A mikro- kis- és középvállalkozások innovációs és együttműködési képességei, valamint fejlesztési lehetőségei a szerb-magyar határmenti térségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mikro- kis- és középvállalkozások innovációs és együttműködési képességei, valamint fejlesztési lehetőségei a szerb-magyar határmenti térségben"

Átírás

1 A mikro- kis- és középvállalkozások innovációs és együttműködési képességei, valamint fejlesztési lehetőségei a szerb-magyar határmenti térségben Záró tanulmány A KKV-k innovációs és együttműködési képességének, valamint fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB-0901/ számú projekthez 1

2 Tartalom 1 A kutatás célja és az alkalmazott módszertan A felmérés mintájában szereplő vállalkozások bemutatása A vállalkozások innovációs aktivitása és hajlandósága Termék- és technológiai innováció A marketinghez, termékértékesítéshez fűződő innovációs tevékenység A vállalkozások közötti együttműködések néhány jellemzője Gazdaságpolitikai javaslatok Összegzés

3 1 A kutatás célja és az alkalmazott módszertan Az általunk elvégzett felmérés alapvető célja az volt, hogy a hat magyar-szerb határ menti (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád illetve Srem, Banat és Bačka) megye kis- és középvállalkozásai körében összehasonlítsa az innovációs tevékenységet és együttműködési hajlandóságot, szignifikáns különbségeket mutasson ki a két ország között, és néhány az innovációval szignifikáns kapcsolatban álló tényezőt feltárjon. Ennek érdekében a felmérést azonos módszertan alapján (több-kevesebb sikerrel) megismételtük a határ mindkét oldalán: Magyarországon és Szerbiában. Jelen tanulmány célja, hogy beszámoljon a kutatás legfontosabb eredményeiről. Várakozásaink alapján az eredmények felkelthetik a kutatók, vállalkozók és a fejlesztéspolitikai döntéshozók érdeklődését is. A felmérés során kialakított mintánkba az 1 főnél több alkalmazottat foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozásokat vontuk be, amelyeket január 1-ét megelőzően alapítottak. A hasonló nemzetközi innovációs felmérések általában 10 vagy 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeket vonnak be a kutatásukba, azonban esetünkben így nem kaptunk volna megfelelő mintaszámot, mivel az elmaradott térséget a kisebb vállalkozások dominálják. A vállalkozások székhelyének magyar oldalon Bács-Kiskun, Békés vagy Csongrád megyében kellett lennie, a szerb oldalon pedig Srem, Banat illetve Bačka megyében. A társasági formát illetően nem alkalmaztunk kizáró kritériumot a mintaválasztás során, mivel a térségben a vállalkozások jelentős részét egyéni vállalkozásként működtetik. Ágazati szempontból is szektorsemleges megközelítést alkalmaztunk, azaz a pénzügyi szolgáltatáson kívül minden profitorientált tevékenységet végző vállalat bekerülhetett a mintába. A felmérésbe bevonandó vállalatok kiválasztása során a véletlen, rétegzett mintavétel alkalmaztunk. A rétegzést egyrészt a foglalkoztatottak száma (cégméret), másrészt a vállalkozás kora, harmadrészt a településnagyság szerint végeztük. Mielőtt az eredmények bemutatására térnénk rá, feltétlenül említést kell tenni arról, hogy a megfelelő minta összeállítása módszertani szempontból legjobb szándékaink ellenére sem lett egyformán sikeres a határ két oldalán. A szerb oldalon ugyanis óriási nehézségekkel 3

4 találta szembe magát a minta összeállítását és a lekérdezést végző közvélemény-kutató cég. Egyszerűen lehetetlennek bizonyult a kitűzött kritériumok érvényesítésével a tervezett elemszámú, jó minőségű minta összeállítása. A válaszadók roppant ellenségesen viszonyultak a kérdezőbiztosokhoz, és számos esetben megtagadták a válaszadást. Ennek oka talán az egész üzleti szférát átható gyanakvás és bizalmatlanság lehet. Fontosnak tartjuk megállapítani ezzel kapcsolatosan azt, hogy mindaddig, amíg a gyanakvás és bizalmatlanság légköre következtében a kutatók és a gazdaságpolitikai döntéshozók nem láthatnak tisztán a térségben lezajló gazdasági folyamatokat illetően, mindenfajta vállalkozásfejlesztési célú beavatkozás csupán szuboptimális eredményekre vezethet. A minta összeállítása érdekében kifejtett erőfeszítések eredményeként szerb oldalon 265 darab a megszabott feltételeknek megfelelő vállalkozástól sikerült adatokat gyűjteni, azonban sajnos sok esetben a válaszok hiányosak, és ez erősen korlátozta az összehasonlítható adatok kinyerését az adatbázisból. Magyar oldalon ugyanakkora fent említett problémák nem jelentkeztek, és a három magyar megyében sikerült egy 501, a kitűzött kritériumoknak megfelelő, jó minőségű adatbázis összeállítása. 2 A felmérés mintájában szereplő vállalkozások bemutatása A minta a már múlttal és alkalmazottal rendelkező vállalkozásokat preferáló rétegzett mintavételnek köszönhetően illetve a szerb adatfölvétel hiányosságai miatt nem reprezentálja a teljes sokaságot, azaz a két határmenti régióban székhellyel rendelkező, ténylegesen működő cégek sokaságát. 2.1 táblázat: A mintába kerül vállalkozások megoszlása néhány jellemző szerint Szerbia Magyarország Összesen Működési forma szerint Egyéni vállalkozó 92,5% 0,8% 32,5% Betéti társaság 2,6% 19,6% 13,7% Közkereseti társaság 0,4% 4,0% 2,7% Korlátolt felelősségű társaság 0,0% 67,9% 44,4% Részvénytársaság 0,0% 3,6% 2,3% 4

5 Szövetkezet 0,0% 4,2% 2,7% Nincs adat 4,5% 0,0% 1,6% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% Alkalmazottak száma szerint 2-9 fő 92,1% 48,3% 63,4% fő 1,9% 21,2% 14,5% fő 3,0% 20,4% 14,4% fő 3,0% 10,2% 7,7% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% Székhely szerint Bács-Kiskun 0,0% 35,1% 23,0% Békés 0,0% 30,7% 20,1% Csongrád 0,0% 34,1% 22,3% Srem 1,1% 0,0% 0,4% Banat 20,4% 0,0% 7,0% Bačka 73,2% 0,0% 25,3% Nincs adat 5,3% 0,0% 1,8% Összesen 100,0% 100,0 100,0% Főtevékenység szerint Feldolgozóipar 15,5% 14,8% 15,0% Építőipar 1,5% 12,8% 8,9% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,0% 6,0% 5,0% Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás 0,4% 3,0% 2,1% Szálláshely, vendéglátás 2,6% 6,4% 5,1% Ingatlan, gazdasági szolgáltatások 3,4% 4,8% 4,3% Egészségügy, oktatás, szociális ellátás 0,4% 3,0% 2,1% Kereskedelem, javítás 46,0% 36,9% 40,1% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 1,9% 10,6% 7,6% Egyéb nemzetgazdasági ág 18,9% 1,8% 7,7% Nincs adat 6,4% 0,0% 2,2% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% Kor szerint 2-5 év 21,9% 23,6% 23,0% 6-9 év 19,6% 22,2% 21,3% év 38,9% 33,5% 35,4% 17 év felett 19,6% 20,8% 20,4% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% Megjegyzés: A magyar felmérés esetén N=501, míg a szerb adatbázis esetén N=265 A működési forma szerint vizsgálva a határ két oldaláról származó minta összetételét, megállapítható, hogy Szerbiában az egyéni vállalkozás mint cégforma túl-, ezzel szemben a 5

6 magyar mintában alulreprezentált. (Jellemző, hogy a szerb válaszadók majd 5 százaléka esetén nem áll rendelkezésre információ a cégformát illetően!) A magyar megyékből származó mintában a leggyakrabban a kft-kkel és betéti társaságokkal találkozhatunk, míg a szerb oldalon kizárólag egyéni vállalkozók, betéti és közkereseti társaságok szerepelnek. Az alkalmazottak számát figyelembe véve a magyar minta összetétele jóval kiegyensúlyozottabb, mint a szerbé. A mikrovállalati méret (2-9 fő) a leggyakoribb: a legkisebb vállalkozások aránya a szerb megyékben 90 százalék felett van, a magyar felmérés mintájában a részarányuk jóval alacsonyabb 48 százalék körül van. Így a magyar minta esetén elmondható, hogy a nagyobb méretű (a 20 főnél többet foglalkoztató) vállalkozások felülreprezentáltak. A szerb adatbázis létszám szerinti koncentráltsága miatt az alkalmazotti létszám mint ismérv szerinti megoszlások használata nem hozna plasztikus eredményeket, így az összehasonlítás során erre az eszközre nem támaszkodunk. A vállalkozások fő tevékenységét vizsgálva hasonlóságokkal és szignifikáns különbségekkel is találkozhatunk a határ két oldalán tevékenykedő vállalkozásokat illetően. Jellemző mindkét mintára, hogy egyrészt a legtöbb vállalkozás kereskedelmi tevékenységet, illetőleg javítást végez, másrészt az is megfigyelhető, hogy viszonylag jelentős arányban vannak képviselve a feldolgozóipari cégek. Szignifikáns különbséget találunk egyfelől az építőipari vállalkozások körében (ez a magyar vállalkozások körében viszonylag gyakori tevékenységet jelent, a szerbiai cégek körében ritka), másfelől eltérést jelent, hogy majdnem minden ötödik szerb vállalkozás egyéb nemzetgazdasági ágban tevékenykedik, míg ez a magyar cégekre nem jellemző. Talán a vállalkozás életkora az a változó, amely tekintetében a minta megoszlása a leginkább hasonló a két ország vállalkozásait vizsgálva (2.1 ábra). A mintába került magyar vállalkozások 33,5 százaléka év közötti, és a szerb vállalkozások között szintén ez a legjellemzőbb életkor (38,9% aránnyal). 6

7 2.1 ábra: A minta összetétele a vállalkozás életkora szerint A vállalkozások székhelyét vizsgálva is elmondható, hogy a magyar minta összetétele jóval kiegyensúlyozottabb: a három megye nagyjából egyforma arányban van képviselve. Ugyanakkor szerb oldalon a mintába bekerült vállalkozások közel háromnegyedének székhelye Bačka megyében van, ezzel szemben mindössze 1 százalékuk képviseli Srem megyét. Emiatt a koncentráció miatt a megyénkénti vizsgálat nem nyújtana megbízható információkat a szerb kkv-król, így az összehasonlítás során a megyei bontást nem használtuk. A különböző megyékhez kötődő vállalkozások kor szerinti megoszlása például jól szemlélteti a torzítás jelenlétét (2.2 ábra). Látható, hogy míg a magyar megyék közti megoszlás arányos, addig a szerb megyék esetén jelentős különbségeket tapasztalhatunk. 7

8 2.2 ábra: A minta összetétele a vállalkozás életkora szerint, megyénként A minta eddigi leírásából egyértelműen látszik, hogy sem a magyar, sem a szerb minta, mint rétegzett minta nem tekinthető reprezentatívnak. Viszont, ha kiragadunk egy-egy olyan szempontot, mint az életkor, a foglalkoztattak száma vagy az egyesített mintában a székhely országa, akkor ezen szempontok csoportjai egy-egy véletlen részmintának tekinthetők, így azok természetesen erősen korlátozott érvénnyel, viszonylag nagy hibahatárt megengedve, összehasonlíthatóak. Az egész mintát egyben kezelve csak leíró statisztikai eljárásokat használhatunk, és a részminták mentén próbálhatunk általánosabb következtetéseket is levonni. 3 A vállalkozások innovációs aktivitása és hajlandósága Kutatásunk egyik legfontosabb célja a magyar és a szerb határmenti kkv-k innovációs potenciáljának összehasonlítása volt. A vállalkozások innovációs aktivitásának, hajlandóságának felmérése és összehasonlítása során az OSLO Kézikönyvben megfogalmazott különböző típusú innovációs célú tevékenységeket egyenként vizsgáltuk meg. A kutatás céljára összeállított kérdőívben külön kérdéscsoport vizsgálta a cégek termék és technológia fejlesztés terén elért eredményeit, a szervezeti változásra, megújulásra való 8

9 hajlamukat, valamint a marketing és termékértékesítésben végrehajtott innovációs lépéseiket az előző három év során. Ezt a viszonylag tágabb, az eredeti schumpeteri megközelítésre visszamutató innováció fogalmat az Oslo Kézikönyv 2005-ös kiadása is magáévá teszi, innovatívként definiálva azt a vállalkozást, amely a vizsgált időszakban megvalósított legalább egy termék-, technológia-, szervezeti vagy marketing-innovációt. Sajnos azonban a már említett adatgyűjtési nehézségek következtében a szervezeti innovációra vonatkozóan nem rendelkezünk szerb adatokkal, így az innovációs tevékenység ezen összetevőjét nem tudtuk a két ország relációjában összehasonlítani és elemezni. Emiatt kizárólag a termék- és technológiai, valamint a marketing-innováció vizsgálatát tudjuk elvégezni. A mintában szereplő 501 magyar vállalkozás közül 160 végez valamilyen innovációs tevékenységet, a 265 szerb vállalkozás között ez az érték 45 (bár nem tudunk semmit a szervezeti innovációjukról). 3.1 Termék- és technológiai innováció A TTI tevékenységet figyelembe véve a mintába került 766 vállalkozás közül 158 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt időszakban végzett valamilyen TTI tevékenységet. Az összes, az adatbázisban szereplő vállalkozás arányában a magyar vállalkozások 24% százaléka tekinthető innovatívnak a termék- és technológiai innováció végzése alapján, ugyanez az arány a szerb részmintában csak 14%. A megkérdezett 265 szerb vállalkozás közül azonban 157 válasza nem igazán értékelhető (nem tudták a választ vagy nem válaszoltak), ez közel 60 százalék. Ha csak azokra a vállalkozásokra szűkítjük a kört, amelyek esetén egyértelműen eldönthető, hogy végeztek-e TTI tevékenységet vagy sem, akkor azt látjuk, hogy a szerb vállalkozások között szignifikánsan (10 százalékponttal) magasabb az innovatív vállalkozások aránya (34%), mint a magyar vállalkozások között (24%). 9

10 A teljes releváns mintát elemezve azt láthatjuk, hogy viszonylag egyenletes a a termék- és technológiai innovációt végrehajtó vállalkozások korcsoportonkénti részaránya, de a két ország részmintái között jelentős eltérés figyelhető meg (3.1 ábra). Elsősorban a viszonylag fiatalabb vállalkozások korcsoportjaiban (2-5 és 6-9 év) vannak jelen nagyobb arányban az innovatívak a szerb vállalkozások körében, míg a év közötti cégek csoportjában lényegesen kisebb az eltérés, míg a legidősebb vállalkozások (17- év) között nagyobb arányban szerepelnek innovatívak a magyar részmintában. 3.1 ábra A TTI innovációt végrehajtó vállalkozások aránya az egyes korcsoportokon belül Az TTI tevékenységet végző vállalkozások között némiképp eltérő stratégiát alkalmaznak a szerb illetve a magyar vállalatok (3.2 ábra). A magyar vállalkozások esetén egyértelmű dominanciát mutat az új termék, szolgáltatás bevezetése (összesen 90 vállalkozás végzi valamilyen intenzitással), majd ezt követi az új technológia bevezetése (73 vállalkozás) illetve a meglevő termék vagy szolgáltatás javítása (72 vállalkozás). A sort a meglévő technológia továbbfejlesztésének módozata zárja (65 vállalkozás). A szerb vállalkozások körében a meglevő terméket, szolgáltatás javítása (25vállalkozás) megelőzi az új termékekre, szolgáltatásokra építő stratégiát (24 vállalkozás), és a meglévő technológia továbbfejlesztését is előnyben részesítik az új technológia bevezetésénél (21 illetve 20 említés). Vagyis elmondható, hogy a szerb vállalkozások elsősorban a meglévő termékek, 10

11 technológiák továbbfejlesztésére alapozzák innovációs stratégiájukat, míg a magyar társaik szívesebben vetnek be új termékeket illetve technológiákat. 11

12 3.2 ábra Termék/technológia fejlesztés intenzitása a TTI tevékenységet végző vállalkozások arányában Megjegyzés: az értékek a nem válaszok részarányát jelzik számszerűen A magyar és szerb vállalkozások átfogó TTI szintjét az innovációs intenzitási pontszám alapján is értékelhetjük, melynek során egyidejűleg vesszük figyelembe az innovációs tevékenységi körök számát és szintjét. Az innovációs intenzitási pontszám kiszámításához minden egyes vállalkozás termék, illetve technológiai innovációs tevékenység szintjéhez hozzárendelünk egy számértéket az alábbi szabály szerint attól függően, hogy az adott vállalkozás azt milyen szinten végezte. Ha egy vállalkozás az adott tevékenységet nem végezte 0, ha végezte, de nem túl intenzíven 1; ha végezte 10, ha nagyon intenzíven végezte 100 pontot kap. A számértékeknek nincs gyakorlati jelentősége, csupán arra szolgálnak, hogy a későbbiekben vállalkozásokat el tudjunk különíteni egymástól innovációs szint szerint. Az értékek meghatározása után minden vállalkozás esetében kiszámítjuk a pontszámok összegét. Ezáltal minden innovatív tevékenységet végző vállalkozáshoz hozzárendeltünk 1 és 400 között egy innovációs pontszámot. Például a 211 érték azt jelzi, hogy a vállalkozás 2 innovációs tevékenységi formát nagyon intenzíven egyet közepesen egyet pedig gyenge mértékben végez. Ezen innovációs pontszámok alapján definiáljuk a vállalkozások innovációs 12

13 intenzitásának szintjét. Ha egy vállalkozás innovációs pontszáma 1 és 4 közötti, akkor alacsony innovációs szintűnek, ha 10 és40 közötti, akkor közepes innovációs szintűnek, ha az innovációs pontszám 100 és 400 közötti, akkor magas innovációs szintűnek tekintjük. A 3.3 ábra alapján az innovációs intenzitási pontszám kiszámítása után egyértelműen látszik, hogy a szerb határ menti vállalkozások körében szignifikánsan magasabb az alacsony innovációs intenzitású vállalkozások aránya (37,8%), mint a magyar oldalon (12,4%). A magyar határ menti vállalkozások körében szignifikánsan magasabb a magas innovációs intenzitású vállalkozások aránya (34,7%), mint a szerb oldalon (16,2%). A közepes innovációs intenzitás tekintetében nem tapasztalható ilyen markáns különbség az arányok között (a magyar érték 52,9%, a szerb 45,9%). 3.3 ábra A TTI innovációt végző vállalkozások megoszlása az átfogó innovációs pontszám alapján Megjegyzés: Az ábrán látható értékek az adott kategóriába tartozó vállalakozások számát jelzik. A vállalkozások fent bemutatott eltérő stratégiaválasztását az innovációs projektek (észlelt) átlagos sikerarányának mutatója is alátámasztja (3.4 ábra). A magyar vállalkozások körében az átlagos sikerarány alacsonyabb, mint a szerb vállalkozások esetén. Míg a magyar megyék 13

14 vállalkozásai szerint a legsikeresebb az új termék/szolgáltatás bevezetés fogadtatása a piacon, és az új technológia bevezetése nagyobb sikerrel kecsegtet, mint a meglévő technológia javítása, addig a szerb vállalkozások tapasztalatai szerint a meglévő termékek, szolgáltatások továbbfejlesztését a piac inkább díjazza, mint az új termék, szolgáltatás bevezetését, hasonlóan a technológiafejlesztéshez, amely esetben szintén a meglévő technológia javítása a reménytelibb. A termékfejlesztéshez kapcsolódó innovációk újdonságtartalma is arra mutat, hogy a szerb vállalkozások az alacsonyabb kockázatú piaci lehetőségek kihasználására építenek inkább, esetükben ugyanis a bevezetett új termékek csak a cégnél (81%) illetve országosan (19%) számítanak újnak, míg magyar versenytársaik az esetek mintegy 10 százalékában vállalkoztak forradalmian újnak (4,5%) illetve világújdonságnak számító (4,5%) termékinnovációk bevezetésére is (3.5 ábra). A nagyobb kockázatvállalásra való hajlam a magyar vállalkozások körében a technológiafejlesztés esetén is kirajzolódik, de jóval kevésbé intenzíven. 3.4 ábra Az innovációs projektek átlagos százalékos sikeraránya 14

15 3.5 ábra Új termék/technológia újdonságszintje a magyar és a szerb vállalkozások körében (%) A vállalkozások innovációs tevékenységét vizsgálhatjuk input és output oldalon egyaránt. Input oldalon a kutatási-fejlesztési tevékenység végzése jelzi az innovációs aktivitás meglétét. A teljes mintán belül 67 vállalkozást találtunk, amely vagy kutatást vagy fejlesztést végzett (vagy mindkettőt) az elmúlt időszakban. Az adatok azt jelzik, hogy input oldalon jelentősen aktívabbak a TTI innováció terén a szerb vállalkozások: arányuk a részmintán belül (16%) több mint háromszorosa a k+f tevékenységet végző magyar vállalatokénak (5%). A k+f tevékenységet a vállalkozások tipikusan egyedül, partnerek bevonása nélkül végzik (3.6 ábra). 15

16 3.6 ábra A magyar és a szerb vállalkozások k+f tevékenysége Output oldalon a vállalkozások innovációs aktivitásának egyik fő mérőeszköze szellemi tulajdonjogi helyzetük felmérése. A kutatás során rákérdeztünk a vállalkozások által birtokolt szabadalmak és védjegyek számára, illetve arra, hogy az előző három évben hány új szabadalmi bejegyzést indítottak el. Bár mindkét országban csekély azon vállalkozások száma, amelyek éltek az iparjogvédelem nyújtotta eszközökkel, a két ország ezirányú tevékenységének eredményeit összehasonlítva jelentős eltéréseket tapasztalunk (3.7 ábra). A szerbiai vállalkozások körében szinte nyoma sincs szabadalmaztatásnak vagy védjegy bejelentésnek, szemben a magyar vállalkozásokkal, melyek jóval aktívabbak ezen a területen. Az input és az output oldalon tapasztalt szignifikánsan eltérő aktivitás jelezheti, hogy a két ország iparjogvédelmi intézményrendszerének eltérő fejlettségét, illetve az intézményekkel kapcsolatos vállalkozói bizalom eltérő szintjét. 16

17 3.7 ábra Szabadalmak, védjegyek és szabadalmi bejelentések száma a es időszakban (db) A határ két oldalán működő vállalkozások leggyakrabban megrendelőikkel és beszállítóikkal működnek együtt a termék-/technológiafejlesztés során, ezt követik a beszállítókkal történő együttműködések (3.1 táblázat). Az együttműködések gyakoriságában azonban szignifikáns eltérés mutatkozik a két ország vállalkozásai között: a szerb vállalkozások minden partner tekintetében aktívabban működnek együtt, bár a rendszeresen folytatott együttműködés gyakorlata a legtöbb potenciális partner vonatkozásában gyakoribb a magyar vállalkozások között. A magyar kutatók számára különösen fontos (és fájdalmas) különbség tapasztalható azonban a felsőoktatási intézményekkel folytatott együttműködések tekintetében, ugyanis jól kirajzolódik, hogy a szerb vállalkozások jóval aktívabban működnek együtt az egyetemekkel, főiskolákkal, még a rendszeresen folytatott együttműködések arányát figyelembe véve is. (Az együttműködés általában háromszor, a rendszeres együttműködés pedig majdnem kétszer gyakoribb a szerb vállalkozások esetében!) Szignifikánsan eltér a két ország vállalkozásainak együttműködési aktivitása a külföldi partnerekkel, az ő esetükben is háromszor olyan gyakorisággal fordul elő innovációs célú együttműködés a szerb vállalkozások körében, mint a magyar vállalkozások csoportjában. Mindössze 5 magyar vállalkozás jelezte, hogy a három határmenti szerb megyéből származó partnerrel működik együtt, és 2 olyan szerb vállalkozás szerepel a mintában, amely a három határmenti magyar 17

18 megyéből származó vállalkozást választott partnerének, azaz egyáltalán nem jellemzőek a határmenti megyék vállalkozásainak innovációs célú együttműködései. 3.1 táblázat A TTI innováció megvalósítása érdekében más szervezetekkel történt együttműködés gyakorisága között a magyar és a szerb vállalkozások körében magyar rendszeresen esetlegesen nem szerb értékelt válaszok rendszeresen esetlegesen nem értékelt válaszok Vevők 48,8% 10,0% 41,2% N=501 36,5% 54,0% 9,5% N=113 Vállalatcsoporton belüli partner 11,9% 12,1% 76,0% N=496 6,6% 37,7% 55,7% N=61 Beszállítók 43,2% 7,4% 49,4% N=498 31,3% 51,6% 17,2% N=64 Versenytárs 4,6% 15,3% 80,1% N=497 1,9% 22,2% 75,9% N=54 Felsőoktatási intézmény 3,6% 4,2% 92,2% N=497 6,7% 17,8% 75,6% N=45 Állami kutatóközpont 1,2% 3,0% 95,8% N=497 0,0% 7,9% 92,1% N=38 Kamara, helyi vállalkozásfejlesztési szervezet 6,2% 12,9% 80,9% N=497 7,7% 12,8% 79,5% N=39 Technológiai park 1,0% 6,5% 92,5% N=496 2,7% 5,4% 91,9% N=37 Innovációs ügynökség 0,8% 5,6% 93,6% N=497 0,0% 11,8% 88,2% N=34 Külföldi partnerek 4,8% 4,0% 91,2% N=498 5,0% 22,5% 72,5% N= A marketinghez, termékértékesítéshez fűződő innovációs tevékenység A marketinghez és termékértékesítéshez kötődő innovációs tevékenységet figyelembe véve a mintába került 766 vállalkozás közül 105 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt három évben végrehajtott valamilyen innovációt. Az összes, az adatbázisban szereplő vállalkozás arányában a magyar vállalkozások 16,6% százaléka tekinthető innovatívnak a marketing innováció végzése alapján, ugyanez az arány a szerb részmintában csak 8,3%. Ebben az esetben is jelentősen torzítja az eredményt az a tény, hogy a megkérdezett 265 szerb vállalkozás közül 170 válasza nem igazán értékelhető (nem tudták a választ vagy nem válaszoltak), ez 64 százalékot jelent. Ha most is azokra a vállalkozásokra szűkítjük a kört, amelyek esetén egyértelműen eldönthető, hogy végeztek-e a marketinghez, termékértékesítéshez fűződő innovációs tevékenységet vagy sem, akkor azt látjuk, hogy a szerb vállalkozások között magasabb az innovatív vállalkozások aránya (23,2%), mint a magyar vállalkozások között, bár a különbség nem olyan jelentős, mint a termék- és technológiai innováció esetén. 18

19 A korcsoportonkénti megoszlást elemezve látható, hogy míg a szerb vállalkozások körében elsősorban a év közötti és a 2-5 év közötti vállalkozások a legaktívabbak ebben az innováció típusban, addig a magyar vállalkozások között az idősebbek az aktívabbak (3.8 ábra) 3.8 ábra A marketing innovációt végrehajtó vállalkozások aránya az egyes korcsoportokon belül A magyar vállalkozások körében a marketing és értékesítés területén bevezetett újítások között a leggyakrabban a vevők számának növelése, a céges honlap készítése és a különböző promóciós és reklámeszközök (szponzorálás, sajtó-, rádió- és televízió reklám, vásárokon, kiállításokon történő részvétel) bevetése jelent meg mint alkalmazott eszköz. Ezzel szemben a szerb vállalkozások elsősorban a kapcsolódó szolgáltatások (pl. meghosszabbított garancia, házhoz szállítás, javítási lehetőségek stb.) bevezetésétől, a vevők számának növelésétől és a céges honlap beindításától vártak leginkább sikert (3. 9 ábra). 19

20 3.9 ábra A marketing- és értékesítési területen bevezetett változtatások gyakorisága A marketing-innovációt bevezető magyar vállalkozások 72,3%-ának és a szerb vállalkozások 68,2%-ának növekedett kisebb vagy nagyobb mértékben az árbevétele a es időszakban, köszönhetően az újonnan alkalmazott eszközöknek (3.10 ábra) ábra A bevezetett új marketing és értékesítési eszközök hatása az értékesítésre a vizsgált időszakban 20

21 A szerbiai vállalkozások körében a választott marketing-innovációs stratégiák tekintetében is megfigyelhető a TTI tevékenységek kapcsán már feltárt jellegzetesség, tudniillik hogy elsősorban az alacsonyabb kockázatú lépéseket, eszközöket preferálják, ezzel szemben a magyar vállalkozások kockázatvállalóbbak, bár itt kevésbé plasztikus a különbség (3.11 ábra). A szerb cégek innovációs eszközök alkalmazásának céljai között leggyakrabban azt említették, hogy ezek régebbi termék/szolgáltatás értékesítését támogatták a meglevő helyen, meglevő fogyasztók megtartása érdekében, ami egyértelműen a legkevésbé kockázatos cél. Bár ez a magyar vállalkozások között is nagyon gyakran előfordult célként, mégis többen voltak azok, akik ezeket az eszközöket valamilyen új, vagy megújított termék/szolgáltatás bevezetésének támogatására használták a már meglevő fogyasztói körben A bevetett marketing innovációs eszközök céljai (az említések gyakoriságai alapján) 21

22 4 A vállalkozások közötti együttműködések néhány jellemzője Az innovációs tevékenységek feltérképezése mellett kutatásunk másik fő célja az volt, hogy azonosítsuk és jellemezzük a három-három határmenti megyében működő kkv-k között a potenciálisan együttműködő vállalkozások körét. Ennek keretében részletesen vizsgáltuk a két régió vállalkozásai körében a létező (illetve nem létező) együttműködések megnyilvánulási formáit, relációját, gyakoriságát és fontosságát, valamint az egyetemekkel, kutatóintézetekkel való együttműködések szerepét, mely hozzájárulhat az innovációs potenciál javulásához. A 4.1 ábra alapján jól látható, hogy a vállalkozások jelentős többsége jelenleg nem vesz részt együttműködésekben. Az is kirajzolódik, hogy a két ország vállalkozásai körében eltérő szerepet játszanak a különböző partnerek. A magyar vállalkozások körében a leggyakrabban előforduló együttműködés az iparági, szakmai szövetségekben való részvétel formájában valósul meg, ezen kívül viszonylag gyakoriak a beszállítói és a beszerzési célú kooperációk. A szerb vállalkozások között a beszerzési célú kooperációké a főszerep, ezt követik a beszállítói kapcsolatok illetve a stratégiai célú szövetségek. 4.1 ábra A különböző típusú együttműködések eltérő arányai a magyar és a szerb kkv-k körében 22

23 A vállalkozások számos intézménnyel és szervezettel állnak, állhatnak kapcsolatban, és ezek a kapcsolatok is egyfajta együttműködésként értelmezhetők. A kutatás során a vállalkozásoknak 1-től 5-ig (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos) terjedő skálán értékelniük kellett ezen együttműködések fontosságát a vállalkozás fejlődésében az elmúlt három év tapasztalatait alapul véve. A 4.2 ábrán látható eredmények alapján úgy tűnik, hogy a vállalkozások számára a bankokhoz fűződő kapcsolatok a legfontosabbak, és e tekintetben nincs különbség a két ország vállalkozásai között. A magyar vállalkozások relatíve fontosabbnak érzik a bankok mellett a helyi önkormányzatokat és a munkaügyi központokat is, ezzel szemben a szerb vállalkozások úgy tűnik inkább más vállalatokra, stratégiai partnerekre, partnervállalatokra támaszkodnak. Különösen fájdalmas számunkra, hogy a válaszadók közül nagyon kevesen vannak, akik a felsőoktatási intézmények szerepét fontosnak érzik, ráadásul ebben a tekintetben Magyarországon némiképp rosszabb a helyzet (a felsőoktatási intézményekre adott válaszok átlaga a magyar vállalkozások körében csupán 1,5, a szerb vállalkozások körében pedig 1,7 volt). Ugyanakkor, bár nem meglepő, hogy a válaszadók nagy többsége számára a kockázati tőke és a magánbefektetők nem voltak fontosak, mégis váratlan eredmény, hogy a válaszadók 7,0 3,5 százaléka-a fontosnak érezte a szerepüket 23

24 4.2 ábra A különböző külső szervezetek szerepének fontossága a vállalkozások megítélése szerint A kutatás további célja volt felderíteni a más vállalkozásokkal történő együttműködések mozgatórugóit is. A vállalkozásoknak 1-től 5-ig (1 egyáltalán nem fontos, 5 nagyon fontos) terjedő skálán értékelniük kellett az együttműködés lehetséges pozitív hozadékait. A 4.3 ábra alapján arra következtethetünk, hogy a magyar vállalkozások szinte minden tekintetben többet várnak az együttműködésektől, mint szerb versenytársaik, egyedül az innovációhoz egyébként talán a legszorosabban kötődő szempontot: az új tudás, ismeret megszerzését mint az együttműködés lehetséges pozitív hozadékát tartják fontosabbnak, mint a magyar cégek. A legnagyobb különbség a pályázatokban történő közös részvétel lehetősége tekintetében figyelhető meg: a magyar vállalkozások ezt egyértelműen fontosnak érzik, míg a szerbek nem tartják fontosnak. A magyar vállalkozások az együttműködések lehetséges előnyei közül a legfontosabbnak az információhoz jutást vélték, ez a szempont a szerb vállalkozások körében a második helyre szorult. 24

25 4.3 ábra Az együttműködéstől várt előnyök megítélése a vállalkozások körében az adott válaszok átlaga szerint A 3.1 fejezet végén a 3.1 táblázat kapcsán kitértünk arra, hogy a szerb vállalkozások körében jóval jellemzőbb, hogy a vállalkozások az innovációs tevékenység sikere érdekében együttműködnek a felsőoktatási intézményekkel. Különösen érdekes ennek fényében, hogy a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokkal egyértelműen elégedetlenek, szemben a magyar vállalkozásokkal, amelyek alapvetően elégedettek velük. (4.4 ábra) 25

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai.

Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Innováció hiányos KKVk a periférián. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI MRTT Vándorgyűlés 2014 Veszprém Felmérés a Porter féle regionális versenyképességi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térségben

A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térségben A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térségben Záró tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28.

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28. Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Kutatás+Fejlesztés+Innováció képességei, lehetőségei Zala megyében

Kutatás+Fejlesztés+Innováció képességei, lehetőségei Zala megyében Kutatás+Fejlesztés+Innováció képességei, lehetőségei Zala megyében DR. BIRKNER ZOLTÁN Kampusz igazgató Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz ÁROP- 1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Zala Megyei Fejlesztési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

InnoKenn. 1. rész Levezetés, végrehajtás, alkalmazás. Célcsoport: Külső innovációs szakértők

InnoKenn. 1. rész Levezetés, végrehajtás, alkalmazás. Célcsoport: Külső innovációs szakértők InnoKenn 1. rész Levezetés, végrehajtás, alkalmazás Célcsoport: Külső innovációs szakértők 1 Az innováció alapdefiníciója Az innovációk minőségileg új termék- és szolgáltatásötletek termék- és szolgáltatásfejlesztések

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON

AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK JELLEGZETESSÉGEI MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Magyarország felemelkedésének kulcsa a versenyképesség, és az ezt ösztönző társadalmi és gazdasági

Részletesebben

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában Dr. Walter Katalin TTI története 2005 Innovációs törvény Magyarországon = Felsőoktatási intézmények megszerezhetik

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az innovációs képesség fejlesztése az EFQM modellel. XXI. Magyar Minőség Hét 2012. november 6.

Az innovációs képesség fejlesztése az EFQM modellel. XXI. Magyar Minőség Hét 2012. november 6. Az innovációs képesség fejlesztése az EFQM modellel XXI. Magyar Minőség Hét 2012. november 6. Kik vagyunk? Az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Khe., illetve az ezen belül működő

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV

Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV Kérjük, hogy lehetőség szerint jelen kérdőívet a szervezet elsőszámú döntéshozója töltse ki!

Részletesebben

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térség magyar oldalán

A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térség magyar oldalán A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térség magyar oldalán Tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Do not cite without authors permition. 1

Do not cite without authors permition. 1 A munkahelyi tanulás és képzés sajátosságai a magyarországi dél-alföldi, a nyugatdunántúli, és az észak-alföldi régiók kutatási eredményeinek összehasonlító elemzése alapján Gábor Erdei 1. A kutatás előzményei,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség

Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Jó gyakorlatok azonosítására szolgáló módszertan és. a hasznosításukhoz igénybe vehető támogatási rendszer ismertetése

Jó gyakorlatok azonosítására szolgáló módszertan és. a hasznosításukhoz igénybe vehető támogatási rendszer ismertetése Jó gyakorlatok azonosítására szolgáló módszertan és a hasznosításukhoz igénybe vehető támogatási rendszer ismertetése InfoPro transzfer szeminárium Zalaegerszeg, 2012. május 9. Győr Szombathely Zalaegerszeg

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye Csenger Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010. január 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati,

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

PANnon Autóipari Cluster

PANnon Autóipari Cluster PANnon Autóipari Cluster Klaszter szolgáltatások a versenyképesség erősítéséért Készítette: Kabács Zoltán Rendezvény: Lean WS - Budapest, 2007.október 24. 1.1 PANAC tagság PANAC statisztika (2005): Alkalmazottak

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Kisvállalkozás-fejlesztési Központ 1 Filep Judit Szirmai Péter CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK DEMOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN - SPECIÁLIS MAGYAR FEJLŐDÉSI ÚT 2 AZ ÉLETCIKLUS, MINT KIHÍVÁS A vállalkozó v/s a vállalkozás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben. Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23.

Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben. Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23. Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23. Előzmények 1999. OMFB Kooperációs Kutató Központ program, mely a tudomány, a kutatás,

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben