Tartalomjegyzék. Irodapiaci hírek Nyolcvannyolc ingatlant adna el a HM A Bank of China az Aréna Cornerbe költözött...

Átírás

1 hét

2 Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 4 Luxuslakást kapott a miskolci vagyonkezelő vezére... 5 Korai az öröm a budapesti lakáspiacon... 6 Adóamnesztiát kaptak a végtörlesztők... 9 Áprilistól jól járhatunk az árfolyamgát 2.0-val Link adósoknak nem jár a kedvezményes törlesztőrészlet Azokon is segítene az állam, akik közvetítők útján vettek fel hitelt Tovább tart az áramkikapcsolási moratórium Egyre több olasz vesz magyar lakást Jöhet a devizahitelek forintosítása, felvételkori árfolyamon? Ingatlan és illeték 2012-ben - kedvezmények, mentességek Irodapiaci hírek Nyolcvannyolc ingatlant adna el a HM A Bank of China az Aréna Cornerbe költözött Logisztikai hírek NGM: 800 új BKV-busz kell, 5 év alatt Harmadával nőt a Goodman ipari ingatlancsoport profitja Fejlesztések a nyugat-balatoni régióban Több milliárdot bukunk az új tűzvédelmi szabályzattal Skoda villamos megy Miskolcra A Prologis 2011-es régiós évértékelője Édesipari övezet lesz Budapest mellett Bolla Tibor az új BKV-vezér A kerületek nem adnak pénzt a BKV-ra Nagy fejlesztésbe fog a péri repülőtér Elstartolt a nyírbátori repülőgép-alatrészgyár A WestLog DC lendületesen kezdi az új évet Üzleti központ épül a megújuló energia jegyében Újabb csapás Ferihegynek Elbukhat másfélmillió embert Ferihegy Februárban startol a XVII. Logisztikai Konferencia és Fórum Bővülést és több pénzt vár a Waberer's fuvarcég Retail hírek Brüsszelben nyit üzletet a CBA Ki mentesül a plázastop alól? Michael Atwell a CBRE új közép-kelet-európai befektetési vezetője Megint elhalasztották a siófoki pláza megnyitását Száz boltból négy bezár egy éven belül Románia újabb plázával gazdagodik Díjat nyert a Jones Lang LaSalle milliós fejlesztés a győri reptéren A multik jobban szeretik a szlovákokat, mint a magyarokat /74

3 Gazdasági hírek... Drágul a cégalapítás... Pest megyében is sok építőipari céget számolnak fel... A Szberbank vezető lakossági bank akar lenni Magyarországon... Clinton lehet a Világbank új elnöke?... 4 milliárd euró hitelfelvételre készül Magyarország... Új vezére lehet az MKB-nak... Szűkül a nagyvállalatok mozgástere?... Az áfaemelés felpörgette az inflációt... Fontos határidő! Adóbevallás!... Állami felügyelet jön az adótanácsadókra?... GKI: Újabb elbocsátáshullám jöhet... Property News... CBRE Appoints New Head of Capital Markets for Central And Eastern Europe... Prologis Provides Overview of 2011 Activity in Central & Eastern Europe... Narrowing scope for action for big companies... Dynamic start for Westlog DC in the new year... 3/

4 Lakáspiaci hírek hét 4/74

5 Luxuslakást kapott a miskolci vagyonkezelő vezére Február 17. Péntek 7,2 millió forintból felújított és bebútorozott, 116 négyzetméteres szolgálati lakást kapott az eladósodott Miskolc Holding Zrt. vezérigazgatója, Pálffy Kinga, írja a Blikk. A felújítás 4,5, a bútorzat 2,7 millió forintba került, közölte a napilappal a Miskolc Holding Zrt. Pálffy Kingát hiába kereste a Blikk. Kriza Ákos polgármester kijelentette, hogy azonnali vizsgálatot kezdeményezett, korábban jutalom-és prémiumstopot rendelt el. A lap csütörtökön arról számolt be, hogy magas prémiumokat kaptak az év végén a cég vezetői. Vécsi György, az igazgatóság elnöke 2 millió forintot, a jogi képviselő Kapás Katalin 1,5 millió forintot kapott. 1,5 millió forint jutott Czinkné Sztán Anikónak, Székely Domokosnak pedig 2 millió forint. Pálffynak is megítéltek december 23-án 1 milliót, bár ő csak májusban került a céghez mint hr-és szervezetstratégiai igazgató, és december közepén lett belőle vezérigazgató. Forrás: Blikk 5/74

6 Korai az öröm a budapesti lakáspiacon Február 17. Péntek A november óta intenzíven pörgő lakáspiac még ebben a hónapban is kitart. A végtörlesztéses eladások és a befektetési vásárlások alapján azt gondolnánk, hogy az 5-10 millió Ft-os ársávban történt az élénkülés, de ez nem igaz. A megélénkült piac egyformán hatott minden árkategóriára, sőt egyes időszakokban épp a drágább, 20 millió Ft feletti ingatlanok aránya nőtt meg, állapítja meg a Duna House elemzése. Az ilyen tranzakciók közel háromnegyede a közép-magyarországi régióban valósult meg, ebből is zömmel inkább a fővárosban. Ha árkategóriák szerint bontjuk a kerületek rangsorát, akkor látszik, hogy az abszolút favorit a 2. kerület, hiszen a legtöbb vásárlás a 30- és 40 millió Ft feletti sávban is itt történik Érdekes azt is megvizsgálni, hogy a 20 fölötti ingatlanokat kik vásárolják Budapesten. A Duna House havonta megjelenő Barométeréből már korábban is kiderült, hogy általában az összes ingatlan vonatkozásában a 30-as korosztály a legaktívabb vásárlóréteg és ez ebben a kategóriában sincs másként, hiszen több mint a vásárlók harmadát ők adják. A vevő közel fele azonban idősebb, 40 év feletti. A válaszadó vevők háromnegyede vallja magát vállalkozónak, vagy közép- és felsővezetőnek. Az utóbbiak vették a legmagasabb átlagáron az ingatlanokat, közel 44 milliós értékben, őket követik a vállalkozók 37 millióval, majd a középvezetők 31-gyel. Vásárlási okként a vevők egynegyede jelezte, hogy befektetési céllal költött ingatlanra, ami kevesebb, mint az összes tranzakciók esetében tapasztalt 33 százalékos arány. A drága lakásokat a válaszadók szerint leginkább (40 százalék fölött) egyszerűen csak azért vették, mert nagyobba szerettek volna költözni. A nagyobba vágyók átlagban 120 négyzetméteres ingatlant vettek, míg a befektetési céllal vásárlók a 20 millió fölötti kategóriában átlagosan 90 m2-es lakásba fektettek. Budapesten tavaly közel 3000 új lakást adtak el, míg értékesítési céllal mintegy 2500 társasházi ingatlan épült. A piaci kereslet volumene 2006 óta először haladta meg az új kínálatot, s a két, ellentétes tendenciájú mutató eredőjeként tovább csökkent az eladatlan lakáskészlet a fővárosban. A szocpol és a támogatott hitel idei bevezetése által is generált optimistább várakozásokat ugyanakkor az általános piaci bizonytalanság mellett az európai szinten rekord magas áfa árnyékolja be, derül ki az OTP Jelzálogbank friss elemzéséből ben tovább folytatódott az újonnan piacra kerülő lakáskínálat csökkenése; 164 társasházi beruházás keretében 2490 új lakás megépítését regisztrálta az OTP Jelzálogbank budapesti adatbázisa. A tipikus projektméret ennek megfelelően 15 lakásosra zsugorodott, míg a válság előtti években átlagosan lakásos épületeket adtak át. Továbbra is a XI. kerületet tartják a legkevésbé kockázatos terepnek a fejlesztők; minden negyedik lakás, közel 700 a kerületben épült meg, melyet a XIV. kerület 370, a XIII. 250, a II. és IX. pedig 180 lakással követ. Ezzel szemben mindössze 10 és 20 közötti új lakásszámmal állnak az I., V., XII., XVI., XX. és XXI. kerületek. Jövőre a megépülő lakások számának további csökkenése várható. Az értékesítés alatt álló projekteket tartalmazó adatbázisunk szerint jelen pillanatban 2012-re 2000 lakás átadását tervezik a beruházók mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A tervek ugyanakkor gyakran menetközben is módosulnak. Egyrészt újraindulhatnak az elmúlt 3-4 évben leállított fejlesztések, másrészt és erre van sajnos a több példa már megkezdett, a remélt 6/74

7 közeljövőbeni piaci fellendülésre spekuláló, válságban indított beruházások állhatnak le, míg egy új tulajdonos át nem veszi azokat, vagy a legrosszabb esetben félig megépített torzók maradnak. Tavaly is több nagy beruházás került az egykori projektfinanszírozó bankok tulajdonába. Bedőlések épp úgy előfordulnak a magas presztízsű budai oldalon, mint Pest peremkerületeiben. Mintegy 80 olyan beruházásról van információnk, melyekben egyszer már árulták a lakásokat, ám menet közben, nagyrészt 2008 és 2011 között, leállt az értékesítés. A legtöbb ilyen eset a II., VII., VIII., XIII. és XIV. kerületben fordul elő. Olyan szerencsés beruházóval is lehet ugyanakkor találkozni, aki már megépült házban szünetelteti önszántából az értékesítést, mert nem szeretné nyomott áron eladni a lakásokat, így inkább kivár teszi hozzá az elemző. A lelassult értékesítés előmozdítása érdekében a beruházók különböző ötletekkel próbálják a potenciális vevők érdeklődését felkelteni. Előszeretettel élnek pl. a bérlet lehetőségével. Ilyenkor vagy fix, egy-két éves időtartamra adják bérbe a lakásokat, s a bérlő azt később kedvező kondíciókkal megvásárolhatja, vagy az eladatlan lakások akár bérelt állapotban is megvehetők. Az akár milliós nagyságrendű egyedi akciók mellett az árérzékeny vevőket célozza az a terjedő szokás, hogy a lakások szerkezetkészen is megvásárolhatók külön árlista alapján, s a vevő vagy a beruházóval, vagy saját maga választotta céggel végezteti el a burkolási, festési munkálatokat, és szerzi be a szanitereket, beépített bútorzatot. A lényeg az egyedi igények kiszolgálása mellett a vásárláskor fizetendő minél alacsonyabb ár. Az, hogy ezek az értékesítési ösztönzők a körülményekhez képest sikeresek lehetnek, mutatják az eladási statisztikák. Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint tavaly kicsivel több, mint 2900 új társasházi lakás talált gazdára a fővárosban, ami még mindig csak fele a as volumennek, ám az elmúlt három évben a legmagasabb szám. Ebből 400 eladás felett teljesített a XI. és XIV., 200 felett pedig a II. és XIII kerület. Elmondható, hogy az újépítésű lakások piacát arányaiban jobban érintette a válság. A KSH adatai alapján a lakásforgalom összességében 2003-ban érte el csúcspontját, országosan 270 ezer tranzakcióval ban 130 ezer használt és 13 ezer újépítésű lakás eladását jelentette a statisztikai hivatal, az új lakások részaránya tehát 9 százalékos volt ben ugyanakkor a 2003-as adat kevesebb, mint egyharmadát jelentő 84 ezer tranzakcióra vetítve már csupán 5,3 százalékot tett ki az újonnan épült ingatlanok aránya, ami 2011 első háromnegyed évében tovább, 4,5 százalék alá csökkent. A magyarországi újlakás piac jellemzője, hogy bizonyos kormányzati döntések látványosan befolyásolják a forgalmat. A júliusi hitelszigorítások konkrétan a támogatott forinthitelek és a szocpol megszüntetése, valamint az áfa 20-ról 25 százalékra emelésének hatására egyik negyedévről a másikra 81 százalékkal kevesebb új lakás talált vevőre országosan. Kevésbé látványos, de követhető ellentétes irányú változást hozott a lakásszerzési illeték csökkentése január elsejétől: az ezt követő negyedévben, a válság közepén, 23 százalékkal nőtt a forgalom a negyedik negyedévihez képest tavaszán az előre hozott vásárlások, míg 2010 elején az előző évről elhalasztott vásárlások tették hektikussá a keresletet és a piaci szereplők számára kiszámíthatatlanná a forgalmat. Egyelőre csak remélni tudjuk, hogy a tavalyi kissé növekvő forgalom trendfordulót jelent, és nem az idéntől 27 százalékra emelkedő áfa-teher miatti előre hozott vásárlások, illetve a bankbetétek esetleges befagyasztásáról szóló, a kormány által határozottan cáfolt 2011 év végi pletykák, illetve riogatások generálták azt mondja Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a jó lakás napjainkban is jó befektetés. A 2 százalékponttal magasabb áfa egy tavaly még 20 milliós lakás árát idén 320 ezer forinttal dobja meg, azaz nagyjából átlagosan egy négyzetmétert veszít 7/74

8 vele a vevő. Vagy, ha úgy tetszik, ennyivel csökken a fejlesztő haszna, ha egyáltalán képes hasznot realizálni. Ha csak azokat az országokat vesszük górcső alá, ahol az OTP Csoport érdekeltséggel bír, Oroszországban és Ukrajnában magánszemélyeknek áfa-mentes az újlakás vásárlása, Szerbiában és bizonyos esetekben Romániában a legalacsonyabb 8, illetve 5 százalékos adókulcs vonatkozik az új ingatlanokra, Montenegróban pedig a lakás árának csak a közvetlen építési költséget jelentő részére vetik ki az áfát. Érdemes lenne Magyarországon is megvizsgálni, hogy a fejlesztők által évek óta szorgalmazott alacsonyabb áfa-kulcs bevezetése milyen hatással bírna az adóbevételekre, azzal együtt, hogy egy megtisztult építőipar talpra állásának és elindulásának bizonyosan több más, pozitív gazdasági és társadalmi hatása is lenne. Bár a szocpol újbóli bevezetése és az egyelőre még az EU illetékes szervének jóváhagyására váró új lakások vásárlására felvehető államilag támogatott hitelek mind üdvözlendő lépések, önmagukban valószínűleg nem fognak látványosan lendíteni az idei keresleten. A szocpolnál a gyerekszám függvényében meghatározott minimális lakásmérethez rendelt támogatási összeg túl alacsony ahhoz, hogy vásárlásra ösztönözze az amúgy csekély önerővel rendelkezőket. Az idei várakozásokat lehűtheti emellett a bizonytalan makrogazdasági környezet, valamint annak a vélekedésnek a beigazolódása, hogy a végtörlesztés nagyon sok család és háztartás megtakarításait nullázta le. Budapesten mindeközben a csökkenő új építés és a növekvő eladások eredőjeként a 2009es 3800-as csúcspontról egyelőre folyamatosan morzsolódik le a már átadott, de eladatlan lakáskészlet. Idén januárban a 3100 már költözhető lakás mellett 1700 építés alatt álló lakásból választhattak a lakáskeresők. A legtöbb, 500 feletti beköltözhető eladatlan lakás a XIII. és a XI. kerületben halmozódott fel; 300 feletti ez a volumen a III., míg 200 feletti a XIV. kerületben. A tavaly mért forgalomhoz viszonyítva az eladatlan készletet illetően a legnagyobb gondban a pesti belvárosi kerületek (V., VI. és VII.) vannak, ahol jelentős részben a válsággal egy csapásra megszűnő külföldi kereslet miatt egyszerű arányosítással élve, a jelenlegi értékesítési ütem mellett az aktuálisan piacon lévő készlet több mint 5 év alatt nullázódna le, szemben a Budapest egészét jellemző bő másfél évvel. Forrás: Duna House 8/74

9 Adóamnesztiát kaptak a végtörlesztők Február 16. Csütörtök Nem ellenőrizheti az adóhatóság, honnan szedték össze a pénzt a végtörlesztők devizahitel-tartozásuk rendezésére - erősítette meg a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Varga Árpád, az adóhatóság elnök-helyettese. Kiemelten ellenőrzi az adóhatóság az idei évben az adóvisszaigénylés jogszerűségét is. Így a tavalyi évben újonnan bevezetett gyermekek utáni adókedvezmény igénybe vételének jogosságának vizsgálata is kereszttűzbe kerülhet. Az Országgyűlés október közepén fogadta el az otthonvédelmi törvényt módosító javaslatot, amely szerint a NAV nem ellenőrizheti, honnan teremtették elő a pénzt a magánszemélyek devizahiteleik rendezésére. A vonatkozó passzus a következőképpen szól: "Vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg azon összeggel összefüggésben, amellyel egyező összeget a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás kiegyenlítésre használ fel, vagy egyenes ági hozzátartozójának ajándékoz és azt e hozzátartozója végtörlesztésként használ fel az e hozzátartozót terhelő tartozás kiegyenlítésére". Forrás: Pénzcentrum.hu 9/74

10 Áprilistól jól járhatunk az árfolyamgát 2.0-val Február 16. Csütörtök Hatalmas összegeket ad ajándékba az állam és a bankok azoknak a devizahiteleseknek, akik belépnek az új árfolyamvédelmi programba. Ennek ellenére az árfolyamrögzítés után a felhalmozódott tartozásba ugyanúgy belebukhat az adós, mint az árfolyamgát 1.0-ás verziójában. Nagyot kaszálhat viszont, aki képes lesz megtakarítani a könnyítést. Az adósok 2012 végéig kérhetik bankjuknál az új árfolyamvédelmet, ha svájci frankban, euróban vagy japán jen-hitelben adósodtak el, és nincs 90 napon túli elmaradásuk. A programban 5 évig, legkésőbb június 30-ig a piacinál jóval alacsonyabb rögzített árfolyamon törleszthetnek a deviza-jelzáloghitelesek és a lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezők. A rögzített árfolyam svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén 2,5 forint lesz. Az árfolyamvédelmi programba legfeljebb 30 milliós lakásokat vásárlókat engedtek be Matolcsyék. Az új árfolyamvédelem fontos eleme, hogy az adósok alacsonyabb árfolyamon törlesztenek, de a piaci és a rögzített árfolyam különbségéből adódó, elmaradt törlesztésnek csak a tőkerésze halmozódik fel adósságként a gyűjtőszámlán, a kamatkülönbözetet elengedi a bank és az állam. A kamatkülönbözet elengedése azonban nem azt jelenti, hogy a hitel kamatát egyáltalán nem kell fizetni, csak egy részét engedik el. Ha például egy 5 éve törlesztő svájci frankhiteles havi törlesztőrészlete 300 svájci frank (240-es árfolyamon 72 ezer forint), ebből a kamatfizetés nagyjából 200, a tőketörlesztés 100 frank. Az adósnak az árfolyamvédelem alatt 180 forinton számolva kell törlesztenie a 300 frankot, ami 54 ezer forintra jön ki. Mivel azonban 240 forinton kellene elszámolni a törlesztőrészletet, a hiteles 18 ezer forinttal adós marad, amiből 6 ezer forint a tőke- és 12 ezer forint a kamatrészlet. Az állam és a bankok az utóbbit átvállalják, a tőkekülönbözet viszont a gyűjtőszámlára kerül. Ebből látszik, miért vonzóbb az árfolyamvédelem 2.0, mint a tavalyi program, amelyben ennél a hitelnél 6 helyett 18 ezer forinttal nőtt volna a tartozás havonta. A havonta megtakarított összeget érdemes lakás-takarékpénztárba tenni, ugyanis így még egy csatornán keresztül juthatnak állami támogatáshoz az adósok ajánlja Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője. A szakember az 5 éves védelem miatt egy 4 évre és 4 hónapra szóló lakástakarékpénztári szerződést ajánl, és legfeljebb 20 ezer forintos havi befizetést. Ezzel a befizetéssel érjük el ugyanis a legmagasabb állami támogatást (az állam a lakás-takarékpénztári befizetésünkhöz évente további 30 százalékot, de legfeljebb 72 ezer forintot ad támogatásként). A fennmaradó megtakarításra Gergely Péter azt ajánlja, vagy egy hozzátartozónkra kössünk még egy lakás-takarékpénztári szerződést, vagy tartsuk bankbetétben. Forrás: HVG 10/74

11 Link adósoknak nem jár a kedvezményes törlesztőrészlet Február 15. Szerda Benyújtották az árfolyamgátról szóló törvényjavaslatot. Aki már részt vesz valamilyen fizetéskönnyítő programban, annak ki kell lépnie belőle, ha részt akar venni benne. A nem precízen fizető adósok bukhatják a kedvezményt, a közszférában dolgozók kamattámogatásáról pedig külön kormányrendelet szól majd. Az árfolyamgátról szóló törvényjavaslat alapján azok vehetnek részt az új árfolyamgátas rendszerben, akik lakóingatlan-fedezetre vettek fel devizaalapú jelzáloghitelt, vagy devizaalapú lakáslízingjük van, és forintban törlesztik az adósságot. Ők, ha belépnek az árfolyamgátba, 60 hónapon át, de legkésőbb 2017 közepéig a svájcifrank-alapú tartozásukat 180, euróalapú kölcsönüket 250, jenalapú hitelüket pedig 2,5 forintos árfolyamon törleszthetik. Az árfolyamgátból egyébként a tervezet szerint, ha úgy adódik, hamarabb, már 36 hónap után is kiszállhatnak az adósok. A programban való részvétel fontos feltétele, hogy jó adósnak kell lenni, csak azok számára érhető el az árfolyamgát, akiknek nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelmük, nem vesznek részt fizetéskönnyítő programban vagy ha igen, akkor abból az árfolyamgátba való belépést megelőzően kiszállnak, a fedezetül szolgáló ingatlanuk forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és nem áll végrehajtás alatt. Forrás: Világgazdaság online 11/74

12 Azokon is segítene az állam, akik közvetítők útján vettek fel hitelt Február 15. Szerda A devizahitelezés okait vizsgáló bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy vizsgálja meg, hányan vannak azok, akik nem a bankokon, hanem pénzügyi szolgáltatókon és hitelközvetítőkön keresztül adósodtak el, ezért kimaradtak az adósmentő csomagokból. A javaslat szerint ennek a csoportnak is be kellene kerülnie az eszközkezelő kedvezményezettjei közé, illetve meg kellene vizsgálni valamennyi devizás hitel felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét olvasható a dokumentumban; ezt a javaslatot részleteiben nem bontották ki. Patai Mihály bizottsági meghallgatásán elismerte, hogy a bankok is hibásak a devizahitelezésért, a jegybank elnöke pedig ugyanitt azt mondta, hogy az ilyen kölcsönök árfolyamkockázata tízéves horizonton felmérhetetlen. A szakértői jelentés szerint a devizahitelezés terjedésekor hibát hibára halmozó Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete (PSZÁF) jobban össze kellene hangolja a munkáját a fogyasztóvédelmi- és versenyhatósággal, például abban, hogy közösen vizsgálják a hitelek árazását, mert a hitelkamatok sokszor az országkockázat által indokoltnál gyorsabban emelkednek. A bizottság úgynevezett kioktatási szabályok bevezetését is javasolja. Ez egy minden hitelfelvételt megelőző kötelező eljárás lenne, ami az ügyfelek alapos, minden kockázatra kiterjedő felvilágosítását jelentené. Emellett egy szintén nem részletezett kötelező jogi képviselet biztosítása is a szabályok közé kerülne. Forrás: Index 12/74

13 Tovább tart az áramkikapcsolási moratórium Február 14. Kedd Az EDF Démász a hosszan elhúzódó rendkívüli időjárási körülményekre tekintettel február 20-ig meghosszabbította a hónap elején meghirdetett áramkikapcsolási moratóriumot. Február 20-ig azoknál a lakossági ügyfeleknél sem kapcsolják ki az áramot, akiknek számlatartozásuk van - áll a cég közleményében. A moratórium kizárólag lakossági ügyfeleire vonatkozik. A társaság felhívja a hátralékos ügyfelek figyelmét, hogy rendezzék tartozásaikat, hiszen a moratórium lejártával, február 21-től a hatályos szabályozás szerint történik a szolgáltatás kikapcsolása. A moratóriumi időszakot követően az EDF Démász továbbra is több lehetőséget ajánl a nehéz helyzetbe került lakossági fogyasztók számára, hogy megelőzhető legyen az áramszolgáltatásból történő kikapcsolás. Amennyiben az ügyfél szociálisan rászoruló, a cég felajánlja az előrefizetős mérés lehetőségét. Évente egyszer - meghatározott feltételek mellett - lehetőség van részletfizetési kedvezményre is. Forrás: MTI 13/74

14 Egyre több olasz vesz magyar lakást Február 14. Kedd A válság hatására 2008-ról 2009-re szinte teljesen eltűntek a külföldi vevők az ingatlanpiacról, de tavaly és tavalyelőtt már ismét érezhető volt a jelenlétük, bár arányuk még nagyon távol van a válság előtti időszakban tapasztalttól, írja a Világgazdaság. Az egész országot figyelembe véve a belső pesti kerületekben fordul elő a legtöbb külföldi ingatlankereső. Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint ez igaz mind a válság előtti, mind a válság utáni időszakra, bár 2009-ben ezekből a kerületekből is szinte teljesen eltűntek a külföldi vásárlók. "Az sem volt ritka, hogy foglalókat is visszahagytak, amikor kivitték a pénzüket az országból" mondta. Az egyik legkedveltebb kerület hagyományosan az V., ott 2008-ban csaknem minden tizedik ingatlankereső külföldi volt, majd 2009-re az arányuk szinte nullára csökkent től lehetett ismét érezni, hogy visszatérnek, de tavaly is csak néhány százalékot tett ki az arányuk. Az V., a VI. és a VII. kerületben a válság előtt az angol, a francia, az olasz, a spanyol, valamint az ír keresők és vásárlók voltak többségben. A válságot követően átrendeződött a nemzetiségek aránya: a kevesebb angol, francia és spanyol mellett az orosz érdeklődők aránya nagyjából változatlan maradt, tavaly pedig egyre több német, valamint osztrák vevőt tapasztalnak, sőt, az olaszok aránya is növekedett - írja a lap. Forrás: Világgazdaság online 14/74

15 Jöhet a devizahitelek forintosítása, felvételkori árfolyamon? Február 13. Hétfő A magáncsőd intézményének bevezetését és a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét is megfontolásra javasolja a kormánynak az a határozattervezet, amelyet a lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről nyújthat be az Országgyűlésnek az alkotmányügyi bizottság. A 2002 és 2010 közötti devizaeladósodás okainak feltárására létrehozott albizottság összefoglaló jelentésére a főbizottságban az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott. Papcsák Ferenc, az albizottság fideszes elnökének javaslatára ugyanakkor döntöttek arról is, hogy az előzetes napirenddel ellentétben, a jelentés alapján elkészült, "a lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről" szóló határozati javaslatot csak a következő ülésen tárgyalják. Papcsák Ferenc ezt arra hivatkozva kérte, hogy a kormány is kialakíthassa álláspontját a javaslatról, illetve a képviselői javaslatokra is sor kerülhessen. A határozati javaslatot a bizottság így végül nem tárgyalta meg, de annak tervezetét az ülésén kiosztották a képviselőknek. E szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését, mert az adósság törvény alapján történő rendezése komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit. Javasolják a kormánynak azt is, hogy vizsgálja meg a devizahitel felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét. A tervezetben szerepel továbbá, hogy építsék be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismertetését és fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A javaslat felhívja a figyelmet arra, hogy több ezerre tehető azoknak a száma, akik nem pénzintézetekkel kötöttek szerződést, hanem pénzügyi szolgáltatókkal, illetve hitelközvetítőkkel, így a "reparációból" és a kormányzati, állami segítségnyújtási rendszerből kimaradtak. A tervezet szerint ezért meg kellene vizsgálni, hogy ez mekkora társadalmi csoportot érint, mekkora összegben és milyen formában, illetve, hogy új jogintézmény létrehozásával vagy a már meglévő jogszabályok módosításával hogyan emelhetők be ezek az emberek, családok a "reparáció rendszerébe". Javasolják a kormánynak azt is, készítsen elő jogszabálymódosítást arról, hogy a pénzügyi szolgáltató, hitelközvetítő társaságoknál legyen elvárás a hitelközvetítők szakirányú felsőfokú végzettsége és meghatározott szakmai gyakorlata. Szintén megfontolásra ajánlják annak lehetőségét, hogy kötelező jogi képviselettel biztosítsák, hogy a hitelfelvevők megfelelő minőségű és mennyiségű információhoz jussanak. A tervezetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is felkérik, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a fogyasztóvédelmi, versenyfelügyeleti hatóságokkal, illetve végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazását illetően, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen magasabb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná. Arra is felkérik a PSZÁF-ot, hogy a vizsgálatok alapján, ha szükséges, javasoljon jogszabályi változásokat is. A tervezet szerint a kormánynak, illetve a PSZÁF-nak a feladatok teljesítéséről szóló beszámolóját legkésőbb március 31-ig kellene benyújtania az alkotmányügyi bizottságának. 15/74

16 Forrás: MTI 16/74

17 Ingatlan és illeték 2012-ben - kedvezmények, mentességek Február 13. Hétfő Az illeték kalkulátor az ingatlanokkal kapcsolatos vagyonszerzési illeték meghatározására szolgál. A kalkulátor csak néhány általános szabályt kezel, ezért csak tájékoztatási jelleggel szabad az eredményeit elfogadni. Az illetékek rendszere bonyolult és a szabályozása részletes, ezért minden konkrét esetben az illetéktörvényből kell tájékozódni. Az Adózóna ingatlan illetékkalkulátora a vagyon típusa szerint a lakás, telek, termőföld és egyéb ingatlan vagyonszerzésére vonatkozó főbb illetékszabályokat kezeli, a vétel, az ajándékozás és az öröklés esetében. Tartalmazza az örökösödési illetek új szabályait, a lakásokra vonatkozó mentességeket és kedvezményeket, építkezésnél a telek illetékmentességét, valamint az ingatlanforgalmazásra vonatkozóan a termőföldre és az egyéb ingatlanokra vonatkozó szabályokat. A számítás eredménye a felhasználók tájékoztatását szolgálja.az illetékekről szóló törvény augusztus 28-tól nagyon kedvezően változott meg, mert az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessé vált. Forrás: Adózóna 17/74

18 Irodapiaci hírek hét 18/74

19 Nyolcvannyolc ingatlant adna el a HM Február 15. Szerda A Magyar Nemzet értesülése szerint még az idén nyolcvannyolc honvédségi ingatlan értékesítését tervezi a Honvédelmi Minisztérium. Eladnának többek közt értékes balatoni üdülőket, Velencei-tavi kempinget, helyőrségi klubokat, budapesti, II. kerületi irodaházat és ugyancsak fővárosi, Duna-parti laktanyákat is. A feleslegessé vált ingatlanok az állam tulajdonában és a minisztérium vagyonkezelésében vannak. Az értékesítés lebonyolításával a minisztérium legnagyobb cégét, a HM EI Zrt.-t bízták meg. Az eladás várhatóan még az év első negyedévében elkezdődik. A napilap megjegyzi, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben vélhetően nem a legjobb áron lehet értékesíteni az ingatlanokat, de így is jelentős bevételt remélhet az állam. Az eladásra kínált ingatlanok közt van például a balatonboglári és a siófoki HM-üdülő, utóbbi a városközponttól egy kilométerre, az üdülőövezetben, a Fő utca középső szakaszán található. Forrás: Magyar Nemzet Online 19/74

20 A Bank of China az Aréna Cornerbe költözött Február 13. Hétfő Tovább bővült az impozáns és teljes körű szolgáltatásokat nyújtó Aréna Corner Irodaház bérlőinek száma. A Bank of China a múlt év végén költözött be az épületbe, és december 9-étől kínálja szolgáltatásait a magyarországi ügyfeleknek. Tovább bővítette üzlethelyiségeit a Cognizant Technology Solutions Hungary Kft., a multinacionális tanácsadó cég magyarországi központja 750 négyzetméterrel növekedett az elmúlt időszakban. A közlemúltban hosszabbította meg szerződését a több mint 8000 négyzetmétert bérlő, VOCH Vodafone Operációs Központ Magyarország Zrt., amely 2008 óta lakója az épületnek. Az A kategóriás Aréna Corner Irodaház méltán népszerű a nagyvállalatok körében, hiszen számos szolgáltatást biztosít, így 24 órás portaszolgálatot, 370 gépjármű számára parkolási lehetőséget három szinten az itt dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt, valamint étterem és kávézó is működik az épületben. A Hungária körút-kerepesi út sarkán álló, nyolcszintes, három, egymással közvetlenül csatlakoztatható irodatorony megközelítése ideális mind autóval, mind tömegközlekedéssel. Az irodakomplexumban összesen négyzetméter iroda- és négyzetméter kereskedelmi terület található. Az épületben tizenegy cég működik, és jelenleg is folynak tárgyalások új társaságokkal. Júniustól négyzetméter irodaterület és 1570 négyzetméter kereskedelmi terület áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Az Aréna Corner Irodaházat az Orco Property Group menedzseli, amely vezető befektető, fejlesztő és vagyonkezelő társaság a közép-európai ingatlanpiacon, valamint a szállodaiparban. A luxemburgi központú vállalat 1991 óta van jelen a térségben, az általa kezelt vagyon értéke eléri a 1,7 milliárd eurót. Forrás: irodahaz.info - ingatlanhirek.hu 20/74