2014. évi adótörvényi változások

Átírás

1 2014. évi adótörvényi változások

2 Társasági adó 2014

3 Jövedelem-minimum A tagi kölcsön és a jövedelem-minimum a társasági adóban! A május 31-ei határidőig benyújtandó társasági adóbevallásban kell első ízben alkalmazni!

4 Bejelentett részesedés A bejelentésre jogosító részesedésszerzés mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken. Emellett a bejelentésre nyitva álló határidő 60 napról 75 napra emelkedik.

5 Ingatlannal rendelkező társaság A beszámolóban kimutatott eszközök együttes összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke meghaladja-e a 75 százalékot, az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékét kell figyelembe venni a mérlegfordulónapi piaci érték helyett.

6 Termőföld A módosítás önálló fogalmat ad a termőföldre: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összhangban a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet kell érteni.

7 Adóalap-módosító tételek K+F adóalap-kedvezmény kapcsolt vállalkozás K+F is figyelembe vehető kapcsolódjon mindkét fél vállalkozási tevékenységéhez nyilatkozat egyetemleges felelősség adatszolgáltatás a bevallásban (1429)

8 Kisvállakozói kedvezmény Az adóalany a régebbi kedvezményeken túl a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogával is csökkentheti az adózás előtti eredményt. Mértéke: a szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értéke.

9 Nem jelentős összegű hiba 2014-től az adózót választási lehetőség illeti meg bizonyos feltételek teljesülése mellett a nem jelentős összegű hiba feltárása esetén.

10 Szabályozott ingatlanbefektetési társaság A SZIT szóló évi CII. törvény módosul, ezáltal lehetővé válik, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok 10 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezzenek főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban. Az ilyen gazdasági társaságban fennálló 10 százalékos részesedés feletti részesedés elidegenítése révén keletkező nyereség vonatkozásában nem alkalmazható az adómentes kezelés a Tao. tv-ben 2014-től.

11 Az adóalap megállapításának különös szabályai

12 Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülő alapítvány, a közalapítvány, egyesület, köztestület társaságiadó-alapja

13 Minősítés a Civil törvény alapján: Az éves összes bevétele 60 százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. a társaságiadó-alapjának megállapítása során nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek társaságiadóalapjának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket köteles a társasági adó alapját az általános szabályok szerint megállapítani

14 Közhasznú non-profit gazdasági társaság közhasznú jogállásának megszűnése

15 Ha a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társaságiadó-törvény közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseit kell alkalmaznia.

16 Elhatárolt veszteség Beolvadás esetén a jogutód a beolvadó társaságtól átvett tárgyévi negatív adóalapot a beolvadás napját magában foglaló adóév adózás előtti eredményének terhére használhatja fel. Az adózó már a adóévi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja, ha a többi törvényi feltételnek eleget tesz.

17 Kkv adókedvezmény 2014-től a kis-és középvállalkozásoknak minősülő adózó a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása céljából pénzügyi intézménytől felvett hitelre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig adókedvezményt vehet igénybe. Továbbra is de minimis támogatásnak minősül.

18 Látvány-csapatsport támogatása kiegészítő sportfejlesztési támogatás: a támogatás társasági adókulccsal számított értékének legalább 75%-áig pótbefizetés adóévet követő 90 napon belül nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

19 Az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszak változása Az adókedvezmény érvényesítésére négy adóév helyett hat év áll az adózók rendelkezésére (az adókedvezmény legutoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe). A rendelkezést már a Tao. törvényt módosító törvény hatálybalépésének napját követően nyújtott támogatásokra (juttatásokra) is alkalmazni kell.

20 További változások A támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás fogadására szolgáló fizetési számlát támogatás esetében a támogatási igazolás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés határozza meg. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére.

21 További változások A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet támogatása esetén amennyiben a támogatás juttatására tárgyi eszköz beruházás, felújítás céljából kerül sor, akkor a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni a tárgyi eszköz beruházás, felújítás támogatásának esetére meghatározott mértékeket.

22 Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása május 19-étől a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolásra, valamint az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásra vonatkozó fogalmakat hatályon kívül helyezték. Az adózó a támogatás juttatásáért a támogatott előadóművészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult.

23 Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása A támogatási igazolás kiállítására jogosult szervezet az előadó-művészeti szervezet kérelmére a évi adóévről kiállítható támogatási igazolások összértéke szempontjából az előadó-művészeti szervezet a 2013-ban EGT-tagállamban tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékát veszi figyelembe. Amennyiben az előadó-művészeti szervezet ilyen kérelemmel nem él, akkor a támogatási igazolások kiállítása során az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évi előadásaiból származó jegybevétele 80 százalékát kell figyelembe venni.

24 Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása 2014-től a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén is kötelező kiegészítő támogatás. Kiegészítő támogatásban részesíthető filmtámogatás esetén a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás tekintetében filmelőállítónak minősülő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

25 Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása Az előadó-művészeti szervezetek esetében kiegészítő támogatásra jogosult az adózó döntése szerint vagy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkozatási szabályairól szóló törvény szerint központi költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium, vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet.

26 Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása Bővül az adókedvezmény érvényesítésének határideje: az adókedvezmény a támogatás adóéve és az ezt követő három adóév helyett, a támogatás adóéve, és az azt követő adóévek adójából, de legutoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe.

27 Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása A kiegészítő támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka, azzal, hogy 10 százalékos adókulccsal az adózó akkor jogosult megállapítani a kiegészítő támogatás mértékét, ha a pozitív adóalapja nem haladja meg az 500 millió forintot. Ha a várható adóalap meghaladja az 500 millió forintot, akkor a támogatási igazolásban szereplő összeg 19 százaléka képezi a 75 százalékos kiegészítő támogatás alapját.

28 Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása Az előadó-művészeti szervezetek esetében bármely évben az előző évi jegybevétel 80%-áig, valamint egy filmalkotásnál a közvetlen filmgyártási költség 20%-áig gyűjthető támogatás. A támogatás és a támogatási szerződés keretében nyújtott kiegészítő támogatás összértéke nem haladhatja meg a korlátot.

29 Kapcsolt vállalkozás Az alapítónak, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó rendelkezéseket a tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése esetén is alkalmazni kell, ha a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

30 Fejlesztési tartalék Amennyiben az adózó valamely tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására a lekötött tartalékot felhasználja, és az eszköz számított nyilvántartási értéke nem nulla, akkor az adózó a tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatbavétel) napjától megkezdheti a maradék számított nyilvántartási érték csökkentését a törvény szerint megengedett értékcsökkenési leírással a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva

31 Elismert költségek A vállalkozási (bevételszerző) tevékenység érdekében felmerülő (elismert) költségnek minősül éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ha a szolgáltatás igénybevétele igazoltan a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik

32 Nem elismert költségek július 1-jétől az új BTK hatálybalépésére tekintettel módosul azon bűncselekmények köre, amelyekkel kapcsolatos költségek nem minősülnek elismert költségnek társasági adózási szempontból. E bűncselekmények a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy a befolyással üzérkedés elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben felmerülő költségek.

33 Más adónemekkel összefüggő módosítások

34 Adóelőleg bevallása a KATA szerinti adóalanyiságának megszűnése esetén Az adó alanya a megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társaságiadó-előleget bevallani, és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.

35 Adóelőleg bevallása a KATA szerinti adóalanyiságának megszűnése esetén A társaságiadó-előleg összege: - az adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, - minden más esetben az adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka

36 KATA 2014

37 Évközi változás április 1-jétől leszűkült azon tevékenységeknek a köre, amelyek esetében nem választható a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás. Ha az ÖVTJ, illetve a TEÁOR 2008 szerint Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez, nem lehet KATA alany.

38 A főállású kisadózó 2014-től Nem minősül főállású kisadózónak: - az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát, valamint - aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. A tételes adó ebben az esetben 25 ezer ft/hó.

39 A Kata plusz A magasabb összegű tételes adó:75 ezer forint. Választásáról nyilatkozni kell. Első ízben a választás bejelentésének hónapjára kell megfizetni. Mindaddig meg kell fizetni, amíg a vállalkozás a választásra vonatkozó bejelentését vissza nem vonja, a magánszemély főállású kisadózói státusza meg nem szűnik, vagy a vállalkozás adóalanyisága bármely, a törvényben szabályozott okból meg nem szűnik. A társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások ellátási alapja ebben az esetben forint.

40 Adóalanyiság az előtársasági időszak alatt Az a Bt, Kkt, amely már a bejegyzése során jelzi, hogy az adókötelezettségét a KATA szerint kívánja teljesíteni, az előtársasági időszakban felmerülő adó- és nyilvántartási kötelezettségét is a kisadózó vállalkozásokra irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Az előtársasági időszakban sem alanya a számvitelnek. A vállalkozás tehát az előtársasági időszakról nem köteles külön beszámolót és társasági adóbevallást készíteni. A módosítás a cégbíróság előtt folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazható.

41 A biztosítás szünetelése Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után a havi 50 ezer forintos (75 ezer forintos) tételes adót nem kell megfizetni, tekintettel arra, hogy a biztosítást csak a járulékfizetés alapozhatja meg. Az adófizetés alól mentesítő élethelyzetek, ellátások (például az, hogy a kisadózó anyasági ellátásokban részesül) rendezik a kisadózó magánszemély társadalombiztosítási jogállását.

42 Az adatszolgáltatási kötelezettség változása Az adatszolgáltatási kötelezettség akkor is terheli a kisadózó vállalkozást, ha adóalanynak nem minősülő más személytől (például külföldi vállalkozástól) szerez 1 millió forintot meghaladóan bevételt (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt). Nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség arra a bevételre, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, hanem nyugtát állított ki.

43 A bevételek nyilvántartása a bizonylatok megőrzésével A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha bevételeit a nyugták, számlák teljes körű megőrzésével teljesíti, feltéve hogy ezen iratokból a bevétel megszerzésének időpontja is megállapítható.

44 Az üzleti partnereket terhelő adatszolgáltatás tartalmának változása Nem kell különválasztani a termékértékesítésből és a szolgáltatás nyújtásából származó bevételt, ezért természetesen nem kell a szolgáltatások TESZOR-számát sem feltüntetni. A módosuló szabály szerint az adatszolgáltatást külön nyomtatványon, és nem egy már létező bevallás a havi adóés járulékbevallás részeként kell teljesíteni. A rendelkezés a évről szóló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során is alkalmazható.

45 A nyilvántartott készletérték bevételként történő figyelembevétele Az egyéni vállalkozók, ha az szja szerinti adózásból lépnek át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, megállapítják a készletek értékét, amely nem minősül adóköteles bevételnek. Az új rendelkezés ezt a készletértéket a kisadózó vállalkozás bevételének rendeli akkor, ha a kisadózó vállalkozás a tevékenységét megszünteti.

46 A korábban eva-alany adózó osztalék utáni adót kiváltó adója A módosítás kiveszi az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjából azt az eredménytartalékot, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot, amely akkor keletkezett, amikor a vállalkozás korábban kettős könyvvezetést választó, az EVA hatálya alá tartozó adóalany volt. Eva-alanyként a vállalkozás ezeket az összegeket egyszer már leadózta ra is alkalmazható.

47 Az eva-alapba tartozóan adózott bevétel Az EVA hatálya alól átlépő adózók nem kötelesek bevételnek tekinteni azt a bevételt, amely után az eva szabályai szerint már teljesítették adókötelezettségüket. Ha pl. vállalkozás a számlát még eva-alanyként állította ki, de a bevételt már a kata hatálya alá tartozó vállalkozásként szerezte meg. E bevételeket azonban a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik ra is alkalmazható.

48 Az adóalanyiság tag kilépése miatti megszűnése Megszűnik a kisadózó vállalkozás adóalanyisága (a kilépést követő nappal), ha a tag kilépésével nem marad bejelentett kiadózó tagja. Nem szűnik meg azonban az adóalanyiság, ha másik tag bejelentése megtörténik. E másik tag bejelentésének is a kilépést követő napig (természetesen e határnapot is beleértve) kell megtörténnie ahhoz, hogy az adóalanyiság ne szűnjék meg.

49 Az adóalanyiság adótartozás miatti megszűnése Az adóalanyiság megszűnését eredményezi (a naptári negyedév utolsó napjával), ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. A végrehajtható adótartozás nettó módon számítandó, azaz azt az adószámlák együttes egyenlege alapján kell megállapítani. Így tehát az egyes adószámlákon kimutatott tartozásokat és túlfizetéseket együttesen, összevontan kell értékelni.

50 KATA és a helyi adó A évtől a kata alanya a kata-alanyisága kezdő napjától számított 15 napon belül vagy az adóév január 15-éig jogvesztő határidőkig változásbejelentési nyomtatvány benyújtásában dönthet arról, ha az adóévi iparűzési adót tételes adóalap szerint teljesíti.

51 KATA és a helyi adó A december 31-éig nincs bevallási kötelezettség tételes adó esetén: amikor az adózók az önkormányzat rendelete alapján adóalapmentességet, adókedvezményt kívánnak figyelembe venni, az ideiglenes tevékenység végzése után megfizetett átalányadót a megfizetett e-útdíjat az állandó jellegű adókötelezettségük kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánják számítani, a foglalkoztatásnövelés címén adóalap-mentességet kívánnak érvényesíteni. Ezek csak lehetőségek a kata-alanyok számára.

52 KATA és a helyi adó A 2014-től módosuló szabályozás valamennyi hivatkozott tényállásra amennyiben az adóelőnnyel a kata-alany élni kíván bevallási kötelezettséget állapít meg az adózó számára.

53 KIVA 2014

54 Kedvezményezett foglalkoztatott április 21-étől kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül az olyan huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkavállaló, aki 180 napnál több biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, és a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló is. Korábban ugyanis kedvezményezett foglalkoztatottnak minősült a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló, a tartósan állást kereső személy, illetve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállaló.

55 Évközi bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá április 21-től a KIVA választására egész évben lehetőség nyílik. Az adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kisvállalati adóalanyiság évközi keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. A bejelentés visszavonására is lehetőség nyílik a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül, mely határidő jogvesztőnek minősül. A kisvállalati adózás iránti bejelentés visszavonása esetén az adóalanyiság nem jön létre.

56 A mérlegfőösszeg arányosítása A 12 hónapnál rövidebb adóév esetében a kisvállalati adó szerinti adózás akkor választ ható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint időarányos részét.

57 A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása A április 21-től, ha az adóalany értékesíti, vagy bármely okból kivezeti könyveiből az adóalanyiságot megelőzően beszerzett tárgyi eszközt, immateriális jószágot, a pénzforgalmi szemléletű adóalapja csökkenthető a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel korábban még nem csökkentette. A készletállomány esetében is amennyiben a KIVA első adóéve zárókészlet-állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészletállományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt.

58 Abban az esetben, ha az adózó kikerül a kisvállalati adó hatálya alól, és ezt követően a társaságiadó-törvény alapján teljesíti adókötelezettségét, akkor pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tétel többek között a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozóan a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összege.

59 A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kisválla lati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összege, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, illetve a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összege.

60 Változások 2014-től a kisvállalati adóalanynál csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a Ka tv. alapján megfizetett adó visszatérítése a kisvállalati adó tárgyévi adóalapjának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést az átmeneti rendelkezés értel mében a adóévre vonatkozóan is alkalmazni kell

61 Bevallásra vonatkozó előírás április 21-től a Ka tv. szerinti adózást választó társaságiadó-alanyoknak nem kell soron kívüli bevallást benyújtaniuk, hanem az általános szabályok szerint a társaságiadó-alanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek bevallásukat benyújtani. Az átmeneti rendelkezés előírja, hogy ezt a szabályt azon adózó alkalmazza, amelynek a Ka tv. szerinti adóalanyisága január 1-jén vagy ezt követően jön létre.

62 EVA 2014

63 Kényszertörlési eljárás Megszűnik az EVA adóalanyiság a kényszertörlési eljárás következtében, mivel gazdasági tevékenység végzésére a kényszertörlési eljárás alatt már nem kerül sor. Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg

64 Kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte következtében, amely a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választásának erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

65 Minden gazdasági társaság jogi személy A március 15-étől hatályba lépő új Ptk. értelmében valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül. A módosításra tekintettel az egyszerűsített vállalkozói adóalanyok köre nem módosul (azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adó alanya marad), azonban a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek.

66 Új Ptk miatti módosítás Az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódóan módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás is, erre tekintettel az adóalanyiság feltételeit teljesítő jogi személy és az egyéni cég akkor is az egyszerűsített vállalkozói adó alanya lehet, ha szövetkezeti részesedéssel rendelkezik.

67 Új Ptk miatti módosítás Az új Ptk. értelmében a személyiségi jog megsértésének szankciója nem vagyoni kártérítés helyett a sérelemdíj lesz. Tekintettel ezen jogszabályváltozásra, az egyszerűsített vállalkozózói adó alapját csökkenti a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott sérelemdíj összege

68 Személyi jövedelemadó 2014.

69 2013. évközi változások Nem számít jövedelemnek: a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. -a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint a távszerencsejátékból származó nyeremény.

70 2013. évközi változások Kamatjövedelem átsorolható az ellenőrzött tőkepiaci ügylet közé! Pl.: nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásából, visszaváltásából, átruházásából származó jövedelmek esetén. Kizárólag a augusztus 01-e előtti kamatjövedelmekre vonatkozhat. Nyilatkozni az év végéig a befektetési szolgáltató felé. Miért éri meg? Adókiegyenlítés lehetséges az ETÜ esetében.

71 2013. évközi változások Egyéb indokkal adómentes: a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - független felek között - kerül sor. Megszűnt a jövedelem korlát!

72 2013. évközi változások Béren kívüli juttatás: Önkéntes pénztárba fizetett adomány Munkavállaló és hozzátartozói részére Célzott szolgáltatásra adománynak minősül Mértéke: pénztártag alkalmazottak létszáma * minimálbér Béren kívüli juttatásként adózik visszamenőleg A korábbi adományt a májusi 1308-as bevallásba es korlátba nem tartozik bele!!! Értékhatár felett egyes meghatározott juttatás!

73 2013. évközi változások től új 6 %-os mértékű EHO a 16 %-os Szja mellett a kamatjövedelmeknél.

74 Nem kell megfizetni a 6%-os EHO-t: a 0 % Szja-s kamatjövedelem; az EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben, vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, amelyek befektetési alapok legalább 80%-ban magyar állampapírokat tartanak a portfóliójukban; TBSZ számla, melyet től nyitottak és 3 éven túl szüntetik meg

75 2013. évközi változások Stabilitási megtakarítási számla (SMSZ) adóamnesztia Min. 5 M Ft befizetésével, vagy átutalásával nyithat kizárólag természetes személy (akár többet is), melyet a befizetés időpontjában belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni! Az SMSZ stabilitás megtakarítási értékpapír-számlából és stabilitás megtakarítási pénz-számlából áll. Csak a Magyar Állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapírt lehet venni, melynek hozama után a kamatjövedelemre vonatkozó adókötelezettség van. Tőkekivonás során keletkező adókötelezettség: 3 éven belül a kifizetett összeg 200 %-a után 3-4 éven belül kifizetett összeg 100 %-a után 4-5 éven belül kifizetett összeg 50 %-a után 5 év után kifizetett összeg 0 %-a után!

76 Stabilitási megtakarítási számla (SMSZ) - Megjelent a végrehajtási rendelet. - A bankoknak negyedéves jelentési kötelezettségük van a NAV-nak, hogy hány számlát nyitottak náluk, és azokra összesen mennyi pénz került elhelyezésre.

77 2014-es változások

78 Családi kedvezmény Az adó hiányában eddig elveszett adókedvezmény a magánszemélyt terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékból levonhatóvá válik. Bővül az évközi kedvezmény érvényesítésének lehetősége.

79 Családi kedvezmény Aki családi járulékkedvezményt érvényesít, más szja kedvezményt nem vehet igénybe. Családi kedvezmény megosztásánál hónapokra lebontva kell a bevallásban nyilatkozni! Elvált szülők 50-50%-os családi pótlékja esetén a gyerekkedvezmény havonta az adott családi helyzet szerint jár Kötelező sorrend: először az egészségbiztosítási járulékból (7%), utána a nyugdíjjárulékból (10%) Társas és egyéni vállalkozó a minimum járulék terheiből nem érvényesítheti a járulékkedvezményt (Tbj. 24/A. (6) bek.)

80 Országgyűlési képviselők díjazása Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Nem alkalmazható költségelszámolás vele szemben. Továbbra is adómentes e tevékenységhez természetben biztosított eszköz, szolgáltatás.

81 Külföldi színészek egyszerűsített adózása Feltétele, hogy a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon, és a Tbj. szabályai szerint sem minősül belföldinek. Az előadóművészeti tevékenységéből származó bevétel 70 százaléka minősül adóköteles jövedelemnek (a bevétel részét képezi a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítés és a magánszemély számára biztosított szállás szokásos piaci értéke is). Meghatározott FEOR kódú tevékenységre alkalmazható csak.

82 Külföldi színészek egyszerűsített adózása Ezen jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba, azaz azzal szemben családi kedvezmény nem vehető igénybe. 200 ezer forintos bevételig (maximum forint adóteherig) a bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, azaz az gyakorlatilag adómentes. Ha a magánszemély Magyarországon adóztatható bevétele bármely 12 hónapos időszakban meghaladná ezt az értékhatárt, akkor az adókötelezettség a teljes bevételre kiterjed.

83 Januári bér elszámolása Január 15-éről január 10-ére módosul az az időpont, ameddig kifizetésre kerülő munkaviszonyból származó, az előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást az előző évi (december 31-én megszerzettnek minősülő) jövedelemként kell figyelembe venni március 15-étőé hatályos, ezért azt a 2014-re vonatkozó, 2015-ben kifizetett jövedelemre kell alkalmazni.

84 Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekről Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések felső egyéni és összevont maximumai (100 e Ft, 120 e Ft, 130 e Ft, 150 e Ft) egységesen legfeljebb 150 ezer Ft! Függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve attól, hogy egy vagy két típusú pénztárba teljesít-e befizetést. A 20% maradt, a 10% (lekötött egészségpénztár, prevenciós szolgáltatás) is.

85 Nyugdíj-biztosítási kedvezmény Nyugdíjbiztosítási kedvezmény, 20%, legfeljebb 130 vagy 150 ezer Ft. Az üzleti nyugdíjbiztosítási rendelkezés csak a január 1-e után kötött új biztosításra alkalmazható (a régi megváltoztatására nem!). EGT is jó.

86 Rendelkező nyilatkozatok kedvezménykorlátja Az adóhatóság legfeljebb évi 280 e Ft-ot utalhat az összes önkéntes, üzleti és nyugdíj-előtakarékossági befizetések együttes 20%-aként.