Működési jelentés. A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet évi tervének keretében végzett tevékenységről

Átírás

1 Működési jelentés A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet évi tervének keretében végzett tevékenységről Beszámolási időszak: január december 31. Kelt: január 31. A Működési jelentést elfogadom. Fancsik Tamás igazgató

2 2

3 Tartalomjegyzék Igazgatói előszó Geofizikai adatkezelés és informatikai nyilvántartás Geofizikai adatbázisok Állami geofizikai adatszolgáltatás, informatika Országos Gravimetriai Alaphálózat Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs FőAlappont Földmágneses alaphálózat Tihanyi Geofizikai Obszervatórium Űrfizikai és földmágneses kutatások Paleomágneses Laboratórium és paleomágneses kutatások Radiometriai és Mélyfúrási Metrológiai Laboratórium Földtani erőforrás-gazdálkodását megalapozó kutatások és földtani térmodell építés A geotermikus energia kutatásával és hasznosításával kapcsolatos feladatok Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási kutatások a Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson Magyarország CH potenciálja Szén-dioxid Geológiai Tárolási Direktíva hazai implementációjának szakmai támogatása Litoszférakutatás Erőtér-geofizikai és képfeldolgozási módszerfejlesztés Kőzettani, deformációs vizsgálatok a Kárpát-medence xenolitjain Szeizmikus mérőrendszerek és fejlesztésük Veszélyforrások kutatása Mérnökgeofizikai módszertani kutatások: állékonysági paraméterek geofizikai vizsgálata Földrengés-veszélyeztetettség: mérnökszeizmológiai térképezés A CTBT ellenőrzési technológiák tudományos és polgári célokra történő alkalmazása Egyéb közszolgálati feladatok Geofizikai szakkönyvtár és múzeum Tájékoztatás: az ELGI internetes megjelenése, kiadványszerkesztés, oktatás Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok E1. Földtani és geofizikai feladatok megalapozása Magyarország szénhidrogén potenciál felméréséhez a koncessziós feladatok támogatására E2. Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása és koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése E3 Bányászati szabad területek és más bányaterületek térinformatikai rendszerbe helyezése és hiányzó adatainak pótlása E4. Külfejtéseses bányák ellenőrző mérése a bányajáradék-bevallás ellenőrzéshez kapcsolódó feladat E5a. Az adattár geofizikai adatállományának rendszerezése, az adatszolgáltatások tartalmi meghatározása, korszerű adatmodell kidolgozása E5b. Mágnesszalagokon tárolt szeizmikus mérési adatok mentése és rögzítése korszerű adathordozókra E6a. Felszíni deformációk detektálása, térképezése és előrejelzése modern távérzékelési és földi módszerekkel; közreműködés országos, regionális és helyi településrendezési tervek földtani veszélyforrás övezeteinek kijelölésében

4 E6b. Bányászati mélyművelés-technológiai eredetű földalatti bányatérségek, illetve ebből származó földtani üregek, vagy feltételezhető üregek geofizikai azonosítására irányuló technológiák vizsgálata E7. Bányászati hulladékkezelő létesítmények felmérése és kockázati besorolása E8. A szén-dioxid földalatti elhelyezésével kapcsolatos feladatok A szén-dioxid-tárolás magyarországi megvalósítási lehetőségeinek vizsgálata E9. Könyvtári szolgáltatás III/1. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa földtani környezetének vizsgálata a módszertan kialakítása céljából, a hatósági munka elősegítésére III/2. Geotermikus potenciálfelmérés, a koncesszióba vonható területek előzetes kijelölése III/3. Geotermikus környezeti értékelés műszaki tartalmának meghatározása, a koncessziós feladatokra való felkészülés III/4. Hatályos bányászati jogszabályok angol nyelvre való szakmai fordítása III/5. Előzetes felmérés Magyarország ritkaföldfém potenciál kutatásához III/6. Adattári szolgáltatás fejlesztése a mélyfúrás-geofizikai adatok korszerű feldolgozásához III/7. A földtani, geofizikai és bányászati adatrendszerek harmonizációja III/8. Felszíni deformációk és egyéb földtani veszélyforrások vizsgálatához kapcsolódó térképi és adatrendszerek harmonizációja III/9. Bányászati eredetű földalatti üregekről, bánya- térségekről készült III/10. Felszínmozgásos területek földtani térképezése és geofizikai reambulációja a Balatoni-magaspartok térségében (Kenese Fonyód) III/11. Nyilvántartott ásványi nyersanyag-készletek térinformatikai adatbázisba rendezése és megjelenítése (lehatárolt bauxittelepek térinformatikai megjelenítése) III/12. Mágneses és gravitációs alaphálózatok fenntartásához kapcsolódó nyilvántartási feladatok támogatása Más állami költségvetési szerv részére végzett kutatások; Pályázatok A Földfelszíni deformációk kockázati forgatókönyve DORIS Ground Deformations Risk Scenarios: an Advanced Assessment Grant agreement No.: Levegőben szállított por integrált mágneses, geokémiai és ásványtani vizsgálata Nemlineáris és pulzációs magnetohidrodinamikai folyamatok vizsgálata Föld körüli térségünkben földi és műholdas mágneses észlelések felhasználásával OTKA K Olasz-Magyar TéT együttműködés Geomágneses mérések fejlesztése Horvát-magyar geomágneses mérések és új normáltér modell USGS ELGI együttműködés magnetométerek fejlesztésében és egy új geomágneses index kifejlesztésében PLASMON Levegőben szállított antropogén szennyezés mágneses tanulmányozása "Water in the Earth`s lithosphere and its bearing on geophysical properties (NAMS ) CO 2 elhelyezés biztonsági vizsgálata (Eus), CGS Europe Gránát szétesési reakciójában kialakult szimplektitek képződési mechanizmusa, mikroszerkezet-fejlődése és reakciókészsége Külső megbízásos tevékenységek főosztályonként A MGFO külső megbízásra végzett munkái 2011-ben Az FFO külső megbízásra végzett munkái 2011-ben A Kutatási Főosztály külső megbízásra végzett munkái 2011-ben

5 A Térképezési Főosztály külső megbízásra végzett munkái 2011-ben

6 6

7 Igazgatói előszó 7

8 8

9 1. A geofizikai ismeretesség növelésére irányuló kutatások; Adatrendszerek és az infrastruktúra fenntartása 1.1. Geofizikai adatkezelés és informatikai nyilvántartás Beszámolási időszak Ráfordítás Témavezető ,5 emberhó 0,8 MFt Lendvay Pál Feladat ismertetése: A cél az ELGI-ben történő adatkezelés és adatszolgáltatás Adatkezelési szabályzat és Informatikai szabályzat szerinti koordinálása, folyamatos figyelemmel kísérése a nyilvántartások napra készen tartása. Az MBFH és az ELGI között az adatok átadás-átvételének lebonyolítása, a belső adatcsere rendszerének kialakítása. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása. Tervezett eredmények: 1. A geofizikai adatok kezelésének, szolgáltatásának, átvételének, belső felhasználásának koordinálása az ELGI-ben. 2. A szakmai adatbázisok biztonsági mentéseinek az Adatkezelési szabályzat előírása szerinti átvétele, tárolása, dokumentálása. 3. Az adatszolgáltatási igények és teljesítések vonatkozásban kapcsolattartás az MBFH-val. 4. Az Intézeti Informatikai Szabályzat által előírt feladatok elvégzése. 5. Közérdekű adatok közzététele évi XC. törvény értelmében. Elért eredmények: Publikációk: Közreműködő szervezetek: 1. Az adatszolgáltatás megfelel az ELGI Adatkezelési szabályzata rendelkezéseinek. A minőségirányítási vezetővel együttműködve kidolgoztuk az új adatkezelési szabályzatot 2. A szakmai adatbázisokról rendszeresen biztonsági mentések készültek optikai adathordozóra. 3. Az MBFH-n keresztül történő geofizikai adatszolgáltatás a külső megrendelők részére igény szerint a belső szabályozásnak megfelelően történt. 4. Elvégeztük az életbelépő új Intézeti Informatikai Szabályzat által előírt feladatokat, ami áll a számítógépek átvizsgálásából, védelmének beállításából és a folyamatos üzemeltetésükből. Elvégeztük a nyilvántartások frissítését és folyamatos naprakészen tartását. 5. A közérdekű adatok internetes közlése és frissítése az intézet honlapján, valamint a metaadatok közzététele az elektronikus információszabadság hivatalos honlapján ( ben az előírt rendszerességgel megtörtént. ELGI főosztályok Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel/nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Kelt: Budapest, január 31. Lendvay Pál témavezető 9

10 Geofizikai adatbázisok Beszámolási időszak Ráfordítás Témavezető ,35 emberhó 1,7 MFt Sőrés László Feladat ismertetése: A kutatás célja az átfogó, országos vagy regionális fedettségű geofizikai adatrendszerek adatbázisainak kialakítása, karbantartása, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartása. A program digitális adatbázisaiból folyamatos adatszolgáltatást végez. Fenntartjuk és fejlesztjük az ehhez szükséges emberi és informatikai kapacitást. Összegyűjtjük, rendezzük a még nem digitális adatrendszerben lévő adatokat és információkat. Az adatbázisok fejlesztésének egyik fontos eleme nemzetközi adatbázis-harmonizáció megteremtése és az internetes adatszolgáltatás megvalósítása. Tervezett eredmények: Országos Szeizmikus Adatbázis Általános feladatok: Szeizmikus adatbázis fejlesztés, közzététel, bővítés, karbantartás. Összegző dokumentumok /Jelentések/ digitalizálása és adatbázisba építése. Az ELGI kezelésében levő archív szeizmikus szelvények aktiválása. Mágnesszalag olvasó munkaállomás továbbfejlesztése, szeizmikus fájlformátum konverzió re tervezett eredmények: Közreműködés az állami szeizmikus adatszolgáltatásban. A szeizmikus adatbázis fejlesztés, bővítés, karbantartás. Mágnesszalag olvasó munkaállomás továbbfejlesztése, szeizmikus fájlformátum konverzió Országos Geoelektromos és Elektromágneses Adatbázisok 2011-ben az új mérési adatok rendszerbe illesztésével növeljük az Országos Geoelektromos Adatbázis (OGA) állományát Országos Magnetotellurikus Adatbázis 2010-ben hozzájutottunk a MOL Zrt jogelődje által Phoenix műszerrel mért magnetotellurikus szondázások digitális állományaihoz. A komplex impedancia- és a tipper-tenzor meghatározására inverziós eljárást fejlesztünk ki, előbbi esetében szükség lesz a mellékimpedanciákra valamilyen szimmetriát feltételeznünk. Eredmény: 1722 szondázási ponton, pontonként maximum 40 frekvenciára jó becslés a tenzorelemekre, ami megteremti a korszerű újraértelmezés feltételeit Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázisok A gravitációs és mágneses adatbázis fenntartása mellett újabb részletes mágneses mérési terület beemelése az egységes országos adatrendszerbe Országos Hőáram- és Hőmérsékleti Adatbázis Az adatbázis biztosítja a geotermikus vizsgálatok, elemzések és az ilyen vizsgálatok során elkészítendő modellek számára a szükséges fizikai paramétereket, valamint a koncessziós adatcsomagok előkészítéséhez szükséges hőmérséklet, hőáram, hőmérsékletvezető-képesség, hővezető-képesség, porozitás, permeabilitás adatokat. A feladat az ilyen típusú adatok összegyűjtése és rendszerezése, adatbázisba történő szervezése, az adatok megbízhatóságának minősítése, adatgyűjtés, adatbázis karbantartás Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis A mélyfúrás-geofizikai adatrendszer folyamatos bővítése és az igény szerinti folyamatos adatszolgáltatás a feladat. A fúrási adatok és a mélyfúrás-geofizikai szelvények megjelenítését, feldolgozását és az adatbázis kezelést térinformatikai szoftverrel valósítjuk meg. A tevékenység folyamatos, eddig elvégzett feladatokra épül. 10

11 Tervezett eredmények: Adatszolgáltatás (igény szerint, külső és belső) Adatkarbantartás nyilvántartás, az adatok kiegészítése, az adatrendszer minősítése A metaadat rendszer folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti javítása. Adatmentés, digitalizálás az adatkezelési előírásoknak megfelelő archiválás GGDM adatbázis fejlesztés A geofizikai objektumokhoz és objektumcsoportokhoz kapcsolódó metaadat űrlapok szerkesztésére, kezelésére alkalmas WEB-alkalmazás továbbfejlesztése. (GGDB Editor v2.0 verzió) Az egyszerűsített metaadatok kezelésére (keresések, ellenőrzések, KINGA, GEOMIND export) alkalmas WEB-alkalmazás továbbfejlesztése. (GGDB Browser v2.0 verzió) Országos Légigeofizikai Adatbázis Légigeofizikai adatbázis fenntartása Mérnökgeofizikai szondázás (MGSZ) és sekélygeofizikai adatbázis Mérnökgeofizikai adatbázis fenntartása. Elért eredmények: Országos Szeizmikus Adatbázis Közreműködés az állami szeizmikus adatszolgáltatásban. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztálya megbízása alapján végzett adatszolgáltatás 2011-ben összességében 49 db mérési vonalat, illetve 255 db feldolgozott szeizmikus szelvényt jelentett. A szeizmikus adatbázis fejlesztése, bővítése, karbantartása. Az adatbázis kibővült a téradatokat tartalmazó UKOOA táblából származtatott, térbeli adattípusból felépülő új táblával. Lehetővé vált a térinformatikai jellegű lekérdezések végrehajtása. Mágnesszalag olvasó munkaállomás továbbfejlesztése, szeizmikus fájlformátum konverzió. Elkészült a SEG-D F0058 és F8058 formátumokat SEG-Y formátumra alakító program Országos Geoelektromos és Elektromágneses Adatbázisok Új mérések 2011-ben nem voltak, ezért az adatbázis állománya nem változott. Az adatbázis működését fenntartottuk Országos Magnetotellurikus Adatbázis Az impedancia tenzor esetén kétdimenziós közelítés alkalmazásával EDI formátumba írtam 1718 szondázás adatát (4 pontnak hiányzott a koordinátája). Egy 1605 elemű adatrendszeren végzett inverziós vizsgálattal megállapítottam, hogy a tipper két komplex eleme a jelentős ekvivalencia miatt nem állítható helyre egyértelműen a rendelkezésre álló öt skalár paraméterből. Az adatrendszer kiegészíthetőségének vizsgálata még nem zárult le. Az impedancia tenzor esetén a dekompozíciós eljárásokban alkalmazott összefüggések alkalmazása, a tipper esetén az indukciós nyilakra vonatkozó kétdimenziós feltevés vizsgálata hozhat előrelépést. A vizsgálat lezártáig az 1718 szondázás nem része az adatbázisnak Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázisok Gravitációs adatszolgáltatások (Miskolci Egyetem, GETECH, ELGI külső megbízás); 11

12 Tarpai évi részletező mágneses ΔZ mérések (1851 pont) beemelése az egységes országos rendszerbe Országos Hőáram- és Hőmérsékleti Adatbázis A vállalt feladatok teljesültek Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis A vállalt feladatok teljesültek GGDM adatbázis fejlesztés A GGDB Editor és Browser fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatok valamint az MBFH adatbázis vonzatú témáiban felmerült igények alapján tanulmányoztuk az általános, web alapú XML editorok előállításának kérdését. Tapasztalataink alapján a GGDM adatmodell mérete, komplexitása, valamint a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége miatt az egyedi objektumokra szabott alkalmazások fejlesztése mellett a séma alapú alkalmazásgenerálás, illetve az Xforms technológia használata célravezetőnek látszik ben elkészült egy mintaalkalmazás, amely hibrid XML adatbázisban elhelyezett gravitációs állomások adatainak szerkesztésére és adatbázisba töltésére használható. Az adatharmonizációs törekvések során kialakítandó adatmodellek a jövőben egyre több komplex objektum megjelenítésére és szerkesztésére alkalmas eszköz elkészítését igénylik. Az Xforms használatával sok programozói munka takarítható meg. A kísérleti GGDM adatbázis fejlesztésénél szerzett tapasztalatokat több adatbázis fejlesztéssel kapcsolatos témában is közvetlenül hasznosítani tudjuk Országos Légigeofizikai Adatbázis Az adatbázis állománya 2011-ben nem változott. A működést fenntartottuk Mérnökgeofizikai szondázás (MGSZ) és sekélygeofizikai adatbázis Az adatbázis állománya 2011-ben nem változott. A működést fenntartottuk. Publikációk: Madarasi A. : A magnetotellurikus tipper helyreállítása származtatott paraméterekből. Inverziós Ankét, Miskolc, november 7. Sőrés L.: INSPIRE Az épülő európai téradat közmű Az alapok áttekintése az adatszolgáltatók szemszögéből. VM Vízügyi Helyettes Államtitkárság szeptember Sőrés L. Füsi B: Geophysics entering INSPIRE, Balkan Geophysical Society Annual Meeting, Budapest, október. Sőrés L. Vértesy L.: Az INSPIRE európai téradat harmonizáció áttekintése, bepillantás a részletekbe a földtudományok szemszögéből. GDI Fórum, XVI. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia, Budapest, október. Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés nem volt. Kelt: Budapest, január

13 Sőrés László témavezető 13

14 Állami geofizikai adatszolgáltatás, informatika Beszámolási időszak Ráfordítás Témavezető emberhó 0,8 MFt Kiss János Feladat ismertetése: A téma célja a szerteágazó földtani kutatások eredményességének növelése a geofizikai mérési adatok felhasználásával. Információszerzés a föld mélyéről geofizikai adatfeldolgozásokon keresztül és információk közzététele külső cégek és az intézet állami feladatok igényeinek kielégítése a meglévő geofizikai adatbázisok adatainak komplex felhasználásával. Integrált adatrendszerek összeállítása és elemzése az új módszertani fejlesztések alkalmazásával, alaptérképek és alapszelvények készítése, megjelenítése. Az intézeti térinformatikai tevékenységének fenntartása, továbbfejlesztése, geofizikai felmértség nyilvántartása és aktualizálása és új internetes alkalmazások adaptálása. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Publikációk: Adatszolgáltatások; Gravitációs és mágneses es méretarányú geofizikai alaptérképek (107, 108, 109-es EOV lapok); Térinformatikai rendszerek működtetése, frissítése, az ELGI által működtetett Közcélú Internetes Geofizikai Adatbázis (KINGA) üzemeltetése. A téma keretében adatszolgáltatásokat végeztünk az MBFH részére a külső adatigények teljesítése céljából: 192 szeizmikus szelvény digitális másolatát készítettük el, 67 karotázs szelvény adatait adtuk át papíron és gravitációs Bouguer-anomália rácsponti adatot készítettünk elő. Folytattuk az M=1: méretarányú geofizikai alaptérkép-sorozat készítését. A 107-es (Aggtelek), a 108-as (Hidasnémeti) és a 109-es (Hollóháza) EOV térképlapok földi mágneses és gravitációs Bouguer-anomália térképeit készítettük el. A térképlapok felkerültek a KINGA digitális térképtárába és az interneten bárki számára elérhetők. Az alapszelvények mentén végzett feldolgozások korábbi évektől eltérően az intézet 2.4. Litoszférakutatás tervpont keretében történtek 2011-ben. Erőtérgeofizikai feldolgozást a CEL04 litoszférakutató szeizmikus alapszelvény nyomvonala mentén végeztünk. Különböző területi adatrendszerek alapján vizsgáltuk a szelvény nyomvonala mentén tapasztalható változásokat és szelvénymenti feldolgozások alapján, a sebességszelvényen jelenítettük meg a gravitációs és mágneses hatókijelölések eredményeit. A feldolgozások eredményeként egy szerkezeti és kéregszerkezeti modell állt elő a nyírségi szelvény mentén. Az informatikához kapcsolódó hardver-, szoftver- és alkalmazásfejlesztéseket végeztünk az intézeti feladatok színvonalas hatékony ellátása céljából. Ezt jelzi a szénhidrogén és geotermikus koncessziós feladatokban végzett térinformatikai munka és az elkészült tucatnyi jelentés. I. Kovács, J. Kiss, E. Hegedűs (2011): Deep structure of the Pannonian Basin. Hungarian National Report on IASPEI , Acta Geod. Geoph. Hung., Vol. 46(2), pp DOI: /AGeod J. Kiss, A. Madarasi (2011): Electromagnetic, gravity and magnetic study along PGT-1 with geothermal consequences. 6th Congress of Balkan Geophysical Society, Budapest, oct (poster presentation) J. Kiss, E. Prácser, L. Vértesy, Á. Gulyás (2011): Last decade gravity data 14

15 processing in the ELGI. 6th Congress of Balkan Geophysical Society, Budapest, oct (oral presentation) J. Kiss, A. Madarasi (2011): Magnetotelluric and potential field images of deep structures, Way and type of occurrences and activities of deep-seated faults of the eastern part of Austria and Western Hungary, Geological/Geophysical Meeting in Sopron at the Geodetic and Geophysical Research Institute, (Sopron, Csatkai E. u. 6-8.) on October 21, (oral presentation) Szarka L., Novák A., Ádám A., Kiss J., Prácser E., Madarasi A. (2011): Magnetotelluric results along the CEL-7 geophysical profile (in W- Hungary and E-Austria), Way and type of occurrences and activities of deep-seated faults of the eastern part of Austria and Western Hungary, Geological/Geophysical Meeting in Sopron at the Geodetic and Geophysical Research Institute, (Sopron, Csatkai E. u. 6-8.) on October 21, (oral presentation) Zelenka T., Gyarmati P., Kiss J. (2011): Paleovolcanic reconstruction in the Tokaj mountains. Central European Geology (megjelenés alatt) Közreműködő szervezetek: MBFH Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel/nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Kelt: Budapest, január 31. Kiss János témavezető 15

16 1.2. Országos Gravimetriai Alaphálózat Beszámolási időszak Ráfordítás Témavezető emberhó 0.5 MFt Koppán András Feladat ismertetése: Az Országos Gravimetriai Alaphálózattal kapcsolatos állami alapfeladatokat és alapmunkákat a földmérési és térképészeti tevékenységről rendelkező törvényben (1996: LXXVI. tv.) rögzítették. E törvény szabályozza az állami alappontok adatainak kezelését is. Az Alaphálózat fő feladata, hogy egységes referenciaszintet biztosítson a különböző relatív műszerekkel, különböző területeken végzett graviméteres mérések számára. Az Országos Gravimetriai Alaphálózatot 1950-ben az ELGI tervezte és hozta létre, melyet később MGH 50 néven tartottak számon. A hálózatot ekkor 16 db. I.-rendű, és 193 II.-rendű alappont alkotta. Az összehasonlító mérések kiegyenlítését a legkisebb négyzetek módszerével végezték, az akkor nemzetközileg elfogadott potsdami gravitációs rendszerben. Az alaphálózat pontjai az es években bekövetkezett változások miatt rohamosan pusztultak, így a hetvenes évek közepétől 1988-ig kialakításra került az MGH 80 hálózat, mely 5 abszolút állomást, 18 I.-rendű, főként repülőtéren elhelyezkedő és 389 új II.-rendű alappontot tartalmazott, melyeknek értéke az 5 abszolút állomás értékeinek felhasználásával abszolút rendszert követ. A két hálózat vonatkoztatási rendszere közötti transzformációs függvényt meghatároztuk ban a gravimetriai adatokra vonatkozó titkosítás feloldása után lehetőség nyílt a nemzetközi UEGN (Unified European Gravimetric Network) hálózattal való összekapcsolódásra. Ehhez között számos kiegészítő relatív mérést végeztünk, majd egy célszerűen kiválasztott, 40 pontból álló hálózattal (melyben a jelenleg működtetett MGH 2010 hálózat 15 abszolút pontja is szerepel) csatlakoztunk az UEGN02 európai hálózathoz. Az MGH 2010 hálózat kiegyenlítését 2010-ben hajtottuk végre. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Publikációk: Közreműködő szervezetek: 100 alappont ellenőrzése 4 alappont bekötése az MGH 2010 országos gravimetriai alaphálózatba Vertikális gradiens meghatározása az MGH 2010 alaphálózat 6 alappontján Az Országos Gravimetriai Alappont-katalógus aktualizálása Gravimetriai adatfeldolgozó szoftver 103 alappont ellenőrzése 5 alappont bekötése az MGH 2010 országos gravimetriai alaphálózatba Vertikális gradiens meghatározása az MGH 2010 alaphálózat 6 alappontján Az Országos Gravimetriai Alappont-katalógus aktualizálása Gravimetriai adatbázis és szoftver fejlesztése Csapó G., Koppán A. 2011: The results and works of the latest adjustment of Hungarian Gravimetric Network (MGH-2010) (benyújtva az Acta Geod. Geoph. Hung.-hoz) Földmérési és Távérzékelési Intézet, Szolgáltató Igazgatóság Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel/nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Kelt: Budapest, január 31. Koppán András témavezető 16

17 1.3. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs FőAlappont Beszámolási időszak Ráfordítás Témavezető emberhó 0.6 MFt Kis Márta Feladat ismertetése: A Mátyáshegyi Geodinamikai Állomás tevékenységének célja a különböző geodinamikai folyamatok monitorozása, a földi árapály-változások, környezeti, tektonikai deformációk figyelemmel kísérése. Ennek érdekében szükséges a megfelelő mérőrendszerek kialakítása az Állomáson, és azok fenntartása, karbantartása. Célul tűztük ki a vizsgált folyamatok folyamatos adatgyűjtéssel történő regisztrálásának kialakítását, és a megfelelő adatszolgáltatást a téma hazai és nemzetközi kutatói számára. Üzemeltetjük és karbantartjuk az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerét, illetve az Obszervatórium és az ELGI közötti számítógépes hálózatot. Elvégezzük a gravitációs főalappont fenntartását a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve. A geodinamikai obszervatóriumban 2004-ben üzembe helyezett hosszú kvarccsöves rúdextenzométerekkel monitorozzuk a geodinamikai deformáció, illetve a földi árapály változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces felbontással. Az MTA FKK GGKI Méréstechnikai Osztályával együttműködve folytatjuk az extenzométerrel mért adatok feldolgozását. A regisztrált adatsorokat spektrális elemzések segítségével vizsgáljuk. Végeselemes modellezés segítségével vizsgáljuk a mátyáshegyi barlangrendszerben a gravitációs terhelésből származó deformációs teret, valamint a mérésekre ható üreghatás szerepét, nagyságrendjét és karakterisztikáját. A deformáció-mérések kiegészítéseként nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondát tervezünk a mátyáshegyi barlangban, melyhez a digitális mérőrendszert kialakítjuk, és az obszervatórium digitális adatgyűjtési rendszerébe integráljuk. Amennyiben a telepítés sikeresnek bizonyul, elkezdjük a kőzetbeli hőmérséklet-változások monitorozását a mátyáshegyi barlang területén. Földrengések hatásának vizsgálatába kezdünk a kőzetdeformációs adatsor alapján. Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. Az GVOP KINGA pályázathoz kötődően elvégezzük az aktuális adatok integrálását, gondozását, karbantartását. Folytatjuk a régi Eötvös-inga mérések eredményeinek adatbázisba szervezését. Az Eötvös-inga adatok graviméteres mérések értelmezéséhez való integrálhatóságának vizsgálata keretében egy megfelelő tesztterület kialakításához sűrítő graviméteres méréseket tervezünk (30 ponton). Ez a jövőben alkalmassá teszi a területet az Eötvös-inga és graviméteres adatokat integráló különböző matematikai eljárások jóságának tesztelésére és további módszerfejlesztésére. Tervezett eredmények: 365 napi, 12 havi extenzométeres regisztrátum mérő- adatgyűjtő berendezés folyamatos működtetése, fejlesztése országos főalappont fenntartása dinamikus spektrum hosszú adatsoron, és egyéb spektrális elemzés eredményeinek értékelése Eötvös-inga adatbázis bővítés terepi graviméteres mérés (legalább 30 ponton), az Eötvös-inga és graviméteres adatokat integráló eljárások teszteléséhez Elért eredmények: folyamán az obszervatóriumban kvarccsöves extenzométer segítségével folyamatosan végeztük a kőzettestbeli deformáció-viszonyok megfigyelését. Jelentősen fejlesztettük az obszervatórium mérő- és digitális regisztráló rendszerét (átkábelezés, új mérőelemek és mérőhelyek), valamint karbantartottuk az Országos Graviméter Kalibráló Alapvonal részét képező gravitációs főalappontot. Nagypontosságú kőzethőmérséklet mérő szondát telepítettünk az Ext2-t 17

18 Publikációk: Közreműködő szervezetek: tartalmazó vágat oldalfalába, és elkezdtük a kőzethőmérséklet monitorozást. A regisztrátumot a későbbiekben a kőzet és az extenzométer cső hőtágulásának becslésére fogjuk felhasználni. Az extenzométerrel mért kőzetdeformáció adatokat spektrális elemezések (FFT, dinamikus spektrum) és a legfőbb árapály hullámösszetevők szerinti szűrések segítségével vizsgáltuk. 3D végeselemes modellezés (FEM) segítségével folytattuk a gravitációs terhelésből származó deformációs tér modellezését, módszerfejlesztést végeztünk, melynek eredményeit publikáltuk. Ennek során az üreghatás szerepéről, megjelenéséről kialakult képet jelentősen átformáltuk. Elkezdtük a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő, földrengésekkel összefüggő hatások tanulmányozását. Vizsgáltuk az M>7 rengésekhez és a jelentősebb magyar rengésekhez tartozó 1s felbontású regisztrátumokat és spektrális elemzést végeztünk. Úgyszintén vizsgáltuk a mágneses tér és a hőmérséklet változásának hatását LCR gravimétereinken. Az extenzométerrel mért aktuális adatokat az obszervatórium honlapján megjelenítjük, az adatokat évente bővítjük a KINGA portálon, ahol az archív adatok megtekinthetők, továbbá az MTA GGKI felé végzünk adatszolgáltatást. A Magyarország területén végzett archív Eötvös-inga felmérések adatbázisát 2011-ben 2361 ponttal bővítettük. A digitális adatbázisba vitt Eötvös-inga adatok alkalmazási lehetőségének vizsgálatainak keretében a kialakítandó tesztterületen, Űrbőpuszta közelében az éves tervnek megfelelően sűrítő graviméteres méréseket végeztünk 30 pontban. Csapó G., Kovács P., Polhammer M., 2011: Eötvös-inga állomások adatainak térképi ábrázolása különböző méretarányban Magyarország, illetve a szomszédos országok területeiről. Jelentés, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, 2011 Kis M., Detzky G., Koppán A., 2011: Estimation of the cavity effect by finite element modelling for the installation of extensometric measurement systems. XIV. Congress of Hungarian Geomathematics and III. Congress of Croatian and Hungarian Geomathematics, Mórahalom, May 2011 Kis M., Detzky G., Koppán A., 2011: 3D finite element modelling for the estimation of the cavity effect, in the application of planning extensometer system. BGS2011, 6th Congress of Balkan Geophysical Society, Budapest, October 2011 Kis M., Detzky G., 2011: Az üreghatás szerepe és viselkedésének vizsgálata extenzométeres mérőrendszereknél 3D FEM modellezéssel. X.Jubileumi Földtudományi Ankét, Nagykanizsa, november 24. MTA FKK GGKI Geodéziai Méréstechnikai Osztály MTA FKK GGKI Sopronbánfalvai Geodinamikai Obszervatórium Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel/nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Kelt: Budapest, január 31. Dr. Kis Márta témavezető 18

19 1.4. Földmágneses alaphálózat Beszámolási időszak Ráfordítás Témavezető emberhó 0,91 MFt Kovács Péter Feladat ismertetése: A Föld felszínén észlelhető mágneses tér (geomágneses tér) domináns része a dinamó-elmélet szerint a Föld külső magját alkotó jól vezető közeg mozgásától (áramaitól) származik. Miután a mozgások nem állandóak, a geomágneses tér fő összetevője is lassan, de folyamatosan változik. A változás csak több éves időléptéken érzékelhető. A tér egyéb, kisebb erősségű összetevőit a kéreg kőzeteinek remanens vagy indukált mágnesezettsége, külső eredetű ionoszféra, magnetoszféra áramok, illetve a külső áramok hatására a kéregben és a felső köpenyben indukált elektromágneses terek keltik. A mágneses hálózati mérések kettős célt szolgálnak, a földmágneses tér térbeli eloszlásának, valamint időbeli változásainak vizsgálatát. A nagyobb pontsűrűséggel (15 20 km átlagos ponttávolság), 1950-től 15 éves rendszerességgel végzett országos felmérések elsődleges célja a regionális (országos) normál tér felvételezése. A gyakrabban (2 3 évente), de kevesebb ponton végzett szekuláris mérések emellett elsődlegesen a mágneses tér lassú, ún. szekuláris változásának illetve ennek térbeli eloszlásának nyomon követését célozzák. A mágneses normáltérképeknek a geofizikai, földtani kutatásban és természetesen a navigációban volt és van kiemelkedő szerepe. A földmágneses terepi mérések feldolgozásához a normáltér modellek nélkülözhetetlenek. E mérések egyik alapcélja ugyanis, hogy a vizsgált területen a földmágneses térnek a normális értéktől való eltérését, azaz a lokális mágneses anomáliákat megállapítsa. Az anomáliákból az őket létrehozó hatókra lehet következtetni. Mérési adataink a hazai alkalmazáson túl nemzetközi kutatási együttműködések keretében is hasznosulnak ban jött létre az európai mágneses hálózatokat egyesítő MagNetE együttműködés, amelynek keretében a résztvevő országok, köztük Magyarország is, kölcsönösen szolgáltatnak egymásnak adatokat minél pontosabb regionális normáltérképek megszerkesztése és a tér szekuláris változásával összefüggő kutatások elősegítése céljából. Ezen kívül adataink részét képezik a WDC edinburghi adatbázisának is, ami által szerepet kapnak a nemzetközi geomágneses referencia modell (IGRF) évről évre frissülő, aktuális változatainak megszerkesztésében. Tervezett eredmények: Részt veszünk a MagNetE európai projekt V. workshop-ján, Rómában. A rendezvény alkalmából legalább 2 témakörben posztert előadást készítünk. A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium 2010-re vonatkozó mágneses átlagértékei ismeretében előállítjuk a évi szekuláris hálózati mérésünk pontjaira vonatkozó definit mágneses értékeket a 2010,5 epochára vonatkoztatva. Az értékek ismeretében meghatározzuk a Magyarország területén érvényes mágneses normálteret, illetve ennek időbeli változását leíró képletek együtthatóit. Vizsgáljuk, hogy a Baradla barlangban üzemelő didd variométer állomásunk milyen mértékben javította az Aggtelek közelében elhelyezkedő hálózati pontokon végzett méréseink időbeli kiegyenlítését a Tihanyban észlelt variációk alkalmazásához képest. A MagNetE európai együttműködés felé tett vállalásunknak megfelelően továbbítjuk a 2010-es szekuláris hálózati mérésünk definit eredményeit a WDC nemzetközi adatbázis edinburghi központjába. A definit eredményeket integráljuk a KINGA projekt adatbázisába is, a projekt által megkövetelt előírásoknak megfelelően. A hálózati méréseink eredményei alapján epochára aktualizáljuk a mágneses deklináció területi változásának Magyarországra vonatkozó térképét, a HM Térképészeti Nkft számára. Horvátország, Magyarország és a környező térségek területére közös mágneses normáltér modellt számolunk. (Horvát-Magyar TéT pályázat rész- 19

20 finanszírozásával megvalósuló feladat) Az 1966 óta végzett szekuláris mérési kampányaink legfontosabb információit, mérési eredményeit egységes adatbázisba rendezzük. Állandósítjuk legalább 1 db. szekuláris hálózati pontunkat (Nyirád). Elért eredmények: 1. A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium, illetve az ideiglenesen a Baradlabarlangban üzemeltetett didd típusú magnetométer regisztrátumainak felhasználásával kiegyenlítettük a 2010 folyamán végzett szekuláris mérési kampányunk eredményeit. A 2010,5 epochára vonatkoztatott adatokból polinom illesztéssel normálteret szerkesztettünk Magyarország területére. 2. Vizsgáltuk a Baradla-barlangban működtetett magnetométer regisztrátumának pontosító hatását az ország ÉK-i szekuláris pontjainak időbeli korrekciójában. Az eredményekből a korábbi, helyi variométer alkalmazása nélkül végzett mérési kampányok időbeli korrekciójából adódó pontatlanságra is következtethettünk. 3. Adaptáltuk a kiegyenlített gömbsüveg harmonikus analízist a közös horvátmagyar mágneses normáltér meghatározásához. Vizsgáltuk a modell pontosságát az illesztés paramétereinek (maximális fokszám, gömbsüveg nyílásszöge) függvényében. 4. Elkészítettük és elküldtük a HM Térképészeti Nkft. számára a magyarországi, 2011,0 epochára vonatkoztatott izogon térképet. 5. A 2010-es szekuláris mérési kampányunk leíró adataival bővítettük a KINGA projekt internetes meta-adatbázisát. 6. Az ELGI által végzett korábbi szekuláris mérési kampányok leíró adataiból és a mért eredményekből belső használatú egységes adatbázis elkészítését kezdtük el előadással (1 szóbeli, 2 poszter) részt vettünk a MagNetE európai együttműködés 5. munkaértekezletén. Publikációk: Cikkek: Kovács, P., E. Vujic, A. Csontos, M. Brkic, B. Heilig, A. Koppán: Regional Magnetic Field Model for Croatia and Hungary. 6th Congress of Balkan Geophysical Society, ext. abstract published in earthdoc.org, Kovács, P., A Csontos, B. Heilig, A. Koppán: Hungarian repeat station survey, Annali di Geofisica, submitted manuscript, Előadások Csontos A., D. Sugar, M. Brkic, P. Kovács: Experiences of joint Croatian- Hungarian geomagnetic repeat station survey. poszter, Vth MagNetE Workshop, Rome, May, Csontos A., D. Sugar, M. Brkic, P. Kovács, L. Hegymegi: How to control a temporary DiDd based observatory ont he field. előadás, Vth MagNetE Workshop, Rome, May, Kovács, P., A Csontos, B. Heilig, A. Koppán: Latest results of the Hungarian repeat station survey. poszter, 5h MagNetE workshop on European geomagnetic repeat station survey, Róma, 9-11 May, Kovács, P., E. Vujic, A. Csontos, M. Brkic, B. Heilig, A. Koppán Regional Magnetic Field Model for Croatia and Hungary. előadás, 6th Congress of Balkan 20

21 Közreműködő szervezetek: Geophysical Society, 3-6 October, Faculty of Geodesy of University of Zagreb, MagNetE, Intermagnet, Szlovák Tudományos Akadémia Ógyalla obszervatóriuma, HM Térképészeti Nkft. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel/nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A nyirádi pontunk állandósítása 2011 végéig nem készült el, amit egyéb, a téma keretében végzett feladataink tervezettnél komolyabb idő-ráfordítása indokolt. Az állandósítást 2012-ben pótoljuk. Kelt: Budapest, január 31. Kovács Péter témavezető 21

22 1.5. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium Beszámolási időszak Ráfordítás Témavezető ,7 emberhó 1.7 MFt Csontos András Feladat ismertetése: Az ELGI 1954-ben alapította a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumot azzal a fő céllal, hogy a Föld mágneses tér adott pontra vonatkozó változásának nagypontosságú, folyamatos monitorozását végezze el. Az obszervatórium a kezdetektől napjainkig egyéb geofizikai mérések számára is bázist biztosít. Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. Elvégezzük az NKTH által támogatott USGS ELGI együttműködés 2011-es esztendőre háruló feladatait. (USGS ELGI TéT projekt támogatásával) Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetével együttműködésben. A regisztráláshoz új adatgyűjtő szoftvert fejlesztünk és üzemeltetünk. (Plasmon projekt támogatásával) Feldolgozzuk és az INTERMAGNET-en keresztül közzé tesszük a 2010-es évben regisztrált komponens és totális tér értékek perces átlagait. Szolgáltatjuk az egyperces mágneses adatokat az INTERMAGNET edinburghi és párizsi regionális adatközpontjának. Real-time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. Megadjuk a évi deklináció átlagot a Magyar Honvédség Térképészeti Kht. számára. Folytatjuk az obszervatórium fotoregisztrátumainak digitalizálását. Az ELTE Űrkutató csoportjával együttműködésben folytatjuk a whistler-ek és trimpi-effektus megfigyelését. (Külső pályázati munka.) Bemutatóval készülünk és veszünk részt az ELGI 2011 évben megrendezésre kerülő nyílt napján. A pulzációs hálózat által mért adatokat eljuttatjuk együttműködő partnereink számára. Folytatjuk a Linux operációs rendszeren futó, regisztráló szoftverre (maglin) való áttérést a tartalék rendszer hardver és szoftver elemeinek cseréjével. A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. A belső hálózat üzembiztonságának növelése érdekében hálózati modulokból tartalékot képezünk. A Cser-hegyen belül a kőépületek közötti adattovábbítást wireless eszközökkel oldjuk meg. (Plasmon projekt támogatásával) HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez (DIDD) kapcsolódó matematikai eljárások fejlesztését. A régebbi rendszerünket obszervatóriumi műszerként működtetjük. A 2008-ban TéT pályázatként elfogadott USGS ELGI együttműködés keretében a rendszer kalibrálásának mérési módszereit tanulmányozzuk, függőleges tengelyű tekercs bevonásával nyert adatok elemzésével. (USGS ELGI TéT projekt támogatásával) Tervezett eredmények: Folyamatos adatsor a perces átlagok és a másodperces regisztrátumok tekintetében. INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút kontroll a variációs mérések számára. Folyamatos adatszolgáltatás az együttműködő partnerek és szervezetek, adatbázisok valamint ELGI weboldal számára. 22

23 Elért eredmények: A 2010-es esztendő obszervatóriumi definit (minden szempontból ellenőrzött és véglegesített) adatainak közzététele az INTERMAGNET DVD-n. A külső hatásokkal szemben ellenállóbb és megbízhatóbb mérő és adattovábbító rendszer kiépülése. Legalább egy publikáció szaklapban és előadások nemzetközi fórumokon. 1. Alaptevékenység ellátása Az obszervatórium az alapfeladatait (a mágneses tér lassú variációinak folyamatos rögzítése és az ehhez kapcsolódó rendszeres adatszolgáltatás) a 2011-es évben teljesítette. Az automatikus regisztrálás mellett rendszeresen elvégeztük a bázisvonal meghatározásához szükséges méréseket. Obszervatóriumunk a es évre folyamatos másodperces mintavételű adatokkal is rendelkezik. Adatszolgáltatásunkat az edinburgh-i és párizsi INTERMAGNET adatközpontok felé -en tartjuk fent. Folytattuk real-time másodperces adatszolgáltatásunkat a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. A Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. számára biztosítottuk a évi deklináció átlagot, illetve az INTERMAGNET számára a 2010-es perces átlagaink definit értékekeit is. 2. Erővonal-rezonancia megfigyelése nagyfelbontású mágneses mérésekkel A téma keretében a Pc3 és Pc4 pulzációk frekvenciatartományába eső térkomponenseket regisztráljuk, másodperces mintavételezéssel. Az állomások időbeli szinkronizáltságát GPS vevőkkel oldottuk meg. Tihanyban és Nagycenken folytattunk műszereinkkel a mérést. 3. Háromkomponenses protonrezonanciás, gyorsműködésű regisztrálóműszer fejlesztése 2011-ben a DIDD rendszert vertikális tekercs bevonásával úgy fejlesztettük tovább, hogy a mágneses inklinációt abszolút mérési metódussal legyen képes meghatározni. A mérés alapötlete abban áll, hogy az eredetileg totális tér mérésére alkalmas Overhauser magnetométer szenzora körül egy felfüggesztett, közel függőleges tengelyű, tekercset forgatunk és néhány pozícióban, meghatározzuk a térnek a tekercs tengelyével párhuzamos komponense intenzitását. Korábbi jelentéseinkben részletezett számítási eljárások alkalmazásával a mérési eredményből mind a tekercs tengelye menti (közel vertikális), mind az arra merőleges (közel horizontális) intenzitás már meghatározható. Az így nyert érték azonban még tartalmazza a tekercs vertikális tengelyének esetleges dőlése miatti hibát. A tekercs felfüggesztése biztosítja, hogy a vertikális tekercs tengelyének dőlése a forgatás során állandó érték legyen. Ezt a tényt kihasználva a tekercs dőlési szöge a különböző forgatási pozíciókban mért értékekből kellő pontossággal meghatározható, így az inklináció valamint a tényleges vertikális és horizontális intenzitás értékei már kiszámolhatóak. 4. Belső hálózat fejlesztése és fenntartása, adataink elérhetősége Sok műszer által termelt adatot kell kezelnünk, megfelelő időszinkronnal ellátnunk, feldolgoznunk, értékelnünk és archiválnunk. Ez sok PC egyidejű működtetését igényli. A fent jelzett eszköz és adattömeg kezelhetetlen lenne, ha számítógépeink nem lennének hálózatba kötve, ezzel megoldva a gyors és biztonságos adatforgalmat egészen a mérőműszertől a végső feldolgozásig. Az obszervatórium folyamatos INTERNET kapcsolattal rendelkezik, ami külső adatigény esetén a felhasználó számára lehetőséget teremthet mérőrendszer adatainak real-time eléréséhez ben a Cser-hegyen belül a régi variációs ház és az óraház közötti adattovábbítást wireless eszközökkel oldottuk meg. Pályázati lehetőségeink arra is lehetőséget adtak, hogy az eddig megvalósult hálózati megoldásokat bővítsük, hardver elemeit (pl. munkaállomások) korszerűsítsük. 5. Adatrögzítő és adatfeldolgozó szoftverfejlesztések a Tihanyi Geofizikai 23

24 Obszervatóriumban A Linux operációs rendszer segítségével szinte bármilyen informatikai problémára megoldást lehet találni, ha a hardveres lehetőségek egyébként adottak. Régi törekvésünk olyan berendezések használata, amely semmilyen mozgó alkatrészt sem tartalmaz és energia fogyasztása csekély. Ilyen hardverekből egyre több jelent meg az elmúlt években és a Linux környezet alkalmas formában telepíthető és nagy biztonsággal üzemeltethető ezeken a berendezéseken ben egy újabb adatgyűjtő rendszernél volt lehetőség a MagLinux operációs rendszer alatt futó MAGLIN szoftver alkalmazására. A választás a variációs ház pincéjében működő DIDD berendezésre esett. 6. A évi geomágneses adatok feldolgozása (éves rutin) Az éves rutin célja a végleges (definit) obszervatórium adat előállítása, valamint ezek szabványos INTERMAGNET formátumba konvertálása, s végül az INTERMAGNET részére történő adatszolgáltatás. A korábbi években már részletezett eljárással sikerült a definit adatsort előállítanunk. Az éves rutint folyamatosan fejlesztett, saját eljárásokkal és szoftverekkel végezzük. 7. A USGS-ELGI projekt néven elnyert NKTH pályázat 2011-re eső tevékenységei Az NKTH megszűnése és a NIH hivatalának elhúzódó feladatátvétele folytán a es feladatokra előirányzott összeget az ELGI nem kapta meg. A pályázat utolsó évi feladatainak befejezéséhez szükséges utazásokat nem tudtuk végrehajtani, ezért a pályázati határidők meghosszabbításáért folyamodtunk. Éves tevékenységünket a témában a DIDD fejlesztés során elért eredményeink is mutatják. Azokon túl megemlíthetjük még a felfüggesztő rendszerrel kapcsolatos konkrét előrelépést, hisz a USGS szakemberei arról döntöttek, hogy az összes obszervatóriumban bevezetik a DIDD rendszereknél már bevált szenzorfelfüggesztő rendszert. Az új pulzációs index fejlesztéséhez a korábbi évek tihanyi és nagycenki Pc3-as indexeinek felülvizsgálata kezdődött meg a nyár folyamán. Publikációk: Cikkek: A. Csontos, D. Sugar, M. Brkić, P. Kovács, L. Hegymegi: How to control a temporary DIDD based observatory in the field? Special issue of Annals of Geophysics on 5th MagNetE Worksphop on European Geomagnetic Station Survey, Rome, Italy (submitted manuscript) B. Heilig: Determining the orthogonality error of coil systems by means of a scalar magnetometer. Submitted to Measurement and Science Technology. Kovács, P., E. Vujic, A. Csontos, M. Brkic, B. Heilig, A. Koppán: Regional Magnetic Field Model for Croatia and Hungary. 6th Congress of Balkan Geophysical Society, ext. abstract published in earthdoc.org, Kovács, P., A Csontos, B. Heilig, A. Koppán: Hungarian repeat station survey. 2010, Annali di Geofisica, submitted manuscript, Előadások: A. Csontos, D. Sugar, M. Brkić, P. Kovács: Experiences of Joint Croatian- Hungarian Geomagnetic Repeat Station Survey. The 5th MagNetE Workshop on european geomagnetic repeat station survey, Rome, Italy, 9-11 May 2011 (poster) A. Csontos, D. Sugar, M. Brkić, P. Kovács, L. Hegymegi: How to control a temporary DIDD based observatory in the field? The 5th MagNetE Workshop on european geomagnetic repeat station survey, Rome, Italy, 24

25 9-11 May 2011 A. Csontos, B. Heilig, P. KOVÁCS, A. Koppán: Latest results of the Hungarian repeat station surveys. The 5th MagNetE Workshop on European geomagnetic repeat station survey, Rome, Italy, 9-11 May 2011 (poster) L. Hegymegi, I. Hrvoic, B. Heilig, A. Csontos: A step forward the relization of nonmanned observatory. IUGG General Assembly, Melbourne, Australia, 28 June - 7 July 2011 P. Kovács, E. Vujic, A. Csontos, M. Brkic, B. Heilig, A. Koppán: Regional magnetic field model for Croatia and Hungary. 6th Congress of Balkan Geophysical Society October 3-5., 2011., Budapest, Hungary Közreműködő szervezetek: INTERMAGNET alaptevékenység U.S. Geological Survey Boulder Geomagnetism Group DIDD fejlesztés és pulzációk megfigyelése Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének Obszervatóriuma, Hurbanovo pulzációk megfigyelése ELTE Geofizikai Tanszék pulzációk és whistlerek megfigyelése MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete pulzációk és whistlerek megfigyelése, DIDD üzemeltetés Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Geodéziai Tanszék szekuláris mérések Belsk obszervatórium (Lengyelország) pulzációk megfigyelése Nurmijarvi obszervatórium (Finnország) pulzációk megfigyelése Sodankyla obszervatórium (Finnország) pulzációk megfigyelése L Aquila obszervatórium (Olaszország) szekuláris mérések elemzése, pulzációk megfigyelése South African Space Agency, Hermanus, Dél-Afrika Orosz Tud. Ak. Schmidt Intézete, Geomágneses hullámok kutatócsoportja, Moszkva Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel/nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Kelt: Budapest, január 31. Csontos András témavezető 25

26 Űrfizikai és földmágneses kutatások Beszámolási időszak Ráfordítás Témavezető ,4 emberhó 3,5 MFt Heilig Balázs Feladat ismertetése: A geomágneses tér domináns összetevője a Föld külső magjából származik, amelyhez kéreg eredetű és külső, a magnetoszféra és az ionoszféra elektromos áramaitól származó hatások is járulnak. A földmágneses tér időbeli és térbeli változásainak vizsgálatával a mágneses hálózati mérések, illetve ezek eredményeinek értelmezése kapcsán önálló téma keretében foglalkozunk. A magnetoszféra vizsgálatok során elsősorban a külső eredetű geomágneses változások, jelenségek megfigyelésére, fizikai értelmezésére, ezen keresztül pedig a változásokat előidéző rendszerek (napszél, magnetoszféra, ionoszféra) fizikai folyamatainak leírására, modellezésére törekszünk. Az ELGI űrkutatási tevékenységében az utóbbi években két fő irányvonal rajzolódott ki. Ezek egyike a pulzációs vizsgálatokhoz kapcsolódik, amelynek keretében mind a pulzációk megfigyelésével, mind pedig a pulzációk kialakulásának, terjedésének mechanizmusaival foglalkozunk. A pulzációs adatok értelmezésével egyúttal a magnetoszféra plazmaszférájában felhalmozódott töltött részecskék tér-, illetve időbeli eloszlásáról nyerhetünk képet. E résztémával szorosan összefügg a Tihanyban végzett whistler regisztrálás is. A másik fő irányvonalat a napszél magnetoszféra rendszer együttes fizikai folyamatainak nemlineáris elemzéseken keresztül megvalósuló vizsgálata, és az együttes rendszer dinamikai modellezése jelenti. A modellezés során olyan valós vagy elméleti nemlineáris rendszereket próbálunk találni, amelyek dinamikai folyamatai kísérletileg, vagy numerikus vizsgálatokon keresztül egyrészt jól ismertek, másrészt pedig lényeges sajátságaik a közvetlenül nem, vagy csak nehezen vizsgálható magnetoszféra jelenségeivel párhuzamba állíthatóak. A feladatok természeténél fogva ezek a munkák több ponton is szorosan kapcsolódnak a tihanyi obszervatóriumban zajló kutatási programokhoz. Az egyes kutatásokban felhasznált adatok elsősorban Tihanyból származnak, de az obszervatórium INTERMAGNET tagsága a perces, az MM100 (EMMA) hálózatban való részvétel pedig számos európai állomás másodperces adataihoz való hozzáférést is lehetővé teszi. Kutatásaink jelentős részét hazai és nemzetközi együttműködés keretében végezzük. A nemzetközi kapcsolatok ápolására bilaterális pályázatok sorát nyújtottuk be. Kutatásainkat a költségvetésen túl pályázati forrásokból évek óta a Magyar Űrkutatási Iroda (TP153) is támogatja tól 4 bilaterális pályázat (együttműködő partnerek: Orosz Tudományos Akadémia, Moszkva; INGV, Róma; GeoForschungsZentrum, Potsdam; SANSA, Dél-Afrika) szintén e téma finanszírozásához járul hozzá évekre OTKA pályázatot nyertünk el (K75640, Nemlineáris és pulzációs magnetohidrodinamikai folyamatok vizsgálata Föld körüli térségünkben földi és műholdas mágneses észlelések alapján) eft értékben. A 2011-től induló PLASMON EU FP7-es pályázat keretében csatlakoztunk az önálló európai űridőjárás-előrejelző rendszer kiépítését célzó nemzetközi törekvésekhez Tervezett eredmények: Tovább vizsgáljuk az erővonal-rezonancia jelenségét. Meglevő adatainkon elvégezzük az erővonal menti plazmasűrűség becslését a évre. A dél-afrikai Hermanus Mágneses Obszervatóriummal együttműködésben (TéT pályázat , csak a dél-afrikai oldalon van érvényes támogatási szerződés a hazai Innovációs Alap zárolása miatt) vizsgáljuk a különböző eredetű pulzációs jelenségek (upstream hullámok, erővonal-rezonanciák, üregrezonanciák) szétválasztására irányuló módszerek fejlesztését. A USGS-szel együttműködésben (TéT pályázat ) folytatjuk az upstream hullámtevékenység jellemzésére szolgáló globális Pc3-as index kidolgozását. Folytatjuk plazmapauzáknál tapasztalt mágneses fluktuációk vizsgálatát a potsdami geofizikai intézet által koordinált CHAMP projekt keretében. A kutatás célja a plazmapauza azonosítására alkalmas módszer fejlesztése a CHAMP műholdon észlelt fluktuációknak a plazmapauzánál észlelhető ugrásszerű intenzitás-változás alapján. 26