A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség"

Átírás

1 A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség A MEZŐGAZDASÁGBAN ÁGAZATI ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítette: Szeremi Lászlóné Budapest, Január 31.

2 2 A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN I. A MEZŐGAZDASÁG HELYE A NEMZETGAZDASÁGBAN 1./ Ágazatok/alágazatok ( definiálás, értelmezés ) A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágba alapvetően azok a gazdálkodó szervezetek tartoznak, amelyek fő tevékenységként közvetlen fogyasztásra alkalmas termékeket, élelmiszer-alapanyagokat, továbbá nem élelmezési rendeltetésű mezőgazdasági és erdészeti jellegű termékeket hoznak létre. A gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere (TEÁOR) együtt kezeli a Mezőgazdaság, Vadgazdálkodás, Erdőgazdaság ágazatokat, ezen belül alágazatként a mezőgazdaságot. Gyakori, hogy ágazati szinten az erdőgazdaság mellett a halászatot, halgazdálkodást is s mezőgazdasághoz sorolják. A statisztikai besorolás a tevékenységi elvet követi, azon a besorolás alapja a gazdálkodó szervezetek főtevékenysége, amely alapvetően meghatározza működésük jellegét. A gyakorlatban az ágazat kifejezés azonossága ellenére más tartalmat takar a nemzetgazdasági ágazati rendszerben, és mást a mezőgazdasági ágazati tevékenységet csoportosító rendszerben. Az ipari tevékenységek, szemben a mezőgazdasági tevékenységgel tisztábban elválaszthatók egymástól. Azok alapján a gazdálkodó szervezetek egyértelműen besorolhatók valamelyik szakágazatba, vagy alágazatba. A mezőgazdasági üzemek tevékenységük alapján nem sorolhatók külön-külön, pl. az ipari szakágazatoknak megfelelő csoportokba, mivel tevékenységük lényegében kiterjed a mezőgazdaság valamennyi ágazat fő csoportjára. Döntő többségük vegyes gazdálkodású, bár emellett a tiszta profilú, pl. csak szőlővagy gyümölcstermeléssel, vásárolt takarmányra alapozott állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek is megtalálhatók.

3 3 A különböző célú statisztikai számbavételeknél gyakran agrárágazatként együtt kezelik a mezőgazdaságot az általa termelt alapanyagokat feldolgozó élelmiszeriparral. A gyakorlatban elterjedt szóhasználat az "agrárgazdaság" kifejezés, amely a fentieken túlmenően magába foglalja a "B" nemzetgazdasági ágba tartozó halászatot is. Ennél is tágabb fogalom az "agrobiznisz", amibe beleértik a mezőgazdasághoz kapcsolódó beszállítói, értékesítési tevékenységeket is. Mivel a program ezeket önálló ágazatokként nevesíti, a logikus az lenne, hogy a továbbiakban csak a szorosan vett mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással foglalkozzunk. Ezt azonban nem lehet mindig következetesen végigvinni, mivel a mezőgazdasági tevékenység sok esetben kapcsolódik más tevékenységekhez. Már jelenleg is tapasztalható a mezőgazdaság u.n. multifunkciós tevékenységként való felfogásának következtében az ágazatba sorolt vállalkozások illetve egyéni termelők tevékenységi körének kibővülése, pl. a falusi turizmusba való bekapcsolódással. A mezőgazdasági termelést folytatók jelentős (az u.n. őstermelői körben a túlnyomó) részének más tevékenységből is van jövedelme, ami mellett a mezőgazdaságból származó bevétel sok esetben csak kiegészítő jellegű. Ez igen megnehezíti az ágazati szintű definiálást, a foglalkoztatottsági, szociális, jövedelmi stb. viszonyainak a reális felmérését és értékelését. Az őstermelői kör tevékenységéről, árutermeléséről, saját fogyasztásáról csak becslések állnak rendelkezésre. A későbbiek során nem megkerülhető az elemző munka az agrobiznisz vonatkozásában, amely feltehetően feltárná a termelői-kibocsátói kört, a termék és szolgáltatások piacát, a munkerőt stb. A kérdés rendezésének szükségességét támasztja alá az idény-, a családi-, és a részmunkaidő hasznosítására épülő kistermelés, őstermelés amely a későbbiekben is a vidék népességmegtartó képességének meghatározó eleme marad. Az ágazati szakszervezetek szerveződési területe alapszabályuk értelmében kiterjed az ún. agrobiznisz egész területére, bár tagságuk zöme az alapanyag-termelésben összpontosul. Reprezentativitásuk e területeken a meghatározó. A munkavállalói oldal tényfeltáró tanulmánya ezért erre a területre koncentrálódott. Ágazati szinten a szakszervezeteken belül a tagság nem a tevékenységi elv alapján szerveződik. Bár az alapszabály lehetővé teszi, a rétegszervezetek alakítása nem volt igény. Ennek magyarázata talán abban keresendő, hogy az érdekkülönbségek nem a fő tevékenységi csoportok, hanem részben a szervezeti, és részben a tulajdoni formák szerint jelentkeznek. Más érdekviszonyok jellemzik az egyéni vállalkozásokat, a magángazdálkodókat, és megint mások a társas vállalkozásokat. De a társas vállalkozásokon belül is speciális érdekek jellemzik a szövetkezeteket és a tartós állami tulajdonban levő gazdasági társaságokat.

4 4 A munkaadói szervezeteknél a szakágazatonkénti szerveződés már megjelent, viszont még nem különült el az árutermelő és a szociális jellegű mezőgazdaság. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE (TEÁOR) A MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS 01 MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 01.1 Növénytermelés, kertészet Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növények termelése Zöldség, virág, kertészeti termék termelése Gyümölcs, szőlő, fűszernövény termelése 01.2 Állattenyésztés Szarvasmarha-tenyésztés Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb állatok tenyésztése 01.3 Vegyes gazdálkodás Vegyes gazdálkodás 01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás Növénytermelési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás 01.5 Vadgazdálkodás Vadgazdálkodás 02 ERDŐGAZDÁLKODÁS 02.0 Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodási termelés Erdőgazdálkodási szolgáltatás B HALÁSZAT 05 HALÁSZAT, HALGAZDÁLKODÁS 05.0 Halászat, halgazdálkodás Halászat Halgazdálkodás 2. Az ágazat struktúrája Birtokrendszer Magyarország természeti adottságai rendkívül kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. Az ország 9,3 millió hektáros területéből, a KSH adatai szerint, május 31-én ezer ha volt a mezőgazdasági terület. A termőterület amely a mezőgazdasági területből, továbbá az erdők, nádasok, halastavak területéből áll ezer ha volt. A termőterület meghatározó hányada (58,4%) szántóföld, a gyep 13,6%-kal, a szőlő- és gyümölcsültetvények, kertek 3,9%- kal részesednek. Az ország 18,9%-át erdő borítja (1.760 ezer ha). A termőterület folyamatosan csökken, a művelésből kivont terület nagysága 2000-ben megközelítette az 1,6 millió hektárt. A termőterület csökkenésének oka részben az urbanizációs folyamatok erősödése, részben a rosszabb minőségű földek művelésből való kivonása.

5 5 (Az Európai Unióhoz viszonyítva, a mezőgazdasági terület aránya 57%-kal, a szántóterületé 39%-kal magasabb, az erdősűrűség viszont 43%-kal alacsonyabb.) Az agrárágazatra rendkívül vegyes és a rendszerváltozás óta folyamatosan átalakuló struktúra a jellemző. Az a tény, hogy a mezőgazdaságban a termelési folyamatok alapvetően a földhöz kötődnek és nem csupán a munkavégzés helyszíne, hanem a legalapvetőbb termelési eszköz is sajátos helyzetet teremtett. A nyolcvanas évek végén az u.n. nagyüzemek (állami gazdaságok, szövetkezetek) művelték a termőföld kb. 95 százalékát, míg a maradék területeken kistermelők (több mint félmilliónyi háztáji és kisegítő gazdaság és néhány ezerre tehető egyéni termelő) gazdálkodtak, általában nagyüzemi integráció keretében. A rendszerváltozás után, a termőföld használatát érintő törvények (kárpótlási törvény, földkiadásról szóló törvény és a szövetkezeti átalakulási törvény) végrehajtása nyomán a struktúra teljesen átalakult. Az intézkedések a földtulajdon révén több mint kétmillió embert érintettek a mezőgazdaságban, akiknek több mint fele közvetlenül is végez mezőgazdasági tevékenységet.ugyanakkor a gazdasági társaságok és szövetkezetek földhasználati aránya csökkent. A tevékenységük szűkülésének következménye az általuk foglalkoztatottak számának csökkenése. A tulajdonviszonyok alapvetően átrendeződtek. Jelenleg a termőföld 88%-a magán-, 10%-a állami és 2%-a szövetkezeti tulajdonban van. Az állami tulajdonú földterület kisebb hányadát a tartósan állami tulajdonban levő agrártársaságok, nagyobb részét az ugyancsak tartós állami tulajdonban levő erdőgazdaságok használják. A faállománnyal borított ezer ha erdőterület 57%-a van állami, 42%-a magán-, és mindössze 1%-a közösségi tulajdonban. A mezőgazdasági terület 22,4%-át vállalatok, gazdasági társaságok, 18%-át szövetkezetek, 53,3%-át egyéni gazdálkodók művelik. A mezőgazdasági birtokstruktúra rendkívül elaprózott. A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatai szerint a földtulajdonosok száma 2,2 millió fő, egy földtulajdonosra átlagban 3,65 ha termőterület, illetve 2,4 ha szántóterület jut. Magyarország lakosságának közel 40%-a vidéken él. A vidéken élők nagy többsége, több mint 2 millió fő (a népesség több mint 20%-a) folytat valamilyen mezőgazdasági tevékenységet. Közülük 835 ezer fő nem éri el a minimális birtokméretet, 677 ezren 1 ha alatti területen gazdálkodnak (az összes termőterület 7%-án), és 809 ezren 10 ha alatti területen gazdálkodnak. Valamivel több mint 48 ezren művelnek hektár nagyságú területet. Mindössze en gazdálkodnak 100 hektár feletti területen.

6 6 Az összeírt gazdaságok 97%-ának van termőterülete. A magán-földtulajdonosok többsége nem maga műveli földterületét, hanem bérbe adja. A megművelt földterület 60%-a bérelt, így a földtulajdon és a földhasználat lényegesen eltér egymástól. Összességében megállapítható, hogy a mezőgazdaságban továbbra is az igen elaprózott birtokszerkezet a jellemző. A kis területtel rendelkező, a földet művelni nem akaró, vagy nem képes földtulajdonosok többnyire bérbe adják földjeiket az átalakult gazdálkodó szervezeteknek, szövetkezeteknek, vagy magángazdáknak. A bérbeadás bár csökkenti a földhasználat egészségtelen elaprózottságát, a bérbeadás számtalan bizonytalansággal és költségnövelő hatással jár. Szervezeti változások A mezőgazdaságtól sohasem volt idegen a szervezeti formák piaci viszonyokat közvetítő korszerűsitése.a folyamat a 90-es években felgyorsult, többek között a fentiekben vázolt események kapcsán. Jelenleg a különböző gazdálkodási formák sokszínűsége a jellemző. A gazdaság szereplői két fő csoportra oszthatók: jogi személyiségű és a jogi személyiség nélküli vállalkozásokra,amelyek száma a kis létszámú szervezetek térnyerése miatt a mező és erdőgazdaságban együttesen 12-szeres növekedést mutatott között. Ezt a dinamikus növekedést a két szervezeti forma összes vállalkozáson belüli arányának ellentétes irányú változása kísérte. Míg 1990-ben a vállalkozások nagyobb hányada (64%) jogi személyiségű volt, addig 1998-ban már csak 19,5%-uk tartozott ebbe a csoportba. A jogi személyiségű vállalkozásokon belül 22,4%-ról 64%-ra emelkedett a gazdasági társaságok aránya, amelyek főként az állami gazdaságok részvénytársasággá alakulásának, illetőleg a szövetkezetekből kivált, vagy a szövetkezet keretében működő üzemrészek társasági formává történő önállósulásának a következménye. A mezőgazdasági szövetkezetek száma nem csökkent, de az évtized elejei jogi személyiségű formákon belül közel 70%-os arányuk alig több mint 20%-ra esett vissza. A legdinamikusabb változás a jogi személyiség nélküli vállalkozásoknál figyelhető meg, amelyek meghatározó 90% körüli része egyéni vállalkozás. A mező-és erdőgazdaságban működő vállalkozások száma, aránya és létszám szerinti megoszlása

7 között 1 * Megnevezés Jogi személyiségű Vállalkozás./db Ebből: -gazdasági táraság szövetkezet Jogi személyiség nélküli vállalkozás/ db Ebből :-egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen: Jogi személyiségű ,1 19,7 vállalkozás aránya % Ebből: -gazdasági társaság 22,4 58,2 64,0 - szövetkezet 68,4 38,8 22,3 Jogi személyiség nélküli 36,0 84,9 80,3 vállalkozás aránya % Ebből: -egyéni vállalkozás ,8 88,8 Vállalkozás összesen: Ebből: 20 fő alatti 19,7 62,1 95, fő 5,0 13,8 1, fő 40,9 21,9 2,1 300 fő feletti 34,4 2,3 0,2 A mezőgazdasági vállalkozások összefoglaló adatai december december Egyéni vállalkozás regisztrált: működő: működő: / 68%/ Kft regisztrált : működő: működő: / 42%/ Szövetkezet regisztrált: működő: müködő:1.886 / 15%/ Rt regisztrált: 255 működő: 242 működő: 259 / 2,1%/ Egyéb jogi szem. regisztrált: működő: Jogi személyis.nélküli regisztrál: működő: működő: /95% bt./ Összesen: regisztrált: működő: működő: Átalakulásra kötelezett regisztrált: 19 működő: 4 Az átalakulás hatására 1993-tól a kis létszámú szervezetek a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerültek. A mezőgazdasági vállalkozások 95,9%-a húsz fő alatti 1 Forrás: Statisztikai Évkönyv,KSH * AKII A mezogazdasági foglalkoztatás és alternatív lehetoségei 2000

8 8 létszámkategóriába tartozik, alig 4%-ra tehető a főt foglalkoztató mezőgazdasági munkáltatók aránya. A 300 főt meghaladó szervezetek részesedése nem számottevő, még az 1 %-ot sem éri el. A 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztató munkáltatók számát közlő forrásokból kiderül, hogy a foglalkoztató vállalkozások döntő és egyben növekvő hányada 92,3% ide sorolható. A jogi személyiségű vállalkozásoknál 64,3%-képvisel 10 fő alatti foglalkoztatást.a fős lét-számkategóriába tartozó szervezetek aránya 35%. A szövetkezeteknél a létszám-kategória szerinti megoszlás kiegyenlitettebb, 63%-uk a fő közötti foglalkoztató gazdasághoz tartózik. A mezőgazdaság foglalkoztatási szervezeti hátteréből kiderül,hogy a munkaügyi jellemzők nehezen számszerűsíthetők, mivel a statisztikai megfigyelések zöme a 20 főt meghaladó szervezetekre irányul. * 3. A privatizáció A rendszerváltást követően a termőföld tulajdonosi struktúrája alapvetően átalakult. A termőföld 88%-a magán-, 10%-a állami és 2%-a szövetkezeti tulajdonban van. Az erdőterületeknél 57% az állami, 42% a magán- és 1% a közösségi tulajdon. A szövetkezetek átalakulását követően a szövetkezeti közös vagyon üzletrész formájában a volt és a jelenlegi tagok, alkalmazottak tulajdonába ment át. A privatizációra kijelölt állami mezőgazdasági vagyon több mint 90%-a új tulajdonoshoz került. 28 volt állami gazdaság maradt tartós állami tulajdonban december 31-ig. Közülük 2001-ben értékesítésre 18 gazdasági társaságot jelöltek ki. A magyar mezőgazdaság struktúrájának alakulásában a privatizációnak nem volt jelentős szerepe, a privatizált társaságokra is jellemző a tevékenység leépülése, az üzemek feldarabolása. A külföldi tőke jelenléte a mezőgazdaságban elenyésző. Ennek egyik oka az, hogy külföldiek termőföld tulajdonjogát a jelenleg érvényes szabályozás szerint nem szerezhetik meg. A becslések szerint, 5 ezer milliárd Ft-os termőföldvagyon kevés külföldi tőkét vonzott. A mezőgazdaság tulajdonosi tőkeszerkezetén belül kb. 8-10% részarányt képvisel a külföldi tulajdonú tőke. A beruházások kb. 5%-a valósul meg külföldi tőkéből, ami a lecsökkent beruházási részesedésen belül elenyésző. * AKII: A mezőgazdasági foglalkoztatás és alternetiv lehetőségei

9 9 4. Foglalkoztatás A KSH munkaerő-felmérése alapján, 2000-ben a mezőgazdaságban az erdőgazdálkodással együtt a foglalkoztatottak száma 251,7 ezer fő volt, 9,6%-kal kevesebb mint 1999-ben. 10 év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak háromnegyede, közel 700 ezer fő vesztette el a munkahelyét. Az ágazat sajátosságai és problémái a foglalkoztatásban is tükröződnek. A mezőgazdasági foglalkoztatás fejlesztési számbavételének nehézségeit jól tükrözi a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az agrárgazdaság évi helyzetéről az Országgyűlés részére készített jelentéséből vett idézet: A magyar agrárfoglalkoztatottak számáról még a szakirodalomban is különböző adatok jelennek meg. A KSH munkaerő felmérése szerint 2000-ben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az erdőgazdálkodással együtt 251,7 ezer fő volt, az évinél 6,9 %-kal kevesebb. Ez a számbavétel azonban teljesen figyelmen kívül hagyja azt a mintegy egymilliónyi őstermelőt, akiknek több mint 10 %-a adót is fizet e tevékenysége után. Vannak azonban olyan közelítések is ilyen például a Magyar Agrárkamara álláspontja -, amelyek szerint a KSH által közölt létszámból kell kiindulni, s ezt kell módosítani az adóbevallást készítő SZJA-t fizető őstermelőkkel, valamint a 250 ezer és 1,5 millió Ft közötti árbevételről és ehhez kapcsolódóan legalább 20 %-nyi igazolt költségről nyilatkozókkal. Ezzel a módszerrel számítva az agrárfoglalkoztatottak száma 410 és 420 ezer közé tehető. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság vált a legnagyobb munkaerő kibocsátó ágazattá. Az között a foglalkoztatottak száma összesen 1,4 millióval (27,2 %) csökkent, amiből az agrárágazat 650 ezer fővel (67,4 %) részesedett. A csökkenés azóta is folytatódik, ami évente mintegy 10 %-ra tehető. Az agrárágazat (erdőgazdasággal együtt) részesedése a foglalkoztatásban 2000-ben 7,8 %, ezen belül a mezőgazdaság 6,5 %.10 év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak háromnegyede, közel 700 ezer fő vesztette el a munkahelyét. Az alkalmazásban állók számának alakulása (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások) tendenciája változatlan ben a munkaügyi statisztika által megfigyelt körben 132,7 ezer főt foglalkoztattak, 8,4%-kal kevesebbet mint 1999-ben.. Nemzetgazdasági szinten ugyanebben az időszakban az alkalmazásban állók létszáma 27 ezer fővel növekedett. A mezőgazdaságon belüli létszámváltozás mértéke és üteme jelentősen eltér az ágazat vállalati és szövetkezeti szektorában. Vállalatok, gazdasági társaságok Szövetkezetek

10 10 A csökkenés mértéke(%): között - 38,7-58, között - 55,2-84,7 A létszámcsökkenés erőteljesebben érintette a szövetkezeteket, ahol az egy évtizeddel korábbi munkaerőnek csak a töredékét, azaz 15,3%-át tudták foglalkoztatni. A vállalatok átlagos állományi létszáma ez idő alatt 55,2%-kal csökkent. A drasztikus létszámcsökkentés ellenére a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek összlétszámának nagyobb hányada (56%) 1998-ban még mindig a szövetkezetekben talált munkát. A csökkenés értékelésében figyelembe kell venni, hogy az induló helyzetben (1990- ben) az ágazatba sorolt számos gazdálkodó szervezetnek voltak nem mezőgazdasági tevékenységei, (az u.n. kiegészítő tevékenység) ahol jelentős volt az alkalmazottak száma. A rendszerváltás után ezeken a területeken volt a leggyorsabb és széleskörű visszaesés ez is magyarázza, hogy a létszámcsökkenés túlnyomó része, kilenc-tizede az évtized első felében következett be. Az, hogy a létszámcsökkenés ha nem is ilyen ütemben folyamatos, az ágazat továbbra is romló helyzetének a következménye. Annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak száma a korábbinak harmadára csökkent, a mezőgazdasági foglalkoztatásnak a számszerű arányoknál nagyobb szerepe van a vidéki térségekben. Számos kistérségben egyedül a mezőgazdasági vállalkozások jelentik a munkalehetőséget. Ennek fontosságát tapasztalni lehet azokban a térségekben, ahol megszűnt a korábbi legnagyobb munkáltató, a szövetkezet. A korábbi munkáltató szervezetek helyébe gyakorlatilag nagyon ritka esetben lép be más mezőgazdasági termelést folytató vállalkozás illetve az új, magántulajdonosi vállalkozások igen kevés munkaerőt vesznek igénybe. Az ágazat vállalkozási szerkezetének átalakulásával megváltozott (és változik) a foglalkoztatási struktúra is. Korábban a munkavállalók zömét a nagyüzemek, szövetkezetek és az állami gazdaságok foglalkoztatták (szövetkezeteknél a nagyrészük megállapodás alapján munkát végző tagként), rendezett jogszabályi háttérrel és szociális partnerséggel. Ez utóbbinak sajátossága a szövetkezeteknél a szakszervezetek és ezzel a kollektív megállapodások hiánya volt, ami mindmáig jellemző az ágazat többségére. A nagyüzemek leépülésével, sőt megszűnésével átalakult ez a foglalkoztatási helyzet. Ma a mezőgazdasági vállalkozások többsége a kis- és középüzemi kategóriába tartozik. A foglalkoztatásban a kis létszámú vállalkozások a meghatározóak.a foglalkoztatottak abszolút számából kiindulva / fő/ a mezőgazdasági vállalkozók száma eléri a főt.

11 11 A gazdasági társaságok esetében enyhe növekedés észlelhető, ami azt jelenti hogy a foglalkoztatás 1998-ban főről 2000-re főre növekedett. A jogi személyiségű vállalkozások háromnegyed része tíz főnél kevesebb alkalmazottal működik. Még kisebb az alkalmazottak száma az egyéni vállalkozásoknál. Ez az elaprozodottság értelemszerűen csökkenti a munkaerőpiac szervezettségét, a jogszabályok és a munkavállalói érdekek érvényesülésének esélyét. Az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe azonban nagyobb, mint ami a munkaügyi statisztikában regisztráltak számából következik. A KSH által kimutatott 251,7 ezer fővel szemben nagyobb foglalkoztatási arány valószínűsítető, mert figyelmen kívül hagyja azt az 1,2 millió fő őstermelőt, akiknek több mint 10%-a e tevékenységük után adót fizet. A családi gazdaságokban dolgozókat, mivel nem tekintik magukat foglalkoztatottnak, szintén nem regisztrálják. Szakértői becslések alapján, az ágazatban foglalkoztatottak száma ezer főre becsülhető. Az őstermelők foglalkoztatási szerkezetét, ágazati hovatartozását illetően csak becslésekre lehet hagyatkozni. E szerint: 26%-uk mezőgazdaságban foglalkoztatott szövetkezeti tag, illetve vállalkozó családtag 18%-uk a munkanélküliek köréből kerül ki 55%-uk pedig a nemzetgazdaság más ágazataiban foglalkoztatott, vagy onnan nyugdíjba vonult. 2 A magángazdaságok zöme családi munkaerőre alapoz, idegen munkaerőt nem, vagy csak alkalmi jelleggel foglalkoztatnak. Annak ellenére, hogy az ágazatban a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, nagyarányú a feketemunka-végzés. Szakértői becslések szerint a Magyarországon végzett összes feketemunka 40%-a mezőgazdasági jellegű. A mezőgazdaság sajátossága még az idénymunka és a rész munkaidős foglalkoztatás, ami szintén nehezíti az áttekinthetőséget. Az ágazati szintű rendezésre törekvések során ezekkel a jelenségekkel, sajátosságokkal számolnunk kell. Iskolai végzettség, jövedelem A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 7,2%-a felsőfokú, 50,4%-a középfokú, 42,4%-a általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás kedvezőbb arányokat mutat mint a 90-es évtized elején, aminek oka, hogy az ágazatból zömmel a végzettség nélküliek váltak munkanélkülivé. 2 AKII A mezogazdasági foglalkoztatás és alternatív lehetoségei 2000.

12 12 A versenyszféra ágait tekintve, az agrárágazatban foglalkoztatottak átlagkeresete a legalacsonyabbak közé tartozik. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2000-ben nem érte el a 60 ezer forintot. A bruttó havi átlagkereset az évi Ft-ról 2000-ben Ft-ra emelkedett, tíz év alatt 531%-kal. Ugyanezen idő alatt nemzetgazdasági szinten a keresetek Ft-ról Ft-ra 652%-kal növekedtek. A nettókereset 2000-ben a mezőgazdaságban Ft, a nemzetgazdaság átlagában Ft volt. A keresetek reálértéke 2000-ben nemzetgazdasági szinten 1,5%-kal nőtt, a mezőgazdaságban 0,8%-kal csökkent. Tíz év alatt a keresetek reálértéke nemzetgazdasági szinten 12%-kal, a mezőgazdaságban 28,4%-kal csökkent. A mezőgazdaságban a keresetek nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított lemaradása a jövedelemolló folyamatosan nyílik. A bruttókeresetek 1990-ben a mezőgazdaságban csak 17,0%-kal, Ft-tal maradtak el a nemzetgazdasági átlagtól, 2000-ben már 32,4%-kal. A lemaradás abszolút értékben Ft volt, 11,4%-kal nagyobb mint a minimálbér ( Ft) összege. A mezőgazdasági foglalkozásúak munkajogviszony szerinti összetétele ( ) * Megnevezés 1992 száma, fő 1992 aránya % 1998 száma, fő 1998 aránya % Alkalmazottak , ,3 összesen: Ebből: teljes , ,7 munkaidős részmunkaidős , ,3 Önfoglalkoztatók , ,4 összesen Ebből: szöv.tag , ,2 Mg.vállalkozó , ,5 Segítő családtag , ,7 Egyéb, nem , ,3 besorolható Összesen Az ágazat gazdasági helyzete A mezőgazdaság néhány évtizeddel korábban a nemzetgazdaság meghatározó ágazata volt. A súlya, részaránya a nemzetgazdaságban a múlt század közepétől kezdve csökkent. * AKII: A mezőgazdasági foglalkoztatás és alternetiv lehetőségei 2000.

13 13 Az évi rendszerváltást követő általános gazdasági visszaesés a mezőgazdaságot is sújtotta, sőt, hangsúlyosabb volt, mint a nemzetgazdaság más ágaiban. A mezőgazdasági termelés között 34%-kal csökkent, ugyanezen időszak alatt a nemzetgazdaság össztermelése csak kb. 20%-kal csökkent. A termeléscsökkenés mélypontja 1993, amikor egy év alatt 12% volt a visszaesés. Ennek eredményeként a növénytermelés az 1959-es, az állattenyésztés az 1970-es, a mezőgazdasági össztermelés pedig az 1967-es évi szintet érte el. A termelés ezt követően között emelkedett, amit ban kisebb csökkenés, 1999-ben stagnálás, 2000-ben nagyarányú visszaesés követett. Miközben a nemzetgazdaság többi ágazata az elmúlt években már túljutott a holtponton, és tartós növekedési pályára állt, addig a mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amelyik érdemben nem tudott elmozdulni az 1990-es évek elején kialakult mélypontról. A kedvező természeti és ökológiai adottságaink ellenére, az agrárgazdaság részaránya a nemzetgazdaság egészével összevetve az egyes évek közötti kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de folyamatos csökkenést mutat ben az ágazat részesedése a GDP-ből meghaladta a 12%-ot, a munkaerő 17,5%-át foglalkoztatta, az exportból 23%-kal, a beruházásokból pedig 9%-kal részesedett ben a GDP-ből való részesedése már csak 4% körüli, a munkaerő 6,5%-át foglalkoztatta, az exportból 7%-kal, a beruházásokból pedig 3%-kal részesedett. A nemzetgazdasági GDP 1998-ben 5,1%-kal, 1999-ben 4,5%-kal, 2000-ben 5,2%-kal nőtt, ezzel szemben a mezőgazdaságban előállított GDP 1998-ban 1,5%-kal, 1999-ben 1,8%-kal, 2000-ben 3,5%-kal csökkent. A mezőgazdasági termelés 1998-ban 1%-kal csökkent, 1999-ben stagnált, 2000-ben pedig 7%-kal esett vissza. Az ágazat dollárban számított exportárbevétele 1998-ban 3%-kal, 1999-ben 16,7%-kal, 2000-ben további 2,3%-kal csökkent. A felvásárlási árak növekedése 1998-ban és 1999-ben alatta maradt az inflációnak (1998-ban 2,8%, 1999-ben 2,6% volt az árszínvonal növekedés, és szélesre nyílt az agrárolló) ben igaz, szélsőséges áringadozások mellett az árak 22,5%-kal emelkedtek, amit azt eredményezte, hogy az utóbbi öt évben először nem nyílt az agrárolló. Tíz év alatt kb. 340 milliárd Ft-nyi jövedelem áramlott ki az ágazatból. Az 1997-ben összehívott Nemzeti Agrár-kerekasztal résztvevői pártok, érdekképviseletek egyhangúlag elfogadták a Nemzeti Agrárprogram téziseit. A Parlament elfogadta az évi XCIV. törvényt az agrárágazat fejlesztéséről. A törvény rögzíti, hogy az agrárgazdaság a nemzetgazdaság kiemelten fejlesztendő területe. Részben pénzügyi, részben jogi garanciákat kíván nyújtani arra, hogy az

14 14 agrárgazdaság fejlesztésére a GDP növekedésével arányos költségvetési támogatás kerüljön biztosításra. Hangsúlyozza a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésében a mezőgazdaság szerepét, jelentőségét, a mezőgazdasági termelők életkörülményeinek javítását, az agrárolló zárását, más nemzetgazdasági ághoz viszonyított esélyegyenlőség biztosítását az arányos tőke- és munkajövedelem megszerzésében. Előírta a kormányzat számára középtávú agrárstratégia elkészítését és a Parlament elé terjesztését, a földművelésügyi kormányzat számára pedig középszintű érdekegyeztető fórum működtetését. A kormányzat a mai napig nem terjesztette a Parlament elé az ágazat középtávú stratégiáját. A termelők nagy része, tudatos agrárpolitika hiányában, csupán a túlélésre törekedve gazdálkodik. Az ágazatnak csak egy része képes igazodni a felhasználói igényekhez. Az agrártörvény főbb célkitűzései az évekhez hasonlóan, 2000-ben sem teljesültek. Nem sikerült működőképes agrárpiaci rendtartást kialakítani, emiatt hektikusan ingadoznak az agrártermékek árai, túltermelési válságok és termékhiányok váltakoznak. Az ágazatban évek óta jövedelmi válság van.a jövedelemhiány állandósulásához hozzájárult a leegyszerűsödött termelési szerkezet, a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek kiválása, a többlábon állás gyengülése. A válság mélységére utal, hogy nem tapasztalható az ún. kistermékek növekedése, ami egyúttal az alkalmazkodóképesség hiányát is jelzi. A mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye 1997-ben 21,9 md.ft, 1998-ban 24,9 milliárd Ft, 1999-ben 6,3 milliárd Ft veszteséggel zárta az évet az ágazat ben 8,8 milliárd Ft nyereség mellett a vállalkozások 54%-a zárta veszteséggel az évet. Az alapanyag-termelésben érdekelt vállalkozások árbevétele 2000-ben csak 12%-kal nőtt annak ellenére, hogy a termelői árak növekedése éves szinten 22,5% volt. A termelői árak ilyen mérvű emelkedése sem biztosított elég forrást a korábban elmaradt fejlesztések és az éves amortizáció pótlására. Tíz év alatt kb. 1,2 milliárd Ft összegű beruházás maradt el az ágazatban óta a mezőgazdasági beruházások nemcsak reálértéken, hanem folyóáron számolva is csökkentek. A termelő-beruházások volumene 2000-ben mindössze 40%-a volt az 1990 évinek. A nemzetgazdaságban a tőkearányos jövedelem 15%, a mezőgazdaságban csak 3%.

15 15 Az alacsony jövedelmezőség miatt a befektetők számára nem vonzó terep az ágazat. Mindezek következtében a mezőgazdaság eszközállománya elöregedett. Az elégtelen források miatt a műszaki-technikai eszközrendszer nem újul meg a szükséges ütemben. Az erőgépek átlagos használati ideje évre tehető, ami folyamatosan növekszik. Az állattartó telepek kihasználtsága 60-70% körüli. Az elmaradt felújítások miatt kiesik a korszerűnek mondható eszközarány. A korábbi nagyüzemek eszközállományának egy része az új üzemstruktúrában nem hasznosul, állaguk erősen leromlott, vagy lepusztult. A szükséges korszerűsítési munkák nagy része elmaradt, ezért pl. az állattartó telepek minden vonatkozásban felújításra szorulnak. Folytatódott a gazdálkodó szervezetek eladósodása ben az eszközállomány 48%- át terhelték kötelezettségek, romlott a likviditás. A mezőgazdasági termelők hitelállománya mintegy 300 milliárd Ft. Ennek közel 40-40%-a éven belüli és éven túli forgóeszközhitel. Az adósság döntő többsége csak a napi működés minimális feltételeit biztosítja. Az ágazat egyes fő tevékenységcsoportjainak termelése eltérően alakult. A mezőgazdasági termékek évi termelése évi változatlan áron 7%-kal csökkent, ezen belül az állattenyésztés 1,1%-kal nőtt, a növénytermelés és a kertészet több mint 12%-kal csökkent. A növénytermelésben a meghatározó a gabonafélék termelése (vetésterületi aránya 50-60% körül alakul). A termelés mennyisége a 90-es évek eleji évi millió tonnáról 2000-re 10 millió alá csökkent. Búzából az utóbbi öt év második, kukoricából az első legkisebb termését sikerült betakarítani. A növénytermelés egészét tekintve, széles termelői körben romlott a termelés színvonala. Bár évben természeti csapások is sújtották az ágazatot (árvíz, belvíz, aszálykár), a jövedelemhiány miatt csökkent a növényvédőszer-felhasználás, az indokoltnál kisebb arányú a géppel végzett munka, háttérbe szorult az öntözés és a talajvédelem, alacsony a műtrágya-felhasználás. Mindezek következtében alacsonyabbak és hullámzanak a termésátlagok. A főbb növények átlaghozamai az Európai Unió átlagához képest, búzánál 61%, kukoricánál 69%, napraforgónál 98%, burgonyánál 66%, zöldségféléknél 50-70%. A gyümölcsterületünk korösszetétele kedvezőtlen, fajtaösszetétele korszerűtlen. A szőlőültetvények területének csökkenése megállt, de sok a gondozatlan, elhagyott terület, az ültetvényállomány elöregedett, ingadozó és alacsony az átlaghozam, a minőségi borszőlőfajták aránya nem éri el az 50%-ot. Az állattenyésztésben a juh és baromfi kivételével, minden állatfaj létszáma csökkent. A szarvasmarha állomány december 1-jén 805 ezer db volt, a sertésállomány 5 millió db alá csökkent. Mindkét állatfaj létszáma fele a tíz évvel ezelőttinek. A vágóállat-tenyésztés stagnál, csökkent a tojás- és a gyapjútermelés; csupán a

16 16 tehéntejtermelés növekszik folyamatosan, de a jelenlegi 2 milliárd literes termelés is csak 20%-a a tíz évvel ezelőttinek. A kedvezőtlen folyamatok egyik legsúlyosabb következménye, hogy továbbgyengült az ágazat eltartó-képessége, mert a kieső bevételek egy részét a termelők a termelőfelhasználások csökkentésével, más részét kényszerű vagyonfeléléssel, a foglalkoztatás további csökkentésével kompenzálták. Az agrártámogatások összege az elmúlt években elmaradt mind a reálértéktől, mind a GDP arányos növekedésétől. Az évi költségvetési támogatások reálértékének tartását és GDP-arányos növekedését tekintve, az évi támogatási keret már csak a reálérték-tartásnak felelt meg ben a helyzet továbbromlott. Az eredeti költségvetési előirányzat a reálértéktartásnak még megfelelt, de a teljesülés nominálisan is csökkenést mutat, ami nemhogy javította volna, de inkább rontotta az ágazat esélyegyenlőségét a tőke- és munkajövedelmek tekintetében. Az EU-hoz közelítő adó- és járulékrendszer kialakításában sem történt érdemi előrelépés, sőt, az ágazat relatív adóterhelése továbbnőtt. Az eltartó-képesség csökkenése azt eredményezte, hogy tíz év alatt közel 700 ezer munkahely szűnt meg az ágazatban. A létszámcsökkenés folyamatos, az utóbbi években üteme felgyorsult. Éves átlagban 8-10 ezer munkahely szűnik meg az ágazatban, miközben nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatás színvonala növekszik. Az ágazatból elbocsátottak többsége munkanélküli lett. A falvakat különösen az elmaradott térségekben évek óta magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatási szint jellemzi. A munkahelyüket vesztettek kevesebb mint 10%-a volt képes önálló vállalkozás létrehozására; egy része inkább csak kényszervállalkozónak tekinthető, legnagyobb részük azonban teljesen elveszítette egzisztenciáját. A megmaradt mezőgazdasági üzemek a kedvezőtlen térségekben az egyetlen foglalkoztatók, de manapság már nem tudják segíteni a települések infrastruktúrájának működtetését, egyre inkább háttérbe szorul a nyugdíjasokról való gondoskodás is. A vidéki lakosság jó része csak a fekete- vagy szürkegazdaságban jut bizonytalan megélhetéshez, így legális foglalkoztatás hiányában társadalombiztosítási ellátásban már jelenleg sem részesülnek, a jövőben pedig az öregségi nyugellátásból is kiesve, elviselhetetlen mértékű szociális bizonytalanságnak néznek elébe. Pedig a 6,5%-os foglalkoztatási arány a földterületi és természeti adottságainkat tekintve nem mondható magasnak, sőt, megfelelő jövedelempozíciók esetén, még növelhető is lenne ben Magyarországon egy mezőgazdasági foglalkoztatottra 21,8 ha, Hollandiában 8,2 ha jutott. Az erdőgazdálkodás bruttó termelési értéke 2000-ben mintegy 50 milliárd Ft volt, a nemzetgazdaságon belül 0,3%-nál kisebb részarányt képvisel. Az ágazatban foglalkoztatottak száma nem éri el a 12 ezer főt a tendencia a mezőgazdasághoz

17 17 hasonlóan folyamatosan csökkenő. Az erdőgazdálkodás éves tevékenységét alapvetően az erdőtörvényben foglaltaknak megfelelően végzi. Az erdő területe alapján a szántó után a második legnagyobb művelési ág. Az ország területének 18,9%-át borítja erdő. A rendszerváltás következtében Magyarországon újra megjelent a magántulajdon az erdőgazdálkodásban. A privatizáció során mintegy 700 ezer hektár került magántulajdonba, elsődlegesen a szövetkezetek és a volt állami gazdaságok erdőterületei kerültek új tulajdonosokhoz. Az állami erdőgazdaságok továbbra is tartós állami tulajdonban vannak. A magánerdő-tulajdonosok száma 2000-ben kb. 271 ezer fő volt. A fajlagos erdőtulajdon 1,5 hektár, ami a magánerdő-területek elaprozodottságára utal. A működésképtelen struktúra a magánerdők területének 40-45%-a. Az erdőgazdálkodás multifunkcionális tevékenység, egyszerre szolgál gazdasági, védelmi és jóléti célokat. A magyarországi erdők 80%-a gazdasági, 15%-a védelmi és 5%-a közjóléti célokat szolgál. Az erdőterület évente 8-10 ezer hektár új erdő telepítésével növekszik, az összes favagyon 330 millió köbmétert tesz ki. A bruttó fakitermelés 2000-ben 7,3 millió köbméter volt. Az állami erdészeti részvénytársaságok 2000-ben 47 milliárd Ft nettó árbevételt értek el, 19%-kal többet mint 1999-ben. Az adózás előtti eredmény 1,7 milliárd Ft, előző évhez viszonyítva 7%-kal csökkent. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség 3,9%-os. Az alacsony jövedelmezőség ellenére, az ágazat kevés támogatásban részesül. Nem megoldott a közcélú feladatokat és infrastrukturális célokat szolgáló fejlesztések finanszírozása. Az erdőgazdaságban az átlagkereset 2000-ben 70,5 ezer Ft volt, amely itt is a nemzetgazdasági átlag alatt van, de a kereseti lemaradás a mezőgazdasággal szemben csupán 20%. Összességében megállapítható, hogy az átalakulási folyamat mindenütt végbement a fejlett ipari országokban illetve jellemző az u.n. átmeneti gazdaságokra. Míg azonban az előző csoportban ez egy hosszú, történelminek minősíthető időtávon belül ment végbe, a közép-kelet európai országokban (Románia és Bulgária kivételével) a folyamat rendkívül gyorsan haladt előre, a mezőgazdaság mint ágazat nem egyszerűen visszavonult, hanem összeomlott. Mivel a mezőgazdasági termelés összeomlásának elsődleges oka a felvevő piacok (úgy a belföldi, mint a külföldi) beszűkülése volt, illúziónak bizonyult az egyénileg, családi méretekben önfoglalkoztatóként való termelésből való jövedelemszerzés. A mezőgazdaság ilyen rövid időn beül való visszaeséséhez hozzájárult, hogy az ágazat viselte a rendszerváltás, majd a stabilizálás terheinek zömét. A 90-es évtizedben a mezőgazdaságot legalább ezer milliárd forintnyi veszteség érte az agrárolló nyílásával, a tulajdoni szerkezet törvényekkel előírt átalakításával (kárpótlási törvény, szövetkezeti

18 18 átalakítási törvény, stb.). A sokszor emlegetett költségvetési támogatás ellenére a mezőgazdaság mindmáig nettó költségvetési befizető. 6. Az EU csatlakozás várható hatása az ágazatra Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nem csupán cél, hanem eszköz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési céljaink eléréséhez. Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások egyik legkritikusabb témája a magyar mezőgazdaság beillesztése az Unióba. Az Unióban a mezőgazdaság a legszabályozottabb terület. A Közös Mezőgazdasági Politika (angol rövidítéssel: CAP) a termelési kvótáktól a paraszti jövedelemig aprólékos szabályozást tartalmaz. A mezőgazdaságra fordítja az Unió a közösségi források több mint felét. Magyarország a csatlakozási kérelem beadását, illetve a tárgyalások megkezdését követően az Unió által elvárt jogharmonizáció keretében átvette az uniós szabályok jelentős részét és megkezdte a CAP alkalmazásához szükséges intézmények kiépítését. A kormányzat és az ágazatban működő érdekképviseletek jelentős energiát fordítottak a csatlakozásra való felkészítésre, a CAP működésének, előírásainak megismertetésére. Ennek ellenére az ágazat szereplői többségéhez csak az információk töredéke jutott el és túlnyomó többségük még hozzávetőlegesen sincs tisztában a csatlakozást követő változásokkal. Emiatt ha csak nem történik számottevő változás az eddigi gyakorlatban a termelők többsége megrázkódtatásként fogja megélni a közös szabályozás teljes hatályosulását. A magyar mezőgazdaság csatlakozásának fő céljai:! az ágazat modernizálása és szerkezetátalakítása,! a termelés versenyképességének és jövedelmezőségének növelése;! a vidéki népesség életkörülményeinek javítása;! teljes jogú tagként a Közös Agrárpolitika (CAP) előnyeiből való részesedés. A magyar mezőgazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló témákról eddig még nem folytak tárgyalások. Nehezíti a helyzetet, hogy az EU még nem hozta nyilvánosságra hivatalos álláspontját. Az egyik sarkalatos kérdés a közösségi támogatások és kedvezmények igénybevétele, a másik a termelés mennyiségét korlátozó intézkedések, és a támogatások alapját képező kvóták bázisának meghatározása. E kérdésekben számunkra csak olyan szabályozás fogadható el, amely nem hozza hátrányos helyzetbe a termelőket, hanem lehetővé teszi a mezőgazdaság fejlődését, az EU-követelményekhez való alkalmazkodását.

19 19 Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) 60 terméket felölelő szimulációs modellje alapján, kompenzációs támogatások nélkül, az összes mezőgazdasági termelés volumene 1%-kal bővülne. a növénytermelés 2-2,5 százalékkal növekedne, az állattenyésztés nagy differenciáltsággal kis mértékben (0,2%-kal) csökkenne. Tehát lényegében érdektelenné teszi a termelőket a csatlakozásban. A kompenzációs támogatások igénybevétele mellett, a termelés 7%-kal növekszik (növénytermesztés 12-13%-kal, az állattenyésztés alig 1%-kal). A felvételre váró országok így Magyarország mezőgazdaságában az EU álláspontja szerint 4-5 millió felesleges munkavállaló van, akiket nem tudja és nem is akarja támogatni. Ezért hosszabb esetleg 10 éves átmenetet is lehetségesnek tart az agrártámogatások teljes körű kifizetésére, feltéve ha az érintett országok átalakítják mezőgazdaságukat. Magyarország évi 2 millió Euro agrár- és vidékfejlesztési támogatást kapna a jelenlegi szabályozás szerint, de az új feltételekkel évi milliárd Ft támogatástól esne el. Ez viszont a vidéki Magyarország jövőjét tekintve évtizedekre meghatározó, új helyzetet teremthet, egyúttal felveti a csatlakozás várható hatásainak átértékelését, újragondolását. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ágazatra gyakorolt hatása ezért attól is függ:! milyen mértékben leszünk úrrá a jelenlegi válságon,! sikerül-e a mezőgazdaságot tartós növekedési pályára állítani;! milyen mértékben tudjuk a műszaki-technikai színvonalat korszerűsíteni,! milyen mértékben tudjuk pótolni az elmaradt fejlesztéseket;! milyen lesz a csatlakozás időpontjában az ágazat tényleges versenyképessége, azaz hogyan alakul a birtokviszonyok rendezése,! a földtulajdon és földhasználat alakulása,! a jövedelmezőség javítása,! az agrártámogatások célirányossága, s nem utolsósorban,! az Uniós tárgyalásokon elért eredményektől. Az EU-tagság feltételezett előnyei:! várhatóan szélesebb körben lehet értékesíteni a magyar agrártermékeket, azok könnyebben kerülhetnek be az EU piacára;! hozzájutunk az Európai Unió mezőgazdaságot finanszírozó, pénzügyi alapjaihoz;

20 20! teljes jogú tagság esetén a magyar mezőgazdaság is része lenne az EU Közös Agrárpolitikájának. A csatlakozási tárgyalások március 31-én kezdődtek meg Magyarország és az EU között. A magyar mezőgazdasági tárgyalási álláspont november 29én került átadásra. A tárgyalások során el kívánjuk érni, hogy Magyarországon átmenet nélkül érvényesüljön az EU Közös Agrárpolitikája és annak szabályozórendszere. Egyenlő jogú tagként kívánjuk agrárgazdaságunkat integrálni, azaz a minket megillető jogoknak, és a minket terhelő kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük. Magyarország EU-csatlakozási folyamatának jelenlegi állása alapján, csak nagy bizonytalansággal lehet véleményt mondani a csatlakozás agrárgazdaságra gyakorolt, várható következményeiről. Ennek nem mond ellent, hogy évi integrálódást feltételezve csökken a felkészülésre rendelkezésre álló idő. Ha a magyar mezőgazdaságban a jelenlegi tendenciák érvényesülnek az elkövetkező években, azaz semmit sem nyer vissza elveszett jövedelempozíciójából, akkor folytatódik a leépülés, és a gazdálkodók nagy tömege nem nyertese, hanem vesztese lesz az EU-csatlakozásnak. A többlettámogatásokhoz azonban társadalmi közmegegyezés kell, különben az egészségügy, az oktatás stb. úgy érezheti, hogy tőle vették el a pénzt. A csatlakozás ágazataink piaci és jövedelmezőségi viszonyait alapvetően pozitívan fogja érinteni. A versenyesélyeket a szakmai munka színvonala, a termékpályák korszerűsítése, az együttműködések, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti optimális (50-50%-os) arány kialakítása dönti el. Az egységes belső piac egyúttal egzisztenciális kihívást is jelent. Nagy jelentősége van annak, hogy milyen arányban leszünk képesek igénybe venni, és a mezőgazdasági fejlesztéseknek alárendelni az előcsatlakozási EU-alapokat (SAPARD, ISPA). A mezőgazdaságban azzal kell számolni hosszú távon, hogy! az ágazat nemzetgazdaságon belüli aránya továbbcsökken;! a foglalkoztatottak száma várhatóan továbbcsökken, jobb esetben stagnál;! az egyéni gazdaságok száma csökken, növekszik a birtokkoncentráció, beindul a földpiac;! a táji adottságoknak megfelelő földhasználat alakul ki;! a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen adottságú térségekben átalakul a földhasználat szerkezete;! a termőterület, ezen belül a szántóterület aránya csökken a rossz minőségű földek mezőgazdasági termelésből való kivonásával, és más művelési ágban való hasznosításával (erdő);! állatfajonként differenciált mértékben növekszik az állatállomány, s nem utolsósorban,! javul az ágazat jövedelemtermelő és eltartó képessége,! növekszik a termelők jövedelme, a foglalkoztatottak keresete.

A MEZŐGAZDASÁGBAN. ágazati megalapozó tanulmány

A MEZŐGAZDASÁGBAN. ágazati megalapozó tanulmány TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN HU 0104-01, Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése projekt ágazati megalapozó tanulmány Készítette: Dr. Filipsz László 2 A TÁRSADALMI

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁG. Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST

A MEZŐGAZDASÁG. Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST A MEZŐGAZDASÁG ÁGAZAT HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD LEHETŐSÉGEI Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST 2002 2 I. AZ ÁGAZAT JELLEGE, STRUKTÚRÁJA A mezőgazdaság az erdőgazdálkodással

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői Az agrárfoglalkoztatás jellemzői A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (nemzetgazd. átlag 70 80% a)

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei A sütőipari szakágazat tevékenysége az 1581. sz. TEÁOR 98. és az 1582. sz. TEÁOR 98-ba sorolt

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének

Részletesebben

Az új Földtörvény tervezete

Az új Földtörvény tervezete Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30. A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

A 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2015. május 31.

A 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2015. május 31. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami

Részletesebben

ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése

ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése A Társaság cégneve: ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. A Társaság székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait (továbbiakban: Eft.)

Részletesebben

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár Milyen adózási eszközökkel segíti a kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban 7,0 6,0 % 5,0 4,0 3,0 2,0 2000 2001 2002

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Őstermelés A 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a Saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004. 1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1

Részletesebben

83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet

83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN

A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN Kedves Kollégám! Mivel sem a hazai, sem a nemzetközi HR tevékenység nem élt még meg hasonló gazdasági válságot, annak kezelési módozatait,

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Kitöltési Útmutató a 2014. évi EMVA felülvizsgálati adatszolgáltatás elektronikus kitöltéséhez 2014. verziószám: 01

Kitöltési Útmutató a 2014. évi EMVA felülvizsgálati adatszolgáltatás elektronikus kitöltéséhez 2014. verziószám: 01 1. sz. melléklet: Kitöltési Útmutató a 2014. évi EMVA felülvizsgálati adatszolgáltatás elektronikus kitöltéséhez Kitöltési Útmutató a 2014. évi EMVA felülvizsgálati adatszolgáltatás elektronikus kitöltéséhez

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 23130/2013. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére A szabad vállalkozási zónák létrehozásáról és a kedvezmények igénybevételének

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Fogalomtár. Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014

Fogalomtár. Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014 Fogalomtár Készítette: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest 2014 Project number: HUSK 1101/1.2.1/0171 Project title: Szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-mad arská pohraničná migrácia

Részletesebben

HOVATOVÁBB, Hova Tovább? Küngös 2015.május 28.

HOVATOVÁBB, Hova Tovább? Küngös 2015.május 28. HOVATOVÁBB, Hova Tovább? Küngös 2015.május 28. Miért vagyunk itt? Mi alapozhatja meg egy szociális szövetkezet létrehozását? Átlagon felül teljesítő, jó gyakorlatot folytató, mintaként nevesíthető közfoglalkoztatási

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben