FAGYPONT ALATT K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. huszadik évfolyam, 200. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P huszadik évfolyam, 200. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT FAGYPONT ALATT Semmiből sem lesz kevesebb Beszélgetés Nyitrai Imrével Hitelesség, felelősség, stabilitás

2 Starthelyzet A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja Előfordult már önnel, hogy hallott egy jó megoldást valamely önt is foglalkoztató önkormányzati problémára, ám a részletek hiányában nem tudta hasznosítani az információt? Vagy netán önöknél vezettek be egy új és sikeres dolgot, amit szívesen megosztana másokkal is? Pályázzon ön is! Az Európa Tanács módszere alapján a fenti helyzetekre megoldásként fut immár harmadik éve a TÖOSZ szervezésében a Példát átadó gyakorlatok pályázata a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programja keretében. Kérjük, ha jó gyakorlattal rendelkezik, vagy tud olyan önkormányzatról, akinek van ilyen, és érdemes arra, hogy szélesebb körben megismerjék, jelentkezzen a programba január 15-ig! Az önkormányzatoknak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlat Díj elnyerésére ben az alábbi három területen nyílik lehetősége pályázni. Helyi önkormányzati kommunikáció A modern kormányzásban hatalmas jelentősége van a kommunikációnak és a kommunikáción keresztül is formálódó társadalmi tőkének, együttműködésnek és koordinációnak. A megfelelő kommunikációs tevékenység erősíti a települési szereplők belső viszonyrendszerét, és olyan üzeneteket juttathat el a településen kívüli világba, amelyek a település céljai mellé állíthatnak másokat. A helyi önkormányzat sikerének egyik kulcsa a kommunikációs tevékenységének színvonala. A témába beleillik minden olyan kommunikációs tevékenység, amely az önkormányzat és a külső szereplők között folyik. A helyi lakossággal, az önkormányzat külső partnereivel megvalósult, intézményesedett, kipróbált és már eredményeket produkáló kommunikációs tevékenységek pályázhatnak sikerrel ebben a témakörben. További előnyt jelent, ha az szerves része az önkormányzat kommunikációs stratégiájának is. Olyan gyakorlatokat keresünk, amelyek sikeresen megalkották azt a keretet, amelyben az önkormányzat hatékony párbeszédet tud folytatni az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. Jelen kiírásunkkal azokat az önkormányzati gyakorlatokat keressük, amelyek kifelé irányulnak, vagyis nem a hivatalon belüli kommunikációs tevékenységek leírását várjuk ezúttal. Roma integráció a társadalmi kohézió erősítése A téma idén már harmadik alkalommal szerepel a pályázati kiírásban, hiszen Magyarország legnehezebb helyzetben lévő kisebbsége továbbra is a mintegy nyolcszázezernyi lakosra becsült cigányság. Társadalmi problémaként a megoldás felé vezető úton kis lépésekkel lehet csak haladni. A helyi közösségek dinamikus fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a romák társadalmi és gazdasági integrációja. Az integráció sikerében meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak és a közintézményeknek, valamint az általuk nyújtott és szervezett helyi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésnek. Mivel a hátrányos helyzetű, kirekesztett csoportok integrációja új elvárásként és feladatként jelenik meg a településeken, ezért szükség van a helyi társadalmak innovatív kezdeményezéseire, amelyek lehetőséget teremtenek a roma és a nem roma közösségek közötti együttműködésre és a közösen kitűzött célok sikeres megvalósítására. Ilyen kezdeményezések kapcsolódhatnak a lakóhelyi elkülönítés felszámolásához (telepfelszámolás, deszegregáció), a munkaerőpiaci hátrányok leküzdéséhez, az egészségügyi prevencióhoz, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzáférés megteremtéséhez, vagy megnyilvánulhatnak a helyi infrastruktúra javításában, közösségi terek kialakításában. Ebben a témakörben olyan bevált, komplex integrációs programokkal vagy kisebb projektekkel érdemes pályázni, amelyek más települési önkormányzatok számára is adaptálhatók. Fontos, hogy a pályázatok bemutassák, hogyan történt a roma és a nem roma közösségek, illetve választott, vagy önkéntes alapon szerveződött képviseletük bevonása a programokba, hiszen csakis az ő részvételükkel lehet a valóságos helyi problémáikat feltérképezni, majd azokra megvalósítható megoldási javaslatokat kidolgozni. Olyan megvalósult jó példákat keresünk, amelyek kellően előre- és körültekintő tervezéssel készültek, amelyek a roma és a nem roma közösségeket a település fejlődésének aktív és egyenrangú feleiként kezelik, innovatívak a roma és a nem roma közösségek viszonyának javítása érdekében (részvétel, társadalmi béke, esélyegyenlőség, együttműködés, kölcsönös tolerancia), és amelyek mérhető változásokat eredményeznek. Az újszerűséget keressük a helyi roma és nem roma közös erőforrások igénybevétele, felhasználása, aktivizálása terén, illetve az eddigi rejtett, vagy újrafelhasználható erőforrásokat szeretnénk feltérképezni. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja a roma és a nem roma identitás integrációja a helyi közösség identitásába, a multikulturális hagyományok és kötődések támogatása, erősítése, fejlesztése. Fontos még a helyi roma és nem roma közösségek egyéni és közösségi érdekeinek párhuzamos, egymást erősítő megjelenítése a jó gyakorlatok terjesztését célzó pályázatokban, hiszen az integráció ezt a célt szolgálja. A lakóhelyhez való kötődés erősítése A témakört második alkalommal hirdetjük meg, tekintettel az önkormányzatok körében tapasztalt népszerűségére. A szűkebb-tágabb értelemben vett lakóhelyhez való kötődés a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása. Az emberi közösségek társadalmi térhez, így a lakóhelyhez való viszonya ad irányt és mértéket a társadalmi aktivitásnak. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a lakóhely környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. Ha egy település lakói erősen kötődnek a lakóhelyükhöz, az egyrészt a településen is meglátszik, másrészt azt a települést mások (elszármazottak, turisták, befektetők) is szívesen választják tartózkodásuk, működésük helyéül. A lakóhelyhez való erős kötődés oka általában az, hogy a helyiek figyelnek egymásra, számon tartják egymás erényeit, gyengéit, tudnak elszármazottaikról, ismerik hagyományaikat s a közösség életének formálásakor minderről nem feledkeznek meg. A lakóhelyhez való kötődésben rejlő energiáknak, a társadalmi aktivitásnak jelentős szerepe lehet a települések népességmegtartó erejének javításában, versenyképességük fenntartásában, esetleg fokozásában. A lakóhelyhez kötődés mértéke és minősége többnyire sok generáció egymásra épülő tevékenységének a kollektív lenyomata. Máshol már bizonyítottan sikeres kezdeményezésekkel azonban sokat lehet javítani a helyi közösségek közérzetén. Pályázni olyan önkormányzati akció gyakorlati példájával érdemes, amelynek révén élhetőbbé vált a lakóhely, erősödött az összefogás, s ennek folytán elmélyültebben kötődnek településükhöz az ott élő lakosok. Jelentkezési határidő: január 15. A pályázati formanyomtatvány és a kiírás teljes szövege elérhető a TÖOSZ honlapján (

3 DECEMBER Fagypont alatt Naponta találkozom vele, ott ül az üzlet raktárbejáratánál, hátát a rácsos ablakhoz nyomja, így az üzletből kiáramló meleg levegőből neki is jut valami. Délelőtt sietve mennek el mellette az emberek, van, aki lehajol hozzá és alamizsnát ad, de többségük szemérmesen oldalt pillantva továbbáll. A szerencsétlen asszony a csomagja tetején ülve megköszöni az adományt, és halkan hozzáteszi ebből már egy csésze meleg kávéra is futja. Persze csak akkor, ha valaki az üzletből kihozza neki, mert a jól szituált budai közönség kinézi a hajléktalant az üzletből. Az asszonnyal szinte minden nap találkozom, ilyenkor én is adok neki egy kávéra valót. Amikor a sarokhoz érek, furcsa érzés fog el, kezdem úgy érezni, hogy közöm van hozzá, ő az én hajléktalanom. Örülök, ha látom, így tudom, hogy megvan Majd napok telnek el, hogy nem találkozunk. Ekkor már hiányzik: csak nem esett baja? Össze-vissza cikáznak az agyamban a gondolatok, végül is megkönnyebbülök: biztosan jobb helyet talált magának, vagy a hajléktalanszállóra ment Így nekem se lesz többé lelkiismeretfurdalásom azért, mert ő az utcán él Aztán telnek a napok, és az asszony újra feltűnik. Ott ül az üzlet raktárbejáratánál, hátát a rácsos ablaknak nyomja, melegedni próbál, reménykedik: az ajtón kiáramló meleg levegőből hátha neki is jut valami. Fagypont alatti a hőmérséklet. Fázom, a kabátot dideregve húzom össze magamon. Lehajolok hozzá, és odaadom a szokásos kávéra valót. Kérdő tekintetemre csak annyit mond: a hajléktalan szállón ellopták a csomagját, inkább az utcát választja. Abban bízik, hogy a szeretet ünnepéhez közeledvén, a fagy ellenére az emberek szíve felolvad. Szállingózik a hó, gyalog megyek, a játszótéren a gyerekek hóembert építenek. Tölcsérből van az orra, kavicsból a szeme. A gyerekek örülnek a télnek, a hidegnek, mert fagypont alatt sokáig megmarad a hóember. Csiky Ildikó TARTALOM MEGYEI KÖRKÉP Hírek a megyékből 2 PARLAMENT Hitelesség, felelősség, stabilitás 4 Óriási hátránytól szenvedünk 5 Az Állami Számvevőszék megállapította 7 Elfogadták az első körös módosító indítványokat 8 A szocialisták tiltakoznak 9 KOR-KÉP Az újszülöttek 10 Régiek és újak 11 Kiszámítható jövőt! 12 A jó példa legyen ragadós! 12 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Semmiből sem lesz kevesebb 13 Szociálisan érzékenyebb kapitalizmus kellene! 17 Nem szűnik meg a közfoglalkoztatás 19 A kormány azt ígéri 19 Jövőre többlettámogatáshoz juthatnak 20 Több mint 30! Tégy Te is az AIDS ellen! az Önkéntesség Európai Éve 21 Kiemelten fontosak a gyermek- és ifjúsági jogok 21 Segítő Vásárlás 22 Fogyatékos Emberek Nemzetközi Világnapja 22 KÉPZÉS Tréning az együttműködés és a szakmaiság jegyében szám FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Elismerés Alsómocsoládnak 25 SúlyPont 26 Dugók helyett 26 Forrásátcsoportosítás árvízvédelmi fejlesztésekre 27 Felavatták a Jedlik Ányos hidat 27 Felhívás Pro Régió Díjra 28 Jó tudni! 28 PÁLYÁZAT 28 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet, Zongor Gábor Képszerkesztő: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) , (06-30) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: december 10. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Kft. Kellemes karácsonyt és boldog új évet kíván az ÖN-KOR-KÉP valamennyi munkatársa. Keresse lapunkban ajándék kockanaptárunkat!

4 MEGYEI KÖRKÉP Baranya megye Legális tűzifagyűjtés közmunka keretében. A Mecseki Erdészeti Zrt. öt erdészete vesz részt a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett tűzifagyűjtő közmunkaprogramban, amelynek célja, hogy a rászoruló családok az állam támogatásával juthassanak hozzá téli tüzelőjükhöz. A program 60 résztvevője munkabért, védőruhát és egyéb juttatásokat kap. A közmunkások feladata, hogy összegyűjtsék a fakitermelést követően ottmaradó faanyagot, melyet az erdészetek jutányos áron adnak át a pályázatban résztvevő önkormányzatoknak, amelyek eldöntik, mely családok vásárolhatják meg a kedvezményes árú tüzelőanyagot. Bács-Kiskun megye Januártól drágul a menza Kecskeméten. A kecskeméti polgármesteri hivatal 2009-ben közbeszerzési pályázatot hirdetett a közétkeztetési szolgáltatásokról, két részletben. Az első részajánlatot a Sodexo Magyarország Kft., a másodikat az Első Kecskeméti Közétkeztetési Konzorcium nyerte meg. A megállapodás szerint a vállalkozói díj évente egy alkalommal az előző évre vonatkozó KSH által közzétett hivatalos inflációs ráta mértékével emelkedhet. Ennek alapján mindkét szolgáltató 4,5 százalékos áremelést kíván érvényesíteni január 1-jétől, amit a képviselők legutóbbi testületi ülésükön elfogadtak. Békés megye A költségvetési egyensúly megőrzése a cél. Jövő évi költségvetésének előkészítését, valamint az idei büdzsé háromnegyed éves teljesítésének eredményeit vitatta meg a Békés megyei megyegyűlés legutóbbi ülésén. A 2011-es költségvetés egyik fő célja továbbra is az, hogy megtartsák a Békés Megyei Önkormányzat gazdálkodásának egyensúlyát és stabilitását. Emellett uniós pályázat segítségével európai információs központot hoznának létre a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban, melynek közel 7 milliós összköltségéhez több mint 3 millió forintos támogatást igényelhetnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Lebontják az ózdi felüljárót. Életveszélyessé vált, ezért lebontják a vasúti felüljárót Ózd és Ózd-Alsó állomás között. A 25-ös főutat is átívelő építmény hasznosítható vas elemeit és lépcsőit korábban ellopták, rendeltetésének már egyáltalán nem felelt meg. A helyi önkormányzat többször is jelezte a problémát a MÁV-nak, és a vasúti társaság is támogatta a bontást. A megmaradt betonelemeket hulladéktelepre szállítják, a vasszerkezetet pedig tárolják, mivel szerepel a MÁV leltári nyilvántartásában. Csongrád megye Makó: 400 millió forint belvízcsatornára. A város önkormányzata folytatja a csapadékvíz-elvezető csatornák felújítását, javítását. Erre idén 400 millió forintot nyert pályázaton, a munka teljes költsége 444 millió forint. A közbeszerzési eljárás lezajlott, a város szerződést kötött a kivitelezőkkel. A Délút Építő és Bányászati Kft. átvette a munkaterületet, és november 15-én elkezdték a munkát, ami várhatóan április 30-ig tart. Makón összesen 180 kilométernyi árokrendszer vezeti el az esővizet és a hólevet, tavaly és azelőtt a hálózat 7,3 százaléka újult meg, a mostani 13,7 kilométerrel a teljes hosszának 7,6 százaléka. Fejér megye Díszburkolat és díszvilágítás is lesz. Székesfehérvár önkormányzata egymillió-hétszázezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Belváros rehabilitációjának folytatása című kiemelt projekt megvalósítására. A műemléki környezethez méltó díszburkolat kialakítása mellett a Fő utca díszvilágítása is teljesen megújul a Városháztértől a Magyar Király Szállóig. A közművek cseréje mellett a Városház téren, illetve a Liszt Ferenc utcában a burkolatot is járhatóbbá teszik a felújítás alatt. Győr-Moson-Sopron megye Négy év, négymilliárd forint. Ennyi pénzt költött a győri önkormányzat között a megyeszékhely útjainak felújítására. A korszerűsített közutak 85 százaléka lakóutca volt, ezek teszik ki a 375 kilométeres városi hálózat 65 százalékát, összesen 240 kilométert. A felmérések szerint a lakóutcák állapota még most is 80 kilométernyi hosszon nem megfelelő, és felújításra szorul. Jelenleg a város kátyúinak számbavétele és felújítása folyik. A győri útkezelő-szervezet 1500 négyzetméter kátyúzást rendelt meg 20 millió forintért. Hajdú-Bihar megye Hajdúböszörmény: eredményes szereplés. Hajdúböszörmény is részt vett azon a versenyen, melyen a Magyarországi Biodiverzitás Fővárosát keresték. A város eredményesen szerepelt: harmadik lett a lakossal rendelkező települések között. Az ENSZ 2010-et a Biológiai Sokféleség Világévévé nyilvánította. A versenyen való részvétellel a települési önkormányzatok megmutathatták, természetvédelmi felelősségvállalásuk minőségét, hogy mi mindent tesznek természetes zöldfelületeik védelméért. Heves megye Informatikai fejlesztés az egri oktatási intézményekben. Pályázaton közel 200 millió forintot nyert Eger a város kezelésében levő oktatási intézmények informatikai fejlesztésére. Ennek keretében jövő júniusig négy általános és hét középiskola 180 millió forint értékben kap különböző, a tanítást segítő informatikai felszereléseket. Emellett a nyertes pályázat lehetőséget ad felkészíteni a pedagógusokat ezeknek a modern eszközöknek a használatára, erre a célra 15 millió forintotfordítanak. Jász-Nagykun-Szolnok megye Átadták a Nagykun Látogatóközpontot Karcagon. A 13 település 16 fejlesztési helyszínét érintő Jászkun kapitányok nyomában túraútvonalhoz Karcag két helyszínnel is kapcsolódik. A Györffy István Nagykun Múzeumban 80 millió forintos épületrekonstrukci- 2 ÖN KOR KÉP december

5 MEGYEI KÖRKÉP ós munka zajlott, valamint egy meglévő épület funkcióváltása révén létrejött a Nagykun Látogatóközpont. A látogató a séta során interaktív, újszerű eszközök segítségével szerezhet információkat a kunok eredetéről, kultúrájáról, a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról. Komárom-Esztergom megye Kitakarították Kömlődöt. A megye tíz településéről érkeztek Kömlődre a polgárőrök november második szombatján, hogy kitakarítsák a község bekötő útjainak környékét. A falu önkormányzata vállalta az összegyűjtött hulladék elszállítását. Több mint száz megyebeli polgárőr ragadott kesztyűt, zsákot, bökőt, s vágott neki a szemétszedésnek. A nagytakarítók között volt Kiss Ferenc polgármester és Madari Ferenc alpolgármester is. A takarítás eredményeként 127 zsák hulladékot gyűjtöttek össze. Nógrád megye Pihenőpark a szeméttelepből. Pihenőparkot hozott létre egy illegális szeméttelep helyén a világörökségi falu, Hollókő önkormányzata. Az ófalu határában lévő kommunális hulladéklerakó felszámolásához hárommillió forintot nyert a helyi önkormányzat, a terület rekultivációjában két helyi civil szervezet több önkéntese is részt vett. Hollókő új pihenőparkja a világörökségbe vezető kerékpárúton közlekedőknek is pihenőhelyként szolgál a jövőben. Pest megye Harminc fővel csökkent az álláskeresők száma Cegléden. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adata szerint a munkaügyi kirendeltség október közepén 1682 regisztrált munkanélkülit tartott nyilván. Ez azt jelenti, hogy 6,62 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami enyhe javulást mutat. Az éves átlagnál ez némileg jobbnak számít. Somogy megye Jól gazdálkodik Kaposvár az ÁSZ szerint. Kaposvár gazdálkodása átlátható, hatékony és pontos ezt állapította meg az Állami Számvevőszék, miután megvizsgálta a somogyi megyeszékhely gazdálkodási rendszerének elmúlt négy évét. A városban látható felújítások, az Európa-léptékű belváros önmagáért beszél. Mindez jól mutatja, hogy kötvénykibocsátásból származó összeget, illetve a város által felvett fejlesztési hitelt mire fordította a város. Úgy látjuk, Kaposváron lezárult egy nagy fejlesztési időszak, ezután a működtetés lesz a fő feladat mondta Sepsey Tamás, az ÁSZ főigazgató helyettese. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tartható Záhony gazdálkodása. A legutóbbi testületi ülésen megtárgyalták Záhony Város Önkormányzatának háromnegyed éves gazdálkodását. A részletes írásbeli előterjesztést Szvák János, a pénzügyi és településfejlesztési bizottság elnöke szóban egészíttette ki. Az elhangzottakból kiderült, hogy egyes területeken túlköltekezés mutatkozik. Ezek közé sorolta az utak kátyúzását, az épületfenntartást, a településüzemeltetési feladatokat, a szociális segélyezést, továbbá a városi rendezvények költségeit. Mindezen pluszköltségek ellenére a költségvetést veszély nem fenyegeti, a megfogalmazott célok és feladatok elvégezhetőek. Tolna megye Átadták a Tolna Megye Talentuma díjakat. Mintegy száz általános és középiskolás tanuló teljesítményét ismerte el ilyen formán a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató Központ a Tolna Megyei Önkormányzattal közösen. A cél, hogy az elismeréssel tehetségük kibontakoztatására ösztönözzék a diákokat. Öszszesen huszonhét iskola tanulóit díjazták. Azok kaphatták meg az elismerést, akik valamilyen megyei vagy országos tanulmányi versenyen első helyezést értek el. Vas megye Testvérvárosok képviselői Szombathelyen. Kaufbeuren, Zilah, Vajdahunyad, és Razgrad városok képviselőit fogadta november közepén Puskás Tivadar polgármester Szombathelyen. A testvérvárosok küldöttei Szent Márton ünnepe alkalmából érkezetek a városba. A polgármester köszöntőjében elmondta, milyen fontos és örömteli számára, hogy az ünnep kapcsán Szombathely hírét viszik Európába. Puskás Tivadar azt reméli, hogy a testvérvárosi együttműködés előreviszi majd az országok közötti jó viszonyt. Veszprém megye Hetvenhárom millió gyerekeknek. Összesen 220 gyermeket érintett a vörösiszap-katasztrófa a közelmúltban. Ők fejenként 180 ezer forintot kapnak takaréklevélen az ország iskoláiban a Százforintos akció keretében összegyűjtött adományokból. Ebből 50 ezret karácsony előtt kapnak kézhez, a többit meg akkor, amikor beköltöznek új otthonaikba hangzott el Devecserben, a fiatalok adventi ünnepén a művelődési házban, ahol három családnak adták át az 50 ezer forintos takaréklevelet. Zala megye Sürgősségi Centrum létesül a Zala Megyei Kórházban. A Zala Megyei Önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően, csaknem 700 millió forintból létesül Sürgősségi Centrum a Zala Megyei Kórházban jelentette be Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke november közepén. Az építkezés során hangsúlyt fektetnek az esélyegyenlőség megvalósítására: a kivitelezésnél komplex akadálymentesítéssel építik meg az új részleget. A Sürgősségi Centrum napi 24 órában biztosítja a gyors és magas színvonalú ellátást a kórház betegei számára. A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa december ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT A parlament megkezdte a évi költségvetési javaslat vitáját Hitelesség felelősség stabilitás A jövő évi költségvetés megteremti az ország pénzügyi stabilitását, méghozzá megszorítások nélkül, egyszerre lesz adócsökkentés és gazdasági növekedés állították a parlamentben december elején indult vitában a kormánypártiak. Kiemelték, hogy a kabinet gazdaságpolitikájának középpontjában a növekedés mellett a foglalkoztatás növelése áll, s a költségvetési és adópolitika területén ennek megfelelően e célnak rendelik alá az eszközöket. Az ellenzékiek viszont azzal utasították el a javaslatot, hogy az felelőtlen, szolidaritás- és munkahelyellenes, ráadásul fenntarthatatlan. Fontos ponthoz érkezett a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán-kormány decemberben: benyújtotta a 2011-es költségvetés javaslatát, amelynek tárgyalását az Országgyűlés megkezdte. Kormányzati szándékok szerint a javaslatot még karácsony előtt elfogadják. Annyiban nem változott a helyzet az elmúlt évekhez képest, hogy a kormánypártiak a vitában dicsérték, míg az ellenzékiek élesen bírálták az előterjesztést. A támogatók általában az MSZP SZDSZ kormányok nyolc éves tevékenységének bírála tával alapozták meg és vezették fel az új kormány elképzelését. E felszólalások közös eleme volt, hogy az elmúlt két politikai ciklusban az ország pénzügyi helyzete fokozatosan romlott, az emberek adóterhelése nőtt, a gazdasági növekedés pedig csökkent. A maastrichti kritériumoknak megfelelően az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország vállalta, hogy az államháztartás úgynevezett eredményszemléletű hiányát 3 százalék alatt tartja. Ám a szocialista-szabad demokrata kormányoknak ez egyetlenegyszer sem sikerült. A jelenlegi kormánypártiak szerint ben fenntarthatatlan költségvetést örököltek, ahol a megtett intézkedések nélkül a költségvetés hiánya meghaladta volna akár a GDP 6 százalékát is. Így azonban 2010-ben az ország költségvetésének hiánya a GDP arányában 3,8 százalék lesz, annyi, amennyinek tervezték ben viszont 3 százalék alá kerül. Vagyis megtörténik az ország pénzügyi stabilizációja hangoztatták. A kormány 3,5 százalékos inflációval számol, az államadósság szintjének 80-ról 78 százalékra, az adócentralizáció 39,5 százalékról 36 százalékra csökkentésével. Megszorítások nélkül Minden kormánypárti felszólaló, köztük Rogán Antal fideszes képviselő, a gazdasági bizottság elnöke is hangsúlyozta: a családokat és a magyar kisvállalkozásokat érintő megszorítások nélkül hajtják végre a következő évben az elmúlt 20 esztendő legnagyobb adócsökkentését. Mint ismert, a személyi jövedelemadónál bevezetik az arányos egykulcsos, 16 százalékos adózást. Kibővül, szélesebb körben igénybe vehetővé válik a családi kedvezmény, átalakul a nem pénzbeli, illetőleg a béren kívüli juttatások adózása. A társasági adóval kapcsolatosan 2010 júliusától 250 millió forintban rögzített értékhatárról től 500 millió forintra emelkedik azon adóalaprész, amelyre 10 százalékos adókulcs alkalmazható. A válság miatt a pénzügyi szervezetek különadót fizetnek: a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek 2011-ben 200 milliárd forintot csengetnek be a költségvetésbe, a távközlési és telekommunikációs ágazat, az energiaszektor és a kereskedelmi láncok pedig mintegy 160 milliárd forint befizetést teljesítenek. Ez arról szól, amit a kormány annak idején megígért, szakítva az eddigi gazdaságpolitikai csőddel: hogy ne azokat a kisembereket, magyar kis- és közép- 4 ÖN KOR KÉP december

7 PARLAMENT vállalkozókat terheljük, akik már hosszú-hosszú évek óta gyakorlatilag a korábbi évek rossz gazdaságpolitikájáért és rossz adósságpolitikájáért fizetik az árat mondta a vitában Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár. Megerősítette: végső céljuk tíz éven belül egymillió új munkahelyet létrehozni Magyarországon. A kormány az újraelosztás mértékét ezzel párhuzamosan a évi 48,9-ről a GDP 46,7 százalékára, az adóterhelést pedig a GDP több mint 2 százalékával 36,1 százalékra csökkentené. Új közfoglalkoztatási programot hirdetnek meg, nemzeti közfoglalkoztatási program címen, ami szándékaik szerint egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb lesz től indítják az új Széchenyi-tervet, s tervezik a Széchenyi-kártya kiterjesztését az agrárszektorra is. A közoktatás modernizációjával kapcsolatban elhangzott: kiemelten támogatnák a kistelepülési kisiskolákat, illetve a szakképzésben a duális rendszert, a munkáltatókkal való szorosabb együttműködést, a gyakorlatorientáltabb képzést. Egy évünk van A miniszterelnök és politikustársai megítélése szerint egy évünk van arra, hogy ebből az adósságcsapdából kitörjünk, vagy legalább kinyissuk annak ajtaját. Ehhez viszont rendkívüli erőfeszítésekre lesz szükség. Ha ez nem sikerül, az adósság maga alá temeti minden lehetőségünket, minden versenyelőnyünket, terveinket és céljainkat, az összes erőforrásunkat, kicsúszik kezünkből a gazdaság irányítása, veszélybe kerül a gazdasági, pénzügyi önállóságunk. És akkor jön ismét a visszaesés, a reménytelenség, a munkanélküliség növekedése, az eladósodás, a lemaradás, a szociális biztonság széthullása, vagyis mindaz, ami az elmúlt nyolc évet jellemezte vázolta fel a legrosszabb forgatókönyvet a miniszterelnök. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a vitában a fontosabb részleteket tekintve elmondta: rontja a helyzetet, hogy az állami nyugdíjkassza hiánya 900 milliárd forint, s a több mint 3000 milliárd forintos állami nyugdíjkifizetésnek a 30 százaléka nincs benne a nyugdíjkasszában, mert a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Ezért is van szerintük szükség nyugdíjreformra; ezért van szükség arra, hogy ezt a hiányzó összeget a kormány a 2011-es költségvetésben pótolja. De az egészségügyi kasszából is hiányzik 725 milliárd forint. Ha mindezt összeadjuk számolt a miniszter, és a 28 ezer milliárd forintos jövő évi bruttó hazai termékszinthez mérjük, akkor kiderül, hogy Magyarország költségvetésén 10 százalékos lyuk tátong. Épp ezért életbevágóan fontos a szerkezeti reformok mielőbbi végrehajtása hangoztatták a kormánypárti vezetők. A vitában elhangzott: az ezeket célzó konzultációkat megindították, megkezdődött a nyugdíj-, az oktatási, a közigazgatási, az egészségügyi reform és a közösségi közlekedési reform részleteiről szóló szakmai vitasorozat. Ha ezek sikeresek lesznek, számításaik szerint re 70 százalék alá lehet csökkenteni az államadósságot a mostani 80 százalék körüli szintről. A megújulás évé- Orbán Viktor a múltat idézve, fő ként a kényszerek által kijelölt ösvényről beszélt expozéjában. Európa azzal a kényelmetlen helyzettel szembesül, hogy a kitaposott ösvények elfogytak. Az eddigi utak már nem használhatók, azokon legfeljebb a múltat lehet bejárni újra, és végül ismét a múlt hibáihoz, kudarcaihoz lehet megérkezni, új célokhoz nem állapította meg Orbán Viktor. A kritikákra, a felhatalmazásuk várható megkérdőjelezésére előre reagálva közölte: 2008 márciusában a szociális népszavazáson mondta ki először egybehangzóan az ország azt, hogy a magyarok sikeréhez alapvető politikai változásra van szükség; attól a pillanattól a mai napig nyílegyenes út vezetett idáig. Közben mozdíthatatlannak tartott akadályokat, évtizedes tabukat döntöttünk le, most következik a megújulás szögezte le a miniszterelnök. A megújulás általuk kijelölt eszközeinek elemzése előtt megjegyezte, hogy óriási hátránytól szenvedünk, amit az előző korszak hagyott ránk: ez a hatalmas adósság, amit az előző kormányok halmoztak fel. Az elmúlt nyolc év felelőtlen politikája miatt Magyarország ismét adósságcsapdába került. Nem a válság okozta ezt; a hitelek nyakló nélküli felvétele. Magyarország egyszer Óriási hátránytól szenvedünk Ma ott tartunk, hogy az államadósságunk meghaladta a milliárd forintot, vagyis minden magyar állampolgár, az aggastyántól a ma megszületett újszülöttig fejenként 2 millió forint terhet cipel a hátán. már kinyitotta, kifeszítette az adósságcsapda ajtaját, között 58-ról 53 százalékra csökkentette a nemzeti össztermékhez mért adósságállományát. Ami ezután következett, az maga a gazdaságtörténeti, gazdaságpolitikai rémálom: 2002 után óriási összegű hiteleket vettek fel a szocialista kormányok, és fordították azt korrupcióra és jóléti kiadásokra. A költségvetés nyelvén szólva 2010-ben mintegy 1200 milliárd forintot meghaladó összeget fordítottunk adósságkezelésre. Adósságszolgálat és adósságtörlesztés nélkül az önök előtt fekvő évi költségvetés nem 3 százalékos hiányt, hanem 0,8 százalékos többletet mutatna adott mélyebb betekintést a helyzetbe a kormányfő. Olyan helyzetben va gyunk, folytatta, mint az a fuvaros, aki hitelből vásárolt teherautóval szállít, és ebből próbál megélni. Hiába lennének megrendelései, már a benzinpénzt is az adósság törlesztésére kell költenie vagyis lassan, de biztosan az egész vállalkozása értelmetlenné válik. Ez az a bűn, ami az elmúlt nyolc év szocialista kormányainak lelkét terheli, ez az, amiért egyszer majd viselni kell a politikai felelősséget szögezte le Orbán Viktor december ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT ben a felszínen maradáshoz gyors gazdasági döntések kellenek. A megújulás részeként ben új Alkotmányt fogadnak el, átalakul az egészségügyi, az oktatási, a szociális rendszer és az önkormányzati szférát is újraszabályozzák. Ez utóbbiról azonban még nincsenek konkrét elképzelések. Addig jutottak el, hogy újra leszögezték: át kell szabni az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztás rendszerét, ehhez kell igazítani a közigazgatást és a finanszírozást, s tervezik a közpénzügyi reformot is. Ebből a közigazgatás átalakításának első lépéseit már megtették, amikor elfogadták a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok létrehozásáról és állami megbízottak alárendeléséről szóló jogszabályt. Más területen azonban csak kormánypárti politikusi nyilatkozatokra hagyatkozhatunk, köztük Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterére, aki egy fórumon arról beszélt, hogy közigazgatási vonalon, támaszkodva a kistérségi beosztásra, szükség lenne például a járások létrehozására. Csökken vagy nő a forrás? A nemzetgazdasági miniszter ígérete szerint valamennyi szerkezeti reform lépéseit, mélységeit, kiterjedését és ütemezését egy, 2011 tavaszára elkészülő dokumentumban foglalják össze. De nézzük, hogy a jövő évi költségvetési vitában amely javaslat az Állami Számvevőszék megállapítása szerint jobb mint a tavalyi, de van még mit rajta javítani milyen kép rajzolódott ki az önkormányzatok helyzetéről. A költségvetési javaslat szerint az önkormányzatok tervezett támogatása és az átengedett személyi jövedelemadó együttes öszszege 2,6 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben, de ez korábbi feladatok megszűnésével jár együtt. A közfoglalkoztatással kap - csolatos feladatok finanszírozásának a Munkaerő-pi aci Alapból történő biztosítása és a keresetkiegészí tés terheinek az államháztartás központi alrendszerébe történő telepítése olyan korrekciónak minősíthető, amelyet figyelembe véve a források végül is 4,5 százalékos növekedést mutatnak. A kormány ellentételezne több önkormányzati kiadást is, köztük szerepel a 4-es metróval kapcsolatos évi pótlólagos kötelezettség, a szociális ellátás létszámnövekedésének hatása, továbbá az örökösödési illeték eltörlése, valamint a vállalkozók kommunális adója megszűnésének bevételekre gyakorolt negatív hatása. Megszorítások helyett Az önkormányzatok a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeik területén 4,7 százalékos pluszbevételre számíthatnak hangoztatták a vitában a kormánypártiak, hozzátéve, emellett a bürokrácia és az adminisztráció leépítésének keretében egyszerűsödik az év végi elszámolási rend, ahogy egyszerűbb lesz az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került települések támogatási rendszere is. Az állami bürokráciát legalább 25 százalékkal csökkentenék, ami számítások szerint milliárd forintos megtakarítást eredményez. A kormány támogatja az önkormányzatok közös feladatellátását azzal, hogy a többcélú kistérségi társulások részére rendelkezésre álló forrásokat több mint 10 százalékkal növeli. Az önkormányzatokon keresztül is érvényesül a családokat támogató politika. Ennek megfelelően a gyermekek napközbeni ellátására 1,1 milliárd forinttal több szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében, mint idén. Emellett plusz 300 millió forintos forrás került a rendszerbe a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés normatív hozzájárulása címén. Tanyafejlesztési programra egymilliárd forintot szán a költségvetés. Ennek keretében a tanyasias vidékek közbiztonságának növelését, és a szükséges felújításokat támogatják, helyi piacok kialakítását szorgalmazzák, s azt próbálják elérni, hogy minél több helyen biztosított legyen az egészséges ivóvizet. A kormánypárti frakciók részéről hozzászólók természetesen általánosságban a javaslat elfogadása mellett érveltek, hangsúlyozták, hogy az előterjesztés a hitelesség, a felelősség, a stabilitás és a kiszámíthatóság költségvetése. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a kényszerek és lehetőségek részletes elemzése közepette kiemelte: ez a költségvetés kivételesen nem az embereknek fog fájni. Nem úgy, mint a szocialista szabad demokrata kormányokéi. Megszorítás, megszorítás, megszorítás ez volt az önök gazdaságpolitikájának a lényege emlékeztetett. A kereszténydemokrata Hargitai János pedig felidézte, hová vezetett az MSZP 6

9 PARLAMENT és az SZDSZ által képviselt elmúlt nyolc év politikája: hárommillió ember él a létminimumon, az ország demográfiai katasztrófahelyzetben van, hazánk az európai országok közül is az egyik olyan ország, amelynek a demográfiai mutatói a legelkeserítőbbek. A fiatalok helyzete kilátástalan, csak az elvándorlásban gondolkodnak, teljes a hitelvesztés a nemzetközi téren, a gazdaságot államcsőd közeli helyzetbe juttatták, ezáltal elveszítettük gazdasági szuverenitásunkat. A választók bölcsek voltak akkor, amikor kétharmados többséget biztosítottak az új kormánynak, mert ha nem lenne kétharmados többségünk, akkor ugyanaz a dagonya menne tovább, amit önök nyolc éven keresztül a gazdaságpolitika kapcsán érvényesítettek szögezte le Hargitai János. Éles ellenzéki kritikák Az Állami Számvevőszék megállapította A központi költségvetési kapcsolatokból származó két forrás közül az átengedett személyi jövedelemadó előirányzata 7 százalékkal csökken ugyan, s a két évvel korábbi szja illeti meg az önkormányzatokat, így az akkor kezdődő válság most jelentkezik a bevételekben. Ez azonban nem rontja az önkormányzatok együttes pozícióját, mert a kialakított szabályozásnak megfelelően az állami támogatások és hozzájárulások országosan ellensúlyozzák a kiesést. Domokos László, a számvevőszék új elnöke a vitában arról beszélt, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskörökben nincs alapvető változás, úgy látják, a kormány csupán apróbb elmozdulásokat, az áttekinthetőséget kissé javító egyszerűsítéseket tervez. Felelőtlen, fenntarthatatlan és igazságtalan, a magyar felső tízezer költségvetése foglalta össze véleményüket a javaslatról Mesterházy Attila, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője. Bejelentette: a szocialisták alternatív költségvetési csomagjavaslatot nyújtanak be. Különösen bírálták, hogy véleményük szerint a kormány előterjesztése semmilyen módon nem ösztönzi a növekedést, ezen keresztül a munkahelyteremtést, ugyanakkor a magánnyugdíj-kassza törvénytelen államosítására épül. Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János fideszes képviselők egyébként december 7-én benyújtottak a parlamentnek egy politikai nyilatkozattervezetet, amelynek elfogadásával az Országgyűlés egyebek között kinyilvánítja: garantálni kell az állami nyugdíjrendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha január 31-ig átléptek és hozamukat kivették. Emellett az Országgyűlés a javaslat elfogadásával kinyilvánítja a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező mintegy 3 millió ember eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak; garantálni kell az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát. A szocialisták politikai blöffnek minősítették a tervezetet. A vitában képviselőjük Boldvai László kiemelte: a javaslat olyan, alapvető bizonytalansági tényezőket tartalmaz, mint például a 3 százalékos növekedés vagy a 3,5 százalékos infláció. Ezt leginkább a válságadók veszélyeztetik, a bevezetett adók egyre nagyobb részét áthárítják a fogyasztókra. Ha a növekedés lassú, ha a foglalkoztatás nem bővül, Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy kimerülőben vannak az önkormányzatoknál a saját bevételi lehetőségek, mind a felhalmozási, mind a működési jellegűek. Ez utóbbi azért kedvezőtlen, mondta, mert így az önkormányzatok és intézményeik nem képesek az áremelkedésekből adódó központilag már évek óta nem támogatott növekvő dologi kiadások finanszírozására. Látható ugyanakkor az is, tette hozzá, hogy emelkedik az uniós támogatások igénybevétele ebben az alrendszerben is. Az Állami Számvevőszék ezért azt javasolja, hogy a kormány tekintse át a fokozatosan növekvő önkormányzati feladatokat és azok finanszírozását, illetve javítsa a köztük lévő összhangot. az infláció pedig magasabb, akkor nem növekszik a lakosság fogyasztása sem. Ráadásul az adócsökkentés az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, vagyis a lakosság többségét nem érinti, viszont a magasabb infláció rontja helyzetüket láthatatlan adóként vezette le a szocialista képviselő. Az önkormányzatok feladataival kapcsolatban úgy látta: reálértékben ugyananynyit szán a területre a törvényjavaslat, mint idén, tehát a kormány ígérete ellenére nem nő a közszolgáltatások fedezete. A helyi önkormányzatok támogatásaira 30 milliárd forinttal kevesebbet javasol a kormány, mint 2010-ben, ráadásul olyan területeken csökkenti a támogatást, ahol az embereket közvetlenül érintő szolgáltatásokról van szó, miközben a napi működést közvetlenül nem segítő támogatásokat megemeli elemezte a helyzetet Boldvai László. Majd hozzátette, a támogatáson belül a kormány elvon a helyi önkormányzatok szociális támogatásaiból 34 milliárd forintot. A pénzbeli szociális juttatások 9 milliárd, a szociális feladatoké 24 milliárd forint ezzel szerinte a leggyengébb érdekérvényesítőket sújtják. A szocialisták szerint több területen csökken a normatív hozzájárulások száma. A normatívák változatlanok maradtak, azaz a reálértéken csökkennek. Egyetlen kivétel van, mondta Boldvai, az egyházi intézmények minden területen jelentősen megemelt támogatást kapnak. Ez olyan mértékű átrendeződés, vélte, amely messze túlmutat az államháztartási kérdéseken. Szóvá tette, hogy gyakorlatilag leáll a panelprogram, mert a rendelkezésre álló 3,3 milliárd forint csak a futó kifizetésekre elegendő, így a támogatás a korábbinál majdnem 8 milliárd forinttal kevesebb. Bírálta továbbá, hogy álláspontjuk szerint megszüntetik az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok támogatását a helyi önkormányzatoknál, ugyanakkor a létszámleépítésre 5,4 milliárd forintot szánnak, amely a korábbi összeg csaknem háromszorosa december ÖN KOR KÉP 7

10 PARLAMENT Boldvai László közszférát érintően el mondta: az 5-10 százalékos létszámcsökkentéssel egyidejűleg a kormány a vállalkozási szférában 0,6 százalékos foglalkoztatás-bővítéssel számol jövőre, vagyis érdemben nem nő a foglalkoztatás. Az Út a munkához program helyett viszont nemzeti közfoglalkoztatási programról szól a törvényjavaslat. Egy működő rendszer megszűnik, és ami helyette lenne, nem tud elindulni, mert kidolgozatlan, átgondolatlan, az érintettekkel nem egyeztetett. Az elindulás sem adja vissza a jelenlegi programot, mert a költségvetés 60 milliárdot szán az új, még csak nevében létező programra, azaz az idei tényleges kiadások felét fogalmazta meg aggodalmaikat. Kevesebb jut majd anyasági ellátásokra, a családoknak a gyermekek után járó támogatásokra, a munkanélküliellátásokra, a szociális intézmények támogatására. A szocialisták kritikus területnek minősítették az egészségügyet. A jövő évi költségvetés e területen csupán szinten tartást biztosít nominálisan. GDP-arányosan jelentős az egészségügy térvesztése, a GDP 4,57 százalékáról 4,41 százalékra csökken ez az arány. Még ezen belül is növeli a gondokat, hogy a kórházak finanszírozása nominálértéken némileg növekszik, s különösen a szakrendelők kerülnek lehetetlen helyzetbe hangoztatták a szocialisták. Elmaradt paradigmaváltás A Jobbik szerint a kormány a gazdaságpolitikájában paradigmaváltást hirdetett meg, de ezt a költségvetési törvényjavaslat csak részlegesen tükrözi, a kiadási oldalon ez egyáltalán nem tükröződik. A jóléti kiadások aránya 61 százalékos, amihez hozzájárul még egy közel 8 százalékos kamatkiadás. Ez a kettő együtt kényszerpályát jelent, mintegy 70 százaléka a költségvetési kiadásoknak kényszerpályán van, ezért aztán részben érthető, hogy a kiadási oldal szerkezete markánsan nem változik hívta fel a figyelmet képviselőjük, Nyikos László, aki egyben a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke is. A magánnyugdíjpénztári befizetések állami pénztárba irányításával kapcsolatban arról beszélt: így az explicit államadósság ugyan csökken, de az implicit államadósság az állami forrásból kifizetendő nyugdíjtömeg növekedése miatt ugyanennyivel nőni fog. Ez egyfajta hitelfelvételnek is felfogható, állapította meg, márpedig a háztartásokban alapvető szabály és ezt minden parasztgazda tudja, hogy hitelből nem szabad folyó kiadásokat fedezni, csak beruházásokat és fejlesztéseket vonta le a következtetést. A parlament lapzártánkkor fogadta el a jövő évi költségvetés főösszegeit 249 igen és 83 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. Az első körös módosító indítványok elfogadása után változtak a költségvetés főszámai: a kiadási főösszeg ,6 milliárd, a bevételi főösszeg ,2 milliárd forint lett. A jövő évi hiány a módosítások elfogadása után 687 milliárd forintra csökkent. A jövő évi büdzséjavaslathoz beterjesztett, a kormány által támogatott módosító javaslatokat pedig 236 igen, 41 nem és 32 tartózkodás mellett szavazták meg, több jobbikos és LMP-s módosító indítványt is befogadva. Így a jövő évre tervezett áfa-bevétel 14,5 milliárd forinttal, 2 ezer 498 milliárd 300 millió forintról 2 ezer 512 milliárd 800 millió forintra nőtt. Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozására 7,5 milliárd forint helyett 22 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Az idei, csökkentés előtti szintre állították vissza a pártok finanszírozását. Mintegy 22 milliárd forintot biztosít a jövő évi költségvetés arra, hogy a közszféra dolgozóinak rendszeres nettó keresete ne csökkenjen akkor sem, ha az adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék őket. Az összeg csaknem felét áfabevételekből, a fennmaradó mintegy 11 milliárd forint egy részét pedig például az szja-bevételekből, a nyugdíjbiztosítási járulékból, valamint az egészségbiztosítási járulékból fedeznék. Az összevont megyei kormányhivatalok jövőre 80 milliárdból működnek. Ezt az összeget a Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal költségvetéséből csoportosítják Elfogadták az első körös módosító indítványokat A képviselő szerint az sem látható, hogy mitől nőne a foglalkoztatottság. A kormányzati szférában 5 százalékos, a háttérintézményeknél mintegy 10 százalékos létszámleépítést irányoz elő a kormány, ami Matolcsy miniszter úr szerint ezer köztisztviselőt és közalkalmazottat érint. A közszférában tehát jelentős leépítés lesz. De mitől lesz bővülés a versenyszférában, amely bővülés ezt a leépítést kompenzálja, esetleg túlkompenzálja? tette fel a kérdést a Jobbik képviselője. Majd arra figyelmeztetett: át. 208 millió forinttal több jut a helyi önkormányzatoknak. A kormány által támogatott csomag része volt az is, hogy jövőre különítsenek el az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatására plusz 300 milliót; így Ópusztaszeren, az első magyar országgyűlés helyszínén írhatják alá jövőre az új Alkotmányt ben a katolikus egyház 5,36 milliárd forint járadékkiegészítés kap. Az elfogadott indítványok között volt, hogy a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójára 500 millió forint jusson jövőre; az önkormányzati fejezeti tartalék 5 milliárd forinttal emelkedjen meg a tervezetthez képest; 3 milliárd forint plusz jusson a bírósági eljárások gyorsítására; 495,3 millió forint jut a bírák keresetének javítására; 988,8 millió pedig az ügyészségek működési költségeinek emelésére. Felújíthatják jövőre a fővárosi Moszkva teret, erre 3 milliárd forintot szavaztak meg; megújulhat a debreceni stadion is, e célra 1,25 milliárd forint jut. 8 ÖN KOR KÉP december

11 PARLAMENT Csaknem 5 milliárd forinttal emelkedik a turisztikai célelőirányzat a Formula-1 Magyar Nagydíj rendezői jogdíjának átcsoportosítása miatt. A Jobbik javaslata alapján jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa plusz 40 millió forinthoz jut; 100 millió forintot szánnak a szentgotthárdi barokk templombelső, 40 millió forintot a ceglédi református nagytemplomi gyülekezeti ház felújítására. 19 millió forintot kapnak a felsőoktatási szakkollégiumok, 188,6 milliót a Nemzeti Tehetség Program, 46 millió forintot a kisiskolák, 50 millió forintot pedig a Várpalotai Trianon Múzeum; 50 millió forintot csoportosítanak át fogyatékosok érdekvédelmét és támogatását ellátó közhasznú szervezetekhez. A jövő évi költségvetést a tervek szerint legkésőbb a karácsony előtti napon szeretnék elfogadni. az állami bürokráciának kevesebbet kellene költenie magára, ám az előterjesztésből nem derül ki, mitől fog hatékonyabban működni a közigazgatás. Az intézményi öszszevonás önmagában erre nem garancia, szögezte le Nyikos László. A képviselő úgy vélte, az állami közhivatalok dolgozóit, a közszolgákat mintha a kormány közellenségnek tekintené, s minden jel arra mutat, hogy nem feladat-felülvizsgálat történik a kormányzati szférában, hanem újfent egyfajta fűnyíróelv érvényesül. S mivel az előterjesztésből az sem derül ki, milyen közfeladatokat akar csökkenteni a központi kormányzat, a fűnyíróelv szerinte kontraproduktív hatással járhat. Az LMP is kemény hangot ütött meg A Lehet Más a Politika frakciója a Jobbikhoz hasonló, illetve még annál is kritikusabb álláspontot foglalt el a vitában. Szerintük a költségvetés csak nyomokban tükrözi a kormány által hirdetett megújulást. Úgy érzem magam, mint amikor a forradalmi hév után aprópénzre kellene váltani a forradalmat, és előtörnek az ancien régime trükkjei. Csökkenteni a gazdagok adóját annak reményében, hogy ez majd növekedést generál, és kihúzza az országot a gödörből. Ez évek óta a neokonzervatív kormányok politikája, amelynek a növekedésgerjesztő hatása változó, de kétséges, az eladósodás és a hiánynövelő hatás azonban minden esetben azonnali és jelentős mértékű fogalmazta meg a vitában képviselőjük, Vágó Gábor. Majd arra figyelmeztetett: az egykulcsos adórendszer növeli a területi egyenlőtlenségeket. A leginkább szenvedő térségekben, megyékben ugyanis mint Borsod, Hajdú-Bihar vagy Baranya sújtja, mert ott a legkevesebb az olyan ember, aki annyit keres, hogy a változásokból valódi hasznot tud húzni. Viszont az élelmiszerárak, az energiaköltségek, a telefonszámlák emelkedése őket ugyanúgy érinteni fogja. És ugyanúgy érinti őket a beruházások viszszafogása, a továbbra sem csökkenő hatalmas munkanélküliség. Az LMP-sek egyetlen paradigmaváltást látnak hangzott el. Azt, hogy a hagyományos gazdaságpolitikai megfontolások helyett teret nyert a vudu gazdaságtan. A vudu gazdaságtan, amely azt mondja: ebben a költségvetésben benne van 400 ezer munkahely. Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy ez valójában csupán százezer munkahelyet teremt; jó, hogyha teremt szögezte le Vágó Gábor. A képviselő szerint hamis az az illúzió, hogy a következő évektől több pénz lesz. A magán-nyugdíjpénztári befizetések 360 plusz 530 milliárdja már nem lesz meg. Feléljük a családi ezüstöt, vélte a képviselő, hozzátéve, a válságadók is kifutnak egy év múlva. A költségvetésben pedig még akkor is óriási lyuk tátong majd, ha az optimista növekedési várakozások véletlenül bejönnek. Az ellenzéki frakció szerint nyoma nincs a költségvetésben a fenntarthatóságot szolgáló adóreformnak, sem a hosszú távú fenntarthatóságot megalapozó, a humán közszolgáltatásokat megerősítő politikának, az egészségügy és az oktatás megerősítésének. Az LMP-ben úgy látják, ugyanaz a logika érvényesül, mint amit az IMF és a Világbank kényszerített évtizedekig a válságban lévő országokra: előbb megszorítások a humán szférában és a gazdaság talpraállítása; majd lehet a közszolgáltatásokkal foglalkozni, ha már megengedhetjük magunknak. Javaslatuk ehelyett: szolidáris, progresszív adórendszer, az élőmunka terheinek csökkentése, a tőke és környezethasználat nagyobb adóztatása, a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy megerősítése. N. E. A szocialisták tiltakoznak A szocialista párt közleményében felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, T/1382. számú törvényjavaslat tárgyalásánál a Fidesz a kormány támogatásával a parlamenti zárószavazást megelőzően az utolsó pillanatban egy olyan módosító javaslatot nyújtott be, melyet nem előzött meg semmilyen egyeztetés. Ezzel a jelenlegi 7 érdekszövetségből 3 kikerül az egyeztetési körből, és létrehoznak egy újat, ami Budapestet képviseli. Erről a javaslatról senki nem tudott, még az érintett önkormányzati érdekképviseletek sem. ( ) Az önkormányzatok világában ez az erőszakos hatalmi politizálás soha nem volt szokás. A döntések meghozatalát mindig az együttműködés, az egyeztetés, az egymás véleményének meghallatása és figyelembevétele jellemezte. Ez az új rendszer kizár minden olyan érdek-képviseleti szövetséget a társadalmi egyeztetésből, amelynek élén ellenzéki vezető áll, és csak azokat vonják be a véleményezési folyamatba, akik egyértelműen lojálisak a kormánypártokkal. Ez a fiatal demokraták együttműködési rendszere. Az eredmény nem lehet kérdéses. ( ) Ezt az egészpályás letámadást támasztja alá az is, hogy a Fidesz KDNP nem működteti a Kormány Önkormányzatok Egyeztetési Fórumát. A korábbi időszakokban itt a legmagasabb szinten folyt az egyeztetés, párbeszéd. A Magyar Szocialista Párt, mint az egyetlen olyan parlamenti párt, amelyik szavazataival nem támogatta az önkormányzati érdekérvényesítést korlátozó módosító javaslatot, a jövőben is az együttműködést ajánlja az önkormányzati érdekszövetségeknek, jogaik gyakorlása és a döntések előkészítésében való részvételi lehetőségük biztosítása érdekében olvasható az MSZP Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményében december ÖN KOR KÉP 9

12 KOR-KÉP Most már önállóan fogunk dönteni Beszélgetés Rinczki Lajossal, Mosonudvar polgármesterével Az újszülöttek Az októberi önkormányzati választáskor már két új település polgárai is szavazhattak. Bár egyikük, Tekenye, amely Zalaszentgrót városról vált le, már 2007 augusztusában a köztársasági elnök döntésével önállóságot kapott, a másik, Mosonudvar, Mosonmagyaróvár egykori településrésze pedig 2010 januárjában jutott a függetlenséghez, ám mindkét határozat az idei önkormányzati választás napján lépett hatályba. Október közepén a helységekben megalakult a képviselő-testület, megkezdődött a munka. A tervekről és a lehetőségekről kérdeztük az új községek új polgármestereit, Rinczki Lajost (Mosonudvar) és Tarsoly Róbertet (Tekenye). Adódik a kérdés, miért kívántak elszakadni Mosonmagyaróvártól? Húsz éve foglalkoztatja az itt élő embereket, hogy elhanyagolt a településük, amely Mosonmagyaróvár része volt ugyan, de attól három kilométerre alakult ki, s mintha nem csak a vasút választotta volna el őket egymástól: semmiféle fejlesztés, befektetés nem történt nálunk. Újudvar a város kerületeként működött, eddig soha nem volt önálló, ez teljesen új állapot számunkra, s persze számomra is, hiszen először vagyok polgármester. A három induló közül 65 százalékos szavazati aránynyal nyertem, nyilván annak is köszönhetően, hogy részt vettem a leválás előkészületi munkálataiban. Hogy kapta a nevét Mosonudvar? Minthogy Újudvar nem lehetett, mert Zala megyében van ilyen nevű község, megszondáztuk a lakosságot, milyen elnevezést szeretnének. Olyat kerestünk, amely egyszerre kapcsolódik a településhez és a környezethez is. Moson a kistérség, az udvar pedig az eddigi Újudvarból maradt meg. A földrajzi név bizottság jóváhagyta a döntést. Milyen örömökkel és milyen gondokkal jár az új helyzet? Kihívás és nagy felelősség mindannyiunk számára. Különösen, hogy nekünk, képviseleti tagoknak semmiféle tapasztalatunk nincs. Öten vagyunk, négy képviselőtársam segíti a munkát, s próbálunk eligazodni a közigazgatás útvesztőiben. Magam a munkám másodállásban, tiszteletdíjért látom el. Hál Istennek van egy jegyzőasszonyunk, aki segít ebben; jövő év januárjától Mosonszolnok körjegyzőségéhez kívánunk csatlakozni. A Mosonmagyaróvárral való kapcsolatuk hogyan alakul? Természetesen megmarad a jövőben is a szerves kap csolatunk az egészségügyi alapellátásban, az iskola és óvoda, valamint a különféle szolgáltatások terén. Most kértük a felvételünket a kistérségi társulásba. Nem kívánjuk elvágni a köldökzsinórt, ám most már önállóan fogunk dönteni saját magunkról. Milyen bevételi lehetőségre számítanak? A 86-os főút mellett helyezkedik el az az ipari park, amelynek baloldali része, úgy gondoljuk, a mi településünkhöz tartozik. Most újrakezdtük a tárgyalásokat erről az ugyancsak újonnan alakult mosonmagyaróvári képviselő-testülettel. Bízom a megegyezésben, mert egyik településnek sem jó, ha húzódik az ügy rendezése, vagy esetleg pereskedésre kerül a sor. Májusban az előző testülettől kaptunk ajánlatot, ennél azonban többet szeretnénk elérni. A terület egykor a Lajta Hanság szövetkezet úgynevezett ezres tehenészete volt, akkor kezdődött a terület fejlesztése, társasházak épültek, az itteni lakosság százaléka a szövetkezet dolgozója volt. Az utakat folyamatosan karbantartották, játszótér, kulturális központ működött. Amikor ők a rendszerváltás után a 90- es évek közepén kivonultak, mindent teljesen elhanyagoltak. Mi lesz az első, legfontosabb feladata? Hogy minél hamarabb felálljon egy jól működő önkormányzat. Megalakultunk, az első testületi ülésünk október 27-én volt. Meg kellett alkotni a szervezeti-működési szabályzatot, adórendeleteket, megszavaztuk a kistérségi társuláshoz csatlakozásunkat, a bank kiválasztását, összességében 13 napirendi pontban döntöttünk. Köztük például olyan kérdésben, hogy az új lakcímkártyán Újudvar ne szerepeljen, hanem már Mosonudvar. Kértünk önálló irányítószámot is. Ez még folyamatban van. Ilyen kis ügyek is nehezítik az indulásunkat. Úgy tapasztalom, mindenki próbál segíteni nekünk. Hány lakosa van a településnek? Ötszáz körül vagyunk. A munkanélküliség minimális, aki akar, talál magának munkát a környező településeken vagy Ausztriában, Szlovákiában. Szerintem sikeresebbek leszünk Beszélgetés Tarsoly Róberttel Tekenye polgármesterével Mikor határozták el, hogy önállóak akarnak lenni és miért? Már 2004-ben népszavazással megszületett a döntés, hogy Tekenye településrész el kíván szakadni Za laszentgróttól ben hozott ha tározatot a köztársasági el nök Tekenye önálló község gé nyilvánításáról, amely azon ban csak a következő önkormányzati választás napján lett hatályos, ezért mi is csak ezután alakulhattunk meg. Szerencsére a további szükséges lépéseket sikerült előkészíteni: önkéntes alapon felállt egy tízfős csapat, és így a menetközben adódó feladatokat elég jól feltérképeztük. Az elszakadási törekvések fő oka pedig az volt, hogy minden fejlesztési forrás Zalaszentgrót bel városának jutott, Tekenye ezekből nem részesült. Pályáza ti lehetőségünk pedig nem volt, miután nem voltunk önállóak. Milyen anyagi háttérrel tudnak nekivágni az önálló életnek? 10 ÖN KOR KÉP december

13 KOR-KÉP Nem sok a pénzünk. A településünk Zalaszentgróttól keletre fekszik, kevés az iparűzési adóból származó bevételünk. Éppen az anyagi helyzetünk miatt társadalmi megbízatásban látjuk el a feladatunkat, én is, meg a képviselő-testület tagjai is. Magam növényorvos szakmérnök vagyok, a vállalkozásunk ügyvezetőjeként dolgozom. Tekenye valaha önálló település volt. Igen, egészen 1985-ig. Akkor csatolták a környező falvakkal együtt a várossá nyilvánított Zalaszentgróthoz. Jelenleg 480 körüli a lakosaink száma. Egy-két vállalkozás működik a mezőgazdaságban és a faiparban. Ezek öt-tíz főt foglalkoztatnak. A többség bejár dolgozni a városba. Melyek az első legfontosabb vagy legsürgősebb lépések? Jelenleg minden a leválás lebonyolításáról szól, a közigazgatási határok kijelölésétől a vagyonmegosztásig. Ezeket Zalaszentgrót önkormányzatával megegyezve lehet elvégezni. Mit gondol, könnyű lesz a megegyezés? Az előző testülettel már folytattunk bizottsági szinten megbeszéléseket, az új polgármesterrel is egyeztettünk. Ő is és én is kaptunk felhatalmazást a testületünktől, hogy konkrétan tárgyaljunk meg minden kérdést, azután a két testület szavaz az elfogadásról. Bár kezdetben a zalaszentgróti testületben volt, aki kudarcként élte meg az elszakadásunkat, úgy érzem, a többséggel sikerül jó kapcsolatot kialakítani. Nem látom veszélyben a megállapodást, mert nincsenek olyan nagy horderejű dolgok, amelyek miatt vita alakulhatna ki. Ezután pedig a legfontosabb a kötelezően megalkotandó rendeletek elkészítése, ilyen például az adórendelet, amelynek megléte szükséges ahhoz, hogy jövőre az adókat beszedhessük. Melyik körjegyzőséghez kívánnak csatlakozni? A jövő évben Zalaszentgrót fogja ellátni a közigazgatási feladatainkat. Bár ehhez a megoldáshoz kisebb támogatást kapunk, mintha egy körjegyzőséghez csatlakoznánk, ám ha oda akartunk volna csatlakozni, azt június 31-ig be kellett volna jelenteni. Akkor viszont még nem voltunk önállóak, s a választás sem történt meg. Bár ez kényszerpálya, de úgy gondoltuk, a lakossági ügyintézés még történjen a megszokott helyen, ahol eddig. A következő évben meglátjuk, hogy tudunk-e így működni. Ha nem, elgondolkodunk más megoldáson. Milyen területeken kívánnak még közösen dolgozni? Az egészségügyben és az oktatásban. Hogyan állnak a munkanélküliséggel? Küzdünk ellene. Sajnos, a térségünkben elég rosszak a mutatók a Dunántúl többi részéhez képest. Milyen fejlesztéseket terveznek? Első a szennyvízberuházás, mert nincs csatornázásunk, önállóság nélkül ugyanis nem lehetett támogatáshoz jutni. Azután pedig az útjaink rendbetétele következik. Persze vannak további álmaink Hogy élte meg a lakosság az önállósulást? Nagy örömmel. Mondhatom: bizakodással tekintünk a jövőbe. Tudjuk, hogy nehéz lesz, de jó csapatként tud dolgozni a testület, meg fogjuk oldani a ránk váró feladatokat. Szerintem sikeresebbek leszünk, mintha Zalaszentgróttal maradtunk volna. Hajós Anna Régiek és újak November 16-án a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Gödöllőn tisztújítást tartott. A MÖSZ elnökévé ismételten Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét választották. November 20-án Visegrádon tartotta tisztújító közgyűlését a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ). A KÖOÉSZ új elnöke Dancsó József, Orosháza újonnan megválasztott polgármestere lett, a korábbi elnököt, Sütő Lászlót, Marcali polgármesterét a szövetség dunántúli társelnökének választották. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) november 24-ei ülésén Szűcs Lajos (Pest Megyei Önkormányzat) váltotta Ódor Ferencet az elnöki székben. A szervezet két társelnöke Gelencsér Attila Somogy megyei és Mengyi Roland Borsod-Abaúj- Zemplén megyei közgyűlési elnök lett. November 25-én Somogy megyében, Tabon volt a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) tisztújítása, ahol ismételten Wekler Ferencet, Mecseknádasd polgármesterét választották a szövetség elnökének. A korábbi két társelnököt Kovács Győző bodai és Csomor László bácsborsódi polgármestereket tisztségében megerősítette a közgyűlés. A kistérségi tagozat vezetőjének Schmidt Jenőt, Tab polgármesterét választották. A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MVJSZ) december 3-ai közgyűlésén ismét Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét választották a szövetség elnökének. A szervezet társelnöke Szita Károly, Kaposvár polgármestere, alelnökök: Cser- Palkovics András, Székesfehérvár, Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján, valamint Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere. A Magyar Faluszövetség (MFSZ) tisztújítása december 8-án Jakabszálláson volt, ahol Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere megerősítést kapott az elnöki tisztségre. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) várhatóan 2011 tavaszán tartja tisztújító közgyűlését. Kérje a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének hivatalos lapját a TÖOSZ titkárságán vagy töltse le a illetve a oldalról Önkormányzati korszakkép, polgármesterek és települési önkormányzati képviselők folyóirata Első önkormányzati közéleti hírportál Kiadja az ÖNkorPRess Kiadói Kft. Web: onkornet.hu december ÖN KOR KÉP 11

14 KOR-KÉP ÉRDEKSZÖVETSÉGEK Kiszámítható Tabon tartotta tisztújító közgyűlését a KÖSZ JÖVŐT! A november 25-i rendezvényen ismét dr. Wekler Ferenc lett a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke. Megválasztását követően lapunk azt kérdezte a régi-új elnöktől, hogy most, év vége felé közeledve, mit kíván az önkormányzatoknak? A legegyszerűbb az volna, ha több pénzt kívánnék felelte, de ennél is fontosabbnak gondolom a hosszú távú, kiszámítható működést és a források biztosítását. Mindehhez alapvető fontosságú lenne az állami és önkormányzati feladatok mielőbbi meghatározása. A több mint négyszáz, köztük huszonöt kistérségi taggal rendelkező a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége után a második legnagyobb taglétszámú, országos érdekvédelmi szövetség régiúj elnökének jól esett a szövetség bizalma. A szavazás eredménye saját véleményét igazolta, miszerint jól összefogott, kiforrott szövetségről van szó. Úgy látja, hogy az érdekképviselet és az érdekérvényesítés a jövőben még nagyobb súllyal esik majd a latba. A Kormány Önkormányzatok Érdekegyeztető Fóruma (KÖEF) megszüntetése után a kormány az érdekegyeztetés és a kormány fórumának vezetését a belügyminiszterre, illetve a belügyminisztériumi államtitkárra bízta. S hogy miért Tabon tartotta közgyűlését a KÖSZ? Mert Schmidt Jenő, a somogyi kisváros első embere településére invitálta az eseményt, tudván a tagok többsége a Dunántúlról érkezik majd. A tabi polgármester, aki a KÖSZ kistérségi tagozatának vezetője, tisztában van azzal is, hogy a fővárosban mindenért fizetni kell. Ő viszont nem kért bérleti díjat a művelődési ház használatáért, s gondos házigazdaként vett részt a rendezvényen, ahova többnyire gyakorló polgármesterek érkeztek. Schmidt Jenő elmondta, a közigazgatásban várhatóan újra megjelenik a járási rendszer, ami hatással lesz az önkormányzati szektorra is. A kistérségi gyakorlat pedig remekül hasznosítható a jövőben létrehozandó társulások esetében is. Az elmúlt években ő is úgy érzékelte, nincs szükség ennyi önkormányzati érdekvédelmi szövetség. Abban bízik, hogy a tisztújítást követően lehetőség nyílik a közös fellépésre, s az érdek-képviseleti tevékenység egységesítésére. Arra a kérdésünkre, hogy szükség van-e ennyi önkormányzati érdekvédelmi szövetségre, Wekler Ferenc azt válaszolta: nehéz határozott véleményt alkotni, mert az elmúlt húsz év alatt a különböző időszakokban csak többé-kevésbé sikerült összehangolni, összefogni működésüket. Jelenleg mint megjegyezte széttartási időszaknak vagyunk tanúi. Más szövetségeknél is most zajlik a tisztújítás, és az új elnökök még nem ismerik egymást. Úgy vélem, a tisztújítást követően azonban lehet majd közös dolgainkról közösen tárgyalni a kormánnyal és más önkormányzati szövetségekkel. Lőrincz Sándor Időközben a parlament módosította az önkormányzati törvényt (2010. évi CXXXI. törvény 17.. (2) bek.), mellyel korlátozta az önkormányzatok által létrehozható országos szövetségek számát, kényszerítve őket elsősorban a kistelepüléseket hogy gondolják újra az eddigi érdekképviseleti rendszerüket. A jó példa legyen ragadós! Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője, valamint hat önkormányzati szövetség képviselője ünnepélyes keretek között együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá A jó példa legyen ragadós! Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál című szemináriumsorozattal kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései során nemcsak hibákat tár fel, hanem találkozik előremutató gazdálkodási megoldásokkal, jó gyakorlatokkal. Az Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóságtól kapott javaslatokat figyelembe véve az ÁSZ úgy döntött, hogy népszerűsíti ezeket a jó gyakorlatokat. A jó példák terjesztése különösen indokolt az önkormányzatok körében, hiszen egy-egy önkormányzatnál bevált megoldásokat több száz vagy akár több ezer önkormányzat is adaptálni tudja saját tevékenységébe. Domokos László ÁSZ-elnök hangsúlyozta: a program jó lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok tanulhassanak egymástól. Az első szeminárium december 1-jén volt. A megállapodást Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke, Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke és Bitvai Nándor, a Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetségének képviselője írta alá. A balodali képen Zongor Gábor, a TÖOSZ Önkormányzati Tudásprogram című kiadványát mutatja fel. 12 ÖN KOR KÉP december

15 Esélyek és lehetőségek Esélyegyenlőségi MELLÉKLET december A 2011-es költségvetésünk egyetlen pontban sem tartalmaz Semmiből megszorítást. sem lesz kevesebb Beszélgetés Nyitrai Imrével, a szociális-, család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkárral Jövő tavaszra készül el a nemzeti szociálpolitikai koncepció, amely igazodva a közigazgatás átalakításához körvonalazza majd az önkormányzati feladatellátásban várható változásokat is derül ki alábbi, Nyitrai Imrével készített interjúnkból. A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár azt ígéri, a jövőben nem kapnak úgy feladatot az önkormányzatok, hogy ne rendelnének hozzá megfelelő forrást. Költségvetési szempontból viszont 2011 szerinte a túlélés éve lesz. A szociális rendszer az összeroppanás határán áll, így nyilatkozott nemrég egy interjúban. Ennyire komoly a helyzet? Igen. A múlt év végén, s idén, év elején számos önkormányzati intézmény nem bírta tovább, s a települések a bezárások, összevonások mellett döntöttek. De nemcsak az ellátórendszer, hanem az abban dolgozók is nehéz helyzetbe kerültek. Sajnos tudunk olyan halálesetről, öngyilkosságról, amelynek hátterében az állt, hogy valaki nem tudta megoldani a gondokat. Igaz, ez nagyon szélsőséges helyzet. S hogy ez miként alakulhatott ki? Az elmúlt öt évben alsó becsléssel számolva is hetvenmilliárd forintot vont ki a kormányzat az ellátórendszer finanszírozásából. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a normatívák csak hozzáadott értéket jelentenek a szolgáltatáshoz. Nagyon kevés szolgáltatás jön ki abból a pénzből, amit az állam ehhez biztosít. A hiányzó öszszeget az önkormányzatoknak kell hozzátenniük. Az elmúlt időszakban a már említett hetvenmilliárdot is az intézményfenntartók, elsősorban az önkormányzatok pótolták ki. Azt is lehet mondani, hogy az állam normatív megvonásai a csődök, a hitelfelvételek felé lökték az önkormányzatokat. Ebben a folyamatban a legfontosabb lépés a normatívák csökkenésének megállítása volt, bár az infláció miatt reálértékben még ezután is veszteséggel számolhatunk. A szociális ágazatban már az is nagy eredmény, hogy a évi normatívák nem lesznek alacsonyabbak a 2010-esnél. A bevételek csökkentésének megállapítása mellett azonban csökkentenünk kell a kiadásokat is. Ezzel kapcsolatban már nyáron kidolgoztunk egy jogszabály-módosító csomagot. Ez mit jelent? Mondok egy példát. Az adminisztrációt már idén jó harmadával csökkentettük, amit munkaidőben, teherben, felelősségben, papírban és sok mindenben lehet mérni. Egyúttal növeltük az önkormányzatok mozgásterét. Két területet említenék, a térítési díjak számítási módját, amelynél visszaadtuk a fenntartók korábbi szabadságát. A másik, hogy bővítettük a térítési díjba bevonható jövedelmek körét: a jelentős készpénz vagy a vagyon most már egyszerűbben terhelhető. Vagyis, ha valaki azt mondja, nagyon alacsony a nyugdíjam, nem tudom kifizetni a térítési díjat, de tudjuk, hogy közben a bankban 8-10 millió forintja van, amire az örökösök ácsingóznak, akkor ma már lehet azt mondani, hogy a milliók kamataiból járuljon hozzá a térítési díjhoz. Ez a bentlakásos intézményekre vonatkozik? Azokra is. De mondok egy másik példát az alapellátásból. A gyermekintézményekben a fenntartók, akik biztosítják az étkezést, eddig csak és kizárólag az élelmiszer alapanyagait számíthatták fel a térítésben. Miért? Mindenki tudja, hogy az ételt elő kell állítani, meg kell főzni, amihez ember, gáz és rezsi kell. Most lehetővé tettük, hogy ahol lehet, ott az önkormányzat vagy a fenntartó, a rezsiköltséget annak 50 százalékos mértékéig a térítési díjba betervezhesse. Ennek következtében a jobbmódúak körében a térítési díj nőhet, de ezt rábízzuk az önkormányzatokra. E fontos részletszabályok mellett mikorra készülhet el a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció? Egyeztetés céljából márciusig mindenképpen letesszük a szakma asztalára. Az önkormányzatokat érintő konkrét változásokról egyelőre nem tudok biztosat mondani, mert ez nagymértékben a közigazgatás átalakításának az ütemétől függ. Számos helyen szerintem nagyon okosan kistérségi szinten kezdték el a feladatszervezést. Bizonyított, hogy térségi, kistérségi vagy mikroszinten is jól el lehet látni a szociális feladatokat. De hogy ezt fenntartjuk vagy sem? Lehet, hogy a kormányzat inkább a megyét és a járást helyezi előtérbe ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet december ÖN KOR KÉP 13

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Mégis, mi várható? Mi az önök álláspontja? Alapvetően koncepcionálisan egyetértünk azzal, hogy nem kell mindent települési önkormányzati szinten megszervezni. A település és a megye között pedig, mint szolgáltatás-szervező tér vagy erő, a mikro- és kistérségek is jól működtek. A szakma számításai alapján a koncepció ezt mindenképpen a pozitív példák között fogja említeni. A kidolgozás során, most először az igazgatás történetében, nem csak a hagyományos mechanizmusok keretei között egyeztetünk. Tehát nemcsak az önkormányzatok, érdek-képviseleti szervek, szociális ágazati érdekegyeztető tanács, rétegtanácsok: idősügyi, fogyatékos stb. tanáccsal kívánjuk ezeket az elképzeléseket megosztani, hanem más szakemberekkel is. Erről szólt az a bizonyos, hét helyen megszervezett közvetlen konzultáció, amelynek keretében 1500 kollégával találkoztunk, és eddig több mint 250 konkrét felvetés, kérdés, javaslat, vélemény érkezett be. Milyen forrásból finanszírozzák mindezt? A koncepció elkészítése, a konzultációsorozat uniós forrásból valósul meg. Ezt azért szeretném kiemelni, mert a korábbi időszakban a kormányzat részéről rendelt szakértői munkákra, résztanulmányokra milliókat fizettek ki, miközben nem láttunk belőlük igazából semmit. Például Göncz Kinga idején százmilliónál is többe került az úgynevezett SZOLID-program. Hogyan hangolják össze a koncepciót az ágazatok között? A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban hetente több alkalommal ülnek asztalhoz az ágazatok vezetői helyettes államtitkári szintig, miniszteri értekezleten pedig államtitkári szinten is megbeszéljük a feladatokat. Erre alapozva hangsúlyozza előadásaiban, hogy megszűnnek az átfedések, a felesleges bürokrácia? Igen. Az elmúlt években épp az ágazati érdekek miatt nem lehetett a problémamegoldás irányába elmozdulni. Mondok két példát. Az egyik az egészségügygyel határos terület. Az egészségügyben ugyanis jelen pillanatban körülbelül hétezer úgynevezett krónikus ágy van, amit a köznyelv elfekvőnek hív. Mindenki tudja, hogy egy bentlakásos intézményben ezek az emberek sokkal jobb minőségű szolgáltatást tudnának kapni. Tehát mi kihozzuk az ágyból, biztosítjuk számára akár az élethosszig tartó aktivitást, amennyire ezt megengedi az illető egészségi állapota. Azt is tudja mindenki, hogy az idősek otthonaiban, vagy általában a szociális, a bentlakásos intézményekben is van igény a szakápolásra. A jogszabályok alapján azonban hiába van valakinek egészségügyi végzettsége, hiába van arról papírja, hogy egy infúziót beadhat, vagy orvosi felügyelet mellett elláthat egyszerű egészségügyi problémákat, nem teheti. Ehelyett az idős embert aki lehet, hogy ágyhoz kötött beteg hordágyon, betegszállítóval elviszik, megkapja a szakellátást, majd visszahozzák az intézménybe. S természetesen valakinek el is kell kísérnie az otthonból. Miért is? Ha meg tudjuk oldani ennek az OEP-finanszírozását egy helyen, akkor tegyük alkalmassá az intézményt arra, hogy igénybe vehesse ezt a szolgáltatást. Vagy hozhatnék példát az oktatás területéről is. Tipikusan ilyen ügy a gyermekvédelmi felelősök kérdése az iskolákban. Magyar Bálint óta ugyanis ez nem kötelező feladat. Pontosan mire gondol? A gyermekvédelmi felelős foglalkoztatásának feladatát kivették a kötelező feladatok közül, betették az úgynevezett választható kategóriába. Azt mondták, ha az iskola úgy dönt, s van rá többletforrása, akár fel is vállalhatja a feladatot. De e helyett szervezhet napközit is. Még ezzel együtt is sok iskolában működik gyermekvédelmi felelős. Mi indokolja, hogy ezt a szerintem nagyon fontos szociális munkát pedagógusokra bízzuk? A világon számtalan országban s Magyarországon is tu catnyi helyen létezik már iskolai szociális munka. Ha így van, akkor üljünk le, s nézzük meg az oktatás szakembereivel együtt, miként lehetne az óvodák, iskolák falai közé bevinni a professzionális szociális segítő munkát. Mindezt viszonylag gyorsan, minisztériumon belüli egyeztetéssel is meg lehet oldani. És még sorolhatnám a hasonló példákat. Ez azt jelenti, hogy a gondot sikerülhet így megoldani? Úgy fogalmaznék, hogy azon az úton járunk. Mennyire vonják be a koncepció kidolgozásába az önkormányzati döntéshozókat, vagyis a településpolitikusokat, képviselőket, polgármestereket? Olyannyira, hogy azon túl, hogy szövetségeiken keresztül formálisan is részt vesznek az egyeztetésekben, ott ülnek az Országos Szociálpolitikai Tanácsban is, de s erre büszke vagyok a legtöbb kollégám az önkormányzatokból érkezett. Az új főosztályvezetők mind a fővárosi, illetve kerületi önkormányzatoknál dolgoztak korábban. Jómagam is még 2006 előtt sok évet dolgoztam szociális területen önkormányzati intézményeknél, önkormányzatnál, voltam irodavezető, osztályvezető, és már korábban is helyettes államtitkár. Mindez reményt ad arra, hogy az önkormányzati szemléletet is hitelesen meg tudjuk jeleníteni. Egyetlen példát erre is mondanék. Jelen pillanatban nemcsak a megyei önkormányzatoknak, hanem a megyei jogú városoknak is gyermekotthont kell fenntartaniuk, ami nagyon sok konfliktushoz vezetett. Ma is több helyen folynak perek emiatt az önkormányzatok között. Egyik legfontosabb feladatunknak tartottuk az egyeztetések elkezdését. A minisztérium nyilván ehhez csak keretet adhat. Milyen változásokat terveznek a gyámügy területén? Szó volt korábban arról, hogy megszűnik az eseti gondnokság. Egyelőre nem tudok erre pontos választ adni. Amíg a szociális és a gyámhivatalok nem illeszkednek a megyei szerkezetbe, addig feladatköreik bővítése, átalakítása terén nem kívánunk lépni. Az átmeneti időszakban nem szeretnénk a kollégáinkat kitenni egy ilyen átláthatatlan folyamatnak. Ez az időszak inkább a további egyeztetésre alkalmas. A kérdés fő felelőse egyébként a közigazgatási és igazságügyi tárca. Azt azonban már biztosan lehet tudni: a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások engedélyezése július elsejétől megszűnik jegyzői hatás- 14 ÖN KOR KÉP december ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK körben lenni. Tehát a települési önkormányzatoktól ez a feladat átkerül a szociális és gyámhivatalokhoz. Vannak egyébként, akik azt kérik számon rajtunk, hogy miért nincs a kormányzatnak koncepciója. A kormányzatnak van koncepciója arra nézve, hogyan működjön a szociálpolitika. Ellenben a többi rendszerrel történő, hosszú távú összehangolásra időt kell biztosítanunk. E koncepcióra épülve jövőre új szolgáltatási törvény is születik, ami az ágazatban régóta várt lépés, hiszen minden jóval egyszerűbb lesz, számos jogszabály megszűnik, eltűnnek az átláthatatlan végrehajtási rendeletek. Ez mikorra várható? A koncepció az év közepére meglesz, s reményeink szerint a nyáron vagy az őszi ülésszak elején elfogadja a parlament. Ez azért is fontos számunkra, hogy a 2012-es költségvetést már ebben az új szellemben tudjuk majd tervezni. Mi lesz a gyermekotthonokkal? Számos önkormányzat, köztük megyei önkormányzatok döntöttek úgy, hogy kizárólag a nevelőszülői hálózatra támaszkodnak. Míg más önkormányzatok azt mondták, jó nekik a gyerekotthon. Elképzeléseink szerint s ezt már a kormányprogram is tartalmazza a nevelőszülői hálózatok fejlesztése továbbra is kiemelt figyelmet kap. Annál jobbat, mint amikor egy befogadói családdal tudjuk az elhagyott családot pótolni, senki nem tud kitalálni. Vannak azonban olyan helyzetek, olyan gyerekek fogyatékosak, más egészségügyi problémával küzdők, magatartászavarosak, akiknek a helyzetét nem lehet megoldani a nevelőszülői hálózattal. Nekik szükségük van speciális, különleges otthonokra, akár gyermekotthonokra, s a rendszerben még ott van a lakásotthon is. Tehát a jövőt a nevelőszülők, a lakásotthon és a gyermekotthoni rendszer hármasságában képzeljük el. Hozzáteszem, az önkormányzatok oldaláról jogos az a felvetés, hogy bizonyos speciális problémákat nem nekik kellene települési vagy akár megyei szinten megoldani. Erre országos szinten kell választ adnunk, ilyen a HIV-fertőzött gyermekvédelmi gondoskodásban lévő fiatalok ügye például. A témához kapcsolódik még, hogy törekszünk az örökbeadás könnyítésére. Itt egy konkrét lépésről is be tudok számolni. Jelen pillanatban hároméves kor alatt vehető igénybe a gyes az örökbefogadó szülőknek is. A jövőben a hároméves kor fölötti gyermeket örökbefogadó szülők szintén elmehetnek egy féléves gyesre. Ezalatt össze tudnak hangolódni, programokat szervezhetnek, oda tudnak figyelni egymásra. S van még néhány ötletünk, de ezt majd megfelelő döntések után érdemes részleteiben tárgyalni. Milyen változások várhatóak a segélyezés területén? A közfoglalkoztatással kapcsolatban a hozzánk tartozó részről tudok nyilatkozni. Amivel mi dolgoztunk jogszabályi szinten, vagyis a rendelkezésre állási támogatás (rát) helyett a bérpótló juttatás névre hallgató forma jelenik meg. Ezzel kapcsolatban sok újdonság nem lesz. Ez a segély ugyanabban a körben, s összességében ugyanúgy vehető majd igénybe, ahogy korábban a rát. Én magam egyébként szívesen venném, ha a teljes aktív korú személyekre vonatkozó segélyezés bekerülne a munkaügyi szervezetbe. A világon a legtöbb országban, Európában is, ott van a helye, nincs ráöntve az önkormányzatokra: aki aktív korú, elmegy a munkaügyi szervezetbe, s ha nem tudnak neki munkát adni, akkor kaphat segélyt. A kormányzat egyelőre azonban nem hozta meg ezt a nagy volumenű döntést, ami háromszázezer ember segélyezését érinti. Az ágazat nevében azt tudom mondani, arra törekszünk, hogy az aktív korúakra vonatkozó, teljes segélyezési támogatási feladat a munkaügyi szervezetbe kerüljön. Mindenki más, akinek valamiféle fogyatékossága van, aki részben vagy egészben elvesztette munkaképességét, az már úgymond a mi ügykörünk. Vagyis várható, hogy az önkormányzatokat közvetlenül nem fogja érinteni az aktív korúak foglalkoztatási kérdése? Így van. Milyen feltételekhez kötnék a szociális segélyezést? Annyit biztosan mondhatok, hogy semmiképpen nem szeretnénk a szociális kártyáról, mint kötelező dologról gondolkodni. Ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy a szociális kártyához hasonlítható, vagy ahhoz csatlakoztatható módszerrel, netán a természetbeni segélyezésnek egy ilyen külön módjával szeretne élni, akkor erre eddig is megvolt a jogszabályi lehetősége. Ezt nem szeretnénk központilag szabályozni. Ellenben az, hogy a segélyezésért cserébe vállalni is kell valamit amit a szakma úgy hív, hogy feltételhez kötöttségi érzés, arról néhány elképzelés szerepelni fog a koncepcióban. Ugyanis a többségi társada december ÖN KOR KÉP 15

18 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK lom, vagy a nem segélyezettek részéről az igazságosság miatt nagyon fontos, hogy lássák, a segélyezetti kör nem úgy él, nem azt az életformát folytatja, ami a közösség többségi része számára akár irritáló, akár közegészségügyileg veszélyes. Ez nem azt jelenti, hogy a kulturális különbségekre nem lennénk tekintettel, de ebbe például az már nem fér bele, hogy valaki a szemetet ne hordja el az udvarából. Mert ha a szemét fölhalmozódik, oda patkányok járnak, a higiénés állapotok leromlanak, s az már a szomszédokat is érinti. Tehát mindenkinek megvan a szabadsága, hogy olyan életet éljen, amilyet akar, de amikor a közösségre, az őt körülvevő környezetre ez negatív hatással van, azt nem lehet szó nélkül hagyni. Igaz, Magyarországon is volt olyan önkormányzat, ahol azt mondták, ha az űrgödrös árnyékszéket nem építik meg az udvarban, és nem használják az adott család tagjai, akkor elveszítik a segélyt. Ez sok jogvédő szempontjából aggályosnak tűnhet, s a jelenlegi jogszabályainkba valóban nem fér be egy ilyen közegészségügyi vagy higiénés feltétel számonkérése. Ezt meg kell vizsgálni, ahogy még nagyon sok alkotmányossági és egyéb kérdést. A koncepció kapcsán ez a gondolkodás is megkezdődött. A jövő évi költségvetés vitájában az ellenzék részéről az hangzott el, hogy kevesebb forrás jut az önkormányzatoknak a segélyezésre. Valóban így van? Semmiből sem lesz kevesebb, a es költségvetésünk egyetlen pontban sem tartalmaz megszorítást. Sőt, pont a humán szolgáltatások normatívájában tervezünk egy ezeröt-ezerhétszázas férőhelybővítést a bölcsődék oldalán. Az önkormányzatok körülbelül várhatóan ennyi programot fejeznek be az uniós támogatásból megépülő új bölcsődei férőhelyek kapcsán. Nem jut kevesebb, finanszírozási jogszabályok sem változnak jelentősen, tehát jelenleg nincs elemi változás a segélyezés ügyében. Ez jó hír? Számomra nem egészen. Úgy gondolom, célzottabb is lehetne a segélyezési rendszer. Mint szociálpolitikus, azt kell, hogy mondjam, óriási kormányzati baklövést követtek el ban a háztartási típusú segély felemelésével. Ez eredményezte, hogy egy család az utca egyik oldalán 120 ezer forintot kapott segélyként, míg a túloldalon a másik minimálbérért dolgozott, hozzájutott ugyan még néhány, másfajta támogatáshoz, ám összességében így is mondjuk 80 ezer forint jövedelemhez. A segélyezett inkább felvette a segélyt, semmint hivatalosan munkát vállalt volna. S ezen felül még elment esetleg feketén dolgozni. Ez a világ csak arra alkalmas, hogy mélyszegénységben, nyomorban tartsa az embereket, hiszen semmi nem ösztönzi őket aktivitásra. Még ha lennének tömegével is munkahelyek, amelyek jelenleg sajnos nincsenek, de még a közmunka is ilyen típusú volt, abban sem vesznek részt. Inkább szereznek papírt arról, hogy allergiásak, alkalmatlanok stb., s ezért nem tudnak mondjuk füvet kaszálni. Szóval, szívesen látnék változásokat, de a segélyezésen egyelőre nem, a koncepció megalkotását követően viszont valószínű, hogy változtatunk. Várhatóan parázs vitákat folytatunk majd akár az önkormányzatokkal is arról, hogyan alakuljon ez a jövőben. Milyen változtatásokra készülnek a hajléktalan-ellátásban? A hajléktalan-ellátásban november 30-áig elkészült egy koncepció, amely nagyobb változást nem hoz ugyan, de rögzítí a stratégiai lehetőségeket, utakat. Nem kell ugyanis folyton újjat kitalálni néha elég a meglévő eszközöket hatékonyabbá tenni. Egyetlen újdonság, hogy korábbi szakmai anyagokhoz visszanyúlva már az előkészítéskor is folyamatosan konzultáltunk a hajléktalan-ügyben érintettekkel. Úgynevezett tapasztalati szakértőket is alkalmazunk. Hozhat jelentős változást a civilek bevonása? Igazság szerint a szakma már az öszszes lépést kitalálta, a foglalkoztatástól a lakhatásig, az utcán élők helyzetének kezelésén keresztül az egészségügyi centrumokig. Az a célunk, hogy a szakértők a civilekkel és a tapasztalati szakértőkkel meghatározzák a legfontosabb feladatokat. Magyarul, életszerű koncepciót akarunk. A kormányzat dolga pedig, hogy forrást teremtsen ehhez. Úgy gondolom, a fejlesztések legjelentősebb forrását az uniós támogatások fogják jelenteni. A normatívákat tekintve viszont azzal, hogy nem csökken az állami hozzájárulás, s kiadási oldalon takarékoskodunk, túlélhetjük a 2011-es évet. Kiemelném a fővárost, ami speciális helyzetben van, s ahol Tarlós István főpolgármesterrel és csapatával együttműködve, úgynevezett túlélési pontokat jelöltünk ki. Ezt a koncepciónk is tartalmazza, s más városokban is ajánlani fogjuk. A koncepció megalkotásakor arra is figyelnek, hogy ne kapjanak majd újabb feladatokat az önkormányzatok, főként ne forrás hozzárendelése nélkül? A jövőben az önkormányzatok csak úgy kapnak feladatokat, csak úgy hárulnak rájuk a terhek, ha ennek megfelelően ott lesz a másik oldalon a forrás, az ellentételezés. Sőt, azon dolgozunk, hogy csökkenjen a jegyzői, a települési önkormányzatokra háruló feladatellátás ott, ahol egyébként ezt képtelenek megoldani. Vagy azért, mert szűkös a kapacitás, vagy azért, mert hiányzik a megfelelő végzettség. Valószínű, hogy csökkenni fog az önkormányzatok által ellátott feladatok köre, már csak azért is, mert a jövőben szeretnénk az egyházi és civil szervezeteket megerősíteni, rájuk is támaszkodni. Szerző: Csiky Ildikó Fotó: Kolin Péter 16 ÖN KOR KÉP december ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet

19 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Az elmúlt félévben komoly karriert futott be. Jelenleg tapasztalati szakértőként ad tanácsokat kormányzati körökben. Hogy érzi magát az új szerepében, elfogadják a tanácsait? Keveset tartózkodom a minisztériumban. A terepgyakorlatom nem egy íróasztal mögött zajlik. Maximum heti két alkalommal egy-két órát töltök bent, amikor megbeszéljük a hajléktalanság ügyével foglalkozó főosztályvezető-helyettessel a teendőket. A minisztériumi dolgozókkal alig találkozom. A terepgyakorlat részeként a Máltai Szeretetszolgálat régi és leendő intézményeit látogatom. Máskor az éjszakai átmeneti szállót, menedékhelyet nézem meg. Természetesen a konferenciák is a terepgyakorlat részét képezik. A többi hajléktalan intézményt vezető szakemberhez hasonlóan én is részt veszek a rövid- és középtávú stratégia kidolgozásában. A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport felkérésére, tapasztalat ismeretében, olyan lehetőségeket dolgoztunk ki, amelyeket az utcán élők igénybe is vennének. Ezek az elemek bekerültek az úgynevezett stratégia-előkészítő tervezetbe. De az egyeztetéshez még idő kell, nem hiszem, hogy ebből már az idén kormányrendelet lenne. El kellene érni, hogy Magyarországon alapvető emberi jog legyen a lakhatás. Vannak, akik kastélyokban élnek, egymillió ember meg nyomorog. Nem a kastélyok zavarnak, de akiknek telik kastélyra, azok tegyenek azért, hogy más is emberi módon élhessen hangsúlyozta Balog Gyula hajléktalan tapasztalati szakértő, akivel Kolin Péter beszélgetett. Szociálisan érzékenyebb kapitalizmus kellene! Hallgatnak Önre? Beépítették a programba azokat a javaslatokat, amiket AVM-ként javasoltunk. Egyelőre ennyi. Mit gondol, reálisan mennyi idő kell az ellátórendszer átalakításához? Mikor működhet optimálisan a rendszer? A nyugati példák azt mutatják, hogy öt év kellett ahhoz, hogy az összes minisztérium bevonásával készülő tervezet megvalósuljon, majd egy évet vett igénybe, amíg ebből gyakorlat lett. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy például Londonban az utcán élők számát főre tudják csökkenteni. Ennyi időre Magyarországon is szükség lesz. Néhány alkalmazható módszer már nálunk is megjelent. Kecskeméten március körül adnak át egy olyan intézményt, amit szerintem még a helybeliek is meg fognak irigyelni. Jelen pillanatban ágyas éjjeli menedékhelyek vannak. Ez az általános, de van 200 ágyas is. Bolognában már láttam 3 ágyas éjjeli menedékhelyet is. A kecskeméti szobánként maximáltan 5 személy befogadására lesz alkalmas. Tarlós István főpolgármester egyik november elején tartott sajtótájékoztatóján ismertette a társadalmi megbékélési program legfontosabb elemeit. Többek között célként jelölte meg, hogy frekventált közterületeken életvitelszerűen ne tartózkodjon hajléktalan ember az aluljárókban. December 15-e volt a határidő. Ön mit szól ehhez? Megbékélés? Jelenleg szóba sem kerülhet! Megbékélésről akkor beszélhetnénk, ha egy olyan megoldást ajánlanának fel, ami jobbá teszi az érintettek életét, ami lehetővé tenné, hogy kiürüljön az utca. E helyett viszont mi történt? A Fővárosi Közterület Felügyelet megszámolta az aluljárókban élő embereket. Ez a felmérés azonban nem vehető komolyan, mert azokat számolták össze, akik egy szép napos délelőtt épp a helyszínen tartózkodtak. Akiket ott találtak körülbelül 100 emberről van szó, azoknak adtak egy plasztik kártyát, ami azt igazolja, hogy a kártya birtokosának elhelyezéséről az ellátórendszer intézkedni fog. És mi lesz a többiekkel? Abban a tizenhárom aluljáróban, ahol rendet akarnak tenni, ennél jóval több ember él, ez a probléma sokkal több embert érint. Úgy vélem, hogy semmilyen jogszabály nem támasztja alá annak a rendeletnek a létjogosultságát, amely az aluljárókból kitiltja a hajléktalan embereket. Ugyanis nincs olyan jogszabály Magyarországon, hogy életvitelszerűen nem lehet köztéren élni. Ha ilyen rendelettel találkoztunk volna, abban a pillanatban bemegyünk a főpolgármesteri hivatalba, vagy a közgyűlésre és tiltakozunk. Milyen előnyt biztosít az a plasztik kártya? Elméletileg, aki ilyet kapott, annak valamilyen elhelyezési lehetőséget biztosítanak. Nappalit? Nem, nem, éjjelit, alvási lehetőségről van szó. Olyan éjjeli menedékhelyet biztosítanak, amit mostanában újítottak fel, de lehet akár szociális otthon vagy kórház is. És nappal mi a helyzet? Vannak nappali melegedő helyek is. Természetesen azok száma sem elég. De mivel a hajléktalannak is kell ügyeket intézni, meghúzódik itt vagy ott étel után jár, majd két-három órát sorban áll egy tál ételért, aztán megint sorban áll, valahogy eltelik a nap. ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet december ÖN KOR KÉP 17

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Ön jelenleg hol lakik? Én egy szobabérlők házában lakom, amely a hajléktalanellátó rendszernek a része. Tehát lényegében még hajléktalan vagyok, de jogilag már nem, mert állandó lakos vagyok Újpalotán. Általában az emberek előítéletesek a hajléktalanokkal szemben, elsősorban a bajba jutottakat okolják sorsuk rosszra fordulásáért Nagyon sok előítélettel találkozunk. Ilyen például az, amikor azt hiszik, hogy mindenki önhibájából lett hajléktalan. Pedig sok esetben a munkanélküliség, a válás játszik közre. Rengeteg az olyan hajléktalan, akinek van saját tulajdonú lakása a Nyírségben, Borsodban, de egyszerűen már az áramot sem tudja fizetni, mert nem kap munkát. Följött szerencsét próbálni New York helyett Budapestre, de itt sem találta meg a számítását. Szerencsétlen mire számított? hiszen Magyarországon tizenegy és fél százalék a munkanélküliek aránya, ezzel Európában a vezetőhelyet vívtuk ki. Sajnos a szociális bérlakások száma nagyon alacsony. Ez a probléma egyik gyökere! Visszatérve a kérdésére: a szenvedélybetegeket elítéljük, ugyanakkor a cukorbetegeket senki nem ítéli el. Pedig mindkettő betegség. Az előítéletek miatt járom a hazai iskolákat, terjesztem a Fedél nélkül című újságot, nemcsak írok bele. Előadásokat tartok az életemről, hogy változzon az emberek egoista, énközpontú világlátása. Hogy ne történhessen meg az az abszurdum, hogy amint kiderül, hogy hajléktalanszálláson lakunk, kitessékelnek minket például a Szabó Ervin Könyvtárból. Ezt saját bőrömön sikerült megtapasztalnom. Hangsúlyozom nem látszott az öltözékemen, hogy hajléktalan vagyok. Ha az utcán látunk egy szemmel láthatóan bajban lévő hajléktalan embertársunkat, hova fordulhatunk? Van a Menhely Alapítványnak egy diszpécserszolgálata, a telefonszáma: (1) Ez a szám egész Pest megyére vonatkozik. Ha bárki rossz egészségi állapotban, vagy mínusz akárhány fokban laza öltözetben lát valakit, akkor nemcsak a mentőt hívhatja, hanem a diszpécserszolgálatot is. A krízisautó nemcsak Budapesten, bárhol az országban kimegy segíteni. Ha tudják, a helyszínen ellátják a rászorulót, ha kell, akkor beviszik valamilyen egészségügyi intézménybe. Ha nagyon roszszul van az érintett, akkor természetesen mentőt kell hívni. Sokkal több empátiára lenne szükség az emberek, a társadalom részéről. Azt gondolom, mindenkivel egyénileg kellene megbeszélni, hogy mit szeretne. Ezért tartom reálisnak, hogy nálunk 10 évre lesz szükség az optimális intézményrendszer és gyakorlat kialakításához. Tehát öt év előkészítés és öt év gyakorlat. Londonban mindenkit megkérdeztek: Uram, hölgyem, beszéljük meg, mi lehet a megoldás? Mi most építhetjük ki a saját rendszerünket. Tehát amikor öt évről beszéltünk, az valójában inkább tíz év? Ötévnyi előkészületre volna szükség, eközben persze már biztosan sokan elhagyhatnák az utcát. Rengeteg pénz kellene a lakástámogatásra. Nemcsak a hajléktalan embereknek, hanem azoknak a szegényeknek is, akik nyolcan laknak egy szobában vagy fűtetlen lakásban. Szociális támogatásra van szükség ahhoz, hogy annak a körülbelül egymillió embernek, aki jelen pillanatban a létminimum alatt él és munkanélküli, kicsit élhetőbb élete legyen. Meddig lesz a minisztériumban? Ez egy terepgyakorlat, tehát én ott elméletileg önkéntesként dolgozom. Január 15-én fejeződik be az a tapasztalati szakértői képzés, aminek én is tapasztalati tanácsadója vagyok. Mikor kezdődött ez a program? Június elsején indult az elméleti képzés, és október második hetében kezdődött a terepmunka. Tizenöten Budapesten, tizenöten Veszprémben, tizenöten Nyíregyházán dolgozunk. Ön véletlenül került a minisztériumhoz? Nem, véletlenek nincsenek. A budapestiek közül én foglalkozom a hajléktalansággal. Ráadásul ismerem ezt a közeget, tárgyalok, vitatkozom velük. Ezen a területen sokat tudok segíteni. Mi lesz január 16-a után? Továbbra is igényt tartanak a szakértelmére? Azt tudom, hogy ez egy rövid- és középtávú program. Szívesen részt vennék a következő, középtávú programban is, erre 2011 szeptemberéig lehet majd pályázni. Van egy szociális szövetkezet, ami lehetővé teszi tapasztalati tanácsadók bérbeadását önkormányzatokhoz, családsegítőkhöz, minisztériumokhoz, bárhova. Számomra ez lenne a legjobb megoldás, egyrészt, ha lenne biztos jövedelmem, talán a magánéleti nehézségeim is megoldódnának. Másrészt rajtam keresztül az AVM tapasztalatait is hatékonyan tudnánk hasznosítani. Hiszen egyre több hajléktalannal van kapcsolata a szervezetünknek, és így egyre szélesebb érdekeket tudunk képviselni. Most ezt tesszük a minisztériumban is, igaz még nem tudom mekkora hatékonysággal. Ha nem érünk el eredményeket, akkor más tárgyalási lehetőségeket keresünk vagy megyünk az utcára demonstrálni. Természetesen ugyanúgy részt fogok venni a tüntetésekben minisztériumi tanácsadóként is. Mi jelenthetné a megoldást? Szociálisan érzékenyebb kapitalizmust kellene építenünk. El kellene érni, hogy Magyarországon alapvető emberi jog legyen a lakhatás. Vannak, akik kastélyokban élnek, egymillió ember meg nyomorog. Nem a kastélyok zavarnak, de akiknek telik kastélyra, azok tegyenek azért, hogy más is emberi módon élhessen. Megoldás lehet, hogy az üres lakásokat megadóztatják. Ez nyugaton bevált szokás. Ne álljon lakás üresen, kihasználatlanul. Vagy több szociális bérlakás kellene. A szobabérlők háza, amilyenben én is lakom, csak a nagyon kiskeresetűeknek való, vagy azoknak, akik gyűjtenek. Megoldás lenne az albérletek árának csökkenése, most nagyon drágák. Az önkormányzatnak kellene rászorultság alapján vagy 40 százalékot átvállalnia, a többi lenne az önerő. Én is egy évet előre kifizettem, így kaptam lakhatási támogatást, ez a rendszer is működik már több éve. Megismerik az utcán? Persze. A televízióban októberben leadott riportfilm után két fiatal lány köszönt rám, gratuláltak, és sok sikert kívántak. Még aznap a Keletinél egy kisgyerekes fiatal roma házaspár is felismert. 18 ÖN KOR KÉP december ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet