DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISE"

Átírás

1 DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISE VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. BUZÁS GYULA A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁS ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A DUNÁNTÚLI VÁLLALKOZÁSOKBAN Készítette: ANDRÁSEVITS ZOLTÁN KESZTHELY 2006

2 1. A KUTATÁS TÁRGYA, TERÜLETEI ÉS AKTUALITÁSA Az értekezés keretei között a mező- és erdőgazdálkodás egy gazdaságon belüli társításának lehetőségeit vizsgáltuk a dunántúli vállalkozások körében. A társítást több tényező is szorgalmazza. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a piaci folyamatok jelentősen átalakultak, egyre inkább a rossz termőképességű, a magasabb termelési költségek miatt kisebb jövedelmezőséget biztosító termőföldek mezőgazdasági termelésből való kivonásának irányába hatnak. Az átalakuló támogatási rendszerek is ezt a célt erősítik. A hazai termőterületek nagy hányada, közel 1,2 millió hektár nem hoz megfelelő eredményt, e területek művelésből való kivonásával a felszabaduló költségeket a fennmaradó területekre fordítva a termelés intenzívebbé, hatékonyabbá tehető, ezáltal az agrárpiacokon jelentkező komparatív előnyeink kiaknázhatóvá válnak. A kivont területeken meg kell keresni a racionális távlati földhasználati célok figyelembevételével azokat a hasznosítási lehetőségeket, melyek lehetővé teszik a fenntartható fejlődést és elfogadható jövedelmet biztosítva a vidékfejlesztési célok megvalósítását. Olyan alternatívát kell nyújtani a mezőgazdasági vállalkozásoknak, mely hosszú távon biztosítja a megváltozott körülmények között is a prosperatív működést. A probléma egyik megoldásának a mezőgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás társítását tartjuk. A disszertáció célja annak vizsgálata volt, hogy a dunántúli régió mezőgazdasági vállalkozói számára milyen lehetőségek rejlenek a mező- és erdőgazdálkodás egy gazdaságon belül történő társításában; képes-e a modern erdőgazdálkodás, illetve az erdőtelepítés, valamint a belőle származó haszon racionális alternatívát adni a gyenge termőképességű földterületek hasznosítására; milyen tényezők motiválják a mezőgazdasági vállalkozókat és termelőket az erdő telepítésére, rendelkezésre állnak-e a társítás feltételei. A kutatás fókuszában a gyenge termőképességű szántóterületeken történő erdőtelepítés áll, melynek mint alternatív földhasználati forma előnyeit és hátrányait gazdasági elemzésekkel vizsgáltuk. Az erdőgazdálkodás újbóli megjelenését a magyar mezőgazdasági vállalkozásokban további tényezők is elősegítik. A hazai és az EU-energiapolitika egyaránt a megújuló forrásokra kívánja alapozni az energiatermelést, melynek sarokkövét jelenti az erdőgazdálkodásból származó faanyag. Az energiaszektorban történő tűzifa-felhasználás mellett a jó minőségű ipari faanyagra is erős piaci igény mutatkozik, különösen az exportpiacokon. Ennek köszönhetően Európában jól kiépült az erdőre alapozott ipar, mely jelenleg az egyik legjelentősebb ipari szektor, közel 6 millió vállalkozót foglalkoztatva. A jó minőségű 1

3 faanyagok előállítása hazánkban évtizedek óta gördülékenyen folyik, ezáltal lehetővé válik az uniós piacba történő hatékony integrálódás. Az EU agrártámogatásainak rendszere átstrukturálódik, évről évre erősebb hangsúlyt adva a vidékfejlesztési célok megvalósulásának. A vidék népességmegtartó képessége egyike lett a legkiemeltebb szempontoknak, a támogatási rendszer is ennek érdekében kerül megújításra. Az erdőgazdálkodás központi támogatásában hazánkban megjelent egy új elem a jövedelempótló támogatás, mely a mezőgazdasági termelés elmaradó jövedelmét hivatott pótolni az erdősítésre kerülő területeken, ezáltal szorgalmazva a gyengébb termőképességű területek beerdősítését. A hagyományos erdőgazdálkodás keretein túl megjelentek hazánkban az új, intenzív erdőkezelési technikák, melyek szintén alternatívát jelenthetnek a mezőgazdasági vállalkozások számára. Az ültetvényerdőkben és az energiaerdőkben alkalmazott agrotechnikai módszerek lehetővé teszik a már meglévő eszközök kihasználását, és közelebb állnak a gazdálkodók szemléletéhez is, mely elősegíti az ültetvényszerű erdőgazdálkodás könnyebb elfogadását. Nagy előnyük továbbá, hogy a hagyományos erdőgazdálkodással szemben nem kényszerítik a vállalkozást a hosszú ciklusú termelésre, mert technológiától függően rövidebb, 4-7 éves periódusokban bevételt termelnek. Az erdősítésre alkalmas területek magántulajdonban vannak, emiatt egyre növekszik a magán erdőtulajdonok aránya, a telepítések csaknem egészét magántulajdonú földeken végzik. A Nemzeti Erdőprogram és Erdőstratégia célja az ország erdősültségét a jelenlegi 19,7%-ról az optimálisnak tartott 26%-ra növelni 2035-ig, 700 ezer hektár új erdő telepítésével. Ezek a tényezők együttesen tehát törvényszerűen előidézik a mező- és erdőgazdálkodás megjelenését egy gazdaságon belül, a vegyes gazdálkodási gyakorlat elterjedését. 2. A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ADATBÁZISA Az utóbbi években hazánkban a társítás lehetőségeiről, előnyeiről és hátrányairól felmérések nem készültek, ezért a dunántúli gazdálkodók körében személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést készítettünk. Győr-Moson-Sopron és Somogy megyében 200 gazdálkodó kerestünk meg, mindegyikük foglalkozik erdő- és mezőgazdasági tevékenységgel egyaránt. A kapott válaszok alapján 183 kiértékelhető kérdőívet dolgoztunk fel. A kérdések három témakör köré csoportosultak: A gazdálkodás formája, szakmai és gazdasági háttere. 2

4 Az erdőtelepítések formája és az erdőtelepítési motivációk. A gazdálkodó személyes preferenciái. A válaszok alapján összeállított adatbázist deszkriptív és statisztikai módszerekkel elemeztünk. A deszkriptív elemzés során feltártuk a gazdálkodók és gazdaságaik jelenlegi helyzetét, jellemzőit, lehetőségeit és terveit. A statisztikai elemzés célja egy olyan modell felállítása volt, melynek segítségével az erdőtelepítési motivációk az egyéni jellemzők alapján prognosztizálhatók. Annak érdekében, hogy az erdőtelepítési motivációk mögött fellelhető rejtett összefüggéseket illetve azok szorosságát azonosítsuk, első lépéseként chi 2 -próbákat alkalmaztunk azokra a paraméterekre, melynek hatását a motivációk alakulására lehetségesnek tartottuk. Ezt követően olyan statisztikai modellt kerestünk, amellyel megbecsülhetjük a vizsgált populációban, hogy az azonosított tényezők hatásainak eredményeként mekkora a valószínűsége az egyes erdőtelepítési motivációk érvényesülésének. Az előrejelzésre multinominális logaritmikus regressziós modellt alkalmaztunk a válaszok által kódolt kategorikus változókon. Gazdasági összehasonlító elemzést végeztünk a hagyományos és alternatív erdőgazdálkodási technológiák, valamint a mezőgazdasági termelés értékelésére. Erre a célra dinamikus beruházás-hatékonysági mutatókat (nettó jelenérték, jövedelmezőségi index, belső megtérülési kamatláb) és a közvetlen költségek alapján számított fedezeti összeg-mutatót használtuk. A dinamikus szemlélet alkalmazását a hosszú termelési ciklusok mindenképpen szükségessé tették. A költségek és a bevételek összevetését két módon végeztük el. Egy évre vetítettük a várható pénzáramokat, az egyik esetben ezek jövőértékét vettük alapul, a másikban pedig diszkontált értékekkel számoltunk. 3. EREDMÉNYEK 3.1. A DESZKRIPTÍV KIÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEI A deszkriptív kiértékelés során a következő eredményeket kaptuk: a felmért gazdaságok többsége egyéni (144), kisebb része társas (39) formában működik. A gazdaságok vezetőinek, többség 50 év feletti, és több mint 15 éve dolgozik a szakmában; a fiatalok és különösen a belépő pályakezdők aránya elhanyagolhatóan alacsony, mely távlati problémákat vet fel. A 3

5 gazdálkodásban eltöltött évek magas száma ugyan a felhalmozott szakmai tapasztalatok miatt kedvező, de az idős átlagéletkor többnyire csökkenti a vállalkozók alkalmazkodókészségét a változó piaci viszonyokhoz, valamint az új termelési technológiák alkalmazását, implementálását. A belépő pályakezdők alacsony hányada nem biztosít elegendő utánpótlást a szakterületen. Ez a jelenség az EU által is ismert; új támogatási formák érhetőek el a fiatalok bevonására és a korai nyugdíjazásra. A felmért gazdaságok összesen ha szántóterület felett diszponálnak, melyek átlagos aranykorona értéke 17, tehát gyenge. A szántók több mint egyharmada kevesebb mint 15 aranykoronás, így beleesik a potenciálisan kedvezőtlen adottságú területek kategóriájába. Az országos tendenciához hasonlóan a kukorica (40%) és a búza (24%) alkotják a domináns kultúrákat, az ugaroltatott területek aránya 5%. Az átlagos birtoknagyság 47 ha az egyéni, és 300 ha a társas gazdálkodók esetében. Mind az egyéni, mind a társas gazdálkodók egyaránt nagy mértékben építenek a családi munkaerőre és az idénymunkára, az állandó alkalmazottak száma mindkét esetben viszonylag alacsony. Ezt támasztja alá a munkaóra-felhasználás elemzése is, ahol azt tapasztaltuk, hogy az erdőgazdálkodás nem teremt egyenletesebb munkaerő-kihasználást, mert az erdei kampánymunkák gyakran egybeesnek a mezőgazdasági kampányidőszakkal. Ez az erdészeti munkák magas gépesítettségi színvonalának tudható be. Az erdei munkákat a gazdálkodók zöme maga végzi (valamint alkalmazottaik), az erre szakosodott vállalkozások szolgáltatásait csak kiegészítő jelleggel veszik igénybe. Megállapítottuk, hogy a gazdálkodók a két régió viszonyaihoz mérten jelentős mennyiségű, 8600 ha magánerdő-területtel rendelkeznek. A fafajeloszlás tekintetében az akác (44%) és a tölgy (24%) dominanciája figyelhető meg, melyek koreloszlásában jelentős a fiatal, 3-7 éves állományok aránya, ami azt jelzi, hogy jelentős részüket a 90-es évek második felétől telepítették magánterületeken. Az átlagos erdőbirtok 33 ha az egyéni, és 104 ha a társas gazdálkodóknál. Ez ellentmondani látszik annak az általános képnek, miszerint az erdőterületek szétaprózottsága jelentős. A megkérdezettek az összes erdőtelepítések 4-7%-át végezték, mely az országos viszonylatban is jelentős mennyiség. Jellemző, hogy a telepítési szándék a jövőben erősödik, melynek egyik fő oka a támogatások mértékének emelkedése, illetve a jövedelempótló támogatás megjelenése a hazai gyakorlatban. Sok gazdálkodó korábban ennek alakulásától tette függővé jövőbeli terveit. A telepítések szinte teljes egészében gazdaságtalan szántókon történtek, melyeken a termésátlagok az ökonómiai küszöb alatt maradtak. 4

6 A Nemzeti Erdőprogram sikere szempontjából fontos kérdés, hogy a gazdálkodókat mi motiválja az erdőtelepítésre, illetve szándékaikat milyen tényezők befolyásolják. A válaszadók többsége nagyobb jövedelmet vár az erdőtelepítéstől, és további egyharmada tekinti jó befektetésnek. Jelentős volt még az erdőhöz való érzelmi kötődés mint motiváció A STATISZTIKAI MODELLSZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI A chi 2 próbák eredményeként a föld aranykorona értéke (<16; 16-20, 21) a tevékenység formája (egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő, társas vállalkozó) esetén erősebb, míg a szántóterületek nagysága ( 20ha, 21-50ha, ha, >100ha) esetén gyengébb statisztikai bizonyítékot kaptunk a motivációkra gyakorolt hatás tekintetében; a többi tényezőt a próbák alapján kizártuk. Összegezve az eredményeket azt tapasztaltuk, hogy a motivációk leginkább a tevékenységi forma alapján szóródtak. A művelt területek aranykorona értékének változása minden esetben a nagyobb jövedelem elérése, mint motivációs tényező felé tolta el a hangsúlyt; tehát azt mondhatjuk, hogy minél magasabb a gazdaság területeinek átlagos aranykorona értéke, annál inkább a magasabb jövedelem ösztönzi erdőtelepítésre a gazdálkodókat. A földminőség javulásával arányosan szorul háttérbe a mezőgazdasági termeléssel való felhagyás szándéka, az egyéb motivációk pedig szinte egyáltalán nem függenek a terület aranykorona értékének változásától. Tehát minél jobb minőségű földterülettel bír a gazdálkodó, annál inkább hajlandó a kevésbé jó minőségű területeken erdőt telepíteni a jobb jövedelem reményében. A gazdagabb termőhelyekkel rendelkező régiókban tehát könnyebben válthatóak fel a gyenge adottságú szántók erdőgazdálkodással. Az itt gazdálkodók a diverzifikációval elsősorban a gazdaság jövedelmét akarják növelni, az erdő- és mezőgazdaság társítása tehát itt ütközik a legkisebb akadályba. A tevékenységi formák esetében a motivációk jobban szóródtak. Megállapítottuk, hogy az egyéni vállalkozók és az őstermelők hasonlítanak leginkább egymáshoz e tekintetben. Mindkét kategória elsősorban a nagyobb jövedelem reményében telepít erdőt, de jobban kötődik a mezőgazdasági termeléshez, kevésbé hajlandó felhagyni vele az erdőgazdálkodás miatt. Az egyéni gazdálkodókkal ellentétben az őstermelők között sokan telepítenek erdőt egyéb okból, mely gyakran a mezőgazdasági eszközök hiányát jelenti. A családi gazdálkodók az egyéni vállalkozóknál és az őstermelőknél erősebben jövedelem-orientáltak, és kevésbé kötődnek a mezőgazdasághoz, ha erdőtelepítésről van szó; ugyanakkor gyakori az erdőhöz való érzelmi ragaszkodásuk is, mint egyéb motiváció. A társas vállalkozások tulajdonosai 5

7 elsősorban befektetési céllal telepítenek erdőt, e célból könnyen felhagynak a mezőgazdasági termeléssel is; erős az érzelmi kötődésük az erdőhöz, és több esetben motiválja őket a jobb foglalkoztatás, munkaerő-kihasználás érdeke. A művelt szántóterület méretének változása kevésbé produkált egzakt eredményeket, de ennek a változónak a szorossága és magyarázóereje már eleve alacsonyabb is volt a próbában, ami bizonyára az alacsony mintaszámnak tudható be. Tendenciaként megállapítható azonban, hogy a nagyobb területen gazdálkodókat egyre inkább a nagyobb jövedelem elérése motiválja az erdőtelepítésre, minden egyéb tényezőt háttérbe szorítva. Egy kivételt tapasztaltunk ez alól, mégpedig a ha-os gazdaságokat, ahol az egyéb motiváló tényezők hatása nagyon erős volt. A modell alkalmas az egyes régiók elemzésére, és nagyobb mintaszámú felmérést követően az erdőtelepítések lehetőségeinek országos prognosztizálására is. Az eredmények felhasználhatóak a regionális politikák eszközeinek finomítására, fejlesztésére. A gazdálkodók szegmentálását követően eltérő tájékoztatási tervek készíthetőek, melyek mindegyik csoport számára a motivációknak leginkább megfelelő módon ismertetik, mutatják be az erdőtelepítések, a két ágazat társításának előnyeit, elősegítve ezzel a makrogazdasági szinten is kívánatos összehangolt termelés fejlődését A GAZDASÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS EREDMÉNYEI A motivációk vizsgálatát követően összehasonlító elemzést végeztünk a gazdaságtalan szántóterületek és az erdőgazdálkodás hozamainak és költségeinek összevetésével. Az elemzés célja két, általunk előzetesen felállított hipotézis igazolása volt: Az erdőgazdálkodás racionális alternatívát jelent a gazdaságtalan szántóterületek művelésének kiváltására azáltal, hogy jobb hozamok elérését teszi lehetővé. A gazdálkodók jövedelem- és befektetés-orientált telepítési motivációinak dominanciája megalapozott, elvárásaik teljesíthetők. A kedvezőtlen adottságú területek mezőgazdasági hozamainak modellszámítását kukorica- és búzatermesztésre végeztük el, mert a válaszadó gazdaságok többségében ezt a növényt termesztették az erdőtelepítésre szánt területeken. A hagyományos termelési technológia költségeinek és a gazdák adataiból származó hozamok (2,5 és 4 t/ha) összehasonlításakor azt kaptuk, hogy a termelés csak a földalapú támogatások révén hoz jövedelmet; ezek nélkül pozitív eredmény csak jóval magasabb termésátlagok elérését lehetővé tévő talajviszonyok és termesztési technológia alkalmazása mellett lenne elérhető. 6

8 Az erdőgazdálkodás modellszámítását tölgy és akác fafajokra végeztük el. Mindkét esetben pozitív nettó jelenértéket kaptunk, bár az akác esetében a rövidebb vágásforduló miatt jobb eredmény tapasztalható jelenértéken számítva. Az alacsony egy évre eső költségek miatt befektetési szempontból hosszú távon az erdőgazdálkodás jó választás a mutatók szerint. A jelenértéken számított fedezeti összegek esetében a mezőgazdasági hozamoknál rosszabb eredményt kaptunk. Látható azonban, hogy az erdőgazdálkodás pozitív fedezeti összeg mellett a mezőgazdasági termeléshez képest alacsonyabb költséggel (egy hektáron felszabaduló költségek összege itt a legmagasabb), és közel tízszeres költség-hatékonysággal bír. (1. táblázat, 1-3. ábra) Az összevetésben szerepeltettük az alternatív erdőművelési technológiákat, az ültetvény- és energiaerdőt is. Az ültetvényerdők hozamainak vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy amennyiben a támogatásokat nem kapja meg a telepítő, a mutatók alapján a nettó jelenérték pozitív és a belső megtérülési kamatláb is valamivel a jelenlegi kockázatmentes befektetések hozama felett valószínűsíthető ugyan elfogadható eredmény érhető el, befektetési szempontból azonban nem jelent egyértelműen jó választást. A növénytermesztéssel szemben azért lehet előnyös, mert az egy hektárra eső jóval alacsonyabb költségigénye mellett is pozitív fedezeti összeggel bír. Amennyiben a támogatásokat a gazdálkodó megkapja, folyamatosan pozitív nettó pénzárammal számolhat, mely 107 ezer Ft-os hektáronkénti fedezeti összeget biztosít a ciklus éveire elosztva. A diszkontált eredmények tekintetében is messze felülmúlja a mezőgazdasági termelés hozamait, mind a költség-hatékonyság, mind pedig a fedezeti összeg terén. Az energiaerdő elemzésekor kaptuk a legnagyobb eltéréseket. A nettó pénzáramok az első megtérülési időszakot követően folyamatosan pozitívak. A pénzáramok nettó jelenértéke az erdőgazdálkodásénak több mint kétszerese; a belső megtérülési kamatláb 31%, mely eléri a magasabb kockázatú befektetési lehetőségek hozamait is. Az éves kalkulált fedezeti összeg 163 ezer Ft/ha, ami 10 t/ha feletti kukorica-hozamnak felel meg. A mutatók alapján az energiaerdő telepítése egyértelműen jó befektetés, a magas költségek azonban itt alacsonyabb hektáronkénti megtakarításhoz vezetnek, ami az ültetvényerdőéhez hasonlóan alakul. Az egy évre vetített diszkontált értékek alapján megállapítható, hogy fedezeti összeg és költséghatékonyság terén a legjobb eredmény az energiaerdőben várható. Az energiaerdő-gazdálkodás további előnye, hogy a mezőgazdasági gépek jól kihasználhatóak a technológiában; hátránya a magas élőmunka-igény, melynek szükségleti csúcsai azonban nem esnek egybe a mezőgazdasági kampányidőszakokkal, így az élőmunka-kihasználás hatékonyságát növelheti. 7

9 1.-táblázat: Az összehasonlító elemzés eredményei Jövőértéken Költség Bevétel FÖ FÖ Költség-különbség* FÖ különbség* Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/100 Ft ktg Búza Kukorica Búza Kukorica Búza Kukorica Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám.-sal) Energiaerdő Jelenértéken Búza Kukorica Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám.-sal) Energiaerdő (*Költségkülönség: gabona ktg erdő ktg, FÖ különbség: erdő FÖ gabona FÖ) 1. ábra A földhasználati formák összehasonlítása a pénzáramok mutatói alapján NPV IRR Pi 300% 250% 200% NPV (Ft) % 100% 50% 0% IRR, Pi (%) 0 Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám-al) Energiaerdő -50% 2. ábra. 8

10 A földhasználati formák összehasonlítása a fedezeti hozzájárulás alapján (jövőértéken átlagolva) Bevétel FH Költség 100 Ft költségre jutó FH Ft/ha/év FH Ft/100 Ft ktg 0 Búza Kukorica Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám-al) Energiaerdő 0 3. ábra Ft/ha/év A földhasználati formák összehasonlítása a fedezeti hozzájárulás alapján (jelenértéken átlagolva) Bevétel FH Költség 100 Ft költségre jutó FH FH Ft/100 Ft ktg 0 Búza Kukorica Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám-al) Energiaerdő 0 A növénytermesztés felváltásával az egy hektárra eső költségek csökkennek, mert az erdőgazdálkodási technológiák éves költségei alacsonyabbak. Ezek a felszabaduló költségek alapját képezhetik a gazdaságon belül a fennmaradó növénytermesztési ágazatok fejlesztésének, hossszú távon a beruházásoknak, melyek nagyobb hozamokhoz és jobb jövedelmezőséghez, ezáltal a versenyképesség fejlődéséhez vezetnek. A kiindulási hipotéziseink helyességét és elfogadhatóságát az eredmények ismeretében tehát igazoltuk. 9

11 4. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK Az uniós piacon tapasztalható egyre erősödő verseny, és a mezőgazdasági kibocsátás mérséklését célzó intézkedések mind az irányba hatnak, hogy a rosszabb minőségű, adottságú területek kikerüljenek a termesztésből 1. A piaci versenyképesség fokozása az önköltség leszorításával érhető el, ami az emelkedő minőségi követelmények miatt nehezen teljesíthető cél, melyhez nélkülözhetetlenek a modern gépi és technológiai fejlesztések, beruházások. Fontos tény, hogy a kukorica- és a búzatermesztés önköltsége többnyire alacsonyabb az uniós önköltségeknél, ami komparatív előnyt kellene biztosítson a hazai termékek számára az EU-s piacokon. A magyar agrárpolitikának az állatállomány növelését célzó irányelvei pedig a megemelkedett takarmányszükséglet révén várhatóan a piaci árra lesznek felhajtó hatással. A gazdálkodók előtt álló lehetőségként felmerül a termelés teljes beszüntetése a rossz adottságú termőterületeken, a kultúrállapot fenntartását biztosító minimális talajművelés által, hiszen a földalapú támogatást (majd az SFPS-t) is megkapják, ha a követelményként támasztott alacsony feltételeknek a talajállapot megfelel. Ez a lehetőség képes a föld után pozitív hozadékot termelni, és a jelentős költségmegtakarítás a fejlesztések alapját képezheti, de nem segíti elő a gépi-, illetve kézi munkaerő jobb hasznosítását, valamint nem állít elő hozamot és termelési értéket. Olyan alternatívára van tehát szükség, melynek alkalmazása a rossz adottságokkal rendelkező területeken kedvezően hat a gazdaság: élőmunkakihasználására, eszközkihasználására, költség-gazdálkodására és likviditására, területi termelékenységére, hitelképességére. Ezek a tényezők természetesen bizonyos mértékben összefüggnek egymással. Az alkalmazott földhasználati lehetőségtől azonban elvárható, hogy a felsorolt követelmények közül a lehető legtöbb téren hozzon pozitív változást a vállalkozás számára. A termelés diverzifikálásában rejlő lehetőségek kiaknázása a mezőgazdaságban már régóta elfogadott és kívánatos. A diverzifikálás kézenfekvő lehetőségeinek egyike az erdőgazdálkodás, mellyel szemben az agrárvállalkozók és szakemberek körében - nem 1 Ennek érdekében történik például az ugaroltatás (set-aside) támogatása is. 10

12 kevéssé a korábbi mezőgazdasági politikának is köszönhetően - erős ellenérzések mutatkoztak. A hezitálás másik markáns oka a föld után elvárt állandó jövedelem, hozadék. Kutatásunk eredményei alapján felfedtük, hogy a mezőgazdasági vállalkozók és gazdálkodók korábbi, erdőtelepítéssel szembeni morális szembenállása a múlté, motiváltak a mezőgazdasági területek egy részének erdősítésére. Felmérésünkre alapozott számításainkkal igazoltuk az erdőgazdálkodás létjogosultságát a rossz adottságú területeken, melyeken a növénytermesztés jövedelmet nem, vagy csak igen szerény mértékben képes termelni. A hagyományos erdő telepítése és művelése számos előnnyel jár az agrárvállalkozás számára. Azon túl, hogy jelentősen kevesebb költséget igényel hektáronként, mint a növénytermesztés, és ezáltal a költségmegtakarítás a jobb adottságú területeken fejlesztési forrást képez, az erdőt a várható hozama befektetési szempontból is igen kedvezővé teszi. A jövedelempótló támogatások évig rendszeresen fedezik a gazdálkodó jövedelemigényét. A földterületek kiesése révén csökken a gazdaság munkaerőigénye, mely lehetővé teszi a bérmunka vállalását a gazdálkodók számára. A kötelező művelési ágváltással a terület végleg kiesik a mezőgazdasági termelésből, de a további növénytermelés erdőéhez mérhető jövedelmezőségi színvonalának elérése és fenntartása ésszerűtlenül magas költségeket igényelne, és magas kockázatot jelentene. Az erdészeti termékek piaca jelenleg jó értékesítési lehetőségekkel bír, emellett a több éves erdő alternatív haszonvételi lehetőségeket is kínál, melyekkel az elemzésnél nem számoltunk. A mezőgazdasági vállalkozó számára az erdőbirtok a falusi, vidéki turizmusba való államilag támogatott bekapcsolódást is lehetővé teszi, mely hosszú távon rendszeres bevételt biztosíthat. Az erdő, mint vagyonérték a hiteligények egyik biztosítéka is lehet, ezáltal javítja a vállalkozás hitelképességét. Az alternatív erdőgazdálkodási formáknak hazánkban még nincsenek hagyományai, a bennük rejlő lehetőségeket azonban itthoni kísérleteken alapuló modellszámítással igazoltuk. Az ültetvényerdő előnye, hogy rövid vágásfordulója alapján gyorsabban hoz jövedelmet, ehhez viszont technológiai fegyelemre van szükség. A termelés során a mezőgazdasági gépek jól alkalmazhatóak, mind kézi-, mind gépimunka-igényük a mezőgazdasági kampányidőszakon kívülre esik, ezért javítják a kihasználást. Magasabb költségei révén az erdőénél kisebb, de így is magas fejlesztési forrást képező költségkülönbség keletkezik. A rövidebb vágásforduló miatt azonban az alternatív haszonvételi lehetőségekkel itt nem lehet számolni. Befektetési szempontból is jó választás (amennyiben a támogatásokat is számításba vesszük). Az ültetvényeken előállított faanyag iránt régóta erős piaci kereslet mutatkozik, az egy hektárról lehozható jövedelem azon túl, hogy meghaladja a növénytermesztés hozamait, kisebb kockázatot is jelent. 11

13 A mezőgazdasági vállalkozó számára a legjobb alternatívát az energierdő jelentheti. Ez hoz a leggyorsabban jövedelmet, rövid időközönként, egy hektárra vetítve itt a legmagasabb a fedezeti összeg, és befektetési szempontból is az egyik legjobb választás. Jövedelemtermelő képessége nincs az állami támogatások mértékéhez kötve, a termelés önfinanszírozó. A négyévenként jelentkező árbevétel a mezőgazdasági termelés zárt ciklusú jellegéből adódó magas forgóeszköz lekötést képes csökkenteni, ezáltal a vállalkozás likviditását javítja. Az intenzív termelési technológia költségei magasak, de a növénytermesztéssel szemben itt is keletkezik költségmegtakarítás. A növényvédelmi, trágyázási és talajápolási munkák során a mezőgazdasági tapasztalatok jól alkalmazhatók. Az élő- és gépimunka-igény magas, a munkaerő kihasználását javíthatja, ha a munkafázisokat a mezőgazdasági kampányidőszakok elé, illetve után ütemezik, melyre a technológia lehetőséget biztosít. Az energiaerdőgazdálkodás nem jár művelési ágváltással, tehát nem zárja ki a későbbiekben a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségét. Speciális betakarítógép beszerzése szükséges, és a felvevőpiac is erőteljesen determinálja a termesztési lehetőségeket. Azokon a területeken, ahol a végtermék felhasználása megoldott, az energiaerdő terméke iránt rendszeres stabil felvevőpiac alakul ki. Ez stabil, jól számítható jövedelmet jelent a vállalkozás számára, ami a mezőgazdasági termés- és áringadozások kedvezőtlen hatásait képes hosszú távon kiegyensúlyozni. Az erdő- és mezőgazdálkodás összehangolt fejlesztésének lehetőségei tehát adottak. A vizsgált területen a mezőgazdasági vállalkozók többsége motivált az erdőgazdálkodásra, erdőtelepítésre, a szükséges földterületek a rendelkezésre állnak. A gazdálkodók motivációi az erdőtelepítések során megalapozottan a jövedelem- és a befektetés-orientáltságot helyezik előtérbe. Az erdőgazdálkodási technológiák mindegyike alkalmas a vállalkozás hatékony fejlesztésére. Az egyéni termelői és a nemzeti, illetve Uniós érdekek között összhang van. 5. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ KUTATÁSI EREDMÉNYEK A kutatás átfogó információt szolgáltat a dunántúli agrárvállalkozások gazdálkodási viszonyairól, mely területtel kapcsolatban összefogó vizsgálat az utóbbi 50 évben nem készült. A kutatás igazolta, hogy a mezőgazdasági gazdálkodók napjainkig (a szakirodalom által is) tényként kezelt mezőgazdasági termőterületen történő erődtelepítéssel való radikális szembehelyezkedése a múlté. A vizsgált területek a gazdálkodók hajlandóak, 12

14 motiváltak a gyenge termőképességű területeken erdőtelepítésre a jobb jövedelem reményében. A felállított statisztikai modell alkalmas a gazdálkodók preferenciái alapján a telepítési motivációk prognosztizálására, ezáltal segítheti az Erdőstratégia céljainak megvalósulását, az eszközök finomítását. Az erdők telepítési és művelési technológiájának megváltozása, speciális eszközszükséglete következtében napjainkban már alig érvényesül az erdőgazdálkodásnak a növénytermelés idényszerű munkaerő-felhasználását kiegyenlítő hatása. A felvázolt földhasznosítási formák mindegyike racionális alternatívát kínál a vállalkozás jövedelmének növelésére, a földterületek gazdaságosabb hasznosítására. A gyenge termőképességű szántókon történő erdőtelepítéssel felszabaduló költségek lehetővé teszik a fennmaradó területeken (ahol a ráfordítások nagyobb hatékonysággal érvényesülnek) az intenzívebb termelést, ezáltal a vállalkozások versenyképességének növelését. 6. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE További elemzéseket érdemes készíteni az erdőgazdálkodás alternatív haszonvételi formáinak lehetőségeiről. Az eredmények az erdő jövedelemtermelő képességét erősíthetik, egyúttal újabb irányvonalakat adhatnak a vidékfejlesztési célok megvalósításának. Kutatásunk két dunántúli megye viszonyait tükrözi, országos reprezentativitással nem bír. Szükséges volna minden hazai régióra kiterjeszteni a felmérést, különös tekintettel az alföldi régiókra, ahol az erdősültség a legalacsonyabb. Az ültetvényerdők elemzése kísérleti eredményeken alapul. További vizsgálatokat érdemes végezni külföldi technológiák elemzésével, és a hazai gyakorlatba való implementálás lehetőségeinek vizsgálatával. További vizsgálatok lennének szükségesek, hogy megállapítsuk a modern, természetközeli erdőgazdálkodásban (például a szálalásos erdőművelésben) milyen lehetőségek rejlenek a mezőgazdasági vállalatok erőforrásainak jobb kihasználására, bevételi forrásainak bővítése (például a falusi turizmus) területén. 13

15 7. A TÉMÁBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK LISTÁJA Előadások, nemzetközi konferenciák kiadványaiban teljes terjedelemben megjelent anyagok Andrásevits Z. Buzás Gy. (2001): A mező- és erdőgazdálkodás összehangolt fejlesztésének lehetőségei és feltételei. Georgikon Napok Tudományos Konferencia. Keszthely Andrásevits Z. Buzás Gy. (2001): Erdőtelepítés és Mezőgazdaság. Lehetőségek és nehézségek. Nemzetközi Agrárökonómiai Konferencia, Gyöngyös Andrásevits Z. Buzás Gy. (2002): Az erdőgazdálkodás, mint alternatíva a mezőgazdaságban. Óvári Tudományos Napok október 3-4. Mosonmagyaróvár Andrasevits Z. Buzas Gy. (2003): Forestry and Agriculture, the possibilities of simultaneous improvement in Family Farms of west Hungary nd International Symposium Prospects for the 3rd Millennium Agriculture, Románia, Kolozsvár Andrásevits Z. (2003): A mező- és erdőgazdaság összehangolt fejlesztésének gazdasági kérdései. Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA). Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen Andrásevits Z. - Schiberna E. (2004): Experience and prospective tendency of forest plantations in family farming of west Hungary. 3nd International Symposium Prospects for the 3rd Millennium Agriculture Románia, Kolozsvár. Folyóiratcikkek Andrásevits Z. (2000): A vadkár elleni védekezési módszerek gazdasági elemzése. Erdő, Az Országos Erdészeti Egyesület lapja Budapest Andrasevits Z., Schiberna E., Buzas Gy. (2004): Current Afforestation Practice And Expected Trends On Family Farms In West Hungary. Journal of Central European Agriculture (JCEA) (lektorált) Andrásevits Z. - Schiberna E. (2005): Magánerdő-gazdálkodás az agrárvállalkozásokban. Gazdálkodás XLIX. évfolyam 2005/2.szám. Budapest (lektorált) Andrásevits Z. - Schiberna E. (2005): A magánerdő-gazdálkodás és az erdőtelepítés lehetőségei a dunántúli agrárvállalkozásokban. Erdészeti Lapok , Budapest Előkészületben lévő cikkek 14

16 Andásevits Zoltán: A polichotom logisztikus regresszió gyakorlati alkalmazása. Statisztikai Szemle. Lektorálás alatt. Andrásevits Zoltán: Az erdőgazdálkodási technológiák hazai agrárvállalkozásokba történő integrálásának gazgazdasági elemzése. Beadás alőtt. 15

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: Kacz Károly Salamon Lajos (2000): Gyır-Moson-Sopron megye egyéni gazdaságai az európai integrációra történı

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések Vállalati pénzügyek 1 5-6. előadás Beruházási döntések Beruházás Tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadás Hosszú élettartamú eszközök keletkezése A beruházások jellemzői A beruházások

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei

A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Agrárinformatika 2009 Agrárinformatikai Nyári Egyetem A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Dr. Sulyok Dénes 2009.09.07. Debrecen, 2009. augusztus 26. PRECÍZIÓS

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás)

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás) PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Magyar nyelvő elıadás és poszter KARÁCSONY P. DEBRECENI A. (2010): Az iskolázottság szerepe a magyar agrárgazdaság versenyképességében. Intelektuálny kapitál, ako konkurencná vyhoda

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Döntést megalapozó eljárások A döntéshozatal eszközei 29. lecke Döntéshozatal eszközei

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium H Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. 2.DCF alapú döntések

Vállalati pénzügyek alapjai. 2.DCF alapú döntések Vállalati pénzügyek alapjai 2.DCF alapú döntések Deliné Palinkó Éva Pénzügyek Tanszék (palinko@finance.bme.hu) A vállalati pénzügyi döntések alapjai 1) Bevezetés. Vállalati pénzügyi döntések köre.. 2)

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. dr. Torma András 2011.09.20. Tartalom 1. Gazdasági folyamatok az iparban 2. Ipari termelés és termékek jellemzői, kapcsolataik 3. Termelési tényezők 4. Technológia jellemzői

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

Költségtranszparencia a pénztárak szemszögéből

Költségtranszparencia a pénztárak szemszögéből Költségtranszparencia a pénztárak szemszögéből Nagy Csaba OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgató PSZÁF II. Biztosítás-konferencia Siófok, 2007. május 17. OTP Magánnyugdíjpénztár OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó

Részletesebben

cskozás HAKI, Szarvas ltatás

cskozás HAKI, Szarvas ltatás XXXII. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2008. május m 14-15. 15. HAKI, Szarvas A téli t horgásztat sztatási si szolgáltat ltatás ökonómiai értékelése Békefi E. Gyalog G. Váradi L. Halászati és Öntözési

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens 1 Oktatás, képzés = befektetés az emberi tőkébe A humán tőke minden ember sajátja, munkaerejéhez tartozik. A képességek az egyén munkáját teszik hatékonyabbá.

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege:

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege: GINOP 1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2019. január 16-ig

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei

Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei Széchy Anna Széchy Anna, BCE-TTMK Témakör Környezeti innovációs tevékenység Konkrét példák a közelmúltból Az innovációs tevékenységre

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben