EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS"

Átírás

1 EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS Szerzők: Dr. Gerencsér Kinga Dr. Jáger László Dr. Lett Béla Dr. Mészáros Károly Dr. Varga Szabolcs Facskó Ferenc Hegedűs Attila Schiberna Endre Lektorok: Barátossy Gábor Dr. Marosi György Szerkesztő: Dr. Héjj Botond

3 Tartalomjegyzék I. Erdészet az EU-ban 6 1. Bevezetés 6 2. Az Európai Unió fontosabb erdészeti paraméterei Erdőterület Fafaj megoszlás Az erdőterületek természetességi kategóriái, védett erdőterületek Élőfakészlet, folyónövedék és fakitermelés 9 3. Az erdőre alapozott ipar (EAI) jellemzői Az erdészet és a vidékfejlesztés kapcsolata az EU-ban 11 II. Nemzeti erdőprogram kialakítása Történeti áttekintés 2. A Nemzeti Erdőprogram elemei Megvalósítás kulcsterületei Kapcsolódás az egyéb nemzeti fejlesztési programokhoz A Nemzeti Erdőprogram megvalósításának előnyei 17 III. Hazai és nemzetközi szervezetek a magán-erdőgazdálkodásban A magán-erdőgazdálkodás funkcionális szereplői Az erdőgazda A bejelentett erdőgazdálkodó A szakirányító Az integrátori hálózat A magán-erdőgazdálkodási szektorban előforduló jellemző gazdálkodási formák Egyéni erdőhasználat Közös megbízott Szövetkezet, erdőszövetkezet Erdőbirtokossági társulat Gazdasági társaságok Érdekképviseleti szerveződések a magán-erdőgazdálkodásban 21 IV. A megváltozott társadalmi igények hatása az erdőgazdálkodásra Az erdőrezervátumok kijelölése A NATURA 2000 hálózat A természetvédelmi korlátozások miatti kártalanítás Eredettanúsítás A tartamos erdőgazdálkodás tanúsítása A faforgalmazási lánc tanúsítása 29 V. Új tendenciák az elsődleges fafeldolgozásban Új tendenciák a fűrésziparban 32 3

4 2. Hulladékok illetve melléktermékek kezelése A megelőzés terén A hasznosítás terén Az ártalmatlanítás terén Termékekkel szemben elvárt követelmények: A feldolgozással szembeni követelmények 33 VI. Az erdőt érintő EU-s jogi ismeretek Az erdészeti jogalkotás fejlődése az Európai Unióban 2. Az erdészeti jogszabályok megjelenési formái 3. Az EU erdészeti stratégiája A környezetvédelmi célú erdészeti jogalkotás az Európai Unióban A mezőgazdasággal kapcsolatos erdészeti jogalkotás az Európai Unióban Az Európai Unió és trópusi erdők Az illegális fakitermelés megakadályozásával kapcsolatos EU kezdeményezés 41 VII. Az erdészeti adózás és támogatás jelenlegi és várható rendszere Az erdőgazdálkodás számviteli és adózási sajátosságai Az erdővagyon és a vagyon változások adózása A magán-erdőgazdálkodás, mint szakaszos üzem hozama, ráfordítása és adózása Az erdészeti támogatás az Európai Unióban, támogatásaink összehangolása az EU-val Erdészeti támogatásaink jogszabályi háttere és EU-s megítélése A magyar támogatások alakulása az átmeneti időszakban Erdészeti központosított költségvetési bevételek, az erdőfenntartási járulék (EFJ) Az erdészeti közcélú feladatok ellátásának, az erdőfelújításának támogatása A magán-erdőgazdálkodás támogatása Az erdő többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása 2004-ig 4. Az erdőtelepítés támogatásának harmonizálása az EU szabályokkal Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás támogatása ig Az erdőtelepítés szabályozásának módosítása 2004-ben Az erdőtelepítés támogatásának mértéke Euro-ban 51 VIII. Hazai és külföldi információs források Keresés nyilvános on-line könyvtári katalógusban Keresés az interneten elhelyezett információk között 55 IX. Melléklet Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Rövidítések magyarázata 58 4

5

6 HEGEDŰS ATTILA I. ERDÉSZET AZ EU-BAN 1. Bevezetés Az EU addig is heterogén erdészeti jellemzőit a május 1-jén csatlakozott 10 új tagállam még árnyaltabbá és sokoldalúbbá tette. Átlagos adatokkal ugyan jellemezhető az EU erdővagyona, erdősültsége és fafaj megoszlása, de ezen mutatószámokat nem szabad tényleges átlagadatoknak tekintenünk, az egyes tagállamokban ezektől jelentősen eltérő adatokkal találkozhatunk. Szem előtt kell tartanunk azt a tényt is, hogy az integráció bővülési folyamata nem állt le: az Unió jelenlegi álláspontja szerint 2007-ben újabb két ország, Bulgária és Románia (erdőterületük együttes nagysága több mint 10 millió hektár) is az EU tagországává válik. Jelen tanulmányrészben elsőként az Unióba csatlakozott új tagállamok (8) köztük hazánk, valamint két tagjelölt ország (Bulgária, Románia) és a korábbi EU-15-ök fontosabb erdészeti jellemzői kerülnek összevetésre, amelyet az erdőre alapozott iparágak (forest-based industry) összehasonlítása követ, végül az erdészet és a vidékfejlesztés kapcsolata kerül kiemelésre. 2. Az Európai Unió fontosabb erdészeti paraméterei 2.1. Erdőterület Az Európai Unióban a legutóbbi bővítést követően az erdő és egyéb fás területek nagysága több mint 160 millió ha, ami a teljes termőterület 35%-át teszi ki. Ebből 137 millió ha az erdő, melyből közel 117 millió ha a közvetlen faanyag ellátást szolgálja. Az 1. sz. táblázat tanúsága szerint az EU erdőterületének több mint 30%-a a skandináv térségbe koncentrálódik. Jelentős erdőterületek vannak még Spanyolországban, illetve Franciaországban is, de az újonnan csatlakozók közül nem szabad elhanyagolni Lengyelország erdőterületeit (9 millió ha). Az EU-hoz tartozó országok erdősültség adatai az átlagtól (35%) igen nagy eltéréseket mutatnak. Az erdősültség Finnországban 71,9%, Svédországban 66,8%, ezzel szemben Írországban csupán 8,6%. Az újonnan csatlakozott országok közül Szlovénia, Észtország és Lettország a három legerdősültebb ország. Hazánk az erdősültséget (20%) illetően az utolsó helyen szerepel. A tagországok eltérő erdősültségét Magyarország megyéihez lehetne hasonlítani: míg Békés 4,2%-kal a legkevésbé erdősült, addig Nógrád 37,1%-kal a legerdősültebb megye. A 1. sz. táblázatból látható, hogy az EU átlagos erdősültsége közel kétszerese a magyarénak. Ez a tény előrevetíti a 26-27%-os magyar erdősültség elérését, ami a mezőgazdasági termelésből felszabaduló területek egy részének racionális hasznosítási módja lehet. Az EUban az erdőterv szerint kezelt erdők aránya 85%, hazánkban ez a mutató 100%, azaz a teljes erdőterületen erdőterv szerint folyik a gazdálkodás. 6

7 ERDÉSZET AZ EU-BAN 1. Táblázat Erdőterület nagysága Ország Erdő és egyéb fás terület Erdőterület Egyéb fás terület Erdő Faanyag ellátást szolgáló nem szolgáló Faanyag ellátást Ezer ha Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU Ciprus Csehország Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta , Szlovákia Szlovénia EU-25 összesen Bulgária Románia Forrás: TBRFA, Fafaj megoszlás Az EU-15-ök esetén a tűlevelű erdők aránya 57%, ezen belül két fafaj-csoportnak Picea sp. és Pinus sp. van domináns jelentősége. A csatlakozó tíz ország átlagában a fenyőerdők aránya 46%, a lombosoké 37%, a fennmaradó 17%-on elegyes erdők találhatók. A fafaj megoszlások elemzése alapján elmondható, hogy a fenyőerdők aránya a legnagyobb Lengyelországban, ahol az erdőterület 2/3-a fenyves. Északról déli irányba haladva érzékelhető, hogy folyamatosan csökken a fenyőerdők aránya a kontinensen. Így az Európai Unió ilyen szempontból két jól elkülöníthető csoportra oszlik: egyrészt egy északi blokkra (Skandináv országok, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország), ahol egyértelműen a tűlevelűek dominálnak. És egy déli egységre: (Franciaország, Spanyolország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária), ahol a lombos fajok jellemzőbbek, azzal a kiegészítéssel, hogy Szlovákia, Szlovénia és Románia esetén a 30%-os fenyőarány nem lebecsülendő. 7

8 HEGEDŰS ATTILA 2.3. Az erdőterületek természetességi kategóriái, védett erdőterületek Az erdők biodiverzitásának értékelésekor kulcs szerepet kap az erdők természetességének megítélése. A TBFRA három erdőkategóriát különít el: háborítatlan, természetközeli és ültetvény erdő. Az EU-15-ök országaiban kb. 5,8 millió ha háborítatlan erdő található, ami a teljes erdőterület 5%-át jelenti. A csatlakozó országokban mindössze ha ilyen erdőterület van, ez az erdeik 2%-át érinti. Összehasonlítva ezt az értéket az EU-15-ök mutatószámaival látható, hogy az EU-15-ök háborítatlan erdeinek aránya a csatlakozó közép- és kelet európai országok hasonló arányainak több mint a duplája. Ugyanakkor, ha az EU-15-ök közül Finnország és Svédország háborítatlan erdőterületeit nem szerepeltetjük az összehasonlításban, a különbség a csatlakozó tíz ország és az EU-15-ök között kiegyensúlyozottá válik. A TBFRA adatbázisa szerint Csehországban, Észtországban és Magyarországon nincs háborítatlan erdő. A védett erdőterületek összehasonlítása a nemzetközileg elfogadott IUCN kategóriák alapján történik. A csatlakozó országok erdőterületének több mint 18%-a tartozik az IUCN I-VI védelmi csoportba. A térségből kiemelkedő értéket hordoz Románia: ha erdő esik az IUCN I-II egységbe. Különleges helyzetben van Észtország, ahol a fokozottan védett erdők területe megháromszorozódott az elmúlt öt évben. Szlovákia és Bulgária erdőterületének közel 40%-a IUCN védelmi kategóriáinak valamelyikébe esik. Ezzel szemben Szlovéniában mindössze ha (7,1%) erdőterület esik az IUCN védettségi kategóriákba. Ugyanakkor például Szlovákia és Szlovénia védett erdeinek pusztán számok alapján történő megítélése félreértésekre adhat okot. Míg Szlovákiában az éves bruttó növedék kb. 53%-át kitermelik, addig Szlovéniában csupán a 36%-át. Ezért nem igazán a védett erdőterületek kiterjedése, aránya a meghatározó, sokkal inkább az, hogy az adott ország mennyire rendelkezik határozott elképzeléssel arról, hogy milyen cél és eszközrendszert állít fel erdeinek megóvása érdekében (CSÓKA, 2004). Az EU-15-ök erdőterületeinek közel 17%-a (kb. 19 millió ha) tartozik IUCN védettségi kategóriába. Ez a mutató valamennyi tagjelölt ország felvétele után közel 25 millió hektárra növekszik. Így a bővülési folyamattal ez EU erdeinek biodiverzitása tovább gyarapszik. 8

9 ERDÉSZET AZ EU-BAN 2.4. Élőfakészlet, folyónövedék és fakitermelés 2. Táblázat Élőfakészlet, folyónövedék, fakitermelés és erdőtulajdonlás Ország Élőfakészlet kéregben (millió m 3 ) Fenyő Lomb Összes 1. Éves nettó folyónövedék kéregben (ezer m 3 ) 2. Fakitermelés kéregben (ezer m 3 ) 2./1. Tulajdonlás (%) % Közösségi Magán Ausztria ,1 81,9 Belgium ,0 57,0 Dánia ,4 71,6 Egyesült Királyság ,1 56,9 Finnország ,7 70,3 Franciaország ,9 75,1 Görögország ,9 19,1 Hollandia ,0 49,0 Írország ,2 33,8 Luxemburg ,7 53,3 Németország ,6 46,4 Olaszország ,0 66,0 Portugália ,7 92,3 Spanyolország ,6 78,4 Svédország ,3 79,7 EU Ciprus ,9 42,1 Csehország ,1 15,9 Észtország ,5 8,5 Lengyelország ,3 16,7 Lettország Litvánia ,1 17,9 Magyarország ,5 35,5 Málta Szlovákia ,8 44,2 Szlovénia ,8 70,2 EU-25 összesen Bulgária Románia ,6 5,4 Forrás: TBRFA, 2000 A tíz csatlakozó ország bruttó élőfa készlete 6,7 milliárd m 3. Ugyanez a mutató az EU-15-ök esetén 14,8 milliárd m 3, tehát az Unió élőfakészlete az eredeti állapothoz képest 45%-kal nőtt. Más megközelítésben, a csatlakozó országokban az átlagos élőfa készlet 202 m 3 /ha, míg az EU-15-ökben az érték mindössze 130,5 m 3 /ha. Lengyelországban a legnagyobb, míg Szlovéniában a legkisebb az élőfa készlet abszolút nagysága a csatlakozó országok között. Lengyelország rendelkezik a csatlakozó országok teljes élőfa készletének negyedével, Szlovénia pedig a 3%-ával. Figyelemre méltó, hogy Szlovéniában a legnagyobb az átlagos élőfa készlet (283 m 3 /ha). Magyarországon ez az indikátor 174 m 3 /ha, ami közepes értéket képvisel. A legalacsonyabb érték (130 m 3 /ha) Bulgáriában figyelhető meg. A csatlakozó országok viszonylag magas élőfa készletének egyik magyarázata lehet, hogy a térségben az erdőgazdálkodás hagyományaiból adódóan hosszú vágásfordulókat alkalmaztak. Egyes országok, például Szlovénia a jelenleg is magas átlagos élőfa készletét tovább kívánja emelni: legalább 300 m 3 /ha érték elérését tűzték ki célul (www.un.org). A csatlakozó tíz ország éves folyónövedéke kb. 130 millió m 3, a legalacsonyabb érték Szlovéniában (6,3 millió m 3 ), a legmagasabb Lengyelországban (44,9 millió m 3 ) figyelhető meg. 9

10 HEGEDŰS ATTILA Az egy hektárra eső folyónövedék a csatlakozó országokban (4,2 m 3 /ha) magasabb, mint az EU-15-ök (3,4 m 3 /ha) esetén. A legutóbbi bővítést követően Európai Unió éves folyónövedéke elérte a 626 millió m 3 -t (2. sz. táblázat). A fakitermelés vonatkozásában a csatlakozó országokban (10) évente összesen a TBRFA szerint 81 millió, az újabb kutatások szerint 121 millió m 3 -t termelnek ki, ez a mutató az EU-15- ök teljes kitermelésének (kb. 300 millió m 3 ) kb. 40%-át jelenti. A csatlakozó országok közül Lengyelország végzi el a teljes fakitermelés 28%-át, melyet Csehország követ 18%-kal, a sort végül Szlovénia zárja 2,2%-kal. 3. Az erdőre alapozott ipar (EAI) jellemzői Az Európai Bizottság az alábbi ipari szektorokat tekinti erdőre alapuló, illetve ahhoz kapcsolódó iparágaknak: fafeldolgozás; cellulóz-, papírgyártás; papír-, és kartonfeldolgozás; nyomdaipar. A 3. és 4. sz. táblázat e szektorokról nyújt összefoglaló képet. 3. Táblázat Az EU-25-ök erdőre alapozott iparának 1 főbb mutatói 2001-ben I. Szektor Termelési érték Hozzáadott érték EU-15 EU-15 EU-10 2 EU-10 EU-15 EU-15 EU-10 EU-10 (Mrd ) (%) (Mrd ) (%) (Mrd ) (%) (Mrd ) (%) Fafeldolgozás 94,3 28,0 9,1 44,1 29,4 25,3 3,0 42,9 Cellulóz-, papírgyártás 69,6 20,7 3,6 17,5 22,2 19,2 1,2 17,1 Papír-, és kartonfeldolgozás 73,4 21,8 3,4 16,5 22,6 19,5 1,1 15,7 Nyomdaipar 98,9 29,5 4,5 21,9 41,8 36,0 1,7 24,3 EAI összesen 336,2 100,0 20,6 100,0 116,0 100,0 7,0 100,0 Teljes termelés 5 059,8 280, ,3 84,4 EAI/ teljes termelés (%) 6,6 7,4 8,0 8,3 Forrás: European Commission, Táblázat Az EU-25-ök erdőre alapozott iparának főbb mutatói 2001-ben II. Szektor Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Vállalatok száma (ezer db) EU-15 EU-10 EU-15 EU-10 Erdészet n.a. n.a. Fafeldolgozás ,4 128,3 62,2 Cellulóz-, papírgyártás 223,4 30,9 1,99 0,3 Papír-, és kartonfeldolgozás 429,3 58,1 12,9 3,3 Nyomdaipar 931,3 107,2 104,4 21,1 EAI összesen 2 705,0 650,6 247,6 86,9 Teljes termelés , , ,9 467,5 EAI/ teljes termelés (%) 9,5 11,5 14,5 18,6 Forrás: European Commission, 2004 (n. a. nincs adat) Az EU-15-ök tagállamai közül különösen a skandináv országokban meghatározó az erdőre épülő iparok szerepe a nemzetgazdaságban. Az erdőre alapozott iparágak termelési értéke 2001-ban meghaladta a 300 milliárd Eurót (3. sz. táblázat), a foglalkoztatottak létszáma pedig a 2,7 milliót, ezzel az ipar jelentős szektorát alkotják. Az újonnan csatlakozó országokban a termelési érték nem éri el a 21 milliárd Eurót, és mindössze 650 ezer embert foglalkoztatnak az erdőre alapuló iparágak (4. sz. táblázat). Ugyanakkor a teljes nemzetgazdasághoz viszonyítva az erdőre alapozott iparágakat elmondható, hogy lényeges különbség nincs a két országcsoport között. Az erdőre alapozott iparágakban tevékenykedő vállalatok többnyire magántulajdonban vannak, mind a régi, mind az újonnan csatlakozott országokban. A két országcsoportban a vállalatok műszaki színvonala és tőkeereje jelentős különbségeket mutat. Az újonnan csatlakozott 1 A táblázat a minimum 20 főt foglalkoztató vállalatok adatait tartalmazza. 2 EU-10: A jén csatlakozott 10 ország, Bulgária és Románia adatai nélkül. 10

11 ERDÉSZET AZ EU-BAN országok erdőre alapozó ipara ugyanis a gazdasági-politikai átalakulás időszakában nem fejlődött kellően, sőt inkább visszafejlődött. Mindkét országcsoportra jellemző, hogy az erdőre alapozott iparágak termék, vállalatméret, üzemméret, munkaerő-, energia felhasználás vonatkozásában széles skálán mozognak. A fafeldolgozást tipikusan mikro-, és kisvállalkozások végzik, amelyek az erdőben gazdag vidékekre települnek, így a vidéki lakosság foglalkoztatásában meghatározó szerepet töltenek be. A 4. sz. táblázat adatai ugyan nem tartalmazzák teljes mértékben ezt a kört, de a vidéki térségek gazdasági életében mindenképp említést érdemelnek. Ellenben a cellulóz-, és papírgyártás az EU-15-ök esetén néhány multinacionális óriásvállalat (pl. StoraEnso, UPM-Kymmene) kezében összpontosul. 1. ábra Hozzáadott érték alakulása az erdőre alapozott iparágakban (2001) Mrd Euró Hozzáadott érték EU-15 Hozzáadott érték EU-10 Fafeldolgozás Cellulóz-, papírgyártás Papír-, és kartonfeldolgozás Nyomdaipar Forrás: European Commission, 2004 A hozzáadott érték nagyságrendje vonatkozásában az 1. sz. ábra tanúsága szerint szembeötlő különbség látható az EU-15-ök és az EU-10-ek között. A régi tagállamok hozzáadott értéke a négy iparágban átlagosan 30 milliárd Euró, ez az érték az új csatlakozóknál a 2 milliárd Eurót sem éri el. Míg az EU-10-ek esetén a hozzáadott érték legnagyobb hányadát a fafeldolgozás (43%), legkisebb részét a nyomdaipar (24%) adja, addig az EU-15-ök esetén épp az ellenkezője érzékelhető: a hozzáadott értékben a nyomdaipar képviseli a legnagyobb (36%), a fafeldolgozás a legkisebb (25%) hányadot. 4. Az erdészet és a vidékfejlesztés kapcsolata az EU-ban Az Európai Unióban az erdészet a vidékfejlesztés szerves része. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a korábbi brüsszeli országjelentések is az erdészet és a vidékfejlesztés témakörét közösen tárgyalták. A közötti programozási időszakban az EU-15-ök 4,8 milliárd Euro-t fordítanak erdészeti intézkedésekre az EMOGA büdzséjéből (Leader+ nélkül). Ez az összeg a teljes EMOGA vidékfejlesztési programjainak 9,7%-át jelenti. Különösen érdekes tény, hogy a fenti összeg közel 50%-a megy erdőtelepítésre, a másik 2,4 milliárd Euro egyéb erdészeti intézkedések (az erdők multifunkcionális szerepének fejlesztése, erdőtulajdonosok képzése, erdővédelem) keretében kerülnek elköltésre. 11

12 HEGEDŰS ATTILA 2. ábra Erdészeti intézkedések részesedése a vidékfejlesztési támogatásokból között az EU-15-ök esetén Portugália Spanyolország Írország Egyesült Királyság Dánia Olaszország Belgium Görögország Németország Franciaország Hollandia Finnország Ausztria Luxemburg Svédország Forrás: European Commission, A 2. sz. ábra azt mutatja, hogy a legerdősültebb országok (Finnország, Ausztria) az EMOGA rendszerében kevésbé támogatják erdészeti ágazatukat, ugyanakkor például Portugália, Spanyolország jelentősebb pénzösszegeket különített el erdészeti intézkedésekre. A fenti ábra az EU szubszidiaritás elvének erdészetre alkalmazott gyakorlatát is elénk tárja, azaz az EU a tagországoknak adja az erdészettel kapcsolatos döntéseik meghozatalát. Tehát az egyes tagországok saját maguk döntötték el, hogy az EMOGA támogatási rendszerében, mely erdészeti intézkedéseket, milyen mértékben támogatnak. A SAPARD program (mint előcsatlakozási alap) a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (az erdészet szerepeltetése nemzeti döntésen alapult) területén támogatott fejlesztési projekteket április 30-ig. Románia és Bulgária számára 2006-ig továbbra is nyitva áll ez a forrás. A SAPARD keretén belül a csatlakozó országok többsége juttat pénzügyi támogatást az erdészeti szektorba. A 6. sz. táblázat a SAPARD allokációját mutatja a csatlakozó országokban. Látható: Magyarország nem használta ki a SAPARD erdészeti lehetőségeit. % 12

13 ERDÉSZET AZ EU-BAN 5. Táblázat Erdészeti intézkedések a SAPARD programon belül között Ország Erdészet részesedése a Fő tevékenység SAPARD-ból millió Euró % Észtország 1,1-3,3 1-3 Erdészeti tevékenységek diverzifikációja Lettország 4,6 3 Erdészeti csemetekertek fejlesztése, erdőtelepítés Litvánia 7,7 4 Erdészeti infrastruktúra fejlesztése, erdőtelepítés Lengyelország Csehország Szlovákia 9,7 8 Erdészeti csemetekertek Magyarország Szlovénia Románia 108,3 10 Erdészeti utak, erdőtelepítés, csemetekertek Bulgária 30,0 8 Ültetvények, erdőtelepítés KKEO ,5 5 Forrás: European Commission, 2004 Vidékfejlesztési politika 2006 után 2004 júliusában a Bizottság elfogadott egy javaslatot az EU vidékfejlesztési ágazati politikájának a megerősítésére és a végrehajtásának nagymértékű egyszerűsítésére. A Bizottság meg kívánja reformálni az EU vidékfejlesztési ágazati politikáját a polgárok környezetre, élelmiszer-biztonságra és minőségre irányuló igényeinek megfelelően, hogy az fontosabb szerepet játsszon az új, megreformált közös agrárpolitikában (KAP). A javaslat a as időszakban évente 13,7 milliárd eurót szán vidékfejlesztésre. Az egységes finanszírozási és programozási eszköz létrehozásával az új politika irányítása és ellenőrzése sokkal könnyebb lesz. A következetesség, az átláthatóság növekedni fog. A tagállamoknak és a régióknak nagyobb szabadságuk lesz abban, hogy hogyan hajtsák végre programjaikat. Az új vidékfejlesztési politika főbb jellemzői: Egységes finanszírozási és programozási eszköz, az Európai Vidékfejlesztési Alap (EVFA) Egy valódi EU vidékfejlesztési stratégia, jobb összpontosításokkal az EU-prioritásokra Megerősített ellenőrzés, értékelés és tájékoztatás. A számlák ellenőrzési rendszerét kiterjesztik a vidékfejlesztés minden részére Megerősített alulról felfele irányuló megközelítés. A tagállamok, a régiók és a helyi tevékenységi csoportoknak több beleszólásuk lesz a programok helyi igényekhez igazításába. A három fő irányvonal (axis): 1. irányvonal: A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének növelése 2. irányvonal: Környezetvédelem és területigazgatás 3. irányvonal: Az életminőség és a diverzifikáció fejlesztése A fenti javaslat elfogadja az erdészet kiemelkedő szerepét a vidékfejlesztésben, és a jelentés számos intézkedést is tartalmaz a fenti 3 irányvonal mentén, amelyek erősítik a fenntartható erdőgazdálkodást, fejlesztik az erdővédelmet, népszerűsítik az erdők multifunkcionális szerepét az EU-ban, valamint hozzájárulnak az erdészet kedvezőbb integrációhoz a vidékfejlesztési programokban. 13

14 DR. MÉSZÁROS KÁROLY II. NEMZETI ERDŐPROGRAM KIALAKÍTÁSA 1. Történeti áttekintés A XX. század végére a Földön a gazdasági, szociális és környezeti fejlődés olyan állapotot eredményezett, hogy az 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett UNCED (United Nations Conference on Enviroment and Development) az erdőpusztulás megállítása érdekében egy jegyzéket fogadott el AGENDA 21 néven. Ez előírja, hogy az aláíró országok dolgozzák ki az erdő fenntartását és az erdőgazdálkodás tartamosságát biztosító nemzeti akcióprogramjaikat (EGESTAD, P. S. 1998). Magyarország az egyezményt aláírta. Az MCPFE 2003-as Bécsi Határozat szerint a nemzeti erdőprogram (NEP) egy partnerségen alapuló, átfogó, ágazatok közötti és ismétlődő politikai tervezési folyamatot, nemzeti és/vagy nemzeten belüli szinten történő végrehajtást, megfigyelést és értékelést jelent annak érdekében, hogy a H1 Helsinki Határozatban megfogalmazott tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás további javítása irányába haladjunk, és hozzájáruljunk a fenntartható fejlődéshez. (MCPFE Bécsi Határozat) Az MCPFE Bécsi Határozatát aláíró országok és az Európai Közösség kötelezték magukat, hogy: pán-európai szinten tovább munkálkodnak az ágazaton túlnyúló kérdések jobb megértésén, meghatározzák a kulcsfontosságú kérdéseket, szerepélőket és a regionális öszszefüggésben figyelembe veendő közös cselekvést, és megerősítik az együttműködést és párbeszédet a megoldások felkutatásában fokozzák az ágazatok közötti politika összehangolást az olyan mechanizmusok létrehozásával vagy javításával, amelyek az erdészeti ágazat és más fontos ágazatok közötti rendszeres kommunikációra vonatkoznak, hogy bővítsék az információcserét és a tanácskozások körét. A NEP folyamatának e dokumentumokban és tanácskozásokon elfogadott alapelvei a következők: A nemzeti erdőprogramot valamennyi európai országban az erdészeti politika fontos eszközének tekintik. A NEP a tartamosság legszélesebb értelemben való megvalósítását kell, hogy szolgálja. A NEP a nemzeti sajátosságokat kell, hogy tükrözze. Az európai programok fontos eleme kell, hogy legyen a folyamatban való széleskörű és nyílt részvétel lehetősége a partnerség elve alapján. Az európai erdőprogramokat teljeségre törekvő (holisztikus) és ágazat-közi megközelítés jellemezze. Az ágazatközi egyeztetés megfelelő koordinációs munkát igényel. A NEP megalkotása nem egyszeri tervezést jelent, hanem egy olyan dinamikus folyamatot, amelynek során a politikát és a megvalósítást folyamatosan hozzáigazítják a jelentkező változásokhoz. A korszerű értelemben vett tartamosság feltételeinek megvalósítása intézményi és eljárási-szakigazgatási reformokat is szükségessé tehet. Az erdőgazdálkodás céljainak elfogadtatása a társadalommal és más ágazatokkal végül előfeltétele annak, hogy az erdészeti politika érvényesíthető legyen a társadalmi és politikai fórumokon. A nemzetközi folyamatokhoz illeszkedően Nemzeti Erdőprogram a magyar erdészeti politika egyik elsődleges feladatává vált. (MÉSZÁROS K., LENGYEL A. 2000), amelynek illeszkedő célkai: Az erdőgazdálkodás tartamossága nemzetközi fejlődésével való lépéstartás biztosítása a hazai gyakorlatban az erdővagyon hosszú távú fennmaradása érdekében. 14

15 NEMZETI ERDŐPROGRAM KIALAKÍTÁSA Politikai keret nyújtása az erdőgazdálkodás középtávú fejlesztéséhez. A megvalósításhoz szükséges speciális eszközök kidolgozásával az erdőtörvényen és létező erdőhöz kapcsolódó programokon kívül egyéb garanciák biztosítása a kívánt fejlődéshez. Járuljon hozzá Magyarország EU-tagsága feltételei biztosításához egy az EU erdészeti stratégiájához illeszkedő középtávú program kidolgozásával. A nyílt párbeszéd lehetőségének megteremtése a társadalom és az erdőgazdálkodás között a '90-es évek változásai után. A Nemzeti Erdőprogram egy átfogó erdészetpolitikai eszköz, amit a tartamos erdőgazdálkodás megvalósítása érdekében alkalmaznak országos és regionális szinten egyaránt. A nemzeti erdőprogramok szektorok közötti megközelítésen alapulnak, beleértve a célok megfogalmazását, a stratégia és akcióterv kidolgozását, a megvalósítás, ellenőrzés és értékelés fázisát is. Célszerűen az egyes országok tartamos gazdálkodással foglalkozó stratégiai terveibe, mint pl. gazdaságfejlesztés programja, földhasznosítási terv, agrárprogram...stb. illeszkednek, amelyek által az erdővel kapcsolatos erőfeszítések országos szinten egységes megközelítéssel tárgyalhatóak. Az egyes országok adottságaiknak megfelelően különbözőképpen fogalmazhatják meg Nemzeti Erdőprogramjaikat, ill. erdészeti stratégiájukatazonban a programok a következő eltérően hangsúlyozott elemeket tartalmazzák (IN PELKONNEN, P. 1999). Tartalmi elemek: Az erdő managementje, növelése, védelme, használata. Fatermék- és fapiac, elsődleges és másodlagos faipar, faenergetikai ipar. Munkaerő-piaci, szociális, környezeti kihatások. Kutatás és fejlesztés. Országos, regionális és helyi szintek megjelenítése. Nemzetközi vonatkozások. Szervezési, megvalósítási elemek: Folyamat átláthatósága és széleskörű ráhatás lehetősége, társadalmi igények felmérése. A fejlődés politikai kerete. Harmonizáció más szektortervekkel, monitoring, visszacsatolás. Kommunikáció a program résztvevői és a társadalom között. A program finanszírozása. A megvalósulás lehetséges alternatívái és esélyei. 2. A Nemzeti Erdőprogram elemei A Nemzeti Erdőprogram az erdőgazdálkodás fejlődési irányaira kell, hogy választ keressen széles szakmai és társadalmi közreműködéssel a nemzetközi követelmények figyelembevétele mellett. A NEP felépítése a következő: 1. Nemzeti Erdőnyilatkozat: tartalmazza az ország tartamos erdőgazdálkodás iránti elkötelezettséget a nemzetközi egyezmények betartásának értelmében. 2. Erdészeti szektor analízise: tartalmazza az erdőgazdálkodásnak a gazdaság egyéb ágaihoz való kapcsolata elemzését, ill. a nemzetgazdaság fejlődéséhez való illeszkedését. Ez az elem a program tervezett időtartama alatt folyamatos vizsgálatként van jelen. 3. A tartamos erdőgazdálkodás stratégiai fejlesztési terve: a stratégia az erdészeti politikán belül külön kérdéscsoportonként vizsgálja az erdő védelme, az erdészeti tervezés, a fatermesztés, fafelhasználás, a foglalkoztatás, a technológiai fejlesztés és az erdészeti PR tevékenység, infrastrukturális feladatok ellátásának kérdéseit. Az erdőgazdálkodás jogi, 15

16 DR. MÉSZÁROS KÁROLY intézményi és finanszírozási rendszere az egyszerűsítés és a decentralizáció jelentőségének növelése igényével kerül tárgyalásra. Különös jelentősége van a szervezeti struktúrák nemzetközi környezetbe való illeszkedésének (Európai Unió) és konfliktus minimalizáló működésének. Kiemelt hangsúlyt kap a meglévő erdővagyon gazdálkodási és közérdekű erdőfenntartási funkciói zavartalan ellátása, illetve az erdőállomány extenzív növelésének (erdőtelepítés) kérdése. Minden feladatot olyan összefüggésben kell áttekinteni, hogy az erdőgazdálkodás és a környezet- és természetvédelem, mező- és vadgazdálkodás, vidékfejlesztés, energiaszektor stb. sajátos aspektusai kellő hangsúlyt kapjanak. Külön ki kell térni ezek pénzügyi összefüggés-rendszerére, tervezésére, amely során az állami és magán szektor, ill. a külföld szerepvállalása is meghatározandó. 4. Cselekvési program: a felsorolt konkrét tevékenységeknek regionálisan és országosan is illeszkedniük kell a feltárandó igényekhez és a kialakított stratégiához feladatkörönként is. 5. Beruházási program: az állami, magán és EU-beruházások lehetőségének vizsgálata, ideértve a megfelelő támogatási rendszerek kialakítását és reformját is (erdőfelújítás normatív támogatási rendszere, erdőtelepítés támogatási rendszere, szerkezeti támogatások pl.: birtokkoncentráció, az erdő hitelképessége vizsgálata az erdőértékelés fejlesztésén át). 6. Ellenőrző és értékelő rendszer felállítása: egy többszintű monitoring rendszer illesztése az agrárinformatikai rendszeren belül működő erdészeti informatikai rendszerhez, ami az erdőprogram végrehajtása elemzését, ill. a szükség szerinti visszacsatolást lehetővé teszi. 7. Koordináció: a program elkészítéséhez szükséges koordinációt, ill. átláthatóságának biztosítását az MTA EB-nak alárendelve a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyongazdálkodási Intézete végzi. Az egyes stratégiai területek elemző munkájához független szakértői csoportok, ill. szervezetek ad-hoc bizottságai kerülnek felkérésre. A programot az FVM EH irányította az MTA EB tudományos koordinálásával. 3. Megvalósítás kulcsterületei Annak érdekében, hogy a Program kellően megvalósítható legyen a cselekvési programok három fő területével, úgy, mint: a védelemmel, a hasznosítással és a fejlesztéssel foglalkozó cselekvéssorozatokra kell koncentrálni. Ezen felül a Program időbeli és térbeli egységekre bontható és intézkedéseit ezen keretek között kell megvalósítani. 3 Célprogramok: Állami erdőgazdálkodás fejlesztése Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése Vidék-és területfejlesztés, erdőtelepítés Természetvédelem az erdőkben Modern erdővédelem Fenntartható vadgazdálkodás Racionális fahasznosítás Az erdészeti igazgatás Kutatás, oktatás és termelésfejlesztés Az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről 3 Időbeli tervezési egységek: , , Térbeli tervezési egységek: Alföld, Dunántúl, Észak-Magyarország, országos hatáskör. 16

17 NEMZETI ERDŐPROGRAM KIALAKÍTÁSA 4. Kapcsolódás az egyéb nemzeti fejlesztési programokhoz A Nemzeti Erdőprogram ágazatközi egyeztetése során a következő nemzeti szintű fejlesztési programokra és folyamatokra kell tekintettel lenni: Nemzeti Fejlesztési Terv vonatkozó fejezetei (pl. AVOP) Nemzeti Környezetvédelmi Program - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Nemzetei Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Vásárhelyi Terv Nemzeti Alaptanterv A kormány 1110/2004(X. 27) kormányhatározatban az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a megvalósítás időszaka ig tart és a program végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközöket 2006-tól kell az erdőgazdálkodás rendelkezésére bocsátani. 5. A Nemzeti Erdőprogram megvalósításának előnyei A Nemzeti Erdőprogram elfogadásával és a széles előkészítő munkával a társadalom elkötelezettségét nyilvánítja az erdő ügyében. Annak minden érintett véleményét tükröző elfogadása után, társadalmi konszenzussal indulhat meg az erdőgazdálkodás ágazati fejlődési pályára állítása és kommunikáció alakul ki a szakmai és egyéb erdő iránt érdeklődő érdekcsoportok között. Evvel lehetőség nyílik az erdőgazdálkodást érintő belső és külső konfliktusok megelőzésére, ill. a létezők oldására. Az erdő ismét közüggyé válik. A társadalom közös erőfeszítései és a szakemberek együttes tevékenysége lehetőséget ad az akut erdőgazdasági problémák távlati kezelésére, megoldására és a program biztosítja a folyamatos visszacsatolás melletti végrehajtást. 17

18 SCHIBERNA ENDRE III. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN 1. A magán-erdőgazdálkodás funkcionális szereplői Az erdőgazdálkodási tevékenység négy funkcionális részre bontható, melyek a magán-erdőgazdálkodás alapösszetevőit jelentik, és jellemzően nem egyetlen szereplő kezében egyesülnek. A magán-erdőgazdálkodás funkcionálisan elkülönült szereplői: erdőgazda (az erdő hasznainak szedése és a gazdálkodás kockázatainak vállalása) bejelentett erdőgazdálkodó (törvényi előírásoknak való megfelelés) szakirányító (szakismeretek alkalmazása) kivitelező vállalkozó (az erdőgazdálkodási munkák tényleges végrehajtása) A gazdálkodás (a javak hasznosítása), az igazgatási követelményeknek való megfelelés (törvényi kötelezettségek teljesítése) és a szakirányítási feladatok ellátása (a szakértelem bevonása) együtt jelentik az erdőgazdálkodást, mint tevékenységet. Ez a funkcionális felbontás azonban csak arra világít rá, hogy a részterületek ellátása nem feltétlenül ugyanazon szereplő feladata. Az erdészeti munkák kivitelezésére a legkézenfekvőbb megoldás kivitelező vállalkozó alkalmazása, azonban a kisebb volumenű, és speciális eszközöket nem igénylő munkákat általában a tulajdonosok is el tudják végezni Az erdőgazda A tulajdonos a hasznok szedését és annak kockázatait önmagánál tarthatja, vagy átadhatja. Az első esetben a tulajdonos, a másodikban pedig a gazdálkodást átvevő az erdőgazda. Osztatlan közös tulajdon esetén a gazdálkodás körülményeit a tulajdonosi közösség szótöbbséges határozattal állapítja meg, míg a használat átadásához (használat átadásának a használatba vagy haszonélvezetbe adás minősül, a bérlet vagy megbízás nem) egyhangú egyetértés szükséges A bejelentett erdőgazdálkodó Az erdőgazdálkodási tevékenységgel szemben törvényi követelmények állnak fenn, amelyek teljesítését minden erdőtulajdon esetében valakinek vállalnia kell. A kötelezettségeket vállaló személyt, vagy szervezetet az Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásba veszi, ezért bejelentett erdőgazdálkodónak nevezzük. A bejelentett erdőgazdálkodó feladata, hogy kapcsolatot tartson az Állami Erdészeti Szolgálattal, vállalja az erdőgazdálkodói kötelezettségeket, és gyakorolja az erdőgazdálkodói jogokat. Az általa vállalt kötelezettségeknek anyagi és jogi vonzatai vannak, amiből következik, hogy a vállalásának fejében nem csak ellentételezés illeti meg, hanem garanciákra is szüksége van és megfelelő eljárási jogkörre ahhoz, hogy a vállalt kötelezettségeknek megfeleljen. Ezért az erdőgazda és a bejelentett erdőgazdálkodó bár személyében eltérhet, de a tényleges döntések meghozatalát csak ésszerű mértékben lehet ilyen esetben szétválasztani A szakirányító Az Erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (Evt.) X. fejezete(evt. 86. (1)) alapján az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási munkák szakszerűségének biztosítása érdekében a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező un. szakirányító közreműködését igénybe venni. A szakirányítást végző un. szakszemélyzetet eskütétel után az Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásba veszi, és felruházza az Evt.-ben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel. A szakirányítás egy speciális esete az integrátori státusz. Az integrátor olyan 18

19 HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN szakirányító, aki eléri a mindenkori agrártámogatási rendeletben meghatározott minimális üzemi és szakirányítói területet, valamint teljesíti az ott megfogalmazott további előírásokat is Az integrátori hálózat A magán-erdőgazdálkodási szektor működésének és fejlődésének egyik legnagyobb akadálya az információhiány. Az új tulajdonosok tájékozatlanok kötelezettségeikről, jogaikról és lehetőségeikről, a szektor motorjának tekinthető szakemberek pedig nem juthatnak hozzá az erdőtulajdonosok adataihoz, így a kapcsolatot sem tudják felvenni velük. A szakigazgatás is nehezen birkózik meg a rengeteg tulajdonos felszólításával és az erdőgazdálkodási bírságok és az erdőfenntartási járulék teljes adminisztrációjával. Az erdőgazdálkodási szakismeret alkalmazása és egyben az erdőgazdálkodóknak, az erdőgazdálkodási szakirányítás igénybevételére vonatkozó kötelezettségének (Evt. 86. (1)) könnyebb teljesíthetősége érdekében létrehozták az integrátori státuszt. Az integrátorok olyan szakirányítók magánszemélyek, vagy szervezetek- akik a szakirányítókkal szemben támasztott törvényi feltételek mellett együttesen teljesítik az alábbi feltételeket is (a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet alapján): legalább 200, de legfeljebb 4000 hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója, és az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette, legalább 200 hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít, legalább 50 hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van, nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, melynek legalább 75 százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02.0) származik, és erről a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozott, elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást abban az erdőtervezési körzetben, amelyikben gazdálkodik vagy szakirányítást végez, tagja a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének. Az integrátorok hálózatának kialakítása az első lépés volt abba az irányba, hogy a magán-erdőgazdálkodási szektorban megjelenjenek a szakismereteket, a vállalkozói képességeket és tőkét is egyesítő vállalkozások, amelyek képesek a szektor szerveződését elősegíteni azáltal, hogy az erdőtulajdonosok változatos igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak. 3. ábra Erdőgazdálkodási integrátorok elhelyezkedése Magyarországon 2003-ban Forrás: METH A magán-erdőgazdálkodási szektorban előforduló jellemző gazdálkodási 19

20 SCHIBERNA ENDRE formák 2.1. Egyéni erdőhasználat Egyéni erdőhasználatra jogosult az az erdőtulajdonos, aki a kizárólagos tulajdonában, haszonélvezetében, vagy vagyonkezelésében levő, és az erdészeti hatóság által önálló gazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. (Etv. Vhr. 16. ) A kisterületű magán-erdőgazdálkodásnak ez a legkívánatosabb formája mind a gazdálkodó, mind pedig a hatósági irányítás szempontjából. Sajnos azonban már a privatizációs folyamatban alkalmazott eljárások sem segítették elő azt, hogy földrészletenként önálló tulajdonosok jöjjenek létre, az azóta eltelt időszakban pedig az öröklések folytán egyre nagyobb a földrészleten belül kialakuló tulajdonosi közösségek aránya Közös megbízott A közös megbízott olyan bejelentett erdőgazdálkodó, aki az adott földrészletnek maga is tulajdonosa, és a tulajdonosi közösség őt többségi szavazattal megbízta az erdőgazdálkodói feladatok ellátására. Ez a jogi konstrukció a gyakorlatban nagyon nagy jelentőséggel bír az osztatlan tulajdonosi közösségek jogszerű működésének megtartásában, de sajnos sok a tisztázatlan kérdés is vele kapcsolatban. A bejelentett erdőgazdálkodó ugyanis egy személyben vállalja az Evt.-ben nevesített erdőgazdálkodói kötelezettségeket, pedig a Ptk. a megbízónak egyfajta felelősségátvállalás nélküli közvetítő szerepet szán, tevékenysége során a megbízott csak azért felelős, hogy a magbízatását gondosan lássa el. A gyakorlatban kialakult módszer az, hogy a közös megbízott irányítja az erdőterületen folyó gazdálkodást, erre vonatkozóan szerződéseket köt, számlákat állít ki, illetve fogad be. A gazdálkodás eredményével a tulajdonostársak felé elszámol, és az átadott nyereséget ráfordításként veszi figyelembe, azaz a saját adózásában a tulajdonostársakra jutó nyereséget nem kell figyelembe vennie, azzal minden tulajdonos a saját adóalanyisága szerint adózik. Gyakorta előfordul, hogy az osztatlan tulajdonon a tulajdonosok elkülönült gazdálkodást folytatnak, de az erdészeti hatóság felé akkor is egy személyben a közös megbízott vállalja a felelősséget Szövetkezet, erdőszövetkezet A szövetkezetek működést az évi II., és a évi CXLL törvények szabályozzák. Az erdőszövetkezet olyan szövetkezet, amely kizárólagosan erdőgazdálkodással, és ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenységgel foglalkozik. A szövetkezet legjellemzőbb ismérve, hogy a tagok, tagi részesedésük mértékétől függetlenül azonos szavazattal bírnak. A korábbi erdőszövetkezetek közül egyre többen alakulnak át más gazdálkodási formába főként amiatt, mert a nagyszámú és eltérő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok nem érzik igazságosnak a tulajdoni hányad és a szavazati jog szétválasztását, ezért szerepük a magánerdőgazdálkodásban egyre csökkenő Erdőbirtokossági társulat Az erdőbirtokossági társulat erdőtulajdonosok által létrehozott társulat, aminek elsődleges célja az erdőtulajdon hasznosítása, szabályozása az évi XLIX. tv alapján történik.. Megalakulása szerződéssel, vagy az alakuló közgyűlés határozatával lehetséges, ami alapján a cégbíróságon bejegyzésre kerül. A tulajdonosok erdőtulajdonukat a társulat használatába adják és az alapszabályban pontosan meghatározzák a gazdálkodás körülményeit: az erdei ha- 20

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

I. Erdészeti feladatok jogcím előirányzata (KvTv. XII. fejezet, 10. címszám, 5. alcímszám, 1. jogcímcsoport, 1. jogcímszám)

I. Erdészeti feladatok jogcím előirányzata (KvTv. XII. fejezet, 10. címszám, 5. alcímszám, 1. jogcímcsoport, 1. jogcímszám) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐ VAGYON-GAZDÁLKODÁSI INTÉZET 9400 SOPRON, Ady E. u. 5., T:06-99/518 201, F.: 06-99/329 911, Email: NFPHungary@emk.nyme.hu,Web:http://quercus.emk.nyme.hu/NFP_Hungary/ Dr.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

2. A magyar magán-erdőgazdálkodás erdővagyonának bemutatása

2. A magyar magán-erdőgazdálkodás erdővagyonának bemutatása 1. Bevezetés A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézete által működtetett Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat a 2003. évben elindította az első tényleges adatgyűjtését. Ez a jelentés

Részletesebben

A NEMZETI ERDŐPROGRAM 2006 2015. évi megvalósításának terve A Kormány 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozatának 3. pontja alapján

A NEMZETI ERDŐPROGRAM 2006 2015. évi megvalósításának terve A Kormány 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozatának 3. pontja alapján A NEMZETI ERDŐPROGRAM 2006 2015. évi megvalósításának terve A Kormány 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozatának 3. pontja alapján Bevezetés. A Nemzeti Erdőprogram jelentősége Az utóbbi évtizedekben az erdők

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004. 1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Készült a Központi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatásával

Készült a Központi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatásával Legnagyobb megbecsülés illeti azokat az erdészeket, akik az erdőnek, mint nemzeti vagyonunk egy fontos részének a kezelését a gazdasági és társadalmi elvárásoknak egyaránt megfelelő módon végzik, és azokat

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/124, 125, 133 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző:

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

Részarány-rendezés erdőértékelési problémái

Részarány-rendezés erdőértékelési problémái Részarány-rendezés erdőértékelési problémái Mizseiné dr. Nyiri Judit főiskolai docens NYME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1. Bevezetés A közelmúltban megjelent Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiában

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKTOR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKTOR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőgazdálkodási és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Erdővagyon-gazdálkodás (E3) program Schiberna Endre doktori szigorlatának írásbeli dolgozata A

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz..

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. A szociális gazdaság jelentősége Európában SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. Európa az 1990 es években kudarcot vallott a növekedés és a foglalkoztatás

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A NEP 2008. ÉVI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A NEP 2008. ÉVI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL 1. SZ. MELLÉKLET A NEP 2009. ÉVI PROGRAMJÁHOZ TÁJÉKOZTATÓ A NEP PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Magyarázatok: A táblázat a NEP 10 akcióprogramja szerinti bontásban ismerteti a 2008-ban betervezett feladatok

Részletesebben

A regisztrációs díjat átutalással vagy belföldi postautalvánnyal lehet befizetni.

A regisztrációs díjat átutalással vagy belföldi postautalvánnyal lehet befizetni. A Fiatalok az európai erdőkben nemzetközi tanulmányi verseny ( Young People in European Forests, YPEF ) 2012/2013. évi Magyarországi, nemzeti fordulójának versenyszabályzata A "Fiatalok az európai erdőkben"

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 77. szám 16899

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 77. szám 16899 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 77. szám 16899 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 69/2010. (V. 13.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben. Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29.

Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben. Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29. Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29., Salgótarján Miért gondoljuk, hogy az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepet játszik a

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben