A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség"

Átírás

1 A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség A MEZŐGAZDASÁGBAN ÁGAZATI ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítette: Szeremi Lászlóné Budapest, Január 31.

2 2 A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN I. A MEZŐGAZDASÁG HELYE A NEMZETGAZDASÁGBAN 1./ Ágazatok/alágazatok ( definiálás, értelmezés ) A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágba alapvetően azok a gazdálkodó szervezetek tartoznak, amelyek fő tevékenységként közvetlen fogyasztásra alkalmas termékeket, élelmiszer-alapanyagokat, továbbá nem élelmezési rendeltetésű mezőgazdasági és erdészeti jellegű termékeket hoznak létre. A gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere (TEÁOR) együtt kezeli a Mezőgazdaság, Vadgazdálkodás, Erdőgazdaság ágazatokat, ezen belül alágazatként a mezőgazdaságot. Gyakori, hogy ágazati szinten az erdőgazdaság mellett a halászatot, halgazdálkodást is s mezőgazdasághoz sorolják. A statisztikai besorolás a tevékenységi elvet követi, azon a besorolás alapja a gazdálkodó szervezetek főtevékenysége, amely alapvetően meghatározza működésük jellegét. A gyakorlatban az ágazat kifejezés azonossága ellenére más tartalmat takar a nemzetgazdasági ágazati rendszerben, és mást a mezőgazdasági ágazati tevékenységet csoportosító rendszerben. Az ipari tevékenységek, szemben a mezőgazdasági tevékenységgel tisztábban elválaszthatók egymástól. Azok alapján a gazdálkodó szervezetek egyértelműen besorolhatók valamelyik szakágazatba, vagy alágazatba. A mezőgazdasági üzemek tevékenységük alapján nem sorolhatók külön-külön, pl. az ipari szakágazatoknak megfelelő csoportokba, mivel tevékenységük lényegében kiterjed a mezőgazdaság valamennyi ágazat fő csoportjára. Döntő többségük vegyes gazdálkodású, bár emellett a tiszta profilú, pl. csak szőlővagy gyümölcstermeléssel, vásárolt takarmányra alapozott állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek is megtalálhatók.

3 3 A különböző célú statisztikai számbavételeknél gyakran agrárágazatként együtt kezelik a mezőgazdaságot az általa termelt alapanyagokat feldolgozó élelmiszeriparral. A gyakorlatban elterjedt szóhasználat az "agrárgazdaság" kifejezés, amely a fentieken túlmenően magába foglalja a "B" nemzetgazdasági ágba tartozó halászatot is. Ennél is tágabb fogalom az "agrobiznisz", amibe beleértik a mezőgazdasághoz kapcsolódó beszállítói, értékesítési tevékenységeket is. Mivel a program ezeket önálló ágazatokként nevesíti, a logikus az lenne, hogy a továbbiakban csak a szorosan vett mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással foglalkozzunk. Ezt azonban nem lehet mindig következetesen végigvinni, mivel a mezőgazdasági tevékenység sok esetben kapcsolódik más tevékenységekhez. Már jelenleg is tapasztalható a mezőgazdaság u.n. multifunkciós tevékenységként való felfogásának következtében az ágazatba sorolt vállalkozások illetve egyéni termelők tevékenységi körének kibővülése, pl. a falusi turizmusba való bekapcsolódással. A mezőgazdasági termelést folytatók jelentős (az u.n. őstermelői körben a túlnyomó) részének más tevékenységből is van jövedelme, ami mellett a mezőgazdaságból származó bevétel sok esetben csak kiegészítő jellegű. Ez igen megnehezíti az ágazati szintű definiálást, a foglalkoztatottsági, szociális, jövedelmi stb. viszonyainak a reális felmérését és értékelését. Az őstermelői kör tevékenységéről, árutermeléséről, saját fogyasztásáról csak becslések állnak rendelkezésre. A későbbiek során nem megkerülhető az elemző munka az agrobiznisz vonatkozásában, amely feltehetően feltárná a termelői-kibocsátói kört, a termék és szolgáltatások piacát, a munkerőt stb. A kérdés rendezésének szükségességét támasztja alá az idény-, a családi-, és a részmunkaidő hasznosítására épülő kistermelés, őstermelés amely a későbbiekben is a vidék népességmegtartó képességének meghatározó eleme marad. Az ágazati szakszervezetek szerveződési területe alapszabályuk értelmében kiterjed az ún. agrobiznisz egész területére, bár tagságuk zöme az alapanyag-termelésben összpontosul. Reprezentativitásuk e területeken a meghatározó. A munkavállalói oldal tényfeltáró tanulmánya ezért erre a területre koncentrálódott. Ágazati szinten a szakszervezeteken belül a tagság nem a tevékenységi elv alapján szerveződik. Bár az alapszabály lehetővé teszi, a rétegszervezetek alakítása nem volt igény. Ennek magyarázata talán abban keresendő, hogy az érdekkülönbségek nem a fő tevékenységi csoportok, hanem részben a szervezeti, és részben a tulajdoni formák szerint jelentkeznek. Más érdekviszonyok jellemzik az egyéni vállalkozásokat, a magángazdálkodókat, és megint mások a társas vállalkozásokat. De a társas vállalkozásokon belül is speciális érdekek jellemzik a szövetkezeteket és a tartós állami tulajdonban levő gazdasági társaságokat.

4 4 A munkaadói szervezeteknél a szakágazatonkénti szerveződés már megjelent, viszont még nem különült el az árutermelő és a szociális jellegű mezőgazdaság. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE (TEÁOR) A MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS 01 MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 01.1 Növénytermelés, kertészet Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növények termelése Zöldség, virág, kertészeti termék termelése Gyümölcs, szőlő, fűszernövény termelése 01.2 Állattenyésztés Szarvasmarha-tenyésztés Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb állatok tenyésztése 01.3 Vegyes gazdálkodás Vegyes gazdálkodás 01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás Növénytermelési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás 01.5 Vadgazdálkodás Vadgazdálkodás 02 ERDŐGAZDÁLKODÁS 02.0 Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodási termelés Erdőgazdálkodási szolgáltatás B HALÁSZAT 05 HALÁSZAT, HALGAZDÁLKODÁS 05.0 Halászat, halgazdálkodás Halászat Halgazdálkodás 2. Az ágazat struktúrája Birtokrendszer Magyarország természeti adottságai rendkívül kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. Az ország 9,3 millió hektáros területéből, a KSH adatai szerint, május 31-én ezer ha volt a mezőgazdasági terület. A termőterület amely a mezőgazdasági területből, továbbá az erdők, nádasok, halastavak területéből áll ezer ha volt. A termőterület meghatározó hányada (58,4%) szántóföld, a gyep 13,6%-kal, a szőlő- és gyümölcsültetvények, kertek 3,9%- kal részesednek. Az ország 18,9%-át erdő borítja (1.760 ezer ha). A termőterület folyamatosan csökken, a művelésből kivont terület nagysága 2000-ben megközelítette az 1,6 millió hektárt. A termőterület csökkenésének oka részben az urbanizációs folyamatok erősödése, részben a rosszabb minőségű földek művelésből való kivonása.

5 5 (Az Európai Unióhoz viszonyítva, a mezőgazdasági terület aránya 57%-kal, a szántóterületé 39%-kal magasabb, az erdősűrűség viszont 43%-kal alacsonyabb.) Az agrárágazatra rendkívül vegyes és a rendszerváltozás óta folyamatosan átalakuló struktúra a jellemző. Az a tény, hogy a mezőgazdaságban a termelési folyamatok alapvetően a földhöz kötődnek és nem csupán a munkavégzés helyszíne, hanem a legalapvetőbb termelési eszköz is sajátos helyzetet teremtett. A nyolcvanas évek végén az u.n. nagyüzemek (állami gazdaságok, szövetkezetek) művelték a termőföld kb. 95 százalékát, míg a maradék területeken kistermelők (több mint félmilliónyi háztáji és kisegítő gazdaság és néhány ezerre tehető egyéni termelő) gazdálkodtak, általában nagyüzemi integráció keretében. A rendszerváltozás után, a termőföld használatát érintő törvények (kárpótlási törvény, földkiadásról szóló törvény és a szövetkezeti átalakulási törvény) végrehajtása nyomán a struktúra teljesen átalakult. Az intézkedések a földtulajdon révén több mint kétmillió embert érintettek a mezőgazdaságban, akiknek több mint fele közvetlenül is végez mezőgazdasági tevékenységet.ugyanakkor a gazdasági társaságok és szövetkezetek földhasználati aránya csökkent. A tevékenységük szűkülésének következménye az általuk foglalkoztatottak számának csökkenése. A tulajdonviszonyok alapvetően átrendeződtek. Jelenleg a termőföld 88%-a magán-, 10%-a állami és 2%-a szövetkezeti tulajdonban van. Az állami tulajdonú földterület kisebb hányadát a tartósan állami tulajdonban levő agrártársaságok, nagyobb részét az ugyancsak tartós állami tulajdonban levő erdőgazdaságok használják. A faállománnyal borított ezer ha erdőterület 57%-a van állami, 42%-a magán-, és mindössze 1%-a közösségi tulajdonban. A mezőgazdasági terület 22,4%-át vállalatok, gazdasági társaságok, 18%-át szövetkezetek, 53,3%-át egyéni gazdálkodók művelik. A mezőgazdasági birtokstruktúra rendkívül elaprózott. A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatai szerint a földtulajdonosok száma 2,2 millió fő, egy földtulajdonosra átlagban 3,65 ha termőterület, illetve 2,4 ha szántóterület jut. Magyarország lakosságának közel 40%-a vidéken él. A vidéken élők nagy többsége, több mint 2 millió fő (a népesség több mint 20%-a) folytat valamilyen mezőgazdasági tevékenységet. Közülük 835 ezer fő nem éri el a minimális birtokméretet, 677 ezren 1 ha alatti területen gazdálkodnak (az összes termőterület 7%-án), és 809 ezren 10 ha alatti területen gazdálkodnak. Valamivel több mint 48 ezren művelnek hektár nagyságú területet. Mindössze en gazdálkodnak 100 hektár feletti területen.

6 6 Az összeírt gazdaságok 97%-ának van termőterülete. A magán-földtulajdonosok többsége nem maga műveli földterületét, hanem bérbe adja. A megművelt földterület 60%-a bérelt, így a földtulajdon és a földhasználat lényegesen eltér egymástól. Összességében megállapítható, hogy a mezőgazdaságban továbbra is az igen elaprózott birtokszerkezet a jellemző. A kis területtel rendelkező, a földet művelni nem akaró, vagy nem képes földtulajdonosok többnyire bérbe adják földjeiket az átalakult gazdálkodó szervezeteknek, szövetkezeteknek, vagy magángazdáknak. A bérbeadás bár csökkenti a földhasználat egészségtelen elaprózottságát, a bérbeadás számtalan bizonytalansággal és költségnövelő hatással jár. Szervezeti változások A mezőgazdaságtól sohasem volt idegen a szervezeti formák piaci viszonyokat közvetítő korszerűsitése.a folyamat a 90-es években felgyorsult, többek között a fentiekben vázolt események kapcsán. Jelenleg a különböző gazdálkodási formák sokszínűsége a jellemző. A gazdaság szereplői két fő csoportra oszthatók: jogi személyiségű és a jogi személyiség nélküli vállalkozásokra,amelyek száma a kis létszámú szervezetek térnyerése miatt a mező és erdőgazdaságban együttesen 12-szeres növekedést mutatott között. Ezt a dinamikus növekedést a két szervezeti forma összes vállalkozáson belüli arányának ellentétes irányú változása kísérte. Míg 1990-ben a vállalkozások nagyobb hányada (64%) jogi személyiségű volt, addig 1998-ban már csak 19,5%-uk tartozott ebbe a csoportba. A jogi személyiségű vállalkozásokon belül 22,4%-ról 64%-ra emelkedett a gazdasági társaságok aránya, amelyek főként az állami gazdaságok részvénytársasággá alakulásának, illetőleg a szövetkezetekből kivált, vagy a szövetkezet keretében működő üzemrészek társasági formává történő önállósulásának a következménye. A mezőgazdasági szövetkezetek száma nem csökkent, de az évtized elejei jogi személyiségű formákon belül közel 70%-os arányuk alig több mint 20%-ra esett vissza. A legdinamikusabb változás a jogi személyiség nélküli vállalkozásoknál figyelhető meg, amelyek meghatározó 90% körüli része egyéni vállalkozás. A mező-és erdőgazdaságban működő vállalkozások száma, aránya és létszám szerinti megoszlása

7 között 1 * Megnevezés Jogi személyiségű Vállalkozás./db Ebből: -gazdasági táraság szövetkezet Jogi személyiség nélküli vállalkozás/ db Ebből :-egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen: Jogi személyiségű ,1 19,7 vállalkozás aránya % Ebből: -gazdasági társaság 22,4 58,2 64,0 - szövetkezet 68,4 38,8 22,3 Jogi személyiség nélküli 36,0 84,9 80,3 vállalkozás aránya % Ebből: -egyéni vállalkozás ,8 88,8 Vállalkozás összesen: Ebből: 20 fő alatti 19,7 62,1 95, fő 5,0 13,8 1, fő 40,9 21,9 2,1 300 fő feletti 34,4 2,3 0,2 A mezőgazdasági vállalkozások összefoglaló adatai december december Egyéni vállalkozás regisztrált: működő: működő: / 68%/ Kft regisztrált : működő: működő: / 42%/ Szövetkezet regisztrált: működő: müködő:1.886 / 15%/ Rt regisztrált: 255 működő: 242 működő: 259 / 2,1%/ Egyéb jogi szem. regisztrált: működő: Jogi személyis.nélküli regisztrál: működő: működő: /95% bt./ Összesen: regisztrált: működő: működő: Átalakulásra kötelezett regisztrált: 19 működő: 4 Az átalakulás hatására 1993-tól a kis létszámú szervezetek a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerültek. A mezőgazdasági vállalkozások 95,9%-a húsz fő alatti 1 Forrás: Statisztikai Évkönyv,KSH * AKII A mezogazdasági foglalkoztatás és alternatív lehetoségei 2000

8 8 létszámkategóriába tartozik, alig 4%-ra tehető a főt foglalkoztató mezőgazdasági munkáltatók aránya. A 300 főt meghaladó szervezetek részesedése nem számottevő, még az 1 %-ot sem éri el. A 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztató munkáltatók számát közlő forrásokból kiderül, hogy a foglalkoztató vállalkozások döntő és egyben növekvő hányada 92,3% ide sorolható. A jogi személyiségű vállalkozásoknál 64,3%-képvisel 10 fő alatti foglalkoztatást.a fős lét-számkategóriába tartozó szervezetek aránya 35%. A szövetkezeteknél a létszám-kategória szerinti megoszlás kiegyenlitettebb, 63%-uk a fő közötti foglalkoztató gazdasághoz tartózik. A mezőgazdaság foglalkoztatási szervezeti hátteréből kiderül,hogy a munkaügyi jellemzők nehezen számszerűsíthetők, mivel a statisztikai megfigyelések zöme a 20 főt meghaladó szervezetekre irányul. * 3. A privatizáció A rendszerváltást követően a termőföld tulajdonosi struktúrája alapvetően átalakult. A termőföld 88%-a magán-, 10%-a állami és 2%-a szövetkezeti tulajdonban van. Az erdőterületeknél 57% az állami, 42% a magán- és 1% a közösségi tulajdon. A szövetkezetek átalakulását követően a szövetkezeti közös vagyon üzletrész formájában a volt és a jelenlegi tagok, alkalmazottak tulajdonába ment át. A privatizációra kijelölt állami mezőgazdasági vagyon több mint 90%-a új tulajdonoshoz került. 28 volt állami gazdaság maradt tartós állami tulajdonban december 31-ig. Közülük 2001-ben értékesítésre 18 gazdasági társaságot jelöltek ki. A magyar mezőgazdaság struktúrájának alakulásában a privatizációnak nem volt jelentős szerepe, a privatizált társaságokra is jellemző a tevékenység leépülése, az üzemek feldarabolása. A külföldi tőke jelenléte a mezőgazdaságban elenyésző. Ennek egyik oka az, hogy külföldiek termőföld tulajdonjogát a jelenleg érvényes szabályozás szerint nem szerezhetik meg. A becslések szerint, 5 ezer milliárd Ft-os termőföldvagyon kevés külföldi tőkét vonzott. A mezőgazdaság tulajdonosi tőkeszerkezetén belül kb. 8-10% részarányt képvisel a külföldi tulajdonú tőke. A beruházások kb. 5%-a valósul meg külföldi tőkéből, ami a lecsökkent beruházási részesedésen belül elenyésző. * AKII: A mezőgazdasági foglalkoztatás és alternetiv lehetőségei

9 9 4. Foglalkoztatás A KSH munkaerő-felmérése alapján, 2000-ben a mezőgazdaságban az erdőgazdálkodással együtt a foglalkoztatottak száma 251,7 ezer fő volt, 9,6%-kal kevesebb mint 1999-ben. 10 év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak háromnegyede, közel 700 ezer fő vesztette el a munkahelyét. Az ágazat sajátosságai és problémái a foglalkoztatásban is tükröződnek. A mezőgazdasági foglalkoztatás fejlesztési számbavételének nehézségeit jól tükrözi a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az agrárgazdaság évi helyzetéről az Országgyűlés részére készített jelentéséből vett idézet: A magyar agrárfoglalkoztatottak számáról még a szakirodalomban is különböző adatok jelennek meg. A KSH munkaerő felmérése szerint 2000-ben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az erdőgazdálkodással együtt 251,7 ezer fő volt, az évinél 6,9 %-kal kevesebb. Ez a számbavétel azonban teljesen figyelmen kívül hagyja azt a mintegy egymilliónyi őstermelőt, akiknek több mint 10 %-a adót is fizet e tevékenysége után. Vannak azonban olyan közelítések is ilyen például a Magyar Agrárkamara álláspontja -, amelyek szerint a KSH által közölt létszámból kell kiindulni, s ezt kell módosítani az adóbevallást készítő SZJA-t fizető őstermelőkkel, valamint a 250 ezer és 1,5 millió Ft közötti árbevételről és ehhez kapcsolódóan legalább 20 %-nyi igazolt költségről nyilatkozókkal. Ezzel a módszerrel számítva az agrárfoglalkoztatottak száma 410 és 420 ezer közé tehető. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság vált a legnagyobb munkaerő kibocsátó ágazattá. Az között a foglalkoztatottak száma összesen 1,4 millióval (27,2 %) csökkent, amiből az agrárágazat 650 ezer fővel (67,4 %) részesedett. A csökkenés azóta is folytatódik, ami évente mintegy 10 %-ra tehető. Az agrárágazat (erdőgazdasággal együtt) részesedése a foglalkoztatásban 2000-ben 7,8 %, ezen belül a mezőgazdaság 6,5 %.10 év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak háromnegyede, közel 700 ezer fő vesztette el a munkahelyét. Az alkalmazásban állók számának alakulása (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások) tendenciája változatlan ben a munkaügyi statisztika által megfigyelt körben 132,7 ezer főt foglalkoztattak, 8,4%-kal kevesebbet mint 1999-ben.. Nemzetgazdasági szinten ugyanebben az időszakban az alkalmazásban állók létszáma 27 ezer fővel növekedett. A mezőgazdaságon belüli létszámváltozás mértéke és üteme jelentősen eltér az ágazat vállalati és szövetkezeti szektorában. Vállalatok, gazdasági társaságok Szövetkezetek

10 10 A csökkenés mértéke(%): között - 38,7-58, között - 55,2-84,7 A létszámcsökkenés erőteljesebben érintette a szövetkezeteket, ahol az egy évtizeddel korábbi munkaerőnek csak a töredékét, azaz 15,3%-át tudták foglalkoztatni. A vállalatok átlagos állományi létszáma ez idő alatt 55,2%-kal csökkent. A drasztikus létszámcsökkentés ellenére a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek összlétszámának nagyobb hányada (56%) 1998-ban még mindig a szövetkezetekben talált munkát. A csökkenés értékelésében figyelembe kell venni, hogy az induló helyzetben (1990- ben) az ágazatba sorolt számos gazdálkodó szervezetnek voltak nem mezőgazdasági tevékenységei, (az u.n. kiegészítő tevékenység) ahol jelentős volt az alkalmazottak száma. A rendszerváltás után ezeken a területeken volt a leggyorsabb és széleskörű visszaesés ez is magyarázza, hogy a létszámcsökkenés túlnyomó része, kilenc-tizede az évtized első felében következett be. Az, hogy a létszámcsökkenés ha nem is ilyen ütemben folyamatos, az ágazat továbbra is romló helyzetének a következménye. Annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak száma a korábbinak harmadára csökkent, a mezőgazdasági foglalkoztatásnak a számszerű arányoknál nagyobb szerepe van a vidéki térségekben. Számos kistérségben egyedül a mezőgazdasági vállalkozások jelentik a munkalehetőséget. Ennek fontosságát tapasztalni lehet azokban a térségekben, ahol megszűnt a korábbi legnagyobb munkáltató, a szövetkezet. A korábbi munkáltató szervezetek helyébe gyakorlatilag nagyon ritka esetben lép be más mezőgazdasági termelést folytató vállalkozás illetve az új, magántulajdonosi vállalkozások igen kevés munkaerőt vesznek igénybe. Az ágazat vállalkozási szerkezetének átalakulásával megváltozott (és változik) a foglalkoztatási struktúra is. Korábban a munkavállalók zömét a nagyüzemek, szövetkezetek és az állami gazdaságok foglalkoztatták (szövetkezeteknél a nagyrészük megállapodás alapján munkát végző tagként), rendezett jogszabályi háttérrel és szociális partnerséggel. Ez utóbbinak sajátossága a szövetkezeteknél a szakszervezetek és ezzel a kollektív megállapodások hiánya volt, ami mindmáig jellemző az ágazat többségére. A nagyüzemek leépülésével, sőt megszűnésével átalakult ez a foglalkoztatási helyzet. Ma a mezőgazdasági vállalkozások többsége a kis- és középüzemi kategóriába tartozik. A foglalkoztatásban a kis létszámú vállalkozások a meghatározóak.a foglalkoztatottak abszolút számából kiindulva / fő/ a mezőgazdasági vállalkozók száma eléri a főt.

11 11 A gazdasági társaságok esetében enyhe növekedés észlelhető, ami azt jelenti hogy a foglalkoztatás 1998-ban főről 2000-re főre növekedett. A jogi személyiségű vállalkozások háromnegyed része tíz főnél kevesebb alkalmazottal működik. Még kisebb az alkalmazottak száma az egyéni vállalkozásoknál. Ez az elaprozodottság értelemszerűen csökkenti a munkaerőpiac szervezettségét, a jogszabályok és a munkavállalói érdekek érvényesülésének esélyét. Az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe azonban nagyobb, mint ami a munkaügyi statisztikában regisztráltak számából következik. A KSH által kimutatott 251,7 ezer fővel szemben nagyobb foglalkoztatási arány valószínűsítető, mert figyelmen kívül hagyja azt az 1,2 millió fő őstermelőt, akiknek több mint 10%-a e tevékenységük után adót fizet. A családi gazdaságokban dolgozókat, mivel nem tekintik magukat foglalkoztatottnak, szintén nem regisztrálják. Szakértői becslések alapján, az ágazatban foglalkoztatottak száma ezer főre becsülhető. Az őstermelők foglalkoztatási szerkezetét, ágazati hovatartozását illetően csak becslésekre lehet hagyatkozni. E szerint: 26%-uk mezőgazdaságban foglalkoztatott szövetkezeti tag, illetve vállalkozó családtag 18%-uk a munkanélküliek köréből kerül ki 55%-uk pedig a nemzetgazdaság más ágazataiban foglalkoztatott, vagy onnan nyugdíjba vonult. 2 A magángazdaságok zöme családi munkaerőre alapoz, idegen munkaerőt nem, vagy csak alkalmi jelleggel foglalkoztatnak. Annak ellenére, hogy az ágazatban a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, nagyarányú a feketemunka-végzés. Szakértői becslések szerint a Magyarországon végzett összes feketemunka 40%-a mezőgazdasági jellegű. A mezőgazdaság sajátossága még az idénymunka és a rész munkaidős foglalkoztatás, ami szintén nehezíti az áttekinthetőséget. Az ágazati szintű rendezésre törekvések során ezekkel a jelenségekkel, sajátosságokkal számolnunk kell. Iskolai végzettség, jövedelem A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 7,2%-a felsőfokú, 50,4%-a középfokú, 42,4%-a általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás kedvezőbb arányokat mutat mint a 90-es évtized elején, aminek oka, hogy az ágazatból zömmel a végzettség nélküliek váltak munkanélkülivé. 2 AKII A mezogazdasági foglalkoztatás és alternatív lehetoségei 2000.

12 12 A versenyszféra ágait tekintve, az agrárágazatban foglalkoztatottak átlagkeresete a legalacsonyabbak közé tartozik. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2000-ben nem érte el a 60 ezer forintot. A bruttó havi átlagkereset az évi Ft-ról 2000-ben Ft-ra emelkedett, tíz év alatt 531%-kal. Ugyanezen idő alatt nemzetgazdasági szinten a keresetek Ft-ról Ft-ra 652%-kal növekedtek. A nettókereset 2000-ben a mezőgazdaságban Ft, a nemzetgazdaság átlagában Ft volt. A keresetek reálértéke 2000-ben nemzetgazdasági szinten 1,5%-kal nőtt, a mezőgazdaságban 0,8%-kal csökkent. Tíz év alatt a keresetek reálértéke nemzetgazdasági szinten 12%-kal, a mezőgazdaságban 28,4%-kal csökkent. A mezőgazdaságban a keresetek nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított lemaradása a jövedelemolló folyamatosan nyílik. A bruttókeresetek 1990-ben a mezőgazdaságban csak 17,0%-kal, Ft-tal maradtak el a nemzetgazdasági átlagtól, 2000-ben már 32,4%-kal. A lemaradás abszolút értékben Ft volt, 11,4%-kal nagyobb mint a minimálbér ( Ft) összege. A mezőgazdasági foglalkozásúak munkajogviszony szerinti összetétele ( ) * Megnevezés 1992 száma, fő 1992 aránya % 1998 száma, fő 1998 aránya % Alkalmazottak , ,3 összesen: Ebből: teljes , ,7 munkaidős részmunkaidős , ,3 Önfoglalkoztatók , ,4 összesen Ebből: szöv.tag , ,2 Mg.vállalkozó , ,5 Segítő családtag , ,7 Egyéb, nem , ,3 besorolható Összesen Az ágazat gazdasági helyzete A mezőgazdaság néhány évtizeddel korábban a nemzetgazdaság meghatározó ágazata volt. A súlya, részaránya a nemzetgazdaságban a múlt század közepétől kezdve csökkent. * AKII: A mezőgazdasági foglalkoztatás és alternetiv lehetőségei 2000.

13 13 Az évi rendszerváltást követő általános gazdasági visszaesés a mezőgazdaságot is sújtotta, sőt, hangsúlyosabb volt, mint a nemzetgazdaság más ágaiban. A mezőgazdasági termelés között 34%-kal csökkent, ugyanezen időszak alatt a nemzetgazdaság össztermelése csak kb. 20%-kal csökkent. A termeléscsökkenés mélypontja 1993, amikor egy év alatt 12% volt a visszaesés. Ennek eredményeként a növénytermelés az 1959-es, az állattenyésztés az 1970-es, a mezőgazdasági össztermelés pedig az 1967-es évi szintet érte el. A termelés ezt követően között emelkedett, amit ban kisebb csökkenés, 1999-ben stagnálás, 2000-ben nagyarányú visszaesés követett. Miközben a nemzetgazdaság többi ágazata az elmúlt években már túljutott a holtponton, és tartós növekedési pályára állt, addig a mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amelyik érdemben nem tudott elmozdulni az 1990-es évek elején kialakult mélypontról. A kedvező természeti és ökológiai adottságaink ellenére, az agrárgazdaság részaránya a nemzetgazdaság egészével összevetve az egyes évek közötti kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de folyamatos csökkenést mutat ben az ágazat részesedése a GDP-ből meghaladta a 12%-ot, a munkaerő 17,5%-át foglalkoztatta, az exportból 23%-kal, a beruházásokból pedig 9%-kal részesedett ben a GDP-ből való részesedése már csak 4% körüli, a munkaerő 6,5%-át foglalkoztatta, az exportból 7%-kal, a beruházásokból pedig 3%-kal részesedett. A nemzetgazdasági GDP 1998-ben 5,1%-kal, 1999-ben 4,5%-kal, 2000-ben 5,2%-kal nőtt, ezzel szemben a mezőgazdaságban előállított GDP 1998-ban 1,5%-kal, 1999-ben 1,8%-kal, 2000-ben 3,5%-kal csökkent. A mezőgazdasági termelés 1998-ban 1%-kal csökkent, 1999-ben stagnált, 2000-ben pedig 7%-kal esett vissza. Az ágazat dollárban számított exportárbevétele 1998-ban 3%-kal, 1999-ben 16,7%-kal, 2000-ben további 2,3%-kal csökkent. A felvásárlási árak növekedése 1998-ban és 1999-ben alatta maradt az inflációnak (1998-ban 2,8%, 1999-ben 2,6% volt az árszínvonal növekedés, és szélesre nyílt az agrárolló) ben igaz, szélsőséges áringadozások mellett az árak 22,5%-kal emelkedtek, amit azt eredményezte, hogy az utóbbi öt évben először nem nyílt az agrárolló. Tíz év alatt kb. 340 milliárd Ft-nyi jövedelem áramlott ki az ágazatból. Az 1997-ben összehívott Nemzeti Agrár-kerekasztal résztvevői pártok, érdekképviseletek egyhangúlag elfogadták a Nemzeti Agrárprogram téziseit. A Parlament elfogadta az évi XCIV. törvényt az agrárágazat fejlesztéséről. A törvény rögzíti, hogy az agrárgazdaság a nemzetgazdaság kiemelten fejlesztendő területe. Részben pénzügyi, részben jogi garanciákat kíván nyújtani arra, hogy az

14 14 agrárgazdaság fejlesztésére a GDP növekedésével arányos költségvetési támogatás kerüljön biztosításra. Hangsúlyozza a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésében a mezőgazdaság szerepét, jelentőségét, a mezőgazdasági termelők életkörülményeinek javítását, az agrárolló zárását, más nemzetgazdasági ághoz viszonyított esélyegyenlőség biztosítását az arányos tőke- és munkajövedelem megszerzésében. Előírta a kormányzat számára középtávú agrárstratégia elkészítését és a Parlament elé terjesztését, a földművelésügyi kormányzat számára pedig középszintű érdekegyeztető fórum működtetését. A kormányzat a mai napig nem terjesztette a Parlament elé az ágazat középtávú stratégiáját. A termelők nagy része, tudatos agrárpolitika hiányában, csupán a túlélésre törekedve gazdálkodik. Az ágazatnak csak egy része képes igazodni a felhasználói igényekhez. Az agrártörvény főbb célkitűzései az évekhez hasonlóan, 2000-ben sem teljesültek. Nem sikerült működőképes agrárpiaci rendtartást kialakítani, emiatt hektikusan ingadoznak az agrártermékek árai, túltermelési válságok és termékhiányok váltakoznak. Az ágazatban évek óta jövedelmi válság van.a jövedelemhiány állandósulásához hozzájárult a leegyszerűsödött termelési szerkezet, a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek kiválása, a többlábon állás gyengülése. A válság mélységére utal, hogy nem tapasztalható az ún. kistermékek növekedése, ami egyúttal az alkalmazkodóképesség hiányát is jelzi. A mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye 1997-ben 21,9 md.ft, 1998-ban 24,9 milliárd Ft, 1999-ben 6,3 milliárd Ft veszteséggel zárta az évet az ágazat ben 8,8 milliárd Ft nyereség mellett a vállalkozások 54%-a zárta veszteséggel az évet. Az alapanyag-termelésben érdekelt vállalkozások árbevétele 2000-ben csak 12%-kal nőtt annak ellenére, hogy a termelői árak növekedése éves szinten 22,5% volt. A termelői árak ilyen mérvű emelkedése sem biztosított elég forrást a korábban elmaradt fejlesztések és az éves amortizáció pótlására. Tíz év alatt kb. 1,2 milliárd Ft összegű beruházás maradt el az ágazatban óta a mezőgazdasági beruházások nemcsak reálértéken, hanem folyóáron számolva is csökkentek. A termelő-beruházások volumene 2000-ben mindössze 40%-a volt az 1990 évinek. A nemzetgazdaságban a tőkearányos jövedelem 15%, a mezőgazdaságban csak 3%.

15 15 Az alacsony jövedelmezőség miatt a befektetők számára nem vonzó terep az ágazat. Mindezek következtében a mezőgazdaság eszközállománya elöregedett. Az elégtelen források miatt a műszaki-technikai eszközrendszer nem újul meg a szükséges ütemben. Az erőgépek átlagos használati ideje évre tehető, ami folyamatosan növekszik. Az állattartó telepek kihasználtsága 60-70% körüli. Az elmaradt felújítások miatt kiesik a korszerűnek mondható eszközarány. A korábbi nagyüzemek eszközállományának egy része az új üzemstruktúrában nem hasznosul, állaguk erősen leromlott, vagy lepusztult. A szükséges korszerűsítési munkák nagy része elmaradt, ezért pl. az állattartó telepek minden vonatkozásban felújításra szorulnak. Folytatódott a gazdálkodó szervezetek eladósodása ben az eszközállomány 48%- át terhelték kötelezettségek, romlott a likviditás. A mezőgazdasági termelők hitelállománya mintegy 300 milliárd Ft. Ennek közel 40-40%-a éven belüli és éven túli forgóeszközhitel. Az adósság döntő többsége csak a napi működés minimális feltételeit biztosítja. Az ágazat egyes fő tevékenységcsoportjainak termelése eltérően alakult. A mezőgazdasági termékek évi termelése évi változatlan áron 7%-kal csökkent, ezen belül az állattenyésztés 1,1%-kal nőtt, a növénytermelés és a kertészet több mint 12%-kal csökkent. A növénytermelésben a meghatározó a gabonafélék termelése (vetésterületi aránya 50-60% körül alakul). A termelés mennyisége a 90-es évek eleji évi millió tonnáról 2000-re 10 millió alá csökkent. Búzából az utóbbi öt év második, kukoricából az első legkisebb termését sikerült betakarítani. A növénytermelés egészét tekintve, széles termelői körben romlott a termelés színvonala. Bár évben természeti csapások is sújtották az ágazatot (árvíz, belvíz, aszálykár), a jövedelemhiány miatt csökkent a növényvédőszer-felhasználás, az indokoltnál kisebb arányú a géppel végzett munka, háttérbe szorult az öntözés és a talajvédelem, alacsony a műtrágya-felhasználás. Mindezek következtében alacsonyabbak és hullámzanak a termésátlagok. A főbb növények átlaghozamai az Európai Unió átlagához képest, búzánál 61%, kukoricánál 69%, napraforgónál 98%, burgonyánál 66%, zöldségféléknél 50-70%. A gyümölcsterületünk korösszetétele kedvezőtlen, fajtaösszetétele korszerűtlen. A szőlőültetvények területének csökkenése megállt, de sok a gondozatlan, elhagyott terület, az ültetvényállomány elöregedett, ingadozó és alacsony az átlaghozam, a minőségi borszőlőfajták aránya nem éri el az 50%-ot. Az állattenyésztésben a juh és baromfi kivételével, minden állatfaj létszáma csökkent. A szarvasmarha állomány december 1-jén 805 ezer db volt, a sertésállomány 5 millió db alá csökkent. Mindkét állatfaj létszáma fele a tíz évvel ezelőttinek. A vágóállat-tenyésztés stagnál, csökkent a tojás- és a gyapjútermelés; csupán a

16 16 tehéntejtermelés növekszik folyamatosan, de a jelenlegi 2 milliárd literes termelés is csak 20%-a a tíz évvel ezelőttinek. A kedvezőtlen folyamatok egyik legsúlyosabb következménye, hogy továbbgyengült az ágazat eltartó-képessége, mert a kieső bevételek egy részét a termelők a termelőfelhasználások csökkentésével, más részét kényszerű vagyonfeléléssel, a foglalkoztatás további csökkentésével kompenzálták. Az agrártámogatások összege az elmúlt években elmaradt mind a reálértéktől, mind a GDP arányos növekedésétől. Az évi költségvetési támogatások reálértékének tartását és GDP-arányos növekedését tekintve, az évi támogatási keret már csak a reálérték-tartásnak felelt meg ben a helyzet továbbromlott. Az eredeti költségvetési előirányzat a reálértéktartásnak még megfelelt, de a teljesülés nominálisan is csökkenést mutat, ami nemhogy javította volna, de inkább rontotta az ágazat esélyegyenlőségét a tőke- és munkajövedelmek tekintetében. Az EU-hoz közelítő adó- és járulékrendszer kialakításában sem történt érdemi előrelépés, sőt, az ágazat relatív adóterhelése továbbnőtt. Az eltartó-képesség csökkenése azt eredményezte, hogy tíz év alatt közel 700 ezer munkahely szűnt meg az ágazatban. A létszámcsökkenés folyamatos, az utóbbi években üteme felgyorsult. Éves átlagban 8-10 ezer munkahely szűnik meg az ágazatban, miközben nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatás színvonala növekszik. Az ágazatból elbocsátottak többsége munkanélküli lett. A falvakat különösen az elmaradott térségekben évek óta magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatási szint jellemzi. A munkahelyüket vesztettek kevesebb mint 10%-a volt képes önálló vállalkozás létrehozására; egy része inkább csak kényszervállalkozónak tekinthető, legnagyobb részük azonban teljesen elveszítette egzisztenciáját. A megmaradt mezőgazdasági üzemek a kedvezőtlen térségekben az egyetlen foglalkoztatók, de manapság már nem tudják segíteni a települések infrastruktúrájának működtetését, egyre inkább háttérbe szorul a nyugdíjasokról való gondoskodás is. A vidéki lakosság jó része csak a fekete- vagy szürkegazdaságban jut bizonytalan megélhetéshez, így legális foglalkoztatás hiányában társadalombiztosítási ellátásban már jelenleg sem részesülnek, a jövőben pedig az öregségi nyugellátásból is kiesve, elviselhetetlen mértékű szociális bizonytalanságnak néznek elébe. Pedig a 6,5%-os foglalkoztatási arány a földterületi és természeti adottságainkat tekintve nem mondható magasnak, sőt, megfelelő jövedelempozíciók esetén, még növelhető is lenne ben Magyarországon egy mezőgazdasági foglalkoztatottra 21,8 ha, Hollandiában 8,2 ha jutott. Az erdőgazdálkodás bruttó termelési értéke 2000-ben mintegy 50 milliárd Ft volt, a nemzetgazdaságon belül 0,3%-nál kisebb részarányt képvisel. Az ágazatban foglalkoztatottak száma nem éri el a 12 ezer főt a tendencia a mezőgazdasághoz

17 17 hasonlóan folyamatosan csökkenő. Az erdőgazdálkodás éves tevékenységét alapvetően az erdőtörvényben foglaltaknak megfelelően végzi. Az erdő területe alapján a szántó után a második legnagyobb művelési ág. Az ország területének 18,9%-át borítja erdő. A rendszerváltás következtében Magyarországon újra megjelent a magántulajdon az erdőgazdálkodásban. A privatizáció során mintegy 700 ezer hektár került magántulajdonba, elsődlegesen a szövetkezetek és a volt állami gazdaságok erdőterületei kerültek új tulajdonosokhoz. Az állami erdőgazdaságok továbbra is tartós állami tulajdonban vannak. A magánerdő-tulajdonosok száma 2000-ben kb. 271 ezer fő volt. A fajlagos erdőtulajdon 1,5 hektár, ami a magánerdő-területek elaprozodottságára utal. A működésképtelen struktúra a magánerdők területének 40-45%-a. Az erdőgazdálkodás multifunkcionális tevékenység, egyszerre szolgál gazdasági, védelmi és jóléti célokat. A magyarországi erdők 80%-a gazdasági, 15%-a védelmi és 5%-a közjóléti célokat szolgál. Az erdőterület évente 8-10 ezer hektár új erdő telepítésével növekszik, az összes favagyon 330 millió köbmétert tesz ki. A bruttó fakitermelés 2000-ben 7,3 millió köbméter volt. Az állami erdészeti részvénytársaságok 2000-ben 47 milliárd Ft nettó árbevételt értek el, 19%-kal többet mint 1999-ben. Az adózás előtti eredmény 1,7 milliárd Ft, előző évhez viszonyítva 7%-kal csökkent. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség 3,9%-os. Az alacsony jövedelmezőség ellenére, az ágazat kevés támogatásban részesül. Nem megoldott a közcélú feladatokat és infrastrukturális célokat szolgáló fejlesztések finanszírozása. Az erdőgazdaságban az átlagkereset 2000-ben 70,5 ezer Ft volt, amely itt is a nemzetgazdasági átlag alatt van, de a kereseti lemaradás a mezőgazdasággal szemben csupán 20%. Összességében megállapítható, hogy az átalakulási folyamat mindenütt végbement a fejlett ipari országokban illetve jellemző az u.n. átmeneti gazdaságokra. Míg azonban az előző csoportban ez egy hosszú, történelminek minősíthető időtávon belül ment végbe, a közép-kelet európai országokban (Románia és Bulgária kivételével) a folyamat rendkívül gyorsan haladt előre, a mezőgazdaság mint ágazat nem egyszerűen visszavonult, hanem összeomlott. Mivel a mezőgazdasági termelés összeomlásának elsődleges oka a felvevő piacok (úgy a belföldi, mint a külföldi) beszűkülése volt, illúziónak bizonyult az egyénileg, családi méretekben önfoglalkoztatóként való termelésből való jövedelemszerzés. A mezőgazdaság ilyen rövid időn beül való visszaeséséhez hozzájárult, hogy az ágazat viselte a rendszerváltás, majd a stabilizálás terheinek zömét. A 90-es évtizedben a mezőgazdaságot legalább ezer milliárd forintnyi veszteség érte az agrárolló nyílásával, a tulajdoni szerkezet törvényekkel előírt átalakításával (kárpótlási törvény, szövetkezeti

18 18 átalakítási törvény, stb.). A sokszor emlegetett költségvetési támogatás ellenére a mezőgazdaság mindmáig nettó költségvetési befizető. 6. Az EU csatlakozás várható hatása az ágazatra Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nem csupán cél, hanem eszköz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési céljaink eléréséhez. Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások egyik legkritikusabb témája a magyar mezőgazdaság beillesztése az Unióba. Az Unióban a mezőgazdaság a legszabályozottabb terület. A Közös Mezőgazdasági Politika (angol rövidítéssel: CAP) a termelési kvótáktól a paraszti jövedelemig aprólékos szabályozást tartalmaz. A mezőgazdaságra fordítja az Unió a közösségi források több mint felét. Magyarország a csatlakozási kérelem beadását, illetve a tárgyalások megkezdését követően az Unió által elvárt jogharmonizáció keretében átvette az uniós szabályok jelentős részét és megkezdte a CAP alkalmazásához szükséges intézmények kiépítését. A kormányzat és az ágazatban működő érdekképviseletek jelentős energiát fordítottak a csatlakozásra való felkészítésre, a CAP működésének, előírásainak megismertetésére. Ennek ellenére az ágazat szereplői többségéhez csak az információk töredéke jutott el és túlnyomó többségük még hozzávetőlegesen sincs tisztában a csatlakozást követő változásokkal. Emiatt ha csak nem történik számottevő változás az eddigi gyakorlatban a termelők többsége megrázkódtatásként fogja megélni a közös szabályozás teljes hatályosulását. A magyar mezőgazdaság csatlakozásának fő céljai:! az ágazat modernizálása és szerkezetátalakítása,! a termelés versenyképességének és jövedelmezőségének növelése;! a vidéki népesség életkörülményeinek javítása;! teljes jogú tagként a Közös Agrárpolitika (CAP) előnyeiből való részesedés. A magyar mezőgazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló témákról eddig még nem folytak tárgyalások. Nehezíti a helyzetet, hogy az EU még nem hozta nyilvánosságra hivatalos álláspontját. Az egyik sarkalatos kérdés a közösségi támogatások és kedvezmények igénybevétele, a másik a termelés mennyiségét korlátozó intézkedések, és a támogatások alapját képező kvóták bázisának meghatározása. E kérdésekben számunkra csak olyan szabályozás fogadható el, amely nem hozza hátrányos helyzetbe a termelőket, hanem lehetővé teszi a mezőgazdaság fejlődését, az EU-követelményekhez való alkalmazkodását.

19 19 Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) 60 terméket felölelő szimulációs modellje alapján, kompenzációs támogatások nélkül, az összes mezőgazdasági termelés volumene 1%-kal bővülne. a növénytermelés 2-2,5 százalékkal növekedne, az állattenyésztés nagy differenciáltsággal kis mértékben (0,2%-kal) csökkenne. Tehát lényegében érdektelenné teszi a termelőket a csatlakozásban. A kompenzációs támogatások igénybevétele mellett, a termelés 7%-kal növekszik (növénytermesztés 12-13%-kal, az állattenyésztés alig 1%-kal). A felvételre váró országok így Magyarország mezőgazdaságában az EU álláspontja szerint 4-5 millió felesleges munkavállaló van, akiket nem tudja és nem is akarja támogatni. Ezért hosszabb esetleg 10 éves átmenetet is lehetségesnek tart az agrártámogatások teljes körű kifizetésére, feltéve ha az érintett országok átalakítják mezőgazdaságukat. Magyarország évi 2 millió Euro agrár- és vidékfejlesztési támogatást kapna a jelenlegi szabályozás szerint, de az új feltételekkel évi milliárd Ft támogatástól esne el. Ez viszont a vidéki Magyarország jövőjét tekintve évtizedekre meghatározó, új helyzetet teremthet, egyúttal felveti a csatlakozás várható hatásainak átértékelését, újragondolását. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ágazatra gyakorolt hatása ezért attól is függ:! milyen mértékben leszünk úrrá a jelenlegi válságon,! sikerül-e a mezőgazdaságot tartós növekedési pályára állítani;! milyen mértékben tudjuk a műszaki-technikai színvonalat korszerűsíteni,! milyen mértékben tudjuk pótolni az elmaradt fejlesztéseket;! milyen lesz a csatlakozás időpontjában az ágazat tényleges versenyképessége, azaz hogyan alakul a birtokviszonyok rendezése,! a földtulajdon és földhasználat alakulása,! a jövedelmezőség javítása,! az agrártámogatások célirányossága, s nem utolsósorban,! az Uniós tárgyalásokon elért eredményektől. Az EU-tagság feltételezett előnyei:! várhatóan szélesebb körben lehet értékesíteni a magyar agrártermékeket, azok könnyebben kerülhetnek be az EU piacára;! hozzájutunk az Európai Unió mezőgazdaságot finanszírozó, pénzügyi alapjaihoz;

20 20! teljes jogú tagság esetén a magyar mezőgazdaság is része lenne az EU Közös Agrárpolitikájának. A csatlakozási tárgyalások március 31-én kezdődtek meg Magyarország és az EU között. A magyar mezőgazdasági tárgyalási álláspont november 29én került átadásra. A tárgyalások során el kívánjuk érni, hogy Magyarországon átmenet nélkül érvényesüljön az EU Közös Agrárpolitikája és annak szabályozórendszere. Egyenlő jogú tagként kívánjuk agrárgazdaságunkat integrálni, azaz a minket megillető jogoknak, és a minket terhelő kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük. Magyarország EU-csatlakozási folyamatának jelenlegi állása alapján, csak nagy bizonytalansággal lehet véleményt mondani a csatlakozás agrárgazdaságra gyakorolt, várható következményeiről. Ennek nem mond ellent, hogy évi integrálódást feltételezve csökken a felkészülésre rendelkezésre álló idő. Ha a magyar mezőgazdaságban a jelenlegi tendenciák érvényesülnek az elkövetkező években, azaz semmit sem nyer vissza elveszett jövedelempozíciójából, akkor folytatódik a leépülés, és a gazdálkodók nagy tömege nem nyertese, hanem vesztese lesz az EU-csatlakozásnak. A többlettámogatásokhoz azonban társadalmi közmegegyezés kell, különben az egészségügy, az oktatás stb. úgy érezheti, hogy tőle vették el a pénzt. A csatlakozás ágazataink piaci és jövedelmezőségi viszonyait alapvetően pozitívan fogja érinteni. A versenyesélyeket a szakmai munka színvonala, a termékpályák korszerűsítése, az együttműködések, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti optimális (50-50%-os) arány kialakítása dönti el. Az egységes belső piac egyúttal egzisztenciális kihívást is jelent. Nagy jelentősége van annak, hogy milyen arányban leszünk képesek igénybe venni, és a mezőgazdasági fejlesztéseknek alárendelni az előcsatlakozási EU-alapokat (SAPARD, ISPA). A mezőgazdaságban azzal kell számolni hosszú távon, hogy! az ágazat nemzetgazdaságon belüli aránya továbbcsökken;! a foglalkoztatottak száma várhatóan továbbcsökken, jobb esetben stagnál;! az egyéni gazdaságok száma csökken, növekszik a birtokkoncentráció, beindul a földpiac;! a táji adottságoknak megfelelő földhasználat alakul ki;! a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen adottságú térségekben átalakul a földhasználat szerkezete;! a termőterület, ezen belül a szántóterület aránya csökken a rossz minőségű földek mezőgazdasági termelésből való kivonásával, és más művelési ágban való hasznosításával (erdő);! állatfajonként differenciált mértékben növekszik az állatállomány, s nem utolsósorban,! javul az ágazat jövedelemtermelő és eltartó képessége,! növekszik a termelők jövedelme, a foglalkoztatottak keresete.

A MEZŐGAZDASÁGBAN. ágazati megalapozó tanulmány

A MEZŐGAZDASÁGBAN. ágazati megalapozó tanulmány TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN HU 0104-01, Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése projekt ágazati megalapozó tanulmány Készítette: Dr. Filipsz László 2 A TÁRSADALMI

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁG. Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST

A MEZŐGAZDASÁG. Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST A MEZŐGAZDASÁG ÁGAZAT HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD LEHETŐSÉGEI Készítette: Papp Miklós MEDOSZ Szövetség BUDAPEST 2002 2 I. AZ ÁGAZAT JELLEGE, STRUKTÚRÁJA A mezőgazdaság az erdőgazdálkodással

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ( )/2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ( )/2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ( )/007. ( ) FVM rendelete Tervezet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS Dátum: 2004.06.23. SORSZÁM:. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 kultúra, nem valósíthatók meg a foglalkoztatás növelését célzó törekvések. a nemzetközi szinten is versenyké-

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 kultúra, nem valósíthatók meg a foglalkoztatás növelését célzó törekvések. a nemzetközi szinten is versenyké- gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 161 - - - - - - hívás a nemzetközi szinten is versenyké- zett, hatékony agrárgazdasági struktúra kialakítása és fenntartása. Az agrárgazdaság egésze és ezen belül az állattenyésztés

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben