24. Végkövetkeztetések arról a társadalomfilozófiáról, amely felé az általános elmélet mutathat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "24. Végkövetkeztetések arról a társadalomfilozófiáról, amely felé az általános elmélet mutathat"

Átírás

1 24. Végkövetkeztetések arról a társadalomfilozófiáról, amely felé az általános elmélet mutathat I. Annak a gazdasági rendnek, amelyben élünk, fő hibája, hogy nem tud teljes foglalkoztatást biztosítani; továbbá, hogy önkényes és igazságtalan benne a vagyon és jövedelem elosztása. E két baj közül elméletünk az elsővel foglalkozik; de két vonatkozásban a másodikkal kapcsolatban is tartalmaz megállapításokat. A tizenkilencedik század vége óta, különösen Nagy-Britanniában, az egyenes adók: a jövedelemadó, a többletjövedelem adója és az örökösödési adó a vagyon- és a jövedelemeloszlás legnagyobb aránytalanságainak megszüntetése tekintetében jelentékeny haladást eredményeztek. Sokan szívesen látnák, ha ez a folyamat jóval radikálisabb lenne, de elrettenti őket két meggondolás: félnek, hogy túlságosan kifizetődővé válna az ügyes adóalap-eltitkolás, a kockázatvállalás ösztönző motívumai pedig túlságosan gyöngülnének; de azt hiszem, főképp abból a hiedelmükből fakad a félelmük, hogy a tőkeállomány növekedése az egyéni megtakarításra ösztönző motívumok hatékonyságától függ, s e tekintetben nagyrészt a gazdagok fölöslegeiből származó megtakarításokra vagyunk utalva. Érvelésünk az első aggályt nem érinti; lényegesen módosíthatja azonban a másodikkal kapcsolatos véleményt. Láttuk ugyanis, hogy amíg el nem értük a teljes foglalkoztatást, addig a tőkeállomány növekedésének egyáltalán nem feltétele a kis fogyasztási hajlandóság, sőt ez éppen fékezné a tőkeállomány növekedését; csak a teljes foglalkoztatás körülményei közt kedvez a kis fogyasztási hajlandóság a tőkeállomány növekedésének. A tapasztalat továbbá azt bizonyítja, hogy mai körülményeink közt az intézmények által eszközölt és a leírási alapok formájában képződő megtakarítások a szükségesnél nagyobbak, s ha intézkedések történné- 396

2 nek a jövedelmek olyan újraelosztására, amely megnövelhetné a fogyasztási hajlandóságot, ennek kifejezetten kedvező hatása lehetne a tőkeállomány növekedésére. Jól szemlélteti a kérdés körül a közvéleményben uralkodó zavart az a nagyon elterjedt hiedelem, hogy az örökösödési adó az ország tőkeállományának csökkenéséhez vezet. Ha az állam az örökösödési adóból származó bevételeit rendes kiadásainak a fedezésére fordítaná, tehát, ha megfelelő mértékben csökkennének vagy megszűnnének a jövedelmi és fogyasztási adók, akkor természetesen igaz volna, hogy a súlyos örökösödési adót fenntartó államháztartási politika növeli a társadalom fogyasztási hajlandóságát. Minthogy a megszokott nagyságú fogyasztási hajlandóság növekedése általában (a teljes foglalkoztatás állapota kivételével) fokozza a beruházás indítékait is: az említett elterjedt hiedelem ellentétben áll a valósággal. Arra a következtetésre jutunk tehát, hogy jelenlegi viszonyaink között a vagyon növekedése a közhiedelemmel ellentétben távolról sem a gazdagok önmegtartóztatásától függ, sőt ez valószínűleg inkább gátolja a növekedést. Ezzel tárgytalanná válik az egyik fő szociális érv, amelyet a nagy vagyoni egyenlőtlenségek mellett felhozni szoktak. Nem állítom, hogy nincsenek egyéb olyan okok, amelyek bizonyos körülmények között igazolhatnak bizonyos fokú vagyoni egyenlőtlenségeket, s amelyek érvényességét elméletünk nem érinti. De mindenesetre tárgytalanná válik azoknak az érveknek a legfőbbike, amelyeket idáig annak az igazolására használtak fel, hogy az óvatos haladás bölcs dolog. Különösen vonatkozik ez az örökösödési adókkal szemben tanúsított magatartásunkra. A jövedelemegyenlőtlenség mellett ugyanis fel lehet hozni bizonyos olyan érveket, amelyeket nem lehet minden további nélkül az örökölt vagyonok egyenlőtlenségére alkalmazni. A magam részéről azt hiszem, hogy társadalmilag és lélektanilag indokolt a jövedelmek és a vagyon jelentős egyenlőtlensége, de nem olyan mérvű aránytalansága, amilyen ma tapasztalható. Vannak olyan értékes emberi tevékenységek, amelyek teljes kibontakozásához szükség van a pénzszerzés motívumára és olyan környezetre, amelyben magánvagyonok halmozódhatnak fel. Sőt bizo- 397

3 nyos ártalmatlan emberi hajlamokat viszonylag ártalmatlan mederbe lehet terelni, ha megvan a lehetőség pénzkeresésre és magánvagyon szerzésére; ha ezek a hajlamok nem elégülhetnének ki ilyen módon, könnyen kegyetlenkedésben, az egyéni hatalomra és tekintélyre való gátlás nélküli törekvésben, vagy a mások fölé emelkedés egyéb formáiban vezetődnének le. Jobb, ha valaki a bankfolyószámláján és nem polgártársain elégíti ki uralkodásai vágyát. És bár néha az előbbi csak eszköze az utóbbinak, máskor esetleg levezetője is lehet. E tevékenységek ösztönzéséhez és e hajlamok kielégítéséhez azonban nem feltétlenül szükséges a játékot olyan magas tétekben folytatni, mint ma. Sokkal alacsonyabb tétek ugyanígy megfelelnének a célnak, mihelyt a játékosok megszokták őket. Más kérdés az emberi természet teljes átalakítása, és megint más a meghatározott keretek közé szorítása; a kettőt nem szabad összetéveszteni egymással. Lehetséges ugyan, hogy az ideális társadalomban arra tanítanák, ösztönöznék vagy nevelnék az embereket, hogy egyáltalában tartózkodjanak ettől a játéktól; de józan és bölcs államvezető művészetnek minősülhet az olyan is, amely megengedi, hogy játsszák bizonyos szabályok és korlátok határain belül, mindaddig, amíg az átlagembernek vagy akár csupán a társadalom jelentős részének legyőzhetetlen szenvedélye a pénzkeresés. II. Van azonban érvelésünknek egy másik olyan, sokkal fontosabb vonatkozása, amely kapcsolatban áll a vagyoni egyenlőtlenségek jövőjével: nevezetesen a kamatlábelmélet. Idáig abban látták a mérsékelten magas kamatláb indokolt voltát, hogy gondoskodni kell a megtakarítás megfelelő ösztönzéséről. Bebizonyítottuk azonban, hogy a hatékony megtakarítás mértékét szükségképpen a beruházás nagysága határozza meg, a beruházás növekedésének pedig az alacsony kamatláb kedvez (a teljes foglalkoztatás eléréséig). A legelőnyösebb, ha a tőke mindenkori határhatékony- 398

4 gát figyelembe véve, arra a pontra csökkentjük a kamatlábat, amelynél elérjük a teljes foglalkoztatást. Nem lehet kétséges, hogy ebből a kritériumból az eddig szokásosnál sokkal alacsonyabb kamatláb következik. Abból, amit a tőke határhatékonyságának a növekvő tőkeállomány esetén bekövetkező változásairól sejthetünk, valószínűnek kell tartanunk, hogy a többékevésbé állandó teljes foglalkoztatás fenntartásához folyamatosan csökkenő kamatlábra van szükség, kivéve, ha a fogyasztói hajlandóság egészben véve (az állami fogyasztást is beleértve) szélsőségesen módosul. Bizonyosra veszem, hogy a tőke iránti keresletnek szigorú korlátai vannak, vagyis nem nehéz annyira növelni. a tőkeállományt, hogy a határhatékonysága igen kicsivé csökkenjen. Ez persze nem jelentené a tőkejavak közel ingyenes használatát, hanem csupán azt, hogy a hozamuk alig fedezne többet a kopás és avulás okozta értékcsökkenésnél, továbbá a kockázatnak, illetve az ügyesség és az ítélőképesség kifejtésének valamilyen ellenértékénél. Röviden: a tartós javak teljes hozama az élettartamuk folyamán a nem tartós javakéhoz hasonlóan csak a termelésük munkaköltségeit fedezné, meg valamelyes kockázati jutalmat és az ügyesség, illetve felügyelet költségeit. A dolgoknak ilyen állapota teljesen összeegyeztethető volna bizonyos mértékű individualizmussal, ugyanakkor azonban mégis egyet jelentene az összes járadékélvezők fájdalommentes kimúlásával, s fájdalom nélkül megszüntetné a tőkéseknek azt a halmozódó képességét, hogy a mások elnyomására és a maguk hasznára fordíthatják a tőke ritkasági értékét. Manapság a kamat nem tényleges áldozatnak a jutalma, semmivel sem inkább az, mint a földjáradék. A tőke birtokosa azért részesül kamatban, mert a tőke ritka, éppúgy, ahogyan a földbirtokos azért részesül járadékban, mert a föld ritka. De míg a földszűkének lehetnek elkerülhetetlen okai, a tökeszűkének nincs semmi ilyen lényeges oka. Ilyen okról hosszú távlatban csak akkor beszélhetnénk, ha a megtakarítás olyan tényleges áldozattal járna, amelyre csak a kamat formájában jelentkező jutalom vehetné rá az embereket. Ilyen helyzet pedig csak akkor állhatna elő, ha az egyéni fogyasztásra való haj- 399

5 landóság olyan mértékű volna, hogy a teljes foglalkoztatás körülményei között már a kellő tőkebőség megteremtése előtt nullára csökkenne a nettó megtakarítás. De még ebben az esetben is olyan szinten lehetne tartani a megtakarítást az állam közreműködésével véghez vitt társadalmi megtakarítás segítségével, amely lehetővé tenné a tőkeállomány növekedését mindaddig, ameddig meg nem szűnik a tőke szűkössége. Én tehát a kapitalizmusnak azt a jellemvonását, hogy a tőke tulaj dohosának járadékot biztosít, átmeneti állapotnak látom, amely megszűnik, mihelyt teljesítette a feladatát. A járadékbiztosítás megszűntével pedig a kapitalizmus sok más vonása is idejétmúlttá válik. Én amellett lennék, hogy ilyen legyen az események menete; nagy előnye ennek, hogy a járadékélvezők, vagyis a funkció nélküli beruházók lassú kihalása nem tenne szükségessé forradalmi változást, hanem csupán fokozatos, következetes továbbfolytatása volna annak, amit az újabb időben Nagy-Britanniában tapasztalhattunk. A gyakorlatban tehát arra törekedhetünk (minthogy nincs benne semmi elérhetetlen), hogy a tőke volumene mindaddig nőjön, amíg a ritkasága meg nem szűnik annyira, hogy a funkció nélküli beruházók már nem jutnak általa haszonhoz; egyidejűleg olyan egyenesadórendszert valósíthatunk meg, amely lehetővé teszi, hogy ésszerű jutalom ellenében a társadalom szolgálatába állítsuk a bankárok, vállalkozók és társaik eszét, elszántságát és ügyességét, mégpedig mivel annyira szeretik mesterségüket a jelenleginél sokkal olcsóbban. Ugyanakkor be kell látnunk: csak a tapasztalat mutathatja meg, milyen mértékig szükséges az állam politikájában megtestesülő közös akaratot a beruházás indítékainak fokozására és kiegészítésére irányítani, és másrészt milyen mértékben helyes ösztönözni az átlagos fogyasztási hajlandóságot, anélkül, hogy szem elől tévesztenénk fő célunkat: a tőke megfosztását a ritkasági értékétől egy vagy két nemzedéken belül. Kiderülhet, hogy a kamatláb csökkenése jelentősen fokozza a fogyasztási hajlandóságot, s hogy a mainál nem sokkal nagyobb beruházási ráta mellett is elérhetjük a teljes foglalkoztatást. Ebben az esetben a nagy jövedelmek és 400

6 örökségek még erősebb megadóztatására irányuló tervekkel szemben fel lehetne hozni, hogy megvalósításuk esetén a jelenleginél jóval alacsonyabb felhalmozás mellett valósulna meg a teljes foglalkoztatás. Az ilyen irányú fejlődésnek a lehetőségét, sőt a valószínűségét sem tagadom. Ilyen kérdésekben ugyanis alaptalan jósolgatásokba bocsátkoznánk, ha meg akarnánk mondani, milyen lesz az átlagember magatartása a megváltozott viszonyok között. Ha azonban tényleg könnyen meg lehetne közelíteni a teljes foglalkoztatást a mainál nem sokkal magasabb felhalmozási ráta mellett, akkor ezzel legalább megoldódna egy igen súlyos probléma. Külön döntést igényelne ebben az esetben, hogy milyen mértékben és milyen eszközökkel terhelhetjük meg és szoríthatjuk fogyasztásának korlátozására jogosan és ésszerűen a ma élő nemzedéket annak érdekében, hogy idővel utódaik a beruházási telítettség állapotához jussanak el. III. Elméletem következményei bizonyos más vonatkozásokban mérsékelten konzervatívok. Kiderül ugyan belőle, milyen életbevágóan fontos, hogy bizonyos mértékig központilag ellenőrizzenek olyan folyamatokat, amelyeket ma általában az egyéni kezdeményezés irányít; de széles körűek azok a tevékenységek is, amelyekre ez a következtetés nem vonatkozik. Az államnak irányító befolyást kell gyakorolnia a fogyasztási hajlandóságra részben az adórendszer révén, részben a kamatláb megállapításával, és talán részben más módokon is. Ezenkívül nem látszik valószínűnek, hogy a bankpolitikának a kamatlábra gyakorolt befolyása önmagában optimális beruházási volument eredményezhetne. Azt hiszem tehát, hogy a beruházás társadalmi kézbevétele meglehetősen széles körben bizonyul majd az egyetlen olyan eszköznek, 401

7 melynek révén meg lehet közelíteni a teljes foglalkoztatást; 269 ennek azonban nem kell feltétlenül kizárnia mindenféle olyan kompromisszumot és megoldást, amelyek révén a közhatóság a magánkezdeményezéssel együttműködhet. Ezen túlmenően azonban semmi sem indokolja egyértelműen az olyan államszocialista rendszert, amely felölelné a közösség gazdasági életének a zömét. Nem az a fontos, hogy az állam tulajdonba vegye a termelőeszközöket. Ha az állam meghatározhatja a termelőeszközök bővítésére szánt erőforrások teljes nagyságát és a termelőerők tulajdonosainak járó ellenszolgáltatások mértékét, akkor mindent megtehet, ami szükséges, és az ehhez szükséges szocializáló rendszabályokat fokozatosan és a társadalom általános hagyományaival való szakítás nélkül lehet bevezetni. Az elfogadott klasszikus közgazdasági elmélet felett gyakorolt bírálatunk elsősorban nem az elemzésében található logikai hibákra vonatkozott, hanem azt hangsúlyozta, hogy ennek az elméletnek a hallgatólagos előfeltételezései ritkán vagy éppen sohasem valósultak meg, s ezért nem alkalmas a valóságos világ gazdasági problémáinak a megoldására. Ha viszont központi irányító szerveinknek sikerül olyan teljes termelési volument biztosítani, amely a lehető legjobban megfelel a teljes foglalkoztatásnak, akkor a klasszikus elmélet ettől a ponttól kezdve újra érvényessé válik. Ha feltesszük, 269 Keynes gondolatai kisebb vagy nagyobb mértékben szinte minden polgári közgazdaságtani irányzatra hatottak, amely makroökonómiai problémákkal foglalkozik. Ez a hatás azonban korántsem egyértelmű. Keynes elméletéből eltérő következtetéseket vontak le, más-más elemeket emeltek ki. A Keyneshez legközelebb álló mai polgári közgazdászok körében is két irányzatot figyelhetünk meg. Az egyik amelynek egyik kiemelkedő képviselője Joan Robinson Keynes fenti gondolatára helyezi a főhangsúlyt: a teljes foglalkoztatást nem lehet pénz- és hitelpolitikával, a beruházások széles körű társadalmi kézbevétele nélkül elérni, ezért az állam fokozott közvetlen beavatkozását és központi gazdasági tervezést javasol. A másik irányzat viszont amelynek jellemző képviselője Hansen a következőkben előadott gondolatra támaszkodik: az állam minél kevésbé avatkozzék be a gazdasági életbe, ezért elsősorban a beruházások ösztönzésének pénz- és hitelpolitikai eszközeit (a kamatláb leszorítása, esetleg enyhe infláció, költségvetési deficit) kell igénybe venni, és csak ha ezek nem bizonyulnak kielégítőeknek, végezzen az állam maga is beruházásokat. (A szerk.) 402

8 hogy a termelés volumene adott, vagyis ezt a volument a klasszikus gondolatrendszeren kívül eső erők eleve meghatározzák, akkor nem kifogásolhatjuk a klasszikus elemzést arról, hogy a magánérdek miképpen határozza meg azt, hogy pontosan mit termeljenek, milyen arányokban kombinálják az ehhez szükséges termelési tényezőket, és hogyan osztódjon el közöttük a végső termék értéke. Ha pedig már más módszerekkel elintéztük a takarékosság problémáját, akkor nem kifogásolhatjuk a modern klasszikus elmélet megállapításait arról, hogy mennyire lehet összeegyeztetni a magánérdeket a közérdekkel a tökéletes verseny, illetve a tökéletlen verseny körülményei között. Eltekintve tehát annak a szükséges voltától, hogy legyen olyan központi irányítás, amely egymáshoz hangolja a fogyasztási hajlandóságot és a beruházás indítékait, továbbra sincs több ok a gazdasági élet szocializálására, mint eddig volt. Konkrétabban fogalmazva: nem látok okot arra a feltevésre, hogy a mai rendszerünk súlyos tévedéseket követne el a foglalkoztatott termelési tényezők felhasználása terén. Természetesen előfordul a téves előrelátás; de ezt a döntések centralizálásával sem lehetne elkerülni. Ha tízmillió dolgozni kész és dolgozni tudó ember közül kilenc milliót foglalkoztatnak, semmi sem bizonyítja, hogy ezt a kilenc milliót nem a megfelelő módon foglalkoztatják. Mai rendszerünkben nem azt kifogásoljuk, hogy ezt a kilenc milliót más módon kellene foglalkoztatni, hanem, hogy az egymilliót sehogyan nem foglalkoztatják. Nem a tényleges foglalkoztatás irányát, hanem volumenét illetően mondott csődöt mai rendszerünk. Egyetértek tehát Gesell-lel abban, hogy a klasszikus elmélet hézagainak a betöltése nem a manchesterizmus elejtéséhez, hanem annak a környezetnek a helyesebb meghatározásához vezet, amelyre a gazdasági erők szabad játékának szüksége van ahhoz, hogy lehetővé váljon a termelési potenciál teljes kihasználása. A teljes foglalkoztatást biztosítani tudó központi irányítás természetesem a hagyományos állami funkciók jelentős kiterjesztésével jár. Sőt éppen a modern klasszikus elmélet hívta fel a figyelmet számos olyan helyzetre, amelyben szükség van a gazdasági erők szabad játékának korlátozására vagy irányítására. De még így is elég tág tere ma- 403

9 rad a magánkezdeményezés és a magánfelelősség érvényesülésének. Ezen a területen belül még mindig érvényesülhetnek az individualizmus hagyományos előnyei. Álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk át, melyek ezek az előnyök. Ezek részben a hatékonysággal: a decentralizációval és az önérdek érvényesülésével kapcsolatosak. A döntések decentralizálásának és az egyéni felelősségnek a hatékonyságot növelő előnyei talán még nagyobbak is, mint amilyennek a tizenkilencedik században hitték őket; s ezt követően az önérdeken alapuló gazdaságszervezés elleni reakció talán túlzásba ment. De mindenekfelett hangsúlyozni kell, hogy az individualizmus ha meg lehet tisztítani hibáitól és a vele elkövetett visszaélésektől a személyes szabadság legjobb biztosítéka abban az értelemben, hogy minden más rendszernél nagyobb teret nyújt az egyéni választásnak. Egyúttal a legjobb biztosítéka az élet sokszerű változatosságának, amely éppen az egyéni választás széles körű érvényesüléséből ered, s amelynek az elveszítése a homogén vagy totalitárius állam legsúlyosabb hátránya. Ez a sokszerűség tartja fenn azokat a hagyományokat, amelyekben a megelőző nemzedékek leghibátlanabb, legsikeresebb döntései testesülnek meg; szeszélyes sokrétűségével színezi a jelent; s minthogy ugyanúgy teret ad a kísérletezésnek, mint a hagyománynak és a fantáziának, a lehető legjobban szolgálja a jövő jobbátételét. Az állam funkcióinak az a megnövekedése, amelyet a fogyasztási hajlandóságnak és a beruházás indítékainak összehangolása megkövetel, az individualizmusba való szörnyű beavatkozásnak tűnhet egy tizenkilencedik századbeli újságíró vagy egy mai amerikai pénzember szemében. Én azonban védelmezem, egyrészt mert ez az egyetlen járható mód arra, hogy elkerüljük a meglevő gazdasági formák mindenestül való megsemmisítését, és másrészt, mert ez az előfeltétele az egyéni kezdeményezés eredményes érvényesülésének. Ha ugyanis a hatékony kereslet elégtelen, akkor nemcsak az erőforrások pazarlása válik megbotránkoztatóvá és tűrhetetlenné, hanem az az egyéni vállalkozó is hátrányba kerül, aki megkísérli ezeket az erőforrásokat működtetni. Túlságosan sok zérus van a 404

10 hazárdjátékban, 270 amelyet játszik, s így a játékosok összességének veszítenie kell, ha eléggé energikusak és bizakodók ahhoz, hogy mindent megjátsszanak. Mind ez ideig a világ vagyonának növekedése mindig kisebb volt az egyéni megtakarítások összegének nettó növekedésénél; a különbséget azoknak a vesztesége tette ki, akiknek a bátorságához és kezdeményezéséhez nem járult rendkívüli ügyesség vagy szokatlanul jó szerencse. Ha azonban a hatékony kereslet kellő nagyságú, akkor az átlagos ügyesség és az átlagos jó szerencse elegendő. Úgy látszik, hogy a mai tekintélyuralmi államok a munkanélküliség problémáját a hatékonyság és a szabadság rovására oldják meg. Bizonyos hogy a világ nem fogj a sokáig eltűrni a munkanélküliséget, amely a megélénkülés rövid időszakaitól eltekintve együtt jár, és véleményem szerint szükségképpen együtt jár a mai kapitalizmus individualizmusával. De talán helyes diagnózis esetén orvosolhatjuk a bajt a hatékonyság és a szabadság veszélyeztetése nélkül. IV. Az eddigiekben csak mellesleg utaltam arra, hogy az új rendszer a réginél inkább kedvezhet a békének. Érdemes a kérdésnek ezt az oldalát újból megvizsgálni. A háborúnak sokféle oka van. Diktátorok és más olyan emberek, akik számára kellemes izgalmát nyújt a háború vagy legalábbis a kilátásai könnyen kihasználhatják népük természetes harcias ösztöneit. De a szenvedélyek tüzére az olajat gazdasági tényezők öntik, nevezetesen a túlnépesedés és a piacokéért folyó verseny. Valószínűleg ez a második tényező volt az uralkodó már a tizen- 270 A rulettjátékban a játékosok a rulettkorongon levő számokra tesznek pénztéteket. Az a szám nyer, amelyen a megperdített golyó megáll. Ha a golyó a zéruson áll meg, a rulettbank kapja az összes téteket. (A szerk.) 405

11 kilencedik században és lehet a jövőben is; ez a tényező szorosan kapcsolódik könyvünk tárgyához. Az előző fejezetben kifejtettem, hogy a belföldön érvényesülő laissez-faire rendszernek és a nemzetközi aranystandardnek abban a környezetében, amely a tizenkilencedik század második felében az ortodox közgazdasági gondolkodásnak megfelelt, a piacokért folyó konkurenciaharcon kívül nincs más eszköze az államnak a hazai gazdasági nehézségek enyhítésére. Semmiféle eszköz sem jöhetett ugyanis szóba, amely segíthetett volna a krónikus vagy átmeneti munkanélküliség állapotában, kivéve a kereskedelmi mérleg aktív tételeinek növelésére irányuló rendszabályokat. Míg tehát a közgazdászok a hagyományoknak megfelelően megszokták, hogy dicsérték az uralkodó nemzetközi rendszert, amely állítólag biztosítja a nemzetközi munkamegosztás gyümölcseit és egyidejűleg összhangba hozza a különböző nemzetek érdekeit, ellepleződött e rendszernek hátrányos hatása; s azok az államférfiak cselekedtek a józan észnek megfelelően, azok értették meg helyesen az események tényleges menetét, akik hitték, hogyha egy gazdag, régi kultúrájú ország elhanyagolja a piacokért vívott harcot, akkor jóléte elsenyved. Ha azonban az államok megtanulják, hogyan biztosíthatják belső gazdaságpolitikájukkal a teljes foglalkoztatást (ehhez hozzá kell tennünk : ha a népszaporodásuk tréndjét is ki tudják egyensúlyozni!), akkor nem kell semmiféle olyan fontos gazdasági erővel számolnunk, amely szembeállítaná valamely ország érdekeit a szomszédaiéval. Ilyenkor is meglennének a elehetőségei a nemzetközi munkamegosztásnak és a külföldi hitelnyújtásnak, megfelelő feltételek mellett. Nem lenne azonban olyan ok, amely arra kényszerítené az egyik országot, hogy ráerőltesse az áruit egy másikra, vagy visszautasítsa a szomszédja kínálta árukat, nem azért, mintha különben nem tudná megfizetni a számára legszükségesebb importárukat, hanem azzal a kifejezett céllal, hogy felborítsa a fizetések egyensúlyát, és a maga számára biztosítsa az aktív kereskedelmi mérleget. Ma a nemzetközi kereskedelem a belföldi foglalkoztatás biztosításának utolsó szalmaszála: a külső piacokon erőlteti az eladásokat, az importot pedig korlátozza. Ez a manőverezés azonban legjobb eset- 406

12 ben is csak áthárítja a munkanélküliséget a harcban alulmaradó szomszédra. Ezzel szemben az átalakulás után a külkereskedelem az áruk és szolgáltatások kölcsönösen előnyös, önkéntes, akadálytalan cseréjévé válik. V. Vajon csupán ábrándokat kergetünk, ha ezeknek az eszméknek a megvalósulását reméljük? Nem gyökereznek vajon eléggé a politikai társadalom fejlődését irányító motívumokban? Erősebbek és nyilvánvalóbbak-e azok az érdekek, amelyeket kereszteznek, mint amelyeket előmozdítanak? Erre e helyütt nem kísérlem meg a feleletet. Egy másik, ettől a mostanitól eltérő jellegű könyvre lenne szükség, hogy akár csak körvonalaiban is utalhassunk azokra a gyakorlati rendszabályokra, amelyek során fokozatosan meg lehetne valósítani ezeket az eszméket. Ha azonban az eszmék helyesek s a szerzőnek természetesen ebből a hipotézisből kell kiindulnia hiba lenne tagadni, hogy bizonyos idő múltával hathatóssá válhatnak. Az emberek ma különösen türelmetlenül várnak a szokásosnál alaposabb diagnózisra különösen készek az ilyen befogadására. Buzgón készülnek a kipróbálására, ha legalább hihetőnek tűnik. De ha el is tekintünk ettől a mai hangulattól, a közgazdászok és politikai bölcselők nézetei akár igazuk van, akár tévednek sokkal nagyobb hatásúak, mint rendszerint hisszük; valójában mindennél jobban hatnak világunk sorsára. Azok a gyakorlati emberek, akik menteseknek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamelyik rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát. Meggyőződésem, hogy rendkívül eltúlozzák a hagyományos érdekek erejét az eszmék fokozatosan érvényesülő hatalmával szemben. Az eszmék nem azonnal, de bizonyos idő múltával utat törnek; a közgazdaságtudomány és az 407

13 állambölcselet terén ugyanis kevesen működnek olyanok, akiket huszonötödik vagy harmincadik életévük betöltése után új elméletek befolyásolnak, s ezért valószínű, hogy azok az eszmék, amelyeket közhivatalnokok és politikusok, sőt agitátorok a folyó eseményekre alkalmaznak, nem éppen a legújabbak. Előbb vagy utóbb azonban az eszmék és nem a hagyományos érdekek törnek új utakat, és vezetnek jóra vagy rosszra. 408

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 2. szemináriumi feladatok Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 1. feladat Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a fogyasztó exogén jövedelemfolyam és exogén kamat mellett hoz fogyasztási/megtakarítási

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012. Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Ha nem akarsz változni. választhatod a kihalást is.

Ha nem akarsz változni. választhatod a kihalást is. Ha nem akarsz változni választhatod a kihalást is. Amiért a vállalkozások coach-csal a fedélzeten többre jutnak és növekednek Mit hoz a konyhára, ha egy üzleti (Action) coach érkezik a fedélzetre? Teljesítménynövelő

Részletesebben

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia)

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 Öregedő társadalom Hiányzó válaszaink hol késnek? Új kockázatkezelés

Részletesebben

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése.

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. AZ ALAPJÖVEDELEM elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. A lustaságot, semmittevést nem engedhetjük meg magunknak, ezért is szükség van FNA-ra! Fúrkós bot

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Reménytelen, de nem komoly

Reménytelen, de nem komoly Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10. a tulajdonosok között férj magyar kft. feleség férj férj részesedés szerzés feleség feleség férj, feleség

Részletesebben

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek)

JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) S ZEMELVÉNYEK JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) 3. fejezet Pénz- és valutaelmélet I. A mennyiségi pénzelmélet Ez alapvető Elmélet. Nem kérdőjelezhető meg a valósággal

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban

realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban Éppen ez év őszén lesz negyven éve annak, hogy előbb hallgatóként, majd oktatóként közelről

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem 1. BEVEZETÉS Feltételezésem szerint egy megfelelően kialakított

Részletesebben