DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISE"

Átírás

1 DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISE VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. BUZÁS GYULA A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁS ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A DUNÁNTÚLI VÁLLALKOZÁSOKBAN Készítette: ANDRÁSEVITS ZOLTÁN KESZTHELY 2006

2 1. A KUTATÁS TÁRGYA, TERÜLETEI ÉS AKTUALITÁSA Az értekezés keretei között a mező- és erdőgazdálkodás egy gazdaságon belüli társításának lehetőségeit vizsgáltuk a dunántúli vállalkozások körében. A társítást több tényező is szorgalmazza. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a piaci folyamatok jelentősen átalakultak, egyre inkább a rossz termőképességű, a magasabb termelési költségek miatt kisebb jövedelmezőséget biztosító termőföldek mezőgazdasági termelésből való kivonásának irányába hatnak. Az átalakuló támogatási rendszerek is ezt a célt erősítik. A hazai termőterületek nagy hányada, közel 1,2 millió hektár nem hoz megfelelő eredményt, e területek művelésből való kivonásával a felszabaduló költségeket a fennmaradó területekre fordítva a termelés intenzívebbé, hatékonyabbá tehető, ezáltal az agrárpiacokon jelentkező komparatív előnyeink kiaknázhatóvá válnak. A kivont területeken meg kell keresni a racionális távlati földhasználati célok figyelembevételével azokat a hasznosítási lehetőségeket, melyek lehetővé teszik a fenntartható fejlődést és elfogadható jövedelmet biztosítva a vidékfejlesztési célok megvalósítását. Olyan alternatívát kell nyújtani a mezőgazdasági vállalkozásoknak, mely hosszú távon biztosítja a megváltozott körülmények között is a prosperatív működést. A probléma egyik megoldásának a mezőgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás társítását tartjuk. A disszertáció célja annak vizsgálata volt, hogy a dunántúli régió mezőgazdasági vállalkozói számára milyen lehetőségek rejlenek a mező- és erdőgazdálkodás egy gazdaságon belül történő társításában; képes-e a modern erdőgazdálkodás, illetve az erdőtelepítés, valamint a belőle származó haszon racionális alternatívát adni a gyenge termőképességű földterületek hasznosítására; milyen tényezők motiválják a mezőgazdasági vállalkozókat és termelőket az erdő telepítésére, rendelkezésre állnak-e a társítás feltételei. A kutatás fókuszában a gyenge termőképességű szántóterületeken történő erdőtelepítés áll, melynek mint alternatív földhasználati forma előnyeit és hátrányait gazdasági elemzésekkel vizsgáltuk. Az erdőgazdálkodás újbóli megjelenését a magyar mezőgazdasági vállalkozásokban további tényezők is elősegítik. A hazai és az EU-energiapolitika egyaránt a megújuló forrásokra kívánja alapozni az energiatermelést, melynek sarokkövét jelenti az erdőgazdálkodásból származó faanyag. Az energiaszektorban történő tűzifa-felhasználás mellett a jó minőségű ipari faanyagra is erős piaci igény mutatkozik, különösen az exportpiacokon. Ennek köszönhetően Európában jól kiépült az erdőre alapozott ipar, mely jelenleg az egyik legjelentősebb ipari szektor, közel 6 millió vállalkozót foglalkoztatva. A jó minőségű 1

3 faanyagok előállítása hazánkban évtizedek óta gördülékenyen folyik, ezáltal lehetővé válik az uniós piacba történő hatékony integrálódás. Az EU agrártámogatásainak rendszere átstrukturálódik, évről évre erősebb hangsúlyt adva a vidékfejlesztési célok megvalósulásának. A vidék népességmegtartó képessége egyike lett a legkiemeltebb szempontoknak, a támogatási rendszer is ennek érdekében kerül megújításra. Az erdőgazdálkodás központi támogatásában hazánkban megjelent egy új elem a jövedelempótló támogatás, mely a mezőgazdasági termelés elmaradó jövedelmét hivatott pótolni az erdősítésre kerülő területeken, ezáltal szorgalmazva a gyengébb termőképességű területek beerdősítését. A hagyományos erdőgazdálkodás keretein túl megjelentek hazánkban az új, intenzív erdőkezelési technikák, melyek szintén alternatívát jelenthetnek a mezőgazdasági vállalkozások számára. Az ültetvényerdőkben és az energiaerdőkben alkalmazott agrotechnikai módszerek lehetővé teszik a már meglévő eszközök kihasználását, és közelebb állnak a gazdálkodók szemléletéhez is, mely elősegíti az ültetvényszerű erdőgazdálkodás könnyebb elfogadását. Nagy előnyük továbbá, hogy a hagyományos erdőgazdálkodással szemben nem kényszerítik a vállalkozást a hosszú ciklusú termelésre, mert technológiától függően rövidebb, 4-7 éves periódusokban bevételt termelnek. Az erdősítésre alkalmas területek magántulajdonban vannak, emiatt egyre növekszik a magán erdőtulajdonok aránya, a telepítések csaknem egészét magántulajdonú földeken végzik. A Nemzeti Erdőprogram és Erdőstratégia célja az ország erdősültségét a jelenlegi 19,7%-ról az optimálisnak tartott 26%-ra növelni 2035-ig, 700 ezer hektár új erdő telepítésével. Ezek a tényezők együttesen tehát törvényszerűen előidézik a mező- és erdőgazdálkodás megjelenését egy gazdaságon belül, a vegyes gazdálkodási gyakorlat elterjedését. 2. A KUTATÁS MÓDSZEREI ÉS ADATBÁZISA Az utóbbi években hazánkban a társítás lehetőségeiről, előnyeiről és hátrányairól felmérések nem készültek, ezért a dunántúli gazdálkodók körében személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést készítettünk. Győr-Moson-Sopron és Somogy megyében 200 gazdálkodó kerestünk meg, mindegyikük foglalkozik erdő- és mezőgazdasági tevékenységgel egyaránt. A kapott válaszok alapján 183 kiértékelhető kérdőívet dolgoztunk fel. A kérdések három témakör köré csoportosultak: A gazdálkodás formája, szakmai és gazdasági háttere. 2

4 Az erdőtelepítések formája és az erdőtelepítési motivációk. A gazdálkodó személyes preferenciái. A válaszok alapján összeállított adatbázist deszkriptív és statisztikai módszerekkel elemeztünk. A deszkriptív elemzés során feltártuk a gazdálkodók és gazdaságaik jelenlegi helyzetét, jellemzőit, lehetőségeit és terveit. A statisztikai elemzés célja egy olyan modell felállítása volt, melynek segítségével az erdőtelepítési motivációk az egyéni jellemzők alapján prognosztizálhatók. Annak érdekében, hogy az erdőtelepítési motivációk mögött fellelhető rejtett összefüggéseket illetve azok szorosságát azonosítsuk, első lépéseként chi 2 -próbákat alkalmaztunk azokra a paraméterekre, melynek hatását a motivációk alakulására lehetségesnek tartottuk. Ezt követően olyan statisztikai modellt kerestünk, amellyel megbecsülhetjük a vizsgált populációban, hogy az azonosított tényezők hatásainak eredményeként mekkora a valószínűsége az egyes erdőtelepítési motivációk érvényesülésének. Az előrejelzésre multinominális logaritmikus regressziós modellt alkalmaztunk a válaszok által kódolt kategorikus változókon. Gazdasági összehasonlító elemzést végeztünk a hagyományos és alternatív erdőgazdálkodási technológiák, valamint a mezőgazdasági termelés értékelésére. Erre a célra dinamikus beruházás-hatékonysági mutatókat (nettó jelenérték, jövedelmezőségi index, belső megtérülési kamatláb) és a közvetlen költségek alapján számított fedezeti összeg-mutatót használtuk. A dinamikus szemlélet alkalmazását a hosszú termelési ciklusok mindenképpen szükségessé tették. A költségek és a bevételek összevetését két módon végeztük el. Egy évre vetítettük a várható pénzáramokat, az egyik esetben ezek jövőértékét vettük alapul, a másikban pedig diszkontált értékekkel számoltunk. 3. EREDMÉNYEK 3.1. A DESZKRIPTÍV KIÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEI A deszkriptív kiértékelés során a következő eredményeket kaptuk: a felmért gazdaságok többsége egyéni (144), kisebb része társas (39) formában működik. A gazdaságok vezetőinek, többség 50 év feletti, és több mint 15 éve dolgozik a szakmában; a fiatalok és különösen a belépő pályakezdők aránya elhanyagolhatóan alacsony, mely távlati problémákat vet fel. A 3

5 gazdálkodásban eltöltött évek magas száma ugyan a felhalmozott szakmai tapasztalatok miatt kedvező, de az idős átlagéletkor többnyire csökkenti a vállalkozók alkalmazkodókészségét a változó piaci viszonyokhoz, valamint az új termelési technológiák alkalmazását, implementálását. A belépő pályakezdők alacsony hányada nem biztosít elegendő utánpótlást a szakterületen. Ez a jelenség az EU által is ismert; új támogatási formák érhetőek el a fiatalok bevonására és a korai nyugdíjazásra. A felmért gazdaságok összesen ha szántóterület felett diszponálnak, melyek átlagos aranykorona értéke 17, tehát gyenge. A szántók több mint egyharmada kevesebb mint 15 aranykoronás, így beleesik a potenciálisan kedvezőtlen adottságú területek kategóriájába. Az országos tendenciához hasonlóan a kukorica (40%) és a búza (24%) alkotják a domináns kultúrákat, az ugaroltatott területek aránya 5%. Az átlagos birtoknagyság 47 ha az egyéni, és 300 ha a társas gazdálkodók esetében. Mind az egyéni, mind a társas gazdálkodók egyaránt nagy mértékben építenek a családi munkaerőre és az idénymunkára, az állandó alkalmazottak száma mindkét esetben viszonylag alacsony. Ezt támasztja alá a munkaóra-felhasználás elemzése is, ahol azt tapasztaltuk, hogy az erdőgazdálkodás nem teremt egyenletesebb munkaerő-kihasználást, mert az erdei kampánymunkák gyakran egybeesnek a mezőgazdasági kampányidőszakkal. Ez az erdészeti munkák magas gépesítettségi színvonalának tudható be. Az erdei munkákat a gazdálkodók zöme maga végzi (valamint alkalmazottaik), az erre szakosodott vállalkozások szolgáltatásait csak kiegészítő jelleggel veszik igénybe. Megállapítottuk, hogy a gazdálkodók a két régió viszonyaihoz mérten jelentős mennyiségű, 8600 ha magánerdő-területtel rendelkeznek. A fafajeloszlás tekintetében az akác (44%) és a tölgy (24%) dominanciája figyelhető meg, melyek koreloszlásában jelentős a fiatal, 3-7 éves állományok aránya, ami azt jelzi, hogy jelentős részüket a 90-es évek második felétől telepítették magánterületeken. Az átlagos erdőbirtok 33 ha az egyéni, és 104 ha a társas gazdálkodóknál. Ez ellentmondani látszik annak az általános képnek, miszerint az erdőterületek szétaprózottsága jelentős. A megkérdezettek az összes erdőtelepítések 4-7%-át végezték, mely az országos viszonylatban is jelentős mennyiség. Jellemző, hogy a telepítési szándék a jövőben erősödik, melynek egyik fő oka a támogatások mértékének emelkedése, illetve a jövedelempótló támogatás megjelenése a hazai gyakorlatban. Sok gazdálkodó korábban ennek alakulásától tette függővé jövőbeli terveit. A telepítések szinte teljes egészében gazdaságtalan szántókon történtek, melyeken a termésátlagok az ökonómiai küszöb alatt maradtak. 4

6 A Nemzeti Erdőprogram sikere szempontjából fontos kérdés, hogy a gazdálkodókat mi motiválja az erdőtelepítésre, illetve szándékaikat milyen tényezők befolyásolják. A válaszadók többsége nagyobb jövedelmet vár az erdőtelepítéstől, és további egyharmada tekinti jó befektetésnek. Jelentős volt még az erdőhöz való érzelmi kötődés mint motiváció A STATISZTIKAI MODELLSZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI A chi 2 próbák eredményeként a föld aranykorona értéke (<16; 16-20, 21) a tevékenység formája (egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő, társas vállalkozó) esetén erősebb, míg a szántóterületek nagysága ( 20ha, 21-50ha, ha, >100ha) esetén gyengébb statisztikai bizonyítékot kaptunk a motivációkra gyakorolt hatás tekintetében; a többi tényezőt a próbák alapján kizártuk. Összegezve az eredményeket azt tapasztaltuk, hogy a motivációk leginkább a tevékenységi forma alapján szóródtak. A művelt területek aranykorona értékének változása minden esetben a nagyobb jövedelem elérése, mint motivációs tényező felé tolta el a hangsúlyt; tehát azt mondhatjuk, hogy minél magasabb a gazdaság területeinek átlagos aranykorona értéke, annál inkább a magasabb jövedelem ösztönzi erdőtelepítésre a gazdálkodókat. A földminőség javulásával arányosan szorul háttérbe a mezőgazdasági termeléssel való felhagyás szándéka, az egyéb motivációk pedig szinte egyáltalán nem függenek a terület aranykorona értékének változásától. Tehát minél jobb minőségű földterülettel bír a gazdálkodó, annál inkább hajlandó a kevésbé jó minőségű területeken erdőt telepíteni a jobb jövedelem reményében. A gazdagabb termőhelyekkel rendelkező régiókban tehát könnyebben válthatóak fel a gyenge adottságú szántók erdőgazdálkodással. Az itt gazdálkodók a diverzifikációval elsősorban a gazdaság jövedelmét akarják növelni, az erdő- és mezőgazdaság társítása tehát itt ütközik a legkisebb akadályba. A tevékenységi formák esetében a motivációk jobban szóródtak. Megállapítottuk, hogy az egyéni vállalkozók és az őstermelők hasonlítanak leginkább egymáshoz e tekintetben. Mindkét kategória elsősorban a nagyobb jövedelem reményében telepít erdőt, de jobban kötődik a mezőgazdasági termeléshez, kevésbé hajlandó felhagyni vele az erdőgazdálkodás miatt. Az egyéni gazdálkodókkal ellentétben az őstermelők között sokan telepítenek erdőt egyéb okból, mely gyakran a mezőgazdasági eszközök hiányát jelenti. A családi gazdálkodók az egyéni vállalkozóknál és az őstermelőknél erősebben jövedelem-orientáltak, és kevésbé kötődnek a mezőgazdasághoz, ha erdőtelepítésről van szó; ugyanakkor gyakori az erdőhöz való érzelmi ragaszkodásuk is, mint egyéb motiváció. A társas vállalkozások tulajdonosai 5

7 elsősorban befektetési céllal telepítenek erdőt, e célból könnyen felhagynak a mezőgazdasági termeléssel is; erős az érzelmi kötődésük az erdőhöz, és több esetben motiválja őket a jobb foglalkoztatás, munkaerő-kihasználás érdeke. A művelt szántóterület méretének változása kevésbé produkált egzakt eredményeket, de ennek a változónak a szorossága és magyarázóereje már eleve alacsonyabb is volt a próbában, ami bizonyára az alacsony mintaszámnak tudható be. Tendenciaként megállapítható azonban, hogy a nagyobb területen gazdálkodókat egyre inkább a nagyobb jövedelem elérése motiválja az erdőtelepítésre, minden egyéb tényezőt háttérbe szorítva. Egy kivételt tapasztaltunk ez alól, mégpedig a ha-os gazdaságokat, ahol az egyéb motiváló tényezők hatása nagyon erős volt. A modell alkalmas az egyes régiók elemzésére, és nagyobb mintaszámú felmérést követően az erdőtelepítések lehetőségeinek országos prognosztizálására is. Az eredmények felhasználhatóak a regionális politikák eszközeinek finomítására, fejlesztésére. A gazdálkodók szegmentálását követően eltérő tájékoztatási tervek készíthetőek, melyek mindegyik csoport számára a motivációknak leginkább megfelelő módon ismertetik, mutatják be az erdőtelepítések, a két ágazat társításának előnyeit, elősegítve ezzel a makrogazdasági szinten is kívánatos összehangolt termelés fejlődését A GAZDASÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS EREDMÉNYEI A motivációk vizsgálatát követően összehasonlító elemzést végeztünk a gazdaságtalan szántóterületek és az erdőgazdálkodás hozamainak és költségeinek összevetésével. Az elemzés célja két, általunk előzetesen felállított hipotézis igazolása volt: Az erdőgazdálkodás racionális alternatívát jelent a gazdaságtalan szántóterületek művelésének kiváltására azáltal, hogy jobb hozamok elérését teszi lehetővé. A gazdálkodók jövedelem- és befektetés-orientált telepítési motivációinak dominanciája megalapozott, elvárásaik teljesíthetők. A kedvezőtlen adottságú területek mezőgazdasági hozamainak modellszámítását kukorica- és búzatermesztésre végeztük el, mert a válaszadó gazdaságok többségében ezt a növényt termesztették az erdőtelepítésre szánt területeken. A hagyományos termelési technológia költségeinek és a gazdák adataiból származó hozamok (2,5 és 4 t/ha) összehasonlításakor azt kaptuk, hogy a termelés csak a földalapú támogatások révén hoz jövedelmet; ezek nélkül pozitív eredmény csak jóval magasabb termésátlagok elérését lehetővé tévő talajviszonyok és termesztési technológia alkalmazása mellett lenne elérhető. 6

8 Az erdőgazdálkodás modellszámítását tölgy és akác fafajokra végeztük el. Mindkét esetben pozitív nettó jelenértéket kaptunk, bár az akác esetében a rövidebb vágásforduló miatt jobb eredmény tapasztalható jelenértéken számítva. Az alacsony egy évre eső költségek miatt befektetési szempontból hosszú távon az erdőgazdálkodás jó választás a mutatók szerint. A jelenértéken számított fedezeti összegek esetében a mezőgazdasági hozamoknál rosszabb eredményt kaptunk. Látható azonban, hogy az erdőgazdálkodás pozitív fedezeti összeg mellett a mezőgazdasági termeléshez képest alacsonyabb költséggel (egy hektáron felszabaduló költségek összege itt a legmagasabb), és közel tízszeres költség-hatékonysággal bír. (1. táblázat, 1-3. ábra) Az összevetésben szerepeltettük az alternatív erdőművelési technológiákat, az ültetvény- és energiaerdőt is. Az ültetvényerdők hozamainak vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy amennyiben a támogatásokat nem kapja meg a telepítő, a mutatók alapján a nettó jelenérték pozitív és a belső megtérülési kamatláb is valamivel a jelenlegi kockázatmentes befektetések hozama felett valószínűsíthető ugyan elfogadható eredmény érhető el, befektetési szempontból azonban nem jelent egyértelműen jó választást. A növénytermesztéssel szemben azért lehet előnyös, mert az egy hektárra eső jóval alacsonyabb költségigénye mellett is pozitív fedezeti összeggel bír. Amennyiben a támogatásokat a gazdálkodó megkapja, folyamatosan pozitív nettó pénzárammal számolhat, mely 107 ezer Ft-os hektáronkénti fedezeti összeget biztosít a ciklus éveire elosztva. A diszkontált eredmények tekintetében is messze felülmúlja a mezőgazdasági termelés hozamait, mind a költség-hatékonyság, mind pedig a fedezeti összeg terén. Az energiaerdő elemzésekor kaptuk a legnagyobb eltéréseket. A nettó pénzáramok az első megtérülési időszakot követően folyamatosan pozitívak. A pénzáramok nettó jelenértéke az erdőgazdálkodásénak több mint kétszerese; a belső megtérülési kamatláb 31%, mely eléri a magasabb kockázatú befektetési lehetőségek hozamait is. Az éves kalkulált fedezeti összeg 163 ezer Ft/ha, ami 10 t/ha feletti kukorica-hozamnak felel meg. A mutatók alapján az energiaerdő telepítése egyértelműen jó befektetés, a magas költségek azonban itt alacsonyabb hektáronkénti megtakarításhoz vezetnek, ami az ültetvényerdőéhez hasonlóan alakul. Az egy évre vetített diszkontált értékek alapján megállapítható, hogy fedezeti összeg és költséghatékonyság terén a legjobb eredmény az energiaerdőben várható. Az energiaerdő-gazdálkodás további előnye, hogy a mezőgazdasági gépek jól kihasználhatóak a technológiában; hátránya a magas élőmunka-igény, melynek szükségleti csúcsai azonban nem esnek egybe a mezőgazdasági kampányidőszakokkal, így az élőmunka-kihasználás hatékonyságát növelheti. 7

9 1.-táblázat: Az összehasonlító elemzés eredményei Jövőértéken Költség Bevétel FÖ FÖ Költség-különbség* FÖ különbség* Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/év/ha Ft/100 Ft ktg Búza Kukorica Búza Kukorica Búza Kukorica Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám.-sal) Energiaerdő Jelenértéken Búza Kukorica Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám.-sal) Energiaerdő (*Költségkülönség: gabona ktg erdő ktg, FÖ különbség: erdő FÖ gabona FÖ) 1. ábra A földhasználati formák összehasonlítása a pénzáramok mutatói alapján NPV IRR Pi 300% 250% 200% NPV (Ft) % 100% 50% 0% IRR, Pi (%) 0 Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám-al) Energiaerdő -50% 2. ábra. 8

10 A földhasználati formák összehasonlítása a fedezeti hozzájárulás alapján (jövőértéken átlagolva) Bevétel FH Költség 100 Ft költségre jutó FH Ft/ha/év FH Ft/100 Ft ktg 0 Búza Kukorica Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám-al) Energiaerdő 0 3. ábra Ft/ha/év A földhasználati formák összehasonlítása a fedezeti hozzájárulás alapján (jelenértéken átlagolva) Bevétel FH Költség 100 Ft költségre jutó FH FH Ft/100 Ft ktg 0 Búza Kukorica Akácerdő Tölgyerdő Ültetvényerdő (tám. nélk.) Ültetvényerdő (tám-al) Energiaerdő 0 A növénytermesztés felváltásával az egy hektárra eső költségek csökkennek, mert az erdőgazdálkodási technológiák éves költségei alacsonyabbak. Ezek a felszabaduló költségek alapját képezhetik a gazdaságon belül a fennmaradó növénytermesztési ágazatok fejlesztésének, hossszú távon a beruházásoknak, melyek nagyobb hozamokhoz és jobb jövedelmezőséghez, ezáltal a versenyképesség fejlődéséhez vezetnek. A kiindulási hipotéziseink helyességét és elfogadhatóságát az eredmények ismeretében tehát igazoltuk. 9

11 4. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK Az uniós piacon tapasztalható egyre erősödő verseny, és a mezőgazdasági kibocsátás mérséklését célzó intézkedések mind az irányba hatnak, hogy a rosszabb minőségű, adottságú területek kikerüljenek a termesztésből 1. A piaci versenyképesség fokozása az önköltség leszorításával érhető el, ami az emelkedő minőségi követelmények miatt nehezen teljesíthető cél, melyhez nélkülözhetetlenek a modern gépi és technológiai fejlesztések, beruházások. Fontos tény, hogy a kukorica- és a búzatermesztés önköltsége többnyire alacsonyabb az uniós önköltségeknél, ami komparatív előnyt kellene biztosítson a hazai termékek számára az EU-s piacokon. A magyar agrárpolitikának az állatállomány növelését célzó irányelvei pedig a megemelkedett takarmányszükséglet révén várhatóan a piaci árra lesznek felhajtó hatással. A gazdálkodók előtt álló lehetőségként felmerül a termelés teljes beszüntetése a rossz adottságú termőterületeken, a kultúrállapot fenntartását biztosító minimális talajművelés által, hiszen a földalapú támogatást (majd az SFPS-t) is megkapják, ha a követelményként támasztott alacsony feltételeknek a talajállapot megfelel. Ez a lehetőség képes a föld után pozitív hozadékot termelni, és a jelentős költségmegtakarítás a fejlesztések alapját képezheti, de nem segíti elő a gépi-, illetve kézi munkaerő jobb hasznosítását, valamint nem állít elő hozamot és termelési értéket. Olyan alternatívára van tehát szükség, melynek alkalmazása a rossz adottságokkal rendelkező területeken kedvezően hat a gazdaság: élőmunkakihasználására, eszközkihasználására, költség-gazdálkodására és likviditására, területi termelékenységére, hitelképességére. Ezek a tényezők természetesen bizonyos mértékben összefüggnek egymással. Az alkalmazott földhasználati lehetőségtől azonban elvárható, hogy a felsorolt követelmények közül a lehető legtöbb téren hozzon pozitív változást a vállalkozás számára. A termelés diverzifikálásában rejlő lehetőségek kiaknázása a mezőgazdaságban már régóta elfogadott és kívánatos. A diverzifikálás kézenfekvő lehetőségeinek egyike az erdőgazdálkodás, mellyel szemben az agrárvállalkozók és szakemberek körében - nem 1 Ennek érdekében történik például az ugaroltatás (set-aside) támogatása is. 10

12 kevéssé a korábbi mezőgazdasági politikának is köszönhetően - erős ellenérzések mutatkoztak. A hezitálás másik markáns oka a föld után elvárt állandó jövedelem, hozadék. Kutatásunk eredményei alapján felfedtük, hogy a mezőgazdasági vállalkozók és gazdálkodók korábbi, erdőtelepítéssel szembeni morális szembenállása a múlté, motiváltak a mezőgazdasági területek egy részének erdősítésére. Felmérésünkre alapozott számításainkkal igazoltuk az erdőgazdálkodás létjogosultságát a rossz adottságú területeken, melyeken a növénytermesztés jövedelmet nem, vagy csak igen szerény mértékben képes termelni. A hagyományos erdő telepítése és művelése számos előnnyel jár az agrárvállalkozás számára. Azon túl, hogy jelentősen kevesebb költséget igényel hektáronként, mint a növénytermesztés, és ezáltal a költségmegtakarítás a jobb adottságú területeken fejlesztési forrást képez, az erdőt a várható hozama befektetési szempontból is igen kedvezővé teszi. A jövedelempótló támogatások évig rendszeresen fedezik a gazdálkodó jövedelemigényét. A földterületek kiesése révén csökken a gazdaság munkaerőigénye, mely lehetővé teszi a bérmunka vállalását a gazdálkodók számára. A kötelező művelési ágváltással a terület végleg kiesik a mezőgazdasági termelésből, de a további növénytermelés erdőéhez mérhető jövedelmezőségi színvonalának elérése és fenntartása ésszerűtlenül magas költségeket igényelne, és magas kockázatot jelentene. Az erdészeti termékek piaca jelenleg jó értékesítési lehetőségekkel bír, emellett a több éves erdő alternatív haszonvételi lehetőségeket is kínál, melyekkel az elemzésnél nem számoltunk. A mezőgazdasági vállalkozó számára az erdőbirtok a falusi, vidéki turizmusba való államilag támogatott bekapcsolódást is lehetővé teszi, mely hosszú távon rendszeres bevételt biztosíthat. Az erdő, mint vagyonérték a hiteligények egyik biztosítéka is lehet, ezáltal javítja a vállalkozás hitelképességét. Az alternatív erdőgazdálkodási formáknak hazánkban még nincsenek hagyományai, a bennük rejlő lehetőségeket azonban itthoni kísérleteken alapuló modellszámítással igazoltuk. Az ültetvényerdő előnye, hogy rövid vágásfordulója alapján gyorsabban hoz jövedelmet, ehhez viszont technológiai fegyelemre van szükség. A termelés során a mezőgazdasági gépek jól alkalmazhatóak, mind kézi-, mind gépimunka-igényük a mezőgazdasági kampányidőszakon kívülre esik, ezért javítják a kihasználást. Magasabb költségei révén az erdőénél kisebb, de így is magas fejlesztési forrást képező költségkülönbség keletkezik. A rövidebb vágásforduló miatt azonban az alternatív haszonvételi lehetőségekkel itt nem lehet számolni. Befektetési szempontból is jó választás (amennyiben a támogatásokat is számításba vesszük). Az ültetvényeken előállított faanyag iránt régóta erős piaci kereslet mutatkozik, az egy hektárról lehozható jövedelem azon túl, hogy meghaladja a növénytermesztés hozamait, kisebb kockázatot is jelent. 11

13 A mezőgazdasági vállalkozó számára a legjobb alternatívát az energierdő jelentheti. Ez hoz a leggyorsabban jövedelmet, rövid időközönként, egy hektárra vetítve itt a legmagasabb a fedezeti összeg, és befektetési szempontból is az egyik legjobb választás. Jövedelemtermelő képessége nincs az állami támogatások mértékéhez kötve, a termelés önfinanszírozó. A négyévenként jelentkező árbevétel a mezőgazdasági termelés zárt ciklusú jellegéből adódó magas forgóeszköz lekötést képes csökkenteni, ezáltal a vállalkozás likviditását javítja. Az intenzív termelési technológia költségei magasak, de a növénytermesztéssel szemben itt is keletkezik költségmegtakarítás. A növényvédelmi, trágyázási és talajápolási munkák során a mezőgazdasági tapasztalatok jól alkalmazhatók. Az élő- és gépimunka-igény magas, a munkaerő kihasználását javíthatja, ha a munkafázisokat a mezőgazdasági kampányidőszakok elé, illetve után ütemezik, melyre a technológia lehetőséget biztosít. Az energiaerdőgazdálkodás nem jár művelési ágváltással, tehát nem zárja ki a későbbiekben a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségét. Speciális betakarítógép beszerzése szükséges, és a felvevőpiac is erőteljesen determinálja a termesztési lehetőségeket. Azokon a területeken, ahol a végtermék felhasználása megoldott, az energiaerdő terméke iránt rendszeres stabil felvevőpiac alakul ki. Ez stabil, jól számítható jövedelmet jelent a vállalkozás számára, ami a mezőgazdasági termés- és áringadozások kedvezőtlen hatásait képes hosszú távon kiegyensúlyozni. Az erdő- és mezőgazdálkodás összehangolt fejlesztésének lehetőségei tehát adottak. A vizsgált területen a mezőgazdasági vállalkozók többsége motivált az erdőgazdálkodásra, erdőtelepítésre, a szükséges földterületek a rendelkezésre állnak. A gazdálkodók motivációi az erdőtelepítések során megalapozottan a jövedelem- és a befektetés-orientáltságot helyezik előtérbe. Az erdőgazdálkodási technológiák mindegyike alkalmas a vállalkozás hatékony fejlesztésére. Az egyéni termelői és a nemzeti, illetve Uniós érdekek között összhang van. 5. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ KUTATÁSI EREDMÉNYEK A kutatás átfogó információt szolgáltat a dunántúli agrárvállalkozások gazdálkodási viszonyairól, mely területtel kapcsolatban összefogó vizsgálat az utóbbi 50 évben nem készült. A kutatás igazolta, hogy a mezőgazdasági gazdálkodók napjainkig (a szakirodalom által is) tényként kezelt mezőgazdasági termőterületen történő erődtelepítéssel való radikális szembehelyezkedése a múlté. A vizsgált területek a gazdálkodók hajlandóak, 12

14 motiváltak a gyenge termőképességű területeken erdőtelepítésre a jobb jövedelem reményében. A felállított statisztikai modell alkalmas a gazdálkodók preferenciái alapján a telepítési motivációk prognosztizálására, ezáltal segítheti az Erdőstratégia céljainak megvalósulását, az eszközök finomítását. Az erdők telepítési és művelési technológiájának megváltozása, speciális eszközszükséglete következtében napjainkban már alig érvényesül az erdőgazdálkodásnak a növénytermelés idényszerű munkaerő-felhasználását kiegyenlítő hatása. A felvázolt földhasznosítási formák mindegyike racionális alternatívát kínál a vállalkozás jövedelmének növelésére, a földterületek gazdaságosabb hasznosítására. A gyenge termőképességű szántókon történő erdőtelepítéssel felszabaduló költségek lehetővé teszik a fennmaradó területeken (ahol a ráfordítások nagyobb hatékonysággal érvényesülnek) az intenzívebb termelést, ezáltal a vállalkozások versenyképességének növelését. 6. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE További elemzéseket érdemes készíteni az erdőgazdálkodás alternatív haszonvételi formáinak lehetőségeiről. Az eredmények az erdő jövedelemtermelő képességét erősíthetik, egyúttal újabb irányvonalakat adhatnak a vidékfejlesztési célok megvalósításának. Kutatásunk két dunántúli megye viszonyait tükrözi, országos reprezentativitással nem bír. Szükséges volna minden hazai régióra kiterjeszteni a felmérést, különös tekintettel az alföldi régiókra, ahol az erdősültség a legalacsonyabb. Az ültetvényerdők elemzése kísérleti eredményeken alapul. További vizsgálatokat érdemes végezni külföldi technológiák elemzésével, és a hazai gyakorlatba való implementálás lehetőségeinek vizsgálatával. További vizsgálatok lennének szükségesek, hogy megállapítsuk a modern, természetközeli erdőgazdálkodásban (például a szálalásos erdőművelésben) milyen lehetőségek rejlenek a mezőgazdasági vállalatok erőforrásainak jobb kihasználására, bevételi forrásainak bővítése (például a falusi turizmus) területén. 13

15 7. A TÉMÁBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK LISTÁJA Előadások, nemzetközi konferenciák kiadványaiban teljes terjedelemben megjelent anyagok Andrásevits Z. Buzás Gy. (2001): A mező- és erdőgazdálkodás összehangolt fejlesztésének lehetőségei és feltételei. Georgikon Napok Tudományos Konferencia. Keszthely Andrásevits Z. Buzás Gy. (2001): Erdőtelepítés és Mezőgazdaság. Lehetőségek és nehézségek. Nemzetközi Agrárökonómiai Konferencia, Gyöngyös Andrásevits Z. Buzás Gy. (2002): Az erdőgazdálkodás, mint alternatíva a mezőgazdaságban. Óvári Tudományos Napok október 3-4. Mosonmagyaróvár Andrasevits Z. Buzas Gy. (2003): Forestry and Agriculture, the possibilities of simultaneous improvement in Family Farms of west Hungary nd International Symposium Prospects for the 3rd Millennium Agriculture, Románia, Kolozsvár Andrásevits Z. (2003): A mező- és erdőgazdaság összehangolt fejlesztésének gazdasági kérdései. Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA). Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen Andrásevits Z. - Schiberna E. (2004): Experience and prospective tendency of forest plantations in family farming of west Hungary. 3nd International Symposium Prospects for the 3rd Millennium Agriculture Románia, Kolozsvár. Folyóiratcikkek Andrásevits Z. (2000): A vadkár elleni védekezési módszerek gazdasági elemzése. Erdő, Az Országos Erdészeti Egyesület lapja Budapest Andrasevits Z., Schiberna E., Buzas Gy. (2004): Current Afforestation Practice And Expected Trends On Family Farms In West Hungary. Journal of Central European Agriculture (JCEA) (lektorált) Andrásevits Z. - Schiberna E. (2005): Magánerdő-gazdálkodás az agrárvállalkozásokban. Gazdálkodás XLIX. évfolyam 2005/2.szám. Budapest (lektorált) Andrásevits Z. - Schiberna E. (2005): A magánerdő-gazdálkodás és az erdőtelepítés lehetőségei a dunántúli agrárvállalkozásokban. Erdészeti Lapok , Budapest Előkészületben lévő cikkek 14

16 Andásevits Zoltán: A polichotom logisztikus regresszió gyakorlati alkalmazása. Statisztikai Szemle. Lektorálás alatt. Andrásevits Zoltán: Az erdőgazdálkodási technológiák hazai agrárvállalkozásokba történő integrálásának gazgazdasági elemzése. Beadás alőtt. 15

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens 1 Oktatás, képzés = befektetés az emberi tőkébe A humán tőke minden ember sajátja, munkaerejéhez tartozik. A képességek az egyén munkáját teszik hatékonyabbá.

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések Előadó: Deliné Pálinkó Éva Beruházásgazdaságossági számítások alkalmazásának elemei Tőkeköltségvetés - a pénzáramok meghatározása

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

egy gondolat az előadóról

egy gondolat az előadóról 2005 Made in EcoDesign Awareness Raising Campaign for Electrical & Electronics SMEs az LCA, mint eszköz és szolgáltatás a KKV-k fejlesztéseiben (útban az öko-tervezés felé ) Dr. Tamaska László KM-Projekt

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell. A modell általános jellemzői

Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell. A modell általános jellemzői Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell Vörös Mihály - Rajkai Kálmán Keszthelyi Szilárd A modell általános jellemzői A modell jelenlegi változata négy mezőgazdasági

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Az új Földtörvény tervezete

Az új Földtörvény tervezete Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30. A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról

Részletesebben

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30. Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel 2014.11.18 14:17 Árgyelán Ágnes A jelenlegi hozamsivatagban különösen felértékelődik egy-egy jó befektetési lehetőség. A pénzpiaci- és kötvényalapok

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az erdő módosító hatása az értékelésre

Az erdő módosító hatása az értékelésre Az erdő módosító hatása az értékelésre Mizseiné dr. Nyiri Judit GISOPEN Konferencia 2007. Március 12-14. Településrendezés - Birtokrendezés 1 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2 Alapfogalmak

Részletesebben

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy szervezetben 3 Vezetési stílusok egy szervezetben 4 A vezetői döntések megalapozásának korszerű

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

Tantárgyi program. Vállalati pénzügyek

Tantárgyi program. Vállalati pénzügyek Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Vállalati pénzügyek Kontaktórák száma: Elmélet: 2ó/hét Gyakorlat: 2ó/hét Összesen 60 óra Vizsgajelleg: Gyakorlati jegy A tantárgy kreditértéke: 5 A tantárgy előtanulmányi

Részletesebben

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23.

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23. D-e-Meter? Földminősítés a XXI. században! Gaál Zoltán 1, Tóth Gergely 2, Debreczeni Béláné 1, Hermann Tamás 1, Kuti László 3, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Németh Tamás 4, Nikl István 5, Speiser Ferenc

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet UNIREGIO Zárókonferencia Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben Reisinger Adrienn tudományos segédmunkatárs, PhD

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései. Előadó: Szakács Roland Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései Előadó: Szakács Roland Az ÚMVP 4 tengelye I. tengely: Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességének javítása II. tengely:

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Ön tudja már, ki lesz az utóda?

Ön tudja már, ki lesz az utóda? Ön tudja már, ki lesz az utóda? és elkezdte felkészíteni? 2013.február.28. Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője A kutatásról A kutatást a TÁRKI végezte a Budapest Bank megbízásából 2012. szeptemberében,

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása

Szakmai beszámoló. Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása Molnár Melinda őstermelő 2490 Pusztaszabolcs Szakmai beszámoló Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/3. szám, Május

Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/3. szám, Május Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1 Hírlevél - 2007/3. szám, Május Hírlevél - 2007/3. szám, Május 2 MI KELL AHHOZ, HOGY BEFEKTETŐT TALÁLJUNK VÁLLALKOZÁSUNKHOZ? Induló vagy korai, növekedési szakaszban lévő

Részletesebben

Melléklet a 8/2011. (I. 31.) VM rendelethez

Melléklet a 8/2011. (I. 31.) VM rendelethez Melléklet a 8/2011. (I. 31.) VM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység, a gazdálkodói

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben