Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány AZ INFORMÁCIÓS-TECHNOLÓGIAI FORRADALOM GAZDASÁGI ASPEKTUSAI Készítette: Baranyi Dávid Budapest, 2003

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Történeti áttekintés Az első generációs elektronikus számítógépek A második generációs számítógépek A korszak általános jellemzői A harmadik generációs számítógépek A korszak általános jellemzői A negyedik és az ötödik generáció A negyedik generáció A személyi számítógépek megjelenése Az ötödik generáció Az Internet kialakulása Információs-technológiai forradalom a gazdaságban Fogalmak és értelmezések A technológia értelmezése Az innováció értelmezése Innováció és diffúzió elméleti keretek Az innovációs hullámok jellemzői, cikluselméletek A technológiai innovációs hullámok jellemzői A technológiai innovációs hullámok fázisai Az első fázis A második fázis A harmadik fázis A negyedik fázis Az ötödik fázis A hatodik fázis Az információs-technológiai forradalom leírása az innovációs hullámokra jellemző fázisok szerint Lappangás

3 Bizonyítás A berobbanás Növekedés Lassulás és érettség Első értelmezés Második értelmezés Összegzés Magyarországi helyzetértékelés A számítástechnika magyarországi története Az információs-technológiai szektor jelenlegi helyzete Magyarországon A kihívás Az Európai Unió informatikai stratégiája Az eeurope és Magyarország Stratégiai célok, feladatok Számszerűsített célok A megvalósítás eszközei Stratégia- és programalkotás Jogi szabályozás A közigazgatás fejlesztése A szervezeti keretek A finanszírozás, támogatás Programok Közháló (szélessávú informatikai közmű) emagyarország Nemzeti Digitális Adattár Esélyegyenlőség Jövő ház projekt HTEC A hazai informatikai ipar jövője...64 Befejezés...66 Irodalomjegyzék

4 Bevezetés Szakdolgozatom elkészítésekor igyekeztem olyan témakört keresni, amely összefügg jelenleg végzett munkámmal. Mivel szakmai gyakorlatomat egy információstechnológiai szolgáltatásokat, illetve szaktanácsadást nyújtó vállalatnál végzem, értelemszerűen ezzel kapcsolatos témában próbáltam egy olyan tanulmányt készíteni, amely szakirányomhoz, a gazdaságelemzéshez is kapcsolódik. Az információs-technológiai forradalom gazdasági aspektusainak vizsgálata úgy érzem mindkét fő kritériumomnak megfelelt. Dolgozatom célja, a XX. század második felében lezajlott információs-technológiai forradalom bemutatása, gazdasággal való kapcsolatának elemzése. A témát megpróbálom egy jól követhető gondolatmenethez igazodva elemezni. A számítástechnika történetének rövid bemutatásával vezetem be a dolgozatot, mivel a téma vizsgálatához elengedhetetlen az előzmények ismerete. Abból indulok ki, hogy, a nagy újítások, technológiai forradalmak jellegzetes mintát követve fejtik ki hatásukat a gazdaságra és a társadalomra. Tehát, amennyiben a technológiai forradalmak jellegzetesen szakaszokra bonthatók, akkor ezek a szakaszok az információs-technológiai forradalom esetében is elkülöníthetők. A cikluselméletek alapjainak tisztázása után az elmúlt évszázad talán legmeghatározóbb innovációs hullámát is megpróbálom ezek alapján szakaszokra bontani. Mivel ez az innovációs hullám még nem zárult le, a végkifejlet is meglehetősen bizonytalan. Ennek megfelelően két forgatókönyvet is felvázolok az IT szektor jövőjének alakulásáról. Az informatika magyarországi helyzetére külön hangsúlyt szeretnék fektetni, mivel országunk egészen más utat járt be, mint a technológiai forradalomban úttörő szerepet betöltő fejlettebb országok. Hazánk helyzetét részletesen szeretném elemezni, elsősorban Európai Uniós csatlakozásunk tükrében. Ezt a fejezetet a számítástechnika magyarországi történetének bemutatásával kezdem. Ezután az információs-technológiai szektor jelenlegi hazai helyzetét több szempontból is behatóan megvizsgálom. Az Európai Unió információs stratégiájának, céljainak ismertetése után a csatlakozásra váró országok közös stratégiáját mutatom be. Hazánk céljait, és a célok eléréséhez szükséges feladatait aprólékosan megvizsgálom. 5

5 1. Történeti áttekintés Felhívom a tisztelt Olvasó figyelmét, hogy a következő fejezetben leírtakat fenntartással kezelje. A történeti áttekintéséhez szükséges anyag legnagyobb részét különböző kiadványokból szedtem össze, és magam is igen meglepődtem az összegyűjtés során, hogy az egyes művek mennyi ellentmondást tartalmaznak. Ráadásul nem is az események megítélésében, hanem konkrét tényekben. Még a közelmúlt olyan eseményére is, mint az IBM PC megjelenése, négy különböző évszámot találtam különböző helyeken: 1979, 1980, 1981 és Nem mindig volt alkalmam az ellentmondásoknál utánajárni az igazságnak. Néhol ugyan felhívom a figyelmet az egymásnak ellentmondó forrásokra, de ezt nem mindenhol teszem meg, legtöbbször egyszerűen csak a szavahihetőbbnek tűnő forrásművet fogadtam el Az első generációs elektronikus számítógépek ( ) ( ) Pontosan nehéz lenne megmondani, hogy mikor kezdődött a számítógépek története. Van, aki úgy véli, hogy a számoló eszközök története a kőköri emberekig nyúl vissza, amikor nagy kőtömböket tettek egymásra, a számolás eszközeként. Úgy érzem ebben a dolgozatban elég, ha a számítástechnika történetét a számolás mechanikus módon történő segítésétől számítjuk. Az első számítógépek: Logarlécek - a logarléc egy mechanikai eszköz, ami egy olyan vonalzóból áll, amelynek a középső része elcsúsztatható. A vonalzókon különböző skálák vannak, amelyek megkönnyítik az olyan műveleteket, mint az osztás, szorzás, gyökvonás és logaritmusképzés Blaise Pascal - ő építette az első automatikus számológépet. Gépe, a Pascaline egymásba kapcsolódó fogaskerekekre alapszik. Róla nevezték el a PASCAL nyelvet Charles Babbage Ő készítette a difference machinet, egy nagyon nagy gépet amelyet gőz hajtott, akkora volt, mint egy gőzmozdony, és képes volt többtagú egyenleteket megoldani. 6

6 Augusta Ada - műkedvelő matematikus, Babbage jó barátja. Az ő gondolata volt, hogy az analitikus gépet úgy lehetne programozni, hogy az ismétlődő utasításokhoz egyetlen kártyát használnak. Ez volt az első javaslat a számítógépek programozására. Őt tekintik az első programozónak. Róla nevezték el az ADA nyelvet Alan Turing - Szemináriumi dolgozatot írt egy elvi digitális számítógépről, amelyet ma turing-gépnek nevezünk a matematikában A mai értelemben vett számítástechnika története azzal kezdődött, hogy Neumann János bevezette a bináris kód használatát. Neumann 1944-ben találkozott Herman Goldstine-nel, ő mutatta meg neki az első elektronikus számítógépet, amelynek ENIAC 1 volt a neve. Ez a gép egy okos óriás volt: 30 méter hosszú, 1 méter széles és 3 méter magas elektroncső, ellenállás és 6000 kapcsoló volt beleépítve. Az első generációs gépek megbízhatóságára jellemző, hogy amikor az ENIAC üzembiztos működését bejelentették egy sajtóértekezleten, nagy büszkeséggel közölték, hogy volt már olyan 12 órás műszak, amelyben több órán keresztül működött hibamentesen a gép. Neumann Philadelphiában meglátogatta az ENIAC-ot. Mint az ENIAC-ot építő Eckert mesélte: Előre jeleztem Goldstine-nak, hogy első kérdés után meg tudom mondani, valóban lángelme-e Neumann. Ha elsőként a gép logikai struktúráját kérdezi, hiszek benne, másként nem. Persze hogy ez volt Neumann első kérdése. 2 Neumann hamar fölismerte a gép hátrányait. Az ENIAC utóda az EDVAC 3 volt, erről írta 1945 márciusában Neumann Az EDVAC jelentés első vázlatát. A 101 oldalas jelentés leírja azt a gépstruktúrát, amit ma a szakma Neumann-típusú számítógépnek nevez: A szerkezet logikai irányítását, azaz a műveletek megkívánt sorrendjét legelőnyösebben egy kontrollközpont (processzor) végezheti Electronic Numerical Integrator And Calculator Prof. Presper Eckert; Electronic Discrete Variable Calculator 7

7 Ha azt akarjuk, hogy a szerkezet sokoldalú legyen, akkor az éppen tárgyalt probléma speciális utasítás-rendszerét (software) meg kell különböztetni a kontrollközponttól (hardware), amely elvégezteti a géppel a speciális műveletsorrendet, bármi legyen is az. Ez tökéletesen leírja azt, amit ma elektronikus programozásnak nevezünk. Neumann nem egyezett bele, hogy az ENIAC konstruktőrei az EDVAC tervét is szabadalmaztassák. Hitt a számítógépek darwini evolúciójában, a természetes kiválasztódásban. Meggyőződése volt, hogy e téren olyan gyors lesz a fejlődés, ami az EDVAC-ot úgyis elavulttá teszi, mire megépül. Ezért az Első Vázlat példányait szétküldte különböző intézetekbe. A legkiválóbb egyetemek versengtek, hogy megkapják Neumannt és számítógépét (Chicago, Columbia, Harvard, Kalifornia). A vállalkozás felkeltette a Hadsereg és a Haditengerészet érdeklődését is. John von Neumann számítógépe - a JONIAC - 5 év alatt készült el Princetonban. A számítástechnika korszaka hivatalosan június 5-én kezdődött, amikor az első UNIVAC 4 -ot leszállították az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala számara. Ez volt az első kereskedelmi forgalomban elérhető számítógép A második generációs számítógépek ( ) ( ) Ezek a számítógépek kezdték valóban meg a technológiai átalakulást. A népszerű gépek közé tartoztak például az IBM7090, 7070 és Szaporodtak a számítógépgyártással foglalkozó cégek is. Közös jellemzője volt ezeknek a gépeknek, hogy a rádiócsövek helyett tranzisztorokat használtak, lecsökkent a méretük, és magasabb szintű programozási nyelveket lehetett velük megvalósítani. A második generáció korszakát körülbelül az ös évekre lehet tenni A korszak általános jellemzői A második generációtól kezdve számítógéprendszerről beszélhetünk, mert a memória mérete, a processzor típusa és a perifériák eltérők lehettek az egyes telepített gépek 8

8 között, bár alapvetően ugyanarról az alapgépről volt szó. A számítógéprendszerekben egyre nőtt a szoftver értéke a hardverhez képest. Már ekkor voltak olyan rendszerek, ahol a szoftver ugyanannyiba került, mint a hardver. Ugyancsak a második generáció idején kezdődött a cégek információs rendszerének számítógépesítése. A vezetőket olyan információkkal tudták így ellátni, ami növelte a profitot és elősegítette a cég irányítását. Ezek a korai számítógépek azonban még mindig óriási és drága bestiák voltak. A számítógépek kezelésére külön kezelőket kellett alkalmazni, sőt, a számítógépközpontok igazgatói azt érezték fő kötelességüknek, hogy a számítógéptől biztonságos távolságban tartsák a felhasználót. A használó belyuggatta a kívánt programot a kártyákba és a kártyacsomagot reggel benyújtotta a gépkezelőnek. A kezelő összegyűjtött vagy száz lyukkártya-csomagot, és elkezdte velük etetni a gépet. A gép egyenként elvégezte a kívánt műveleteket, majd a végeredmény egy lapra kinyomtatta. Ezután kerülhetett sorra a következő csomag. Másnap a használó elmehetett a végeredményt tartalmazó lapért, de azon gyakran ez állt: HIBA A 28. KÁRTYÁN. Vagy semmi, mert a használó elfelejtette beírni a program utolsó utasítását: PRINT X, nyomtasd ki a kiszámított végeredményt. Következett a hibakeresés, hibajavítás, újabb lyukkártya-csomag, újabb nap várakozás... Nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges egy egységes, mindenki által érthető és elérhető programnyelv. Ezt a számítógépes nyelvet Kemény János és Tom Kurtz alkották meg. Elvárásaik a programozási nyelvtől a következők voltak: 1. A programozási nyelv legyen alkalmas eltérő célok kielégítésére. 2. A nyelv kezdők számára is könnyű legyen. 3. A magasabb szintű utasításokat csak később kelljen megtanulni. 4. A használó és a gép között a nyelv interaktív legyen. 5. Könnyen érthető hibajelzéseket adjon. 6. A speciális gép-architektúra ismerete nélkül is lehessen használni. 4 Universal Automatic Computer 9

9 7. Óvja meg a használót a gép operációs rendszerének problémáitól. Így született meg Kemény János és Tom Kurtz kezében a BASIC nyelv. Ezzel át is léptünk a számítástechnika harmadik fejezetébe A harmadik generációs számítógépek ( ) ( ) Ezek a gépek az első igazi miniszámítógépek, legjellemzőbb képviselőjük az IBM360. Integrált áramkörrel készültek, ezeknek a szilícium alapú félvezetőknek az alkalmazása javított a megbízhatóságon, csökkentette az árat és a méretet, valamint a villamos fogyasztást. Előrelépések történnek a távadatátvitel terén is. Az integrált áramkörök tovább csökkentették a számítógépek árát, méretét valamint meghibásodási gyakoriságát. Ez tovább növelte a számítógépek iránti keresletet, az 1970-es évek elejére már több mint nagyszámítógépet és ugyancsak több mint miniszámítógépet helyeztek üzembe. A harmadik generáció korszakát körülbelül az es évekre lehet tenni A korszak általános jellemzői Megjelent a monitor és a billentyűzet, a lyukkártya kezdett visszaszorulni. Megjelentek az első valódi operációs rendszerek. Az 1964-ben megjelent CDC Model6600 volt az első üzletileg is sikeres szuperszámítógép. Ezt a gépet főleg a kutatólaboratóriumok vásárolták ben ezt követte a CDC7600-as, majd később a CYBER sorozat. Az 1960-as évek közepén megindult a miniszámítógépek tömeges előállítása. Ezekkel az olcsó gépekkel a számítástechnika kisebb cégek számára is elérhetővé vált, egy új piaci szegmens nyílt meg. Mérföldkőnek számít a Gene Amdahl tervei szerint készült IBM System/360-as megjelenése 1965-ben. Ez egy egész gépcsalád volt, amit eleve úgy terveztek, hogy a számítástechnikai teljesítmény széles skáláját átölelje. A család hat különböző teljesítményű modellből állt. Ezek egymással kompatibilisek voltak mind a hardver, mind a 10

10 szoftver terén. Így megtehette azt egy cég, hogy igényeinek megfelelően a legolcsóbb modellt vásárolja meg. Később az igények növekedésével bővíthette a memóriát, nagyobb teljesítményűre cserélhette a gépet vagy még több perifériát adhatott hozzá. A már kész programjait azonban változatlanul használhatta az új gépen is ben ennél a gépcsaládnál választották szét először a hardvert és a szoftvert, külön tételként jelentek meg számlázáskor és nem volt kötelező együtt megvásárolni őket. Ezt a politikát a többi cég is átvette. A számítógépek eladása nemcsak egy működő gép átadását jelentette ezután, hanem hardverből, szoftverből, oktatásból, karbantartásból, konzultációból álló komplex szolgáltatás értékesítését A negyedik és az ötödik generáció Az utolsó két generáció. A negyedikben még, az ötödikben pedig már benne élünk. A generációk közötti határvonal összemosódik, ezért ezt a két szakaszt egy fejezetben próbálom meg röviden jellemezni A negyedik generáció (1971-) (1974-) Az 1970-es évek közepe óta számíthatjuk az idejét és a mai napig tart. A negyedik generációs gépek kezdetét a mikroprocesszor alapú gépek megjelenése jelenti. Nincsenek alapvető változások a számítógépek szerkezetében, a korábban már bevezetett megoldásokat tökéletesítik. Az új technológiáknak köszönhetően tovább csökken a hardver árának aránya, egy számítógéprendszer árának már akár 75%-a is lehet a szoftver. A távadatátvitel lehetővé teszi gyakorlatilag bármelyik két gép összekapcsolását, és napjainkra már szinte mindegyik számítógép kapcsolódik valamilyen hálózathoz. Megjelenik a mikroprocesszor, majd ezt felhasználva megjelenik és rohamosan elterjed a személyi számítógép. Általánossá válik használatuk szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, grafikára, adatbázis-kezelésre, stb. Szinte lehetetlen volna felsorolni mennyi mindenre A személyi számítógépek megjelenése 11

11 1974-ben (más források szerint 1975-ben) egy Micro Instrumentation Telemetry Systems nevű cég piacra dobta az Altair 8800 nevű személyi számítógépet egy összeszereletlen készlet formájában. A készlet nem egészen 400 dollárba került. A gépnek még nem volt billentyűzete, csak egy kapcsolótáblája. Ez volt az első, kimondottan személyes felhasználásra tervezett asztali számítógép. Igaz ugyan, hogy az Altair kapacitása 1%-a sem volt a Hewlett-Packard 1991-ben kiadott, palmtop számítógépének, de ez a gép indította el a személyi számítógépek máig tartó forradalmát. A mikroszámítógép-készlet iránt hirtelen olyan nagy kereslet alakult ki, amire senki sem számított. Számtalan kis cég alakult az új piac igényeinek kielégítésére. Az első nagyobb elektronikai cég, amely belekezdett személyi számítógépek gyártásába és árusításába, a Tandy Corporation (későbbi Radio Shack) volt. Õk 1977-ben kezdték árusítani számítógépüket, amellyel hamarosan uralkodóvá váltak a piacon. Gépüket az tette vonzóvá, hogy a katódcsöves monitor mellett billentyűzet váltotta fel a kapcsolótábla szerepét. A gép népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy programozni lehetett és a felhasználó mágneskazettákon tárolni tudta az információt. Nem sokkal a Tandy számítógépének megjelenése után két mérnök-programozó, Stephen Wozniak és Steven Jobs Apple Computers néven alapított egy számítógépgyártó céget. Az első Apple számítógépet 1977-ben adták el. Ez a cég lett az Egyesült Államok történelmének leggyorsabban növekvő cége. Sikerük sokaknak ösztönzést jelentett, hogy ezen a területen próbálkozzanak. Az évtized végére a személyi számítógépes piac teljesen kialakult. Az 1980-as évek elején az IBM időben eszmélt és piacra dobta saját mikroszámítógépét, az IBM PC-t. Bár nem használta fel a legújabb technológiákat, a PC mérföldkővé vált a számítástechnikában. Bebizonyította, hogy a mikroszámítógép nemcsak egy divatos irányzat, hanem az üzleti élet szükséges eszköze. További érdeme, hogy olyan operációs rendszert használt (DOS), amely hozzáférhető volt a többi számítógépgyártó cég számára is, és így a piac szabványosodásához vezetett. A személyi számítógép olyan olcsóvá vált, hogy egy magánszemély is könnyűszerrel megvehette. Ráadásul minél többet vettek belőle, annál olcsóbb lett, hiszen a nagy sorozatú gyártás minden termék árát leviszi. Beindult egy olyan folyamat, ami a mai napig 12

12 tart. Olcsóbban lehetett számítógépeket előállítani, ezért olyan helyeken is kifizetődő volt az alkalmazásuk, ahol korábban nem. Ezért sok számítógépet lehetett eladni, több mikroprocesszort kellett gyártani, így a számítógép még olcsóbb lett. Ezért még több helyen lehetett használni, ezért még többet gyártottak, ezért még olcsóbb lett, és így tovább, a folyamat napjainkig változatlan Az ötödik generáció Az informatikai és számítástechnikai kutatásokban a jövő felé vezető út az MI 5 -hez kapcsolódó kutatások és tervek. Az előrejelzések elég sok bizonytalanságot hordoznak, mert ezek a változások épp csak megkezdődtek ben, egy Japánban tartott konferencián egy új állami kutatási tervet jelentettek be. Ennek a tervnek a célja egy új, szerintük ötödik generációs számítógép elveinek lerakása volt, amelynek fontos alkotórésze az MI, a szakértői rendszerek, a szimbólumokkal való műveletvégzés. A cél tehát olyan intelligens számítógép létrehozása volt, amely lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, asszociálni, következtetéseket levonni és dönteni. A japánok egy ilyen gép kifejlesztését 10 évre jósolták. A kutatást 1993-ban zárták le. Állításuk szerint létrehoztak egy olyan számítógép gyártásához szükséges technológiát, amely több tízezer következtetési szabályt és több százmillió objektumot foglal magába. A kezdeti lépések bár biztatóak, az emberi gondolkodással, érzékeléssel kapcsolatos kutatások azonban azt mutatják, hogy az elkövetkezendő 10 évben még nem számíthatunk a látó, halló, beszélő, gondolkodó intelligens számítógépre. Az MI-vel foglalkozó szakemberek nagyon hamar felismerték, hogy a kutatásokat több kisebb részre kell osztani. Szerte a világon folynak ezzel kapcsolatos kutatások: Hollandiában az emberi nyelvet megértő számítógépeken dolgoznak, az Egyesült Államokban már több mint 7 éve az emberi érzékelés számítógépekre való átültetésével kísérleteznek Az Internet kialakulása 5 Mesterséges Intelligencia 13

13 Az Internet kialakulására egy rövid fejezet erejéig külön ki szeretnék térni. Az Internet szerepe a gazdaságban igen meghatározó jellegű, érdekesnek tartom, hogy bár a technológia adott volt évtizedekkel korábban, a gazdaság mégis csak viszonylag későn, az 1980-as évek végén fedezte fel magának. Lássuk hogyan alakult az Internet története nagy körvonalakban! A távközlő hálózatokon történő adattovábbítás lehetősége fokozatosan jelent meg. A kezdeti katonai és tudományos célú felhasználás után, először banki adatfeldolgozás céljára használtak számítógépes hálózatokat. Az Internet létrehozásával az Egyesült Államokban a Rand Corporation, egy katonai kutatásokat végző intézet kezdett foglalkozni az 1960-as években. A fő cél egy olyan kommunikációs hálózat magvalósítása volt, amelynek nincs kitüntetett központja, valamint az egyes információcsomagok különböző utakon juthatnak el a feladótól a címzettig, ahol aztán egységes üzenetté válnak. Ezáltal biztosították, hogy valamely hálózati csomópont kiesése esetén a rendszer továbbra is működőképes maradjon. Ez a decentralizáció a nyomonkövethetőség és ellenséges megfigyelés kiküszöbölését szolgálta, és a mai napig az Internet egyik alapvető jellegzetessége maradt. A kutatás a University of California, illetve a Massachusetts Institute of Technology bevonásával folytatódott, majd az első hálózatnak tekinthető rendszer a brit National Physical Laboratory-ban indult be 1968-ban. A mai Internet ősének tekinthető, kutatási célokra szánt hálózat 1969 decemberében lépett működésbe, mely már négy majd tizenöt különböző intézményt kötött össze (ARPANET). Ezzel elkezdődött a hálózat terjeszkedése és technológiai fejlődése. A kommunikációs kapcsolatok fejlődése mellett a kutatók komoly eredményt értek el abban, hogyan csökkentsék annak lehetőségét, hogy a hálózatot szándékosan tönkre lehessen tenni. Az Internet technológiájának lényege tehát abban áll, hogy lehetővé teszi az adatátvitelt egymástól földrajzilag távol elhelyezkedő számítógépek között. A további fejlesztéseknek köszönhetően a felülete multimédiás eszközökkel bővült. Így már nemcsak szövegek, hanem képek, hangok vagy akár mozgóképek is továbbíthatók, egy szóval bármi, ami digitális formában feldolgozható. 14

14 Az Internet gyermekkorában körülbelül 20 évvel ezelőtt még csak katonai illetve kutatói munka támogatását látták benne, nem sokan sejtették, mekkora lehetőség rejlik ebben a technikai megoldásban a közélet számára is. A közhasznú felhasználás ötlete csak az 1980-as évek közepétől mozgatta meg az emberek fantáziáját. Az igazi karrier az 1990-es években kezdődött, amikor az üzleti élet kezdte felfedezni magának. Ettől kezdve vált napjaink leginkább emlegetett, nagy lehetőségeket kínáló területévé. A mostani rohamos fejlődés mellett nehéz hosszú távon helytálló ismertetést adni az Internetről, hiszen gyakran hónapok vagy hetek alatt újabb megoldások, szoftverek és nagyobb teljesítményű hardverek jelennek meg a számítástechnikai piacon. Így megpróbálok a most elérhető legfrissebb adatokra, és ismeretekre támaszkodni. Most még elmondhatjuk, hogy az Internet mind nemzetközi, de főleg hazai országos viszonylatban a legnépszerűbb újdonságok kategóriájába tartozik. Mint média egyre nagyobb szerephez jut. Nincs olyan komolyabb szervezet, amely megengedhetné magának, hogy kimaradjon belőle. Sorra készülnek oktatóanyagok, jelennek meg könyvek folyóiratok, indulnak tanfolyamok, ismeretterjesztő műsorok e témával kapcsolatban. Rohamosan terjed az egyre nagyobb terjedelmű adatátvitel, az Internet segítségével történő levelezés, telefonálás és hamarosan eldől, hogy az Internet hódítja-e meg a televíziót vagy a televízió az Internetet. A gyorsan változó tendenciák mellett megmaradt azonban a korábban említett decentralizáltság és ennek következtében az Internettel kapcsolatban gyakran emlegetett ultraliberális szemléletmód. A szabályozásra, az Internet jogi kereteinek tisztázására rengeteg törekvés van, ám sokak számára még mindig ezek a jellegzetességek jelentik a fő vonzóerőt. 15

15 2. Információs-technológiai forradalom a gazdaságban A gazdaság és az informatika között igen szoros, de közel sem felhőtlen kapcsolat áll fenn, ahol az események manapság is ugyanazt a sajátos logikát követik, amit a történelemben előforduló innovációs hullámok során már máskor is megfigyelhettünk. A ciklusok természetéről és okairól szóló viták ugyan manapság is megosztják a közgazdaságtan tudósait, egy dologban azonban megegyeznek: a ciklikusság tagadhatatlan. A fellendüléseket és hanyatlásokat a tudósok különbözőképpen értelmezik, de nem egységes a folyamatok szakaszolása sem. Egyesek szerint a periodikus emelkedés és süllyedés az egyenetlen, lökésszerűen jelentkező technikai fejlődéssel magyarázható, a ciklusok tulajdonképpen innovációs hullámoknak, illetve azok következményeinek tekinthetők. A nagy hullámok idővel radikálisan átalakították a gazdaság szerkezetét, szervezeti struktúráját, közvetlen és számottevő hatást gyakoroltak a gazdaságra, a politikai rendre, az intézményrendszerre, a vállalatvezetésre, az oktatásra és a kultúrára. Dolgozatomban a modern információs technológia fejlődését vizsgálom a technikai innovációra épülő cikluselmélet tükrében. Arra próbálok választ találni, hogy mennyire felel meg az informatikai csúcstechnológia eddigi története a technikai innovációt középpontba helyező ciklusmodellnek, megtalálhatjuk-e benne a jellegzetes fejlődési szakaszokat, mennyiben hasonlít az IT ciklus a korábbi hullámokra, előidézett-e fenti értelemben vett rendszerváltást. Végezetül kitérek arra is, hogy ha valóban beszélhetünk informatikai ciklusról, akkor hol tartunk benne most, és milyenek a kilátások. Ezzel kapcsolatban két lehetséges forgatókönyvet vázolok fel Fogalmak és értelmezések Először a fejezetben kifejtett innovációs hullámok okozta periódusok megértéséhez szükséges alapvető fogalmakat és értelmezéseket szeretném tisztázni A technológia értelmezése A technológia ismerős fogalom, a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a gyártási folyamat elmélete és gyakorlata. Leírására alapvetően két mód van. Az egyik álláspont szerint a technológia a termelés módszertana. A másik meghatározás szerint a technoló 16

16 gia információt, mégpedig tudásban megtestesülő információt jelent. Ugyanakkor a technológia nem csak információ, nem csak tudás, mivel ez az információ általában nem áll rendelkezésre a szükséges leírások, üzemeltetési utasítások formájában, sőt, az adott ismeretek olykor még a tudomány szintjén sincsenek feldolgozva 6. A technológia, mint tudás piaci értékeket képvisel, ezért eladható, átadható, vagy akár megszerezhető, mint minden termék. A technológia megszerzését technológia transzfernek nevezzük. Ez a folyamat nemcsak valamely termék előállítási eljárásának (know-how) átvételét, hanem a termelési eszközök beszerzését, üzembeállítását, a gyártás megszervezését, a termelés irányítását, a termelés és a termék tesztelését, karbantartását, a termelési hibák, a termelő eszközök meghibásodásainak a kijavítását is magában foglalja 7. A technológiát a tudás fejlődése és a piaci igények húzzák előre. E két kölcsönhatás együttesen általában bonyolult kapcsolatrendszerben fejti ki hatását Az innováció értelmezése Az innováció-elmélet aránylag fiatal tudomány. A Webster-féle 1985-ben kiadott értelmező szótárban 9 az innováció meghatározása valami újnak a bevezetése, illetve új ötlet, elmélet, eszköz. Schumpeter fekteti le az elméleti alapokat. Szerinte az innováció lényege a termelési tényezők új kombinációja, megvalósítója a vállalkozó. Felfogása minden további, innovációval foglalkozó elmélet kiindulópontja lett. Schumpeter az innovációnak öt alapesetét különbözteti meg új termék, új áru - vagy egyes javaknak új minőségben való előállítása új termelési értékesítési eljárás bevezetése új elhelyezési lehetőség, új piac megnyitása nyersanyagok vagy félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása Fabio Montobbio, (2000): An Evolutionary Model of Industrial Growth and Structural Change Szalavetz Andrea (1999): Technológia transzfer, innováció és modernizáció William A. Cohen, (1995): Model Business Plans for Product Businesses Webster s Ninth New Collegiate Dictionary, Merriam-Webster Inc. Publisher, Springfield, Ma, USA 17

17 új szervezet létrehozása vagy megszüntetése Ezek szerint tehát az újdonságnak nem feltétlen kell tudományosan új dolognak, vagy korábban ismeretlennek lennie, elég, ha azok az adott területen, az adott piacon képvisel újdonságot. Emellett az innováció tárgya nem feltétlen tárgyiasult újdonság, lehet valamilyen szolgáltatás, vagy akár módszertani eljárás is. Az innováció tehát legtágabb értelemben nagyon sokféle megújulást, műszaki, szervezeti és humán innovációt egyaránt jelenthet. A szűkebb értelemben vett műszaki innováció lényegében az új találmányokon, mint innováció-hordozókon alapuló termékek és eljárások megalkotásának, fejlesztésének, hasznosításának és piaci értékesítésnek folyamata. A műszaki innováció mindenekelőtt piaci folyamat, amelynek kezdőpontja vagy a kutatási és fejlesztési tevékenységből, a műszaki haladásból eredő technikai nyomás, vagy a felhasználói igények által előidézett keresleti szívás. Legyen azonban bármi is a kiindulási pont, tény, hogy az innováció esetében a ráfordítás és a megtérülés között jelentős fáziskésés tapasztalható, mivel a megtérülés nem a ráfordítással egyező termelési periódusban, hanem hosszabb időszak alatt jelentkezik. Másrészt magas az innováció kockázattartalma, piaci siker esetén kiemelkedő a hozam, kudarc esetén viszont a ráfordítások nem térülnek meg Innováció és diffúzió elméleti keretek J.B. Say angol közgazdász már 1803-ban azt állította, hogy a gazdasági növekedés valójában valamely eredeti ötleten és a vállalkozó egyéni, vagyis másoktól elütő viselkedésén múlik 11. A tárgykör iránti érdeklődés kialakulásakor, az elmúlt évszázad ötvenes, hatvanas éveiben, az innovációk diffúziójával elsősorban műszaki szakemberek foglalkoztak, akik a diffúzió matematikai leírásának, a folyamat modellezhetőségének, az innováció előrejelezhetőségének lehetőségeit vizsgálták. Később az innováció értelmezésével, vizsgálatával a gazdaságtudományok, a társadalomtudományok szakemberei is egyre behatóbban kezdtek foglalkozni. 10 Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete 18

18 A mai álláspont szerint a diffúzió egy olyan folyamat, amelynek során egy újdonság, egy innováció az időtényezőtől függetlenül ismert lesz egy társadalmi csoport tagjai között 12. Az innovációk terjedése mindig egy társadalom tagjai között ragadható meg, ezen egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcsolatháló. Az érintkezések hálózata határozza meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket 13. Ezek szerint a folyamat lefolyása nagymértékben függ attól, hogy a társadalom tagjai mennyire szervezettek, mennyire integráltak. Az innovációk terjedése tehát a folyamat társadalmi, illetve makrogazdasági megközelítése alapján is elemezhető. Ilyen szempontból a gyakorlatban a vizsgált társadalom tagjai öt csoportba oszthatók: újítók, innovátorok (a haladás érdekli őket, a leggyorsabban befogadják az újdonságot, értékelik, és többnyire értik az innovációkat, azok műszaki hátterét, kockázatvállalók, megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek a nem megfelelő újdonságok befogadásával járó veszteségek elviselésére) kezdeti adaptálók (nagyobb szociális mozgékonysággal rendelkeznek, véleményformálók, modellként szolgálnak a társadalom többi tagjának, elfogadja őket az elit, sikeresek) kezdeti többség (gyakran érintkeznek az elittel, de ritkán van véleményformáló szerepük, megfontoltan választják az újdonságot) késői többség (az elit nyomására, gazdasági kényszer hatására cselekszenek, szkeptikusak, kaotikusak) lemaradók (nincs hatásuk a társadalmi vélemény formálására, elszigeteltek, a véleményüket a múlt határozza meg, az innovációs döntésüket lassan hozzák meg, limitált a finanszírozási képességük) A terjedés sebességét alapvetően négy tényező befolyásolja: Dr. Mihályi Péter Madarász Aladár (2001/2002. tanév): A közgazdasági elméletek története; 5. előadás Rogers, Everett M. (1983): Diffusion of innovations Valente, Thomas W. (1995): Network Models of the Diffusion of Innovations 19

19 az innováció jellege (az újdonság jellemzői, haszna) az újdonsággal kapcsolatos információkat közvetítő kommunikációs csatornák az időigény (az innovációs döntési folyamat időszükséglete, a személyek, vagy csoportok által az innováció adaptálására fordított idő hossza, stb.) az innovációt befogadó közösség integráltsága (a közös problémák megoldásában a közös célok elérésében együtt dolgozó csoportok kölcsönös kapcsolatai) 2.2. Az innovációs hullámok jellemzői, cikluselméletek Azt, hogy a gazdaságban hullámzások, fellendülések és visszaesések vannak, aligha lehet tagadni, hiszen ezek létét a mindennapokban is megtapasztaljuk. Mindenki tudja, például, hogy a mezőgazdasági termelés összefügg az évszakok változásával. A gyorsulások és lassulások közvetlen, jól érzékelhető hatást gyakorolnak a fizetésekre, a munkaerő iránti keresletre, a vállalkozók hangulatára, vagy éppen a lakásárakra. Jól tükrözi a periodikusságot a munkaerő termelékenység átlagos éves növekedési rátájának alakulása az elmúlt évszázad során: Németország Japán UK USA táblázat. A munkaerő termelékenységének átlagos éves növekedési rátája (GDP/emberi munkaóra) Forrás: Freeman 317. old. 14 A ciklusok leírása és magyarázata ugyanakkor tele van bizonytalanságokkal. Schumpeter véleménye szerint a gazdaság fejlődési ciklusait az innováció jelenléte és hiánya határozza meg. 20

20 Kondratyev az 1920-as években az ármozgások statisztikai elemzésével számolta ki a gazdasági növekedés 3 szakaszát, amelyek nagyjából azonos hosszúságú periódusok voltak. A leegyszerűsített elmélet szerint négy, egyenként nagyjából 5 évtizedet átölelő, úgynevezett hosszú-hullámok figyelhetők meg, amelyeket más más technológiai fogalmak és innovációk indítottak el. Egy ciklust valamilyen innováció indít el, amely nemcsak az iparágak többségében forradalmasítja a gyártási technológiákat, hanem a termékek körét is jelentősen kibővíti, és alapvetően megváltoztatja az emberek életkörülményeit. A Kondratyev-féle cikluselmélet szemléletesen érzékelteti a technikai technológiai forradalmak hatását a gazdasági növekedésre. Ezek az innovációk a gazdaság térbeli működését is alapvetően megváltoztatják, tehát mindegyik ciklusban újrafogalmazódnak a telephelyválasztások szempontjai is. Arra mutat rá, hogy a nagy gazdasági ciklusok az alap innováció ciklikusságával függnek össze. A ciklikusság-elméletek tehát abból indulnak ki, hogy a ciklusok technológiai újításokból erednek. Azt vizsgálják, mi okozza a konjunktúra-dekonjunktúra váltakozását. Az elméletek csoportosítása: rövidtávú hosszú távú 3-11 év év Junglar, Marx Oka: termelés-fogyasztás ellentmondása Jellemzői: 2. táblázat túltermelési válság fogyasztási cikkek piacáról indul ki multiplikátor és akcelerátor hatás négy szakasza: válság - pangás - megélénkülés - fellendülés Kondratyev, Kuznets korszakos technikai találmányok elterjedése erős konjunktúra és gyenge dekonjunktúra váltakozása statisztikai adatokkal ténylegesen alátámasztott gazdasági szerkezet átalakulása, népességváltozás kíséri 14 Chris Freeman Francisco Louca (2002): As Time Goes by - From the Industrial Revolutions to the Information Revolution 21

21 Az egyensúlytól való eltérés a gazdaság normális állapota, és számos olyan jelenség van, amely ingamozgást indíthat el 15. Ezek közül persze nem mindegyik válik sokak sorsát befolyásoló, nemzetgazdasági vagy éppenséggel globális jelenséggé. A fellendüléseknek általában örülni szoktunk, a lassulás és a hanyatlás viszont kellemetlen dolog, amit orvosolni kellene. A tudósok persze nem elégednek meg azzal, hogy a lassulást úgyis fellendülés követi, mélyebb összefüggések feltárására, tudományos igényű modellek megalkotására törekednek. Munkájukat azonban több dolog nehezíti: Hullámok interferenciája. Fizikai tanulmányainkból ismerhetjük a jelenséget, az egymással találkozó hullámok összeadódnak vagy kioltják egymást. A gazdaságban sokféle jelenség indíthat el hullámot, amelyek aztán összekeverednek egymással, és nagyon nehéz meggyőző módon kideríteni, hogy az olyan összetett mutatók hullámzását, mint például a GDP növekedése vagy a beruházások nagysága, tulajdonképpen mi is okozta, az egyes hullámok hogyan, milyen irányban és milyen mértékben járultak hozzá a nagyobb kilengésekhez vagy éppen a mozdulatlansághoz. Sokelemű rendszerek. A pontos magyarázatok megalkotását a gazdasági-társadalmi jelenségek rendkívül összetett volta is nehezíti. Az árutermelésből, sokféle intézményből, kultúrából, társadalmi rétegekből és más egyéb fontos dolgokból álló rendszerek elemei sokszoros áttételeken keresztül rendkívül bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Szinte lehetetlen megmondani, hogy mi az ok, és mi az okozat, például a technikai innovációk miatt változnak meg egyes intézmények, vagy éppen fordítva, azért van éppen annyi technikai újdonság, mert megváltoztak egyes intézmények. Egyes elemek önmozgása. Bár a nagy rendszerek elemei bonyolult kölcsönhatási viszonyok közepette fejlődnek, mindegyiküknek megvan a maga önmozgása is. A nagy rendszer esetleg éppen egy öntörvényű eseménysor miatt távolodik el az egyensúly közeléből, tehát az inga kilengését valamely elem önmozgása váltja ki. 15 Bródy András (1983): Lassuló idő 22

22 A rendszerek elemeinek különböző rugalmassága. A rendszerek elemei harmonikus állapot felé törekednek, hosszabb-rövidebb ideig megmaradnak abban; majd egy újabb innovációs hullám hatására kizökkennek abból, hogy aztán a harmónia, új formában és tartalommal ideig-óráig - sohasem tökéletesen - ismét helyreálljon. Az elemek rugalmassága, változásuk sebessége viszont eltérő, ami megnehezíti, lelassítja az egymáshoz való alkalmazkodásukat. Különösen nehézkes az emberi gondolkodási sémák, a szervezeti kultúrák, a kultúrák mélyén rejtőző alapvető feltételezések és meggyőződések átalakulása 16. A modern információs technológia már egészen újfajta munkaszervezési és vállalatirányítási megoldások alkalmazását tenné lehetővé, ezek kibontakozását és terjedését viszont erősen gátolják a megszokott beidegződések, normák, gondolkodási minták. A mérések pontatlansága. A vizsgálatot a mérések, illetve a mérőeszközök pontatlansága is nehezíti. A hosszabb ciklusok vizsgálatához sok évet kell átfogni. Aki az adatokat nem kezeli kellő gondossággal, növekedésnek mondhat valamit, ami valójában csökkenés. Ugyanazokat a mérési kategóriákat az egyes országokban másképpen értelmezhetik, sőt, azok tartalma időben is változhat, ha megváltoztatják a módszert és az osztályozást. Az informatika korszaka tovább növeli a mérési problémákat. Az olajt hordóban mérjük, de vajon mi a szoftver mértékegysége? Fogyasztásnak számít-e egy zeneszám letöltése az Internetről? Ha egy külföldi helyről hívtuk le, akkor importáltunk valamit? Hogyan mérjük a tudásba történő beruházásokat? Mennyit dolgoznak az emberek az otthoni számítógépükön, és termelésnek számít-e ez a tevékenységük? Egyoldalú történelemfelfogás. A hosszabb ciklusok elemzése alapos és kiterjedt történelmi ismereteket kíván. A történelem felfogása országról országra változhat, ez szintén megnehezíti az átfogó modellek készítését. Tíz szakértő közgazdász húszféleképpen fogja megítélni, hogy a gazdaság pontosan a ciklus melyik szakaszában van A technológiai innovációs hullámok jellemzői 23

23 Vitathatatlan tény, hogy a jelentősebb technikai innovációk hatása messze túllépi a technika és a gazdaság határait. Egyes kutatók ezt a jelenséget szűkebb körben elemzik, viszonylag kevés változót vonva be a vizsgálatba. Christensen 18 például a technológiai innovációk hatását kis körben, a vevőket és eladókat összekötő értékháló tekintetében elemzi, de ebben a körben is jól látszik, hogy az újdonságok kiterjedt változásokat idéznek elő, és idővel átalakítják a teljes értékhálót. Christensen több példával illusztrálja, miképpen alkalmazkodnak egy bizonyos technikai megoldáshoz az értéklánc szereplőinek technikai, logisztikai, és egyéb rendszerei, teljesítményelvárásai és költségstruktúrái, folyamatai és döntési mechanizmusai. Leírja továbbá azt is, hogyan bonja meg ezt a harmóniát egy sikeresnek bizonyult innováció, majd miként alakul ki az új rend, újfajta harmónia. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a régi rend felbomlása és az új kialakulása konfliktusokkal és kisebb-nagyobb felfordulással jár, hiszen a korábbi rend fenntartásához erős érdekek fűződnek, abban nagy összegű befektetések hevernek, ráadásul a megelőző technológiában még jelentős lehet a fejlődési potenciál. Az új technológia egy darabig lappang, sokakban ellenszegülést vált ki, éppen ezért újfajta felhasználási módokat keres magának. A változáshoz sok vállalat nem tud megfelelően alkalmazkodni, az új rend főszereplői gyakran mások lesznek, mint a korábbié. Tágabb körben vizsgálódó kutatók 19 a hosszabb gazdasági-társadalmi hullámok létrejöttét technikai innovációkkal, pontosabban innováció-nyalábokkal, azaz egymáshoz kapcsolódó, egymásból eredő, egymással összefüggő újítások sorozatával magyarázzák, amelyek forradalmi változásokat idéznek elő. Az ily módón megkülönböztethető technikai innovációs hullámokat a lent látható táblázat mutatja be: Technikai innovációk A fellendülés időszaka A hanyatlás időszaka Vízenergia hasznosítása az iparban Bakacsi Gyula: Szervezeti Magatartás és vezetés Bródy András (1983): Lassuló idő. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 149. old. Christensen, Clayton (1997): The Innovator s Dilemma Chris Freeman Francisco Louca (2002): As Time Goes by - From the Industrial Revolutions to the Information Revolution 24

24 Gőzgép az iparban és a közlekedésben Elektromosság az iparban, a közlekedésben és a lakásban Robbanómotor az iparban, a közlekedésben és a háborúban A gazdaság és a társadalom számítógépesítése ?? 3. táblázat. Innovációs hullámok Minden hullámnak van egy vivő ágazata, amihez más vezető ágazatok kapcsolódnak, a gőzgép például innováció-nyalábot alkot a vasúttal, a vasúti berendezésekkel, a gőzmeghajtású gyártóeszközökkel. A kornak megvannak a maga alapvető közlekedési és kommunikációs eszközei, amelyek az újítások terjedésének sebességét is befolyásolják. A technikai újításokhoz szervezési és vezetési innovációk kapcsolódnak, a vasúttársaságokat nagyrészt már részvénytársasági formában szervezték meg. Tehát hogyan is megy végbe a technikai innovációk által előidézett rendszerváltás? Az események jellegzetes mintát követnek. Az új technológia berobbanásához egyes alapvető inputok (például szén, vas, acél, áram, olaj, mikrocsip) árának radikális csökkenésére van szükség. Ez lehetőséget ad az olcsó forrásokat nagy tömegben felhasználó iparágak felfutására, ami újabb vállalkozókat vonz az input előállításába és a tömegszerűség révén tovább javítja a gazdaságossági mutatókat. Új lehetőségek és perspektívák nyílnak meg a mérnöki fantázia és a vállalkozói kedv előtt, olcsó és megbízhatóan rendelkezésre álló inputokkal, újfajta eljárásokkal és technikai modellekkel. Megindul az inputokra alapozott termékek terjedése, ami begerjeszti az értékesítésükkel, szervizükkel, használatuk megkönnyítésével foglalkozó, kiegészítő iparágakat, továbbá a szükséges infrastruktúra kiépülése is elindul. Az inputokat előállító, a kiegészítő és az infrastrukturális iparágak pozitív növekedési spirálja, a tömegtermelés gazdaságossága, a befektetőket csábító extraprofit lendületbe hozza a gazdaságot. Az új termékek és technológiák tervezéséhez, előállításához, elosztásához és használatához új vezetési, oktatási és egyéb rendszerekre, szabályokra, kultúrára, kormányzásra, politikai rendre van szükség. A rohamosan növekvő, nagy nyereségre szert tevő 25

25 új iparágak és cégek mindent elkövetnek ezek megteremtése érdekében, terjesztenek, lobbiznak és így tovább. Mivel a régi rend szükségképpen ellenáll, az új harmónia gyakran vérben és verítékben születik meg. A korábbi, lassuló, hanyatlásnak induló iparágak és a hozzájuk kapcsolódó rendszerek munkásai, alkalmazottai elveszítik munkahelyüket, szakértelmek, képességek vesztik el értéküket, társadalmi és politikai feszültségek keletkeznek, összeütközések robbannak ki. Az események lefolyását természetesen a sajátos helyi körülmények, a politikai, földrajzi helyzet, a történelmi múlt, a nyelv, a fontos közszereplők egyénisége és sok egyéb más is befolyásolja. A hullám beindul, kiterjed. Schumpeter ezt a folyamatot kreatív rombolásnak nevezi, jelezve, hogy valami elpusztul, de egyben valami új is létrejön, az egyik hullám hanyatló szakasza átmosódik egy következő felemelkedésébe A technológiai innovációs hullámok fázisai 21 A nagy technológiai innovációs hullámok életciklusai tipikus fázisokra bonthatók, amelyek visszatérő szabályossággal követik egymást a történelem során, bár időtartamukat és lefutásuk módját tekintve sok egyedi jegyet is felmutatnak, és gyakran nehezen, vagy csak kellő történelmi távlatból megkülönböztethetőek Az első fázis A lappangás korszaka. Az új technológia laboratóriumi fázisban van. Megszületnek az első, a házilagos kivitelezés miatt meglehetősen kezdetleges prototípusok. Megtartják az első termékbemutatókat, bejegyeztetik az első szabadalmakat. Mindenféle alkalmazási kísérleteket végeznek, de gyakran maguk a feltalálók, tudósok sem tudják, hogy mire is lehet majd az újdonságot használni, a közönségről nem is beszélve. Ez a fázis akár egészen sokáig is tarthat, az innováció hatóköre nagyon szűk, az újdonságok alig láthatók Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Jan Fagerberg - Bart Verspagen (2001): Techology-gaps, innovation-diffusion and transformation: an evolutionary interpretation; Third draft, November

26 A második fázis Az innovációs hullámokban a lappangás periódusát a bizonyítás szakasza követi. Bizonyosságot nyer a technikai megvalósíthatóság. Az új technológiák és termékek életképesnek mutatkoznak, méghozzá nemcsak technikai szempontból, hanem üzletiből is: sikerül tömeges érdeklődésre számot tartó alkalmazási módokat találni, van kereslet, a befektetések megtérülnek, nyereséget lehet formálni. Az újdonságoknak híre megy, egyre többen érdeklődnek iránta, vevők és vállalkozók egyaránt. Ez az a pillanat, amikor a nagy gazdasági-társadalmi hullám megindul A harmadik fázis A berobbanás szakasza. Elkezdődik az inputok, a vivő, hordozó és kiegészítő iparágak fentebb leírt, pozitív fejlődési spirált eredményező összjátéka. Innovátor körökben általános a lelkesedés, a nagy nyereség reménye sokakat csábít. Egyre több új vállalatot alapítanak. Az új vezető iparágak képviselői feszegetni kezdik az őket körülvevő intézményi, szabályozási, kulturális és egyéb korlátokat. Feszültségekkel terhes időszak ez, hiszen az előző hullám éppen a hanyatló szakaszába érkezik, egyes csoportok emelkednek, mások süllyednek. Az új technológia kilép a maga szűkebb köreiből, a rendszerváltás megkezdődik. Az innováció lökésszerűsége nem oka, hanem következménye a gazdaság ciklikus menetének, az innovációs lökés más gazdasági tényezők (kamatláb, beruházások) szintén ciklikus mozgásának a függvénye Negyedik fázis A növekedés fázisa. Ebben a szakaszban egyértelműen a pénz játssza a főszerepet. Az új technológiák és az új termékek közismertek és általánosan elfogadottak, a hétköznapi élet részévé válnak, domináns rendszert alkotnak. Rohamosan bővül az alkalmazási lehetőségek köre. Az új vállalatok közül egyesek óriásira növekednek, vezetőik társadalmi példaképekké válnak. Megszületnek az új kor milliomosai és milliárdosai, azt a reményt keltve sokakban, hogy példájuk mások számára is könnyen követhető. A hangulat néha annyira eufórikus, hogy a fejlődésben irracionális elemek is megjelennek. A vasútépítési láz idején például Angliában és Amerikában a különböző társaságok egymással párhuzamosan, különböző nyomtávokkal építették a vonalaikat. Az általános 27

27 emelkedő trendre, divathullámok, őrületek időszaki hullámai rakódnak rá, egyesek az általános és tartós aranykor beköszöntét jövendölik. A pénzügyi spekulációk egyre jobban eltávolodnak a valóságtól, szerencsejátékhoz kezdenek hasonlítani 22. A társadalomban, a politikában, a vállalatvezetésben, az oktatásban, a kultúrában, a törvényhozásban és szabályozásban mélyreható változások mennek végbe Ötödik fázis A lassulás fázisa. Ha a második fázis a pénzé, akkor a harmadik a termelésé. Az őrületnek vége, mindenki tapasztaltabb lett, racionálisabban gondolkodik, a felépített infrastruktúrát egyre többen használják, mindenki tanul és alkalmazkodik. A domináns technológiák beérnek, a fejlődésük már nem forradalmi, hanem evolúciós jellegű. A hirtelen meggazdagodás kora lezárul, a telítődő piacok, a heves verseny lefelé szorítják a jövedelmezőséget. Egyes források kiapadnak, megdrágulnak. A piacon a túlkínálat jelei mutatkoznak, amit a vevők megéreznek, és igyekeznek kihasználni megerősödött alkupozíciójukat. Nem ritkák a csődök sem. Ez ismét nehéz időszak, radikális lépésekre, strukturális alkalmazkodásra van szükség. A lassulás egyre határozottabban érzékelhető az egész gazdaságban, a társadalom nyugtalan, egyre több a pesszimista előrejelzés. Gazdasági recesszió alakul ki, általánossá válik a bizalmatlanság. Ennek a szakasznak is megvan azonban a maga pozitív szerepe, az új iparágakba számlálatlanul ömlő pénznek köszönhetően gyorsan épül az új technológiákhoz tartozó infrastruktúra, az egymással tömegesen és szabadon versengő vállalkozásokból kiválnak a legjobbak. A kereslet és a kínálat között kialakul az egyensúly, az eufória idején túlméretezett kapacitásokat leépítik, kitisztul a piac. Az ilyen fordulópontokból azok jönnek ki győztesen, akik okos és határozott lépéseket téve tudnak megújulni Hatodik fázis Az érettség fázisa. Ha a fizika törvényeit vesszük alapul, akkor egy hullám végén hanyatlásnak kell bekövetkeznie, de szándékosan nem használom ezt a szót. Vannak esetek, amikor egy technológia a hozzá tartozó termékekkel együtt egyszerűen eltűnik, belesimul a következő hullámba. Az sem elképzelhetetlen viszont, hogy valamilyen 22 Kindleberger, Charles (2000): Mániák, Pánikok és Összeomlások 28

1. Generáció( ):

1. Generáció( ): Generációk: 1. Generáció(1943-1958): Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték azt is, hogy nemcsak erősítőként, hanem kapcsolóként is alkalmazható. A csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid

Részletesebben

A fejlődés megindulása. A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta.

A fejlődés megindulása. A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta. Kezdetek A gyors számolás vágya egyidős a számolással. Mind az egyiptomiak mind a babilóniaiak számoló táblázatokat használtak. A helyiérték és a 10-es számrendszer egyesítése volt az első alapja a különböző

Részletesebben

A számítástechnika történeti áttekintése

A számítástechnika történeti áttekintése A számítástechnika történeti áttekintése Források: Markó Tamás PHARE támogatással készült jegyzete Wikipedia Google képkereső Prohardver 1 Előzmények Ókor: abacus a képen kínai abakusz látható: szuan-pan

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

erettsegizz.com Érettségi tételek

erettsegizz.com Érettségi tételek erettsegizz.com Érettségi tételek Az informatika fejlődéstörténete, jogi ismeretek Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete a XX. Században, napjainkban Jogi ismeretek, szerzőjog, szoftver

Részletesebben

A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika fejlődése A számítástechnika fejlődése Az 1600-as évektől kezdődően az emberek igyekeztek olyan gépeket építeni, melyek megkönnyítik a számolást. A számítógépek fejlődését nagy lépésekben követjük. Az egymástól

Részletesebben

Az informatika fejlõdéstörténete

Az informatika fejlõdéstörténete Az informatika fejlõdéstörténete Elektronikus gépek A háború alatt a haditechnika fejlõdésével felmerült az igény a számítások precizitásának növelésére. Több gépet is kifejlesztettek, de ezek egyike sem

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Számolás az ujjakon 2. (Kína- India) A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév:

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete ITK 7/58/1 Számológép - számítógép? Lady Ada Lovelace (1815-1852). Charles Babbage (1791-1871) ITK

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés Az emberek ősidők óta törekednek arra, hogy olyan eszközöket állítsanak elő, melyek könnyebbé teszik a számolást, ilyen pl.: kavicsok, fadarabok, zsinórokra kötött csomók, fák, földre vésett jelek voltak.

Részletesebben

A számítástechnika története

A számítástechnika története A számítástechnika története A számolás igénye már igen korán megjelent az emberiség történetében. Eleinte csak megszámlálásos feladatok léteztek. Például meg kellett számolni hány állat van a csordában,

Részletesebben

A számolás és a számítástechnika története. Feladat:

A számolás és a számítástechnika története. Feladat: A számolás és a számítástechnika története Kezdetektől, a huszadik század közepéig Feladat: Milyen eszközöket használtak a számoló/számítógépek megjelenése elo tt a számolás segítésére? Kik készítettek

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár,

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, 2010.03.17. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Az Információs Társadalom Technológiai

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Szoftver-technológia I.

Szoftver-technológia I. Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Az informatika fejlődéstörténete

Az informatika fejlődéstörténete 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete A különböző számolási, számítási műveletek megkönnyítése és mechanizálása mindig is az emberiség fejlődésének kulcsfontosságú kérdése volt. Az abakusz az első számolóeszköz,

Részletesebben

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1 2. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig Vázold fel az elektronikus eszközök fejlődését napjainkig! Részletesen ismertesd az egyes a számítógép generációk technikai újdonságait és jellemző

Részletesebben

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei Az informatika fejlődéstörténete A számítástechnika kezdetei A mechanikus számológépek a mechanikus golyós számológépek az abakusz i.e. 2000-től Fogaskerekes számológépek Schickard 1623 négy alapművelet

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Történeti áttekintés 2. Számítógépes alapfogalmak 3. A számítógép felépítése, hardver A központi egység 4. Hardver

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://uni-obuda.hu/users/kutor/ 2015. ősz Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László IRA 9/37/1

Részletesebben

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek 2 Változás sebessége A gazdasági átalakulás nehezen követi a technológiai fejlődést Technológiai változás

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések

Részletesebben

A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE

A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE A számolást segítő eszközök története egyidős az emberiség történetével. Az ősember az ujjait használta a számoláshoz. Később a számoláshoz köveket, fonalakat használtak, az eredményt

Részletesebben

Technológia transzfer a gyakorlatban

Technológia transzfer a gyakorlatban Technológia transzfer a gyakorlatban Dr. Mogyorósi Péter Igazgató Laser Consult Kft. Laser Consult Kft 1 Technológia A technológia sajátos tudás, amely három fontos elemre épül: 1. tudás a termelési módszerről,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1 Az

Részletesebben

1. Fejezet: Számítógép rendszerek

1. Fejezet: Számítógép rendszerek 1. Fejezet: Számítógép The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Az innováció és az ember

Az innováció és az ember Az innováció és az ember Németh Zsolt ELTE IK 2008. március 28-29. Tartalom 1 Bevezetés 2 A kutatók és fejlesztők szemszöge 3 A felhasználók szemszöge 4 A befektetők szemszöge 5 A tudós, mint bonyolult

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

A számítástechnika rövid története

A számítástechnika rövid története Budapest XIV. Kerületi Németh Imre Általános Iskola, 1148 Bp. Lengyel u.23. számítástechnika - informatika oktatás A számítástechnika rövid története Tartalomjegyzék 1. A számolást segítő eszközök története,

Részletesebben

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19. Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, 2018. április 19. Az előadáson érintett témák Termelés és piaci hatások Új piaci színtér

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Kiegészítő témakörök: Táblázatkezelés történeti áttekintés

Kiegészítő témakörök: Táblázatkezelés történeti áttekintés Kiegészítő témakörök: Dr. Kallós Gábor 2011-2012 1 Tartalom Táblázatkezelés a számítógépek előtt A számítógépes táblázatkezelés kezdetei Sikeres korai táblázatkezelők Lotus 1-2-3 Quattro Pro Microsoft

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Számítógép architektúrák. Bevezetés

Számítógép architektúrák. Bevezetés Számítógép architektúrák Bevezetés Mechanikus számológépek Blaise Pascal (1642) Gottfried Willhelm von Leibniz báró (~1676) Összeadás, kivonás Mai négyműveletes zsebszámológépek mechanikus őse Charles

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A nulladik generációs számítógépek közé a különbözõ mechanikus mûködésû szerkezeteket soroljuk.

A nulladik generációs számítógépek közé a különbözõ mechanikus mûködésû szerkezeteket soroljuk. III. AZ INFORMATIKA FEJLÕDÉSTÖRTÉNETE K A számolás fejlõdése Az ember már az õskorban is számolt: megszámolta a zsákmányt, a társait, az ellenségeit. Egyszerû számításokat végzett: összeadott, kivont.

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: Magyar Magyar 1903 1957

Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: Magyar Magyar 1903 1957 Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: 1903 1957 1944 1945 1946 NEUMANN JÁNOST A MODERN SZÁMÍTÓGÉP ATYJÁNAK TEKINTJÜK ENIAC EDVAC IAS IBM Neumann elvek 1944: első teljesen elektronikus, digitális

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

Informatika érettségi vizsga

Informatika érettségi vizsga Informatika 11/L/BJ Informatika érettségi vizsga ÍRÁSBELI GYAKORLATI VIZSGA (180 PERC - 120 PONT) SZÓBELI SZÓBELI VIZSGA (30 PERC FELKÉSZÜLÉS 10 PERC FELELET - 30 PONT) Szövegszerkesztés (40 pont) Prezentáció-készítés

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN

A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG

AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG Mácz Ákos, DJP 2018. november 9. LEHETETLEN? 300 < 20 A VÁLTOZÁS SEBESSÉGE 300 < 20 A világ többet változik a következő 20 évben, mint amennyit változott az elmúlt 300 évben. Gerd

Részletesebben

Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév

Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév Az informatika története (ebből a fejezetből csak a félkövér betűstílussal szedett részek kellenek) 1. Számítástechnika

Részletesebben

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép A számítógép elsõ ránézésre A PC az angol Personal Computer rövídítése, jelentése: személyi számítógép. A szám í- tógépek rohamos elterjedésével a személyi

Részletesebben

Innováció alapjai. Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 1. előadás

Innováció alapjai. Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 1. előadás Innováció alapjai Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása 1. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Innováció fogalma 1. Néhány rövid, a szakirodalomból származó meghatározás: Az innováció, minden

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Kritikus pontok Ethernet interfész soros eszközbe ágyazásakor Az ipari Ethernet technológia az alacsony költségeinek és jelentős hálózati

Részletesebben

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2010. április 9. Információtechnológia - innováció disszemináció

Részletesebben

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/15 Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amely segít az üzlet vezetésében, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe

Részletesebben

Architektúrák és operációs rendszerek: Bevezetés - Történelem

Architektúrák és operációs rendszerek: Bevezetés - Történelem Architektúrák és operációs rendszerek: Balogh Ádám Lőrentey Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bevezetés

Részletesebben

A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban Az életszínvonal alakulásának egyik mércéje a motorizálódás foka A gazdaságban és a foglalkoztatásban kiemelt

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben