A mikro- kis- és középvállalkozások innovációs és együttműködési képességei, valamint fejlesztési lehetőségei a szerb-magyar határmenti térségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mikro- kis- és középvállalkozások innovációs és együttműködési képességei, valamint fejlesztési lehetőségei a szerb-magyar határmenti térségben"

Átírás

1 A mikro- kis- és középvállalkozások innovációs és együttműködési képességei, valamint fejlesztési lehetőségei a szerb-magyar határmenti térségben Záró tanulmány A KKV-k innovációs és együttműködési képességének, valamint fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB-0901/ számú projekthez 1

2 Tartalom 1 A kutatás célja és az alkalmazott módszertan A felmérés mintájában szereplő vállalkozások bemutatása A vállalkozások innovációs aktivitása és hajlandósága Termék- és technológiai innováció A marketinghez, termékértékesítéshez fűződő innovációs tevékenység A vállalkozások közötti együttműködések néhány jellemzője Gazdaságpolitikai javaslatok Összegzés

3 1 A kutatás célja és az alkalmazott módszertan Az általunk elvégzett felmérés alapvető célja az volt, hogy a hat magyar-szerb határ menti (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád illetve Srem, Banat és Bačka) megye kis- és középvállalkozásai körében összehasonlítsa az innovációs tevékenységet és együttműködési hajlandóságot, szignifikáns különbségeket mutasson ki a két ország között, és néhány az innovációval szignifikáns kapcsolatban álló tényezőt feltárjon. Ennek érdekében a felmérést azonos módszertan alapján (több-kevesebb sikerrel) megismételtük a határ mindkét oldalán: Magyarországon és Szerbiában. Jelen tanulmány célja, hogy beszámoljon a kutatás legfontosabb eredményeiről. Várakozásaink alapján az eredmények felkelthetik a kutatók, vállalkozók és a fejlesztéspolitikai döntéshozók érdeklődését is. A felmérés során kialakított mintánkba az 1 főnél több alkalmazottat foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozásokat vontuk be, amelyeket január 1-ét megelőzően alapítottak. A hasonló nemzetközi innovációs felmérések általában 10 vagy 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeket vonnak be a kutatásukba, azonban esetünkben így nem kaptunk volna megfelelő mintaszámot, mivel az elmaradott térséget a kisebb vállalkozások dominálják. A vállalkozások székhelyének magyar oldalon Bács-Kiskun, Békés vagy Csongrád megyében kellett lennie, a szerb oldalon pedig Srem, Banat illetve Bačka megyében. A társasági formát illetően nem alkalmaztunk kizáró kritériumot a mintaválasztás során, mivel a térségben a vállalkozások jelentős részét egyéni vállalkozásként működtetik. Ágazati szempontból is szektorsemleges megközelítést alkalmaztunk, azaz a pénzügyi szolgáltatáson kívül minden profitorientált tevékenységet végző vállalat bekerülhetett a mintába. A felmérésbe bevonandó vállalatok kiválasztása során a véletlen, rétegzett mintavétel alkalmaztunk. A rétegzést egyrészt a foglalkoztatottak száma (cégméret), másrészt a vállalkozás kora, harmadrészt a településnagyság szerint végeztük. Mielőtt az eredmények bemutatására térnénk rá, feltétlenül említést kell tenni arról, hogy a megfelelő minta összeállítása módszertani szempontból legjobb szándékaink ellenére sem lett egyformán sikeres a határ két oldalán. A szerb oldalon ugyanis óriási nehézségekkel 3

4 találta szembe magát a minta összeállítását és a lekérdezést végző közvélemény-kutató cég. Egyszerűen lehetetlennek bizonyult a kitűzött kritériumok érvényesítésével a tervezett elemszámú, jó minőségű minta összeállítása. A válaszadók roppant ellenségesen viszonyultak a kérdezőbiztosokhoz, és számos esetben megtagadták a válaszadást. Ennek oka talán az egész üzleti szférát átható gyanakvás és bizalmatlanság lehet. Fontosnak tartjuk megállapítani ezzel kapcsolatosan azt, hogy mindaddig, amíg a gyanakvás és bizalmatlanság légköre következtében a kutatók és a gazdaságpolitikai döntéshozók nem láthatnak tisztán a térségben lezajló gazdasági folyamatokat illetően, mindenfajta vállalkozásfejlesztési célú beavatkozás csupán szuboptimális eredményekre vezethet. A minta összeállítása érdekében kifejtett erőfeszítések eredményeként szerb oldalon 265 darab a megszabott feltételeknek megfelelő vállalkozástól sikerült adatokat gyűjteni, azonban sajnos sok esetben a válaszok hiányosak, és ez erősen korlátozta az összehasonlítható adatok kinyerését az adatbázisból. Magyar oldalon ugyanakkora fent említett problémák nem jelentkeztek, és a három magyar megyében sikerült egy 501, a kitűzött kritériumoknak megfelelő, jó minőségű adatbázis összeállítása. 2 A felmérés mintájában szereplő vállalkozások bemutatása A minta a már múlttal és alkalmazottal rendelkező vállalkozásokat preferáló rétegzett mintavételnek köszönhetően illetve a szerb adatfölvétel hiányosságai miatt nem reprezentálja a teljes sokaságot, azaz a két határmenti régióban székhellyel rendelkező, ténylegesen működő cégek sokaságát. 2.1 táblázat: A mintába kerül vállalkozások megoszlása néhány jellemző szerint Szerbia Magyarország Összesen Működési forma szerint Egyéni vállalkozó 92,5% 0,8% 32,5% Betéti társaság 2,6% 19,6% 13,7% Közkereseti társaság 0,4% 4,0% 2,7% Korlátolt felelősségű társaság 0,0% 67,9% 44,4% Részvénytársaság 0,0% 3,6% 2,3% 4

5 Szövetkezet 0,0% 4,2% 2,7% Nincs adat 4,5% 0,0% 1,6% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% Alkalmazottak száma szerint 2-9 fő 92,1% 48,3% 63,4% fő 1,9% 21,2% 14,5% fő 3,0% 20,4% 14,4% fő 3,0% 10,2% 7,7% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% Székhely szerint Bács-Kiskun 0,0% 35,1% 23,0% Békés 0,0% 30,7% 20,1% Csongrád 0,0% 34,1% 22,3% Srem 1,1% 0,0% 0,4% Banat 20,4% 0,0% 7,0% Bačka 73,2% 0,0% 25,3% Nincs adat 5,3% 0,0% 1,8% Összesen 100,0% 100,0 100,0% Főtevékenység szerint Feldolgozóipar 15,5% 14,8% 15,0% Építőipar 1,5% 12,8% 8,9% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,0% 6,0% 5,0% Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás 0,4% 3,0% 2,1% Szálláshely, vendéglátás 2,6% 6,4% 5,1% Ingatlan, gazdasági szolgáltatások 3,4% 4,8% 4,3% Egészségügy, oktatás, szociális ellátás 0,4% 3,0% 2,1% Kereskedelem, javítás 46,0% 36,9% 40,1% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 1,9% 10,6% 7,6% Egyéb nemzetgazdasági ág 18,9% 1,8% 7,7% Nincs adat 6,4% 0,0% 2,2% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% Kor szerint 2-5 év 21,9% 23,6% 23,0% 6-9 év 19,6% 22,2% 21,3% év 38,9% 33,5% 35,4% 17 év felett 19,6% 20,8% 20,4% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% Megjegyzés: A magyar felmérés esetén N=501, míg a szerb adatbázis esetén N=265 A működési forma szerint vizsgálva a határ két oldaláról származó minta összetételét, megállapítható, hogy Szerbiában az egyéni vállalkozás mint cégforma túl-, ezzel szemben a 5

6 magyar mintában alulreprezentált. (Jellemző, hogy a szerb válaszadók majd 5 százaléka esetén nem áll rendelkezésre információ a cégformát illetően!) A magyar megyékből származó mintában a leggyakrabban a kft-kkel és betéti társaságokkal találkozhatunk, míg a szerb oldalon kizárólag egyéni vállalkozók, betéti és közkereseti társaságok szerepelnek. Az alkalmazottak számát figyelembe véve a magyar minta összetétele jóval kiegyensúlyozottabb, mint a szerbé. A mikrovállalati méret (2-9 fő) a leggyakoribb: a legkisebb vállalkozások aránya a szerb megyékben 90 százalék felett van, a magyar felmérés mintájában a részarányuk jóval alacsonyabb 48 százalék körül van. Így a magyar minta esetén elmondható, hogy a nagyobb méretű (a 20 főnél többet foglalkoztató) vállalkozások felülreprezentáltak. A szerb adatbázis létszám szerinti koncentráltsága miatt az alkalmazotti létszám mint ismérv szerinti megoszlások használata nem hozna plasztikus eredményeket, így az összehasonlítás során erre az eszközre nem támaszkodunk. A vállalkozások fő tevékenységét vizsgálva hasonlóságokkal és szignifikáns különbségekkel is találkozhatunk a határ két oldalán tevékenykedő vállalkozásokat illetően. Jellemző mindkét mintára, hogy egyrészt a legtöbb vállalkozás kereskedelmi tevékenységet, illetőleg javítást végez, másrészt az is megfigyelhető, hogy viszonylag jelentős arányban vannak képviselve a feldolgozóipari cégek. Szignifikáns különbséget találunk egyfelől az építőipari vállalkozások körében (ez a magyar vállalkozások körében viszonylag gyakori tevékenységet jelent, a szerbiai cégek körében ritka), másfelől eltérést jelent, hogy majdnem minden ötödik szerb vállalkozás egyéb nemzetgazdasági ágban tevékenykedik, míg ez a magyar cégekre nem jellemző. Talán a vállalkozás életkora az a változó, amely tekintetében a minta megoszlása a leginkább hasonló a két ország vállalkozásait vizsgálva (2.1 ábra). A mintába került magyar vállalkozások 33,5 százaléka év közötti, és a szerb vállalkozások között szintén ez a legjellemzőbb életkor (38,9% aránnyal). 6

7 2.1 ábra: A minta összetétele a vállalkozás életkora szerint A vállalkozások székhelyét vizsgálva is elmondható, hogy a magyar minta összetétele jóval kiegyensúlyozottabb: a három megye nagyjából egyforma arányban van képviselve. Ugyanakkor szerb oldalon a mintába bekerült vállalkozások közel háromnegyedének székhelye Bačka megyében van, ezzel szemben mindössze 1 százalékuk képviseli Srem megyét. Emiatt a koncentráció miatt a megyénkénti vizsgálat nem nyújtana megbízható információkat a szerb kkv-król, így az összehasonlítás során a megyei bontást nem használtuk. A különböző megyékhez kötődő vállalkozások kor szerinti megoszlása például jól szemlélteti a torzítás jelenlétét (2.2 ábra). Látható, hogy míg a magyar megyék közti megoszlás arányos, addig a szerb megyék esetén jelentős különbségeket tapasztalhatunk. 7

8 2.2 ábra: A minta összetétele a vállalkozás életkora szerint, megyénként A minta eddigi leírásából egyértelműen látszik, hogy sem a magyar, sem a szerb minta, mint rétegzett minta nem tekinthető reprezentatívnak. Viszont, ha kiragadunk egy-egy olyan szempontot, mint az életkor, a foglalkoztattak száma vagy az egyesített mintában a székhely országa, akkor ezen szempontok csoportjai egy-egy véletlen részmintának tekinthetők, így azok természetesen erősen korlátozott érvénnyel, viszonylag nagy hibahatárt megengedve, összehasonlíthatóak. Az egész mintát egyben kezelve csak leíró statisztikai eljárásokat használhatunk, és a részminták mentén próbálhatunk általánosabb következtetéseket is levonni. 3 A vállalkozások innovációs aktivitása és hajlandósága Kutatásunk egyik legfontosabb célja a magyar és a szerb határmenti kkv-k innovációs potenciáljának összehasonlítása volt. A vállalkozások innovációs aktivitásának, hajlandóságának felmérése és összehasonlítása során az OSLO Kézikönyvben megfogalmazott különböző típusú innovációs célú tevékenységeket egyenként vizsgáltuk meg. A kutatás céljára összeállított kérdőívben külön kérdéscsoport vizsgálta a cégek termék és technológia fejlesztés terén elért eredményeit, a szervezeti változásra, megújulásra való 8

9 hajlamukat, valamint a marketing és termékértékesítésben végrehajtott innovációs lépéseiket az előző három év során. Ezt a viszonylag tágabb, az eredeti schumpeteri megközelítésre visszamutató innováció fogalmat az Oslo Kézikönyv 2005-ös kiadása is magáévá teszi, innovatívként definiálva azt a vállalkozást, amely a vizsgált időszakban megvalósított legalább egy termék-, technológia-, szervezeti vagy marketing-innovációt. Sajnos azonban a már említett adatgyűjtési nehézségek következtében a szervezeti innovációra vonatkozóan nem rendelkezünk szerb adatokkal, így az innovációs tevékenység ezen összetevőjét nem tudtuk a két ország relációjában összehasonlítani és elemezni. Emiatt kizárólag a termék- és technológiai, valamint a marketing-innováció vizsgálatát tudjuk elvégezni. A mintában szereplő 501 magyar vállalkozás közül 160 végez valamilyen innovációs tevékenységet, a 265 szerb vállalkozás között ez az érték 45 (bár nem tudunk semmit a szervezeti innovációjukról). 3.1 Termék- és technológiai innováció A TTI tevékenységet figyelembe véve a mintába került 766 vállalkozás közül 158 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt időszakban végzett valamilyen TTI tevékenységet. Az összes, az adatbázisban szereplő vállalkozás arányában a magyar vállalkozások 24% százaléka tekinthető innovatívnak a termék- és technológiai innováció végzése alapján, ugyanez az arány a szerb részmintában csak 14%. A megkérdezett 265 szerb vállalkozás közül azonban 157 válasza nem igazán értékelhető (nem tudták a választ vagy nem válaszoltak), ez közel 60 százalék. Ha csak azokra a vállalkozásokra szűkítjük a kört, amelyek esetén egyértelműen eldönthető, hogy végeztek-e TTI tevékenységet vagy sem, akkor azt látjuk, hogy a szerb vállalkozások között szignifikánsan (10 százalékponttal) magasabb az innovatív vállalkozások aránya (34%), mint a magyar vállalkozások között (24%). 9

10 A teljes releváns mintát elemezve azt láthatjuk, hogy viszonylag egyenletes a a termék- és technológiai innovációt végrehajtó vállalkozások korcsoportonkénti részaránya, de a két ország részmintái között jelentős eltérés figyelhető meg (3.1 ábra). Elsősorban a viszonylag fiatalabb vállalkozások korcsoportjaiban (2-5 és 6-9 év) vannak jelen nagyobb arányban az innovatívak a szerb vállalkozások körében, míg a év közötti cégek csoportjában lényegesen kisebb az eltérés, míg a legidősebb vállalkozások (17- év) között nagyobb arányban szerepelnek innovatívak a magyar részmintában. 3.1 ábra A TTI innovációt végrehajtó vállalkozások aránya az egyes korcsoportokon belül Az TTI tevékenységet végző vállalkozások között némiképp eltérő stratégiát alkalmaznak a szerb illetve a magyar vállalatok (3.2 ábra). A magyar vállalkozások esetén egyértelmű dominanciát mutat az új termék, szolgáltatás bevezetése (összesen 90 vállalkozás végzi valamilyen intenzitással), majd ezt követi az új technológia bevezetése (73 vállalkozás) illetve a meglevő termék vagy szolgáltatás javítása (72 vállalkozás). A sort a meglévő technológia továbbfejlesztésének módozata zárja (65 vállalkozás). A szerb vállalkozások körében a meglevő terméket, szolgáltatás javítása (25vállalkozás) megelőzi az új termékekre, szolgáltatásokra építő stratégiát (24 vállalkozás), és a meglévő technológia továbbfejlesztését is előnyben részesítik az új technológia bevezetésénél (21 illetve 20 említés). Vagyis elmondható, hogy a szerb vállalkozások elsősorban a meglévő termékek, 10

11 technológiák továbbfejlesztésére alapozzák innovációs stratégiájukat, míg a magyar társaik szívesebben vetnek be új termékeket illetve technológiákat. 11

12 3.2 ábra Termék/technológia fejlesztés intenzitása a TTI tevékenységet végző vállalkozások arányában Megjegyzés: az értékek a nem válaszok részarányát jelzik számszerűen A magyar és szerb vállalkozások átfogó TTI szintjét az innovációs intenzitási pontszám alapján is értékelhetjük, melynek során egyidejűleg vesszük figyelembe az innovációs tevékenységi körök számát és szintjét. Az innovációs intenzitási pontszám kiszámításához minden egyes vállalkozás termék, illetve technológiai innovációs tevékenység szintjéhez hozzárendelünk egy számértéket az alábbi szabály szerint attól függően, hogy az adott vállalkozás azt milyen szinten végezte. Ha egy vállalkozás az adott tevékenységet nem végezte 0, ha végezte, de nem túl intenzíven 1; ha végezte 10, ha nagyon intenzíven végezte 100 pontot kap. A számértékeknek nincs gyakorlati jelentősége, csupán arra szolgálnak, hogy a későbbiekben vállalkozásokat el tudjunk különíteni egymástól innovációs szint szerint. Az értékek meghatározása után minden vállalkozás esetében kiszámítjuk a pontszámok összegét. Ezáltal minden innovatív tevékenységet végző vállalkozáshoz hozzárendeltünk 1 és 400 között egy innovációs pontszámot. Például a 211 érték azt jelzi, hogy a vállalkozás 2 innovációs tevékenységi formát nagyon intenzíven egyet közepesen egyet pedig gyenge mértékben végez. Ezen innovációs pontszámok alapján definiáljuk a vállalkozások innovációs 12

13 intenzitásának szintjét. Ha egy vállalkozás innovációs pontszáma 1 és 4 közötti, akkor alacsony innovációs szintűnek, ha 10 és40 közötti, akkor közepes innovációs szintűnek, ha az innovációs pontszám 100 és 400 közötti, akkor magas innovációs szintűnek tekintjük. A 3.3 ábra alapján az innovációs intenzitási pontszám kiszámítása után egyértelműen látszik, hogy a szerb határ menti vállalkozások körében szignifikánsan magasabb az alacsony innovációs intenzitású vállalkozások aránya (37,8%), mint a magyar oldalon (12,4%). A magyar határ menti vállalkozások körében szignifikánsan magasabb a magas innovációs intenzitású vállalkozások aránya (34,7%), mint a szerb oldalon (16,2%). A közepes innovációs intenzitás tekintetében nem tapasztalható ilyen markáns különbség az arányok között (a magyar érték 52,9%, a szerb 45,9%). 3.3 ábra A TTI innovációt végző vállalkozások megoszlása az átfogó innovációs pontszám alapján Megjegyzés: Az ábrán látható értékek az adott kategóriába tartozó vállalakozások számát jelzik. A vállalkozások fent bemutatott eltérő stratégiaválasztását az innovációs projektek (észlelt) átlagos sikerarányának mutatója is alátámasztja (3.4 ábra). A magyar vállalkozások körében az átlagos sikerarány alacsonyabb, mint a szerb vállalkozások esetén. Míg a magyar megyék 13

14 vállalkozásai szerint a legsikeresebb az új termék/szolgáltatás bevezetés fogadtatása a piacon, és az új technológia bevezetése nagyobb sikerrel kecsegtet, mint a meglévő technológia javítása, addig a szerb vállalkozások tapasztalatai szerint a meglévő termékek, szolgáltatások továbbfejlesztését a piac inkább díjazza, mint az új termék, szolgáltatás bevezetését, hasonlóan a technológiafejlesztéshez, amely esetben szintén a meglévő technológia javítása a reménytelibb. A termékfejlesztéshez kapcsolódó innovációk újdonságtartalma is arra mutat, hogy a szerb vállalkozások az alacsonyabb kockázatú piaci lehetőségek kihasználására építenek inkább, esetükben ugyanis a bevezetett új termékek csak a cégnél (81%) illetve országosan (19%) számítanak újnak, míg magyar versenytársaik az esetek mintegy 10 százalékában vállalkoztak forradalmian újnak (4,5%) illetve világújdonságnak számító (4,5%) termékinnovációk bevezetésére is (3.5 ábra). A nagyobb kockázatvállalásra való hajlam a magyar vállalkozások körében a technológiafejlesztés esetén is kirajzolódik, de jóval kevésbé intenzíven. 3.4 ábra Az innovációs projektek átlagos százalékos sikeraránya 14

15 3.5 ábra Új termék/technológia újdonságszintje a magyar és a szerb vállalkozások körében (%) A vállalkozások innovációs tevékenységét vizsgálhatjuk input és output oldalon egyaránt. Input oldalon a kutatási-fejlesztési tevékenység végzése jelzi az innovációs aktivitás meglétét. A teljes mintán belül 67 vállalkozást találtunk, amely vagy kutatást vagy fejlesztést végzett (vagy mindkettőt) az elmúlt időszakban. Az adatok azt jelzik, hogy input oldalon jelentősen aktívabbak a TTI innováció terén a szerb vállalkozások: arányuk a részmintán belül (16%) több mint háromszorosa a k+f tevékenységet végző magyar vállalatokénak (5%). A k+f tevékenységet a vállalkozások tipikusan egyedül, partnerek bevonása nélkül végzik (3.6 ábra). 15

16 3.6 ábra A magyar és a szerb vállalkozások k+f tevékenysége Output oldalon a vállalkozások innovációs aktivitásának egyik fő mérőeszköze szellemi tulajdonjogi helyzetük felmérése. A kutatás során rákérdeztünk a vállalkozások által birtokolt szabadalmak és védjegyek számára, illetve arra, hogy az előző három évben hány új szabadalmi bejegyzést indítottak el. Bár mindkét országban csekély azon vállalkozások száma, amelyek éltek az iparjogvédelem nyújtotta eszközökkel, a két ország ezirányú tevékenységének eredményeit összehasonlítva jelentős eltéréseket tapasztalunk (3.7 ábra). A szerbiai vállalkozások körében szinte nyoma sincs szabadalmaztatásnak vagy védjegy bejelentésnek, szemben a magyar vállalkozásokkal, melyek jóval aktívabbak ezen a területen. Az input és az output oldalon tapasztalt szignifikánsan eltérő aktivitás jelezheti, hogy a két ország iparjogvédelmi intézményrendszerének eltérő fejlettségét, illetve az intézményekkel kapcsolatos vállalkozói bizalom eltérő szintjét. 16

17 3.7 ábra Szabadalmak, védjegyek és szabadalmi bejelentések száma a es időszakban (db) A határ két oldalán működő vállalkozások leggyakrabban megrendelőikkel és beszállítóikkal működnek együtt a termék-/technológiafejlesztés során, ezt követik a beszállítókkal történő együttműködések (3.1 táblázat). Az együttműködések gyakoriságában azonban szignifikáns eltérés mutatkozik a két ország vállalkozásai között: a szerb vállalkozások minden partner tekintetében aktívabban működnek együtt, bár a rendszeresen folytatott együttműködés gyakorlata a legtöbb potenciális partner vonatkozásában gyakoribb a magyar vállalkozások között. A magyar kutatók számára különösen fontos (és fájdalmas) különbség tapasztalható azonban a felsőoktatási intézményekkel folytatott együttműködések tekintetében, ugyanis jól kirajzolódik, hogy a szerb vállalkozások jóval aktívabban működnek együtt az egyetemekkel, főiskolákkal, még a rendszeresen folytatott együttműködések arányát figyelembe véve is. (Az együttműködés általában háromszor, a rendszeres együttműködés pedig majdnem kétszer gyakoribb a szerb vállalkozások esetében!) Szignifikánsan eltér a két ország vállalkozásainak együttműködési aktivitása a külföldi partnerekkel, az ő esetükben is háromszor olyan gyakorisággal fordul elő innovációs célú együttműködés a szerb vállalkozások körében, mint a magyar vállalkozások csoportjában. Mindössze 5 magyar vállalkozás jelezte, hogy a három határmenti szerb megyéből származó partnerrel működik együtt, és 2 olyan szerb vállalkozás szerepel a mintában, amely a három határmenti magyar 17

18 megyéből származó vállalkozást választott partnerének, azaz egyáltalán nem jellemzőek a határmenti megyék vállalkozásainak innovációs célú együttműködései. 3.1 táblázat A TTI innováció megvalósítása érdekében más szervezetekkel történt együttműködés gyakorisága között a magyar és a szerb vállalkozások körében magyar rendszeresen esetlegesen nem szerb értékelt válaszok rendszeresen esetlegesen nem értékelt válaszok Vevők 48,8% 10,0% 41,2% N=501 36,5% 54,0% 9,5% N=113 Vállalatcsoporton belüli partner 11,9% 12,1% 76,0% N=496 6,6% 37,7% 55,7% N=61 Beszállítók 43,2% 7,4% 49,4% N=498 31,3% 51,6% 17,2% N=64 Versenytárs 4,6% 15,3% 80,1% N=497 1,9% 22,2% 75,9% N=54 Felsőoktatási intézmény 3,6% 4,2% 92,2% N=497 6,7% 17,8% 75,6% N=45 Állami kutatóközpont 1,2% 3,0% 95,8% N=497 0,0% 7,9% 92,1% N=38 Kamara, helyi vállalkozásfejlesztési szervezet 6,2% 12,9% 80,9% N=497 7,7% 12,8% 79,5% N=39 Technológiai park 1,0% 6,5% 92,5% N=496 2,7% 5,4% 91,9% N=37 Innovációs ügynökség 0,8% 5,6% 93,6% N=497 0,0% 11,8% 88,2% N=34 Külföldi partnerek 4,8% 4,0% 91,2% N=498 5,0% 22,5% 72,5% N= A marketinghez, termékértékesítéshez fűződő innovációs tevékenység A marketinghez és termékértékesítéshez kötődő innovációs tevékenységet figyelembe véve a mintába került 766 vállalkozás közül 105 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt három évben végrehajtott valamilyen innovációt. Az összes, az adatbázisban szereplő vállalkozás arányában a magyar vállalkozások 16,6% százaléka tekinthető innovatívnak a marketing innováció végzése alapján, ugyanez az arány a szerb részmintában csak 8,3%. Ebben az esetben is jelentősen torzítja az eredményt az a tény, hogy a megkérdezett 265 szerb vállalkozás közül 170 válasza nem igazán értékelhető (nem tudták a választ vagy nem válaszoltak), ez 64 százalékot jelent. Ha most is azokra a vállalkozásokra szűkítjük a kört, amelyek esetén egyértelműen eldönthető, hogy végeztek-e a marketinghez, termékértékesítéshez fűződő innovációs tevékenységet vagy sem, akkor azt látjuk, hogy a szerb vállalkozások között magasabb az innovatív vállalkozások aránya (23,2%), mint a magyar vállalkozások között, bár a különbség nem olyan jelentős, mint a termék- és technológiai innováció esetén. 18

19 A korcsoportonkénti megoszlást elemezve látható, hogy míg a szerb vállalkozások körében elsősorban a év közötti és a 2-5 év közötti vállalkozások a legaktívabbak ebben az innováció típusban, addig a magyar vállalkozások között az idősebbek az aktívabbak (3.8 ábra) 3.8 ábra A marketing innovációt végrehajtó vállalkozások aránya az egyes korcsoportokon belül A magyar vállalkozások körében a marketing és értékesítés területén bevezetett újítások között a leggyakrabban a vevők számának növelése, a céges honlap készítése és a különböző promóciós és reklámeszközök (szponzorálás, sajtó-, rádió- és televízió reklám, vásárokon, kiállításokon történő részvétel) bevetése jelent meg mint alkalmazott eszköz. Ezzel szemben a szerb vállalkozások elsősorban a kapcsolódó szolgáltatások (pl. meghosszabbított garancia, házhoz szállítás, javítási lehetőségek stb.) bevezetésétől, a vevők számának növelésétől és a céges honlap beindításától vártak leginkább sikert (3. 9 ábra). 19

20 3.9 ábra A marketing- és értékesítési területen bevezetett változtatások gyakorisága A marketing-innovációt bevezető magyar vállalkozások 72,3%-ának és a szerb vállalkozások 68,2%-ának növekedett kisebb vagy nagyobb mértékben az árbevétele a es időszakban, köszönhetően az újonnan alkalmazott eszközöknek (3.10 ábra) ábra A bevezetett új marketing és értékesítési eszközök hatása az értékesítésre a vizsgált időszakban 20

21 A szerbiai vállalkozások körében a választott marketing-innovációs stratégiák tekintetében is megfigyelhető a TTI tevékenységek kapcsán már feltárt jellegzetesség, tudniillik hogy elsősorban az alacsonyabb kockázatú lépéseket, eszközöket preferálják, ezzel szemben a magyar vállalkozások kockázatvállalóbbak, bár itt kevésbé plasztikus a különbség (3.11 ábra). A szerb cégek innovációs eszközök alkalmazásának céljai között leggyakrabban azt említették, hogy ezek régebbi termék/szolgáltatás értékesítését támogatták a meglevő helyen, meglevő fogyasztók megtartása érdekében, ami egyértelműen a legkevésbé kockázatos cél. Bár ez a magyar vállalkozások között is nagyon gyakran előfordult célként, mégis többen voltak azok, akik ezeket az eszközöket valamilyen új, vagy megújított termék/szolgáltatás bevezetésének támogatására használták a már meglevő fogyasztói körben A bevetett marketing innovációs eszközök céljai (az említések gyakoriságai alapján) 21

22 4 A vállalkozások közötti együttműködések néhány jellemzője Az innovációs tevékenységek feltérképezése mellett kutatásunk másik fő célja az volt, hogy azonosítsuk és jellemezzük a három-három határmenti megyében működő kkv-k között a potenciálisan együttműködő vállalkozások körét. Ennek keretében részletesen vizsgáltuk a két régió vállalkozásai körében a létező (illetve nem létező) együttműködések megnyilvánulási formáit, relációját, gyakoriságát és fontosságát, valamint az egyetemekkel, kutatóintézetekkel való együttműködések szerepét, mely hozzájárulhat az innovációs potenciál javulásához. A 4.1 ábra alapján jól látható, hogy a vállalkozások jelentős többsége jelenleg nem vesz részt együttműködésekben. Az is kirajzolódik, hogy a két ország vállalkozásai körében eltérő szerepet játszanak a különböző partnerek. A magyar vállalkozások körében a leggyakrabban előforduló együttműködés az iparági, szakmai szövetségekben való részvétel formájában valósul meg, ezen kívül viszonylag gyakoriak a beszállítói és a beszerzési célú kooperációk. A szerb vállalkozások között a beszerzési célú kooperációké a főszerep, ezt követik a beszállítói kapcsolatok illetve a stratégiai célú szövetségek. 4.1 ábra A különböző típusú együttműködések eltérő arányai a magyar és a szerb kkv-k körében 22

23 A vállalkozások számos intézménnyel és szervezettel állnak, állhatnak kapcsolatban, és ezek a kapcsolatok is egyfajta együttműködésként értelmezhetők. A kutatás során a vállalkozásoknak 1-től 5-ig (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos) terjedő skálán értékelniük kellett ezen együttműködések fontosságát a vállalkozás fejlődésében az elmúlt három év tapasztalatait alapul véve. A 4.2 ábrán látható eredmények alapján úgy tűnik, hogy a vállalkozások számára a bankokhoz fűződő kapcsolatok a legfontosabbak, és e tekintetben nincs különbség a két ország vállalkozásai között. A magyar vállalkozások relatíve fontosabbnak érzik a bankok mellett a helyi önkormányzatokat és a munkaügyi központokat is, ezzel szemben a szerb vállalkozások úgy tűnik inkább más vállalatokra, stratégiai partnerekre, partnervállalatokra támaszkodnak. Különösen fájdalmas számunkra, hogy a válaszadók közül nagyon kevesen vannak, akik a felsőoktatási intézmények szerepét fontosnak érzik, ráadásul ebben a tekintetben Magyarországon némiképp rosszabb a helyzet (a felsőoktatási intézményekre adott válaszok átlaga a magyar vállalkozások körében csupán 1,5, a szerb vállalkozások körében pedig 1,7 volt). Ugyanakkor, bár nem meglepő, hogy a válaszadók nagy többsége számára a kockázati tőke és a magánbefektetők nem voltak fontosak, mégis váratlan eredmény, hogy a válaszadók 7,0 3,5 százaléka-a fontosnak érezte a szerepüket 23

24 4.2 ábra A különböző külső szervezetek szerepének fontossága a vállalkozások megítélése szerint A kutatás további célja volt felderíteni a más vállalkozásokkal történő együttműködések mozgatórugóit is. A vállalkozásoknak 1-től 5-ig (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos) terjedő skálán értékelniük kellett az együttműködés lehetséges pozitív hozadékait. A 4.3 ábra alapján arra következtethetünk, hogy a magyar vállalkozások szinte minden tekintetben többet várnak az együttműködésektől, mint szerb versenytársaik, egyedül az innovációhoz egyébként talán a legszorosabban kötődő szempontot: az új tudás, ismeret megszerzését mint az együttműködés lehetséges pozitív hozadékát tartják fontosabbnak, mint a magyar cégek. A legnagyobb különbség a pályázatokban történő közös részvétel lehetősége tekintetében figyelhető meg: a magyar vállalkozások ezt egyértelműen fontosnak érzik, míg a szerbek nem tartják fontosnak. A magyar vállalkozások az együttműködések lehetséges előnyei közül a legfontosabbnak az információhoz jutást vélték, ez a szempont a szerb vállalkozások körében a második helyre szorult. 24

25 4.3 ábra Az együttműködéstől várt előnyök megítélése a vállalkozások körében az adott válaszok átlaga szerint A 3.1 fejezet végén a 3.1 táblázat kapcsán kitértünk arra, hogy a szerb vállalkozások körében jóval jellemzőbb, hogy a vállalkozások az innovációs tevékenység sikere érdekében együttműködnek a felsőoktatási intézményekkel. Különösen érdekes ennek fényében, hogy a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokkal egyértelműen elégedetlenek, szemben a magyar vállalkozásokkal, amelyek alapvetően elégedettek velük. (4.4 ábra) 25

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás

Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁGFEJLESZTÉSI NAP 2012.11.29. Farkas József Célom 1. Bizonyítani az innováció fontosságát, 2. Körbejárni

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

ZA4877. Flash Eurobarometer 215 (Innobarometer 2007) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4877. Flash Eurobarometer 215 (Innobarometer 2007) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4877 Flash Eurobarometer 215 (Innobarometer 2007) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH INNOBAROMETER 2007, FINAL QUESTIONNAIRE CÉGINFORMÁCIÓ D1. Engedje meg, hogy feltegyek néhány egyszerű kérdést

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai.

Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI MRTT Vándorgyűlés 2014 Veszprém Felmérés a Porter féle regionális versenyképességi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Innováció alapjai. Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 1. előadás

Innováció alapjai. Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 1. előadás Innováció alapjai Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása 1. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Innováció fogalma 1. Néhány rövid, a szakirodalomból származó meghatározás: Az innováció, minden

Részletesebben

AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek a vállalkozásfejlesztési operatív program keretein belül

Pályázati lehetőségek a vállalkozásfejlesztési operatív program keretein belül Pályázati lehetőségek a Lorem ipsum (GOP) vállalkozásfejlesztési operatív program keretein belül I. Pályázatfigyelés II. Pályázatkészítés módszertana I. Pályázatfigyelés Pályázatfigyelési lehetőség vállalkozások

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Versenyképességünk fokozásának tényezői ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN 50. Közgazdász Vándorgyűlés Versenyképességünk fokozásának tényezői Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

UTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre

UTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre Tudományos konferencia Általános Vállalkozási Főiskola UTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre * Az előadás alapját képező kutatás a Budapesti Corvinus

Részletesebben

Szervezetfejlesztési Program

Szervezetfejlesztési Program Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0064 CAF (Common Assessment Framework) minőségmenedzsment modell bemutatása és gyakorlati alkalmazásának lépései I. Általános tudnivalók a CAF szervezeti

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

INNOVATÍV ÜZLETI ÖTLET

INNOVATÍV ÜZLETI ÖTLET IRIS INNOVATÍV ÜZLETI ÖTLET ÉRTÉKELŐ MÓDSZER VI. INNOTECH Konferencia 2011. október 5. INTERREGIONAL INNOVATION SYSTEM IRIS L00049 c projekt INTERREGIONAL INNOVATION SYSTEM IRIS L00049 c. projekt WP2 MUNKACSOMAG

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Kutatás+Fejlesztés+Innováció képességei, lehetőségei Zala megyében

Kutatás+Fejlesztés+Innováció képességei, lehetőségei Zala megyében Kutatás+Fejlesztés+Innováció képességei, lehetőségei Zala megyében DR. BIRKNER ZOLTÁN Kampusz igazgató Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz ÁROP- 1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Zala Megyei Fejlesztési

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben