Befogadó intézmények Sárbogárdon. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Átírás

1 Befogadó intézmények Sárbogárdon A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 Tartalomjegyzék Projekt címe Befogadó intézmények Sárbogárdon TÁMOP-3.4.2/0/ Szerkesztõ: Györök Ágnes Tördelõ: Hargitai-Kiss Balázs Kiadó és nyomda: Bogárd és Vidéke Lapkiadó és Nyomda Sárbogárd 2011 ISBN Elõszó 5 Györök Ágnes szakmai vezetõ Integráció a Mészöly Géza Általános Iskolában 7 Nagyné Rehák Julianna igazgató Integrált oktatás szülõi szemmel 9 Elsõ osztályos tanuló szülõje Mészöly Géza Általános Iskola Az inkluzív oktatás 10 Feketéné Geiger Bernadett Szent István Általános Iskola pedagógusa Kréta /táblatörlés, krétapor/ vagy interaktív tábla /érintõképernyõs funkcióval 12 Szénásiné Szabó Marianna történelem, ének-zene szakos Beszámoló a 2010/2011-es tanév matematika kompetencia alapú programcsomag alkalmazásáról 15 Huszárné Kovács Márta Tapasztalataim a kompetencia alapú oktatás bevezetésérõl 18 Némethyné Toldy Gizella pedagógus A Zengõ Óvoda bemutatása 20 Koncz Jánosné óvodavezetõ Mészöly Géza Általános Iskola Zengõ Óvoda 3

3 Tapasztalataink pedagógus szemmel az együttnevelésrõl az ÁMK Sárszentmiklósi Általános Iskolában 26 Horváth Ferencné igazgató ÁMK Sárszentmiklósi Általános Iskola Elõszó Györök Ágnes szakmai vezetõ 4 Szabóné Molnár Melinda tanító Somogyváriné Németh Mária tanító Kristófné Juhász Ildikó tanító Iványi Anita tanító Integráció, ahogy a Kippkopp Óvodában látjuk! 34 Emperger Jánosné óvodavezetõ Az integráció, ahogy mi látjuk 37 Györök Ágnes igazgató Együtt lenni jó! 43 Kovács Anita és Buchalter Rita tanuló 7. osztály Szakmaközi együttmûködés a konzorcium intézményeiben 44 Kéri Zoltánné igazgatóhelyettes Kippkopp Óvoda Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye A TÁMOP-3.4.2/0/ Befogadó intézmények Sárbogárdon c. projekt Sárbogárd Város Önkormányzata és Fejér Megyei Önkormányzat együttmûködésével, konzorciumi formában valósult meg a városban mûködõ iskolákban és óvodákban. A projekt fókuszában az együttmûködés, szolgáltatásbõvítés és a hálózatépítés állt. A fejlesztések várható hatása a sajátos nevelési igényû gyermekek ellátására A projekt megvalósítása során az intézmények szakmai minõségük megújításával képessé váltak a befogadó pedagógiai gyakorlatot támogató mûködési és szervezeti átalakulásra, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására. A továbbképzéseken résztvevõ pedagógusok elsajátították az osztálytermi munkát segítõ egyéni fejlesztésre irányuló, az egyéni fejlõdést támogató oktatási módszereket. A város oktatási intézményei képessé váltak valamennyi, a többi tanulóval együtt nevelhetõ sajátos nevelési igényû gyermek befogadására. Hatékonyabban valósul meg az együttnevelés a sajátos nevelési igényû gyermekek sikeres iskolai elõrehaladása érdekében, ezáltal javul továbbtanulási esélyük. A kompetenciafejlesztés beépül az együttnevelést felvállaló valamennyi városi közoktatási intézmény pedagógiai rendszerébe. A konzorciumban részt vevõ közoktatási intézményekben csökken a kirekesztés, erõsödik a befogadó szemlélet, kialakul a befogadó környezet. A projekt megvalósítása során számos kedvezõ változás indult el az együttnevelést megvalósító intézményekben. Pozitív szemléletváltás történik meg, mely egyaránt érinti a város lakosságát, az ép és sajátos nevelési igényû gyermekeket nevelõ pedagógusokat, más intézményi dolgozókat, szülõket, és legfõbbképpen, magukat a gyermekeket. Megteremtõdik a személyi és tárgyi feltétele az együttnevelésnek. 5

4 6 A képzéseket sikeresen elvégzett pedagógusok képessé váltak az osztályaikban tanuló sajátos nevelési igényû gyermekek egyén fejlettségéhez és fejlõdési üteméhez igazodó pedagógiai eljárások megtervezésére, hatékony alkalmazására, illetve a többséghez tartozó, tipikusan fejlõdõ (ép) gyermekek körében a befogadó, együttmûködõ magatartás és viszonyulás kialakítására. Megismerték azokat a módszertani, tanulásszervezési eljárásokat, amely sikeresebbé tehetik a befogadó nevelés megvalósítását, így kompetensebben segíthetik minden gyermek esélyegyenlõségét az intézményes keretek közötti nevelkedésben, tanulásban, hogy lehetõségeik maximumát érhessék el. Integráció a Mészöly Géza Általános Iskolában Nagyné Rehák Julianna igazgató Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és alkotás irgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) 7 A Mészöly Géza Általános Iskola és Tagintézménye a Mezõföld legrégebbi és legnagyobb iskolája. Több száz gyermek tanul itt, akikkel jól képzett, gyermekszeretõ pedagógusok foglalkoznak. Intézményünk nemcsak a városrész, de a város, illetve más települések leendõ tanulóit is szívesen fogadja. Oktató-nevelõ munkánk hagyományainknak megfelelõen gyermekközpontú, családias hangulatú. Minden tanulónak biztosítjuk, hogy képességeinek, adottságainak megfelelõen, az alapszintek kötelezõ elsajátításán túl, bizonyos részterületen az átlagnál többet kapjon, az átlagnál többet teljesítsen. Foglalkozásaink kialakításánál figyelembe vesszük a szülõk, tanulók igényeit. Kiemelt területünk az idegen nyelv oktatása. Iskolánkban az angol és a német nyelv közül választhatnak tanulóink. Nagy hangsúlyt fektetünk a számítástechnikára, az egészséges életmódra és a sportra. Az integrációt kiemelt feladatként kezeljük, hiszen már több éve foglakozunk sajátos nevelési igényû tanulókkal. A siker alapvetõ feltételének tartjuk, hogy az érintettek, a gyermekek, pedagógusok, szülõk ne csak elfogadják, hanem akarják az integrációt. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényû tanulók számára olyan kedvezményeket és lehetõségeket biztosítunk, melyek az egyéni különbségeket figyelembe veszi, és differenciáló irányba mozdítja pedagógiai munkánkat. Együttes akarattal, toleranciával, közös értékrenden alapuló, folyamatosan fejlõdõ intézmény kialakítását tûztük ki célul. Befogadóvá váltunk, hiszen úgy gondoltuk, hogy az a gyermek, aki a mi településünkön él, intézményünknél részesülhessen a számára

5 8 legmegfelelõbb oktatásban. A szocializálódás, a társas kapcsolatok, a beilleszkedés, a viselkedési szokások kialakulása miatt tartottuk fontosnak ezt a megoldást. A TÁMOP-3.4.2/09/2 A sajátos nevelési igényû tanulók együttnevelésének támogatása címû pályázat nyertes tagjaként az idei tanévben bevezetésre került intézményünkben a kompetencia alapú oktatás magyar, ill. matematika tantárgyból az elsõ évfolyamon. A pályázattal nyert digitális taneszköz, az interaktív tábla használata nagyobb lehetõséget biztosít a kulcskompetenciák kialakítására. Pedagógusaink továbbképzésen vettek részt, amely elõsegítette a korszerû tanítási módszerek alkalmazását, ez nagyban segíti az integrációs munkájukat. Ennek a pályázatnak köszönhetõen intézményünk eszköztára gyarapodott a korszerû tanulási technika terén. Tovább erõsödött pedagógusainkban, tanulóinkban és a szülõkben az integráció, az inklúzió, azaz az elfogadás, a befogadás. Integrált oktatás szülõi szemmel Elsõ osztályos tanuló szülõje Mészöly Géza Általános Iskola Szülõként teljes mértékben elégedett vagyok az kisfiam integrált oktatásával. Már óvodásként is, és most iskolásként is mindig a gyermek érdekét helyezték elõtérbe a vele foglalkozó pedagógusok. A legkedvezõbb megoldást keresik, hogy minél kevesebb megterhelés érje Petit. Mivel testnevelésbõl csonttörékenysége miatt felmentése van, a fejlesztõ órákat ez idõ alatt kapja, ami szintén könnyebbség a családnak, mert nem jelent plusz idõt és fáradtságot. A két iskola (Kossuth és Mészöly) együttmûködve mindent megtesz gyermekem optimális fejlõdéséért. Az igazgatónõ az osztályfõnök kiválasztásánál is nagyon segítõkész volt. Az õ javaslatára került olyan osztályba, amelyben egy tanító tanítja, aki reggeltõl délig folyamatosan vele van. Az osztályfõnök tisztában van betegségével, mindent tud róla, mindig vigyáz rá. Segíti, hogy minden osztállyal közös programon részt tudjon venni. 9

6 10 Az inkluzív oktatás Feketéné Geiger Bernadett Szent István Általános Iskola pedagógusa Alázattal kell megállnunk a másik ember egyénisége, személyisége elõtt, és el kell tudnunk fogadni azt, hogy az sok tekintetben más mint mi. Gyökössy Endre Iskolánk feladatai között kiemelt fontosságú az általunk oktatottnevelt tanulók szemléletmódjának alakítása a másság elfogadását illetõen. Célunk az, hogy a gyerekek ne csupán tolerálják, elviseljék a másságot, a fogyatékosságot, hanem az elfogadást is túllépve befogadják maguk közé a különféle fogyatékkal élõ társaikat, tudjanak segítõ közegként mûködni. A tanulók szemléletmódjának alakítására remek lehetõségünk volt az elmúlt néhány hónapban. Harmadikasaim minden pénteken 2 harmadik osztályos vendégtanulóval gyarapodtak: az EGYMI Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola és Speciális Szakiskola tanulói közül. Mindkét gyermek enyhe fokban értelmi fogyatékos, egyikük cukorbeteg. A gyerekek 4 tanítási órán vettek részt: matematika, testnevelés, technika és rajz órán. Egy felnõtt segítõ érkezett velük kísérõként. Az osztályközösség az elsõ néhány alkalommal megilletõdötten szemlélte vendégeinket, Õk nemkülönben bennünket. A kezdeti feszélyezettség azonban gyorsan elillant. Néhány hét után már természetes volt, hogy közöttünk vannak péntekenként. Egyre oldottabban viselkedtek velem is és társaikkal szemben is. A gyerekek kedvesen bántak velük, segítették õket mindenben. Az elsõ alkalommal kiderültek az ismeretbeli különbözõségek, ami abból adódott, hogy a két intézmény tananyag- feldolgozásának eltérõ a tempója. Matematika órán ezért a bevezetõ részben olyan feladatokat és játékokat csináltunk, amibe nehézség nélkül be tudtak kapcsolódni. A fõ részben differenciált óravezetést alkalmaztam, majd az óra vége ismét a játéké volt. Testnevelés órán váltóversenyeztünk (ami remek lehetõség csapatépítésre), ügyességi és labdajátékokat játszottunk, és minden órán volt lehetõségük csak mozogni, labdázni, futni, stb. ami szintén fejlesztõ hatású. Jó volt látni a boldog arcokat! Technika és rajz órán a fõszerep a finommotorikáé és a fantáziáé. Igyekeztem minél több sablont és mintát alkalmazni, ami nagy segítség a két új tanulónak, de inspirálóan hatott az osztályra is. Úgy tapasztaltam, hogy vendégtanulóink nagyon igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, készségesen javítgatták, alakítgatták munkáikat (akárcsak a többiek), és egészen szép munkák kerültek ki a kezük alól, amit boldogan vittek el megmutatni társaiknak, tanítójuknak. Jó volt látni a gyerekek segítõkészségét csoportmunkák végzésekor: közösen használták az eszközöket, alapanyagokat, és segítették egymást ötletekkel. Azt remélem, vendégeink jól érezték magukat köztünk. Bízom abban is, hogy osztályom tanulóinak beépül a személyiségébe egy pozitív attitûd a mássággal kapcsolatban. Szeretném, hogy olyan felnõttek váljanak belõlük, akik velem együtt osztják Agatha Christie látásmódját: Hát bizony, nem is volna jó, ha mindnyájunkat egy fából faragtak volna. 11

7 12 Kréta /táblatörlés, krétapor/ vagy interaktív tábla /érintõképernyõs funkcióval Szénásiné Szabó Marianna történelem, ének-zene szakos A korszerû, tudásalapú társadalomban általános társadalmi elvárás, hogy az iskolák is igazodjanak a kor követelményeihez, alkalmazzák azokat a modern informatikai eszközöket, amelyek hatékonyan segíthetik a tanítás/tanulás folyamatát. Interaktív tábla? Számítógép? Félelmetesnek tûnõ feladatnak gondoltam. Mert szeretem a változatosságot: és motiválnak az új kihívások, belefogtam az ismeretlen világ megismerésébe. Nyilván ha megkérdezték volna, akkor ott tõlem, hogy mégis mit gondolok a digitális oktatás, az interaktív tábla és az irodalom, humán tárgyak tanításának kapcsolatáról, valószínûleg gondolkodás nélkül azt válaszolom: semmit. Merthogy csupán halvány fogalmam volt arról, mi is az az interaktív tábla, a suliban láttam már, mivel azonban olyan teremben, ahol állt, egyáltalán nem tanítottam, nem éreztem magam motiváltnak a kipróbálására. Bíztam benne, hogy a tanfolyam elvégzése után képes leszek arra, hogy a hagyományoktól eltérõ, az interaktív speciális szempontokat érvényesítsem és az oktatás-fejlesztési- környezeti szükségleteket elõsegítsem a gyermekeknél. A tanfolyam elvégzése után jöttek a nehézségek. Tudom-e hasznosítani azt a sok ötletet és információt, amit megszereztem. A technikai nehézségeket végül megoldottam, már csak az volt a kérdés, hogy a gyerekek hogyan fogadják az újításomat a történelem órán és az ének órákon. Félelmem alaptalannak tûnt, hiszen a gyerekek a számítógép világában élnek. Kezdetben én többet ügyetlenkedtem, de a gyerekek megmutatták és bebizonyították, hogy van még bennük türelem és vágynak az újra. A kezdeti sikertelenség nem szegte a kedvemet, úgy éreztem, nem szeretném a táblát csak sima táblaként használni, illetve írásvetítõként, hiszen erre jóval többre képes. Tehát rögtön belevetettem magam a mélyvízbe és tananyagokat kezdtem készíteni konkrét órákhoz. Egy alkalommal 7. osztályban zeneszerzõket és nevü- ket rejtettem el, majd varázsdobozt készítettem a táblán, az óra végén a gyerekek értékelése taps volt. Nagyon élvezték, és azt láttam, hogy rövid idõn belül mindenki megértette mirõl van szó. Örömmel mentek a táblához, szünetben sem igyekeztek ki a terembõl, rajzolgattak, próbálgatták a funkciókat. Ez megerõsített abban, hogy érdemes tovább foglalkozni a táblával és még jobban megismerni a lehetõségeit. Mindig az a cél lebegett a szemem elõtt, hogy érdekesek legyenek az órák. Valami olyat tudjak mutatni az aktív tábla segítségével, ami megkönnyíti az anyag megértését, ugyanakkor látványos, szórakoztató. Mindenképpen látványos órákat akartam, ezért szinte mániákusan kerestem az interneten az ilyen típusú anyagokat. Persze az is a szemem elõtt lebegett, hogy ne essek át a ló másik oldalára. Állandó kétségem az volt, hogy vajon a módszertani szempontoknak is megfelel-e majd az anyag. Igyekeztem annak is utánanézni, hogyan szabad és hogyan ne használjuk a táblát. A közelmúltban egyre másra jelennek meg Magyarországon is az interaktív tananyagok, több könyvkiadó felismerte az ebben rejlõ lehetõségeket. Ez nagyon jó. Nekünk tanároknak sokkal könnyebb, ha a mi tananyagunkhoz illeszkedõ animációkat, interaktív tananyagokat használhatunk. Az aktív tábla egyik legfontosabb pozitív tulajdonsága, hogy ha velünk van, nem vagyunk egyedül. Sem a tanár, sem a diák. Persze csak abban az esetben igaz a fenti megállapítás, ha elõzetesen a megfelelõ anyagokat tudtuk a felületére varázsolni (tehát otthon töprengtünk: hogyan is segít majd bennünket és diákot egyaránt a tábla?). Ott tartottam, hogy nem vagyunk egyedül. Ugyanis: a tanárt a legkilátástalanabb helyzetekbõl is kimentheti egy megfelelõ ponton félbehagyott és befejezésre sarkalló mondat, néhány meghökkentõ kép, melyet még tovább lehet alakítani, egy-egy provokatív kifejezés, abszurd sorrendben odapöttyintett bekezdések, netán egy kortárs képvers (melyet csak egész közelrõl lehet elolvasni, ha a diák odaballag a táblához). És talán még a mi komfortérzésünknél is fontosabb: ha az aktív táblához megy, hogy ott valamit tegyen/mondjon/gondoljon/rajzoljon, akkor többnyire a diák sincs egyedül. Merthogy azon a táblán, amihez éppen ballag, miközben fejét töri, mit is fog csinálni, már van valami. A diákot így nem szorongatja az az érzés, hogy most tõle valami egészen újat, valami véglegeset várnak, ami megtöri a tábla nyomasztó fehérségét. Hiszen ott van már a táblán egy félkész ábra, egy szétszedett sor; kifejezések, melynek csak a párját kell 13

8 14 megtalálnia; egy elõzetes ötletbörze egy egész osztálynyi koponya mûködésének eredménye. Ha még így is nehéz, bármikor vissza lehet lapozni (balra nyíl) az elõzõ lépésre, és itt egyébként sincs rossz megoldás (miért is kellene pont az eredeti sorrendet eltalálni?). A diák tehát válogat, húzgál, klónoz, bekarikáz, néha ráébred, hogy közben több jó megoldás is lehet. És ami a legfontosabb: örül, mert a félkész ábráról beugrik a másik fele, a visszalapozás után rájön, hogy valójában ezt õ is tudja, a párok másik felét a közös beszélgetés során megtalálja, az ötletbörze eredményét pedig szinte a sajátjának érzi, és úgy mutatja be. A tábla másik fontos pozitív tulajdonsága, hogy olyan tevékenységeket legitimál az osztályteremben tanítási órán, melyek úgy általában (vannak azért kivételek) kevéssé elfogadottak. Ott van például rögtön a súgás. Az aktív tábla használatánál (legalábbis nálam) megengedett, sõt kifejezetten kötelezõ a súgás. Néhány diák mindig a táblánál (forgómódszer), a többiek hátulról segítenek. A cél: közösen elkészíteni egy adott feladatot, a lehetõ leghatékonyabban (azaz kreatívan, sokféle megoldást számba véve, de az idõkeretet is betartva). Hogy ez megvalósulhasson kooperálni kell. Az osztály nem hagyhatja magára azt aki ott áll a táblánál, hiszen akkor elvesznek ötletek, több idõ kell hozzá stb. Az osztály tehát súg, segít, ötletel, összetart. A súgáson kívül lehet engedély nélkül felállni, és a táblánál lévõt felváltani, bekiabálni, közbeszólni a tábla tehát maga a lázadás, mindaz, ami a normálistól eltérõt tesz lehetõvé. És lázadni szinte minden kamasz szeret. Ráadásul a kiabálás, mozgás, vita feszültség levezetõ módszerként sem utolsó. A néhány percig fennálló látszólagos káosz egy beavatott tanulócsoportnál szinte magától formálódik egy idõ után renddé: a feladat kész, mindenki ül a helyén (már kitombolta magát), a többség még a füzetbe is beírta, és majd mindenkinek volt egy jó ötlete. Jöhet egy csendesebb 10 perc. Beszámoló a 2010/2011-es tanév matematika kompetencia alapú programcsomag alkalmazásáról Huszárné Kovács Márta Intézményünkben szeptembertõl került bevezetésre az 1.A osztályban a kompetencia alapú oktatás. A kompetencia alapú oktatás a matematika tantárgyban azt jelenti, hogy: - legyen a matematika a valóság megismerésének eszköze, - jellemezze az ismeretszerzést, a cselekvõ, személyes tapasztalatszerzést, - figyeljen a kisgyerek helyzeteket, képeket, történeteket, s ezeket nagyon sokszor rajzolja le, játssza el, mondja el. Az új szemléletû tanulásfelfogás következtében a gyakorlatban a fõ forrás a gyermek tapasztalata, érdeklõdése, tevékenysége lett. A tananyagot a gyermekek képességeihez rendelve eredményesen lehetett az együttmûködést megvalósítani. Az ismeretek feldolgozása során az ismeretszerzés technikájának elsajátítása hosszú folyamat volt, melynek eredményessége segítette nemcsak a tantervi követelmények elérését, de a tanulók szociáliskompetenciájának fejlõdését is. A 24 fõbõl álló osztályban a kooperatív tanulásszervezést alkalmazva eleinte páros munkával, majd 4 fõs csoportokat alakítva dolgoztak együtt a tanulók. A szabályok és feladatkörök (Csendkapitány, Tapsvezér, Eszközfelelõs, Szószóló) szerepek pontos meghatározása lehetõvé tette a sikeres együttmûködést. Az alapcsoportok mindig heterogén összetételûek (szociális, tanulási képesség szerint) voltak kialakítva. Ebben az esetben a csoport siker függvénye az volt, hogy mindenegyes csoporttag feladatmegoldásának hibátlannak kellett lennie, vagy valamennyi tagnak tudnia kellett válaszolni bizonyos kérdésre. A gyerekek kooperatív magatartása szépen fejlõdött. A speciális fejlesztést homogén csoportokban (azonos képességû tanulók) valósítottam meg. A csoportmunka értékelése során pozitív visszajelzésre ösztönöztem a tanulókat, mert az erõsíti az énképet, és önbizalom növelõ hatású. A tanulók nagyon kedvelték a páros gyakorlatokat. Életkori sajátosságukhoz 15

9 16 igazodva ezt az együttmûködési formát gyakran részesítettük elõnyben, ha a feladat jellege ezt lehetõvé tette. A matematikai kompetencia programcsomagban leírt játékok színesebbé, és változatossá tették az órát, azon túl, hogy ismereteket nyújtottak, és a gyakorlás lehetõségét biztosították. Pl: postás játék stb. Már kezdettõl fogva biztonság érzete volt a tanulóknak, mert az órák bevezetõjeként, legtöbbször általuk is ismert mondóka, vers volt a memóriafrissítõ és koncentráló gyakorlat. Ezeket lehetõség szerint mozgásos játékkal is kísértük. A szöveges feladatok dramatizálása sok örömöt szerzett a tanulóknak, és segítette az ismeretek elmélyülését. A sokféle eszközhasználat lehetõvé tette a gyakorlati tapasztalatszerzést. Korongok, pálcikák dobókockák, logikai lapok, színes rudak. Projekt munkában készítettünk, pöttyös kártyát, virágos kártyát. Használtunk a mindennapi életben is ismert terméseket ( dió, gesztenye, bab, kukorica ) a számfogalom kialakítására, mennyiségek összehasonlítására. A matematikai kompetenciák kibontakoztatása érdekében, az órákon többféle érzékszervet is bevontunk pl. hallás. tapintás, látás. A többféle úton szerzett tapasztalat segítette az ismeretek megértését a lassabban haladók esetében is. Az osztályban a tanulók képességeikhez mérten: - tudnak valósághoz számot, számhoz valóságot rendelni (meg- és leszámlálás, meg- és kimérés); - ismerik a mérési kifejezéseket - becslésben kifejezõdik annak felismerése, hogy a nagyobb mennyiséget több egység teszi ki, a kisebbet, kevesebb, ha ugyanazzal az egységgel méri mindkettõt. - a tanulók ismerik, és helyesen írják le a számok jelét 20-ig diktálás után, másolva, saját gondolat kifejezésére.(többen, 100-ig is) - tudják a számok nagyság szerinti sorrendjét, meg tudják mutatni, mit jelent, hogy az egyik szám nagyobb, mint a másik. - ismerik a számok szomszédjait, helyüket a számegyenesen. - kirakás megjelenítés után meg tudják állapítani két számról, hogy az egyik mennyivel nagyobb, mint a másik. - helyesen írják és olvassák a számok összehasonlítását kifejezõ, jelekkel írt állításokat. - le tudják olvasni adott helyzetrõl, képrõl számok különféle alakjait; összeg- és különbségalakhoz hozzá tudják kapcsolni a megfelelõ képet. - tudják a számok kéttagú összegalakjait és a megfelelõ különbségalakokat; helyesen le tudják írni egyenlõségként. - ismerik a számok néhány tulajdonságát, és meg tudják mutatni ezek jelentését. - eljátszott, kirakott tevékenységrõl le tudják olvasni a megfelelõ összeadást, kivonást; szöveggel adott tevékenységrõl, helyzetrõl megjelenített vagy elképzelt kép közvetítésével le tudják olvasni a megfelelõ összeadást, kivonást; le tudják írni ezeket, a mûveleteket. - ki tudnak számolni összegeket, különbségeket, hiányos mûveleteket megjelenítés után vagy már ismert esetre támaszkodva (pl. háromtagú összeadások). - konkrét egyedi esetekben ismeri az összeadás, kivonás kapcsolatát, a két mûvelet monotonitását (azt, hogy pl., ha egy számhoz többet adunk, akkor az eredmény is több lesz, vagy, ha valamibõl többet veszünk el, akkor kevesebb marad), a tagok felcserélhetõségét; fel tudják használni számolásban, számok összehasonlításában. - a tanulók nagy része képes saját munkáját ellenõrizni, összevetni a valósággal, és alakul az igénye az önellenõrzésre. 17

10 18 Tapasztalataim a kompetencia alapú oktatás bevezetésérõl Némethyné Toldy Gizella pedagógus Iskolánkban a 2010/11. tanévben került sor a kompetencia alapú oktatás bevezetésére az 1.a osztályban. Célja, hogy a gyerekek felfedezzék képességeiket, készségeiket és ezeket fejlesztve egészséges önbizalmuk alakuljon ki. Így lesznek képesek az élethosszig tartó tanulásra, amely segíti õket abban, hogy életük során az eléjük gördülõ akadályokat zökkenõmentesen el tudják hárítani. Az iskolában a tervezett tevékenységek elsõsorban az alapvetõ kompetenciák fejlesztését célozzák meg. Várható eredményként a tanulóknál javulni fog a szövegértés, beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és szövegmegértés képessége, valamint az olvasási készség. Fejlõdik a gondolkodás, idõbeli térbeli tájékozódó képesség, és a logikai képesség, a tanulók közötti együttmûködés, az érzelmi és verbális kommunikáció képessége, fejlõdik az önismeret, önszabályozás, önállóság képessége. A magyar tantárgyon belül a szövegértés szövegalkotás kompetencia terület kapott kiemelt szerepet. A tanév elején a tanulók képességeinek felmérése után 4 fõs heterogén csoportokat alakítottam ki, ahol a cél az építõ egymásra utaltság maximális kihasználása volt. A csoport minden tagjának volt szerepe, és csak kölcsönös együtt mûködéssel tudtak a csoportok jó eredményt elérni. A tanév során a csoportok természetesen változhattak, és a szerepek cserélõdhettek. A csoportokon belül leggyakrabban alkalmazott szerepek: mérleg, bátorító, eszközfelelõs, feladatfelelõs, szóvivõ rendezõ, postás és írnok volt. A tanévben kiemelt szerepet kapott a kommunikáció központúság, a tevékenység centrikusság, a rendszeresség, differenciáltság. A tanítói partnerség is nagyon lényeges, nem csak irányító szerepben legyen a pedagógus, hanem segítõ, tanácsadói státusban is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a módszer feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. A gyerekek bátran és szívesen olvasnak hangosan társaik, vagy bárki idegen felnõtt elõtt is. Segítõ szándékkal figyelik és javítják egymás hibáit, észreveszik és javítják a saját tévedéseiket is. Feltétele a tévedések és próbálkozások lehetõségének megadása. Fontos még, hogy a megismerés módszerének megfelelõ alapozása és gyakorlása tapasztalásra épül. Az óvoda és iskola közötti átmenet törésmentes volt. Köszönhetõ a rengeteg játékos feladatnak, a koruknak megfelelõ meséknek szövegeknek. A tanév során a gyerekek személyisége pozitívan fejlõdött. Képességeiket maximálisan ki tudják használni. Stabil alapot kaptak a további fejlõdéshez. 19

11 A Zengõ Óvoda bemutatása ségével vesz részt, játszva szerzi meg azokat a készségeket, képességeket, amelyek maradandóvá válnak. Célunk, hogy a gyermekek az életkoruknak legmegfelelõbb légkörben a legfontosabb tevékenységformában a játékban szerezhessenek minél több tapasztalatot az õket körülvevõ világról. Ezt alapul véve komplex nevelés keretein belül, nevelési területekre bontva tervezzük vegyes, illetve homogén csoportokban a gyermekek nevelését. A csoportok kialakítását helyi adottságok, szokások, igények befolyásolják. Bármilyen a csoportösszetétel, a legfontosabb kritérium az, hogy abban a gyerekek, az óvodapedagógusok egyaránt jól érezzék magukat. Pedagógusaink az ismeretet a tapasztalati lehetõségek megteremtése által adják át, biztosítva a lehetõséget arra, hogy játékon saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg a gyermek azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a még több megismerésre, a tanulás örömének kielégítésére. A tanulás a éves gyermeknél a személyiségfejlõdésen keresztül a cselekvésben, tapasztalatszerzésben, vagyis a játékban valósul meg. Nagy jelentõséget tulajdonítunk a világ sokoldalú tevékeny megismertetésére és a gyermekek tapasztalatszerzésére. Programunk figyelembe veszi a sajátos nevelési igényû gyermek fejlesztésének igényeit, külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezõ, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkezõ gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közremûködése kiterjed a gyermeket nevelõ óvodapedagógusok felkészítésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelõmunkán túl a szülõk és az óvoda együttmûködésére is kellõ hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértõi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Befogadó intézményként a szülõkkel együttmûködve biztonságos környezetben kívánjuk együttnevelni a többséggel a sajátos nevelési igényû gyermekeket. 20 Koncz Jánosné óvodavezetõ Városunkban több mint száz éves múltra tekint vissza óvodai nevelésünk nyarán a közoktatási intézmények átszervezését követõen a sárbogárdi Zengõ Óvoda intézményegységként mûködik. Két egymástól távol esõ épületben folyik a gyermekek nevelése: a székhelyen (Mikes köz 3.) 8 csoportban, telephelyen (Szent István út 49.) 2 osztatlan csoportban. Gyermekeink nevelését több éves szakmai tapasztalattal rendelkezõ gyermekszeretõ óvodapedagógusok végzik. A tíz csoportban húsz óvodapedagógus nevelõmunkáját tíz dajka és a telephelyen egy konyhai dolgozó segíti. A csoportszobáink több funkciót töltenek be, itt történik a szabad játék, különbözõ tevékenységek végzése, étkezés, pihenés. Különféle tevékenységekhez elkülönített részeket (kuckókat) alakítunk ki, ahol a gyermekek nyugodtan, elmélyülten játszhatnak, rajzolhatnak, mintázhatnak, festhetnek, barkácsolhatnak, mesét hallgathatnak. Minden csoportszobához külön mosdó, öltözõhelyiség tartozik szeptemberétõl a tornaszoba ad helyet a mozgásos tevékenységeknek, gyógytestnevelésnek, és az óvodai rendezvényeknek. Tágas, füves udvarunk, meglévõ játékaink változatos tevékenységekre és megfigyelésekre ad lehetõséget. A nevelõtestület szakmai döntése alapján egy évvel ezelõtt az ONOAP-nak megfelelõen készítettük el helyi nevelési programunkat, melynek némi módosítását az idei évben elvégeztük a TÁMOP 3.4.2/09/2 Befogadó intézmények Sárbogárdon pályázat sikeres megvalósítása érdekében. Véleményünk szerint ez a program alkalmas arra, hogy a helyi elvárásoknak megfelelõ tartalommal, a nevelõtestület tudását kiaknázva, eredményesen tudjuk a ránk bízott gyermekek személyiségét kibontakoztatni. A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztést, a hátrányos helyzet és a másság figyelembevételével a differenciált nevelésre az integrált nevelésre történõ felkészítéssel biztosítja óvodánk. Óvodánkban a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk komplex módon. A játékot a kisgyermekkor egyik legfontosabb és egyik legfejlesztõbb formájának tartjuk, mert a játékban a gyermek teljes személyi- 21

12 22 Fontosnak tartjuk, hogy: - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlõdésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelõ területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényû gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztõ terápiák programjai váljanak az óvodánk nevelési programjának tartalmi elemeivé. A sajátos nevelési igényû gyermekek együttnevelésének megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérõ mértékéhez, az egyéni fejlõdési sajátosságokhoz. A sajátos nevelési igényû gyermek is teljes értékû ember. Joga, hogy megfelelõ, elfogadó, ugyanakkor fejlesztõ hatású környezetben éljen, fejlõdjön. A gyerekek õszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylõ társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítõkészség természetes számukra. Igyekszünk olyan pedagógiai környezetet kialakítani, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetessé válik. Hitvallásunk Zavartalan, derûs, elfogadó, szeretetteljes gyermekéveket élhessen minden óvodás. Célunk a testileg, lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet. Elismerjük a család elsõdleges nevelõi szerepét, értékeink közvetítése mellett a közös együttmûködésre törekszünk. Nevelõtestületünk a játék, a szabad játék elsõdlegességét hangsúlyozza. Alapozunk a játék személyiségfejlesztõ hatására, mert a játék segíti a gyermek kreatív, cselekvõ, játékos emberré válását. Gazdagítjuk egyéniségét, a benne lévõ értékeket, pozitívumokat mindig elismerjük. Nagy figyelmet szentelünk a felzárkóztatásnak és tehetséggondozásnak. Õszinte, személyes példával járunk elõ, alakítva érzelmi, anyanyelvi, értelmi, erkölcsi esztétikai értékeinket. Kompetencia alapú programcsomag bevezetése a Bóbita csoportban a 2010/2011-es nevelési évben Sárbogárd Város Önkormányzatának támogatásával intézményünk részt vett a TÁMOP /09/2 számú pályázaton. A pályázat kapcsán vállaltuk, hogy a 2010/2011-es nevelési évtõl egy óvodai csoportban bevezetjük a kompetencia alapú programcsomagot. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. Nem elszigetelt pedagógiai elemekrõl van szó, hanem egy azonos szemléletû gyakorlatról, amelyben minden résztvevõ kompetens. Ebben a mindenben benne van a gyermek, mint elsõdleges tényezõ, a szülõk, akik leginkább kompetensek gyermekeik nevelésében, és a pedagógus saját személyiségével, saját és sajátos kompetenciával. A kompetencia alapú programcsomag az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szellemiségében alapelvek, óvodakép-gyermekkép, játékközpontúság, szellemiség és szemléletmód készült. Ugyanakkor a XXI. Század szellemiségének megfelelõen a kompetencia, mint központi kategória hatja át az egész programcsomagot, melynek elemei, részenként illesztve is, felhasználhatók szinte bármely legitim helyi nevelési programhoz, másrészt nevének megfelelõen egészében is, komplexen és csomagként kezelve is használható. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás elõtérbe helyezése, a kompetenciaérzék kialakítása, fenntartása. Figyelembe kell vennünk: - az ONOAP irányelveit, - a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét, - a magyar nemzeti kultúrát, hagyományát, - az inklúzív (befogadó) pedagógia cél- és feladatrendszerét, - az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjét. Alapvetõ változásra nem volt szükség, hiszen a Helyi Nevelési Programunk alapelve is az, ami a kompetencia alapú nevelésé: úgy fejleszteni a készségeket, hogy a gyermekek aktív, cselekvõ részvételére alapozzunk. Ami mégis új: a negyedéves ciklusokra bontott ne- 23

13 24 velési év témája a négy õselem a LEVEGÕ, TÛZ, VÍZ, FÖLD köré szervezi a feldolgozandó témákat. Elemenként és nevelési területenként széles spektrumú módszertani ajánlást kínál. Nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok átadására, fokozottan hangsúlyozza a differenciált fejlesztést, kiemelten kezeli az óvoda-iskola problémakörét. A projekt mindig konkrét, mert megfelel az óvodáskorú gyermek gondolkodásának, és mindig komplex, a téma sokoldalú megközelítésének megfelelõen. Ez a szemlélet nem új óvodánkban, hiszen már több éve alkalmazzuk a projektmódszert. E programcsomag bevezetését követõen a szülõk biztosítékot kapnak, arra vonatkozóan, hogy: - a program középpontjában a gyermekük áll; - a szabad játék megmarad a nevelés egyik eszközének; - figyelembe veszi a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait; - értékeli a gyermek azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzõek; - a gyermekek komplex képességeik fejleszthetõk; - a boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani kívánjuk gyermekeink számára; - a program alkalmazása során a gyermek illeszthetõ lesz a következõ oktatási folyamathoz, az iskolához; A kompetencia alapú programcsomag egésze a kompetens személyiség alakítására, komplex fejlesztésére törekszik oly módon, hogy maga az óvodapedagógus is kompetensen kezelhesse a programcsomag tartalmát, módszertanát. A programcsomag anyaga bármikor továbbfejleszthetõ, folyamatosan alakítható, alkalmas az egész életen át tartó tanulás megalapozására, úgy, hogy figyelembe veszi az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságait, fõbb tevékenységi körét. A mai kor kívánalmait figyelembe véve alkalmazzuk a kompetencia alapú programcsomag azon részeit, mely megvalósítható óvodánkban. Olyan lehetõségeket teremtünk, amelyekben egy-egy adott képesség mûködésbe léphet, ezáltal fejlõdhet. Ahhoz, hogy jó együttmûködés alakuljon ki abban hangsúlyozottan fontos minden egyes gyermek érdeke, és a pedagógus megértõ, biztonságot jelentõ szerepe. Óvodánk nevelési célja, az egész gyermeki személyiség fejlesztése: - az életkori sajátosságok ismeretével, - az eltérõ fejlettségi ütem szem elõtt tartásával, - az egyéni képességek figyelembevételével, - a kreativitás hangsúlyozásával, - a kompetenciaérzés kialakításával és fenntartásával. A szocializáció szempontjából különös jelentõségû a közös élményekre épülõ tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, szociális készségeinek és képességeinek, attitûdjeinek, azaz kompetenciáinak és akaratának fejlõdését, a szokás és normarendszer megalapozását. A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság kompetencia érzését, a mozgás feletti kontroll, az én-kontroll funkciókat erõsíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erõfeszítésekre való képességet fokozza. Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönülnek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelõen egységet alkotnak. A nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás elõtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. 25

14 26 Tapasztalataink pedagógus szemmel az együttnevelésrõl az ÁMK Sárszentmiklósi Általános Iskolában Horváth Ferencné igazgató Az integráció az emberi együttélés formája, éppen ezért nem annak az alkalmazását kell indokolni, hanem az ettõl való eltérést. (Muth) Bemutatkozás Általános Mûvelõdési Központunk, melynek egysége, egyben székhelye iskolánk, az ÁMK Sárszentmiklósi Általános Iskola, Sárbogárd sárszentmiklósi városrészének a közepén található. A többcélú intézményhez óvoda, egységes pedagógiai szakszolgálat, könyvtár és klub is társul. Az általános iskolai és óvodai egységekhez tagintézmények kapcsolódnak. Az eredetileg 1939-es építésû iskolaépületet az idõk során többször bõvítették. A legnagyobb átalakítás és teljes felújítás 1988-ban történt, ekkor lett kétszintes, és két mûhellyel együtt 18 tantermes. A világítás korszerûsítésére, külsõ tatarozásra, hõszigetelésre, az utcafronti nyílászárók cseréjére 2002-ben került sor. Iskolaépületünkben a 2 felsõ szint a 8 alsó tagozatos, iskolaotthonos osztályé, az alsó szinten a 9 felsõs csoport kapott helyet. Valamennyi szinten elérhetõ az Internet. Felszerelt szaktantermeink: mûvészeti nevelés, természetismeret, kémia, rajz, technika és informatika. Csoporttermeink: informatika, 2 fejlesztõ-logopédiai, idegen nyelvi. Szükség esetén rendelkezésre állnak a fejlesztéshez az ÁMK egységes pedagógiai szakszolgálatának eszközei is. Az informatika szaktanteremben biztosított az egy tanuló-egy gép. Központi normatívákból és alapítványi támogatásokból, tervezett beosztás szerint tudtuk/tudjuk felújítani, gyermekbaráttá, csoportmunkákhoz alkalmassá tenni a tantermeinket. Tanulólétszámuk 445 fõ. Hátrányos helyzetû tanuló: 150 fõ, ebbõl halmozottan hátrányos helyzetû: 43 fõ, beilleszkedési-tanulásimagatartási zavarral küzd: 57 fõ, sajátos nevelési igényû tanuló: 18 fõ. Az integráció támogatására évek óta fejlesztõ játékokat, tanulói, tanári demonstrációs és korszerû informatikai eszközöket szerzünk be. Valamennyi osztálynak, csoportnak van kópéládája a kooperatív játékokhoz. IKT eszközparkunk mellett iskolai könyvtárunkban digitális tananyagok, kompetenciás olvasókönyvek szolgálják a fenntartható fejlõdés céljait szolgáló, eredményes oktató-nevelõ munkát. A bevezetõ és kezdõ szakaszban kiemelt tanulmányi területként kezeljük a matematikai eszköztudás és az olvasás-írás készségének fejlesztését. Csoportbontásban folyik az angol, az informatika oktatása. Ötödiktõl drámaórákon gyakorolhatnak önismeretet, konfliktuskezelési technikákat a tanulóink, nyolcadikban középiskolai elõkészítõ segíti a felkészülésüket magyarból, matematikából a továbbtanulásra. A tanulási nehézségek leküzdése érdekében figyelemfejlesztõ tréninget, Varázsbetû programot, egyéni fejlesztõ foglalkozásokat tartunk. SNI-s tanulóink habilitációját szakképzett gyógypedagógusok végzik Mint a sárszentmiklósi városrész oktatási-mûvelõdési centruma nyitott intézményként mûködünk, ezt dokumentumainkban is kinyilvánítjuk. Nevelési-oktatási céljaink megvalósítása érdekében együttmûködünk a szociális, gyermekvédelmi szervezetekkel, védõnõi hálózattal, ÁNTSZ-szel, gyermekorvossal, rendõrséggel, szakszolgálatokkal. A dunaújvárosi Egészségmegõrzési Központtal a háttérben évek óta sikeresen pályázunk egészségvédõ és drogprevenciós programok megvalósítására osztályfõnöki órák keretében 5-8. évfolyamig. A helyi civil szervezetekkel hagyományõrzõ közös programjaink vannak: szüreti, ünnepi kézmûves vásárok, egészség-nap, Bruzsa Miklós emléktorna. Kapcsolatunk a szülõi szervezettel és alapítványokkal tanulóink szociális támogatását is szolgálja. Intézményünk minõségirányítási programját 2004-ben dolgoztuk ki. Ennek alapján évente partneri igény és elégedettségmérést végzünk meghatározott körben. A jelzett problémákra intézkedési tervet készítünk. Teljesítményértékelési rendszerünket 2008 óta mûködtetjük. Intézményünkben a nagy múltú iskolaotthonos oktatásnak, az SNI tanulók együttnevelésének köszönhetõen jól mûködik a team munka. A tanév során adódó feladatokra, programok, projektek kidolgozására, irányítására kisebb munkacsoportok szervezõdnek, melyek mûködését az SZMSZ-ben is szabályoztuk. A nevelõtestület pedagógiai felkészültsége megalapozott az évente helybe hozott to- 27

15 vábbképzéseknek, és a folyamatos belsõ szakmai tapasztalatcseréknek köszönhetõen. Nevelési-oktatási gyakorlatunk szerves részei a kooperatív módszertan és a kulcskompetenciákat fejlesztõ programok. A sajátos nevelési igényû tanulók együttnevelését támogató, Befogadó intézmények Sárbogárdon TÁMOP projekt megvalósításában intézményünk konzorciumi partnerként vett részt. Ennek keretében 9 fõ pedagógusunk 5 különbözõ továbbképzésen vett részt. Ezek: kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása matematikából, szövegértésbõl, változásmenedzsment képzés, továbbképzési program az együttnevelés pedagógiai gyakorlatának támogatására, továbbképzés az SNI számítógéppel támogatott tanulási módszerek alkalmazására. Összesen a projekt keretében a 9 fõ pedagógus 15 tanúsítványt szerzett. Az elsõ évfolyamon a kompetencia alapú szövegértés programcsomagot, a 4. évfolyamon a matematikai-logikai programcsomagot vezettük be. A bevont csoportok száma: 3, a bevont tanulók száma: 84 fõ. A projekt keretében a következõ eszközök használatát építjük programunkba, mindennapi munkánkba az együttnevelés támogatása érdekében: szövegértés kompetencia programcsomag 1. évfolyam, matematika kompetencia programcsomag 4. évfolyam, matematika II. csomag (demonstrációs eszközök), Okoskocka fejlesztõ kockajáték család és motorikus szett iskolásoknak. A projekt keretében módosítottuk a pedagógiai programunkat és egy innovációt is kidolgoztunk, melynek címe: Tárogató óvoda-iskola átmenetet segítõ program. A konzorciumi forma lehetõséget nyújtott arra is, hogy egymás munkáját jobban megismerjük. 28 Szabóné Molnár Melinda tanító Sajátos nevelési igényû tanuló az a gyermek, aki a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elõfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy pszichés fejlõdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. A sajátos nevelési igényû tanulók különleges gondozást igényelnek. Amikor elõször került ilyen kisgyermek az osztályomba féltem attól, hogy valamit nem jól csinálok, és nem tudok megfelelõ módon segíteni neki. Tudtam, hogy nem egyszerû feladat, egy olyan gyermek tanítása, aki speciális ellátást igényel. Fontos alkalmaz- kodni az eltérõ képességekhez, az eltérõ viselkedéshez. Külön nehézséget okozott a magas osztálylétszám, és a mellett több BTM-es tanulónk is volt. Próbáltam tájékozódni az interneten, sokat beszélgettem a gyógypedagógus kolléganõkkel, akiknek a tanácsait igyekeztem beépíteni a pedagógiai munkámba. Az SNI-s tanulónk teljes integrációban vesz részt az oktatásban, ami a tapasztalatok szerint több elõnnyel jár minden tanuló számára, hiszen megtanulják elfogadni egymást, fejlõdik alkalmazkodó képességük. Nagymértékben hozzájárul az egészséges gyerekek empátiájának, toleranciájának, kooperatív készségének erõsödéséhez és segíti a másság elfogadását. Nagyon örültem, amikor bekerültem a sajátos nevelési igényû tanulók együttnevelését segítõ projektbe, remélve, hogy olyan segítséget kapok majd, ami eredményesebbé teheti a munkámat. A tanfolyamon tovább bõvíthettük tudásunkat a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásában. Olyan fejlesztõ játékokat tanultunk, amelyek színesebbé teszik a tanórákat, miközben különbözõ területeken észrevétlenül fejlesztik a gyerekeket. Ezek a feladatok szerves részévé váltak a magyar óráknak. A különféle kooperatív tanulási technikáknak a megismerése lehetõvé teszik, hogy az SNI-s gyermek képességeinek megfelelõen részt vehessen a csoport munkájában, miközben társaikkal megtanulják az együttmûködés különbözõ formáit. Az egymást segítõ tanulók, az együttmûködés a problémamegoldásban pozitív hatással van mind az ép, mind a sérült gyermekek személyiségfejlõdésére. Hasznos segítséget kaptunk a hatékony differenciált tanóratervezéshez is. Mindannyian egy gyorsan fejlõdõ világban élünk és mindenhez alkalmazkodnunk kell, pedagógusoknak, diákoknak is. Ahhoz, hogy a mindenkori elvárásoknak megfeleljünk, folyamatosan változnunk kell. Az interaktív tábla megismerése lehetõséget adott arra, hogy a gyerekek a legmodernebb technikai eszköz segítségével játszva, 29

16 30 szórakozva sajátítsák el a tananyagot. A frontális osztálymunka színesebbé, érdekesebbé válhat alkalmazásával, nagyobb szerepet kap itt is az együttmûködés. A pedagógus pedig munkájának minõségét fejlesztheti ezzel az eszközzel. Nagyon jó volt, hogy más intézményekben dolgozó kollégákkal is kapcsolatba kerülhettünk, megoszthattuk tapasztalatainkat, kétségeinket, és sikereinket egymással. Fontos, hogy lehetõségünk legyen arra, hogy fejleszthessük ismereteinket, megismerhessük azokat az új módszereket, tanulási technikákat, amelyek eredményesebbé, hatékonyabbá teszik mindennapi munkánkat, valamint felkészít bennünket a különleges bánásmódot igénylõ gyerekek megsegítésére is. A tanfolyamokon sikerült jól hasznosítható, a gyakorlatban felhasználható ismereteket kapnunk. Somogyváriné Németh Mária tanító Ahhoz, hogy tapasztalataimról tudjak beszélni, érdemes kicsit visszatekinteni három évvel ezelõttre, mikor is kézhez vettem tanítói diplomámat. Akkoriban még csak a tanítás könnyebbik, naposabb oldalát ismertem. Sejtelmem sem volt arról, hogy milyen nehéz minden nap szinten tartani a megszerzett tudást, hogy azt a tanulók számára érdekesen és figyelemfelkeltõen tudjuk átadni. Ezt továbbá nehezítette az is, ami a gyakorló iskolákban szinte észrevehetetlen: naponta olyan gyerekek között tanítani, akik valamilyen szempontból másak, mint hasonló korú társaik. Nem is beszélve arról, hogy a mai gyerekek tanuláshoz való viszonya korántsem olyan pozitív, mint régebben. Tehát ezekkel, a számomra még ismeretlen problémákkal szembesülve kezdtem meg a pályámat. Úgy gondolom, olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan iskolavezetés kezei alá kerültem, akik célul tûzték ki az önképzést, a fejlõdést, az iskola fejlesztését mind technikailag, mind szakmailag. Nyitottak az új szak- mai és környezeti kihívásokra, szemléletváltásra, s erre ösztönöznek bennünket is. A TÁMOP pályázat keretében lehetõségünk nyílt arra, hogy elméleti tudásunkat megalapozzuk az együttneveléshez kapcsolódó képzések során, és megszerzett ismereteinket beépítsük saját nevelési, oktatási gyakorlatunkba. Természetesen mindez nem kevés feladattal jár. Sok idõt és energiát igényel egy-egy órára való felkészülés figyelembe véve az SNI-s gyermek egyéni haladási ütemét, az eltérõ képességeket, a szakemberek által végzett vizsgálatok kiértékeléseit, szakvéleményét. Úgy gondolom, hogy az elmúlt hónapokban sokat tanulhattunk az együttnevelésrõl. Kifejezetten örültem annak, hogy a szervezett tanfolyamokon az elméleti tudás mellett gyakorlati tudást is kaptunk, melyet a mindennapi oktatásban használni tudunk. Az új módszerek, játékok, fejlesztõ feladatok megismerésével és azok átadásával a gyerekek felé új kapukat nyithatunk meg. Véleményem szerint a tanfolyamokról minden egyes pedagógus úgy tért vissza az iskolánkba, hogy tanult valami különlegeset, újat, amit rögtön át szeretett volna adni a kollégáknak. A tantestület szemlélete pedig szerencsére befogadó, a változásokra nyitott, így hamar begyûrûztek a megszokottól eltérõ módszerek, eljárások a tanórákba. Sokat tanultunk a kooperatív technikákról, magáról a kompetenciáról, IKT-s eszközök használatáról, melyeket a különbözõ pedagógiai mûhelyek által kínált tanfolyamokon sajátítottunk el. Összességében elmondhatom, hogy személyes tapasztalataim pozitívak az együttneveléssel kapcsolatban. Örömmel vettem és veszek részt a továbbiakban is olyan képzéseken, melyeket a munkám során hasznosítani tudok. Kristófné Juhász Ildikó tanító Az SNI-is tanulók ellátása történhet külön, e célra létrehozott speciális gyógypedagógiai intézményben, szegregáltan vagy a többi gyerekkel, tanulóval együtt. A pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitûzése az integrált nevelés és oktatás erõsödése. Az együttnevelés vállalása jelentõs önfejlõdést eredményez az ép gyermekek közösségében, a pedagógus közösségben. Ennek eredménye, hogy az integráció tudatosan választott úttá válik. Az SNI-s tanulók számára hatalmas húzóerõt jelent, ha egy osztályba járhatnak ép, egészséges társaikkal. Az ép tanulók az együttne- 31

17 velõdés során egész életükre kiható, meghatározó értékekkel gazdagodnak. Minél kisebb korban találkozik az egészséges gyermek a sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez. Természetessé válik számára az alkalmazkodás, a tolerancia és a segítõkészség. Az SNI-s tanulók jelenléte új kihívásokat jelent a pedagógus számára is. Fontos, hogy megismerkedjen az együttnevelést szolgáló speciális módszerekkel, tanulásszervezési módokkal, tanítási módszerekkel, a differenciálás módjaival. Számomra ebben nyújtottak sok segítséget a pályázat keretében szervezett képzések. A meglévõ tudásomat elmélyíthettem a kompetenciaalapú oktatási módszerekben, a különbözõ kooperatív technikákat alaposabban megtanulhattam. Új differenciálási módokat sajátíthattam el. Mindennapi munkámban használható gyakorlati ismereteket szerezhettem. Nagy élmény volt számomra, hogy megismerkedhettem az interaktív tábla használatával. Ezzel is érdekesebbé, színesebbé tehetem a tanóráimat. Megoszthattam mindennapi gondjaimat, nehézségeimet másik iskolákban tanító kollégáimmal. Gyakorlati tanácsokat adhattunk egymásnak. Rájöttem, hogy az én kezemben van a lehetõség, hogy feltárjam és felszínre hozzam az ezekben a tanulókban rejlõ értékeket, képességeket a sérült gyermek, a közösség és a saját magam számára. 32 Iványi Anita tanító Az ÁMK Sárszentmiklósi Általános Iskola 4. osztályában tanítok matematikát, rajzot, éneket és testnevelést. Iskolaotthonos rendszerben dolgozunk nap, mint nap. Az osztály létszáma 27, ebbõl 2 tanulónk sajátos nevelési igényû. Tanulmányaim során persze megtanultam, hogy a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérõ, nagyobb mértékû differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítõ fejlesztõ, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Kezdõ pedagógusként azonban az õ integrálásuk, együttnevelésük új volt számomra. A TÁMOP /09/2 számú pályázat, mely a Sajátos nevelési igényû tanulók együttnevelése, Befogadó intézmények Sárbogárdon címet kapta, lehetõvé tette, hogy kétfajta képzésen is részt vegyek. Az egyik egy 30 órás akkreditált képzés volt A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása-matematikai programcsomagok az 1-4. évfolyam számára címmel. A másik továbbképzési program A sajátos nevelési igényû tanulók oktatásának, integrált nevelésének eszközeit mutatta be egy 60 órás képzés keretében. Mindkét továbbképzés rendkívül fejlesztette nemcsak az elméleti tudásomat, de nagy örömömre fõképp a gyakorlati dolgokra fektette a hangsúlyt. Segített abban, hogy a sajátos nevelési igényû tanulóink esetében hogyan alkalmazzunk nagyobb mértékû differenciálást. Hosszabb felkészülési idõt vesz ugyan igénybe az elõkészítés, hogy számukra minél hatékonyabban valósuljanak meg a differenciált feladatok, eszközhasználatuk, de a képzések alatt gyakorlati feladatkészletünk is gyarapodott. Ezek segítségével sikerült olyan kooperatív technikákat megvalósítani a tanítási órákon, amelyek során a tanulók képesek voltak egymás segítésére, így a sajátos nevelési igényû tanulók is aktívvá váltak a munka során. Az iskola a fejlesztés különbözõ területeihez szükséges fejlesztõ eszközökkel rendelkezik. Változatos eszközök, fejlesztõ játékok és szoftverek, könyvek és egyéb fejlesztõ kiadványok állnak rendelkezésünkre. Ezek is nagyban elõsegítették a munkámat. Az általam tanított csoportban, 4. osztályosok lévén, hangsúlyt kellett fektetni az önálló tanulási képesség kialakítására is. A mindennapi élethelyzeteket úgy tapasztalják meg ezek a gyerekek, hogy látniuk kell azt is, nem egyforma eséllyel indulnak neki egy-egy feladatnak, de törekednünk kell arra, hogy semmilyen hátrány ne érje azt, akinek segítség kell a boldoguláshoz. A pályázat sikeressége, azaz az együttnevelés sikerének kulcsa véleményem szerint fõként a személyességben, az egyéni problémamegoldásokban, odafigyelésben és a gyermek-tanuló közötti bizalmi viszonyban rejlik. 33

18 34 Integráció, ahogy a Kippkopp Óvodában látjuk! Emperger Jánosné óvodavezetõ Az ÁMK Sárszentmiklósi Kippkopp Óvodában saját készítésû Környezetvédõ és Mozgásfejlesztõ Program alapján neveljük a gyermekeket. Az óvodai nevelés a gyermeki jogok és alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának megerõsítésére irányul az egyenlõ hozzáférést biztosítva. Különös tekintettel a hátrányos helyzetû, halmozottan hátrányos helyzetû, sajátos nevelési igényû és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdõ gyermekekre. Intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényû gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az óvodánkban folyó nevelést olyan szemléletmód szabályozza, amely tekintettel van a gyermek egyéni fejlettségére, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az életkori és egyéni sajátosságokra, az eltérõ fejlõdési ütemre, a különleges gondozást igénylõ gyermekekre Nevelõtestületünk pedagógiai hitvallása Hallgass meg, érts meg, fogadj el, és szeress. (Nemes Nagy Ágnes) A szocializáció szempontjából különös jelentõségû a közös élményekre épülõ tevékenységek gyakorlása. A tevékenységek teljes folyamatában érvényesüljön a gyermeki igények figyelembevételével a differenciált, személyes bánásmód. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl. az együttérzés, segítõkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlõdését, szokás-és normarendszerének megalapozását. Óvodánkban érvényesül az inklúzión alapuló szemléletmód, befogadó pedagógia, amely szerint mindenki más, a teljesen átlagos gyermek is. Ezt pedig a differenciált bánásmóddal lehet a gyakorlat síkjára vinni.. Az óvodapedagógus elfogadó, segítõ, támogató attitûdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus magatartásában is képes igazodni az egyes gyermek igényeihez. A munkaformákat a gyerekek igényeihez igazítjuk, akad, aki szívesen tevékenykedik egyénileg, ám sokan párosan, csoportban vagy frontális körülmények között érzik jól magukat, tudnak felszabadultan játszani. Óvodánkban évek óta együtt élünk, vagyis játszunk, énekelünk, mesélünk, sírunk, nevetünk, sétálunk, kirándulunk a sajátos nevelési igényû gyermekekkel. Semmi különöset, semmi szokatlant nem jelent ez számunkra, úgy tekintjük õket, mint a többi gyermeket. Igyekszünk biztosítani számukra a szabad játék lehetõségét, a tapasztalatgyûjtést, az élményeket, az érzelmileg motivált hangulatot, a jó közérzetet. Igaz, hogy rezdüléseikre, közölni akarásukra mindig egy kicsit érzékenyebben, nagyobb odafordulással figyelünk, ezt az irántuk érzett tiszteletbõl, segíteni akarásból tesszük. Igazodunk igényeikhez, bátorítjuk, dicsérjük, ösztönözzük õket. Arra törekszünk, hogy képességeikhez mérten minél több ismeretet, tapasztalatot szerezzenek természeti és társadalmi környezetünkbõl. Figyelembe vesszük, hogy az óvodába kerülõ sajátos nevelési igényû gyermekek szülei sokszor nagyon bizonytalanok. Szükségük van közvetlen kapcsolattartásra az óvodapedagógusokkal, segítõ szakemberekkel. Türelmesen kezeljük aggodalmukat, válaszolunk minden kérdésükre. Minél fiatalabb korban kezdõdik el a felkészülés a találkozásra, annál természetesebbé válik, hogy õk is közöttünk élnek. Hiszen õk is ugyanúgy szeretnek, tevékenykednek, játszanak, dolgoznak, szeretnek jókat enni, közlekedni, barátkozni, mint ép társaik. Szeretnék, ha nem sajnálattal tekintenénk rájuk, és nem akarnánk velük állandóan jótékonykodni. 35

19 Az integráció, ahogy mi látjuk Györök Ágnes igazgató 36 Egyszerûen, természetesen, hétköznapian szeretnék élni az életüket, úgy, mint bárki más. Óvodánk pedagógusai arra törekednek, hogy intézményünkben az integráció a legjobb minõségben mûködjön. Ennek érdekében együttmûködünk a szakemberekkel, az együttnevelésben érintett valamennyi szereplõvel. Újra gondolva az óvodai élet mindennapjainak szervezeti felépítését, és gondoskodva a nevelés speciális feltételeirõl is, biztosítjuk, hogy a gyermekek az idõ egészében együtt lehessenek, részt vehessenek állapotuknak megfelelõen minden tevékenységben, együtt haladhassanak a többiekkel. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelõen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, az egyéni sajátosságok, eltérõ fejlõdési ütem figyelembevételével. A Sajátos nevelési igényû gyermekek együttnevelése c pályázat kötelezõ tevékenységeként módosítottuk helyi nevelési programunkat, oly módon, hogy az elõsegítse az e pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását szeptemberétõl egy csoportban megkezdtük a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetését, mely az SNI-s gyermekek együttnevelését is támogatja. Óvodapedagógusaink továbbképzéseket végeztek el szakmai ismereteik bõvítése érdekében. Tartalmas, jó hangulatú programokon vettünk részt a város intézményeinek szervezésében. * Az ÁMK Sárszentmiklósi Általános Iskolában változatos kézmûvel foglalkozásokon vehettek részt a gyermekek. * A Zengõ Óvodában egy vidám sportdélutánon élvezhették a szabad levegõn a mozgás adta örömöket. * A Sárszentmiklósi Kippkopp Óvodában pedig a bábozás csodálatos világában merülhettek el. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetõséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetõséggel. A nevelési-oktatási intézmények szakmai munkájának hatékonyabb megszervezéséhez kíván segítséget nyújtani a Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye segítõ gyógypedagógus hálózat mûködtetésével. Intézményünk széleskörû szolgáltatást nyújt a vonzáskörzet tanulóinak, a pedagógusoknak és a szülõknek. Az EGYMI szakszolgálatként ellátott feladatkörei - Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás - Fejlesztõ felkészítés - Utazószakember-hálózat mûködtetése - Logopédia Az EGYMI szakmai szolgáltatásai - Szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. Az integrált nevelést-oktatást végzõ pedagógusok szakmai- és módszertani munkájának segítése a sajátos nevelési igényû gyermekek esélyegyenlõségének elõmozdítása érdekében. - Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése - Tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, információk közvetítésével. - Adatbázis mûködtetése a megye speciális végzettségû szakemberekkel való ellátottságának ismertsége érdekében. Szakemberek, támogató szolgáltatások közötti együttmûködések kiépítésének segítése. 37

20 38 Tanulásban akadályozottak általános iskolája A tanulásban akadályozott gyermekek számára nyolc évfolyamon folyik a tanítás. Oktató-nevelõ munkánkban olyan gyógypedagógiai segítõ-fejlesztõ eljárásokat alkalmazunk melyekkel a pszichés funkciók zavarai következtében fellépõ hiányok csökkenthetõk. A gyermekek fejlõdését jól képzett gyógypedagógusok és az õket segítõ gyógypedagógiai asszisztensek biztosítják. Differenciált óraszervezés, diszlexia-prevenciós olvasás-írás tanítási módszer, számolási zavar feloldását segítõ terápia, mozgásfejlesztés, a nyelvi zavarok javítására szolgáló logopédiai kezelés és egyéni fejlesztõ foglalkozások alkalmazása teszik eredményessé munkánkat. A tanítási órák után napközis ellátást biztosítunk a tanulók számára. A tanulók szabadidejének hasznos eltöltéséhez hozzájárulnak szakköreink. Jól felszerelt iskolai könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Tanulásban akadályozottak speciális szakiskolája Intézményünkben a középfokú oktatás speciális szakiskolában történik. A képzés 4 évfolyamon folyik. A évfolyamon az alapismeretek megerõsítése mellett a szakképzésre való felkészülés történik évfolyamon jelenleg az Országos Képzési Jegyzékben rögzített bõrtárgykészítõ, varrómunkás a festõ-mázoló, tapétázó és textiltermék összeállító szakképesítés megszerzésére van lehetõség. A szakmai vizsgára elméleti és gyakorlati oktatás keretében történik a felkészítés. A Szakma Kiváló Tanulója Versenyen rendszeresen részt vesznek tanulóink. A termelõmunkába való bekapcsolódást a Tailor Tanoda Kft. biztosítja. Értelmileg akadályozottak általános iskolái nevelése Az értelmileg akadályozott gyermekeket integráltan neveljük. Szakképzett gyógypedagógusok és a csoportokban állandóan jelen lévõ gyógypedagógiai asszisztensek vesznek részt a kiscsoportos fejlesztésben. Nevelésük képességeikhez igazodó fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal valósul meg. Egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával segítjük elõ, hogy a gyermekek azon képességei, amelyek a sikeres társadalmi beilleszkedést segítik a lehetõ legmagasabb szintre fejlõdjenek, személyiségük harmonikussá váljon, sikerélményhez jussanak. A képzés 4 éves. A szakképzéssel szeretnénk elérni, hogy a tanulókat képessé tegyük egyszerû, jól begyakorolt munkafolyamatok elvégzésére. A tanulóknak lehetõségük van a Munkahelyi Gya- korlat Program keretében normál munkahelyeken a nyílt munkaerõpiac megismerésére, felkészülni a munkavállalásra és a felnõtt életre. Kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben E pályázat keretében lehetõség nyílt a kompetencia alapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tanulói és tanári taneszközök beszerzésére is, ami a szûkös költségvetési keretek között egyetlen lehetõség a fejlesztésre. A 2010/2011. tanévben a 6. évfolyamon vezettük be a kompetencia alapú oktatás matematika A és szövegértés B programtervet. Ezekben a fejlesztésekben az ismeret-központúságról áthelyezõdik a hangsúly többek között az élethosszig tartó tanulás elõkészítése érdekében a kisiskolás korban elsajátítandó kulcskompetenciákra. Tudjuk, hogy az alkalmasan kimunkált eszköz sem fejleszt azonban önmagában. A problémamegoldó gondolkodást problémák megoldása fejleszti, az alkotó gondolkodásra csak alkotások létrehozásával nevelhetünk. A gyereket érdeklõ probléma a megoldás keresésére indítja õt. Ha azonban a problémát apró lépésekre bontjuk, s a gyerekek dolga csak az utasítások végrehajtása, akkor éppen azt a lehetõséget vesszük el tõlük, hogy gondolkodásuk fejlõdjön. Ha az alkotás létrehozása helyett a kész alkotás szemlélése, elemzése, értelmezése a gyerekek dolga, akkor kreativitásukat, alkotó képességeiket sorvasztjuk el. A pedagógus szerepe a tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése, a megfelelõ problémafelvetés, a megoldásához használható eszközök, és esetenként a megfelelõ támogatás biztosítása. Az õ feladata a nyugodt munkalégkör és a megfelelõ motiváció kialakítása is. A tanulásban akadályozott gyermekek általában visszahúzódnak a kreativitást kívánó helyzetekben az erõfeszítések kikerülése, a kudarcok emléke és a motiváció gyengesége miatt. Megfelelõ körülmények között azonban a tanulásban akadályozott gyermekek is képesek eredetit alkotni, magas szinten létrehozni valamely produkciót. Ami spontán általában nem indul meg, azt a pedagógus saját módszereivel indukálhatja: technikák tanítása, mintaadás, lehetõség megteremtése, motiválás, értékelés. A matematikaórán leggyakrabban a kézmûves és a szóbeli alkotások létrehozására van lehetõség. Az építések, a gyurmatestek készítése, a mintatervezések, vágással, rajzolással létrehozott mûvek nem csak a gyermek- 39