EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS"

Átírás

1 EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS Szerzők: Dr. Gerencsér Kinga Dr. Jáger László Dr. Lett Béla Dr. Mészáros Károly Dr. Varga Szabolcs Facskó Ferenc Hegedűs Attila Schiberna Endre Lektorok: Barátossy Gábor Dr. Marosi György Szerkesztő: Dr. Héjj Botond

3 Tartalomjegyzék I. Erdészet az EU-ban 6 1. Bevezetés 6 2. Az Európai Unió fontosabb erdészeti paraméterei Erdőterület Fafaj megoszlás Az erdőterületek természetességi kategóriái, védett erdőterületek Élőfakészlet, folyónövedék és fakitermelés 9 3. Az erdőre alapozott ipar (EAI) jellemzői Az erdészet és a vidékfejlesztés kapcsolata az EU-ban 11 II. Nemzeti erdőprogram kialakítása Történeti áttekintés 2. A Nemzeti Erdőprogram elemei Megvalósítás kulcsterületei Kapcsolódás az egyéb nemzeti fejlesztési programokhoz A Nemzeti Erdőprogram megvalósításának előnyei 17 III. Hazai és nemzetközi szervezetek a magán-erdőgazdálkodásban A magán-erdőgazdálkodás funkcionális szereplői Az erdőgazda A bejelentett erdőgazdálkodó A szakirányító Az integrátori hálózat A magán-erdőgazdálkodási szektorban előforduló jellemző gazdálkodási formák Egyéni erdőhasználat Közös megbízott Szövetkezet, erdőszövetkezet Erdőbirtokossági társulat Gazdasági társaságok Érdekképviseleti szerveződések a magán-erdőgazdálkodásban 21 IV. A megváltozott társadalmi igények hatása az erdőgazdálkodásra Az erdőrezervátumok kijelölése A NATURA 2000 hálózat A természetvédelmi korlátozások miatti kártalanítás Eredettanúsítás A tartamos erdőgazdálkodás tanúsítása A faforgalmazási lánc tanúsítása 29 V. Új tendenciák az elsődleges fafeldolgozásban Új tendenciák a fűrésziparban 32 3

4 2. Hulladékok illetve melléktermékek kezelése A megelőzés terén A hasznosítás terén Az ártalmatlanítás terén Termékekkel szemben elvárt követelmények: A feldolgozással szembeni követelmények 33 VI. Az erdőt érintő EU-s jogi ismeretek Az erdészeti jogalkotás fejlődése az Európai Unióban 2. Az erdészeti jogszabályok megjelenési formái 3. Az EU erdészeti stratégiája A környezetvédelmi célú erdészeti jogalkotás az Európai Unióban A mezőgazdasággal kapcsolatos erdészeti jogalkotás az Európai Unióban Az Európai Unió és trópusi erdők Az illegális fakitermelés megakadályozásával kapcsolatos EU kezdeményezés 41 VII. Az erdészeti adózás és támogatás jelenlegi és várható rendszere Az erdőgazdálkodás számviteli és adózási sajátosságai Az erdővagyon és a vagyon változások adózása A magán-erdőgazdálkodás, mint szakaszos üzem hozama, ráfordítása és adózása Az erdészeti támogatás az Európai Unióban, támogatásaink összehangolása az EU-val Erdészeti támogatásaink jogszabályi háttere és EU-s megítélése A magyar támogatások alakulása az átmeneti időszakban Erdészeti központosított költségvetési bevételek, az erdőfenntartási járulék (EFJ) Az erdészeti közcélú feladatok ellátásának, az erdőfelújításának támogatása A magán-erdőgazdálkodás támogatása Az erdő többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása 2004-ig 4. Az erdőtelepítés támogatásának harmonizálása az EU szabályokkal Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás támogatása ig Az erdőtelepítés szabályozásának módosítása 2004-ben Az erdőtelepítés támogatásának mértéke Euro-ban 51 VIII. Hazai és külföldi információs források Keresés nyilvános on-line könyvtári katalógusban Keresés az interneten elhelyezett információk között 55 IX. Melléklet Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Rövidítések magyarázata 58 4

5

6 HEGEDŰS ATTILA I. ERDÉSZET AZ EU-BAN 1. Bevezetés Az EU addig is heterogén erdészeti jellemzőit a május 1-jén csatlakozott 10 új tagállam még árnyaltabbá és sokoldalúbbá tette. Átlagos adatokkal ugyan jellemezhető az EU erdővagyona, erdősültsége és fafaj megoszlása, de ezen mutatószámokat nem szabad tényleges átlagadatoknak tekintenünk, az egyes tagállamokban ezektől jelentősen eltérő adatokkal találkozhatunk. Szem előtt kell tartanunk azt a tényt is, hogy az integráció bővülési folyamata nem állt le: az Unió jelenlegi álláspontja szerint 2007-ben újabb két ország, Bulgária és Románia (erdőterületük együttes nagysága több mint 10 millió hektár) is az EU tagországává válik. Jelen tanulmányrészben elsőként az Unióba csatlakozott új tagállamok (8) köztük hazánk, valamint két tagjelölt ország (Bulgária, Románia) és a korábbi EU-15-ök fontosabb erdészeti jellemzői kerülnek összevetésre, amelyet az erdőre alapozott iparágak (forest-based industry) összehasonlítása követ, végül az erdészet és a vidékfejlesztés kapcsolata kerül kiemelésre. 2. Az Európai Unió fontosabb erdészeti paraméterei 2.1. Erdőterület Az Európai Unióban a legutóbbi bővítést követően az erdő és egyéb fás területek nagysága több mint 160 millió ha, ami a teljes termőterület 35%-át teszi ki. Ebből 137 millió ha az erdő, melyből közel 117 millió ha a közvetlen faanyag ellátást szolgálja. Az 1. sz. táblázat tanúsága szerint az EU erdőterületének több mint 30%-a a skandináv térségbe koncentrálódik. Jelentős erdőterületek vannak még Spanyolországban, illetve Franciaországban is, de az újonnan csatlakozók közül nem szabad elhanyagolni Lengyelország erdőterületeit (9 millió ha). Az EU-hoz tartozó országok erdősültség adatai az átlagtól (35%) igen nagy eltéréseket mutatnak. Az erdősültség Finnországban 71,9%, Svédországban 66,8%, ezzel szemben Írországban csupán 8,6%. Az újonnan csatlakozott országok közül Szlovénia, Észtország és Lettország a három legerdősültebb ország. Hazánk az erdősültséget (20%) illetően az utolsó helyen szerepel. A tagországok eltérő erdősültségét Magyarország megyéihez lehetne hasonlítani: míg Békés 4,2%-kal a legkevésbé erdősült, addig Nógrád 37,1%-kal a legerdősültebb megye. A 1. sz. táblázatból látható, hogy az EU átlagos erdősültsége közel kétszerese a magyarénak. Ez a tény előrevetíti a 26-27%-os magyar erdősültség elérését, ami a mezőgazdasági termelésből felszabaduló területek egy részének racionális hasznosítási módja lehet. Az EUban az erdőterv szerint kezelt erdők aránya 85%, hazánkban ez a mutató 100%, azaz a teljes erdőterületen erdőterv szerint folyik a gazdálkodás. 6

7 ERDÉSZET AZ EU-BAN 1. Táblázat Erdőterület nagysága Ország Erdő és egyéb fás terület Erdőterület Egyéb fás terület Erdő Faanyag ellátást szolgáló nem szolgáló Faanyag ellátást Ezer ha Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU Ciprus Csehország Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta , Szlovákia Szlovénia EU-25 összesen Bulgária Románia Forrás: TBRFA, Fafaj megoszlás Az EU-15-ök esetén a tűlevelű erdők aránya 57%, ezen belül két fafaj-csoportnak Picea sp. és Pinus sp. van domináns jelentősége. A csatlakozó tíz ország átlagában a fenyőerdők aránya 46%, a lombosoké 37%, a fennmaradó 17%-on elegyes erdők találhatók. A fafaj megoszlások elemzése alapján elmondható, hogy a fenyőerdők aránya a legnagyobb Lengyelországban, ahol az erdőterület 2/3-a fenyves. Északról déli irányba haladva érzékelhető, hogy folyamatosan csökken a fenyőerdők aránya a kontinensen. Így az Európai Unió ilyen szempontból két jól elkülöníthető csoportra oszlik: egyrészt egy északi blokkra (Skandináv országok, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország), ahol egyértelműen a tűlevelűek dominálnak. És egy déli egységre: (Franciaország, Spanyolország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária), ahol a lombos fajok jellemzőbbek, azzal a kiegészítéssel, hogy Szlovákia, Szlovénia és Románia esetén a 30%-os fenyőarány nem lebecsülendő. 7

8 HEGEDŰS ATTILA 2.3. Az erdőterületek természetességi kategóriái, védett erdőterületek Az erdők biodiverzitásának értékelésekor kulcs szerepet kap az erdők természetességének megítélése. A TBFRA három erdőkategóriát különít el: háborítatlan, természetközeli és ültetvény erdő. Az EU-15-ök országaiban kb. 5,8 millió ha háborítatlan erdő található, ami a teljes erdőterület 5%-át jelenti. A csatlakozó országokban mindössze ha ilyen erdőterület van, ez az erdeik 2%-át érinti. Összehasonlítva ezt az értéket az EU-15-ök mutatószámaival látható, hogy az EU-15-ök háborítatlan erdeinek aránya a csatlakozó közép- és kelet európai országok hasonló arányainak több mint a duplája. Ugyanakkor, ha az EU-15-ök közül Finnország és Svédország háborítatlan erdőterületeit nem szerepeltetjük az összehasonlításban, a különbség a csatlakozó tíz ország és az EU-15-ök között kiegyensúlyozottá válik. A TBFRA adatbázisa szerint Csehországban, Észtországban és Magyarországon nincs háborítatlan erdő. A védett erdőterületek összehasonlítása a nemzetközileg elfogadott IUCN kategóriák alapján történik. A csatlakozó országok erdőterületének több mint 18%-a tartozik az IUCN I-VI védelmi csoportba. A térségből kiemelkedő értéket hordoz Románia: ha erdő esik az IUCN I-II egységbe. Különleges helyzetben van Észtország, ahol a fokozottan védett erdők területe megháromszorozódott az elmúlt öt évben. Szlovákia és Bulgária erdőterületének közel 40%-a IUCN védelmi kategóriáinak valamelyikébe esik. Ezzel szemben Szlovéniában mindössze ha (7,1%) erdőterület esik az IUCN védettségi kategóriákba. Ugyanakkor például Szlovákia és Szlovénia védett erdeinek pusztán számok alapján történő megítélése félreértésekre adhat okot. Míg Szlovákiában az éves bruttó növedék kb. 53%-át kitermelik, addig Szlovéniában csupán a 36%-át. Ezért nem igazán a védett erdőterületek kiterjedése, aránya a meghatározó, sokkal inkább az, hogy az adott ország mennyire rendelkezik határozott elképzeléssel arról, hogy milyen cél és eszközrendszert állít fel erdeinek megóvása érdekében (CSÓKA, 2004). Az EU-15-ök erdőterületeinek közel 17%-a (kb. 19 millió ha) tartozik IUCN védettségi kategóriába. Ez a mutató valamennyi tagjelölt ország felvétele után közel 25 millió hektárra növekszik. Így a bővülési folyamattal ez EU erdeinek biodiverzitása tovább gyarapszik. 8

9 ERDÉSZET AZ EU-BAN 2.4. Élőfakészlet, folyónövedék és fakitermelés 2. Táblázat Élőfakészlet, folyónövedék, fakitermelés és erdőtulajdonlás Ország Élőfakészlet kéregben (millió m 3 ) Fenyő Lomb Összes 1. Éves nettó folyónövedék kéregben (ezer m 3 ) 2. Fakitermelés kéregben (ezer m 3 ) 2./1. Tulajdonlás (%) % Közösségi Magán Ausztria ,1 81,9 Belgium ,0 57,0 Dánia ,4 71,6 Egyesült Királyság ,1 56,9 Finnország ,7 70,3 Franciaország ,9 75,1 Görögország ,9 19,1 Hollandia ,0 49,0 Írország ,2 33,8 Luxemburg ,7 53,3 Németország ,6 46,4 Olaszország ,0 66,0 Portugália ,7 92,3 Spanyolország ,6 78,4 Svédország ,3 79,7 EU Ciprus ,9 42,1 Csehország ,1 15,9 Észtország ,5 8,5 Lengyelország ,3 16,7 Lettország Litvánia ,1 17,9 Magyarország ,5 35,5 Málta Szlovákia ,8 44,2 Szlovénia ,8 70,2 EU-25 összesen Bulgária Románia ,6 5,4 Forrás: TBRFA, 2000 A tíz csatlakozó ország bruttó élőfa készlete 6,7 milliárd m 3. Ugyanez a mutató az EU-15-ök esetén 14,8 milliárd m 3, tehát az Unió élőfakészlete az eredeti állapothoz képest 45%-kal nőtt. Más megközelítésben, a csatlakozó országokban az átlagos élőfa készlet 202 m 3 /ha, míg az EU-15-ökben az érték mindössze 130,5 m 3 /ha. Lengyelországban a legnagyobb, míg Szlovéniában a legkisebb az élőfa készlet abszolút nagysága a csatlakozó országok között. Lengyelország rendelkezik a csatlakozó országok teljes élőfa készletének negyedével, Szlovénia pedig a 3%-ával. Figyelemre méltó, hogy Szlovéniában a legnagyobb az átlagos élőfa készlet (283 m 3 /ha). Magyarországon ez az indikátor 174 m 3 /ha, ami közepes értéket képvisel. A legalacsonyabb érték (130 m 3 /ha) Bulgáriában figyelhető meg. A csatlakozó országok viszonylag magas élőfa készletének egyik magyarázata lehet, hogy a térségben az erdőgazdálkodás hagyományaiból adódóan hosszú vágásfordulókat alkalmaztak. Egyes országok, például Szlovénia a jelenleg is magas átlagos élőfa készletét tovább kívánja emelni: legalább 300 m 3 /ha érték elérését tűzték ki célul (www.un.org). A csatlakozó tíz ország éves folyónövedéke kb. 130 millió m 3, a legalacsonyabb érték Szlovéniában (6,3 millió m 3 ), a legmagasabb Lengyelországban (44,9 millió m 3 ) figyelhető meg. 9

10 HEGEDŰS ATTILA Az egy hektárra eső folyónövedék a csatlakozó országokban (4,2 m 3 /ha) magasabb, mint az EU-15-ök (3,4 m 3 /ha) esetén. A legutóbbi bővítést követően Európai Unió éves folyónövedéke elérte a 626 millió m 3 -t (2. sz. táblázat). A fakitermelés vonatkozásában a csatlakozó országokban (10) évente összesen a TBRFA szerint 81 millió, az újabb kutatások szerint 121 millió m 3 -t termelnek ki, ez a mutató az EU-15- ök teljes kitermelésének (kb. 300 millió m 3 ) kb. 40%-át jelenti. A csatlakozó országok közül Lengyelország végzi el a teljes fakitermelés 28%-át, melyet Csehország követ 18%-kal, a sort végül Szlovénia zárja 2,2%-kal. 3. Az erdőre alapozott ipar (EAI) jellemzői Az Európai Bizottság az alábbi ipari szektorokat tekinti erdőre alapuló, illetve ahhoz kapcsolódó iparágaknak: fafeldolgozás; cellulóz-, papírgyártás; papír-, és kartonfeldolgozás; nyomdaipar. A 3. és 4. sz. táblázat e szektorokról nyújt összefoglaló képet. 3. Táblázat Az EU-25-ök erdőre alapozott iparának 1 főbb mutatói 2001-ben I. Szektor Termelési érték Hozzáadott érték EU-15 EU-15 EU-10 2 EU-10 EU-15 EU-15 EU-10 EU-10 (Mrd ) (%) (Mrd ) (%) (Mrd ) (%) (Mrd ) (%) Fafeldolgozás 94,3 28,0 9,1 44,1 29,4 25,3 3,0 42,9 Cellulóz-, papírgyártás 69,6 20,7 3,6 17,5 22,2 19,2 1,2 17,1 Papír-, és kartonfeldolgozás 73,4 21,8 3,4 16,5 22,6 19,5 1,1 15,7 Nyomdaipar 98,9 29,5 4,5 21,9 41,8 36,0 1,7 24,3 EAI összesen 336,2 100,0 20,6 100,0 116,0 100,0 7,0 100,0 Teljes termelés 5 059,8 280, ,3 84,4 EAI/ teljes termelés (%) 6,6 7,4 8,0 8,3 Forrás: European Commission, Táblázat Az EU-25-ök erdőre alapozott iparának főbb mutatói 2001-ben II. Szektor Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Vállalatok száma (ezer db) EU-15 EU-10 EU-15 EU-10 Erdészet n.a. n.a. Fafeldolgozás ,4 128,3 62,2 Cellulóz-, papírgyártás 223,4 30,9 1,99 0,3 Papír-, és kartonfeldolgozás 429,3 58,1 12,9 3,3 Nyomdaipar 931,3 107,2 104,4 21,1 EAI összesen 2 705,0 650,6 247,6 86,9 Teljes termelés , , ,9 467,5 EAI/ teljes termelés (%) 9,5 11,5 14,5 18,6 Forrás: European Commission, 2004 (n. a. nincs adat) Az EU-15-ök tagállamai közül különösen a skandináv országokban meghatározó az erdőre épülő iparok szerepe a nemzetgazdaságban. Az erdőre alapozott iparágak termelési értéke 2001-ban meghaladta a 300 milliárd Eurót (3. sz. táblázat), a foglalkoztatottak létszáma pedig a 2,7 milliót, ezzel az ipar jelentős szektorát alkotják. Az újonnan csatlakozó országokban a termelési érték nem éri el a 21 milliárd Eurót, és mindössze 650 ezer embert foglalkoztatnak az erdőre alapuló iparágak (4. sz. táblázat). Ugyanakkor a teljes nemzetgazdasághoz viszonyítva az erdőre alapozott iparágakat elmondható, hogy lényeges különbség nincs a két országcsoport között. Az erdőre alapozott iparágakban tevékenykedő vállalatok többnyire magántulajdonban vannak, mind a régi, mind az újonnan csatlakozott országokban. A két országcsoportban a vállalatok műszaki színvonala és tőkeereje jelentős különbségeket mutat. Az újonnan csatlakozott 1 A táblázat a minimum 20 főt foglalkoztató vállalatok adatait tartalmazza. 2 EU-10: A jén csatlakozott 10 ország, Bulgária és Románia adatai nélkül. 10

11 ERDÉSZET AZ EU-BAN országok erdőre alapozó ipara ugyanis a gazdasági-politikai átalakulás időszakában nem fejlődött kellően, sőt inkább visszafejlődött. Mindkét országcsoportra jellemző, hogy az erdőre alapozott iparágak termék, vállalatméret, üzemméret, munkaerő-, energia felhasználás vonatkozásában széles skálán mozognak. A fafeldolgozást tipikusan mikro-, és kisvállalkozások végzik, amelyek az erdőben gazdag vidékekre települnek, így a vidéki lakosság foglalkoztatásában meghatározó szerepet töltenek be. A 4. sz. táblázat adatai ugyan nem tartalmazzák teljes mértékben ezt a kört, de a vidéki térségek gazdasági életében mindenképp említést érdemelnek. Ellenben a cellulóz-, és papírgyártás az EU-15-ök esetén néhány multinacionális óriásvállalat (pl. StoraEnso, UPM-Kymmene) kezében összpontosul. 1. ábra Hozzáadott érték alakulása az erdőre alapozott iparágakban (2001) Mrd Euró Hozzáadott érték EU-15 Hozzáadott érték EU-10 Fafeldolgozás Cellulóz-, papírgyártás Papír-, és kartonfeldolgozás Nyomdaipar Forrás: European Commission, 2004 A hozzáadott érték nagyságrendje vonatkozásában az 1. sz. ábra tanúsága szerint szembeötlő különbség látható az EU-15-ök és az EU-10-ek között. A régi tagállamok hozzáadott értéke a négy iparágban átlagosan 30 milliárd Euró, ez az érték az új csatlakozóknál a 2 milliárd Eurót sem éri el. Míg az EU-10-ek esetén a hozzáadott érték legnagyobb hányadát a fafeldolgozás (43%), legkisebb részét a nyomdaipar (24%) adja, addig az EU-15-ök esetén épp az ellenkezője érzékelhető: a hozzáadott értékben a nyomdaipar képviseli a legnagyobb (36%), a fafeldolgozás a legkisebb (25%) hányadot. 4. Az erdészet és a vidékfejlesztés kapcsolata az EU-ban Az Európai Unióban az erdészet a vidékfejlesztés szerves része. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a korábbi brüsszeli országjelentések is az erdészet és a vidékfejlesztés témakörét közösen tárgyalták. A közötti programozási időszakban az EU-15-ök 4,8 milliárd Euro-t fordítanak erdészeti intézkedésekre az EMOGA büdzséjéből (Leader+ nélkül). Ez az összeg a teljes EMOGA vidékfejlesztési programjainak 9,7%-át jelenti. Különösen érdekes tény, hogy a fenti összeg közel 50%-a megy erdőtelepítésre, a másik 2,4 milliárd Euro egyéb erdészeti intézkedések (az erdők multifunkcionális szerepének fejlesztése, erdőtulajdonosok képzése, erdővédelem) keretében kerülnek elköltésre. 11

12 HEGEDŰS ATTILA 2. ábra Erdészeti intézkedések részesedése a vidékfejlesztési támogatásokból között az EU-15-ök esetén Portugália Spanyolország Írország Egyesült Királyság Dánia Olaszország Belgium Görögország Németország Franciaország Hollandia Finnország Ausztria Luxemburg Svédország Forrás: European Commission, A 2. sz. ábra azt mutatja, hogy a legerdősültebb országok (Finnország, Ausztria) az EMOGA rendszerében kevésbé támogatják erdészeti ágazatukat, ugyanakkor például Portugália, Spanyolország jelentősebb pénzösszegeket különített el erdészeti intézkedésekre. A fenti ábra az EU szubszidiaritás elvének erdészetre alkalmazott gyakorlatát is elénk tárja, azaz az EU a tagországoknak adja az erdészettel kapcsolatos döntéseik meghozatalát. Tehát az egyes tagországok saját maguk döntötték el, hogy az EMOGA támogatási rendszerében, mely erdészeti intézkedéseket, milyen mértékben támogatnak. A SAPARD program (mint előcsatlakozási alap) a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (az erdészet szerepeltetése nemzeti döntésen alapult) területén támogatott fejlesztési projekteket április 30-ig. Románia és Bulgária számára 2006-ig továbbra is nyitva áll ez a forrás. A SAPARD keretén belül a csatlakozó országok többsége juttat pénzügyi támogatást az erdészeti szektorba. A 6. sz. táblázat a SAPARD allokációját mutatja a csatlakozó országokban. Látható: Magyarország nem használta ki a SAPARD erdészeti lehetőségeit. % 12

13 ERDÉSZET AZ EU-BAN 5. Táblázat Erdészeti intézkedések a SAPARD programon belül között Ország Erdészet részesedése a Fő tevékenység SAPARD-ból millió Euró % Észtország 1,1-3,3 1-3 Erdészeti tevékenységek diverzifikációja Lettország 4,6 3 Erdészeti csemetekertek fejlesztése, erdőtelepítés Litvánia 7,7 4 Erdészeti infrastruktúra fejlesztése, erdőtelepítés Lengyelország Csehország Szlovákia 9,7 8 Erdészeti csemetekertek Magyarország Szlovénia Románia 108,3 10 Erdészeti utak, erdőtelepítés, csemetekertek Bulgária 30,0 8 Ültetvények, erdőtelepítés KKEO ,5 5 Forrás: European Commission, 2004 Vidékfejlesztési politika 2006 után 2004 júliusában a Bizottság elfogadott egy javaslatot az EU vidékfejlesztési ágazati politikájának a megerősítésére és a végrehajtásának nagymértékű egyszerűsítésére. A Bizottság meg kívánja reformálni az EU vidékfejlesztési ágazati politikáját a polgárok környezetre, élelmiszer-biztonságra és minőségre irányuló igényeinek megfelelően, hogy az fontosabb szerepet játsszon az új, megreformált közös agrárpolitikában (KAP). A javaslat a as időszakban évente 13,7 milliárd eurót szán vidékfejlesztésre. Az egységes finanszírozási és programozási eszköz létrehozásával az új politika irányítása és ellenőrzése sokkal könnyebb lesz. A következetesség, az átláthatóság növekedni fog. A tagállamoknak és a régióknak nagyobb szabadságuk lesz abban, hogy hogyan hajtsák végre programjaikat. Az új vidékfejlesztési politika főbb jellemzői: Egységes finanszírozási és programozási eszköz, az Európai Vidékfejlesztési Alap (EVFA) Egy valódi EU vidékfejlesztési stratégia, jobb összpontosításokkal az EU-prioritásokra Megerősített ellenőrzés, értékelés és tájékoztatás. A számlák ellenőrzési rendszerét kiterjesztik a vidékfejlesztés minden részére Megerősített alulról felfele irányuló megközelítés. A tagállamok, a régiók és a helyi tevékenységi csoportoknak több beleszólásuk lesz a programok helyi igényekhez igazításába. A három fő irányvonal (axis): 1. irányvonal: A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének növelése 2. irányvonal: Környezetvédelem és területigazgatás 3. irányvonal: Az életminőség és a diverzifikáció fejlesztése A fenti javaslat elfogadja az erdészet kiemelkedő szerepét a vidékfejlesztésben, és a jelentés számos intézkedést is tartalmaz a fenti 3 irányvonal mentén, amelyek erősítik a fenntartható erdőgazdálkodást, fejlesztik az erdővédelmet, népszerűsítik az erdők multifunkcionális szerepét az EU-ban, valamint hozzájárulnak az erdészet kedvezőbb integrációhoz a vidékfejlesztési programokban. 13

14 DR. MÉSZÁROS KÁROLY II. NEMZETI ERDŐPROGRAM KIALAKÍTÁSA 1. Történeti áttekintés A XX. század végére a Földön a gazdasági, szociális és környezeti fejlődés olyan állapotot eredményezett, hogy az 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett UNCED (United Nations Conference on Enviroment and Development) az erdőpusztulás megállítása érdekében egy jegyzéket fogadott el AGENDA 21 néven. Ez előírja, hogy az aláíró országok dolgozzák ki az erdő fenntartását és az erdőgazdálkodás tartamosságát biztosító nemzeti akcióprogramjaikat (EGESTAD, P. S. 1998). Magyarország az egyezményt aláírta. Az MCPFE 2003-as Bécsi Határozat szerint a nemzeti erdőprogram (NEP) egy partnerségen alapuló, átfogó, ágazatok közötti és ismétlődő politikai tervezési folyamatot, nemzeti és/vagy nemzeten belüli szinten történő végrehajtást, megfigyelést és értékelést jelent annak érdekében, hogy a H1 Helsinki Határozatban megfogalmazott tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás további javítása irányába haladjunk, és hozzájáruljunk a fenntartható fejlődéshez. (MCPFE Bécsi Határozat) Az MCPFE Bécsi Határozatát aláíró országok és az Európai Közösség kötelezték magukat, hogy: pán-európai szinten tovább munkálkodnak az ágazaton túlnyúló kérdések jobb megértésén, meghatározzák a kulcsfontosságú kérdéseket, szerepélőket és a regionális öszszefüggésben figyelembe veendő közös cselekvést, és megerősítik az együttműködést és párbeszédet a megoldások felkutatásában fokozzák az ágazatok közötti politika összehangolást az olyan mechanizmusok létrehozásával vagy javításával, amelyek az erdészeti ágazat és más fontos ágazatok közötti rendszeres kommunikációra vonatkoznak, hogy bővítsék az információcserét és a tanácskozások körét. A NEP folyamatának e dokumentumokban és tanácskozásokon elfogadott alapelvei a következők: A nemzeti erdőprogramot valamennyi európai országban az erdészeti politika fontos eszközének tekintik. A NEP a tartamosság legszélesebb értelemben való megvalósítását kell, hogy szolgálja. A NEP a nemzeti sajátosságokat kell, hogy tükrözze. Az európai programok fontos eleme kell, hogy legyen a folyamatban való széleskörű és nyílt részvétel lehetősége a partnerség elve alapján. Az európai erdőprogramokat teljeségre törekvő (holisztikus) és ágazat-közi megközelítés jellemezze. Az ágazatközi egyeztetés megfelelő koordinációs munkát igényel. A NEP megalkotása nem egyszeri tervezést jelent, hanem egy olyan dinamikus folyamatot, amelynek során a politikát és a megvalósítást folyamatosan hozzáigazítják a jelentkező változásokhoz. A korszerű értelemben vett tartamosság feltételeinek megvalósítása intézményi és eljárási-szakigazgatási reformokat is szükségessé tehet. Az erdőgazdálkodás céljainak elfogadtatása a társadalommal és más ágazatokkal végül előfeltétele annak, hogy az erdészeti politika érvényesíthető legyen a társadalmi és politikai fórumokon. A nemzetközi folyamatokhoz illeszkedően Nemzeti Erdőprogram a magyar erdészeti politika egyik elsődleges feladatává vált. (MÉSZÁROS K., LENGYEL A. 2000), amelynek illeszkedő célkai: Az erdőgazdálkodás tartamossága nemzetközi fejlődésével való lépéstartás biztosítása a hazai gyakorlatban az erdővagyon hosszú távú fennmaradása érdekében. 14

15 NEMZETI ERDŐPROGRAM KIALAKÍTÁSA Politikai keret nyújtása az erdőgazdálkodás középtávú fejlesztéséhez. A megvalósításhoz szükséges speciális eszközök kidolgozásával az erdőtörvényen és létező erdőhöz kapcsolódó programokon kívül egyéb garanciák biztosítása a kívánt fejlődéshez. Járuljon hozzá Magyarország EU-tagsága feltételei biztosításához egy az EU erdészeti stratégiájához illeszkedő középtávú program kidolgozásával. A nyílt párbeszéd lehetőségének megteremtése a társadalom és az erdőgazdálkodás között a '90-es évek változásai után. A Nemzeti Erdőprogram egy átfogó erdészetpolitikai eszköz, amit a tartamos erdőgazdálkodás megvalósítása érdekében alkalmaznak országos és regionális szinten egyaránt. A nemzeti erdőprogramok szektorok közötti megközelítésen alapulnak, beleértve a célok megfogalmazását, a stratégia és akcióterv kidolgozását, a megvalósítás, ellenőrzés és értékelés fázisát is. Célszerűen az egyes országok tartamos gazdálkodással foglalkozó stratégiai terveibe, mint pl. gazdaságfejlesztés programja, földhasznosítási terv, agrárprogram...stb. illeszkednek, amelyek által az erdővel kapcsolatos erőfeszítések országos szinten egységes megközelítéssel tárgyalhatóak. Az egyes országok adottságaiknak megfelelően különbözőképpen fogalmazhatják meg Nemzeti Erdőprogramjaikat, ill. erdészeti stratégiájukatazonban a programok a következő eltérően hangsúlyozott elemeket tartalmazzák (IN PELKONNEN, P. 1999). Tartalmi elemek: Az erdő managementje, növelése, védelme, használata. Fatermék- és fapiac, elsődleges és másodlagos faipar, faenergetikai ipar. Munkaerő-piaci, szociális, környezeti kihatások. Kutatás és fejlesztés. Országos, regionális és helyi szintek megjelenítése. Nemzetközi vonatkozások. Szervezési, megvalósítási elemek: Folyamat átláthatósága és széleskörű ráhatás lehetősége, társadalmi igények felmérése. A fejlődés politikai kerete. Harmonizáció más szektortervekkel, monitoring, visszacsatolás. Kommunikáció a program résztvevői és a társadalom között. A program finanszírozása. A megvalósulás lehetséges alternatívái és esélyei. 2. A Nemzeti Erdőprogram elemei A Nemzeti Erdőprogram az erdőgazdálkodás fejlődési irányaira kell, hogy választ keressen széles szakmai és társadalmi közreműködéssel a nemzetközi követelmények figyelembevétele mellett. A NEP felépítése a következő: 1. Nemzeti Erdőnyilatkozat: tartalmazza az ország tartamos erdőgazdálkodás iránti elkötelezettséget a nemzetközi egyezmények betartásának értelmében. 2. Erdészeti szektor analízise: tartalmazza az erdőgazdálkodásnak a gazdaság egyéb ágaihoz való kapcsolata elemzését, ill. a nemzetgazdaság fejlődéséhez való illeszkedését. Ez az elem a program tervezett időtartama alatt folyamatos vizsgálatként van jelen. 3. A tartamos erdőgazdálkodás stratégiai fejlesztési terve: a stratégia az erdészeti politikán belül külön kérdéscsoportonként vizsgálja az erdő védelme, az erdészeti tervezés, a fatermesztés, fafelhasználás, a foglalkoztatás, a technológiai fejlesztés és az erdészeti PR tevékenység, infrastrukturális feladatok ellátásának kérdéseit. Az erdőgazdálkodás jogi, 15

16 DR. MÉSZÁROS KÁROLY intézményi és finanszírozási rendszere az egyszerűsítés és a decentralizáció jelentőségének növelése igényével kerül tárgyalásra. Különös jelentősége van a szervezeti struktúrák nemzetközi környezetbe való illeszkedésének (Európai Unió) és konfliktus minimalizáló működésének. Kiemelt hangsúlyt kap a meglévő erdővagyon gazdálkodási és közérdekű erdőfenntartási funkciói zavartalan ellátása, illetve az erdőállomány extenzív növelésének (erdőtelepítés) kérdése. Minden feladatot olyan összefüggésben kell áttekinteni, hogy az erdőgazdálkodás és a környezet- és természetvédelem, mező- és vadgazdálkodás, vidékfejlesztés, energiaszektor stb. sajátos aspektusai kellő hangsúlyt kapjanak. Külön ki kell térni ezek pénzügyi összefüggés-rendszerére, tervezésére, amely során az állami és magán szektor, ill. a külföld szerepvállalása is meghatározandó. 4. Cselekvési program: a felsorolt konkrét tevékenységeknek regionálisan és országosan is illeszkedniük kell a feltárandó igényekhez és a kialakított stratégiához feladatkörönként is. 5. Beruházási program: az állami, magán és EU-beruházások lehetőségének vizsgálata, ideértve a megfelelő támogatási rendszerek kialakítását és reformját is (erdőfelújítás normatív támogatási rendszere, erdőtelepítés támogatási rendszere, szerkezeti támogatások pl.: birtokkoncentráció, az erdő hitelképessége vizsgálata az erdőértékelés fejlesztésén át). 6. Ellenőrző és értékelő rendszer felállítása: egy többszintű monitoring rendszer illesztése az agrárinformatikai rendszeren belül működő erdészeti informatikai rendszerhez, ami az erdőprogram végrehajtása elemzését, ill. a szükség szerinti visszacsatolást lehetővé teszi. 7. Koordináció: a program elkészítéséhez szükséges koordinációt, ill. átláthatóságának biztosítását az MTA EB-nak alárendelve a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyongazdálkodási Intézete végzi. Az egyes stratégiai területek elemző munkájához független szakértői csoportok, ill. szervezetek ad-hoc bizottságai kerülnek felkérésre. A programot az FVM EH irányította az MTA EB tudományos koordinálásával. 3. Megvalósítás kulcsterületei Annak érdekében, hogy a Program kellően megvalósítható legyen a cselekvési programok három fő területével, úgy, mint: a védelemmel, a hasznosítással és a fejlesztéssel foglalkozó cselekvéssorozatokra kell koncentrálni. Ezen felül a Program időbeli és térbeli egységekre bontható és intézkedéseit ezen keretek között kell megvalósítani. 3 Célprogramok: Állami erdőgazdálkodás fejlesztése Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése Vidék-és területfejlesztés, erdőtelepítés Természetvédelem az erdőkben Modern erdővédelem Fenntartható vadgazdálkodás Racionális fahasznosítás Az erdészeti igazgatás Kutatás, oktatás és termelésfejlesztés Az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről 3 Időbeli tervezési egységek: , , Térbeli tervezési egységek: Alföld, Dunántúl, Észak-Magyarország, országos hatáskör. 16

17 NEMZETI ERDŐPROGRAM KIALAKÍTÁSA 4. Kapcsolódás az egyéb nemzeti fejlesztési programokhoz A Nemzeti Erdőprogram ágazatközi egyeztetése során a következő nemzeti szintű fejlesztési programokra és folyamatokra kell tekintettel lenni: Nemzeti Fejlesztési Terv vonatkozó fejezetei (pl. AVOP) Nemzeti Környezetvédelmi Program - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Nemzetei Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Vásárhelyi Terv Nemzeti Alaptanterv A kormány 1110/2004(X. 27) kormányhatározatban az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a megvalósítás időszaka ig tart és a program végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközöket 2006-tól kell az erdőgazdálkodás rendelkezésére bocsátani. 5. A Nemzeti Erdőprogram megvalósításának előnyei A Nemzeti Erdőprogram elfogadásával és a széles előkészítő munkával a társadalom elkötelezettségét nyilvánítja az erdő ügyében. Annak minden érintett véleményét tükröző elfogadása után, társadalmi konszenzussal indulhat meg az erdőgazdálkodás ágazati fejlődési pályára állítása és kommunikáció alakul ki a szakmai és egyéb erdő iránt érdeklődő érdekcsoportok között. Evvel lehetőség nyílik az erdőgazdálkodást érintő belső és külső konfliktusok megelőzésére, ill. a létezők oldására. Az erdő ismét közüggyé válik. A társadalom közös erőfeszítései és a szakemberek együttes tevékenysége lehetőséget ad az akut erdőgazdasági problémák távlati kezelésére, megoldására és a program biztosítja a folyamatos visszacsatolás melletti végrehajtást. 17

18 SCHIBERNA ENDRE III. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN 1. A magán-erdőgazdálkodás funkcionális szereplői Az erdőgazdálkodási tevékenység négy funkcionális részre bontható, melyek a magán-erdőgazdálkodás alapösszetevőit jelentik, és jellemzően nem egyetlen szereplő kezében egyesülnek. A magán-erdőgazdálkodás funkcionálisan elkülönült szereplői: erdőgazda (az erdő hasznainak szedése és a gazdálkodás kockázatainak vállalása) bejelentett erdőgazdálkodó (törvényi előírásoknak való megfelelés) szakirányító (szakismeretek alkalmazása) kivitelező vállalkozó (az erdőgazdálkodási munkák tényleges végrehajtása) A gazdálkodás (a javak hasznosítása), az igazgatási követelményeknek való megfelelés (törvényi kötelezettségek teljesítése) és a szakirányítási feladatok ellátása (a szakértelem bevonása) együtt jelentik az erdőgazdálkodást, mint tevékenységet. Ez a funkcionális felbontás azonban csak arra világít rá, hogy a részterületek ellátása nem feltétlenül ugyanazon szereplő feladata. Az erdészeti munkák kivitelezésére a legkézenfekvőbb megoldás kivitelező vállalkozó alkalmazása, azonban a kisebb volumenű, és speciális eszközöket nem igénylő munkákat általában a tulajdonosok is el tudják végezni Az erdőgazda A tulajdonos a hasznok szedését és annak kockázatait önmagánál tarthatja, vagy átadhatja. Az első esetben a tulajdonos, a másodikban pedig a gazdálkodást átvevő az erdőgazda. Osztatlan közös tulajdon esetén a gazdálkodás körülményeit a tulajdonosi közösség szótöbbséges határozattal állapítja meg, míg a használat átadásához (használat átadásának a használatba vagy haszonélvezetbe adás minősül, a bérlet vagy megbízás nem) egyhangú egyetértés szükséges A bejelentett erdőgazdálkodó Az erdőgazdálkodási tevékenységgel szemben törvényi követelmények állnak fenn, amelyek teljesítését minden erdőtulajdon esetében valakinek vállalnia kell. A kötelezettségeket vállaló személyt, vagy szervezetet az Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásba veszi, ezért bejelentett erdőgazdálkodónak nevezzük. A bejelentett erdőgazdálkodó feladata, hogy kapcsolatot tartson az Állami Erdészeti Szolgálattal, vállalja az erdőgazdálkodói kötelezettségeket, és gyakorolja az erdőgazdálkodói jogokat. Az általa vállalt kötelezettségeknek anyagi és jogi vonzatai vannak, amiből következik, hogy a vállalásának fejében nem csak ellentételezés illeti meg, hanem garanciákra is szüksége van és megfelelő eljárási jogkörre ahhoz, hogy a vállalt kötelezettségeknek megfeleljen. Ezért az erdőgazda és a bejelentett erdőgazdálkodó bár személyében eltérhet, de a tényleges döntések meghozatalát csak ésszerű mértékben lehet ilyen esetben szétválasztani A szakirányító Az Erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (Evt.) X. fejezete(evt. 86. (1)) alapján az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási munkák szakszerűségének biztosítása érdekében a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező un. szakirányító közreműködését igénybe venni. A szakirányítást végző un. szakszemélyzetet eskütétel után az Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásba veszi, és felruházza az Evt.-ben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel. A szakirányítás egy speciális esete az integrátori státusz. Az integrátor olyan 18

19 HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN szakirányító, aki eléri a mindenkori agrártámogatási rendeletben meghatározott minimális üzemi és szakirányítói területet, valamint teljesíti az ott megfogalmazott további előírásokat is Az integrátori hálózat A magán-erdőgazdálkodási szektor működésének és fejlődésének egyik legnagyobb akadálya az információhiány. Az új tulajdonosok tájékozatlanok kötelezettségeikről, jogaikról és lehetőségeikről, a szektor motorjának tekinthető szakemberek pedig nem juthatnak hozzá az erdőtulajdonosok adataihoz, így a kapcsolatot sem tudják felvenni velük. A szakigazgatás is nehezen birkózik meg a rengeteg tulajdonos felszólításával és az erdőgazdálkodási bírságok és az erdőfenntartási járulék teljes adminisztrációjával. Az erdőgazdálkodási szakismeret alkalmazása és egyben az erdőgazdálkodóknak, az erdőgazdálkodási szakirányítás igénybevételére vonatkozó kötelezettségének (Evt. 86. (1)) könnyebb teljesíthetősége érdekében létrehozták az integrátori státuszt. Az integrátorok olyan szakirányítók magánszemélyek, vagy szervezetek- akik a szakirányítókkal szemben támasztott törvényi feltételek mellett együttesen teljesítik az alábbi feltételeket is (a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet alapján): legalább 200, de legfeljebb 4000 hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója, és az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette, legalább 200 hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít, legalább 50 hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van, nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, melynek legalább 75 százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02.0) származik, és erről a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozott, elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást abban az erdőtervezési körzetben, amelyikben gazdálkodik vagy szakirányítást végez, tagja a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének. Az integrátorok hálózatának kialakítása az első lépés volt abba az irányba, hogy a magán-erdőgazdálkodási szektorban megjelenjenek a szakismereteket, a vállalkozói képességeket és tőkét is egyesítő vállalkozások, amelyek képesek a szektor szerveződését elősegíteni azáltal, hogy az erdőtulajdonosok változatos igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak. 3. ábra Erdőgazdálkodási integrátorok elhelyezkedése Magyarországon 2003-ban Forrás: METH A magán-erdőgazdálkodási szektorban előforduló jellemző gazdálkodási 19

20 SCHIBERNA ENDRE formák 2.1. Egyéni erdőhasználat Egyéni erdőhasználatra jogosult az az erdőtulajdonos, aki a kizárólagos tulajdonában, haszonélvezetében, vagy vagyonkezelésében levő, és az erdészeti hatóság által önálló gazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. (Etv. Vhr. 16. ) A kisterületű magán-erdőgazdálkodásnak ez a legkívánatosabb formája mind a gazdálkodó, mind pedig a hatósági irányítás szempontjából. Sajnos azonban már a privatizációs folyamatban alkalmazott eljárások sem segítették elő azt, hogy földrészletenként önálló tulajdonosok jöjjenek létre, az azóta eltelt időszakban pedig az öröklések folytán egyre nagyobb a földrészleten belül kialakuló tulajdonosi közösségek aránya Közös megbízott A közös megbízott olyan bejelentett erdőgazdálkodó, aki az adott földrészletnek maga is tulajdonosa, és a tulajdonosi közösség őt többségi szavazattal megbízta az erdőgazdálkodói feladatok ellátására. Ez a jogi konstrukció a gyakorlatban nagyon nagy jelentőséggel bír az osztatlan tulajdonosi közösségek jogszerű működésének megtartásában, de sajnos sok a tisztázatlan kérdés is vele kapcsolatban. A bejelentett erdőgazdálkodó ugyanis egy személyben vállalja az Evt.-ben nevesített erdőgazdálkodói kötelezettségeket, pedig a Ptk. a megbízónak egyfajta felelősségátvállalás nélküli közvetítő szerepet szán, tevékenysége során a megbízott csak azért felelős, hogy a magbízatását gondosan lássa el. A gyakorlatban kialakult módszer az, hogy a közös megbízott irányítja az erdőterületen folyó gazdálkodást, erre vonatkozóan szerződéseket köt, számlákat állít ki, illetve fogad be. A gazdálkodás eredményével a tulajdonostársak felé elszámol, és az átadott nyereséget ráfordításként veszi figyelembe, azaz a saját adózásában a tulajdonostársakra jutó nyereséget nem kell figyelembe vennie, azzal minden tulajdonos a saját adóalanyisága szerint adózik. Gyakorta előfordul, hogy az osztatlan tulajdonon a tulajdonosok elkülönült gazdálkodást folytatnak, de az erdészeti hatóság felé akkor is egy személyben a közös megbízott vállalja a felelősséget Szövetkezet, erdőszövetkezet A szövetkezetek működést az évi II., és a évi CXLL törvények szabályozzák. Az erdőszövetkezet olyan szövetkezet, amely kizárólagosan erdőgazdálkodással, és ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenységgel foglalkozik. A szövetkezet legjellemzőbb ismérve, hogy a tagok, tagi részesedésük mértékétől függetlenül azonos szavazattal bírnak. A korábbi erdőszövetkezetek közül egyre többen alakulnak át más gazdálkodási formába főként amiatt, mert a nagyszámú és eltérő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok nem érzik igazságosnak a tulajdoni hányad és a szavazati jog szétválasztását, ezért szerepük a magánerdőgazdálkodásban egyre csökkenő Erdőbirtokossági társulat Az erdőbirtokossági társulat erdőtulajdonosok által létrehozott társulat, aminek elsődleges célja az erdőtulajdon hasznosítása, szabályozása az évi XLIX. tv alapján történik.. Megalakulása szerződéssel, vagy az alakuló közgyűlés határozatával lehetséges, ami alapján a cégbíróságon bejegyzésre kerül. A tulajdonosok erdőtulajdonukat a társulat használatába adják és az alapszabályban pontosan meghatározzák a gazdálkodás körülményeit: az erdei ha- 20

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár

Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában Ormos Balázs főtitkár Országos Erdészeti Egyesület EFDSZ-WWF szakmai fórum, BUDAPEST 2006.február 1. Az előadás forrása:

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az EU Erdészeti Akcióterve

Az EU Erdészeti Akcióterve Az EU Erdészeti Akcióterve Előadó: Szép Tibor FAGOSZ konferencia Kecskemét, 2006. április 25. 1 Az EU erdészeti ágazata sokszínű (erdőtípusok, erdőtakaró, tulajdonszerkezet, társadalmi-gazdasági feltételek)

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

I. Erdészeti feladatok jogcím előirányzata (KvTv. XII. fejezet, 10. címszám, 5. alcímszám, 1. jogcímcsoport, 1. jogcímszám)

I. Erdészeti feladatok jogcím előirányzata (KvTv. XII. fejezet, 10. címszám, 5. alcímszám, 1. jogcímcsoport, 1. jogcímszám) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐ VAGYON-GAZDÁLKODÁSI INTÉZET 9400 SOPRON, Ady E. u. 5., T:06-99/518 201, F.: 06-99/329 911, Email: NFPHungary@emk.nyme.hu,Web:http://quercus.emk.nyme.hu/NFP_Hungary/ Dr.

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben. Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29.

Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben. Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29. Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29., Salgótarján Miért gondoljuk, hogy az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepet játszik a

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben