Gazsó Ferenc: Nemzedéki orientációk instabil társadalmi környezetben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazsó Ferenc: Nemzedéki orientációk instabil társadalmi környezetben"

Átírás

1 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Az államszocializmusból az ismeretlenbe haladó magyar társadalom fiatal nemzedékének ez idáig nem adatott meg a rendszerváltáshoz fűződő reményeinek beteljesedése A fiatal nemzedék óriási többségét a vesztesek oldalára sodorták az elmúlt évek eseményei. Gazsó Ferenc: Nemzedéki orientációk instabil társadalmi környezetben 2

2 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Bevezetés A vidéki életminőség és életmód meghatározó nemzetformáló, hagyományőrző és társadalmi jövőképet befolyásoló tényező. A szinte városonként, falvanként eltérő identitástudat, a térségenként eltérő néprajzi, kulturális és etnikai kultúra hatalmas értéket, összetartó erőt, kohéziót jelent a magyarság számára. A mai helyzetben új és növekvő szerepkörre tesz szert a falu és a vidék lakossága. Aktivizálásuk, megszólításuk, kormányzati támogatásuk a fejlesztés elengedhetetlen feltétele. A falusi életkörülmények javítása azonban kifejezetten gazdasági kérdés: a vidéki életmód és életminőség ugyanis csak egyfajta jólét és tartós létbiztonság esetén lehet vonzó, elfogadható és felvállalható az ott élő és felnövekvő népesség számára. A fenntartható tájhasználat következménye, hogy esztétikus élményt nyújt. A városi ember, a rohanó mindennapokból valódi pihenési lehetőséget talál vidéken. Ez a turizmus fejlődését vonja maga után. Az itt termelt élelmiszerek egészségesek, és jó beltartalmi értékkel rendelkeznek. Ez gazdasági értékkel bír. Ezek együtt munkahelyet teremtenek. A vidéki életforma új értelmet kaphat, ami nem csak a tömeges munkanélküliségről szól, hanem egyfajta életformáról. 3

3 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata 1. Általános és konkrét célok bemutatása 1.1. Általános célok A Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért projektünk célja a Püspökladányban élő, éves, jövedelmi szegénységgel és más hátrányokkal küzdő, nem tanuló, alacsony vagy elavult iskolai végzettséggel rendelkező nem dolgozó 100 fiatal komplex felzárkóztatása, társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának - innovatív foglalkoztatási projekt megvalósításával - történő elősegítése volt. Célul tűztük ki a társadalmi kohézió erősítését a településen, valamint a helyi szakemberek szakmai fejlesztését annak érdekében, hogy a helyi közösségben végzett munkájuk hatékonyabbá váljon. A szakemberek számára nyújtott pozitív megerősítés és a szolgáltatások átgondolása, illetve Püspökladány erőforrásainak optimalizálása révén a közösség számára új szolgáltatások jönnek létre és a hozzáférés esélye is javul. További cél volt, hogy a Püspökladányban kipróbált komplex foglalkoztatási modell más településen is adaptálhatóvá váljon, ezzel bővüljön a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők számára kifejlesztett munkaerő-piaci elhelyezkedést elősegítő programok szakmai eszköztára. A projekt megvalósítása hozzájárult ahhoz, hogy azok az álláskeresők, akik szakképzettség és munkatapasztalat hiányában vagy elavult nem piacképes szakma birtokában külső segítség nélkül nem tudnak elhelyezkedni, komplex segítséget kapjanak a munkaerőpiacra való beilleszkedéshez. Eredményként tüntethetjük fel, hogy a célcsoportba tartozó egyének problémái a projekt megvalósítása révén nem intézményenként, szétdarabolva kerültek kezelésre, hanem komplexen, egy képzési foglalkoztatási pszicho-szociális elemeket tartalmazó projekten belül, illetve a Tanácsadó Iroda által nyújtott szolgáltatások igénybevételén keresztül találhatták meg a szakemberek és a célcsoport tagjai közösen a megoldást problémáikra. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és a Kistérségi Egyesület a Kulturált Szabadidő Eltöltéséért konzorciumában Püspökladányban megvalósult TÁMOP projektben létrejött Önkéntes Pont feladatait kiegészítve, a projekt keretei között Tanácsadó Iroda került kialakításra, ahol a célcsoport tagjai - így a képzési-foglalkoztatási projektbe be nem kerülő fiatalok is komplex, személyre szabott szolgáltatásokban részesülhettek, annak érdekében, hogy elhelyezkedjenek, illetve iskolarendszerű vagy felnőttképzésbe kerüljenek. 4

4 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata A projektbe bevont fiatalok mindannyian egyénre szabott szolgáltatásokban részesültek, közülük 30 fő szakképzésben és kulcsképességeik fejlesztésében is részt vett, a 30 főből 15 fő támogatott foglalkoztatásba és továbbfoglalkoztatásba került, 15 helyi munkáltató pedig érzékenyítő képzésben vett részt. A projekt már a tervezéskor tartalmazta egy multimédiás tananyag kidolgozását és kipróbálását speciálisan a célcsoport számára, amely könnyebben befogadhatóvá teszi számukra az elsajátítandó ismereteket. A projekt elemei rögzítésre kerülnek részben írásban, részben film formájában, így azok elterjeszthetővé válnak más szervezetek körében is. A nagy munkanélküliség, mint társadalmi és nemzetgazdasági probléma jelentkezik. A munkanélküliség, mint folyamat vagy jelenség nem bízható a piacgazdasági folyamatokra, azt kezelni kell, tehát szükséges az állami és közösségi szerepvállalás. A cél a stabil foglalkoztatás elérése, bár ez önmagában még nem elegendő a minőségi élethez, a kistérségben élők számára a belső összetartozás, identitástudat erősítése céljából nagyon lényeges a meglévő kulturális és térségi hagyományok ápolása, kiterjesztése, és a ritka környezetei értékek megbecsülése. Összehangolt és aktív cselekvésekre van szükség, ha ugyanis ez nem következik be, a kistérség állapota fokozatosan tovább romlik, elmaradottsága növekszik, és a jelenleg adott lehetőségek nagy része elszalasztott lehetőséggé válik. A globalizáció okozta nehézségekből való kilábalás a komplex vidékfejlesztéstől, tehát a fenntarthatóságtól, az alternatív erőforrások kihasználásától és a társadalom szemléletváltásától, illetve összefogásától remélhető. Az ilyen irányú fejlesztés egy esély arra, hogy a kistérség szintjén is egyensúlyt teremtsen a környezet, a természeti erőforrások és a társadalmi, gazdasági dimenziók, valamint a tudás, a kultúra és az intézményrendszerek között. A lakosság megfelelő képzése segít a szemléletváltásban. A munkahely és a megélhetés alapvető feltétele a megfelelő képzettség, amely csak akkor érhető el, ha a munkanélkülieket egyáltalán rá tudjuk venni arra, hogy kimozduljanak a zárt világukból. El akarjuk érni, hogy újra a társadalom részének érezzék magukat, ne pedig kitaszítottaknak. Ezt jelenti a foglalkoztathatósági oktatás. Tehát, a sorozatos kudarcok után egyáltalán el merjenek menni egy képzésre, ezután pedig merjenek állást keresni, merjenek aktív álláskeresőkké válni. A gazdasági fejlődés és az intenzív technológiák jelentette anyagi többlet ellentétben áll a társadalom és természet érdekeivel. A napi profit mögött talajpusztulás, munkanélküliség, klímaváltozás, elszegényedés stb. halmozódik. Mivel az eddigi próbálkozások globális szinten mozogtak, szinte semmilyen eredményt nem értek el. Ezért szükséges helyi szinten 5

5 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata (kistérségi, települési) próbálkozni, hiszen a végrehajtás (képzés, előállítás, vidéki élet) egyébként is itt zajlik. A vidékfejlesztés valójában innovációként értelmezhető. A fenntartható fejlődés elvét követve a Sárréti Kistérségben a cél a térség jólétének fokozása vagy megőrzése, hogy javuljon a vidéki és városi térségek között a közkiadások, az infrastrukturális beruházások, az oktatási, egészségügyi és hírközlési szolgáltatások egyensúlya, hogy a foglalkoztatás serkentése révén növekedjen a falvakban élők esélyegyenlősége, hogy ezzel csökkenjen, sőt megforduljon az elvándorlás. A vidék- és területfejlesztés eszméje komplex és organikus megközelítésen alapul, mely átfogja a szóban forgó térségek társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységének egészét, így a természeti erőforrásokkal való gazdálkodástól és ezzel összefüggésben a táji adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdaság fejlesztésétől, a gazdaság diverzifikációján keresztül a természet és a helyi kultúra értékeinek megőrzéséig és a turizmus fejlődésének elősegítéséig. Ezért programunk egyik célja a vidéki élethez történő visszatalálás. A fiatalság motiválása a helyi értékek felkarolására, az elvándorlásuk gátlására. A természet, társadalom és gazdaság szoros összefüggésben vannak egymással, és változásaik közvetlenül érintik a lakosságot. Akár a munkanélküliség, akár a foglalkoztatottság irányából vizsgáljuk ezeket a tényezőket, mind kihatnak egymásra, illetve a lakosság életére, életminőségére. Ha a társadalom egy része mindennapi megélhetési gondokkal küzd, akkor nyilván háttérbe szorul például a környezetvédelem, megindul az élettér és az életfeltételek leromlása. Ez negatívan hat a gondolkodásra, az érzelmekre, megjelenik a bűnözés és a prostitúció, valamint nőnek az ellenük való küzdelem költségei. Egyenes következménye a lakosság árérzékenysége és a helytelen táplálkozás, illetve ennek negatív következményei. A gazdaságot tovább gyengítik - az adókiesésen túl, a megnövekedett szociális kiadások. Ellenben ha kiutat találunk ezekre a problémákra, akkor ezek a folyamatok megfordulnak. Tehát mindkét irányban halmozottan hatnak. 1.2.Specifikus célok Foglalkoztathatósági oktatás Olyan programot kívántunk megvalósítani, mely a helyi igényekhez igazodó, a térségben élő hátrányos helyzetű embereket segíti visszavezetni a társadalomba, ezáltal teljesebb életet biztosítani a számukra, valamint a könnyebb munkavállalást elősegíteni. Nemzetközi és hazai felmérések eredményei azt mutatják, hogy a hazai képzési teljesítmény több vizsgált területen is a nemzetközi átlag alatt van. 6

6 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Sajnos leginkább a tanulási folyamatot megkönnyítő készségekben mutatkoznak lemaradások: az alapvető (írás, olvasás, számolás), a szociális, az idegen nyelvi, a kulturális, kommunikációs és informatikai készségekben. A humán erőforrás bázis megerősítéséhez eltérő feltételek szolgálnak a kistérségben. Programunkban a térség munkáltatói által a munkáltatói fórumokon, szakember találkozókon jelzett problémák alapján, a helyi igényekhez igazodóan képeztük a térségben élő hátrányos helyzetű lakosságot. Annak érdekében, hogy a keresletet a kínálathoz tudjuk igazítani, a munkaadói igényekkel párhuzamosan azt is vizsgáltuk, hogy a potenciális célcsoportunk részéről milyen képzésekre és szolgáltatásokra mutatkozik szükséglet az elsődleges munkaerőpiacra való visszailleszkedésük elősegítése érdekében. A gazdasági-társadalmi fejlődés motorja a szakképzett humánerőforrás. Feladatként jelentkezik tehát a vállalkozások és a képzési rendszer együttműködésének erősítése. Az elhelyezkedési lehetőségek biztosítása érdekében szükséges a helyi vállalkozóknak a program céljaival és a tervezett képzéssel történő megismertetése. A képzés jellegéből adódóan számolunk a bevont személyek érzékenységével, sérült lelki állapotával, ezért a foglakozásokon kizárólag a pozitív visszacsatolás a megengedett. A csapatépítés fontos része a foglakozásoknak, a beépített beszélgetések során mindenkit meghallgatunk, és arra buzdítunk, hogy ossza meg a problémáit, mert csak így tudjuk azt feloldani. Ezáltal érjük el azt, hogy a bevont személyek maradjanak, sőt szívesen járjanak a foglalkozásokra. A képzés további előnye, hogy a résztvevők idegen személyekből csoporttá formálódnak. Sok esetről tudunk, hogy a csoporttagok a kapcsolatokat továbbra is fenntartják, illetve többen visszatérnek és olyan konkrét probléma megoldásához kérnek segítséget (például önéletrajzírás, motivációs levél), amiről korábban azt sem tudták, hogy létezik. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kompetenciaképzés és a szakképzés azt a célt szolgálja, hogy a képzésben résztvevők kizökkenjenek a letargikus állapotukból, és egyáltalán hajlandóságot mutassanak a munkavállalásra. Fel akartuk számolni a szegény embernek a gondolata is szegény effektust, illetve azt a beidegződést, hogy minek menjek állásinterjúra, úgysem sikerül. Több esetben kaptunk olyan választ a képzés végén, hogy nincs olyan munkahely, ahova nem merek bekopogtatni. 7

7 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata 2. A probléma meghatározása és bemutatása, amelyre a projekt megoldást kívánt nyújtani 2.1. A projekt indokoltsága A térségben igen magas a munkanélküliség. Az utóbbi évtizedekben a foglalkoztatás drasztikus csökkenésével a lakosság életkörülményei jelentős mértékben megromlottak. A kis falvak szociális helyzetét az egyre nagyobb számban betelepülő cigány lakosság is rontja. A nagy munkanélküliség, mint társadalmi és nemzetgazdasági probléma jelentkezik. A munkanélküliség, mint folyamat vagy jelenség nem bízható a piacgazdasági folyamatokra, azt kezelni kell, tehát szükséges az állami és közösségi szerepvállalás. A fiatalok Budapesten akarnak boldogulni! Hazánkban jellemző, hogy a fiatalok tanulmányaik befejezése után Budapestre költöznek, a jobb életkörülmények és a nagyvárosi életforma miatt. Értjük ez alatt a számtalan szórakozási, kikapcsolódási, vásárlási, sportolási és egyéb lehetőségeket, amiket egy vidéki községben lehetetlen elérni. Gondolok itt a munkalehetőségekre is. Püspökladányban és vonzáskörzetében alig van munkalehetőség. Az aktív korúak döntő többsége a környező településekre, nem ritkán több 10 kilométerre jár el dolgozni. Ezen kívánunk változtatni. A fiatalok nem akarnak fizikai munkát vállalni! Sokszor halljuk, hogy túl sok a diplomás, és nincsenek jó szakmunkások. A fiatalok nem akarnak fizikai munkát végezni, csak szellemi munkát szeretnének, vagy azt sem A Sárréti kistérség természetföldrajzi adottsága, leírása A kistérség Magyarország keleti felén, az Alföld Tiszántúli területén, annak földrajzi közepén helyezkedik el. A terület közigazgatásilag Hajdú-Bihar megyéhez tartozik, annak DNy-i részét foglalja el. Regionális szempontból, azaz a NUTS II-t tekintve a Sárréti Kistérség az Észak-alföldi régió része. Kedvező a kistérség közlekedés-földrajzi helyzete, a régió középső területén, a Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony országos térszerkezeti tengely mellett fekszik. Az országos térszerkezeti tengelyből Püspökladánynál ágazik el Magyarországot Közép-Erdéllyel (Nagyváraddal, Kolozsvárral, a Székelyfölddel) összekötő regionális térszerkezeti vonal. 8

8 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata A kistérség gazdasági, társadalmi helyzetfeltáró bemutatása A 3 várost és 10 községet felölelő kistérség (2012. év) fős lakónépességének harmada Püspökladányban lakik. A három városban él a lakosság 42%-a, tehát a kistérség lakosságának nagyobbik fele falusi lakos. A lakosság száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A települések közel felét a gyors elöregedés veszélye fenyegeti, és súlyosbítja a helyzetet a fiatalok nagyarányú elvándorlása is. A kistérségben egyedül Püspökladány, Nádudvar és Kaba népessége tekinthető kedvező korösszetételűnek. A kistérség átlagos népsűrűsége 55 fő/km2, alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. A kistérség az Alföldön és a megyében is a ritkábban benépesült területek közé tartozik. Csak a nagyobb népességszámú településeken találunk magasabb népsűrűséget (Püspökladány 87,7, Kaba 68,7, földes 68,4 fő/km2). A települések többségében a népsűrűség értéke jóval elmarad az 50 fő/km2-től. A kistérség északi része tipikus alföldi településhálózati jellegzetességet mutat, itt nagy népességszámú és nagy területű települések találhatók. A sárréti falvakban közepes településsűrűség és alacsony népsűrűség a jellemző. A térségben igen magas a munkanélküliség, különösen súlyos a helyzet a leghátrányosabb helyzetű Belső-Sárréti falvakban. Az utóbbi évtizedekben a foglalkoztatás drasztikus csökkenésével a lakosság életkörülményei jelentős mértékben megromlottak. A kis falvak szociális helyzetét az egyre nagyobb számban betelepülő cigány lakosság is rontja. A szegénység s a rossz jövedelmi viszonyok miatt igen magas a kistérségben a jövedelempótló támogatásban részesülők aránya. Demográfiai jellemzők A kistérség évtizedek óta népességvesztő terület. Az egyes településeken a népességszám-maximumukat már több évtizeddel korában mérték. Bihartordán 1900-ban, Bárándon és Bihardancsházán 1920-ban, Nádudvaron és a települések nagy részén 1949-ben, csak Szerepen és Püspökladányban volt a népességszám-maximum 1960-ban. Az évtizedek óta tartó népességszám csökkenés azt eredményezte, hogy ma csaknem feleannyian élnek a kistérségben, mint ötven évvel ezelőtt. A 60 év felettiek aránya több településen meghaladja a 20%-ot, ugyanakkor pedig Bihartordán 24%, Bárándon 22%, Bihardancsházán 34% fölött van az öregkorúak aránya. (Ez azt jelenti, hogy Bihardancsházán minden harmadik ember 60 évnél idősebb.) A fiatalosabb korstruktúrájú településeken (Püspökladány, Sáp, Szerep, Nádudvar és Kaba) éppen csak meghaladja a 17%-ot a 60 év felettiek aránya. Legkevesebb időskorú él Püspökladányban és Sápon, ahol arányuk mindössze 17% körüli. 9

9 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Az alapvető demográfiai mutatószámok eredményeként az öregedési index egy elöregedett korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. Egyegész fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Bárándon, Bihartordán, Földesen, Nagyrábén, Tetétlenen és Bihardancsházán. A többi településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Sáp (0,70), Szerep (0,82) és Biharnagybajom (0,87) öregedési indexe.* A kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is meghaladja a 60%-ot, ami azt mutatja, hogy a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli gazdasági felemelkedés számára. *Forrás: Sárréti Kistérségi Iroda adatai Képzettség képzés A demográfiai feltételeket és igényeket figyelembe véve az általános iskolai oktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei adottak. Több településen 10 éven belül épültek új iskolák (Szerep, Biharnagybajom, Sáp, Tetétlen), vagy bővítették a régi iskolaépületeket (Sárrétudvari, Nádudvar, Báránd, Püspökladány). A munkahelyek megszűnésével egyre több óvodás korú gyermek marad otthon. Az önkormányzatoknak komoly gondot jelent az, hogy az állami költségvetésből az óvodák üzemeltetéséhez biztosított normatíva csak a költségek töredékét fedezi. A kis létszámú iskolák (és ilyen a térségben igen sok van) a normatív finanszírozásból szintén nem tudnak kijönni. Az utóbbi néhány évben az óvodás és kisiskolás korú gyerekek száma nőtt Báránd, Sáp, Szerep és Biharnagybajom településeken. Ezeken a településeken várhatóan az óvodák és az iskolák bővítésre szorulnak. Középfokú tanintézetek működnek - gimnázium és ruhaipari szakközépiskola, szakmunkásképző és mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola - Püspökladányban, és kézműves szakiskola várja a tanulókat Nádudvaron. Előbbi kollégiumi ellátást is tud biztosítani. Földesen, Sárrétudvariban és Kabán esti tagozatos gimnázium működik. Püspökladányban a Nyíregyházi Főiskola helyezett ki felsőfokú képzést. Püspökladányban hosszú idő óta működik szakmunkásképző, ahol szakmában képeznek szakembereket. Az itt képzett pályakezdő szakemberek a helyi gazdálkodó egységekben nem tudnak elhelyezkedni, jelentős részük munkanélküli. A szakmunkásképzés - a gyakorlati oktatást biztosító vállalatok megszűnése miatt - igen sok nehézséggel küzd Püspökladányban. 10

10 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Az önkormányzat saját tanműhelye teremti meg a térség jövőbeni szakemberei képzéséhez szükséges feltételeket. Nádudvaron az ÁMK keretében ben indult be a népi kismesterségek, szolgáltató mesterségek szakiskolája. Az érdeklődés az ország határain túlra is kiterjed. A kollégiumi ellátás megteremtése (100 férőhely) szükségszerű igény. A képzettségi színvonalat a települések esetében az elvégzett évfolyamok számával, megszerzett érettségi bizonyítvánnyal és egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel lehet meghatározni. Az általános iskola kötelezővé tétele után is igen magas a kistérség egyes településein Sáp, Szerep, Biharnagybajom, Bihartorda az iskolába nem járó, illetve az első évfolyamot sem elvégző emberek száma. Szerepen 12% - országos szinten is kimagasló arányt találunk. Ők természetesen analfabétának tekinthetők, de az analfabéták számát jóval meghaladja a funkcionálisan analfabéták száma 1-2 osztályt elvégzők -, így e számok ijesztően hatnak. A felnőtt lakosság 75%-a elvégezte az általános iskolát. Legmagasabb az arányuk Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán, míg legalacsonyabb Szerepen és Bihardancsházán. A 18 évesnél idősebb korosztály esetében alacsony a kistérségben a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Arányuk csak Püspökladányban és Kabán haladja meg a 20%-ot, míg 15% alatti az arányuk Tetétlenen, Sápon és Bihartordán, 10%-ot nem éri el Bihardancsházán és Szerepen. A diplomával rendelkezők kétharmada a három városban él. Bihardancsháza 180 fős lakossága között például a 2001-es népszámláláskor nem élt diplomás. A diplomások aránya Püspökladányban és Kabán a legmagasabb, míg Szerepen és Sápon ez az arány a 2%-ot sem éri el. A humán erőforrás alapvető szerepet játszik a kistérség fejlesztésében, a művelt-képzett ember a legfontosabb tőkevonzó tényező. Ebben a tekintetben a Sárréti kistérség nagyon rossz helyzetben van. A középiskolát végzettek és diplomások aránya alacsony. A három városban arányuk a vidéki Magyarország kisvárosaihoz viszonyítva jó. A sárréti falvak elmaradása tekintélyes. Képzési stratégia Nemzetközi és hazai felmérések eredményei azt mutatják, hogy a magyar tanulók teljesítménye több vizsgált területen is a nemzetközi átlag alatt van. Sajnos leginkább a tanulási folyamatot megkönnyítő készségekben mutatkoznak lemaradások: az alapvető (írás, olvasás, számlás), a szociális, az idegen nyelvi, a kommunikációs és informatikai készségekben. A humán erőforrás bázis megerősítéséhez eltérő feltételek szolgálnak a kistérségben. Az alapfokú oktatási intézmények között mind a mennyiségi mutatókban (tantermek száma, osztálylétszám, pedagógus-diák arány), mind a minőségi tényezők szempontjából (pl. nyelvtanulási lehetőség, számítástechnikai ellátottság) jelentős különbségek húzódnak, különösen a kis lélekszámú településeken kedvezőtlenek a feltételek, bár az intézményfenntartó társulások némileg orvosolják e problémát. 11

11 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata A kistérségben fokozatosan növekszik a hátrányos helyzetű csoportok aránya, ennek következtében a hátrányos helyzetű szociális, családi háttérrel rendelkező tanulók száma is. Az általánosnak mondható alacsony iskolai végzettség egyik meghatározója ezen tanulók korai lemorzsolódása, az általános iskolai tanulmányok félbehagyása a 8. osztály elvégzése előtt. Ennek megelőzése mindenképpen szükséges. A tartósan munkanélküliek nagy részét az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a szakmunkások teszik ki. A kistérséget, mint befektetési célpontot mérlegelő vállalkozások gyakran azért nem telepszenek meg, mert nem megfelelő számukra a rendelkezésre álló munkaerő szakképesítése. A munkanélküli rétegeknek a munkaerőpiacra való visszajuttatása leginkább azzal segíthető elő, ha át- és továbbképzések keretében piacképes végzettséget szereznek. A már munkanélkülivé vált munkaerő iskolarendszeren kívüli át- és továbbképzése mellett külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a jelenleg tanulmányaikat folytató fiatalok ne váljanak pályakezdő munkanélkülivé. Ennek érdekében az iskolarendszerű képzés struktúráját a lehető legközelebb kell hozni a térségben működő vállalkozások igényeihez. A hatékony szerkezetátalakítás érdekében mindenképpen be kell vonni a vállalkozásokat is, folyamatosan felmérve az aktuális elvárásokat. Magyarország Európai uniós tagságával az egyes országok által támasztott átmeneti korlátozások után pedig még inkább a magyar munkaerő számára is megnyílik az Unió munkaerőpiaca. Azonban ott csak versenyképes szakmai tudással lehet ténylegesen kihasználni a kínálkozó előnyöket. A piaci igényekhez illeszkedve szükséges tehát az iskolarendszerben történő és az iskolarendszeren kívüli a szakképzési programok fejlesztése, a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése. Feladat a vállalkozások és a szakképzési rendszer együttműködésének erősítése, az elhelyezkedési lehetőségek biztosítása érdekében szükséges a helyi vállalkozók szakképzésbe történő bevonása. Fontos az oktatási intézmények, tanműhelyek technikai felszerelésének fejlesztése, korszerű gépek, taneszközök beszerzésével megtörténhet az oktatás gyakorlati oldalának minőségi fejlesztése. Továbbá, a szakiskolákból kikerülő fiatalok munkaerőpiacon való boldogulásának is feltétele, hogy legalább alapszinten rendelkezzenek informatikai ismeretekkel és egy idegen nyelv alapfokú ismeretével. Az informatikai, valamint az idegen nyelvi képzés erősítése, annak tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése tehát a szakképzés során sem elhanyagolandó. 12

12 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Munkaerő-piaci helyzet Hajdú-Bihar megyének a munkanélküliségre vonatkozó adatai a munkanélküliség megjelenése óta mindig is jóval magasabbak voltak az országos átlagnál. A munkanélküliség gazdasági szempontból komoly hatékonyságveszteséget okoz, társadalmi szempontból pedig súlyos következményeket von maga után. Éppen ezért örök központi kérdés a munkanélküliség alakulása, hiszen gazdasági növekedés sem mehet végbe megfelelő képzettségű és számú munkaerő nélkül. Az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő kistelepülések újabb problémával találták magukat szemben, ez pedig a tömeges munkanélküliség. Csak az utóbbi gazdasági válság következményeképpen százezrek kerültek az utcára országosan. Az alacsony gazdasági aktivitás és az általános szegénység miatt igen alacsony az adóbevallók aránya és az átlagosan bevallott adóköteles jövedelem. A kistérség központjában - a legjobb anyagi helyzetben lévő településen - az adóbevallók az aktív korú népességnek mindössze 20%-át jelentették. A térség településein gondozónők alkalmazásával próbálnak segíteni a rászorulókon. Napirendre került - akár körzetesítve - az öregek napközis rendszerű ellátása. A kistérség településein nem könnyebb a fiatalok élete sem. A pályakezdők elhelyezkedési, egzisztenciális gondokkal küszködnek. A fiatal, kisgyermekes családok egy főre eső jövedelme alacsony, s így nincs elegendő pénzük az önálló életvitel, az önálló családi gazdaság megteremtéséhez, így a szülőknél, nagyszülőknél élnek. A nagy hagyományú kulturális és közösségi örökség mai vetülete a rendkívül gazdag és tartalmas civil közösségi élet, az egyesületek és szakkörök, egyáltalán a non-profit tevékenységi körök virágzása, melyeket a működő művelődési házak fognak össze. A Püspökladányi kistérség gazdaságilag aktív korú (18-59 éves) népessége - az elöregedési tendenciát követve - folyamatosan csökken. A kb fő körülire tehető aktív korú népesség a lakónépesség kb. 60%-át jelenti, tehát a gyermekkorúak és a nyugdíjasok arányához képest arányuk lényegében még kedvező. A 90-es években a falvakba történő visszatelepüléssel megállt az aktív korúak számának és arányának 1960 óta tartó csökkenése. Az más kérdés, hogy a szülőföldjükre visszakényszerültek többsége itt sem talált megfelelő munkahelyet; munkanélküli maradt, vagy kényszervállalkozó lett. A hazatelepültek és a helyi termelőszövetkezetek megszűnésével utcára került emberek döntő többsége a lakóhelyén próbál megélni. Ezt bizonyítja a lakóhelyén foglalkoztatottak nagy száma, illetve magas, 87%-os aránya. 13

13 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata A kistérségben kb. 13 ezer fő foglalkoztatott dolgozik lakóhelyén, legmagasabb az arányuk a viszonylag jó gazdasági helyzetben lévő településeken: Kaba, Püspökladány, Nádudvar. A sárréti településeken a 60%-os átlag a jellemző. Folyamatosan nőtt a regisztrált munkanélküliek aránya a két nagyobb városban is, bár az arányuk 10% körüli maradt. 3. A célcsoport bemutatása Elsődleges (közvetlen) célcsoport: A projekt célcsoportját a Püspökladányban élő, éves, jövedelmi szegénységgel és más hátrányokkal küzdő nem tanuló, nem dolgozó 100 fiatal alkotja. A fiatalok 8 általános végzettséggel és maximum nem érettségivel záruló szakképzésben szerzett elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkeznek. A szakképzettséggel rendelkező fiatalokra is jellemző, hogy a munkavállaláshoz nélkülözhetetlen kulcsképességekkel és az elhelyezkedéshez szükséges álláskeresési ismeretekkel sem rendelkeznek. Továbbá mivel közülük sokan többgenerációs munkanélküliséggel sújtott, rossz szociokulturális körülmények között élő családokból származnak, gyakori a lemorzsolódás mind a képzésekből, mind a foglalkoztatásból. Mivel a fiatalok többsége pályakezdő munkanélküli, jellemzően semmilyen ellátással nem rendelkeznek, illetve néhányan szereztek jogosultságot valamilyen foglalkoztatást helyettesítő támogatásra. A célcsoport körülhatárolását a konzorciumi partner, Püspökladány Város Önkormányzata végezte, mivel ő rendelkezik a legtöbb információval az említett célcsoportról. A célcsoport számának meghatározásához a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Püspökladányi kirendeltsége szolgáltatott adatot. A célcsoport szükségleteire reagálva került be a projektbe szakképzés, a kulcsképességek fejlesztése, pszicho-szociális támogatás a lemorzsolódás megelőzésére, mentorálás a célok egyéni meghatározásához, tanácsadás, amely mind munkaerő-piaci ismereteket, mind szociális jellegű információkat közvetít. A célcsoport oly módon került bevonásra a projekt tervezésébe, hogy jelen projekt megtervezését megelőzte egy TÁMOP es, önkéntesség elterjesztésére irányuló projekt megírása Püspökladányban, ahol a célcsoportot szintén jelentős részben a hátrányos helyzetű fiatalok alkotják, és a partnerszervezet felmérte igényeiket a munkaerő-piaci tapasztalatszerzést illetően. 14

14 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Alacsony iskolai végzettségűek és a roma kisebbséghez tartozók: A Sárréti Kistérségben magas az alacsony iskolai végzettségűek száma, akik az iskolarendszerű oktatásból lemorzsolódtak. Sokuknak még a 8 osztálya sincs meg. A projektben dolgozó szakemberek oktatók, trénerek korábban is dolgoztak általános kompetenciafejlesztő, felzárkóztató képzésekben. A rendszerváltás óta folyamatosan mélyül a szakadék a cigányság és a többségi társadalom között, és a romák között is egyre nagyobbak az anyagi különbségek - állapítja meg egy szociológiai kutatás. Az eredmények azt mutatják, hogy az alacsony iskolai végzettség konzerválja a cigányság hátrányos helyzetét. A felmérés adatai szerint csupán nyolc általános, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett a válaszadók majdcsak háromnegyede, és a negyedüknek sem sikerült szakiskolai vagy szakmunkás-bizonyítványt szereznie. A hátrányos helyzet szinte öröklődik ezekben a családokban állapítja meg a felmérés. Eszerint a válaszadók több mint háromnegyedének nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzett az édesapja, az édesanyáknál a nyolcvan százalékot is meghaladja ez a szám. A válaszadóknak több mint a harmada nyilatkozott arról a felmérésben, hogy a rossz anyagi körülményeik miatt nem tanulhatott tovább a megfelelő szakirányban. Kevés romának van állandó munkahelye, amely az alacsony iskolázottság egyik következménye. Az adatok szerint a válaszadók alig valamivel több, mint tizede dolgozik alkalmazottként, és a két százalékot sem éri el a vállalkozók aránya. A megkérdezett romák több mint hatvan százaléka rokkantnyugdíjas vagy munkanélküli volt. A társadalmi integrációt és a munkaerő-piaci integrációt nem lehet egymástól elválasztani, a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem az elismerés, a megbecsülés, a társadalom életében való részvétel egyik fontos eleme is. Ugyanakkor tartósan munkaképes, versenyképes állapotban csak az önálló életvitelre képes, személyiségében kiegyensúlyozott, ismeretek és készségek terén megfelelően felkészült, támogató családi és társadalmi környezetben élő, és a munkaerejét regenerálni tudó ember lesz. Ezért kell szem előtt tartanunk a romák integrációját, segítséget kell nyújtanunk abban, hogy befejezzék az általános iskola 8 osztályát, hogy képesek legyenek piacképes szakma megszerzésére és el tudjanak helyezkedni a munka világában.. Cél az értelmes munka megteremtése, a munkaerőpiac hozzáférhetővé tétele az alacsony képzettségűek és hátrányos helyzetű csoportok számára is. A nagy létszámú csoportok integrálása ma kulcsfontosságú az előrelépéshez, a felnőttképzési piac hozzáférhetővé tétele döntő kérdéssé válik. Az élethosszig tartó tanulás értelme, hogy egybeépül a gondolkodásban és szokásokban a tanulás, képzés és munka kapcsolata. Ez az elvárható társadalmi haszon. 15

15 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Gyesről, gyedről visszatérők Nemzetközi összehasonlításban Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek a kisgyermekek otthoni gondozását ösztönzik. Ebbe az irányba hat egyrészt a gyermekgondozási szabadságok és juttatások (gyes, gyed) rendszere, amely egy gyermekkel jelenleg összesen három év otthonmaradást tesz lehetővé, másrészt a bölcsődei férőhelyek alacsony száma. Bár a szabályozások megengedik, mégis nagyon kevés anya vállal munkát gyermeke hároméves kora előtt. Bár a különféle gyermektámogatások jó részére az apa is jogosult, a gyakorlatban ezt a lehetőséget kevesen veszik igénybe, így a gyermekek ellátása túlnyomórészt az anyák feladata. Sajnos, a gazdasági-társadalmi változások következtében az egykeresős családok helyzete egyre nehezebb, s ez további szociális problémákat szül. A munkanélküliség visszavezethető e célcsoport tagjait tekintve arra a problémára is, hogy az aktív munkavállaló korban lévő emberek nem tudják gyermekük felügyeletét, illetve egyéb háztartási kötelezettségüket úgy megoldani, hogy az időben ne ütközzön az általánosan alkalmazott munkaidővel. Ezen munkavállalást gátló és nehezítő tényezők miatt az érintett munkavállaló kénytelen a munkából távol maradni. A gyesről, gyedről a munka világába visszatérni szándékozó szülőket a gyermekneveléssel járó feladataik miatt kevésbé megbízható munkaerőnek tartják, így eleve hátrányosabb helyzetből indulnak újra a munkaerő-piacon. A nők munkába állási szándéka az eltartott gyermekek számának növekedésével arányosan csökken. Úgy érzik, elegendő munka nehezedik rájuk otthon, a gyermekekkel, vagy elég támogatást kapnak a gyermekek után, esetleg annyi idő telt már el a munkaerőpiac elhagyása óta, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak visszamenni. Ugyanakkor az elmúlt években emelkedett azon kisgyermekesek száma, akik a gyermekgondozási idő lejárta után (és közben is), újból munkába kívánnak állni, hiszen a mai gazdasági helyzet nem engedi meg, hogy egy családban csak az egyik szülő vállaljon munkát. 16

16 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Elavult szakképesítéssel rendelkezők Elavult szakmának minősül az a szakképesítés, amit a felnőtt legalább 15 éve szerzett és legalább 5 éve nem dolgozik az adott munkakörben, esetleg egészségkárosodás miatt nem tud gyakorolni, illetve a szakma még rész-szakképesítésként sem található meg az új OKJ-ben. A hagyományos szakképzettségekben való gondolkodás túl merev és statikus a mai világban, sokkal inkább konvertibilis készségekre van szükség, amik eladhatók, átválthatók más készségekre. A munkaerőpiac keresleti oldalának értelmezésében paradigmát kell váltani, egy statikus szemléletmód helyett rugalmasabb, nyitottabb gondolkodásra van szükség mind az oktatás, mind a munkaerőpiac oldaláról. Rövidtávon is problémát jelent, hogy a gazdaság munkaerőigénye nem azonos a cégek egyedi igényeinek összegével. A kereslet meghatározásánál nem csak a betöltetlen álláshelyeket, hanem a nyugdíjba vonulók és a pályaelhagyók számát is figyelembe kell venni. A hiányszakmák, hiány-szakképesítések meghatározása helyett a kívánatos kompetenciák előrejelzése a jövő útja. Az adott szakképesítéssel rendelkező álláskeresők/foglalkoztatottak nagy része nem tekinthető kínálatnak az adott szakmában. A pályaelhagyás a szakképzettek körében 50% körüli, egyes képzési területeken ennél is nagyobb. Igen nagy az iskola után azonnal pályát váltók aránya. Illetve azok száma is magas, akik kikerülve egy képzésből nem tudnak elhelyezkedni és újabb képzésbe kezdenek. Az elmúlt két évtized gazdasági és társadalmi változásai a világban és Magyarországon alapjaiban fogalmazták újra az oktatási rendszer és a munkaerőpiac viszonyát. A régi típusú tervezői gondolkodás ellehetetlenülése, a rendkívül gyors változás, innovatív gondolatok és működési zavarok jellemzik a helyzetet. A globalizálódó világ új típusú munkaerő igényeit kielégítő képzéshez senkinek sincs a kezében az átfogó megoldás kulcsa, s a helyzetet bonyolítják a gazdaság működési zavarai és a társadalmi egyenlőtlenségek. 17

17 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata Az 50 év felettiek Az álláskeresők huszonegy százaléka betöltötte az ötvenedik életévét. Ez a tény összefügghet azzal is, hogy esetleg elavult szakmával rendelkeznek, vagy nem rendelkeznek semmilyen szakmával. Az 50 éven felüliek ugyanakkor veszélyeztetett korcsoportba tartoznak a foglalkoztatás szempontjából. A kognitív képességek mély és átfogó változásokon mennek át az életkorral, ezek a változások az agy természetes érési folyamataival, és nem hanyatlásával függenek össze. A felnőtt személyek, ha a fiatalabbaknál kevésbé hatékonyan is, de képesek új ismereteket elsajátítani. Ez összefüggésben van a társadalmi hatásokkal, elvárásokkal, melyek a tanulás iránti motiváció alapjául szolgálnak. A év közötti felnőttek élethosszig tartó tanulására vonatkozó vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy ebben a korosztályban jól körülhatárolható az a törekvő, közepes vagy jó munkaerő-piaci pozícióban lévő réteg, mely felismerte, hogy egyéni karrierterveinek megvalósításában a legmegfelelőbb eszköz az élethosszig tartó tanulás. Ennek érdekében anyagi áldozatot hoznak, vállalják a szabadidőhiány okozta családi nehézségeket, a baráti kapcsolatok és a szabadidős tevékenységek csökkenését. A választott képzések döntő mértékben az iskolarendszeren kívüli képzési területhez kapcsolódnak. Az élethosszig tartó tanulás iránt leginkább nyitott, a munkaerő-piaci stabilitását éppen a tanulási tevékenység eredményeképpen megőrző réteg nem kap a tanulásához megfelelő állami vagy munkahelyi támogatást. Pályakezdők és tartósan munkanélküliek A kistérségre és az országos helyzetre egyaránt jellemző, hogy sokkal nagyobb mértékben sújtja a vidéki területeket a munkanélküliség problémája, mint a városi területeket. A vidéki területeken átlagosan tovább tart a munkanélküli állapot, vagyis nehezebben találnak munkát az emberek, mint a nem vidéki térségekben. A Sárréti kistérség, mint negatív góc jelenik meg a foglalkoztatásban. A térségben a munkanélküliség átlagos időtartama hosszabb, alacsonyabb az iskolázottsági szint. Sem a pályakezdőknek, sem a tartósan munkanélkülieknek nem könnyű a helyzete az elhelyezkedést illetően, hiszen a pályakezdőt integrálni kell a munka világába, míg a tartósan munkanélkülit reintegrálni. A pályakezdő még nem rendelkezett munkahellyel, nem ismeri az elvárásokat, a kötöttségeket és kötelezettségeket. Kevés munkaadó foglalkoztat pályakezdőt a munkatapasztalat hiánya miatt. Viszont a foglalkoztatás hiánya miatt a fiatal nem is fog munkatapasztalattal rendelkezni. A tartósan munkanélküliek azok a személyek, akik rég kiléptek a munka világából, belesüllyedtek a mindennapok monotonitásába, nem tudnak piacképesek maradni, nem tudják, hogyan kell jelentkezni egy álláshirdetésre, hogyan kell viselkedniük egy állásinterjún, hogyan kell önéletrajzot vagy motivációs levelet írni. A munkaerőpiacra való 18

18 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata való visszatérésük érdekében tréningekkel szükséges őket segíteni ezen tudás megszerzésében, így elősegíthető a munkaerőpiacra való mielőbbi visszatérésük. Megváltozott munkaképességűek Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. A legtöbb társadalomban mind a mai napig negatívan tekintenek a fizikai és mentális másságra, és e felfogás eredményeként sokszor korlátozzák vagy kirekesztik a fogyatékos személyeket az élet bizonyos területeiről, például hogy éljenek az oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségekkel, illetve részt vegyenek ilyenekben. Ez a szemlélet nem megengedhető egy olyan társadalomban, amelynek célja, hogy mindenki érvényesülésre juthasson, illetve emberhez méltó életet élhessen. A kistérségben kevesen foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket, így az önbecsülésük is csökken. Nem érzik, hogy hasznos tagjai lennének a társadalomnak és a családjukat sem tudják támogatni anyagilag. Célunk, hogy ezen a helyzeten is változtassunk. Növeljük önbecsülésüket, felkészítsük őket munkavállalásra. Civil szervezetek A civil szervezetek szerepe a jövőben még inkább meg fog erősödni, mert egyre inkább fontossá válik, hogy az emberek aktív és felelős állampolgárként bekapcsolódjanak saját sorsuk és a közösség sorsának irányításába, jobbá tételébe. A hátrányos helyzetű térségeknek, így a Sárréti Kistérségnek is gyenge a civil társadalma. Munkájuk támogatása szükséges feladat. Szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatás szakemberei A humánerőforrás-gazdálkodás fontos szerepet játszik abban, hogy felkészítse a munkavállalókat az új kihívásokkal való szembenézésre, hiszen az ő kreativitásuk a munkahely sikerének kulcsa. A munka gyorsan változó világában a munkavállalóknak hatékonyan kell teljesíteniük, megfelelő alkalmazkodó képességgel kell rendelkezniük. Napjainkban a munkahelyi egészségfejlesztés egyre fontosabb teret nyer. 19

19 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata A munkavégzés is hatékonyabb, ha megvan a foglalkoztatottak testi- lelki egyensúlya. Fel kell hívni a figyelmet a munkahelyi egészségfejlesztés fontosságára. A szakemberek a monoton, fáradtságos munkától elveszíthetik munkakedvüket, könnyen kiéghetnek. A kiégés, (angolul: burnout) egy tünetegyüttes, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai, érzelmi, mentális kimerülés. Kezelésére legalkalmasabb módszerek a mozgósítás, szakmai képzések, csapatépítő tréningek, a munkatársakkal való kapcsolat erősítése, ezek fordíthatják vissza a folyamatot. A leginkább érintett foglalkozások: szociális szakemberek, pedagógusok, ápolók. Főként olyan szakemberek, akik emberekkel foglalkoznak. Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel mellett a nagy felelősség is kockázati tényező. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést tevékenységükről. 4. Fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok A fejlesztési lehetőségek egy olyan kistérséget tárnak elénk, amelyben a fenntartható módon fejlődő, versenyképes, kiemelten az élelmiszer- és könnyűipar, a határmenti kapcsolatok és a turizmusra építő gazdaság stabil foglalkoztatást, megfelelő jövedelmet és ezen keresztül megélhetést biztosít a térségben élőknek. A gazdasági-társadalmi fejlődés motorja a szakképzett humánerőforrás. A stabil foglalkoztatás önmagában nem elegendő a minőségi élethez: a kistérségben élők számára a belső összetartozás, identitástudat erősítése céljából nagyon lényeges a meglévő kulturális, térségi hagyományok ápolása, kiterjesztése, és a ritka környezetei értékek megbecsülése. Összehangolt és aktív cselekvésre van szükség; ha ugyanis ez nem következik be, a kistérség állapota fokozatosan tovább romlik, elmaradottsága növekszik, és a jelenleg adott lehetőségek nagy része elszalasztott lehetőséggé válik. Fenntartható gazdaság A globalizáció okozta nehézségekből való kilábalás a fenntarthatóságtól, az alternatív erőforrások kihasználásától és a társadalom szemléletváltásától, illetve összefogásától remélhető. A fenntarthatóság egy esély arra, hogy a kistérség szintjén is egyensúly teremtődjön a környezet, a természeti erőforrások és a társadalmi, gazdasági dimenziók, valamint a tudás, a kultúra és az intézményrendszerek között. A fenntarthatóság a termelésből és a vállalkozásból, a vidékből és a településből tevődik össze. 20

20 Nyékiné Katona Hedvig - Püspökladány Város Önkormányzata A fenntarthatósággal elérhető a természeti erőforrások minőségének hosszú távú megmaradása, a fokozódó minőségi igények kielégítése, a versenyképesség javulása és a gazdálkodók, vidékiek életnívójának növelése, ami egyúttal hozzájárulás a társadalmi felemelkedéshez is. A fenntarthatóság eszközrendszere: jó beltartalmi értékkel rendelkező, jó minőségű élelmiszertermelés, az ökológiai egyensúlyt és biodiverzitást megtartó tevékenységek, a vidéki életminőség felemelése kulturális értékek (épített és eszmei) megőrzése, gyarapítása. Innováció, ipari parkok Az elmaradott, magas munkanélküliséggel küzdő települések helyi terület- és gazdaságfejlesztési szakembereiben megfogalmazódik a változás igénye, melyből egyik lehetséges terület az ipari parkok gazdaságfejlesztő szerepe, a vállalkozási övezetek által lehatárolt területek fejlesztésének fontossága. A gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése a vállalkozásbarát környezet kialakítása, a vállalkozások ösztönzése. Működéséhez szükség van magas színvonalú infrastruktúrára, a befektetőknek nyújtott adókedvezményekre, a kedvezmények hosszú távú garantálására. A vállalkozási övezetek megfelelő mozgásteret biztosíthatnak a határon átnyúló közös programok megvalósításának. Szintén a fenntarthatóság mellett szól a következő problémák előtérbe kerülése: a vidék elnéptelenedése, a mezőgazdaság problémái, versenyképesség, munkanélküliség. A fenntartható mezőgazdaság, vidék és település szervesebb egységbe kovácsolását segíti a hagyományos tevékenységi kör bővítése, újszerű tevékenységek, szolgáltatások, háziipari és más hagyományok felkarolása. Művelési ágak arányainak megváltoztatása. A szántó hasznosításának módosítása. A szántóföldi fatermelés felkarolása. A fásítás lehetőségei (ligetesítés, fasorok közötti termelés stb.). Energiaerdők létesítése, energiatermelés. Energiafű termelés. Biomassza hasznosítási programok. Megújuló energia előállítási tevékenység. A gyepesítés és az erre alapozott állattartás. A termelői szolgáltatások fejlesztése. 21

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon A munkaerő-piac és a felnőttképzési programok Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon Év Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A PARTNEREK TOVÁBBI SZAKMAI PARTNEREK Budapest Esély Nonprofit Kft., 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány ZSZI PLUSZ Oktatási Kereskedelmi

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL Támogatási lehetőségek nemzeti forrásból NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (NFA) BÁCS-KISKUN MEGYÉRE ALLOKÁLT ALAPRÉSZEK*: Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló NFA

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 68.289/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Tevékenységeink 2 családi napköziben 14 gyermek teljes körű napközbeni ellátása Játszócsoport Időszakos gyermekfelügyelet

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben