céghelyzetek szabályozása (Juhász Sándorné) Felhasznált/Ajánlott irodalom Mellékletek

5 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 5 Előszó Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s belőlük magát minél különbbé megalkotnia. Németh László Az Észak-Magyarországi régió munkaerő-piaci szempontból a kritikus területek közé sorolható. A térségben a munkanélküliségi ráta közelít a 20 %-hoz, messze meghaladva az országos átlagot. A régióba áramló működő tőke mértéke alacsony és jellemzően a betanított munkára épül. A megyénkben évente szakképesítést szerzők közül mintegy 30 % válik a megszerzett szakképesítéssel foglalkoztatottá, 15 % más szakterületen vállal munkát, 28 % továbbtanul a felsőoktatásban, 15 % azonnal regisztrált munkanélkülivé válik, 10 % sorkatona vagy nem regisztrált munkanélküli lesz és csak 2 % indít saját vállalkozást. Az előzőekben leírt arányokat két helyen mindenképpen meg kell változtatni. Csökkenteni kell a munkanélküliek arányát és növelni kell a saját vállalkozást indítók arányát. Ezek a célok lebegtek a szemünk előtt, amikor 7 iskola - egy konzorciumként - beadta pályázatát az Európai Szociális Alap Phare programjának pályázati kiírására. Pályázatunk címe: Gyakorlatorientált vállalkozói készségfejlesztés a szakképzésben. Mi már régóta érezzük, hogy a mai szakképzésből különösen hiányzik a gyakorlatorientált képzés, az hogy olyan ismeretekre tehessetek szert a középfokú oktatásban, amelyeket saját vállalkozásotok alapításakor és működtetése közben eredményesen hasznosíthassatok majd, de eredményesek lehessetek akkor is, amikor alkalmazottként dolgoztok majd valamely vállalkozásban. A pályázat megnyerését követő első munkánk az volt, amikor a vállalkozó feladatait gyűjtöttük össze, a munkakörét elemeztük. Ebben gyakorló vállalkozók voltak a segítségünkre. Csak megerősítette az előzőekben említett célunkat az, amikor ezek a vállalkozók a munka végeztével azt mondták: ha nekik ez a feladatsor a rendelkezésükre állt volna induláskor, akkor még sikeresebbek lehettek volna, sokkal kevesebb mellékvágány és rövidebb idő vezetett volna a mai sikeres és elismert vállalkozásukhoz. Abban szeretnénk nektek segíteni, hogy a kurzus elvégzését követően birtokában legyetek mindannak az információnak, amely szükséges ahhoz, hogy vállalkozást alapíthassatok, sikeres vállalkozóvá lehessetek. Igyekeztünk minden - a sikerességhez szükséges - témát feldolgozni úgy, hogy azok segítségetekre legyenek majd a gyakorlatban. Ebben a jegyzetben kicsit több is szerepel, mint amennyit egy leendő vállalkozónak tudnia kell. De ahhoz is igazodnunk kellett, hogy a 7 iskolában legalább 7 féle szakképesítéshez illeszkedik majd ez a tananyag. Kívánjuk, hogy nagy élvezettel vegyetek részt ebben a kísérleti programban és gazdagodjatok sok hasznos, a vállalkozáshoz szükséges ismerettel, később pedig a vállalkozásotok által gazdagodjatok! Miskolc, 2003 szeptember

6 6 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 1 Üzleti kommunikáció (Lajter Ferencné) 1.1 A kommunikációról általában A kommunikáció latin eredetű szó (communis = közös, communicatió = közzététel). Jelentése: közölni, közzétenni valamit mások számára. A kommunikáció alapvető szociális jelenség, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el. Az emberek társadalmi kapcsolatai és viszonyai a kommunikáció révén realizálódnak. A kommunikáció olyan interakció az emberek között, melynek tartalma az információ cseréje. Az a személy, akitől a kommunikáció elindul, a kommunikátor vagy közlő fél. Aki a közlést kapja és felfogja, a befogadó. A közlés tartalma, értelme a közléstartalom. A közlés módja, formai sajátossága, jelrendszere: a kód, ez az emberi beszéd viszonylatában a nyelv. Az emberi kommunikáció mindig egy szituációban történik. 1.2 A kommunikáció csatornái Az emberi kommunikációra jellemző, hogy sok csatorna igénybevételével történik. A kommunikációs csatornák csak vizsgálati célból különíthetők el egymástól, a valóságos kommunikációban mindig együttesen vesznek részt. A verbális (szóbeli) csatorna közlésmód az ember legsajátosabb kommunikációs módja, önmagában csaknem teljesen alkalmas arra, hogy minden információ továbbítására fel lehessen használni. A kimondott szavak biztonságosnak, ellenőrizhetőnek tűnnek. A szavak olyan kapaszkodókat jelentenek, melyekre emberi kapcsolatokat lehet építeni. Nagyra becsüljük a szavakat, ezt bizonyítja az a kíváncsi türelmetlenség, mellyel gyermekünk első szavait várjuk, s kétségbeesünk, ha ezek másfél-két év elteltével sem hangzanak el. Pedig eközben is kiválóan értjük őt, hiszen érzelmeit pontosan tudtunkra adja, szavainkra, viselkedésünkre a maga módján válaszol, tehát kommunikálunk vele. A szóbeli üzenetek a kommunikációnak csak kis részét alkotják. A mondanivalót általában nem verbális jelzések gazdag árama kíséri, mely alátámasztja, módosítja vagy éppen teljesen felváltja a verbális üzenetet. A nem verbális (nonverbális) kommunikáció a szavak mellett érkező jelzéseket jelenti. A nem verbálisan kifejezett véleményt vagy viszonyulást igen nehéz elrejteni. A nem verbális kommunikációnak igen nagy jelentősége van a gyermeknevelésben, melynek folyamatában a gyermek megtanulja, és többé-kevésbé magáévá teszi szülei véleményét a világ dolgairól. Itt egy-egy mosolynak, fejcsóválásnak, barátságos hanghordozásnak nagyobb szerepe van, mint hosszú szöveges fejtegetéseknek. A verbális és a nem verbális közlések összhangja a hiteles kommunikáció feltétele. Számos vizsgálat eredménye tanúskodik amellett, hogy ha e kettő nincs összhangban, az emberek hitelesebbnek fogadják el a nem verbális úton érkezett jelzéseket. A pszichológia és a kommunikáció szakirodalma a mai napig nem egységes a nem verbális kommunikáció osztályozásában. Buda Béla pszichológus szerint a nem verbális kommunikáció főbb csatornái a következők:

7 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 7 Mimikai kommunikáció Az arc nem csupán az érzelmek kifejezésének színtere, nagy szerepe van a kapcsolattartásban, a figyelem tükrözésében. Az arckifejezés nemcsak pillanatnyi hangulatunkról, hanem tartós lelki tulajdonságainkról is árulkodik, szinte válaszol a kérdésre, milyen ember vagyok? (nyílt vagy zárkózott, vidám vagy komoly, lezser vagy precíz). Meg kell említeni, hogy több kultúrában van hagyománya annak, hogy a mimikát tudatosan visszafogják, elnémítani igyekeznek. Ez olyan társadalmi helyzetekben is szokásos, amikor az áruló jel lehet. Ilyenkor a rezzenéstelen arc rejtőzködést szolgál. Ennek képessége általában tréning kérdése. Kommunikáció a tekintet révén Az embernél külön kommunikációs csatornának vehető a tekintet. Ennek kezdeményei már a magasabb rendű állatokban is megvannak. A tekintet a mimika szerves része. A kommunikáció létrejöttének feltétele a szemkontaktus. A szemkontaktus felvétele ugyanis kapcsolatot teremt, utat nyit a kommunikációnak. Ez a csatorna igen fontos beszélgetések, üzleti tárgyalások alkalmával. A partner tekintetének keresése odafordulást, figyelmet, rokonszenvet tükröz, ugyanakkor a partner merev bámulása a hatalmi helyzetet juttatja kifejezésre. Vokális kommunikáció A beszéd nem csak nyelvi információt hordoz. Egyes érzelmi állapotokra, pl. a szomorúságra, a haragra, az idegességre, vagy az örömre a hangmagasságból, a hangszínből, a beszéd tempójából, a hangerőből csaknem ugyanolyan biztonsággal lehet következtetni, mint az arckifejezésből. A hang kidolgozottsága, színessége a beszélő személy kulturáltságára utal, míg a beszéd hangerejéből és tempójából a beszélő tartós pszichikus jellemzőiről, pl. határozottságáról, vagy szorongásáról vonható le következtetés. Jellegzetes jelzés a tájszólás és az akcentus. Egyes társadalmi szerepekkel, foglalkozásokkal sajátos beszédmód jár együtt. A köznyelvben meghonosodtak olyan kifejezések, mint a pattogó, katonás, vagy a lágy, papos beszédmód. Mozgásos (akciós) kommunikációs csatornák kommunikáció a gesztusok révén kommunikáció a testtartás révén a térközszabályozás csatornája A gesztusok közé a fej és a kezek, karok mozgását soroljuk. E testrészek a közvetlen kommunikációban általában mozgásban vannak. Valamennyi nem verbális kommunikációs csatorna közül a gesztusokban van a legtöbb egyezményes jel. Egyes gesztusoknak, például a fejbólintásnak vagy a fejcsóválásnak jól meghatározható, szavakra is lefordítható jelentése van. A fej mozgásai igenlést vagy tagadást, helytelenítést, megszégyenülést vagy elszomorodást stb. fejeznek ki. A kezek hívást, elutasítást, tiltakozást, könyörgést stb. képesek kinyilvánítani, köszöntésre lendülnek, fenyegetően ökölbe szorulnak. Fejünk, testünk és végtagjaink legtöbb mozgása azonban nem rendelkezik ilyen jelentéssel, mégis sok mindent közölnek rólunk, amit partnereink kellő beleérzéssel megértenek. Nagyon érzékenyen mutatják például a kezek a feszültséget, ez különböző akaratlan kézmozgásban fejeződik ki (kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok). Az ökölbe szorított kézből, a térden doboló ujjakból, a megránduló lábakból megérezzük partnerünk feszültségét. A gesztusok kevéssé tudatos részének bizonyos hányada szabályozó funkciót tölt be a kommunikációs folyamatban. Fej- és kézmozgásokkal, gyakran igen aprókkal, finomakkal, fejezzük ki, ha a kommunikáció folytatását, gyorsítását, megszakítását, a mondott tartalom magyarázatát kérjük. Ilyen jelekkel adjuk tudtára a másiknak, hogy szólni akarunk.

8 8 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK Amikor gesztusokról van szó, a legtöbb embernek a gesztikuláció, vagyis a beszédet kísérő kézmozgások jutnak eszébe, amiről a magyar kultúrában általában igyekszünk a gyerekeket leszoktatni. Ez kultúránként eltérő, pl. az olaszok közismerten sokat gesztikulálnak, míg a franciák inkább a gondolatok tagolására használják a gesztikulációt. A gesztusokkal rokon, de sokak szerint szinte önálló kommunikációs mód az érintés. Az érintés általában fontos jelzés a kapcsolatok szorosabbra fűzésében. Ez igen nagy kulturális különbségeket mutat. A magyar kultúrában barátok között az érintés általában a kézre és a vállra korlátozódik, míg barátnők esetében kiterjed a karra és az arcra is. A buddhisták körében viszont a fej érintése nem megengedett, mivel azt a lélek székhelyének hiszik. Nyilvános helyeken a testi érintés két ember összetartozásának kifejezője, az érintési területeket azonban ilyenkor is kulturális szabályok irányítják. A személyek közötti erőviszonyok igen pontos kifejezője a testtartás. Viszonyt, álláspontot, értékelést fejez ki. Ha két embert látunk, akik közül az egyik csípőre teszi a kezét, testét kiegyenesíti és fejét fölveti, míg a másik lába enyhén meghajlik, vállait és fejét leereszti, nem sok kétségünk van afelől, ki érzi magát hatalmasabbnak, erősebbnek. Megfigyelték, hogy csoportos együttlétben az az ember, aki meg akar szólalni, előtte szabályszerűen előrehajol egy kicsit. Az odafordulás testtartás-változtatással jár. Érdekes megfigyelés, hogy az egymással szoros kapcsolatban levő emberek (barátok, szerelmesek) akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását. A térközszabályozás is információt hordoz. A távolság, amit a kommunikációban egymással szemben elfoglalunk, függ a köztünk lévő kapcsolat személyességétől, és megfordítva, a távolság kifejezi egy kapcsolat személyességét. Hall amerikai kutató nevéhez fűződik a térközszabályozó viselkedés vizsgálata. Az ő megállapításait figyelembe véve a mai magyar pszichológiai szakirodalom a következő négy zónát különbözteti meg, melyek a magyar kultúrában is elfogadottá váltak: 0-tól 60 cm-ig az intim viszonyban lévő partnerek közelítik meg egymást 60 cm-től 120 cm-ig terjed a személyes viszony zónája 120 cm-től kb. 3 méterig a kapcsolat személytelen, de társalgási viszony van a partnerek között 3 méteren túl kezdődik a nyilvánosság, azaz ebben a távolságban semmilyen kapcsolat nem áll fenn az emberek között Természetesen a személyes térigény nagysága a személyiséggel is összefügg. Megfigyelhető, hogy az erős agresszióval jellemezhető emberek kevésbé megközelíthetőek, személyes terük határait tágabbra vonják. A verbális és nonverbális kommunikáción kívül szólni kell a metakommunikációról. (A görög meta szócska jelentése: túl a kommunikáción túl hordozott közléstartalomra utal.) A metakommunikáció kommunikáció a kommunikációról, tehát arról hordoz információt, milyen a közlő és a közlést befogadó viszonya. Azoknak a jelzéseknek az összessége, mely a közléseket színezik, elmélyítik. A metakommunikáció a személyiség állapotának hű tükre, mai ismereteink szerint nem írható le, a modern pszichológia irodalma csupán felismerte külön létezését. Nincsenek olyan jelek, amelyekkel egyes metakommunikatív megnyilvánulásokat egyértelműen ki lehetne fejezni. Meg kell említenünk még azokat a statikus jelzéseket, melyek információt hordoznak a kommunikációban résztvevők számára. Ilyenek: a karikagyűrű, a keresztet formáló medál, a jelvények, az egyenruha stb. Ezek a jelek elkötelezettséget, vallási meggyőződést, egy

9 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 9 csoporthoz való tartozást jelentenek. Aki ilyen jelzésértékkel bíró tárgyakat visel, el kell fogadnia, hogy ezzel nyíltan vállal fel bizonyos csoportba sorolást. Az üzleti élet szereplői számára nem elég, hogy szakmájuk kiváló művelői, a sikerhez még igen sok tényező szükséges, többek között a kapcsolatteremtés, a kommunikáció csatornáinak, szabályainak ismerete. Aki nem ismeri ezeket, az is közvetít minden kommunikációs csatornán, s ha a befogadó jól ismeri a szabályokat, sokkal többet megtud partneréről, mint amit az elárulni szándékozott magáról. 1.3 Mitől sikeres a kommunikáció A magánéletben és az üzleti gyakorlatban is igen fontos, hogy ne csak mi beszéljünk, de figyelmesen hallgassuk meg partnerünket. A kommunikáció akkor sikeres, amikor nemcsak arra összpontosítunk, hogy mi mit akarunk mondani, hanem arra is, hogy ezt a másik hogyan fogadja. Akkor kommunikálunk, amikor nem valakihez, hanem valakivel beszélünk. A sikeres kommunikáció alapja az, hogy amit mondanak nekünk, az fontosabb legyen számunkra miközben mondják -, mint saját álláspontunk a mondanivalót illetően. Ahhoz, hogy valóban átérezzük és megértsük, amit mondanak nekünk, vagyis hogy ráhangolódjunk a másik emberre, el kell hogy hallgasson a fejünkben lévő kishang belső társalgásunk hangja mely szünet nélkül kommentál, értékel, véleményez, ahelyett, hogy hallgatna. Ha nem sikerül kikapcsolnunk ezt a bennünk lévő örökös kommentátort, nem tudjuk előítéletek nélkül meghallgatni azt, aki beszél hozzánk, csupán csak halljuk, amit mond nekünk. A két kulcsszó a hall és a meghallgat. Mindenkinek jólesik, ha meghallgatják. Vannak emberek, akiknek ez a munkájuk: a titkárnő, a menedzser, az ügyfélszolgálaton dolgozó, a humánerőforrás osztály munkatársa stb. Aki napi munkája során emberekkel foglalkozik, el kell sajátítania azt a képességet, hogy figyelmesen meghallgassa az ügyfelet. Ez akkor is jólesik, ha nem tud segíteni, nem tudja megoldani az ügyet. Lehet, hogy neki aznap már a huszadik, a héten a százötvenedik ügyfele érkezett, mégis kötelessége mindenkit kedvesen, mosolyogva, odafigyelve fogadni és meghallgatni. Mert az ügyfél, a lehetséges üzleti partner, valószínűleg csak egyszer jön el, és ha nem talál megfelelő fogadtatásra, legközelebb máshová megy; de mindenképpen rossz véleménnyel távozik. Elítélő véleménye azonban elsősorban nem személy szerint a fáradt, ideges, modortalan ügyintézőnek, hanem a vállalkozásnak, intézménynek szól, melyet a munkatárs képviselt. Sosem szabad elfelejteni, hogy az üzleti életben megjelenésünkkel, viselkedésünkkel, stílusunkkal, beszédmódunkkal nem csupán saját ízlésünket, személyiségünket mutatjuk meg, de képviseljük vállalkozásunkat is. Ezt munkáltatóként tudatosítanunk kell alkalmazottainkkal, beosztottként pedig tudomásul kell vennünk. Egyre több foglalkozás esetében dolgoznak ki Etikai kódexet, melyben az általános viselkedési normákon túl konkrét elvárásokat is megfogalmaznak többek között a megjelenésre, a kommunikációra, a magatartásra vonatkozóan. 1.4 Kommunikáció és nyelv A nyelvi és kulturális különbségek a legegyértelműbben a szókincsben mutatkoznak meg. Az, hogy kommunikációnk során hogyan használjuk a nyelvet, milyen stílusban beszélünk, milyen szófordulatokat használunk, sokat elárul iskolai végzettségünkről, nyelvi, kulturális, érzelmi intelligenciánkról, egyszóval rólunk.

10 10 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK Mire ügyeljünk beszédünkben? Vigyázzunk arra, hogy mondanivalónk megfogalmazása legyen világos, érthető. Ne használjunk indokolatlanul idegen szavakat. Kerüljük a zsargont, a divatos nyelvi fordulatokat, a trágár beszédet. Ne használjunk ige helyett főnévvel összekapcsolt igét ( terpeszkedő kifejezésmód: pl. intézkedést foganatosít, levonásba helyez, ellenőrzést folytat az intézkedik, levon, ellenőriz helyett). Ne keverjük a kijelentő és a felszólító módot (ne suk-süközzünk!). Ne bizonygassuk őszinteségünket, becsületességünket ( Őszintén szólva, ez a legjobb ajánlat, amit tehetek lefordítva azt jelenti: Nem ez a legjobb ajánlatom, de hátha elhiszed. ), mert ellenkező hatást kelthet. Ne tegyük fel túl gyakran az oké, ugye, igaz kérdéseket, mert ezzel rákényszerítjük a hallgatóságot, hogy egyetértsen nézőpontunkkal. A nem gondolja, hogy?, a nincs az az érzése? kérdések is igenlést kérnek a hallgatótól. Figyeljünk arra, hogy a csak szó csökkenti az utána következő szavak jelentőségét. ( Csak öt percet rabolok el az idődből, mondják az időpocsékolók. A csak szót bűntudatuk enyhítésére, a kellemetlen következmények elhárítására használják.) Megfigyelhető, hogy a megpróbálom szóval az önbizalomhiányban szenvedők, a rendszerint alulteljesítők, vagy kudarcra hajlamosak kezdik mondanivalójukat. Jó előre bejelentik, hogy esetleg nem fognak boldogulni a feladattal. A meg fogjuk vizsgálni, a mi mindent megteszünk és a meglátom, mit tehetek azoknak a vezetőknek a kedvenc fordulatai, akik el akarják hárítani maguktól a felelősséget. Az igen, de szóhasználat megpróbálja beleegyezést színlelve elkerülni a megfélemlítést. A de ellentmond az előző szónak, vagy azt jelzi, hogy az illető eddig hazudott. ( Nagyon szép ez a ruha, csak ) A tisztelettel, ami illő tisztelettel formában is megjelenhet, világosan azt jelenti, hogy a beszélő egyáltalán nem, vagy alig tiszteli a hallgatóját, sőt kifejezetten megveti. ( Nagyra értékelem a megjegyzéseit, uram, de, tisztelettel, nem értek velük egyet. Ez annak a tekervényes kifejezése, hogy az elhangzott mondanivaló mekkora marhaság.) A nem akarok pletykát terjeszteni, a tudom, hogy semmi közöm hozzá mondatkezdés arra utal, hogy az illető szeretne még többet megtudni a témáról. Az erről mesélhetnék arra a válaszra csábítja a hallgatót, hogy rajta. A félre ne értsen azt jelenti, hogy nem fog tetszeni amit mondani fogok, de nem törődöm vele. Nyilvánvaló az önteltség a szerény véleményem szerint -ben, vagy ha kíváncsi a véleményemre kezdetű mondanivalóban. Az üzleti életben sok vezető azzal próbálja elrejteni beképzeltségét, hogy csak úgy eszébe jut valami, ami megengedi a vezetőnek, hogy zseninek lássék, akinek kapásból ragyogó ötletei vannak. Az azt hiszem, mindannyian egyetértünk rákényszerít az elhangzottak elfogadására. 1.5 Üzleti megbeszélés, tárgyalás, társalgás Hasznos tanácsok: Már megjelenésünkkel is keltsünk jó benyomást (ápoltság, alkalomhoz illő öltözet, köszönés, bemutatkozás). Úgy viselkedjünk, ahogy intelligens, művelt embertől elvárható (Ha unalmas is a mondanivaló, azt ne lehessen látni rajtunk, ne foglalkozzunk mással, ne játsszunk a tollunkkal, ne ásítozzunk, ne nézzük az óránkat stb.) Amit mondunk, és ahogyan mondjuk, fémjelzi a személyiségünket.

11 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 11 Érthetően, megfelelő hangerővel, nyelvtanilag helyesen és tárgyszerűen beszéljünk, legyen stílusunk. Fel kell készülni a megbeszélésre, tárgyalásra, tudni kell, melyik témához akarunk hozzászólni, nem illik állandóan közbeszólni. Ha több hozzászóló mondanivalójához is van hozzáfűznivalónk, legjobb, ha összegyűjtjük a megjegyzéseinket és összesítve mondjuk el. Okosan, átgondoltan kérdezzünk. Előadóként felkészülten, gondolatainkat összeszedve, a lényegre koncentrálva, hallgatóságunk érdeklődését felkeltve szóljunk. Ha valamire nem tudunk biztos választ adni, azt ismerjük el. Ez nem szégyen, nézzünk utána a kérdésnek. A siker titka az aktív figyelés. Koncentráljunk a mások által kifejtett közlés tartalmára, de arra is, hogyan adja elő mondanivalóját, az általa közvetített érzésekre. Olyan témát válasszunk, amely valóban érdekli a többieket. Figyeljünk a másik mondanivalójára, fejmozdulatainkkal kövessük a beszélgetést, és vessünk közbe egy-egy megjegyzést. (Valóban? Azután mi történt?) Vonjunk be minél több embert a beszélgetésbe, hagyjuk a társaság többi tagját is szóhoz jutni. A beszélgetés folytatásához tegyünk fel nyitott kérdéseket, melyekre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. A beszélgetés befejezésekor zárt kérdést tegyünk fel. Ha valamivel, valakivel nem értünk egyet, ne kezdjünk nyílt és hangos csatározásba. Ha vita alakul ki, figyeljünk arra, hogy ne a személy, hanem a nézet ellen szóljunk. A vita célja nem vitapartnerünk legyőzése, hanem meggyőzése, a megegyezés. A bókokat, dicséreteket illik megköszönni, nem illik tiltakozni vagy mentegetőzni. Legyünk tájékozottak a világ, a gazdaság és a kultúra eseményeiről. Legyen humorérzékünk. Nem kell vicceket mesélnünk, elég, ha nem veszünk mindent amit nem feltétlenül kell nagyon komolyan. A folyamatos viccmesélés unalmas és a túlzott bizalmaskodás érzetét kelti. Legyünk őszinték, nyíltak, kerüljük a magánéletbe való beavatkozást, a pletykát. Társaloghatunk vallási és politikai kérdésekről, de nagyon vigyázzunk, csak olyan kijelentéseket tegyünk, melyek nem sérthetik a jelenlévők meggyőződését. Elmondhatjuk, hogy ma már nincsenek tiltott témák, gyakorlatilag mindenről lehet társalogni, ha az ember megtalálja a megfelelő formát és kellő empátiával, tapintattal, intelligenciával rendelkezik. Az üzleti életben sikert remélőknek érdemes mélyebben foglalkozni a kommunikáció jelentéstartamával, a jelzésmódok vizsgálatával. Ahogy a törvényeknél, vagy a viselkedéskultúra szabályainál, itt is elmondható: a szabályok elleni vétség alól nem mentesít azok ismeretének hiánya. Ahhoz, hogy mindezt sikeresen lehessen alkalmazni, természetesen önismerettel, önkontrollal és fejlett érzelmi intelligenciával kell rendelkezni.

12 12 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 2 Illem, etikett az üzleti életben (Szaláncziné Tamás Ilona) Az illemszabályok a viselkedés legemberibb szokásait jelentik. Az illem- és etikett szabályok ismerete különösen fontos a hivatalos kapcsolatokban. Az illemszabályok betartásával fejezzük ki megbecsülésünket üzleti partnerünk, vendégünk iránt. Viselkedésünknek az illem, az etikett és a protokoll írott és íratlan szabályait és előírásait kell követnie. Magyarországon a társadalmi érintkezésben a közép-európai protokoll szabályai érvényesülnek. Mielőtt megismerkednénk az alkalmazandó szabályokkal, nézzük meg, hogy miben különbözik az illem, az etikett és a protokoll fogalma. Illem: A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége. Etikett: A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere. Protokoll: Ma elsősorban a diplomáciában, a politikai, az üzleti életen használatos, de mind gyakrabban alkalmazzák a legkülönbözőbb társasági, sőt magánjellegű rendezvények formalitásainak kifejezéseként is. A protokoll a következőket jelenti: Nemzetközi tárgyalásokon felvett jegyzőkönyv. Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját. Valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya. A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége. 2.1 Köszönés A legáltalánosabb és legjobban bevált forma: a napszakhoz kötődő köszönés teljes alakja (pl. Jó reggelt kívánok!), az elköszönő formula: Viszontlátásra! A tegező köszönés és a tegeződés a nemzetközi hivatalos és üzleti kapcsolatokban csak régi vagy jó ismerősök között, s elsősorban magánjellegű érintkezésben fogadható el. A köszönés általános szabálya: férfi köszön előre a nőnek, fiatalabb az idősebbnek, alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak, a belépő a már bent lévőknek. Kivételek előfordulhatnak: pl. nő a beosztott, férfi a főnök; a nő jóval fiatalabb a férfinél; a beosztott jóval idősebb a főnöknél stb. a nem, a kor és a rang hierarchiája érvényes. Egy szükségtelen előreköszönés nem tekinthető udvariatlanságnak, míg a köszönés elmaradása igen. Ismeretlenek társaságában lévő ismerőssel való találkozáskor először mindig az ismerősnek, azután a többieknek kell köszönni. 2.2 Bemutatkozás Leggyakrabban hivatalos vagy üzleti látogatáson társaságban, fogadásokon válik szükségessé. A kezdeményező fél az, aki először mondja meg a nevét és mindazt, amit az ismerkedés szempontjából szükségesnek ítél. Hivatalos bemutatkozásnál nemcsak a teljes nevet kell mondani, hanem a beosztást, rangot, foglalkozást is.

13 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 13 Névjegy azonnali átnyújtásával le lehet rövidíteni a hivatalos bemutatkozást. A névjegy figyelmes elolvasása, tanulmányozása a személyre szóló udvariasság része. Nem illik a kapott névjegyet megtekintés nélkül, hanyagul zsebre tenni. Átadott kártyán nem lehet kézzel írott javítás. A beszélgetésnél, társalgásnál, üzleti tárgyalásnál a kapott névjegy kitehető az asztalra. Névjegy mérete általában 9 x 5 cm. Formai elemei: fekvő formátumú fehér vagy törtfehér kartonlap nyomtatott szöveg fekete vagy sötét színű első látásra és kartávolságból olvashatónak kell lennie. Tartalmi elemei: (hivatalos névjegyre magánadat nem kerülhet.) felső egyharmadában a cég emblémája (logója) középen van a név és a keresztnév alatta a rang, tudományos fokozat, beosztás alá cég neve jobb és bal alsó sarkaiba a postai cím, a másik oldalra a telefon, fax-, szám. Az idegen nyelvű változat kerülhet a magyar hátoldalára. 2.3 Bemutatás Harmadik személy közreműködésével valósul meg az ismerkedés. A jó bemutatás tömör és célszerű. Először mindig annak a nevét kell mondani, akinek bemutatunk. A követendő sorrend: (kivételek előfordulhatnak) az alacsonyabb rangút mutatjuk be a magasabb rangúnak a férfit a nőnek a fiatalt az idősebbnek. 2.4 Dohányzás Magyarországon törvény védi a nem dohányzókat. A törvényi szabályozáson kívül is vannak általános illemszabályok, amelyeket érdemes szem előtt tartani. Ahol nincs kitéve hamutálca, nem is szabad megkérdezni a dohányzás lehetőségét (ha van, akkor is engedélyt kell kérni). Nem illik cigarettával a szájban járkálni, beszélni; nem illik dohányozva belépni sehová. Utcán nem illik dohányozni. Étkezés közben nem illik dohányozni, csak a főétel után, de csak akkor, ha megengedik. Nem szabad gépkocsiban dohányozni. A hamutartót folyamatosan tisztítani kell. Egy gyufával két embernek illik tüzet adni. Ha belép hozzánk valaki, a cigarettát le kell tenni és el kell oltani. 2.5 Telefonálás A telefonálás illemtana röviden: Aki felveszi a telefont, azonosítja magát (saját név és/vagy a cég neve). Aki telefonál, köszön és bemutatkozik. A hívó fél kérdezze meg, hogy nem zavar-e. Ha megszakad a vonal, mindig annak kell újrahívni, aki a hívást kezdeményezte. Ha valakit arra kérünk, hogy tartsa a vonalat, legkésőbb fél perc múlva szóljunk bele, hogy tudja-e tovább tartani, vagy inkább visszahív, visszahívjuk. Ha valakinek visszahívást ígérnek, azt meg is kell tenni.

14 14 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK Az egymást nem ismerő, azonos neműek közötti automatikus tegeződés telefonon illetlenség. Telefonálás közben tilos enni, inni, papírokat rendezgetni. A beszélgetést a hívó félnek illik befejeznie. Mobiltelefon Úgy kell használni, hogy azzal másokat ne zavarjunk. Nem kell feltűnően magunkon hordani. Ne kapcsoljuk be ott, ahol másokat zavarunk vele. Üzenetrögzítő A felvezető szövegében magázódjunk, legyünk semlegesek. Köszönés, azonosítás (név vagy telefonszám), a tény, hogy az üzenetrögzítő be van kapcsolva, udvarias záróformula. Aki üzenetrögzítőre beszél, mondja meg a nevét, hogy mikor telefonált, és hagyjon rövid üzenetet. 2.6 Öltözködés Az öltözködés tükrözi a magunkkal és másokkal szembeni igényességünket, a környezethez való viszonyunkat, a társaság iránt való elkötelezettség mértékét, a többiek iránti megbecsülést. Alapvető szabály: a megjelenés mindig az alkalomhoz igazodjék. Óvakodjunk mind a túl-, mind az alulöltözöttségtől. Alapkövetelmény: a ruházat tiszta és megfelelő méretű legyen. Ma a mindenkori divat ésszerű és ízléses ötvözete a mérvadó. Néhány általános tanács öltözetünk kiválasztásához: az öltözet színárnyalatával célszerű követni az évszakokat, a kiegészítő tartozékok harmonizáljanak, a cipő színe az öltöny vagy nadrág színéhez igazodjon, mintás inghez egyszínű, egyszínű inghez mintás nyakkendő illik, öltözködésnél mindig fel kell készülni váratlan eshetőségekre.

15 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 15 3 A munkahely kialakítása (Lajter Ferencné) A munkahelyek kialakításával, a jó munkafeltételek megteremtésével külön tudomány, az ergonómia foglalkozik. E tudomány feladata az ember és a munka feltételei közötti kapcsolat tudományos elemzése. Az ergonómia legfontosabb alapelve a munkakörnyezet olyan megtervezése, amely a dolgozó igényeivel találkozik, tehát az iroda és környezete mindig kellemes és funkcionális. Nem csupán irodákat kell berendezni, hanem bútorokkal, tervezői megoldásokkal olyan környezet kialakítása a feladat, amely tökéletesen alkalmas a hosszú távú, kényelmes és örömteli munkavégzésre. A tervezés középpontjában mindig az ember áll. Az iroda kialakításának szempontjai Fizikai környezet funkcionális és kényelmes bútorzat megvilágítás zaj klíma megfelelő személyes tér színhatások Munkaszervezési feladatok az iroda alaptevékenysége a munkafolyamatok az iratforgalom az ügyfélforgalom Pszichológiai és szociális környezet munkakapcsolatok díszítőelemek szociális és kiszolgáló létesítmények a dolgozó egyéni tulajdonságai Egy új vállalkozás alapításakor, új munkahelyek teremtésekor a fizikai környezet kialakítása a leglátványosabb, de ezt megelőzi a munkaszervezési feladatok átgondolása, kidolgozása, valamint a szociális és pszichológiai környezet megtervezése. A bútorok funkciójuknak megfelelőek és kényelmesek legyenek. Álljon rendelkezésre kellő mennyiségű szekrény, polc, fiók az irodában, ahol így tervszerűen kialakítható az iratok és irodaszerek tárolása. Ha bizalmas, vagy titkos információkat tartalmazó iratforgalom is van, esetleg készpénzt kell tárolni, páncélszekrény beállítása is szükséges. Az adat- és titokvédelmi, valamint vagyonvédelmi előírások betartása térbeli elhelyezéssel, védelmi berendezésekkel, szükség esetén szakember alkalmazásával oldható meg. Számítógépen tárolt adatok esetében többlépcsős védelem szükséges. Figyelni kell a munka-, a tűz- és a balesetvédelmi előírások betartására, különösen, ha gyúlékony anyagot tárolunk, ha elektromos és elektronikus berendezéseket használunk. Az emberek közérzetét jelentősen befolyásoló természetes világítás szabályozható függöny, reluxa, redőny alkalmazásával. A természetes fényt több fokozatban kapcsolható általános és helyi világítással kell kiegészíteni. Ha munkavégzés közben a világítás nem megfelelő, a szem izomzata idő előtt elfárad, amit fejfájás, idegesség, majd teljes szellemi és fizikai fáradtság követ, mindez a teljesítmény romlásában nyilvánul meg. Ezt nem csupán a gyenge megvilágítás, de a túlzott fény (ami káprázást idéz elő), vagy az erős kontraszthatás is okozhatja. Gyakori panaszforrás a munkahelyeken a zaj - amely rendszerint kívülről szűrődik be. A zaj elleni védekezés több módját lehet alkalmazni (a zajforrás megszüntetése, elszigetelése vagy eltávolítása).

16 16 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK Becslések szerint az emberek csaknem negyede szenved a zaj miatt. A zajártalom miatt bekövetkező nagyothallás a leggyakoribb foglalkozási megbetegedések közé tartozik. Amikor a klíma kerül szóba, sokan csupán a hőmérsékletre gondolnak. Egy helyiségben a klímát több tényező együttese határozza meg: a hőmérséklet, a páratartalom, és a légmozgás. Zavaró lehet a munkahelyen az ételszag is, ezért szükség van teakonyha, étkezőhelyiség kialakítására, amely egyben pihenőként is funkcionálhat. Az emberek fontosnak tartják, hogy megfelelő személyes tér álljon rendelkezésükre a munkahelyükön is. Külön irodában ez megoldott, de a tér alakítható bútorokkal, berendezésekkel, térelválasztókkal. Személyes tér érzését keltheti, ha az egyén a saját tárgyaival veszi körül magát (természetesen az iroda stílusát, összhangját szem előtt tartva). A színek lélektani és élettani hatása közismert. A színek tudatos alkalmazásának nagy hatása lehet az ember közérzetére. Világos színek alkalmazásával tágíthatjuk a tér nagyságának érzetét, meleg színre festett helyiségben magasabbnak érezzük a hőmérsékletet. Jobban felfigyelünk egy plakátra, reklámanyagra, ha erőteljes színkombinációt alkalmaztak a készítők (pl. fekete és sárga). Az egyes munkahelyek telephelyeinek kijelölésekor (titkárság, pénztár, pénzügy, számvitel, készletgazdálkodás, értékesítés, stb.) nemcsak az alaptevékenységre kell tekintettel lenni, hanem arra is, hogy az adott helyen hány ember dolgozik majd, milyen nagy az irat- és az ügyfélforgalom. De figyelni kell a munkafolyamatok sorrendjére is, ami munkaszervezési feladat. A pszichológiai és szociális környezet kialakításakor leginkább az emberi tényezőkre kell gondolni. Kívánatos, hogy az alkalmazottak jó munkakapcsolatban legyenek egymással. Az ergonómiai szempontok figyelembevételével létesített tiszta, ízlésesen díszített irodában kellemes, hangulatos, nyugodt légkör uralkodjék. Álljon rendelkezésre olyan szociális és kiszolgáló létesítmény, ahol kulturált körülmények között étkezhet, pihenhet, átöltözhet, az erre kijelölt helyen dohányozhat a dolgozó. Ma már egyre több helyen a személyiségjegyek alapján (tesztek kitöltésével, szakember bevonásával) választanak az egy-egy állás betöltésére jelentkezők közül. A dolgozók kiválasztásakor a megkívánt szakértelmen túl - figyelnek az emberek egyéni tulajdonságaira. (Pl. titkársági alkalmazottnak olyan dolgozót vesznek fel, aki barátságos, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, alkalmas arra, hogy ügyfelekkel foglalkozzon, külső megjelenésével és belső tulajdonságaival is érdemes a cég képviseletére.) Az ergonómiai kívánalmaknak megfelelően berendezett irodában a következő feladat a szükséges iroda- és ügyvitel-technikai, számítástechnikai és telekommunikációs eszközök kiválasztása: Telefon, telefax, üzenetrögzítő, fénymásoló, iratmegsemmisítő, spirálfűző és/vagy hőkötő készülék, írógép és számítógép (korszerű irodai szoftvercsomaggal). Célszerű szakember közreműködésével kiválasztani és üzemeltetni az iroda felszereléséhez tartozó eszközöket. Egy munkahelyen akkor lehet a legjobban teljesíteni: Ha a fizikai kialakítás megfelel a munkavégzésből származó elvárásoknak, figyelembe veszi és tükrözi a szervezeti kapcsolatokat. Rendelkezésre állnak a megfelelő nyomtatványok, bizonylatok és eszközök. Lehetőség van a pihenőidő kulturált eltöltésére. Ha kellemes, nyugodt, alkotó légkör uralkodik. Életünk jelentős részét munkahelyünkön, munkatársainkkal töltjük. Ezért nagyon fontos, hogy a munkakörülmények és munkakapcsolatok megnyugtatóak, kiegyensúlyozottak legyenek, hiszen mindez jelentősen hat az ember teljesítményére, közérzetére.

17 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 17 4 A gazdaság szereplői (Juhász Sándorné) A gazdaság szereplői önálló gazdasági, szervezeti egységek. Főbb jellemzőik: sajátjukként (esetleg birtokosként) rendelkeznek eszközökkel, kötelezettségeket vállalhatnak, önálló gazdasági tevékenységet végeznek, más gazdasági alanyokkal ügyleteket létesítenek, tevékenységükről évesen beszámolót készítenek (saját maguknak és környezetüknek). Nézzük meg részletesen kik is ezek a szereplők, mi jellemzi őket. 4.1 A gazdaság szereplői, funkcióik Háztartások Alapvetően fogyasztó gazdaságok. Természetesen gazdálkodniuk is kell (kellene) hiszen erőforrásaik végesek. A háztartási szféra termeli a munkaerőt. Jellemző e gazdasági alanyokra a létközösség (általában együtt élnek), jövedelemközösség (jövedelmük egy részét közösen használják fel), vagyonközösség (vagyonuk egy részét közösen kezelik, céljuk a vagyongyarapítás), fogyasztó közösségek (fogyasztásuk egy részét szintén közösen végzik). Vállalatok Sokféle szervezetből álló szférát jelentenek. Tevékenységük rendszeresen profit szerzése és vagyon gyarapítása céljából történik. Termelnek és szolgáltatást nyújtanak, mint önálló gazdasági egységek. (E fejezeten belül részletesen foglalkozunk működésével.) Nem profit érdekelt gazdasági egységek Olyan szervezetek, intézmények amelyek általában közfeladatot látnak el. Többféle célból jöhetnek létre, más-más rendeltetéssel (pl. állami feladat végrehajtása: egészségügy, oktatás, kultúra, stb., jótékonysági, szociális feladatok, stb.). Gazdaságilag és jogilag ezek is elkülönült egységek. Alapvető céljuk nem a profitszerzés, hanem az ellátás. Állam Sok tekintetben különbözik az előbbi gazdasági szereplők csoportjaitól. Létrejötte a társadalmi fejlődés korai szakaszában azt jelentette, hogy az államapparátus bizonyos feladatokat átvállalt a közösségtől, ugyanakkor meghatározta a közösség életét, cselekvési lehetőségeit. A modern állam sem tesz mást, csupán a társadalmi, gazdasági fejlődés adott szintjén szabja meg az ország szereplőinek jogait és kötelezettségeit. Ennek keretében a gazdaság szereplőire egy sor állami szabályozás hat, amelyeket létrejöttük és működésük során figyelembe kell venniük. Létrehozza a maga szerveit, intézményeit feladatai ellátásához. A szükséges forrást adóztatás útján biztosítja. Külföld A külföld megjelölés nem földrajzi, hanem diplomáciai, politikai elhatárolás. A belföldön működő követségek, kirendeltségek, ezek szervei, intézményei, egységei tartós működésük ellenére természetesen külföldi gazdasági egységek. A nemzetközi szervezetek sem belföldi egységei annak az országnak, ahol működnek, hanem a külföld gazdasági egységei. Ezek az egységek aktív kapcsolatban vannak a belföldi gazdasági egységekkel.

18 18 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 4.2 A vállalkozás a nemzetgazdaságban A nemzetgazdaság fogalma, struktúrája Egy kis történelmi visszapillantással kell kezdenünk a nemzetgazdaság fogalmának bevezetését. Tudjuk, hogy az ősi társadalmakban minden egyén, de legalább minden család igyekezett a saját szükségletét önmaga kielégíteni, de még néhány évtizeddel ezelőtt nálunk is a parasztság széles rétege megtermelte saját szükségletének legjavát, s csak a legszükségesebbért ment a boltba (sóért, petróleumért, kaszapengéért stb.). Minél modernebb azonban egy társadalom, és minél fejlettebb a technikai, technológiai színvonal, annál kevésbé lehet az ilyen típusú önellátásra berendezkedni. A szakosodás folyamatát jól lehet követni az őstársadalmaktól napjainkig. Először a vadászat és a növényi termények gyűjtögetése különült el egymástól, aztán a földművelés az állattenyésztéstől, ezt követően kiváltak a kezdetleges eszközkészítők (az iparosok előképei). Minél jobban megközelítjük a jelent, annál inkább tapasztalható az egyes szakmák elkülönülése, a munkamegosztás. De még egy-egy szakmán belül is láthatjuk a további tagolódást. Régen a cipész egy cipőt elejétől a végéig egymaga csinált meg. Most van külön felsőrész üzem, külön talp-előkészítés és esetleg egy harmadik termelő szervezet állítja össze a cipőt. Amíg tehát a társadalmi fejlődés kezdetlegesebb szakaszában az egyes elkülönült gazdaságokon volt a hangsúly és kisebb jelentősége volt az együttműködésnek, addig a modern korban a vállalkozások minden önállósága ellenére a gazdálkodó szervezetek nagyon szorosan egymásra vannak utalva. Ez a körülmény viszont megnöveli a nagyobb aggregátumban való gondolkodás fontosságát: az egyes gazdálkodó szervezetek összessége kölcsönös kapcsolataikat is beleértve adja a nemzetgazdaságot. A társadalmi-gazdasági fejlettség jelenlegi szintjén egy-egy termék számos munkafolyamaton, számos vállalkozáson keresztül jut, amíg késztermék, elfogyasztható jószág lesz belőle. Az egyes munkafázisokban mindig újabb és újabb értékrésszel gyarapszik a termék (ezt nevezzük az adott termelési fázis hozzáadott értékének ), s ezeknek az együttese adja a nemzetgazdaság összproduktumát, amit nézzünk meg egy nagyon leegyszerűsített példán: búza liszt farmergazdaság malom pékség kenyér ABC kenyér lakosság A farmergazdaság sem az igazi kiindulópont, hiszen ő is vette a vetőmagot, a mezőgazdasági gépeket, az üzemanyagot. Az ő produktuma, a hozzáadott értéke az a munka, amit a vetéssel, gyomirtással, aratással, csépléssel kapcsolatosan elvégzett. A malom is veszi a búzát, ő a búza megőrlésével képez újabb hozzáadott értéket. A pékség veszi a lisztet, a kovásznak valót, az áramot vagy tüzelőanyagot, amivel a kemencét fűti, az ő hozzáadott értéke a kelesztés, dagasztás, sütés. Az ábra is mutatja, hogy a kereskedelem (ABC áruház a példánkban) valójában nem változtatja meg a terméket. Kenyeret vesz és azt is ad el. Mégis van hozzáadott értéke, hiszen azzal, hogy a vásárlónak nem a pékséghez kell elgyalogolnia, hanem a sarki fűszereshez, ahol esetleg válogathat 3-4 féle kenyér és többféle péksütemény között is, értékesebbé teszi a kenyeret.

19 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 19 Ebben a példaszerű folyamatban az utolsó állomás egy család, amelyik megeszi a kenyeret, elfogyasztja a gazdaság szereplői által létrehozott produktumot. A gazdasági folyamatoknak ezt a fázisát végső fogyasztásnak nevezzük. Mint minden példa, az előbbi is sántít, hiszen nagyon nagy leegyszerűsítésekkel dolgozik. Az egyes gazdasági szereplőkhöz még számos befelé és kifelé mutató nyilat rajzolhattunk volna. Ha arra gondolunk, hogy a pékségnek a tevékenysége indításához kemencére volt szüksége, rögtön egy a miénknél is hosszabb folyamatábrát rajzolhatnánk. Az elektromos kemence a vasércbánya, ércfinomító, kohó, hengermű, dróthúzó, villamos alkatrészgyártás és szerelőüzem útvonalon jut el odáig, hogy kenyeret lehessen sütni benne. Ám a pékségnél nemcsak kemencére van szükség, hanem dagasztógépre, kádakra, állványokra, szállítószalagra stb., tehát nagyon sokféle eszköz alkotja a gazdasági folyamatnak a feltételeit. És végül, de nem utolsó sorban szakemberekre, pékekre és segédmunkásokra is szükség van a munka elvégzéséhez. Most már megközelíthetjük a nemzetgazdaság fogalmát. Ezek szerint a nemzetgazdaság alatt értjük: A gazdálkodó szervezetek együttesét. A szervezetek által használt és működtetett eszközök összességét, ami a nemzetgazdaság vagyonát alkotja. A jellemzően munkamegosztásban végbemenő gazdasági folyamatok összességét, az ebben kifejezésre jutó gazdasági kapcsolatrendszert. A gazdasági folyamatok révén megszülető produktumot, az új értéket. A technikai technológiai színvonalat és az egyes emberek szellemi és fizikai képességeit. Végül, de nem utolsó sorban a javak (produktumok) elfogyasztását. A nemzetgazdaság pontos, tudományos leírása persze ennél bonyolultabb, de a vállalati gazdálkodás és a nemzetgazdaság kapcsolódásának megértéséhez elegendő. 4.3 A vállalkozás A vállalkozásnak, azon túl, hogy célja van (általában a haszonszerző tevékenység, konkrétan valamilyen termékek termelése, eladása, forgalmazása és/vagy szolgáltatások nyújtása) valamilyen formát is igényel. Egy család mindennapi élete is eléggé meghatározott keretek és le nem írt, de következetesen betartott szabályok között zajlik. Még egy ilyen szervezet is igényli a szabályozottságot (ki milyen kérdésekben dönt, ki kezeli a háztartási pénzt, milyen sorrendben használják reggel a fürdőszobát, mikor kell a gyerekeknek lefeküdniük, stb.). Gondoljuk el, hogy egy vállalkozásnál mennyivel fontosabb valamiféle szabályozott kereteket adni a működésnek, a tevékenységnek. Ahogy a korábbiakban már előre jeleztük, az állam egyik gazdaságirányító, befolyásoló szerepe éppen abban rejlik, hogy ezeket a vállalkozás működését keretbe foglaló előírásokat jogszabályokba (főként törvényekbe) rögzíti. A vállalkozás, mint jogi egység A jog, amely a társadalmi, gazdasági viszonyokat szabályozza, egy modern gazdaságú országban a vállalkozásra vonatkozó alapvető szabályokat is lerögzíti. Noha tudjuk, hogy a modern piacgazdaságban igen nagyfokú a gazdasági szabadság, mégis kell hogy legyen néhány olyan sarokpont, amely a gazdasági tevékenységek és folyamatok során mindenki

20 20 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK számára adott, elfogadott, nyilvánvaló. Ilyen többek között a vállalkozások formájának meghatározása. A vállalkozások jogszabályi kereteit meghatározó jogforrások sokféle vállalkozási forma lehetőségét teremtik meg. Minthogy a piaci viszonyok igen változatosak, a vállalkozások alapításához szükséges szabad tőke nagysága is vállalkozónként eltérő, a vállalkozások profilja (fő tevékenységi köre) is más és más, a vállalkozási formáknak is célszerű a felsorolt sajátosságokhoz igazodniuk. Vállalkozás lehet egy több ezer, vagy több tízezer főt foglalkoztató állami vállalat. A modern piacgazdaságokban az állami vállalatok köre nagyon szűk, hiszen a piaci viszonyok illetve az állami akarat nagyon sokszor ellentétben van egymással; a vállalat állami volta gyengíti a versenyben való részvétel intenzitását és növeli az állami támogatások iránti igényt. Vállalkozás lehet egy kisüzem, amely bedolgozóként alkatrészeket gyárt egy másik cég számára. Vállalkozás egy magániparos, aki egymaga gyárt vagy javít valamilyen terméket. Vállalkozás a szellemi szolgáltatások nyújtása, vagy a könyvkiadás, de akár egy rádió vagy TV műsor szolgáltatása is. Vállalkozhat egy költségvetési szervezet is (például szoftver előállítása, kollégiumi szabad férőhelyi kapacitások hasznosítása stb.). Nyilvánvaló, hogy a vállalkozások profiljának, méretének, piaci kapcsolódásainak és nem utolsó sorban tőkeszükségletének függvényében más és más vállalkozási formát célszerű választani. 5 Vállalkozási formák és jellemzőik (Köblingné dr. Csízi Márta) Alkotmányunk elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, mint a piacgazdaság működésének nélkülözhetetlen elemét. A vállalkozások összefüggő külső és belső hatások eredményeképpen, meghatározott cél elérése érdekében jönnek létre, vállalva a tevékenység kockázatát. Alapvetően meg kell különböztetni a kereskedelmi, üzleti vállalkozásokat azoktól a vállalkozásoktól, amelyek elsődlegesen nem gazdasági tevékenység végzésére jönnek létre, de céljuk eléréséhez másodlagos jelleggel törvény lehetővé teszi számukra a gazdasági tevékenységet is. Az üzleti vállalkozás mindig kockázattal jár, amelyet gondos mérlegeléssel lehet minimálisra csökkenteni, de teljesen kizárni nem lehet. A kockázat vállalása különbözteti meg a vállalkozót az alkalmazottól. A gazdasági tevékenység többféle formában valósítható meg. A megkülönböztetés alapja lehet a tulajdonforma, a szervezeti forma, a tevékenység profilja, a nagyságrendi tényezők, a jogforrási szabályozás, és a jogalanyiság természete. Tulajdoni forma alapján lehet: magán-, állami-, önkormányzati-, szövetkezeti-, egyéb közösségi, illetve vegyes tulajdonú vállalkozás. Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni- vagy társas vállalkozás. Társas vállalkozások: a gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés) a szövetkezetek a közhasznú társaságok a szabadalmi ügyvivői társaság az ügyvédi munkaközösség az oktatói munkaközösség, stb.