Tisztelt Olvasó! BEMUTATÓSZÁM SZÁMVITEL ADÓZÁS ELLENŐRZÉS. Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratának bemutatószámát olvassa.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelt Olvasó! BEMUTATÓSZÁM SZÁMVITEL ADÓZÁS ELLENŐRZÉS. Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratának bemutatószámát olvassa."

Átírás

1 I. évfolyam 3. szám május BEMUTATÓSZÁM Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratának bemutatószámát olvassa. SZÁMVITEL Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. - Támogatások könyvviteli elszámolása Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb. - -Belső kontrollok kialakítása ADÓZÁS - Nonprofit szervezet adózása ELLENŐRZÉS Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő Az aktuális lapszám szerzői: Horváth Józsefné a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Kovácsné Horváth Mónika Éva okleveles adószakértő Honlapunkról hu a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. 1

2 SZÁMVITEL Támogatások könyvviteli elszámolása Írta: Horváth Józsefné Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Támogatás fogalma: pénzügyi és egyéb eszközök, amelyek a gazdaság bizonyos szereplőit kedvezményezett helyzetbe hozzák. Ez lehet visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, amelyet adhat például központi kormányzat, helyi önkormányzat, az Európai Unió, és más szervezet, természetesen a meghatározott feltételek teljesítése esetén. A támogatások számviteli, valamint társasági adó és Szja törvény összefüggései: A számviteli elszámolások szerint a támogatásokat - visszatérítendő és - nem visszatérítendő támogatásokra csoportosíthatjuk. A visszatérítendő támogatást a támogatónál nem lehet ráfordításként, a támogatottnál pedig bevételként elszámolni, azaz a számvitel szempontjából nem minősül támogatásnak. Függetlenül attól, hogy milyen célra adták, a támogatás tulajdonképpen adott illetve kapott kölcsönnek tekinthető a visszatérítés időpontjáig. A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás hatással van az adóalapra. A számviteli törvény szerint a támogatás bevétel a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg. A támogatások elszámolása Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó egyéb bevételként számolja el a belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, magánszemélytől, államközi vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott, illetve rendkívüli bevételek között számolja el a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, juttatás, valamint véglegesen átvett pénzeszköz összegét. A számviteli törvény előírásai alapján az elszámolt támogatásként vagy juttatásként kapott bevételeket a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó halasztott bevételként köteles időbelileg elhatárolni. Az időbeli elhatárolási kötelezettségnek közvetlen adózási következménye, hogy a támogatás, juttatás abban az adóévben csökkenti az adóalapot, amikor az elhatárolás feloldása megtörtént. Átalányadózást választó adózó esetében nem minősül vállalkozói bevételnek a költségek, ráfordítások fedezetére, vagy fejlesztésre kapott jogszabályon, vagy nemzetközi szerződésen alapuló vissza nem térítendő támogatás, hanem ezen bevétel az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adózási rendelkezéseket követi. Egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél Utólag folyósított támogatások (utófinanszírozás) főszabályként nem számítanak az adózónál bevételként, ha - a támogatás összegének megfelelő költségek nem kerülnek elszámolásra (értékcsökkenés) - a támogatás folyósítása a cél szerinti felhasználás igazolását követi és a költségek, ráfordítások ellentételezésére vagy fejlesztések végrehajtására szolgál. Értékcsökkenés elszámolására csak akkor van lehetőség, ha a támogatással nem fedezett beruházási költségek után kerül elszámolásra és az értékcsökkenés elszámolásának egyéb feltételei fennállnak. Előre folyósított támogatások (előfinanszírozás) - visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás azon része tekinthető adóköteles bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával összefüggő kiadások alapján az adóévben elszámolt költségek összegével. Az adóköteles bevételként történő elszámolás a pénzügyi rendezéstől független. - visszafizetési kötelezettséggel kapott támogatás esetén az elszámolás a fentiekkel fő szabály szerint megegyezik. Az adózó a támogatás visszafizetésekor önellenőrzéssel csökkentheti az adóalapját. I./ Beruházásra, fejlesztésre kapott támogatás A kedvezményezett mind a támogatási összegről, mind a projekt keretében beszerzett eszközökről köteles elkülönített nyilvántartást vezetni. Ennek keretében javasolt a főkönyvi számlák alábontása a szerződés számának feltün- 2

3 tetésével. Az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartó kartonon is szerepeltetni kell a szerződés számát és az üzembe helyezés helyét, aminek egyeznie kell a szerződésben foglaltakkal. Ezen dokumentumokat célszerűen külön kell kezelni, lefűzni. 1. Utólagos elszámolással történő támogatás, amennyiben mind az eszköz beszerzése, mind a támogatás kifizetése egy gazdasági éven belül történik: Beruházás megvalósítása: T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Aktiválás T12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás Beruházási szállítók kiegyenlítése T455 Beruházási szállítók K384 Elszámolási betétszámla Beruházás megvalósítása T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Aktiválás T12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás Beruházási szállítók kiegyenlítése T455 Beruházási szállítók K384 Elszámolási betétszámla Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti écs. K Tárgyi eszközök écs.-je Fordulónapot követően könyvelendő tételek: Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatás jóváírásának elszámolása T384 Elszámolási betétszámla Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti értékcsökkenés K Tárgyi eszközök értékcsökkenése Rendkívüli bevételek elhatárolása halasztott bevételként T98 Rendkívüli bevétel K483 Halasztott bevétel Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatás jóváírásának elszámolása T384 Elszámolási betétszámla Halasztott bevétel feloldása előző évi értékcsökkenés arányában T483 Halasztott bevétel A rendkívüli bevételt ugyanekkor el is kell határolni T98 Rendkívüli bevétel K483 Halasztott bevétel A halasztott bevételt a tárgyi eszközzel szemben felmerült költségek, értékcsökkenési leírás arányában kell feloldani. T483 Halasztott bevétel 2. Utólagos elszámolással történő támogatás, amennyiben az eszköz beszerzése a tárgyévet megelőző évben történik, viszont a támogatás kifizetése a fordulónapot követően történik meg: Tárgyévben könyvelendő tételek: Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti értékcsökkenés K Tárgyi eszközök értékecsökkenése A halasztott bevétel a tárgyévi értékcsökkenési leírás arányában T483 Halasztott bevétel 3. Előlegfizetés formájában nyújtott támogatás számviteli elszámolása Előlegként kapott összeg elszámolása mindaddig, amíg a támogatást jóvá nem hagyták: T384 Elszámolási betétszámla K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 3

4 Ezután kell könyvelni a beruházást, amely könyvelése megegyezik az előző pont első négy könyvelési tételével, majd a támogatás jóváhagyásakor a támogatási előleget el kell számolni a rendkívüli bevételekkel szemben: T479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség A továbbiak értelemszerűen megegyeznek az előző pontokban leírtakkal. 4. A szállító által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nem egyenlített számlák alapján nyújtott támogatás számviteli elszámolása Beruházás megvalósítása T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók klasszikusan a bértámogatás) egyéb bevételként kell elszámolni. Az összemérés elvéből adódik, hogy az egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni azt a részt, amellyel szemben nem áll fenn tárgyévben felmerült költség, ráfordítás. Így a következő esetek merülhetnek fel a számviteli elszámolás során: 1. A támogatás összege megérkezik a mérleg fordulónapjáig T384 Elszámolási betétszámla K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás 2. Ha az üzleti évhez kapcsolódó támogatás összege a fordulónapig nem, de még mérlegkészítés előtt megérkezik Közvetlenül a szállítónak utalt támogatási összeg T455 Beruházási szállítók T391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás Rendkívüli bevétel elhatárolása halasztott bevételként T98 Rendkívüli bevétel K483 Halasztott bevétel Aktiválás T12-14 Tárgyi eszköz K161 Befejezetlen beruházás 3. Ha a támogatáshoz kapcsolódó költségek még nem, vagy kisebb összegben merültek fel, akkor arányosan paszszív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a kapott támogatást: T9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás K 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása A számla és a támogatás különbözetének átutalása T455 Beruházási szállítók K384 Elszámolási betétszámla Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti értékcsökkenés K Tárgyi eszközök értékcsökkenése A költségek tényleges felmerülésekor a passzív időbeli elhatárolást fel kell oldani: T 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás Tőketartalékba helyezett támogatás A halasztott bevétel a tárgyévi értékcsökkenési leírás arányában T483 Halasztott bevétel II../ Működési költségre kapott támogatás A beruházási támogatások közül előfordul olyan eset is, amelyet a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, jogszabályi rendelkezés szerint tőketartalékba kell helyezni: T 384 Elszámolási betétszámla K 412 Tőketartalék A működési költségekre kapott támogatást (ilyen például Ilyen lehet például a 23/2007. FVM rendeletben meghatá- 4

5 rozott támogatás, vagy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján kapott támogatás: A tőketartalékban elhelyezett támogatás sok esetben a lekötött tartalékba kerülnek átkönyvelésre: T 412 Tőketartalék K 414 Lekötött tartalék Lekötött tartalékban kell elhelyezni a jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza k e l lfi z e t n i. Kiegészítő melléklet A támogatási programban folyósított összegeket támogatásonként megbontva be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, hogy az államháztartási vagyonfelhasználás nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége biztosítva legyen ellenőrizhető módon. Nem pénzeszközben kapott támogatások A./ Térítés nélkül átvett ajándék, hagyaték, szolgáltatás A számviteli törvény 86.. (4) bekezdésének c pontja szerint, a rendkívüli bevételek között kell elszámolni és halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét. Ez azt jelenti, hogy ha cégünk ingyenesen kapott valamilyen eszközt, akkor annak meghatározzuk a piaci értékét dokumentált információk segítségével, és ez lesz az ingyen kapott eszköz bekerülési értéke. Eszközátvétel T1-3 Eszközök Az eszköz felhasználásáig időbelileg el kell határolni a kapott eszköz értékét: T98 Rendkívüli bevétel 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása Amikor az ingyenesen kapott eszközzel szemben ráfordítást számolunk el, akkor kell a passzív időbeli elhatárolást az elszámolt halasztott bevételt feloldani. (Tárgyi eszköz esetén az a ráfordítás az értékcsökkenési leírás elszámolása.) T 5 Költségek vagy T8 Ráfordítások K1-3 Eszközfelhasználás, Értékcsökkenés T481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása ADÓZÁS Nonprofit szervezetek adózása Írta: Horváth Józsefné Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Személyi jövedelemadó a civil szervezeteknél Az Szja tv. a nonprofit szervezetek vonatkozásában speciális szabályokat az általuk nyújtott juttatások tekintetében tartalmaz. A közhasznú szervezetek által foglalkoztatottak adókötelezettségére az általános rendelkezések az irányadók. Vagyis a szervezettel munkaviszonyban állók adókötelezettségét az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó aiban meghatározottaknak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben viszont megbízásos jogviszony keretein belül végez tevékenységet a magánszemély a szervezetnél, úgy az ebből származó jövedelme az Szja tv. önálló tevékenységre vonatkozó ( ) szabályai szerint válik adókötelessé. A jogszabály által választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége az Szja tv. alkalmazásában nem önálló tevékenységnek minősül, adókötelezettségére a okban foglaltak az irányadók. A munkáltatónak (kifizetőnek) az összevonás alá eső jövedelmek után teljesítendő adóelőleg-megállapítási, bevallási valamint megfizetési kötelezettségének az Szja tv aiban előírtak szerint kell eleget tennie. 5

6 Nonprofit szervezetek által adómentesen nyújtható juttatások Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3. pontja szerint adómentes többek között a közhasznú alapítvány, közalapítvány által alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon öszszeg, - amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén), - szociálisan rászoruló részére szociális segély címen, - diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak. A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke is mentes az adó alól (kivéve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat). Ugyanakkor pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás tekinthető adómentesnek. bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg. Reprezentáció Az Szja tv. szerint az egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) által az adóévben nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék együttes értékéből mentes az adó alól a jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Az üzleti ajándékok közül csak azok vehetők figyelembe, amelyeknek az egyedi értéke a minimálbér 25 százalékát nem haladja meg. Az adóköteles (értékhatárt meghaladó) reprezentáció és az üzleti ajándékhoz kapcsolódó adóterhek az egyes egyéb juttatásokhoz kapcsolódó szabályok szerint alakulnak, azaz a juttatás értékének 1,19-szerese lesz az adó alapja, és az erre számított 16% szja és 27% eho lesz a közteher. Önkéntesek juttatása Az adómentes juttatások esetén nincs sem Eho-, sem szociálisadó-fizetési kötelezettség, így nincsen sem bevallási, sem adatszolgáltatási kötelezettség sem. Nem adómentes juttatás: a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt, b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt ba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/ vagy minőségi jellemzőire tekintettel, bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként, Az önkéntesnek adott juttatások nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és természetbeni juttatásnak sem, az ilyen juttatások után nem kell adót és társadalombiztosítási járulékot fizetni (ilyenek: utazás, védőruha, étkeztetés, szállás). Az önkéntes munkaóra értéke = a kötelező legkisebb havi munkabér 160-ad része: 2015-ben /160 = 656,25 Ft/óra Szja 1% Kedvezményezettnek minősül a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett - egyesület, - alapítvány, közalapítvány, - ha belföldi székhelyű, nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez. 6

7 Regisztrációs kötelezettség - elektronikus úton, - rendelkez ő évet megelőző év szeptember 30-áig, - visszavonásig érvényes, - változásbejelentés 15 napon belül. Az adóhatóság minden év január 1-jén honlapján teszi közzé az adott évben felajánlásra jogosultak adatait. Elszámolása: - átutalást követő év december 31-ig történt felhasználásról és - az esetleges átutalást követő 2. év december 31-ig történő tartalékolásról. Felhasználása: A fenntartási, működési költségek a felhasznált összeg 25%-át, de a maximum 25 millió forintot nem haladhatják meg, valamint a reklámtevékenységre fordított összeg a felhasznált összeg 10%-át, de a maximum 10 millió forintot nem haladhatja meg. Nonprofit szervezetek és a társasági adó A civil szervezetek is a társasági adó alanyai, mégpedig adóalany: az alapítvány, a közalapítvány és a egyesület. A törvény alapítvány és egyesület esetében vizsgálja, hogy a szervezet végzett-e vállalkozási tevékenységet, vagy nem, illetve külön szabályozza a közhasznú minősítéssel rendelkező, illetve nem rendelkező szervezetek adózását: - a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az évben lehet alkalmazni, amikor ilyenként besorolást nyer, - a nyilvántartásból történő törlést követően nem alkalmazható, - évközi besorolás-változás esetén az év utolsó napján fennálló besorolást kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve az igazolások kiadása tekintetében! A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú esetén az összes bevétel 15%-a. Az adó mértéke 10% (500 millió felett 19%). Módosító tételek: Közhasznú szervezeteknél csökkenteni kell az adózás előtti eredményt a vállalkozási tevékenység adózás előtti nyereségének 20%-ával, minden alapítványnak, egyesületnek növelnie kell az adózás előtti eredményét: - a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott teljes juttatás összegével, ha az adóév utolsó napján adótartozása van (önkormányzati adótartozás is beleértendő!), vagy - ha a szervezet közhasznú minősítéssel rendelkezik és nincs adótartozása, de a vállalkozási tevékenység bevétele meghaladta a kedvezményezett mértéket, akkor a juttatás meghatározott hányadával. Az adományozó és a társasági adó: Az adományozónak rendelkeznie kell a közhasznú szervezet által kiadott igazolással. Az adományozó csökkentheti az adózás előtti eredményét: - közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, - a közhasznú tevékenység támogatására, - az adott évben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátadás vagy szolgáltatásnyújtás bekerülési értékének - 20%-ával közhasznú szervezet támogatása esetén, - tartós adományozás esetén további 20%-ával, együttesen maximum az adózás előtti eredmény összegéig. Nem kell az adót megfizetni a közhasznúnak nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, és nem haladja meg az adóévi összes bevétel 10%-át. Nonprofit szervezetek és az áfa kapcsolata A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel a következő tevékenységek mentesek az adó alól: - a közszolgáltató által nyújtott: humán-egészségügyi ellátás, szociális ellátás, ifjúságvédelem, óvodai, diákotthoni, kollégiumi és a bölcsődei ellátás a külön megtérítendő étkezések kivételével, magánszemély részére sportolással kapcsolatosan nyújtott szolgáltatás, az oktatói, tanári tevékenység. A nonprofit szervezet tagjainak teljesített szolgáltatása Az Áfa tv. szerint közszolgáltatónak minősül többek között: - az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt 7

8 tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége tekintetében. A nonprofit szervezetek által teljesített adómentes ügyletek másik csoportját azok a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabálylyal és tagsággal rendelkező, alapszabályuk szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személyek, szervezetek által a tagjaik részére teljesített szolgáltatásnyújtások és az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítések alkotják, - amelyeknek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a Tao tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és - amelyek a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgálnak. A nonprofit szervezetek tevékenységük alapján adómentes és adóköteles áfaválasztással is élhetnek. Nem minősül ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány és a közcélú adományozás. Közcélú adomány, közcélú adományozás a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott termék, szolgáltatás, ha annak felhasználása a törvényben nevesített közhasznú tevékenység vagy a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat érdekében történik. Azon nonprofit szervezetek, melyek áfaköteles tevékenységüket az adóhatósághoz bejelentett áfakörösen végzik, kötelesek a levonható és fizetendő áfa megfelelő nyilvántartása alapján bevallást teljesíteni. Ha a nonprofit szervezet adómentes és adóköteles tevékenységet is végez, ezen esetben arányositással állapítja meg a levonható áfáját. Nonprofit szervezetek és az egyéb adók Iparűzési adó Adómentes, ha vállalkozási tevékenységéből nem származott adófizetési kötelezettsége, ill. nyilatkozattételi kötelezettsége van róla. Rehabilitációs hozzájárulás Ha az egyesület, alapítvány foglalkoztatotti létszáma meghaladja a 25 főt és a megváltozott munkaképességű személyek száma nem haladja meg a tárgyévi átlagos statisztikai létszám 5 %-át, csak ekkor köteles fizetni rehabilitációs hozzájárulást. Reklámadó: január 1-jétől mentesülnek alóla a következők: - országos sportági szakszövetség, vagy országos sportági szövetség, - a sportszövetség tagszervezeteként működő sportegyesület, sportiskola, - vagy utánpótlás-nevelés feladatainak ellátásával foglalkozó alapítvány. ELLENŐRZÉS Belső kontrollok kialakítása Írta: Kovácsné Horváth Mónika Éva Okleveles adószakértő Mit is jelent a belső kontroll, milyen követelményrendszere van? A belső kontroll egy olyan összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és annak dolgozói valósítanak meg. A belső kontroll keretei között kerülnek meghatározásra kockázatok. Fontos kialakítani azokat a biztosítékokat, amelyek fontosak a szervezet céljainak a megvalósításához. Minden tevékenységet szabályszerűen, hatékonyan, gazdaságosan, etikusan és eredményesen érdemes végrehajtani úgy, hogy közben megfeleljenek a vonatkozó törvényi 8

9 előírásoknak és a jogszabályok alapján kialakított belső szabályzatoknak. A szervezet forrásait meg kell védeni a veszteségektől, károktól, illetve a nem rendeltetésszerű használattól. A belső kontroll megvalósítását emberek végzik, a szervezetben dolgozó embereken keresztül valósul meg, ezáltal a belső kontroll mindig emberek révén lép működésbe. A belső kontrollrendszer, a pénzügyi ellenőrzéseken kívül magában foglalja a korszerű szervezetirányítási, menedzselési elemeket is. kontrollrendszer önálló elemeként működő belső ellenőrzés eljárásrendje a Belső Ellenőrzési kézikönyv. A kontrollkörnyezet meghatározza egy szervezet felső szintű vezetésének az egész szervezetre kiható stílusát, a vezetők és alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonyát. A kontrollkörnyezet a költségvetési szerv vezetőinek a szervezeti célok elérését segítő kontrollok kialakításával és működtetésével, korszerűsítésével kapcsolatos magatartását, a kontrollpontokról érkező információkra való reagálását jelenti. A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, valamint az annak részét képező belső ellenőrzést. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi az államháztartásért felelős miniszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. A belső kontrollrendszer a szervezetirányítás elválaszthatatlan eszközeként, magában foglalja azokat a szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket és szervezeti struktúrákat, amelyeket azért terveztek, hogy segítséget nyújtson a vezetésnek céljai eléréséhez, valamint megelőzze, vagy feltárja, és korrigálja a célok elérését akadályozó eseményeket. A belső kontrollrendszer segíti a szervezetet, hogy a tevékenységét szabályos és hatékony módon folytassa, valamint biztosítja a vezetés politikájának érvényesülését, a vagyonvédelmet, a nyilvántartások teljességét és pontosságát, és ezekről pontos információt nyújt a vezetés számára. A standardok kidolgozásának célja, hogy rendszerbe foglalja a belső kontrollokkal kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat, és javaslatokat, valamint megerősítse az államháztartási rendszerben már meglévő kötelezettségeket. A Belső Kontroll Működési Szabályzaton keresztül kerül szabályozásra a kontroll környezet, a kockázatkezelési rendszer, a kontroll tevékenység, az információ és kommunikáció és a nyomon követés monitoring rendszer. A Belső Kontroll Működési Szabályzathoz közvetlenül kapcsolódik a Szabálytalanságok kezelése, Kockázatkezelési rendszer, az Ellenőrzési nyomvonalak, illetve a belső A szervezet vezetője a kontrollkörnyezetet következetes írásos szabályozások kiadásával, világos és egyértelmű kommunikációval, valamint a feladatok, hatáskörök és jogkörök pontos meghatározásával kell, hogy működtesse. A kontroll környezet a szervezet vezetőjének a szervezeti célok elérését segítő kontrollok kialakításával és működtetésével, a kontrollpontokról érkező információkra való reagálását jelenti. A vezetők magatartására elsősorban a külső tényezők hatnak, amelyek lehetnek jogszabályokban megfogalmazott követelmények, vagy társadalmi igények, valamint az irányító szervek elvárásai. Amennyiben a társadalmi gazdasági környezet egyértelmű, határozott és következetes, teljesíthető követelményeket támaszt, és számon kéri azok teljesítését, az a költségvetési szerv vezetőinek magatartását is pozitív irányba befolyásolja. Amennyiben ez nem teljesül, a vezetés elnéző lehet a szervezeten belüli hiányosságokkal szemben, és a közvetlenül ható belső tényezők pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják a vezetést. A költségvetési szervek alapvető célját az alapítást elrendelő, a társadalmi igényt közvetítő jogszabály határozza meg. A felső vezetés meg kell, hogy határozza a küldetésére alapozott hosszú távú stratégiát és az azt szolgáló rendszereket, vállalva a felelősséget a bevezetésért, a felügyeletért és az ellenőrzésért. A hosszú távú stratégiai tervet rövidebb időszakokra kell bontani, meghatározva a szervezeti egységek operatív céljait, és az azok teljesítését segítő követelményeket, feltételeket és folyamatokat, melyek célirányos működéséért a szervezeti egységek a felelősök. Ezt követően a szervezeti egység vezetője a felső vezetés útmutatása alapján határozza meg a szervezeti egységhez tartozó munkatársak egyéni céljait, amelyek megvalósításának felügyelete és ellenőrzése a szervezeti egység vezetőjének a feladata. 9

10 A kontrollkörnyezet kialakítása a szervezeti felépítésre támaszkodik, amely a szervezet a Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) mellékletét képező szervezeti ábrájából ismerhető meg, amelyből egyértelműen kitűnnek a szervezeti egységek megnevezései, azok vertikális és horizontális kapcsolatai, az alá- és fölérendeltség, és az egymásmellettiség, az együttműködési kötelezettség viszonyai. Az SZMSZ alapul vételével készülhet el a szervezeti egységekre vonatkozó ügyrend, valamint a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályozások. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, amelyet az intézmény a szabályzatok aktualizálásával és a jogszabályok intézményi adoptálásával ér el. A szabályzatok között kiemelt fontosságú a költségvetési szerven belül felmerült szabálytalanságok feltárásával, kivizsgálásával és kezelésével kapcsolatos eljárásokat tartalmazó szabálytalanságkezelési rend, amely az SZMSZ mellékletét kell, hogy képezze. Komplex szabályzatrendszer szükséges a szervezet megfelelő működtetése érdekében, beleértve a szervezet alkalmazottainak biztonságát szolgáló szabályzatokat is. A szervezet megfelelő működése érdekében szükséges, hogy a költségvetési szerv dolgozói valamennyi olyan szabályzatot megismerjenek, amely érinti őket, illetve munkavégzésüket. Ennek érdekében minden hatályba léptetett szabályzatot megismerési záradékkal kell ellátni, amelyet a feladatvégzéssel érintett dolgozók a szabályzat megismerését követően aláírásukkal kell, hogy ellássanak. Feladat- és felelősségi körök A szervezeti célok teljesítése érdekében az elvégzendő alapvető feladatokat írásban kell rögzíteni. A költségvetési szerv alaptevékenységét az Alapító okiratban rögzíteni kell. Az alaptevékenység teljesítésének feltétele, hogy arra épülő célrendszert alakítson ki a vezetés, és gondoskodjon arról, hogy a szervezeti célok teljesítéséhez szükséges alapvető feladatokat, tevékenységi köröket egyértelműen megfogalmazva rögzítsék az Alapító okiratban. A tevékenységek folyamatlépéseit az ellenőrzési nyomvonal, és a munkaköri leírások, valamint egy-egy vezetői utasítás kiadása egy konkrét személy jogainak, kötelezettségeinek, feladatainak, hatáskörének és felelősségének írásba foglalását jelenti. Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv működési folyamatainak táblázatba foglalt leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését, és utólagos ellenőrzését. A munkaköri leírás a költségvetési szerv és az alkalmazottak között létrejövő kinevezési okirat melléklete, amely egy konkrét személy jogainak, kötelezettségeinek, feladatainak, hatáskörének és felelősségének írásba foglalását tartalmazza. Az útmutatók, kézikönyvek, amelyek a szabályzatokban foglaltak kiegészítéseként, azok jobb megértését segítik. Vezetői utasítás esetenként, konkrét feladatra, és konkrét személyekre vonatkozóan akkor kerülhet kiadásra, ha a tevékenység a feladatvégző munkaköri kötelezettségébe nem tartozik, vagy a szervezet vezetője a szervezeti egységek vezetőitől monitoring tevékenység ellátását kéri. Kockázatkezelés Kockázat alatt azt értjük, ha valamilyen esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása a jövőben valószínűleg bekövetkezik, és ha bekövetkezik, akkor annak negatív hatásai vannak a szervezet céljainak elérésre. A negatív kockázatok eredhetnek abból, hogy a hátrányos események bekövetkeznek, vagy abból, hogy a kedvező lehetőségeket nem realizálják. A szervezetnek a kockázatfelmérés és kezelés érdekében ki kell alakítania a módszertani útmutató figyelembevételével a nyilvántartást, amelynek vezetéséért a folyamatgazdák felelősek. Folyamatgazdának tekintjük az SZMSZben megfogalmazottak szerint azokat a vezetőket, akik a szervezeti ábra első szintű hierarchiájában szerepelnek. Ők felelősek a kockázatok azonosításáért, és a megjelent kockázatok jelentéséért a szervezet vezetője felé. A kockázatok csoportosíthatók külső és belső kockázatok szerint. A külső kockázati elemek alapvetően a szervezetre kívülről ható kockázatok. Ilyen az infrastrukturális kockázat, mely az esetében az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést. A gazdasági kockázatok lehetnek kamatláb-változások, árfolyamváltozások, vagy akár az infláció negatív hatásai a tervekre. A jogi és szabályozási kockázatok esetében a jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek 10

11 terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. A politikai kockázatok elsődlegesen a kormányváltáskor jelennek meg, mely megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését, vagy kiválthat politikai reakciót. A környezetvédelmi kockázat akkor jelentkezik, amikor a környezetvédelmi megszorítások a szervezet működési területén korlátot szabnak a lehetséges tevékenységnek. A piaci kockázat esetében a szállítói probléma lehet negatív hatással. Az elemi csapások kockázata magában hordozza a tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatásait, melyeket katasztrófavédelmi terv készítésével csökkenthetünk. Belső szervezeti kockázatok lehetnek pénzügyi, tevékenységi, vagy emberi erőforrás kockázatok. A pénzügyi kockázatok közé tartozik a költségvetési kockázat, amikor a kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül, a belső kontroll rendszer nem megfelelően működtetett. Csalás vagy lopás kockázata esetén eszközvesztés következhet be, ha a források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre, vagy a vezetés nem hoz megfelelő intézkedést a kár megtérülésére. A biztosítási kockázat akkor áll fenn, ha nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen, vagy a biztosítást elmulasztják. Tőke beruházási kockázatot jelent a nem megfelelő beruházási döntések meghozatala. Szintén pénzügyi kockázat a felelősségvállalási kockázat, amikor a szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni, vagy a működtetés nem hatékony és gazdaságtalan. A tevékenységi kockázatok közé azok a kockázati elemek tartoznak, amelyek szorosan összefüggenek a működéssel. A működés-stratégiai kockázat akkor jelentkezhet, ha nem megfelelő stratégiát követnek, vagy a stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. Működési kockázatot jelentenek az elérhetetlen, vagy megoldhatatlan célkitűzések, illetve ha a célok, a tervezett bevételek csak részben valósulnak meg. Információs kockázatról beszélünk, ha a döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. A hírnév kockázat esetében a nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például: a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét. Kockázat-átviteli kockázat áll fenn, ha az átadható kockázatokat megtartják, illetve azokat rossz áron adják át. Technológiai kockázatról beszélünk, ha a hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének vagy lecserélésének igénye áll fenn. A technológiai üzemzavar ugyanis megbéníthatja a szervezet működését. Projekt kockázatot jelent, ha a megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekttervezet, illetve ha a projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre. Újítási kockázatot jelentenek az elmulasztott újítási lehetőségek és az új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelő elemzése nélkül. Az emberi erőforrások kockázata lehet személyzeti vagy egészségbiztonsági kockázat. A személyzeti kockázat a hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti, amennyiben a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiányzik. Egészségbiztonsági kockázat áll fenn, ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, ilyenkor a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. A kockázatok kezelése érdekében a folyamatgazdák megelőző, korrekciós, illetve iránymutató kontrollokat, azok bevezetését javasolják az intézményvezetőnek. A megelőző általában az alacsony, a korrekciós a közepes, az iránymutató a magas kockázathoz köthető. Kiemelt figyelmet kell fordítani a költségvetési szerven belül a súlyosabb szabálytalanságok mint kiemelt kockázatok kezelésére. A csalás és a korrupció magas prioritású kockázati tényező, mert azokat a munkatárs szándékosan, tudatosan, többnyire valamilyen előny saját részre való megszerzése céljából követi el. E kockázatoknál a kockázatkezelés során a megelőzésre, a megakadályozásra kell fektetni a hangsúlyt. Kontrolltevékenységek A kontrolltevékenységek azok a kontrollkörnyezetet kiegészítő eljárások, amelyeket az intézményvezetés annak érdekében hozott létre, hogy elősegítse a szervezet célkitűzéseinek elérését, amellyel biztosítani kívánja a működés eredményességét és hatékonyságát, a pénzügyi jelentések, beszámolók megbízhatóságát, és az alkalmazandó törvényeknek és előírásoknak való megfelelést. A kontrollok alkalmazási formájuk, tartalmuk szerinti csoportosítását tekintve a szükséges mértékben jelen vannak a szervezet működésében, amelyet legalább évente egyszer a költségvetési beszámolóhoz értékelni kell. Ez a számítógépes adatfeldolgozási tevékenységek átfogó ellenőrzési pontjait jelentik. Ennek érdekében ki kell alakíta- 11

12 ni az információs adatkezelési, adatbiztonsági szabályzatot. A vagyontárgyak, eszközök fizikai védelmére, ellenőrzésére, az információk biztonságára kialakított ellenőrzési pontok, amelyek egy adott tevékenységben való részvételt, jogosultságot határoz meg az alkalmazottak számára. A beszámolási eljárások keretében folyamatba épített automatikus ellenőrzési pontokat kell kijelölni és ezeket működtetni, valamint a folyamatosan és rendszeresen végzett vezetői ellenőrzésekkel meg kell akadályozni a tevékenységére ható negatív kockázatokat. A vezetői ellenőrzés egyik eleme a beszámoltatás, a szervezet vezetője személyesen számon kéri az érintett munkatársától a végrehajtás megtörténtét és eredményét. Információ és kommunikáció Az információs és kommunikációs rendszer kialakításakor, működtetése során olyan eljárásrendet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy minden olyan adat és információ megjelenjen, és kerüljön feldolgozásra, amely alapvetően szükséges a szervezet irányítása és ellenőrizhetősége szempontjából. A működtetés a rendszeres vezetői értekezletek megtartásával valósulhat meg. Ezekről az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A dolgozókat érintő információ a szervezeti egység vezetőin keresztül juthat el a dolgozókhoz. A jogszabályi előírás alapján, az ellenőrzési nyomvonalhoz kapcsolódóan, minden költségvetési szervnek ki kell alakítania egy olyan monitoring rendszert, amelynek alapján a szervezet valamennyi tevékenységének minden szakasza értékelhető, és megfelelő jelzést ad a szükséges intézkedések meghozatalára. Az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a felelősség tartalmi különbségével tisztában kell lennie mindenkinek, akit valamilyen formában érint a vezetői elszámoltathatóság, akár úgy, mint elszámoltatásra kötelezett, akár úgy, mint elszámoltató, beleértve a társadalmi kontrollt is. A monitoring rendszerrel szemben általános követelmény, hogy az legyen alkalmas a belső kontrollok működéséről megfelelő, intézkedésekre alkalmas, folyamatos információk biztosítására, a különböző tevékenységi körök kapcsolódási pontjain előírtak betartásának figyelemmel kísérésére, a tevékenységekben meglévő kockázatok jelentkezésének észlelésére, és mérséklésükre, megszüntetésükre vonatkozó javaslatok megtételére, a belső ellenőrzés ellenőrzési tapasztalatai hasznosításának értékelésére. A költségvetési szerv vezetője nemcsak a FEUVE rendszer és az ellenőrzési nyomvonal kialakításában és működtetésében, hanem a belső ellenőrzés hatékonyságában is érdekelt, mivel év végén mindegyik területről be kell számolnia, a szervezet formájától függően, vagy az irányító szervének, vagy az önkormányzat képviselő testületének. A monitoring rendszer működtetésével biztosítottá válik, hogy a szervezetnél a szervezeti célok akadályoztatása, hátráltatása bekövetkezzen. A kockázatfelmérés adatlapon a monitoring tevékenység végrehajtása megjelenik. Ennek célja, hogy az intézményvezető megfelelő tájékoztatást kapjon annak érdekében, hogy a kockázat elkerülés érdekében hozott döntése eredményes volt-e. Monitoring lapon kerül rögzítésre a szervezeti cél (kockázat elkerülés), az elszámoltathatóság, a felelősség, az átláthatóság és a monitoring értékelés. A monitoring tevékenység visszacsatolás az intézményvezetőnek az intézmény működéséről, melyre alapozva hozza meg felelős vezetői döntéseit. A monitoring tevékenységet segíti a belső ellenőrzéstől kapott információ, ténymegállapítás az ellenőrzött terület működéséről, amely ellenőri jelentésekben kerül megfogalmazásra. Monitoring Közpénz-gazdálkodási tanácsadó I. évfolyam, harmadik szám, május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest. Váci út. 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfi zethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12

CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN. Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető

CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN. Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése

Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése Alkalmazott jogszabályok A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Sztv) 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Támogatások elszámolása, ellenőrzése

Támogatások elszámolása, ellenőrzése Támogatások elszámolása, ellenőrzése 2008.11.07. Számviteli elszámolási kérdések Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás A támogatás lehet jogszabályi előíráson alapuló

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Reprezentációs kiadások szabályzata

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Reprezentációs kiadások szabályzata Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Reprezentációs kiadások szabályzata Jóváhagyta: Pelle József igazgató Hatályos: az aláírás napjától Érvényes visszavonásig A Budapesti Módszertani

Részletesebben

AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS KAPCSOLATA. Előadó: Dr. Ondi Sándor Nyíregyháza, 2012. október 5.

AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS KAPCSOLATA. Előadó: Dr. Ondi Sándor Nyíregyháza, 2012. október 5. AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS KAPCSOLATA Előadó: Dr. Ondi Sándor Nyíregyháza, 2012. október 5. Új jogszabályok: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint

Részletesebben

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 Hatálya Vállalkozási tevékenységet folytató Magyarországi illetőségű vállalkozások: Kft, Nyrt, Zrt, Bt, KKt, szövetkezetek, Egyesületek, Alapítványok,

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Társasági adó 2013. évi változásai

Társasági adó 2013. évi változásai Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 7633 Pécs, Kőrösi Csoma Sándor utca 7/A. Adószám: 18503962-1-02 Cégjegyzékszám: Pk-.6-0.026/2013 KSH: 18503962-9499-569-02 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Pécs, 2014.03.18.

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. március 8. Képviseletre jogosult I. Általános rész A KÖZHASZNÚ

Részletesebben

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban)

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban) 1. Általános magyarázatok 1.1 JOGI VISZONYOK Az alapító-tulajdonos Hollóné Dr Baranyi Zita ügyvéd kérelme alapján a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2005. július 01-i ülésén az alapító okirat jóváhagyásával

Részletesebben

M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y

M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y Ki e melkedően közhaszn ú szervezet 1 2 21 Budapest L eá nyk a u 34. 3/21. Telefon / Fax: 1/229-3542 A kuratórium elnöke: Kovács Zoltán 2010. évi közhasznúsági jelentés

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS MAGYAR SZŐRMEIPARI SZÖVETSÉG 1133. Budapest, Váci út 76.III.em. Nyilvántartási szám: 13.150 www.szormeszov.hu KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. év Tartalomjegyzék Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Mérleg

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 2014. november Szentgyörgyi Magdolna Fontosabb hatályos jogszabályok 2011. ÉVI CLXXV TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet M A G Y A R K Á R M E N T Ő A L A P 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Kiegészítő melléklet a Magyar Kármentő Alap 2012. évi, egyszerűsített éves beszámolójához A Magyar Kármentő Alap bemutatása: I. Általános

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám): 18067295913352901 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2010. év Martin György Néptáncszövetség

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY

MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY Kiegészítő melléklet a 2012.évi beszámolóhoz A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. Budapest, 2013. május 15. I. Általános rész 1. A szervezet főbb adatai Neve: MÁV Szimfonikusok

Részletesebben

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2013.

Közhasznúsági jelentés 2013. Adószám: 18128204-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12.Pk.60.535/2007 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú J E L E N T É S Bogáncs Kisállatotthon Alapítvány 2500 Esztergom, Bíróréti dűlő 10.453. hrsz. K Ö Z H A S Z N Ú J E L E N T É S a 2007. december 31i KÖZHASZNÚ egyszerűsített beszámolóhoz Keltezés: Esztergom, 2008. május

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET FÉLEGYHÁZI TÉRSÉGI SPORTISKOLA NONPROFIT 6100 KISKUNFÉLEGYHÁZA, KOSSUTH LAJOS utca 35. Adószám: 23494341-2-03 Cégjegyzékszám: 03-09-123014 KSH: 23494341-8551-572-03 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2011. évi egyszerűsített

Részletesebben

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete.

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete. Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának Kiegészítő melléklete. I. Általános rész: 1. A vállalkozás bemutatása: A társaság cégneve: Gigahertz Hungary Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Budapest, 2012. március 28. 1. SZÁMVITELI POLITIKA A SEM IX. Városfejlesztő Zrt. könyveit és nyilvántartásait a Számviteli

Részletesebben

9. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni.

9. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. 5. Amennyiben a szerv nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egyegy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban,

Részletesebben

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok Civil nap 2014. május 3. Schütt Margit Tartalom 1. Bevezető gondolatok 1.1. Civilség fogalma 1.2. Civil szféra helye, céljai (szabályozási és irányítási

Részletesebben

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az országgyűlés által elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról

Részletesebben

Aktuális gazdasági események

Aktuális gazdasági események Magyar Könyvvizsgáló Kamara Budapesti tagozata Nincs szükség arra, hogy az ember egy személyben tudjon mindent, de ismernie kell, hol és hogyan tudja bármelyik kérdésre megtalálni a választ. (Adam J. Jackson)

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

2009. évi közhasznúsági jelentés

2009. évi közhasznúsági jelentés Alapítva: 1986 M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ SZERVEZET Székhely: 1221 Budapest Leányka u. 34. III/21. Adószám: 19004909-2-43 Telefon/Fax: (1) 229-3542 Levélcím: Segítő Kéz Iroda

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója

Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója 1 8 1 2 5 0 6 7-9 4 9 9-5 2 9-0 1 Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója Éves zárómérleg 2010. január 01. - 2010. december 31. 2010 Kelt Budapest, 2011. május 20. 1 8 1 2 5 0 6 7-9 4 9 9-5 2 9-0

Részletesebben

I. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások

I. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások I. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások (Megállapította a 2013. évi XXXVII. törvény 51. (4) bekezdése) Alkalmazása: Első alkalommal a 2013-2014-es

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. 7633 Pécs, Hajnóczy J. u. 41. Adószám: 20991478-2-02 Cg.szám: 02-09-072423 2012.01.01 2012.12.

Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. 7633 Pécs, Hajnóczy J. u. 41. Adószám: 20991478-2-02 Cg.szám: 02-09-072423 2012.01.01 2012.12. Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. 7633 Pécs, Hajnóczy J. u. 41. Adószám: 20991478-2-02 Cg.szám: 02-09-072423 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31 Könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámoló. 1

Részletesebben

Adóváltozások 2013 1. rész

Adóváltozások 2013 1. rész Adóváltozások 2013 1. rész Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna alelnök Adótanácsadók Egyesülete Törvényjavaslat A változások Törvény Magyar Közlöny Adónemek T/6842 2012. évi CIV. tv. MK. 93. cégeljárás T/7028

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

K i v o n a t. Készült: Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 28. napján megtartott ülése jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Készült: Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 28. napján megtartott ülése jegyzőkönyvéből K i v o n a t Készült: Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 28. napján megtartott ülése jegyzőkönyvéből Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (IV.

Részletesebben

"BOM a Magyar Sportért" Közhasznú Alapítvány. Egyszerűsített éves beszámoló. 2014. december 31.

BOM a Magyar Sportért Közhasznú Alapítvány. Egyszerűsített éves beszámoló. 2014. december 31. Közhasznú szervezet "BOM a Magyar Sportért" Közhasznú Alapítvány Egyszerűsített éves beszámoló 2014. december 31. Budapest, 2015.05.18 1 8 2 8 7 2 2 8 9 4 9 9 5 6 9 0 1 Közhasznú szervezet "BOM a Magyar

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS az egyéb szervezetmegnevezése az egyéb szervezet címe 2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011. 01. 01.-2011. 12. 31. 1. Számviteli beszámoló ( közhasznú egyszerűsített beszámoló) a) Mérleg b) Eredménylevezetés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Óváros tér 15. Cégjegyzékszám: 12-09-006301 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai

A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna a kisvállalati adózás szakértője A jövedelem-minimum alkalmazásának szabályai 2014-re még a korábbi szabály

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2014. évi XXII. törvény 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 2014.8.15. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. Értelmező rendelkezések 1 2. Az adókötelezettség, az adóalany 1 3.

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 1 8 1 8 2 4 4 6 8 6 9 0 5 6 9 0 1 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2 0 1 3 egyéb szervezet megnevezése

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban. (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala)

A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban. (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala) A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala) A módosított jogszabályi háttér és a hatálybalépés időpontja A társasági adóról

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

FÖVOSZ. Társadalmi szervezetek egyszer sített beszámolója

FÖVOSZ. Társadalmi szervezetek egyszer sített beszámolója 19654683-2-42 Adószám 1106. Bp. Jászberényi út 24-36 Társadalmi szervezetek egyszer sített beszámolója 2011. A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. Keltezés: 2012. április 17. a tásadalmi

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ 1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ Adókötelezettség, az adó alanya Adóbevallási és adófizetési kötelezettség

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 1103 Budapest Kőér 2/B Adószám: 18191970-1-42 Bíróság nyilvántartási szám: 60.092 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2007. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2008.03.28 Általános rész A tevékenységét 2006-ben

Részletesebben

Önálló Főiskolai Közalapítvány

Önálló Főiskolai Közalapítvány Önálló Főiskolai Közalapítvány 1909698891-1-07 2011. évi Közhasznúsági jelentése 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1 Önálló Főiskolai Közalapítvány Oldal 1 Tájékoztató adatok: Alakulás ideje : 1991. november

Részletesebben

Kedvezményezett célok támogatása a társasági adó rendszerében új szabályok alapján

Kedvezményezett célok támogatása a társasági adó rendszerében új szabályok alapján Kedvezményezett célok támogatása a társasági adó rendszerében új szabályok alapján 2015 Közhasznú tevékenység, felsőoktatás támogatása esetén ADÓALAP-KEDVEZMÉNY(adózás előtti eredmény csökkentése) Filmalkotás,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére,

TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére, TÁJÉKOZTATÓ az MKKSZ alapszervezetei részére, a 2014. évi adó változásokról, a szakszervezet, és a munkahelyi szervezetek által nyújtható juttatásokról. A szakszervezetek létrejöttét, működését, a 2011.évi

Részletesebben

az ALAPÍTVÁNY AZ EGRESSY GÁBOR ISKOLÁÉRT

az ALAPÍTVÁNY AZ EGRESSY GÁBOR ISKOLÁÉRT KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ az ALAPÍTVÁNY AZ EGRESSY GÁBOR ISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY 2011. évi tevékenységéről Budapest, 2012.május 10... a szervezet vezetője (képviselője) T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. Az Alapítvány

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Magyar Credit Management Szövetség 1112 Budapest, Eper utca 33. Adószám: 18208605-1-43 Nyilvántartási száma: 14175 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2012.12.31 Készült a FORINT-Soft Kft. Kiegészítő mellékletszerkesztő

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 5 0 5 9 6 9 4 9 9 5 6 9 0 6 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2 0 1 2 egyéb szervezet megnevezése

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2013 Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (MMKE) 8000 Székesfehérvár Palotai út 8/b Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben