MINIMUMELVÁRÁSOK A HÁZI GYERMEKFELÜGYELETBEN

Átírás

1

2 MINIMUMELVÁRÁSOK A HÁZI GYERMEKFELÜGYELETBEN Módszertani útmutató -1-

3 NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL Főigazgató Dr. Pósfai Gábor Összeállította: Kovácsné Bárány Ildikó Dr. Mátay Katalin Szakali Tibor Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: Fax: A kiadvány a TÁMOP / számú Központi Szociális Információs Fejlesztések című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Budapest,

4 Tartalom A házi gyermekfelügyelet és helye a gyermekek napközbeni ellátásában 6 A házi gyermekfelügyelettel kapcsolatos szakmai elvárások 6 Általános célok 6 Előnyök 7 A szolgáltatás alapelvei 7 A felügyelet, gondozás-nevelés alapelvei 7 A házi gyermekfelügyelet elvárt alapértékei 8 A házi gyermekfelügyelet célcsoportja 8 Fenntartói feladatok 9 A felügyeletet végző gondozó feladatai 10 A házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás fenntartásával és működtetésével kapcsolatos elvárások 10 Kik igényelhetik a szolgáltatást? 10 A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás megszervezése 12 A házi gyermekfelügyelő végzettsége 12 A szolgáltatás biztosításának lépései 14 Az igény felvétele 14 A szülővel kötött megállapodás 14 A felügyeletet biztosító gondozó és a koordinátor együttműködése 14 Az esetleges panaszok és kezelésük 16 A házi gyermekfelügyelet ellenőrzése 16 Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása 17 A szolgáltatás finanszírozása, a térítési díj fizetésének szabályai 17 Adatkezelés 19 Dokumentáció 19-3-

5 A házi gyermekfelügyelet és helye a gyermekek napközbeni ellátásában Magyarországon a szülők gyermekgondozási-nevelési feladatainak segítését, a napközbeni ellátások körét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) írja elő. A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó gyermekek napközbeni ellátása különböző formái hivatottak arra, hogy ezt a családi funkciót a szolgáltatások igénybevételével segítsék. A napközbeni ellátások egyik szolgáltatási formája a házi gyermekfelügyelet. A házi gyermekfelügyelet része azon gyermekjóléti alapszolgáltatásoknak, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a család össze tudja hangolni a gyermekvállalást az egzisztenciális biztonsággal. Segíti a női munkavállalást, a szegénységi csapda elkerülését, kiemelt figyelemmel a gyermekszegénységre. Ma már megkérdőjelezhetetlen nemzetközi tapasztalat, hogy ott, ahol kellő figyelmet fordítanak arra, hogy legyen elérhető és a szülői igényeket kielégítő férőhely a gyermekek napközbeni gondozására-nevelésére, ott a nők fiatalabb korban, nagyobb számban és több gyermek szülésére is vállalkoznak. A házi gyermekfelügyelettel szembeni jogos elvárás az, hogy meghatározott feltételek alapján, kontrollált formában működő szolgáltatás legyen; feleljen meg azoknak a szükségleteknek, amely miatt életre hívták; a családdal egyeztetve az elvárható minőséget biztosítsa úgy, hogy segítse a gyermek fejlődését. A házi gyermekfelügyelet a családban élő 20 hetes és tizennégy éves kor közötti gyermekeket érintő ellátási forma, a gondozást a család otthonában biztosítja egy gyermekfelügyelő. A szolgáltatás gyakorisága és időtartama a család igényétől függő, a szülő munkarendjéhez igazodó. A szakmai munka tartalma a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozás, felügyelet. A házi gyermekfelügyelettel kapcsolatos szakmai elvárások Általános célok A családban, ahol gyermeket nevelnek, lehetnek olyan élethelyzetek, amikor a gyermekek napközbeni ellátása csak egy külső személy segítségével, a gyermek családi környezetében nyújtott szolgáltatással biztosítható. Családtagok, barátok nincsenek, vagy nem mindig állnak rendelkezésre, a napközbeni ellátás egyéb formái nem elérhetőek, a család megélhetése, élethelyzete viszont megköveteli a külső segítséget. A házi gyermekfelügyelet alapvető feladata, hogy a dolgozó, vagy a magára maradt szülőt segítse a gyermek időszakos otthoni felügyelete, gondozása biztosításával. A szolgáltatás nem csak a rászoruló szülőt segíti, hanem társadalmi hasznossága tekintetében: egy szükséglethez igazodó szolgáltatást jelent; igénybevételével fenntartható a család munkaerő-piaci, társadalmi aktivitása. -4-

6 Előnyök Az ellátott gyermek számára előny, hogy a megszokott környezetében marad. Csökkenti a családra nehezedő nyomást, kevesebb lesz a diszfunkcionálisan működő család, csökken a család széthullásának veszélye. Segíti a szülők munkahelyének megtartását, jobban tudnak alkalmazkodni a munkahelyi elvárásokhoz, lehetőséget ad a munkahelykeresésre. Új munkahelyeket teremt a napközbeni gyermekellátás területén. A szolgáltatás alapelvei 1. A szolgáltatás a működési területén élő családok helyzetéhez és szükségleteihez igazodik. 2. Az igénybevételnél az esélyegyenlőség és a negatív diszkrimináció elve érvényesül. 3. Minden gyermeket a szolgáltatótól elvárható gondossággal, szakmai elvek és etikai szabályok figyelembevételével látnak el. 4. A szolgáltatásra a rugalmasság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság a jellemző, ezt tükrözik a működtetési és szakmai szabályozók. A felügyelet, gondozás-nevelés alapelvei 1. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A szolgáltatás biztosította felügyelet során végzett gondozás-nevelés értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely segíti a gyermek fejlődését, személyisége kibontakoztatását, tiszteletben tartva az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. 2. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az otthoni felügyeletet biztosító gondozó a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekszik a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. 3. A nevelés és gondozás egységének elve A felügyelet során a gondozás és a nevelés, mint tágabb fogalom, elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 4. Az egyéni bánásmód elve Ahhoz, hogy a gyermek megfelelően fejlődjön, az egyik alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, az egyes élethelyzetekben a gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A gondozó szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapo- -5-

7 tát, hangulatát figyelembe véve végzi a felügyeletben aktuális feladatokat. Fontos, hogy a gyermek folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagosan fejlődőtől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A gondozó elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését. Lehetősége szerint segíti a saját és a más kultúra, a hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. 5. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek otthonának, a tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A feladatok ellátásában a folyamatból, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek, amelyek növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. 6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek tevékenységének elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos környezet, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő döntési lehetőség biztosítása a házi gyermekfelügyeletet biztosító gondozó fontos feladata. A gondozó élményszerzéssel, az egyes élethelyzetek, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, a próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. 7. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek, egymás tiszteletben tartásával, a gyermek elfogadásában, szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az értékek, normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, gondozási gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. A házi gyermekfelügyelet elvárt alapértékei A gyermeket szerető, felkészült, megbízható, titoktartó munkatársak végzik a felügyelet során szükséges feladatokat. A szolgáltatásnyújtás jó minőségű, jól szervezett, átlátható és számon kérhető. A házi gyermekfelügyelet fenntartója a működtetés során az igényekre rugalmasan reagál, a szülőkkel együttműködő, azokat elfogadó. A házi gyermekfelügyelet célcsoportja A házi gyermekfelügyelet célcsoportja a 20 hetes kortól az általános iskolai tankötelezettséget teljesítő korig azon gyermekek köre, akiknek napközbeni felügyeletét a szülő valamilyen oknál fogva, rövidebb vagy hosszabb időintervallumban nem tudja biztosítani. A szolgáltatásnyújtás mindig a szülő kérésére történik. -6-

8 A gyermekvédelmi törvény és a végrehajtást szabályozó rendeletek meghatározzák azokat a helyzeteket, amelyekben a házi gyermekfelügyelet hatékonyan tudja segíteni a családot a gyermeknevelési feladataik ellátásában. A szolgáltatásra szüksége van annak a gyermeknek, aki fogyatékkal élő, vagy súlyosan beteg, ezért nem gondozható, nevelhető a napközbeni gyermekellátás egyéb formáiban. A fogyatékossága, betegsége miatt az általános iskolai tanulmányait magántanulóként végző, illetve képzési kötelezett gyermek számára a dolgozó szülő igényeinek megfelelő időszakra ezt a szolgáltatást biztosítani kell. Vannak olyan élethelyzetek, amikor a gyermek igénybe veszi a napközbeni gyermekellátás (bölcsőde, családi napközi, óvoda ) lehetőségeit, de a szülő munkarendje, elfoglaltsága különösen gyermekét egyedül nevelő szülő esetében olyan, hogy az intézmény vagy szolgáltatás nyitva tartás idején kívül, kora reggel, vagy késő délután van szükség a felügyeletre. Jogosan igényli az a szülő is az otthoni felügyeletet, ha egy napközbeni ellátó intézménybe járó gyermeknél a betegsége után egy hosszabb felépülési időszak következik, ezért egy időre közösségbe nem vihető, de a család egzisztenciális helyzete nem teszi lehetővé az anya munkából való kimaradását, vagy a szülők helyzetük, állapotuk miatt nem tudják a napközbeni gondozást ellátni. A szülő betegsége, egyik szülő halála, ikerszülések után az ikergyermekek napközbeni ellátásában való segítés olyan okok, amelyek indokolják a segítségadást, illetve a házi gyermekfelügyeleti ellátás megszervezését a településen. Fenntartói feladatok A fenntartó feladata annak biztosítása, hogy a szolgáltatás szervezeti keretei és a szakmai feladatok ellátása az elvárásoknak megfelelően történjen. Ennek érdekében: Biztosítja a házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás fenntartásához szükséges pénzeszközöket éves költségvetést készít; megállapítja a tárgyévi önköltséget, az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat; felelős a rendelkezésre álló pénzeszköz célszerinti felhasználásáért, és elszámolásáért; biztosítja a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi adminisztrációt. Gyakorolja a munkáltatói jogkört a szolgáltatást nyújtó munkatársak felett, akik a munkaszerződés szerint és a munkaköri leírásnak megfelelően végzik a feladataikat. Felelős a szolgáltatás működési engedélyének megszerzéséért, biztosítja a működési engedélyhez szükséges feltételek meglétét (szakmai program, személyi feltételek, szervezeti és működési szabályzat). Felelős a házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás szakmai színvonaláért, felelős a szolgáltatás minőségéért, ezen belül a munkatársak szakmai és erkölcsi megbízhatóságáért. A szolgáltatók számára konzultációs lehetőséget biztosít. Ellenőrzi, és évente értékeli a házi gyermekfelügyelet egészének szakmai munkáját, a szakmai program végrehajtását, a gazdálkodás szabályszerűségét. Feladatának tekinti a működést segítő pályázatokon való részvételt, valamint a szolgáltatás munkáját megjelenítő web felület működtetését. Amennyiben nem a települési önkormányzat tartja fenn a szolgáltatást, törekszik arra, hogy a házi gyermekfelügyelet ellátási területén lévő önkormányzatokkal kössön ellátási szerződést, ezzel csökkentse az igénybevevő családokra háruló térítési díj összegét. -7-

9 A felügyeletet végző gondozó feladatai A házi gyermekfelügyelet során a gondozó tevékenysége csupán a felügyeleti időben szükséges gondozásra vehető igénybe, mely a gyermek életkorához és egészségi állapotához igazodó. A szükségletek kielégítése, a gondozás módja alapvetően meghatározza azt, hogy milyen a gyermek közérzete, önmagához és másokhoz való viszonya, a környezetével való kapcsolata. A gondozónak törekedni kell arra, hogy a műveletek örömet, kellemes érzést jelentsenek a gyermek számára és ne kényszert. A jó gondozás alapfeltétele, hogy megfelelő legyen az előkészítés, az eszközök és kellékek kéz-közeli elhelyezése, így a teljes figyelem a gyermekre irányulhat. A házi gyermekfelügyelet során, így a gondozás gyakorlatában is a szülő kéréseit kell figyelembe venni mindaddig, amíg az a gyermek szükségleteinek kielégítését hátrányosan nem befolyásolja. Amennyiben a felügyeleti időben étkezés is van, a gondozó a szülő által elkészített ételt kínálja a gyermeknek, vagy kizárólag az ellátott gyermeknek készít ételt a család háztartásában biztosított alapanyagokból, a rendelkezésére álló eszközökkel. Az étkezés alatt törekszik a megfelelő légkör kialakítására, figyelembe veszi a gyermek étvágyát, egyéni ízlését. A szobatisztaság területén a gyermek fejlettségének, érettségének megfelelően nyújt segítséget. A szobatisztaságra nevelésben a teendőket egyeztetve a családdal, még pelenkás gyermeknél a pelenkaváltást a gyermek szükségletéhez igazítva végzi a gondozó. WC használatnál segíti a kultúrhigiénés szokások kialakítását. A gyermek korához és szükségletéhez igazodó alvási szokásokat tiszteletben tartja. A felügyeleti időben a nyugodt alvás és pihenés feltételeit a lehetőségeihez mérten biztosítja. A felügyelet során az aktuális tisztálkodási műveletekben úgy nyújt segítséget, hogy az szolgálja gyermek önállósodását. A gyermek játékához, foglalkoztatásához a rendelkezésére álló lehetőségek ismeretében biztosít megfelelő nyugodt légkört, játékot, eszközöket, teret, időt. A TV, video, számítógép használatához, játszótéri nagymozgásos tevékenységhez kéri a szülők hozzájárulását. A házi gyermekfelügyelő munkájában irányadó a szülővel kötött megállapodás, amely rögzíti a gyermek ellátásában az együttműködést, a vélemények és javaslatok egyeztetését; a gyermek állapotával, a szolgáltatással kapcsolatosan a kölcsönös tájékoztatást; a gondozóval és szülővel kapcsolatos elvárásokat és az őket megillető jogokat. A házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás fenntartásával és működtetésével kapcsolatos elvárások Kik igényelhetik a szolgáltatást? Évtizedekkel ezelőtt a nagy létszámú dolgozót foglalkoztató munkahelyek biztosították az alkalmazottak gyermekeinek felügyeletét. Mára azonban a gazdaság szereplői jelentősen átalakultak, a nagy létszámú munkahelyeket kisebbek váltották fel. Ennek a változásnak következménye, hogy a gyermekek felügyeletét megoldó üzemi bölcsődék, óvodák is megszűntek. -8-

10 Magyarország gazdasági folyamatai egyre inkább szükségessé tették, hogy mindkét szülő munkába álljon. A társadalmi változások során pedig sok egyszülős család alakult ki, ahol a családi jövedelem előteremtése egyetlen ember feladata. A gyermekvédelmi törvény pontosan meghatározza a gyermekek napközbeni ellátásának rendszerét. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a feladatok ellátásában az önkormányzatok mellett civil szervezetek, egyházak, illetve egyéni és társas vállalkozások is részt vehessenek. Ezáltal a gyermekek napközbeni ellátását sokszínűség jellemzi. A Gyvt. 41. értelmében: (1) 197 A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) 8 A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani: a) 9 akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége; b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül; c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a gyermekek életkorának megfelelően a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde; b) a családi napközi; c) a családi gyermekfelügyelet; d) a házi gyermekfelügyelet; e) az alternatív napközbeni ellátás; A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás tartalmát, részletes kifejtését a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet {a továbbiakban: NM rendelet} tartalmazza: 51. (1) Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a 20 hetes kortól az általános iskolai tanulmányokat folytató, tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott szülő kérelmére a) a fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt egyéb napközbeni ellátásban nem részesíthető, b) a nappali intézményben elhelyezett, de a nappali intézmény nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó c) napközbeni ellátást igénybe vevő, de átmeneti kóros állapota miatt hosszabb ideig otthoni gondozásra szoruló gyermek számára. (2) Különösen indokolt a házi gyermekfelügyelet biztosítása a) az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén; -9-

11 b) többes ikrek születésekor, valamint az ikergyermekek gondozásának, nevelésének segítésére; c) a váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli, illetve késő esti órákban; d) az egyik szülő betegsége esetén, ha emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében; e) az egyik szülő halála esetén. (2a) Többes ikrek születésekor, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben a házi gyermekfelügyelet a gyermek születésétől kezdve nyújtható. (3) A tankötelezettségét szakorvosi javaslat, vagy az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítő, továbbá a súlyos fogyatékossága miatt képzési kötelezettséget teljesítő, tanköteles korú gyermek számára a szülő kérésének megfelelő időszakra házi gyermekfelügyeletet kell biztosítani A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás megszervezése A házi gyermekfelügyelet a gyermekek napközbeni ellátásnak az egyik legrugalmasabb formája. Pontosan illeszthető a gyermek állapotához (életkori sajátosságok, betegség), illetve a szülő munkarendjéhez. Az ellátás a gyermek saját otthonában történik. Engedéllyel rendelkező, hatósági kontroll alatt álló működtető biztosítja a szolgáltatás megfelelő színvonalát. További előnye, hogy a gondozó és a gyermek között személyes kapcsolat alakul ki, a gyermek személyre szabott szolgáltatáshoz jut. Természetesen minden életkori szakaszban szükséges a megfelelő szocializáció elsajátítása, így semmiképp nem válthatja ki az intézményben (óvodában, iskolában) nyújtott ellátást. Ugyanakkor a lehető legjobb megoldást nyújtja arra az időre, amikor a gyermek állapota miatt nem tudja igénybe venni az intézményi ellátást. A házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás a Gyvt a alapján, mint a gyermekjóléti szolgáltatások körébe tartozó gyermekek napközbeni ellátása: csak működési engedéllyel működtethető; az engedélyt a fenntartó kérelmére az illetékes szociális és gyámhivatal adja ki. A fenntartó a kérelmet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozó engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet {a továbbiakban: Gymr.}3. (6) bekezdés értelmében az erre rendszeresített adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, valamint csatolja a 4. (3) és (4) bekezdésben, valamint fenntartói formától függően a 4. (5) és (6) bekezdésben meghatározott igazolásokat. A működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a szolgáltatást nyújtónak el kell végeznie a jogszabály által előírt felkészítő tanfolyamot, valamint a szolgáltatónak rendelkeznie kell szakmai programmal. A házi gyermekfelügyelő végzettsége A feladatellátás szakirányú végzettséget nem követel meg, de előny a gyermekek gondozásában, nevelésében megszerzett professzionális tudás, gyakorlat. Mivel bizalmi feladatról van szó, különösen fontos az ellátást végző személy szakmai és emberi kvalitása. Az ő sokirányú felkészültségén múlik az ellátási forma minősége. Alapvetően meg kell különböztetnünk a csecsemő és kisgyermek korban nyújtott ellátást, valamint a tankötelezettség idején biztosított szolgáltatást. Előbbinél nagyon fontos szerepet kap a gyermek körüli teendők ellátása (etetés, tisztába tevés) és a szülő felé irányuló bizalom, valamint a vele meglévő szoros érzelmi kapcsolat fenn- -10-

12 tartása. A gyermeknek számára megnyugtató módon tudnia kell, hogy a szülő csak néhány órát van távol; illetve, hogy a gondozó mellett is biztonságban érezheti magát. Később, nagycsoportos óvodás, illetve kisiskolás korban a gyermek már nyitottabb a világra, könnyebben tud kapcsolatot teremteni és a gondozó könnyebben tud számára elfoglaltságot biztosítani. Mindkét korosztály gondozása más-más ismereteket igényel. A gondozóknak minden esetben pontosan tisztában kell lenniük a fejlődéslélektani, egészségügyi és gondozási alapokkal és ennek megfelelően kell tevékenységüket végezni. Fontos a gondozó megbízható személye, hiszen a család saját otthonába engedi be őt. Nem csupán a gyermeket bízza rá, hanem a lakást is a benne lévő értékekkel együtt is. A gondozó a lakásban nem végezhet a gyermek gondozásán kívül más tevékenységet, ezt a jogszabály is kimondja. Fontos azonban, hogy önkéntes alapon, buzgóságból se végezzen el más jellegű tevékenységet, hiszen az félreértéshez, bizalomvesztéshez vezethet. Házi gyermekfelügyeleti szolgáltatást az a személy végezhet, aki nagykorú, büntetlen előéletű, személyisége, körülményei alapján alkalmas a szolgáltatás nyújtására, a szükséges tanfolyamon eredményesen részt vett, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik és gyermek sérelmére elkövetett eljárás, vagy büntetés alatt nem áll. (Gyvt. 44. (4); NM rendelet 51. (5); a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokról szóló és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet {a továbbiakban: 33/1998. NM rendelet}; a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. ESZCSM rendelet {a továbbiakban: ESZCSM rendelet} Önkormányzati fenntartónál kötelezően, egyéb fenntartó esetén saját döntéstől függően a házi gyermekfelügyeleti szolgáltatásban intézményi munkakörök létesíthetők. Ezekről és az egyes munkakörökhöz rendelt képesítési előírásokról rendelkezik az NM rendelet 2. melléklete II. rész I/4. pontja. Házi gyermekfelügyelet Nevelő Felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus szakgondozó (hivatásos) bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) gondozó csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) segédgondozó alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ) A gondozónak a fenti végzettségen túl rendelkeznie kell az ESzCsM rendeletben meghatározott tanfolyam elvégzéséről szóló igazolással, valamint a 33/1998. NM rendelet 2. számú melléklete szerinti érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal. -11-

13 A meglévő végzettségen túl fontos szempont a szolgáltatást biztosítók kiválasztásánál a rátermettség és a megbízhatóság. Mindig fontos szem előtt tartani, hogy ebben a szolgáltatási formában nagyobb a gondozó egyéni felelőssége, mint az intézményi ellátás esetén. A szolgáltatás során kétszemélyes kapcsolatban van a gyermekkel. A felmerülő problémák, rendkívüli helyzetek során nincs lehetősége segítséget kérni, mindent egyedül kell megoldania. A szolgáltatás gördülékenysége és minőségének biztosítása érdekében célszerű, bár nem kötelező, hogy nevelő státuszban és munkakörrel alkalmazzon a fenntartó szolgáltatási koordinátort, aki a személyes tapasztalataival tudja segíteni a szolgáltatókat. Az ő feladata lehet az igénybevevőkkel történő kapcsolatfelvétel, a szolgáltató kiválasztása, munkájának szakmai segítése, valamint ellenőrzése. Ennek érdekében a nevelőnek (koordinátor) a gondozási folyamat során kapcsolatban kell maradni a szolgáltatást kérő családokkal. A koordinátori feladatokkal megbízott nevelő feladata lehet továbbá a gondozási napló ellenőrzése, a gondozók által beszedett térítési díjak összegyűjtése és továbbítása, a havi statisztika és eseményjelentés elkészítése, a gondozók díjazásának leigazolása, egyéb technikai részletek megoldása. A szolgáltatás biztosítására hivatásos és társadalmi gondozó egyaránt alkalmazható {NM rendelet 51. (6)}. A társadalmi gondozók alkalmazásának előnye, hogy a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot (2012-ben) meg nem haladó része adómentes {a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII törvény 1. melléklet 1.9 pont} A szolgáltatás biztosításának lépései 1. Az igény felvétele A szolgáltatást igénylőket a működtető a szolgáltatási naplóban rögzíti, megjelölve az esetlegesen meghiúsuló együttműködés okát. Erre a dokumentációra a vitás helyzetek rendezésekor szükség lehet. 2. A szülővel kötött megállapodás A szolgáltatás fenntartója/működtetője és az igénybe vevő gyermek törvényes képviselője a szolgáltatás megkezdése előtt megállapodásban rögzíti a házi gyermekfelügyelet biztosítását. Az ellátás igénybevételének módját a Gyvt a határozza meg, a megállapodás tartalmára vonatkozó rendelkezést pedig a (7) bekezdés, valamint a Gymr. 13. (1) bekezdése határozza meg. A megállapodásnak tartalmaznia kell: az ellátás kezdetének időpontját; az ellátás időtartamát; a gyermek számára nyújtott szolgáltatás és ellátás tartalmát, módját; a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítési díj fizetési kötelezettséggel jár; az ellátás megszüntetésének módjait; a gyermek és törvényes képviselője személyazonosító adatait. -12-

14 A fentieken túl javasolt a megállapodásban rögzíteni a család és a szülő együttműködési kötelezettségeire vonatkozó szabályokat (tájékoztatás, jogok és kötelezettségek), valamint a szolgáltatás helyi sajátosságoknak és az egyedi, speciális igényeknek megfelelő egyéb részleteit. Az aláírt megállapodás egy példányát a törvényes képviselőnek át kell adni. Szintén javasolt, hogy a szolgáltatást kérelmező családot a szolgáltatás koordinátora otthonában keresse fel. Fontos, hogy megismerje a család szokásait, a gyermek és a szülő személyiségét, igényeiket, speciális szokásaikat. Mindezek ismertében kerülhet sor a megfelelő gondozó kiválasztására, akit a koordinátor vigyen el a családhoz bemutatkozó látogatásra. Az esetleges panaszok és kezelésük A házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás igénylésekor vagy a szolgáltatás során bármilyen visszaélést észlel a szülő, az bejelenthető a szolgáltatás fenntartójánál, a házi gyermekfelügyelet szakmai vezetőjénél, a házi gyermekfelügyelet koordinátoránál. A panaszt felvevő köteles a panaszt nyilvántartásba venni és annak megfelelően eljárni. Alapvető fontosságú, hogy a kivizsgálást független és pártatlan személy végezze a szakmai és érzelmi érintettség egyaránt kizáró ok. A panasz súlyosságától és jellegétől függően, ha kell, 24 órán belül intézkedni kell; ha szükséges, mérlegelni kell külső törvényességi illetve szakmai szerv bevonásának szükségességét is. Azonnali intézkedést igényel, ha a panasz: szexuális bántalmazás intim testrészek érintése nem gondozási célból, szexuális tartalmú képek, beszéd, film; fizikai bántalmazás; mentális bántalmazás megfélemlítés, a gyermek méltóságának megsértése; kifogásolható hangnem telefonos illetve személyes kommunikáció az ellátásban részesülő család bármely tagjával; gondatlanság a gyermek sérelmére elkövetett gondtalanság, az anyagi javak gondatlan kezelése; anyagi természetű visszaélés lopás, anyagi kár okozása, sikkasztás (térítési díjat nem továbbít a fenntartó felé); titoksértés személyes adatok, bizalmas információk nem megfelelő kezelése, harmadik személynek való kiszolgáltatása. Az intézkedés során belső vizsgálat történik a felek, ha szükséges külső szakértő meghallgatásával. A vizsgálat eredményeként, amennyiben külső hatóság bevonása nem szükséges, intézkedéssel zárul az ügy. Döntés lehet az is, hogy további intézkedés nem szükséges. A vizsgálat eredményéről bejelentőt és az érintetteket írásban tájékoztatni kell öt munkanapon belül. A belső vizsgálat nem zárulhat le addig, míg a hatóságok vizsgálata le nem zárul. A hatósági vizsgálat kézhezvétele után a fenntartó intézkedik. A vizsgálat fontos célja a megelőzés. Ezért a vizsgálatok következtében hozott intézkedések szóljanak a megelőzés érdekében teendő lépésekről is.a panasszal kapcsolatos ajánlott dokumentáció: 1-2. számú mellékletek. -13-

15 A házi gyermekfelügyelet ellenőrzése A házi gyermekfelügyeletet, mint szolgáltató tevékenységet a működést engedélyező szerv kétévente ellenőrzi, hogy a szolgáltatás a működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működik {a Gymr. 14. (1) bekezdés}, amennyiben a szolgáltató a feltételeknek nem felel meg, abban az esetben a működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja. Önkormányzati fenntartó esetében kötelező a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE). A házi gyermekfelügyelet ennek megfelelően intézményen belüli ellenőrzési folyamata a következő lehet: 1. Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása Kapcsolatfelvétel. Igényfelmérés. Kérelem és jövedelemnyilatkozat igénylő általi kitöltése. Törvényes képviselőtől beérkezett kérelem, illetve jövedelemnyilatkozat alapján a megállapodás előkészítése. Keletkező dokumentumok: Kérelem, jövedelemnyilatkozat. Felelős: Koordinátor/nevelő. Határidő: Nem értelmezhető. Ellenőrzés: Szakmai vezető. Pénzügyi teljesítés: Nem értelmezhető. 2. Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása Beérkezett dokumentumok elbírálása, személyi térítési díj megállapítása az intézményvezető által. Értesítés a térítési díjról. Gyermekfelügyelő keresése. A család és a gyermekfelügyelő megismertetése egymással. Megállapodás megkötése. Keletkező dokumentumok: Értesítés, megállapodás, IX. sz. adatlap. Felelős: Nevelő/koordinátor, szakmai vezető. Határidő: Az igénybevétel napjától számított 30 napon belül, írásban való értesítés az ellátás engedélyezéséről, és a fizetendő térítési díj összegéről. Ellenőrzés: Szakmai vezető, intézményvezető. Pénzügyi teljesítés: Nem értelmezhető. 3. Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása Szolgáltatás biztosítása (gyermekgondozás, kísérés, ápolás, tanulás, étkeztetés, szabadtéri elfoglaltság, játék). A szolgáltató kapcsolatban van a szolgáltatást kérővel, új igények egyeztetése. Keletkező dokumentumok: Gondozási napló, gondozási órák nyilvántartása, bevételi pénztárbizonylat. Felelős: Nevelő/koordinátor, megbízási szerződéses házi gyermekfelügyelő. Határidő: A megállapodásban foglaltak szerint. Ellenőrzés: Nevelő/koordinátor, szakmai vezető. Pénzügyi teljesítés: A gyermekfelügyelő bevételi pénztárbizonylattal bevételezi az ellátásért felszámított térítési díjat, összeveti a gondozási naplóval. (Az ellátott a 2. példányát megkapja a bevételi pénztárbizonylatnak.) A bevételi pénztárbizonylatot az ellátás koordinátora ellenjegyezi és az 1. példányát átveszi a pénzzel együtt. -14-

16 4. Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása Elszámolás, ellenőrzés. Nevelő/koordinátor a gondozási napló és bevételi pénztárbizonylat alapján, azokat ellenjegyezve, nyilvántartja a gondozási órákat mely alapján számla készül a szolgáltatásról. A számla 1. példányát a gyermekfelügyelő viszi el a család részére. Keletkező dokumentumok: Térítési díj nyilvántartás, számla, havi zárás Felelős: Nevelő/koordinátor, gazdasági asszisztens, szakmai vezető Határidő: Minden hónap 5-ig elszámolás, minden hónap 10-ig számlakészítés az előző havi teljesítésről Ellenőrzés: Koordinátor/nevelő ellenőrzi a gondozási naplót, a szakmai vezető az ez által kitöltött teljesítési jegyzőkönyveket ellenőrzi/érvényesíti Pénzügyi teljesítés: A bevételi pénztárbizonylatok, és a gondozási naplók alapján az intézmény gazdasági asszisztense számlát állít ki a szolgáltatásról, melyek teljesítése már hó közben bevételi pénztárbizonylatokkal megtörtént. A szolgáltatás finanszírozása, a térítési díj fizetésének szabályai A házi gyermekfelügyelet nem jogosult az állami támogatás igénylésére. A települési önkormányzatok részére, a gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó, lakosságszámra számított normatív hozzájárulás magában foglalja a házi gyermekfelügyelet normatíváját is (2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről 3. melléklet 11.) Finanszírozását a fenntartó/működtető költségvetésében biztosított, a működési önköltségnek megfelelő összeg fedezi. A szülő által fizetett térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megfizetésére kötelezett a gyermek törvényes képviselője. A Gyvt alapján, a térítési díj megállapítására, fizetésére a következők vonatkoznak: A házi gyermekfelügyelet szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. A díjat a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, vagy más törvényes képviselőjének kell megfizetni. A fenntartó állapítja meg a szolgáltatás intézményi térítési díját, mely a szolgáltatás önköltsége és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A szolgáltatás önköltségét a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatás önköltsége év közben egy alkalommal korrigálható megfelelő indoklással. A fenntartó az intézményi térítési díjat a kiszámított térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. A személyi térítési díjat (a kötelezett által fizetendő térítési díj összegét) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető konkrét összegben állapítja meg. A kötelezettet írásban kell értesíteni a személyi térítési díj összegéről a szolgáltatás igénybevételét megelőzően. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. -15-

17 Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését, vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha a kötelezett a személyi térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a személyi térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. A térítési díj fizetés elmulasztása esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. A személyi térítési díj megállapításánál a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege igénybevevőnként nem haladhatja meg az így meghatározott jövedelem 20 %-át. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. A fizetésre kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben fenti szabályt nem kell alkalmazni és a jövedelemnyilatkozatot nem kell végig kitölteni, biztosítani kell azonban, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe. A normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén a Gyvt át, a 148. (4) bekezdését és a át nem kell alkalmazni. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénybevételükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet {a továbbiakban: Korm. rendelet} további szabályozást tartalmaz a térítési díjjal kapcsolatban: A házi gyermekfelügyelet esetében az intézményi és a személyi térítési díjat egyaránt gondozási órára kell megállapítani. A személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni. A Korm. rendelet 12. (1) értelmében a házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított óradíj. Az óradíj nem haladhatja meg az adott évben a házi gyermekfelügyeletre tervezett éves kiadásoknak egy munkaórára és egy gondozóra jutó összegét. Az évi munkaórák száma a munkanapok és a napi teljes munkaidő szorzata. A (2) bekezdés tartalmazza, azon rendelkezést, miszerint az óradíj meghatározásánál csak a hivatásos és a díjazásban részesülő társadalmi gondozók száma vehető figyelembe. A (3) bekezdés alapján a házi gyermekfelügyelet keretében végzett tevékenységet a 3. melléklet szerinti gondozási naplóban kell dokumentálni. A (4) bekezdésben foglaltak értelmében a gondozási naplóban ellátásra fordított időként kell feltüntetni a lakásban töltött időn kívül a gyermekkel egyéb helyen eltöltött, illetve a gyermek érdekében végzett tevékenységre fordított időt is. -16-

18 A személyi térítési díj megállapításához a kötelezett 30 napnál nem régebbi jövedelemnyilatkozatát lehet figyelembe venni. Adatkezelés A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás során kezelt adatokról a Gyvt. XXI. Fejezete, valamint a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezik. Az adatok csak a szolgáltatás biztosításának érdekében kezelhetők. Kötelező kitölteni a 235/1997.(XII.17.) Kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott IX. adatlapot, valamint a megállapodásban, valamint a személyi térítési díj meghatározásához kapcsolódó nyomtatványon kezelhető adat. A kérelmező önként kéri a szolgáltatást, és ezzel mintegy hozzájárul a szükséges adatok kezeléséhez. A megállapodás megkötése előtt a kérelmezőt a Gyvt a értelmében tájékoztatni kell az adatkezelés formájáról és tartalmáról. A tájékoztatás tényét és elfogadását a szülő az aláírásával igazolja. Bár a házi gyermekfelügyelet szolgáltatásnak nem kifejezett feladata az adatok továbbítása, azonban erre mégis sor kerülhet. Az önkormányzati fenntartó kérheti az adatokat tartalmazó megállapodást (pl. párhuzamosan igénybevett szolgáltatás ellenőrzése céljából). Amennyiben a szolgáltató a gyermek elhanyagolását, veszélyeztetettségét észleli, a tapasztalt veszélyeztetés tényét az adatokkal együtt köteles megküldeni az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Az adattovábbítás ilyen irányú lehetőségeire fel kell hívni a szülő figyelmét. Dokumentáció A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás biztosításának vannak kötelezően vezetett és ajánlott dokumentumai, nyilvántartásai. A jól vezetett dokumentumok biztosítják azt, hogy a szolgáltatási folyamat tervezhető, követhető és visszaellenőrizhető legyen, melyek a minőség kritériumai. Kötelező dokumentumok, nyilvántartások Működési engedély Tanúsítvány Szakmai program A gyermekfelügyelő végzettségét igazoló dokumentumok Nyilatkozat büntetlenségről (minta) Megbízási szerződés (minta) Munkaköri leírás (minta) -17-

19 IX. sz. adatlap (minta) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához (minta) Megállapodás a családokkal Gondozási napló (minta) Térítési díj nyilvántartás (minta) Ajánlott dokumentumok, nyilvántartások Szolgáltatási napló Panaszok nyilvántartása és vizsgálatának dokumentumai (Minta) Jogszabályok (Lezárva: jan. 1.) évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről. 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük felté-teleiről. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokról és véleményezéséről. 29/2003 (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról. Irodalom Napközbeni ellátás házi gyermekfelügyelet Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP Szakmai protokoll Munkaanyag A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai szabályai Módszertani levél Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Családi napközi működésének feltételei Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet

20 Mellékletek -19-